Érkezett : 2014 DEС O 2. MAGYARORSZÁG KORMÁNYA. B/2267. szám ú. Előadó : Varga Mihály nemzetgazdasági miniszte r. Budapest, december.

Átírás

1 MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ORSZAW ~' ~Ix LJ ti YIt/АТАLА Érkezett : 2014 DEС O 2. B/2267. szám ú jelenté s а kis- és középvállalkozások évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszerér ől, а vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedésekről, valamint akis- és középvállalkozáso k részére nyújtott állami támogatások eredményeir ől Előadó : Varga Mihály nemzetgazdasági miniszte r Budapest, december

2 Та rtаlот 1. Bevezetés 3 2. Helyzetelemzés Módszertani megjegyzések Összefoglaló adatok Vállalkozások száma és összetétele Regisztrált vállalkozások Működ ő vállalkozások Gazdálkodási formák x Vállalkozások alakulása- túlélési képesség Ágazati jellemző : Területi jellemző Gazdasági szerepük Foglalkoztatásban betöltött szerepük Arbevétel Bruttó hozzáadott érték Eхport Innováció Akis- és középvállalkozások gazdálkodási feltételrendszere és а vállalkozásfejlesztés érdekében tett intézkedések Makrogazdasági környezet Kis- és középvállalkozás-politika Az EI kis- és középvállalkozás-рolitikája А kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika Magyarországon А jogszabályi környezet változása Vállalkozások alapítása, engedélyezési eljárások А vállalkozások m űködésének feltételei, környezete Vállalkozások megszűnése, jogérvényesítés Vállalkozásokat érintő hatósági eljárások egyszer űsítése А Közbeszerzési Törvény kkv-kat érintő változásai А kis- és középvállalkozások részére nyújto tt állami támogatások, hitelek, részesedésük а tőkeprogramokból és közbeszerzésb ől А mikro-, kis- és középvállalkozásokat segítő állami támogatások eredményei Az európai uniós források felhasználása években Költségvetési források terhére nyújtott támogatások Állami kezesség- és garanciavállalás, viszontgarancia-vállalás és kezesi helytállás mellett működ ő szervezetek hozzájárulása а kkv-szektor forrásaihoz А kis- és középvállalkozások hitelfmanszírozása Folyósított hitelek Hitelállomány Támogatott kkv hitelek Összegzés а hitelfinanszírozásról А kis- és középvállalkozások forráshoz jutásának segítése t őkeprogramokon keresztül А kis- és középvállalkozások részesedése а közbeszerzésekb ől El őretekintés : és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája Me11ék1etek 6 8 2

3 I. Bevezetés А kis- és középvállalkozásokról, fejl ődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (Kkvt.) 10. -a szerint а mikro-, kis- és középvállalkozásokkal (továbbiakban : kkv) kapcsolatos állami feladatokat а gazdaságpolitikáért felelős miniszter hangolja össze. А törvény 12. -a értelmében а Kormány kétévente az Országgyűlés elé terjeszti а miniszter által kidolgozott kis- é s középvállalkozások helyzetét, gazdálkodási feltételrendszerét tartalmazó jelentést (a továbbiakban : jelentés). А jelentés elkészítéséhez, ugyancsak а hivatkozott törvény értelmében az elkülönített állami pénzalap és а központi költségvetésben meghatároz ott célelőirányzat kezelője, а Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (2013. október 1461 а Magyar Nemzeti Bank) 1 elnöke, valamint а Közbeszerzések Tanácsának elnöke minden év június 30-áig - az el őző év adatai alapján -összesített adatokat szolgáltat а nemzetgazdasági miniszter részére а kkv-k részesedésérő l а támogatásokból, а vállalkozói hitelekből, valamint а közbeszerzésekből. Ezen kívül а Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) elnöke, az állami adóhatóság minden év szeptember 30-áig - az el őző év adatai alapján -adatot szolgáltat а miniszter részére а kkv szektor helyzetéről és gazdálkodásáról. Ez a jelentés а fenti törvényi el őírásnak megfelel ően а hazai mikro-, kis- és középvállalkozói szektor és évi helyzetét, а fejlesztésük érdekében az elmúlt két évben tett kormányzati intézkedéseket mutatja be. А vizsgált éveket követő év október-november hónapjában összeállítot jelentés tekintettel arra, hogy az utolsó adatok beérkezési határideje а vizsgált éveket követ ő szeptember 30. а rendelkezésre álló legaktuálisabb hivatalos adatokat tartalmя 77a. А Kkvt. négy szempont alapján definiálta а kkv fogalmát. Ez а négy szempont а vállalkozások alkalmazottainak száma, árbevételének, illetve mérlegf őösszegének nagysága, valamint tulajdonos i önállósága. А hatályos törvényi szabályozás szerint kis- és közepes vállalkozásnak а következ ő kritériumokat teljesítő vállalkozások számítanak : Kis- és középvállalkozásnak minősül az а vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelel ő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelel ő forintösszeg. А kis- és középvállalkozás kategórián belül kisvállalkozásnak min ősül az а vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatott i létszáma 50 főnél kevesebb, é s b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelel ő forintösszeg. А kis- és középvállalkozás kategórián belül mik rovállalkozásnak minősül az а vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb é s b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Nem min ősül kis- és középvállalkozásnak az а vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati jog alapján külön-külön, vagy együttesen meghaladja а 25%-ot. Е törvényi me'határozas szerintа Íelentés további részében, ha kis- és középvállalkozásokat (kkvkat) említünk, ott értelemszerűenа mikro-, kis- és középvállalkozásokról van szó. А jelentés а kkv-k helyzetét а beérkező adatok alapján vizsgálja, célja els ősorban az adatszolgáltatás, amely а felhasználó számára lehetővé teszi а későbbi mélyebb helyzetelemzést. ' A évi CXLIII. törvény 89., -a alapján 3

