ORFMMT XXIX. Vándorgyűlése Szeged, Előadás Adatlap - Vaklista Tudományos Bizottság döntése

Átírás

1 Előadás hossz: Azonosító: 0011 Mi lehetne az egészségfejlesztő feladata a rehabilitációban?(egy új szakma útkeresése) Egyéb Sajnos, a mai orvosi praxisban kevés idő jut egy betegre, gyakran nincs lehetőség a krónikus betegség, fogyatékosság pontos ismertetésére, pedig ennél sokkal többre lenne szükség. A korábbi életminőség visszaállításához - még ha sokszor nem is tudatosítjuk - legtöbbször nem kerülhető ki a rehabilitáció folyamata, mely team munka, számos szakember segítségét feltételezi, épít a beteg aktív részvételére és a támogató családi környezetre. De, mintha a gyakorlatban hiányozna egy láncszem! A szakemberek javasolta terápiás lehetőségek skálája széles, azt látni, azok közül választani még a hozzáértőknek is komoly fejtörést okoz. Kell valaki, aki a medicinális és szükség esetén alternatív lehetőségeket ismerve, valamint a betegekre és a családra is időt szánva, összehangolja e szövevényes folyamatot. Az egészségfejlesztő készséggel vállalja ezt a feladatot. 1. oldal

2 Előadás hossz: Azonosító: 0012 Életkori megoszlás változása az elsőbbségi, intézeti kardiológiai rehabilitációs kezelésben résztvevő betegek között Cardio-pulmonológiai betegségben szenvedők rehabil Több folyamat együttes hatásaként alakul ki az intézeti kardiológiai rehabilitációs kezelést vállaló betegek korosztályos összetétele. Egyaránt megjelenik ebben a rehabilitációt indokló betegség (mind az ischaemiás szívbetegség, mind a vitiumok) megoszlás, az akut ellátás változása (pl. ischaemiás szívbetegségben a műtéti megoldások visszaszorulása) illetve az, hogy eltérő betegcsoportok eltérő arányban részesülnek rehabilitációban. Ugyanakkor az életkori megoszlás olyan sajátságokat hordoz magában, melyek a rehabilitációs programot is módosítják. Vizsgálatunkban a Balatonfüredi Állami Szívkórházban és között elsőbbségi rehabilitációra érkezett betegeinek körében (N: 31552, férfi) vizsgáltuk féléves bontásokban az életkori megoszlás változását, illetve ezzel párhuzamosan a betegcsoportot jellemző tényezők alakulását. Eredmények: Az életkori átlaga egész mintában, a férfiak és nők körében is fokozatosan emelkedett (p<0,001). Az életkor emelkedett akut ischaemiás esemény utáni rehabilitációban résztvevőknél (N: 27687), billentyűműtét után (N: 2755) és más műtötteknél (egyéb szívműtét, nagyér rekonstrukció) (N: 1110) is (p<0.001). E változásokkal párhuzamosan megváltozott a beutalás indikációja is: fokozatos csökkenést mutat az ischaemiás szívbetegség rehabilitációja, emelkedett a billentyű műtöttek arnya (p<0,001). Jelentősen emelkedett a hypertonia és a diabetes mellitus prevavalenciája. Konklúzió: Korábbi vizsgálatainkkal és a nemzetközi trendekkel párhuzamosan a hazai kardiológiai rehabilitációban is fokozatosan egyre idősebb és egyre több társbetegséggel bíró betegek érkeznek akut esemény utáni intézeti rehabilitációra, ami új kihívásokat ró a rehabilitációs teamre is. 2. oldal

3 Előadás hossz: Azonosító: 0013 A mozgáskorlátozottak esélyei a munkaerőpiacon Egyéb 1 problémafelvetés A mozgáskorlátozottak esélyeit vizsgáltam a munkaerőpiacon a munkavállalók oldaláról. Felmértem, milyen lehetőségek és korlátok hatnak munkavállalással kapcsolatos attitűdjeire. A fogyatékkal élők helyzete több szempontból is hátrányosnak mondható, a társadalomba, a munkába való integrációjuk számos nehézségbe ütközik: a fogyatékos embert eltartottként kezelik, akiről folyamatosan gondoskodni kell foglalkoztatási problémák közlekedési akadályok területi egyenlőtlenség akadálymentesítés hiánya társadalmi megítélés: motiváció hiánya: társadalom és az egyén részéről egyaránt 2. vizsgálat és értékelési módszer Célcsoportként az Állami Egészségügyi Központ Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet osztályain ellátott, aktív korú (18 és 62 év közötti nők és férfiak) megváltozott munkaképességű személyeket jelöltem meg. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavétellel vizsgáltam betegeinket. A felmérés március. 1 és november 30. között zajlott. A kérdőívek értékeléséhez a leíró statisztika keretein belül átlagot, gyakoriságot, móduszt, mediánt számoltam, gyakoriság megbízhatósági tartomány feltüntetésével, matematikai statisztikai módszerek közül pedig khi négyzet próbát. A szignifikancia szint: p<0,05. Statisztikai szoftverként SPSS 17.0 és Excel 2003 programot használtam. 3. elért eredmények Az amúgy is kínálat-túlsúlyos munkaerőpiacon elhelyezkedési lehetőségük alacsony. A jogszabályok nyújtotta nem elégséges támogatások mellett Magyarországon kevés a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató 3. oldal

