Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma 8200 Veszprém, Csap u. 9. OM azonosító PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma 8200 Veszprém, Csap u. 9. OM azonosító PEDAGÓGIAI PROGRAM Készült augusztus 31-én A tantestület módosította és elfogadta a augusztus 31-i nevelőtestületi értekezleten. Mottó: "Nevelés az, ami megmarad, ha már mindent elfelejtettünk, amit a tankönyvből tanultunk". (Marx György)

2 Tartalomjegyzék Tartalom Irányadó jogszabályok... 6 Érvényességi idő:... 8 A Pedagógiai Program módosításának körülményei:... 8 A Pedagógiai Program értékelése és felülvizsgálata... 8 A Pedagógiai Program nyilvánossága... 9 IDE IGAZGATÓI NYILATKOZAT... Hiba! A könyvjelző nem létezik. BEVEZETÉS A pedagógiai program felépítése NEVELÉSI PROGRAM Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Nemzeti Alaptantervben szereplő fejlesztési területek Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása Az egyetemes emberi értékek, a morális szféra: Az ismeretekkel, a készségekkel, a tanulással összefüggő értékek: Felelősségérzet, felelősségvállalás, önállóság A műveltségi kontinuitás biztosítása, a kultúra területe Hagyományok ápolása, tisztelete, továbbvitele Tanulmányi kirándulás A lemorzsolódás csökkentése A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

3 Komplex egészségnevelés A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az iskolajelvény Az iskola által adományozott díjak: A közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatok A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az iskola kapcsolatai Külföldi kapcsolat: A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga Tanulmányok alatti vizsgák fajtái Tanulmányok alatti vizsgák időpontja Tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága Az írásbeli vizsga menete A szóbeli vizsga menete A gyakorlati vizsgarész Az idegen nyelvi osztályokra vonatkozó külön rendelkezések A tanulmányok alatti vizsgák követelményei Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata Szakmai vizsgaszabályzat A felvétel és az átvétel helyi szabályai Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

4 Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai AZ ISKOLA HELYI TANTERVE Megjegyzések az óratervekhez A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettsége A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja az intézményben A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag elhelyezése iskolánk pedagógiai programjában A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek érvényesülése a Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziumában 104 4

5 A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A VESZPRÉM SZAKKÉPZÉSI CENTRUM KÖZGAZDASÁGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI SZAKGIMNÁZIUMA SZAKMAI PROGRAMJA A szakmai program kidolgozását meghatározó tényezők A pedagógiai program felépítése

6 Irányadó jogszabályok évi CXC. törvény a köznevelésről 12., /2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról és a köznevelési intézmények névhasználatáról 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet Egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet, A Kormány 84/2013. (III. 21.) Korm. rendelete egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról: o 1. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet módosítása o 2. Az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet módosítása a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet 12/2013. (III. 28.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül 6

7 helyezéséről 14/2013.(IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről 7/2014. (I. 17.) kormányrendelet a nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról: 3. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosítása 8. és 18.. A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról 33/2015. (VI. 24.) EMMI rendelet Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról 237/2016. (VIII.2.) Kormányrendelet 6. számú melléklete a követelménymodulok változásairól A Kormány 5/2016. (I. 22.) Kormányrendelete az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet, valamint az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet módosításáról szóló 36/2015. (III. 6.) Kormányrendelet módosításáról az ágazati érettségire vonatkozó általános követelményekről. 19/2016. (VIII. 23.) EMMI rendelet Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról. Az 1. sz melléklete tartalmazza a KÖZGAZDASÁG ISMERETEK (emelt szint) követelményeit ( oldal) 22/2016. (VIII.25.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról, (a szakgimnáziumi közismereti kerettanterv az 1. sz. melléklet 431. oldalától kezdődik) 7

8 29/2016. (VIII.26.) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről. 23/2016 (VIII.30.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásának rendjéről. 30/2016. (VIII.31.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről a szakképzési kerettantervekről (24/2017. NGM rendelettel módosított) évi CXCII. törvény egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési törvények és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról 5/2018. (VII.9.) ITM rendelet a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII.31.) NGM rendelet módosításáról szóló 24/2017. (VIII.31.) NGM rendelet módosításáról 26/2018. (VIII.7.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet módosításáról Érvényességi idő: A Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma Pedagógiai Programjának érvényességi ideje az intézmény nevelőtestülete elfogadó határozatának dátumától, valamint az intézményvezető jóváhagyó nyilatkozatától, valamint a fenntartó jóváhagyó nyilatkozatától a következő módosítás vagy más egyéb változtatást követő elfogadó határozat dátumáig tart. A Pedagógiai Program módosításának körülményei: A Pedagógiai Programot, annak módosítását, vagy egyéb változását az iskola munkaközösségeinek szakmai ajánlása alapján a tantestület tantestületi értekezleten fogadja el, amit a Szülői Szervezet és a Diák Önkormányzat véleményez. Az így kialakított dokumentumot a tantestület jóváhagyásra felterjeszti az intézmény vezetőjének. A Pedagógiai Program értékelése és felülvizsgálata A Pedagógiai Programot a fenntartó az általa meghatározott módon és rendszer szerint értékeli és felülvizsgálja. 8

9 A Pedagógiai Program nyilvánossága A Pedagógiai program nyilvános, megtalálható nyomtatott formában az iskola igazgatói irodájában, könyvtárában, valamint elektronikus formában az iskola honlapján. ( A Veszprémi SZC Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma a november 21-én módosított pedagógiai programját április 17-én változtatta (mellékszakképesítés nélküli szakgimnáziumi tanterv), majd június 19-én korrigálta (kiegészítés a 8. melléklethez). Ezt követően augusztus 31-én szakképzési kerettanterv és közismereti kerettanterv változása miatt módosította. 9

10 BEVEZETÉS A Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma jogelődjének alapítási éve: Az intézmény 123 éve a város, a megye középfokú közgazdasági (korábbi terminussal kereskedelmi) szakemberképzésének bázisa. Az itt végzett diákok a legkülönfélébb gazdasági szervezetek, közigazgatási intézmények számviteli, pénzügyi, igazgatási, adminisztratív tevékenységébe kapcsolódhatnak be, vagy felsőfokú intézményekben tanulhatnak és szerezhetnek diplomát. Az iskolánknak jó a presztízse, mert jó színvonalú a szakemberképzés, a végzőseink fegyelmezett, jó munkaerőt jelentenek a munkáltatók számára. Az elhelyezkedési esélyeik, a kereseti lehetőségeik megnyugtatóak, a társadalmi ranglétrán való felemelkedésük valószínűsége is megfelelő. Az intézmény belső rendje, fegyelme, nevelőtevékenysége és a tradíciói jó feltételeket szolgáltatnak a sikeres tanulmányi munkához, a diákok személyiségjegyeinek jó irányú fejlődéséhez. 10

11 A pedagógiai program felépítése 1. Nevelési program, 2. Helyi tanterv és szakmai program I. melléklet: az érvényben lévő képzéseink részletes óratervei II. melléklet: a középszintű érettségi tantárgyak követelményei, témakörei III. melléklet: elektronikus napló adatvédelmi szabályok IV. melléklet: közgazdasági szakközépiskolai közismereti tantárgyak tantervei (szakközépiskolai kerettanterv helyi adaptációja) kifutó rendszerben a 9. évfolyamra a 2013/2014. tanévben belépőktől a 2015/2016. tanévben belépőkig (utolsó évfolyam érettségizik 2018/2019-es tanévben) V. melléklet: közgazdasági szakgimnáziumi helyi tanterv közismereti tantárgyak tantervei (szakgimnáziumi kerettanterv helyi adaptációja) 2016/2017. tanévtől kezdődően a 9. évfolyamon felmenő rendszerben, kibővítve 2017/2018-as tanévtől a szakgimnáziumi nyelvi előkészítő évfolyam közismereti tantárgyainak tanterveivel VI. melléklet: szakképzési helyi tanterv a közgazdasági szakközépiskola szakképzési tanterve a évfolyamra (egységes valamennyi ágazaton (specializáción) OKJ Pénzügyi-számviteli ügyintéző, valamint OKJ Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítések kerettantervének helyi adaptációja, kifutó rendszerben a 9. évfolyamra a 2013/2014. tanévben belépőktől a 2015/2016. tanévben belépőkig (utolsó évfolyam érettségizik 2018/2019-es tanévben) VII. melléklet: szakképzési helyi tanterv a közgazdasági szakgimnázium szakképzési tanterve a évfolyamra (egységes valamennyi ágazaton (specializáción) OKJ Pénzügyi-számviteli ügyintéző, valamint OKJ Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítések kerettantervének helyi adaptációja, 2016/2017. tanévtől kezdődően a 9. évfolyamon felmenő rendszerben, 2017/2018-as tanévben belépőkig (utolsó évfolyam érettségizik 2020/2021-es tanévben) VIII. melléklet: szakképzési helyi tanterv a közgazdasági szakgimnázium 11

12 szakképzési tanterve a évfolyamra (egységes valamennyi ágazaton (specializáción) OKJ Pénzügyi-számviteli ügyintéző, valamint OKJ Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítések kerettantervének helyi adaptációja, 2018/2019. tanévtől kezdődően a 9. évfolyamon felmenő rendszerben, IX. melléklet: szakképzési helyi tanterv a közgazdasági szakgimnázium szakképzési tanterve a szakképző évfolyamokra az OKJ Pénzügyi-számviteli ügyintéző, az OKJ Vállalkozási és bérügyintéző és az OKJ Államháztartási ügyintéző szakképesítések kerettantervének helyi adaptációja, a 2016/2017-es tanévtől kezdődően, X. melléklet: szakképzési helyi tanterv a szakképző évfolyamokra az OKJ Irodai titkár szakképesítés kerettantervének helyi adaptációja, a 2016/2017-es tanévtől kezdődően, XI. melléklet: szakképzési helyi tanterv a szakképző évfolyamokra az OKJ Szoftverfejlesztő szakképesítés kerettantervének helyi adaptációja, a 2017/2018-as tanévtől kezdődően, XII. melléklet: szakképzési helyi tanterv a közgazdasági szakgimnázium szakképzési tanterve a szakképző évfolyamokra az OKJ Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés kerettantervének helyi adaptációja, a 2018/2019-es tanévtől kezdődően, XIII/A. melléklet: szakképzési helyi szakmai tanterv az esti munkarend szerinti iskolarendszerű felnőttoktatásra vonatkozóan, első beiskolázás szeptember, kifutó május OKJ Pénzügyi-számviteli ügyintéző OKJ Vállalkozási és bérügyintéző OKJ Irodai titkár XIII/B. melléklet: szakképzési helyi szakmai tanterv az esti munkarend szerinti iskolarendszerű felnőttoktatásra vonatkozóan, első beiskolázás szeptember OKJ Pénzügyi-számviteli ügyintéző, kifutó május 12

13 OKJ Vállalkozási és bérügyintéző, kifutó május OKJ Irodai titkár OKJ Vállalkozási mérlegképes könyvelő OKJ Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. XIII/C. melléklet: szakképzési helyi szakmai tanterv az esti munkarend szerinti iskolarendszerű felnőttoktatásra vonatkozóan, első beiskolázás szeptember OKJ Pénzügyi-számviteli ügyintéző OKJ Vállalkozási és bérügyintéző XIV. melléklet: helyi tanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára, esti munkarend szerinti iskolarendszerű felnőttoktatás évfolyamára vonatkozóan, a kerettanterv helyi adaptációja, 2017/2018-as tanévtől. 13

14 Nevelési program 14

15 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai programunkban a nevelés fogalmát egy tágabb és egy szűkebb értelemben is használjuk. Tágabb értelemben annyiban, hogy a nevelés az oktatást és a képzést is magába foglalja, szűkebb értelemben pedig csak a sajátosan nevelési feladatokat jelenti. Az oktató és a nevelőmunka fő célja egy jobb, tökéletesebb nemzedék létrehozása, azzal, hogy műveltséget, képzettséget adunk, a tanulót a kultúra iránti fogékonyságra neveljük, klasszikus illetve modern emberi értékek közvetítésével. A célok megfogalmazásánál a törvényben rögzítetteken túl figyelembe vettük az iskolánkban felhalmozódott pedagógiai tapasztalatokat, a tradíciókat, a nevelőtestület véleményét (kérdőíves felmérés), a szülők iskolával kapcsolatos meglátásait (kérdőíves felmérés), a diákjaink körében végzett közvélemény-kutatás eredményét. A nevelés értékteremtés és értékközvetítés, aminek közösségi és önfejlesztő funkciója van. Nevelési érték a konstruktív életvezetés, amely közösségi és egyéni érdekekből áll, szociálisan értékes és az egyén számára is hasznos. A konstruktív életvitel konstruktív magatartás- és tevékenységi repertoár kiépítésével valósítható meg. Az egyén életvezetését tettei, alkotásai, vagyis magatartása és tevékenysége alapján értékelhetjük. A kívánatos tevékenységek kialakulása a szubjektív személyiségvonások fejlesztése során realizálódik. Ki kell fejleszteni a személyiség ösztönző-regulázó sajátosságcsoportjait, amelyek meghatározzák a személy aktivitását és döntéseit. A Nemzeti Alaptantervvel, és szakgimnáziumi kerettantervvel összhangban iskolánk a következő fő fejlesztési területeket, nevelési célokat tűzi ki: Iskolánk általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az 15

16 emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Arra törekszünk, hogy felkészítsük tanulóinkat a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. További célunk, hogy előmozdítsuk a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására. 16

17 Nemzeti Alaptantervben szereplő fejlesztési területek Az erkölcsi nevelés A tanulóban alakuljon ki a megfelelő kötelességtudat, értse egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Ismerje fel, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Értse meg a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit, legyen képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Értse az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes legyen értékkonfliktusok felismerésére, kezelésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Ismerje a magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismerje a szakmája fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, a szakmájában ismert kiemelkedő magyar személyiségeket. Legyen tisztába nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Vegyen részt a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismerje a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, legyen tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról. Ismerje lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét, a helytörténeti események főbb állomásait. Ismerje az UNESCO kulturális örökség kincséhez és a magyar örökséghez tartozó kiemelkedő jelentőségű hazai természeti és kulturális értékeket. Tájegységekhez kötve is ismerje a hungaricumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékelje ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Ismerje a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló értse az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismerje alapvető állampolgári jogait és kötelességeit, a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes legyen az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismerje a 17

18 demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tudjon példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismerje és tisztelje szűkebb közösségének tagjait, törekedjen a jó együttműködésre az együttélésben. Képes legyen a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismerje a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanulóban tudatosuljon, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Legyen tisztába a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttműködés lehetőségeivel. Rendelkezzen a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemezze a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Tudjon különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában legyen azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Ismerje fel a normakövetés szerepét, fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló tudatosan készüljön az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas legyen a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Ismerje meg a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes legyen önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni, szükségleteit tudatosan rendszerezni, rangsorolni, ismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok 18

19 felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé váljon környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Legyen képes egészséges étrend összeállítására, ismerje a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott legyen az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismerje a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes legyen stressz-oldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában legyen annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, valamint, hogy ez a folyamat kihat testi és lelki egészségére. Ismerje az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodjon ezektől. Ismerje a rizikófaktor fogalmát, legyen képes értelmezni az erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tudjon a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismerje a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes legyen értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismerje az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, legyen képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztába legyen a védőoltások szerepével, ismerje ezek alapvető hatásmechanizmusát, tudjon példákat sorolni védőoltásokra. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló ismerje fel, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érezze a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben legyen képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is álljon. Ismerje fel, hogy a beteg, sérült, 19

20 fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Legyen tisztába az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló értse a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, értse ezek kockázatát és az ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes legyen fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban ébredjen felelősség, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes legyen a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Értse a nemzetközi összefogás jelentőségét a fenntarthatósággal kapcsolatban. Pályaorientáció Tudatosuljon a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel rendelkezzen tervezett szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Felkészült legyen az álláskeresésre, tisztában legyen azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Értse, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Képes legyen önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló rendelkezzen ismeretekkel az Euro-övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekedjen arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit 20

21 minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékelje az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes legyen eligazodni pénzügyi és közgazdasági fogalmak között. Képes legyen információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezzen ahhoz, hogy pénzintézetnél számlát nyisson és azt használja. Amennyiben az Oktatási Hivatal ajánlásában szerepel témahetet szervezünk a pénzügyi tudatosság és gazdálkodás címmel, esetleg más, ajánlott témákban is. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan válasszon a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes legyen a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezzen a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása A tanuló tanuljon meg jegyzetelni, képes kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott szövegből. Képes legyen saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismerje az időmenedzsment jelentőségét, alkalmazza az ezt segítő technikákat. Képes legyen a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használja tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tudjon különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében. A nevelőmunka tekintetében fontosnak tartjuk az alábbi alapelvek megfogalmazását: az iskolai és a szabadidős tevékenységek összegződésének (integrációjának) elve, a kötelező és a szabadon választható tevékenységek egységének elve, 21

22 a fizikai, a szellemi és az erkölcsi fejlődés egységének és egyenértékűségének elve, objektivitás és korrektség a tanár diák viszonyban elve. Alapelveinkben rögzítjük a tanulói érdek elsőbbségét: minden tanuló (szükségei és elegendő terhelés mellett) jusson hozzá a megfelelő színvonalú ellátáshoz minden tanuló kapja meg a segítséget ahhoz, hogy képessége, tehetsége, személyisége minél teljesebben kibontakozhasson, ismeretei elegendőek és korszerűek legyenek minden tanuló ügyében körültekintően, méltányosan, emberségesen, mérlegelve a többi tanuló érdekét is, a lehető legjobb döntést kell meghozni. Az egyenlő bánásmódról, az esélyegyenlőségről, mint alapvető követelményről a következőt valljuk: minden diák a vele összehasonlítható helyzetben lévő másik diákkal (személlyel) azonos feltételek szerint, azonos színvonalú ellátásban részesüljön ha az iskola, a tanár mégis megsérti az egyenlő bánásmód elvét, akkor annak következményeit a lehető leggyorsabban orvosolni kell (ezzel azonban nem sérthetjük más tanuló érdekeit, jogait). A hátrányos megkülönböztetés tilalma iskolánkban eddig is élt és a jövőben is az alapvető elveink egyike lesz. Pedagógiai gyakorlatunkban tilos a tanulóink közötti, a tanuló számára hátránnyal járó bármiféle alapú különbségtétel, Sohasem alkalmazunk tanulóval vagy tanulói csoportokkal szemben nevelési, oktatási szolgáltatásainkban illetve a tanulói jogok területén kizárást. 22

23 Semmiféle korlátozást nem gyakorolunk a tanulók azon törekvésével szemben, amely a színvonalas tanulmányi munka, a jó irányú személyiségfejlődés, a vizsgákra való minél jobb felkészülésre irányul. Nem sértjük az egyenlő bánásmód elvét azzal sem, hogy egyes diákokat vagy diákcsoportokat kedvezményben részesítünk úgy, hogy azzal más diákoknak hátrányt okoznánk. (Természetesen az objektív alapú, szükségszerű és jogszerű büntetés vagy jutalmazás szükséges és elégséges mértékkel történő alkalmazása nem jelenthet hátrányt a tanulónak, hiszen ezek az általánosan elfogadott pedagógiai intézkedések éppen a diák személyiségének fejlődését, minél teljesebb kibontakozását szolgálják.) Annak legfontosabb mutatói, hogy az alapelveink alkalmazásában mennyire vagyunk sikeresek: a diákok elégedettsége (vizsgálata a diák-önkormányzati panaszösszesítésekkel, kérdőívekkel, az ifjúságvédelmi felelős, a pszichológus meghallgatásával), a szülők elégedettsége (szülői értekezleteken, fogadóórákon a szülői szervezet választmányának ülésein, esetleg kérdőíves megkereséssel szerzünk információt), belső vizsgálataink, állandó ellenőrzéseink eredményei, külső célzott vizsgálatok eredménye. A pedagógiai feladatainkat döntően befolyásolja az az embereszmény, emberkép, amelynek jellemzőivel a végzős diákjainknak ideális esetben rendelkezniük kell. Ezek a személyiségjegyek, amelyek tanári munkánk, céljaink középpontjában állnak, az alábbiak szerint csoportosíthatók, mint az emberi értékek rendszere (a csoportosítás természetesen önkényes): Az egyetemes emberi értékek, a morális szféra: Humanizmus, hazaszeretet (hazafiság), becsület, szabadság-, és törvénytisztelet, tolerancia, szolidaritás, az élet szeretete, az ember tisztelete, a társas kapcsolatok 23

24 megbecsülése, szorgalom, munkaszeretet, önfegyelem, kötelességtudat, megbízhatóság, személyes méltóság megtartása, az esztétikum tisztelete. Mai világunkban különösen fontosnak tartjuk a hazaszeretet, a hazafiság ápolását, az erre irányuló nevelést, abban az értelemben, ahogy erről Babits Mihály vallott Örökkék ég a felhők mögött című művében: "Magyar vagyok: lelkem, érzésem örökséget kapott, melyet nem dobok el: a világot nem szegényíteni kell, hanem gazdagítani. Hogy szolgálhatom az emberiséget, ha meg nem őrzök magamban minden színt, minden kincset, ami az emberiséget gazdagíthatja? A magyarság színét, a magyarság kincsét! De mily balga volnék, ha ugyanakkor más színt, más kincset el akarnék venni, vagy meggyengíteni!" Az ismeretekkel, a készségekkel, a tanulással összefüggő értékek: Szakmai tudás, általános műveltség, pontosság, az olvasás igénye (műveltség), idegen-nyelvismeret, kommunikációkészség, kreativitás, készség az ismeretek gyakorlati alkalmazásában, igényesség, intelligencia, szakmaszeretet, az információforrások felhasználásának készsége. Felelősségérzet, felelősségvállalás, önállóság Fontosságát jelzi a kiemelés. Alapfeltétel a kivitelezésben: a diákok feladattal való ellátása, a megvalósítás színvonalának ellenőrzése, értékelése. A feladat természete: lehet ismeretfeldolgozás (pályázat, stb.) de fontos a gyakorlati jellegű megbízás is (pl. szervezőmunka) A műveltségi kontinuitás biztosítása, a kultúra területe Könyvtárhasználat, hangverseny, színház, irodalmi versenyek, múzeumok látogatása, kiállítások, tárlatok megtekintése, stb. az európai keresztény kultúra hagyományai; európaiság. 24

25 Hagyományok ápolása, tisztelete, továbbvitele helytörténet, lokálpatriotizmus, iskolatörténet, kiállítások, múzeumlátogatások (néprajz, régészet) népdal (énekkar lehetőségei) a különféle ünnepekhez (karácsony, húsvét, stb.) kötődő szokások ápolása az iskolai ballagás az Ifjú Közgazdász Napok rendezvényei a Nyakas János szavalóverseny iskolai kiállítások iskolai értesítő, évkönyv készítése jelvény- és szalagavató ünnepség és bál iskolakrónika Pedagógiai célkitűzéseink megvalósításában (amennyire lehet) számítunk a szülői házra, folyamatos kontaktust tartva az ellenőrzőn keresztül, fogadóórákon, szülői értekezleteken. Ezért is, és még ezer okból pedagógiai céljaink megvalósításának főszereplője a tanár, aki akkor, amikor egyedül marad a tanítványaival és kezében a lehetőség és a felelősség. Nem szabad tehát megfeledkeznünk arról, hogy "A falak ereje nem a kőben, hanem a védők lelkében vagyon." (Gárdonyi Géza: Egri Csillagok) Tanulmányi kirándulás Ez az iskolán kívüli tevékenység a személyiségnevelés, a közösségformálás fontos színtere. Jó lehetőség a tanulók iskolában látens pozitív vagy éppen negatív személyiségjegyeinek felfedezésére. Jó lehetőséget jelent a hazai tájak, üzemek tevékenységének megismerésére, az egészségvédelmi nevelés, a környezeti nevelés 25

26 erősítésére stb. Sajnos a többnapos távollétek költségesek, a diákjaink jó része pedig anyagilag szerény körülmények között él. Ezért az iskola egyetlen osztályt, illetve osztályfőnököt sem kötelez tanulmányi kirándulás szervezésére. A tapasztalat azt mutatja, hogy a diákok a kirándulásról nem szívesen mondanak le. Ezért az iskola nem kötelezően javasolja az egy napos tanulmányi vagy nevelő jellegű (egészségnevelő, környezeti nevelő, sportoló) kirándulást. A felmerülő költségeket a résztvevőknek kell fedezni, amennyiben a fenntartótól intézményünk nem kap erre a célra támogatást. A lemorzsolódás csökkentése Az iskola gondot fordít a tanulásban lemaradt tanulókra, hogy ne kelljen elhagyniuk a szakképző iskolát mielőtt szakmát szerezhettek volna. Iskolánkban a specializációhoz kapcsolódó kötelező érettségi tantárgyakat matematika, idegen nyelvek - a 11. és 12. évfolyamon magas óraszámban 4 ill. 5 óra tanítjuk, ami eleve több gyakorlásra ad lehetőséget. A lemaradóknak felzárkóztató és korrepetáló órákat tartunk, szükség esetén bármilyen tantárgyból. Fontos a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás és időben jelzés elektronikus naplóval napra készen, valamint szülői értekezleteken és fogadó órákon. A nyelvi előkészítő osztályba való bejutáshoz központi felvételi vizsgát kérünk. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Tanulóink személyiségének formálása, a pozitív személyiségjegyek kialakítása minden iskolai dolgozó és pedagógus feladata, kötelessége. Mindenki a maga területén, a maga kompetenciájának körében kimondottan, vagy kimondatlanul (személyes példamutatással is) neveli a vele kapcsolatba kerülő diákokat, úgy hogy a lehetőségként adódó pedagógiai szituációkat a legjobban kihasználja. 26

27 Nincs az iskolai életnek olyan területe, ahol ez a lehetőség ne lenne adott és kiaknázható. Tantárgyakhoz, tanórához kötődő személyiségfejlesztési lehetőségek, ill. azok megnevezése a tárgy tantervében ill. tanmenetében rögzített. Minden tárgy tartalmának, tanítási metódusának van személyiségfejlesztő hatása. Ez az, amit a tanári ráhatással, személyiségének varázsával hatékonyabbá lehet tenni. Tanórán kívüli tanulói elfoglaltságok személyiségfejlesztő hatását hagyományosan nagyra értékeljük. A (nem kifejezetten iskolás, tantermi) tanár-diák viszony, a sajátos légkör és körülmények jó lehetőséget biztosítanak a személyiség, a lélek formálására. Fontos az a tény is, hogy ezeket a csoportfoglalkozásokat maga a diák választja érdeklődésének, hajlamának, habitusának megfelelően. Ezen elfoglaltságok időkeretét a törvény adta lehetőségek teljes kimerítésével igyekszünk biztosítani. Rögzítjük, hogy a pedagógus, (a felnőtt) személyisége, egyénisége, habitusa más és más, ezért a diákokkal való kapcsolat, a nevelői metodika is általában más és más, de az alapelvek, a nevelői kötelezettség általános követelmény. Úgy véljük, ki kell használnunk Veszprém városának azt az adottságát, hogy berkeiben két színtársulat működik. A tanév során félévente a helyi színházak kínálatából választva egy- egy előadást tekintünk meg az iskola szervezésében. A szülőkkel, diákönkormányzattal történő előzetes egyeztetés után fogunk hozzá a szervezőmunkához. A tanórán kívüli tevékenységek néhány, intézményünk által kínált formája: - hagyomány-őrző tevékenységek (ünnepélyek, megemlékezések stb. lásd még: SZMSZ) - diák-önkormányzati munka - tehetség-gondozó szakkörök, fakultatív foglalkozások - iskolai sportkör (diáksport) - szakkörök, diákkörök (önképzőkörök) - művészeti, technikai, érdeklődési, hobbi stb. - versenyek, vetélkedők, 27

28 - pályázatok (szaktárgyi, sport, kulturális területen) - ODK túrák, kirándulások, táborok - szabadidős foglalkozások (színházlátogatás, klubdélutánok, hangverseny, táncos-zenés rendezvények) - jelvény- és szalagavató iskolabál - az iskola helyiségeinek, eszközeinek egyéni (tanulói) használata (könyvtár, számítógépek, sportpálya, stb.) - énekkar - színjátszó kör - önkéntes közösségi szolgálat - külföldi csereprogramok - Ifjú Közgazdászokért Alapítvány működtetése a tanulók érdekében - iskolaorvosi szolgálat - pályázatok - Ifjú közgazdász Napok, Alma Máter - Nyakas János szavalóverseny - korrepetálás - úszásoktatás a testnevelés tantárgy részeként, az intézmény lehetőségei és hagyományai szerint a 9. évfolyamon, a fenntartó anyagi hozzájárulásának függvényében - a lelkiismereti szabadság gyakorlásnak teret adva tanulóink igénye szerint tehetőséget adunk az iskola épületében, tanítási időn kívül az érintett felekezetek bevonásával hitoktatáson való részvételre. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok helyi megvalósítása során a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásait vesszük figyelembe. A teljes körű egészségfejlesztés keretében intézményünkben kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján különösen 28

29 a) az egészséges táplálkozásra, b) a mindennapos testnevelésre, testmozgásra, c) a testi és lelki egészség fejlesztésére, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzésére, d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzésére, e) a baleset-megelőzésre és elsősegélynyújtásra, f) a személyi higiénére. E célok megvalósítását, nyomon követését egészségfejlesztési programunk keretében kívánjuk megvalósítani. Programunk kidolgozása során a lehetőségek szerint igénybe vesszük az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködését. A felsorolt nevelési területek megjelennek és olvashatók elsősorban az osztályfőnöki órák tematikájában, továbbá Komplex természettudomány tantárgy tematikájában. Komplex egészségnevelés Az egészségneveléssel azt a célt kívánjuk megvalósítani, hogy az egészséges életmód fenntartására helyeződjön a hangsúly és ne a betegségmegelőzésre. A betegségmegelőzéshez tartozik többek között a dohányzás, valamint a mértéktelen alkoholfogyasztás kerülése. Az egészség magába foglalja a testi, lelki, társadalmi és környezeti egészséget. A testi nevelés során figyelmet fordítunk a higiéniára (tisztálkodás, fogápolás, öltözködés, táplálkozás), az edzettségre sportra (fizikai állóképesség). A lelki nevelés során hangsúlyozzuk: Ép testben ép lélek, amihez hozzátartozik az önismeret önbizalom, önépítés, énképformálás, konfliktuskezelés, pozitív gondolkodásra nevelés, másság elfogadása, függőség, barátság szerelem, szex családi életre nevelés, tolerancia, szeretetre nevelés (véradás, idősek, fogyatékosok). A társadalmi nevelés keretében foglalkozunk minden szinten a társas kapcsolatokkal (korosztály közeg), valamint a környezetvédelemmel és a környezeti neveléssel. A megvalósítás szabadidőben, a témától függően kis-, ill. nagycsoportban történik. Az elsősegélynyújtás, a közmunka és az egészségnevelés megvalósításában segítségünkre van az ifjúságvédelmi felelős, a szülői munkaközösség, alapítványok 29

30 (pályázatokkal), iskolaorvosok, mentők, védőnő, orvos, pszichológus, kortárs ifjúsági vöröskeresztes, vérellátó, ÁNTSZ, Vöröskereszt minden szinten, rendőrség, mentálhigiénés szakemberek, gyámügy, kozmetikus, fodrász, gyógyszerész, természetgyógyász, testnevelők, vízmű, erdészeti és természetvédelmi szakember és idősek otthona. 30

31 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az iskolajelvény Az iskolai identitás, az együvé tartozás, a hagyományok őrzésének fontos kifejezője az iskolajelvény. Iskolánk ma használt jelvénye a hatvanas évektől kezdődően, több változat megjelenése után 1994-ben alakult ki. A pajzs alakú rész fölött a magyar korona, a pajzsban a veszprémi vár kapujának stilizált képe. A pajzs alapszíne mélykék, a várkapu zománc-arany színű, a tetőrésze piros. A keret és a korona, valamint a színek választóvonalai fém-arany színűek. A pajzs felső részében fém-arany betűkkel a Veszprémi Közg. Szakgimn. felirat, a kapu boltozata alatt számokkal az iskola alapításának évszáma: 1895 olvasható. Az iskolajelvényt minden kilencedik évfolyamos tanuló ünnepélyes keretek közt, az iskola szalag- és jelvényavató bálján kapja meg. Az iskola közösségteremtő tevékenysége során szorgalmazza az iskolajelvény viselését. Az iskolánkban (és megint hagyományosan) az egyes diák személyiségfejlesztése mellett kiemelt feladat a jó osztályközösségek, a tanórán kívül tevékenykedő csoportok és az iskolaközösség fejlesztése. Az egyén fejlődését a kortársi csoportok értékítélete, az iskolai munkához való viszonyuk, a tenni akarásuk, a kreativitásuk lényegesen befolyásolja. Az iskola által adományozott díjak: 1. A tanulóifjúságért 2. Az iskoláért 3. A tantestület örökös tagja 4. Törzsgárdatag 5. Aranykoszorús iskolajelvény 31

32 A tanulóifjúságért díjat a Közgáz Baráti Kör javaslatára, az Iskolatanács jóváhagyásával az iskola adományozza a Közgáz Gála, vagy más méltó, széles körben látogatott iskolai rendezvényen. Az iskoláért díjat a Közgáz Baráti Kör javaslatára, az Iskolatanács jóváhagyásával az iskola adományozza a Közgáz Gála, vagy más méltó, széles körben látogatott iskolai rendezvényen. A tantestület örökös tagja díjat az Iskolatanács javaslatára, a tantestület jóváhagyásával az iskola adományozza a Közgáz Gála, vagy más méltó, széles körben látogatott iskolai rendezvényen. A törzsgárdatag kitüntetést az a dolgozó kapja, aki az iskolában 15, 20, 25, 30, 35 évet dolgozott. Aranykoszorús iskolajelvény kitüntetést végzős diákok kaphatják. Az odaítélés feltételeit az iskola házirendjében határozzuk meg. Az osztályfőnök főszerepet játszik az osztályának értékes közösséggé formálásában. Természetesen valamennyi kolléga a maga lehetőségei szerint segíti az osztályfőnök ezen irányú pedagógiai munkáját. Az osztályfőnök feladata és felelőssége az osztály vezetőségének a kiválasztása, a tanulók egyetértésével. Nem szabad megtörténnie, hogy a közösség hangadói negatív értékeket közvetítsenek, másrészt az osztály vezetése (osztálytitkár) ne szoruljon háttérbe néhány nagyhangú renitens diák mögött az osztály ügyeinek intézésében, döntéseinek meghozatalában. Fontosnak tartjuk a diákönkormányzat vezetésének kiválasztását, a rátermett és az iskola által elvárt értékek képviseletét felvállaló tanulók előtérbe állítását, megnyerését a posztokra való jelentkezésre. Itt a diákönkormányzatot segítő pedagógus személye és alkalmassága kap döntő szerepet. A diákönkormányzat és az azt segítő pedagógus együttes munkája is segíti az iskolaközösség jó irányú fejlődését. 32

33 A szabadidő szervező, az iskolavezetés, a szervezéssel megbízott tanárok gondja az iskolai ünnepélyek, a hagyományápolás, iskolabál, iskolai kiállítások stb. alkalmát felhasználni az osztály és iskolaközösség fejlesztésére. Tovább folytatjuk azt a gyakorlatot, hogy az előbbi programoknak egy vagy több osztály vagy évfolyam a felelőse. Így maguk is megtapasztalják a közösségépítés felelősségét és örömét. A közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatok Iskolánk megszervezi a évi CXC. törvény előírása szerint az érintett, 2016 január 1-je után érettségiző tanulók számára a tanulók közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott oktatást közvetlenül segítő személy a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályzat megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján nemzeti köznevelési törvényben az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. A közösségi szolgálat keretei között a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelmi, f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területén folytatható tevékenység. Iskolánk a tanulók számára a 9. évfolyamtól kezdődően három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. 33

34 Az arányos elosztás alatt a közösségi szolgálati tevékenység alábbi ütemezését értjük: a tanulók iskolánkba lépésüktől kezdve az első 3 évben, évente, a tanévet számítva az első félévben legalább 6, a második félévben a nyári szünetet is beszámítva, legalább 10 óra közösségi szolgálatot teljesítenek. Amennyiben a tanuló a tanév első félévében 6 óránál többet teljesít, akkor az a második félévben beszámításra kerül, da az adott tanév augusztus 31-re 16 órát mindenképp teljesítenie kell. Mulasztás esetén a soron következő félévben a tanulónak pótolni kell az előző évi, vagy félévi elmaradt közösségi szolgálati órákat. A tanuló érdekében a teljesítés és annak ellenőrzése, (mivel három év alatt kell időarányosan teljesíteni) szükség esetén jutalmazása, vagy szankcionálása nem ciklikus, félévente nem lezárt, hanem folyamatos, bármikor előfordulhat és a teljesítés kezdetétől érvényes. Az osztályfőnökök az ellenőrzőben és a bizonyítványban félévente a teljesített óraszám bejegyzésével tájékoztatják a szülőket az elvégzett munka mennyiségéről. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok, az ütemezéstől történő elmaradás kötelességszegésnek minősül és fegyelmező intézkedést von maga után. Iskolai nevelési programunk része az intézményünkben világnézetileg semleges, önkéntes Rover nevelési program, amit a közösségi életre való nevelés fontos elemének tartunk. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az iskolánkban dolgozó minden pedagógusnak elsődleges feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása, az elért eredmények folyamatos, objektív értékelése. A kerettantervben meghatározott törzsanyag átadásán túl biztosítani kell a tanulók személyiségének fejlődését, segítséget kell nyújtani a tehetségek kibontakoztatásában, szükség estén a rászoruló diákok felzárkóztatásában. Ezen túlmenően pedagógusaink aktívan részt vesznek az éves munkatervben szereplő rendezvények megszervezésében, lebonyolításában, ellátják a munkakörükhöz tartozó adminisztratív, és egyéb feladatokat (Köznevelési tv. 62. ) 34

35 Napjaink megváltozott társadalmi, és szociális viszonyai közt az osztályfőnökök szerepe igen sokrétű. E feladatkör kiterjed: - a differenciált személyiségfejlesztés feltételeinek megteremtésére, azaz a tanulók megismerésére, érdekeinek, szükségleteinek képviseletére, fejlődésük értő követésére, fejlesztő értékelésre. - az osztályközösség minőségének fejlesztésére - az osztályfőnöki órák megtartására - A tanulók környezetében nyert tapasztalataik feldolgozására, szükség esetén segítségnyújtásra - a tantestület tagjaként a megfelelő információcsere biztosítására, a helyi tanterv működéséhez való hozzájárulásra, a problémák feltárásának tartalmi elemzésére - az ellentétes érdekek egyeztetésére, kezelésére - a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartásra, az egyenrangúságon alapuló partneri kapcsolat kialakítására - a szükség szerinti szociális funkciók vállalására - a megfelelő gyerekvédelemre. Az osztályfőnök kiemelten lényeges kompetenciája, hogy törődjön a gyerekek lelki és testi egészségével, gondoskodjon arról, hogy az osztályában folyó nevelő- oktató munka harmonikus legyen. Ne főnöke hanem társa, együttműködő partnere, vezetője legyen az osztálynak. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A nemzeti köznevelési törvény 4. -ában szeptember 1-jétől új fogalmat vezetett be, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókét. Eszerint Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint 35

36 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek, Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Az iskolánkba bekerülő diákok új környezetben, új tanárokkal kerülnek kapcsolatba. Más elvárásoknak, a magatartást, a tanulmányi munkát illetően szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük. Mindezek a éves diáknak beilleszkedési nehézségeket jelenthetnek. Szerencsére az a tapasztalatunk, hogy a felvételi szűrőn átjutott tanulók legfeljebb átmeneti nehézségekkel küszködnek és a gondok javarésze a tanulmányi munka területén jelentkezik. A magatartási rendellenességek igen ritkán fordulnak elő. A magatartási problémákkal küszködő néhány diákunk esetében a szülő, osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, szükség szerint az igazgató közreműködésével, a köznevelési törvény szelleme és betűje alapján jól kezelhető (nincs rossz tapasztalatunk). A évfolyamainkon (igen ritkán) előfordul, hogy a diák magántanulói státust kér. A törvényben meghatározott szerv véleményének kikérése után az igazgató engedélyezheti, hogy a diák magántanuló legyen. Eddig ennek minden esetben nyomós oka volt. (Ezután is erre alapozunk, ha döntenünk kell). A magántanuló korlátozott mértékben látogathatja az órákat, a tanárok fogadják konzultációra, 36

37 segítségnyújtásra. Az igazgató bizonyos tárgyakból felmentheti a diákot az osztályzás értékelés alól (pl. készségtantárgyak). Egyéb esetekben félévenként vizsgázik az egyes tantárgyakból. A vizsga eredménye a szokásos módon kerül be a bizonyítványába. A cél: a pszichológiai vagy egyéb alapú sérüléssel küszködő diák személyisége, képességi, készségei, ismeretei minél teljesebbek legyenek, és legyen alkalmas továbbtanulásra, szakmaszerzésre és szakmájában a munkára. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Szívesen vállalt kötelességünk a tehetséges tanulókkal való foglalkozás. Színterei iskolánkban: o szakkörök o egyéni foglalkozások o tanulmányi versenyek o énekkar o sportcsoportok foglalkozásai o sportversenyek o kulturális foglalkozások (vers- és prózamondás, színjátszó szakkör stb.) o a tanórák (differenciált foglalkozás, külön feladatok) o emelt szintű érettségire történő felkészítés Iskolánk regisztrált tehetségpont és több tehetségtanács tagja. A köznevelési törvény 6. sz. mellékletében felsorolt, a tanulók finanszírozott heti foglalkozatási időkeretének a kötelező tanórai foglalkozásokon túl fennmaradó részéből mindhárom ágazaton (specializáción) azonos elvek alapján igyekszünk lehetőséget adni a korrepetálásra, tehetséggondozásra, emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésre. 9. és 10. évfolyamon 1-1 órát a felzárkóztatásra és tehetséggondozásra igyekszünk fordítani mindhárom osztályban. 37

38 A kötelező tanórákon kívül rendelkezésre álló finanszírozott órakeret felmenő rendszerben a 9. évfolyamtól kezdve, a 2013/2014. tanévtől Megnevezés 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. MATEMATIKA SPECIALIZÁCIÓ esetén a tanuló heti óraszáma Felhasználható tanári óraszám ÁLTALÁNOS TAGOZAT (Informatika) esetén a tanuló heti óraszáma Felhasználható tanári óraszám IDEGEN NYELVI SPECIALIZÁCIÓ esetén a tanuló heti óraszáma Felhasználható tanári óraszám = = = = = = = = = = = =13 A felhasználható órák felosztását tanév eleji felmérés előzi meg. Törekvésünk, hogy évfolyamon elsősorban az általános iskolából hozott esetleges lemaradások kompenzálására korrepetálást szervezzünk, hangsúlyosan az érettségi tantárgyakból. A évfolyam rendelkezésre álló órakeretének felhasználása esetén prioritást élvez az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés a kötelező érettségi tantárgyakból. A fennmaradó órák a tehetséggondozást, OKTV. OSZTV, szakmai és más versenyekre való felkészítést szolgálják. Ezeket a foglalkozásokat a jelentkezés megtörténte után - a tanuló szempontjából szabadon választott tanítási órának tekintjük. A részvételre, továbbhaladásra, mulasztásra, magasabb évfolyamba lépésre vonatkozóan a 20/2012. EMMI rendelet 14. -ra figyelemmel kell eljárni. 38

39 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Iskolánkban egy diákönkormányzat tevékenykedik, és járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésénél, elfogadásánál. Kikéri az iskolavezetés a DÖK véleményét a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár működési rendjének kialakításához és minden olyan ügyben, amelyet az intézményi SZMSZ ide sorol. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a jogszabályok előírásait követve meghívjuk. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését. A diákönkormányzat munkáját a saját szervezeti és működési szabályzata alapján végzi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. 39

40 A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. Iskolánkban (és megint hagyományosan) az egyes diák személyiségfejlesztése mellett kiemelt feladat a jó osztályközösségek, a tanórán kívül tevékenykedő csoportok és az iskolaközösség fejlesztése. Az egyén fejlődését a kortársi csoportok értékítélete, az iskolai munkához való viszonyuk, a tenni akarásuk, a kreativitásuk lényegesen befolyásolja. Az osztályfőnök főszerepet játszik az osztályának értékes közösséggé formálásában. Természetesen valamennyi kolléga a maga lehetőségei szerint segíti az osztályfőnök ez irányú pedagógiai munkáját. Az osztályfőnök feladata és felelőssége az osztály vezetőségének a kiválasztása, a tanulók egyetértésével. Nem szabad megtörténnie, hogy a közösség hangadói negatív értékeket közvetítsenek, másrészt az osztály vezetése (osztálytitkár) ne szoruljon háttérbe néhány nagyhangú renitens diák mögött az osztály ügyeinek intézésében, döntéseinek meghozatalában. A diákönkormányzat és a munkáját segítő pedagógus együttes tevékenysége is segíti az iskolaközösség jó irányú fejlődését. A DÖK megbeszélésein rendszeresen részt vesz a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus, aki tájékoztatja a diákok vezetőit az aktuális feladatokról, illetve az igazgatót a diákönkormányzat ülésein felmerülő kérdésekről, véleményekről, javaslatokról. A szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A pedagógus, az oktatómunkát közvetlenül segítő kolléga a tanulóval a családdal való kapcsolattartás során minden tényt, információt tapintattal, az idevonatkozó titoktartási kötelezettség betartásával kezel, használ fel. Kapcsolattartás a szülőkkel (elvárjuk az együttműködést): személyesen (heti fogadóórák, szülői értekezletek, szükség esetén a szülő behívása, félévente két alkalommal tantestületi szintű fogadóóra) telefon (gyakori forma az aktuális problémák gyors tisztázására) 40

41 e-naplón keresztül tanév során folyamatosan írásban (ellenőrző könyv, postai levelezés, ) Az iskola részéről a kapcsolattartók: a szaktanár az osztályfőnök az ifjúságvédelmi felelős az igazgató ill. az igazgatóság tagjai. Pedagógiai programunkat a szülők számára hozzáférhetővé tesszük az iskolában illetve az iskola honlapján. A szülőket a megelőző tanév végén (a 9. osztályosokat a felvételről szóló értesítésben, ill. a beiratkozás alkalmával) tájékoztatjuk a következő tanévben előírt ruházati és egyéb felszerelésekről, tankönyvekről. (A testnevelés órákon előírt tornaruháról, az ünnepre megkövetelt matrózblúzról illetve a fiúk esetén az öltönyről.) Az iskolában szülői szervezet működik, saját szabályzata alapján. A szülőket a szülői választmány által megbízott vezető képviseli az iskolavezetéssel való kapcsolattartásban. A szülői szervezet jogosítványait a köznevelési törvény 73.. (1) pontja, az iskola házirendje illetve az iskola szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Természetesen a diáknak illetve a szülőnek is joga van az esetleges sérelmekkel, iskolai intézkedésekkel kapcsolatban kérdéssel, panasszal fordulni az iskolai kapcsolattartók felé. Minden kérdésre, felvetésre az iskola képviselőjének a maga kompetenciája körében érdemi választ kell adnia. Ha erre nem képes, vagy a válasz a diákot, szülőt nem elégíti ki, akkor a problémával a következő, magasabb szintű kapcsolattartóhoz lehet fordulni. A fokozatok: szaktanár osztályfőnök (vagy ifjúságvédelmi felelős) igazgató. A diák az oktatásügyi közvetítő útján is tisztázhatja a problémáját, felkérve azt a képviseletére. A tanulóközösség egészét érintő kérdésekben a diákönkormányzat vezetője vagy a diákönkormányzatot segítő személy jogosult az igazgatóhoz fordulni. Tanár (osztályfőnök) és a diák (szülő) közötti vita esetén a felek az igazgatóhoz fordulnak, aki minden érintettet egyidejűleg, 41

42 egymás jelenlétében hallgat meg. Az iskola kapcsolatai Intézményünk a hivatalos (törvényi) kontaktusokon túl sok-sok intézménnyel, szervezettel működik együtt, ezek közül néhányat kiemelünk: Veszprém MJ Város Önkormányzata Veszprémi Petőfi Színház, Pannon Várszínház Laczkó Dezső Múzeum Megyei Könyvtár Megyei Pedagógiai Intézet Megyei Levéltár A veszprémi sajtó, televízió, több kiadó és nyomda Pannon Egyetem Megyei Közgazdasági Társaság Bankok, pénzintézetek, biztosítók Veszprémi és megyei alsó és középfokú iskolák Az ország közgazdasági szakmacsoportos iskolái Ifjúságkutató (helyi és országos) szervezetek Vöröskereszt Pedagógus nyugdíjas klub Közgáz Baráti Kör Veszprémi Hátrányos Helyzetű Fiatalokért Egyesület és még sok más szervezet, cég, önkormányzat. Külföldi kapcsolat: Private Wirtschaftsschule Krauss (gazdasági magániskola) Aschaffenburg, E kapcsolat legfontosabb jellemzője: kulturális, baráti, nyelvművelő, szakmai kapcsolat. A közösségi szolgálati tevékenység kiteljesedésével társadalmi, szociális kapcsolataink bővülésére számítunk. 42

43 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga 20/2012. (VIII: 31.) EMMI rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló jogszabály alapján megalkottuk a VSZC KÖZGAZDASÁGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI SZAKGIMNÁZIUMA VIZSGASZABÁLYZATA című dokumentumot..a vizsgaszabályzat a 20/2012. (VIII: 31.) EMMI rendelet előírásai alapján készült. Tanulmányok alatti vizsgák alatt a következőket értjük: osztályozó, különbözeti, pótló, javító vizsga További, a tanulmányokat lezáró vizsgák: érettségi vizsga, szakma vizsga Iskolánk, a szakképzési törvény előírásait figyelembe véve a kilencedik évfolyamára felvételi vizsgát szervez az idegennyelvi előkészítő osztályba jelentkező tanulóknak. A négyévfolyamos szakgimnáziumi osztályba nem szervezünk felvételi vizsgát, az általános iskolai eredmények alapján kerülnek be a tanulók. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy a tanulmányok alatti vizsga alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Tanulmányok alatti vizsgák fajtái Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) mulasztásait figyelembe véve a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, 43

44 d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga a bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint szervezett beszámoltató vizsga is. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A vizsgázó pótló vizsgát tehet az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. 44

45 A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga iskolai vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. Tanulmányok alatti vizsgák időpontja: Osztályozó vizsga A 2010/2011. tanévtől az osztályozó vizsgák tanévenként 2 vizsgaidőszakba rendeződnek: 1. A tanév április havának 1. hetében írásbeli, 2. hetében szóbeli, 2. A lejáró tanév augusztus havának végén, a javítóvizsgákkal egy időben. Amennyiben az osztályozó értekezlet változó időpontja megkívánja, a mindenkori osztályozó értekezlet előtt két héttel. Az osztályozó vizsgák vizsgaidőszakainak dátumát az igazgató a tanév helyi rendjében minden tanév szeptemberében meghatározza. Más esetekben az igazgató döntése szerint, amit három hónappal a vizsga előtt meghirdet. Javítóvizsga A nyári szünidő után, augusztus ig terjedő időszakban tehető. Aktuális időpontját, melyről írásbeli értesítést küld az iskola, az igazgató határozza meg a tanévzáró osztályozó értekezletet követő héten. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, - ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, - az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik. Különbözeti és beszámoltató vizsga Különbözeti vizsgát a más iskolából jött tanuló számára ír elő az intézmény. Várható időpontját a tanuló átvételekor közli az intézmény. 45

46 A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. A vizsgabeosztást a szaktanárokkal valamint a vizsgázóval egyeztetve az igazgató határozza meg. A különbözeti vizsga letételére a félévi illetve a tanév végi osztályozó értekezlet előtt kerülhet sor. Más esetekben, magántanuló, stb. az iskola írásban értesíti a tanulót és szüleit. A helyi tantervben előírt évfolyamonkénti tananyagát kérik számon, félévi osztályozó vizsgán az időarányosan elvégzett tananyagot, tanév végi osztályozó vizsgán a teljes tanév anyagát. Az osztályozó vizsgára utasított tanuló a vizsgaidőpont közlésével egyidejűleg írásban megkapja szaktanárától a tantárgyi témaköröket, követelményeket, tájékoztatást kap a szükséges eszközökről, felszerelésekről. Átmeneti rendelkezések: Bejelentkezés a tanulmányok alatti vizsgákra (addig az időszakig él ez a szabályozás, ameddig előrehozott érettségi vizsgát lehet tenni) Osztályozó vizsga A 2011/2012. tanévtől az idegen nyelv tantárgy esetében az előre hozott érettségire való jelentkezés feltétele a középfokú komplex (írásbeli és szóbeli) nyelvvizsga bizonyítvány. Az előrehozott érettségi vizsgára történő jelentkezés előfeltétele intézményünkben a komplex B2 típusú (írásbeli és szóbeli) nyelvvizsga bizonyítvány bemutatása a tanult idegen nyelvből. Ezzel is a nyelvvizsga bizonyítvány megszerzésére késztetjük iskolánk tanulóit, mivel a nyelvvizsga megléte a felvételi eljárás során többletpontokat eredményez, majd a diploma átvételének előfeltétele lesz, és az álláskereséshez előnyt jelent. Nem lehet a tanulók célja az előrehozott érettségi vizsgával a nyelvtanulástól való megszabadulás, és intézményünk sem teheti lehetővé az idő előtt letett gyengébb eredményű osztályozó vizsgákat, valamint az alacsony százalékos eredménnyel megszerzett érettségi bizonyítványokat. 46

47 Tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága 1.1. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen: a) meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, illetőleg teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus lehet A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel a vizsga törvényes előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért Az igazgató feladata különösen: a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet - az igazgató megbízása alapján - az igazgató helyettese vagy más megbízottja A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. 47

48 Az írásbeli vizsga menete 2.1. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató tanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). A gyakorlati vizsgán a 2.8. pont szerinti szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatantárgy általános vizsgakövetelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök a vizsgáztató tanár jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja a számológép, számítógép használatát Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik; azokat egymás között nem cserélhetik A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként 60 perc Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni A közoktatási törvény 30. -ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján 48

49 a) az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótlóvizsga ( pontok) harmadik vizsgaként - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával - is megszervezhető Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, esemény leírását, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató tanár, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével - lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné 49

50 a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet az igazgató által meghatározott időben A és e pont alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár haladéktalanul kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat Ha a vizsgáztató tanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatót Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - tanárból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja: a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott vizsgatantárgyból - a javítóvizsga kivételével - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. 50

51 A szóbeli vizsga menete 3.1. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. 51

52 3.10. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre A közoktatásról szóló törvény 30. -ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen Ha a vizsgázónak a közoktatásról szóló törvény 30. -ának (9) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság, a felróható, vagy fel nem róható okból történő vizsga megszakítás, vagy a vizsgán meg nem jelenés esetében az igazgató a 2.13., , pontokban leírtak szerint jár el. 52

53 A gyakorlati vizsgarész 4.1. A gyakorlati vizsgafeladatokat - legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal - a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni A vizsgamunkát érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá A vizsgázó gyakorlati vizsgarész osztályzatát a vizsgamunkára és a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni. 53

54 A szakgimnáziumban érettségi utáni szakképzést folytatunk, a szakképzési kínálatunkban szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiben feltüntetett pályaalkalmassági követelmények vizsgálatára figyelmet fordítunk, adottságaink miatt ilyen vizsgát nem szervezünk. Az idegen nyelvi osztályokra vonatkozó külön rendelkezések Az idegen nyelvi előkészítő évfolyamon tanulók a 9/Ny osztály elvégzése után középfokú komplex nyelvvizsgát vagy azzal megegyező tanúsítványt adó vizsgát tesznek. Az emelt óraszámú idegen nyelvi csoportokba járó tanulók 12. évfolyamon tanév végéig középfokú komplex nyelvvizsgát vagy azzal megegyező tanúsítványt adó vizsgát tesznek. Ennek teljesítését meg is könnyítheti az, hogy iskolánk az Insedo Kft. akkreditált nyelvvizsgahelyszíne. Az iskola által szervezett, minden tanuló által kötelezően teljesítendő, egy-egy tantárgy addigi ismereteit számonkérő vizsgák. Az iskola a nevelőtestület határozata alapján egy- egy terminust lezáró vizsgát szervez a következők szerint: 10. osztályban a tanév utolsó harmadában idegen nyelvből valamint történelemből szóbelit és írásbelit 11. osztályban a tanév utolsó harmadában magyar nyelv és irodalomból szóbelit. Minden év utolsó hónapjában matematikából kizárólag írásbeli vizsgát. 11. évfolyam végén szakmai tantárgyakból csak írásbeli vizsgát. 54

55 A tanulmányok alatti vizsgák követelményei A vizsgakövetelmények valamennyi évfolyamon, amelyben a tantárgyat tanulja a tanuló, azonosak. Az osztályozó vizsga, pótló és javítóvizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei az egyes tantárgyakból Biológia-egészségtan, földrajz E tantárgyakból írásbeli és szóbeli pótvizsga is van. Mind a két vizsgarészen a következő százalékokat határoztuk meg: 0-49% % % % % 5 A földrajz és biológia-egészségtan tantárgyak sajátosságaiból adódik, hogy a vizsga két részből áll: az egyik része írásbeli. a másik szóbeli. Az írásbelit az érintett osztály tanmenete alapján kell összeállítani a középszintű írásbeli érettségi témakörei szerint. A pontozás a munkaközösség követelményeihez igazodik. A két vizsgarész együttes teljesítményére a fenti százalékok alapján kapja az osztályzatot 0-49% % % % % 5 A biológia-egészségtan és földrajz, mint természettudományos tantárgy, kedvelt választott érettségi vizsgatárgy tanulóink körében. Sikeres, eredményes 55

56 felkészülésük érdekében támasztunk a számonkérés során magasabb követelményszintet, mint a rövid ideig tanult, nem választott kémia esetében. Matematika, fizika A matematika és fizika tantárgyak pótló, javító és osztályozó vizsgáján egységes követelményrendszert állítunk fel. Mivel a természettudományi tantárgyaknál is hasonló százalékokkal dolgozunk, nem indokolt, hogy a matematika és a fizika ez alól kivételt képezzen. A szóbeli és írásbeli vizsgarészek súlyozását az érettségi vizsgarészek pontszámának arányában vesszük figyelembe. Amennyiben a tanuló az írásbeli vizsgarészen nem éri el a 24%-ot, nem tehet szóbeli vizsgát, vizsgája érdemjegye elégtelen; 25% vagy annál nagyobb írásbeli teljesítmény esetén a szóbeli vizsga kötelező, vizsgája érdemjegyét az írásbeli és szóbeli vizsga eredménye együttesen képezi A szóbeli és az írásbeli vizsgán a diák együttes teljesítménye alapján (2/3-rész írásbeli, 1/3 rész szóbeli) az alábbi százalékok alapján értékeljük: 0-49% elégtelen 50-64% elégséges 65-79% közepes 80-89% jó % jeles 56

