Flourish Élj boldogan!

Átírás

1 Flourish Élj boldogan!

2 Az elme kerekei MEGJELENT KÖTETEK Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás M. Scott Peck: Hazug emberek. A gonoszság lélektana Csíkszentmihályi Mihály: Flow Az áramlat Oliver Sacks: Zenebolondok. Mesék a zenéről és az agyról Jerome Groopman: Hogyan gondolkodnak az orvosok? Oliver Sacks: Az elme szeme Richard Wiseman: 59 másodperc. Egy kis ésszel sokra mész ELŐKÉSZÜLETBEN Martin Seligman: Amin változtathatsz és amin nem. Átfogó kalauz a sikeres önfejlesztéshez Paul Bloom: Élvezetek titka. Miért szeretjük azt, amit szeretünk

3 Martin Seligman FLOURISH ÉLJ BOLDOGAN! A boldogság és a jól-lét radikálisan új értelmezése AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

4 A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Martin E. P. Seligman: Flourish. A Visionary New Understanding of Happiness and Well-Being. New York, Fordította Bozai Ágota ISBN Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u Első magyar nyelvű kiadás: 2011 Martin Seligman, Ph. D., 2011 Hungarian translation Bozai Ágota, 2011 Akadémiai Kiadó, 2011 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary

5 Tartalom Előszó I. ÚJ POZITÍV PSZICHOLÓGIA 1. Mi a jól-lét? Egy új elmélet születése Az eredeti elmélet: autentikus életöröm Az autentikus életöröm elmélettől a jól-lét elméletig A jól-lét elmélet A jól-lét elemei Kedvességgyakorlat A jól-lét elmélet összegzése Örömállapot: a pozitív pszichológia célja Mindenki a maga boldogságának kovácsa: hatásos pozitív pszichológiai gyakorlatok Köszönőlátogatás Megváltoztatható-e a jól-lét? Jó volt az, hogy gyakorlat (Más néven: Három áldás ) Pozitív pszichológiai beavatkozások és esetek Karaktererősségek-gyakorlat Pozitív pszichoterápia Piszkos kis titok gyógyszerekről és pszichoterápiáról Gyógyítás kontra tüneti kezelés A 65 százalékos határ Aktív, konstruktív válasz

6 Mit kezdjünk a negatív érzelmekkel? A gyógyítás új megközelítése Alkalmazott pszichológia kontra pszichológiai alapok: problémák kontra talánok Wittgenstein, Popper és a Penn A jól-lét tanítása: az alkalmazott pozitív pszichológia varázslata Az első pozitív pszichológia mesterképzési program Az alkalmazott pozitív pszichológia összetevői Intellektuálisan kihívást jelentő, alkalmazható tartalom Személyes és szakmai átalakulás A coaching és a pozitív pszichológia Átalakulások A pozitív pszichológia mint elhivatottság Pozitív oktatás: a jól-lét tanítása fiataloknak Tanítsuk-e a jól-létet az iskolában? A Penn Rugalmasság Program: módszer a jól-lét iskolai oktatására 88 A Geelong Gimnázium projekt A pozitív oktatás tanítása (önálló kurzusok) A pozitív oktatás integrálása A pozitív oktatás megélése Pozitív informatika A prosperitás új mértéke II. HOGYAN ÉLJÜNK POZITÍV ÉLETET? 6. A határozott karakter (GRIT) és az eredményesség: az intelligencia új elmélete Siker és intelligencia Pozitív karakter A jövő vonzza, nem a múlt hajtja előre Mi az intelligencia? Gyorsaság A lassúság erénye A végrehajtó funkciók Tanulási arányérték: a gyorsaság első származéka Önkontroll és határozottság (GRIT)

7 Határozottság (GRIT) kontra önfegyelem Kiemelkedő emberi teljesítmény A határozottság (GRIT) előnyei Érdemjegyek átlaga West Point Az amerikai helyesírási verseny A siker elemeinek felépítése Erős sereg: a katonák általános alkalmassága A pszichológiailag fitt hadsereg Globális Felmérő Eszköz ( Global Assessment Tool GAT) Online kurzusok Érzelmi Fitness Modul Családi Fitness Modul Társas Fitness Modul Lelki Fitness Modul Traumából fejlődés Poszttraumatikus stressz zavar Poszttraumatikus fejlődés Poszttraumatikus fejlődés kurzus Rugalmasság, lendület mesterkurzus A mentális tartás felépítése Forró helyzet: megküzdés a katasztrófagondolatokkal valós időben 176 Vadásszuk le a jó dolgokat! Karaktererősségek Erős kapcsolatok kiépítése A módszer beélesítése Pozitív fizikai egészség: az optimizmus biológiája Feje tetejére állítani az orvoslást A tanult tehetetlenség elmélet eredete Szív- és érrendszeri betegségek (Cardiovascular Disease CVD) A szív- és érrendszeri betegségek összegzése Fertőző betegségek Rák és a többi halálok A jól-lét akarattal befolyásolható-e, és hogyan védhet?

8 Miért van az, hogy az optimisták kevésbé hajlamosak a betegségekre? Pozitív egészségállapot A hadsereg adatbázisa: nemzeti kincs Szív- és érrendszeri értékek Az edzettség mint egészségi érték? A jól-lét politikai és gazdasági hatásai Túl a pénzen A GDP és a jól-lét közötti eltérés Jólét és boldogság Pénzügyi válság Etika kontra értékek Optimizmus és gazdaság Visszaható és nem visszaható valóság százalék Függelék Karaktererősségek teszt Bölcsesség és tudás Bátorság Emberség és szeretet Igazságosság Mértékletesség Transzcendencia Összegzés Köszönetnyilvánítás Jegyzetek

9 Előszó Ez a könyv abban segít, hogy örömállapotban éljünk. Tessék. Végre kimondtam. Szakmai életem során mindig kerültem az efféle könnyelmű ígéreteket. Kutató vagyok, ráadásul a tudományos módszereket illetően konzervatív. Írásaim a tudomány gondos módszerein, azaz statisztikai teszteken, validált kérdőíveken, alaposan tanulmányozott vizsgálatokon és nagy reprezentatív mintákon alapulnak; azaz ellentétben a népszerű pszichológiai művekkel és az önsegítő könyvekkel tudományos megalapozottságuk miatt hihetőek. Elképzelésem a pszichológia céljáról legutóbbi könyvem, az Autentikus életöröm (Authentic Happiness, 2002) megjelenése óta megváltozott; a pszicho lógia még nagyobb mértékben változik. Életem nagy részében a pszichológia tiszteletre méltó célján dolgoztam, hogy enyhítsem a szenvedést és megszüntessem az életet megnyomorító állapotokat. Az igazat megvallva ez elég fárasztó tud lenni. Ha az ember a szívére veszi a szenvedés pszichológiáját ahogy azt meg kell tenni, ha az ember depreszszióval, alkoholizmussal, skizofréniával, traumákkal és a szenvedés teljes skálájával, vagyis a pszichológia alapanyagával foglalkozik, nagy megterhelés lehet a léleknek. A pszichológia gyakorlata és gyakorlása amikor minden tőlünk telhetőt megteszünk páciensünk jól-léte érdekében általában nem tesz jót a pszichológus lelkivilágának. Ha valami megváltozik a gyakorló pszichológus lelkében, az a depresszió irányába hat. 1 Része voltam a pszichológiában bekövetkezett földindulásszerű változás, a pozitív pszichológia tudományos és szakmai mozgalom felemel- 9

10 kedésének ban az Amerikai Pszichológiai Társaság (American Psychological Association, APA) elnökeként sürgettem, hogy a pszichológia alapvető célját új céllal egészítse ki: tárja fel, mi teszi az életet élni érdemessé, és állapítsa meg, mik az ezt lehetővé tevő feltételek. A jól-lét megértése és az élet pozitív feltételeinek megteremtése nem azonos azzal a céllal, hogy megértsük a lelki szenvedést és megszüntessük az életet megnyomorító állapotokat. Jelenleg világszerte több ezer ember dolgozik a pozitív pszichológia területén, 2 és erőfeszítéseket tesznek e célok elérésének elősegítéséért. Ez a könyv az ő történetüket, vagy legalábbis történetük nyilvános részét mutatja be. A privát részt is be kell mutatni azonban. A pozitív pszichológia az embereket boldogabbá teszi. Tanítása, kutatása, coachként vagy terapeutaként való gyakorlati alkalmazása, az, hogy pozitív pszichológiai gyakorlatokat tartunk tizedikes gyerekeknek, hogy megtanítjuk kiképzőtiszteknek, mit tanítsanak a traumák utáni felépülésről, ha más pozitív pszichológusokkal találkozunk, ha egyszerűen olvasunk a pozitív pszichológiáról: hozzájárul az emberi boldogsághoz. A pozitív pszichológia területén dolgozóknál nagyobb jól-létben élőkkel még nem találkoztam. Maga a tartalom boldogság, flow, értelem, szeretet, hála, önmegvalósítás, fejlődés, jobb kapcsolatok is az ember jó lelki egészségéről szól. Megváltoztathatja az életünket, ha megtudjuk, ezek közül sokban részünk lehet, ha bepillantást kapunk a ragyogó személyes jövőbe. Ezért ez a könyv növeli az olvasó jól-létét és segít abban, hogy pozitív életet éljünk.