4 munkahely. Egy szolidáris társadalomnak a fogyatékkal élők teljes jogú tagjai kell, hogy legyenek, melynek egyik fontos feltétele, hogy a munkaerőpiacon nagyobb eséllyel indulhassanak, és az állam által juttatott szociális ellátások helyett munkabérből élő munkavállalók lehessenek. A különböző szervezetek, a munkaadók, a társadalom segítsége, elfogadása mellett a fogyatékkal élőknek is tenni kell azért, hogy a helyzetükön javítsanak, motiváltak legyenek az integrációban. 3. oldal

5 Előadás hossz: Azonosító: 0014 Az afázia olyan, mint egy... - avagy miként gondolkodunk az afáziásokról, és ők hogyan látják saját helyzetüket, beszédállapotukat? Neurológiai betegségek okozta fogyatékosság rehabi Az afázia olyan, mint egy... - avagy miként gondolkodunk az afáziásokról, és ők hogyan látják saját helyzetüket, beszédállapotukat? Őrley Zita Fővárosi Önkormányzat Károlyi Sándor Kórház I. Rehabilitációs Osztály Háttér: - Az afázia a beszédértés és/vagy a beszédprodukció egy vagy több összetevőjének az agyféltekék lokális károsodása következtében létrejövő zavara. - Osménné Sági J.) Beszédbeli, nyelvi, kommunikációs zavar. Vajon el tudjuk képzelni, mit élnek át saját beszédállapotukkal kapcsolatban az afáziások? Hogyan gondolkodunk róluk? És van-e módja annak, hogy megismerjük az ő tapasztalataikat? Módszer: A vizsgálat a kvalitatív kutatási módszerek közül a metaforaelemzés technikájával keres válaszokat a fenti kérdésekre. Kutatja az afáziás ember és környezete tapasztalatait; a beszédállapotról, kommunikációról alkotott elképzeléseit. A mondatbefejezést alkalmazó eljárás rajzos és írásbeli válaszokból nyeri az adatokat. A vizsgálat célja, a metaforák elemzése mellett, a két csoport (afáziások és nem afáziások) válaszainak összehasonlítása. Eredmény: Az anyaggyűjtés folyamatos, jelenleg 30 metafora gyűlt össze, melyek közül több mint egy tucat rajz, amit afáziások készítettek. A rendelkezésre álló metaforák elemzéséből kitűnik, mennyire másként éli meg egy afáziás a beszédzavarát, mint ahogy a környezete gondolkodik a helyzetéről. Következtetés: A metaforaalkotás technikája segít az árnyaltabb, mélyen bennünk rejlő gondolatok, összefüggések feltárásában, tapasztalataink pontosabb kifejezésében. A vizsgálat során összegyűjtött metaforák (válaszok és 5. oldal

6 rajzok) sokszínűek és elgondolkodtatóak. Vajon az afáziás ember olyan, mint egy beszélni tanuló gyerek, egy árnyék nélküli fa, vagy mint egy vulkán...? Irodalom: Feuer Mária (2002): A firka lélektana. Bp: Akadémia Kiadó Osmanné Sági J. (1994): Az afáziák neurolingvisztikai alapjai. Bp: Tankönyvkiadó K. Erdős F. és F. Gacsó M. (szerk.)(2005): Tanulmányok az afázia témaköréből. Bp: Eötvös J. Könyvkiadó Vámos Á. (2003): Metafora a pedagógiában. Bp: Gondolat Kiadó 5. oldal