57 A mérés-értékelés rendje szakképző évfolyamon Az iskola által kínált szakképesítések esetében kizárólag iskolarendszerű képzés folyik. Valamennyi szakképesítés esetében az szakmai vizsgára bocsátás feltétele az utolsó szakképző évfolyam eredményes befejezése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével A Közgazdaság ágazati szakgimnáziumi oktatásban (9-12. évf.), pénzügyi szakképesítések szakmai tantárgyaiból, a tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó, különbözeti, pótló, javító vizsga) jellege a következő: Szakmai követelménymodulok és a hozzájuk tartozó tantárgyak megnevezése 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Gazdálkodási alaptevékenység ellátása (a modul a főszakképesítéshez tartozik) Közismereti kerettanterv rendelkezése szerint Gazdálkodási alaptevékenység ellátása (a modul a főszakképesítéshez tartozik) Gazdálkodási alaptevékenység ellátása (a modul a főszakképesítéshez tartozik) Projekttervezés (a modul a mellék szakképesítéshez tartozik) Támogatáskezelés (a modul a mellék szakképesítéshez tartozik) 12. évfolyam Gazdálkodási alaptevékenység ellátása (a modul a főszakképesítéshez tartozik) Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli ismeretek Ügyviteli gyakorlatok Pénzügyi és vállalkozási ismeretek Gazdasági és jogi alapismeretek Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Számviteli alapismeretek Támogatási alapismeretek Gazdálkodási statisztika Folyamat- és pénzügyi tervezés Támogatási ügyvitel Pénzügyi alapismeretek Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat A tanulmányok alatti vizsga jellege (írásbeli és/vagy szóbeli és/vagy gyakorlati) szóbeli szóbeli gyakorlati szóbeli szóbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli gyakorlati írásbeli szóbeli szóbeli írásbeli

58 Projekttervezés (a modul a mellék szakképesítéshez tartozik) Támogatáskezelés (a modul a mellék szakképesítéshez tartozik) Számvitel gyakorlat Támogatási alapismeretek Folyamat- és pénzügyi tervezés Támogatási ügyvitel Támogatás menedzsment írásbeli írásbeli gyakorlati írásbeli gyakorlati A tanév közi értékelés elvei megegyeznek az osztályozó, különbözeti, javító és osztályozó vizsga értékelési elveivel. A tanév során az értékelés érdemjeggyel történik, általános elv: Minden tantárgyból a vizsgakövetelmények százalékos teljesítési szintje szerint: % jeles, 80-89% jó, 65-79% közepes, 50-64% elégséges, 0-49% elégtelen. 58

59 A mérés-értékelés rendje szakképző évfolyamon Az iskola által kínált szakképesítések esetében kizárólag iskolarendszerű képzés folyik. Valamennyi szakképesítés esetében az szakmai vizsgára bocsátás feltétele az utolsó szakképző évfolyam eredményes befejezése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. Érettségi utáni szakképzés, 1/13. évfolyam A közgazdasági ágazat, szakgimnázium, 1/13. évfolyam (egységes valamennyi szakképesítésen) Szakmai követelménymodulok és a hozzájuk tartozó tantárgyak megnevezése Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli ismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika A tanulmányok alatti vizsga jellege (írásbeli és/vagy szóbeli és/vagy gyakorlati) szóbeli szóbeli gyakorlati írásbeli 1/13. évfolyam Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli Adózás gyakorlat írásbeli Számviteli alapismeretek írásbeli Szabadsáv (közismereti kerettanterv 4+2 szerinti tartalmakkal) Számvitel gyakorlat Szakmai idegen nyelv írásbeli A tanév közi értékelés elvei megegyeznek az osztályozó, különbözeti, javító és osztályozó vizsga értékelési elveivel. A tanév során az értékelés érdemjeggyel történik, általános elv: Minden tantárgyból a vizsgakövetelmények százalékos teljesítési szintje szerint: % jeles, 80-89% jó, 65-79% közepes, 50-64% elégséges, 0-49% elégtelen. 59

60 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés Szakmai követelménymodulok és a hozzájuk tartozó tantárgyak megnevezése 5/13. és 2/14. évfolyam Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Gazdálkodási feladatok ellátása Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Könyvvezetés és beszámoló készítés feladatai Könyvelés számítógépen Projektfinanszírozás Projektfolyamatok követése Szabadsáv (közismereti kerettanterv 4+2, és 4+1 szerinti tartalmakkal) Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Gazdálkodási ismeretek Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata Számvitel Könyvelés számítógépen gyakorlat Projekt-finanszírozás Projektfinanszírozás gyakorlata Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata Szakmai idegen nyelv A tanulmányok alatti vizsga jellege (írásbeli és/vagy szóbeli és/vagy gyakorlati) írásbeli szóbeli írásbeli írásbeli szóbeli gyakorlati írásbeli és szóbeli gyakorlati írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli A tanév közi értékelés elvei megegyeznek az osztályozó, különbözeti, javító és osztályozó vizsga értékelési elveivel. A tanév során az értékelés érdemjeggyel történik, általános elv: Minden tantárgyból a vizsgakövetelmények százalékos teljesítési szintje szerint: % jeles, 80-89% jó, 65-79% közepes, 50-64% elégséges, 0-49% elégtelen. 60

61 Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés Szakmai követelménymodulok és a hozzájuk tartozó tantárgyak megnevezése 5/13. és 2/14. évfolyam Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Bérügyi szakfeladatok ellátása Kis- és középvállalkozások gazdálkodási feladatai Könyvvezetési feladatok Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Bérügyi feladatok Bérügyi gyakorlat Kis- és középvállalkozások gazdálkodása Üzleti tervkészítés gyakorlata Könyvvezetés Pénzforgalmi könyvviteli gyakorlat Munkaerőgazdálkodás Munkaerő-gazdálkodás Társadalombiztosítási Bérszámfejtési gyakorlat szakfeladatok ellátása Bérügyi szakfeladatok ellátása Szabadsáv (közismereti kerettanterv 4+2, és 4+1 szerinti tartalmakkal) Társadalom-biztosítás TB-gyakorlat Szakmai idegen nyelv A tanulmányok alatti vizsga jellege (írásbeli és/vagy szóbeli és/vagy gyakorlati) írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli szóbeli írásbeli gyakorlati szóbeli gyakorlati szóbeli írásbeli A tanév közi értékelés elvei megegyeznek az osztályozó, különbözeti, javító és osztályozó vizsga értékelési elveivel. A tanév során az értékelés érdemjeggyel történik, általános elv: Minden tantárgyból a vizsgakövetelmények százalékos teljesítési szintje szerint: % jeles, 80-89% jó, 65-79% közepes, 50-64% elégséges, 0-49% elégtelen. 61

62 Államháztartási ügyintéző szakképesítés Szakmai követelménymodulok és a hozzájuk tartozó tantárgyak megnevezése Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Adóigazgatási ismeretek A tanulmányok alatti vizsga jellege (írásbeli és/vagy szóbeli és/vagy gyakorlati) írásbeli írásbeli és szóbeli 5/13. és 2/14. évfolyam Adóigazgatási feladatok Államháztartási feladatok Költségvetésgazdálkodási, számviteli feladatok Projektfinanszírozás Projektfolyamatok követése Szabadsáv (közismereti kerettanterv 4+2, és 4+1 szerinti tartalmakkal) Adóismeretek Adóigazgatás gyakorlata Elektronikus adóbevallás gyakorlata Államháztartási ismeretek Költségvetés-gazdálkodási ismeretek Költségvetés-gazdálkodás gyakorlata Államháztartási számvitel Államháztartási számvitel gyakorlata Projekt-finanszírozás Projektfinanszírozás gyakorlata Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata Szakmai idegen nyelv szóbeli szóbeli gyakorlati írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli írásbeli és szóbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli A tanév közi értékelés elvei megegyeznek az osztályozó, különbözeti, javító és osztályozó vizsga értékelési elveivel. A tanév során az értékelés érdemjeggyel történik, általános elv: Minden tantárgyból a vizsgakövetelmények százalékos teljesítési szintje szerint: % jeles, 80-89% jó, 65-79% közepes, 50-64% elégséges, 0-49% elégtelen. 62

63 Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés Szakmai követelménymodulok Jogi feladatok a gyakorlatban Pénzügyi feladatok ellátása Tantárgyak Jogi ismeretek Pénzügyi ismeretek Pénzügyi gyakorlat A tanulmányok alatti vizsga jellege (írásbeli és/vagy szóbeli és/vagy gyakorlati) szóbeli írásbeli írásbeli Adózási feladatok ellátása Adózás Adózás gyakorlat írásbeli írásbeli 1/15. évfolyam Számviteli szervezési feladatok gyakorlata Számvitel szervezés Komplex feladatok gyakorlata írásbeli írásbeli Gazdasági és vezetési feladatok a gyakorlatban Gazdasági és vezetési feladatok szóbeli Számviteli feladatok a gyakorlatban Számvitel Számvitel gyakorlat szóbeli írásbeli Elemzési - ellenőrzési feladatok ellátása Elemzés-ellenőrzés Elemzés-ellenőrzés gyakorlata szóbeli írásbeli A tanév közi értékelés elvei megegyeznek az osztályozó, különbözeti, javító és osztályozó vizsga értékelési elveivel. A tanév során az értékelés érdemjeggyel történik, általános elv: Minden tantárgyból a vizsgakövetelmények százalékos teljesítési szintje szerint: % jeles (5) 80-89% jó (4) 70-79% közepes (3) 60-69% elégséges (2) 0-59% elégtelen (1) 63

64 Magyar nyelv és irodalom, Ének-zene, Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, Etika, Idegen nyelvek Az osztályozó, pótló/javítóvizsga értékelése E tantárgyakból írásbeli és szóbeli vizsga is van % % % % % 5 A két vizsgarész együttes teljesítményére a fenti százalékok alapján kapja az osztályzatot. Az ének-zene tantárgy helyi pót-és osztályozó-vizsga sajátos szabályzata Az ének-zene tantárgy sajátosságaiból adódik, hogy a vizsga két részből áll: egyik része írásbeli, a másik szóbeli. A zenei írásbelit az a konkrétan érintett osztály tanmenete alapján kell összeállítani a középszintű írásbeli érettségi témakörei szerint (zenetörténet, - felismerés, - elmélet, szolfézs, kottaírás). A pontozás a munkaközösség követelményeihez igazodik. A zenei szóbelin a népdalokat és a műzenei szemelvényeket (szöveges ill. szolmizált) két külön tételsorban kérjük számon. Ez nem pontozható, a tanári szubjektivitás nem zárható ki az értékelésből. A két vizsgarész együttes teljesítményére a fenti százalékok alapján kapja az osztályzatot. Informatika Javító és osztályozó vizsga értékelése 0%-49,9% elégtelen 50%-64,9% elégséges 65%-79,9% közepes 80%-89,9% jó 90%-100% jeles 64

65 A vizsga egy gyakorlati és egy szóbeli (bizottság előtti feladat megoldás) részből áll. A két vizsgarész aránya: gyakorlati 80 %, szóbeli 20 %. A két vizsgarész együttes teljesítményére a fenti százalékok alapján kapja az osztályzatot. 65

66 LÁNY Osztályozó, és javító vizsga követelményei Testnevelés és sport SÚLYLÖKÉS 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 2 4,00 m 4,50 m 4,50 m 4,50 m 3 5,00 m 5,50 m 6,00 m 6,00 m 4 6,00 m 6,50 m 7,00 m 7,00 m 5 7,00 m 7,50 m 8,00 m 8,00 m FIÚ 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 2 5,00 m 5,50 m 6,00 m 6,50 m 3 6,00 m 6,50 m 7,00 m 7,00 m 4 7,00 m 7,50 m 8,00 m 8,00 m 5 8,00 m 8,50 m 9,00 m 9,00 m LÁNY TÁVOLUGRÁS 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 2 2,50 m 2,50 m 2,80 m 2,80 m 3 3,00 m 3,00 m 3,30 m 3,30 m 4 3,50 m 3,50 m 3,80 m 3,80 m 5 4,00 m 4,00 m 4,30 m 4,30 m FIÚ 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 2 3,00 m 3,00 m 3,30 m 3,30 m 3 3,50 m 3,50 m 3,80 m 3,80 m 4 4,00 m 4,00 m 4,30 m 4,30 m 5 4,50 m 4,50 m 4,80 m 4,80 m LÁNY MAGASUGRÁS 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 2 90 cm 90 cm 100 cm 100 cm cm 100 cm 110 cm 110 cm cm 110 cm 120 cm 120 cm cm 120 cm 125 cm 125 cm 66

67 FIÚ 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam cm 115 cm 120 cm 120 cm cm 125 cm 130 cm 130 cm cm 135 cm 140 cm 140 cm cm 145 cm 150 cm 150 cm TALAJ TORNA 9. évfolyam: guruló átfordulás előre, guruló átfordulás hátra, fejállás, kézállás 10. évfolyam: fejállás-gurulás, kézállás-gurulás, cigánykerék 11. évfolyam: kézállás-gurulás cigánykerék dobott bukfenc (gyakorlatfüzér) fejállás-gurulás mérlegállás guruló átfordulás hátra tarkóállás + fiúknak: fejenátfordulás 12. évfolyam: összefüggő gyakorlat a tanult elemekből + fiúknak: kézenátfordulás SZEKRÉNYUGRÁS LÁNY 9. évfolyam: felguggolás leterpesztés 5 részes szekrényen hosszában felguggolás homorított leugrás 5 részes szekrényen széltében 10. évfolyam: felbukfenc 5 részes szekrényen hosszában guggoló átugrás 4 részes szekrényen széltében 11. évfolyam: felbukfenc 5 részes szekrényen hosszában guggoló átugrás 5 részes szekrényen széltében 12. évfolyam: guggoló átugrás lebegőtámasszal 5 részes szekrényen széltében terpeszátugrás 5 részes szekrényen széltében 67

68 FIÚ 9. évfolyam: felbukfenc 5 részes szekrényen hosszában terpeszátugrás 4 részes szekrényen hosszában 10. évfolyam: felbukfenc 5 részes szekrényen hosszában terpeszátugrás 5 részes szekrényen hosszában 11. évfolyam: guggoló átugrás 5 részes szekrényen hosszában terpeszátugrás 5 részes szekrényen hosszában 12. évfolyam: guggoló átugrás lebegőtámasszal 5 részes szekrényen hosszában terpeszátugrás lebegőtámasszal 5 részes szekrényen hosszában FIÚKNAK GYŰRŰ 9. évfolyam: lendület zsugorlefüggés, hátsó függőállás, lebegőfüggés, homorított leugrás 10. évfolyam: zsugorlefüggés (lendület nélkül), hátsó függőállás, lefüggés, lebegőfüggés, homorított leugrás 11. évfolyam: ugyanaz, mint 10. évfolyamon, csak terpeszleugrás 12. évfolyam: ugyanaz, mint 11. évfolyamon LÁNYOKNAK GERENDA 9. évfolyam: felugrás lovaglóülésbe-felállás támadó állásba, érintő járás, hintalépés, hármas lépés, sasszé, 180 -os fordulat, ördögugrás, mérlegállás, guggolás, guggolásban fél fordulat 10. évfolyam: 9.évfolyam anyaga + zsugorülés, nyújtott ülés, hanyatt fekvés, hason fekvés, térdelő támasz 11. évfolyam: 10. évfolyam anyaga + tarkóállás 12. évfolyam: összefüggő gyakorlat a tanult elemekből + guruló átfordulás előre 68

69 RÖPLABDA KOSÁR- ÉS ALKARÉRINTÉS FEJ FÖLÉ 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 2 4 db 6 db 8 db 10 db 3 8 db 10 db 12 db 15 db 4 12 db 14 db 16 db 20 db 5 16 db 18 db 20 db 25 db NYITÁS 9. és 10. évfolyam: alsó egyenes nyitás / érdemjegy: 6-ból amennyi sikeres 11. és 12. évfolyam: felső egyenes nyitás / érdemjegy: 6-ból amennyi sikeres KOSÁRLABDA 9. évfolyam: fél pályáról labdavezetésből fektetett dobás 1kézzel választott oldalról érdemjegy: 6-ból amennyi sikeres 10. évfolyam: félpályáról labdavezetésből fektetett dobás 1 kézzel 3 jobb oldalról + 3 bal oldalról érdemjegy: 6-ból amennyi sikeres 11. évfolyam: félpályáról lepasszolt, majd visszakapott labdával fektetett dobás választott oldalról érdemjegy : 6-ból amennyi sikeres 12. évfolyam: félpályáról lepasszolt, majd visszakapott labdával fektetett dobás 3 jobb oldalról + 3 bal oldalról érdemjegy: 6-ból amennyi sikeres 69

70 BÜNTETŐDOBÁS évfolyam: érdemjegy: 10-ből amennyi sikeres ERŐNLÉTI FELMÉRÉSEK Leányok Fiúk Cooper-teszt 12 perc (iskolakör, 270m) Felülés (3 perc) Törzsemelés (3 perc) Fekvőtámas zban karhajlításnyújtás Helyből távolugrás ,4 1,6 1,8 2 1,8 2 2,2 2,4 1 átlagolt érdemjegy 70

71 Gyógytestnevelés Osztályozó, illetve javító vizsga anyaga 1. Helyes testtartás ismérvei. 2. Saját diagnózis ismerete, értelmezése. 3. Egyéni gyakorlatok ismerete bemutatása. 4. Úszásfeladatok ismerete, általános és speciális gyakorlatok. 5. Nem javasolt gyakorlatok 6. Bemelegítő gyakorlatsor ismerete, bemutatása 7. Felmérő gyakorlatok (hát- has- farizom- erősítő- testtartásért felelős izomcsoportok- erősségét mérő 3 gyakorlat, 8 ütemű fekvőtámasz). Jegy Has Hát Far 8 ütemű Fiú Leány Anatómiai ismeretek (amelyek az órán elhangzottak). 71

72 Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata Az iskolában az érettségi vizsga vizsgaszabályzata mindig megegyezik a hatályos jogszabályok ide vonatkozó részével, jelenleg a 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet legutóbb módosított változatával. A hatályos jogszabályok az Oktatási Hivatal honlapján megtalálhatók. A szeptember 1-től hatályos jogszabály az alábbi linken érhető el. Az egyes tantárgyak vizsgakövetelményeit Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza. A jogszabály szeptember 1-től hatályos változata az alábbi linken érhető el. Erről az oldalról minden érettségi tantárgy részletes követelményeit elérhetjük további linkek segítségével. Szakmai vizsgaszabályzat Jogszabályok: évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről Átmeneti rendelkezésként a többször módosított 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet szabályozza a vizsgáztatás általános szabályait a pénzügyi- számviteli ügyintéző moduláris szakképzési rendszernek megfelelő szakmák esetében. Továbbá 315/2013. (VIII. 28.) Kormányrendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól A szabályzat hatálya kiterjed az Szt-ben, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés (szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai vizsgára, a komplex szakmai vizsgára, az abban részt vevőkre, a vizsga lebonyolításával kapcsolatban kötelezettséggel vagy jogosultsággal rendelkezőkre. A szakmai vizsgára való jelentkezés és a vizsga szervezése, lebonyolítása a mindenkori SZVK szerint történik. 72

73 A vizsgaidőszak a) Iskolai rendszerű szakképzésben: február március jelentkezési határidő előző év december 15. május június jelentkezési határidő február 15. október november jelentkezési határidő augusztus 31. b) Iskolarendszeren kívüli szakképzésben a fentiektől eltérő időpontban is kijelölhető. A vizsgaidőpontok meghatározása Írásbeli, interaktív és gyakorlati vizsgatevékenységek országosan egységes vizsgaidőpontjait a szakképesítésért felelős miniszter határozza meg mind az iskolai rendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli szakképzésre A gyakorlati és szóbeli vizsgatevékenységek vizsgaidőpontját az iskola (a továbbiakban vizsgaszervező) a tanév rendjének figyelembevételével állapítja meg. A vizsgabejelentés a vizsgaszervező a jelentkezési határidőt követő tizenöt napon belül, illetve ha a szakmai vizsga megszervezésére iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakmai vizsga első vizsgatevékenységének időpontja előtt legalább harminc nappal a jogszabály által előírt tartalmú jelentést küld a szakmai vizsga előkészítéséről az NSZFH-nak. Ezzel egyidejűleg a jelentés másolatát tájékoztatásul megküldi a Pest megyei Kormányhivatalnak, továbbá a fenntartónak. Jelentkezés a szakmai vizsgára A jelentkezés formanyomtatványon írásban történik. Be kell mutatni: 1. a személyazonosító igazolványt A jelentkezéskor nem csak a személyi igazolvány, hanem más, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány (tartalmazza az érintett nevét, születési helyét és idejét, az állampolgárságát, valamint az arcfényképét és a saját kezű aláírását) bemutatása (pl. útlevél), is elfogadható. 2. a szakképesítéshez előírt iskolai tanulmányok elvégzését tanúsító bizonyítványt 3. a korábban megszerzett szakmai bizonyítványt 4. az SZVK-ban meghatározott egyéb feltételek teljesítését igazoló okiratot 73

74 5. Iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakképzés befejezését igazoló bizonyítványt 6. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben ha a vizsgázó képzésben részt vett, akkor a képzés eredményes befejezését igazoló okiratot, a modulzáró vizsga letételét igazoló okiratot A szakmai vizsgára történő jelentkezéskor kell benyújtani a vizsgával kapcsolatos kérelmeket és egyúttal csatolni a kérelem alapjául szolgáló iratokat. A javító- vagy pótvizsgára való jelentkezéskor csatolni kell a szakmai vizsga törzslapkivonatának hiteles másolatát is. Ha a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendelet a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként modulzáró vizsgát ír elő, akkor ennek teljesítéséről szóló igazolást is csatolni kell a vizsgára jelentkezéshez. A vizsgacsoport kialakítása A vizsgaszervező alakítja ki szakképesítésenként vagy vizsgatevékenységenként. Maximális létszám: 35 fő. A szakmai vizsga időtartama Egy napra több vizsgarész, vizsgatevékenység szervezhető. (A vizsgázó egy napra eső vizsgatevékenységeinek összes ideje max. 6 óra lehet.) Szóbeli, írásbeli, interaktív tevékenység 8 és 18 óra között szervezhető. Gyakorlati vizsgatevékenység 7 és 19 óra között végezhető. A szakmai vizsga időtartama legfeljebb 3 nap, ezt a vizsgabizottság 1 nappal hosszabbíthatja. 74

75 A felvétel és az átvétel helyi szabályai Iskolánk az intézménnyel jogviszonyba kerülő általános iskolai tanulókkal kapcsolatos eljárásra megalkotta FELVÉTELI SZABÁLYZATÁT. (Irányadó jogszabály 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet ) 1. A szabályzat hatálya 1.1 A szabályzat a Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnázium 9. évfolyamára jelentkező általános iskolai tanulmányaikat befejező magyar és nem magyar állampolgárokra terjed ki A felvételi eljárás az OH által kibocsátott jelentkezési lapok benyújtásával kezdődik Az iskola ezen szabályzat közzétételével, az általános iskolákban szervezett tájékoztatókon és a nyílt napokon biztosítja a felvételi eljárás megismerhetőségét. 2. A felvételi eljáráshoz kapcsolódó rendezvények, foglalkozások 2.1. Nyílt napok: A Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma az érdeklődő általános iskolás tanulók és szüleik számára évente nyílt napokat szervez, amelyen tájékoztatást nyújt az intézménybe való bekerülés lehetőségeiről, az iskolában folyó oktató-nevelő munkáról és az igénybe vehető szolgáltatásokról. Az intézmény a nyílt nap időpontját, programját legkésőbb október 31-ig nyilvánosságra hozza. 2.2.Előkészítő foglalkozások: Igény esetén az iskolánk iránt érdeklődő nyolcadikos tanulóknak magyar és matematika tantárgyakból előkészítő foglalkozásokat tartunk a tanév őszén, január végéig, amennyiben erre igény mutatkozik, és kellő számú jelentkező van. Az előkészítő foglalkozások célja az általános iskolás tanulók ismereteinek szintre hozása, a középiskolai követelmények megismertetése, az alapkészségek, kulcskompetenciák fejlesztése. Az iskola az előkészítő foglalkozásokon való részvételt díjfizetéshez köti, a díj mértékét legkésőbb október 31-ig állapítja meg az iskola igazgatója. 3. A felvételi eljárás rendje 3.1.Az iskolába a 8. évfolyam elvégzése után lehet jelentkezni. A jelentkezés az általános iskolákban kiadott jelentkezési lapon történik az általános felvételi eljárás szabályai szerint. 75

76 3.2. A felvételi kérelmekről az iskola a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott, egységes, kompetenciaalapú feladatokkal megszervezett írásbeli vizsga eredménye alapján dönt. 3.3 A felvételnél tanulmányi eredményként a tanulók hozott pontszámát vesszük figyelembe: Általános szabályok szerint lehet jelentkezni A 6. és 7. év végi és a 8. félévi eredmények alapján Tantárgy 6. oszt. vége 7. oszt. vége 8. oszt. félév Maximum összesen Magyar nyelv x x x 15 Irodalom x x x 15 Történelem x x x 15 Matematika x x x 15 Angol/Német nyelv x x 10 Informatika x x 10 Összesen: 80 További pontszámok az egyes tagozatok esetében: a tagozatnak megfelelő tantárgy osztályzatának kétszeresét számítjuk. tagozat megnevezése speciális tantárgy 7. oszt. vége 8. oszt. félév maximum összesen Matematikai specializáció Általános tagozat Idegen nyelv Matematika 4x 4x 40 Elérhető összesen 120 Informatika 4x 4x 40 Angol vagy Német Elérhető összesen 120 4x 4x 40 Elérhető összesen

77 Amennyiben a tanuló nem tanult informatika tantárgyat általános iskolában, akkor más, általa legalább két évig tanult tantárgyat választhat helyette a pontszámításhoz Az iskola a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendeletben előírtak figyelembe vételével felvételi vizsgát tart a 2017/2018. tanévtől ismételten induló nyelvi előkészítő osztályban. A másik kettő, négy éves képzésben induló szakgimnáziumi osztályokban nincs felvételi vizsga. az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskolák számára készített magyar nyelvi feladatlapok megoldását az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskolák számára készített matematika feladatlapok megoldását várjuk a nyolcadikos tanulóktól. Ezek maximális pontszáma a korábbi évek tapasztalatainak megfelelően 50-50, együttesen 100 pont lehet. Ezt a 100 pontot arányosan (80%) átszámítjuk felvételi pontra. Így az idegen nyelvi előkészítő osztályban a felvételi pontokat az alábbi táblázatban leírtak alapján vesszük figyelembe. tantárgy 7. oszt. vége 8. oszt. félév összesen Magyar nyelv és irodalom x x 10 Történelem x x 10 Matematika x x 10 Angol/Német nyelv x x 10 Tanulmányok alapján 40 Magyar nyelv és Matematika központi írásbeli feladatlapok alapján 80 Összesen: A tanulónak a központi, egységes követelmények szerint szervezett írásbeli vizsgára való jelentkezését abba a középiskolába kell beadni legkésőbb 77

78 a tanév rendjében feltüntetett időpontig az erre a célra szolgáló jelentkezési lapon, amelyben meg szeretné írni a felvételit A nyolcadikos tanulók a felvételi dolgozat eredményét tartalmazó értékelő lapot vagy annak fénymásolatát is csatolják jelentkezési lapjukhoz Döntés a felvételről (minden tanulmányi területen azonos metódus szerint) A tanulókat a tanulmányi eredmények (hozott pontszám) és a felvételin szerzett pontszám összege szerint rangsoroljuk. Azonos pontszám esetében előnyben részesül a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. A továbbiakban, ha azonos pontszámot ér el több tanuló, akkor a felvételi dolgozatok együttes pontszámát hasonlítjuk össze és a jobbat soroljuk előre. Az így kialakult sorrend adja egyben a felvételizők rangsorát. Amennyiben a rangsorban továbbra is azonos pontszámmal találkozunk, a diák végső rangsorban elfoglalt helyét a következőket sorban követve állapítjuk meg: A matematika felvételi dolgozat pontszámát hasonlítjuk össze, és a jobbat soroljuk előre. Azt a tanulót soroljuk előre, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Veszprém. Azt a tanulót soroljuk előre, akinek testvére az iskolával jelenleg is tanulói jogviszonyban áll. Azt a tanulót soroljuk előre, akinek testvére, szülője az iskolának diákja volt. 3.8 A felvételhez megadott létszám-keretszámon belül felvételt nyert tanulókat fel kell venni Nem vehető fel az a jelentkező, akit az általa megadott intézményi jelentkezési sorrendben megelőző középfokú intézmény felvesz. 4. Tájékoztatás a felvételi eljárás során elért eredményekről 4.1. Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma megszervezi a felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgát mindkét tantárgyból A felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgákon ( közös felvételi ) részt vett 8. osztályos tanulók számára a dolgozatírás előtt az általános iskolában kapott 78

79 tájékoztatáson túl az iskola honlapján figyelemfelkeltő közleményt helyez el, a dolgozatírás időpontjára, szükséges eszközökre vonatkozóan A tanuló és szülője az iskola képviselőjének jelenlétében tekintheti meg a kijavított feladatlapokat a: Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma igazgató-helyettesi irodájában, az érintettek helyben, a dolgozatírás alkalmával kapnak ennek időpontjáról írásos tájékoztatást. A dolgozatokról kézzel feljegyzés készíthető, illetve térítés ellenében fénymásolat készíthető. A kijavított feladatlapokkal kapcsolatban az iskola igazgatójánál lehet írásban észrevételt tenni a megtekintést követő munkanapon. A felvételi eredményét közlő értékelő lapot a nyolcadikos tanuló - nevére megcímzett lezárt borítékban - a saját általános iskolájában kapja meg A Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma a tanulói jelentkezési lapok beérkezését követően a lehető legrövidebb időn belül elkészíti és nyilvánosságra hozza tanulmányi területenként az ideiglenes felvételi jegyzéket A felvételről, vagy az elutasításról a Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola értesíti a jelentkezőket és általános iskolájukat. 5. Jogorvoslat 5.1.A felvételt megtagadó első fokon hozott döntés ellen a felvételi eljárásra vonatkozó jogszabályok, illetve az intézményi szabályzat megsértésére történő hivatkozással jogorvoslattal lehet élni (felül bírálati kérelem). 5.2 A felül bírálati kérelmet az intézmény fenntartójához kell benyújtani. 6. A felvételi okmányok kezelése 6.1. A felvételi eljárás során keletkezett valamennyi dokumentum okmánynak minősül. Kezelésükért az iskolatitkár és az iskola igazgatója felelős. 6.2.A jelentkezők személyes adatai és a felvételi eljárás során keletkezett okmányok bizalmas jellegűek. Az adatok és okmányok kezelésére és tárolására az adatkezelési szabályzat előírásait kell betartani. 7. Egyebek SNI-s tanuló részvétele a felvételi eljárásban 79

80 Az érintett tanuló szülője az írásbeli felvételi jelentkezési lapján jelöli ezt a tényt és írásbeli kérelmet nyújt be, a szakvélemény egyidejű mellékelésével. Az igazgató döntése alapján egyes feladatrészek értékelése alól kaphat mentességet a tanuló, vagy meghosszabbítható a dolgozat írására szánt idő. A döntésről a jelentkezőt és gondviselőjét a felvételi vizsgák megkezdése előtt legalább 15 nappal értesíti. Az érettségi vizsga utáni 13., szakképző évfolyamra egy éves képzésre jelentkezési lapjuk beadása után automatikusan felvételt nyerhetnek azok a tanulóink, akik a osztály iskolánkban végezték, illetve más közgazdasági szakgimnázium érettségizett tanulói voltak. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakközépiskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz. Kétéves, ügyviteli szakmacsoportos szakképzésre érettségi bizonyítvány bemutatásával lehet jelentkezni. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel Más iskolából érkező tanuló a tanév bármely szakában jelentkezhet (egyénileg vagy iskolája segítségével) az intézményünkbe. A bejutás feltétele: az érkező tanuló a jelentkezés időpontjában rendelkezzen azokkal az ismeretekkel, amelyekkel azok a diákok bírnak akikkel nálunk egy osztályba kíván kerülni. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor különbözeti vizsgát kell tennie a hiányzó ismereteknek megfelelő tárgyakból. Annak eldöntése, hogy a különbözeti vizsga egyáltalán letehető-e, és az iskola felajánlja-e, az igazgatóra ill. a megfelelő munkaközösség vezetőjére tartozik. Az átvételről az igazgató dönt. A különbözeti vizsga letételének szükségességére az átvételi határozatban utalás történik, a vizsgát a szaktanárokkal, tanulóval egyeztetve igyekszünk 80

81 megszervezni. Amennyiben szükséges, egyéni segítséget kap az érintett tanuló, gyakorlási lehetőséggel élhet (pl. gépírás). A szakképző évfolyamra lépés feltételei vonatkozásában a 2011.évi CLXXXVII. sz. szakképzési törvény 22. irányadó. Az a diák, aki elfogadható okból (pl. elégedetlen a tanulmányi eredményével), kérésére ill. a szülő kérelmére akkor is megismételheti az évfolyamot, ha erre egyébként az iskola nem utasította. A kérés engedélyeztetéséről az igazgató dönt. Szakmai évfolyam ilyen módon nem ismételhető. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Iskolánk a magyar Vöröskereszt partneriskolája, amely keretében részt veszünk a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt partneriskolák számára készített modulprogramkoncepciójában. Az elsősegélynyújtás és baleseti szimuláció tananyagának elsajátítása tanfolyamok és szabadidős tevékenységek keretében történik (tanfolyam, szakkör, klub, tábor, játszóház, házi verseny, iskolai és városi bemutatók). A tananyag elsajátíttatásának módszerei: mentőállomás látogatás, előadás és magyarázat, bemutatás, gyakorlás, gyakoroltatás, szituációs feladatok. Ehhez különböző eszközöket használunk fel, mint például video, TV, diavetítő, írásvetítő, légúti modell, tábla, imitációs készlet, ambu baba, anatómiai táblasorozat, csontváz, emberi torzó, smink készlet, anatómiai atlasz, gyakorló kötszerek, megfelelő helyiség, plédek, számítógép internet csatlakozással, didaktikai egységcsomag. Mindezek megvalósításához a Magyar Vöröskereszt biztosítja a személyi feltételeket orvos, védőnő, egészségügyi dolgozó, mentő, baleseti szimulátor, imitátor, sminkes rendelkezésre bocsátásával. Célok: Minél többen sajátítsák el az alapfokú elsősegély nyújtási ismerteket, hogy a bajbajutott egyéneken szakszerűen tudjanak segíteni. Minél több fiatalt tudjunk megnyerni a Vöröskeresztnek az elsősegélynyújtáson keresztül. A szabadidő hasznos eltöltése. Ezek a gyerekek családon belül terjesszék az elsősegélynyújtó ismereteket. 81

82 Pályaválasztás. A Magyar Vöröskereszt azt a javaslatot terjeszti elő, hogy a megyei elsősegélynyújtó vetélkedő első helyezettjei kapják meg a közúti elsősegélynyújtó vizsgaigazolást. Közösségi-szociális tevékenységek A évtől érettségit tevő tanulók kötelesek 50 óra közösségi munkát végezni, amelyet iskolánk diákjai a Vöröskereszt által szervezett programokon, rendezvényeken is teljesíthetnek a kapcsolattartó tanár irányításával. Vöröskereszt szervezésében végezhető közmunkák a következők: Véradáshoz műsor Segítségnyújtás véradáson Idősek klubjában látogatás, műsor Gyűjtőakciók (papírgyűjtés, ruha, ajándékgyűjtés, veszélyes hulladék, pénzgyűjtés) Jeles napok a helyi közösségek részére, táborok Nemzetközi kapcsolatok kiépítése Kapcsolatok kialakítása Biztonság megteremtése: veszélyhelyzetek feltérképezése (közlekedés, játszótér, kerékpárút stb.) Tervezzük, hogy az iskolai véradó napok szervezésébe kortárs ifjúsági véradásszervezőket vonunk be, ezáltal is növelve a véradók számát. Célunk, hogy már a fiatal korosztály is tisztában legyen a véradás fontosságával. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Az írásbeli dolgozatok megíratásával kapcsolatban a tantestület álláspontja: egy napon egy nagyobb lélegzetű, súlyú dolgozatnál többel nem terheljük a diákokat. Kisebb jelentőségű írásbeli munkák esetén előfordulhat két dolgozat íratása is. Az a legfontosabb (és ajánlott), hogy a tanár és az osztály között alakuljon ki konszenzus a dolgozatírás időpontját illetően. A hétfői nap semmilyen tekintetben nem különbözik a többi munkanaptól. Indokolatlannak tartjuk a hétvége felszabadítását a házi feladatok alól. Ez a diák A 82

83 érdeke is, hiszen ellenkező esetben csak a többi naphoz kötődő terhek növekednek (esetleg a teljesíthetetlenségig). Természetesen a tanár felelőssége az otthoni munkák, a tanuló terhelésének józan mértékű megállapítása! A szaktanár joga és kötelessége a szóbeli, óraközi ill. különféle írásbeli munkák érdemjegyeinek súlyozása és a végső osztályzat (félévi, tanév végi) megállapítása. E tekintetben iskolai szintű szabályokat nem alkalmazunk. A végső osztályzat esetében azonban ha az a jegyek átlagától lényegesen eltér, akkor az osztályozó konferencián a szaktanárnak azt indokolni kell. Szükség esetén a konferencia a diák javára módosítja az osztályzatot. Az osztályzat megállapításával kapcsolatos felvetést a konferencia bármely tagja (különösen az osztályfőnök) kezdeményezhet. A lényeges eltérés mértékét a felszólaló kolléga saját maga állapítja meg, bírálja el, vállalva azt az eshetőséget is, hogy a konferencia többi résztvevője nem ért egyet vele és a többségi vélemény érvényesül. Az egyes tantárgyi tantervek részét képezi a tantárgy értékelésével, a továbbhaladás feltételeivel kapcsolatos speciális eljárás. Iskolánk, mint közgazdasági szakgimnázium nem végez művészeti szakmai vizsgára felkészítést, emiatt nem írjuk elő pedagógiai programunkban a művészeti próbákon és előadásokon való részvételt kötelező tanórai foglalkozások keretében. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A szakgimnáziumi kerettantervben igen magas, 35 órásba foglalt tanulói heti kötelező óraszámot figyelembe véve pedagógiai programunkban a következő elvek érvényesítésére törekszünk: arányos, az életkornak és mentális fejlettségének megfelelő terhelés a folyamatos, rendszeres tanulási tevékenység támogatása álljon rendelkezésre elegendő idő tanulóink számára a regenerálódásra, a kortárs-kapcsolatok ápolására maradjon idő a sport és szabadidős tevékenységre legyen módja tanulóinknak a családi kapcsolataik ápolására. 83

84 Ezért igyekszünk a lehetőségek adta kereteken belül olyan tankönyveket, munkafüzetek, tanulási segédanyagokat alkalmazni, amelyek megkönnyítik célkitűzésünk megvalósítását. A tantárgyi sajátosságok alapul vételével igyekszünk elsajátíttatni az elektronikus sajtó, az internet ésszerű, etikus és biztonságos használatát. Végső célként iskolánkban a művelt, életkorilag, társadalmilag érett, kulturált állampolgárok kibocsátását fogalmazzuk meg, akik általános műveltségük mellett biztos alapokat szerezhetnek szakmai ismereteikhez, munkába állásukhoz, továbbtanulásukhoz. Lehetőség szerint összehangoljuk a nagyobb lélegzetű, esetleg egy-két hetes határidejű házi feladatok, pl. esszé, projektmunka, házi dolgozat stb. időbeli alakulását, és ehhez mindenekelőtt az osztályfőnökök és szaktanárok együttműködését, intenzív kommunikációját várjuk el. 84

85 Az iskola helyi tanterve A helyi tantervek kialakításának vezérelve az évfolyamonkénti órakeret 10%-ának (szabad órakeret) felhasználási módja: a minimális óraszámmal közölt tantárgyak időtartamának megemelése pl. matematika, informatika, idegen nyelv, szakmai tantárgy, ezzel iskolai specializációk, ágazatok kialakítása a tantárgyi órakeret 10%-ának felhasználásáról úgy határoztunk, hogy a helyi tantervben az egyes tematikai egységek között osztjuk el a rendelkezésre álló időkeretet az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából. az informatika tantárgy helyi tanterve a kerettanterv által meghatározott kötelező tananyagtartalmakon túl az iskolánk korábbi (kifutó) tantervének alapján egészült ki. Közgazdasági szakközépiskolai közismereti tantárgyi tantervek az IV. sz. mellékletben Közgazdasági szakgimnáziumi közismeretei tantárgyi tantervek az V. mellékletben Közgazdasági ágazat szakmai tantárgyak tantervei, szakmai programok a VI. mellékletben Közgazdasági szakgimnázium szakmai tantárgyainak tantervei a VII., VIII., IX., XII. mellékletben Ügyvitel ágazat szakmai tantárgyainak tantervei X. mellékletben Informatika ágazat szakmai tantárgyainak tantervei a XI. mellékletben 85

86 Megjegyzések az óratervekhez A 150/2012. (VII: 6.) Kormányrendelet szerint iskolánk profilja a Közgazdaság ágazat. Az iskola sikeres elvégzésével, a szakmai érettségi vizsga letételével a 4123 Pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor munkakör betöltésére nyílik lehetőség. A közgazdasági szakközépiskolai kerettantervet iskolánkra adaptálva a következő alapelveket tartottuk szem előtt: a szakképesítés megszerzése során a pénzügyi, számviteli ismeretek elsajátításához a matematikai készségek, képességek fontosak; az irodai ügyviteli munka során a számítógép-használat, szövegszerkesztés, táblázat- és adatbázis-kezelés rutinszerű ismeret megkerülhetetlen; a szövegszerkesztés hatékony alkalmazásának előfeltétele a megbízható és gyors gépírástudás (lehetőleg tízujjas vakírás), ezért a közgazdasági szakmacsoportos alapozás keretében változatlanul szükségesnek tartjuk az ügyviteli ismeretek és ügyviteli gyakorlatok tantárgyak oktatását. Ennek a tudásnak a birtokosai a szövegbevitel okozta nehézségek helyett az érdemi szövegszerkesztési feladatok megoldására helyezhetik a hangsúlyt. mind a munkaerőpiacon, mind pedig a felsőfokú továbbtanulás terén elengedhetetlen az idegen nyelv magas szintű ismerete, a nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése. Ezek az érvek erősítették meg elhatározásunkat, hogy megújuló szakképzésünket három irányban fejlesztjük: a matematika specializáció tanulmányi területen a kerettantervi óratervben a matematika tantárgyat kívánjuk magasabb óraszámban tanítani mind a négy évfolyamon az idegen nyelv specializáció tanulmányi területen a kerettantervi óratervben az idegen nyelvet (angol vagy német) tantárgyat kívánjuk magasabb óraszámban tanítani mind a négy évfolyamon az általános tagozaton pedig az informatika tantárgyat tanítjuk négy évfolyamon keresztül olyan óraszámban, hogy lehetővé váljon hatodik tantárgyként az érettségi vizsga letétele is. 86

87 Minden ezen alapelveket túl minden tanuló a jogszabályi feltételekben foglaltaknál magasabb óraszámban tanulja az idegen nyelvet és a matematikát. Érettségi utáni szakképző évfolyamunkon lehetővé igyekszünk tenni, hogy a gimnáziumban végzett tanulók is szakképesítést szerezhessenek, ezért kínáljuk az ügyvitel ágazathoz tartozó ügyviteli titkár szakképesítés megszerzését. Megjegyzések az óratervekhez (Kifutó képzések) Az óratervekben a heti óraszámokat általában a lehetséges maximumra rögzítettük, mert egyfelől a pedagógiai programunkat csak ezzel a kifeszítéssel tudjuk megvalósítani, másrészt a ill. a évfolyamra előírt szakmacsoportos alapozó oktatást a kellő óraszámban így látjuk kivitelezhetőnek. Az irodalmat és a magyar nyelvet két különálló tárgyként kezeljük. A kötelező testnevelési órák keretében a 9. osztályok fél éven át heti egy órában úszást tanulnak. A 11., 12. évfolyamon szabad sávot biztosítottunk, kötelezően választható előírással. Felhasználása: emelt szintű érettségire való felkészítés, középszintű érettségire való felkészítés a szóba jöhető tárgyakból, a diák választása szerint. A *-gal jelölt órákat csoportbontásban tanítjuk a minőségre törekvés vagy a géptermi kapacitás (20 gép/terem) kényszere miatt, illetve szakmai előírásként (gyakorlat). Intézményünkben folyó képzések részletes óratervei az I. sz. mellékletben találhatók. 87

88 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma A választott közgazdasági szakközépiskolai kerettanterv helyi változatában a kötelező tanórai foglalkozások számát úgy alakítottuk ki, hogy azzal a sikeres érettségi és érettségi-képesítő vizsga letételéhez az óraszám elegendő legyen. A kifeszített tanulói elfoglaltság mellett további kötelezően választandó tanórai foglalkozásokat nem határozunk meg Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettsége 1.) Az alkalmazott taneszközök hagyományosan: tankönyv, munkafüzet, példatárak, füzetek, tesztlapok és tesztkönyvek, atlaszok, táblázatok stb. 2.) Az iskola felvállalja a tankönyvek és sok más taneszköz beszerzésének megszervezését. A szülő a szükséges taneszközökről a megelőző tanév végéig szerez tudomást. A szülő joga a tankönyvek egyéni beszerzése is. A 9. osztályos tanulókat ill. gondviselőiket a felvételről szóló értesítésben tájékoztatjuk a kiválasztott tankönyvekről, segédletekről, az idevágó tudnivalókról és tennivalókról, ők szeptember 1-jétől a közoktatási tankönyvlistán szereplő tankönyveket térítésmentesen kapják meg. 3.) Az alkalmazott és kötelező tankönyvekről az iskola dönt. Elvünk, hogy a szaktanárok, a munkaközösségek a tankönyvek és más segédeszközök kiválasztásánál legyenek tekintettel azok vételárára, de nem állapítunk meg semmilyen maximális értéket, bízva tanáraink józan ítélőképességében, szakmai kompetenciájában. Szélsőséges esetekben azonban a szülői szervezet (és az iskola igazgatósága) bírálatot gyakorol. Ezért várja el az iskolavezetés, hogy a szaktanárok előzetesen egyeztessenek a tervezett tankönyvváltásról. 88

89 4.) Az iskola elsősorban olyan tankönyveket használ, amelyek hivatalos tankönyvvé nyilvánítása megtörtént, ill. szerepelnek a tankönyvjegyzékben. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai Pedagógiai eljárások Az iskola a pedagógiai eljárásokat pedagógiai helyzetnek, időnek és a pedagógiai alanyoknak megfelelően, célzottan és nem a pedagógiai divathullámok mechanikus másolásával alkalmazza. Így helye van a korábbi idők frontális, a recitatív elemeket előtérbe helyező módszerinek éppúgy, mint az egyéni és csoportos foglalkoztatásra épülő módszereknek. Külön hangsúlyt helyezünk az IKT eszközök alkalmazására és használatuk megtanítására. A modern eszközök és technológia alkalmazásával a tanár visszanyeri az évtizedekkel ezelőtt elvesztett pozícióját, a médium szerepkört és a tudásforrások kavalkádjában ismét vezető helyet tölt be. Idegen nyelvek oktatása esetén a kommunikáció központú oktatás mellett nem vesztjük szem elől az érettségi vizsgák követelményrendszerét. Történelem tanítása során a forrásközpontú anyagfeldolgozás mellett gondot fordítunk a tény és ismeretanyag megtanítására is. Az összes tantárgy esetén kiemelt fontosságú az érettségi követelményrendszerben megfogalmazott kompetenciák elsajátíttatása. Gondot fordítunk a lemaradók felzárkóztatása mellett a tehetséggondozásra, azon belül a kiválasztás és gondozás folyamataira. Ezek lehetnek külön órákon, vagy differenciált foglalkoztatás keretében tanórán. Pedagógiánk része a tanórákon kívüli programok, versenyek, vetélkedők színház - és koncertlátogatás és más kulturális programok szervezése. A nevelés területén kiemelkedő szerepet szánunk a kollektív tevékenységnek, az egységes szemléletnek és fellépésnek. 89

90 A nevelési célok, fejlesztési területek megjelenése a helyi tantervekben Nevelési cél Tantárgy Erkölcsi nevelés Egyéni felelősség, kötelességtudat Valamennyi tantárgy Társadalmi felelősség Valamennyi tantárgy Etikus viselkedés Osztályfőnöki óra Normakövetés, normaszegés Valamennyi tantárgy következményei Eltérő kultúrák etikai elveinek Osztályfőnöki óra összevetése Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Híres magyar történelmi személyiségek Közismereti tárgyak, osztályfőnöki óra tudósok, feltalálók, művészek,sportolók munkásságának ismerete Magyar közgazdasági gondolkodók Szakmai órák ismerete Nemzeti ünnepeink Magyar irodalom, osztályfőnöki óra Népi hagyományok, vallási ünnepek Osztályfőnöki óra A lakóhely, és az iskolai környezet Földrajz, osztályfőnöki óra természeti és kulturális örökségének ismerete UNESCO kulturális örökséghez, Földrajz magyar örökséghez tartozó természeti és kulturális értékékek Hungarikumok Földrajz, osztályfőnöki óra Hagyományok- fenntarthatóság Irodalom, földrajz, osztályfőnöki óra Nemzeti kultúrák jelentősége Irodalom, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, osztályfőnöki óra Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az egyén felelőssége a közösség Történelem, társadalmi és állampolgári fenntartásában, és a normakövetésben ismeretek, osztályfőnöki óra Alapvető állampolgári jogok, Történelem, társadalmi és állampolgári kötelezettségek ismeretek Korrupció, hatalmi visszaélések, Történelem, társadalmi és állampolgári antidemokratikus eljárások veszélyei ismeretek Demokratikus jogok fenntartásáért Történelem, társadalmi és állampolgári küzdő szervezetek ismeretek Civil szervezetek működési formái, Szakmai tantárgyak, Történelem, lehetőségei társadalmi és állampolgári ismeretek Önismeret és társas kapcsolati kultúra fejlesztése Önismeret, személyiség Osztályfőnöki óra Ideális, és reális énkép Osztályfőnöki óra Társas kapcsolatok építésének Osztályfőnöki óra fontossága, lényege, lehetőségei Harmonikus társas kapcsolatok Osztályfőnöki óra 90

91 kialakításához szükséges ismerete, készségek, empátia Családi életre nevelés Tudatos készülés a párkapcsolatra, Osztályfőnöki óra családi életre Munkaeszközök, eredményes Osztályfőnöki óra munkamódszerek Háztartásban, közvetlen környezetben Osztályfőnöki óra alkalmazott anyagok Készülés az önálló életvitelre Osztályfőnöki óra Szükségletek tudatos rendszerezése, Szakmai tárgyak, osztályfőnöki óra rangsorolása Takarékosság, takarékoskodás Szakmai tárgyak, Pénzügyi és alapvető technikái vállalkozási ismeretek Családtervezési módszerek Osztályfőnöki óra Szexuális problémák Osztályfőnöki óra Krízishelyzetek Osztályfőnöki óra Gyerekszülés, örökbefogadás Osztályfőnöki óra Család társadalomban betöltött szerepe Osztályfőnöki óra Családon belüli szerepek, Szakmai tárgyak, osztályfőnöki óra feladatmegosztás, felelősség Tisztelet a különböző generációk iránt Osztályfőnöki óra A testi, lelki egészségre nevelés Személyes higiénia, tiszta, rendezett Osztályfőnöki óra környezet iránti igény kialakítása Egészséges étrend, az elhízás Osztályfőnöki óra kockázatai Kultúra szerepe a lelki egészség Osztályfőnöki óra megőrzésében Stressz oldó módszerek Osztályfőnöki óra Szenvedélybetegségek kialakulása, Osztályfőnöki óra kockázata, kezelése A gyász szakaszai, segítő technikák, a Osztályfőnöki óra hospice-szolgáltatás Egészségügyi ellátás, betegjogok, Osztályfőnöki óra orvosválasztás, gyógyszer tájékoztatók Védőoltások Osztályfőnöki óra Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A segítségnyújtás szükségességének Osztályfőnöki óra felismerése, kötelességérzet kialakítása Felelősségvállalás másokért Osztályfőnöki óra Beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek Osztályfőnöki óra segítése Önkéntesség értéke, jelentősége, Osztályfőnöki óra formái Fenntarthatóság, környezettudatosság Fenntarthatóság, fenntartható fejlődés Földrajz, osztályfőnöki óra 91

92 összefüggése a globális problémákkal Környezeti problémák Globális problémák, lokális cselekvések közti összefüggések Nemzetközi összefogás jelentősége a fenntarthatósággal kapcsolatban Pályaorientáció Élethosszig tanulás, önképzés jelentősége Munkapiaci lehetőségek, felkészülés a munkavállalói szerepre Személyes tulajdonságok, ismeretek, választható szakmák Álláskeresés, önéletrajz készítés, felkészülés az állásinterjúkra Gazdasági és pénzügyi nevelés Európai Unió Valutaforgalom, tőzsdeindexek, GDP hatása az egyénre Anyagi és a kapcsolati tőke értéke, szerepe a társadalomban Alapvető pénzügyi, közgazdasági fogalmak Egyéni pénzügyi döntések (befektetések, hitelek, számlanyitás.. Médiatudatosságra nevelés Tudatos választás a tanulást, művelődést, szórakozást, segítő médiumok között Nem kívánatos tartalmak elhárítása A tanulás tanítása Jegyzetelés, lényegkiemelés Saját tanulási stílus, stratégia kialakítása, önálló tanulás Időmenedzsment jelentősége Tudásmegosztó, és tudásépítő platformok használata Szóbeli, írásbeli, képi kifejezések különböző formái Földrajz, osztályfőnöki óra Földrajz, osztályfőnöki óra Földrajz, osztályfőnöki óra Osztályfőnöki óra Szakmai tárgyak, pénzügyi és vállalkozási ismeretek, osztályfőnöki óra Osztályfőnöki óra, pénzügyi és vállalkozási ismeretek Szakmai tárgyak, pénzügyi és vállalkozási ismeretek, magyar nyelv, osztályfőnöki óra Földrajz, történelem, szakmai tárgyak Szakmai tárgyak, pénzügyi és vállalkozási ismeretek, földrajz Pénzügyi és vállalkozási ismeretek, osztályfőnöki óra Szakmai tárgyak, pénzügyi és vállalkozási ismeretek, földrajz Szakmai tárgyak, pénzügyi és vállalkozási ismeretek Közismereti tárgyak, osztályfőnöki óra Osztályfőnöki óra Valamennyi tantárgy Osztályfőnöki óra Osztályfőnöki óra Osztályfőnöki óra Magyar nyelv, osztályfőnöki óra 92

93 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja az intézményben Intézményünk a mindennapos testnevelést a köznevelési törvény 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi, felmenő rendszerben a kilencedik évfolyamtól, 2012/2013. tanévtől. Heti 3 testnevelésóra az órarend szerint kötelező. További heti 2 tanóra kiváltható az iskolai sportkörben való sportolással, az órarend szerint, vagy az iskolai sportkör keretében működő természetjáró szakosztályban (ODK) kéthetente egy-egy szombati napon tartandó gyalogtúrán való részvétellel (tömbösítve), amely egyúttal a helyi hagyományok és értékek megismerését is szolgálja, vagy versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal, vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel. Ez esetben a kérelemhez csatolni kell a sportszervezet vagy egyesület igazolását is a tagságról, továbbá félév és tanév végén a részvételről A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A diákok az egyes foglalkozásokat önként (a kötelező tanóra kivételével) választhatják. A lehetőséget a kötelező tanórákon kívül rendelkezésre álló finanszírozott órakeret terhére biztosítjuk. Szükség esetén elsőbbséget adunk az olyan tárgyaknak, foglalkozásoknak, amelyek kötődnek az érettségihez, a felvételi vizsgákhoz és versenyeredménnyel biztatnak. Az iskolai könyvtár ill. az Internet használata minden tanítási napon a diákok rendelkezésére áll. A felkínált foglalkozásokat az iskolaszaktanárai a tantárgyfelosztásban rögzítettek szerint tartják, a pedagógus megválasztása a tanuló által tehát eléggé korlátozott. 93

94 Azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja A közgazdasági szakközépiskolában és szakgimnáziumban kötelező érettségi tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, a 2016/2017. tanévtől, a szakközépiskolai kerettanterv felfutásától kezdve Közgazdaság ismeretek ágazati szakmai érettségi tantárgy. Emellett kötelezően nem jelölünk meg további tantárgyat. Tapasztalataink és a jogszabályok alapján a tanulók többsége nem választ további tantárgyat. Hagyományaink illetve az esetleges érdeklődés mellett további tantárgynak az informatika és testnevelés tantárgyat kínáljuk, azzal érvelve, hogy e tantárgyakat az iskola négy évfolyamán tanulják a tanulók. Felkészítés az emelt szintű érettségi vizsgákra (Kifutó rendszerben) A diákjainknak egy, esetleg két tárgyból (egészen kivételes esetben három tárgyból) javasoljuk a párhuzamos felkészülést az emelt szintű érettségi vizsgára. A tárgyakat illetően elsősorban az idegen nyelvet, a matematikát, másodsorban a történelmet és a magyart. Természetesen az iskola itt a tapasztalatra épít, miszerint a tanulók döntő többsége szakirányúan tanul tovább. Más érdeklődés esetén a tárgyak ajánlati sorrendje változik. Mindenesetre a diák (mögötte a szülő) egyedüli döntése az emelt szint tárgyának megválasztása. Az iskola a választáshoz teljes és mindenoldalú tájékoztatást, segítséget ad! A felkészítés mikéntje tantárgyanként: - idegen nyelv A szabad sáv (esetleg a tanórán kívüli keret) terhére 1 2 órával megnöveljük az óratervi óraszámot a sikeres felkészüléshez - matematika A szabad sáv (esetleg a tanórán kívüli keret) terhére 1 2 órával megnöveljük az óratervi óraszámot a sikeres felkészüléshez - történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 94

95 A szabad sáv (esetleg a tanórán kívüli keret) terhére annyi óra többletet biztosítunk a felkészüléshez, hogy a heti óraszám legalább 4 legyen. - magyar nyelv és irodalom A szabad sáv (esetleg a tanórán kívüli keret) terhére annyi órát biztosítunk többletként a felkészüléshez, hogy a heti óraszám legalább 5 legyen. - közgazdaság ismeretek A szabad sáv terhére 12. évfolyamon 1 többletórát biztosítunk a felkészülésre, azoknál az osztályoknál, ahol nem választják a tanulók a mellékszakképesítést, ott órarendi órákba építve tanulják emelt szinten a szakmai tantárgyakat. Az emelt szintű érettségire felkészítő órák megszervezése: Természetesen az adott tárgyból emelt szintű felkészítést választó diákok száma egy-egy évfolyamon kulcsfontosságú. Kívánatos hogy ez legalább nyolc legyen, de alacsonyabb szám esetén is megkeressük a megoldás lehetőségét. Elsősorban a sávos módszert alkalmazzuk az emelt szintű órák órarendbe illesztéséhez, de kivételesen a délutáni órák lehetősége is igénybe vehető. 95

96 Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei A pedagógiai program elkészítésének, átdolgozásának időpontjában ismert érettségi követelmények az II. sz. MELLÉKLETBEN szerepelnek. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja Az oktató munka eredményességének ellenőrzése, a tanuló munkájának értékelése a szaktanár feladata. Az értékelés fajtái: diagnosztizáló (előzetes) értékelés, amelynek célja hogy egy-egy témakör tanítása előtt meg tudjuk állapítani a tanuló előzetes tudását, képességeit, amelyekre a tanítás során építhetünk, vagy amelyeket - mert hiányzik - pótolnunk kell (javasolt, de nem kötelező értékelési forma), formatív értékelés (közbülső értékelés), amely az oktatási folyamat (pl. egy- egy témakör tanítása) közben zajlik, hogy visszajelzést kapjunk a tanulók teljesítményéről, és ennek alapján tudjuk tervezni a további munkát (kötelező), szummatív értékelés (összegző értékelés), amelyre egy - egy nagyobb tanítási egység, témakör zárásakor kerülhet sor (kötelező). Ez az osztályzat a naplóban piros színnel jelenik meg. Az értékeléssel és az ellenőrzéssel kapcsolatban a részletek a helyi tantervekben találhatók. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái; a tanuló teljesítménye értékelésének, minősítésének formája A nevelő és az oktatómunka eredményének értékelésében, ellenőrzésében a tantestület minden tagja érintett. A nevelőmunka eredményének értékelésében, ellenőrzésében az osztályfőnöké a főszerep. Megfigyeli tanítványai megnyilvánulásait, munkakészségét, személyiségjegyeinek alakulását. Véleménye megjelenik a tanuló magatartás és szorgalomjegyében, esetleges 96

97 jellemzésében. A kollégák véleménye az osztályozó konferenciákon mint a végső fórumon nyer megfogalmazást, de szorgalmazzuk és alkalmazzuk a nevelési folyamat során végrehajtott értékelést is. Az ellenőrzés folyamatos. A magatartás és szorgalom jegyek megállapítása a Házirendben foglaltak szerint történik. A szorgalom esetében a képesség és a teljesítmény viszonyát vizsgáljuk. A magatartás tekintetében nem csak a diák viselkedését, a hétköznapi tanuló tanuló, tanuló tanári kapcsolatban adódó szituációkban az intelligencia színvonalát, hanem az osztály és iskolaközösséghez való viszonyt, a közösségért végzett munkát is vizsgáljuk. Az írásbeli munkák külső alakját a kötelező érettségi tárgyak nagyobb lélegzetű dolgozatainál osztályozzuk. Ezt a hagyományt a jövőben is folytatjuk, egyrészt az esztétikai nevelés részeként, másrészt a szakmai oktatás igényeként. Ez az értékelés a szakképző évfolyamon nem kötelező. A külalak osztályzatait a naplókban betűkkel jelöljük: a jeles b jó c közepes d elégséges e elégtelen Az ellenőrzőben és a bizonyítványban a jelölés a szokásos módon számjegyekkel történik. A tantestület az osztályozó konferencián a tanulók osztályozásával (tantárgyak, magatartás, szorgalom, írásbeli munkák külső alakja) kapcsolatos jogkörét az osztályban tanító a gyermeket ismerő tanárok közösségére ruházza át. (Sok évtizedes hagyomány, bevált gyakorlat.) A tanuló magatartásának minősítése: Példás (5): ha felelősségérzete kiemelkedő, feladatát legjobb tudása szerint ellátja. Környezetében a fegyelmezett magatartást segíti és szorgalmazza. A feladat tisztázása után saját maga szervez, irányít, maga meglátja a tennivalókat és azt végre is hajtja. Önként, példamutatóan végzi társadalmi megbízatását. A házirend követelményeit betartja. Viselkedése udvarias, a felnőttekkel és társaival szemben illemtudó. 97

98 Jó (4): a feladatát ellátja, csak saját magáért, munkájáért felel. A feladat tisztázása után kis irányítással végzi munkáját. A házirend szabályait betartja, illemtudóan viselkedik, embertársainak megadja a tiszteletet, nem kapott osztályfőnöki írásbeli intést. Változó (3): ha felelősségérzete kifogásolható, önként nem vállal munkát. Megbízatásait ellenőrzés mellett képes csak teljesíteni. Irányítani kell. Vonakodik közösségi tevékenységet végezni. A házirendet csak akkor tartja be, ha tudja, hogy ellenőrzik, illetve annak megszegéséért vele szemben fegyelmi intézkedést vagy fegyelmi büntetést kellett alkalmazni. A magatartása kifogásolható, tiszteletlen. Rossz (2): ha semmit nem lehet rábízni. Nincs felelősségérzete, cinikus, gomboló. Az osztályon belül a negatív normák követését képviseli, szorgalmazza, irányítva sem akarja elvégezni a kapott feladatot. Kivonja magát a közösség érdekeit szolgáló tevékenység alól. A házirend szabályait nem tartja be. Magatartása ellen súlyos kifogások merültek fel. A tanuló szorgalmának értékelése Példás (5): ha kötelességtudata példamutató, tanórákon aktívan dolgozik. Képessége szerint rendszeresen, eredményesen tanul, feladatainak elvégzésében csak kisebb hiba fordulhat elő. Képességeit tudatosan fejleszti. Jó (4): ha kötelességtudata jó, rendszeresen tanul. Munkavégzése során kisebb hibák adódhatnak. Változó (3): kötelességére figyelmeztetni kell, nem rendszeresen tanul, feladatai elvégzését irányítani és folyamatosan ellenőrizni kell. Hanyag (2): ha kötelességtudata nincs, tanulmányi munkáját elhanyagolja. Figyelmeztetések után sem képes feladatai rendes elvégzésére. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló év végi osztályzatai alapján a tantestület határoz a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Ha a tanuló minden tantárgyból legalább elégséges (2) osztályzatot szerzett akkor magasabb osztályba léphet. Ha a diák legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, akkor az iskola által megjelölt időpontban javítóvizsgát tehet. Sikeres javítóvizsga után a tanuló a magasabb évfolyamon folytathatja tanulmányait. Sikertelen javítóvizsga esetén az évfolyamot 98

99 megismételheti. Azon tanulóink, akik valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tettek, ezáltal teljesítették az adott tantárgy tanulmányi követelményeit. Amennyiben magasabb évfolyamon folytatják tanulmányaikat, az adott tantárgy tanulása, órai részvétele alól felmentést kapnak. Évismétlés esetén előrehozott érettségi vizsgájuk birtokában az adott tantárgy tanulása, órai részvétele alól felmentést kapnak. Mindkét esetben, elsősorban a tanuló érdekeit szem előtt tartva a felmentéshez szorgalmazzuk a tanuló illetve szülője felmentés iránti írásban megfogalmazott kérelmét. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az iskolában a tanítás alapvetően osztálykeretben történik. Miután iskolánkban a tanult idegen nyelv az angol vagy a német, az adott osztályt idegen nyelv tanórán ebből a szempontból csoportosítjuk. Szakgimnáziumként a szakmai gyakorlati oktatást a törvényi előírásoknak megfelelően, a létszám függvényében csoportbontásban szervezzük. Betartjuk a köznevelési törvény 25. (7) bekezdésében és a 4. sz. mellékletben foglalt létszámkeretet. (2018.január 1-től a maximális létszám 12 fő, szakgimnáziumban a gyakorlati képzésre vonatkozó maximális csoportlétszám legfeljebb ötven százalékkal átléphető, ha a gyakorlati képzés tanteremben folyik.) Szintén a szakképzési törvény és a köznevelési törvény előírásának megfelelően a szakképző évfolyam gyakorlati foglalkozásait csoportbontásban törekszünk lebonyolítani október 4-től alkalmazzuk a 24/2017. EMMI rendelet 14. -át: A szakképző iskolában az intézményben tartott gyakorlati képzést 45 perces tanítási órákkal kell szervezni. Mivel a szakmához szorosan kapcsolódó közismereti tantárgy a matematika, és a diákok egyébként is nehezen birkóznak meg a tantárggyal, ezért a matematika tantárgyat is csoportbontásban tanítjuk. 99

100 A számítógéptermek egy kivételével húsznál kevesebb tanuló elhelyezésére alkalmasak, ezért az informatika tantárgy oktatásánál is csoportbontást alkalmazunk. A magyar nyelvet is csoportbontásban tanítjuk. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag elhelyezése iskolánk pedagógiai programjában A Veszprém Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziumában többféle tantárgyi közegbe integrálva- interdiszciplináris feldolgozásban- jelenik meg a veszprémi nemzetiségek kultúrájának megismertetése. Célunk, hogy adott közismereti tantárgyak tantervi profiljába illesztve, történelmi, földrajzi, művészettörténeti és irodalomtörténeti, etikai ismereteket közvetítsünk tanulóink felé. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink tisztában legyenek a Veszprémben élő nemzetiségek anyaországainak földrajzi elhelyezkedésével, mellyel a Földrajz tantárgy /Regionális társadalom és gazdaságföldrajz témakör /Európa regionális földrajza anyagrészben foglalkozunk. Mind a Földrajz, mind a Biológia-egészségtan tantárgy és a Komplex természettudomány tantárgy keretében oktatjuk az emberi faj egységességét szem előtt tartó szemléletet, ezen belül részletezve foglalkozunk az emberi nagyrasszok /alrasszok /népcsoportok /nemzetiségek /etnikumok fogalomköreivel. A Földrajz tantárgy Általános Társadalom-földrajzi témakörében /Népességföldrajz anyagrészben oktatjuk a Világ nyelvei, vallásai fejezetben, valamint Magyarország népességföldrajza fejezetben is hazánk/városunk nemzetiségeit, etnikumát, helyzetüket. A különböző természettudományos tantárgyakat a 2016/2017. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben a kerettanterv egy Komplex természettudomány elnevezésű új tantárgyban egyesítette. 100

101 Az iskola és benne a történelemtanítás egyik fő feladata értékek közvetítése. Olyan alapvető normákról, értékekről van szó, mint a nemzeti azonosságtudat kialakítása a magyar történelem feldolgozásával; az európai és egyetemes demokratikus értékrend kialakítása. Az alapvető személyiségi és emberi jogok, valamint erkölcsi normák megismerésére és tiszteletére; az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztésére; a szociális érzékenység kialakítására a társadalmi egyenlőtlenségeik okainak megismertetésével. Nyitott, elfogadó gondolkodást kell kialakítani az eltérő kultúrák vonatkozásában a kisebbségek történelmének áttekintésével beleértve a határon túli magyarság és a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek múltját és jelenét is, különös tekintettel a Kárpát-medencében együtt élő népekre. A magyar nyelvi kerettantervi célkitűzések segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti azonosság és különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. Az Ének-zene tantárgy keretében a kerettantervben feltüntetett anyagon keresztül a tanulók megismerik népzenénk és más népek zenéje, nemzeti zenei kultúránk és a klasszikus zene, a jazz, valamint a populáris műfajok igényes szemelvényeit. Kiemelkedő fontosságot tulajdonítunk a nemzetiségi kérdések/ problémák/megoldások a világban, Európában, szomszéd országokban, Veszprém vonatkozásában az osztályfőnöki órákban rejlő módszertani lehetőségeknek. (nemzetiségi kiállítások, klubok, múzeumok látogatása, készségfejlesztő drámapedagógiai elemeket alkalmazó módszerek) Az Etika tantárgy a helyes életvezetéshez nélkülözhetetlen magatartásszabályok értelmének megvilágításával, felelősségtudatuk elmélyítésével és az önfejlesztés 101

102 igényének megerősítésével felkészíti a tanulókat a személyközi kapcsolatok és a társadalmi együttélés konfliktusainak kezelésére, tudatosítja döntéseik, cselekedeteik erkölcsi jelentőségét. Képessé teszi a diákokat az elfogulatlan vizsgálódásra, méltányos párbeszédre, véleményük szabatos kifejtésére, önálló meggyőződés kialakítására az erkölcs kérdéseiben. A szellemi értékek iránti fogékonyságra, a mások igazsága iránti nyitottságra nevel. Hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók tiszteljék embertársaik erkölcsi méltóságát, felismerjék az élővilág gazdag változatosságának értékét, és képessé váljanak a megértésen, kölcsönös segítségen alapuló együttműködésre társaikkal. A szolidáris és kooperatív viselkedés, a segítőkészség értékének belátása, alkalmazása konfliktushelyzetekben. Az előítéletes, kirekesztő, rasszista, a kisebbségekkel szemben elutasító viselkedés gyökereinek feltárása, a társadalmi csoportok közötti együttélés konfliktusainak méltányos kezelésére irányuló igény, illetve az ehhez szükséges attitűdök és ismeretek elmélyítése. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A törvény által megszabott kötelezettség a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése. Iskolánkban a törvényi előírások értelmében a közoktatási intézményekre vonatkozó kötelező NETFIT mérési rendszert alkalmazzuk. Ennek követelménye, mérési időszaka is törvényileg előírt, amit az iskolánkban is következetesen betartunk. Ezen kívül a testnevelési munkaközösség saját iskolán belüli mérési rendszert is kidolgozott, amit a NETFIT mellett párhuzamosan alkalmaz. Ennek a mérési rendszernek a mutatóit az alábbi táblázat mutatja. 102

103 Leányok Fiúk Cooper-teszt 12 perc (iskolakör, 270m) Felülés (3 perc) Törzsemelés (3 perc) Fekvőtámasz ban karhajlításnyújtás átlagolt érdemjegy Helyből távolugrás 1,4 1,6 1,8 2 1,8 2 2,2 2,4 103

104 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek érvényesülése a Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziumában Napjainkban az egészség-megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Alapvetően nem arra épít, hogy a betegségek bekövetkeztével riogassa az embereket, hanem olyan életmódbeli alternatívákat kínál fel, amelyekkel azonosulva az egyéneknek lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Így az egészségmegőrzés a mindennapi élet része kell, hogy legyen, mely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását. Az egészségmegőrző tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését, ezenkívül szakmapolitikai változásokat feltételez, mivel a politikai és környezeti tényezők nagymértékben befolyásolják az egészséget. Hangsúlyozza az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggő növekvő kompetenciát, azt, hogy az egyének, a laikusok is e szolgáltatások értő felhasználóivá váljanak. A kutatók megítélése alapján mindössze az esetek 40 %-ában bizonyítható okozóként az egészségkárosító magatartás. Az esetek többségében (60 %) a környezeti változásokra adandó autentikus válaszok képességek, készségek hiánya okozza a morbiditást és a korai halált. A környezeti változások alatt a kutatók egyértelműen a társadalmi-politikai és az ezzel szorosan összefüggő gazdasági változásokat értik. A kutatók meggyőződése, hogy a dinamikusan polarizálódó társadalom leszakadó rétegei körében olyan irreális vágyak, igények indukálódnak, melyek teljesíthetetlensége állandó feszültséget, tehetetlenségérzetet és a társadalmon való kívülállóság érzetét keltik. Ez az állapot a munkanélküliek, az alacsony iskolai végzettségűek és a kedvezőtlen települési viszonyok között élők relatívan szegényedő és a napi konfliktusoknak kumulatív módon kitettek csoportjára jellemző tömegesen. Ők azok, akik nem rendelkeznek a helyzetükön való változtatás lehetőségével, de esetleges 104

105 felzárkózási lehetőség esetén a változtatás képességével sem. Nem tudnak megbirkózni nehézségeikkel, s további fennmaradásuk, a még súlyosabb válság elkerüléséért folytatott harcuk állandóan megújuló feszültséggel, így intenzív egészségromlással, legalábbis annak nagy kockázatával jár. Az iskolák, mint a másodlagos szocializáció intézményei, olyan keretet adhatnak, amelyek között mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és gyakorlására. Az egészségnevelési program legfontosabb konkrét tartalmi elemei: TESTÁPOLÁS - A bőr - A haj és a köröm - A fog TÁPLÁLKOZÁS - Testsúly - Táplálkozási piramis ÉLETMÓD ÉS MOZGÁS - Torna - Kocogás - Gyaloglás - Úszás - Kerékpározás - Tánc MINDENNAPOS TESTEDZÉS Tanórán kívül valamennyi tanulónk számára biztosítjuk, hogy a tornateremben, tornapályán a sportköri foglalkozásokon illetve ezek mellett vagy ezekkel párhuzamosan minden tanítási napon, egyéb esetekben (tánc, túrák, táborok stb) azon túl is a diák legalább egy tanítási óra idejére mozoghasson, tornászhasson önkéntes alapon. A lehetséges formák: labdajátékok, trampolin, torna, táncgimnasztika, vízitábor, sítábor, természetjáró tábor ill. túra, egyéb sportrendezvények. BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE ÉS FELISMERÉSE (szomatikus és pszichés betegségek) 105

106 ALLERGIÁK KIALAKULÁSA, MEGELŐZÉSE - Környezeti allergének - Házi poratka - Állati szőrök - Madártoll - Gomba - Virágporok - Táplálék allergének - Kontakt allergiák - Egyéb allergiák SZENVEDÉLYEINK - Dohányzás - Alkohol - Drog FOGAMZÁSGÁTLÁS, NEMI BETEGSÉGEK - Védekezési módok - Nemi betegségek SZOCIÁLIS EGÉSZSÉG VÉDELME - A társas társadalmi kapcsolatok harmóniájának megteremtése Az egészségnevelési program színterei: - osztályfőnöki órák (előadó: osztályfőnök vagy meghívott szakember) - testnevelési órák - biológia órák - szabadidős programok, iskolán ill. tanórán kívüli lehetőségek - iskolaorvosi rendelés - iskolai pszichológiai rendelés - iskolafogászati rendelés - a gyerekekkel való foglalkozás közben adódó pedagógiai lehetőségeket kihasználva minden területen (szakórákon, szakkörökön, egyéni foglalkozáson stb.) - plenáris általában egy-egy évfolyam részvételével rendezett előadások, rendszerint külső szakember meghívásával 106

107 Környezeti nevelés a Veszprém Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziumában A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet s benne az emberi társadalom harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma világszerte, így Magyarországon is kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jogaival, a bioszféra iránti felelősségünkkel kapcsolatosak, ezért hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, attitűdöket és szokásokat formálóak. A környezeti nevelés minden pedagógus és tantárgy feladata (hiszen minden ugyanarról a világról szól!). Fontos, hogy az iskolai élet mindennapjaiban, a tanítási órákon kívül is érvényesüljön a nevelőintézmény egészének ökológiai kultúrája (pl: hulladék újrahasznosítás, energiatakarékosság, stb.). A környezeti nevelésnek az iskolán (az intézményes nevelésen) kívüli formái: teret nyújthatnak közművelődési intézmények, múzeumok, növény- és állatkertek, vadasparkok, nemzeti parkok, környezetvédelmi oktatóközpontok, a természet- és 107

108 környezetvédő mozgalom civil szervezetei, csoportjai stb. A velük való együttműködés igen fontos az iskolai környezeti nevelés társadalmasítása szempontjából. A környezeti nevelési célkitűzései A helyi környezeti nevelési célok megfogalmazásához segítségünkre lehetnek a Nemzeti alaptanterv Környezeti nevelés közös követelményében megfogalmazott elvárások. A nevelési célok azonban csak akkor képezheti igazán az iskola minőségfejlesztő munkájának alapját, ha konkrétak, azaz a helyi sajátosságokat is figyelembe veszik. Rendszerszemléletre nevelés A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Ennek során el kell jutni odáig, hogy a tanulók képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét. Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása Nem elegendő az egyes problémák, de még a problémák összefüggéseinek felfedeztetése sem, ha nem alakul ki az a képesség, hogy a problémákra válaszokat is keressenek a tanulók. Fontos, hogy az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, s az alternatívák értékelése, ellenőrzése után képesek legyenek a helyes, megfelelő válasz kiválasztására. A globális összefüggések megértése A létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek globális problémákká szövődnek össze. Nagyon fontos, hogy ne csak egyenként lássák ezeket a gondokat a tanulók, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék. Legyenek képesek ezeket az okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása 108

109 Környezetünk minősége, gazdagsága létminőségünknek egyik alapvető meghatározója, mégsem tükröződik vissza gondolkodásunkban automatikusan. Még ennél is nehezebb megértetni a létminőséghez szükséges nem anyagi jellegű dolgok szerepét az életünkben. A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása Nem elegendő a szemléleti alapok megteremtése, arra is szükség van, hogy közösen fedezzük fel, hogy mit is tehetünk egyéni életünkben. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet miden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. A szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben Alapvető annak a belátása, hogy az ember történelme során nemcsak szembefordult környezetével, hanem számos esetben tudott azzal harmóniában is élni. E harmonikus együttélés eredményeként alakult ki a szerves (organikus) kultúra. A környezeti nevelés témakörei és tartalma Vásárlási szokások - A családi bevásárlókosár. - Az iskolai büfé kínálata. - Bevásárlóközpontok. - A környezetbarát vásárlás. - A reklámok hatása a bevásárlási szokásokra. Hulladék - A háztartási hulladék régen és ma. - A háztartási hulladék típusa, csökkentése és otthoni kezelése vidéken és a városban. - Az iskolai hulladék típusai és kezelése az iskolában. - A szelektív hulladékgyűjtés és lehetőségei otthon és az iskolában. 109

110 - A hulladék égetése és/vagy lerakása. - Hulladékból energia a jövő egyik energiaforrása? - A települési önkormányzat hulladékkezelése. Levegő - A család levegőszennyezése. - A hazai és nemzetközi levegő-szennyezettségi adatok elemzése. - Zajártalmak otthon, az utcán és az iskolában. Víz - Az ivóvíz útja a kúttól a háztartásig vízművek. - A szennyvízkezelés ipari módszerekkel szennyvíztisztító telepek. - A házi szennyvíztisztítás alternatív lehetőségei. - A települési önkormányzat teendői közműolló. - A biológiai és kémiai vízminősítés tanulói vízvizsgálatok. Talaj - Talajszennyezés a kiskertekben. - A városi parkok talaja. - Komposztálás. Energia - A lakások fűtése környezetszennyező hatásának változása a történelem során. - Energiatakarékosság otthon. - A háztartási energiaszámlák elemzése. - A jelen és a jövő energiaforrásai. - Tanulmányi látogatás energiatermelő üzemekben. Tájékoztatás - Az információforrások kezelése: szakkönyvek, folyóiratok, újságok, internet, CD. - A környezetvédelmi- és a hulladéktörvény hatása az egyén életére és az oktatásra. A környezettan oktatás nevelés színterei: - osztályfőnöki órák - biológia, kémia, kötelező komplex természettudományos tantárgy szakórák - egyéb tantárgyak órái - tanulmányi kirándulások 110

111 - iskolán belüli gyakorlati természetvédelem (használt elemek, italdobozok gyűjtése) - nyári táborok, téli sítáborok - iskolai szervezésű természetjárás - nem iskolai szervezésű környezetvédelmi rendezvények, ehhez kapcsolódó sportesemények. A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanulók dicsérete és jutalmazása, fegyelmezése: Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten: - tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, - kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez. A kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet és jutalmat von maga után. Az elismerés lehet szóbeli és írásbeli. Az írásos dicséreteket a tanuló ellenőrző könyvébe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók az osztályozó konferencián tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretet kaphatnak, amit a bizonyítványba és a törzslapra is be kell vezetni. Tantárgyi dicséretet félévkor, vagy tanév végén az a tanuló kaphat, aki a félév ill. tanév során a tantárgyi követelményeket kiemelkedően teljesítette. A dicséretre a szaktanár tesz javaslatot. Amennyiben a diák valamely tárgyból (kivéve magatartás, szorgalom illetve írásbeli munkák külső alakja) tisztán jeles osztályzatot produkál, akkor az 111

112 osztályzata félévkor ill. tanév végén kitűnő. Az értesítőben illetve a bizonyítványban megjelenő kitűnő minősítés egyúttal tantárgyi dicséret is. Az írásos dicséretek formái: Szaktanári dicséretet az a tanuló kaphat, aki a szaktárgyi ismeretek elsajátítása során kiemelkedő teljesítményt nyújt. A szaktanár a tanulót példaként állítja az osztályközösség elé. A szaktanár a dicséretet az ellenőrző könyv útján - indoklással - a szülő tudomására hozza. Osztályfőnöki dicséretben részesülhet az a tanuló, aki az iskola munkája során kiemelkedő teljesítményt nyújt, és ezáltal osztályközössége hírnevét is gyarapítja, az osztályfőnök a dicséretet az ellenőrző könyv útján - indoklással - a szülő tudomására hozza. Igazgatói dicséretben részesülhet az a tanuló, aki munkájával, magatartásával, segítőkészségével, közösségi tevékenységével az iskola hírnevét gyarapítja, tanulmányi versenyen, sportversenyen kiemelkedő teljesítményt nyújt. A dicséretet az osztályfőnök vagy a szaktanár javasolja, majd az osztályfőnök írja be indoklással az ellenőrző könyvbe, s az igazgató írja alá. Nevelőtestületi dicséretet kaphat az a tanuló, aki az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, vagy egyéb több fordulós verseny országos döntőjében, illetve országos jellegű kulturális vagy sportversenyen helyezést ért el. Odaítéléséről az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület dönt. A nevelőtestületi dicséretet az igazgató adja át Általános tanulmányi dicséretet az a tanuló kaphat, aki tanulmányi kötelezettségét több szakterületen kiválóan teljesíti legalább egy tanéven át. A dicséretet az osztályfőnök- több szaktanárral egyetértésben - kezdeményezi az év végi osztályozó értekezleten és az osztályban tanító tanárok közössége dönt odaítéléséről. A dicséretet az osztályfőnök a tanuló törzslapjára és a bizonyítványba is bejegyzi, s a tanévzáró ünnepélyen az igazgató hirdeti ki. A jutalmazás formái: Oklevelet a tanév végén a tanulmányi, sport és magatartási dicséretben részesülő, valamint a tanév során nem mulasztó, és a tanév során tantestületi dicséretben részesülő tanulóink kapnak. 112

113 Könyvjutalmat az általános tanulmányi dicséretben részesülők a 4,75 vagy annál magasabb tanulmányi eredményt elérők és az érettségi vizsgát kitűnő eredménnyel záró tanulóink kapnak. Könyvvel jutalmazzuk még azon végzős tanulóinkat, akik több éven át sikeresen vettek részt versenyeken, illetve kiemelkedő közösségi munkát végeztek. Az iskola aranykoszorús jelvénye kitüntetést több évi kiemelkedő tanulmányi munkáért, kimagasló közösségi magatartásért kaphatják az iskola végzős tanulói. Az odaítélés kritériumai: - a tanuló év végi tanulmányi eredménye a középiskolai évek során átlagosan legalább 4,6 volt. - középiskolai évei alatt kimagasló közösségi magatartást tanúsított OKTV, vagy OSZTV és/vagy más országos versenyen, illetve pályázaton vett részt és ezért korábban már elismerésben részesült. A kitüntetésre az osztályfőnök és az osztályközösség együttesen tesz javaslatot. Odaítéléséről előbb a diákönkormányzat, majd a nevelőtestület dönt. A kitüntetést, mely pénzjutalommal is jár, a ballagási ünnepségen az igazgató adja át. A kitüntetést az osztályfőnök bejegyzi a tanuló törzslapjára és bizonyítványába. A jó tanuló - jó sportoló díj Minden tanév végén az a végzős tanuló kaphatja meg, akinek esetében teljesülnek az alábbi feltételek: a tanuló tanulmányi átlaga (a korábbi években is) nem lehet 4,0 alatti, a tanulmányi évei folyamán valamelyik tanulmányi versenyen részt vett részvétel az iskolai házi bajnokságon részvétel a városi diákolimpia versenyein diákolimpia megyei egyéni versenyén 1-6. helyezés elérése, csapatban 1-4. helyezés elérése. A fenti kritériumok összességükben értendők. A Nyakas János Alapítvány díját nyerheti el a tanuló az alapító okiratban rögzített kritériumok szerint. 113

114 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Jelenleg egy tanárkolléga fogja össze, ill. végzi az ifjúságvédelmi munkát. Sokat segít az iskolaorvos és a védőnő is. Feladat: felkutatni a veszélyeztetett diákokat, megismerni őket és családjukat, a baráti körüket, diagnosztizálni a veszélyeztetettség fő okát (okait), megfogalmazni a megoldás módját, tisztázni ebben az iskola tennivalóit, felvenni a kapcsolatot a megfelelő szervekkel (önkormányzat, Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ, Veszprém Városi Hátrányos Helyzetű Fiatalokért Egyesület), amelyekkel nagyon jó kapcsolatot ápolunk. Cél: A gyermek megmentése a tanulás, a normális élet, a boldogulás ügyének. Az osztályfőnök szerepe itt is kulcsfontosságú: elvileg neki kell először felfigyelni azokra a jelekre, amelyek a diák veszélyeztetettségére utalhatnak. Fontos: a tapintat, az empátia, a türelem. A szülővel írásban, szóban (személyesen és telefonon) tartjuk a kapcsolatot. Ugyancsak ritkán, de előfordul, hogy a tanuló tanulási zavarának más oka van (pl. diszlexia, diszgráfia) ilyen esetben szakember véleményét alapul véve az igazgató felmentést vagy könnyítést ad a diáknak. Pl. az írásbeli dolgozatát szóbeli felelettel váltja ki, vagy számítógépet használhat a dolgozat megírásához. A könnyítés rendszerint eredményre vezet. A szaktanár kellő megértéssel és tapintattal foglalkozik az ilyen tanítványával. A tanulói baleseteket évenként, ha szükséges alkalmanként balesetvédelmi oktatással igyekszünk megelőzni. Végzi: osztályfőnök, az érintett szaktanárok, esetenként az igazgatóság valamely tagja ill. külső előadó (pl. közlekedésbiztonsági szakember). A tanulóink egészségére hetenkénti rendeléssel iskolaorvos vigyáz. Szemészeti vizsgálatok, fogászati vizsgálatok és a szükséges belgyógyászati vizsgálatok évi rendszerességgel történnek. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a tanulók fejlődését hátráltató okokat és pedagógiai módszereinkkel igyekszünk megelőzni ill. ellensúlyozni a káros hatásokat. 114

115 Az iskolában tanítás után várakozó bejáró diákok a számítógépek mellett vagy tanulással töltik az idejüket. A hátrányos helyzetű tanulókról az önkormányzatok jegyzőitől hivatalos értesítést kapunk. Az osztályfőnök, az ifjúságvédelmi felelős, de minden a diákkal közelebbi kapcsolatba kerülő pedagógus kötelessége a kellő tapintattal és körültekintéssel figyelemmel kísérni a tanuló sorsát. Szükség esetén pedagógiai, pszichológia ill. anyagi segítséget nyújtunk. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy nem csak a definíciónak megfelelő esetekben találkozunk hátrányos helyzetű diákkal, hanem a jegyzők látóköréből kieső tanulók között is. Számos jelből lesz ez a jó pedagógus előtt nyilvánvalóvá. Az ilyen diákokat természetesen ugyanolyan figyelemmel és segítőkészséggel kezeljük, mint a jegyzők által kiemelteket. 115

116 A Veszprém Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma szakmai programja Bevezető rész 116

117 A szakmai program kidolgozását meghatározó tényezők l. Az iskolafenntartó elvárásai Kiemelt szempontok: a tanulólétszámok alakulása hosszú távon a fejlesztés tárgyi és személyi feltételei az iskolafenntartónak az iskolával szembeni minőségfejlesztési elvárásai. 2. A tanulók iskolával szembeni elvárásai A tanulókat több körülmény befolyásolja az iskolák közötti választásban. Ilyenek pl. a szülő, a testvér, a baráti kör példája, javaslata, s csak részben önálló döntés eredménye, hogy melyik iskolát választják. Sokféle szakmai jellegű ismeret iránt mutatkozik érdeklődésük, azok közül kiemelkednek az alábbiak: számítógépes ismereteket nyújtó, marketing idegenforgalmi, pénzügyi, számviteli területek. 3. A szülők iskolával szembeni elvárásai A szülői ház biztatása mögött nagyon sok esetben saját tapasztalat húzódik meg: szűkebb vagy tágabb családi körből kerültek ki már az iskola tanulói, s így van ismeretük az itt folyó oktató és nevelő-munkáról. Felhívhatják a figyelmet tevékenységünkre (szakmai, tantárgyi sikereinkre, versenyeredményeinkre a médiákban megjelenő híradások is. 4. A gazdálkodó szervezetek elvárásai röviden kész munkaerőt kapjon, széles alapú szakmai képzést biztosítson az iskola. 117

118 Az ebből további követelmények - gyakorlat-orientált képzés legyen - a csoportmunka erősítése - a tanulói önállóságot biztosító új, hatékony módszerek keresése. 5. A tanulók továbbtanulását biztosító iskolák elvárásai Iskolánk a gazdasági jellegű felsőfokú képzés felé orientál. A közgazdaság szakmacsoportra iskolázunk be, erre épül az érettségi vizsga utáni szakmai képzés. Közgazdaság ismeretek komplex szakmai tantárgyból középszinten és emelt szinten biztosítjuk az érettségire való felkészülést, ez az ötödik, kötelezően választandó vizsgatárgyakat jelenti a szakgimnáziumban. A felsőfokú tanulmányok érdekében többletpont elérését szolgáló oktatásra koncentrálunk, ebből a célból a tehetséges tanulókat a szakmai tanulmányi versenyekre készítjük fel, szakköri munkában foglalkoztatjuk, emelt szintű érettségi vizsga letételére ösztönözzük tanítványainkat. Az információs társadalom kialakítására irányuló törekvésekkel összhangban kell lenni a szakemberképzésnek. A papír nélküli irodák megteremtése még távoli jövőnek tűnik, a valóságban azonban sokkal közelebb van, mint gondolnánk. Egyrészt az Európai Unióhoz való csatlakozás, másrészt az ország gazdasági helyzetének javítása kényszerítő hatással van az informatika és vele karöltve a szakembergárda - megfelelő mértékű fejlődésére, fejlesztésére. A leggyakrabban a gépírás ismereteikre van szükség, nagyon kis mértékű eltéréssel a szövegszerkesztésre. A szövegszerkesztés hatékony alkalmazásának előfeltétele a megbízható és gyors gépírástudás (lehetőleg tízujjas vakírás), ezért a közgazdasági szakmacsoportos alapozás keretében változatlanul szükségesnek tartjuk a ügyviteli gyakorlatok tantárgy oktatását. Ennek a tudásnak a birtokosai a szövegbevitel okozta nehézségek helyett az érdemi szövegszerkesztési feladatok megoldására helyezhetik a hangsúlyt. 118

119 MELLÉKLETEK A pedagógiai program felépítése 1. Nevelési program, 2. Helyi tanterv és szakmai program I. melléklet: az érvényben lévő képzéseink részletes óratervei II. melléklet: a középszintű érettségi tantárgyak követelményei, témakörei III. melléklet: elektronikus napló adatvédelmi szabályok IV. melléklet: közgazdasági szakközépiskolai közismereti tantárgyak tantervei (szakközépiskolai kerettanterv helyi adaptációja) kifutó rendszerben a 9. évfolyamra a 2013/2014. tanévben belépőktől a 2015/2016. tanévben belépőkig (utolsó évfolyam érettségizik 2018/2019- es tanévben) V. melléklet: közgazdasági szakgimnáziumi helyi tanterv közismereti tantárgyak tantervei (szakgimnáziumi kerettanterv helyi adaptációja) 2016/2017. tanévtől kezdődően a 9. évfolyamon felmenő rendszerben, kibővítve 2017/2018-as tanévtől a szakgimnáziumi nyelvi előkészítő évfolyam közismereti tantárgyainak tanterveivel VI. melléklet: szakképzési helyi tanterv a közgazdasági szakközépiskola szakképzési tanterve a évfolyamra (egységes valamennyi ágazaton (specializáción) OKJ Pénzügyi-számviteli ügyintéző, valamint OKJ Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítések kerettantervének helyi adaptációja, kifutó rendszerben a 9. évfolyamra a 2013/2014. tanévben belépőktől a 2015/2016. tanévben belépőkig (utolsó évfolyam érettségizik 2018/2019-es tanévben) VII. melléklet: szakképzési helyi tanterv a közgazdasági szakgimnázium szakképzési tanterve a évfolyamra (egységes valamennyi ágazaton (specializáción) OKJ Pénzügyi-számviteli ügyintéző, valamint OKJ Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítések kerettantervének helyi adaptációja, 2016/2017. tanévtől kezdődően a 9. évfolyamon felmenő rendszerben, 2017/2018-as tanévben belépőkig 119

120 (utolsó évfolyam érettségizik 2020/2021-es tanévben) VII/A-B. melléklet: szakképzési helyi tanterv a közgazdasági szakgimnázium szakképzési tanterve a évfolyamra MELLÉKSZAKKÉPESÍTÉS NÉLKÜL (egységes valamennyi ágazaton (specializáción) OKJ Pénzügyi-számviteli ügyintéző, valamint OKJ Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítések kerettantervének helyi adaptációja, 2016/2017. tanévtől kezdődően a 9. évfolyamon felmenő rendszerben, 2017/2018-as tanévben belépőkig (utolsó évfolyam érettségizik 2020/2021-es tanévben) VIII/A-B. melléklet: szakképzési helyi tanterv a közgazdasági szakgimnázium szakképzési tanterve a évfolyamra (egységes valamennyi ágazaton (specializáción) OKJ Pénzügyiszámviteli ügyintéző, valamint OKJ Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítések kerettantervének helyi adaptációja, 2018/2019. tanévtől kezdődően a 9. évfolyamon felmenő rendszerben, IX. melléklet: szakképzési helyi tanterv a közgazdasági szakgimnázium szakképzési tanterve a szakképző évfolyamokra az OKJ Pénzügyi-számviteli ügyintéző, az OKJ Vállalkozási és bérügyintéző és az OKJ Államháztartási ügyintéző szakképesítések kerettantervének helyi adaptációja, a 2016/2017-es tanévtől kezdődően, X. melléklet: szakképzési helyi tanterv a szakképző évfolyamokra az OKJ Irodai titkár szakképesítés kerettantervének helyi adaptációja, a 2016/2017-es tanévtől kezdődően, XI. melléklet: szakképzési helyi tanterv a szakképző évfolyamokra az OKJ Szoftverfejlesztő szakképesítés kerettantervének helyi adaptációja, a 2017/2018-as tanévtől kezdődően, XII. melléklet: szakképzési helyi tanterv a közgazdasági szakgimnázium szakképzési tanterve a szakképző évfolyamokra az OKJ Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés kerettantervének helyi adaptációja, a 2018/2019-es tanévtől kezdődően, XIII/A. melléklet: szakképzési helyi szakmai tanterv az esti munkarend szerinti iskolarendszerű felnőttoktatásra vonatkozóan, első beiskolázás szeptember, kifutó május 120

121 OKJ Pénzügyi-számviteli ügyintéző OKJ Vállalkozási és bérügyintéző OKJ Irodai titkár XIII/B. melléklet: szakképzési helyi szakmai tanterv az esti munkarend szerinti iskolarendszerű felnőttoktatásra vonatkozóan, első beiskolázás szeptember OKJ Pénzügyi-számviteli ügyintéző, kifutó május OKJ Vállalkozási és bérügyintéző, kifutó május OKJ Irodai titkár OKJ Vállalkozási mérlegképes könyvelő OKJ Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II XIII/C-D. melléklet: szakképzési helyi szakmai tanterv az esti munkarend szerinti iskolarendszerű felnőttoktatásra vonatkozóan, első beiskolázás szeptember OKJ Pénzügyi-számviteli ügyintéző OKJ Vállalkozási és bérügyintéző XIV. melléklet: helyi tanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára, esti munkarend szerinti iskolarendszerű felnőttoktatás évfolyamára vonatkozóan, a kerettanterv helyi adaptációja, 2017/2018-as tanévtől. 121

122 122

123 123

124 124

125 125

126 126

127 127

128 128

129 129

130 130

131 131

132 132

133 133

134 134

135 135

136 136

137 137

138 138

139 139

140 140

141 141

142 142

143 143