TÁMOP A-10/1/KONV

Átírás

1 NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 31/B Tel: 42/ , Fax: 42/ Rendezvényszervezés Nyíregyháza 2012 TÁMOP A-10/1/KONV számú Versenyképes Nyíregyházi Főiskola c. projekt

2 A rendezvény A rendezvényszervezéssel kapcsolatos alapfogalmak, alapismeretek A rendezvény: adott helyen és időben megtartott összejövetel. A rendezvényszervezés A rendezvényszervezés: előre meghatározott célból (társadalmi, tudományos, szakmai, kulturális, sport és egyéb) adott helyen és időben tartott összejövetellel kapcsolatos teljes körű előkészítő- és szervezőmunka, amely magába foglalja az esemény megvalósításával kapcsolatos infrastruktúra (helyszín, technika, tolmácsolás, kiszolgáló egységek, stb.) biztosítását, valamint a résztvevőkről való gondoskodást (szállás, étkezés, kísérő programok, stb.). A rendezvényszervezést meghatározó tényezők Alapinformációk: időpont, időtartam, helyszín, résztvevők száma; Események: főesemény, kiegészítő esemény, protokolláris esemény; Arculat: jelmondatok, jelképek; Résztvevők: szervezetek, szállítmányozók; Közreműködők. Minden rendezvény résztvevői: Főszervező: felelős a rendezvény teljes körű szervezési feladataiért. Rendezvényszervező: a rendezvény lebonyolításában részt vevők munkájának koordinátora. Protokollosok 1 : a program szervezőjeként felelősek a zökkenőmentes lebonyolításért, személyük meghatározó, de nem állnak az események központjában. Jó kapcsolatteremtőképességgel, illetve kommunikációs képességgel kell rendelkezniük, illemtudóak, viselkedésük kifogástalan. Hostessek, hostok: ők a rendezvény helyszínén regisztrálják, útbaigazítják a vendégeket, közreműködésükkel segítenek a programok lebonyolításában. Idegen nyelv tudása elengedhetetlen ebben a munkakörben. Speciális feladatokat is elláthatnak, például: transzferálás, vagyis a vendégek átkísérése egyik helyről a másikra; felvezetés, amikor a hostess a felvezetett díszvendég előtt haladva biztosítja az utat stb. Tolmácsok: amennyiben szükség van rájuk, feladatuk kizárólag az elhangzott szöveg idegen nyelvre való fordítása. Testőrök, biztonsági őrök: a biztonsági személyzet feladata a rendkívüli események megelőzése, illetve bekövetkeztük esetén azok kezelése. Ők felelnek a rendezvény, illetve a vendégek biztonságáért. Újságírók: a sajtó képviselői tájékoztatják a közvéleményt a rendezvény eseményeiről. 1 Protokoll: a hivatalos meghívásokra vonatkozó íratlan szabályok, szokások összessége (diplomáciai képviselők) 1

3 Hatáskör, felelősség Egy rendezvény lebonyolítása összehangolt tevékenységet, csapatmunkát, váratlan módosításokat és döntéseket jelent. Az egyes részfeladatok levezényléséhez felelősöket kell kijelölni, akik a legapróbb részletekig ismerik a teendőiket, a közreműködő személyeket és a helyszíneket. A szervezőmunka idején és a végrehajtás alatt is nagyon fontos az alá-fölérendeltségek meghatározása és a felelősségek pontos elhatárolása: ki miben dönthet, ki mit írhat alá, ki mit ellenőriz, ki miben intézkedik és kivel, ki kinek tartozik beszámolni, mikor és hogyan. Ellenőrzőlisták (check list) A nagyszámú és határidőre futó feladatok között a rendezvény szervezőjének áttekintéssel kell rendelkeznie. Ehhez segítséget nyújthat az ellenőrző lista (check list), ahol minden fontos részletkérdést címszóként kell feltüntetni, amely segíti és megkönnyíti az idővel és a személyekkel való tervezést. Elegendő naponta egyszer átfutni rajta és máris láthatók a teendők. Fontos megemlíteni, hogy a szervezőmunka egyes lépéseit folyamatosan adminisztrálni és ellenőrizni kell. A rendezvény végső elszámolásáig lényeges, hogy megőrizzünk minden fontos iratot, telefonszámot, jegyzetet. (Ezeket ráérünk a feladat befejezése után szelektálni.) Íratlan szabályok: Érkezést követően orientációs városnézéssel kell kezdeni a programot, hogy a vendég tisztában legyen vele, hol is van. Első este érdemes egy magyaros vagy egyszerűbb étteremmel indítani, esetleg a szállodában maradni vacsorára. Ez utóbbinak két előnye is van: a szálloda örül, hogy a vendég ott fogyaszt, a vendéget pedig utazás után nem kell újabb utazással fárasztani. Ha egy csoportnak kétféle programot szerveznek (hölgy-program, úr-program) vigyázni kell arra, hogy egyik csoport tagjai se érezzék úgy, valami érdekesből, fontosból kimaradtak. 2

4 A rendezvényszervezés főbb nemzetközi szervezetei Kongresszusszervezők Nemzetközi Szövetsége (IAPCO) (International Association of Professional Congress Organizers) A világ élvonalbeli kongresszusszervezőit tömöríti, kb. 41 tagja van. A szövetség megjelentette a kongresszusi szakma kilencnyelvű szakszótárát, amely megadja a szakzsargon szavainak magyarázatát is. Kongresszus és Konferenciaszervezők Nemzetközi Szövetsége (ICCA) (International Congress and Convention Association) 1964-ben jött létre, titkársága Amszterdamban működik. A legátfogóbb szervezet, hét kategóriában (utazásirodák, légitársaságok, kongresszus- és kiállítás szervezők, állami irányító hivatalok és testületek, kongresszusi központok, kongresszusi irodák, szállodák, egyéb szállítók, szolgáltatók) tömöríti tagjait. Az ICCA állította össze és rendelkezik a világ legnagyobb konferencia-adatbankjával, amelyben jelenleg 9000 rendezvény története és jellemzői találhatóak meg (létszám, teremigény, titkársági címek, időpontok, stb.) Európai Kongresszusi Városok Szövetsége (EFCT) (European Federation of Conference Towns) Az Európai Kongresszusi Városok Szövetsége 1958-ban alakult. Egy várost csak egy tag képviselhet, ez leggyakrabban a város idegenforgalmi hivatalának kongresszusi osztálya vagy kongresszusi központja. Titkársága Brüsszelben működik. Szoros kapcsolatban áll az Európai Unió vezető hivatalaival. Nemzetközi Szervezetek Szövetsége (UIA) (Union of International Associations) Székhelye Brüsszelben van. Óriási adatbázissal és szakmai elemzésekkel rendelkezik, amelyek a szakma számára nagy jelentőségűek. Az általános statisztikai felmérések eredményeit évente teszik közzé. Mind a négy fent említett szervezetnek vannak magyar tagjai is. Feladat: 1. Keresse meg az interneten ezeket a nemzetközi szervezeteket! 2. Nézze meg, melyik szervezetnek vannak magyar tagjai és mely szervezetek ezek! 3. Ismerje meg, milyen területeken működnek ezek a szervezetek, és foglalja össze, miért előnyös, ha egy rendezvényszervező cég tagja ezeknek a szervezeteknek! 3

5 A rendezvényszervezés legfontosabb magyar szervezetei Magyar Rendezvényszervezők Szövetsége (MARESZ) A MARESZ 1994-ben alakult meg a rendezvényszervezői szakma hazai és nemzetközi elismertetésére. A MARESZ-t 15 cég alapította, a taglétszám ma már 61-re emelkedett és folyamatosan bővül. A MARESZ célja a hazai rendezvényszervezés működési feltételeinek javítása. Minden fórumon törekszik arra, hogy elősegítse a rendezvényszervezést támogató gazdasági és pénzügyi környezet kialakítását, valamint az infrastruktúra fejlesztését. A rendezvényszervezést akadályozó intézkedések és jelenségek elleni fellépés a MARESZ érdekvédelmi tevékenységének alappillére. Szigorú tagfelvételi kritériumokkal, valamint az etikai kódex következetes betartatásával éri el, hogy a MARESZ név országos és nemzetközi szinten is elfogadott minőségi tanúsítvánnyá váljon. A MARESZ tagjai fő profiljukat tekintve az alábbi tevékenységi körökbe sorolhatók: helyszíngazdák kiállítás-szervezés kivitelezés konferenciaszervezés rendezvénytechnika vendéglátás, party-service sport- és egyéb rendezvények szervezése A Magyar Rendezvényszervezők Szövetsége védnöke a Compexpo kiadásában megjelent Rendezvényszervezői Kézikönyvnek. Magyar Kongresszusi Iroda (MKI) A Magyar Kongresszusi Iroda 1990-ben alakult, és január elseje óta a Magyar Turizmus Rt. szervezeti egységeként működik. Non-profit szervezetként az a fő célja és feladata, hogy Magyarországon minél több nemzetközi ülést, konferenciát, kongresszust tartsanak, és ehhez felhasználja a marketing és a public relations (PR = közönségkapcsolat) minden lehetséges eszközét. Célja továbbá, hogy összehangolja a rendezvényszervezők munkáját, és technikájukat egyesítse. Tagjai a kongresszusi turizmust szervező és lebonyolító gazdálkodó szervezetek. A legjobb ajánlat elkészítése érdekében az Egyesülés egymás között is versenyezteti tagjait egy-egy konferencia megrendezésének elnyerésére. Tevékenységi körébe tartozik az adatgyűjtés- és szolgáltatás, információszerzés- és továbbítás, kiadványok összeállítása és publikálása, nemzetközi szervezetek munkájában való részvétel, segítségnyújtás pályázatok elkészítéséhez, ötletek közvetítése. Tehát fontos tervező, piackutató, koordináló, érdekképviseleti és információs tevékenységet lát el. Két fő kiadványa a magyarországi rendezvénynaptár és a tagok szolgáltatásainak ismertetője. Feladat: 1. Keresse meg az interneten ezeket a magyar szervezeteket! 2. Nézze meg, melyik szervezetnek kik a tagjai! 3. Keresse meg ezeknek a honlapját, és értékelje az alapján, mennyire tudta megismerni tevékenységüket, kapott-e választ minden kérdésére, vagyis, felkérné-e a céget egy rendezvény megszervezésére! 4

6 Magyarország és a rendezvények Budapest a világ legjelentősebb nemzetközi rendezvényszervező városai közül az előkelő 6. helyet foglalja el. Budapest esetében évek óta hangsúlyozzák azt, hogy földrajzi fekvése és az ország nyitottsága fontos az ország hídszerepének betöltésében a kelet-nyugati kapcsolatok területén. Konferencia-helyszínek Magyarországon Nemzetközi viszonylatban a kongresszusi központok és a konferencia-szállodák aránya közel hasonló. Magyarországon a konferencia-szállodák adják a konferenciák helyszínének döntő részét (62%), mivel a kongresszusi központok száma nálunk sokkal kevesebb. Fontosabb budapesti helyszínek és kapacitásuk Magyarországon a legfontosabb konferenciákat Budapesten rendezik meg. Mára számos épület áll rendelkezésre konferenciák és egyéb rendezvények számára. (A befogadóképesség körasztalos ültetéses elrendezésben értendő.) 1. Hotel InterContinental Hatalmas báltermét (520 fős), három részre lehet felosztani, melyek külön-külön is bérelhetőek. Ezen kívül öt panoráma-szobával rendelkezik még, melyekből gyönyörű kilátás nyílik a Dunára. 2. Grand Hotel Royal Corinthia Harminc konferenciatermében 2200 fős rendezvények szervezésére van lehetőség. Első emeleti termei között található egy bálterem (450 székkel) és hét ülésterem, amelyek összenyithatók egy nagyteremmé. Van egy olyan konferenciaterme is, ami hat elkülönített teremmé alakítható át. 3. Hilton Budapest A Hilton Budapest 20 rendezvényterme és nemrégiben felújított 660 fő befogadására alkalmas Konferencia és Bálterme korszerű audiovizuális és tolmácsberendezésével ideális színhelyt biztosít nemzetközi konferenciák, sajtótájékoztatók, tréningek, fogadások és gálavacsorák megrendezésére. Mindegyik terme rendelkezik hangosító-berendezéssel, elektromos csatlakozással, szélessávú és vezeték nélküli Internet csatlakozási lehetőséggel, légkondicionálással stb. 4. Pesti Vigadó A Vigadó rendelkezik a legnagyobb hangversenyteremmel: 300 fő ültethető le. Bérleti díja is attól függ, hogy át kell-e rendezni a termet. Közepes árkategóriába sorolható. 5. Magyar Tudományos Akadémia Roosevelt téri főépülete A neo-reneszánsz épület a Duna rakpartján található, a Lánchíd mellett. Az egyik legnépszerűbb hely a budapesti tudományos konferenciák és rendezvények körében. Az épület belülről is szépen díszített. 6. Hungexpo A pavilon Ebben az épületben 500 fő ültethető le. Főleg vásárokat és kiállításokat rendeznek itt. Egy évre szóló vásárnaptárt adnak ki, tehát többnapos rendezvény esetén minimum egy évvel (egynapos rendezvény esetében 3 hónappal) előbb le kell foglalni az időpontot. Bérleti díját tekintve közepes árkategóriába sorolható. 7. Budapesti Kongresszusi Központ Az egyik legfontosabb helyszín a Budapesti Kongresszusi Központ. Itt 400 főt lehet leültetni. Főleg kongresszusok, konferenciák rendezésére alkalmas. 8. CEU Konferencia Központ A Konferencia Központ számos termében egyidejűleg főt lehet leültetni. Legnagyobb termük 400 fő befogadására is alkalmas. Modern technikai berendezésekkel rendelkeznek a termek. 5