4 Magyarország gazdasági fejl ődésének а kulcsa, hogy а kis- és középvállalkozások képesek legyenek az egyes növekedési lépcsők átlépésére. Az Európai Unió más tagállamaival összehasonlítva hazánkban van az egyik legnagyobb növekedési lehetőség а szektor teljesítményében. А kis- és közepes vállalkozások növekedésén múlik а magyar társadalom széles rétegeinek megélhetése és jóléte, ezért а kkv-k tevékenységének és környezetének mélyreható elemzése mind а tudományo s szféra, mind а kormányzati döntéshozók számára kiemelt fontosságú. А változások folyamatos nyomon követésével és tanulmányozásával feltárhatók а vállalkozók helyzetére hatást gyakorl ó tényezők, s így válnak megismerhetővé és befolyásolhatóvá а szektor jövőbeni versenyesélyei. А kkv-k rendkívül fontos szerepet töltenek be а magyar gazdaságban, hiszen а m űködő vállalkozáso k túlnyomó többsége е szektorhoz tartozik, arányuk а gazdaságban magasabb az uniós átlagnál ben mintegy 629 ezer vállalkozás m űködött Magyarországon, ezek 99,9 %-a kis- és középvállalkozás. А mikrovállalkozások az összes m űködő vállalkozás 96,2%-át alkották. А vállalkozások száma az ezredfordulót követő id őszakban elsősorban а társas formában bejegyzett szervezetek nagyobb alapítási kedvének köszönhet ően bővült, miközben az egyéni vállalkozáso k száma csökkent. А folyamat ellenére а méretstruktúrában а mikrovállalkozások, azaz а kevesebb mint tíz főt foglalkoztatók dominanciájának növekedése figyelhet ő meg. А kkv-szektor jelentősége а foglalkoztatás tekintetében а leginkább szembetűnő. А 2011-es végleges és а 2012-es el őzetes adatok szerinte а kis- és középvállalkozások а vállalkozói szférába n foglalkoztato ttak 73,5%-ának illetve 73,2%-ának biztosítottak munkát. А szektoron belül а nagyobb szervezetszámból adódóan а mik rová11a1kozások nyújto ttak а legtöbb munkavállaló számára kereseti lehetőséget. А kkv-k а bruttó hozzáadott érték el őállításában nagyobb részt képviselnek, mint а nagyvállalatok, ben а bruttó hozzáadott értéknek több mint felét, 54,9%-át, e 1 55,2%-át állították еlő. А vállalkozói szektor nettó árbevételnek 58%-át, illetve 58,3%-á t realizálták. Több mint egyharmaduk két nemzetgazdasági ágazatban а kereskedelem, gépjárm űjavítás (20,9%), valamint а szakmai, műszaki és tudományos tevékenység ágazat (16,1% ) területén tevékenykedik. 1/1 А kis- és középvállalkozások részesedésének alakulása а teljes vállalkozói szféra teljesítményétez mérte n ( ) 80% -0 I 6 0вf 5ti '! 0 q 40 % 30% 20% 10% 0% Foglalkoztatottak Bruttó Ь zzáadott Árbevétel пagysága aránya érték Forrás : а KSH adatszolgáltatása alapján Nemzetgazdasági Minisztériu m Ehport 2 А KSH által alkalmazott módszertan szerint 2012-re számított előzetes adatok; а más módszertan szerint számított adatok ett ől némileg eltérhetnek. А KSНa tárgyi évben (2013) а tárgyi évet megelőző évre vonatkozóan (2012) előzetes adatokat ad át szeptember 30. után, melye t а tárgyév végén а NAVáltal megküldött tejes kör ű adatokkal korrigál, s így tud végleges adatokat előállítani. 4