7 Előadás hossz: Azonosító: 0015 "Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes" Neurológiai betegségek okozta fogyatékosság rehabi "Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes" A STROKE ellátás fejlődéstörténete 8 éves monitorozás tükrében Dr. Lippai Zoltán-Kiss Judit Bajcsy-Zsilinszky Kórház Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály-Budapest Bevezetés: Az agy, a szív és a perifériás érrendszer artériás betegségeit kutató vascularis prevenciós program: "Egységes szemlélettel, közös fellépéssel az érbetegekért" következő állomásához érkezett. A Bajcsy-Zsilinszky Kórház STROKE Centrumának indulása (2007) előtti és az azóta eltelt évek tapasztalatait vonják a vizsgálat tárgyává. Múlt-jelen-reálisan tervezhető jövőkép adatai kerülnek egymás mellé. Betegek és módszerek: A szerzők retrospektív ( ) és prospektív ( ) vizsgálat kivitelezésén dolgoznak. A kórházba került stroke-os betegek 2005 évi - Stroke Centrum előtti és 2009 évi kórlapjait monitorozták meghatározott feldolgozási módszerek alapján. Elemzik az életkori mutatókat, a leggyakoribb rizikófaktorokat, társbetegségeket, a diagnosztikus és terápiás elveket. Eredmények: A vizsgált időszakban 2005 és 2009 években ugyanannyi beteg (1445 fő) került felvételre akut, rehabilitációs és krónikus osztályokra agyi történés miatt. Akut osztályra a bekerülési idő lényegesen javul, a diagnosztika és a rizikófaktorok kutatása alaposabb, a rehabilitációs osztályokkal való együttműködés és együttgondolkodás látványosan fejlődik. Első történés: : 69-74%, recidív történés: 31-26%, Ischaemias eredetű: 93-88%, vérzés: 7-12%. Carotis területi történés: 80-76%, vertebrobasilaris területi: 20-24%. A leggyakoribb rizikófaktorok sorrendiség csökkenő arányban nem változott: hypertonia, hyperlipidaemia, diabetes mellitus, ISZB, pitvarfibrillatio, ASO, dohányzás, alkohol, szívbillentyű elégtelenség, hangulatzavar, pajzsmirigy működési zavar, emelkedett húgysav szint, beszűkült vesefunkció ben leghátrányosabb helyzetbe a hyperlipidaemia, a hangulatzavar, ill. a hyperuricaemia került re ezen faktorok kutatása felzárkózott és terápiás beállításra is sor került.rehabilitációra került: akut ellátás után : 20%, fél éven belül: 10%, fél év eltelte után: 5-10%. A stroke betegek 2005-ben 34%-a 2009-ben 25%-a krónikus elhelyezést nyert (aktív osztályról, rehabilitációról és döntő 7. oldal

8 többségben otthonról). A halálozási mutatók: akut osztályon: 8 %, krónikus osztályon: 10%. Következtetés: Az eddigi eredmények alapján megállapítható, hogy a Bajcsy-Zsilinszky Kórház osztályai között szorosabbá vált a vascularis érbetegek gyógyítása érdekében történő együttműködés. A rizikófaktorok kutatása, terápiája alaposabb és hatékonyabb lett. 7. oldal

9 Előadás hossz: Azonosító: 0016 "Minden út összefut..." Neurológiai betegségek okozta fogyatékosság rehabi "Minden út összefut..." A hangulatzavar, mint önálló rizikótényező és következmény az artériás érbetegségek kutatásában Kiss Judit - Dr. Lippai Zoltán Bajcsy-Zsilinszky Kórház Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály-Budapest Bevezetés: Az Érbetegek Rehabilitációja Alapítvány által létrehozott vascularis prevenciós program: "Egységes szemlélettel, közös fellépéssel az érbetegekért" mottóval a Bajcsy-Zsilinszky Kórház aktív, rehabilitációs és krónikus osztályain fekvő artériás érbetegek adatait mutatja be meghatározott feldolgozási módszerek alapján, külön kiemelve a hangulatzavarok szerepét. Betegek és módszerek: A szerzők retrospektív ( ) és prospektív ( ) vizsgálat kivitelezését tűzték ki célul. A 2005-ös év kórlapjainak elemzését emelik ki, különös tekintettel az önálló rizikótényezőként és következményként is fellépő hangulatzavarokra. Elemzik az életkori mutatókat, a leggyakoribb rizikófaktorokat, társbetegségeket, a diagnosztikus és terápiás elveket, valamint az ezekkel elért eredményeket. Eredmények: A kórházban 2005-ben beteg került felvételre. Ebből 6634 fő (23%) artériás érbetegségben szenvedett. A betegek 46 %-a munkaképes korú volt fő (5%) cerebrovascularis történés, 3923 fő (14%) cardiovascularis esemény miatt, 1264 fő (4,5%) perifériás érbetegség következtében került be. A leggyakoribb rizikófaktorok gyakorisága csökkenő sorrendben: hypertonia, hyperlipidaemia, diabetes mellitus, obesitas, pitvarfibrillatio, szívbillentyű elégtelenség, hangulatzavar, pajzsmirigy működési zavar, emelkedett gyulladási faktorok, emelkedett húgysav szint. Hangulatzavart aktív osztályokon stroke esetén 22%-ban, ISZB esetén 12%-ban, alsó végtagi érszűkület esetén 15%-ban találtak. A rizikófaktorok kezelése során leghátrányosabb helyzetbe a hyperlipidaemia, hyperuruicaemia, valamint a hangulatzavar került. Az artériás érbetegekhez társuló hangulatzavarokat kb. 1/3 arányban kezelték farmakoterápiával, függetlenül attól, hogy miképpen manifesztálódott: post stroke-, myocardialis infarctust követő depresszió, ill. érszűkülethez, amputációhoz kapcsolódó gyászreakció stb. képében. Rehabilitációs osztályon post 9. oldal

10 stroke hangulatzavar: 62%-ban fordult elő, ennek a fele volt post stroke depresszió. A halálozási mutatók artériás érbetegeknél: 365 fő (5,5%), ez az adat az összes halálozás 32%-a. Felmerül a kérdés, mekkora szerepe van a hangulatzavarnak ebben a folyamatban? Következtetés: A depresszió önálló rizikótényezője és következménye is az artériás érbetegségeknek. Fennállása elősegíti újabb érkatasztrófa kialakulását, ill. növeli a halálozást. A hangulatzavarokat kutatni és kezelni kell. 9. oldal

11 Előadás hossz: Azonosító: 0017 GERIÁTRIAI REHABILITÁCIÓ - RELATÍV REHABILITÁCIÓ? Egyéb Bevezetés: Előadásom célja felhívni a figyelmet arra, hogy a geriátriai rehabilitációs osztályok, mint szervezési formák milyen lehetőségeket jelenthetnek az idős, multimorbid betegeknél a korosztály specifikusan hatékony rehabilitáció biztosításában. Módszer: Osztályunkon 6 hónap alatt rehabilitációban részesülő betegek diagnosztikus és terápiás tevékenységeit vizsgáltuk retrospektíve. Külön szempontként vizsgáltuk milyen ok, okok miatt volt része az orvosi ellátás is a beteg rehabilitációjának. Eredmények: Az osztályunkon rehabilitált betegek önellátó képessége, életminősége javult, a hozzátartozóktól és/vagy gondozóktól való dependenciájuk csökkent. Következtetés: A geriátriai rehabilitációs osztály, mint szervezési forma előnyei a betegeink számára: - az osztály szemlélete, geriátriai ismeretei és tapasztalatai hasznosak, - az osztály betegközösségen belüli elfogadottsága igen jó, - a multidiszciplináris team lelkiismeretes tevékenységének köszönhetően az idős emberek esetében is élhetőbbé lehet tenni az életet. 11. oldal

12 Előadás hossz: Azonosító: 0018 Septicus arthritis neurológiai szövődménye következtében kialakult fogyatékosság miatti rehabilitáció Poszter Neurológiai betegségek okozta fogyatékosság rehabi CÉLKITŰZÉS: Annak bemutatása, hogy septicus arthritis szövődményeként fellépő epiduralis tályog következtében kialakult parapareticus, járásképtelen állapotból hogyan sikerült biztonságos járásképességet elérni személyre szabott mozgásterápia és megfelelő segédeszköz használatával. ESETISMERTETÉS: A 49 éves férfi betegnek óta voltak visszatérő térdízületi synovitisei januárjában a jobb térdízületében purulens arthritist diagnosztizáltak, a későbbiekben a jobb lábszár területén kialakult tályog miatt sebészi feltárás vált szükségessé. Ezt követően került osztályunkra rehabilitáció céljából. Járókerettel már nagyobb távolságra is közlekedett, mankózni tanult, amikor alsó végtagi zsibbadásra panaszkodott. Másnapra a beteg parapareticussá vált. Az elvégzett MR vizsgálat a Th. II.-V. szegmens között epiduralis abscessust igazolt. Idegsebészeti beavatkozásra került sor. Hat hét múlva került vissza osztályunkra súlyos fokú spasztikus paraparesissel. MÓDSZER: passzív kimozgatás, spazmusoldás, vezetett aktív, aktív gyógytorna, egyensúly- és koordináció fejlesztése, járáselőkészítő- majd járógyakorlatok, állóképesség fejlesztése; eszközök (fizioball, dyn-air, bordásfal, függesztőrács, vertikális függesztő, járókorlát, tanlépcső); mobilitást segítő eszközök (térdortézis, guruló járókeret, járókeret, könyökmankó) EREDMÉNYEK: A beteg jelenleg felügyelet nélkül két könyökmankóval sík talajon biztonsággal közlekedik, de az alsó végtagjai hamar elfáradnak. Korlátba kapaszkodva, valamint egy könyökmankó segítségével jár lépcsőn (3-4 emeletet). Két könyökmankóval felügyelet mellett képes a lépcsőzésre. Vizelet retenciója miatt önkatéterezés szükséges novemberében egyéb tályog, gennyes folyamat keresése céljából izotópos vizsgálatra került sor, amelynek eredménye negatív lett. KONKLÚZIÓ: A gyógytorna módszereinek és eszközeinek komplex alkalmazásával, így a vertikális függesztő használatával a rehabilitáció eredményes volt. Ezzel egyszerre tudtuk segíteni a vertikális testhelyzet gyakorlását, az állóképesség fokozását, az ízületek mozgathatóságának megtartását és az izomerősítést. További célkitűzés: 3 pontos bottal történő biztonságos járóképesség és lépcsőzés kialakítása, egyenetlen talajon való közlekedőképesség elérése. 12. oldal

