Érkezett : 2014 DEС O 2. MAGYARORSZÁG KORMÁNYA. B/2267. szám ú. Előadó : Varga Mihály nemzetgazdasági miniszte r. Budapest, december.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Érkezett : 2014 DEС O 2. MAGYARORSZÁG KORMÁNYA. B/2267. szám ú. Előadó : Varga Mihály nemzetgazdasági miniszte r. Budapest, 2014. december."

Átírás

1 MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ORSZAW ~' ~Ix LJ ti YIt/АТАLА Érkezett : 2014 DEС O 2. B/2267. szám ú jelenté s а kis- és középvállalkozások évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszerér ől, а vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedésekről, valamint akis- és középvállalkozáso k részére nyújtott állami támogatások eredményeir ől Előadó : Varga Mihály nemzetgazdasági miniszte r Budapest, december

2 Та rtаlот 1. Bevezetés 3 2. Helyzetelemzés Módszertani megjegyzések Összefoglaló adatok Vállalkozások száma és összetétele Regisztrált vállalkozások Működ ő vállalkozások Gazdálkodási formák x Vállalkozások alakulása- túlélési képesség Ágazati jellemző : Területi jellemző Gazdasági szerepük Foglalkoztatásban betöltött szerepük Arbevétel Bruttó hozzáadott érték Eхport Innováció Akis- és középvállalkozások gazdálkodási feltételrendszere és а vállalkozásfejlesztés érdekében tett intézkedések Makrogazdasági környezet Kis- és középvállalkozás-politika Az EI kis- és középvállalkozás-рolitikája А kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika Magyarországon А jogszabályi környezet változása Vállalkozások alapítása, engedélyezési eljárások А vállalkozások m űködésének feltételei, környezete Vállalkozások megszűnése, jogérvényesítés Vállalkozásokat érintő hatósági eljárások egyszer űsítése А Közbeszerzési Törvény kkv-kat érintő változásai А kis- és középvállalkozások részére nyújto tt állami támogatások, hitelek, részesedésük а tőkeprogramokból és közbeszerzésb ől А mikro-, kis- és középvállalkozásokat segítő állami támogatások eredményei Az európai uniós források felhasználása években Költségvetési források terhére nyújtott támogatások Állami kezesség- és garanciavállalás, viszontgarancia-vállalás és kezesi helytállás mellett működ ő szervezetek hozzájárulása а kkv-szektor forrásaihoz А kis- és középvállalkozások hitelfmanszírozása Folyósított hitelek Hitelállomány Támogatott kkv hitelek Összegzés а hitelfinanszírozásról А kis- és középvállalkozások forráshoz jutásának segítése t őkeprogramokon keresztül А kis- és középvállalkozások részesedése а közbeszerzésekb ől El őretekintés : és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája Me11ék1etek 6 8 2

3 I. Bevezetés А kis- és középvállalkozásokról, fejl ődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (Kkvt.) 10. -a szerint а mikro-, kis- és középvállalkozásokkal (továbbiakban : kkv) kapcsolatos állami feladatokat а gazdaságpolitikáért felelős miniszter hangolja össze. А törvény 12. -a értelmében а Kormány kétévente az Országgyűlés elé terjeszti а miniszter által kidolgozott kis- é s középvállalkozások helyzetét, gazdálkodási feltételrendszerét tartalmazó jelentést (a továbbiakban : jelentés). А jelentés elkészítéséhez, ugyancsak а hivatkozott törvény értelmében az elkülönített állami pénzalap és а központi költségvetésben meghatároz ott célelőirányzat kezelője, а Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (2013. október 1461 а Magyar Nemzeti Bank) 1 elnöke, valamint а Közbeszerzések Tanácsának elnöke minden év június 30-áig - az el őző év adatai alapján -összesített adatokat szolgáltat а nemzetgazdasági miniszter részére а kkv-k részesedésérő l а támogatásokból, а vállalkozói hitelekből, valamint а közbeszerzésekből. Ezen kívül а Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) elnöke, az állami adóhatóság minden év szeptember 30-áig - az el őző év adatai alapján -adatot szolgáltat а miniszter részére а kkv szektor helyzetéről és gazdálkodásáról. Ez a jelentés а fenti törvényi el őírásnak megfelel ően а hazai mikro-, kis- és középvállalkozói szektor és évi helyzetét, а fejlesztésük érdekében az elmúlt két évben tett kormányzati intézkedéseket mutatja be. А vizsgált éveket követő év október-november hónapjában összeállítot jelentés tekintettel arra, hogy az utolsó adatok beérkezési határideje а vizsgált éveket követ ő szeptember 30. а rendelkezésre álló legaktuálisabb hivatalos adatokat tartalmя 77a. А Kkvt. négy szempont alapján definiálta а kkv fogalmát. Ez а négy szempont а vállalkozások alkalmazottainak száma, árbevételének, illetve mérlegf őösszegének nagysága, valamint tulajdonos i önállósága. А hatályos törvényi szabályozás szerint kis- és közepes vállalkozásnak а következ ő kritériumokat teljesítő vállalkozások számítanak : Kis- és középvállalkozásnak minősül az а vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelel ő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelel ő forintösszeg. А kis- és középvállalkozás kategórián belül kisvállalkozásnak min ősül az а vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatott i létszáma 50 főnél kevesebb, é s b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelel ő forintösszeg. А kis- és középvállalkozás kategórián belül mik rovállalkozásnak minősül az а vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb é s b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Nem min ősül kis- és középvállalkozásnak az а vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati jog alapján külön-külön, vagy együttesen meghaladja а 25%-ot. Е törvényi me'határozas szerintа Íelentés további részében, ha kis- és középvállalkozásokat (kkvkat) említünk, ott értelemszerűenа mikro-, kis- és középvállalkozásokról van szó. А jelentés а kkv-k helyzetét а beérkező adatok alapján vizsgálja, célja els ősorban az adatszolgáltatás, amely а felhasználó számára lehetővé teszi а későbbi mélyebb helyzetelemzést. ' A évi CXLIII. törvény 89., -a alapján 3

