KORONA TAKARÉKSZÖVETKEZET PÉNZVÁLTÁSI TEVÉKENYSÉG ÜZLETSZABÁLYZATA Modernebb Világ Kft.

Átírás

1 KORONA TAKARÉKSZÖVETKEZET PÉNZVÁLTÁSI TEVÉKENYSÉG ÜZLETSZABÁLYZATA Modernebb Világ Kft. Hatályos: MNB működési engedély hatályba lépésének napjától 1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Fogalmak 2. Az árfolyam meghatározása, közzététele 3. A pénzváltás pénzmosás megelőzési jogszabályi előírásai 4. A pénzváltás lebonyolítása 5. Hamis bankjegyek átvétele esetén alkalmazandó eljárás 6. Felelősség 7. A pénzváltási tevékenységgel összefüggő panaszokra vonatkozó eljárás 2. sz. melléklet 8. A szabályzat hatályba lépése 2

3 A KORONA Takarék Takarékszövetkezet (székhely: 3525 Miskolc Széchenyi utca 70. sz. cégjegyzékszáma: sz) (továbbiakban: Takarékszövetkezet) a Hpt, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi LIII. törvény, a évi LII. KIT törvény a 297/2001. (XII. 27.) Kormányrendelet a pénzváltási tevékenységről és egyéb hatályos jogszabályi előírások figyelembevételével függő kiemelt közvetítői útján pénzváltási tevékenységet végez. Jelen Üzletszabályzat a Modernebb Világ Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 4033 Debrecen, Budai Nagy Antal utca 168. sz.) kiemelt függő közvetítő (továbbiakban: Közvetítő) pénzváltási tevékenységéhez készült. Ez az Üzletszabályzat a pénzváltás általános szerződési feltételeit foglalja magában. 1. Fogalmak Pénzváltási tevékenységnek minősül a külföldi fizetési eszközök adásvétele a törvényes fizetési eszköz ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adásvétele külföldi fizetési eszközök ellenében, így: a külföldi fizetőeszköz megvásárlása devizabelföldi és devizakülföldi ügyféltől forint ellenében, a külföldi fizetőeszköz eladása devizabelföldi és devizakülföldi ügyfélnek forint ellenében, külföldi fizetőeszköz más külföldi fizetőeszközre történő átváltása devizabelföldi és devizakülföldi ügyfél számára (konverzió). Nem minősül pénzváltási tevékenységnek a külföldi pénznemre szóló, forgalomban lévő vagy forgalomban lévőre még átcserélhető pénzérmék és bankjegyek numizmatikai célú forgalmazása, valamint belkereskedelemben az áruval, illetőleg szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetések teljesítése. Törvényes fizetőeszköznek az illető országban forgalomba lévő olyan pénz tekintendő, amelyet az államhatalom törvényhozási úton mond törvényes fizetőeszköznek, illetve ismer el. A törvényes fizetőeszközt mindazoknak, kikre az illető állam joghatósága kiterjed, el kell fogadniuk követelésük teljes és végleges kiegyenlítésére. Devizabelföldi: az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa, bevándorolt és letelepedett esetében a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa (a továbbiakban együtt: hatósági igazolvány) van, illetve azokkal rendelkezhet. az a vállalkozás és szervezet, amelynek a székhelye belföldön van (kivéve vámszabadterületi társaság), külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe (kivéve, ha vámszabadterületen működik), a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozása egyéni vállalkozó és az önfoglalkoztató. Devizakülföldi a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes hatósági igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet. Devizakülföldinek kell tekinteni azt a természetes személyt is, aki az illetékes magyar hatóság által kiadott tartózkodási engedéllyel, ideiglenes tartózkodási engedéllyel vagy huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezik. az a vállalkozás és szervezet, amelynek székhelye külföldön van, illetve a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe. 3

4 Fizetőeszköz: a pénz, továbbá - ellenkező rendelkezés hiányában - a forintra vagy külföldi pénznemre kiállított pénzhelyettesítő eszköz. Pénzhelyettesítő eszköz: a csekk - ideértve a kitöltetlen csekket is - a hitelkártya, a csekk-kártya, a bankkártya, a kereskedelmi kártya, a váltó, az utalvány, továbbá a takarékbetétkönyv vagy az ilyen betétről kiállított más okirat és elnevezésétől függetlenül minden más, az előzőekkel azonos rendeltetésű okmány. Valuta: külföldi pénz. Konvertibilis pénznem: A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos deviza árfolyamlapján feltüntetett pénznem. 4

5 2. Az árfolyam meghatározása, közzététele A takarékszövetkezet pénzváltó kiemelt függő Közvetítője a jogszabályi előírásnak megfelelően köteles valuta vételi és eladási árfolyamot jegyezni az amerikai dollárra (USD), az euróra (EUR). Ezen túl az ügyfélkör igényeinek, földrajzi adottságoknak megfelelően további valutanemekre jegyezhet valuta vételi és eladási árfolyamot. A közvetítő az összes valutanemet 1 egységre jegyzi. Az árfolyamjegyzéken a pénznem és a jegyzés egységének megjelölése után az első oszlopban a valuta vételi, a második oszlopban a valuta eladási árfolyam szerepel. Az árfolyamjegyzék tartalmazza továbbá az egyedi árfolyam alkalmazásához szükséges összeghatárt és az árfolyameltérés mértékét is. Az érvényes árfolyamjegyzéket a közvetítő az ügyféltérben teszi közzé. 3. A pénzváltás pénzmosás megelőzési jogszabályi előírásai A közvetítő a működése során mindenkor a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló, Felügyelet által jóváhagyott belső szabályzata alapján köteles eljárni. Az ügyfél átvilágítására ezen belül azonosítására - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi LIII. törvény (továbbiakban Pmt.) rendelkezései, valamint a Pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályzat előírásai az irányadók. A Pmt. rendelkezései alapján a szolgáltató a háromszázezer forintot el nem érő ügyleti megbízás teljesítésekor a természetes személy ügyfél, illetve a törvényben meghatározott jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél törvényben meghatározott adatait köteles rögzíteni, és az ott meghatározott okiratok bemutatását kérheti. Az azonosítás során a Pénzváltó fiók természetes személy ügyfél esetében az alábbi adatokat köteles rögzíteni: családi és utónevét születési helyét, idejét Amennyiben az ügyfél személyes adatai, illetve a tényleges tulajdonos adatai az azonosítási eljárás kapcsán nem állapíthatóak meg, illetve nem szerezhetőek be, a tranzakció végrehajtását meg kell tagadni. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi LIII. törvényben (továbbiakban: Pmt.) megfogalmazottak értelmében kötelező az ügyfélátvilágitás a Jogszabály 6..(1) és a 21..(1) bekezdésben meghatározott esetekben, így: A Szolgáltató ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles alkalmazni: ,- Ft-ot, azaz háromszázezer forintot elérő, illetve meghaladó összegű pénzváltás esetén. A pénzváltási tevékenységre vonatkozó ügyfél-átvilágítási kötelezettség kiterjed az egy héten belüli (az ügyleti megbízást megelőző 7 napon belüli), egymással 5

6 ténylegesen összefüggő több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri az ,- Ftot, azaz háromszázezer forintot. Az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyletek együttes értéke eléri az ,- Ft-ot, azaz háromszázezer forintot. pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülése esetén, ha az átvilágításra még nem került sor; ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. Ide értendő az az eset is, amikor az ügyfél valamely adata (pl. neve, lakcíme, székhelye stb.) vagy a nem természetes személy ügyfél tulajdonosi szerkezete változik. Amennyiben a nem természetes személy ügyfél ügyvezetésében, képviselőiben változás következik be, ellenőrizni kell, hogy az ügyfélátvilágítás során rögzített azonosító adatokban, vagy a tényleges tulajdonosi nyilatkozat alapjául szolgáló körülményekben nem történt-e változás. El kell végezni az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult és a képviselő azonosítását és személyazonosságának igazoló ellenőrzését (az arra alkalmas, a Pmt. által meghatározott okiratok ellenőrzésével, és ellenőrizhetően, visszakereshetően írásban rögzíteni a Pmt-ben meghatározott adatokat). A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyfél / meghatalmazott / rendelkezésre jogosult / képviselő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványáról és lakcímet igazoló hatósági igazolványáról másolatot kell készíteni. A Tényleges Tulajdonosi Nyilatkozat (a továbbiakban: TTNY) kitöltetésével nyilatkoztatni kell a természetes személy ügyfelet, amennyiben nem a saját nevében jár el, illetve jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében annak képviselőjét a tényleges tulajdonos személyére vonatkozóan, be kell szerezni a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatokat és a Tényleges Tulajdonosi Nyilatkozatot formailag ellenőrizni kell. A évi LIII. Pénzmosás megelőzési törvény (Pm törvény) 6. (1) bekezdésében meghatározott esetben a természetes személy ügyfél köteles - a szolgáltató által meghatározott módon - személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el. (2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatban a tényleges tulajdonosra vonatkozó alábbi adatok megadását köteles kérni: a) családi és utónevét, b) születési családi és utónevét, c) állampolgárságát, d) születési helyét, idejét, e) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét. (3) A szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott adatokon kívül az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek. 6