13 IRODALOM: 1. Vidovszky T. Spinalis epiduralis abscessus. Orvosi Hetilap, 1995;136(33): Nussbaum ES, Rigamonti8 D, Standiford H, et al. Spinal epidural abscess: a report of 40 cases and review. Surg Neurol. 1992;38: Numaguchi Y, Rigamonti D, Rothman MI et al. Spinal epidural abscess: evaluation with gadolinium enhanced MR imaging. RadioGraphics 1993;13: Curry WT Jr, Hoh BL, Amin-Hanjani S, et al. Spinal epidural abscess: clinical presentation, management, and outcome. Surg Neurol. 2005;63: oldal

14 Előadás hossz: Azonosító: 0019 A trochanter major áthelyezésének hatása a járásmintára felnőtt korú cerebral paretikus betegnél Neurológiai betegségek okozta fogyatékosság rehabi Probléma felvetés: Előadásunk célja, hogy egy érdekes eset ismertetésén keresztül mutassuk be, hogyan javíthatja a nagy tompor áthelyezése a járásmintát cerebral paretikus beteg esetében. Vizsgálati és/vagy értéklési módszer: esetbemutatás Prezentációnkban egy 21 éves fiatalember esetét ismertetjük. A beteg koraszülött volt, melynek következtében perinatalis károsodást szenvedett, cerebral paresis alakult ki jobb oldali túlsúllyal, amely legerősebben a jobb oldali alsó végtagot érintette. Járás közben Trendelenburg tünetet észleltünk, amely hosszú távon csípő izületi arthrosishoz, továbbá fájdalomhoz vezet, valamint a beteget esztétikailag zavarta. A probléma megoldásásra műtéti eljárást választottunk, melynek célja a kóros járásminta korrekciója. A jobb oldali m. gluteus medius izomereje meggyengült, melynek okaként a medius túlnyúlásást feltételeztük. A medius adductióban kielégítő izomerőt mutatott, elsősorban a trendelenburgos járás következtében létrejött megnyúlást tartottuk a legfőbb kóroknak, amely csökkentette az izomerőt. A műtét célja az volt, hogy a trochanter major lejjebb helyezésével korrigáljuk a kóros helyzetet. Az izom (m. gluteus medius) tapadási helye távolabbra került eredésétől, és a lateralizáció következtében nagyobb erőkarral működik. A beteg intenzív gyógytorna kezelésben részesült, melynek célja a m. gluteus medius izomerejének növelése, valamint a megfelelő járásminta betanítása volt. Elért eredmények: A műtét és az azt követő rehabilitáció eredményeként a beteg izomereje megnőtt, három hónappal a beavatkozás után -a rendszeres gyógytornának köszönhetően- Trendelenburg tünet nélkül jár. Tapasztalatunk alapján ez a műtéti technika a megfelelő rehabilitációs hátérrel a bénult betegeknél is sikeres, azonban ennek indikációját csak a pontos izomstátusz felmérése után szabad megtenni, és az intenzív tornakezelés elngedhetetlen. 14. oldal

15 Előadás hossz: Azonosító: 0020 Mi lehetne az egészségfejlesztő feladata a rehabilitációban?(egy új szakma útkeresése) Egyéb Sajnos, a mai orvosi praxisban kevés idő jut egy betegre, gyakran nincs lehetőség a krónikus betegség, fogyatékosság pontos ismertetésére, pedig ennél sokkal többre lenne szükség. A korábbi életminőség visszaállításához - még ha sokszor nem is tudatosítjuk - legtöbbször nem kerülhető ki a rehabilitáció folyamata, mely team munka, számos szakember segítségét feltételezi, épít a beteg aktív részvételére és a támogató családi környezetre. De, mintha a gyakorlatban hiányozna egy láncszem! A szakemberek javasolta terápiás lehetőségek skálája széles, azt látni, azok közül választani még a hozzáértőknek is komoly fejtörést okoz. Kell valaki, aki a medicinális és szükség esetén alternatív lehetőségeket ismerve, valamint a betegekre és a családra is időt szánva, összehangolja e szövevényes folyamatot. Az egészségfejlesztő készséggel vállalja ezt a feladatot 15. oldal

16 Előadás hossz: Azonosító: 0021 Degeneratív gerinbetegségek kezelési lehetőségei a miskolctapolcai barlangfürdőben Fiziotherápia, balneológia a rehabilitációban Bevezetés: A Miskolctapolcai barlangfürdő különleges föld alatti terével, infrastruktúrájával a hazai fizioterápiás palettán egyedülálló komplex kezelésekre nyújt lehetőségeket. Jelen kutatásban a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának munkatársai egy kísérleti projekt részeként - a hidroterápiát, a klímaterápiát és a mozgásterápiát ötvöző programot szerveztek. Cél, a komplex fizioterápia eredményességének mérése degeneratív gerincbetegségekben objektív adatok alapján. Anyag: A két csoportot önként jelentkező, év közötti, fő alkotta. Az I. csoport tagjainak van diagnosztizált degeneratív gerincbetegsége, míg a II. csoport tagjai nem tudnak gerincelváltozásról. Módszer: Etikai engedély birtokában a program elején és végén általános orvosi vizsgálat, gerinc megtekintéses és mobilitási, terhelhetőségi, spirometriai és szomatometriai felmérés zajlott. A klímatérben vízben és vízen kívül alkalmazott mozgásprogram gyakoriságát heti 3 alkalomban határoztuk meg, 6 hetes időtartamban. Egy kezelés 3 órát vett igénybe, 60 perces subaqualis tréning, 15 perces légzőtorna, majd klímatéri fürdőzés, pihenés elemekkel, melyeket gyógytornász irányított és felügyelt. Eredmény: A megtekintéses gerincvizsgálat alapján minden résztvevőnek volt gerincelváltozása. Az I. csoport tagjai közt azonban nagy arányban ezek az elváltozások összetettek. A testösszetétel mindkét csoportban igen kedvezőtlen. A vizsgált paraméterek változásában és a változások mértékében jelentős különbségeket találtunk a két csoport között. A programot követően a testtömeg-változás az I. csoportban alakult kedvezőbben. A testösszetétel paraméter, kedvező irányú változása jól mutatta a program eredményességét. A bőrredő-méret csökkenése az I. csoportban csaknem minden résztvevőnél megmutatkozott, mind a törzsön, mind a végtagon. Ugyanakkor a II. csoportban ez csak a törzsre volt jellemző. A Delmas-index kedvező irányú változását mutatta az, hogy a hányados visszamérése a korábbi statikus típusú gerinchez képest, normál tartományt igazolt az I. csoportban 2 fő és a II. csoportban 6 fő esetén. Az akaratlagos apnoe idő szintén jól mutatta a program hatásosságát, ezen változó a II. csoportban minden résztvevőnél nőtt. Míg az idő változásának mértéke inkább az I. csoportban emelkedett. Ez utóbbi vizsgált paraméter változása összefüggést mutatott a Delmas-index változásával. Következtetés: A kedvezőtlen testösszetételű, folyamatos tünetekkel küzdő gerincbetegek mozgásprogramjának 16. oldal

17 eredményei azt igazolták, hogy a különleges geológiai-hidrogeológiai lehetőségekkel bíró barlangfürdő mikroklímájával és termális karsztvizével alkalmas gyógyászati célokra. 16. oldal

18 Előadás hossz: Azonosító: 0022 Súlyos stroke-on átesett férfi rehabilitációs folyamatának ismertetése Neurológiai betegségek okozta fogyatékosság rehabi Egy ben született ffi beteg esetén keresztül mutatjuk be hogy a team munka, valamint a speciális, egyénre készített terápiás eszközök segítségével hogyan jutott el a teljes ellátásra szoruló, minimális helyzetváltoztatásra, beszédre képtelen beteg a részleges önellátásig én hirtelen jelentkező rosszullét, fokozatosan kialakuló bénulásos tünetek miatt került kórházi felvételre, légzési elégtelenség, tetraplégia és tudatvesztés miatt Intenzív osztályon készített CT, MR agytörzsi haemorrhagiás stroke-ot állapított meg. Gépi lélegeztetésre, aspirációs pneumónia miatt kezelésre szorult. Későbbiekben tudata visszatért, jobb oldali total plegia mellett, bal felső és alsó végtagokban mozgás indult. Garatreflex hiánya, nyelési zavar miatt PEG beültetés történt. Kisebb megszakítással tól három részletben történt rehabilitációs kezelése. Átvételi statusából: jobb o.-i torticollis, paretikus nyakizomzat, jobb centrális faciális paresis, trachea kanül, epigastriálisan PEG, állandó katéter, jobb oldali total plegia, bal felső végtagban 1-2, alsó végtagban 1 erejű mozgás, jobb sarkán kb. 5x6 cm-s IV. necrotikus stádiumban lévő decubitus, sacralisan kb. 1x2 cm-es hámhiánnyal érkezett, betűtáblával kommunikált. A kezdetben rendkívül bő gennyes hörgőváladék miatt napi 12-15x-i szívásra szorult. 7 nap után trachea kanüljét beszélő kanülre cseréltettük. Váltott antibiotikumos kezelések után a kanült októberben sikerült eltávolítani. Felvétele után másfél hónappal kerekesszékben 2 órát tudott ülni. Fokozódó felső végtagi aktív mozgások mellett spastikus tónusbelövellések jelentkeztek, Baclofen terápiát kezdtünk, tónuscsökkentő pozicionálásokat alkalmaztunk. 2 hónap után állítógépben állítottuk, a 3. hónapban függesztőrács kezelést kezdtünk. Támasztás nélkül csak az 5. hónapban tudott - ugyan még rövid ideig - megülni. Beszédben folyamatos logopédiai tréning ellenére februárra előrelépést még nem sikerült elérni. PEG mellett per os táplálását sűrű pépes étel ülő helyzetben adásával folytattuk. Önálló étkezésbe bevontuk Harmadik kezelésére 3 hetes adaptációs szabadság után került sor. Kerekesszék kezelést tanítottuk, bal kéz-bal láb használatával, étkezés tanítását bal könyök felfüggesztett helyzetében, magasított alapról, először folyékony étellel kezdtük. Negyedik hónaptól folyadékbevitele szájon át kb. 1 liter/nap, pépes étel felét felfüggesztett felső végtaggal önállóan fogyasztotta el, darabos ételt speciális kanállal-, folyadékot kerekesszékre szerelt állványos tartó-, szívószál segítségével önállóan fogyasztott. Székletét, vizeletét jelezte. 18. oldal

19 Logopédiai foglalkozások során aktív, feladatait jól végezte, tüdőkapacitása fokozódott, bár a javulás csak fekvő helyzetben volt érezhető. Hangadása is ilyenkor erőteljesebb. Ülve még hamar kifulladt. Előadásunkban azt mutatjuk be, hogyan haladtunk lépésről lépésre, ergoterápiás /saját fejlesztésű eszközökkel kiegészítve, a beteg rehabilitációjával odáig, hogy a kezelés eredményeként terhelhetősége, állás ideje növekedett, a felső végtag-, törzs izomzata erősödött, felső-, és alsó végtagokban funkcionális mozgások ugyan kis mértékben, de a hétköznapi életben hasznot nem hozóan, erősödtek. Ezzel arra is felhívjuk a figyelmet, hogy hosszú, és küzdelmes rehabilitációs tevékenység eredményeként sokszor csak minimális részsikereket lehet elérni. 18. oldal

20 Előadás hossz: Azonosító: 0023 Bénulásos lábdeformitások műtéti kezelésének buktatói Neurológiai betegségek okozta fogyatékosság rehabi Az alsóvégtagot érintő bénulásos kórképekben kialakuló muszkuláris diszbalansz törvényszerüen láb deformitásokhoz vezet. A másodlagos lábdeformitások a beteg életminőségét jelentősen ronthatják. Az előadás összefoglalja a másodlagos lábdeformitások műtéti korrekcióinak lehetőségeit, külön kitérve azokra a bukaktatókra, amely a kezelés eredményét károsíthatják. A műtéti hibák és szövődmények elkerülésének alapja a pontos betegvizsgálat, az izomstatus körültekintő felmérése, a beteg járásmechanizmusának elemzése. A bénulásos lábdeformitások korrekciója látszóleg egyszerű, azonban az indikáció felállítása tapasztalatot kíván. 20. oldal

21 Előadás hossz: Azonosító: 0024 Az infantilis cerebralparesis kezelésének algoritmusa Neurológiai betegségek okozta fogyatékosság rehabi Összefoglaló szövege:az infantilis cerebralparesis konzervatív és műtéti kezelésének rendszere az utóbbi húsz évben jelentősen átalakult. Az ICP kezelésében egyre nagybb szerepet kap az időben megkezdett mozgásterápia és ortetikai ellátás, ugyanakkor csökkent, illetve visszaszorult a műtéti ellátás. Az előadás javaslatot tesz a kezelés algoritmusának meghatározására. 21. oldal