5 А vizsgált években erősödött а kkv-k exportértékesítésben betöltött szerepe, részesedésük а ben elért 26,8 %- ról ben 28,1%-ra emelkedett. А legjelentősebb exportágazatna k számító feldolgozóiparban а kkv-k а teljes vállalati árukivitel 18%-át, а kereskedelem, gépjárm űjavítás ágazatban az exportértékesítés 71,4%-át bonyolították 2012-ben. А vizsgált időszakban az Európai Unió konjunktúraciklusának alakulása alapvet ően meghatározta а magyar gazdaság mozgásterét, különösen а gazdaság motorjának számító export teljesítményét. А 2011-es 1,6%-os GDP növekedést követ ően а recesszióba süllyedő uniós piac járult hozzá els ősorban а gazdasági visszaeséshez 2012-ben, amely kihatásaként а kivitel romló dinamikája és а bels ő felhasználás mérsékl ődése lett megfigyelhető. А megváltozott külgazdasági feltételekhez igazodv a а Kormány megkezdte а kkv-k hazai és nemzetközi szerepének erősítését célzó intézkedéseit. А magyar export els ődleges felvev őpiacának számító Európai Unió gazdasági ingadozása, valamint а világgazdasági lassulás idején is dinamikusan növekv ő feltörekv ő piacok pozitív teljesítmény e egyaránt rávilágított а külpiacok diverzifikálásának szükségességére. Az uniós piacon elért erős pozíciók megtartásának els ődlegessége mellett, а hosszú távú keleti nyitás» stratégia keretében Magyarország gazdasági kapcsolatainak szorosabbra fűzésére törekede tt а feltörekvő térségekben. Egyúttal felismerve а regionális gazdasági összefogásban rejlő lehetőségeket, folytatta а szomszédos országokkal való partnerségi viszony elmélyítését. А beszűkült hitellehetőségek ellensúlyozására а Kormány megújított több kkv-finanszírozás i programot. Sor került а Széchenyi Kártya Program kiterjesztésére, melynek köszönhetően egy vállalkozás akár 100 millió Ft támogatott hitelhez is hozzájuthat. Az Új Széchenyi Terv Strukturális Alapokból működtetett pályázatainak további gyorsítása érdekében szeptember elején módosulta Gazdaságfejlesztési Operatív Program évekre szóló akcióterve, melyne k köszönhetően emelkedett а K+F-re és innovációra fordítható keret, lehetővé vált több forrás allokálása а vállalkozások komplex fejlesztésére is. А JEREMIE eljárás alapján nyújtott fejlesztési finanszírozások kihelyezései а 2010 év végi 37,5 milliárd forintról 2012 novemberére közel négyszeresére, 138,8 milliárd forintra n őttek. А Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) és а Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (Mehib) Nemzetgazdasági Minisztérium alá helyezése é s feltőkésítése az export finanszírozásának adott új lendületet. Becslések szerint а Kormány els ő két és fél évében elfogadott adminisztratív terhek csökkentését célzó intézkedéseinek teljes hatásaként jelentős költségcsökkentés következe tt be а hazai vállalkozások körében. А hitelintézetek kkv hitelállománya re 0,8%-ka1 b ővült, ről re 5,4%-ka l n őtt. А vizsgált időszakban а szektor számára folyósított hitelek 10-11%-a állami szerepvállalá s mellett került kihelyezésre. А magyar kockázati- és magánt őke-piac 2011-ben visszanyerte а korábban jellemz ő második helyét а régióbeli befektetések volumenét tekintve, s őt а kilépések értékét nézve első lett а régióban et követően а JEREMIE kockázati tőkeprogram felfutásának köszönhetően а korai szakasz tőkefinanszírozása lett kiemelked ő nemzetközi összehasonlításban. А 2013-bаn kidolgozott Kis- és középvállalkozások féjlesztésének stratégiája cím ű stratégiai tervdokumentum célkitűzéseit а jelentés utolsó fejezete mutatja be. 5

6 2. Helyzetelemzé s 2.I. Módszertant megjegyzések А kkv-k statisztikai IеЬatárolása létszámkategória alapján történik. Ez alapján az fővel működő szervezetek min ősülnek kis- és középvállalkozásnak. А jelentés második, а kkv-k es helyzetét bemutató fejezete а KSН NGM számára nyújtott éves adatszolgáltatására épül, amely - а vonatkozási kör különbözősége miatt - eltér а KSH honlapján és kiadványaiban szereplő számoktól. Az adat-leválogatások а Kkv törvény méretkategóriát és gazdálkodási formát tartalmaz ó meghatározását leképező 5/2009.(1. 16.) Korm. rendelet alapján készültek, mely szerint : Egy vállalkozás csak akko г lehet kkv, ha а gazdálkodási forma kódjának kezd őszámai: 11, 12 vagy 21, illetve gazdálkodási forma szerinti osztályozási kódja (GFO) : 231, 133, 134 vagy 135. Az így leválogatott adatok nem tartalmazzák az (131, 132, 136, 137, 139 GFO kódszámú) egyéb jog i személyiségű cégek és az (22-es GFO kódszámú) egyéb nem jogi személyiség ű cégek adatait. 3 Ugyanakkor а kis- és középvállalkozások vizsgálatánál а Központi Statisztikai Hivatal módszertanának megfelelő en megkülönböztetjük а regisztrált és а működő vállalkozások fogalmát is. А KSH definíciója szerint : А regisztrált vállalkozása megfigyelés időpontjában adószámmal rendelkez ő gazdasági szervezet, beleértve az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is. Egy adott évben működőnek tekintünk egy vállalkozást, ha az rendelkezett árbevétellel vagy volt foglalkoztatott] a. А KSH а működő vállalkozások definícióját 2005-ben változtatta meg : egységes európai módszertan szerint jár e1, azzal а céllal, hogy pontosabb eredményeket szolgáltasson, és а tagállamok adatai összehasonlíthatóak legyenek. Ennek megfelel ően csak utólagosan, а benyújtott adóbevallások é s statisztikai adatszolgáltatások feldolgozása után állapítja meg egy szervezetről, hogy adott évben gazdasági aktivitást mutatott-e, vagy sem. 4 Megjegyzend ő továbbá, hogy а bruttó hozzáadott érték (BHÉ) adatok а kkv-k esetében nem vethet ők össze а nemzetgazdasági szinten számított bruttó hazai termék (ОВР) adatokkal, mert а nemzet i számlákban а kkv csoport nem képezi а nemzetgazdaság alszektorát, nincsenek elkülönítve, így erre а körre külön ОВР számítás nem készül А kkv-k szehtorális elhatárolása sem egyértelmű а GDP termelés szempontjából, mert А háztartási szektorban elszámolt egyéni vállalkozók GDP je modellezési technikával készül, azokról а paraméterekről, melyek а kkv csoporthoz sorolásukat befolyásolják, nem minden esetben rendelkezik а KSH információival. А (vállalati szektorba tartozó) kkv kö ггe vonatkozóan egyedi lekérdezés alapján nem határozható meg а hozzáadott érték, hiszen а ВНЁ számításakor а nemzeti számlák európai rendszerének (ЕSA) szabályai alapján számos makroszint ű kiigazítás történik, melyek egyedi szinten nem értelmezhetőek. А nemzeti számla foglalkoztatottsági adatait nem egyedileg, hanem а munkaerő-felmérés adataiból kiindulva, а szükséges koekció becslésével állítja össze а KSH, ezen belül nem rendelkezik létszámkategóriákra vonatkozó adatokkal Ősszefoglaló adatok а mezőgazdasági őstermelő k az ügyvédi irodák, oktatási munkaközösségek végrehajtói irodák, közjegyz ői irodá k ' Ide tartoznak pl. polgárjogi társaságok, művészeti alkotó közösségek társasházak stb. 4 A KSH korábban működő vállalkozásnak azt а vállalkozást tekintette, amely а tárgyévben, vagy az azt megelőző évben adóbevallást nyújtott be, statisztikai adatszolgáltatást telesített, illetve а tárgyévben vagy azt megelőző évben alakult. 6

