* * * A fenti I. 2. szerinti kötelezettség nem teljesítése esetén a Hatóság elrendeli a határozat végrehajtását.

Átírás

1 Ügyszám: NAIH/2019/3114/8 Tárgy: kérelemnek helyt adó határozat A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) előtt [ ] kérelmezőnek (a továbbiakban: Kérelmező) az Etyek Nagyközség Polgármesteri Hivatala (cím: 2019 Etyek, Körpince köz 4..; a továbbiakban: Kérelmezett) által üzemeltetett Etyek Nagyközség honlapján ( a továbbiakban: Honlap), [ ], illetve [ ] kelt, zárt képviselő-testületi üléseken hozott döntésekről szóló polgármesteri beszámolóknak a Kérelmező személyes adatai kitakarása nélküli közzététele, és a Kérelmező személyes adatait tartalmazó beszámolók Honlapról történő eltávolítására irányuló kérelmének megtagadása tárgyában benyújtott kérelmére indult adatvédelmi hatósági eljárásban meghozta az alábbi H AT ÁR O Z AT O T I. A Hatóság a kérelemnek helyt ad és 1. megállapítja, hogy a Kérelmezett azáltal, hogy a Kérelmező személyes adatait a [ ], illetve [ ] kelt, zárt képviselő-testületi üléseken hozott döntések részeként a honlapján közzétette jogszerűtlen adatkezelést folytat; 2. a Kérelmezettet elmarasztalja, egyúttal elrendeli, hogy a kifogásolt dokumentumokat ([ ], illetve [ ] kelt, zárt képviselő-testületi üléseken hozott döntésekről szóló polgármesteri beszámolók) jelen határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a Honlapról távolítsa el és azokat csak a Kérelmező személyes adatainak kitakarását követően tegye újra közzé. A megtett intézkedésről a Kérelmezett tájékoztassa a Kérelmezőt. II. A Hatóság hivatalból 1. megállapítja, hogy a Kérelmezett azzal, hogy nem tett eleget a Kérelmező törléshez való érintetti jogának gyakorlására irányuló kérelmének, és a kérelem elutasításáról az általános adatvédelmi rendeletben előírt egy hónapos határidőn belül nem tájékoztatta a Kérelmezőt megsértette a Kérelmező személyes adatok törléséhez való jogát; 2. a II. 1. pontban megállapított jogsértés miatt a Kérelmezettet azzal, hogy újabb adatvédelmi jogsértés megállapítása esetén a jogkövetkezmények megállapításakor jelen jogsértést, mint előzményt fokozott súllyal veszi majd figyelembe figyelmeztetésben részesíti. Az I. 2. pontban előírt intézkedések megtételét a Kérelmezettnek az intézkedés megtételétől számított 8 napon belül írásban az azt alátámasztó bizonyítékok előterjesztésével együtt igazolnia kell a Hatóság felé. * * * A fenti I. 2. szerinti kötelezettség nem teljesítése esetén a Hatóság elrendeli a határozat végrehajtását. A jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresettel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtania, elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a bírósági felülvizsgálati eljárás illetéke Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési joga alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

2 2 I N D O K O L ÁS I. Tényállás, előzmények A Kérelmező március 20-án kelt, a Hatósághoz március 26-án érkezett beadványában előadta, hogy Etyek Nagyközség Polgármesteri Hivatala az Etyek Nagyközség honlapján ( elérhető, [ ], illetve [ ] kelt, zárt képviselő-testületi üléseken hozott döntésekről szóló polgármesteri beszámolókat a Kérelmező nevének kitakarása nélkül tette közzé. A közzétett beszámolókból kiderül, hogy a Kérelmező közszolgálati jogviszonyának megszüntetése tárgyában munkaügyi perben állt Etyek Nagyközség Önkormányzatával, a Kérelmező nyilatkozata szerint azonban a per már jogerősen lezárult, és megállapításra került, hogy a közszolgálati jogviszony megszüntetése jogellenes volt. A sérelmezett beszámolók elérési útvonala: - [ ] - [ ] A Kérelmező december 12-én kelt, Etyek Nagyközség Polgármesteri Hivatala részére megküldött kérelmében kérte a sérelmezett beszámolók eltávolítását a Honlapról. Etyek Nagyközség Jegyzője február 8-án kelt válaszában arról tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 52. (3) bekezdése alapján a zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés nyilvános, így a polgármester kötelező napirendi pontként jogszerűen nyújtott tárgyilagos tájékoztatást a zárt ülésen hozott döntésről. A személyes adatok jogellenes közzététele, illetve a személyes adatok törlésére irányuló kérelem elutasítása miatt a Kérelmező adatvédelmi hatósági eljárást kezdeményezett, és kérte, hogy a Hatóság kötelezze Etyek Nagyközség Polgármesteri Hivatalát a sérelmezett beszámolók Honlapról történő eltávolítására, illetve, hogy a Hatóság büntetés kiszabása mellett tiltsa el a jogsértő adatkezelőt a további jogsértéstől. A Hatóság előtt a Kérelmező kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 60. (1) bekezdése alapján NAIH/2019/3114 ügyszámon adatvédelmi hatósági eljárás indult. Tekintettel arra, hogy a kérelem nem tartalmazta a Kérelmező azonosításához szükséges valamennyi adatot, a Hatóság március 29-én kelt NAIH/2019/3114/2 számú végzésében az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 44. -a alapján a hiányok pótlására hívta fel a Kérelmezőt. A hiánypótlásra való felhívásra adott válaszában a Kérelmező megadta a Kérelmező azonosításához szükséges adatokat. A Hatóság az adatvédelmi hatósági eljárás megindításáról NAIH/2019/3114/4 számú, április 18-án kelt végzésében értesítette, és az Ákr ára való hivatkozással a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre hívta fel a Kérelmezettet. A Kérelmezett május 2-án kelt, a Hatósághoz május 8-án beérkezett válaszlevelében nyilatkozott a Hatóság által feltett kérdésekre, és az alábbiakról tájékoztatta a Hatóságot: - A Mötv. 52. (3) bekezdése alapján a zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános, így a polgármester a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) értelmében kötelező napirendi pontként jogszerűen nyújtott tárgyilagos tájékoztatást a zárt ülésen hozott döntésekről, figyelemmel a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) ára is. - A Kérelmező neve köztisztviselői jogviszonyával, illetve annak megszűnésével összefüggésben került feltüntetésre.

3 3 - A Kérelmező részére határidőn túli tájékoztatásadást a Kérelmezett a munkatársak leterheltségével indokolta. II. Alkalmazott jogszabályi rendelkezések A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 2. cikk (1) bekezdése alapján az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni. Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja alapján személyes adat : azonosított vagy azonosítható természetes személyre ( érintett ) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi,gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható. Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja alapján adatkezelés : a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés. Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja alapján: adatkezelő : az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja. Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján személyes adat csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból gyűjthető, és ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon nem kezelhető ( célhoz kötöttség ). Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése alapján személyes adat kizárólag akkor és annyiban kezelhető jogszerűen, ha legalább az alábbiak egyike teljesül: a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez; b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

4 4 Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (1) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll: a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték; b) az érintett visszavonja a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja; c) az érintett a 21. cikk (1) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a 21. cikk (2) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen; d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték; e) a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell; f) a személyes adatok gyűjtésére a 8. cikk (1) bekezdésében említett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor. Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (2) bekezdése értelmében, ha az adatkezelő nyilvánosságra hozta a személyes adatot, és az (1) bekezdés értelmében azt törölni köteles, az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével megteszi az észszerűen elvárható lépéseket ideértve technikai intézkedéseket annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő adatkezelőket, hogy az érintett kérelmezte tőlük a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését. Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdés alapján az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges: a) a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából; b) a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából; c) a 9. cikk (2) bekezdése h) és i) pontjának, valamint a 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően a népegészségügy területét érintő közérdek alapján; d) a 89. cikk (1) bekezdésével összhangban a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben az (1) bekezdésben említett jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy e) jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez. A személyes adatok törlésével összefüggő adatkezelői kötelezettségeket az általános adatvédelmi rendelet 12. cikke határozza meg. Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3) bekezdése alapján az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a cikk szerinti kérelem nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az érintett azt másként kéri. Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (4) bekezdése értelmében, ha az adatkezelő nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával.

