Lépések... A május 26-án megválasztott jövő nemzedékek országgyűlési

Átírás

1 KÖVET Egyesület 13. évf. 3. szám (37) ősz Tartalom: Emberi tényező dr. Fülöp Sándor ombudsman 2. oldal Másért vállalkozó? Altus Kft oldal CSR-mesék - Jancsi három próbája, 4. rész 6. oldal Önálló CSR menedzsment képzés 7. oldal Felelősen a közösségért! Felelősen Fehérvárért! 8. oldal Környezettudatosság a SZILÁNK Csoportnál 9. oldal CR programok belső kommunikációja a Vodafone Magyarországnál 10. oldal A fenntartható fejlődés belső kommunikációja 11. oldal Fenntartható létesítménygazdálkodás 12. oldal Erdőrezervátum CO 2 megkötésének modellezése oldal A jövő itt van, és sosem lesz vége 15. oldal Te is lásd tisztán tetteid! 16. oldal Új KÖVET tagvállalatok 17. oldal Jogszabályok 19. oldal A környezettudatos és társadalmilag felelős vállalatvezető szaklapja Egy több mint három, három több mint 30 Egy neves cég vállalati felelősség (VF) jelentését lapozgatom. Nevezzük Arikának. Arika nemzetközi cég. A jelentésben 20 ország kb. 30 VF kezdeményezése szerepel. Az Arika Ausztria például tinédzser lányok érdeklődését szítja az információtechnológia iránt. Az Arika Bosznia segít az éhezők etetésében. Az Arika Bulgária kertészkedik, szemináriumot tart egyetemi hallgatóknak, sérült gyerekek visszailleszkedését segíti a társadalomba. A többnyire remek, de teljességgel különböző programok 40 oldalon át folytatódnak, végül a té betűnél az Arika Törökország szerepel, amely kardiológiai osztályt támogat anyagilag. Miért van hiányérzete az embernek egy ilyen felsorolás olvasása után? Miért támad a szakembernek az a határozott benyomása minden jó szándék feltételezése mellett, hogy ettől egyáltalán nem lesz kevésbé fenntarthatatlan a fejlődés? Azért, Interjú Fülöp Sándor ombudsmannal A május 26-án megválasztott jövő nemzedékek országgyűlési biztosát az új hivatalról, jövőbeli elképzeléseiről kérdeztük, valamint arról, hogy mit gondol a hazai vállalatok környezetvédelmi tevékenységéről. A zöld ombudsman több mint 10 évig az EMLA Egyesület igazgatója volt. (Részletek a 2. oldalon) Erdőrezervátum CO 2 megkötésének modellezése A KlímaFa Kft. ökológiai restaurációval foglalkozó vállalat, amely az Európai Unió területén, nagy léptékű erdőtelepítési projektekben kötelezte el magát. Az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetével közösen egy Eger melletti klímaerdő telepítésén működik együtt. (Részletek a 13. oldalon) mert ha mindezt beszoroznám százzal, akkor az Arika International vagy csődbe menne, vagy átalakulna egy nem túl éles profillal bíró nemzetközi humanitárius szervezetté. A vállalatok éppen olyan kezdők a közcélok megvalósításában, mint a civilek a profi menedzsmentben. Valóban az-e a feladatuk, hogy átvegyék a humanitárius segítséget, az egészségügy és oktatás finanszírozását? Persze, segíteniük kell Ausztriában, Boszniában és Bulgáriában a gyengéken, elesetteken. De elég-e ez? Talán el kellene gondolkodniuk a felelős vezetőknek a VF kezdeményezések indítása előtt / helyett, hogy mitől is pusztul gyorsuló ütemben a világ. Feltehetően attól, hogy gyorsuló ütemben fogyasztjuk az erőforrásokat, lakjuk be a földfelszínt, (Folytatás a 3. oldalon) Felelősen a közösségért! Felelősen Fehérvárért! Székesfehérvár felelősségi programja a társadalmi felelősségvállalás jegyében három fő területre összpontosít: a környezetvédelemre, fenntarthatóságra; egészségmegőrzésre, prevencióra és a közbiztonságra. (Részletek a 8. oldalon) A jövő itt van, és sosem lesz vége Másodszor került megrendezésre a Jövőképzés Nyári Egyetem Keszthelyen fenntarthatóság és vállalatok társadalmi felelősségvállalása témában. A szakmai program mellett, mely nemcsak elméleti, de gyakorlati oktatást is jelentett, a résztvevők morálisan is sokat tanulhattak. (Részletek a 15. oldalon)

2 Emberi tényező A jövő nemzedékek érdekében Interjú Fülöp Sándor ombudsmannal 13. évfolyam 3. szám (37) A május 26-án megválasztott jövő nemzedékek országgyűlési biztosát az új hivatalról, jövőbeli elképzeléseiről kérdeztük, valamint arról, hogy mit gondol a hazai vállalatok környezetvédelmi tevékenységéről. Mióta foglalkozik Ön környezetvédelemmel? Sokáig ügyészként dolgoztam. Amikor 1990-ben a Legfőbb Ügyészségen Györgyi Kálmán legfőbb ügyész látta, hogy a környezetvédelem még külön nem szerepel az ügyészség tevékenységében. Felhasználva a nemzetközi tapasztalatait és kapcsolatait, elhatározta, hogy meghonosítja. Engem választott ki erre a feladatra. Részt vettem egy nagyobb nemzetközi környezetvédelmi konferencia megszervezésében, illetve kaptam egy három hónapos képzést az USA-ban. Környezetvédelmi büntetőjogot tanultam New Yersey-ben Steven Madonna környezetvédelmi legfőbb ügyésznél és környezetvédelmi polgári jogot Minnesotában Leroy Paddock legfőbb ügyészségi ügyésztől. Magyarországon volt már szakember ezen a speciális területen? Kilényi Géza, Bándi Gyula professzor már elismert szakjogászok voltak, Sólyom László köztársasági elnökünk pedig 1979-ben publikálta a Környezetvédelem és polgári jog című könyvét ben alapítottuk meg az EMLA Egyesületet, amelynek alapítása óta Bándi Gyula az elnöke, én igazgatója voltam a kinevezésemig. Környezettudományokban tevékenykedő tudósok, egyetemi tanárok, jogászok csatlakoztak a szervezethez. Milyen ügyekkel foglalkozott az EMLA? Az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület közérdekű ügyvédi irodája társadalmi szervezetek, önkormányzatok és magánszemélyek környezetvédelemmel kapcsolatos problémáival foglalkozik. Évi ügyet visznek ingyen, önkormányzatoknak önköltségi áron. Május 26-án választották meg Önt országgyűlési biztossá. Akkor volt már egy stáb Ön mellett? 2 Teljesen nulláról kezdtük kiépíteni a hivatalt. A négy főosztályvezető alatt 30 ember fog dolgozni a jogi, környezetpolitikai és stratégiai, nemzetközi és koordinációs főosztályon. Nagyon elégedett vagyok, mert az első mérkőzést már úgy érzem megnyertük. Kiváló szakemberek mondtak igent. Az én felelősségem, hogy megfelelő működést biztosítsak a különböző képzettségű és hátterű szakemberek számára. Lesz elrettentő ereje a hivatalnak? Nem szabad, hogy elrettentő ereje legyen. Mi jogkövetésre ösztönzünk, de nem vagyunk hatóság. Nincs kötelező érvényű rendelkezések kiadására jogunk. Körülbelül 70 ügyünk van. Civilek, önkormányzatok, magánszemélyek egyaránt fordulhatnak hozzánk, akár az országgyűlés elnöke is. Minden ügyet minden oldalról meg szeretnénk vizsgálni. A szerencsi szalmaégető erőmű ügyében például olyan vizsgálati tervet készítettünk, hogy legalább másfél tucat helyről szerzünk be plusz információkat. Körbejárjuk a szakértőket, hatóságokat, mindenkit, akinek komoly információja van az ügyben. Igyekszünk mindenkit meghallgatni és utána a környezet védelmének megfelelő álláspontot kialakítani. Ön szerint milyen ma Magyarországon a környezettudatosság? Tapasztal javulást? Magyarország büszke lehet arra a hatalmas fejlődésre, amely a cilvil szektorban végbement. Már a 80-as évek végén jöttek létre jelentős környezetvédelmi civil szervezetek. Idén volt a 18. országos találkozójuk, Pécsett. A környező országokban nem jellemző, hogy ennyi jól szervezett környezetvédelmi civil szervezet működjön. A lakosság körében is terjed a környezettudatosság, gondoljunk csak a szelektív hulladékgyűjtésre. Probléma esetén megtalálják a civil szervezeteket, a jogi lehetőségeket. Látjuk, hogy a mindennapok környezetvédelmével kapcsolatos ügyek jönnek be többségben, mert megemelkedett a lakosság zöld ingerküszöbe. Ez nagyon bíztató dolog. Ön a zöld civil szervezetek körében jól ismert és elismert szakember. Hogyan segíthetik az Önök munkáját ezek a szervezetek? Én gesztusnak szántam, de komoly munka kerekedett belőle, hogy rögtön a kinevezésem után meghívtam a civileket az Ombudsmani Hivatalba. Három órát dolgoztunk 26 szervezet képviselőjével: összeállítottunk egy témalistát, hogy mivel kellene foglalkoznia a hivatalnak, útmutatót dolgoztunk ki az egyedi ügyek beadásához. Ez a honlapon is elérhető. Szaklapunkat főként vállalatoknál dolgozó környezetvédelmi szakemberek olvassák. Mit gondol a vállalati önkéntes környezetvédelmi kezdeményezésekről? Beszélgettem nemrég egy cég képviselőjével erről. Néhány vállalatnak azonban még nem elég erős a társadalmi érzékenysége és nem tudja megkülönböztetni, hogy a lakosság nem ismeri eléggé az adott válla- Névjegy Név Végzettség Családi állapot Hobbi Kedvenc író Kedvenc zenei stílus dr. Fülöp Sándor jogász, pszichológus nős karate Kazuo Ishiguro operarock (pl. Nightwish)

3 KÖVET Egyesület Emberi tényező A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Eljárása Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló évi LIX. törvény szerint a jövő nemzedékek országgyűlési biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság vagy közszolgáltatást végző szerv az egészséges környezethez való jogát sértette vagy veszélyezteti. Ha a beadványtevő kéri, kilétét a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa nem fedheti fel, egyébként is gondoskodni köteles arról, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosához való fordulás miatt senkit se érhessen hátrány. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa eljárására nem vonatkoznak a közigazgatási eljárási törvényben írt határidők. Az eltérő eljárási rend (iratok beszerzése, érintettek meghallgatása stb.) miatt a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa eljárása esetenként hosszabb időt vehet igénybe. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa egyebek közt: a) b) c) d) e) f) felhívhatja a környezetet jogellenesen veszélyeztető, szennyező vagy károsító személyt vagy szervezetet e tevékenységének megszüntetésére, felhívhatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot a környezet védelmére vonatkozó intézkedés megtételére, feladatkörében egyedi ügyben, valamint általános jelleggel meghatározott szerv, intézmény, hatóság vagy személy részére ajánlást, kezdeményezést bocsáthat ki, a környezet állapotával összefüggő közigazgatási döntéssel szemben felügyeleti eljárás lefolytatását, illetve végrehajtásának felfüggesztését kezdeményezheti, valamint annak bírósági felülvizsgálata során a perben beavatkozóként részt vehet, véleményezi a feladatkörével összefüggő jogszabályok, illetve más kormányzati előterjesztések tervezeteit, feladatkörében jogalkotásra tehet javaslatot, megismerheti és véleményezheti a helyi önkormányzatok hosszú távú fejlesztési, területrendezési, valamint a jövő nemzedékek életminőségét közvetlenül érintő terveit és koncepcióit, figyelemmel kíséri, értékeli a nemzetközi környezetvédelmi szerződések hazai ér- vényesülését, részt vesz a feladatkörével összefüggő ügyekben az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben képviselt magyar álláspont kialakításában, részt vehet a jogszabály rendelkezése alapján kötelezően tartandó, feladatkörével összefüggő közmeghallgatáson. g) h) i) latot, vagy tényleg van egy valós konfliktus. Amennyiben konfliktus van, nem elég a PR anyagok terjesztése, hanem változtatni kell. Ha lakossági panasz van ilyenkor, mi leültetjük a feleket, feltárunk minden jogi vonatkozást. A jog bizonyos esetekben rugalmas tud lenni, de egy vállalat azzal nem védekezhet, hogy most nem tudja betartani a jogszabályt, majd esetleg öt éven belül szép lassan kidolgoz erre egy tervet. Be kell látni, hogy a környezetvédelem nem mindig alku képes. A vállalatok gyorsan alkalmazkodnak a piachoz, ugyanúgy a jogszabályokhoz is alkalmazkodniuk kell. A jogszabályok egységesítésében nekünk is lesz szerepünk. Szeretnénk egy adatbankot létrehozni, amely az egységes joggyakorlatot segíti. Összegyűjtjük civil szervezetektől, ügyészségtől, felügyelőségektől, egyetemi kutatóműhelyektől azokat a jogértelmezéseket, amelyek a joggyakorlat számára segítséget jelenthetnek. Mit tudhat meg Önről az olvasó, mint magánember? A jogi egyetem mellett úgy tudom pszichológiát is hallgatott Büntetőjogászként kezdtem, fiatalkorúak ügyészeként dolgoztam, ahhoz hasznos volt. Végül más felé fordult az érdeklődésem. Inkább a szemléletformáló ereje maradt meg a pszichológiai tanulmányoknak, de nem gyakorlom. Nős vagyok, feleségem közlekedési bíró, lányom jogász, fiam építészhallgató. A feleségemnek és a lányomnak van egy karate klubja, oda le szoktam menni hobbiból. Csizmadia Edit / KÖVET Egy több mint három, három több mint 30 (Folytatás az 1. oldalról) bocsátjuk ki az üvegházhatású gázokat. Pedig nem akarjuk. Miért rohanunk hát egyre gyorsabban? Nemrég találtam egy szenzációs ábrát Bernd Senf könyvében. A futószalagon gyalogló emberkék a gazdaság szereplői, vállalatok avagy fogyasztók. Egyre gyorsabban megy a szalag, s a meredeksége is fokozódik. Régen még csak a több profit reményében versenyeztünk rajta, de ma már a leeséstől való félelem az elsődleges motiváció. Aki megáll, elesik, eltapossák, leesik. Rettegnek az elöl haladók, a középmezőnyben lévők és a sereghajtók. Mi oldjuk meg a globális felmelegedést, miközben a világ pénzügyi rendszere is össze akar dőlni az USA irányából? Álljunk meg egy pillanatra és nézzük meg az ábrát! Mi hajtja a futószalagot? A rajta haladó emberkék! Ők diktálják az egyre gyorsabb tempót, amelytől egyre többen érzik magukat kellemetlenül. Még az elöl haladó Arika is. A megoldáshoz csak annyit kellene tenni, hogy valaki elkezd lassabban haladni, s ha nem esik le, a többiek is lassítani fognak, ezzel lassul a szalag. Az Arika International tehát ne akarjon piacvezető lenni, ne akarja felvásárolni a versenytársait, ne egyre növekvő profitot ígérjen befektetőinek, hanem fenntartható hozamot, megélhetést, hosszú távú piacon maradást. Több idő marad a játszótér festésre, kevésbé stresszelnek a vezetők, de ami a legfőbb: nem használjuk el a föld erőforrásait és az emberi lelket a futószalag hajtásához. Tóth Gergely / KÖVET 3

4 Másért vállalkozó? Másért vállalkozó a magasban 13. évfolyam 3. szám (37) Amikor Magyarországon kezdett megjelenni az ipari alpinizmus, még kevesen rendelkeztek a kellő ismeretekkel, és még kevesebben a megfelelő felszerelésekkel (ezek egy része drága és nehezen beszerezhető volt) ahhoz, hogy alpintechnikával foglalkozzanak. Mára a helyzet jelentősen megváltozott. Nemcsak az építőipar virágzik, hanem az alpintechnikai alkalmazások is egyre népszerűbbek. Ennek egyik oka a rugalmasság, ami sokszor más módon megoldhatatlan feladat (tisztítási, karbantartási munkálatok) elvégzését teszi lehetővé. Az Altus Kft. azzal szerzett hírnevet magának, hogy munkájukat olyan precizitással, pontossággal és elővigyázatossággal végzik, hogy a megbízók egy idő után gyakorlatilag minden feladatot (nem csak alpintechnikait) velük végeztetnek el. Az építőipar eléggé rossz hírnévre tett szert az elmúlt időszakban Magyarországon. Ennek egyik legfőbb oka a becsületes és precíz munka hiánya. Gyakori, hogy a kivitelező a lehető leggyorsabban és legolcsóbban szeretné megúszni a munkát, és ennek köszönhető a silány végeredmény. Ezzel a szemlélettel ellentétes nézeteket vall az Altus Kft. ügyvezetője, aki nem akar engedni a maximalizmusából, és úgy gondolja (és a cége működésével is ezt igazolja), hogy van kereslet a tisztességes munkára (is). Hogyan alakult a cég, miért éppen ezt a tevékenységet választottátok? 4 A 90-es évek elején, miután a nagybátyámmal közösen működtetett cég tevékenysége és az egyre kevésbé tisztességes irányba tolódó vezetői stílus nem volt kedvemre való, befejeztük a közös munkát. Valamiből azonban meg kellett élni, ezért gyerekkori kedves barátommal, Kujáni Zoltánnal úgy döntöttünk, hogy mivel régen is végeztünk alpintechnikai munkákat, a környező házakba bejelentkezünk, hogy mi ügyesen tudnánk panelt szigetelni. Sok ilyen megbízásunk akadt, és egyre gyorsabbak és jobbak lettünk. Később az ő édesapja, aki a KIPSZER-nél volt főmérnök, szerzett nekünk másfajta munkákat is (ablaktisztítás stb.). Akkoriban sziklamászással töltöttem a szabad időmet (régebben barlangásztam is, innen erednek a kötéltechnikai ismeretek) és 1992 volt egy súlyosabb balesetem, ami miatt hosszabb időre ágyba kényszerültem. Akkor ők cserben hagytak engem, és a cég eléggé megsínylette a távollétemet, így nagy segítséget jelentett, amikor kedves régi ismerősöm, Szenthe István (ismert barlangkutató) meglátogatott, és vele társulva újítottam meg a céget. Ettől az időszaktól kezdődött az Altus máig is tartó sikeres menetelése. Szenthe István segítségével jutottunk be az első szállodába (Marriott), ahol annyira meg voltak a munkánkkal elégedve, hogy a mai napig is ragaszkodnak hozzánk, nem csak alpintechnikai munkák esetén. Sőt, azóta a mi végezzük a rendszeres ablaktisztítási munkáikat is. Gyakorlatilag, egyetlen esettől eltekintve (egy német cégtől próbamunka alapján nyertünk), nem pályáztunk, és nem jelentkeztünk egyetlen munkára sem. Mindig a megbízók kerestek meg minket, mivel a meglévő megrendelőinktől híre ment a munkánknak (Fórum, Sofitel, Kempinski, BM, Universale, Meridien, Grasham, Royal, Boscolo ). Kis cég lévén fontosak voltak az állandó megbízások, és az olyan megrendelők megtartása, akik pontosan és tisztességesen fizetnek. Fontos a kölcsönös bizalom és a megelégedettség. Sajnos akadtak olyan megrendelők, akikkel azóta nem vagyunk hajlandóak dolgozni, akik nehéz helyzetbe hozták a céget a késedelmes fizetéssel. Sajnos sok nagy cég visszaél a hatalmával. Van versengés az ipari alpin cégek között? Változott ez az idők folyamán. Tudok róla, hogy sok ilyen cég van, mert általában barlangászokból és mászókból alakulnak, akiket ismerek. De nekünk valahogy úgy éreztem, hogy nincs konkurencia. Azokon a területeken, ahol akarunk és szeretünk dolgozni, nem igazán jelentek meg versenytársak. Ennek főleg a minőség, rugalmasság, alkalmazkodó képesség lehetnek az okai. Néha akadtak próbálkozók, mint nemrégiben amikor egy megrendelőnket megkereste egy másik cég, hogy ők olcsóbban megcsinálnák a munkát és azt a választ kapták, hogy ha ingyen csinálják, sem váltanak céget. Ennek a megrendelőnek is az a fontos, mint nekünk, inkább legyen jobb, mint olcsóbb. Nem mindenáron csinálni meg mindent, ha azt annyiból nem lehet. Nálunk is, mivel próbáltam mindig az én szempontjaimat érvényesíteni, így alapelv volt, hogy ha valamit elvállaltunk és megegyezés született, akkor akár veszteségek árán is teljesítettük a vállalt feltételeket a lehető legjobb minőségben. A kiszámíthatóság és a megtérülés érdekében inkább nagyobb munkákat vállalunk el. Mivel az alkalmazottakat el kell látni megfelelő mennyiségű munkával, hogy ne legyenek nagy hullámvölgyek és hullámhegyek (amikor pedig nem bírjuk kapacitással) nem lehet sok kis munkát vállalni, mert ezek nem ütemezhetőek jól. Hogyan fejlődött a cég? Hányan dolgoznak az Altus Kft.-ben? Nem gondolkoztunk soha abban, hogy jelentősen növeljük a cég méretét az ellenőrzés miatt. Nehéz olyan munkatársakat találni, akik hasonló szellemben tudnák a koordinálást végezni, mint én. Jelenleg két része van a cégnek: szállodákban végzett rendszeres munkák fix emberekkel: nekik külön vezetőjük van, Gombos Zsuzsa, aki 8-10 önállóan dolgozni tudó alkalmazottat irányít. Jellemző, hogy vannak közöttük többen, akik 10 évnél régebben dolgoznak a cégnél. Rajtuk kívül van egy 6 fős álladó csapat,

5 KÖVET Egyesület Másért vállalkozó? amely az egyéb olyan munkákon dolgozik, amelyek nem a rendszeres szerződésekhez kapcsolódnak (molínók, építési hálók kihelyezése). Akik jól dolgoznak és van kedvük, jutalmul átkerülhetnek a rendszeres munkát végző csapatba. Ez nekünk is jó, mert szeretem, ha olyan ember kerül a rendszeres munkákra, akit ismerünk. Az átláthatóság kedvéért kidolgoztunk egy vállalatirányítási rendszert maguknak, ami még fejlesztés alatt van, de már most is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Mivel internet alapú, a megrendelő is hozzáfér, és rá tartozó részeket meg tudja nézni. Mik a szempontok, amikor arról döntötök, hogy elvállaltok-e egy munkát? Alapvető szempont, hogy az eddigi megbízható megrendelőktől elvállalunk bármilyen munkát, amit ránk szeretnének bízni. Vannak viszont olyan cégek, amelyektől semmilyen szín alatt nem vállalunk el munkát (ez a feketelista). Általában ahol azt nézik, hogy hogyan dolgozunk, és nem pedig azt, hogy mennyi pénzt adnak nekünk, onnan nagyon sok munkát kapunk azok után, hogy kipróbáltak minket. Tisztességtelen, etikátlan versenybe nem szállunk be. De az a jellemző, hogy nem keressük a megbízásokat. Ez talán a jövőben változni fog. Terveink között szerepel, hogy bővítjük a megrendelőink körét, amit az új irányítási rendszerünk lehetővé tesz majd. Fontos szempont még, hogy nem vállalunk el munkát, ha nem lehet jó minőségben megcsinálni, még ha megrendelő azt akarja, akkor sem. Inkább megpróbálom rábeszélni a jóra! Az anyagok megválasztásánál a legfontosabb szempont a minőség, a legjobb anyagokkal szeretek dolgozni. Ha olyan megbízást kapunk, ami eddig még nem volt, utánajárok a lehetőségeknek, kikérem a szakértők véleményét is. A minőség és a tartósság azért is fontos, mert az alpintechnikában a munkadíj a drága, a teljes költség 80%-át teszi ki a munkadíj, az anyagköltség csupán 15-20%. Bár nem elsődleges szempont, de mindig keressük azokat a megoldásokat, amelyek környezet- és emberbarátok. Például évek óta nem használunk oldószeres impregnálószert épületekhez, hanem vizes alapút. Ami káros az emberre közvetlenül, azt nem vagyok hajlandó használni, még ha a megrendelő azt is kérné. A takarításokhoz használt szereink már nagyon régóta olyanok, amelyek lebomlanak, vagy akár csatornába is önthetőek. Ezeket így választottuk, és nagyon jól beváltak. De nem vagyunk nagy vegyianyag-felhasználók. Kik lehetnek a cég alkalmazottai? Legfontosabb, hogy a jelentkező a kötélen hogyan tud mozogni. Ez pár nap alatt kiderül. Ezen túl az igényesség a legfontosabb, minden egyéb megtanulható. Tanulható, hogyan kell ablakot mosni, festeni, impregrálni. Ezek mind jól tanítható munkák azoknak, akik akarják csinálni, és önmagukkal szemben is igényesek. Ha valaki ilyen, azt tovább képezzük, betanítjuk, és akkor nálunk marad. Nem szeretem azt az embert, aki leül, azért van a munkaidő, mert azt ki kell tölteni. Telefonálás, cigizés nem a munkahelyre való, intézze utána. Az alkalmazottak személyes problémáit viszont messzemenőkig tolerálom. Azt szoktam mondani, hogy én megértek mindenkit, csak engem is értsen meg valaki Aki nem él vissza a lehetőségekkel, és lehet számítani rá, amikor sürgős munka van azt én is szívesen elengedem bármikor, ha időben szól. A szállodai munkák sokszor szokatlan időben vannak, és gyakran sürgősen kell megcsinálni őket. Közös érdek, hogy elkészüljenek a munkák, ezért elvárom az alkalmazottaktól, legyenek partnerek ebben akár hétvége van, akár hajnal. De cserébe természetesen kérhetnek akár szabadnapot is. Azt gondolom, hogy nem érezhetik roszszul magukat a cégnél az alkalmazottak, mert különben elmennének. Milyen a viszonyod az alkalmazottakkal? Régebben voltak gondok abból, hogy túlságosan baráti volt a viszony. Ma már igyekszem elkülöníteni a munkát és a barátságot, de a legjobb barátom is a cégnél dolgozik. Így inkább abban nyilvánul meg, hogy munka kérdésben próbálok főnök lenni, de nem munka kérdésben abszolút partner vagyok. Ha olyat kérnek tőlem, amit nem mint főnök kell megtennem, abban szívesen segítek. Mivel úgy vélem, hogy jobban tudom, hogy mit szeretne a megrendelő, ezért inkább teljesítsük azt túl, mint hogy ők teljesítsék alul. Így elég sok mindenbe beleütöm az orromat, ha tehetem. Alapvetően optimista természetű vagyok. Mindig vannak tervek, miket régen kitaláltam, hogy úgy kéne lennie meglátom a problémát és tudom, hogy csak idő kérdése, és olyan lesz, amilyennek szeretném. Megtanultam, hogy mi az, amivel nem kell foglalkozni, hogy legyen energiám a fontos dolgokra. Az embereket is olyannak kell elfogadni, amilyenek. Általában megelőlegezem a bizalmat, és sok támogatást kapnak tőlem. Volt olyan is, aki nálunk lakott teljesen ingyen, amikor bajban volt. Nem vártam viszonzást érte soha. Azt is megtanultam, hogy fel kell mérni, ki mire képes, és ehhez mérten látni el őket feladatokkal. Ha pedig valamit nem tudnak teljesíteni, akkor én hibáztam, mert túlbecsültem a képességeit. Vannak viszont olyan egyszerűbb munkák, amit ő tud jól megcsinálni. Például egy mérnök embert, aki szeret gondolkodni, ne küldjünk el lapátolni, mert nem fogja jól csinálni. Ez mind annak a felelőssége, aki munkát ad az embereknek. Az eltelt 18 év alatt sikerült ezt is megtanulni. Gyakran sokkal nehezebb szavakba önteni, hogy mitől gondoljuk egy szervezetről, hogy érték alapú, mint megérezni, ha ilyennel találkozunk. Az Altus Kft. esete sem mérhető objektív eszközökkel. Az ő értékeik kevésbé egyértelmű, ugyanakkor nagyon fontos tényezőkből tevődnek össze, mint a tisztesség, a lojalitás, a kölcsönös megbecsülés, a munka szeretete és a jól végzett munka öröme. Ahol az alkalmazottak nem csak a fizetésért járnak be dolgozni, még ha viszonylag jól meg is vannak fizetve, hanem azért a légkörért, ami körülveszi őket, és azért a csapatért, ahova tartozhatnak. Általában jellemző, mint ahogyan az Altus esetében is így van ez, hogy egy karizmatikus, elszánt és érték alapúan gondolkodó vezető irányítása alatt válhat egy cég olyanná, amire érdemes odafigyelni. Mint az az interjúból is kiderül, a cég vezetője számára, bár nem elhanyagolható szempont, de elsősorban a profit maximalizálás a cél, és nem is a saját meggazdagodása. Bár ők is sok falba ütköztek, de ennek a fajta elszántan tisztességen alapuló vezetésnek köszönhetően, mint a mesében elnyerték méltó jutalmukat. Megbecsülik a céget és ragaszkodnak hozzájuk azok a megrendelők, akik számára a minőségi és tisztességesen végzett munka a fontos. Természetesen számos olyan terület van, ahol az Altus működését fenntarthatóbbá lehetne tenni, de azt gondolom, hogy ez is csak idő kérdése. A vezetői nyitottság és szándék már megvan. A vállalatról Besenyei Mónika besenyeimonika@gmail.com Cégnév Altus Bt., Altus Kft., Altum Kft (2008) Alapítás éve 1989 Tevékenység Foglalkoztatottak száma Tulajdonos Éves forgalom építőipar 14 fő Virág Viktor, Tőkésné Sándor Éva 150 millió Ft 5

6 6 CSR-mesék Jancsi mélyen a szákjába süllyesztette hát a királyi koronáját, övébe varrta a néhány aranyat, felnyergelte sárga csikóját, maga mögé ültette újdonsült mátkáját, s nekivágott a hazafelé vezető útnak. Mérhetetlenül megelégelte a főszakácsos országot, az udvari dámák kényeskedését, a főurak képmutatását. Emlékezetében még élénken élt a hét esztendeje odahagyott ország, amelynek fővárosát ezüstkék folyó szeli ketté, amely fölött kőcsipkés vár uralkodik, s ahol még ember az ember. Elhatározta, hogy hivatalt vállal, vagy beáll a seregbe vitéznek, az ország javára fog dolgozni, s tisztességes úton szerzi meg a kenyerét. A királylánnyal megbeszélték, hogy szerényebben fognak ugyan élni, de azért idővel főhivatalnok vagy fővezér is lehet Jánosból, hiszen eddig mindenütt becsületére vált kenyéradóinak, addig meg majdcsak kihúzzák valahogy. Hosszú, de szép volt az út, gyönyörködtek a naplementében, hegyekben és lankákban, kristálytiszta tavakból ittak, levelek susogása volt altatójuk, madárcsicsergés az ébresztőjük. Keveset beszéltek, de sokat mosolyogtak, s úgy érezték, mintha a paradicsomban járnának, mióta otthagyták a luxuskirályságot. Jancsi magában szép új hivatását tervezte, néha egészen elgondolkodott, ahogy lova az árnyékos úton poroszkált. Alig vette észre a rókát. Persze ezen nem is nagyon lehet csodálkozni, a róka igencsak szánalmas látványt nyújtott, márpedig a koldusok mindig kevéssé feltűnőek. Jancsinak megfordult a fejében, hogy sietős a dolga, neki nagy tervei vannak, s nincs ideje szakadt rókákkal kvaterkálni, de aztán csak elfogta a szívét a szánalom. Hát a te bundád meg mitől ilyen ritkás, Róka Koma? Tán megfésülték a tyúkos gazdák kutyái? Ne tréfálkozz a nyomorúságomon, te legény, ahonnan én jövök, nincs már ott tyúk és gazda, utolsónak maradtam a nemzetségemből, a többiek éhen haltak. Nincs tyúk? Hát mit esznek az emberek? Vannak még baromfifélék, bár azokat nem nevezném tyúknak, mert szörnyű az ízük. Nagy gyárakban tartják őket, beton épületekben, tápot esznek, napfényt nem látnak, a csőrüket meg levágják. De nekem is csak a nagyapám mesélte ezt, mert oda magamfajta be nem mehet. Magas szögesdrót védi a baromfigyárat, megüt, ha hozzáérsz. Azért csak be-bejutottak a legjobb vadászaink, de egyszer az egyiket elfogták. Valami fertőzésveszélyről meg higiéniáról kezdtek el kiabálni az emberek, sokat láttam ott Féleket is ólálkodni. Pár napig vitatkoztak, aztán elégették az összes baromfit. Szörnyű bűz volt, tízezer számra égtek a tyúkok. Annyi, hogy abból az egész nemzetségünk száz évig elélt volna. De nem kaptunk egy falatot sem, aki csak a közelébe megy a gyárnak, azt távcsöves puskával lövik agyon. Jancsi nagyon elcsodálkozott a dolgon, ilyesmiről még sosem hallott. Odaadta minden elemózsiáját a rókának, s elmagyarázta, hol találja meg a főszakács magánfácánosát Luxuskirályságban. Ettől kezdve csak gyümölcsöt ettek a királylánnyal, míg haza nem értek, de ettől még jobb kedvük lett. Alig haladtak tovább az úton, látják ám, 13. évfolyam 3. szám (37) Jancsi három próbája (CSR mesék 4. rész*) Az előző részben színre lépett Jancsi-János, aki egy messzi országban mosogatóként kezdte, királyként végezte. Ám ő színről-színre ismerte Gazdag Gizi gonosz szolgáját, Hatalmatakarokot, ezért lemondott a fél királyságról, s mindössze egy zacskó arannyal, no meg paripáján háta mögött a szép királylánnyal hazaindult, mit sem sejtve arról, hogy szép hazája félig már Gizi boszorkány birtoka. KÖRNYEZETBARÁT GYÁR ÚJLAKY MILLA (7) A COLOPLAST KFT. KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP ALKALMÁBÓL RENDEZETT RAJZVERSENYÉNEK 2. HELYEZETTJE hogy egy öreg koldus fekszik az út mentén. Szakadt széldzseki rajta, hátán motyója nejlonzacskóban, mellette vizezett borra emlékezető színű ital pillepalackban. Jancsi azelőtt sosem látott még ilyeneket, amikor elhagyta hazáját, Gizi még tündér volt, s az emberek posztóban jártak, átalvetőben vitték kevés holmijukat, s forrásvizet ittak kulacsból. Az ember Jancsira emelte a szemét, de neki még a lova is hátrahőkölt. Az ember büdös volt a piszoktól, arcán hámlott a bőr a soknapos borosta alatt, de a legijesztőbb a szeme volt. Olyan üresség áradt a szemei- ből, amilyet Jancsi még sosem látott azelőtt. Megint végigfutott az eszén, hogy a kolduson segíteni nem ötperces történet lesz, s talán sosem ér haza, szép mátkájára nézett, majd mégis ezt mondta neki hátrafordulva: Angyalom, szép szerelmem. Lassan az én hazám határába érünk, de lásd itt le kell táboroznunk három napra, mert el kell intéznem még valami fontosat. Nem bánode? Menj csak, Jánosom, ha úgy mondja a szíved, várok én rád három esztendeig is, ha kell! Sátrat vert hát János nem meszsze onnan, egy szép tisztáson, s visszament a koldushoz. Az csak bámult maga elé, s értelmetlen szavakat mormolt, remegő, piszkos kezét pénzért tartotta. Jancsi megszólította: Aztán mire kellene a pénz, Öregapám? Az csak az üvegre bökött, nem is próbálta azt hazudni, hogy kenyérre kell, vagy elvesztette a buszjegyét, esetleg a gyerekei iskoláztatására. Jancsinak megtetszett az öreg becsületessége, s leült mellé. Hosszú lenne a sora annak, hogy elmeséljük, hogyan kezdett újra emberi nyelven beszélni az öreg, hogyan barátkoztak össze három nap alatt. Ehelyett hallgassátok most meg az öreg történetét: Szép, erős legény voltam én is, mint te, * A CSR-mesék korábbi részei a Lépések elöző 3 számában jelentek meg.

7 KÖVET Egyesület CSR-mesék fiam. Volt egy kis házam, feleségem, három gyerekem. Felnőttek, tanultak, becsületes foglalkozása lett mindegyiknek. Akkor született egy kis testvérük. Én szabó voltam, de egyre nehezebben lehetett megélni. Az emberek mindenféle ócska ruhákat vettek, amiket messzi országokból hoztak. Egyre ócskábbak voltak azok a ruhák, javítani sem lehetett őket. Disznókat is tartottunk, de azok sem kellettek senkinek, azt mondták, nem egészséges a húsuk, meg parizert ettek csak az emberek, amit nagy gyárakban csináltak. A nagy gyárak olyan keveset fizettek a mi disznóinkért, hogy a végén már csak az éhkoppot nyeltük. Az én szép feleségem sokáig tűrte, de aztán csak nem bírta tovább. Nem tudtam mit tenni, elmentem kereskedőinasnak. Arra kellett volna az embereket rábeszélnem, hogy adják oda az uzsorásnak a krajcárjaikat, hogy aztán fialjanak. De nem voltak már az embereknek krajcárjaik, akinek volt, az már régen uzsorás lett maga is, legfőképp meg nekem nem ment a kereskedőinasság. Az én szép Márinkám merthogy így hívták a legkisebbet meg csak egyre sorvadozott, nemhogy ruhára, de már betevő falatra sem volt pénzünk. Ekkor küldött el a főuzsorás, mert hogy gazdaságtalannak tartott, hiába kérleltem, hogy legalább Márinkára legyen tekintettel. Sok volt ez már az én szép feleségemnek, Isten tartsa meg békességben, elhagyott engem, s hozzáment egy gazdag kereskedőhöz. Én még sündörögtem egy darabig a muskátlis házuk körül, dolgozgattam ezt-azt, de aztán nem bírtam elviselni, hogy az én szép családomat csak a kerítésen keresztül nézzem. Hajléktalan vagyok azóta, útszéle a derékaljam, szemétből turkálom az eleségem, s ezt a lőrét iszom, hogy hamar meghaljak. A mi Jánosunk mélységesen meghatódott, megmosdatta a koldust, s odaadta az öregnek a köpönyegét és a lovát, majd ajánlólevelet írt neki Luxusország konyhájára. Először félt attól, mit fognak szólni a hetyke szakácsok, de aztán észrevette, hogy az öreg a három nap alatt egészen megváltozott. Beszéde pallérozott lett, szemébe visszaköltözött az élet, s amikor elbúcsúztak, úgy ült a sárga csikón a királyi köpönyegben, mint egy született herceg. A királylány csak mosolygott, amikor Jancsi paripa és köpeny nélkül tért vissza, s mélyen elgondolkodva kezdte el felszedni a sátorfájukat. Tudta ő jól, mi történhetett, de nem tett szemrehányást, sőt nem is kérdezett, csak megsimogatta férje arcát, s arról eltűntek a gondterhelt ráncok. Gyalog indultak tovább, de hamar rájöttek, hogy így még jobban tudnak beszélgetni, s gyönyörködni a természetben. Jancsi hazájának, Ezüstfolyó Országnak határához értek. Jancsi nem ismert rá a határra. A régi határárkelő házikó helyén négyszögletes, emeletes épület állt, a poros út helyén három sávon tolongtak a szekerek. Szállítmányok vártak sorukra, kereskedők nyüzsögtek, határőrök fontoskodtak. Jancsinak elszorult a torka. Emlékezett, hogy nem messze van egy búzamező és egy forrás, gondolta, megpihennek, mielőtt hazaérnének. Átvágtak a mezőn, ahol a hajdani acélos kalászokat gaz nyomta el. A forrás alig csepegett. Mérhetetlenül elkeseredve, s szívében szégyenkezve, hogy ilyen országba hozza szép szerelmét, Jancsi a földre hanyatlott és elaludt. Hogy mit álmodott, azt megtudhatjuk a következő részből. Tóth Gergely / KÖVET Október elején indul az első önálló CSR menedzsment képzés A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola diplomásoknak szánja a Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás Menedzsment szakirányú képzését. A köznyelvben másoddiplomásként élő egy éves kurzuson a hazai CSR szakma reprezentánsaival találkozhatnak a jelentkezők: Braun Róbert a Braun&Partners alapítója, a navyblue europe ügyvezetője; Tóth Gergely, A Valóban Felelős Vállalat c. könyv szerzője, a KÖVET Egyesület főtitkára; dr. Szeles Péter, a Magyar Public Relations Szövetség elnöke; dr. Ligeti György Phd, a Kurt Lewin Alapítvány elnöke, a CSR vállalati felelősségvállalás c. könyv szerzője; dr. Vass László, a BKF rektora, az Első Magyar Lobbi Szövetség alapító elnöke, a Menedzserek Országos Szövetségének választmányi tagja. A vállalati szférából többek között Nagy István Ottó, az Ernst&Young üzleti tanácsadás üzletág igazgatója, Sélei Annamária, a dm Drogerie Markt személyzeti vezetője és Tulik Ágnes, Vállalati kommunikációs és CSR vezető, British American Tobacco-tól. A hallgatók elméleti alapozásként többek között üzleti etikát, felelős vállalatirányítást, CSR elméletet tanulnak, a fenntarthatóság, CSR stratégiaalkotás, public affairs, társadalmi és munkahelyi esélyegyenlőség, támogatási technikák és kommunikáció témákat hallgatnak, majd esettanulmányokat ismernek meg és dolgoznak fel. "Mára a közép- és nagyvállalatok jórésze is túljutott azon a szemléleten, hogy adományozási és szponzorációs tevékenységét tekintse felelős magatartásnak, egyre inkább stratégiai szemlélet mellett gondolkodnak a valódi környezeti és társadalmi problémákról. A hazai CSR szakmának már van rendszeres konferenciája, jó gyakorlatokat bemutató pályázata, különböző díjai, és végre megjelent mint választható szakirány a felsőoktatásban is." - mondta el Perlaky- Papp József a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola docense, a képzés szakmai vezetője. További információ Perlaky-Papp József jpapp@bkf.hu 7