7 (4) A szolgáltató az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó ismételt nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban. (5) A szolgáltató köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles személyes megjelenéssel írásban, nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról, és a szolgáltató a nyilatkozatban a tényleges tulajdonosra vonatkozó alábbi adatok megadását köteles kérni: a) családi és utónevét, b) születési családi és utónevét, c) állampolgárságát, d) születési helyét, idejét, e) lakcímét, ennek hiányában a tartózkodási helyét, f) a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét. (2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. (2) bekezdés mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek. (3) A szolgáltató az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó ismételt nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban. (4) A szolgáltató köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. A szolgáltató a Pm törvény 6. (1) bekezdésében meghatározott esetben az üzleti kapcsolatra és az ügyletre vonatkozóan az alábbi adatokat köteles rögzíteni: a) üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, b) ügylet esetén a megbízás tárgyát és összegét, c) a teljesítés körülményeit (hely, idő, mód). (2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, valamint ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását. (3) A szolgáltató - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyleti megbízás teljesítését a szolgáltató 65. szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásához kötheti. 4. A pénzváltás lebonyolítása A pénzváltási ügyletért folyamodó személyek köre meg kell, hogy feleljen a következő feltételeknek: - legalább 18 évét betöltött, cselekvőképes személy. 7

8 A pénzváltási tranzakciók rögzítése számítógépes rendszerben történik. A közvetítő a nyilvántartási rendszer (hardver és szoftver) zártságáért (teljes körű feldolgozás, adatvédelem, illetéktelen behatolás elleni védelem, adatok manipulálhatóságának kizárása), továbbá adat- és számítási pontosságáért minden tekintetben felelősséget vállal. Műszaki probléma és áramszünet esetén forgalmazás nem bonyolítható A fizetőeszközök megvásárlása A fizetőeszközök megvásárlásának általános szabályai: a közvetítő csak azokat a valutákat vásárolja meg, amelyek árfolyamát jegyzi, a közvetítő kizárólag érvényes és forgalomképes, újra forgalomba hozható bankjegyet és érmét vesz át; Forgalomba nem hozhatónak minősül a sérült, csonka és a - szennyezettség mértékétől függetlenül - a szennyezett bankjegy és érme, a forgalomból kivont bankjegy és érme, valamint az olyan bankjegy és érme, amelynek valódisága megkérdőjelezhető. a devizabelföldi és devizakülföldi ügyfél a birtokában lévő valutát - összeghatárra való tekintet nélkül - forintra átválthatja Fizetőeszközök eladása A fizetőeszközök eladásának általános szabályai: A pénzváltási ügyletért folyamodó személyek köre meg kell, hogy feleljen a következő feltételnek: legalább 18 évét betöltött, cselekvőképes személy. a közvetítő kizárólag az árfolyam jegyzékén szereplő valutákat értékesíti, devizakülföldi és devizabelföldi ügyfélnek - összegre való tekintet nélkül - korlátlanul adható el a jegyzett valuta, a fizetőeszköz eladásához a jogcím igazolása nem szükséges Konverzió A konverzió általános szabályai: a konverzió során a közvetítő az árfolyam napján jegyzett valuták átváltását vállalj a, konverzió a devizabelföldi és devizakülföldi ügyfelek részére összegkorlátozás nélkül végezhető, konverzió esetén az átváltani kívánt fizetőeszköz vételi árfolyamon számított forint ellenértékét kell osztani a kifizetésre kerülő fizetőeszköz eladási árfolyamával A pénzváltás bizonylati rendje A pénzváltó köteles minden ügyletről bizonylatot kiállítani az alábbiak szerint: külföldi fizetőeszköz természetes személytől történő megvásárlása esetén vételi bizonylatot, külföldi fizetőeszköz természetes személy részére való eladása esetén eladási bizonylatot, külföldi fizetőeszköznek más külföldi fizetőeszközre való átváltása esetén konverziós bizonylatot, 8

9 egyéb pénzmozgás (pl. hitelintézettel való ügyletek, a központ és a telephely közötti ügyletek) esetén kiadási, illetőleg bevételi pénztárbizonylatot. A bizonylatnak tartalmaznia kell a 3.4. pont szerinti bizonylattípus megnevezését, az ügyfél devizajogi státusát (devizakülföldi esetén K, devizabelföldi esetén B betűt), az esetleg felszámított jutalékot, az ügylet keltét, a pénzváltó nevét és telephely címét, a pénzváltást közvetlenül végző személy azonosítására alkalmas kézjelét. A vételi bizonylaton továbbá fel kell tüntetni: a megvásárolt fizetőeszköz pénznemét, összegét, az alkalmazott vételi árfolyamot, a kifizetett forintellenértéket. Az eladási bizonylaton továbbá fel kell tüntetni az eladott fizetőeszköz pénznemét, összegét, az alkalmazott eladási árfolyamot, a bevételezett ellenértéket. A konverziós bizonylaton továbbá fel kell tüntetni a megvásárolt fizetőeszköz pénznemét, összegét, az alkalmazott vételi árfolyamot, a forintellenértéket, az eladott fizetőeszköz pénznemét és összegét, az alkalmazott eladási árfolyamot. A konverziós bizonylat helyett együttesen alkalmazható a vételi és eladási bizonylat. Ez esetben a bizonylatokon fel kell tüntetni a konverzió megjegyzést. A két bizonylat adattartalmának meg kell egyeznie a konverziós bizonylat adattartalmával. Amennyiben az ügyfelet a vonatkozó jogszabály és a pénzmosás megelőzéséről szóló első szabályzat alapján azonosítani kell, akkor az azonosító adatait is szerepelni kell a bizonylaton. A bizonylatot a pénztáros azonosításra alkalmas módon a kézjegyével és pénztárbélyegzővel látja el. A bizonylat egyik példánya az ügyfélé lesz, a másik példány a közvetítő napi anyagába kerül. 5. Hamisgyanús bankjegyek és érmék átvétele esetén alkalmazandó eljárás A hamisgyanús bankjegyet befizetésként elfogadni, elszámolni, jóváírni nem szabad. A hamisgyanús bankjegyet tilos az ügyfélnek (benyújtónak) visszaadni, azt ellenérték térítése nélkül be kell vonni. Ha alapos gyanú merül fel, hogy a pénzváltó fióknak valutavételre felkínált fizetőeszközök között hamis, vagy hamisgyanús bankjegy, érme található, akkor az ügyfél, valamint a gyanús fizetőeszköz visszatartásával haladéktalanul értesíteni kell a rendőrséget. 9

10 A hamisgyanús bankjegy, érme észleléséről a pénztárosnak haladéktalanul értesíteni kell a közvetítő ügyvezetőjét, valamint a Takarékszövetkezetet a zalog@koronatakarek.hu címen. Hamis, vagy hamisgyanús bankjegy, érme kezelése során a Takarékszövetkezet hatályos Pénzés értékkezelési szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni. 6. Felelősség A Függő Kiemelt Közvetítő a pénzváltási közvetítői tevékenységét a Takarékszövetkezet javára, nevében, felelősségére és kockázatára, a Takarékszövetkezet pénzét (fel)használva. Erre tekintettel a Függő Kiemelt Közvetítő által bárkinek (ideértve a természetes és jogi személyeket, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokat, egyéni vállalkozókat, szervezeteket és hatóságokat, de különösen magát a Takarékszövetkezetet is) okozott olyan kárért, amelyet a Takarékszövetkezet térít, vagy térített meg (kártérítés, kártalanítás, hatósági marasztalás, váltókészlet elvesztése, ellopása, elrablása, forgalomképtelen pénz beszolgáltatása) a Függő Kiemelt Közvetítő felelősséggel tartozik. A Függő Kiemelt Közvetítő által az ügyfeleknek a Függő Kiemelt Közvetítői tevékenysége körében okozott károkért a Takarékszövetkezet köteles helytállni. A Takarékszövetkezet az ügyfelének fizetett kártérítést jogosult a Függő Kiemelt Közvetítőre tovább hárítani és vele szemben megtérítési igényt érvényesíteni, amennyiben a kár bekövetkezése a Függő Kiemelt Közvetítőnek felróható. A Függő Kiemelt Közvetítőnél pénztárosi feladatokat ellátó munkavállalót csak teljes anyagi felelősségvállalásra tett nyilatkozat mellett lehet pénztári szolgálat ellátására kijelölni. A pénztárost, a pénzkezelőt, vagy értékkezelőt az Munka törvénykönyvében foglaltak szerint teljes anyagi felelősség terheli az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. A pénzváltó fiók az ügyféllel szemben nem felel az olyan hamisított bankjegyek, vagy hamisított váltópénz, érme igénybevételével nyújtott szolgáltatás következményeiért, amelyek hamis, vagy hamisított voltát a szokásos ügymenet során nem lehetett felismerni. A pénzváltó fiók felelősségének korlátozása nem érinti azt a felelősséget, amelyet a Polgári Törvénykönyv szerint kizárni nem lehet. 7. A pénzváltási tevékenységgel összefüggő panaszokra vonatkozó eljárás A közvetítő a tevékenységével összefüggő panaszok írásbeli benyújtásának lehetőségét egy erre a célra kialakított űrlappal biztosítja. A panaszkezelés rendjét a Panaszkezelési szabályzat tartalmazza. Jelen szabályzat a Takarékszövetkezettel pénzváltási tevékenység végzésére - Megbízási szerződés és Felügyeleti engedéllyel rendelkező jogosult függő kiemelt közvetítőkre érvényes. 10

11 A kiemelt függő közvetítő társaság által üzemeltetett Zálogház ügyfeleinek szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos panaszát a Takarékszövetkezet az alábbi módon fogadja el: szóban: o a személyesen: a Takarékszövetkezet székhelyén (3525 Miskolc, Széchenyi István u. 70. sz. ) hétfő: 8 órától 17 óráig, kedd, szerda, csütörtök: 8 órától óráig, péntek: 8 órától 14 óráig, valamint a Zálogfiók(ok)ban nyitvatartási időben. telefonon: a / telefonszámon, a hét minden napján 0 órától 24 óráig. írásban: o a Takarékszövetkezet székhelyére címezve: KORONA TAKARÉK Takarékszövetkezet, 3525 Miskolc, Széchenyi István utca 70. o a Takarékszövetkezet telefaxszámán: / o elektronikus levélben a hét minden napján 0-24 óráig, a panasz@koronatakarek.hu címen fogadja A Takarékszövetkezet Panaszkezelési Tájékoztatója (Tájékoztató) és a panasz bejelentésére szolgáló formanyomtatványok, és meghatalmazások az adott Közvetítő pénzváltó fiókjainak ügyfélterében, valamint takarékszövetkezeti fiókjainak ügyfélterében, jól látható helyen ki vannak függesztve, továbbá megtekinthetők a Takarékszövetkezet honlapján: Az Üzletszabályzat mellékletét (S1. sz. melléklet) képezik. A panasz benyújtható a formanyomtatvány használata nélkül is. A Tájékoztató az Ügyfeleket azokról az alapvető a szabályokról informálja, hogy a Takarékszövetkezet termékeivel, szolgáltatásaival, vagy ezek minőségével, ügyintézői magatartásával, vagy bármely más témával kapcsolatban felmerült panaszukat milyen módon (hol, mikor, milyen formában, milyen nyomtatványokon) terjeszthetik elő. Továbbá közzéteszi az elérhetőségeket és ügyfélfogadási időket. Telefonon történő panaszkezelés esetén a Takarékszövetkezet biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A Takarékszövetkezet a panasz kivizsgálásnak eredményéről a bejelentéstől számított 30 napon belül pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő panasz esetén 15 munkanapon belül - írásban tájékoztatja az ügyfelet. A panasz elutasítása esetén a Takarékszövetkezet válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az MNB-ről szóló évi CXXXIX. törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az MNB-nél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) eljárását kezdeményezheti, amennyiben a PBT eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A fogyasztó külön kérésére a Takarékszövetkezet megküldi a PBT által készített kérelem nyomtatványt. Az ügyfélpanaszok kezelésére vonatkozó, részletes szabályokat a Takarékszövetkezet Panaszkezelési Szabályzata tartalmazza. A Panaszkezelési Szabályzat a zálogfiókokban az 11

12 ügyfelek számára elérhető igény esetén a szabályzat a fiókban megtekinthető, vagy arról ingyenes másolat kérhető. 8. A szabályzat hatályba lépése A szabályzatot a Takarékszövetkezet Eszköz-Forrás Bizottsága a TÜN/78/1/ számú határozatával jóváhagyta. A szabályzat a Magyar Nemzeti Bank által a Modernebb Világ Kft. részére megadásra kerülő működési engedély hatályba lépésének napjától hatályos. Melléklet: 1. sz. melléklet: Ügyfél tájékoztató (vétel eladás konverzió) Miskolc, december. 17. KORONA Takarék Takarékszövetkezet 12

13 Tisztelt Ügyfeleink! Tájékoztató a valutavételi, - eladási és konverziós tevékenységről 2. sz. melléklet Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Közvetítő mint a KORONA Takarék Takarékszövetkezet kiemelt függő közvetítője (Közvetítő) az alábbiak szerint forgalmazza a külföldi, konvertibilis fizetőeszközöket. Valuta vételi és eladási árfolyamot az amerikai dollárra (USD), az euróra (EUR), valamint a következő valutákra:. jegyzünk, így csak ezen valutákat adjuk el és vásároljuk meg. Minden munkanapon megállapítjuk a jegyzett valuták vételi és eladási árfolyamát. Az árfolyamokat - a nemzetközi pénzpiacon bekövetkezett változások hatására - naponta akár többször is változtathatjuk. A Közvetítő az egyes fiókjaira vonatkozóan eltérő árfolyamokat állapíthat meg. Az árfolyamjegyzéken a pénznem és a jegyzés egységének megjelölése után az első oszlopban a valuta vételi, a második oszlopban a valuta eladási árfolyamot tüntetjük fel. Amennyiben az ügyfél által vásárolni kívánt valuta meghaladja a 2.000,- EUR-t, illetve az 1.000,- USD-t, köteles a Közvetítő-t az ügyletet megelőző nap 10 óráig tájékoztatni az igényelt valuták összegéről. Ellenkező esetben a Közvetítő a valutaeladás aznapi teljesítését megtagadhatja. Külföldi, konvertibilis pénznemre szóló fixcímletű, utazási csekket nem vásárolunk és nem adunk el. A külföldi, konvertibilis pénznemre szóló kiírt csekket beszedésre nem veszünk át. Nem vásárolunk. forgalomképtelen bankjegyet, forgalomból bevont, csonka, szennyezett, nem valódi (hamis), vagy hamisgyanús bankjegyet, forgalomképtelen váltópénzt (érmét), a forgalomból bevont valódi érmét; nem valódi, nem teljes, vagy súlyhiányos érmét, numizmatikai értékű arany, illetve ezüst pénzérméket A pénzváltásért jutalékot nem számítunk fel. 1 A pénzváltási tranzakciót kizárólag olyan ügyféltől fogadjuk el, aki az azonosságát igazoló hatósági okmányait és lakcímkártyáját, vagy lakcímet igazoló hatósági igazolványát bemutatja és akinek a személyazonosító ellenőrzését a Közvetítő elvégzi, továbbá az előbb felsorolt okmányait a Közvetítő lemásolja. Külföldi állampolgárnál a tartózkodási hely megállapítására a tartózkodási jogot igazoló okmány, vagy tartózkodásra jogosító okmány alapján kerül sor. A Közvetítő ezen kötelezettségeit a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi LIII. törvény írja elő. A háromszázezer ( ,- ) forintot elérő, illetve azt meghaladó összegű egyetlen megbízásból, vagy egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásból származó - 1 A hatályos, közzétett Üzletszabályzatban csak az egyik az MNB által jóváhagyott Megbízási szerződéssel összhangban lévő, ténylegesen alkalmazott alternatíva szerepelhet. 13

14 pénzváltás esetén a Közvetítő köteles az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt a 7. (2) bekezdésében szereplő valamennyi adatra vonatkozóan azonosítani, és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni, köteles továbbá a ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni. Az ügyfélfogadásra szolgáló helyiségben lezajló folyamatokról videofelvételt készítünk. Az esetleges panaszok bejelentését az erre a célra kialakított űrlapon fogadjuk, kivizsgálásukról a Panaszkezelési tájékoztatóban leírtaknak megfelelően gondoskodunk. Kelt: Miskolc, 2018 december 17. KORONA Takarék Takarékszövetkezet 14