22 Előadás hossz: Azonosító: 0025 Rehabilitációs program hatékonyságának vizsgálata osteoporosisos betegeknél Egyéb Az osteoporosisos csípőtáji és csigolyatörés nagymértékben fokozza a mortalitás rizikóját, és rontja az életminőséget. Az osteoporosisos, csonttörésen átesett beteg rehabilitációjának célja a lehetőség szerinti legnagyobb mértékű funkcionális függetlenség elérése, az életminőség javítása, a fájdalom csökkentése, a további csonttörések megelőzése és a csontvesztés ütemének mérséklése. Célunk volt kórházunkban, a mozgásszervi rehabilitációs osztályunkon alkalmazott rehabilitációs program hatékonyságának vizsgálata osteoporosisos betegek körében. 548 osteoporosisos, rehabilitációra érkező beteget vontunk be vizsgálatunkba (63 férfi, 485 nő átlagéletkor: 71,7+/-9,9 év), akinél vagy típusos osteoporosisos csonttörés fordult elő (N=306, többnyire csípőtáji és csigolyatörés), vagy egyéb betegség miatt szorultak rehabilitációra, de kísérő betegségként osteoporosis is szerepelt. A rehabilitációs programot az individuális igényeknek megfelelően állítottuk össze, beleértve a dietoterápia, calcium és D-vitamin supplementáció, maior antiporotikus gyógyszeres kezelés, physioterápia, ergoterápia, esésprevenció stb. alkalmazását. A program hatékonyságát funkcionális tesztekkel mértük fel. A rehabilitációs program előtt és után meghatároztuk a QUALEFFO (Quality of Life Questionnaire of the European Foundation for Osteoporosis), FIM (functional independence measure), Beck depressziós skála, TUG (timed up and go test, sec) és VAS (visual analogue scale) skálák értékét. Az eredményeket a rehabilitációs program előtti és utáni score értékek összevetésével értékeltük: QUALEFFO 40,01+/-11,10 vs 39,30+/-11,34; FIM 95,96+/-14,80 vs 103,31+/-17,33; Beck 14,35+/-8,31 vs 12,81+/-8,02; TUG 20,30+/-11,66 vs 16,59+/-8,28; VAS 43,70+/-14,04 vs 61,19+/-17,72, p<0,001 minden paraméterre vonatkoztatva (párosított mintás t-teszt). Eredményeink szerint osteoporosisos betegek körében az adekvát, komplex rehabilitációs program hatékonyan 22. oldal

23 javítja a fizikális, pszichoszociális funkciókat, és javítja az életminőséget. 22. oldal

24 Előadás hossz: Azonosító: 0026 Stroke-os betegek érintett felső végtagjának funcionális terápiájának hatékonyabbá tétele új, FES (funkcionális elektromos stimuláció) segítségével Neurológiai betegségek okozta fogyatékosság rehabi Probléma felvetése: Magyarországon évente kb. 15 ezer új, tartósan mozgásában és önellátásában akadályozott stroke-on átesett páciens szorul hosszú idő át tartó rehabilitációra. A minél gyorsabb és hatékonyabb terápiás lehetőségekre folyamatosan nő az igény. Ebben nyújt új lehetőséget a FES-el kiegészített felső végtagi funkcionális fejlesztés, melyet itt Magyarországon az OORI keretein belül kaphatnak meg először a stroke-os páciensek. A betegség típusára specializált biofeedback a kognitív újra tanulással együtt nagyon hasznos segítség a terápiában, egyben a páciens otthonában is tudja használni. Biofeedback lehetőséget ad a páciensnek arra, hogy fejlessze az izomerejét, izmainak állóképességét, izmainak koordinált mozgásait és az izomlazítást. A vizuális és akusztikus feedback segít az egyenletes, ismétlődő, hasonló munka kivitelezésében. Terápia célja: - Csökkenteni a spaszticitást - Növelni az önellátáshoz nélkülözhetetlen izomműködéseket - Funkcionális fejlesztése a bénult felső végtagnak (facilitation of physiological movement patterns) - Stimulálni a neuro-plaszticitást Vizsgálat és/vagy értékelési módszer: A páciensek adatait a gép (StiwellMed 4) saját adatbázist kezelő programja és az egyéni funkcionális tesztek segítségével objektíven tudtam értékelni az elért eredményeket. Ezt egészítettem ki fotó- és videodokumentációval. Elért eredmények: A legtöbb vizsgált páciensnél jelentős javulás volt észlelhető, melyet nem csak maguk, hanem az objektív mérőszámok is bizonyítottak. 24. oldal