7 Az alábbi táblázatok átfogó képet nyújtanak а Magyarországon tevékenykedő összes vállalkozás, valamint kifejezetten а kis- és középvállalkozások legfőbb mutatóinak alakulásáról az ezredforduló t követő idő szakra vonatkozóan. Megnevezés Regisztrál t vállalkozások száma (db) 2/1 А vállalkozások néhány mutatój a ( ) Működ ő vállalkozáso k száma (d Ь) Foglalkozta - totta k száma (fő) Bruttó hozzáadot t erte k (millió Ft) Árbevéte l nagysága (millió fi) Termékíor - galmi export nagyság a (millió Ft)* * n. a. n.a. n.a * * el őzetes adatok **A tábla termékforgalmi export oszlopa nem tаrtаlmazzа az EU-n belüli kereskedelem adatszolgáltatói küszöb alatti forgalomra vonatkozó teljeskör űsítését és а magánszemélyek forgalmát..forrás : а KSH adatszolgáltatása alapján Nemzetgazdasági Minisztérium Megnevezés Regisztrált kkv-k szám a (db) 2/2 А kkv**-k néhány mutatója Működ ő kkv-k szám a (db) ( ) Foglalkoztatottak szám a (fő) Kkv-k által Bruttó hozzáadot t érték (millió Ft) Kl~ Árbevétel nagysága (millió Ft) Kkv termékforgalmi expor t nagyság a (millió fi) л.а. п.а. n.a * * * * * * előzetes adatok **kkv= mikro-, kis- és középvállalkozás Forrás: а KSН adatszolgáltatása alapján Nemzetgazdasági Minisztériu m 7

8 А következő ábrák а kis- és közepes vállalkozások főbb jellemzőit területi megoszlásuk szerin t szemléltetik. 2/3 Regisztrált vállalkozások számának területi megoszlás a Reg[ ztráitc!!п'ko-ások szám ( egtsгtzált wállaikazásпk szám _+ )00 aiдlt АО 00AD0 кпх,и ü L,. : pn n00eiiett 2/4 M űködő kkv-k számának területi megoszlása Múkbt3b kis- és kőкё pцállaэköгás аk s г ámа (20)2-сн гj гsгюiеs юйднгэк.аlар)ат) 6iй kgq ККУ-k szímд k7r.tttt kьiт tn ' t kíhtгkt fclel t 8

9 2.3. Vállalkozások száma és összetétele Regisztrált vállalkozások А kis- és középvállalkozások alapvető szerkezeti jellemzői 2000 óta csak kismértékben változtak : magas munkaerő- és alacsony tőkeigény ű tevékenységet folytatnak. Az ezredforduló óta eltelt id őszakban а regisztrált vállalkozások száma ben érte e1 maximumát db bejegyzett céggel ben számuk db-ra volt. Létszám-kategória szerint а legnagyobb arányt továbbra is а maximum 1 főt foglalkoztató vállalkozások képviselik, 2011-ben 73,2%, 2012-ben 72,8% volt az arányuk az összes vállalaton belül. 2/5 А regisztrált vállalkozások számának alakulása gazdálkodási formánként (dl' ) ( Gazdálkodás i Egyév i forma / Év vállalkozás Bt. Kkt. Kft. Ю. Szövetkezet Egyéb Összesen ' orrás: а KSH adatszolgáltatása alapján а Nemzetgazdasági Minisztériu m А gazdálkodási formák szerinti jellemz őket tekintve а vizsgált években meghatározó а korlátolt felel ősségű társaságok és részvénytársaságok számának gyors növekedése, valamint а szövetkezetek számának mérséklődése, amely ьеz képest köze134%-kal, db-ró db-ra csökkent. А regisztrált vállalkozások gazdálkodási forma szerinti megoszlása ben : egyéni vállalkozó 39,7 % - 38,3 %, korlátolt felel ősségű társaság 39,9 % - 42,1 %, betéti társaság 18,7 % - 17,9 %, közkereseti társaság 0,56 % - 0,53 %, részvénytársaság 0,57 % -0,6 %, szövetkezet 0,31 % - 0,3 % és а fennmaradó 0,2 % - 0,2 % az egyéb kategória, amely az egyéni cégeket is tartalmazza Működő vállalkozások 2011-ben а regisztrált vállalkozások 70,5 %-a, )en 65,5 %-a, összesen db m űködöttб. А következő ábrák а 2000-et követő időszakra vonatkozóan а működ ő vállalkozások számának és arányának alakulását szemléltetik. 5 а 2.1. fejezetben ismertetett számítási módnakтegfё 1е1 KSH definíció alapján 6 а 2.1. fejezetben tsmertetettszámítási módпakmеgfelelő KSH definíció alapján 9

10 Év/Létszá m nagyság 2/6 M űködő vállalkozások száma létszám-kategóriák szerint (db) ( ) 0-1 fő 2-9 fő fő _ (kis) fő (közepes) 250 fő és fölőtti (nagy) Összesen * *el őzetes adatok Forrás: а KSH adatszolgáltatása alapján а Nemzetgazdasági Minisztérium Noha а korábban bemutatott adatok alapján jól látható, hogy а társas vállalkozások fokozatosan teret nyertek az egyéni vállalkozásokkal szemben, а kkv-k méretstruktúrájában továbbra is а mikrová11a1kozások aránya а meghatározó ben ez а szegmens alkotta аz összes működő vállalkozás 95%-át, amelyből а 0-1 fős vállalkozások az összes működő vállalkozás 65,9%-át képviselték. Év/Létszá m nagyság 2/7 M űködő vállalkozások megoszlása létszámkategóriák szerin t ( ) 0-1 fő 2-9 fő fő (kis) fő (közepes) 250 fő é s fölötti (nagy) Összese n ,2% 26,6% 4,1% 0,9% 0,2% 100% ,8% 26,2% 4,0% 0,8% 0,2% 10 о% ,4% 24,9% 3,9% 0,7% 0,1% 100% ,7% 26,5% 4,0% 0,7% 0,1% 100% ,9% 27,2% 4,1% 0,7% 0,1% 100% ,5% 27,5% 4,2% 0,7% 0,1% 100% ,2% 27,8% 4,2% 0,7% 0,1% 100% ,4% 29,7% 4,1% 0,7% 0,1% 100% ,9% 297 2% 4,1% 0,7% 0,1% 100% ,0% 27,4% 3,8% 0,7% 0,1% 100% ,4% 28,0% 3,8% 0,7% 0,1% 100% ,4% 27,9% 3,9% 0,7% 0,1% 100% 2012* 65,9% 29,2% 4,1% 0,7% 0,1% 100% *el őzetes adatok Forrás: а KSН adatszolgáltatása alapján Nemzetgazdasági Minisztérium А vállalkozások létszámkategória szerinti megoszlásában а nagyobb vállalkozásokra vonatkozóan gyökeres változás nem tapasztalhatóa vizsgált id őszakban : а közepes és nagyvállalatok aránya stabil, а kisvállalkozások aránya enyhén növekvő tendenciát mutat. Változás els ősorban а mikrová11a1kozások körében tapasztalható : а 2-9 fős vállalkozások aránya 2012-ben megközelíte tte а ban tapasztalt értéket. 1 0

11 Gazdálkodási formák А m űködő vállalkozások számának gazdálkodási forma szerinti alakulása а regisztrált vállalkozások esetében tapasztalt trendet követi. А vizsgált időszakot а jogi személyiséggel rendelkez ő társaságok (Kft., Rt.) bővülése, míg az összes többi gazdálkodási forma csökkenése különösen az egyéni és а betéti társaságok formájában működő vállalkozások számának látványos visszaesése - jellemezte. Előzetes adatok szerint 2012-re а működő vállalkozások száma а kétezres évek elején tapasztalt érték közelébe esett vissza. А csökkenő tendencia ellenére а korlátolt felelősség ű társaságok száma folyamatosan emelkedik, 2012-re számuk elérte а db-ot, arányuk а 2000-ben tapasztalt 18%-os szintrő140%-ra emelkedett. 2/8 А m űköd ő vállalkozások száma jogi formák szerint (db) Időszak Egyéni vállalkozás ( ) В. Kkt. Kft. Ё. Szövetkezet Egyéb Összese n * eiozees a ааtюк Forrás: а KSH adatszolgáltatása alapján а Nemzetgazdasági Minisztérium Vállalkozások alakulása- túlélési képesség А kis- és középvállalkozások túlélési képességét tevékenységük jellege, а területi elhelyezkedés, társasági forma jelentősen befolyásolja. А részletes adatok elemzése alapján megállapítható, hogy vállalkozási forma alapján а társas vállalkozások túlélési képessége számottev ően kedvezőbb az egyéni formában tevékenykedőknél. 1 1

12 2/9 M űköd ő vállalkozások számának változása (db) ' ( ) Megnevezés Vállalkozások száma a z előző évben Előz ő évben tevékenységét befejezte Tárgyévben új szervezetek Vállalkozások szám a а tárgyévben 2000 na.* ** ** *** * módszertani változás miatt nem összehasonlíthatóak az adato k ** el őzetes adatok *** becsült adat Forrás : а KSН adatszolgáltatása alapján а Nemzetgazdasági Minisztérium А KSH módszertana szerint egy vállalkozás akkor tekinthet ő megszűntnek, ha az két egymást követ ő évben kimarad а m űköd ő szervezetek közül. $ Mindebb ől adódóan а valódi vállalkozások id ősora rendre előbbre jár, minta tevékenységét befejező vállalkozások mutatói. А jelentés írása idején а becslés alapjául szolgáló végleges adatok még nem álltak rendelkezésre а Központi Statisztika i Hivatalnál. А Hivatal tájékoztatása szerint а 2012-ben megszűntnek feltételezett, tevékenységét ben befejező szervezetek nagy részét kft-k, bt-k és egyéni vállalkozók teszik ki. Tevékenységi körüket tekintve kiugró adatok nem jellemzőek, az általános gazdasági környezetnek megfelel ően а megszűnések száma а tevékenységek széles körét érintette. А m űködő vállalkozások végleges száma - szintén а KSH tájékoztatása szerint - várhatóan kb ezerrel több lesz а végleges 2012-es adatokban, mint amit az el őzetes adatok mutatnak Ágazatijellеmz ő А vizsgált két évben а vállalkozások több mint egy harmadát magába foglaló két nemzetgazdaság i ágazat szerepe tovább erősödött - а kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban а vállalkozások 20,86%-a, а szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén а vállalkozások 16,09%-a m űködött ben. Viszonylag magasa feldolgozóiparban (7,57%) és az épít őiparban (8,66%) tevékenykedő vállalkozások aránya is, bár ez utóbbi majdnem egy százalékos gyengülést mutat a z előző évekhez képest. А következő ábra а vállalkozások főtevékenység szerinti megoszlását szemlélteti, 2012-re vonatkozóan. Vállalkozások száma а tárgyév végén = Vállalkozások száma előző év végén - tárgyévben megszűnt szervezetek + tárgyévben alakult új szervezetek/összefüggés пет állítható fel, mert а m űködő kkv vállalkozások statisztikái az EUROSTAT Vállalkozás Demográfia projek t módszertana szerint készülnek. 8 A jogutóddal megszűnt szervezetek nem számítanak valódi megszűnésnek

13 2/10 А m űködő vállalkozások megoszlása ágazatonként (2012*) n А 141 егоgагда5а& crdögazdв kиdas: halászat n В В anуászat kiifёjté s n С Еааиlуигограг Q 4,54% Р 04,26?'_ 0,00 'в _, R 2,45 i' o n D,:illaзnи~ вeггerg4z-, gaz 1еffikи~r 6 ciи~пálás n 'V1sgt, s^sеmsrsъ^s hг d ёs s hú11a9 ё kgazd ё~1_ стда у елпуегаде5тепне5ггё5 F 1F3t01par е5кеде1еlп gégjá űjacчtá s 5,44 / _ n H Szailíta5 raktarиza5 I szalláshell*-5zи1gáltatás c-aidsgl аг,: s Inf`иппасгЬ_, ' \ К Pénzisaуi ; biпе Síta~ te;elzen~ts~g L Iüeatlanügуletek М Szalmai, tttdитáпyvs l tee-dkent~~~ LJ 4;62 /о Лн Ааlгикц5гнганп és и~lgáltгtasttвtnog гtbtevfken у 56_, 4 lüizígaz асав, Е'ddelern ; kьielezá táesadalиmbiztиstá: Р 41.tatás 1inTT13C1- EgE.SZSCElÍ -, FY1; 5 т4f1d115 C112t2s К 1 szdt'akaztatá5 szabad íd6 S Т,Sз 5zи1galtatas * előzetes adatok Forrás: а KSH adatszolgáltatása alapján а Nemzetgazdasági Minisztériu m A kis- és középvállalkozások ágazati megoszlása csaknem teljesen azonos az előbbiekkel ben а kereskedelem, gépjárm űjavítás ágazatban tevékenykede tt а kkv- k 20,9 %-a, szakmai, m űszaki és tudományos tevékenységet а kkv-k 16,1 %-a folytatott. 13

14 2/11 Működ ő kis- és középvállalkozások számának megoszlása ágazatonkén t (2012*) Ágazat 0-1 fő 2-9 fő fő fő кkv összesen 250 fő és fölötti Összesen А Mez őgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat В Bányászat, k őfejtés ' С Feldolgozóipar СА Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása СВ Teхtília, ruházat, b őr és b ő rtermék gyártása СС Fafeldolgozás, papírtermé k gyártása, nyomdai tevékenység CD Kokszgyártás, k őolajfeldolgozás СЕ Vegyi anyag, termék gyártása CF Gyógyszergyártás CG Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása C1 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása CJ Villamos berendezés gyártása СК Gép, gépi berendezés gyártása CL Járműgyártás CM Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása D Villamosenergia-, gáz-, g őzellátás, légkondicionálás Е Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés В + С+В+Е Ipar F Építőipar G Keres1e1e1em, gépjárműjavítás Н Szá11í1ás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció К Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügylétek М Sza1mai, tudományos, m ű szak i tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatás t _támogató tevékenység А - N ágak összesen O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociáli s ellátás R M űvészet, szórakoztatás, szabad id ő S Egyéb szolgáltatás Összesen * el őzetes adatok 14

15 Forrás: KSH adatszolgáltatása alapján а Nemzetgazdasági Minisztériu m Területi jellemző 2010-ben а működ ő vállalkozások 39,6%-a tevékenykedett aközép-magyarországi régióban, ben ez az arány már 40,4%o-ra emelkedett. Közép-Magyarországot továbbra is Észak- és Dél-Alföld követi több mint 10-10%-kal, szinte változatlan adatokkal. AKözép-, Nyugat- és Dél-Dunántúlon működ ő vállalkozások száma enyhe csökkenést mutat az utóbbi időszakban. 2/12 Múködő vállalkozások megoszlása régiónként (2012* ) ÉSZAK- ALF ё L D 11,54% ÉS2АК- МАГтУ.~А(ЭRS2А G 8,4~7%ф - DÉL- DL?NÁNт Lт %ф N~i~[JGAT- _ DUNÁNTL 9,80% KLi2EP- _DLÁNTLтL 9,91%ф * előzetes adatok Forrás: KSH adatszolgáltatása alapján а Nemzetgazdasági Minisztérium КŐ2ЁР- ~ [AG~iTAxQRS2 A G 40,42 о 2/13 А vállalkozások néhány mutatójának régió szerinti alakulás a ( ) Régió Foglalkoztatottak Hozzáadott érték Árbevétel számának megoszlása megoszlása (%) megoszlása (% ) (%) * * * Közép-Magyarország 44,5 44,5 54,4 54,3 54,7 54, 1 Közép-Dunántúl 10,7 10,7 10 ;3 9,8 11,8 10, 7 Nyugat-Dunántúl 9,5 9,7 10,1 10 8,4 8,4 Dél-Dunántúl 7,1 7 5,6 5,4 4,7 4,6 Észak-Magyarország 7,7 7,6 5,8 5,7 6,3 6, 3 Észak-Alföld 10,3 10,3 7,3 7,8 7,4 8, 7 Dél-Alföld 10,1 10,1 6,5 6,9 6,7 7,2 Őszesen el őzetes adatok Forrás : а KSH adatszolgáltatása alapján а Nemzetgazdasági Minisztérium 2.4. Gazdasági szerepük Továbbra is meghatározó а kis- és középvállalkozások munkahelyteremtésben betöltött szerepe - а vizsgált időszakban а kkv-k а foglalkoztatottak több mint 73%-ának biztosítottak kereseti lehetőséget. Ehhez képest а bruttó hozzáadott értékből és а vállalkozói szféra teljes árbevételéb ől való 1 5

16 részesedésük а foglalkoztatottsági arányhoz képest mérsékeltebb, noha 2012-ben emelkedés volt tapasztalható е területeken. А vizsgált időszakban erősödött а kkv-szektor exportértékesítésben betöltött szerepe. 2/14 А kis- és középvállalkozások főbb gazdasági mutatói ( ) Foglalkoztatottak aránya Bruttó hozzáadott érték Árbevétel nagysága Export ,5% 54,9% 58,0% 26.8% 2012* 73,2% 55,2% 58,3% 28.1% * el őzetes adatok Forrás : а KSH adatszolgáltatása alapján а Nemzetgazdasági Minisztérium Területi eloszlást tekintve а közép-magyarországi koncentráltság jellemző. А régióban 1000 lakosra átlagosan 86,3 vállalkozás jutott 2012-ben, szemben а 63,5-es országos átlaggal. Az exportértékesítés b ővülésében szintén Budapest és Pest megye játszotta а meghatározó szerepet а vizsgált időszakban. Régió 2/15 А vállalkozások néhány mutatója statisztikai régiók szerin t ( ) Vállalkozá s sűrűség (működ ő, lakosra), db (%) (%) * * * * * * 92,8 86,3 40,3 40,4 44,5 44,5 54,4 54,3 54,7 54,1 31,3 33, 5 Magyarország Műkőd ő Foglalkoztatottak Árbevétel E хport Hozzáadot t vállalkozások érték számána k számána k megoszlása megoszlás a 1000 megoszlása megoszlása megoszlása (%) o 0 (%) (/o) Közép- Közép ,9 10,0 9,9 10,7 10,7 10,3 9,8 11,8 10,7 23,5 20, 8 Dunántúl Nyugat- 68,3 62,6 9,9 9,8 9,5 9,7 10,1 10,0 8,4 8,4 17,5 17, 5 Dunántúl Dél-Dunántúl 61,7 56,8 8,4 8,4 7,1 7,0 5,6 5,4 4,7 4,6 3,1 3, 7 Észak- 48,8 44,6 8,5 8,5 7,7 7,6 5,8 5,7 6,3 6,3 8,5 8, 4 Magyarország _ Észak-Alföld 53,1 48,6 11,5 11,5 10,3 10,3 7,3 7,8 7,4 8,7 11,1 11, 0 Dél-Alföld 59,7 56,0 11,4 11,5 10,1 10,1 6,5 6,9. 6,7 7,2 5,0 5, 1 Összesen 68,7 63, *előzetes adat Forrás : а KSH adatszolgáltatása alapján Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatásban betöltött szerepük А KSH adatai szerint а vállalkozói szférában foglalkoztatottak száma nem változott számottevően а vizsgált időszakban ben а vállalkozások összesen mintegy 2,7 millió f őt foglalkoztattak Magyarországon, sebb ől közel 2 millió fő számára а kkv-k biztosítottak kereseti lehetőséget. А szektor en а munkavállalók 73,5 %-át, 2012-ben 73,2%-át foglalkoztatta. А fős és az fős vállalkozások hasonló súlyt képviseltek а foglalkoztatásban, előbbiek а kkv-knál alkalmazásban állók 25%-ának, utóbbiak 22,4%-ának nyújto ttak kereseti lehetőséget. А kkv-kreál dolgozók legtöbbje (52,5%) а gazdasági változásokra legérzékenyebben reagáló é s legkisebb jövedelemtermel ő képességgel bíró mikrovállalkozásoknál dolgozo tt ben is, amely több mint egymillió munkavállalót érint az országban. 1 6

17 2/16 А vállalkozások által foglalkoztatottak megoszlása (%) ( *) fős 2-9 fбs fő *előzetes adatok Forrás : а KSH adatszolgáltatása alapján а Nemzetgazdasági Minisztériu m Árbevétel А kkv-szektor részesedése а vállalkozások árbevételéből továbbra is jóval magasabb, minta bruttó hozzáadott érték esetében, ami tevékenységük szerteágazó jellegét mutatja ben а vállalkozások árbevételének 58%-át, ben pedig az előzetes adatok szerint 58,3%-át а kis- és középvállalkozások adták fő s (közepes) 250 fő s ё s а felett (nagy ) 100% 2/17 А vállalkozások árbevételének létszámkategória szerinti megoszlása (%) ( ) 80% 60% 40'; 20% 0% u '~ * 1. fős 2-9 f"ős fős fős m 250 fős és а feletti. *el őzetes adatok Forrás: а KSH adatszolgáltatása alapján а Nemzetgazdasági Minisztérium )en a m űködő vállalkozások több mint fele (55,5%) maximum 5 millió forint árbevételle l rendelkezett. А 12,1% azoknak az aránya, akik 5-10 míllió forint, 20,4% azoké, akik millió forint árbevételre tettek szert. Az millió forint árbevétellel rendelkez ők aránya 4,5% volt, míg а vállalkozások 7,4%-a 100 millió forint fele tti jövedelemmel rendelkezett. 2/18 А m űköd ő vállalkozások számának alakulása árbevétel szerint, d b 17

18 ( ) Év Ismeretlen 0-5 MFt 5-10 MFt MFt MFt 100 MFt é s több Ősszesen * * el őzetes adatok Forrás : а KSH adatszolgáltatása а Nemzetgazdasági Minisztériumnak А nagyvállalatok túlnyomó többsége а 100 millió forint feletti kategóriában található, de mint а következ ő táblazat is mutatja, а nagy árbevétellel rendelkező vállalatok között jelentős számú kkv is megtalálható : 2/19 А m űköd ő vállalkozások száma árbevétel szerint, méretkategóriánként (db ) (2012 ) Létszámkategória lsmeretlen 0-5 MFt 5-10 MFt MFt _ MFt 100 MFt és több Összese n 0-1 fő fó fő fő fő és а fó lötti Összesen * el őzetes adatok Forrás : а KSH adatszolgáltatása а Nemzetgazdasági Minisztériumnak А 0-1 fős vállalkozások túlnyomó többsége (73,5%-a) 5 millió forint alatti árbevétellel rendelkezett 2012-ben. А 2-9 fős vállalkozások legnagyobb arányban а milliós kategóriába tartozott (40,5%), viszont az alacsony alkalmazotti létszám ellenére mintegy 10%-uk már 100 millió forintnál i s nagyobb árbevétellel rendelkezett. А kisvállalkozások (10-49 fő) többsége elérte а 100 millió s árbevételt, csak 29,6%-uk került az ennél alacsonyabb jövedelm ű kategóriákba. 1 8

19 2/20 А m űköd ő vállalkozások aránya árbevétel szerint, létszámkategóriánként (%) (2012* ) Létszámkategória Ismeretlen 0-5 MFt 5-10 MFt MFt MFt 100 MFt és több Őszese n 0-1 fós 0,01 73,5 11,59 12,37 1,29 1, fő s 0,1 24,11 15,26 40,5 10,13 9, fő s 0,63 0,82_ 0,45 11,24 17,09 69, fős 1,26 0,74 0,2 1,13 1,43 95, fós és а fölötti 1,37 0,46 0,23 0,11 0,11 97, Összesen 0,07 55,49 12,11 20,44 4,52 7, * előzetes adatok Forrás : а KSH adatszolgáltatása а Nemzetgazdasági Minisztériumnak Bruttó hozzáadott érték А kis- és középvállalkozások szerepe nemcsak а foglalkoztatásban jelentős, de nagy számukbó l adódóan а bruttó hazai termék el őállításában is jelentős szerepet töltenek be. А bruttó hozzáadott érték9 jellemzően 55% körül mozog ben 54,9%-ot, 2012-ben az el őzetes adatok szerint 55,2- ot képviseltek а kkv-k а bruttó hozzáadott érték termelésébő l. Az üzleti szféra által előállított bruttó hozzáado tt érték több mint egyharmadát (36%) а mikro- és kisvállalkozások, közel ötödét а középvállalatok, 44,8%-át а nagyvállalatok állították el ő. 100% 2/23 Bruttó hozzáado tt érték létszámkategória szerinti alakulása (%) ( ) 80% ~ 4 40,1 1 д s д 3, 100, I-- 60% 40% c, 19~ ~ 1 ~ Г j - 7.b '.~ 16,4. 1, _~. 20% 1= 11, I> г ? 7 { ),4з I Í~i Í. д 1 г $ 1.Ú 1rv." 1,5 11 0% ~ t~. _ * ti (1 бз. ~ 1fő 2-9.fö tő (1c~ s) tő (közepes) ~ 250 tő és a e11ett (nagy ) 9А bruttó hozzáadott érték adatok а kkv -k esetében пет hasonlíthatók össze а nemzetgazdasági szinten számított GDP adatokkal, mert а nemzeti számlákban а kkv csoport пет képezi а nemzetgazdaság alszektorát, nincsenek elkülönítve, így erre а körre külön GDP számítás пет készül 1 9

20 *el őzetes adatok. Forrás : а KSH adatszolgáltatása alapján а Nemzetgazdasági Minisztérium Export А vizsgált években erősödött akis- és középvállalkozások exportértékesítésben betöltö tt szerepe. Az exportból való részesedésük 2011-ben 26,8% volt, 2012-ben 28,1%-ra emelkedett. А nagyvállalatok hagyományos túlsúlya ellenére а középvállalatok 16,5%-ról 18,2%-ra tudták növelni a z exportrészesedésüket. 80 la 2/24 А vállalkozások exportjának létszámkategória szerinti megoszlása (% ) ( ) 70% 60% 50% 50 г` 40% 30% 20% 1b 4 в г, 3.G > 10% 0% 2,1% 2,1 %з 2,1,/в 1,9% fёs г, 2-9 fő s Еь. 'пs Э lв.. - г r,. ;.Li. ::.... ~... I 1-49 fős (kis) tas 25G ajs 4's a:ailottl (közepes) (naby) ~, ~ * *előzetes adatok Forrás: а KSH adatszolgáltatása alapján а Nemzetgazdasági Minisztérium )en а vállalkozások exportértékesítésének 97%-a továbbra is két nemzetgazdasági ágazatho z kötődött. Els ő helyen szerepelt а feldolgozóipar (82,3%), ahol а teljes vállalati árukivitel 18%-át adták а kkv-k. А második helyen szerepelő kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban а kkv-k adták az exportértékesítés 71,4%-át. 2/25 А vállalkozások exportértékesítésének megoszlása ágazatonkén t (2012 ) 20