5 5 Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (5) bekezdése szerint az érintetti jogokkal kapcsolatos kérelmeket, így a törlés iránti kérelem nyomén hozott intézkedést és az arról való tájékoztatást alapvetően díjmentesen kell biztosítani. Ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy különösen ismétlődő jellege miatt túlzó, az adatkezelő, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre, észszerű díjat számíthat fel, vagy megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést. A kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bizonyítása az adatkezelőt terheli. Az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó adatkezelésre az Infotv. 2. (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt rendelkezésekben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni. Az Infotv. 60. (1) bekezdése szerint a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít, illetve hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárásra az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott eltérésekkel. Az Ákr (1) bekezdése alapján a hivatalbóli eljárásokra az Ákr.-nek a kérelemre indult eljárásokra vonatkozó rendelkezéseit az Ákr. 103 és ában foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az Infotv. 61. (1) bekezdés a) pontja szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság az Infotv. 2. (2) bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel összefüggésben az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b), c) és d) pontjai alapján a felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit; utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét; utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel. Az Infotv. 75/A. alapján a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik. Az Infotv pontja alapján: közérdekű adat : az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. Az Infotv pontja szerint: közérdekből nyilvános adat : a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.

6 6 Az Infotv. 26. (1) bekezdés kimondja, hogy az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot az e törvényben meghatározott kivételekkel erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Az Infotv. 26. (2) bekezdése értelmében közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. Az Infotv. 33. (1) bekezdése, valamint 1. számú melléklete II. 8. pontja alapján a testületi szerv döntései előkészítésének rendjét, az állampolgári közreműködés (véleményezés) módját, eljárási szabályait, a testületi szerv üléseinek helyét, idejét, továbbá nyilvánosságát, döntéseit, ülésének jegyzőkönyveit, illetve összefoglalóit; a testületi szerv szavazásának adatait, ha ezt jogszabály nem korlátozza, a változásokat követően azonnal, az előző állapot 1 évig archívumban tartásával, internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is adatvesztés és -torzulás nélkül kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen kell hozzáférhetővé tenni. A Mötv. 46. (1) bekezdése alapján a képviselő-testület ülése nyilvános. Ugyanezen (2) bekezdése alapján a képviselő-testület a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén; b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor; c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. A Mötv. 52. (3) bekezdése alapján a választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános. A Kttv a alapján közérdekből nyilvános adatnak minősül a kormánytisztviselő neve, a kormánytisztviselő állampolgársága, a kormánytisztviselőt alkalmazó államigazgatási szerv neve, a kormánytisztviselőt alkalmazó szervnél a kormányzati szolgálati jogviszony kezdete, a kormánytisztviselő jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, a kormánytisztviselő munkakörének megnevezése és a betöltés időtartama, a kormánytisztviselő vezetői kinevezésének és megszűnésének időpontja, címadományozás adatai, a kormánytisztviselő illetménye. Az általános adatvédelmi rendelet 86. cikke kimondja, hogy a közérdekű feladat teljesítése céljából közhatalmi szervek, vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek, illetve magánfél szervezetek birtokában lévő hivatalos dokumentumokban szereplő személyes adatokat az adott szerv vagy szervezet az uniós joggal vagy a szervre vagy szervezetre alkalmazandó tagállami joggal összhangban nyilvánosságra hozhatja annak érdekében, hogy a hivatalos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést összeegyeztesse a személyes adatok e rendelet szerinti védelméhez való joggal.

7 7 III. A Hatóság döntése Az Infotv. 26. (2) bekezdésének és a Kttv ának értelmezése visszatérő probléma mind a Hatóság, mind pedig a bíróságok gyakorlatában. A Hatóság korábbi állásfoglalásai (pl. NAIH/2016/2444/V számú jelentés), illetve a Kúria és a Fővárosi Ítélőtábla által hozott ítéletek is egybehangzóan megállapítják valamint az Alkotmánybíróság által kialakított szempontokból is az a következtetés vonható le, hogy a Kttv a nem kizárólagosan tartalmazza a közszolgálati tisztviselők közérdekből nyilvános adatainak körét. Az Infotv. 26. (2) bekezdése példálózóan felsorol mindenképpen közérdekből nyilvános adatokat, ezen túl azonban a közérdekből nyilvános adatok körét kiegészíti ki azon személyes adatok körével, amelyeket az egyes törvények felsorolnak. Ugyanezen bekezdés azonban kimondja azt is, hogy a közérdekből nyilvános személyes adatok vonatkozásában is érvényesülnie kell a személyes adatok kezelésére vonatkozó célhoz kötött adatkezelés elvének. Az Infotv. 1. -a fekteti le azt a célt, amelyet a közérdekből nyilvános adatok megismerésének szolgálni kell, azaz a közügyek átláthatóságát. Mivel képtelenség felsorolni minden olyan, az egyes közfeladatot ellátó személyek feladatával összefüggő és a közhatalom nyilvánosság általi ellenőrzéséhez elengedhetetlen adatot, a felsorolást kinyitja az Infotv. 26. (2) bekezdése, és a más törvény által meghatározott adatokon felül a közszolgálati tisztviselők minden olyan személyes adatára kiterjeszti a megismerhetőséget, amely az adott szerv feladat- és hatáskörében történő eljárás során a közfeladat ellátásával közvetlenül összefügg. A Kttv a által meghatározott közérdekből nyilvános adatokon túl más, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatok is így a közszolgálati tisztviselő végzettsége, részletes munkaköre, döntései, nyilatkozatai közérdekből nyilvánosnak minősülhetnek az Infotv. 26. (2) bekezdése alapján. A feladatkörrel összefüggő személyes adatok csoportjába tartoznak kifejezetten a közfeladatot ellátó személy - munkavégzése során, feladatköre ellátása érdekében tett nyilatkozatai; - az általa készített és/vagy kiadmányozott dokumentumok; - az általa megtett intézkedések, függetlenül attól, hogy azok jogszerűek voltak-e vagy sem; - jogviszonyával összefüggő és a közfeladatot ellátó szerv által nyilvántartott azon adatok, amelyek a feladatköre ellátására való alkalmassággal, az alkalmazási feltételeknek való megfeleléssel, munkavégzése minőségével kapcsolatosak. A Kúria Pfv.IV /2014/3. számú ítéletében az Infotv. 26. (2) bekezdésével összefüggésben kimondta, hogy [ ]közérdekből nyilvános adatnak minősül a személy közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, továbbá azok a személyes adatok, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. Az Infotv. e szabályából következően ez utóbbi körbe azok az adatok tartoznak, amelyekről a perbeli esetben a Kttv a kimondja, hogy közérdekből nyilvános adatok. De ezen túlmenően az Infotv. szerint a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adat is közérdekből nyilvános adatnak minősül. Ennek megítélésénél azt kell megvizsgálni, hogy a kiadni kért adat kapcsolódik-e az adatkezelő tevékenységéhez, működéséhez, a közpénzek felhasználásához, tárgyánál fogva érinti-e az alperes működését vagy sem. A»feladatkörével összefüggő«meghatározás olyan személyes adatokra vonatkozik, amelyek a közfeladat ellátásához szorosan kapcsolódnak. A Kúria ebben az ügyben például az iskolai végzettség nyilvánosságát mondja ki, holott az iskolai végzettség nincs felsorolva a Kttv ában: Ha valakit közfeladat ellátásával, vezetői tevékenységgel bíznak meg, attól nem függetleníthető a végzettsége, az közvetlenül összefügg a feladatkörével, amelynek során a köz érdekében tevékenykedik. A Kúria említett ítéletére hivatkozik a Fővárosi Ítélőtábla Pf /2015/3. számú ítélete, amelyben az Ítélőtábla kimondta, hogy a külképviseleti vezetők és külgazdasági attasék önéletrajzának a kormánytisztviselők nevére, állampolgárságára, végzettségére, szakképzettségére és nyelvismeretére vonatkozó adatai nyilvánosak. Az Ítélőtábla az ítélet indokolásában megállapította, hogy a Kttv ának felsorolásából nem következik, hogy az Infotv. 26. (2)