11 1. Mi a jól-lét? Egészen mostanáig titok volt, hogyan kezdődött valójában a pozitív pszichológia. Amikor 1997-ben megválasztottak az Amerikai Pszichológiai Társaság elnökének, háromszor annyi t kaptam, mint korábban. Ritkán veszem fel a telefont, és hagyományos postai szolgáltatást már nem használok, de mivel az interneten huszonnégy órás bridzsjáték van, gyorsan és szorgalmasan válaszolok jeimre. Válaszaim éppen olyan szűkszavúak, amennyi időm van, míg kártyapartnerem gondolkodik, mit húzzon. ( címem seligman@psych.upenn.edu. Nyugodtan írjanak, ha nem sértődnek meg az egymondatos válaszokon.) Kaptam azonban egy t 1997 végén, amin nagyon elcsodálkoztam, és a Mi van? mappámba húztam át. Egyszerűen az állt benne: Eljöhetnél hozzám New Yorkba. Az aláírás csak egy monogram volt. Néhány héttel később egy koktélpartin voltam Judy Rodinnal, aki akkor a Pennsylvania Egyetem rektora volt, ahol negyven évig tanítottam. Judy, aki most a Rockefeller Alapítvány elnöke, végzős volt a Pennen, amikor én elsőévesként oda kerültem és együtt dolgoztunk Richard Solomon pszichológiaprofesszor állatviselkedés-kutató laborjában. Hamar összebarátkoztunk; csodálattal és nem kis irigységgel figyeltem, ahogy Judy nagyon fiatalon lett az Eastern Psychological Association elnöke, 3 aztán a Yale Egyetem Pszichológiai Karának dékánja, aztán a Yale rektora, majd a Penn rektora. Mindeközben sikerült együtt dolgoznunk egy vizsgálatban, ami az optimizmus és az erősebb immunrendszer kapcsolatát tanulmányozta az időseknél, amikor Judy a MacArthur Foundation hatalmas pszicho-neuro-immunológiai projektjét vezette. 4 A pszicho-neuro-im- 13

12 Flourish Élj boldogan! munológia tudománya azt vizsgálja, hogyan befolyásolják a pszichét ért hatások azokat a neurális szintű folyamatokat, amik az immunrendszer működését irányítják. Ismersz egy bizonyos P.T.-t, aki t küldött nekem, hogy látogassam meg New Yorkban? kérdeztem Judyt, aki ismer mindenkit, aki valamit is számít. Menj el hozzá! felelte izgatottan. Két héttel később egy jelöletlen ajtónál találtam magamat Manhattan zsúfolt déli részén, egy kis, koszos irodaépület nyolcadik emeletén. Sivár, ablaktalan helyiségbe vezettek, melyben nem volt más, mint két ősz hajú, szürke öltönyös férfi és egy konferenciatelefon. Egy meg nem nevezett alapítvány jogászai vagyunk magyarázta egyikük, aki P. T.-ként mutatkozott be. Kiváló embereket választunk ki, ön pedig kiváló ember. Tudni szeretnénk, milyen kutatást szeretne végezni, mire pályázna. Nem kispályás összegeket kezelünk. Előre figyelmeztetjük azonban, hogy ha felfedi kilétünket, minden finanszírozás leáll. Röviden elmondtam a jogászoknak és a konferenciatelefonnak egyik APA-kezdeményezésemet az etnopolitikai jólétről (külön hangsúlyoztam, hogy ez nem pozitív pszichológia), és azt mondtam, hogy szeretnék találkozni a népirtás negyven vezető kutatójával. Ki akartam deríteni, melyek azok a feltételek, amelyek között népirtás történik, vagy nem történik, összehasonlítani kívántam a huszadik század tucatnyi népirtásának helyszíneit és körülményeit azzal az ötven esettel, ami annyira gyűlölettől fűtött volt, hogy nagy valószínűséggel népirtás történhetett volna, de nem történt. Aztán könyvet szerkesztenék arról, hogyan lehet elkerülni a népirtásokat a huszonegyedik században. Köszönjük, hogy ezt elmondta nekünk mondták alig öt perc múlva. Ha visszamegy az irodájába, küldene nekünk erről egy egyoldalas összefoglalót? És ne felejtsen költségvetés-tervezetet mellékelni! Két héttel később egy százhúszezer dollárról kiállított csekk tűnt fel az íróasztalomon. Kellemes meglepetés volt, mert szinte minden tudományos kutatás, amit addig terveztem, hosszadalmas finanszírozási kérvényekkel, idegesítő szakmai véleményekkel, hivatali bürokráciával, oktalan késedelemmel, aprólékos revíziókkal, majd elutasítással, vagy legjobb esetben döbbenetes költségkurtításokkal járt. 14

13 Mi a jól-lét? Megtartottam az egyhetes tanácskozást; szimbolikus helyszínt választottam hozzá, az észak-írországi Derryt; negyven tudós, az etnopolitikai erőszak fejedelmei és fejedelemnői részvételével. 5 Csak ketten ismerték egymást társadalomtudományi körökből. Egyikük az apósom volt, Dennis McCarthy, nyugdíjba vonult brit gyáriparos. A másik a meg nem nevezett alapítvány kincstárnoka, a Cornell Egyetem nyugalmazott mérnökprofesszora. Később Dennis megjegyezte nekem, hogy soha ilyen kedvesek nem voltak még vele az emberek. Az Ethnopolitical Warfare 6 (Etnopolitikai hadviselés) című kötet, amit Daniel Chirot és én szerkesztettünk, 2002-ben jelent meg. Érdemes elolvasni, de nem erről szól ez a történet. Már majdnem el is feledkeztem erről a bőkezű alapítványról, melynek még mindig nem tudom a nevét, amikor hat hónappal később újra felhívott a kincstárnok. Remek találkozó volt, amit Derryben szerveztél, Marty! Két nagyszerű emberrel ismerkedtem meg ott; az orvos-antropológus Mel Konnerrel 7 és azzal a McCarthy nevű fickóval. Jut eszembe, mit csinál? És te mit akarsz csinálni legközelebb? Legközelebb? hebegtem; egyáltalán nem voltam felkészülve arra, hogy újabb finanszírozási kéréssel álljak elő. Hát, olyasmin gondolkodom, amit pozitív pszichológiának nevezek. És vagy egy percben elmondtam, mi is az. Nincs kedved meglátogatni bennünket New Yorkban? kérdezte. A látogatás reggelén feleségem, Mandy a legjobb fehér ingemet tette elém. Azt hiszem, inkább a viseltesebb gallérút kéne felvennem mondtam, a Manhattan déli részén található szerény irodára gondolva. Az iroda azonban időközben Manhattan egyik legelegánsabb negyedébe költözött, a legfelső emeletre; az iroda nagy volt, csupa ablak, de ugyanaz volt a szituáció: két jogász és egy konferenciatelefon. Az ajtóra itt sem volt kiírva semmi. Mi az a pozitív pszichológia? kérdezték. Körülbelül tíz percig magyaráztam, aztán kikísértek, és azt mondták: Ha visszaér az irodájába, küldene nekünk erről egy háromoldalas összefoglalót? És kérjük, ne felejtsen költségvetést mellékelni. 15

14 Flourish Élj boldogan! Egy hónappal később csekket kaptam. Másfél millió dollárról szólt. A történet vége ugyanolyan furcsa, mint az eleje. Ezzel a finanszírozással virágba szökkent a pozitív pszichológia, és a névtelen alapítvány is érzékelhette ezt, mert két évvel később újabb egysoros t kaptam PT-től. Ez állt benne: A Mandela Milošević-dimenzió folytonos? Hmmm mit jelenthet ez? tűnődtem. Tudtam azonban, hogy nem véletlenül kérdezi, amit kérdez, ezért legjobb tudásom szerint tudós választ küldtem. Körvonalaztam, mit tudunk a szentek és a szörnyek természetéről és tenyészetéről. Válasza: Nincs kedved meglátogatni bennünket New Yorkban? Ezúttal a legjobb fehér ingemet vettem fel, és volt már felirat az ajtón: Atlantic Philanthropies. Mint kiderült, az alapítvány egyetlen nagylelkű személy, Charles Feeney 8 ajándéka. Charles Feeney vámmentes boltok üzemeltetéséből szerezte a vagyonát, és a teljes összeget 5 milliárd dollárt az alapítványra bízta, hogy jó célra használják fel. Az amerikai jog miatt kénytelenek voltak nyilvános nevet használni. Azt szeretnénk, ha összegyűjtené a vezető tudósokat a témában, és megválaszolnák a Mandela Milošević-kérdést, a genetikától a politikatudományon át a jó és gonosz szociológiájáig közölték. Húszmillió dollárt szánunk erre. Ez rengeteg pénz, nyilvánvalóan sokkal nagyobb pénz volt, mint amennyit eddig bármikor bármire kaptam. A következő hat hónapban a két jogász és én megbeszéléseket tartottunk, tervezetet írtunk és újraírtunk, hogy aztán a benyújtást követő héten az alapítvány igazgatótanácsa ráüsse a pecsétet. Alapos, elegáns tudományos munka volt. Nagyon zavarban vagyunk, Marty közölte PT telefonon. Az igazgatótanács elutasított bennünket. Ilyen még soha nem fordult elő. Nem tetszett nekik a genetikai rész. Azt mondták, az valóságos politikai robbanóelegy. Egy éven belül a jótétemény két csodálatos gondnoka eltűnt. Pedig olyanok voltak, mintha A milliomos című tévéműsorból léptek volna ki. (A The Millionaire az 1950-es évek tévésorozata volt, kamaszként ezen nőttem fel. Valaki megjelent az ember ajtajánál egy egymillió dolláros csekkel.) 16

15 Mi a jól-lét? A következő három évben figyelemmel kísértem az Atlantic Philanthropies tevékenységét afrikai segélyek, az öregedés problémája, Írország, iskolák és úgy döntöttem, hogy felhívom az alapítvány új ügyvezetőjét. Hajlandó volt beszélni velem, és szinte éreztem, hogy megacélozza magát az újabb kérés ellen. Csak azért hívom, hogy köszönetet mondjak, és megkérjem, tolmácsolja legmélyebb hálámat Mr. Feeney-nek kezdtem. Éppen jó időben jöttek, és éppen a megfelelő finanszírozást adták a pszichológia egy újszerű irányvonalához, ami arról szól, hogy mi teszi az életet élni érdemessé. Segítettek nekünk, amikor a pozitív pszichológia újszülött volt, és nincs szükségünk további finanszírozásra, mert az irányzat már önfenntartó. De az Atlantic alapítvány segítsége nélkül mindez nem jöhetett volna létre. Még soha nem kaptam ilyen hívást mondta az ügyvezető csodálkozva. Egy új elmélet születése Az anonim alapítvánnyal való találkozásom a pozitív pszichológia utóbbi tíz évének egyik legjobb pillanata volt; ez a könyv arról szól, amit ez a kezdet létrehozott. Annak magyarázatát, hogy mivé vált a pozitív pszichológia, a pozitív és az örömállapot ( flourishing ) radikális átgondolásával kezdem. Legelőször és legfontosabbként azonban el kell mondanom új gondolataimat a boldogságról. Thalész úgy gondolta, hogy minden víz. 9 Arisztotelész szerint minden emberi cselekvés célja a boldogság elérése. 10 Nietzsche szerint minden emberi cselekvés célja a hatalomszerzés. 11 Freud szerint minden emberi cselekvés célja a szorongás elkerülése. 12 Ezek a hatalmas gondolkodók elkövették a monizmus nagy hibáját: minden emberi indítékot egyetlenre vezettek vissza. A monizmus a lehető legkevesebb változóból a lehető legtöbbet igyekszik kihozni, ezért lobogó zászlóval veszik a filozófiai kánon alaptesztjét, a parszimóniaelv próbáját, miszerint a legegyszerűbb magyarázat a legjobb magyarázat. Ám a parszimóniának van alsó küszöbe: amikor túl kevés változó magya- 17

16 Flourish Élj boldogan! rázza az adott jelenség sok nüanszát, semmire nincs igazi magyarázat. 13 A monizmus végzetes e négy hatalmas gondolkodó elméleteire nézve. Eredeti elképzelésem e monizmusok közül Arisztotelész elméletéhez volt a legközelebb hogy mindent, amit teszünk, azért tesszük, hogy boldogok legyünk, de már irtózom a boldogság szótól, amit úgy agyonhasználtak, hogy szinte teljesen elvesztette jelentését. 14 A tudomány nem tud dolgozni ezzel a fogalommal, nem használható olyan gyakorlati területeken sem, mint az oktatás, a terápia, a közügyek, vagy egyszerűen egy ember személyes életének megváltoztatása. A pozitív pszichológiában az első lépés, hogy a boldogság monista fogalmát használható elemekre bontsuk. Szemantikai gyakorlatnál sokkal több múlik azon, hogy ezt jól tegyük. A boldogság megértéséhez elmélet szükséges, és ez a fejezet az új elméletemet mutatja be. A 2002-es elméleted nem lehet helyes, Marty mondta Senia May min, amikor korábbi elméletemről beszélgettünk, amit a Bevezetés a pozitív pszichológiába című előadásomon fejtettem ki 2005-ben az alkalmazott pozitív pszichológia mesterkurzus bevezető óráján. Senia harminckét éves, a Harvardon végzett matematika szakon, kitűnő minősítéssel; folyékonyan beszél oroszul és japánul, saját befektetési alapot vezet: a pozitív pszichológia mintaképe. Mosolya a legtátongóbb osztálytermeket is átmelengeti, még a Huntsman Hallt is, amit Halálcsillagnak neveznek a University of Pennsylvania keretében működő Wharton School üzleti tudományokat tanuló hallgatói, akiknek ez a főhadiszállásuk. Ebben a mesterprogramban igazán különleges hallgatók tanulnak: harmincöt sikeres felnőtt a világ minden részéről, akik havonta egyszer repülnek Philadelphiába három napra, hogy a pozitív pszichológia legújabb eredményeivel, technikáival, valamint ezek szakterületükön való gyakorlati alkalmazásaival ismerkedjenek. Az Autentikus életörömben megfogalmazott elmélet arról szól, amit az emberek választanak, de van benne egy nagy hiányosság: hiányzik belőle a siker és a szakmai tudás. Az emberek a sikerre önmagáért a sikerességért törekszenek 15 folytatta Senia. Ez volt az a pillanat, amikor kezdtem átértékelni a boldogságot. 18

17 Mi a jól-lét? Amikor egy évtizeddel ezelőtt megírtam az Autentikus életörömöt, a Pozitív pszichológia címet akartam adni neki, de a kiadó úgy gondolta, hogy ha a boldogság szó szerepel a címben, többen veszik meg a könyvet. Sok csatát nyertem szerkesztők ellen, de a címet illetően soha. Így maradt a nyakamon ez a szó. (Az autentikus sem tetszik, mert ez az elnémított szelf kifejezés szintén agyonhasznált szelf szavának közeli rokona.) Ezzel a címmel az alapvető probléma nemcsak az, hogy nem fejezi ki elég jól, mit választunk, hanem a modern fül a boldog jelentésbe azonnal belehallja a jókedv, derű, vidámság, jó kedély, mosolygás jelentést is. Ugyanilyen bosszantó, hogy a cím rám telepedett azzal a szörnyű smiley arccal is, valahányszor a pozitív pszichológia bekerült a hírekbe. A boldogság történetileg nem áll szoros kapcsolatban az ilyen hedonizmussal a vidámság és a derű igen messze van attól, amiről Thomas Jefferson a Függetlenségi nyilatkozatban kijelentette, hogy minden embernek joga van törekedni rá 16, az én pozitív pszichológiai törekvéseimtől pedig még messzebb esik. Az eredeti elmélet: autentikus életöröm A pozitív pszichológia eredeti szándékom szerint arról szól, amit önmagáért választunk. Nemrégiben a minneapolisi repülőtéren megmasszíroztattam a hátamat, mert úgy éreztem, jót tesz. Önmagáért választottam a hátmasszázst, nem azért, mert nagyobb értelmet adna az életemnek, vagy valami más okból, de nagyon fontos tudatosítani magunkban, hogy választásainkat gyakran nem az határozza meg, hogy mit érzünk jónak. Tegnap éjjel úgy határoztam, hogy meghallgatom hatéves gyerekem gyötrelmes zongora-előadását; nem azért, mert ettől jobban éreztem volna magamat, hanem mert szülői kötelességem és része mindannak, ami értelmet ad az életemnek. Az autentikus életöröm elmélete azt jelenti, hogy a boldogságot három olyan elemre lehet bontani, amit önmagáért választunk: pozitív érzelem, elmélyülés és értelem. És mind a három elem könnyebben meghatározható és mérhetőbb, mint a boldogság. Az első a pozitív érzelem; amit érzünk: öröm, elragadtatás, eksztázis, melegség, nyugalom stb. Ha sikeresen élünk e körül az álom körül, azt kellemes életnek nevezem. 19

18 Flourish Élj boldogan! A második elem, az elmélyülés a flow-ról szól: eggyé válni a zenével, megáll az idő, öntudatunkat vesztjük egy olyan tevékenységben, ami nagyon leköt bennünket. Azt az életet, amit e célokat követve élünk, elmélyült életnek nevezem. Az elmélyülés más, mint a pozitív érzelem, sőt van, hogy annak éppen ellentéte; mert ha megkérdezzük a flow élményét átélőket, mire gondolnak és mit éreznek, általában azt mondják: semmit. 17 A flow állapotában eggyé válunk a tárggyal. Úgy vélem, hogy az összpontosított figyelem, amit a flow állapota megkövetel, leköti minden kognitív és érzelmi forrásunkat, amiből gondolat vagy érzés keletkezhetne. A flow állapotához nem vezet királyi út. Ellenkezőleg: minden erőnk és tehetségünk kibontakoztatása szükséges ahhoz, hogy a flow állapotában tapasztaljuk meg a világot. 18 Az elmélyülés és a pozitív érzelem közti egyik különbség az, hogy utóbbihoz vannak erőfeszítést nem igénylő királyi, rövidebb utak. Az ember végezhet önkielégítést, bevásárlást, szedhet gyógyszert vagy nézhet tévét. Ezért fontos, hogy pontosan ismerjük erősségeinket, és megtanuljuk őket gyakrabban használni, mert így gyakrabban juthatunk a flow állapotába. 19 Ám a boldogságnak van egy harmadik eleme: az értelem. Én a bridzsjátékkal jutok el a flow állapotába, de egy hosszú verseny után, ha a tükörbe nézek, aggódom, hogy haszontalanságokkal töltöm a halálig hátralévő időmet. Az elmélyülés és az öröm keresése gyakran magányos, szolipszista vállalkozás. Az ember elkerülhetetlenül értelmet és célt keres az életében. 20 Az értelmes élet velejárója a valahová tartozás, és olyan cél szolgálata, amit önmagunknál többre tartunk; az emberiség megteremti azt a pozitív intézményrendszert, ami mindezt lehetővé teszi: a vallást, a politikai pártokat, a környezetvédelmi mozgalmakat, a cserkészetet, a családot. Ez az autentikus boldogság elmélete: a pozitív pszichológia a boldogság három rejtett alakban való megjelenéséről szól. Ezek: pozitív érzelem, elmélyülés és értelem. Senia kritikája kikristályosította tíz év tanítását, gondolkodását, elmélettesztelését, és arra késztetett, hogy tovább csiszoljam. Az októberben kezdődő szemeszterben Huntsman Hallban átértékeltem azt, amit addig a pozitív pszichológiáról gondoltam. Átértékeltem a pozitív pszichológia elemeit és céljait is. 20

19 Mi a jól-lét? Autentikus életöröm elmélet Tárgy: boldogság Mérték: az élettel való elégedettség Cél: az élettel való elégedettség növelése Jól-lét elmélet Tárgy: jól-lét Mérték: pozitív érzelem, elmélyülés, értelem, pozitív kapcsolatok és teljesítmény Cél: az örömállapot növelése azáltal, hogy növeljük a pozitív érzelmet, az elmélyülést, az értelmet, a pozitív kapcsolatokat és a teljesítményt Az autentikus életöröm elmélettől a jól-lét elméletig Korábban azt gondoltam, hogy a pozitív pszichológia tárgya a boldogság, a boldogság mérésének aranyalapja az élettel való elégedettség és a pozitív pszichológia célja az élettel való elégedettség növelése. Ma már úgy vélem, hogy a pozitív pszichológia célja a jól-lét, a jól-lét mérésének aranyalapja az örömállapot (flourishing), a pozitív pszichológia célja pedig az örömállapot növelése. Ez a teória, amit jól-lét elméletnek nevezek, nagyon különbözik az autentikus életöröm elmélettől, és ez az eltérés magyarázatot kíván. Az autentikus életöröm elmélet három ponton nem egészen helytálló. Az első az, hogy a boldogság (életöröm) jellemző köznyelvi konnotációja kibogozhatatlanul összefonódik azzal az elképzeléssel, hogy az ember vidám hangulatban van. A pozitív érzelem a boldogság szilárd alapja. Az elmélet kritikusai meggyőzően érvelnek azzal, hogy az autentikus életöröm elmélet önhatalmúlag és felhatalmazás nélkül újradefiniálja a boldogság fogalmát oly módon, hogy a pozitív érzelem mellé berángatja az elmélyülés és értelem kívánalmát is. Sem az elmélyülés, sem az értelem nem arra utal, hogyan érezzük magunkat, és bár vágyhatunk elmélyülésre és értelemre, nem részei és nem is lehetnek részei annak, amit a boldogság jelent. Az autentikus életöröm elmélet másik hiányossága, hogy az élettel való elégedettség túlságosan privilegizált helyet foglal el a boldogság mérésében. Az autentikus életöröm elméletben a boldogság aranyalapja az élettel való elégedettség, amit széles körben tanulmányoztak olyan önbeszámolós kérdőívekkel, amelyek a válaszadókat arra kérik, hogy 1-től 10- ig terjedő skálán jelöljék, mennyire elégedettek az életükkel (1 = szörnyű, 21

20 Flourish Élj boldogan! 10 = ideális, jobb nem is lehetne). 21 A pozitív pszichológia célja ebből az aranyalapból következik: az élettel való elégedettség növelése ezen a földön. Kiderült azonban, hogy a válaszadók erre a kérdésre adott válaszait nagymértékben az határozza meg, hogyan érzik magukat a kérdésfeltevés pillanatában. 22 A sok emberrel végzett vizsgálatokból a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a pillanatnyi hangulat több mint 70 százalékos mértékben befolyásolja, milyen mértékű életelégedettséget jelölnek be, míg az aktuális életelégedettség ebben az adatban csak 30 százalékos mértékben jelenik meg. Vagyis a pozitív pszichológia régi szép aranyalapja aránytalan mértékben kötődik a hangulathoz, a boldogságnak ahhoz a formájához, amit a régiek sznob módon, de teljesen jogosan vulgárisnak neveztek. Az ok, hogy megtagadom a privilegizált helyet a hangulattól, nem sznobéria, hanem a felszabadítás. A boldogság hangulatszemléletű megítélése a világ lakosságának felét, az alacsony pozitív érzelemkifejező népességet a boldogtalanság poklába száműzi. Bár ők nem jókedvűek, a világ népességének ez a lehangolt fele talán nagyobb elmélyülést és értelmet él át, mint a vidámak. Az introvertáltakon sokkal kevésbé látszik a vidámság, mint az extrovertáltakon, 23 de ha a közérdek alapja (ahogy erre az utolsó fejezetben rákérdezünk) az, hogy hangulatértelemben maximalizálja a boldogságot, az extrovertáltak szavazatának értéke sokkal nagyobb, mint az introvertáltaké. A döntés, hogy inkább cirkuszt építsünk, mint könyvtárat, azon alapul, hogy mennyi járulékos boldogság keletkezik, amiben a vidámabbak nagyobb súllyal esnek latba, mint a kevésbé vidámak. Az elmélet, amelyik számításba veszi az elmélyülést és értelmet, valamint a pozitív érzelem növekedését morálisan felszabadító és demokratikusabb, jobban szolgálja a közérdeket. És kiderült, hogy az élettel való elégedettség nem veszi figyelembe, mennyi értelem van az életünkben és mennyire vagyunk elmélyülve munkánkban, mennyire törődünk szeretteinkkel. Az élettel való elégedettség alapvetően a vidám hangulatot méri, így nem jogos, hogy központi helyet foglaljon el egy olyan elméletben, ami a boldogságtannál több igyekszik lenni. 24 Az autentikus életöröm elmélet harmadik elégtelensége, hogy a pozitív érzés, az elmélyülés és az értelem nem meríti ki azokat az elemeket, amiket önmagukért választunk. Az önmagáért a kulcsfontosságú kifejezés: egy elmélet kulcseleme, a választott dolog semmi más célt nem 22