4 Magyarország gazdasági fejl ődésének а kulcsa, hogy а kis- és középvállalkozások képesek legyenek az egyes növekedési lépcsők átlépésére. Az Európai Unió más tagállamaival összehasonlítva hazánkban van az egyik legnagyobb növekedési lehetőség а szektor teljesítményében. А kis- és közepes vállalkozások növekedésén múlik а magyar társadalom széles rétegeinek megélhetése és jóléte, ezért а kkv-k tevékenységének és környezetének mélyreható elemzése mind а tudományo s szféra, mind а kormányzati döntéshozók számára kiemelt fontosságú. А változások folyamatos nyomon követésével és tanulmányozásával feltárhatók а vállalkozók helyzetére hatást gyakorl ó tényezők, s így válnak megismerhetővé és befolyásolhatóvá а szektor jövőbeni versenyesélyei. А kkv-k rendkívül fontos szerepet töltenek be а magyar gazdaságban, hiszen а m űködő vállalkozáso k túlnyomó többsége е szektorhoz tartozik, arányuk а gazdaságban magasabb az uniós átlagnál ben mintegy 629 ezer vállalkozás m űködött Magyarországon, ezek 99,9 %-a kis- és középvállalkozás. А mikrovállalkozások az összes m űködő vállalkozás 96,2%-át alkották. А vállalkozások száma az ezredfordulót követő id őszakban elsősorban а társas formában bejegyzett szervezetek nagyobb alapítási kedvének köszönhet ően bővült, miközben az egyéni vállalkozáso k száma csökkent. А folyamat ellenére а méretstruktúrában а mikrovállalkozások, azaz а kevesebb mint tíz főt foglalkoztatók dominanciájának növekedése figyelhet ő meg. А kkv-szektor jelentősége а foglalkoztatás tekintetében а leginkább szembetűnő. А 2011-es végleges és а 2012-es el őzetes adatok szerinte а kis- és középvállalkozások а vállalkozói szférába n foglalkoztato ttak 73,5%-ának illetve 73,2%-ának biztosítottak munkát. А szektoron belül а nagyobb szervezetszámból adódóan а mik rová11a1kozások nyújto ttak а legtöbb munkavállaló számára kereseti lehetőséget. А kkv-k а bruttó hozzáadott érték el őállításában nagyobb részt képviselnek, mint а nagyvállalatok, ben а bruttó hozzáadott értéknek több mint felét, 54,9%-át, e 1 55,2%-át állították еlő. А vállalkozói szektor nettó árbevételnek 58%-át, illetve 58,3%-á t realizálták. Több mint egyharmaduk két nemzetgazdasági ágazatban а kereskedelem, gépjárm űjavítás (20,9%), valamint а szakmai, műszaki és tudományos tevékenység ágazat (16,1% ) területén tevékenykedik. 1/1 А kis- és középvállalkozások részesedésének alakulása а teljes vállalkozói szféra teljesítményétez mérte n ( ) 80% -0 I 6 0вf 5ti '! 0 q 40 % 30% 20% 10% 0% Foglalkoztatottak Bruttó Ь zzáadott Árbevétel пagysága aránya érték Forrás : а KSH adatszolgáltatása alapján Nemzetgazdasági Minisztériu m Ehport 2 А KSH által alkalmazott módszertan szerint 2012-re számított előzetes adatok; а más módszertan szerint számított adatok ett ől némileg eltérhetnek. А KSНa tárgyi évben (2013) а tárgyi évet megelőző évre vonatkozóan (2012) előzetes adatokat ad át szeptember 30. után, melye t а tárgyév végén а NAVáltal megküldött tejes kör ű adatokkal korrigál, s így tud végleges adatokat előállítani. 4

5 А vizsgált években erősödött а kkv-k exportértékesítésben betöltött szerepe, részesedésük а ben elért 26,8 %- ról ben 28,1%-ra emelkedett. А legjelentősebb exportágazatna k számító feldolgozóiparban а kkv-k а teljes vállalati árukivitel 18%-át, а kereskedelem, gépjárm űjavítás ágazatban az exportértékesítés 71,4%-át bonyolították 2012-ben. А vizsgált időszakban az Európai Unió konjunktúraciklusának alakulása alapvet ően meghatározta а magyar gazdaság mozgásterét, különösen а gazdaság motorjának számító export teljesítményét. А 2011-es 1,6%-os GDP növekedést követ ően а recesszióba süllyedő uniós piac járult hozzá els ősorban а gazdasági visszaeséshez 2012-ben, amely kihatásaként а kivitel romló dinamikája és а bels ő felhasználás mérsékl ődése lett megfigyelhető. А megváltozott külgazdasági feltételekhez igazodv a а Kormány megkezdte а kkv-k hazai és nemzetközi szerepének erősítését célzó intézkedéseit. А magyar export els ődleges felvev őpiacának számító Európai Unió gazdasági ingadozása, valamint а világgazdasági lassulás idején is dinamikusan növekv ő feltörekv ő piacok pozitív teljesítmény e egyaránt rávilágított а külpiacok diverzifikálásának szükségességére. Az uniós piacon elért erős pozíciók megtartásának els ődlegessége mellett, а hosszú távú keleti nyitás» stratégia keretében Magyarország gazdasági kapcsolatainak szorosabbra fűzésére törekede tt а feltörekvő térségekben. Egyúttal felismerve а regionális gazdasági összefogásban rejlő lehetőségeket, folytatta а szomszédos országokkal való partnerségi viszony elmélyítését. А beszűkült hitellehetőségek ellensúlyozására а Kormány megújított több kkv-finanszírozás i programot. Sor került а Széchenyi Kártya Program kiterjesztésére, melynek köszönhetően egy vállalkozás akár 100 millió Ft támogatott hitelhez is hozzájuthat. Az Új Széchenyi Terv Strukturális Alapokból működtetett pályázatainak további gyorsítása érdekében szeptember elején módosulta Gazdaságfejlesztési Operatív Program évekre szóló akcióterve, melyne k köszönhetően emelkedett а K+F-re és innovációra fordítható keret, lehetővé vált több forrás allokálása а vállalkozások komplex fejlesztésére is. А JEREMIE eljárás alapján nyújtott fejlesztési finanszírozások kihelyezései а 2010 év végi 37,5 milliárd forintról 2012 novemberére közel négyszeresére, 138,8 milliárd forintra n őttek. А Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) és а Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (Mehib) Nemzetgazdasági Minisztérium alá helyezése é s feltőkésítése az export finanszírozásának adott új lendületet. Becslések szerint а Kormány els ő két és fél évében elfogadott adminisztratív terhek csökkentését célzó intézkedéseinek teljes hatásaként jelentős költségcsökkentés következe tt be а hazai vállalkozások körében. А hitelintézetek kkv hitelállománya re 0,8%-ka1 b ővült, ről re 5,4%-ka l n őtt. А vizsgált időszakban а szektor számára folyósított hitelek 10-11%-a állami szerepvállalá s mellett került kihelyezésre. А magyar kockázati- és magánt őke-piac 2011-ben visszanyerte а korábban jellemz ő második helyét а régióbeli befektetések volumenét tekintve, s őt а kilépések értékét nézve első lett а régióban et követően а JEREMIE kockázati tőkeprogram felfutásának köszönhetően а korai szakasz tőkefinanszírozása lett kiemelked ő nemzetközi összehasonlításban. А 2013-bаn kidolgozott Kis- és középvállalkozások féjlesztésének stratégiája cím ű stratégiai tervdokumentum célkitűzéseit а jelentés utolsó fejezete mutatja be. 5

6 2. Helyzetelemzé s 2.I. Módszertant megjegyzések А kkv-k statisztikai IеЬatárolása létszámkategória alapján történik. Ez alapján az fővel működő szervezetek min ősülnek kis- és középvállalkozásnak. А jelentés második, а kkv-k es helyzetét bemutató fejezete а KSН NGM számára nyújtott éves adatszolgáltatására épül, amely - а vonatkozási kör különbözősége miatt - eltér а KSH honlapján és kiadványaiban szereplő számoktól. Az adat-leválogatások а Kkv törvény méretkategóriát és gazdálkodási formát tartalmaz ó meghatározását leképező 5/2009.(1. 16.) Korm. rendelet alapján készültek, mely szerint : Egy vállalkozás csak akko г lehet kkv, ha а gazdálkodási forma kódjának kezd őszámai: 11, 12 vagy 21, illetve gazdálkodási forma szerinti osztályozási kódja (GFO) : 231, 133, 134 vagy 135. Az így leválogatott adatok nem tartalmazzák az (131, 132, 136, 137, 139 GFO kódszámú) egyéb jog i személyiségű cégek és az (22-es GFO kódszámú) egyéb nem jogi személyiség ű cégek adatait. 3 Ugyanakkor а kis- és középvállalkozások vizsgálatánál а Központi Statisztikai Hivatal módszertanának megfelelő en megkülönböztetjük а regisztrált és а működő vállalkozások fogalmát is. А KSH definíciója szerint : А regisztrált vállalkozása megfigyelés időpontjában adószámmal rendelkez ő gazdasági szervezet, beleértve az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is. Egy adott évben működőnek tekintünk egy vállalkozást, ha az rendelkezett árbevétellel vagy volt foglalkoztatott] a. А KSH а működő vállalkozások definícióját 2005-ben változtatta meg : egységes európai módszertan szerint jár e1, azzal а céllal, hogy pontosabb eredményeket szolgáltasson, és а tagállamok adatai összehasonlíthatóak legyenek. Ennek megfelel ően csak utólagosan, а benyújtott adóbevallások é s statisztikai adatszolgáltatások feldolgozása után állapítja meg egy szervezetről, hogy adott évben gazdasági aktivitást mutatott-e, vagy sem. 4 Megjegyzend ő továbbá, hogy а bruttó hozzáadott érték (BHÉ) adatok а kkv-k esetében nem vethet ők össze а nemzetgazdasági szinten számított bruttó hazai termék (ОВР) adatokkal, mert а nemzet i számlákban а kkv csoport nem képezi а nemzetgazdaság alszektorát, nincsenek elkülönítve, így erre а körre külön ОВР számítás nem készül А kkv-k szehtorális elhatárolása sem egyértelmű а GDP termelés szempontjából, mert А háztartási szektorban elszámolt egyéni vállalkozók GDP je modellezési technikával készül, azokról а paraméterekről, melyek а kkv csoporthoz sorolásukat befolyásolják, nem minden esetben rendelkezik а KSH információival. А (vállalati szektorba tartozó) kkv kö ггe vonatkozóan egyedi lekérdezés alapján nem határozható meg а hozzáadott érték, hiszen а ВНЁ számításakor а nemzeti számlák európai rendszerének (ЕSA) szabályai alapján számos makroszint ű kiigazítás történik, melyek egyedi szinten nem értelmezhetőek. А nemzeti számla foglalkoztatottsági adatait nem egyedileg, hanem а munkaerő-felmérés adataiból kiindulva, а szükséges koekció becslésével állítja össze а KSH, ezen belül nem rendelkezik létszámkategóriákra vonatkozó adatokkal Ősszefoglaló adatok а mezőgazdasági őstermelő k az ügyvédi irodák, oktatási munkaközösségek végrehajtói irodák, közjegyz ői irodá k ' Ide tartoznak pl. polgárjogi társaságok, művészeti alkotó közösségek társasházak stb. 4 A KSH korábban működő vállalkozásnak azt а vállalkozást tekintette, amely а tárgyévben, vagy az azt megelőző évben adóbevallást nyújtott be, statisztikai adatszolgáltatást telesített, illetve а tárgyévben vagy azt megelőző évben alakult. 6

7 Az alábbi táblázatok átfogó képet nyújtanak а Magyarországon tevékenykedő összes vállalkozás, valamint kifejezetten а kis- és középvállalkozások legfőbb mutatóinak alakulásáról az ezredforduló t követő idő szakra vonatkozóan. Megnevezés Regisztrál t vállalkozások száma (db) 2/1 А vállalkozások néhány mutatój a ( ) Működ ő vállalkozáso k száma (d Ь) Foglalkozta - totta k száma (fő) Bruttó hozzáadot t erte k (millió Ft) Árbevéte l nagysága (millió fi) Termékíor - galmi export nagyság a (millió Ft)* * n. a. n.a. n.a * * el őzetes adatok **A tábla termékforgalmi export oszlopa nem tаrtаlmazzа az EU-n belüli kereskedelem adatszolgáltatói küszöb alatti forgalomra vonatkozó teljeskör űsítését és а magánszemélyek forgalmát..forrás : а KSH adatszolgáltatása alapján Nemzetgazdasági Minisztérium Megnevezés Regisztrált kkv-k szám a (db) 2/2 А kkv**-k néhány mutatója Működ ő kkv-k szám a (db) ( ) Foglalkoztatottak szám a (fő) Kkv-k által Bruttó hozzáadot t érték (millió Ft) Kl~ Árbevétel nagysága (millió Ft) Kkv termékforgalmi expor t nagyság a (millió fi) л.а. п.а. n.a * * * * * * előzetes adatok **kkv= mikro-, kis- és középvállalkozás Forrás: а KSН adatszolgáltatása alapján Nemzetgazdasági Minisztériu m 7

8 А következő ábrák а kis- és közepes vállalkozások főbb jellemzőit területi megoszlásuk szerin t szemléltetik. 2/3 Regisztrált vállalkozások számának területi megoszlás a Reg[ ztráitc!!п'ko-ások szám ( egtsгtzált wállaikazásпk szám _+ )00 aiдlt АО 00AD0 кпх,и ü L,. : pn n00eiiett 2/4 M űködő kkv-k számának területi megoszlása Múkbt3b kis- és kőкё pцállaэköгás аk s г ámа (20)2-сн гj гsгюiеs юйднгэк.аlар)ат) 6iй kgq ККУ-k szímд k7r.tttt kьiт tn ' t kíhtгkt fclel t 8

9 2.3. Vállalkozások száma és összetétele Regisztrált vállalkozások А kis- és középvállalkozások alapvető szerkezeti jellemzői 2000 óta csak kismértékben változtak : magas munkaerő- és alacsony tőkeigény ű tevékenységet folytatnak. Az ezredforduló óta eltelt id őszakban а regisztrált vállalkozások száma ben érte e1 maximumát db bejegyzett céggel ben számuk db-ra volt. Létszám-kategória szerint а legnagyobb arányt továbbra is а maximum 1 főt foglalkoztató vállalkozások képviselik, 2011-ben 73,2%, 2012-ben 72,8% volt az arányuk az összes vállalaton belül. 2/5 А regisztrált vállalkozások számának alakulása gazdálkodási formánként (dl' ) ( Gazdálkodás i Egyév i forma / Év vállalkozás Bt. Kkt. Kft. Ю. Szövetkezet Egyéb Összesen ' orrás: а KSH adatszolgáltatása alapján а Nemzetgazdasági Minisztériu m А gazdálkodási formák szerinti jellemz őket tekintve а vizsgált években meghatározó а korlátolt felel ősségű társaságok és részvénytársaságok számának gyors növekedése, valamint а szövetkezetek számának mérséklődése, amely ьеz képest köze134%-kal, db-ró db-ra csökkent. А regisztrált vállalkozások gazdálkodási forma szerinti megoszlása ben : egyéni vállalkozó 39,7 % - 38,3 %, korlátolt felel ősségű társaság 39,9 % - 42,1 %, betéti társaság 18,7 % - 17,9 %, közkereseti társaság 0,56 % - 0,53 %, részvénytársaság 0,57 % -0,6 %, szövetkezet 0,31 % - 0,3 % és а fennmaradó 0,2 % - 0,2 % az egyéb kategória, amely az egyéni cégeket is tartalmazza Működő vállalkozások 2011-ben а regisztrált vállalkozások 70,5 %-a, )en 65,5 %-a, összesen db m űködöttб. А következő ábrák а 2000-et követő időszakra vonatkozóan а működ ő vállalkozások számának és arányának alakulását szemléltetik. 5 а 2.1. fejezetben ismertetett számítási módnakтegfё 1е1 KSH definíció alapján 6 а 2.1. fejezetben tsmertetettszámítási módпakmеgfelelő KSH definíció alapján 9

10 Év/Létszá m nagyság 2/6 M űködő vállalkozások száma létszám-kategóriák szerint (db) ( ) 0-1 fő 2-9 fő fő _ (kis) fő (közepes) 250 fő és fölőtti (nagy) Összesen * *el őzetes adatok Forrás: а KSH adatszolgáltatása alapján а Nemzetgazdasági Minisztérium Noha а korábban bemutatott adatok alapján jól látható, hogy а társas vállalkozások fokozatosan teret nyertek az egyéni vállalkozásokkal szemben, а kkv-k méretstruktúrájában továbbra is а mikrová11a1kozások aránya а meghatározó ben ez а szegmens alkotta аz összes működő vállalkozás 95%-át, amelyből а 0-1 fős vállalkozások az összes működő vállalkozás 65,9%-át képviselték. Év/Létszá m nagyság 2/7 M űködő vállalkozások megoszlása létszámkategóriák szerin t ( ) 0-1 fő 2-9 fő fő (kis) fő (közepes) 250 fő é s fölötti (nagy) Összese n ,2% 26,6% 4,1% 0,9% 0,2% 100% ,8% 26,2% 4,0% 0,8% 0,2% 10 о% ,4% 24,9% 3,9% 0,7% 0,1% 100% ,7% 26,5% 4,0% 0,7% 0,1% 100% ,9% 27,2% 4,1% 0,7% 0,1% 100% ,5% 27,5% 4,2% 0,7% 0,1% 100% ,2% 27,8% 4,2% 0,7% 0,1% 100% ,4% 29,7% 4,1% 0,7% 0,1% 100% ,9% 297 2% 4,1% 0,7% 0,1% 100% ,0% 27,4% 3,8% 0,7% 0,1% 100% ,4% 28,0% 3,8% 0,7% 0,1% 100% ,4% 27,9% 3,9% 0,7% 0,1% 100% 2012* 65,9% 29,2% 4,1% 0,7% 0,1% 100% *el őzetes adatok Forrás: а KSН adatszolgáltatása alapján Nemzetgazdasági Minisztérium А vállalkozások létszámkategória szerinti megoszlásában а nagyobb vállalkozásokra vonatkozóan gyökeres változás nem tapasztalhatóa vizsgált id őszakban : а közepes és nagyvállalatok aránya stabil, а kisvállalkozások aránya enyhén növekvő tendenciát mutat. Változás els ősorban а mikrová11a1kozások körében tapasztalható : а 2-9 fős vállalkozások aránya 2012-ben megközelíte tte а ban tapasztalt értéket. 1 0

11 Gazdálkodási formák А m űködő vállalkozások számának gazdálkodási forma szerinti alakulása а regisztrált vállalkozások esetében tapasztalt trendet követi. А vizsgált időszakot а jogi személyiséggel rendelkez ő társaságok (Kft., Rt.) bővülése, míg az összes többi gazdálkodási forma csökkenése különösen az egyéni és а betéti társaságok formájában működő vállalkozások számának látványos visszaesése - jellemezte. Előzetes adatok szerint 2012-re а működő vállalkozások száma а kétezres évek elején tapasztalt érték közelébe esett vissza. А csökkenő tendencia ellenére а korlátolt felelősség ű társaságok száma folyamatosan emelkedik, 2012-re számuk elérte а db-ot, arányuk а 2000-ben tapasztalt 18%-os szintrő140%-ra emelkedett. 2/8 А m űköd ő vállalkozások száma jogi formák szerint (db) Időszak Egyéni vállalkozás ( ) В. Kkt. Kft. Ё. Szövetkezet Egyéb Összese n * eiozees a ааtюк Forrás: а KSH adatszolgáltatása alapján а Nemzetgazdasági Minisztérium Vállalkozások alakulása- túlélési képesség А kis- és középvállalkozások túlélési képességét tevékenységük jellege, а területi elhelyezkedés, társasági forma jelentősen befolyásolja. А részletes adatok elemzése alapján megállapítható, hogy vállalkozási forma alapján а társas vállalkozások túlélési képessége számottev ően kedvezőbb az egyéni formában tevékenykedőknél. 1 1

12 2/9 M űköd ő vállalkozások számának változása (db) ' ( ) Megnevezés Vállalkozások száma a z előző évben Előz ő évben tevékenységét befejezte Tárgyévben új szervezetek Vállalkozások szám a а tárgyévben 2000 na.* ** ** *** * módszertani változás miatt nem összehasonlíthatóak az adato k ** el őzetes adatok *** becsült adat Forrás : а KSН adatszolgáltatása alapján а Nemzetgazdasági Minisztérium А KSH módszertana szerint egy vállalkozás akkor tekinthet ő megszűntnek, ha az két egymást követ ő évben kimarad а m űköd ő szervezetek közül. $ Mindebb ől adódóan а valódi vállalkozások id ősora rendre előbbre jár, minta tevékenységét befejező vállalkozások mutatói. А jelentés írása idején а becslés alapjául szolgáló végleges adatok még nem álltak rendelkezésre а Központi Statisztika i Hivatalnál. А Hivatal tájékoztatása szerint а 2012-ben megszűntnek feltételezett, tevékenységét ben befejező szervezetek nagy részét kft-k, bt-k és egyéni vállalkozók teszik ki. Tevékenységi körüket tekintve kiugró adatok nem jellemzőek, az általános gazdasági környezetnek megfelel ően а megszűnések száma а tevékenységek széles körét érintette. А m űködő vállalkozások végleges száma - szintén а KSH tájékoztatása szerint - várhatóan kb ezerrel több lesz а végleges 2012-es adatokban, mint amit az el őzetes adatok mutatnak Ágazatijellеmz ő А vizsgált két évben а vállalkozások több mint egy harmadát magába foglaló két nemzetgazdaság i ágazat szerepe tovább erősödött - а kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban а vállalkozások 20,86%-a, а szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén а vállalkozások 16,09%-a m űködött ben. Viszonylag magasa feldolgozóiparban (7,57%) és az épít őiparban (8,66%) tevékenykedő vállalkozások aránya is, bár ez utóbbi majdnem egy százalékos gyengülést mutat a z előző évekhez képest. А következő ábra а vállalkozások főtevékenység szerinti megoszlását szemlélteti, 2012-re vonatkozóan. Vállalkozások száma а tárgyév végén = Vállalkozások száma előző év végén - tárgyévben megszűnt szervezetek + tárgyévben alakult új szervezetek/összefüggés пет állítható fel, mert а m űködő kkv vállalkozások statisztikái az EUROSTAT Vállalkozás Demográfia projek t módszertana szerint készülnek. 8 A jogutóddal megszűnt szervezetek nem számítanak valódi megszűnésnek

13 2/10 А m űködő vállalkozások megoszlása ágazatonként (2012*) n А 141 егоgагда5а& crdögazdв kиdas: halászat n В В anуászat kiifёjté s n С Еааиlуигограг Q 4,54% Р 04,26?'_ 0,00 'в _, R 2,45 i' o n D,:illaзnи~ вeггerg4z-, gaz 1еffikи~r 6 ciи~пálás n 'V1sgt, s^sеmsrsъ^s hг d ёs s hú11a9 ё kgazd ё~1_ стда у елпуегаде5тепне5ггё5 F 1F3t01par е5кеде1еlп gégjá űjacчtá s 5,44 / _ n H Szailíta5 raktarиza5 I szalláshell*-5zи1gáltatás c-aidsgl аг,: s Inf`иппасгЬ_, ' \ К Pénzisaуi ; biпе Síta~ te;elzen~ts~g L Iüeatlanügуletek М Szalmai, tttdитáпyvs l tee-dkent~~~ LJ 4;62 /о Лн Ааlгикц5гнганп és и~lgáltгtasttвtnog гtbtevfken у 56_, 4 lüizígaz асав, Е'ddelern ; kьielezá táesadalиmbiztиstá: Р 41.tatás 1inTT13C1- EgE.SZSCElÍ -, FY1; 5 т4f1d115 C112t2s К 1 szdt'akaztatá5 szabad íd6 S Т,Sз 5zи1galtatas * előzetes adatok Forrás: а KSH adatszolgáltatása alapján а Nemzetgazdasági Minisztériu m A kis- és középvállalkozások ágazati megoszlása csaknem teljesen azonos az előbbiekkel ben а kereskedelem, gépjárm űjavítás ágazatban tevékenykede tt а kkv- k 20,9 %-a, szakmai, m űszaki és tudományos tevékenységet а kkv-k 16,1 %-a folytatott. 13

14 2/11 Működ ő kis- és középvállalkozások számának megoszlása ágazatonkén t (2012*) Ágazat 0-1 fő 2-9 fő fő fő кkv összesen 250 fő és fölötti Összesen А Mez őgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat В Bányászat, k őfejtés ' С Feldolgozóipar СА Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása СВ Teхtília, ruházat, b őr és b ő rtermék gyártása СС Fafeldolgozás, papírtermé k gyártása, nyomdai tevékenység CD Kokszgyártás, k őolajfeldolgozás СЕ Vegyi anyag, termék gyártása CF Gyógyszergyártás CG Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása C1 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása CJ Villamos berendezés gyártása СК Gép, gépi berendezés gyártása CL Járműgyártás CM Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása D Villamosenergia-, gáz-, g őzellátás, légkondicionálás Е Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés В + С+В+Е Ipar F Építőipar G Keres1e1e1em, gépjárműjavítás Н Szá11í1ás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció К Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügylétek М Sza1mai, tudományos, m ű szak i tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatás t _támogató tevékenység А - N ágak összesen O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociáli s ellátás R M űvészet, szórakoztatás, szabad id ő S Egyéb szolgáltatás Összesen * el őzetes adatok 14

15 Forrás: KSH adatszolgáltatása alapján а Nemzetgazdasági Minisztériu m Területi jellemző 2010-ben а működ ő vállalkozások 39,6%-a tevékenykedett aközép-magyarországi régióban, ben ez az arány már 40,4%o-ra emelkedett. Közép-Magyarországot továbbra is Észak- és Dél-Alföld követi több mint 10-10%-kal, szinte változatlan adatokkal. AKözép-, Nyugat- és Dél-Dunántúlon működ ő vállalkozások száma enyhe csökkenést mutat az utóbbi időszakban. 2/12 Múködő vállalkozások megoszlása régiónként (2012* ) ÉSZAK- ALF ё L D 11,54% ÉS2АК- МАГтУ.~А(ЭRS2А G 8,4~7%ф - DÉL- DL?NÁNт Lт %ф N~i~[JGAT- _ DUNÁNTL 9,80% KLi2EP- _DLÁNTLтL 9,91%ф * előzetes adatok Forrás: KSH adatszolgáltatása alapján а Nemzetgazdasági Minisztérium КŐ2ЁР- ~ [AG~iTAxQRS2 A G 40,42 о 2/13 А vállalkozások néhány mutatójának régió szerinti alakulás a ( ) Régió Foglalkoztatottak Hozzáadott érték Árbevétel számának megoszlása megoszlása (%) megoszlása (% ) (%) * * * Közép-Magyarország 44,5 44,5 54,4 54,3 54,7 54, 1 Közép-Dunántúl 10,7 10,7 10 ;3 9,8 11,8 10, 7 Nyugat-Dunántúl 9,5 9,7 10,1 10 8,4 8,4 Dél-Dunántúl 7,1 7 5,6 5,4 4,7 4,6 Észak-Magyarország 7,7 7,6 5,8 5,7 6,3 6, 3 Észak-Alföld 10,3 10,3 7,3 7,8 7,4 8, 7 Dél-Alföld 10,1 10,1 6,5 6,9 6,7 7,2 Őszesen el őzetes adatok Forrás : а KSH adatszolgáltatása alapján а Nemzetgazdasági Minisztérium 2.4. Gazdasági szerepük Továbbra is meghatározó а kis- és középvállalkozások munkahelyteremtésben betöltött szerepe - а vizsgált időszakban а kkv-k а foglalkoztatottak több mint 73%-ának biztosítottak kereseti lehetőséget. Ehhez képest а bruttó hozzáadott értékből és а vállalkozói szféra teljes árbevételéb ől való 1 5

16 részesedésük а foglalkoztatottsági arányhoz képest mérsékeltebb, noha 2012-ben emelkedés volt tapasztalható е területeken. А vizsgált időszakban erősödött а kkv-szektor exportértékesítésben betöltött szerepe. 2/14 А kis- és középvállalkozások főbb gazdasági mutatói ( ) Foglalkoztatottak aránya Bruttó hozzáadott érték Árbevétel nagysága Export ,5% 54,9% 58,0% 26.8% 2012* 73,2% 55,2% 58,3% 28.1% * el őzetes adatok Forrás : а KSH adatszolgáltatása alapján а Nemzetgazdasági Minisztérium Területi eloszlást tekintve а közép-magyarországi koncentráltság jellemző. А régióban 1000 lakosra átlagosan 86,3 vállalkozás jutott 2012-ben, szemben а 63,5-es országos átlaggal. Az exportértékesítés b ővülésében szintén Budapest és Pest megye játszotta а meghatározó szerepet а vizsgált időszakban. Régió 2/15 А vállalkozások néhány mutatója statisztikai régiók szerin t ( ) Vállalkozá s sűrűség (működ ő, lakosra), db (%) (%) * * * * * * 92,8 86,3 40,3 40,4 44,5 44,5 54,4 54,3 54,7 54,1 31,3 33, 5 Magyarország Műkőd ő Foglalkoztatottak Árbevétel E хport Hozzáadot t vállalkozások érték számána k számána k megoszlása megoszlás a 1000 megoszlása megoszlása megoszlása (%) o 0 (%) (/o) Közép- Közép ,9 10,0 9,9 10,7 10,7 10,3 9,8 11,8 10,7 23,5 20, 8 Dunántúl Nyugat- 68,3 62,6 9,9 9,8 9,5 9,7 10,1 10,0 8,4 8,4 17,5 17, 5 Dunántúl Dél-Dunántúl 61,7 56,8 8,4 8,4 7,1 7,0 5,6 5,4 4,7 4,6 3,1 3, 7 Észak- 48,8 44,6 8,5 8,5 7,7 7,6 5,8 5,7 6,3 6,3 8,5 8, 4 Magyarország _ Észak-Alföld 53,1 48,6 11,5 11,5 10,3 10,3 7,3 7,8 7,4 8,7 11,1 11, 0 Dél-Alföld 59,7 56,0 11,4 11,5 10,1 10,1 6,5 6,9. 6,7 7,2 5,0 5, 1 Összesen 68,7 63, *előzetes adat Forrás : а KSH adatszolgáltatása alapján Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatásban betöltött szerepük А KSH adatai szerint а vállalkozói szférában foglalkoztatottak száma nem változott számottevően а vizsgált időszakban ben а vállalkozások összesen mintegy 2,7 millió f őt foglalkoztattak Magyarországon, sebb ől közel 2 millió fő számára а kkv-k biztosítottak kereseti lehetőséget. А szektor en а munkavállalók 73,5 %-át, 2012-ben 73,2%-át foglalkoztatta. А fős és az fős vállalkozások hasonló súlyt képviseltek а foglalkoztatásban, előbbiek а kkv-knál alkalmazásban állók 25%-ának, utóbbiak 22,4%-ának nyújto ttak kereseti lehetőséget. А kkv-kreál dolgozók legtöbbje (52,5%) а gazdasági változásokra legérzékenyebben reagáló é s legkisebb jövedelemtermel ő képességgel bíró mikrovállalkozásoknál dolgozo tt ben is, amely több mint egymillió munkavállalót érint az országban. 1 6

17 2/16 А vállalkozások által foglalkoztatottak megoszlása (%) ( *) fős 2-9 fбs fő *előzetes adatok Forrás : а KSH adatszolgáltatása alapján а Nemzetgazdasági Minisztériu m Árbevétel А kkv-szektor részesedése а vállalkozások árbevételéből továbbra is jóval magasabb, minta bruttó hozzáadott érték esetében, ami tevékenységük szerteágazó jellegét mutatja ben а vállalkozások árbevételének 58%-át, ben pedig az előzetes adatok szerint 58,3%-át а kis- és középvállalkozások adták fő s (közepes) 250 fő s ё s а felett (nagy ) 100% 2/17 А vállalkozások árbevételének létszámkategória szerinti megoszlása (%) ( ) 80% 60% 40'; 20% 0% u '~ * 1. fős 2-9 f"ős fős fős m 250 fős és а feletti. *el őzetes adatok Forrás: а KSH adatszolgáltatása alapján а Nemzetgazdasági Minisztérium )en a m űködő vállalkozások több mint fele (55,5%) maximum 5 millió forint árbevételle l rendelkezett. А 12,1% azoknak az aránya, akik 5-10 míllió forint, 20,4% azoké, akik millió forint árbevételre tettek szert. Az millió forint árbevétellel rendelkez ők aránya 4,5% volt, míg а vállalkozások 7,4%-a 100 millió forint fele tti jövedelemmel rendelkezett. 2/18 А m űköd ő vállalkozások számának alakulása árbevétel szerint, d b 17

18 ( ) Év Ismeretlen 0-5 MFt 5-10 MFt MFt MFt 100 MFt é s több Ősszesen * * el őzetes adatok Forrás : а KSH adatszolgáltatása а Nemzetgazdasági Minisztériumnak А nagyvállalatok túlnyomó többsége а 100 millió forint feletti kategóriában található, de mint а következ ő táblazat is mutatja, а nagy árbevétellel rendelkező vállalatok között jelentős számú kkv is megtalálható : 2/19 А m űköd ő vállalkozások száma árbevétel szerint, méretkategóriánként (db ) (2012 ) Létszámkategória lsmeretlen 0-5 MFt 5-10 MFt MFt _ MFt 100 MFt és több Összese n 0-1 fő fó fő fő fő és а fó lötti Összesen * el őzetes adatok Forrás : а KSH adatszolgáltatása а Nemzetgazdasági Minisztériumnak А 0-1 fős vállalkozások túlnyomó többsége (73,5%-a) 5 millió forint alatti árbevétellel rendelkezett 2012-ben. А 2-9 fős vállalkozások legnagyobb arányban а milliós kategóriába tartozott (40,5%), viszont az alacsony alkalmazotti létszám ellenére mintegy 10%-uk már 100 millió forintnál i s nagyobb árbevétellel rendelkezett. А kisvállalkozások (10-49 fő) többsége elérte а 100 millió s árbevételt, csak 29,6%-uk került az ennél alacsonyabb jövedelm ű kategóriákba. 1 8

19 2/20 А m űköd ő vállalkozások aránya árbevétel szerint, létszámkategóriánként (%) (2012* ) Létszámkategória Ismeretlen 0-5 MFt 5-10 MFt MFt MFt 100 MFt és több Őszese n 0-1 fós 0,01 73,5 11,59 12,37 1,29 1, fő s 0,1 24,11 15,26 40,5 10,13 9, fő s 0,63 0,82_ 0,45 11,24 17,09 69, fős 1,26 0,74 0,2 1,13 1,43 95, fós és а fölötti 1,37 0,46 0,23 0,11 0,11 97, Összesen 0,07 55,49 12,11 20,44 4,52 7, * előzetes adatok Forrás : а KSH adatszolgáltatása а Nemzetgazdasági Minisztériumnak Bruttó hozzáadott érték А kis- és középvállalkozások szerepe nemcsak а foglalkoztatásban jelentős, de nagy számukbó l adódóan а bruttó hazai termék el őállításában is jelentős szerepet töltenek be. А bruttó hozzáadott érték9 jellemzően 55% körül mozog ben 54,9%-ot, 2012-ben az el őzetes adatok szerint 55,2- ot képviseltek а kkv-k а bruttó hozzáadott érték termelésébő l. Az üzleti szféra által előállított bruttó hozzáado tt érték több mint egyharmadát (36%) а mikro- és kisvállalkozások, közel ötödét а középvállalatok, 44,8%-át а nagyvállalatok állították el ő. 100% 2/23 Bruttó hozzáado tt érték létszámkategória szerinti alakulása (%) ( ) 80% ~ 4 40,1 1 д s д 3, 100, I-- 60% 40% c, 19~ ~ 1 ~ Г j - 7.b '.~ 16,4. 1, _~. 20% 1= 11, I> г ? 7 { ),4з I Í~i Í. д 1 г $ 1.Ú 1rv." 1,5 11 0% ~ t~. _ * ti (1 бз. ~ 1fő 2-9.fö tő (1c~ s) tő (közepes) ~ 250 tő és a e11ett (nagy ) 9А bruttó hozzáadott érték adatok а kkv -k esetében пет hasonlíthatók össze а nemzetgazdasági szinten számított GDP adatokkal, mert а nemzeti számlákban а kkv csoport пет képezi а nemzetgazdaság alszektorát, nincsenek elkülönítve, így erre а körre külön GDP számítás пет készül 1 9

20 *el őzetes adatok. Forrás : а KSH adatszolgáltatása alapján а Nemzetgazdasági Minisztérium Export А vizsgált években erősödött akis- és középvállalkozások exportértékesítésben betöltö tt szerepe. Az exportból való részesedésük 2011-ben 26,8% volt, 2012-ben 28,1%-ra emelkedett. А nagyvállalatok hagyományos túlsúlya ellenére а középvállalatok 16,5%-ról 18,2%-ra tudták növelni a z exportrészesedésüket. 80 la 2/24 А vállalkozások exportjának létszámkategória szerinti megoszlása (% ) ( ) 70% 60% 50% 50 г` 40% 30% 20% 1b 4 в г, 3.G > 10% 0% 2,1% 2,1 %з 2,1,/в 1,9% fёs г, 2-9 fő s Еь. 'пs Э lв.. - г r,. ;.Li. ::.... ~... I 1-49 fős (kis) tas 25G ajs 4's a:ailottl (közepes) (naby) ~, ~ * *előzetes adatok Forrás: а KSH adatszolgáltatása alapján а Nemzetgazdasági Minisztérium )en а vállalkozások exportértékesítésének 97%-a továbbra is két nemzetgazdasági ágazatho z kötődött. Els ő helyen szerepelt а feldolgozóipar (82,3%), ahol а teljes vállalati árukivitel 18%-át adták а kkv-k. А második helyen szerepelő kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban а kkv-k adták az exportértékesítés 71,4%-át. 2/25 А vállalkozások exportértékesítésének megoszlása ágazatonkén t (2012 ) 20

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Az Európai Unió KKV politikája. Small Business Act

Az Európai Unió KKV politikája. Small Business Act Az Európai Unió KKV politikája Small Business Act Európai KKV hét Magyarországon Székesfehérvár, 2011. október 7. Németh István, Európai Bizottság Miért fontosak a KKV-k? Tőzsdén jegyzett Nagy Közepes

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról 5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról A Kormány a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív

A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív A Nemzetgazdasági Minisztériumban a 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat 5. pontja alapján megindult hazánk 2014-2020-as időszakra vonatkozó

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2014/30 2014. március 21. Tartalom Bevezetés...1 A regisztrált vállalkozások...1 Új regisztrációk...3...3 Végelszámolások...4 Csődeljárások...4

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar, lakásépítés... 5 Turizmus...

Részletesebben

Kitörési pontok a vállalkozások számára. 2012. június 14.

Kitörési pontok a vállalkozások számára. 2012. június 14. Kitörési pontok a vállalkozások számára 2012. június 14. Forrás: Aveco, NGM A Bizottság közzétette tavaszi 2012. és 2013. évre vonatkozó gazdasági előrejelzéseit. Mindkét évben 3 százalékos szint alá becsülve

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Központi Statisztikai Hivatal 2011. december Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 3 Építőipar, lakásépítés... 4 Turizmus...

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2011-ben

A magyar vegyipar* 2011-ben A magyar vegyipar* 2011-ben Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok¹ 2011-ben a globális konjunktúra dinamikája veszített lendületéből. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2011-ben a világgazdaság

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

A KKV adatok és amit róluk tudni kell

A KKV adatok és amit róluk tudni kell A KKV adatok és amit róluk tudni kell A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIV. Vándorgyűlése Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben Nagyvárad, 2016. szeptember 15-16. Dr. Laczka Éva 1 Vázlat

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2010-ben

A magyar vegyipar* 2010-ben A magyar vegyipar* 2010-ben Nemzetközi gazdasági folyamatok Míg a gazdasági válság kibontakozásával a 2009. év a dekonjunktúra jegyében telt, addig a 2010. évi adatok már a növekedés megindulását mutatják.

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

J/8112. számú. jelentés

J/8112. számú. jelentés MAGYARORSZÁG KORMÁNYA J/8112. számú jelentés a kis- és középvállalkozások 2009-2010. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedésekről, valamint

Részletesebben

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó?

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Győr, 2014. szeptember 25-26. Prof. Dr. Lengyel

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN ERDŐGAZDÁLKODÁS 2013-ban tovább emelkedett a regisztrált szervezetek száma az erdőgazdálkodás területén (+4,8%). Folytatódott

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom 2015. június Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági környezetben)...2 2. Az építőipar

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Jelentés a beruházások évi alakulásáról

Jelentés a beruházások évi alakulásáról Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a beruházások 2011. évi alakulásáról 2012. április Tartalom Összefoglalás...2 Gazdasági környezet...2 Nemzetközi kitekintés...2 Beruházások, 2001 2011...2 Beruházások

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

A TÁRSASÁGI ADÓ BEVALLÁST BENYÚJTÓ VÁLLALKOZÁSOK ÉVI ADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI

A TÁRSASÁGI ADÓ BEVALLÁST BENYÚJTÓ VÁLLALKOZÁSOK ÉVI ADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI A TÁRSASÁGI ADÓ BEVALLÁST BENYÚJTÓ VÁLLALKOZÁSOK 2005. ÉVI ADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI A gazdasági társaságok a 2005. i teljesítményeikről, mérlegadataikról, társasági és osztalékadó elszámolásukról - a

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

Részletesebben

A magyar pénzügyi szektor kihívásai

A magyar pénzügyi szektor kihívásai A magyar pénzügyi szektor kihívásai Előadó: Becsei András 2016. november 10. Átmeneti lassulás után jövőre a 4%-ot közelítheti a növekedés, miközben a fogyasztás bővülése közel lehet az évi 5%-hoz Reál

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Tájékoztató Somogy megye gazdaságának helyzetéről

Tájékoztató Somogy megye gazdaságának helyzetéről Tájékoztató Somogy megye gazdaságának helyzetéről Somogy megye területe alapján Magyarország 5. legnagyobb megyéje (6036 km 2 ), amely az ország dél-nyugati részén helyezkedik el, Baranya és Tolna megyével

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: dr. Iróczki Lénárd 2013. május 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági

Részletesebben

Aktuális fejlemények a magyar munkaerőpiacon

Aktuális fejlemények a magyar munkaerőpiacon Aktuális fejlemények a magyar munkaerőpiacon készült: 2016. szeptember Megjegyzés: Az összehasonlítás során mindig figyelembe kell venni, hogy a munkaerő piacra vonatkozó adatok különböző forrásból származnak.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar évi teljesítményéről. Tartalom 2016. június Jelentés az építőipar 2015. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. Az építőipar helye a nemzetgazdaságban...2 2.1. Makrogazdasági

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

"Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika"

Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika "Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika" Varju László Államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium VÁLSÁG PÉNZ PIAC MUNKAHELY Eszközeink

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 előzetes prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 előzetes prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2015. IV. negyedév végi 2 előzetes prudenciális adataik alapján Budapest, 2016. február 24. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2015. IV. negyedévben 2,4%-kal nőtt,

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2015. I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2015. május 29. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2015. I. negyedévben 1,4%-kal csökkent, így 2015.

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

MAGEOSZ Hírek 35.hét / /5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa

MAGEOSZ Hírek 35.hét / /5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa 2013-08-26 MAGEOSZ Hírek 35.hét / 2013 1./5 Némileg nőtt az optimizmus Magyarországon Az idén 0,5 százalékkal, jövőre 1,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság a Reuters által megkérdezett elemzők szerint.

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. 215. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december Jelen tanulmányban az ágazati adatok az új TEÁOR 08 osztályozásnak megfelel en szerepelnek. Fontosnak tartom, a jobb áttekinthet ség és adatértelmezés

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ végén lassult a lakásárak negyedéves dinamikája

TÁJÉKOZTATÓ végén lassult a lakásárak negyedéves dinamikája TÁJÉKOZTATÓ 2016 végén lassult a lakásárak negyedéves dinamikája Budapest, 2017. május 5. 2016 negyedik negyedévében nominális alapon egy százalékkal emelkedett az aggregált MNB lakásárindex, amely jelentősen

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2016. I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2016. május 25. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2016. I. negyedévben 0,8%-kal nőtt, így 2016. I.

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2013. február 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben