BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT NEMZETKÖZI ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ SZAKIRÁNY

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT NEMZETKÖZI ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ SZAKIRÁNY"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT NEMZETKÖZI ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ SZAKIRÁNY SOMOGY MEGYEI GYERMEKTÁBOR MARKETING STRATÉGIÁJA BUDAPEST, KÉSZÍTETTE: SZABÓ VIRÁG

2 Tartalomjegyzék Felhasznált ábrák és táblázatok jegyzéke Bevezetés, témaválasztás indoklása Turizmusmarketing Turizmus, mint iparág bemutatása középpontban a balatoni régió Ifjúsági turizmus, mint önálló turisztikai szegmens Somogy Megyei Gyermektábor jelene Az intézmény bemutatása A tábor működésének jellemzése A gyermektábor szolgáltatásainak kínálata Saját szervezésű minden évben megrendezésre kerülő programok Az árak alakulása Fonyódligeten A Somogy Megyei Gyermektábor külső környezetének elemzése STEEP analízis Társadalmi környezet Technológiai környezet Természeti környezet Gazdasági környezet Politikai és jogi tényezők Porter féle versenyhelyzet elemzés Beszállítók helyzete Potenciális piacra lépők Vevők alku pozíciója Helyettesítő szolgáltatások megjelenésnek veszélye A legnagyobb versenytárs- Zánka bemutatása SWOT analízis-a belső környezet elemzése

3 8. Saját kérdőíves kutatás a fogyasztói attitűdökről A kérdőív célja, hipotézisek megfogalmazása A megkérdezés körülményei és lebonyolítása A kérdőív felépítése A válaszok elemzése A kutatás eredményei Marketing és kommunikációs célok meghatározása Stratégia a 7P marketing mix alapján A szolgáltatás termék-az első P Ár és fizetési feltételek-a második P Csatornapolitika-harmadik P Kommunikációpolitika-a negyedik P Az emberi tényező-az ötödik P A tárgyi elemek-hatodik P A szolgáltatási folyamat- a hetedik P Összegzés Irodalomjegyzék Mellékletek 76 4

4 Felhasznált ábrák és táblázatok jegyzéke Ábrák 1. Utazások megoszlása a lakosságban régiók szerint 2009-ben 2. A lakosság utazásainak motivációja százalékos eloszlásban 2009-ben 3. Fogyasztói árak alakulása 4. Költésszerkezet a többnapos belföldi utakon, A válság hatása a 2011-re tervezett utazásokra 6. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint Utazások célterületei 8. Napi költségek megoszlása teljes ellátás esetén 9. A tábor ismertsége a válaszadók körében Táblázatok 1. Spontán asszociációk a Balaton szó hallatán 2. Balaton erősségei és gyengeségei 3. Ifjúság turizmus SWOT elemzése (részlet) 4. Vendégek eloszlása és az árak alakulása A Somogy Megyei Gyermektábor SWOT elemzése 6. Kommunikációs aktivitások eloszlása hónapokra lebontva 5

5 1. Bevezetés, témaválasztás indoklása Mikor először felmerült a szakdolgozati témaválasztás gondolata számomra egyértelmű volt, hogy miről szeretnék írni. Kislányként minden nyarat a Balaton partján töltve beleszerettem a tóba és a körülötte lévő helyekbe. Iskolásként sokat táboroztam a Somogy Megyei Gyermektáborban majd később nagyon sok nyarat dolgoztam ott, egyre jelentősebb feladatokat kapva, így egyre jobban átláthattam azt, hogy milyen nehézséggel jár egy ilyen intézmény működtetése. Témaválasztásom fő oka hogy ezt az intézményt ismerem a legjobban, és itt dolgoztam a legtöbbet is. Ezen időszak alatt fontossá vált számomra a tábor sorsa és nagyon megszerettem az itteni kihívásokkal teli munkát is. Nagyon aktuálisnak érzem a témát más okokból is, hiszen nagyon fontos kérdés az, hogy hogyan tudjuk megőrizni a régi értékeket olyan formában, hogy megfeleljenek a ma követelményeinek. A Somogy Megyei Gyermektábor egy régi rendszer jól működő intézménye volt. Akkoriban adottak voltak a feltételek ahhoz, hogy jól és nyereségesen működhessen, hiszen az akkori rendszer ehhez minden feltételt biztosított. Manapság viszont nehéz feladat sikeresen működtetni egy turisztikai intézményt, különösen egy olyan intézményt mely önkormányzati fenntartású. Leendő közgazdászként úgy érzem, hogy feladatom az ilyen intézmények segítése, működésének biztosítása az általam tanultak és a saját kreativitásom alapján. Szakdolgozatomban több kérdésre próbálom megtalálni a választ többek között arra, hogy miként működtethető sikeresen egy olyan intézmény, amely önkormányzati intézményként vállalkozási tevékenységet is folytat. A tábor a Somogy Megyei Önkormányzat fenntartásában működik. Minden téren önellátó, sőt befizető az önkormányzat felé. Mivel önkormányzati intézményről beszélünk, ezért ki van téve olyan kötelezettségeknek és szabályoknak, melyek nagyban beszűkítik a mozgásterét, például a közbeszerzés és a pályázatokra való jelentkezés terén. Dolgozatomban igyekeztem olyan stratégiát és kommunikációs tervet kidolgozni, mellyel segítséget nyújthatok a további sikeresebb működés érdekében. Dolgozatomat 3 nagy részre lehet bontani. Az első rész szekunder kutatásokat és környezeti elemzéseket tartalmaz, a második rész saját fogyasztói attitűd kutatásomat tartalmazza, a harmadik részben pedig a marketing mixben összefoglalt ajánlásaim, javaslataim találhatók. 6

6 2. Turizmusmarketing 1 Úgy gondolom mindenekelőtt fontos bemutatni, hogy mi is az a turizmus és milyen specifikusságai vannak ennek a szektornak és ezen belül, milyen specifikus helyet foglal el e szektorban egy olyan intézmény, mint a Somogy Megyei Gyermektábor. A turizmus szektor a világ egyik legdinamikusabban fejlődő és bővülő ágazata. Mindezek mellett ez egy nagyon összetett ágazat is, hiszen nem egyedül egy termék vagy egy szolgáltatás értékesítéséről van szó, hanem ezek összességéről. Fontos tisztázni, hogy mit is nevezünk pontosan turizmusnak. A World Tourism Organisation meghatározása szerint A turizmus magában foglalja a személyek lakó-és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat. A meghatározást elemezve is egyértelművé válik, hogy mennyire összetett szektorról beszélünk a turizmus esetében. Vegyük sorra, hogy mik a turizmus legfontosabb megkülönböztető jellemzői: Helyváltoztatással és a meglátogatott helyen való tartózkodással jár A tartózkodási hely különbözik az állandó lakhelytől és a munkahelytől A tartózkodás csak ideiglenes Mindig határozott célja van az utazásnak A dolgozatom során én csak a belföldi turizmussal foglalkozom, mivel az elemezendő intézmény profilja egyértelműen ezt kívánja meg, a miértet a későbbiekben fogom részletesen kifejteni. A belföldi turizmus tulajdonképpen az adott ország lakosainak országhatáron belüli utazásait foglalja magába. Marketing szempontból a leglényegesebb dolog az utazás célja, melynek alapján 3 különböző csoportot különböztetünk meg: 1 Veres Zoltán: A szolgáltatásmarketing alapkönyve, Akadémiai Kiadó Zrt., 2009, Budapest, p

7 Vakáció turizmus: vízparti üdülés, körutazás, kulturális turizmus, gasztronómiai túra, sportturizmus, wellness, kalandturizmus stb. Hivatásturizmus: üzleti utazás, tanulmányút, rendezvényturizmus Speciális motivációk: rokonlátogatás, vallási turizmus, oktatási turizmus, kiránduló turizmus, bevásárló turizmus stb. Ebben a felosztásban jól látszik, hogy egy főleg gyermekeket fogadó intézmény egyértelműen az első csoportot tekinti célcsoportjának. Hiszen mind a családos nyaralók, mind a gyermek csoportok és a céges csapatépítő csoportok is ide tartoznak. A turizmus piaca A turisztika üzletágat sok szereplő alkotja. Ide tartoznak a turizmusra motivált turisták, a közreműködő szolgáltatók (közlekedés, szállás, vendéglátás, kereskedelem, utazási iroda, bank, biztosító) továbbá a fogadóterületet irányító intézmények, mint az állami és önkormányzati szervek és természetesen ide soroljuk a fogadó terület lakosságát is. Ennek következtében nem meglepő a következtetés, hogy a turizmus kínálati oldala nagyon komplex, hiszen ide tartozik az infrastruktúra, a turisztikai vonzerő, a szálláshelyek, a biztonság, a vendégszeretet, az árak és minden egyéb szolgáltatás, mint az étkezés és a szórakozási lehetőség. Még hosszan lehetne folytatni a sort, de úgy, gondolom ez is elegendő ahhoz, hogy érzékeltessem a probléma összetettségét. A turizmus szereplőit a turizmusrendszer kapcsolja össze, hogy megkönnyítse a kereslet és a kínálat találkozását és e folyamat során a marketingnek, kulcsfontosságú szerep jut. A kínálati oldal után vizsgáljuk meg a másik oldalt a keresleti oldalt is közelebbről. Ide soroljuk a szabadidőt, a diszkrecionális jövedelmet és a motivációt. Ezen 3 összetevő együttes jelenléte szükséges ahhoz, hogy a fogyasztóban megszülessen az igény az utazásra. A régió imázs fontos tényezőként jelenik, meg mivel tartalmazza a fizikaitermészeti környezet és a fogadó lakosság imázsát is. Nagyon nehéz a negatív, berögzült sztereotípiákat pozitív irányban elmozdítani. Hosszú idő és sok tapasztalat szükséges 8

8 ehhez. A vizsgált esetben a régiónak nincs negatív megítélése, hiszen a Balaton régióról beszélünk, ami az egyik legkedveltebb belföldi úti cél. Ellenben magának az intézménynek annál több előítélettel kell megküzdenie a múltjából adódóan. Hiszen 20 évvel ezelőtt még úttörőtáborként üzemelt. Nagyon kemény feladat az emberek gondolkodását megváltoztatni miközben a külső nem változik lényegesen, de a tartalom igen. A turizmusmarketing egyedi elemei A turizmus sajátossága hogy a fogyasztó az indulástól az utazás végégig javak és szolgáltatások tömegét vásárolja meg és veszi igénybe ennek következtében szolgáltató üzletágak tömegével kerülhet kapcsolatba. Ebből következik, hogy a turizmusmarketing legfontosabb specifikumai a következők: a fogyasztó magas szabadságfoka a döntés kockázata nagyon magas-korlátozott idő áll rendelkezésre, külön erre a célra lett megtakarítva a fizetendő összeg, az elvárások ritkán egyeznek meg a valósággal kereslet rendkívüli módon szezonális: nehéz alkalmazkodni, hiszen az utazások nagy többsége a nyári hónapokban zajlik tehát a szolgáltatónak 4-5 hónap alatt kell megkeresnie a sikeres működéshez elegendő anyagi javakat nehéz egész évben jövedelmezőnek lenni vagy esetleg egy arculatváltáshoz megfelelő anyagi forrásokat találni, hiszen ez nagyon költséges lehet a kereslet nehezen kiszámítható, ingadozó egyértelmű hogy a kínálat nagyon röghöz kötött, míg a kereslet gyakran és rugalmasan változik a kereslet és a kínálat időben nagyon elkülönül egymástól a turisztikai szolgáltatások megítélésében több tényező is közrejátszik: élmény, kapcsolatok 9

9 helyettesítő szolgáltatások állandó fenyegetése kiemelkedő a közvetítők szerepe 3. Turizmus, mint iparág bemutatása középpontban a balatoni régió A turizmus összes feltételét nem lehet egyéni szinten biztosítani. Tehát például a fogadó terület kedvező imázsának kiépítése és gondozása, a turisztikai célú fejlesztések biztosítása önkormányzati és állami feladat. Magyarországon a turizmusmarketing irányító szerve a Magyar Turizmus Zrt. Ennek az intézménynek a feladatai közé tartozik Magyarország imázsának javítása belföldön, és külföldön egyaránt, a magyar turisztikai kínálat piacra juttatása, a regionális együttműködés támogatása, marketingkommunikációs tevékenység folytatása stb. Regionális szinten működnek továbbá a Turizmus Zrt-hez tartozó Regionális Marketingigazgatóságok és a Tourinform hálózat. Ezen intézmények feladata a régió imázs gondozása, információ nyújtása, eseményszervezés, környezet és tájvédelmi fejlesztések, és még lehetne sorolni mennyire sokoldalú kihívás elé vannak állítva régió szinten is a turisztikai intézmények. A balatoni régió bemutatása turisztikai szempontból A Magyar Turizmus Zrt. minden évben készít egy marketing tervet, amely tartalmazza azokat a stratégiai elemeket, kampányokat, tevékenységeket, melyeket a szervezet az év során hangsúlyozni kíván. Ezek között a Balatoni régió mindig kiemelt szerepet kap, hiszen a belföldi régiók között ez a legkedveltebb és legtöbbet látogatott régió az országban. Nem kívánom az előző évek összes stratégiai tervét felvonultatni, mert úgy gondolom, hogy nem kérdés a Balatoni régió központi szerepe. Ezért csak a 2011-es marketing terv sarkalatos és ide tartozó részét szeretném röviden ismertetni. A Magyar Turizmus Zrt es marketing terve-balatoni régió 2 2 Új vizeken, Magyar Turizmus Zrt es marketing terv letöltve: :02 10

10 A Balatoni régió esetében már sokadik éve kap hangsúlyt a szezonalitás és próbálják elérni annak koncentrálódásának csökkenését. Igyekeznek elérni azt, hogy az éves vendég éjszakák száma egyre nagyobb százalékban essen a nyári főszezonon kívüli hónapokra. A Balaton vendégkörét nyáron főleg a kisgyermekes családok és a fiatalok adják, míg télen inkább az idősebb korosztály található meg a környék wellness szolgáltatást nyújtó létesítményeiben. Kiemelt régiós komplex turisztikai termékek között szerepel a családi és vízparti üdülés, szabadidős tevékenységek és kirándulások. Ezen termékek tökéletesen megfelelnek a tábor profiljának, melynek pontos mibenléte a későbbiekben kerül kifejtésre. Látható tehát hogy a régiós törekvések nagyon is kedvezőnek bizonyulnak a tábor szempontjából. Néhány konkrét kampány a régióra vonatkozólag: Tiszta erőből nyár, Családosok 24+, Egészség forrása. Továbbá vásárokon való megjelenések (Budapest vásár, vidéki vásárok), különféle tanulmányutak melyek a régió újdonságaira helyezik a hangsúlyt. Számokban a 2011-es marketing terv Balatonra vonatkozó része: Átlagos tartózkodás: 2,9 éj Kereskedelmi szálláshelyeken: 32,8 % Belföldi vendégéjszakák száma: Fő belföldi küldő területek: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Dél- Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Alföld A turizmus tendenciáinak bemutatása élen a balatoni régióval Mivel csak az utóbbi évek tendenciáit szeretném érzékeltetni ezért bővebben csak a 2009-es 2010-es évekkel fogok foglalkozni, illetve a 2011-es év nyári szezonjával. Úgy érzem, hogy a 2008-as válságot megelőző éveket, nem érdemes alapul venni a jelenlegi helyzet vizsgálatánál, hiszen nyilvánvalóan a jobb gazdasági helyzet, az alacsonyabb munkanélküliség és a lakosság nagyobb szabadon felszanálható jövedelme egyértelműen jobb eredményeket mutat, mint a jelenlegi helyzet. Ezért gondolom azt, hogy a 3 év adatai 11

11 elegendők ahhoz, hogy a jelen dolgozat témájaként szolgáló intézmény lehetőségeit, helyzetét jól érzékeltessem es adatok, a válság kezdete 3 Ebben az évben a magyar gazdaság teljesítménye a 2008-ban kirobbant gazdasági válság hatására, jelentősen visszaesett. Nőtt az infláció, visszaesett a lakosság bruttó reálkeresete, 10 % fölé került a munkanélküliség. Ezek a tényezők nyilvánvalóan negatívan hatottak a turizmusra, de mégsem ez az iparág volt a legnagyobb vesztese a gazdaság visszaesésének. A fogyasztói árakat tekintve már elég nagy a különbség a vendéglátói és a szálláshelyi árak között. Ugyanis míg a vendéglátás területén szinte minden évben megfigyelhető egy kismértékű növekedés addig a szálláshelyek kénytelenek voltak csökkenteni az áraikat a szálláshelyek kapacitás bővülésének következtében. A beruházások nagy része új épületek és építmények felépítésében realizálódott. A bevétel több mint 50 %-át a vállalkozások alig Utazások megoszlása a lakosságban régiók szerint 2009-ben több mint 4 %-a adja. Továbbá pedig az árbevétel 1/3-át a 250 fő Forrás: KSH: Jelentés a turizmus évi teljesítményéről feletti vállalkozások termelik meg. Ebből látszik, hogy a nagyobb szállodák, szálloda láncok mekkora potenciált képviselnek a piacon. 1.ábra A belföldi turizmust tekintve egyértelmű, hogy a válság nagyban befolyásolta a lakosság utazásait. Hiszen a diszkrecionális jövedelem csökkenésével az utazások száma is 3 KSH: Jelentés a turizmus évi teljesítményéről, Dr Probáld Ákos; Letöltve: :16 12

12 csökkent. Régiónként meg lehet figyelni, hogy míg Közép-Magyarországról és a Dunántúli régiókból viszonylag többen utaztak hosszabb utazásokra is akár addig az Alföldön többnyire csak hétvégi utazásokról volt szó, és azok is a környéket érintették. A belföldi turizmus volumene 16%-kal maradt el a 2008-as évtől. Ennek oka egyrészt, hogy kevesebb az utazó, másrészt, aki utazik, az kevesebbszer teszi ezt meg. Továbbá csökkent a több napos utazások hossza is jelenleg 5,3 a 6,2 helyett és nagyon erős szezonalitási ingadozást is mutat. Az utazáshoz kapcsolódó lakossági fogyasztás további 19 %-kal csökkent. Ez nyílván összefügg a reálkeresetek csökkenésével. Az utazók jóval kevesebbet költöttek közlekedésre, éttermi fogyasztásra és egyéb élelmiszerek vásárlására is. Mind a hétvégi mind a több napos utazásoknál megfigyelhető jelentős csökkenés. Ami a turisztikai iparágnak a legnagyobb gond, hogy a Közép-Magyarországi és a Dunántúli régiókban volt a legnagyobb visszaesés, amelyek a legnagyobb kibocsátó régiók. Nyilvánvalóan a fejletlenebb régiókban is erős volt a visszaesés, de onnan mindig is kevesebb látogató indult útnak az elmúlt időszakban is. Összességében elmondható hogy az iskolai végzettség, a háztartások anyagi háttere, a gazdasági aktivitás, az anyagi helyzet nagyban befolyásolják az A lakosság utazásainak motivációja százalékos eloszlásban 2009-ben 2. ábra utazásokat. Hiszen Forrás: KSH: Jelentés a turizmus évi teljesítményéről míg a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, a hétvégi házzal, nyaralóval rendelkezők, a dolgozók és a saját bevallásuk szerint jó anyagi körülményekkel rendelkezők nagyobb százalékban keltek útra, mint társaik. Elmondható továbbá az is hogy nem az utazáson részt vevők 13

13 utazásainak a száma csökkent, hanem az utazáson résztvevőknek. A belföldön töltött több napos utazások motivációit a mellékelt diagram jól szemlélteti. A korosztályos megoszlás tekintetében a évesek tették ki az eltöltött idő 25 %-át míg a másik jelentősebb és a témában releváns korosztály a évesek pedig az eltöltött idő 11 %-át tették ki. Ami a belföldi úticélokat illeti. Még mindig a Balatoni régió foglalja el az első helyet az előző évhez képest 7%-os csökkenés ellenére is. Illetve nagyon megerősödtek a régión belüli utazások. Fogyasztói árak alakulása (előző év=100) 3. ábra Forrás: KSH- Jelentés a turizmus évi teljesítményéről Az utazások során a költségek több mint 40 %-át a szálláshelyek költsége adja. A több napos utazások esetén az egy főre eső átlagos napi költés 3530 HUF. Az utazásból való kimaradás okai elsősorban anyagi, illetve egészségügyi okokra vezethetőek vissza. 14

14 2010-es adatok, fellélegzés 4 Ez az év a 2009-es évhez képest gazdasági mutatók tekintetében jobbnak bizonyul, hiszen a gazdaság teljesítménye 1,2 %-kal nőtt a lakosság bruttó reálkeresete pedig 3,6 %- kal emelkedett. A munkanélküliség viszont tovább emelkedett az infláció mértéke pedig 4,9 %-os ebben az évben. A turizmus húzóágazatnak számít ebben az évben, a szakértők szerint még nagy potenciál rejlik benne a továbbiakban is. A fogyasztói árak alakulása továbbra sem kedvez a szálláshely szolgáltatóknak, mert míg a többi szolgáltató akár a vendéglátás terén akár egyéb szolgáltatások terén tud évről évre árat emelni addig a szálláshely szolgáltatók nem. A beruházások volumenüket tekintve tovább csökkentek. Jelentős részét a beruházásoknak továbbra is az épületek, gépek, és jármű park bővítése jelentik. A lakosság 2/3-a maradt ki ebben az évben a szabadidős utazásokból. A régiós eloszlás nagyban nem változott. A Közép-Magyarországi és Dunántúli, azaz a fejlettebb régiók adják az utazók nagy részét. Míg a kevésbé fejlett keleti régiókban többnyire a régión belüli utazás a jellemző. A nyugati régiókból többen, több napra és gyakrabban utaznak, míg az Alföldi régiók esetében pont az ellenkezője a jellemző tehát kevesebben, rövidebb időre, közelebbi célpontokat választanak. A 2009-ben tapasztalt belföldi turizmus Költésszerkezet a többnapos belföldi utakon, ábra Forrás: Jelentés a turizmus évi teljesítményéről volumenének csökkenése megállt. A több napos utazáson részt vevők átlagosan 5,2 utazást 4 KSH: Jelentés a turizmus évi teljesítményéről Letöltés: :36 15

15 tettek meg az évben. A szezonális ingadozás a több napos utazások esetében jelentős maradt. A célrégiók tekintetében jól látható hogy a rövidebb utazások során a régiók megoszlása egyenletesebb, mint a hosszabb utazások esetében. Viszont mind két esetben e a Balatoni régió az amely a vezető szerepet betölti és az eltöltött vendégéjszakák több mint 1/3-át adja. A Balatonhoz ellátogató turisták legfőbb motivációja a szórakozás, pihenés és a sportolás. A turisták költéseit megfigyelve látható hogy az előző évihez képest 11%-kal nőtt a szállásra fordított összeg mértéke. Míg a Közép-Magyarországi régió költései nagyban nem változtak addig a Dunántúli régió lakóinak költései 23 %-kal emelkedtek. Ez mindenképpen pozitív hatással van a belföldi turizmusra, hiszen ez a két legnagyobb küldő régió az országban. Továbbá ennek a növekedésnek a 11%-ka koncentrálódott a több napos utazások költéseire. A több napos utazások esetében 6,3 %-os növekedés tapasztalható. Továbbá ahogy az előző évben úgy 2010-ben is elmondható, hogy az iskola végzettség, a háztartások anyagi háttere, a gazdasági aktivitás, az anyagi helyzet nagyban befolyásolják az utazásokat. Hiszen míg a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, a hétvégi házzal, nyaralóval rendelkezők, a dolgozók és a saját bevallásuk szerint jó anyagi körülményekkel rendelkezők nagyobb %-ban keltek útra, mint társaik. A 2009-es évhez képest némileg nőtt a több napos utazásokon részt vevők száma, de az utazások átlagos száma csökkent. Viszont az utazások átlagos időtartama növekedett. Az utazások motivációja még mindig a szórakozás, pihenés nagy részben (58%). A motiváció továbbá szoros kapcsolatban van a célrégióval is mert míg a Balatonnál töltött idő 85%-a a szórakozást, pihenést szolgálta addig ugyanez az arány a többi régió esetében jóval alacsonyabb körülbelül 37-50% volt csupán. Az utazások ¼-ét a évesek teszik ki, ugyanennyi jut a évesekre. A fiatalabb korosztály is bőségesen képviselteti magát a évesek 10 %-kal míg a legfiatalabbak 18%-kal. 16

16 A célrégiók tekintetében ismét magasan a Balatoni régió helyezkedik el az első helyen. A régió belföldi forgalmának felét a Budapesti régióból érkező lakosság adja. A több napos utazások esetében az átlagos napi költség 3588 HUF/fő volt. Az utazásból való kimaradás két fő indoka továbbra is az anyagi helyzet illetve az egészségügyi állapot volt ben a Magyar Turizmus Zrt készített egy tanulmányt a Balaton imázsa a magyar lakosság körében trendek és változások címmel. Ezen tanulmány megállapításai röviden: 5 A felmérés során voltak fókusz csoportos vizsgálatok és kvantitatív személyes megkérdezések is. Mind két esetben sor került az alábbi témakörökre. A felmérés reprezentatív volt a magyar lakosságra nézve. vízparti utazások szerepe Balatonnal kapcsolatos spontán asszociációk szerepe Balaton imázsa Balatonnal kapcsolatos általános és személyes attitűdök balatoni utazások jellemzői információgyűjtés a Balatonról balatoni utazással való elégedettség jövőben tervezett balatoni utazások 5 Sulyok Judit: A Balaton imázsa a magyar lakosság körében, trendek és változások Letöltés: :49 17

17 Spontán asszociációk a Balaton szó hallatán 1. táblázat Forrás: A Balaton imázsa a magyar lakosság körében, trendek és változások A vízparti utazásokat első sorban a nyári hónapokhoz kötötték és inkább a hosszabb, több napos tartózkodási idejű utazásokhoz. Az utazáshoz társított tevékenységek esetében a fiatalabbak inkább az aktív időtöltésre tették le a voksukat, mint például sport, napozás, buli, ismerkedés. Az idősebb korosztály körében a pihenés, kikapcsolódás tehát a passzívabb időtöltés volt a domináns. A spontán asszociációk során 1000-ből csak 30 embernek volt negatív véleménye, akik a drágaságot említették. A többi 970 megkérdezett elégedett volt tehát pozitív dolgokkal társítja a Balatont. A mellékelt táblázatban jól látható hogy melyek a leggyakoribb asszociációk. Ha nyár, akkor Balaton, ha Balaton, akkor vízpart - ez az egyik leggyakoribb vélemény a Balaton imázsát illetően. Ebből egyértelműen kiderül, hogy a Balatonon való 18

18 időtöltés a többség számára még mindig kizárólag a nyári hónapokhoz kötődik. Továbbá a Balaton az emberek számára a kikapcsolódást, a pihenést, a gondtalan időtöltést testesíti meg. Alapvetően a Balatonról alkotott képe az embereknek mindig is többnyire pozitív volt, ami az elmúlt években tovább erősödött köszönhetően a jobban kiépült közlekedésnek (M7-es autópálya), a széles körű szabadidő eltöltési lehetőségek tárháza, a vendéglátó egységek színvonalának javulása. A Balatonhoz ellátogatók utazási szokásait vizsgálva kirajzolódott, hogy a déli part jobban kedvelt célállomás, mint a dimbes-dombos északi part. Az ide látogatók többsége szinte mindig visszatér ugyanarra a településre, ahol már előtte többször járt. A többség a pihenést részesíti előnyben, de vannak, akik az adott településről szívesen kirándulnak a környéken. A nagy többség pozitívan vélekedik az itt eltöltött időről. Az ide utazók 11,2 %-a használt üdülési csekket a nyaralása során és az üdülési csekket használók köre évről évre egyre nagyobb volt. Ami az információgyűjtést illeti a legtöbben a világhálót vették igénybe (25%) emellett pedig a barátok, ismerősök és a család jelenti a további legkiemelkedőbb információgyűjtési források körét. Balaton erősségei és gyengeségei 2. táblázat A táblázat összefoglalja, következő remekül hogy Forrás: A Balaton imázsa a magyar lakosság körében, trendek és változások melyek azok a tényezők, amelyekben a Balaton pozitív előnyöket mutat és, melyek azok, ahol fejődésre szorul, fejlesztésre van szükség a forgalom, a több turista elérésének érdekében. 19

19 Abban egyetértés van a válaszadók között, hogy a Balatonnak belföldön nincsen versenytársa. A Velencei tó és a Tiszta tó más-más adottságokkal rendelkezik, ezért nem tartják versenytársként számon őket. Külföldön pedig egyértelműen a tengerpartok azok, amelyek nagyobb vonzerőt képviselnek a Balatonnál. Összegezve az elmúlt évek trendjeit és változásait elmondható a Balaton továbbra is pozitív megítélésnek örvend, sőt egyre pozitívabbnak. Az elmúlt évek fejlesztési pozitív hatással vannak a tó megítélésére. Sokat jelent a javuló víz minőség, a bővülő infrastruktúra, a wellness szállodák kiépülése, a jó minőségű kerékpárutak létrejötte. A fiatalok számára fontos tényező hogy egyre több strandon kívüli szórakozás is megjelenik fesztiválok, aqua- és kalandparkok formájában. A tó továbbra is a nyári hosszabb utazások során a legnépszerűbb, de a sikeres marketing kampányok következtében egyre többen látogatják meg a hidegebb hónapokban is elsősorban a wellness szállodák kínálatából választva. 2011: a válság újabb hulláma 6 Mivel a 2011-es nem egy lezárt év ezért csak előzetes tervekről van információnk, melyek természetesen megkérdezéses felmérésen alapulnak. A gazdasági világválság következő mélypontjához érve egyértelmű a kérdés hogy vajon ez mennyire fogja befolyásolni a lakosságot utazási szándékaiban. Az alábbi diagramon látható a válaszadók véleménye. 6 M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Kft. a Magyar Turizmus Zrt megbízásából: A magyar lakosság utazási tervei a május-szeptemberi időszakra Letöltés: :01 20

20 5. ábra Forrás: A magyar lakosság utazási tervei május-szeptemberi időszakra A megkérdezettek több mint fele tervez utazást a május-szeptemberi időszakra. Jelen esetben is szerepet játszik az anyagi helyzet a döntési folyamatban. A felmérésből az derült ki, hogy a fiatal, jó anyagi körülménnyel rendelkezők közül jóval többen terveznek utazást, mint az átlag. A nyári időszakra tervezett utazások 45,3 % a Balaton választja úti célként. Ezen utazások döntő többsége a nyári főszezonra tehát a július-augusztusi időpontra fog esni. Az utazások átlagos hossza 4,74 éjszaka lesz várhatóan. Ezen felül a leghosszabb időt a Balatonnál tervezik eltölteni az utazások többségénél. Átlagosan 3 fő vesz részt, ezeken az utazásokon. Az egy főre eső átlagos napi költség HUF lesz várhatóan. A tervezett főutazásokra is hasonló adatok állnak rendelkezésre, mint az előbb kifejtett általános utazások esetében. Szintén a Balatoni régió az, ami a legkedveltebb az utazók körében. A főutazások időpontja nagyjából megegyezik az előzőekben leírtakkal, viszont hosszabb 7 éjszakás utazásokról beszélhetünk. A költség és a személyek száma sem tér el az előzőekben leírtaktól. 21

21 4. Ifjúsági turizmus, mint önálló turisztikai szegmens 7 Az ifjúság turizmus meghatározása sok gondot és problémát vet fel. Elsősorban azt, hogy nincsen általánosan elfogadott korosztályi behatárolás. Ebből kifolyólag nagyon nagy a szórás a megadott korosztály alsó és felső határa között, hiszen nagyon relatív hogy mit értünk fiatalság alatt. Az ifjúsági turizmus magába foglalja a éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének vágya, élettapasztalat szerzése, és/vagy az utazó szokásos környezetén kívül elérhető formális vagy informális tanulási lehetőségekből származó haszonszerzés motivál. 8 Viszont ez csak az egyik meghatározás, ami egyértelműen nem elegendő a témakör pontos meghatározásához. A dolgozatom során ifjúsági turizmus alatt a továbbiakban egy tágabb korosztályi területről fogok bővebben értekezni. Jelen dolgozatban a 6-30 éves korosztályt tekintem az ifjúsági turizmus résztvevőjének. Az ifjúsági turizmust nem tekinthetjük önálló turisztikai terméknek, mivel egy nagyon szerteágazó és nagy eltéréseket mutató jelenségről van szó, ahol a fogyasztót csak a korosztály alapján lehet kategorizálni. Az ifjúsági turizmus értékteremtő terület, mellyel érdemes részletesebben is foglalkozni. Értékteremtő mind a fiatalok fejlődését illetően mind pedig gazdasági szempontból. 7 Pannon Egyetem Turizmus Tanszék: Az ifjúsági turizmus fejlesztési stratégiája az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságának megbízásából Letöltés: :36 8 World Youth Student & Educational Travel Confederation Letöltés: :54 22

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A szenior korosztály utazási szokásai

A szenior korosztály utazási szokásai A szenior korosztály utazási szokásai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából 2004-ben lebonyolított, a magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatás 1 adataiból elemzés készült a szenior korosztály, azaz

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI A MAGYAR LAKOSSÁG 2006. ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI dr. Galla Gábor, vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2006. június 7. STABILAN NÖVEKVŐ BELFÖLDI KERESLET 2005-BEN MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB BELFÖLDI

Részletesebben

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Összefoglaló. Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság

Összefoglaló. Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóság Összefoglaló Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2012. április 4. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2011-ben 2011-ben a magyar

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007.

ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007. ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007. Kiss Kornélia kutatási csoportvezető Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. március m 13. A kampányévet megalapozó kutatások A magyar lakosság utazási szokásai, 2000-től évente A KVVM

Részletesebben

Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft.

Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft. Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft. Érdekek Egyszerűen összegezve: Nemzeti érdek, hogy minél több külföldi turista jöjjön

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A belföldi turizmus jellemzõi a turisztikai régióban A Magyar Turizmus Rt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság Budapest, Magyarország legfontosabb, nemzetközileg is ismert

Részletesebben

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

Amikor a hátrányos helyzet előny

Amikor a hátrányos helyzet előny Amikor a hátrányos helyzet előny Az akadálymentes turizmus, mint versenyelőny és bevételforrás Több napra látogatók 1 3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) kiadásai, millió Ft egy fő egy napjára jutó költése

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság külföldi utazásai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt.

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság utazási szokásai, 2005 A Magyar Turizmus Rt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci A hónap h küldk ldo országa 25. szeptember Spanyolország Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Rt. A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (199625)? World Tourism

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL. részére december

KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL. részére december KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL A részére 2013. december TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ EGYES ÜGYINTÉZÉSI MÓDOK NÉPSZERŰSÉGE... 3 1.1. ÜGYINTÉZÉSI MÓDOK NÉPSZERŰSÉGE A SZEMÉLYES

Részletesebben

Vízminőség rekreáció marketing média összefüggések és hatások rövid bemutatása. Pókos Katalin

Vízminőség rekreáció marketing média összefüggések és hatások rövid bemutatása. Pókos Katalin Vízminőség rekreáció marketing média összefüggések és hatások rövid bemutatása Pókos Katalin Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Tihany, 2007. október 19. Balaton turizmusa számokban 2007. I-VII.

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt.

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt. A magyar lakosság 2004. évi utazási szokásai 2005 VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ www.itthon.hu Magyar Turizmus Rt. www.hungary.com A magyar lakosság utazási szokásairól a Magyar Turizmus Rt. éves gyakorisággal végez

Részletesebben

Üdvözli Önt a QERDES.COM!

Üdvözli Önt a QERDES.COM! Üdvözli Önt a QERDES.COM! Automatizált érdeklődő-, ügyfél- és panaszkezelés, ügyfélelégedettség-mérés többfelhasználós, többnyelvű környezetben. Magyarországi szállodák helyzete és várakozása 2011 Piackutatás

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Több minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig. Üdülési csekk

Több minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig. Üdülési csekk Több minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig Üdülési csekk 1982-ben vezették be Franciaországban a dolgozók megvásárolhatták (havi keresetük

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban. 6. Szállodaipar piaci elemei. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda. 8. Szállodák tevékenységei

II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban. 6. Szállodaipar piaci elemei. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda. 8. Szállodák tevékenységei II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 6. Szállodaipar piaci elemei 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda 8. Szállodák tevékenységei 9. Szállodai árak 0. Piaci-gazdálkodás tevékenységei 6. Szálláshely

Részletesebben

Eredményes értékesítés.

Eredményes értékesítés. Eredményes értékesítés. Egy belföldi vidéki wellness szálloda kínált kedvezményes, belföldi utazási lehetőséget. A szolgáltatás értékesítésénél a kedvező ár volt a motiváció. Az esettanulmány jól szemlélteti,

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18. PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05

Részletesebben

Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári szezonban 2013. október 5.

Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári szezonban 2013. október 5. Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári ban 2013. október 5. A címben szereplő idézettel kezdődik a Pancsoló kislány című népszerű, a forró nyári strandi hangulatot megzenésítő

Részletesebben

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők körében az élelmiszer-biztonság szempontjából Németh Nikolett Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Bükfürdő, 2016. április 7-8.

Részletesebben

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat)

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat) 1 Demográfiai turisztikai célcsoportok Demográfiai turisztikai célcsoportok Kor Fiatalok 60+ Családi állapot Családosok Egyedülállók Korszerkezet Európára a népesség elöregedése jellemző 3 2.5 EU27 termékenységi

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

A turizmus aktuális kérdései Magyarországon

A turizmus aktuális kérdései Magyarországon A turizmus aktuális kérdései Magyarországon Dr. Niklai Ákos alelnök, KEP elnök, Magyar Turizmus Zrt. II. Társadalmi Párbeszéd Fórum Közép-Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület Budapest, 2009. október

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 tartalom PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Dr. Rátz Tamara Dr. Michalkó Gábor A

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Sokáig voltam távol?

Sokáig voltam távol? Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről AZ ÜGYFÉLÉLMÉNY SZEREPE AZ AUTÓKERESKEDELEMBEN ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről KIHÍVÁS #1 JELENTŐS VÁLTOZÁS A VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOKBAN! 7,8 1,3 83% NISSAN EUROPE STUDY 2013, WWW.MASHABLE.COM

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Franciaország. Marketingterv

Franciaország. Marketingterv Franciaország Marketingterv 2009 Franciaország Marketingterv 2009 Franciaország a harmadik legfontosabb európai küldőpiac. A franciák külföldi utazásainak száma 2007-ben 6%-kal növekedett, a szabadidős

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január február 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2014 februárjában a kereskedelmi

Részletesebben

Kedves Uvaterv -es Vendégeink!

Kedves Uvaterv -es Vendégeink! Kedves Uvaterv -es Vendégeink! A TIHANYI ÜDÜLŐ - a 2012-es évben is várja a pihenni, nyaralni vágyó vendégeket. Az üdülési program lehetőséget ad : - rövidebb, hosszabb időszak, - csak szállás, - szállás

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI KISS KORNÉLIA MAGYAR TURIZMUS ZRT. ADATFORRÁSAINK Másodlagos adatok? UN World Tourism Organization (UNWTO)? Japan National Tourist Organization? European Travel Commission?

Részletesebben

A magyar lakosság utazási szokásai

A magyar lakosság utazási szokásai A magyar lakosság utazási szokásai A rendszerváltást követően, 1990-ben a határok átjárhatósága eredményeként a magyar lakosság külföldi utazásainak száma jelentősen emelkedett, míg a belföldi turizmus

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben