Bonyhád Város Önkormányzati Képviselő-testületének 17/1995. (VI.1.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról (egységes szerkezetben)*

Átírás

1 Bonyhád Város Önkormányzati Képviselő-testületének 17/1995. (VI.1.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról (egységes szerkezetben)* A Tolnai Dombvidékhez tartozó Völgységben feltárt régészeti leletek ( bonyhádi balta, kelta anyagedények, bronzkori fegyverek, római pénzek, avar sírok) bizonyítják, hogy e térség évezredeken át vonzotta a különböző ókori népeket. A letelepedés folyamatossága a magyar államalapítás óta töretlen. A Bonya ( Bucna ) nemzetség nevét őrző település és közvetlen környékének jelentősége a középkorban már számottevő (XIV. század Szent Iván apátsági monostor az Óhegyen, XV. Század Zerdahel és Seplak mezőváros). Átmeneti megtorpanást az elnéptelenedéssel fenyegető másfél évszázados török uralom ( ) jelentett. Bonyhád fejlődése a XVIII. Században lendült fel. A gyér magyar és rác (szerb) családok mellé több hullámban érkeztek a németországi (főleg Fulda környéki), később egységesen sváb -nak nevezett rajok, majd a Morvaországból és Galiciából beszivárgó zsidók. Az új földesurak közül a Perczel család szívesen befogadta az új munkaerőt, s egyben példát mutatott az árutermelő gazdálkodás fellendítésére. Két-három emberöltő során szinte csoda történt: Bonyhád lélekszáma 3000 fölé emelkedett, a falu 1782-ben mezővárosi rangot kapott, a négy vallásfelekezet (katolikus, evangélikus, izraelita, református) elemi iskolát tartott fenn és templomot épített, az iparosok céhekbe tömörültek, a kereskedelmet a heti piacok és től a vásárok pezsdítették, nemesi kúriák épültek, Bonyhád a Völgységi járás központjává nőtte ki magát. A feudalizmus korlátait a reformeszmék gyengítették. Az új iránt fogékony kis számú helybeli értelmiség (Winkler Mihály, Boskowicz Wolf, Egyed Antal, Borbély József lelkészek; Perczel Sándor, a Vörösmarty Mihály nevelte Perczel Mór és Miklós) a haladás gondolatát terjesztette. Az 1848-as forradalom törvényei (jobbágyfelszabadítás, közteherviselés, szabadságjogok) a szabadságharc bukása ellenére felgyorsították a polgári (kapitalista) fejlődést. Az évi Kiegyezést követő évtizedekben az önellátó mezőgazdaságot felváltotta a vetésforgóra épülő belterjes művelés, amely országos hírűvé emelte a szavasmarhatenyésztést. A sokoldalú kézműipar versenyképes minőséggel jelent meg a piacon. Néhány zsidó nagykereskedő fővárosi méretű üzletet nyitott. A Dombóvár-Bátaszéki vasútvonal megépítésével (1873) a bonyhádi vásárok vonzásköre kiterjedt, a bajai Duna-híd és vasútvonal felavatásával (1909) a kereskedelmi kapcsolatok Észak-Bácskáig nyúltak. A mecseki szénbányászat következményeként Bonyhádon megjelent a villanyáram (1902), az új energiaforrás a gyáripar kezdetét jelentette (1909: dominó és zománctáblagyár, 1917: cipőgyár). A gazdasági konjuktúra hatására gyarapodott a népesség (6000 főre), növekedett a közművelődés iránti igény. Bonyhád a XX. Század elejére iskolavárossá fejlődött (1870: evangélikus gimnázium, 1884: községi tanonciskola, 1905: katolikus leány-polgári iskola, 1910: internátus).

2 2 Bár a közigazgatás országos átszervezése megszüntette a mezővárosi rangot (1872), s Bonyhád újra község lett, majd 1903-tól nagyközség, de a járási székhely megőrizte a kisvárosi jellegét, sőt azt középületekkel fejlesztette (járási hivatalok, bankok stb.). A dinamikus fejlődést megállította az első világháború, a rendszerváltozásokat követő infláció, majd a gazdasági válság. Sikerként megemlítendő a vasúti teherrakodó megépítése és összekötése a fővonallal 1922, a járásbíróság, a mozgófénykép üzem és a strand megnyitása. Az 1930-as évek közepétől a hadigazdálkodás nyomán felgyorsult a cipő- és a zománcgyár termelékenysége. Bonyhád lakossága 1941-re 8300-ra gyarapodott. Az elhúzódó gazdasági nehézségek a társadalmi feszültségeket növelték. A szociáldemokrácia iránti fogékonyságot 1930 táján felváltotta a pángermán-hitleri ideológia terjedése. A Bonyhádról elinduló antifasiszta szellemi ellenállás, a Hűséggel a Hazához mozgalom (1942) hatása korlátozott volt. A második világháború következményeként tragikus események zajlottak le ( ); a zsidóság deportálása, a málenkij robot, a németajkúak internálása és a vagyonelkobzás, végül a kitelepítés (a népességvesztés kb fő). E tragikus népvándorlás adott lehetőséget között a bukovinai, az erdélyi és a felvidéki magyarok (kb. 300 család) betelepítésére. Bonyhád lakosságának a száma 1949-ben 7500-ra esett vissza. Az 1945-ben meginduló demokratikus fejlődés 1948-ban a proletárdiktatúrába torkollott. Az üzemek államosítása (1948), a szocialista alkotmány (1949), a tanácsrendszer (1950), a mezőgazdaság kollektivizálása ( ), a kisipari termelőszövetkezetek létrehozása a szovjet típusú gazdasági-társadalmi-politikai rendszert teremtették meg. A tervgazdálkodással járó erőltetett fejlesztés következményei: az üzemek, a közúti (6-os műút), az üzlethálózat és a kommunális hálózat fejlesztése. A művelődés terén az iskolák államosítását (1948) követően az általános iskola bővítése (I. számú 1948, II. számú 1961, III. számú 1984) követően közgazdasági középiskola alapítása (1945) és új épületbe költözése (1968), a leánykollégium megnyitása (1951) és bővítése (1975), az ipari szakmunkásképző intézet kifejlesztése, továbbá a járási művelődési központ (1952) és a járási könyvtár (1953) megnyitása érzékelteti az eredményeket. A kulturális intézmények új célépületei gazdagították a városképet. Bonyhád több nyelvű, vallású és szokású lakosságának feszültségeit és ellentételeit e népek kohója fokozatosan eggyé olvasztotta. A lokálpatriotizmust növelte a nagyközség várossá nyilvánítása (1977). A lakosság közérzetét javították az utóbbi két évtized sikerei (vízmű, új lakótelepek, VOLÁN-pályaudvar, új szakrendelő, új művelődési központ, gázvezeték, köztéri szobrok, múzeum, telefonhálózat stb.) Majos község Bonyhádhoz csatolásával a lakosság lélekszáma ma meghaladja a főt. A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpárt rendszerű jogállam kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát: az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének jogát. A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket. Az önkormányzat révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg, melyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét.

3 3 Mindezeket alapul véve, Bonyhád Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. 1 A képviselő-testület a fenti elvekkel és célkitűzésekkel összhangban az évi LXV. tv. 18. (1) bek-ben kapott felhatalmazás alapján a következők szerint állapítja meg Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ): I. fejezet 1. Az önkormányzat elnevezése: Bonyhád Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat). Az önkormányzat hivatala: Polgármesteri Hivatal Bonyhád (továbbiakban: hivatal). 2. (1) Az önkormányzat jelképei: a város címere, zászlaja és pecsétje. (2) Az önkormányzat hivatali jelvénye: polgármesteri vállszalag. (3) Az önkormányzat jelképeiről és hivatali jelvényéről, azok használatáról külön rendeletet alkot a képviselő-testület. (4) A közszolgálati intézmények felsorolását az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza. (5) A 2. sz. melléklet tartalmazza azon intézményeket, melyek elnevezését német nyelven is fel kell tüntetni. (6) A képviselőtestület a városi kitüntetések alapításáról, az adományozásra vonatkozó szabályokról és a kitüntetésekre vonatkozó egyéb rendelkezésekről külön önkormányzati rendeletet alkot. 3. (1) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn Németországban Baden-Würtenberg tartományához tartozó Wernau, a Hessen tartományhoz tartozó Hochheim városokkal, valamint a szlovákiai Tardoskedd nagyközséggel és a lengyelországi Jastorwie várossal. (2) Külföldi önkormányzattal történő további megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. 4. A helyi önkormányzatokról szóló módosított évi LXV. törvényt (továbbiakban: ötv.) a jelen rendeletben foglalt kiegészítéssel kell alkalmazni. 1 Módosította: a 13/2007. (VIII. 31.) sz. rendelet, hatályos szeptember 1-től.

4 4 II. fejezet A helyi önkormányzás általános szabályai 5. (1) Bonyhád Város Önkormányzata a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el. (2) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak (ötv. 1. (2) bek.). (3) A helyi önkormányzat a törvény keretei között önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabály sértés esetén bírálhatja felül. (4) A helyi önkormányzat- a saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat: a.) közvetlenül részt vesz vállalkozásokban, b.) a helyi önkormányzati politika eszközeivel és konkrét formáival (helyi adópolitika, telek és ingatlan értékesítés stb.) segíti a vállalkozásokat. (5) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. (6) A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együtt működik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos kapcsolattartás a polgármester illetve a jegyző feladata. (7) Az önkormányzati feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. (8) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat: a.) képviselő-testülete, annak felhatalmazására b.) bizottsága c.) helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete d.) a polgármester e.) helyi népszavazás hozhat (ötv. 2. (2) bek.). III. fejezet Az önkormányzat feladat- és hatásköre, szervezete (1) Az önkormányzat feladatainak közszolgáltatása körében: a településrendezés és településfejlesztés az épített és természeti környezet védelme a lakásgazdálkodás a vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés és csatornázás a köztemető fenntartása 6.

5 5 a helyi közutak és közterületek fenntartása a helyi tömegközlekedés és köztisztaság és a településtisztaság biztosítása (ötv. 8. (1) bek.) gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól közreműködés az energiaszolgáltatásban közreműködés a foglalkoztatás megoldásában gondoskodás az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról (ötv. 8. (4) bek.) a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása a nemzetiségi és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése. (2) Az önkormányzat köteles gondoskodni: az egészséges ivóvíz ellátásról az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről az egészségügyi és szociális alapellátásról a közvilágításról a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról a nemzeti és etnikai kisebbségi jogainak érvényesüléséről közművelődési feladatok ellátásáról, a helyi sportfeladatok ellátásáról, a hulladék gazdálkodásról. (3) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben a fedezet biztosításával egyidejűleg kell állást foglalni. (4) Az önkormányzat feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik közösségekkel. 7. (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik: az önkormányzati rendeletalkotás az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás a helyi népszavazás kiírása önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása gazdasági program megállapítása és a végrehajtásról szóló beszámoló elfogadása a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásról szóló beszámoló elfogadásáról településrendezési terv jóváhagyása helyi adók megállapítása önkormányzati vállalkozás alapítása céljából gazdasági társaság létrehozása

6 6 kötvény kibocsátás, továbbá közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás intézmény alapítása közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szoborállítás eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál bírósági ülnökök megválasztása állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási-szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. (2) 2 Az (1) bekezdésben fel nem sorolt hatáskörök gyakorlását a képviselő-testület bizottságaira, a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületére, a polgármesterre, valamint a társulásra ruházhatja át. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (3) Amennyiben képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a (2) bekezdésében meghatározott szervek járnak el, úgy a hatáskör gyakorlása a képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. 1.) A képviselő-testület összehívása IV. fejezet A képviselő-testület működése 8. (1) 3 A képviselő-testület tagjainak száma 18 fő. (A képviselő-testület névjegyzékét a 3. sz. melléklet tartalmazza.) (2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli testületi ülést tart. (3) 4 A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a főfoglalkozású alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze. (4) A képviselő-testület ülését össze kell hívni: munkaterv szerint a képviselők egynegyedének indítványára a bizottságok indítványára a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének kezdeményezésére (5) A munkatervtől eltérő ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés napirendjét és előadóját. 2 Módosította: 22/2006. (X. 27.) sz. rendelet, hatályos október 27-től. 3 Módosította: 21/2006. (X. 15.) sz. rendelet, hatályos: október 15-től. 4 Módosította: 21/2006. (X. 15.) sz. rendelet, hatályos: október 15-től.

7 7 (6) A munkatervtől eltérő ülésre vonatkozó előterjesztés a polgármesternél kell benyújtani. (7) 5 A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket - kivéve, ha sürgős pályázat vagy városi érdek szóbeli előterjesztést indokol a képviselő-testületi tagok részére a Képviselői Dokumentumtáron ( keresztül kell megküldeni. A rendszer működésének technikai problémája esetén a képviselő-testületi tagok részére a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket papíralapú dokumentumként kell kézbesíteni. A tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívót, és valamennyi írásbeli előterjesztést, papíralapú dokumentumként kell kézbesíteni. Az ülésre részvételi joggal meghívottak részére a meghívót előterjesztések nélkül a papíralapú dokumentumként kell megküldeni. (8) 6 Az alakuló és a rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni. (9) 7 a.) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni: a jegyzőt, az aljegyzőt a bizottságok nem képviselő tagjait, akiket a napirend érint a kisebbségi önkormányzatok elnökeit a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjét az országgyűlési képviselőt a területileg illetékes városi bírót és ügyészt a napirendi pontok előadóit a hivatal belső szervezeti egységének vezetőit, referenseit. Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége elnökét, Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület elnökét, Felvidékiek Egyesülete elnökét. b.) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni: a városi rendőrkapitányt a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit a megyei és helyi sajtó tudósítóit a pártok képviselőit az önkormányzat intézményeinek vezetőit akiket a polgármester indokoltnak tart (10) 8 A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a lakosságot a meghívónak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, a város honlapján való közzététellel, a helyi tévé útján kell értesíteni. 5 Módosította: 21/2007. (XI. 30.) sz. rendelet, hatályos november 30-tól. 6 Módosította: 22/2006. (X. 27.) sz. rendelet, hatályos október 27-től. 7 Módosította: 13/2007. (VIII. 31.) sz. rendelet, hatályos szeptember 1-től. 8 Módosította: 22/2006. (X. 27.) sz. rendelet, hatályos október 27-től.

8 8 9. (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évi 11 ülést tart. (2) 9 A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatt ülésszüneteket minden év július 1- augusztus 20-ig állapítja meg. 10. (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a polgármester gondoskodik. (2) Az alakuló ülést a korelnök vezeti. (3) Az alakuló ülésen a választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselőket a választás lebonyolításáról és eredményéről. (4) A képviselők a megbízólevelek átvétele után ünnepélyes esküt tesznek. 2.) Munkaterv 11. (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. (2) A munkaterv tartalmazza a tárgyévre vonatkozó ülések tervezett időpontjait, napirendjeit, a napirendi pontok előadóit, az előterjesztések elkészítésének határidejét, az ülésre meghívandók körét. (3) A képviselő-testület következő évi munkatervét az év utolsó ülésén fogadja el. (4) A polgármester megválasztását követő 6 hónapon belül a képviselő-testület megválasztásának időtartamára munkaprogramot terjeszt a képviselő-testület elé. (5) A munkaprogram a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazó, a több éven át tartó fontosabb társadalmi, gazdasági feladatokat foglalja össze. (6) A munkaprogram összeállítása előtt a polgármester javaslatokat kérhet az országgyűlési képviselőtől, az önkormányzat bizottságaitól és a kisebbségi önkormányzatoktól. 3.) A képviselő-testület ülése, az ülés vezetés szabályai 12. (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. (ötv. 12. (3) bek.) 9 Módosította: 22/2006. (X. 27.) sz. rendelet, hatályos október 27-től.

9 9 (2) 10 A képviselő-testület b.) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. c.) zárt ülést rendelhet el vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene (ötv. 12. (4) bek. a., b. pont) (3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. (ötv. 12. (5) bek.) 13. (1) 11 A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályozatása esetén a főfoglalkozású alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök vezeti. (2) A polgármester a testületi ülés vezetése során: a.) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze b.) megállapítja az ülés határozatképességét és javaslatot tesz a jegyzőkönyvhitelesítőkre c.) írásbeli tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, az előző ülés óta végzett munkájáról, valamint az előző testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről. d.) előterjeszti az ülés napirendjét e.) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát f.) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat g.) berekeszti az ülést (3) a képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz. 4.) Az előterjesztés 14. (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága vagy a polgármester által előzetesen javasolt beszámoló és tájékoztató rendelet- és határozat-tervezet. (2) Az előterjesztések: 10 Módosította: 13/2007. (VIII. 31.) sz. rendelet, hatályos szeptember 1-től. 11 Módosította: 21/2006. (X. 15.) sz. rendelet, hatályos október 15-től.

10 10 a.) tartalmi szempontból: döntést, állásfoglalást igénylők tájékoztató jellegűek b.) formai szempontból: írásbeliek szóbeliek (A szóbeli előterjesztésekre tartalmi szempontból az írásbeli előterjesztések szabályai vonatkoznak.) Az írásbeli előterjesztéseket a tanácskozáson résztvevők számára meg kell küldeni. (3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll: a.) az első részben a tárgyat kell pontosan meghatározni, ismertetni kell az előzményeket, testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előterjesztők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják b.) a második rész egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével c.) a tájékoztató jellegű előterjesztések nem tartalmaznak határozati javaslatot. 5.) A sürgősségi indítvány 15. (1) 12 A sürgősségi indítványt a sürgősség tényének rövid indokolásával legkésőbb az ülés napján de óráig írásban kell benyújtani a polgármesternél. (2) Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármesterek, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző, a kisebbségi önkormányzatok testületei. (3) A sürgősségi indítvány elfogadásához a képviselő-testület minősített szótöbbsége szükséges. (4) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi pontként kell kezelni és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni a téma tárgyalásáról. (5) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy az első napirendi pontként tárgyalja. 6.) A vita, szavazás Módosította: 22/2006. (X. 27.) sz. rendelet, hatályos október 27-től.

11 11 (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát melynek során: a.) 13 az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet legfeljebb 5 percben b.) az előadó szóbeli kiegészítését követően a bizottságok terjesztik elő a napirendekkel kapcsolatos előterjesztésüket, módosító javaslataikat. c.) 14 a bizottsági vélemények elhangzása után a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles választ adni. A válaszadást követően a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A bizottságok és a hozzászólók legfeljebb: rendeletalkotásnál 5 percben egyéb fő napirendi pontnál 3 percben második hozzászólás esetén 3 percben egyéb napirendi hozzászólások esetében 3 percben fejthetik ki véleményüket. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. d.) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának további korlátozására a testület bármely tagja ügyrendi javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslatról a testület vita nélkül határoz. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. e.) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. f.) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd a javaslatokkal, módosításokkal kiegészített határozati javaslatról. (2) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. (ötv. 14. (2) bek.) (3) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. (ötv. 14. (2) bek.) (4) *Hatályon kívül helyezve. (5) *Hatályon kívül helyezve. (6) Minősített többség (a megválasztott települési képviselők több mint felének a szavazata) szükséges a.) önkormányzati rendelet alkotáshoz b.) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához 13 Módosította: 22/2006. (X. 27.) sz. rendelet, hatályos október 27-től. 14 Módosította: 22/2006. (X. 27.) sz. rendelet, hatályos október 27-től.

12 12 c.) a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz d.) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz e.) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz f.) intézmény alapításához g.) a képviselő kizárásához h.) zárt ülés elrendeléséhez az ötv. 12. (4) bekezdése d.) pontja szerint i.) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához j.) a polgármester elleni kereset benyújtásához k.) a sürgősségi indítvány elfogadásához l.) kitüntetés és díszpolgári cím adományozásához (7) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. (8) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha: a.) törvény előírja b.) azt a képviselő-testület egynegyede indítványozza c.) a polgármester, a jegyző, valamint az ülésen jelenlévő képviselők egynegyede kezdeményezi és a kezdeményezést a képviselő-testület minősített szótöbbséggel elfogadta. (1) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet. (2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét és a jelenlévő képviselők nevük felolvasásakor igen -nel vagy nem -mel szavaznak. (3) A név szerinti szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (4) A képviselő-testület határozatait külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Bonyhád Város Önkormányzati Képviselő-testülete./20 ( ) számú határozata. (5) A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet. 7.) Kérdés, interpelláció 17. (1) A napirendi pontok tárgyalása után kérdésekre és interpellációkra kerül sor. (2) Az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás a kérdés.

13 13 (3) 15 Kérdést a képviselő az ülés megkezdése előtt 24 órával nyújthatja be írásban a polgármesternek. (4) 16 Az írásban feltett kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni. Erről a testületet a soronkövetkező ülésen tájékoztatni kell. Amennyiben a kérdező a választ nem fogadja el, úgy a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz. (5) 17 A képviselő a polgármestertől az alpolgármestertől, az önkormányzati bizottságok elnökeitől, a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat). (6) 18 Az interpellációt a polgármesterhez kell benyújtani legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 48 órával. Az interpellációt a képviselő az ülésen felolvassa. A választ az ülésen, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban kell megadni. (7) Amennyiben az interpellációt benyújtó képviselő az ülésen nincs jelen, úgy az interpellációt előterjeszteni nem lehet. (8) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza. 8.) A tanácskozás rendjének fenntartása 18. (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során: a.) figyelmezeti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ b.) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülettel szemben méltatlan magatartást tanúsít c.) tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést. (2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti. 19. Határozatképtelenség esetén a képviselő-testület 15 napon belül ismételten össze kell hívni. 15 Módosította: 22/2006. (X. 27.) sz. rendelet, hatályos október 27-től. 16 Módosította: 22/2006. (X. 27.) sz. rendelet, hatályos október 27-től. 17 Módosította: 22/2006. (X. 27.) sz. rendelet, hatályos október 27-től. 18 Módosította: 22/2006. (X. 27.) sz. rendelet, hatályos október 27-től.

14 14 9.) A jegyzőkönyv 20. (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Elkészítéséről a jegyző gondoskodik. (2) A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell: az ülése helyét és időpontját az ülésen megjelent, illetve a távolmaradásuk okát előre bejelentő és a bejelentést elmulasztó testületi tagok nevét az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét az elfogadott napirendeket és az előadók nevét napirendenként a felszólalók nevét, a kérdéseket és a hozzászólások lényegét a határozathozatal módját a szavazás eredményét, a határozat szövegét az ülés folyamán történt fontosabb eseményeket a napirend tárgyalását követően elhangzott kérdéseket, interpellációkat, azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat a polgármester, a jegyző és két jegyzőkönyv-hitelesítő aláírását a képviselő kérésére szó szerint rögzíteni kell véleményét, nyilatkozatát (3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell: a jelenléti ívet a meghívót az írásos előterjesztéseket, határozati javaslatot, rendelet-tervezeteket a képviselő-testületi tag kérésére írásban is benyújtott hozzászólását, interpellációját a jegyző törvényességi észrevételét a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a név szerinti szavazásról készült jegyzőkönyvet (4) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének. (5) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe az ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. (ötv. 17. (3) bek). (6) A képviselő-testület üléséről készült hangfelvételt meg kell őrizni, és azt a szerkesztett jegyzőkönyv elkészülte után a keletkezést követő év március 31-ig levéltári átadásra fel kell ajánlani. V. fejezet Az önkormányzati rendeletalkotás 21.

15 15 (1) A képviselő-testület az ötv. 16. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti: a települési képviselők a bizottságok elnökei a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző a kisebbségi önkormányzatok testületei (3) A kezdeményezés a polgármesterhez kell benyújtani, aki a jegyző bevonásával a kezdeményezést, majd a rendelet-tervezetet a képviselő-testületnek nyújtja be. (4) A rendelet-tervezetet a jegyző véleményével együtt megvitatás céljából a jogi és ügyrendi bizottság elé kell terjeszteni, amely azt a tárgy szerint érintett más bizottságokkal megvitatja. (5) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 15 napra közszemlére kell bocsátani. (6) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, a polgármester és a jegyző írja alá. (7) A kihirdetés módja: a polgármesteri hivatal földszintjén elhelyezett hirdetőtábla. (8) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről. Ennek módja: sajtóban, helyi televízióban való ismertetés, könyvtárban történő elhelyezés. (9) Az önkormányzati rendeleteket évente 1-től kezdődően folyamatos sorszámokkal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját és napját kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezését és az önkormányzati rendelet elnevezését. (10) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét napra kész állapotban tartani. VI. fejezet A települési képviselő, tanácsok 22. (1) A képviselőt az Ötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik. (2) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen az ötv a szerinti esküt tesz.

16 16 (3) 19 (4) A képviselő főbb jogai: részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését a polgármesteri hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését; a hivatal érintett dolgozója erre 3 napon belül köteles érdemi választ adni bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak, a tanácsoknak a törvény keretei között rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg (ötv. 20. (2) bek.) (5) A képviselő főbb kötelezettségei: tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában, köteles írásban vagy szóban bejelenteni a jegyzőnek, ha a képviselő-testület, vagy valamely bizottság ülésén való részvételében akadályoztatva van felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban a tudomására jutó állami, szolgálati, üzleti titok megőrzése; titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel személyes érintettség bejelentése a polgármesternek köteles haladéktalanul bejelenteni a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, megbízólevelének átvételétől, majd minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A vagyonnyilatkozathoz csatolni kell a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát is. (2000. évi XCVI. tv. 10./A.. (1) bek.) 23. (1) A képviselő-testületben a képviselettel rendelkező pártokhoz tartozó képviselők tevékenységük összehangolása céljából képviselő-csoportot (frakciót) hozhatnak létre. (2) Egy bejegyzett párthoz tartozó települési képviselők csak egy képviselő-csoportot alakíthatnak. Egy képviselő csak csoportnak lehet tagja. Egy csoportot legalább 2 képviselő alkot. (3) A megalakulástól számított 15 napon belül be kell jelenteni a megalakulás tényét a polgármesternek. A bejelentés tartalmazza a képviselő-csoport elnevezését, vezetőjének, helyettesének és tagjainak nevét. 19 Módosította: 13/2007. (VIII. 31.) sz. rendelet, hatályos szeptember 1-től.

17 17 (4) A képviselő-csoport fogadhatja a párhoz nem tartozó (független) képviselőket, ha azok bejelentik csatlakozási szándékukat. (5) A képviselő-csoport alakításának joga a feltételek megléte esetén megilletik a független képviselőket is. (6) A képviselővel szemben nem gyakorolható frakciókényszer, nem köteles igazodni frakciója többségi határozatához sem. 24. (1) A képviselő-testület a polgármesternek, bármely települési képviselőnek a javaslatára, a települési képviselők közül tanácsnokokat választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselőtestület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását. (Ötv. 21. ) (2) Tanácsnok választása esetén feladat- és hatáskörét az SZMSZ melléklete tartalmazza. (3) Tanácsnok által felügyelt feladatkörben csak az ellenjegyzésével lehet előterjesztést benyújtani a képviselő-testülethez. VII. fejezet A képviselő-testület bizottságai 25. (1) A képviselő-testület a döntések előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, valamint egyes átruházott hatáskörökben történő döntések meghozatalára állandó vagy ideiglenes bizottságokat hoz létre. (2) 20 A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre: Jogi-, Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság, Oktatási, Kulturális és Sportbizottság, Egészségügyi és Szociális Bizottság, Közrend- és Környezetvédelmi Bizottság. (3) A bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 4. számú melléklete rögzíti. (4) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátásra ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatainak elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. (5) 21 A (2) bekezdésben felsorolt bizottságokat az elnök vezeti, akadályoztatása esetén feladatait a képviselő-testület által választott alelnök látja el. 20 Módosította: 21/2006. (X. 15.) sz. rendelet, hatályos október 15-től. 21 Módosította: 21/2006. (X. 15.) sz. rendelet, hatályos október 15-től.

18 18 A bizottsági működés főbb szabályai 26. (1) A bizottságok elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja. (ötv. 24. (1) bek.) (2) A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (ötv. 23. (3) bek.) (3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. (4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt. (5) A bizottság döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. (ötv. 26. ) (6) A bizottság ülése nyilvános. (7) A zárt ülésre vonatkozóan az SZMSZ 12. (2)-(3) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni. (8) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a megjelentek nevét, a napirendet, a hozott döntést, valamint külön indítványra a kisebbségi véleményeket. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá. (9) A bizottság tevékenységéről 4 évenként beszámol a képviselő-testületnek. 1.) A polgármester VIII. fejezet A polgármester, az alpolgármester, a jegyző 27. (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. (2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt. (ötv. 32. ) (3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen: a.) segíti a képviselők munkáját

19 19 b.) összehívja és vezeti a testület ülését c.) a polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt. (ötv. 35. (3) bek.) d.) képviseli az önkormányzatot e.) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat f.) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülést (4) A polgármesternek a bizottság működésével összefüggő főbb feladatai: a.) indítványozhatja a bizottság összehívását b.) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselőtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit; a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz (ötv. 25. (2) bek.) c.) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti (5) A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok: a.) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt b.) a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait, az önkormányzat munkájában a szervezésben, a döntések előkészítésében és végrehajtásában c.) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja d.) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására e.) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét f.) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében (ötv. 35. (2) bek.) (6) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az ötv., valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. tv. határozzák meg. 2.) Az alpolgármester 28. (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. (ötv. 34. ) (2) 22 A képviselő-testület 1 főállású alpolgármestert választ. 22 Módosította: 21/2006. (X. 15.) sz. rendelet, hatályos október 15-től.

20 20 (3) 23 Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok. (4) 24 Az alpolgármester önálló hatáskörrel nem rendelkezik, feladatait a polgármester irányításával látja el. (5) 25 3.) A jegyző 29. (1) A képviselő-testület pályázat alapján a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. (ötv. 36. (1) bek. első mondat) (2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben a.) előkészíti a képviselő-testületi ülést, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket b.) ellátja a testületek, a bizottságok szervezetési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat c.) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésén d.) törvényességi észrevételt tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában e.) köteles jelezni, a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel f.) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá g.) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről (3) A jegyző egyéb főbb feladatai a.) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket b.) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket c.) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben d.) 26 A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a polgármester által meghatározott körben a polgármester egyetértése szükséges. e.) szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját f.) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat Módosította: 21/2006. (X. 15.) sz. rendelet, hatályos október 15-től. 24 Módosította: 21/2006. (X. 15.) sz. rendelet, hatályos október 15-től. 25 Hatályon kívül helyezte a 21/2006. (X. 15.) sz. rendelet, hatálytalan október 15-től. 26 Módosította: 13/2007. (VIII. 31.) sz. rendelet, hatályos2007. szeptember 1-től.