7 Vidéki helyszínek és kapacitásuk 1. Győri Nemzetközi Kereskedelmi Központ Egy 300 fős nagyteremmel és három fő befogadóképességű légkondicionált kisteremmel rendelkezik. Az épület Győr központjában található. Infrastrukturális szempontból kiváló az elhelyezkedése (a Budapest Ferihegy repülőtér 120 km-re, a Bécsi Schwechat repülőtér 100 km távolságra található). 2. Hotel Eger Park Kongresszusi terem A közelmúltban épült kongresszusi terem (a terem előtt található előcsarnokkal és árkád-résszel, hangszigetelt falakkal), számos rendezvény lebonyolítására nyújt lehetőséget. A konferencia előcsarnoka kiállítások, fogadások, rendezvények lebonyolítására önállóan, de a kongresszusi teremmel együtt is kiválóan alkalmas. A leválasztás következtében három-négy kisebb terem is kialakítható. A konferenciaterem 700 fő befogadására alkalmas. 3. Hotel Panoráma Siófok A négycsillagos szálloda a Balaton partján található. Az összesen 600 fő befogadására alkalmas konferenciatermeivel egész évben lehetőséget nyújt a rendezvények és konferenciák megrendezésére. Rendelkezik még egy 400 fős konferenciateremmel, egy kis konferenciateremmel (150 fő) és számos szekcióteremmel. A termek technikailag jól felszereltek, de csak néhányban biztosított a légkondicionálás. A termek befogadóképességét az alábbi ábrákkal szokás jelezni (a berendezés formájától függően): m 60 m fő 90 fő fő 140 fő 200 fő Feladat: 1. Keresse meg az interneten ezeket a konferenciahelyszíneket! 2. Keressen a saját lakóhelye közelében rendezvényhelyszíneket a következő rendezvényekhez: - Csapatépítő tréning, kb. 25 fő részvételével (hegyvidéken) - Kétoldalú tárgyalás, fő részvételével (borvidéken) - Konferencia, fő részvételével (Debrecen közelében) 3. Térképezze fel Nyíregyháza rendezvényhelyszíneit! 6

8 Nemzetközi trendek és statisztikák A konferenciák és kongresszusok területén Európa a világvezető. Az ülések tartalmát illetően növekszik a tudományos és technikai témájú ülések iránti érdeklődés. A kiállítások és vásárok világát is Európa határozza meg, itt realizálódik a világpiac százaléka. Szinte nincs konferencia kísérő-kiállítás, trade show nélkül, és ugyanez igaz fordítva is, mert a kiállításokat általában szemináriumok, szakmai konferenciák kísérik. Nagy a verseny az országok és városok között is, ki rendelkezik a legjobb feltételekkel ahhoz, hogy a világ konferenciáinak összességéből a legtöbbet tudja magához vonzani. Az élen évek óta nem történt változás az országok tekintetében, a legtöbb ülést az Egyesült Államokban rendezik (az egész piac 7-8 százalékát birtokolja), a második helyen Spanyolország áll, majd Nagy Britannia, s évente változó módon, de általában Németország és Olaszország következik. Az első tíz ország között foglal helyet Japán, amely a technikai fejlődésének köszönhetően a technikai és informatikai konferenciák szervezője lett. A nagyvárosok közül Barcelona, Koppenhága, Stockholm foglalja el az első három helyet. A közép-európai régióban vezető szerep jut Bécsnek és Budapestnek. (Simonyi Norbert: A konferenciaturizmus nemzetközi piacának áttekintése in Turizmus Bulletin X. évf. 4. sz. 50. o.) Hivatásturizmus A szakmai zsargon a szolgáltatásbeli hasonlóságok miatt együtt kezeli az üzleti meetingeket, céges utazásokat, kongresszusokat és kiállításokat a mára már elterjedt MICE-Market kifejezéssel, amely mozaikszó a Meetings, Incentives, Conferences, Exhibitions szavak kezdőbetűit takarja. A hivatásturizmus az egész turisztikai ipar legdinamikusabban fejlődő ágazata. A piac igen széles, felső határait egyelőre nem ismerjük, csak becslések vannak arról, hogy mennyi még a piac tartaléka vagy esetleg a rohamosan terjedő interaktív kommunikációs eszközök mennyi teret hódítanak el. A konferenciaturizmus a XX. század második felében komoly iparággá nőtte ki magát. Az ülések gyűjtőfogalmaként a magyar nyelvben a konferencia-turizmust vagy kongresszusi turizmust használjuk, habár a sok elnevezés között maga a konferencia csak az egyik, a kongresszusok, közgyűlések, vitafórumok, szimpóziumok, work shopok stb. mind az ülések egy-egy fajtáját jelentik. 7

9 A konferencia-résztvevőkre általánosságban jellemző, hogy magas szintű szolgáltatásokat vesznek igénybe, vagyis presztízsfogyasztók. Ennek fő oka az, hogy költségeiket általában a küldő intézmény, hivatal, cég, vállalat vagy a szponzoruk fizeti. Incentive programajánlat Az incentive (incentive = ösztönző) program résztvevői luxus-utakhoz szoktak, akik bárhova el tudnak utazni saját költségükön. Nekik a privát emberként meg nem vásárolható, extra-programok (pl. vacsora a Nemzeti Galériában, vagy "Trabant-rally") jelentik a vonzerőt. Ezeket az embereket az utaztató általában már nem tudja anyagiakkal jutalmazni, motiválni, ezért küldi extra élményeket nyújtó luxusutazásokra őket. Figyelembe véve a leírtakat, az incentive program legyen mindig testre szabott, ekkor lesz igazán incentive. Ezért a lehető legtöbb információt kell megszerezni a partnertől, vele egyeztetve kell megtalálni a résztvevők ízlésének és érdeklődésének megfelelő programokat. Minden rendezvény különbözik a másiktól, de számos visszatérő elem található meg bennük. Fontos, hogy figyelembe vegyük korábbi tapasztalatainkat, illetve a megrendelő tapasztalatait. A program percre beosztott sémát, jó szervezettséget és vonzó társadalmi találkozási lehetőségeket foglal magában. Feladat: 1. Keressen rá az interneten a következő fogalmakra: MICE marketing, MICE turizmus, incentive, incentive turizmus! 2. Ismerje meg az incentive.lap.hu oldalt, keressen egy ön számára incentive programot! 3. Egy kb. 3 perces bemutatóval győzze meg csoporttársait, hogy vegyenek részt ezen a programon! A bemutatóhoz természetesen használhatja az internetet! 8

10 Rendezvények csoportosítása Rendezvény: Adott helyen és időben megtartott összejövetel. Bővebben: egy meghatározott térben, időszakban és témakörben, nem ütemszerű ismétlődéssel szervezett eseménysorozat, amelynek során emberek csoportja közös cselekvést hajt végre alkalmi jelleggel. A rendezvényeket több szempont szerint lehet csoportosítani. Szervezettségük szerint lehetnek: tervezett rendezvények, spontán rendezvények. A gazdasági cél szerint lehetnek: nyereségorientált (profitcélú) rendezvények, nem nyereségorientált (non profit) rendezvények. A helyszín szerint lehetnek: zárt térben, épületben lebonyolódó rendezvények, szabad téren lebonyolódó rendezvények. A helyszínek száma alapján lehetnek: egyhelyszínes rendezvények, többhelyszínes rendezvények. A marketing szempontjából és a kezdeményezés eredete szerint: kandidált (meg kell pályázni a rendezvény szervezésének jogát), adaptált (már bevezetett rendezvények), innovált (amelyet még sehol nem rendeztek meg), konvencionális (továbbfejlesztett rendezvények). A rendezvényesemények jellegük (szakmai szempontok) szerint lehetnek: Protokolláris események (pl. megnyitó, záróünnepség, fogadások), Főesemények (szakmai programok), Mellékesemények (pl. termékbemutató, szakmai látogatások hazai intézményeknél), Kiegészítő események, kísérőprogramok (hölgy-program, úr-program). (Utóbbi lehet például: városnézés, sétahajózás, kirándulások, sportrendezvények megtekintése, sportolás, gasztronómiai élmények, hazai specialitások, borkóstoló, bár, éjszakai mulatók, koncertek, opera, színház, film, múzeumlátogatás, arborétum, kiállítások (művészeti v. szakmai), vásárlás stb.) Külön programokat lehet biztosítani: a VIP (Very Important Person) számára, szakmai résztvevők számára, nagyközönség számára. 9

11 Jellegük szerint lehetnek: tudományos jellegűek: Kongresszus: több témájú tárgyalássorozat fő részvételével, de bizonyos esetekben meghaladhatja a több ezret is. Lehet egy-, két- vagy többnapos rendezvény, plenáris és szekciós ülések váltakozásával. Konferencia: egy téma kerül megtárgyalásra. Egy konferencia lehet tudományos, politikai vagy szakmai, de jellegét tekintve lehet sport-, kulturális vagy szociális jellegű is. A résztvevők száma átlagosan fő. Vándorgyűlés: ismétlődő időpontban végrehajtott multilaterális rendezvény, melyet egy vagy kétévente rendeznek meg, rendszerint más-más városban. Közgyűlés: többnyire a szervezeti szabályzatban lefektetettek alapján hívják össze. Létszáma lehet főtől kezdve, akár 1000 fő is. Lebonyolítására mindig forgatókönyv alapján kerül sor. Ankét: olyan fős, nyilvános értekezlet, melynek célja, egy előre meghatározott téma megvitatása, és hogy az adott témában útmutatót dolgozzanak ki. Szimpózium: általában 30 főnél kisebb létszámú szakmai kör megbeszélése körülhatárolt szakmai témában. Vitaülés: a résztvevők egy előre leírt és megkapott anyagot vitatnak szűk körben. Kerekasztal-beszélgetés: azonos szakmai felkészültséggel rendelkező szakemberek részvételével zajló, egy-két órán át tartó, egy adott témát felölelő beszélgetés. A résztvevők (10-15 fő) egyenrangú partnereknek tekintendők. A kerekasztal-beszélgetésben a vezető öt-tízperces bevezetőjét ötperces hozzászólások követik. Csak kis létszám esetén hatékony. Munkabizottsági értekezlet: fős értekezlet, melynek célja döntés-előkészítés vagy döntéshozatal. művészeti jellegűek közművelődési jellegűek társadalmi, politikai jellegűek egyházi jellegűek sportjellegűek gazdasági, kereskedelmi jellegűek társasági jellegűek családi jellegűek egyéb jellegűek komplex, többfunkciós jellegűek. A résztvevők hovatartozása szerint lehetnek: belföldi (országos, helyi), nemzetközi (esetleg világméretű, vagyis bilaterális vagy multilaterális). Látogatások minősége szerint: Hivatalos (ceremoniális): amennyiben hivatalos államfői és kormányfői látogatásról van szó, a program ceremoniális rendezvényeket tartalmaz: ünnepélyes fogadás, koszorúzás, díszvacsora/díszebéd stb. Nem hivatalos (ceremóniamentes): nem tartalmaz ceremoniális elemeket. 10

