A mikro- kis- és középvállalkozások tanuló régió koncepcióval kapcsolatos legfontosabb jellemzői a szerb-magyar határmenti térség magyar oldalán

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A mikro- kis- és középvállalkozások tanuló régió koncepcióval kapcsolatos legfontosabb jellemzői a szerb-magyar határmenti térség magyar oldalán"

Átírás

1 A mikro- kis- és középvállalkozások tanuló régió koncepcióval kapcsolatos legfontosabb jellemzői a szerb-magyar határmenti térség magyar oldalán Tanulmány Határon átnyúló tanuló régió: egyetemek gazdaságfejlesztési szerepvállalási lehetőségének vizsgálata a magyar-szerb határmenti térségben című, HUSRB/1002/213/086 számú projekthez Program honlap: A tanulmány nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját

2 1 Tartalom 1 Tartalom A vizsgálat célja A minta és az alkalmazott módszertan bemutatása Eredmények Vállalkozói képzés Innovációs rendszerek és klaszterek Kreativitás, tolerancia

3 2 A vizsgálat célja Vizsgálatunk célja a magyar-szerb határ menti országrészekben működő mikro-, kis- és középvállalkozások együttműködési készségének, klaszteresedésének nemzetközi vonatkozásának felmérése a határ mindkét oldalán. Jelen tanulmányban a magyarországi felmérés eredményeit ismertetjük. Az eredmények ismertetését az alkalmazott kérdőív szerkezetében tesszük meg. Először bemutatjuk a vizsgált mintát, majd ennek speciális voltából fakadóan alkalmazott elemzési módszertant, végül pedig eredményeinket ismertetjük. A kérdőív második blokkjában a vállalkozói képzésekkel kapcsolatosan tettünk fel kérdéseket. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen tényezők járultak hozzá a vállalkozás elindításához, illetve az egyetemnek milyen szerepe van a vállalkozás létrehozásában, az egyes kurzusoknak milyen jelentőséget tulajdonítanak a válaszadók. A felmérés harmadik blokkjának alapvető célja, hogy a tudás intenzív iparági tevékenységeket, azok innovációs tevékenységét meghatározó tényezőket mind régióban, mind iparágakban megtalálható feltételek aspektusából vizsgálja, egy olyan kevésbé fejlett régióban, mint amilyen a Dél-alföldi régió is. A kérdőív negyedik blokkja a kreativitás és tolerancia vizsgálatával foglalkozik. A felmérés ezen részének elsődleges célja, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozásokat kreativitás szempontjából vizsgálja, valamint a vállalkozásoknál alkalmazásban álló humán erőforrással szembeni toleranciát mérje. Az elemzés kitér továbbá a vállalkozások felsőoktatási intézményekkel való együttműködési hajlandóságára, amely szintén a kreativitás több szempontú vizsgálatának részét képezi. 3 A minta és az alkalmazott módszertan bemutatása A mintába került 400 vállalkozás 86 százaléka esetében a kérdőívet a cégvezető, illetve tulajdonos töltötte ki. A kitöltött kérdőívek közül 11 esetben középvezető, míg 45 esetben felsővezető volt a kitöltő. A cég formáját tekintve a mintában a korlátolt felelősségű társaságok voltak többségben (57,8 százalék), emellett említésre méltó a betéti társaságok csoportja (36,5%). Emellett a mintában 12 részvénytársaság és 11 közkereseti társaság is található. 3

4 A vizsgált vállalkozások 84 százaléka alkalmazottak számát tekintve mikro vállalkozás, 11,8 százaléka 10-49, míg 7,0 százaléka főt foglalkoztat. A legalább középfokú végzettséggel rendelkezők aránya a vállalkozások 79 százalékánál, míg a szakképzet, illetve alapfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottak aránya a vállalkozások 93 százalékánál nem változott a korábbi évekhez képest. A mintában (3.1. táblázat) az alapítástól számított működési idő tekintetében a vállalkozások működési ideje 4 és 22 év közötti volt. A működési idő kezeléséhez kétlépcsős klaszterezés segítségével képeztünk homogén csoportokat, melyek jóságát a Silhoutte-féle mérőszám értéke (0,7) is jelez. Az eljárás eredményeként a 4-7, 8-14, illetve korcsoportok jöttek létre. A 4 7 éve működő szervezetek aránya 23 százalék, a 8 14 éve működőké pedig 40,8 százalék volt táblázat: A minta főbb jellemzői Vállalkozások száma, db Megoszlás, % Működési (alapítástól számítva) idő 4 év 7 év 92 23,0 8 év 14 év ,8 15 év ,3 Összesen ,0 A cég jogi formája december 31. után Bt ,5 Kft ,8 KT. 11 2,8 RT 12 3,0 Összesen ,0 4

5 A vállalkozások legtipikusabb értékesítési területét vizsgálva megállapítható, hogy a vállalkozások csupán 7 százaléka jelenik meg külföldön, illetve 27,8 százaléka országos piacon. A vállalkozások 65,3 százalékának fő értékesítési területe a saját régiója. A vállalkozások legtipikusabb beszerzési területét vizsgálva megállapítható, hogy a vállalkozások csupán 7 százaléka szerez be külföldről, illetve 28,5 százaléka országos piacról. A vállalkozások 64,5 százalékának fő beszerzési területe a saját régiója. Annak vizsgálatakor, hogy történt-e az elmúlt három évben jelentősebb változás a vállalkozásnál összeolvadás vagy tulajdonosváltás, vagy klasztertaggá válás, vagy tőkebefektetés miatt, a vállalkozások 71 százaléka nemet mondott. Klasztertaggá válás 38 esetben, tulajdonosváltás 48, összeolvadás pedig 10 esetben fordult elő. A kérdésekre adott válaszok bemutatására leíró statisztikai eszközöket, majd statisztikai következtetéselméletet (elsősorban kereszttábla elemzést, t-próbát, Kruskal-Wallis tesztet és Friedman-tesztet) is alkalmazunk változók, jelenségek közötti kapcsolatok, illetve fontosságok vizsgálatára. Két kategoriális változó (például klasztertagság, együttműködési formák, a vállalkozás mérete, a területi elhelyezkedése, lokális jellege, stb.) kapcsolatának vizsgálatára kereszttábla elemzést használhatunk. A vizsgálat során szignifikáns kapcsolat kimutatása csupán azt jelenti, hogy a két változó nem tekinthető egymástól függetlennek, ettől a köztük lévő kapcsolat erőssége gyakorlati szempontból még gyenge is lehet. Maga a teszt szimmetrikus együttmozgást vizsgál a változók között. Mivel a statisztikai magyarázó modellek matematikai alapon vizsgálódnak, így egy-egy okként feltüntetett változó nem biztos, hogy a valóságban is ok, így például a kereszttábla-elemzést felfoghatjuk egy mintázat keresésnek, azaz egy speciális klaszteranalízisnek is. Ok-okozati vizsgálat esetében egy gyenge kapcsolat arra utalhat, hogy a magyarázó ok hatása ugyan szignifikáns, de párhuzamosan más tényező hatását is figyelembe kell vennünk. A két mintás t-próbák, illetve varianciaanalízis alkalmazásával arra keressük a választ, hogy csoportok statisztikailag szignifikánsan különböznek-e a metrikus változó átlagában, például valaminek az átlagos megítélésében. Az eljárás tesztállítása (nullhipotézise) szerint a 5

6 metrikus változó csoportokhoz tartozó várható értékei (átlagai) szignifikánsan nem különböznek. Míg az alternatív hipotézis ennek tagadása. Kruskal-Wallis teszt segítségével azt vizsgáljuk, hogy egy változó eloszlása szignifikánsan különbözik-e csoportok között. Friedman teszt segítségével azt vizsgáljuk, hogy az egyes változók eloszlása, változók megítélésének rangsorolása szignifikánsan eltér vagy sem. Korrelációs, illetve rangkorrelációs együttható alkalmazásakor két változó kapcsolatának erősségét vizsgáljuk. A korrelációs együttható pozitív értéke azt jelzi, hogy az egyik tényező nagyobb értéke a másik tényező nagyobb értékével jár együtt. A mutató abszolút értéke pedig a kapcsolat szorosságát mutatja: az egyhez közeli érték erős, a nullához közeli érték gyenge kapcsolatot mutat. Emellett bizonyos változók esetében kategóriák képzését is végrehajtjuk. Például a foglalkoztatottak számát tekintve a mikro, kis és középvállalkozások létszám kategóriát alkalmazzuk, míg a vállalkozások korát (hány éve alapították) kétlépcsős klaszterezés segítségével homogén korcsoportokra bontjuk. Az elemzéseinkhez SPSS 18.0 szoftvert használtunk. 4 Eredmények A minta és alkalmazott elemzési módszertan ismertetése után jelen fejezetben bemutatjuk a kérdőív három blokkjának feldolgozásából származó eredményeinket. 4.1 Vállalkozói képzés A sikeres vállalkozáshoz, a vállalkozásalapításhoz nagyban hozzájárulhat a magas színvonalú vállalkozásoktatás, amely keretében vállalkozni vágyókat, illetve vállalkozókat 6

7 egyaránt hozzásegíthet a sikerhez elméleti és gyakorlati oktatás keretében. Az elmúlt években jól láthatóan folyamatosan nő az érdeklődés a vállalkozásoktatás területe iránt. Éppen ezért jelen kutatás keretein belül a vállalkozók visszajelzései alapján meg szeretnénk vizsgálni, hogy az oktatás milyen szerepet játszik a vállalkozásalapítás során, a vállalkozók keresik-e a vállalkozásoktatásban rejlő lehetőségeket. A kérdőív második blokkjában a vállalkozói képzésekkel kapcsolatosan tettünk fel kérdéseket. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen tényezők járultak hozzá a vállalkozás elindításához, illetve az egyetemnek milyen szerepe van a vállalkozás létrehozásában, az egyes kurzusoknak milyen jelentőséget tulajdonítanak a válaszadók. A fenti területek megismerése érdekében az alábbi szempontokat vizsgáltuk: 1. Mely tényezők járultak hozzá a vállalkozás elindításához? 2. Mennyire voltak fontosak az egyes teendők a jelenlegi vállalkozás elindítása tekintetében? 3. Mely tényezők okoztak-e komolyabb nehézséget a jelenlegi vállalkozása elindításakor? 4. Az egyetem vállalkozásalapításban betöltött szerepének vizsgálata? 5. Az egyes ismeretek szerepe a vállalkozás indításának szempontjából? 6. Az egyes ismereteknek milyen szerepe a vállalat sikeres működése érdekében? 7. Mekkora hangsúlyt fektetnek az Önök vállalkozásánál a vezetők körében az alábbi képességek fejlesztésére? A kutatás második blokkja hét kérdésből tevődik össze. A továbbiakban az egyes kérdésekre adott válaszokat részletesen tárgyaljuk. A megkérdezés egy öt fontossági értéket megjelenítő skálán történt, a megkérdezettek minden egyes tényezőnél megjelölhettek egy értéket, így érzékeltetve, hogy az alábbi tényezők mennyiben járultak hozzá vállalkozása indításához. Az alábbi válaszokat lehetett megjeleníteni: 1 Ennek egyáltalán nem volt köze a vállalkozásom indításához 2 Ennek részben volt szerepe a vállalkozásom indításakor 3 Ennek közepes mértékű szerepe volt a vállalkozásom indításakor 4 Ennek jelentős szerepe volt a vállalkozásom indításakor 7

8 5 Ez az egyik legfontosabb dolog volt vállalkozásom indításakor Az ötfokú skála mellett a válaszadó bejelölhette a Nem tudom, illetve Nincs válasz lehetőségeket is minden kérdésnél. Ezzel is pontosabb képet szerettünk volna kapni a válaszadók véleményéről táblázat: Vállalkozásalapítást befolyásoló tényezők értékeinek megoszlása (%) Tényező Nem tudja 8 Nem válaszolt 1. Technológiai (új termék, szolgáltatás) ötlet jutott eszembe, kitaláltam egy új rendszert 52,25 4,50 11,00 9,75 17,00 5,00 0,50 2. Észleltem egy piaci igényt, amit úgy gondoltam, ha időben lépek, kielégíthetek 17,00 3,25 14,25 20,50 39,50 5,00 0,50 3. Függetlenségre, szabadságra vágytam, meg akartam valósítani ötleteimet, álmaimat. 19,50 5,00 16,75 18,25 33,50 6,50 0,50 4. Elegem lett a korábbi munkámból, váltani akartam 41,75 10,00 15,00 8,00 18,50 6,25 0,50 5. Pénzre volt szükségem, és úgy gondoltam vállalkozóként szert tehetek rá 28,00 13,50 24,50 12,50 15,25 6,00 0,25 6. Családom és baráti kapcsolataimat akartam kamatoztatni egy vállalkozásban 46,25 13,50 14,25 9,00 13,75 5,50 0,25 7. Mázli / Csak úgy jött! / Jókor voltam jó helyen. 46,00 12,25 15,50 9,50 9,25 7,25 0,25 8. Szaktudásomat, korábbi munkatapasztalatomat saját vállalkozásban akartam hasznosítani 8,75 1,75 8,25 21,50 54,50 5,00 0,25 9. Mások tapasztalatai alapján úgy gondoltam, nekem is sikerülhet 28,75 13,00 27,50 12,50 11,75 6,25 0, Középiskolai/Főiskolai kurzusok vagy tapasztalatok 40,50 13,25 16,00 10,25 12,75 7,00 0, Otthonról szerettem volna dolgozni 51,25 8,75 16,25 7,00 10,25 6,25 0, Elvesztettem az előző munkahelyemet, munkanélkülivé váltam 70,75 4,25 3,50 3,00 12,50 5,75 0,25

9 13. Nyugdíjba vonultam és utána kezdtem vállalkozásba 88,75 1,00 1,00 0,25 3,25 5,50 0, A cél pusztán az volt, hogy számlaképes legyek. 70,25 8,25 6,00 2,75 6,75 5,75 0,25 Az első kérdés arra vonatkozott, hogy az egyes tényezők milyen mértékben járultak hozzá a vállalkozás indításához. Ebben az esetben 14 tényezőt vizsgáltunk ( táblázat). Az eredményekből jól látszik, hogy két fő tényezőt emelhetünk ki, amelyek leginkább motiválták a vállalkozókat: A válaszadók közel 55%-a a szaktudását, korábbi munkatapasztalatait kívánta hasznosítani egy új vállalkozás keretében. Továbbá a megkérdezettek közel 40%-a érezte úgy, hogy a felmerülő piaci igényre való reagálás hozzájárult a vállalkozásalapításhoz. Az előzőeken túl a függetlenség iránti vágy is megjelent, hiszen a vállalkozók 33,5%-át ez motiválta leginkább a vállalkozás alapítása során. Mindez jól látszik a következő táblázatból, amelyben bemutatjuk, hogy milyen rangsor állítható fel az egyes válaszkategóriák tekintetében, mely kérdéseket tartják a legfontosabbnak, illetve a legkevésbé fontosnak a vállalkozók (4.1.2 táblázat). A rangsorból is látszik, hogy a 8., 2. és 3. kérdés kapta a legmagasabb pontszámot, míg a 13., 14. és a 12. válaszokat értékelték a legkevesebbre táblázat: Az első kérdés fontossági sorrendje Szempont Átlagos rangszám II ,15 II ,20 II ,46 II ,56 II.1.7 6,80 II.1.6 6,91 II.1.1 7,05 II ,11 II.1.4 7,56 II.1.5 8,13 II.1.9 8,17 II.1.3 9,94 9

10 II ,34 II ,62 A továbbiakban részletesebben megnéztük, hogy mely motivációk tartották a legkevésbé fontosnak a vállalkozásalapításnál: A megkérdezettek közel fele (52,25%) szerint az új termék, szolgáltatás ötlete egyáltalán nem játszott szerepet a vállalkozás indításakor. A számlaképességgel kapcsolatosan elmondható, hogy a válaszadók 70,25%-a szerint a számlaképesség megszerzésének egyáltalán nem volt köze a vállalkozás alapításához. Továbbá meglehetősen érdekes eredmény, hogy a megkérdezettek 40%-a szerint a középiskolai/főiskolai kurzusokat egyáltalán nem tartották fontosnak. Ahhoz, hogy az egyes válaszok fontosságáról tisztább, pontosabb képet kapjunk megvizsgáltuk az egyes válaszokra adott pontszámok átlagát. Mindez azért fontos, mert a rangsor nem mutatja meg, hogy mekkora eltérések vannak az egyes kategóriák között táblázat: Az első kérdésre adott válaszok leíró statisztikai elemzése Kérdések N Minimum Maximum Átlag Szórás II ,00 5,00 2,3095 1,61622 II ,00 5,00 3,6587 1,48822 II ,00 5,00 3,4435 1,52942 II ,00 5,00 2,4799 1,58547 II ,00 5,00 2,7173 1,43116 II ,00 5,00 2,2626 1,49912 II ,00 5,00 2,1757 1,39645 II ,00 5,00 4,1741 1,24138 II ,00 5,00 2,6310 1,36902 II ,00 5,00 2,3693 1,46897 II ,00 5,00 2,1043 1,41510 II ,00 5,00 1,7473 1,43387 II ,00 5,00 1,1777,77373 II ,00 5,00 1,5904 1,18763 Összesen

11 A táblázatból látszik, hogy a rangsorban legtöbbre értékelt 8. válasz valóban kiemelkedik a többi közül, illetve a 2.-ról is elmondható ugyanez, de 3. kategória már közelebb van a közepes fontossághoz. A következő kérdés során azt vizsgáltuk, hogy mennyire voltak fontosak az egyes tevékenységek a vállalkozásalapítás során, mekkora fontosságot tulajdonítottak a válaszadók az egyes teendőknek ( táblázat). Ahogy az előző kérdésnél, ebben az esetben is egy ötfokú Likert-skálán jelölhették meg a válaszadók, hogy mennyire tartották fontosnak az egyes teendőket a vállalkozásuk indítása során (emellett itt is megjelent a Nem tudom, Nincs válasz kategória ): 1 Nem használtam a vállalkozásom beindításához 2 Kis mértékben használtam a vállalkozásom beindításához 3 Részben használtam a vállalkozásom beindításához 4 Kifejezetten jól jött a vállalkozásom beindításához 5 Rendkívül fontos volt, e nélkül nehezen tudtam volna beindítani vállalkozásomat táblázat: Mennyire voltak fontosak az alábbi teendők a jelenlegi vállalkozás elindítása tekintetében? (%) Tényező Nem 11 tudja Nem válaszolt 1. Gazdasági, üzleti képzéseken történő részvétel 39,75 11,50 18,25 10,25 15,75 4, Szakmai képzéseken történő részvétel 23,75 8,50 16,75 16,25 30,50 4,00 0,25 3. Szakmai tapasztalatok, ismeretek begyűjtése 12,00 5,25 12,00 21,00 45,50 4,00 0,25 4. Általánosan elérhető ismeretek gyűjtése (könyvek, Internet) 11,75 8,25 25,50 21,00 29,00 4,25 0,25 5. Konzultáció más vállalkozókkal 22,50 10,75 21,25 19,75 21,25 4,00 0,50 6. Az üzletindítással kapcsolatos jogi, ügyviteli ismeretek 20,50 11,50 19,50 18,50 25,00 4,50 0,50

12 beszerzése 7. Alaptőke megszerzése 29,00 10,75 22,75 11,75 21,00 4,25 0,50 8. Üzleti terv készítése 33,00 11,25 20,50 13,25 17,00 4,25 0,75 Ami a leggyakoribb teendőket illeti a válaszokból kiderült, hogy a vállalkozók kiemelkedő fontosságot tulajdonítanak a szükséges ismeretek, szakmai tapasztalatok összegyűjtésének. A vállalkozásindításhoz elengedhetetlen tevékenységek közül az alábbi három emelkedik ki: A megkérdezettek majdnem fele (45,5%) a szakmai tapasztalatok, ismeretek összegyűjtését tartják a legfontosabbnak. Ezt követően a szakmai képzéseken történő részvételt (30,5%), majd az általánosan elérhető ismereteket (29 %) említik, mint meghatározó tevékenységek. Ezt követően azt vizsgáltuk, hogy mely tevékenységek azok, amelyeket egyáltalán nem használtak a vállalkozók az indítás során. A visszajelzésekből jól látszik, hogy az alábbi kategóriákat egyáltalán nem tartották fontosnak a megkérdezettek: A gazdasági, üzleti képzéseken való részvételt a válaszadók közel 40%-a egyáltalán nem használta a vállalkozás beindításához Az üzleti terv készítését a megkérdezettek 33%-a nem tartotta fontosnak a vállalkozás alapítása során táblázat: A második kérdés fontossági sorrendje Szempont Átlagos rangszám II.2.1 3,41 II.2.8 3,87 II.2.7 4,07 II.2.5 4,45 II.2.6 4,54 II.2.2 4,73 II.2.4 5,06 II.2.3 5,87 12

13 A fenti adatokat támasztja alá a táblázat, azonban ebben az esetben is érdemes megnézni az egyes válaszokra adott pontok átlagát ( táblázat). Ebből látszik, hogy a legkisebbre értékelt 1. válasz és a második legerősebb 4. válasz között nem is olyan nagy a különbség (egy egész), ami azt jelenti, hogy a köztük lévő kategóriák is egymáshoz közel helyezkednek el táblázat: A második kérdésre adott válaszok leíró statisztikai elemzése Kérdés N Minimum Maximum Átlag Szórás II ,00 5,00 2,4843 1,51407 II ,00 5,00 3,2219 1,57545 II ,00 5,00 3,8642 1,39083 II ,00 5,00 3,4948 1,33152 II ,00 5,00 3,0681 1,46725 II ,00 5,00 3,1684 1,48628 II ,00 5,00 2,8425 1,52225 II ,00 5,00 2,6842 1,50646 Összesen 375 Összességében a fenti eredmények figyelembevétel a következő alapvető megállapításokat fogalmazhatjuk meg: A megkérdezettek egyértelműen kiemelkedő fontosságot tulajdonítanak a szükséges ismeretek, tapasztalatok megszerzésének a vállalkozásalapítást megelőzően. Ami viszont érdekes, hogy a Gazdasági, üzleti képzéseken történő részvétel meglehetősen alacsony szerepet kapott. Az eredményekből az is kitűnik, hogy alaptőke megszerzése nem jelent érdemi problémát a vállalkozók számára. Emellett az üzleti terv készítésének sem tartottak komolyabb jelentőséget, ami alátámasztja az első kérdésben tapasztalt eredményt, miszerint elsősorban nem új ötletekre épülő vállalkozásokat hoztak létre. A vállalkozók programok iránti érdeklődésének hiánya esetlegesen visszavezethető a költségeikre és arra, hogy a vállalkozók nem tudják otthagyni a vállalkozásukat, hogy részt vegyenek az egyes programokon. A harmadik kérdéssel azt vizsgáltuk, hogy mely tényezők jelentettek komolyabb nehézséget a vállalkozás alapításánál. Ebben az esetben a korábbi ötfokú skála helyett direkt 13

14 módon rákérdeztünk, hogy az egyes tényezők problémát okoztak-e. Természetesen itt is megjelent a Nem tudom, illetve Nincs válasz kategória is. Az eredmények jobb áttekinthetősége érdekében három kategóriát képeztünk és a megjelölések gyakorisága alapján. Ennek megfelelően leggyakoribb nehézségeknek neveztük a 40% felett megjelölt válaszokat, gyakori nehézségeknek a 25-40% közötti megjelöléseket, illetve a ritkább nehézségeknek a 25% alatti megjelöléseket. Az egyes válaszokat, valamint a kialakított a kategóriákat a táblázat tartalmazza táblázat: Vállalkozásindításkor nehézséget okozó tényezők megoszlása (%) Válaszlehetőségek Igen Nem Nem tudja Nem válaszolt Ügyfelek megtalálása, ügyfélkör kiépítése 44,00 51,50 4,00 0,50 Leggyakoribb nehézségek A szükséges anyagi források előteremtése 40,50 54,50 4,25 0,75 Üzleti kapcsolatok kiépítése- 38,25 57,50 3,75 0,50 Túlzottan erős versenybe becsatlakozás 35,50 60,00 4,00 0,50 Jogi kérdések intézése / papírmunka 33,00 62,50 4,00 0,50 A kockázatvállalástól való félelem 28,75 67,00 3,50 0,75 Munkavállalók megtalálása/képzése/oktatása 27,00 69,00 3,50 0,50 Telephely, iroda megszerzése, kiépítése, berendezése 26,50 69,50 3,50 0,50 Üzleti, gazdasági ismeretek hiánya 22,75 72,00 4,50 0,75 Az emberek irányítása és motivációja 20,50 75,50 3,50 0,50 A kezdeti ötlet kidolgozása, a részletek pontosítása 16,25 79,00 4,25 0,50 Hirdetés/Marketing/Cég nevének kitalálása 14,75 80,75 4,00 0,50 A technológiával/vállalkozással kapcsolatos személyes tudás hiánya 12,25 83,00 4,00 0,75 Gyakori nehézségek Ritkább nehézségek A visszajelzések vizsgálata során számos következtetés vonható le a megkérdezettek vállalkozásalapításával kapcsolatosan, ezeket az alábbiakban foglaltuk össze: Ahogy a táblázatból is jól látható a válaszadók legmeghatározóbb nehézségnek az ügyfelek megtalálását, ügyfélkör kiépítését találják. 14

15 Érdekes módon a második legfontosabb tényezőként A szükséges anyagi források előteremtését jelölik meg, miközben az előző kérdésnél az alaptőke megszerzésének nem tulajdonítottak nagyobb jelentőséget. A gyakori nehézségek között megjelenik az üzleti kapcsolatok kiépítése, az erős versenybe történő bekapcsolódástól való félelem, illetve a kockázatvállalástól való félelem, amelyek más kutatások eredményei szerint is nagymértékben befolyásolják a vállalkozási hajlandóság tényleges vállalkozássá válását. Emellett olyan operatív feladatok jelennek meg, mint a jogi kérdések intézése, valamint telephely megszerzése, berendezése. A ritkább nehézségek között szintén megjelenik egy érdekes kettőség: korábban az üzleti képzéseken történő részvételt nem tartották fontosnak a válaszadók, azonban e kategórián belül az üzleti, gazdasági ismeretek hiánya erőteljesen megjelenik. A negyedik kérdéssel az volt a célunk, hogy visszajelzést kapjunk arról, hogy a vállalkozók hogyan vélekednek az Egyetemről, illetve az Egyetem vállalkozásindításban betöltött szerepéről. Az egyetemek egyre inkább középpontba kerültek az elmúlt években, hiszen nagyobb mértékben kell, hogy megosszák a tudást a társadalom más produktív szektoraival, mint az megszokott volt az európai hagyományban. Egyre inkább elmondható, hogy az az elsődleges cél, hogy az egyetemek a elefántcsonttorony státuszból a vállalkozói egyetem" státusz felé mozduljanak el. Éppen ezért ennél a kérdésnél az volt a fő célunk, hogy megvizsgáljuk, hogy ez a szerep körvonalazódni látszik-e a régióban. Ebben az esetben visszatértünk az ötfokú értékeléshez, ahol az egyes értékek jelentése a következő: 1 Egyáltalán nem értek egyet az állítással 2 Részben egyetértek az állítással 3 Közepes mértékben értek egyet az állítással 4 Nagyrészt egyetértek az állítással 5 Teljes mértékben egyetértek az állítással A táblázat tartalmazza az általunk adaptált kérdőív állításait, valamint a válaszadók értékeléseit. 15

16 Jól látszik, hogy kiemelkedő értékekkel szinte egyáltalán nem találkozunk, csupán egyetlen esetben ( Az egyetemen kialakulnak olyan barátságok, személyes kapcsolatok, melyek jelentősen támogatják egy vállalkozás elindítását, üzletmenetének folytatását. ) jelenik meg egy kiugró eredmény. Ebben az esetben a vállalkozók 42,75%-a gondolja úgy, hogy az egyetemi barátságok, kapcsolatok meghatározó jelentőségűek. Talán még az egyetem kreatív légkörét, illetve vezetői készségek fejlesztésében játszott szerepét ismerik el a vállalkozók, az előbbivel 23,25%, míg az utóbbival 24,25%-ban értenek egyet a válaszadók. A többi esettel kapcsolatosan elmondható, hogy meglehetősen egyenletesen oszlanak el a válaszok az öt kategória között. Érdekes, hogy az utolsó két kategória esetében, ahol az egyetem befektetők megszerzésében betöltött szerepére, illetve új vállalkozások létrehozásának támogatására kérdeztünk rá leginkább nem tudom válaszok születtek táblázat: Az egyetem szerepével kapcsolatos megállapításokra adott válaszok megoszlása (%) Tényező Nem 16 tudja Nem válaszolt 1. A egyetem kreatív légköre inspirálja az új vállalkozások ötleteinek kialakítását. 14,75 5,75 17,25 14,75 23,25 22,00 2,25 2. A kurzusok fejlesztik a társadalmi és vezetői készségeket, amelyek szükségesek a vállalkozók számára. 9,25 9,75 19,00 17,25 24,25 18,25 2,25 3. A kurzusok biztosítják azt a tudást, amely szükséges egy új cég elindításához. 12,75 12,75 25,5 13,25 13,50 19,75 2,50 4. Az egyetemen kialakulnak olyan barátságok, személyes kapcsolatok, melyek jelentősen támogatják egy vállalkozás elindítását, üzletmenetének folytatását. 4,50 2,75 12,25 21,5 42,75 14,00 2,25 5. Az egyetem segítséget nyújt befektetők megszerzéséhez. 21,75 16,00 18,5 5,75 5,00 30,50 2,50 6. Az egyetem aktívan támogatja az új cég 24,75 15,00 13,00 6,00 5,25 37,00 2,25

17 megalapításának folyamatát. A táblázatból is látszik, hogy a 4. válasznak messze nagyobb fontosságot tulajdonítottak a megkérdezettek, mint a többinek. Emellett a kutatásunk szempontjából nem túl kedvező eredmény, hogy az egyetem vállalkozásalapításban játszott szerepét a legutolsó helyre sorolták a vállalkozók táblázat: A negyedik kérdés fontossági sorrendje Szempont Átlagos rangszám II.4.6 2,41 II.4.5 2,55 II.4.3 3,44 II.4.1 3,78 II.4.2 4,00 II.4.4 4,82 Az egyes kérdések rangsorán túl kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen átlagértékeket kaptak az egyes válaszlehetőségek ( táblázat). Az egyetem vállalkozásindítással kapcsolatos szerepét tovább szerettük volna vizsgálni és megnézni, hogy milyen átlagértéket kapott ez a kategória, de sajnos ezek az eredmények sem biztatóak, hiszen átlagosan 2,26 pontra értékelték táblázat: A negyedik kérdésre adott válaszok leíró statisztikai elemzése Kérdés N Minimum Maximum Átlag Szórás II ,00 5,00 3,3432 1,47193 II ,00 5,00 3,4717 1,34475 II ,00 5,00 3,0257 1,29987 II ,00 5,00 4,1373 1,12095 II ,00 5,00 2,3470 1,22509 II ,00 5,00 2,2634 1,31605 Összesen 215 Ezzel a kérdéssel elsősorban azt a hipotézisünket szerettük volna megvizsgálni, miszerint az egyetemnek fontos szerepe van a vállalkozásalapítás elősegítésében, segítséget nyújthat a vállalkozóknak a vállalkozásindításban. Azonban a válaszok elemzése során azt 17

18 tapasztaltuk, hogy egyelőre nem figyelhető meg az ún. entrepreneurship egyetem jelensége, hiszen a válaszadók visszajelzései alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az egyetem vállalkozásfejlesztés szerepe még várat magára. Egyelőre az egyetem csupán a kapcsolatok kiépítésében játszik meghatározó szerepet. Az ötödik kérdés során arra voltunk kíváncsiak, hogy a vállalkozók mely ismeretek tartják fontosnak a vállalkozásindítás szempontjából. Az előző kérdéshez kapcsolódóan itt is kísérletet tettünk arra, hogy elemezzük az egyetem milyen szerepet tölt be a vállalkozásindításban. A vállalkozásoktatás elősegítheti a vállalkozói és innovatív kultúra kialakítását a gondolkodásmód megváltoztatásával és a szükséges készségek biztosításával. Ebben az esetben az alábbi skálán jelölhették meg válaszaikat: 1 Egyáltalán nem fontos 2 Kis mértékben fontos 3 Fontos is és nem is 4 Fontos 5 Nagyon fontos táblázat: Az egyes ismereteknek tulajdonított fontosság megoszlása (%) Ismeret típusok Nem tudja Nem válaszolt 1. Vállalkozói ismeretek 0,75 2,50 11,25 27,25 57,75 0,50 0,00 2. Marketing ismeretek 1,75 4,50 21,00 31,00 41,50 0,25 0,00 3. Pénzügyi ismeretek 0,75 3,25 14,25 30,75 51,00 0,00 0,00 4. Üzleti terv készítésének ismerete 6,75 7,75 25,25 28,50 31,50 0,25 0,00 5. Innováció menedzsment ismeretek 4,50 8,50 28,25 33,00 23,75 2,00 0,00 6. Pályázatírás és projektmenedzsment ismeretek 11,25 10,00 29,00 24,25 24,50 1,00 0,00 A táblázatból az alábbi eredményeket emelhetjük ki: 18

19 A megkérdezettek 57,75%-a a várakozásoknak megfelelően a vállalkozói ismereteket tartja a legfontosabbnak. Ezt követi a pénzügyi ismeretek 51%-kal, illetve a marketing ismeretek 41,5%- kal. A maradék három ismeretnek (üzleti terv készítése, innováció menedzsment, illetve pályázatírás) egyaránt kisebb fontosságot tulajdonítanak a vállalkozók. Az üzleti terv készítését a korábbi kérdésekben is a fontossági sorrend végén találhattuk, ebben az esetben sincs másképp. Ennél a kérdésnél is elkészítettük az egyes válaszoknak tulajdonított fontosságok sorrendjét ( táblázat), illetve az egyes válaszokra adott pontok átlagát ( táblázat). A sorrend azt mutatja, hogy a vállalkozói ismereteket tartják a legfontosabbnak, illetve a pályázatírás és projektmenedzsment ismereteket a legkevésbé fontosnak. Azonban az átlagértékeket vizsgálva az látható, hogy mind a hat ismeretet igen fontosnak tartják, hiszen még a rangsorban utolsóként szereplő pályázatírás és projektmenedzsment ismeretek is 3,4 pontot kapott, ami nem egészen egy egésszel kevesebb, mint az első helyezett vállalkozói ismeretek (4,39 pont) táblázat: Az ötödik kérdés fontossági sorrendje Szempont Átlagos rangszám II.5.6 2,70 II.5.5 2,98 II.5.4 3,16 II.5.2 3,70 II.5.3 4,12 II.5.1 4, táblázat: Az ötödik kérdésre adott válaszok leíró statisztikai elemzése Kérdés N Minimum Maximum Átlag Szórás II ,00 5,00 4,3945,84142 II ,00 5,00 4,0627,98153 II ,00 5,00 4,2800,87951 II ,00 5,00 3,7043 1,18523 II ,00 5,00 3,6429 1,07993 II ,00 5,00 3,4116 1,27479 Összesen

20 A hatodik kérdéssel azt kívántunk vizsgálni, hogy a vállalkozók az egyes ismeretekre milyen hangsúlyt fektetnek, illetve fektettek a vállalkozás sikeres működése érdekében. Minden ismeretnél a következő három kategóriára kérdeztünk rá (a Nem tudom és Nincs válasz kategóriák mellett): Múltban fejlesztettük, de már nem fogjuk, Folyamatosan fejlesztjük, Eddig nem fejlesztettük, de a jövőben fogjuk táblázat: Az egyes ismeretekre fektetett hangsúly megoszlása (%) Válaszlehetőségek Múltban fejlesztettük, de már nem fogjuk Folyamatosan fejleszt-jük Eddig nem fejlesztettük, de a jövőben fogjuk Nem tudja Nem válasz olt Kereskedelmi jog 23,75 27,25 7,25 32,00 9,75 Vállalkozásfejlesztési lehetőségek (kisvállalatok támogatása) 18,75 45,25 10,75 21,00 4,25 Üzleti tervezés 18,25 56,50 6,50 14,00 4,75 Saját piac (szerkezet, trendek stb.) ismerete 10,50 75,75 3,75 8,25 1,75 Marketing 22,50 50,75 6,50 15,25 5,00 Humánerőforrás és foglalkoztatási ügyek 25,75 36,00 6,50 26,50 5,25 Csapatépítés és fejlesztés 25,50 33,25 7,00 27,00 7,25 Pénzügyi menedzsment 16,25 51,50 3,75 24,00 4,50 Finanszírozási lehetőség megtalálása és megszerzése 17,75 51,75 9,25 16,50 4,75 Ennél a kérdésnél kiemelnénk, hogy a válaszadók nagy része (75,75%) a várakozásoknak megfelelően a saját piacuk ismeretét folyamatosan fejlesztik, ami nyilván elengedhetetlen egy vállalkozás sikeres működtetéséhez. Egy érdekesség, hogy az üzleti tervezést szintén ebben a kategóriában szerepel a vállalkozók 56,5%-nál, miközben a korábbiakban úgy tűnt, hogy nem különösebben tartották 20

21 fontosnak a vállalkozás elindításakor, azonban a működtetés során az eredmények szerint már igen fontos tényező. A folyamatosan fejlesztendő kategóriában ezt követően a finanszírozási lehetőségek megtalálása (51,75%), a pénzügyi menedzsment (51,5%), valamint a marketing (50,75%) emelkedik ki. A jövőre vonatkozó kérdésnél érdekes módon egyik kategóriát sem jelölték meg meghatározó mértékben. Az utolsó kérdésben azt kérdeztük meg a válaszadóktól, hogy mekkora hangsúlyt fektetnek a vállalkozásnál a vezetők körében az egyes képességek fejlesztésére. Az előzőhöz hasonlóan ebben az esetben is a következő kategóriákat kínáltuk fel: Múltban fejlesztettük, de már nem fogjuk, Folyamatosan fejlesztjük, Eddig nem fejlesztettük, de a jövőben fogjuk táblázat: Az egyes képességekre fektetett hangsúly megoszlása (%) Képességek Múltban fejlesztettük, de már nem fogjuk Folyamatosan fejlesztjük Eddig nem fejlesztettük, de a jövőben fogjuk Nem tudja Nem válaszolt 1. Kreatív gondolkodás képessége 12,00 75,50 3,00 6,25 3,25 2. Probléma megoldási képesség 10,50 78,00 2,25 6,25 3,00 3. Döntéshozási képesség 11,25 76,75 2,50 6,50 3,00 4. Kommunikációs és prezentációs képesség 16,25 66,75 5,25 8,25 3,50 5. Tárgyalási és meggyőzési képesség 17,25 66,25 5,00 7,75 3,75 6. Vezetési képesség 17,75 64,00 4,50 10,25 3,50 7. Csapatmunkára való képesség 18,25 56,50 4,25 16,75 4,25 8. Közösségi hálózatépítési képesség 18,25 46,50 7,75 21,75 5,75 21

22 Ebben az esetben sem jelöltek meg a jövőben fejlesztendő tényezők közül egyet sem jelentős mértékben. Ezzel szemben a folyamatosan fejlesztjük kategóriában szinte mindegyik képesség érdemi szerepet játszik ( táblázat). Jelen tanulmány vállalkozói képzésekre vonatkozó blokkjával mindenekelőtt érzékeltetni szerettük volna, hogy mely tényezők vezetnek, illetve vezettek vállalkozások alapításához, valamint mik járulnak hozzá a sikeres működéshez. Az eredményekből jól látszik, hogy a válaszadók rendkívül nagy fontosságot tulajdonítanak a vállalkozás előtti felkészülésnek, különösen a megszerzendő ismereteknek. Továbbá kiemelnénk a képzések jelentőségét, amely vélelmezhető, hogy a felsőoktatásban megszerzett vállalkozói és üzletviteli ismeretek egyrészt megalapozottabb és jobban előkészített vállalkozások megindítását segítik elő, másrészt a napi operatív működetést is jelentős mértékben megkönnyíthetik. Azonban az egyetemek vállalkozásalapításban betöltött szerepét meglehetősen vizsgálva az eredmények azt mutatják, hogy a vállalkozók úgy érzik az egyetem egyelőre nem nyújt segítséget a vállalkozások indításában. 4.2 Innovációs rendszerek és klaszterek A kérdőív harmadik blokkjának célja, hogy a kérdéseken keresztül felmérje a dél-alföldi régió tudásintenzív iparágainak innovációs tevékenysége számára releváns szervezetek heterogenitását, földrajzi elhelyezkedését, a kapcsolatok sokféleségét, amelyek a vállalatok tanulás lehetőségeit is meghatározzák. Az infrastruktúra vagy az intézmények (pl. helyi önkormányzat, fejlesztési ügynökség) egyes elemeire is kiterjed a kérdőív, de azok teljes elemzéséhez nem csak a vállalati lekérdezés alkalmas és szükséges. A vállalati innovációs tevékenység vizsgálatát megelőzően szükség van az innováció fogalmának meghatározására. Az Oslo Kézikönyv harmadik kiadásában meghatározottak szerint az innováció egy új, vagy egy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) piaci bevezetése vagy új folyamat, egy új marketing eljárás, szervezeti megoldás vagy külső kapcsolat üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben történő alkalmazása. A felmérésben a megkérdezettek számára szükség volt az innováció fogalmának és típusainak gyors ismertetésére, hogy a kérdőív ezen szakaszában kapott eredmények annak fényében szülessenek meg, ahogyan az innováció fogalmát a nemzetközi szakirodalom is értelmezi. Az innováció: 22

23 egy új, vagy egy jelentősen továbbfejlesztett termék vagy szolgáltatás új, a termékek és szolgáltatások előállítását vagy nyújtását szolgáló eljárás, egy új marketing eljárás, vagy szervezeti megoldás. A tudásintenzív vállalatok innovációs tevékenységében rejlő sajátosságok kimutatásakor fontos annak tisztázása, hogy mikor tekintünk egy vállalatot innovatívnak. Az Oslo Kézikönyv meghatározását továbbra is követve, tágabb értelemben akkor tekinthetünk egy vállalatot innovatívnak, ha az egy adott felmérés időszakában innovációt valósított meg. Szűkebb értelemben, azonban innovációs szempontból akkor aktív egy vállalat, ha innovációs tevékenységei voltak a felmérés időszaka alatt, beleértve a folyamatos és félbehagyott tevékenységeket is, függetlenül attól, hogy azok megvalósítással zárultak-e vagy sem. A felmérés nem tesz kitekintést a félbehagyott innovációs tevékenységekre, de mindazon megvalósított innovációt figyelembe veszi, amely a felmérés időszakában és az azt megelőző 3 évben történt. A kérdőíves felmérés minta elemszáma 400. Összesen 400 olyan vállalat került megkérdezésre, amelyek nem mindegyike esetében mondható el, hogy egyáltalán bármilyen innovációt megvalósított az elmúlt 3 évben. Arra a kérdésre, hogy a vállalkozás valósított-e meg innovációt az elmúlt 3 évben 6 hiányzó értéke mellett, 394 vállalkozás által biztosított válasz alapján tudunk következtésre jutni. A válaszadók 63%-a nem rendelkezik semmilyen innovációval a 2009 és 2011-es évek időszakában. Felmérve a Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megyében székhellyel rendelkező tudásintenzív vállalkozások körét, elmondható, hogy 37% csupán, amely az innováció területén aktív. Így a mintában szereplő 148 vállalkozás által adott válaszok alapján kaphatunk képet a tudásintenzív vállalkozások innovációs tevékenységének jellegéről a délalföldi régióban. Ezeket a vállalkozásokat fogjuk a tanulmány során az innovatív tudásintenzív vállalkozásokként emlegetni. Azon vállalkozások esetében, amelyek nem innovatívak, a kérdőív további felében, az innovációs tevékenységre irányuló kérdések nem lettek feltéve. Annak pontosítására is sor került, hogy az innováció mely típusait valósították meg a vállalkozások. Az Oslo Kézikönyv (OECD 2005) meghatározását követve az innováció négy típusát különítjük el, a termék innovációt, az eljárás innovációt, a szervezeti és végül a 23

24 marketing innovációt, amely kategóriákkal a vállalkozások is találkoztak. Termék (áru- vagy szolgáltatás-) innováció jellemzőit, vagy szándékolt felhasználását tekintve új, vagy jelentősen fejlesztett termék / szolgáltatás bevezetése. A termék innováció lehet például egy új, illetve minőségi, műszaki jellemzői alapján jelentősen továbbfejlesztett szoftver, alkatrész, a termék/szolgáltatás felhasználóbarát tulajdonságainak jelentős javítását követő forgalomba hozatala. Az innovációnak a vállalkozás számára újnak kell lennie, ugyanakkor nem kell szükségszerűen az ágazatban vagy a piacon is újdonságnak számítania. Az eljárás-innováció egy új, vagy jelentősen fejlesztett termelési mód bevezetése. Célja az egységköltség csökkentése, minőség javítása, illetve új vagy jelentősen módosított termék készítése. Eljárás innováció esetében is az innovációnak a vállalkozás számára újnak kell lennie, ugyanakkor, nem kell szükségszerűen az ágazatban vagy a piacon is újdonságnak számítania. Arra a kérdésre, hogy valósított-e meg innovációt a vállalkozás az alábbi (termék és eljárás innováció) típusok közül az elmúlt 3 évben megjelölve ( táblázat), hogy az a vállalkozás vagy a piac számára jelentett újat, az alábbi eredmények alakultak ki megjelölve a válaszadó vállalkozások számát a teljes, 400-as elemszámú mintát tekintve, és a vállalkozások százalékos arányát a válaszadó innovatív, tudásintenzív vállalkozás köréhez viszonyítva táblázat: Innovatív tudásintenzív vállalatok termék és eljárás innovációja Innovációs tevékenység típusa Új vagy jelentősen továbbfejlesztett termék (áru) bevezetése (n=147) Új vagy jelentősen továbbfejlesztett szolgáltatás bevezetése (n=146) Új vagy jelentősen továbbfejlesztett eljárás bevezetése termékek és szolgáltatások előállításának és nyújtásának érdekében (n=145) Igen, amely új a piac számára Vállalkozások száma (db) Megoszlás (%) Igen, amely új a vállalkozás számára Vállalkozások száma (db) Megoszlás (%) Nem Vállalkozások száma (db) Megoszlás (%) 53 35, , , , , , , , ,3 Megfigyelhető, hogy a tudásintenzív vállalkozások, a válaszadók 35,7%-a a Dél-Alföldön leginkább egy új vagy jelentősen továbbfejlesztett árut, 29%-a új szolgáltatást vezetett be, 24

25 amely az egész piac számára volt új. Jellemzően a vállalkozások inkább igyekeztek olyan innovációt megvalósítani nem csak a termék, hanem az eljárás innováció területén egyaránt, amely nem csak a vállalkozás (22,3%) hanem a piac számára (26,4%), is új. Az összes tudásintenzív vállalkozás arányában, legnagyobb arányban (beleértve azokat, amelyek semmilyen innovációt nem valósítottak meg) több mint a vállalkozások 13%-a termék innovációt hajtott végre, amely a piac számára is új volt. A szervezeti és marketing innovációs jellegű tevékenység is a kérdőív fókuszába került. A szervezeti innováció új szervezeti metódus bevezetése. Lényegében olyan új szervezési módszerek bevezetését jelenti, amelyeket a vállalat üzleti gyakorlatában, munkahelyi szervezetében vagy külső kapcsolataiban alkalmaznak, és amelyek korábban nem voltak a vállalatnál alkalmazásban. Szükséges feltétel továbbá, hogy az ilyen lépéseknek a vezetőség stratégiai döntéseinek eredményeképpen kell megvalósulnia. A marketing innováció új marketing módszer bevezetése, jelentős változtatás a termék design, a csomagolás, az elosztás, a promóció, vagy az árazás tekintetében. Olyan új marketingmódszer bevezetése, amelyet a vállalat korábban még nem használt. Az új módszer bevezetésének lényegesen különböznie kell a vállalat meglévő marketingmódszereitől. A kapott válaszok körében, amely arra a kérdésre irányult, hogy történt-e a cégnél az elmúlt 3 évben az alábbiak alkalmazása, látható, hogy nagyobb arányban születtek nemleges válaszok, mint a termék vagy eljárás innováció esetében ( táblázat) táblázat: Innovatív tudásintenzív vállalatok szervezeti és marketing innovációja Innovációs tevékenység típusa Új vagy jelentős mértékben módosított vállalati stratégia alkalmazása (n=148) Új üzletvezetési technikák alkalmazása (pl. új beszállítói technika - Just in Time rendszer) (n=148) A szervezet felépítését érintő változtatások megvalósítása (pl. bedolgozás, csoportmunka) (148) Marketing koncepciót és stratégiát érintő változtatások megvalósítása (n=148) Igen Vállalkozások száma (db) Megoszlás (%) Vállalkozások száma (db) Nem Megoszlás (%) 44 29, , , , , , , ,8 25

26 A marketing és szervezeti innováció tekintetében elmondható, hogy új vagy jelentős mértékben módosított vállalati stratégia alkalmazása a tudásintenzív vállalkozások 11%-ánál, az innovatív tudásintenzív vállalkozások csaknem 30%-nál (29,7%) volt jellemző. Új üzletvezetési technikák alkalmazása az összes vizsgált vállalkozás csaknem 9%-ánál, az innovatívak esetében kicsivel több, mint 23%-nál fordult elő. A szervezet felépítését érintő változtatások megvalósítása az innovatívak több mint egyharmadánál történt (35,1%), de marketing koncepciót és stratégiát érintő változtatások megvalósítása is 43,2%-nál volt jellemző, ha az összes innovatív és nem innovatív tudásintenzív vállalkozás tekintetében vizsgáljuk, akkor 16%-nál. A kérdőív arra is kiterjedt, hogy a vállalkozások részt vettek-e és ha igen, mennyire intenzíven az innovációval kapcsolatos olyan tevékenységek tekintetében az elmúlt 3 évben, mint a kutatás-fejlesztés, eszközbeszerzés, külső tudásszerzés vagy képzés. A tudásintenzív vállalkozások ötfokú skálán jelezhették a tevékenység folytatásának intenzitását, kezdve az egyáltalán nem vett részt -től (1) a nagyon intenzíven vett részt és folytatta opcióig (5) ( táblázat). Szükséges volt a kérdőívben pontosítani mindazon fogalmakat, amelyek használatra kerültek, biztosítva ezáltal, hogy adott tényezőre irányuló kérdést mindenki ugyanúgy értelmezze. Így belső kutatás-fejlesztés (K+F) alatt olyan a vállalkozáson belül folytatott alkotómunkát értettünk, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére szolgál, és az új vagy továbbfejlesztett termékek, szolgáltatások, eljárások kifejlesztésének érdekében történik. A külső kutatásfejlesztés hasznosítása az előbb megnevezett tevékenység, amelyet azonban egy másik vállalkozás, állami vagy magán kutatóintézet visz véghez, melynek eredményeit a vállalkozás vásárolja meg táblázat Innovatív tudásintenzív vállalatok innovációhoz szükséges tevékenységei Innovációval kapcsolatos tevékenységek Átlag Szórás Belső K+F 2,57 1,74 Külső K+F 2,33 1,06 Gépek, berendezések, szoftverek beszerzésére 3,69 1,46 Külső tudás szerzése 2,73 1,67 Képzés 2,53 1,71 26

27 Belső K+F tevékenységeket 45%-a, külső K+F az innovatív vállalatok 55,1%-át egyáltalán nem jellemzi ( ábra). Az elmúlt három évben ezzel ellentétben kiemelten intenzíven valósított meg belső K+F-et a vállalatok 26,5%-a illetve külső K+F-et a vállalatok 15,6%-a. A belső K+F esetében a kapott pontszámok átlagos értéke 2,57, míg a külső K+F esetében 2,33. Az innovatív vállalatok leginkább heterogén köre a belső K+F-hez kötődően adódik (a kapott pontszámok szórása itt a legnagyobb, 1,74). Tehát a vállalatok, még ha innovatívak is, de új megoldásaikat az esetek közel felénél, K+F tevékenység nélkül valósítják meg ábra: Innovációhoz szükséges tevékenységek mértéke Az innovációs tevékenységhez folytatásának érdekében szükség lehet gépek, berendezések, szoftverek beszerzésére, a fejlett technológia, gépek, számítógépes hardver és szoftver vásárlására. A 148 innovatív tudásintenzív vállalatok többségénél fontos szerepe az ilyen jellegű tevékenységnek. A kérdésre kapott pontszámok átlagos értéke 3,69. 43,9% mondta, hogy ezek nagyon intenzíven párosulnak az innovációs tevékenységeikhez, és összességében 62,8% értékelte úgy intenzíven vagy nagyon intenzíven folytatják ezen tevékenységeiket. Ugyanez már nem mondható el a külső tudás szerzésére irányuló tevékenységük esetében (pontszámok átlagos értéke 2,73), vagy a képzések (pontszámok átlagos értéke 2,53) szükségessége tekintetében. A külső tudás szerzése alatt lényegében szabadalmaztatott és nem szabadalmaztatott találmányok, know-how és egyéb tudás más vállalkozástól vagy szervezettől való vásárlása vagy licencbe vétele érthető. 61 vállalat, tehát az innovatív 27

28 vállalatok 41,5%-a esetében egyáltalán nem volt szükség külső tudásra, és több, mint 40%- ukat jellemezte úgy, hogy az átlagosnál intenzívebb mértékben valósítanak meg külső tudásszerzést, hogy innovációs tevékenységeiket megvalósítsák. Hasonló tendencia alakul ki az innovációs tevékenységet szolgáló képzés, szakemberek külső vagy belső képzése esetében, amely kifejezetten innovációk fejlesztésének vagy bevezetésének érdekében történik. A vállalatok felénél (51,7%) a foglalkoztatottak semmilyen képzésen nem vettek részt. Ennek ellenére egy jelentősebb hányad számára, az innováló tudásintenzív vállalatok több mint egyharmadának szükség volt a képzésre. Az innováció révén a tudásintenzív vállalatok olyan tudás piacon való hasznosítását valósítják meg, amelyet szellemi tulajdonjog is védhet (4.2.4.táblázat). A kérdésre, hogy a vállalkozás a működése során tett-e szabadalmi bejelentést, regisztrált-e ipari mintát vagy védjegyet, illetve rendelkezik-e szerzői joggal valamely termék felett, az alábbiak derültek ki táblázat: Innovatív tudásintenzív vállalatok szellemi tulajdonjogai Igen Nem Szellemi tulajdonjog formája Vállalkozások száma (db) Megoszlás (%) Vállalkozások száma (db) Megoszlás (%) tett-e szabadalmi bejelentést? (n=148) 12 8, ,9 regisztrált-e ipari mintát? (n=148) 6 4, ,9 regisztrált-e védjegyet? (n=148) 12 8, ,9 előállított-e olyan szellemi terméket, amely szerzői jog védelme alatt áll? (n=147) 45 30, ,4 Jellemzően a szellemi tulajdonjog megszerzésének komplexitása és költségvonzata miatt a kis- és közepes vállalkozások nem rendelkeznek szabadalmi bejelentéssel (91,9%), vagy ipari mintával (95,9%), vagy regisztrált védjeggyel (91,9%), de annál inkább állítottak elő a délalföldi régió innovatív tudásintenzív vállalatainak 30,6%-a olyan szellemi terméket, amely szerzői jog védelme alatt áll (4.2.2.ábra). A vállalatok 8,1%-a tett szabadalmi bejelentést vagy regisztrált védjegyet az elmúlt három évben ábra: Szellemi termék védelmének mértéke 28

29 Arra a kérdése, hogy az elmúlt három évben megvalósított innovációs tevékenység kitűzése során az alábbiak mennyire voltak fontosak, a felsorolt tényezőket a vállalkozások egy ötfokú skálán értékelték kezdve az "egyáltalán nem fontos" (1) értékeléstől a "nagyon fontos" (5) értékelésig ( táblázat). Az egyes tényezők fontosságát Friedman-teszt segítségével hasonlíthatjuk össze. Ez az eljárás alapján az egyes célokhoz egy fontossági rangszámot rendelünk, amely megmutatja, hogy az adott tényezőt az válaszadók a megadott tíz cél közül átlagban hányadik helyre tennék. A nagyobb rangszám fontosabbnak nyilvánított célt jelent. Ez alapján egy fontossági rangsor építhető fel. A teszt alapján kiderül, hogy az egyes tényezők, innovációs célok fontossága nem tekinthető azonosnak. A fontossági rangsor a minőség a termék és szolgáltatás minőségének javítása és azok skálájának bővítése áll, a ranglista végén az egészségvédelem és a biztonsági feltételeknek való megfelelés jelentősége áll. A Friedman-teszt alapján kijelenthető, hogy az egyes célok elérésének jelentősége nem azonos mértékben jelenik meg a minta alapján. Meg kell azonban jegyezni, hogy egyes tényezők esetében ez a különbözőség nem szignifikáns. Ez tükröződik ez egyes opciókra kapott válaszok átlagértékei alapján is, ahol a leginkább fontosnak ítélt cél a termék, vagy szolgáltatás minőségének javítása, ahol 4,33 az átlagos pontszám értéke. A minőség összes vállalkozás esetében való fontosságát mutatja, hogy átlagértéktől való átlagos eltérés ezen tényező mentén a legalacsonyabb (1,07) ( ábra). 29

30 táblázat: Innovációs tevékenységek célkitűzései és jelentősége Tényezők Fontossági rangszám Átlag Szórás Termék, szolgáltatás minőségének javítása 7,06 4,33 1,07 Termék és szolgáltatás skála bővítése 6,04 3,89 1,28 Termékek, szolgáltatások termelő kapacitásának, hatékonyságának növelése 6,00 3,90 1,25 Szabályozásnak, szabványkövetelményeknek való megfelelés 5,81 3,74 1,53 Új piacok megnyitása 5,77 3,79 1,38 Piaci részesedés növelése 5,68 3,75 1,39 Elavult termékek és eljárások felváltása 5,41 3,56 1,48 Előállítás vagy szállítási egység költségek csökkentése 4,92 3,31 1,57 Környezettudatos termék, eljárás előállítása 4,33 3,04 1,58 Egészségvédelem és biztonsági feltételek javítása 3,98 3,02 1,47 Ezt követően azonos jelentőséggel bír a termék és szolgáltatás skála bővítése (3,89 az átlagos pontszám értéke) vagy a hatékonyság és kapacitás növelése (3,90 az átlagos pontszám értéke). Kevésbé fontos szempontként a környezettudatosság figyelembe vétele (3,04 az átlagos pontszám értéke) valamint legkevésbé fontos szempontként az egészségvédelem jött elő, illetve kisebb mértékben kellett a vállalatoknak azért innoválni, hogy valamilyen biztonsági feltételnek tegyenek eleget. Összesen az innovatív vállalatok 60,8%-a tartja kiemelten fontosnak a minőségjavítást innovációs tevékenysége során ábra: Innovatív vállalkozások megoszlása innovációs tevékenységek célkitűzései szerint 30

31 A tudásintenzív vállalati kör vizsgálatakor, a statisztikák fontos részét képezi annak elemzése, hogy innovációs tevékenységeik során a vállalkozásoknak melyek a legfontosabb együttműködésre irányuló partnerkapcsolataik, hogy a kapcsolatok földrajzilag mennyire terjednek ki. Felmerül a kérdés, hogy ezen kapcsolatok, amelyek heterogén körével találkozhatunk, a régióra, az országra vagy akár nemzetközi piacokra irányulnak. Az együttműködések megvalósíthatnak közvetlenül beszállítókkal, fogyasztókkal, ügyfelekkel, versenytársakkal, tanácsadó cégekkel, kutatóintézetekkel, egyetemmel vagy egyéb felsőoktatási intézménnyel, kormányzati szervezettel vagy akár regionális fejlesztési ügynökségekkel. Arra a kérdésre tehát, hogy a vállalkozás együttműködött-e közvetlenül a vállalkozás innovációs tevékenysége során az alábbi szereplők bármelyikével a es időszakban, és honnan: a vállalkozással megegyező régióban (R), a régión kívül, az országban (O) vagy külföldön (K), az alábbi eredmények adódtak ( táblázat) táblázat: Innovatív vállalkozások együttműködéseinek földrajzi kiterjedettsége Szereplők Berendezések, alapanyagok, szolgáltatások, szoftverek beszállítóival (n=147) (24,3%) Fogyasztókkal, ügyfelekkel (n=146) 33 (22,2%) Versenytársakkal vagy más iparágbeli vállalatokkal, amelyek: 27 KKV (kis- és közepes vállalkozások) (18,2%) (n=144) Nagyvállalatok (n=144) 10 Tanácsadó cégekkel, kereskedelmi laborokkal, magán kutatóintézetekkel (n=146) Egyetemekkel és egyéb felsőoktatási intézményekkel (n=146) Kormányzati, állami kutatóintézetekkel (n=146) Innovációs és technológiai központokkal, regionális fejlesztési ügynökséggel (n=146) Igen (Vállalkozások száma - db Megoszlás - %) R O K (6,8%) 8 (5,4%) 10 (6,8%) 5 (1,3%) 8 (5,4%) (43,2%) 70 (47,3%) 48 (32,4%) 33 (22,2%) 29 (19,6%) 30 (20,3%) 16 (10,8%) 16 (10,8%) (12,8%) 12 (8,1%) 6 (4,00%) 7 (4,73%) 1 (0,67%) 2 (1,35%) 1 (0,67%) 1 (0,67%) Nem (Vállalkozások száma db, Megoszlás - %) 28 (18,9%) 31 (20,9%) 63 (42,6%) 94 (63,5%) 108 (72,9%) 104 (70,2%) 124 (83,8%) 121 (81,8%) Egyértelműen kiderül, hogy a partneri kapcsolatok jellemzően nem Dél-Alföld régiójára, hanem inkább a régión kívülre, az ország egészére terjednek ki. A legnagyobb mértékben 31

32 innovációt megvalósító tudásintenzív vállalkozások számára országos szinten a fogyasztókkal és ügyfelekkel (47,3%), ezt követően a beszállítókkal (43,2%), majd a versenytársakkal való együttműködések voltak jellemzőek, amelyeknél a KKV-k domináltak (32,4%). Ezen szereplők jelennek meg a nemzetközi együttműködések esetében is. A tudásintenzív vállalatok még ha innoválnak is, 70%-ukra jellemző, hogy nem működnek együtt semmilyen felsőoktatási intézménnyel. Az innovációt megvalósítóaknak is összesen 28,7%-a, azoknak is 71,4%-a (az innovatív vállalkozások 20,3%-a) működik együtt a délalföldi régión kívül található felsőoktatási intézménnyel. A legkevésbé releváns kapcsolatok a kormányzati, állami kutatóintézetekkel kiépítettek, csupán összesen 15%-a működik együtt velük, azok is kiemelten országos szinten (10,8% az összes innovatív vállalat körében). Az innovációs és technológiai központokkal vagy regionális fejlesztési ügynökségekkel való partneri kapcsolatok is elenyésző mértékűek, ezek esetében is nem a regionális (5,4%-val), hanem a nemzeti szintűek (10,8%) dominálnak. Tanácsadó cégekkel, kereskedelmi laborokkal, vagy magán kutatóintézetekkel is a vállalkozások 72,9% semmilyen együttműködést nem alakított ki. Felmerül annak a kérdése is, hogy jelentette-e valami, és ha igen illetve milyen mértékben akadályát a vállalkozásoknak innovációs tevékenységül folytatása során. A kapott válaszok alapján, arra a kérdésre, hogy mennyire jelentette jelentős akadályát a vállalkozás elmúlt 3 évben megvalósuló innovációs tevékenységének az alábbi tényezők valamelyike, az alábbi jellemzőkön keresztül rajzolódnak ki ( táblázat) táblázat: Innovációs tevékenységek akadályai és jelentősége Tényezők 32 Fontossági rangszám Átlag Szórás Jelenlegi gazdasági fejlődési korlátok 8,50 3,37 1,54 Pénzügyi források elérhetősége vagy hiánya 8,09 3,15 1,49 Innovációs tevékenység magas költségei 8,06 3,14 1,47, A piac már működő vállalkozások által való uralma 7,07 2,70 1,43 Innovatív termékek és szolgáltatások iránti bizonytalan kereslet 6,81 2,54 1,40 EU-s, állami vagy egyéb kormányzati előírások betartása 6,23 2,40 1,46 Szakképzett munkaerő hiánya 6,16 2,33 1,45 Szervezeti merevség (belső ellenállás, hosszú adminisztratív és jóváhagyási folyamatok) 5,71 2,09 1,42 Helyi önkormányzat finanszírozási, műszaki támogatásának hiánya 5,66 2,15 1,60 Piaci információk hiánya 5,42 2,01 1,09

33 (Műszaki) infrastruktúra hiánya 5,39 2,02 1,31 Technológiával kapcsolatos információhiánya 4,91 1,77 1,05 Egyes tényezők egyáltalán nem jelentették, míg mások jelentős akadályát jelentették az innovációs tevékenységeknek. A vállalatok mindezt egy ötfokú skálán értékelték. Számos tényező mentén, történt az átlag értékek és szórásra vonatkozó eredmények kiértékelése. Az innovációs tevékenységek megvalósításának legjelentősebb akadályát a gazdasági fejlődési korlátok (pontszámok átlagos értéke 3,37), a pénzügyi források hiánya (pontszámok átlagos értéke 3,15), az innovációs tevékenységek folytatásának magas költsége (pontszámok átlagos értéke 3,14) jelentette. Nagyon jelentős akadályként való értékelése ezen tényezőknek az innovatív vállalatok 33,6%-nál, 25,9%-nál és 23,8%-nál jelent meg ( ábra) ábra: Innovatív vállalkozások megoszlása innovációs tevékenységek akadályai szerint Kisebb mértékben jelenik meg a piac más vállalatok által való uralmának (pontszámok átlagos értéke 2,70) és a bizonytalan keresletnek (pontszámok átlagos értéke 2,54) akadályozó mivolta. Legkevésbé a technológiával (pontszámok átlagos értéke 1,77) és a műszaki infrastruktúrával (pontszámok átlagos értéke 2,02) kapcsolatos akadályok merültek fel. Egyáltalán semmilyen akadályát nem jelentette az innováció megvalósításának a szakképzett 33

34 munkaerő hiánya (46,6%), a szervezeti merevség (55,2%), az infrastruktúra hiánya (54,5%) a technológiával kapcsolatos információhiány (57,6%) vagy a helyi önkormányzat magatartása (59,3%). A Friedman-teszt alapján azt mondhatjuk, hogy az egyes akadályozó tényező megítélése nem tekinthető azonosnak, mindez azonban nem minden esetben jelenik meg szignifikánsan. Végül az innovációs tevékenységek folytatása során fontos annak a szempontnak a vizsgálata is, hogy a vállalkozások milyen formában, milyen forrásból jutnak hozzá a szükséges információhoz, amely elengedhetetlen innovációs tevékenységeik megvalósítása érdekében. Ennek a kérdésnek az elemzése érdekes abból a szempontból is, hogy a vizsgált tudásintenzív vállalkozások egy kevésbé fejlett régióban találhatóak. Az információnak különböző forrásai a kerültek be a vizsgálatba, amelyekkel kapcsolatban értékelésre került, hogy mennyire fontos forrását jelenti az információknak a megnevezett tényezők. Ötfokú skálán (1) az "egyáltalán nem fontos" tényezőt jellemzi, (5) a "nagyon fontos" tényező ( táblázat) táblázat: Innovációs tevékenységhez szükséges információ forrásai és jelentőségük Tényezők Fontossági rangszám Átlag Szórás Fogyasztók, ügyfelek 10,17 4,18 1,07 Berendezések, alapanyagok, szolgáltatások, szoftverek beszállítói, szállítók 9,21 3,87 1,30 Informális kapcsolatok (családi, baráti, korábbi kollegiális stb.) 8,88 3,82 1,23 Vállalaton, vállalati csoporton belüli munkatársak vagy dokumentumok 8,68 3,76 1,31 Versenytársak vagy más iparágbeli vállalatok 7,72 3,38 1,29 Konferenciák, vásárok, kiállítások 7,15 3,22 1,36 Tudományos folyóiratok, kereskedelmi/műszaki kiadványok 6,95 3,11 1,32 Technikai, műszaki, szolgáltatásnyújtási standardok 6,50 2,95 1,33 Szakmai és iparági szövetségek 6,02 2,74 1,41 Egyetem vagy egyéb felsőoktatási intézmény 5,49 2,60 1,45 Tanácsadó cégek, kereskedelmi bankok 5,44 2,53 1,33 Regionális fejlesztési ügynökségek 4,57 2,19 1,31 Kormányzati, állami vagy magán kutatóintézetek 4,22 2,09 1, ábra: Innovatív vállalkozások megoszlása az információ forrásai szerint 34

35 Az innovációs tevékenységhez szükséges információk legfontosabb forrását a fogyasztók és ügyfelek (pontszámok átlagos értéke 4,18) jelentik. Egyrészt a vállalatok 52,4% kiemelten jelentős forrásként értékelte ezeket a szereplőket, másrészt a vállalatok az adott pontszámok alapján e tényező mentén tekinthetőek a leginkább homogénnek (lévén, hogy az átlagértéktől való átlagos eltérés mértéke 1,07) ( ábra). Közel azonos fontosságúnak tudhatóak be a beszállítók (pontszámok átlagos értéke 3,87), az informális kapcsolatok (pontszámok átlagos értéke 3,82), valamint a munkatársak és a vállalaton belüli tényezők (pontszámok átlagos értéke 3,76). A Friedman-teszt alapján azt mondhatjuk, hogy az egyes források értékelése nem tekinthető azonosnak. Az innovatív tudásintenzív vállalatok legkevésbé fontos forrásként a kutatóintézeteket tekintik (pontszámok átlagos értéke 2,09), de ugyanúgy a regionális fejlesztési ügynökség sem tekinthetőek jelentősnek (pontszámok átlagos értéke 2,19). Szembetűnően ezen tényezők információ forrásaként való megjelenését értékelték a válaszadók 47,9% illetve 46,2%-a egyáltalán nem fontosnak. Az egyetemek és egyéb felsőoktatási intézmények a vállalatok 36,1%-a számára egyáltalán nem jelentősek, azonban 15,3% valamint 13,9% számára fontos illetve nagyon fontos forrásként szolgálnak. A vállalatok heterogenitása ezen tényező mentén a legnagyobb mértékű, lévén, hogy az átléagértéktől való átlagos eltérés értéke itt a legnagyobb, 1,45. 35

36 4.3 Kreativitás, tolerancia A kérdőív negyedik blokkja a kreativitás és tolerancia vizsgálatával foglalkozik. A felmérés ezen részének elsődleges célja, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozásokat kreativitás szempontjából vizsgálja, valamint a vállalkozásoknál alkalmazásban álló humán erőforrással szembeni toleranciát mérje. Az elemzés kitér továbbá a vállalkozások felsőoktatási intézményekkel való együttműködési hajlandóságára, amely szintén a kreativitás több szempontú vizsgálatának részét képezi. Az oktatás és a tudás, valamint a vállalkozások innovációs vizsgálatán túl a kreativitás és a tolerancia dimenziók elemzése elengedhetetlen ahhoz, hogy egy-egy térség kreatív térséggé válásának lehetőségét mérlegelhessük. Ennek empirikus vizsgálatához a következő három hipotézist fogalmaztuk meg. 1. Az innovatív cégek jelenléte a kreatív térséggé válás egyik feltétele. 2. A magas toleranciával rendelkező cégek jelenléte által könnyebben válik egy térség kreatív térséggé. 3. Azon térségek válhatnak kreatív térséggé, ahol a vállalatok és a felsőoktatási intézmények között gyakori az együttműködés. A három hipotézis vizsgálatára a kérdőíves felmérés során 400 Dél-alföldi régióban található vállalkozás került górcső alá. Mielőtt azonban ismertetnénk az elemzés eredményeit, szükséges a kreativitás és a tolerancia elméleti megközelítésének bemutatása, valamint ezen fogalmak pontos definiálása. Az elmúlt két évtizedben az emberi erőforrásnak egyre inkább központi szerep jut a térségek fejlődésében. Ennek elsődleges oka, hogy a fejlett társadalmak növekvő mértékben úgynevezett kreatív gazdaságokká válnak, amelyekben a felsőfokú végzettséggel rendelkező emberi erőforrást a gazdasági növekedés döntő tényezőjének tekintik. A XXI. században a gazdaság fő hajtóerejének tehát nem a természeti erőforrásokat és a fizikai tőkét tartják, hanem sokkal inkább a humán erőforrás kreativitását. Guilford (1950) szerint a kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerű értelmezését és új formában történő megjelenését. A kreativitás a divergens gondolkodásban nyilvánul meg, amely lehetővé teszi egy probléma többoldalú 36

37 megközelítését az általában egymástól független, nem összeillő elemek összekapcsolásával. A divergens gondolkodás legfőbb jellemzői a problémák iránti érzékenység, a flexibilitás, a szokatlan megoldások keresése (Guilford 1950). A kreativitás jellemzője továbbá az új elképzelések iránti nyitottság, a változatosságra törekvés, a rugalmasság, valamint az új helyzetekre történő gyors reagálási képesség és a különböző személyiségjegyek, mint például az érzékenység és a céltudatosság egyidejű megléte. Összefoglalóan megállapítható, hogy a kreativitás jelenti azon képességet, amely segítségével a problémák innovatív megoldásával, új termékek és folyamatok megalkotásával, illetve a meglévő elemek kombinálásával hozzájárul a gazdasági értékek megteremtéséhez. A kreativitás egyértelműen kapcsolatban áll az innovációval és a vállalkozással, annak érdekében, hogy biztosan piaci lehetőséggé alakuljon. Az innováció és a gazdasági növekedés azokon a területeken történik, ahol a legjobban tudják mozgósítani az emberek öröklött kreatív képességeit a népesség legszélesebb és legkülönbözőbb szegmenseiből. A kreatív folyamatokban a kreativitás teszi az embereket, a vállalkozásokat és a régiókat egyedülállóvá. Azon vállalkozás, amely megteremti a kreatív személyiségű egyének foglalkoztatásához szükséges munka körülményeket, egyúttal megteremti a globális versenyben való helytállás egyik fontos feltételét. A tolerancia szorosan kapcsolódik a kreativitás fogalmához, hiszen az előbb bemutatott kreatív személyiségjegyekkel bíró emberekkel való munka sok toleranciát igényel úgy a munkatársaktól, mint a környezettől. Ahhoz, hogy a kreativitás megnyilvánulásához szükséges divergens gondolkodású emberek munkája valódi hozzáadott értéket állítson elő egy vállalkozásnál, fontos a szűkebb és a tágabb környezetének toleráns hozzáállása és működése. A regionális növekedést, fejlődést meghatározó tényezők változását figyelembe véve azt tapasztalhatjuk, hogy az elmúlt évtizedekben azok a térségek emelkedtek ki, ahol a kreatív humán tényezők koncentráltan jelen vannak. A jelen kor kreatív gazdaságának felemelkedésével az egyetem szerepe egyre lényegesebbé válik mind az innováció, mind a gazdasági növekedés szempontjából. Az egyetemekre úgy tekinthetünk, mint a kutató és technológiai nemzedék és a tehetségek kinevelésének központjára, valamint a nyitott és toleráns regionális környezet megteremtésének serkentőjére. Tehát a felsőoktatási intézmények egyfajta közvetítő csatornát képeznek a kreatív munkaerő és a vállalkozások 37

38 között. Emiatt tartottuk fontosnak annak vizsgálatát, hogy a vizsgált vállalkozások milyen mértékben működnek együtt felsőoktatási intézményekkel. A kérdőív negyedik részének első kérdése ezen együttműködési hajlandóság feltárására vonatkozott. A megkérdezett 400 vállalkozásból 301 vállalkozás semmilyen formában nem működött együtt felsőoktatási intézménnyel az elmúlt 3 évben. A mintában szereplő vállalkozások csupán 20,7%-ának volt valamilyen együttműködése között a kreatív humán tőkét biztosító felsőoktatási intézményekkel. A kérdés arra is vonatkozott, hogy területileg hogyan helyezkedtek el egymáshoz képest a vállalkozások és az együttműködő intézmények. A 80 együttműködésből 42 esetben egy régióban helyezkedtek el a felek, míg 37 együttműködés alakult ki úgy, hogy az adott vállalkozás és a felsőoktatási intézmény nem azonos régióban volt. Csupán egy együttműködés alakult ki az országon kívül levő felsőoktatási intézménnyel. Ezek után a második kérdésben felsoroltunk tíz lehetséges együttműködési típust, amelyek a következőek voltak: 1. Oktatási programok 2. Kutatási és felsőoktatási intézmények kutatóival való együttműködés különböző projektek megvalósításában 3. Technológiabérlés 4. Hallgatók, fiatal kutatók bevonása egy tanulmány elkészítése előtt 5. Egyetemet végzettek foglalkoztatása 6. Tanácsadás 7. Szemináriumokon, workshopokon, konferenciákon való részvétel 8. Pályázati tenderek megírásában való segítség 9. Műszaki szakértői jelentések elkészítése 10. Gazdasági és jogi szakértői jelentések elkészítése A megkérdezettek megjelölték, hogy a lehetséges együttműködések közül milyet alakítottak ki az elmúlt 3 évben, továbbá egy öt fontossági értéket megjelenítő skálán kezdve az "egyáltalán nem vagyok elégedett" értékeléstől a "nagyon elégedett" értékelésig értékelhették a vállalkozások, hogy mennyire elégedettek ezen kialakított együttműködésekkel. A ábra az együttműködésekkel való megelégedettséget mutatja a különböző együttműködési típusoknál. 38

39 ábra: Az intézményekkel való együttműködés értékelésének átlaga Az eredményekből levonható azon következtetés, hogy a vállalkozások leginkább a szemináriumokon, workshopokon, konferenciákon való részvétel útján történő együttműködéssel a legelégedettebbek. Hasonlóan kiemelkedő megelégedettséget mutat az egyetemen végzettek foglalkoztatásán, az oktatási programokban való együttműködés és a különböző projektek megvalósításában felsőoktatási intézmények kutatóival való együttműködés értékelése esetén. Az együttműködési formák közül a vállalkozások legkevésbé a technológiabérléssel elégedettek, ugyanis a vállalkozások többnyire az egyáltalán nem elégedett és a részben elégedett értékelést adták ezen tényező megemlítése esetén. A kérdőíves megkérdezés során nem volt lehetőség ezen értékelések miértjére alaposabban rákérdezni, így a válaszok mögött meghúzódó igazi okokat nem tudtuk feltárni. Ezen okokozati összefüggésekre személyes interjúk során kaphatnánk választ, amelyekre ezen vizsgálat keretében nem volt lehetőség. Azonban az jól látszik, hogy az egyetemekről kikerülő, magasan kvalifikált humán erőforrás foglalkoztatását kiemelten fontosnak tartják a vállalkozások. Kiemelhető még a kutatókkal való együttműködési forma, amely bevált gyakorlat napjainkban, és egyre inkább felismerik a vállalkozások ezen együttműködések fontosságát és hasznosságát. 39

40 A kérdőív annak vizsgálatára is kiterjedt, hogy a vállalkozások mennyire céltudatosan választanak munkaerőt. A harmadik kérdés arra vonatkozott, hogyan értékelik a vállalkozások a következő tényezők jelentőségét munkaerő felvételekor. A 12 felsorolt tényezőt a vállalkozások egy ötfokú skálán értékelhették kezdve az "egyáltalán nem fontos" értékeléstől a "nagyon fontos" értékelésig. Probléma érzékenység Újszerű kérdések felvetésének képessége Lényeglátás Elemző és szintetizáló képesség Ötletgazdagság Rugalmas gondolkodás Gondolkodásbeli önállóság Kommunikációs készség Kreativitás Határozott fellépés Nem sémákban történő gondolkodás Kooperációs készség, csapatmunkára való alkalmasság A ábra összegezve mutatja munkaerő felvételnél a vállalkozások preferenciáját a munkaerő személyes tulajdonságaira vonatkozóan ábra: Kreativitás és proaktivitás átlagértéke a munkaerő felvételnél 40

41 A megkérdezett vállalkozások három tulajdonságot tartanak kiemelkedően fontosnak új munkaerő felvétel esetén. Szükséges, hogy a munkavállaló rugalmas gondolkodású legyen, fontosnak tartják, hogy egy alkalmazott képes legyen a lényeglátásra, valamint a gondolkodásbeli önállóság is a magasan preferált tulajdonságok egyike. A vállalkozásnál alkalmazásban állók személyes tulajdonságai, képességei, készségei nagyban befolyásolják a munkájukat, így fontosnak tartjuk minden megemlített tényező külön-külön történő értékelését és megjelenítését ( ábra) ábra: Az alkalmazásban állók tulajdonságainak fontossága A kimeneti táblán látszik, hogy a vállalkozások 46,5%-a tartja nagyon fontosnak az alkalmazottak problémaérzékenységét, és a megkérdezettek csupán 2,3%-a gondolja úgy,hogy ezen tulajdonság birtoklása nem fontos az alkalmazottainál. A megkérdezett vállalkozások 37,5%-a nagyon fontosnak tartja, hogy az alkalmazottaik képesek legyenek gondolkodni, és ezáltal újszerű kérdésekkel álljanak elő egy-egy feladat megoldásakor. 41

A mikro- kis- és középvállalkozások tanuló régió koncepcióval kapcsolatos legfontosabb jellemzői a szerb-magyar határmenti térségben

A mikro- kis- és középvállalkozások tanuló régió koncepcióval kapcsolatos legfontosabb jellemzői a szerb-magyar határmenti térségben A mikro- kis- és középvállalkozások tanuló régió koncepcióval kapcsolatos legfontosabb jellemzői a szerb-magyar határmenti térségben Záró tanulmány Határon átnyúló tanuló régió: egyetemek gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15 PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03.

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME projekt Introducing Innovation Inside SMEs Innovációs technikák ismertetése

Részletesebben

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára Pályázati Hírlevél RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. 2015. június Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára 2015. június 9-én megjelent két új GINOP pályázat KKV-k kapacitásbővítésének

Részletesebben

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Nagyobb támogatottság, nagyobb versenyképesség! Glósz és Társa innováció menedzsment www.glosz.hu Innováció

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, kis- és

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai. Növekedési workshop MTA KRTK KTI. Muraközy Balázs. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet

Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai. Növekedési workshop MTA KRTK KTI. Muraközy Balázs. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai Növekedési workshop MTA KRTK KTI MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet 2015. November 5 Beszállítás és nemzetközivé válás Kis, nyitott, feltörekvő

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Együttmőködés és innováció

Együttmőködés és innováció Vállalkozói innováció a Dunántúlon Pécs, 2010. március 3. Együttmőködés és innováció Csizmadia Zoltán, PhD tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet Az előadás felépítése 1.

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

INNOVÁCIÓS FELMÉRÉS. Vállalkozás kapcsolódása az innovációs folyamathoz. Cég neve: Cég fő tevékenysége:

INNOVÁCIÓS FELMÉRÉS. Vállalkozás kapcsolódása az innovációs folyamathoz. Cég neve: Cég fő tevékenysége: Vállalkozás kapcsolódása az innovációs folyamathoz Cég neve: Cég fő tevékenysége: 1. Tudás megszervezése 1.1. Általános adatok Vállalkozásban foglalkoztatottak létszáma: Vezetők száma: Fejlesztést végzők

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP Tapasztalatok szerint Magyarországon a mikro- és kisvállalkozások, kevés kivételtől eltekintve, nem tudják kihasználni gazdasági adottságaikat és megvédeni saját

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP 2.1.1-15 Célja Jelen pályázat célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja:

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja: FELMÉRÉSI TERV 1.) Felmérési terv célja: 2.) Felmérés folyamata: 3.) Felmérés módszertanának meghatározása 4.) Kérdőív tervezésének fázisai, tesztelésének módja 5.) Interjúk előkészítésének módja 6.) Adatgyűjtés

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről AZ ÜGYFÉLÉLMÉNY SZEREPE AZ AUTÓKERESKEDELEMBEN ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről KIHÍVÁS #1 JELENTŐS VÁLTOZÁS A VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOKBAN! 7,8 1,3 83% NISSAN EUROPE STUDY 2013, WWW.MASHABLE.COM

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén Pályázati lehetőségek az IT területén Előadó: Nagy Tamás tanácsadó 2012. október 2. 1 AGENDA 00 Az Equinox Consulting bemutatása 01 Az Európai Unió által támogatott pályázati lehetőségek 02 Pályázatírással

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési Program

Vállalkozásfejlesztési Program Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2015

Nagy Webáruház Felmérés 2015 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2015 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 790 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30.

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30. Speciális vízgazdálkodási szakmérnök képzés üzleti hasznosítási lehetőségei 2014. Május 30. Tevékenysége: közhasznú nonprofit tevékenység Főtevékenysége: 8559 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Beszállítói programok GOP-2012-1.3.1/D

Beszállítói programok GOP-2012-1.3.1/D Beszállítói programok GOP-2012-1.3.1/D Kedvezményezettek köre: Jelen pályázati kiírásra pályázhatnak a Magyarországon székhellyel rendelkező, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzata

Nagykálló Város Önkormányzata LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 2. Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

Részletesebben

Centura Szövegértés Teszt

Centura Szövegértés Teszt Centura Szövegértés Teszt Megbízhatósági vizsgálata Tesztfejlesztők: Megbízhatósági vizsgálatot végezte: Copyright tulajdonos: Bóka Ferenc, Németh Bernadett, Selmeci Gábor Bodor Andrea Centura Kft. Dátum:

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Szeretjük a kihívásokat! TANÁCSADÁS FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁS KÖZVETÍTÉS PÁLYÁZATÍRÁS PROJEKTMENEDZSMENT

Részletesebben

Vállalkozói innováció meghatározó tényezői

Vállalkozói innováció meghatározó tényezői Vállalkozói Innováció a Dunántúlon c. szakmai konferencia MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Székház 2010. március 3. Vállalkozói innováció meghatározó tényezői BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs, MTA

Részletesebben

Hagyományok-Ízek-Régiók Program

Hagyományok-Ízek-Régiók Program Hagyományok-Ízek-Régiók Program Jankuné Dr. Kürthy Gyöngyi Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály Osztályvezető www.aki.gov.hu Terra Madre, a Hagyományos Élelmiszerek Napja

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások

A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások KÁRPÁTINÉ DARÓCZI Judit Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest karpati.d.judit@gmail.hu A felsőfokú szakképzés

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére TÁMOP 4. 2. 1 Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft. 3519 Miskolc, Hattyú út 12 2009. december 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...1 2. Az innovációt segítő

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ÉS A RÉGIÓ KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁINAK FELMÉRÉSE A 2009. ÉVI MUNKAHELYMEGŐRZŐ PÁLYÁZATOKRÓL

A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ÉS A RÉGIÓ KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁINAK FELMÉRÉSE A 2009. ÉVI MUNKAHELYMEGŐRZŐ PÁLYÁZATOKRÓL A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ÉS A RÉGIÓ KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁINAK FELMÉRÉSE A 2009. ÉVI MUNKAHELYMEGŐRZŐ PÁLYÁZATOKRÓL Munkahelymegőrző támogatások felhasználásának jellemzői, hasznossága

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

Innovatív képesség a vajdasági kis és közepes vállalkozásokban

Innovatív képesség a vajdasági kis és közepes vállalkozásokban Innovatív képesség a vajdasági kis és közepes vállalkozásokban 1 Tartalom 1. A felmérés során alkalmazott módszertan 2. A válaszadók jellemzői 3. Az oktatás és tudás jelentősége a KKV-knál 4. Külső tényezők

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:

Részletesebben