8 8 bekezdése alapján más adat ne minősülhetne közérdekből nyilvános adatnak. Az Infotv. 26. (2) bekezdésének helyes értelmezése alapján közérdekből nyilvános adatként egyrészt a 26. (2) bekezdésében konkrétan meghatározott személyes adatok így az érintett személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása ismerhetők meg, emellett közérdekből nyilvános adatnak minősül a személy közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, továbbá azok a személyes adatok, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. Ez utóbbi körbe tartoznak azok az adatok, amelyekről a perbeli esetben a Kttv a kimondja, hogy közérdekből nyilvános adatok. Ezen túlmenően azonban az Infotv. szerint a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adat is minősülhet közérdekből nyilvános adatnak, és ezt a törvényi fordulatot nem a Kttv a tölti ki tartalommal. Az Alkotmánybíróság 408/B/2008. számú határozata ugyan az akkor hatályban lévő. a személyes adatok védelméről és az információszabadságról szóló évi LXIII. törvény (Avtv.) 19. (4) bekezdésére vonatkozik, de az szinte megegyezik az Infotv. 26. (2) bekezdésének a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata fordulatával. Az ügyben az indítványozó szerint a közszolgálati alapnyilvántartás nem tehető nyilvánossá. Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy az alapnyilvántartások adatairól nem lehet általánosan kimondani, hogy nem nyilvánosak vagy nyilvánosak, gondos mérlegelésre van szükség: Az ezekben a nyilvántartásokban szereplő adatok természetét, jelesül azt, hogy a nyilvántartott adatok mennyiben függenek össze konkrétan a feladatkörrel, és mennyiben vonatkoznak például pusztán a jogviszonyból eredő jogokra és kötelezettségekre, vagy tartoznak a védendő magánszféra körébe, minden esetben mérlegelnie kell a jogalkalmazónak, s ebben a tekintetben különös gondossággal kell eljárnia. Tehát az Alkotmánybíróság is olyan személyes adatokról mondja ki, hogy mérlegelendő a nyilvánosságuk, amelyek nyilvánosságáról az akkor hatályos, a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (Ktv.) nem rendelkezett. A mérlegeléshez támpontot kell, hogy nyújtson az Alkotmánybíróság 443/D/2006. számú határozata is, melyben az Alkotmánybíróság az Avtv. előbb hivatkozott és az Infotv. 26. (2) bekezdésének fent említett fordulatával szinte megegyező rendelkezéséről kimondta, hogy csak a közhatalmi tevékenység átláthatóságának biztosításához elengedhetetlen mértékben teszi a személyes adatok megismerését lehetővé. [ ] ugyanis kizárólag a cél eléréséhez szükséges mértékű adatok nyilvánosságra hozatalát teszi kötelezővé, azaz kizárólag a közfeladatot ellátó szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adatai válnak nyilvánossá. A hatályos jogszabályok szerint a közfeladatot ellátó szervek kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó minden személyes adatnak nem minősülő adat közérdekű adat, függetlenül attól, hogy nyilvánosságuk korlátozott-e. Nem minden közérdekű adat nyilvános azonban. Egy-egy dokumentumon belül számos különböző adatfajta előfordulhat, következésképpen az egyes dokumentumok vonatkozásában nem az iratelv, hanem az adatelv érvényesül. Ez azt jelenti, hogy nem maga a dokumentum minősül zártnak, megismerhetetlennek, hanem az abban szereplő egyes adatok. Fentiek alapján tehát a közszolgálati tisztviselők személyes adatai közül a Kttv.-ben meghatározottakon kívül azok lehetnek nyilvánosak, azaz közérdekből nyilvános adatok, amelyek közfeladatuk ellátásával közvetlenül összefüggenek, és amelyek nyilvánossága az adott közfeladatot ellátó szervvel összefüggésben a közügyek átláthatóságát szolgálja. Ugyanakkor az információszabadságnak és az információs önrendelkezési jognak egymásra tekintettel kell érvényesülnie, így a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatok körének meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy azok nyilvánossága nem sérti-e aránytalanul a magánszférához való jogot. A közérdekből nyilvános személyes adatok célhoz kötött terjesztésének megsértése a személyiségi jogok megsértésével járhat és felvetheti sérelemdíj bíróság általi megállapítását is. Az önkormányzat szerveinek az információs önrendelkezési jog biztosítása körében mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a zárt ülés jegyzőkönyvébe az arra illetéktelenek ne

9 9 tekinthessenek be, valamint, hogy a személyes adatok tekintetében az általános adatvédelmi rendelettel összhangban az önkormányzati szervek maguk se sértsék meg a személyes adatok védelméhez fűződő, illetve egyéb más védett érdekeket. Jelen ügyben azt kellett mérlegelni, hogy egy köztisztviselő munkaviszonyának megszüntetése miatt indult peres eljárás kapcsolódik-e a Kérelmezett (Etyek Nagyközség Polgármesteri Hivatala) tevékenységéhez, működéséhez, tárgyánál fogva érinti-e a Hivatal működését vagy sem. Fentiek alapján megállapítható, hogy önmagában az a tény, hogy a Hivatal mint közfeladatot ellátó szerv, munkaügyi perben áll(t) egy volt köztisztviselőjével, a Hivatal szempontjából közérdekű adatnak minősül, vagyis a munkaügyi per ténye a Hivatallal szemben álló volt köztisztviselő személye megismerhetőségét lehetővé tevő adatok mellőzésével megismerhető, nyilvánosságra hozható. Bár a zárt képviselő-testületi üléseken hozott döntések minden esetben nyilvánosak, hangsúlyozandó, hogy a Kérelmező munkaügyi perével kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozatala csak abban az esetben nem tekinthető jogellenesnek, ha a meg nem ismerhető adatokat (nem közérdekből nyilvános személyes adatokat) kitakarják, felismerhetetlenné teszik, tekintettel arra, hogy a dokumentum ilyen adatokat tartalmazó részei törvény kifejezett, azokat közérdekből nyilvános adattá nyilvánító rendelkezése hiányában nem minősülnek nyilvánosnak. A személyes adatnak az Infotv. illetve a külön törvény szerinti közérdekű hozzáférhetővé tétele, illetve nyilvánosságra hozatala az adat keletkezését, gyűjtését megalapozó adatkezelési céltól adott esetben elkülönülő adatkezelési célból történő önálló adatkezelésnek minősül, amelyre az általános adatvédelmi rendelet szerint egyéb feltételekkel együtt csak akkor kerülhet sor, ha arra az adatkezelő az általános adatvédelmi rendelt 6. cikk (1) bekezdése szerinti valamely jogalappal rendelkezik. Mivel a zárt önkormányzati testületi üléseken született döntések nyilvánosságát előíró szabály lényegében a közérdekű adatok nyilvánossága alóli kivételi szabály (zárt ülés) alóli, a közérdekű adatok nyilvánossága főszabályához a meghozott döntés tekintetében visszatérő további kivételi szabály, a jelen ügy eldöntéséhez azt szükséges vizsgálni, hogy a nyilvánosság követelménye a személyes adatokra is vonatkozik-e. Mivel a személyes adatok az Infotv. közérdekű adat fogalommeghatározása szerint nem lehetnek közérdekű adatok, azokat csak akkor lehetséges, egyben kötelező bárki számára kérésre hozzáférhetővé tenni vagy jogszabályi előírás esetén nyilvánosságra hozni, ha törvény ezen adatokat kifejezetten közérdekből nyilvános adattá minősíti. Egyéb esetben a személyes adat főszabály szerint nem nyilvánosként kezelendő, arra a személyes adatok védelmére vonatkozó általános szabályok vonatkoznak. Tekintettel arra, hogy a Kérelmező közszolgálati jogvitával kapcsolatos személyes adatát (munkaügyi perét), mint olyat az Infotv. 26. (2) bekezdése nem nyilvánítja közérdekből nyilvános adattá, arra a közérdekből nyilvános adatok közzétételére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, így következésképpen az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdésében megjelölt egyéb szóba jöhető jogalap hiányában ezen adat a Mötv. 52. (3) bekezdése szerinti döntés részeként sem tehető közzé. E vonatkozásban fontos azt is figyelembe venni, hogy a Mötv. 52. cikk (3) bekezdésének első mondatából kitűnően a zárt ülés jegyzőkönyve tekintetében is csak a közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatok azok, amelyekbe a betekintést zárt ülés jegyzőkönyve esetén is biztosítani kell. Azzal tehát, hogy a zárt képviselő-testületi üléseken hozott döntésekről szóló polgármesteri beszámolók közzététele a Kérelmező nevének felismerhetetlenné tétele nélkül történt, a Kérelmezett megsértette az általános adatvédelmi rendeletet, azzal, hogy az általános adatvédelmi rendelet szerinti jogalap nélkül tette közzé a kérelmezett személyes adatát a képviselő-testületi döntés részeként. A Hatóság észlelte, hogy a Kérelmező törlési kérelmét amelyet a fentiek szerint a Kérelmezett megalapozatlanul utasított el a Kérelmezett nem az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3) bekezdése szerinti határidőn belül intézte el. E vonatkozásban a Kérelmezettnek a késedelem kimentéseként felhozott indokolása nem fogadható el: a hatósági és egyéb ügyek intézésével nagy tömegben foglakozó Kérelmezettől elvárható lett volna, hogy a személyes adatok érintettjeinek a