12 A résztvevők aktivitásának jellege szerint: Előadás jellegű rendezvény: a megnyitót hozzászólások követik, és végül zárszóval fejezik be. Vitakör jellegű rendezvény: a megnyitót, és a hozzászólásokat vitakör ülések követik, majd a végén zárszóval fejeződik be. Munkaterv jellegű rendezvény: plenáris üléssel kezdődik, melyet szekcióülések követnek, ahol egy-egy témát részletesen kifejtenek, átbeszélnek. Ezt ismét plenáris ülés követi, majd újabb szekcióülések következnek, ahol elkészítik a jegyzőkönyveket. A jegyzőkönyv elfogadása után záró plenáris üléssel fejeződik be. A vendéglátás jellege szerint lehetnek: Álló alkalmak 1. állófogadás 2. állófogadás különleges alkalmai a) pezsgőbontás (coup de champagne) b) koccintás borral (vin d honneur) c) cercle (kör) d) cocktail party (állófogadás kicsiben) e) délutáni tánc (for drinks and dances) f) buffet-dinner (ültetett állófogadás) Ültetéses alkalmak 1. díszétkezések 2. munkaebéd (üzleti ebéd, business lunch), munkavacsora 3. gálavacsora (műsor is van) 4. villásreggeli 5. ötórai tea 6. tárgyalóasztal Egyéb alkalmak 1. gardenparty 2. karácsonyi party 3. Hajts be party 4. Happening party Feladat: 1. Idézzen fel 3 rendezvényt, amelyen a közelmúltban részt vett, és sorolja be ezeket a tanult csoportosítás alapján szervezettségük, gazdasági céljuk, helyszínük stb. szerint! 2. Fogalmazza meg, mit jelent a VIP rövidítés! 3. Mondja meg, hogy jellegük szerint melyik csoportba tartoznak a következő rendezvények: - Budapesti Nemzetközi Vásár, - FŐHE (Főiskolások Hete), - Húsvéti körmenet, - Sziget Fesztivál, - Vidor Fesztivál (Nyíregyháza), - Nyári Olimpiai Játékok. 11

13 A rendezvényhez kapcsolódó vendéglátás jellemzői Álló alkalmak 1. Az állófogadás Az álló alkalmak legünnepélyesebb formája. Időpontja korábban a délutáni és esti órákra esett, de újabban divatba jött a délben adott fogadás is. Időtartama kb. másfél-két óra. A fogadás jó alkalom arra, hogy a meghívottak megkeressék az ismerőseiket, megismerkedjenek másokkal, és megragadva a találkozás kínálta lehetőséget, esetleg rövid megbeszélésre is sort kerítsenek, vagy későbbi találkozót beszéljenek meg. A meghívó nem kötelez a részvételre, de, ha a meghívó lemondás esetén választ kér, feltétlenül jelezni kell a távolmaradást. A fogadáson az öltözék napközben félünnepélyes, esti alkalomkor ünnepélyes. Az érkezés időpontja nem kötődik szorosan a fogadás kezdetéhez, perces késés elfogadható. Az érkezőket az ún. fogadási vonal várja (ez lehet a fogadást adó vállalat, intézmény két-három vezető beosztású munkatársa, de lehet más munkatárs is). Az érkezőket üdvözlik a fogadási vonal tagjai: az üdvözlés rövid kézfogás, rendszerint nincs idő néhány szónál hosszabb társalgásra, hiszen a vendégek egymás után érkeznek, s feltartani őket udvariatlanság lenne. A fogadási vonalon túljutva a meghívottak ismerősökhöz csatlakoznak, változó összetételű csoportok alakulnak ki. A fogadási vonal legfeljebb percig marad a bejáratnál, ezután a teremben a legfontosabb vendégekhez csatlakoznak. Az italt az első vendégek megérkezésétől kezdve pincérek kínálják körbe. Nagyobb fogadásokon a terem sarkaiban állítanak fel italpultokat, ahol ugyancsak pincérek szolgálnak ki. Az italkínálat kezdetben lehet tömény (pálinka, vodka, vagy a fogadást adók országának specialitása, például whisky), kétféle bor és sör, a végén kávé, fontosabb alkalmakkor konyak vagy pezsgő. A kínált ital ingyenes. Kivételt jelentenek bizonyos, a fogadás és a szakmai bemutató keverékét jelentő alkalmak (pl. egy vendéglátó-ipari vállalat fogadást rendez nemzetközi vásár alkalmából, amelyen bemutatja éttermeinek specialitásait, akkor az étel ingyenes, az italt azonban rendszerint a legalacsonyabb fogyasztói áron árusítják). Az ételeket a terem közepén felállított asztalokra helyezik. Általában hidegtálakat, salátákat, sajtot, gyümölcsöket, desszertet kínálnak, a meleg ételek közül legfeljebb a melegítőtálban forrón tartható kisdarabos specialitásokat: apró töltöttkáposztát, magyaros (lecsós) virslidarabkákat, pörköltet, májat, esetleg hazai különlegességeket. Az étkezés megkezdésére a házigazda ad jelet, szóban kérve fel erre a jelenlévőket, vagy legmagasabb rangú vendégét az asztalhoz vezetve. Az asztalnál vagy pincérek segítenek a tálalásban (a meleg ételeknél mindenképpen), vagy a vendégek maguk szednek. A tányérok, evőeszközök, szalvéták az asztal szélére vannak elkészítve. Használt tányérba nem illik még egyszer szedni, új tányért és evőeszközt kell venni. Nagyobb helyiségekben a fal mellett az idősebbek számára és az étkezés megkönnyítésére néhány asztal elhelyezhető. Kisebb asztalok tehetők ki a hamutartók és a használt tányérok, poharak számára (a használt edényt nem illik arra az asztalra visszatenni, amelyen az ételek és a tiszta tányérok, evőeszközök vannak). Mivel az állva étkezés nem egyszerű, célszerű olyan ételeket kínálni, amelyek ilyen módon is könnyen elfogyaszthatók. A fogadáson való tartózkodás ideje viszonylag szabadon dönthető el, de fél óránál rövidebb részvétel nem számít teljes értékűnek. Nem illik addig távozni, amíg a fogadási vonal az ajtónál áll és üdvözli az érkezőket. Távozáskor el kell búcsúzni a házigazdától (kivéve igen nagy létszámú fogadáson, ha nem vagyunk kitüntetett vendégek, illetve ha a házigazda másokkal van elfoglalva). A fogadás vége előtt (kétórás fogadásnál perccel, egyórás fogadásnál kb. 10 perccel), amikor a vendégek távozni kezdenek, a fogadási vonal (ezúttal ellentétes irányban) ismét feláll az ajtónál (bár ez nem mindig kötelező). Kézfogással és a meghívásért mondott néhány köszönő szóval illik távozni. 12

14 2. Az állófogadás különleges alkalmai a) Pezsgőbontás (coup de champagne) Délelőtt vagy délben, csak pezsgő kínálásával, amit falatkák vagy hasonlóan szerény ételek kínálása kísér, időtartama egy-másfél óra. b) Koccintás borral (vin d honneur) Lényegében azonos a pezsgőbontással, csak itt pezsgő helyett bort kínálnak. Közületek, intézmények is rendezik esetenként ünnepélyes alkalmakkor. c) Cercle (kör) Rendszerint államfői fogadás: más államfő vagy a diplomáciai testület tiszteletére. A meghívottak rangsor szerint állnak fel, és az államfő megy végig előttük mindenkit üdvözölve, vagy rangsor szerint vezetnek az államfő elé minden meghívottat. A résztvevőket az államfőnek a protokollfőnök mutatja be. d) Cocktail party Az állófogadás szerényebb vagy egyszerűbb formája. Az egyik legkötetlenebb vendéglátási alkalom. Neve és szokása Amerikából származik, ahol a kakasfarok (cocktail) fantázianevű italkeverék hajdan olyan népszerű volt, hogy nemcsak a rendezvény vette át a megnevezést, hanem a hasonló elv alapján készült italkeverékek is, bár az eredeti ital talán már egyetlen itallapon sem szerepel. Hagyományos időpontja késő délelőtt vagy késő délután. Az öltözet lehet hivatali ruha, de lehet ünnepélyesebb is, nőknek például koktélruha. Az italt pincérek kínálják körbe, a tömény italoktól az üdítő italokig terjedhet, bár tömény italok közül általában csak a hazai specialitásokat kínálják. Kötelező alkoholmentes italt is kínálni, hiszen sokan saját gépkocsival érkeznek. A pincérek tálcán hordanak körbe hideg vagy meleg harapnivalót, sonkás, sajtos, pástétomos, kaviáros falatkákat, esetleg hús- vagy májszeleteket, amelyeket pálcikákra szúrva kínálnak. e) Délutáni tánc (for drinks and dances) Ünnepélyes koktélpartyhoz hasonlítható, kevés étel kínálásával, de zenével és tánccal. A mindennapi hivatalos kapcsolatokban ritkán fordul elő, elsősorban egyes országok bizonyos társadalmi köreiben divatos. f) Buffet-dinner (ültetett állófogadás) Büfészerű estebéd. Rendszerint az ültetéses vacsorát helyettesíti, annál kötetlenebb körülmények között. Először aperitifet szolgálnak fel, amelyet állva isznak meg. Az ételkínálatban túlsúlyban van a meleg étel, többféle választékkal, salátákkal. Miután a vendégek szedtek a büféasztalnál, helyet foglalnak az asztalok mellett. Ültetési rend általában nincs, bár a házigazdának és a fővendégeknek a megfelelő helyről előre gondoskodnak, a többi vendég alkalmilag csoportosul. Az italt az asztaloknál szolgálják fel a pincére, az ételhez illő választékot kínálva, amelyből a megkínáltak kívánsága szerint töltenek. Ugyancsak pincérek szolgálják fel a sajtot, desszertet, feketekávét. 13

15 1. Díszétkezések (ebéd, vacsora) Ültetéses alkalmak A díszebéd, díszvacsora az étkezés ünnepélyes formája. Díszétkezést délben vagy este rendeznek, Magyarországon az esti a gyakoribb. Különteremben rendezik, ahová idegenek nem mehetnek be. A díszétkezés időpontja ebédnél 13 vagy 14 óra, vacsoránál 19 vagy 20 óra. Egyes országokban ettől eltérhetnek. Időtartama ebéd esetén másfél-két óra, vacsora esetén két-két és fél óra. Ez a legünnepélyesebb forma, tekintélyét a díszítés, a díszek adják meg. A legnívósabb rendezvény a vendéglátásban. Aperitifet, elő- és főételeket, desszertet és kávét szolgálnak fel. Minden fogást minden asztalnál egyszerre szolgálnak fel, ezt tükörszerviznek nevezik, időpontját a teremfőnök jelzi a személyzetnek. Kb. 5-8 féle fogás van, az étkezés menetét a vendégek számára a menükártyák jelzik. Külsőségeiben is a legdíszesebb: porcelán és ezüst tálaló- és evőeszközökkel terítenek. Szép abroszok, textilszalvéták, elegáns poharak, az asztalon gyertyák, virágdíszek. Minden fogáshoz a hozzá illő italt kínálják. A vendéglátók a meghívottak előtt fél órával érkeznek, ellenőrzik az előkészületeket. Az étkezésre általában a pohárköszöntő után kerül sor. A legelőkelőbb gasztronómiai vonatkozású rendezvény. Díszétkezés 2 Az ültetőtabló (ültetési tabló), szinte kötelező. Ez a terem formájával és beosztásával, az asztalok helyével megegyező tábla a bejáratnál (esetleg mindkét oldalon), ami az ültetési rendet mutatja. Ezen mindenki megtalálhatja a saját nevét és ezáltal a kijelölt helyét is. A tájékozódást a táblák mellett álló hostessek, hostok segíthetik. 2 Forrás: 14

16 Ültetőkártya Nagyobb rendezvényeken a meghívóhoz mellékelik, vagy a ruhatárnál, bejáratnál névjegyborítékban adják át a vendégnek. A kártyán az asztal sematikus rajza található, X-el megjelölve az illető helye. Több asztal esetén az asztalának a számát is jelölik. Az érkezőket itt is 3-4 tagú fogadóbizottság, az ún. fogadási vonal várja (vö.: állófogadás). Nemzetközi gyakorlatban a választék a francia konyhát követi, ahol először előételt szolgálnak fel, majd azt követi a leves, bár ez el is maradhat, ha meleg előételt szolgálnak fel. A főétel után következik a desszert, kávé, esetleg tea. Az ételhez választjuk a bort: vörös húsokhoz általában testes száraz vörösbort, fehér húsokhoz száraz, félszáraz bort, desszertekhez desszert-borokat, amelyek édesek (ebből keveset töltenek). Ha a pohárköszöntő az étkezés előtt van, akkor a pincér először száraz pezsgőt hoz be, esetleg külön kérésre száraz vörösbort. Asztalnál csak a közvetlen jobb és bal szomszédunkkal koccintunk, a többiek felé csak megemeljük a poharunkat. Ajánlott a menükártya, hogy a vendégek tudják, mire számíthatnak: tájékoztat arról, hogy hány fogásos ételt és az ételekhez milyen italokat kínálnak. Általában négyoldalas, ízléses kartonból készül, lehet kétnyelvű, esetleg háromnyelvű. A fogások száma általában 4-6, de keleten akár a 20-ig is elmehet. Teremdekoráció: látványos legyen, általában virág, de egyéb látványelem is lehet, ami esetleg a céghez kapcsolódik. Az asztalt az adott alkalomhoz illően, illetve a rendelő kívánságát figyelembe véve kell dekorálni, ügyelve arra, hogy a dekoráció sem az étkezést, sem a beszélgetést ne zavarja (pl. a virág ne legyen túl magas, hogy a szemben ülők is jól láthassák egymást). A textilszalvéta az étkezés megkezdéséig pusztán esztétikai funkciót tölt be, az étkezés megkezdésekor nyissuk szét és tegyük az ölünkbe. Az étkezés végén a textilszalvétát könnyedén hajtogassuk össze és tegyük a tányér bal oldalára. Az étrendhez alkalmazkodva, a felszolgálás sorrendjének megfelelően terítünk, de nem szokás a tányér mellé 3 párnál több evőeszközt felrakni. A menühöz szükséges evőeszközöket kívülről befelé haladva kell használni. A kések (élükkel a tányér felé fordítva) és a kanalak mindig a tányér jobb oldalára kerülnek, a villák a bal oldalra. A főétel utáni fogásoknál a tányér fölé helyezett evőeszközöket felülről kezdve kell használni. Vannak speciális használatú evőeszközök, például: kenyérvágókés, osztrigavilla (ezt ferdén helyezik el a tányér jobb oldalán és a tányér fölött lévő evőeszközök között). Terítéskor általában minden szükséges evőeszközt felkészítenek, de újabban szokás, hogy minden fogás előtt teszik fel a hozzá szükséges evőeszközöket. Ez segítség a vendégnek, hogy melyik ételhez melyik evőeszközt kell használnia, de egyrészt időigényes, másrészt (ha nincs menükártya) a vendég nem tudja, hogy milyen fogások várnak rá. A couvert tányér a teríték bal oldalára felhelyezett kisebb méretű tányér, amelyre a vendég a péksüteményt vagy kenyeret helyezheti. A couvert tányér beállítása a teríték bal oldalán háromféleképpen történhet: tányérközépre, a dísztányér és a couverttányér felső pereme egy vonalban van, a dísztányér felső pereme és a couvert tányér alsó pereme van egyvonalban (savanyúság felszolgálásához előre helyet biztosítunk). Ha befejeztük az étkezést, az evőeszközöket helyezzük a tányérra, egymással párhuzamosan. Amíg az evőeszközeink kereszt-alakot formáznak, a felszolgáló nem viszi el előlünk a tányért, mert azt jelezzük, hogy még étkezünk. 15

17 Pohárfajták Feladat: 1. Párosítsa össze a poharakat a megnevezésükkel: Megnevezés Száma Megnevezés Száma Unicumos Long drinkes Pálinkás (szeszes) Martinis Likőrös Konyakos Sörös Whiskys Boros 1 Pezsgős Boros 2 Pezsgős Boros 3 Koktélos A poharakat a tányér felett, középtől jobb felé haladva, nagyság szerint csökkenő sorrendben kell felállítani, vagyis a poharak bal szélén áll a vizespohár, amibe az étkezés kezdetén vagy előtte töltenek, és bármikor illik is inni belőle. Mellette jobbra a pezsgőspohár (vagy konyakos pohár, ha szerepel az italrendben), majd a vörös- és fehérboros poharak, és ha az aperitifet az asztal mellett fogyasztják, akkor a legkisebb (pálinkás, likőrös) pohár áll a jobb szélen. Az aperitif lehet pálinka helyett koktél, martini stb., amit az ehhez illő pohárban szolgálnak fel. 16

18 A menü összeállításának szabályai Egy ételsoron belül nem ismétlődhetnek egynemű húsok (fehér illetve barnahúsok); halak vagy a tenger gyümölcsei; azonos alapanyagú, azonos ízesítésű fogások, köretek, mártások, azonos elkészítési mód, azonos színhatás. Egynemű húsok: Fehér húsok: csirke, jérce, bárány, galamb, pulyka, házinyúl. Barna húsok: vadak, marha, liba, kacsa, sertés, illetve minden annak minősül, ami vörösborral, barnamártással vagy pörköltösen készül. Hal: akár fehér húsú, akár barna húsú csak egyszer fordulhat elő egy ételsorban, illetve egyszer sem, ha a tenger gyümölcsei is szerepelnek a menüben. Hús- és halétel sorrendje a menüben: először a hal, majd a fehér hús, végül a barna hús következhet. Saláták adhatók előételként (tenger gyümölcseivel, hallal, hússal, gombával dúsítva), savanyúságként (magyar ételekhez egyidejűleg feltálalva). Sajttál: 3-6 különböző sajt (tehén-, kecske-, juhtejből készült, kemény, illetve lágysajt, fűszerezett stb.) szerepelhet fa- vagy üvegtányéron. Desszertek: könnyű krémek, fagylaltok, parfé, sok gyümölccsel és kevés tésztával készült édességek. (Vajkrémes torták, piték, kelt tészták és zsírban/olajban sült tészták nem ajánlottak.) Gyümölcstál az étkezés végén kínálható, de amennyiben valamilyen formában már szerepelt a menüben gyümölcs, úgy ne ismétlődjék. Az italokat meghatározott hőfokon kell kínálni: tömény szeszes ital hűtött pohárban oc-on adható, a vodka jéghidegen, a koktélok jégkockával, a vörösbor szobahőmérsékleten (18 oc-on) kínálható, és fogyasztás előtt ki kell venni a dugót, hogy szellőzzön a bor, a sört 8-10 oc-ra lehűtve szolgálják fel, a pezsgőt jéghidegen, pezsgősvödörben bejegelve teszik az asztalra (francia-magyar pezsgőszótár: sec = száraz, demi sec = félszáraz, doux = édes, demi doux = félédes), a konyakot nem hűtik le, szobahőmérsékleten fogyasztják. A menühöz illő italok Az aperitif étvágygerjesztő ital, ezért édes ital nem lehet aperitif, mert az csökkenti az étvágyat. Leggyakrabban tömény italokat kínálnak: pálinka, whisky szódával vagy töményen, vodka, száraz pezsgő, Martini vagy Cinzano, Campari narancslével és más koktélok. A szeszes italt nem kedvelőknek gyümölcslevet, paradicsomlevet kínálnak. Száraz fehérbort adnak az előételekhez, száraz vagy félszáraz fehérbort a halhoz, fehér pecsenyebort a fehér húsokhoz (esetleg rosét vagy könnyű vörösbort). Könnyű vörösbor illik a pörköltesen készült fehér húsokhoz és a sajttálhoz. Nehéz vörösbort adnak a barna húsokhoz. Édes aszúbort, likőrbort vagy édes pezsgőt a desszertekhez. Konyakot (vagy likőrt) a kávéhoz. Sört a leves után adnak, ha a levest nem előzi meg előétel. Protokollban általában nem szolgálnak fel, a vendég egyéni kérésére azonban kihozzák. Pohárköszöntő Díszebédeken, díszvacsorákon általában a vendéglátó és/vagy a fővendég mond pohárköszöntőt. 17

19 Rendezvények gasztronómiája A rendezvények többségének része valamilyen vendéglátás. Különösen így van ez az üzleti rendezvények esetében, de máshol is szóba kerülhet a gasztronómia. A terület számos veszélyt rejt magában, hiszen meglehetősen bonyolult feladat az összes vendég igényeit figyelembe venni. Semmiképpen sem szabad azonban megfeledkezni a vendégek vallásáról és étkezési szokásairól, hiszen bizonyos ételeket nem fogyaszthatnak a zsidó vallásúak illetve a vegetarianizmus hívei sem. ÉTTERMI ETIKETT Az étterembe a férfi lép be először. Az érkezőket valakinek fogadni kell. Ha foglaltak asztalt, oda kell kísérni, ha nem, akkor választani. Kabátját a férfi veszi le először, majd lesegíti a hölgyét (távozáskor fordítva). Először a hölgy ül le. Neki adják először az étlapot is, kinyitva, majd a gyerekeknek, időseknek, végül a férfiaknak. Ha meghívnak, ne a legdrágábbat rendeljük, ha vendéglátók vagyunk, ne a legolcsóbbat! Telefont ne használjunk! Ha nem ízlik az étel, ne fogyasszuk el! Az étkezés végén már ne reklamáljunk, ha közben nem tettük meg! Ha az asztaltársaság tagjai külön fizetnek, előre jelezzük, egyébként a fizető veszi át a számlát. Ha szervizdíj van, ne adjunk borravalót! ÉTELEK TÁLALÁSA Többféle mód: angol, francia, svájci-amerikai, orosz. Magyarországon: angol (tálon hozzuk ki, majd a vendég tányérjára szedjük) vagy svéd-amerikai (tányéron hozzuk ki). A legmagasabb szintű protokoll rendezvényeken szokás a vendégek előtti szeletelés. Szabályai: A szakszerűen elvégzett szeletelés látványa fokozza a vendégek étvágyát. A szeletelést végző szakembernek tisztán és gyorsan kell dolgoznia, az ételnek nem szabad kihűlnie (mindig a hús rostjaira merőlegesen kell szeletelni) Az egészben sült húsok, pl. bélszín, hátszín, kacsamell felszeletelése után a szélső szeleteket a férfiaknak, a középső szeleteket a hölgyeknek tálalják. Az angolosan készített bélszínbe szeleteléskor a húsvillát nem szabad beleszúrni. A szeletelés közben kipréselődött pecsenyelét ráöntik a felszeletelt húsételre. A szárnyasok szeletelése után a világosabb részeket a hölgyeknek, a sötétebb részeket az uraknak tálalják. EVŐESZKÖZÖK HASZNÁLATA Az evőeszközök fejlődése szinte egyidős az étkezési kultúrával. Kezdetben kézzel ettek, később gasztronómiatörténetünk fejlődése során nemcsak az evőeszközök palettája bővült, hanem szabályok születtek az evőeszközök használatáról is. Evőeszköz nélkül fogyaszthatók Számos gyümölcs, virslifélék, száraz teasütemények, lángosok, pogácsák 18

20 Kanállal fogyaszthatók Kiskanállal fogyaszthatók egyes előételek, rákkoktél, lágytojás, kompótok, pudingok, felfújtak, aprószemű gyümölcsök, ananász, gyümölcssaláta. Fagylaltkanál a fagylaltokhoz. Erőleves- (consommés) kanál az erőlevesekhez. Nagykanál az egyéb levesekhez. Amihez csak villa illik Főtt tésztákhoz, néhány előételhez, fasírozotthoz, karfiolhoz, gombához, ha nem köret a szerepe. Süteményes villa: a tortákhoz általában. Amihez villát és kanalat használnak Néhány előételhez, spagettihez és makarónifélékhez. Sajtkés a sajtokhoz, ennek hiányában kisváltás. Steakkéssel és steakvillával fogyasztják A steaket, egészben készült vadhúsokat. Különleges evőeszközök Például: csigafogó, csigavilla, csirágfogó, halkés, halvilla, kaviárkanál, kaviárkés. ITALOK FELSZOLGÁLÁSA Sör Típusok: Anglia két vezető sörfajtája: ale (világos), porter (füstízű, erős). Németország kedvelt búzasöre a "Weissbier" szűretlen és szűrt változata árpa és búzamaláta együttes felhasználásával készül. A cseh eredetű pilseni típus nemcsak a legvilágosabb, de a legmagasabb komlótartalom hordozója is. Pilsner Urquell, Budweiser. A müncheni sörök ezzel szemben sötétbarnák és enyhén komlózottak. A bécsi típust félbarnának mondják, valahol félúton van a pilseni és a müncheni között. Ilyen sör például a Kaiser Doppel Malz csapolt. Léteznek még az úgynevezett dupla sörök, mint például a Dreher Bak. Enyhén komlózottak, édeskések, és melegben könnyen romlandók. Mexikó kedvelt söre a hazánkban is népszerű kukoricasör, a Coronita. Belgium híressége a Stella Artois és a Leffe. Spanyolország egyik legnevesebb nedűje a malagai San Miguel. Ahhoz, hogy a sör valóban élvezhető ital legyen, elengedhetetlen a márkára jellemző pohár használata: Ilyen például a hagyományosan ismert kis füles korsó: 3 dl, a korsó 0,5 liter. A legtöbb helyen 2 dl- 2,5 dl-4 dl a poharak mérete. A literes korsó nevéből adódóan 1 literes. Ritkán előforduló a sörös csizma: 1,5-2 literes változata létezik. A vékony falú kiszerelés között található a pikoló pohár és a pikoló kehelypohár. Mindkettő 2 dl űrtartalmú, valamint létezik a vékonyfalú söröspohár 3 és 5 decis változata is. Söröspohár híján a sör vizespohárba is tölthető. 19