8 Vállalatok társadalmi felelőssége 13. évfolyam 3. szám (37) Felelősen a közösségért! Felelősen Fehérvárért! Felelősen a közösségért! Felelősen Fehérvárért! címmel február 18-án indult útjára Székesfehérvár felelősségi programja a társadalmi felelősségvállalás jegyében. A Magyarországon egyedülálló kezdeményezés három fő területre összpontosít: a környezetvédelemre, a fenntarthatóságra, az egészségmegőrzésre, a prevencióra és a közbiztonságra. Székesfehérvár önkormányzata felismerte azt a felelősséget, amely a város megye- és régióközponti szerepével, gazdaságának erősödésével, a munkahelyek, gépkocsik számának növekedésével, az információs technológia fejlődésével, a jogszabályi háttér változásával rá hárul. Ezért az É-L-E-T Egyesülettel karöltve február 18-án, hosszú és megalapozott szakmai munkát követően életre hívta a Felelősen a közösségért! Felelősen Fehérvárért! nevet viselő programot. Ennek újszerűsége abban ismerhető fel, hogy Magyarországon elsőként Székesfehérvár önkormányzata kezdeményez egy széles társadalmi összefogáson alapuló, ugyanakkor a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának (CSR) elvein és eszközrendszerén nyugvó, hosszú távú projektet. A politikailag független, Felelősen a közösségért! Felelősen Fehérvárért! program megalkotói széles körű társadalmi egyeztetést követően három prioritásban határozták meg annak fő célkitűzéseit: környezetvédelem, fenntarthatóság; egészségmegőrzés, prevenció és közbiztonság. A program és a kezdeményező önkormányzat célja, hogy közösen minden eddiginél tudatosabb és hatékonyabb koordináló szerepet töltsön be a vállalatok, civil szervezetek, magánszemélyek, intézmények, szakmai szervezetek társadalmi felelősségvállalásában. Székesfehérvár felelősségi programja és a mögötte álló szakember- és infrastrukturális bázis hivatott elősegíteni a környezet megóvására, egészségünk megőrzésére és a közbiztonság javítására irányuló törekvéseket oly módon, hogy információkkal és kapcsolatokkal segíti olyan újszerű kezdeményezések megfogalmazását és megvalósítását, melyek azon túl, hogy kapcsolódnak a város közép- és hosszú távú stratégiai célkitűzéseihez, elősegítik és erősítik az itt élők, dolgozók, tanulók közösségi szerepvállalását. 8 WARVASOVSZKY TIHAMÉR POLGÁRMESTER AZ ALCOA MUNKATÁRSAINAK PARTNERE VOLT A SÓSTÓI TANÖSVÉNY FELÚJÍTÁSÁBAN A programhoz kapcsolódóan született meg az az internetes portál is, melyet a címen érhetnek el. Itt minden érdeklődő és érintett bővebben olvashat a társadalmi felelősségvállalásról, különös tekintettel Székesfehérvár város e témakörben kialakított koncepciójáról. A weboldalra látogatók megtudhatják, hogyan lehet bekapcsolódni a programba, tájékozódhatnak a kapcsolódó eseményekről, rendezvényekről, programokról és kezdeményezésekről. Ezen kívül a felelősségi program első félévében három kiadvánnyal és plakátok kihelyezésével igyekeztek elősegíteni a tudatformálást, illetve a honlap szolgáltatásaként rendszeresen eljuttatják hírlevelüket is az arra feliratkozottaknak. A program megalkotóinak külön örömére szolgál, hogy mind a honlap, mind a kiadványok a társadalmi felelősségvállalás elveinek megfelelően, vállalatok, civilek és az önkormányzat meggyőződéséből, közös munkájuk gyümölcseként születtek meg. A felelősségi program életének első féléve meglehetősen mozgalmasnak és sikeresnek mondható, köszönhetően a város életében meghatározó vállalatok, civil szervezetek, oktatási intézmények és szakmai szervezetek kezdeményező készségének és összefogásának. A teljesség igénye nélkül az alábbiakban néhány különösen sikeres program kerül bemutatásra: Az idén második alkalommal megrendezett Vissza a jövőbe Régiós Családi Napon ( melyet ugyancsak Székesfehérvár önkormányzata és az É-L-E-T Egyesület szervezett, 16 programhelyszín várta a rendezvényre a gyermeknap alkalmából kilátogató több ezer embert. Az egyes állomások a felelősségi program zászlajára tűzött fő értékek köré szerveződtek, így a környezetvédelem, az egészséges életmód és a közbiztonság mindennapi életben hasznos területeit játékos formában közelíthették meg a családok. Nagy sikernek tekinthető a rendezvény, nem csak a több ezer látogató és mosolyogva tanuló ember miatt, hanem azért is, mert a város és a régió civil szervezetei, vállalatai és oktatási intézményei összefogásának köszönhetően a felelősségi program mintaprojektjévé vált. Június 1-jén, a társadalmi felelősségvállalás napjához kapcsolódva, a környezetvédelem és fenntarthatóság jegyében több városrész és sportklub kezdeményezéseként valósultak meg a közvetlen természetes- és épített környezet megtisztítására, a lakóhelyek élhetőbbé és barátságosabbá tételére vonatkozó programok, melyek a kisebb közösségeket mozgatták meg. A felelősségi program egyik fő célcsoportja a városban tanuló diákság, így nagy jelentősége volt annak az Európai Bizottság, az Európai Ifjúsági Parlament és a Pillar Alapítvány támogatásával megvalósult középiskolás programsorozatnak is, melynek keretében a diákok négy alkalmas interaktív beszélgetéssorozaton dolgozták fel a felelősségi program fő témáit. A jövőben célként tűztük ki e középiskolás program óvodai és általános iskolai szintű kiterjesztését is, immár oktatóanyagok segítségével. Ezen kívül a környezetvédelem, egészségmegőrzés és közbiztonság témáit újszerű tréning módszerekkel pl. flow chat és open space próbáljuk meg eljuttatni a városi polgárság egyre szélesebb köreihez.

9 KÖVET Egyesület Vállalatok társadalmi felelőssége Székesfehérvár felelősségi programjának második félévében a három állandó témához kapcsolódóan hasonlóan izgalmas és tartalmas eseményekkel készült a város, a civil szervezetek és a vállalatok. Szeptember 12-én, a JóHír napján, egy környezetvédelmi tájékoztató kiadvány került átadásra a város 3500 óvodásának, majd szeptember 20-án megtartották Székesfehérvár Felelősségi Napját, melynek során őszi nagytakarítást szerveztünk az önkormányzati képviselők bevonásával valamenynyi városrészében. A megvalósult és a későbbiekben megvalósulásra váró programokról részletes tájékoztató olvasható a felelősségi program honlapján. Székesfehérvár felelősségi programjának megalkotói és éltetői akik száma egyre gyarapszik úgy gondolják, nagyon fontos úton indultak el 2008-ban, s a programot hosszú távon fenntartani és kiteljesíteni személyes felelősségük. Közösen kell tudatosítani a Székesfehérváron élő, dolgozó, tanuló, az ide látogató emberekben, hogy a városért, az otthonunkért mindannyian felelősek vagyunk. Együtt kell tennünk azért, hogy a város és az ország tisztább legyen, csökkenjen a légszennyezés, a lakosok megőrizzék egészségüket és javuljon a közbiztonság. Lőrincz Réka / É-L-E-T Egyesület Környezettudatosság a SZILÁNK Csoportnál A SZILÁNK Csoport 1989-ben alakult, amikor folytatva a több évtizedes családi hagyományokat, megalapították az üvegipari kereskedelmi és szolgáltató vállalkozást Szegeden, a napfény városában. A SZILÁNK Zrt tól integrálta cégfilozófiájába a környezettudatosságot, amelynek eredményeként én független tanúsító szervezet által (CERTOP) lefolytatott auditálási eljárás során az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszert (KIR) bevezette és tanúsítatta. A rendszer bevezetésének célja a környezetterhelés csökkentése a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével, valamint a gyártási folyamatok fejlesztése során környezetbarát technológiák keresése, és alkalmazása volt. A cégcsoport gyártási folyamataira a körforgás jellemző: az üvegmegmunkálás alapeleme a síküveg, amely különböző eljárások után nyeri el végső formáját, jelenik meg a felhasználás helyszínein - épületportálokon, belső terekben, nyílászárókban, ajtókban. A folyamat végén keletkező hulladéküvegek pedig elszállítás után beolvasztásra kerülnek, azaz a gyártás során keletkező üveghulladék újrahasznosításra kerül. A ben bevezetett rendszer első és legfontosabb feladata a dolgozók környezet iránti elhivatottságának erősítése volt, amelyben nagy szerepet kapott a dolgozók rendszeres tájékoztatása, képzése és oktatása. A hulladékgazdálkodás javítása érdekében fontos volt az új belépő dolgozók oktatását fejleszteni, ebből a célból egy képekkel kiegészített prezentáció készült. Az irányítási rendszer bevezetésével a szelektív hulladékgyűjtés is nagy hangsúlyt kapott. A kommunális hulladék mennyiségének csökkentése érdekében a hulladékok szelekcióját folyamatosan fejleszti a társaság Anyagfajta Hulladéksors % Papír újrafeldolgozás 1,54% Fém újrafeldolgozás 1,57% Üveg újrafeldolgozás 82,71% Kommunális hulladék lerakás - műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakón Fa újrafeldolgozás, energetikai célú hasznosítás 0,72% PET újrafeldolgozás 0,07% Elektronikai hulladék Veszélyes hulladék újrafeldolgozás 0,04% ártalmatlanítás 0,13% A TÁBLÁZATBÓL LÁTHATÓ, HOGY A SZILÁNK CSOPORT ÁLTAL TERMELT HULLADÉKOK MENNYISÉGE KÖZEL 85 %-BAN ÚJRAFELDOLGOZÁSRA KERÜL. (pl. PET palack). A cégcsoport telephelyén külön kerülnek gyűjtésre az alumíniumok, tükrök, fehérüvegek, laminált üvegek, selejt hőszigetelt üvegek, színes üvegek, fémek, fa hulladékok, kommunális hulladékok, papírok, és a PET palackok. Az irodai hulladék szelektív gyűjtése négy kategóriába tartozik: papír, elektronikai hulladék, PET palack, és kommunális hulladék. A szelektív hulladékgyűjtést heti rendszerességgel ellenőrzik, illetve negyedévente az adott terület értékelésében is megjelenik az elmúlt időszak eredménye. Az energiafelhasználás csökkentése A hulladékkezelés mellett fontos szerepet kapott az energiatakarékosság nemcsak a termelő területeken, hanem az irodai munkavégzés során is. Az energiafelhasználás és a költségek csökkentése érdekében sor került az irodaépületek nyílászáróinak cseréjére, illetve felújítására, valamint vegyes tüzelésű kazánok üzembe állítására. A SZILÁNK Csoport 2008-ban az irodaépület homlokza- ti hőszigetelésével is hozzájárult az energiafelhasználás csökkentéséhez. Cégünk a szigetelő üvegek gyártásával hozzásegíti a lakosságot az energiatakarékossághoz, mert a fokozottan hőszigetelő 13,22% üvegekkel a fűtőanyag használata csökken, ezzel együtt pedig a CO 2 levegőbe jutása is kevesebb. A hőszigetelő üvegeket az Ug-érték alapján lehet jellemezni, ami megmutatja, a kültér és a beltér közötti egységnyi hőveszteség értékét. Minél kisebb, annál jobb a hőszigetelő üveg, annál több energia takarítható meg. Mindezek mellett a Cégcsoport szigetelő üvegeinek fontos tulajdonsága a fényvédelem is. A fényvédő üvegek megakadályozzák a belátást, és a napsugárzás fény- és energiatartalmának nagy részét visszaverik, vagy elnyelik. A fényvédő termékeknek a légkondicionálóval ellátott nagy üvegfelületű épületeknél van nagy jelentőségük, mivel megakadályozzák a belső terek felmelegedését, ezáltal kevesebb energiát kell felhasználni a légkondicionálásra. A környezetirányítási rendszer kialakítása és működtetése a cég életében állandó fejlődési, fejlesztési folyamatot indított el, mely a rendszeresen ismétlődő, de egyre magasabb szinten megvalósuló tevékenységek sorozatán alapul. Baghy László / KIR vezető baghy.laszlo@szilank.hu 9

10 Kommunikáció 13. évfolyam 3. szám (37) Vállalati felelősség programok belső kommunikációja a Vodafone Magyarországnál A világ egyik vezető nemzetközi mobilkommunikációs vállalatcsoportja, a huszonöt országban jelenlévő Vodafone számára a vállalati felelősség programok üzleti stratégiába történő beépítése elengedhetetlen fontosságú. A programok belső kommunikációjának célja, hogy a munkatársak büszkék legyenek arra, hogy egy felelős vállalatnál dolgoznak és ők is részt vállaljanak a CR programok megvalósításában. A Vodafone Magyarországnál 2004 óta létezik egy csoport, melynek feladata a vállalat CR stratégiájának kidolgozása, konkrét akciótervek megfogalmazása és azok megvalósítása. A hazai Vodafone-nál megközelítően 1300 fő dolgozik négy budapesti helyszínen, valamint 22 márkaboltban országszerte. Legtöbb munkatársunkat (kb. 800 főt) a IX. kerületi Millennium City Center irodaházban foglalkoztatjuk. A vállalati felelősség programok belső kommunikációjának célja, hogy munkatársaink büszkék legyenek arra, hogy egy felelős vállalatnál dolgoznak, ösztönözni szeretnénk őket arra, hogy ötleteiket megosszák velünk, és ők is részt vállaljanak a CR programok megvalósításában. Ennek érdekében a CR csoport karöltve a belső kommunikációért felelős vezetővel, elkészít egy olyan részletes, a vállalat éves CR stratégiájára épülő kommunikációs tervet, amely a fenti célokat szolgálja. A terv fontos részét képezi az a 2-3 nagyobb CR akció, amely az egész kommunikáció ívét adja. Emellett természetesen folyamatosan informáljuk dolgozóinkat a CR területén elért eredményeinkről és felhívjuk figyelmüket egy-egy programon történő részvételi lehetőségre. A CR stratégiára alapuló éves akcióterv kidolgozását nagyban támogatják azok a vezetőktől és dolgozóktól kapott ötletek, melyekkel folyamatosan megkeresnek bennünket. A CR csoport közvetlenül dolgozóval van kapcsolatban, az úgynevezett adattulajdonosokkal, ők szolgáltatják a CR csapatnak a Vodafone csoport felé negyedévente jelentett minőségi és mennyiségi adatokat. Az együttműködés nem reked meg ezen a szinten, hisz a vállalati stratégiára alapuló akciók kidolgozásában a CR-ért felelős kollégák is részt vesznek. Ezeken az egyeztetéseken is felmerülnek olyan témák, melyek érintik a dolgozókat. A CR csapat feladata, hogy összegyűjtse, elemezze az ötleteket, és mérlegelje megvalósításukat. Az éves akciótervet a területért felelős igazgató hagyja jóvá, és ezt követően a vállalat igazgatótanácsa is tájékoztatást kap az elképzelésekről. A visszajelzések alapján kerül 10 véglegesítésre az éves CR akcióterv és ezek külső-belső kommunikációs terve. A belső kommunikációs csatornák tárháza kifogyhatatlan. Amire nagyon oda kell figyelni, az a rendszeresség, a csatornák letisztult használati módszere. A munkatársak legyenek tisztában azzal, hogy egy adott csatornán keresztül milyen gyakorisággal és milyen információhoz juthatnak. A Vodafone-nál azt tapasztaltuk, hogy kevesebb dolgozóhoz jut el az információ, ha csak en keresztül kapják meg azt. Olyan megoldást kellett kitalálnunk, amely a legtöbb dolgozóhoz eljut. Ezen csatornák közé tartozik a negyedévente megrendezésre kerülő Dolgozói Fórum, amin több száz kolléga vesz részt, a személyre szóló ajándék kézhezvétele munkába érkezéskor, a földszinti lift mellett elhelyezett kiadványtartó állvány, a liftek mellé felrögzített és a konyhákban is megtalálható faliújságok. A földszinten megtalálható pihenőszobában is van egy faliújság, amire szintén fel tudunk tenni bármilyen információt, egyeztetve a belső kommuni- kációs vezetővel. Nagyobb kampányok, ren- dezvények esetén időlegesen megjelennek irodaházunkban a plazma tévék és a digitális kijelzők is. Nemcsak a hazai Vodafone-nál, külföldön is használatos megoldás, hogy a mosdókban található tükrökre, liftekbe helyezik fel azokat a rövid üzeneteket, melyek figyelemfelkeltő értékkel bírnak. Az elektronikus megoldások elsősorban támogató jelleggel működnek. A legtöbb helyen használt elektronikus körlevél a Vodafonenál is használatos. Egyre nagyobb elismertséget vív ki a havonta elektronikus formában megjelenő színes hírlevelünk, melyben helyt kapnak a vállalati felelősség programok is. Az intranetre felkerülnek a telekommunikációs szektort érintő hírek, ezek közt mindig szerepelnek CR jellegű cikkek. Szintén itt kapnak helyet a vezetői üzenetek, videók, melyeket munkatársaink bármikor meg tudnak nézni. Ezek megjelenéséről, frissüléséről ben kapnak tájékoztatást a dolgozók. Hogy konkrét példákat említsünk Nagyon sikeres volt az a mobil újrahasznosítási kampány, melyet 2006-ban valósítottunk meg munkatársaink körében. Sikerült felhívnunk figyelmüket a használt készülékek és tartozékaik felelős gyűjtésére és megsemmisítésére. Egy kiadványt kaptak kézhez a dolgo- zók, plakátokat helyeztünk ki ban, kör t küldtünk ki minden munkaválirodaházunklaló címére, és minden olyan kolléga, aki viszszahozta használt készülékét, újrahasznosított papírból készült táskában pólót kapott ajándékba. A kampány óta folyamatosan érkeznek hozzánk olyan kérdések, melyek a veszélyes hulladékok tárolására, megsemmisítésére vonatkoznak ben több CR programot is szerveztünk dolgozóink számára, többek közt önkéntes munkát a Vakvezető Kutyakiképző Iskolában, az alapítvány által támogatott partnereket elhívtuk központunkba, ahol a munkatársak előadást hallhattak a támogatott progra-

11 KÖVET Egyesület Kommunikáció mok eredményeiről, és karácsonyt megelőzően a Down Alapítvány rendezett kétnapos kézműves vásárt irodaházunkban. A tavalyi programok közül kiemelném a számítógépek és monitorok adományozására vonatkozó kezdeményezésünket is. A dolgozók által korábban használt, még működőképes Pentium IVes számítógépeket az év során folyamatosan lecseréltük, így körülbelül ötszáz számítógép és monitor adományozásával segítettük több mint ötven, munkatársaink által javasolt civil szervezet munkáját. Ezekről a lehetőségekről ben értesültek munkatársaink, faliújságra kihelyezett cikkekből, felhívásokból tájékozódhattak részletesebben. Több esetben jó megoldásnak bizonyult, hogy testközelbe hoztuk a dolgozókhoz elsősorban az alapítvány által támogatott célokat. Ilyen volt legutóbb az idén márciusban 5. születésnapját ünneplő alapítvány által a Gödör Klubba szervezett Ki törődik velük? kiállítás egy-egy darabját először a Dolgozói Fórumon tekinthették meg a munkatársak, majd elhelyeztük őket irodaházunkban, illetve márkaboltjainkban. A fent leírt megoldások csak egy kis szeletét tükrözik annak a belső kommunikációs tervnek, ami valójában megvalósul a Vodafone-nál. Nagyon sok múlik azon, hogy a kigondolt elképzelés eredeti, színes, ötletes és azok számára is érthető nyelven legyen megfogalmazva, akik nem a vállalati felelősség témájával foglalkoznak nap mint nap. Csak akkor tudnak a munkatársak azonosulni egy témával, ha annak fontosságát, értékteremtő voltát értik, megtapasztalják. Így értük el a Vodafone-nál, hogy évről évre több kolléga vesz részt önkéntes programokon, egyre többen ismerik a Vodafone Magyarország Alapítványt, és növekvő számban érkeznek kezdeményezések a dolgozók felől. Zolnai Emese Vodafone Magyarország Alapítvány A fenntartható fejlődés belső kommunikációja Tapasztalataink szerint ezt médiaelemzések is alátámasztják egyre többet foglalkozik a sajtó a felelősségvállaláshoz kapcsolható témákkal. A cégek egy része ugyanakkor még bizonytalannak tűnik a belső kommunikációs megoldások kiválasztásában, keresi az eredményes eszközöket. A fenntartható fejlődés kommunikációs eszközeinek kiválasztásában sokat segít a párbeszéd: a vállalatoknak érdemes megosztaniuk egymással a jó gyakorlatokat és a tapasztalatokat. Nagyon hasznosak a közös rendezvények, fórumok, ezért is tartottuk jó ötletnek a KÖVET kezdeményezését a belső kommunikációról szóló tapasztalatcserére, amelyet június 24-én a Kinnarps Házban tartottak. A fenntartható fejlődés vállalati megközelítése többféle lehet. Veszélyes, ha a mindennapoktól elrugaszkodott, nem életszerű fogalomként jelenik meg a cégen belül a fenntartható fejlődés, mert a munkatársak nem tudnak azonosulni vele. Ugyanilyen veszélyforrásnak látjuk, ha pusztán kommunikációs céllal végzik a tevékenységet, és zöldre festik a céget. A megfelelő arányokat minden vállalat maga találja meg, és a saját értékrendjétől függően alakítja ki hozzáállását. Tapasztalataink szerint akkor lesz eredményes a felelősségvállalási tevékenység, ha a vállalati hierarchia minden szintjén megjelenik: a fenntarthatóság alapértékei jelen vannak a céges dokumentumokban (stratégiákban, oktatási, képzési programokban); a felsővezetői szint tud róla, jóváhagyja a projekteket, és a külső, belső kommunikációjában is elhangzanak olyan mondatok, amelyek a fenntarthatósággal, felelősségvállalással foglalkoznak; a középvezetői réteg már elvárásokat is megfogalmaz a feladatokkal kapcsolatban, és tisztában van az irányítása alá tartozó részlegben végzett feladatokkal; a munkatársak aktívan részt vesznek a programokban, felelősségvállalási projektekben, CSR jelentés írásában és a felsővezetői kommunikációból is megérkeznek hozzájuk az üzenetek. A fenntarthatóság belső kommunikációjára nincsenek általánosan jó eszközök, sémák. Hosszú, következetes, sokcsatornás kommunikációval, vezetői példamutatással lehet eredményeket elérni. A tanácsadó feladata, hogy ismerje a lehetőségeket, és segítsen olyan eszköztárat javasolni és/vagy finomhangolni, ami figyelembe veszi az adott cég sajátosságait és ennek megfelelően eredményes a belső és külső kommunikációban. Sokféle kommunikációs eszközt használhatnak a vállalatok: van, ahol az intranet, belső újság és a céges rendezvény a legjobb eszköz, és akad olyan multi, ahol a célzott CSR oktatás, képzés a hatékony. Kreatív ötletekkel is találkoztunk a nagyvállalatok körében: akad, ahol a számítógépekre, nyomtatókra ragasztott matricákkal hívják fel a munkatársak figyelmét az energiahasználat csökkentésére. Sok helyen bevált és hatékony eszköz, ha a munkatársakat aktívan bevonják a felelősségvállalási programokba, pl. csapatépítés keretében fákat ültetnek, játszóteret építenek. Az ilyen programok kiválasztásába érdemes civil szervezeteket is bevonni, és olyan helyen keresni a segítségnyújtás lehetőségeit, ahol valóban szükség van rá. (Pl. több civil szervezet beszámolt róla, hogy rendszeresen jelentkeznek cégek, önkéntes munka keretében szeretnék a civil szervezet épületét felújítani, holott nekik igazából új számítógépekre lenne szükségük, és nem felújításra.) Minden vállalat esetében igaz, hogy a külső kommunikáció hatása erős a munkatársak felé, mivel sokat találkoznak a médiában a saját vállalatukról szóló hírekkel. Tanácsadóként fontosnak tartjuk, hogy a programok tervezési folyamatában alakuljanak ki olyan elvárások, amik alapján a kommunikáció eredményessége is értékelhető. Ugyanilyen fontos a kommunikáció tervezése. Ez építkezhet alulról felfelé (elemzés után ötletelés a kommunikációs feladatokról), ami gyors, látványos, viszont a hosszú távú hasznokat tekintve kockázatosabb. Stratégiai tanácsadóként mi a fentről lefelé történő építkezést tartjuk eredményesebbnek, amikor a vállalati stratégiából leszűrve fogalmazzuk meg egyes területek (így a fenntarthatósági tevékenység) programjait, azok sikerkritériumait, és így jutunk el a megvalósítási akciótervekig. Ez az út több ráfordítást igényel, a módszertan viszont garantálja az eredményességet. Garai Ágnes PersonaR Kommunikációs Tanácsadó Kft. 11

12 Fenntartható fejlődés 13. évfolyam 3. szám (37) Fenntartható létesítménygazdálkodás: a kézzel fogható valóság A legtöbb szervezetnél a létesítménygazdálkodás feladata az energiaellátás biztosítása, a munkahelyi étkezés, őrzés, a takarítás. Hogy történhet ez fenntartható módon? Igaza lesz-e Malthusnak, és mi köze van a létesítménygazdálkodáshoz? Idén kétszáztíz éve, hogy megjelent Thomas Robert Malthus műve, az 1798-ban írott Tanulmány a népesedés törvényéről (An Essay on the Principle of Population). Ebben az akkori megfigyelésekre hivatkozva megállapította, hogy míg az élelmiszertermelés legfeljebb számtani sor szerint tud növekedni (tehát pl. 1, 2, 3, 4, 5, ), addig a népesség mértani sor szerint nő (1, 2, 4, 8, 16, ). Ennek megfelelően egységnyi élelmiszerre egyre több és több ember jut. Még a 19. század végén is úgy gondolták, hogy Malthusnak igaza volt, aztán a XX. század második technikai forradalma következtében a borúlátás átadta a helyét az optimizmusnak, a tudományba vetett, azóta is töretlen bizalomnak. Még fényesebb képet rajzol elénk a szárnyait bontogatni kezdő biotechnológia, gondoljunk itt a génmódosított élelmiszerekre, amelyek csak a szerény és bátortalan kezdetet jelentik. Most mégis egyre inkább úgy tűnik, Malthus valóban próféta volt, csak nem úgy, ahogy eddig gondoltuk. (Egy friss példa: The Specter of Malthus Returns by Jeffrey D. Sachs, vö. The Tragedy of Commons by Garett Hardin, 1968, Röviden: a helyzet sok tekintetben nemsokára hasonló lesz ahhoz, mint amit Malthus jósolt, a népesség ha nem is a mértani haladvány szerint, de ahhoz nagyon közeli módon növekszik, az erőforrások viszont végesek, az olaj, az édesvíz, a termőterület, a halászható tengerek, a légkör maga. Ma sokan úgy gondolják, ha így megy tovább, tényleg az fog történni, amit a jó öreg Malthus mondott; háborúk, járványok fogják helyreállítani az egyensúlyt. Igaz, dédunokáink dédunokái fognak szenvedni tőle és nem mi. Tisztázzuk most, mi is a létesítménygazdálkodás. Üzleti diszciplina, ill. irányító funkció egy szervezeten belül, aminek a feladata egy szervezet belső szolgáltatásai döntő részének irányítása. Az egyik nagyon fontos, öszszetett szolgáltatás az épített környezet maga, ehhez, és az ezt használó emberekhez 12 kapcsolódik az összes többi szolgáltatás. Valamennyi egyedüli célja a szervezet főtevékenysége működésének elősegítése, persze optimális szolgáltási szinten és költséggel. A legtöbb szervezetnél a létesítménygazdálkodás feladat az energiaellátás biztosítása, a munkahelyi étkezés, őrzés, többször a számítógéphálózat is ide tartozik, a takarítás, az irodaszerekkel való ellátás, és még hosszan sorolhatnánk, fajta műveletről van szó. A létesítménygazdálkodási költségek általában azonos nagyságrendűek a teljes szervezet bérköltségével, sokszor meg is haladják azt. A fentiek tükrében könnyen belátható a létesítménygazdálkodás jelenlegi működésének kihatása unokáink unokáinak majdani életére. Az épített környezet és a szervezetek fenntarthatósága alapvető jelentőségű, és mindez a nagyrészt létesítménygazdálkodástól függ. A létesítménygazdálkodás és a fenntarthatóság kapcsolatában szinte mindenkinek az energiatakarékosság jut eszébe. Az, hogy egy közepes irodaépület még üresen is megawattnyi energiát fogyaszt, felelőtlen és közvetlen merénylet utódaink ellen, de még ennél is sokkal többről van szó. Arról, hogy a jövőre gondolni csak teli hassal lehet. A fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés legnagyobb kihívása a szegénység és a szegénység kiváltó oka: sok társadalom, ország képtelensége, hogy kilépjen a fél- vagy egészen feudális, törzsi korlátok közül. Sajnos, ez ránk is érvényes. Mit tehet ma nálunk a létesítménygazdálkodás, a létesítménygazda? A létesítménygazdálkodási ipar, az FM industry, így említik a világ sok táján azt az ipart, amely a szervezetek, vállalatok belső szükségleteinek kielégítéséhez szükséges termékek és szolgáltatások széles körét állítja elő. A létesítménygazdálkodási ipar kézzel fogható valóság. Minden működőképes szervezetnek van létesítménygazdálkodása, hiszen ennek hiányában dolgozni sem lehetne, nem lenne áram, fűtés, épület, ebéd stb., azaz a szervezet nem létezne. Ugyanígy van a létesítménygazdálkodási iparral is. Biztos, hogy létezik, különben nem maradhatna fenn egyetlen vállalat, szervezet sem, más kérdés, hogy ez az ipar egy jól definiált, saját szakmai szabályait követő piacon működik-e, vagy minden szereplő boldogul, ahogy éppen tud, többnyire saját maga alatt fűrészelve az ágat. De! És ez egy igen nagy és fontos DE. Egy szolgáltatási kör biztos van, amelyet helyben kell előállítani (nem importálható), előállítása alapvetően manufakturális jellegű, azaz a tömeggyártásnál kisebb fokú szervezettséget kíván, jelentősége alapvető minden szervezet számára és ez a létesítménygazdálkodási szolgáltatások köre. Ha vonzani akarjuk a fejlett és bonyolult technológiával dolgozó vállalkozásokat, akkor nem az árban, hanem a minőségben kell versenyeznünk. A magas színvonalú, bonyolult munka megbízható és magas színvonalú létesítménygazdálkodási szolgáltatásokat feltételez, amelyek természetesen drágábban adhatók el a létesítménygazdálkodási szolgáltatások piacán, és ami így egy felfelé emelkedő ár-minőség spirált indíthat el a mostani Mindegy, hogy mit szállítanak, csak olcsó legyen öngyilkos szemlélettel szemben. A létesítménygazdálkodási szolgáltatásokat Magyarországon ma kizárólag KKV-k, kis és közepes vállalkozások állítják elő, éppen az említett második, alig-alig fejlődő gazdaságban. A formálódó magyar létesítménygazdálkodási ipar lehet az ország és Kelet- Európa kitörési pontja és ez segíthet megoldani a ránk egyre nagyobb súllyal nehezedő szegénység problémáját is. A létesítménygazdálkodásnak, mint üzleti diszciplinának hazai fejlődése sok más égető gondon is segíthet, csak ezt még eddig nem nagyon vette észre senki. Ezzel a fontos problémakörrel foglalkozik majd a Magyar Létesítménygazdálkodási Szövetség éves konferenciája is október 16-án. Látogassank el ide: Czerny József Magyar Létesítménygazdálkodási Szövetség, elnök

13 KÖVET Egyesület Fenntartható fejlődés Erdőrezervátum CO 2 -megkötésének modellezése A KlímaFa Kft. ökológiai restaurációval foglalkozó vállalat, amely az Európai Unió területén, nagy léptékű erdőtelepítési projektekben kötelezte el magát. Az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetével közösen egy Eger melletti klímaerdő telepítésén működik együtt. A KlímaFa Kft.-t 2006-ban alapította dr. Gazdag Dávid a globális klímaváltozás hatásainak csökkentésére, elegyes fafajú, őshonos erdők telepítésével. Ezen klímaerdőknek keresztelt erdők nem csak csökkentik a légköri CO 2 -szintet, hanem a biodiverzitást helyreállító, helyi víz- és hőháztartást kiegyensúlyozó szerepükkel az éghajlatváltozáshoz való adaptációban is segítenek. A program finanszírozásra két üzleti modellt dolgoztunk ki: Az önkéntes kibocsátás-csökkentési egységekből való finanszírozást, amellyel cégek, magánszemélyek tehetik magukat zölddé, kibocsátásmentessé. A KÖVET környezettudatos tagvállalatainak ez különösen érdekes lehet. Az országok közötti kereskedelembe való bekapcsolódás, üvegházhatású gázok nemzetközi kibocsátás-csökkentési egységeinek létrehozásával. Együttműködés a biodiverzitás érdekében Mindkét esetben igen sarkalatos pont a CO 2 megkötési egységek standardizált, tudományosan megalapozott mérési egysége, független szakértőtől. Ezért alakult ki a KlímaFa Kft. és a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete között egy hosszú távú együttműködés, amely a fentieken kívül a terület ökológiai értékének és biodiverzitásának növekedését is előre jelzi és monitorozza. Klímaerdők létesítése és táji léptékű ökológiai erdőrestauráció során a faültetvényektől és vágásos rendszerű erdőktől eltérően, olyan állományokat kell létrehozni, amelyek hosszú távon (a) nagy természetes stabilitással rendelkeznek, (b) önszabályozó és alkalmazkodni képes ökoszisztémává fejlődnek, (c) minimális szintű költségráfordítást igényelnek és (d) maximális mértékben vonnak ki CO 2 -ot a légkörből. Ez akkor lehetséges, ha a klímaerdő telepítése és nevelése a legnagyobb 1. ÁBRA A FŐBB FAFAJOK ELEGYARÁNYÁNAK ÉS AZ ÖSSZES FÁBAN MEGKÖTÖTT SZÉN MENNYISÉGÉNEK TÉRKÉPE. mértékben épít a táji adottságokra, és őshonos fafajokból álló, elegyes és több korosztályú, gazdag élővilággal rendelkező erdőállományt hoz létre, amelyben a természetes erdődinamika: a megújulás és elhalás, a talajfejlődés és humusz-felhalmozódás, az erdőre jellemző élővilág populációinak tartós megtelepedése és fennmaradása csak minimális emberi beavatkozással irányítva folyik. A fatermesztés célú erdészeti kutatások eredményei igen sok értékes és felhasználható ismeretanyaguk mellett nem nyújtanak elegendő tudást, mert rövidtávú vágásos ciklusokra, egyetlen vagy néhány fafajú, és egykorosztályos állományokra, a gazdálkodó által irányított erdőgazdálkodásra vonatkoznak. A faültetvények és vágásos erdők stabilitása, önszabályozó képessége és biodiverzitása rendszerint igen alacsony. A CO2FIX modell (Alterra, Schelhaas et al. 2004) hazai adaptációja számára kerestünk egy természetszerű állapotban lévő, öreg és jól ismert erdőt, amelyhez a modellszámításokat hasonlítani lehet. Választásunk a felsőtárkányi Vár-hegy erdőrezervátumra esett. Ezt 2005-ben mértük fel, majd az összehasonlító elemzés érdekében elkészítettük a közel 100 hektáros erdőállomány 125 évre visszanyúló fejlődéstörténeti rekonstrukcióját. A Vár-hegy erdőrezervátum fejlődéstörténete Az erdő az egri érseki uradalom birtokában volt 1261-től a II. világháborút követő államosításig. Üzemterv szerinti vágásos gazdálkodás az as években kezdődött. Ebben az időben éves, tölgyek által dominált fiatalos borította a területet (a ma éves korosztály), amelyben nagy számban álltak idősebb, makktermő hagyásfák (ma évnél öregebb fák). A II. világháború időszakában történt szórványos falopások egy újabb (ma éves) korosztály növekedésének nyitottak utat. Az 13

14 Fenntartható fejlődés 13. évfolyam 3. szám (37) 1950-es években a szakszerű erdőgazdálkodás újra indult, de a 60-as évekre vágásérettnek tartott állomány véghasználata későbbre tolódott. Hamarosan előtérbe kerültek azonban a természetvédelem szempontjai és a Bükki Nemzeti Park megalakulásával a terület fokozott védelem alá került1986-ban. Ebben az időszakban felütötte fejét egy titokzatos hervadásos tölgypusztulás is, amelytől elsősorban a kocsánytalan tölgyek jelentős része, mintegy 10-30%-a egy évtized alatt kiszáradt. A kiligetesedéssel párhuzamosan a fák között egy újabb, éves betöltődő korosztály is megjelent. Az erdő helyenként már éve szabadon, erdészeti beavatkozásoktól mentesen fejlődik. Az erdő állapota 2005-ben A Vár-hegy a Déli-Bükk része, legmagasabb pontja 669 m. Fő tömegét triász-korú mészkő-változatok alkotják, helyenként dolomittal, vörös kovapala és tűzkő rétegekkel. Az átlagos évi csapadék mm, a hőmérséklet évi átlaga 9 o C. Változatos talajtípusokat találunk itt, legjellemzőbbek a rendzinák és a barna erdőtalajok különböző típusai (Bidló és mtsai 2004). Az erdő főbb fafajai: a kocsánytalan tölgy, csertölgy, molyhos tölgy, gyertyán, bükk, magas kőris, mezei juhar és számos őshonos elegyfaj. Jellemző erdőtársulások a cseres-tölgyes, gyertyános tölgyes, továbbá a cserszömörcés molyhos-tölgyes és a szubmontán bükkös. A termőhely gyenge-közepes minőségű, a fák magassága m között változik, átlagosan 20 m körüli. Az erdő szerkezete és a faállomány igen változatos, amelyet döntően négy korosztály (hagyásfák, uralkodó fák, középkorúak és fiatal betöltődők) alkot, lékek és sűrűségek egyaránt előfordulnak, helyenként pedig kiemelkedően magas a holtfa mennyisége. A nagyvadállomány évtizedek óta túlzottan magas, ami a tölgyek felújulását megakadályozta, helyettük mezei juhar, magas kőris és további elegyfa fajok biztosítják az erdő regenerációját. A CO2FIX modell-futtatások eredményei A modell segítségével szimuláltuk az erdő 125 éves fejlődését, különböző forgatókönyveket alakítva ki. A munka során négy szcenáriót paramétereztünk fel, az erdőrezervátum eltérő faállományokkal bíró 28 részterületén összességében tehát 112 modellfuttatást végeztünk. Az eredményeket adatbázisba és térinformatikai rendszerbe vittük át. Forgatókönyvek kialakításával szimuláltuk a klímaerdő tervezésekor szükséges előzetes számításokat, amikor még nincsenek pontos ismereteink a megvalósulásról, majd azt a helyzetet is, amikor menet közben monitorozásos tevékenység alapján történő korrekciót, visszacsatolást alkalmazunk. A részterületekre vonatkozó modellszámítások eredményeit az alábbi grafikonokkal illusztráljuk. A modell-adaptáció és a kidolgozott módszertan értékelése Értékeltük a számítások eredményeinek megbízhatóságát a nem várt események bekövetkezése, a holtfa-képződés és lebomlás paraméterezése, a sablonos fatermési táblák és paraméterek alkalmazása, a fafajsoros leegyszerűsítés és a monitorozásos mintavételi reprezentativitás szempontjaiból. A felsorolt tényezők mindegyike valamekkora bizonytalanságot visz be a modellezett rendszerbe, azonban a klímaerdők fejlődését és a holtfa mennyiségét monitorozni fogjuk, amelynek eredményeivel a tervek és az előrevetített számítások folyamatosan korrigálhatóvá válnak. Az egyes tényezőkben rejlő bizonytalanságot azonban nem lehet teljesen kiküszöbölni. Mindezek mellett évre előretekintve már ma is ± 5-10%-os pontosságú számításokat tartunk elérhetőnek. Az erdőrezervátum-kutatási program közép- és hosszú távon egyre több erdődinamikai tapasztalatot fog hozni, amelyek alapján a ma még jelentős bizonytalanságokat hordozó paraméterek pontosítása lehetőséggé válik. 2. ÁBRA ÜDE TERMŐHELYEN ÁLLÓ, KOCSÁNYTALAN TÖLGYES SZÁLERDŐ IDŐSO- ROS ÉS AZ EGYES KOMPONENSEK ÖSSZEGZETT ÉRTÉKEIT BEMUTATÓ DIA- GRAMMJAI NÉGY SZCENÁRIÓ ESETÉN. Az Erdőrezervátum Programot és a Várhegy erdőrezervátum kutatását a KvVM, a bemutatott projekt elemzéseit az INNOCSEKK támogatja. Horváth Ferenc*, Bathó G. Zoltán**, Balázs Borbála*, Mázsa Katalin* és dr. Gazdag Dávid** * MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót ** KlímaFa Kft, Budapest Hivatkozott irodalom Bidló A., Gucsik A., Heil B., Illés G., Juhász P., Kovács G. és Varga Zs. (2004): Termőhelyfeltárás a Vár-hegy erdőrezervátum területén, Kutatási jelentés. ER Archívum, KvVM MTA ÖBKI Schelhaas, M. J., P. W. van Esch, T. A. Groen, B. H. J. de Jong, M. Kanninen, J. Liski, O. Masera, G. M. J. Mohren, G. J. Nabuurs, T. Palosuo, L. Pedroni, A. Vallejo and T. Vilén (2004): CO2FIX V 3.1 A modelling framework for quantifying carbon sequestration in forest ecosystems. Wageningen, Alterra, Alterra-rapport

15 KÖVET Egyesület KÖVET-hírek A jövő itt van, és sosem lesz vége Másodszor került megrendezésre a KÖVET Jövőképzés Nyári Egyetem Keszthelyen, fenntarthatóság és vállalatok társadalmi felelősségvállalása témában. A szakmai program mellett, mely nemcsak elméleti, de gyakorlati oktatást is jelentett, a résztvevők emberileg, morálisan is sokat tanulhattak. Mikor elvállaltam e beszámoló megírását, a KÖVET finoman a tudtomra adta, hogy csak jót írhatok a Jövőképzés Nyári Egyeteméről, mert különben Nem, nem, természetesen erről szó nincs. Egyszerűen sokat gondolkoztam azon, hogyan magyarázom majd meg, hogy csak áradozni tudok a rendezvényről, hogy ne tűnjön valamiféle PR fogásnak. A tiszta igazság az, hogy a szervezők olyan pár napot adtak nekünk résztvevőknek, amiről mindenféle elfogultság, reklámozási cél vagy akár fenyegetettség nélkül is csak jót tudok írni. A-ból B-be. Vagy Z-be? Július 15. és 19. között másodszor került megrendezésre a KÖVET szervezésében a Jövőképzés Nyári Egyetem. A fenntarthatóság témáját jártuk körbe, koncentrálva a CSR területére, igen átfogóan dolgoztuk fel a meghirdetett fókusztémát. Az elméleti háttér tisztázásától eljutottunk a gyakorlati megvalósításig, mind eszközök, mind egyéni cselekvés szintjén. A kurzus szép ívet követve kerek egésszé formálódott a probléma felvetéstől annak megvitatásán, elemzésén keresztül a megoldásokig. Az elméleti háttér tisztázása után, melynek során a fenntarthatóság meghatározására tettünk kísérletet, további adalékot adott a rendszer, valamint az érintett-elmélet bevezetése. Ezután többféle eszköz került bemutatásra, elsősorban a környezettudatos vállalatirányítási eszközökre koncentráltunk, majd az egyén szerepével foglalkoztunk: mit tehet egy szervezetben egy alkalmazott, egy ember. A kurzus végén pedig a saját egyéni megoldásaink lehetőségeit vitattuk meg. Mindenképp sokat adott, hogy a lehangoló helyzet értékelése után mindenki számára emészthető, követhető gyakorlati megoldásokat és gondolkodásmódot kaptunk, ami lelkesedésünket és elhivatottságunkat csak megerősítette. Mindenki rendkívül lelkes, el sem tudja képzelni, hogy mást is csinálhatna az életben, mint azt, hogy egy fenntarthatóbb világért dolgozik - mondta Ertsey Kati, az egyik előadó. Közös cél, közös gondolkodás, eltérő vélemények Mivel a tárgyalt terület még gyerekcipőben jár itthon, a különböző fogalmak tisztázása lehetőséget adott többfajta megközelítésre, vitára. Ez egyrészt rendkívül elgondolkodtató, másrészt szélesebb látókört biztosít, nem beszélve arról, hogy mások vagyunk, mással tudunk azonosulni. Erre példa lehet Tóth Gergő hozzáállása, aki A NYÁRI EGYETEM RÉSZTVEVŐI felülről próbál változtatni, a sárkány szívét megtámadni vagy Ertsey Kati, aki bevallása szerint a szorgalmas fejleszabdalásban hisz. Szintén érdekes volt hallani, mennyire ellentétes véleménnyel bír a tanácsadó cég vezetője, Radácsi László és a nagyvállalatnál szerzett tapasztalatokkal bíró Ertsey Kati a CSR és a kormányzati szabályozás viszonyáról. Mi, résztvevők élő, dinamikus eszmecserének, szemléletformálásnak lehettünk a részesei, amelyet igen fontos volt átélni még egyetemista vagy pályakezdő fejjel. Ehhez tartozik még, hogy nem paszszív részesei voltunk a programnak. A jelentkezés előfeltétele volt, hogy bemutassunk felesleges vagy távolról szállított termékeket. Az interaktivitás végigkísérte a kurzust, érezhettük, hogy a mi véleményünk is számít, kíváncsiak rá az előadók, készségesek megválaszolni a kérdéseinket, sokat beszélgettünk, vitázunk. Ez az egyetemi oktatás után mindenképp felüdítő volt és talán hatásosabb is. Elfáradtunk, de megérte A program ugyan sűrű volt, de nagyon sokat kaptak mind a résztvevők, mind az oktatók. A feszített tempót azonban nem lehetett annyira érezni a változatosság miatt. Az előadások mellett - amelyek már maguk is dinamikusak voltak - sok gyakorlati feladatot kaptunk a kurzusnak otthont adó iskolán kívül is. Néz- tünk szakmai témájú filmet, voltunk borkóstoláson, szállodalátogatáson, rendkívül sokat beszélgettünk, és egy jó hangulatú tábortűzre is sor került az utolsó estén. Természetesen minden program gondolkodásra késztette az embert, hisz a gyakorlatilag úgy folyt az oktatás, hogy állandóan kérdéseket kaptunk. Nemcsak elméleti szinten találkoztunk a fenntarthatósággal és a felelősséggel egy osztályteremben, hanem a gyakorlatban is érezhettük a saját bőrünkön. Ettünk olyan kiflit egy kis pékségben elfogadható, sőt olcsó áron, amit egyszerűen (Folytatás a 18. oldalon) 15

16 Taghírek Te is lásd tisztán tetteid! 13. évfolyam 3. szám (37) A Dreher Sörgyárak Zrt júniusában Magyarországon eddig példa nélküli kampányba kezdett a felelős alkoholfogyasztás népszerűsítéséért. A program elsődleges célja az alkoholfogyasztással kapcsolatos tudatosság növelése a magyar lakosság körében. A Talmácsi Gábor együttműködésével megvalósuló kezdeményezés az egyéni felelősség középpontba állításával kíván társadalmi értéket teremteni. 16 A Dreher Sörgyárak felelős nagyvállalatként a fenntartható fejlődés elvének szellemében végzi mindennapi tevékenységét. Napjainkban egy nagyvállalat felelőssége nem csupán a fogyasztói, az üzletfelei, a munkavállalói, és az állami szervek iránti kötelezettségei teljesítésére korlátozódik. Gazdasági ereje révén egy sikeres üzleti vállalkozás katalizátor szerepet tölthet be bizonyos társadalmi problémák megoldásában. A fenntartható fejlődés elvét szem előtt tartva a Dreher Sörgyárak Zrt., anyavállalatához a SABMiller-hez hasonlóan, különböző fejlesztési területeket jelölt ki magának. Ezek közül a vállalat jelentős eredményeket ért már el a környezettudatos vízgazdálkodás, az energiafelhasználás és a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése, valamint az újrahasznosítás és az újrafeldolgozás terén. A környezetvédelem mellett azonban különböző társadalmi ügyekben is szeretne hozzájárulni Magyarország fejlődéséhez. Ennek szellemében indította útjára, és működteti sikeresen immár két éve A jövő fiatal vállalkozója programot, mellyel a vállalkozásbarát szemléletmódot kívánja ösztönözni hazánkban. A magyar sörpiac meghatározó szereplőjeként a Dreher Sörgyárak Zrt. aktívan fellép a sörkultúra, a kulturált és felelős alkoholfogyasztás népszerűsítése mellett is. Az alkoholtartalmú italok felelős, mértékletes fogyasztása pozitívan járulhat hozzá a felnőtt emberek életminőségéhez. Ugyanakkor a túlzott, felelőtlen alkoholfogyasztás negatív mentális, szociális vagy egészségügyi következményekkel járhat. Ebből adódóan a Dreher Sörgyárak Zrt. mint alkoholos terméket gyártó vállalat aktívan lép fel a mértéktelen és felelőtlen alkoholfogyasztás ellen. Fontosnak tartja vásárlói tájékoztatását, hogy olyan tudatos fogyasztói legyenek, akik tisztában vannak az alkoholos italok fogyasztásának alapelveivel, és jó példaként szolgálnak környezetük, baráti körük és a jövő nemzedéke számára. E célból, társadalmi szerepvállalásának legújabb lépéseként, a Dreher Sörgyárak Zrt. útjára indította Felelős Alkoholfogyasztás programját. Maga a kezdeményezés hazánkban teljesen egyedülálló, ugyanis ez az első hazai társadalmi értékteremtő kampány, melynek célja a felelős alkoholfogyasztással kapcsolatos tudatosság növelése. A Dreher Sörgyárak együttműködő partnere a program során Talmácsi Gábor gyorsasági motoros világbajnok. Olyan emberrel HECTOR GOROSABEL, DREHER SÖRGYÁRAK ZRT. ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ ÉS TALMÁCSI GÁBOR MOTORVERSENYZŐ szerettük volna megvalósítani a Dreher Sörgyárak Felelős Alkoholfogyasztás programot, aki tisztában van ismertségével, sikereivel, és tudatában van az ezzel járó felelősségnek is mondta Vass Kornélia, a Dreher Sörgyárak Zrt. kommunikációs igazgatója. Talmácsi Gábor mindannyiunk számára példakép. Teljesítménye és eredményei mellett sportemberi magatartása is példaértékű. Tudatában van annak, hogy mögötte ott van egy csapat, a család, szurkolók ezrei, akikért felelősséggel tartozik, és minden döntését ennek a felelősségnek a tudatában hozza. A felelős alkoholfogyasztás lényege, hogy tisztában vagyok vele, mikor, hol, mit és mennyit ihatok. Tudom, azt, hogy felelős vagyok saját magamért és környezetemért. És ennek megfelelően viselkedem. Fontos, hogy mindig tisztán lássuk a tetteinket, és számot tudjunk adni róluk. Innen ered a program mottója: Te is lásd tisztán tetteid!. Ezért esett a választásunk Talmácsi Gáborra, hiszen ha valaki, akkor ő tisztában van azzal, hogy mit jelent a felelősség. A Dreher Sörgyárak Felelős Alkoholfogyasztás programja az egyéni felelősség középpontba állításával kívánja felhívni a figyelmet a tudatos és felelős alkoholfogyasztás kérdésére. A program fő üzeneteit figyelemfelkeltő online és nyomtatott hirdetések formájában is igyekeztek a szervezők minél szélesebb ré- tegekhez eljuttatni a nyár folyamán. A főbb gazdasági, női és férfi életmód magazinokban, illetve különböző hírportálokon is találkozhattunk a Dreher Sörgyárak Felelős Alkoholfogyasztás programjának hirdetéseivel, melyen Talmácsi Gábor saját tükörképével néz szembe. A Te is lásd tisztán tetteid! mottóval megjelenő hirdetések az egyéni felelősség kérdését helyezik a középpontba. A program meghirdetését erőteljes PR kommunikáció is kísérte, mely egy sajtótájékoztatóval indult, ahol Talmácsi Gábor a sajtó jelenlétében beszélt a Dreher Sörgyárak Zrt-vel való együttműködéséről és az egyéni felelősségvállalásáról. A Dreher Sörgyárak Felelős Alkoholfogyasztás programjának mondanivalója nagyon egyszerű: felelősek vagyunk önmagunkért és másokért is. Profi sportolóként tisztában vagyok azzal, mit jelent ez. Bármilyen döntést is hozok a pályán vagy azon kívül, tudom, hogy döntésemnek következményei vannak, amelyek másokra is kihatnak mondta Talmácsi Gábor. Ugyanez a helyzet az alkoholfogyasztás esetén is. Akkor is felelős vagyok, és felelősen kell döntenem. Tudnom kell, hogy mikor, hol és mennyit ihatok. Tudnom kell, hol a határ. Tisztán kell látnom tetteimet és azok következményeit! nyilatkozta Talmácsi Gábor a sajtótájékoztatón. A program sikerét bizonyítja, hogy a kezdeményezésről számos médium hírt adott, és ez által a fő üzenetek széles rétegekhez juthattak el. Agócs Mónika / Dreher Sörgyárak Zrt.

17 KÖVET Egyesület KÖVET-hírek xxx Új KÖVET-tagvállalatok Coca-Cola Beverages Magyarország Kft. A Coca-Cola Beverages (Magyarország) Kft. az athéni központú, 29 országot átfogó Coca-Cola Hellenic hazai vállalata. A dunaharaszti székhelyű, két palackozó üzemet és tíz regionális elosztóközpontot működtető cég 1400 dolgozót foglalkoztat. A vállalat mostanáig 100 milliárd forintot meghaladó összeget fordított magyarországi gyártókapacitásának kialakítására és fejlesztésére. A cég élejár a környezetkímélő technológiák alkalmazásában, a felhasznált víz és műanyag mennyiségének folyamatos csökkentésén túl, több mint 2 milliárd forintért kapcsolt hő- és hidegenergia előállítására alkalmas gázerőművet helyeztek üzembe, amely évente mintegy tonnával csökkentette a gyár szén-dioxid kibocsátását. A vállalat jelentős erőfeszítéseket tesz irodai tevékenységek zöldítésére is, a sikereket a KÖ- VET idei Zöld Iroda versenyén elért második helyezés is jól mutatja. További információ Varga Viktória, környezetvédelmi vezető Tel.: 24/ viktoria.varga@cchellenic.com Solar Shine Factory Kft ben alakult cégünk fő tevékenysége az építőanyag-kereskedelem óta végezzük a Solarspot bevilágító rendszerek forgalmazását és ezek beépítését is. Szakmai, technológiai hozzáértésünket, termékeink és szolgáltatásunk kiválóságát számos referencia és mintaprojektünk igazolja. Fő termékünk, a Solarspot világító csőrendszer miközben tetemes mennyiségű energiát takarít meg megvilágítja a helyiségeket oly módon, hogy a felfogott napfényt egy fényvisszaverő és fényvezető tulajdonságokkal rendelkező bevonat a telepített cső belsejében a megvilágítandó helyiségekbe szállítja. Így az ún. mély terek, ill. az ablakkal nem rendelkező helyiségek is bevilágíthatók, legyen szó irodáról, lakásról, autószalonról, ipari vagy éppen raktárhelyiségről. A terméket 2003-ban, Párizsban a Batimaton, Európa egyik legnagyobb, nemzetközi építőipari szakkiállításán Innovációs Aranyéremmel jutalmazták. Elkötelezett KÖVET tagként a fenntartható épülettechnikai megoldásokra szeretnénk felhívni a figyelmet, a költséges és hatékonyságot mellőző csővégi megoldások helyett a megelőző magatartásra és a kölcsönösen előnyös gazdaságiüzleti, társadalmi és környezeti működés kialakítására helyezzük a hangsúlyt. További információ Lichtblau Krisztina Tel.: 1/ info@solarspot.hu Nemzeti Hírközlési Hatóság A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) kormányhivatalként a magyarországi hírközlési piacok (mobiltelefon, vezetékes telefon, internet, kábeltelevízió stb.) szabályozó hatósága. Adminisztratív, felügyeleti, illetve hatósági eljárási feladatokat látunk el, fő tevékenységünknek azonban a piacszabályozás tekinthető. Az NHH egyre több területre terjeszti ki CSR jellegű kezdeményezéseit is. A fogyasztói tudatosság növelésére irányuló programunk mellett ebben az évben a környezettudatos gondolkodásra szeretnénk felhívni a figyelmet. Az értékteremtés mellett fontosnak tartjuk, hogy energiatakarékos és intelligens irodatechnikai berendezésekkel, a papír-, az energia- és vízfelhasználás csökkentésével, környezetbarát irodaszerek, takarítószerek beszerzésével, az iroda levegőminőségének javításával védjük, óvjuk környezetünket. Mindezek és a környezettudatosság fontossága miatt csatlakoztunk a KÖ- VET Egyesület Zöld Iroda programjához. További információ Fehér Ferenc, osztályvezető Tel.: 1/ feher@nhh.hu ÖKO-KORD Országos Nonprofit Kft. Az ÖKO-KORD Országos Nonprofit Kft. gondoskodik a csomagolási hulladék szakszerű, ökológiailag legmegfelelőbb feldolgozásáról, újrahasznosításáról, továbbá ingyenes tanácsadást biztosít termékdíj fizetéssel, környezetvé- delmi koncepció kialakításával és szelektív hulladékgazdálkodással kapcsolatos kérdésekben. Az ÖKO-KORD szeretné, ha minél több cég venné igénybe szolgáltatásait, és ügyfeleikkel közösen növelnék a kibocsátott csomagolási hulladékok EU előírásainak megfelelő újrahasznosítását. A cég kiemelt feladatának tekinti a lakossági tájékoztatást, oktatást a szelektív hulladékgyűjtés széles körben való elterjesztése érdekében. Az ÖKO-KORD Országos Nonprofit Kft. örömmel csatlakozik minden olyan szervezethez, amely a környezettudatos szemlélet terjesztését és elfogadtatását hivatásának tekinti. További információ Bokor Éva, ügyfélkapcsolati menedzser Tel.: 1/ info@oko-kord.hu Szinergia Kft. Az 1994-ben alakult Szinergia Kft. partnerek tulajdonában álló üzleti vállalkozás a magyarországi vezetési tanácsadás, képzés és projektvállalkozás piacán. A cég számos területen köteleződött el a társadalmi felelősségvállalás mentén: az adományozástól kezdve a konkrét munkavégzésen át a társadalmi felelősségvállalásra fókuszáló tanácsadásig számos tevékenység megtalálható szervezeti palettánkon. Vállalatunk deklarálta a társadalmi felelősségvállalás melletti elköteleződését azzal, hogy 2007-ben tagja lett a magyarországi ENSZ Globális Megállapodásnak. Tanácsadásaink során fokozott hangsúllyal figyelünk a társadalmi felelősségvállalás megvalósulásának lehetőségeire. Ilyen kezdeményezésünk egyike, hogy a projektmenedzsment tréningeinken a helyi közösségekben hasznosítható játszótér projektet tervezünk a résztvevőkkel. Cégünk vezetése felelősséggel, valós célokkal, elvárásokkal csatlakozott a KÖVET népes táborához. Bízunk a jövőbeli szinergikus együttműködésben! További információ Kisszőlősi Szánthó Beáta Tel.: 1/ szinergia@szinergia.hu 17

18 KÖVET-hírek 13. évfolyam 3. szám (37) (Folytatás az 15. oldalról) A jövő itt van, és sosem lesz vége muszáj megkóstolni Keszthelyen, mert el nem tudom mondani, mennyire finom volt. A kezünkbe foghattunk olyan elképesztően felesleges termékeket, amiket el se tudnánk képzelni, hogy gyártanak; ezek közül a legmaradandóbb emléket talán a feldobálás közben csörgőkígyó-hangot utánzó mágnes hagyta. Mindehhez hozzájárult a program egyik fontos része, hogy olyan szakemberekkel találkozhattunk, akik beszámoltak munkájukról, megosztották gondolataikat, tapasztalataikat velünk. Az az élmény, hogy hús-vér emberekkel beszélgethettünk, megismertük az egyéneket, személyiségeket, talán a legmeghatározóbb a képzésben, hisz láthattuk, mi vár ránk, milyen gondolkodásra, hozzáállásra van szükség, szintén megerősített bennünket hivatásunkban. A KÖVET Másért vállalkozók c. filmjének megtekintése után egyszercsak Tóth Gergő behívta a terembe a Család Iskola egyik vezetőjét, Molnár Zsuzsannát és az egyik vépi szélkirályfit, Szilárdot. Akármilyen fáradtak is voltunk már este tízkor, hihetetlenül feltöltött ezeknek az embereknek a tiszta tekintete és egyszerű őszintesége. De megemlíthetem Gärtner Szilvit, akinek elhivatottsága és meggyőződése kézzelfogható eredményeket hozott egy olyan nagyvállalatnál, mint a Denso. Jövő, jövőkép, jövőképzés A résztvevők egymástól is nagyon sokat tanultak, mivel különböző egyetemekről, szakirányokról, sokszínű tudással jöttünk. A kurzus végére megfogalmazódott bennünk az az igény, hogy valamilyen formában kapcsolatban maradjunk, akár közös munka is szóba jöhet. Ezt a szervezők, kurzusvezetők is támogatták, Tóth Gergőben a következő merült fel ezzel kapcsolatban: A nyári egyetem számomra ritka megterhelő volt a szervezés miatt. Mégis ritka sok erőt nyertem a mások lelkesedéséből. Furcsa ez a hatás-visszahatás, amit részben mi, oktatók váltottunk ki. Kicsit úgy érzem magam, mint a rókaszelidítő kis herceg. Vajon lesz rá energiánk, hogy összetartsuk a fenntartható fejlődésért tenni akaró és tudó új, kis közösséget? Az előadók közvetlenek, nyitottak voltak az eszmecserékre, nem viselkedtek megközelíthetetlen mindentudókként. Ez a barátságos, nyitott légkör véleményem szerint elengedhetetlen egy olyan terület szakembereinek képzésében, ahol a személyes elhívatottság, meggyőződés, hit alapszükséglet az eredményes munkához. Összességében szerintem a program neve és célja, azaz a Jövőképzés, mint a jövő szakembereinek képzése és jövőképük alakítása is megvalósult. Nekem személyesen mérföldkő az életemben. Pignitzky Ágota 18

19 KÖVET Egyesület Jogszabályok Új és módosított jogszabályok április június Államigazgatás, közigazgatás évi XIX. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, június 25-én elfogadott Egyezmény módosításának kihirdetéséről Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, június 25-én elfogadott Egyezmény módosítása kötelező hatályának elismerésére. E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a természetvédelemért felelős miniszter és az agrárpolitikáért felelős miniszter gondoskodik. 57/2008. (V. 22.) OGY határozat a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács közjogi jogállásáról, jogköréről, összetételéről és feladatairól, valamint működési kereteiről Az Országgyűlés a 100/2007. (XI. 14.) OGY határozat alapján létrehozott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács a fenntartható fejlődés kérdéskörében az Országgyűlés által létrehozott egyeztető, véleményező, javaslattevő testület. A Tanács általános feladatköre, feladatai: a hazai fenntartható fejlődési alapelvek, célkitűzések, átfogó feladatok meghatározásának elősegítése, az ezzel összefüggő nemzetközi együttműködés figyelembevétele, a fenntartható fejlődéssel foglalkozó stratégia rendszeres megújításának és végrehajtásának elősegítése, a vonatkozó tervezési és egyeztetési feladatok koordinálásának támogatása, a nyilvánosság és a társadalmi részvétel erősítése. Vízgazdálkodás, vízvédelem 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről A rendelet hatálya kiterjed a nitrátérzékeny területen valamennyi mezőgazdasági tevékenységet folytatóra, továbbá az adatszolgáltatás és nyilvántartás tekintetében nitrátérzékeny területen kívül a külön jogszabály szerinti magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra is. A cselekvési program a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (HMGY) e rendeletben foglalt előírásainak betartása. Hulladékgazdálkodás 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről E rendelet hatálya kiterjed az elemekre és az akkumulátorokra, a belőlük származó hulladékokra, továbbá ezen hulladékokkal kapcsolatos visszavételi és begyűjtési tevékenységekre. A gyártó a hulladékká vált elemet és akkumulátort visszaveszi, a hordozható elem, illetve akkumulátor begyűjtéséről gondoskodik. A gyártó a visszavett és begyűjtött hulladékká vált hordozható elem, illetve akkumulátor kezeléséről az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről szóló külön jogszabály szerint gondoskodik. Általános rendelkezések 139/2008. (V. 16.) Korm. rendelet a Környezet és Energia Operatív Program derogációs projektek kamattámogatásának igényléséről, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes feltételeiről Az önkormányzatoknak nyújtott kamattámogatás mértékét és időtartamát a Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogramhoz kapcsolódó kamattámogatásról és az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódó Új Magyarország Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Kötvényfinanszírozási Programról szóló 2196/2007. (X. 27.) Korm. határozat határozza meg. E rendelet alkalmazásában a KEOP 1. Egészséges, tiszta települések prioritása keretében meghirdetett pályázati konstrukciókban a projekt megvalósítására vonatkozóan támogatási döntéssel rendelkező, a szennyvízkezelés, ivóvízminőség-javítás és a hulladékgazdálkodás területén önkormányzat által megvalósítandó beruházás. Kedvezményezett: olyan önkormányzat, illetve jogi személyiségű önkormányzati társulás, amely derogációs projekt megvalósítására az NFÜ által adott támogatási döntéssel rendelkezik, és a projekt finanszírozásához a hitel-, illetve kötvényprogramját veszi igénybe. Módosított jogszabályok Módosító rendelkezés Módosított rendelkezés 141/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 70/2008. (V. 29.) FVM rendelet a piaci szereplőknek az 1973/2004/EK rendelet 37. cikke alapján energianövény feldolgozóként, illetve felvásárlóként történő elismeréséről 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 154/2008. (VI. 6.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 18/2008. (VI. 19.) KvVM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről 19

20 KÖVET-hírek 13. évfolyam 3. szám (37) Megrendelem a negyedévente megjelenő Lépések című szaklapot 1 évre az alábbi áron: Ft + ÁFA önköltségi ár Ft + ÁFA kedvezményes ár (anyagi okok miatt nem tudjuk vállalni az önköltségi árat) ingyenes KÖVET-tagok számára Ft + ÁFA támogatói ár (cégem nem tagvállalat, de támogatjuk az egyesületet törekvéseiben) Postacím megrendelőlap Név: Beosztás: Szervezet: Cím: Telefon: Fax: Számlázási cím (ha különbözik) Szervezet: Cím: Dátum Aláírás A Lépések c. szaklap negyedévente jelenik meg a KÖVET és a TTMK szerkesztésében. A cikkek a szerkesztőség jóváhagyásával és a forrás megjelölésével sza ba don kö zölhetők. Várjuk észrevételeiket, közleményeiket a KÖVET címére. A KÖVET a kör nye zet tu da tos és társadalmilag felelős szerve ze ti mű kö dést se gí tő non-profit, füg get len szer ve zet, amely az INEM és a CSR Europe nemzet kö zi há ló za tá nak tag ja. ( A TTMK a UNIDO/UNEP által kezdeményezett tisztább ter me lé si központok nemzetközi hálózatának a tagja, amely nek célja a megelőző környezetvédelem magyarországi elter jesz tése. ( uni-corvinus.hu) Felelős szerkesztő: Csizmadia Edit / KÖVET 1068 Budapest, Dózsa György út 86/B. Tel.: (1) Fax: (1) info@kovet.hu Szerkesztő: Luda Szilvia / TTMK BCE, 1093 Budapest, Fővám tér 8. Tel.: (1) Tel./Fax: (1) ttmk@uni-corvinus.hu Tördelő: Marton Ádám / KÖVET Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft. (EMAS-hitelesített) A kiadvány anyaga CYCLUS OFFSZET papír, amely újrahasznosított hulladékpapírból, klórszármazékok és optikai fehérítô felhasználása nélkül készült. A szaklap KÖVET-tagoknak ingyenes. ISSN Megjelenik 800 példányban. KÖVET Egyesület Kérjük, küldje vissza a következő faxszámra: (1)