10 10 jogaik gyakorlásával összefüggő igényeik intézésére olyan megfelelő eljárásrendet alakítson ki és működtessen, amely révén az előírt egy hónapos határidő betartását biztosítani tudja. A Hatóság hivatalból megvizsgálta, hogy indokolt-e Kérelmezettel szemben adatvédelmi bírság kiszabása. E körben a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése alapján mérlegelte az ügy összes körülményét, valamint figyelembe vette, hogy a Kérelmezett elmarasztalására a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok megsértése miatt még nem került sor. Mindebből kifolyólag a Hatóság mellőzi az adatvédelmi bírság kiszabását, mivel azt a jelen ügyben nem tartja sem hatékonynak, sem arányosnak. A Hatóság álláspontja szerint az érintetti joggyakorlással összefüggő intézkedési, illetve tájékoztatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó határidő megsértése önmagában nem tekinthető súlyosnak. A Hatóság továbbá figyelembe vette, hogy a Mötv. 52. (3) bekezdésnek az általános adatvédelmi rendelettel együttes értelmezése tárgyában ezidáig nem volt megismerhető jogalkalmazási gyakorlata. Erre tekintettel a jogsértés megállapításán túl a figyelmeztetés alkalmazása is megfelelő, kellő visszatartó erővel bíró jogkövetkezménynek tekinthető az általános adatvédelmi rendeletnek való megfelelést biztosító intézkedések meghozatalára, végrehajtására és betartására utasítással. A figyelmeztetéssel a Hatóság rosszallását fejezi ki az általa megállapított közigazgatási szabályszegés elkövetése miatt, ugyanakkor újabb adatvédelmi jogsértés megállapítása esetén a jogkövetkezmények megállapításakor jelen jogsértést, mint előzményt fokozott súllyal veszi majd figyelembe A fentiek alapján a Hatóság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A Hatóság a Kérelmező kérelmének helyt ad és az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján elmarasztalja a Kérelmezettet, mert az adatkezelési tevékenysége megsértette az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését, 12. cikk (3) bekezdését és 17. cikk (1) bekezdését. Ezen túlmenően a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés c) és d) pontja alapján utasítja a Kérelmezettet, hogy a kifogásolt dokumentumokat a Honlapról távolítsa el, azokat csak a Kérelmező személyes adatainak felismerhetetlenné tételét követően tegye újra közzé, és a jövőben a rendelkező részben foglaltak szerint járjon el. A megtett intézkedésekről a Kérelmezett tájékoztassa a Kérelmezőt, az intézkedések megtörténtét pedig igazolja a Hatóság felé is. A Hatóság az Infotv. 61. (2) bekezdés b) pontja alapján elrendeli a határozatnak az adatkezelő, vagyis a Kérelmezett azonosító adatainak közzétételével való nyilvánosságra hozatalát. * * * A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az egész ország területére kiterjed. Az Ákr a, és a 116. (1) bekezdése, illetve a 114. (1) bekezdése alapján a határozattal szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak. A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. (2) bekezdés a) pontja alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. (11) bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A polgári perrendtartásról szóló évi CXXX. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) a Kp. 26. (1) bekezdése alapján alkalmazandó a alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben jogi képviselet kötelező. Kp. 39. (6) bekezdése szerint ha törvény eltérően nem rendelkezik a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. A Kp. 29. (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett.

11 11 A keresetlevél benyújtásának helyét és idejét a Kp. 39. (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. (1) - (2) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. (1) bekezdése és 62. (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Ha az előírt kötelezettsége teljesítését a kérelmezettek megfelelő módon nem igazolják, a Hatóság úgy tekinti, hogy a kötelezettséget határidőben nem teljesítették. Az Ákr a szerint, ha a kötelezett a Hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. A Hatóság határozata az Ákr. 82. (1) bekezdése szerint a közléssel véglegessé válik. Az Ákr a értelmében a végrehajtást ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik a döntést hozó hatóság rendeli el. Az Ákr a értelmében a végrehajtást ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik az állami adóhatóság foganatosítja. Az Infotv. 61. (7) bekezdése alapján a Hatóság határozatában foglalt, meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartásra, tűrésre vagy abbahagyásra irányuló kötelezés vonatkozásában a határozat végrehajtását a Hatóság foganatosítja. Budapest, július 19. Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár