SZEKSZÁRDI SZOCIÁLIS MÛHELYTANULMÁNYOK

Átírás

1 1

2

3 SZEKSZÁRDI SZOCIÁLIS MÛHELYTANULMÁNYOK 1.

4 SZEKSZÁRDI SZOCIÁLIS MÛHELYTANULMÁNYOK 1. Sorozatszerkesztõ: NAGY JANKA TEODÓRA

5 SZEKSZÁRDI SZOCIÁLIS MÛHELYTANULMÁNYOK 1. A REHABILITÁCIÓ (Szer kesz tet te: Nagy Jan ka Te o dó ra-far kas né Ja kab Esz ter) PTE IGYK SZOCIÁLIS MUNKA ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI INTÉZET SZEKSZÁRD 2011

6 Min den jog, így kü lö nö sen a sok szo ro sí tás, ter jesz tés és for dí tás joga fenn tart va. A mû a ki adó írás be li hoz zá já ru lá sa nél kül ré sze i ben sem rep ro du kál ha tó, elekt ro ni kus rend sze rek fel hasz ná lá sá val nem dol goz ha tó fel, azok ban nem tá rol ha tó, azok kal nem sok szo ro sít ha tó és nem ter jeszt he tõ. Sorozatszerkesztõ: Nagy Jan ka Te o dó ra Szerzõk: Ad or ján Zsu zsan na Ilo na Far kas né Ja kab Esz ter Hor váth Pé ter Mé szá ros And rea Nagy Jan ka Te o dó ra Petróczi Ferenc Sima Fe renc Szel lõ Já nos Fedélterv: Sárközi Gabriella ISSN ISBN (szer zõi jog) Szer zõk 2011 Szer kesz tõk 2011 A kiadvány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlõségéért Közalapítvány ál tal ki írt Fog lal ko zá si re ha bi li tá ci ós té má jú, fel sõ fo kú szak irá nyú to vább kép zé si sza kon tanuló hallgatók költségtérítésének támogatása pályázat támogatásával készült. Kiadja: Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar Fe le lõs ki adó: Dr. Hor váth Béla dé kán Nyom da: Szent Lász ló TISZK Nyom dá ja Vezetõ: Vida Lajos

7 A REHABILITÁCIÓ TARTALOMJEGYZÉK ELÕSZÓ...11 HORVÁTH PÉTER A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ TÁRSADALMI ÉS SZEMLÉLETI ALAPJAI A komp lex re ha bi li tá ció alap fo gal mai: a fo gya té kos ság A komp lex re ha bi li tá ció tár sa da lom po li ti kai in dok olt sá ga A komp lex re ha bi li tá ció cél cso port ja: a fo gya té kos és a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû sze mély A célcsoport megjelölésére használt fogalom A fo gya té kos em be rek nem al kot nak ho mo gén cso por tot A fogyatékosság fogalmának értelmezése az FNO alapján A komp lex re ha bi li tá ció konk rét cél cso port ja A komp lex re ha bi li tá ció alap fo gal mai: a mun ka ké pes ség meg vál to zá sa Mit a kü lönb ség a mun ka vég zé si és a mun ka vál la lá si ké pes ség kö zött? A veleszületett fogyatékosságról és a munkaképesség baleset vagy betegség kö vet kez té ben tör té nõ meg vál to zá sá ról A meg vál to zott mun ka ké pes ség ILO-de fi ní ci ó ja A re ha bi li tá ció komp lex meg kö ze lí té sé rõl A re ha bi li tá ció de fi ní ci ó ja fo gya té kos ság po li ti kai do ku men tu mok ban és jog sza bá lyok ban A rehabilitációs területek és azok csoportosítása Az ügyfél útja a komplex rehabilitációs folyamatban A komplex rehabilitáció céljáról és értékeirõl A rehabilitáció az egyezményben és az Országos Fogyatékosügyi Programban A komp lex re ha bi li tá ció he lye a fo gya té kos sá gü gyi po li ti ká ban Né hány to váb bi lé nye ges fo ga lom de fi ní ci ó ja A komp lex re ha bi li tá ci ós men tor he lye a komp lex re ha bi li tá ci ós fo lya mat ban A re ha bi li tá ci ós men tor mun ka kö re A re ha bi li tá ci ós men to ri mun ka kör höz el is mert is ko lai vég zett sé gek rõl, valamint a képzési lehetõségekrõl Egyéb re ha bi li tá ci ós mun ka kö rök rõl Alapismeretek a komplex rehabilitáció folyamatáról A munkaképesség és a fogyatékosság minõsítése, felmérése A rehabilitációs megállapodás Az egyénre szabott komplex rehabilitációs terv Az egyes rehabilitációs szolgáltatások összekapcsolása és nyújtása A foglalkoztatás színtereirõl Alapismeretek a rehabilitáció egyes területeirõl Az egészségügyi rehabilitációról A (lá tás sé rül tek) ele mi re ha bi li tá ci ó já ról A men tál hi gi é nés re ha bi li tá ci ó ról A szo ci á lis re ha bi li tá ci ó ról A képzési rehabilitációról

8 A REHABILITÁCIÓ 6.6. A fog lal ko zá si re ha bi li tá ci ó ról A fizikai környezet, illetve a szolgáltatás egyenlõ esélyû hozzáférhetõségérõl A ma gyar jel nyelv rõl és egyéb spe ci á lis kom mu ni ká ci ós rend sze rek rõl A cse lek võ ké pes ség és a mun ka ké pes ség össze füg gé se i rõl Tá jé ko zó dást se gí tõ in for má ci ók a komp lex re ha bi li tá ció te rü le té rõl A jog sza bá lyok ke re sé se és a fon to sabb jog sza bá lyok jegy zé ke A fo gya té kos sá gügy ál ta lá nos, át fo gó sza bá lyo zá sa A komp lex re ha bi li tá ció ál ta lá nos, át fo gó sza bá lyo zá sa Az egészségügyi rehabilitációval összefüggõ szabályozások A szociális rehabilitációval összefüggõ szabályozások A képzési rehabilitációval összefüggõ szabályozások A fog lal ko zá si re ha bi li tá ci ó val össze füg gõ sza bá lyo zá sok Az egyenlõ esélyû hozzáféréssel összefüggõ szabályozások A foglalkoztatás ösztönzésével összefüggõ szabályozások Az akkreditált szervezetnél történõ foglalkoztatással összefüggõ szabályozások: A szociális foglalkoztatással összefüggõ szabályozások Tá jé ko zó dás a vi lág há lón és a fon to sabb hon la pok jegy zé ke A fo gya té kos sá gügy fon to sabb hon lap jai Fo gya té kos sá gü gyi ér dek vé del mi szer ve ze tek fon to sabb hon lap ja: Fo gya té kos sá gü gyi szol gál ta tó szer ve ze tek, mun kál ta tói szö vet sé gek fon to sabb hon lap ja Fo gya té kos sá gü gyi pá lyáz ta tást vég zõ fon to sabb szer ve ze tek hon lap jai A meg vál to zott mun ka ké pes ség, fo gya té kos ság mi nõ sí té se Az egész ség ügyi re ha bi li tá ció né hány hon lap ja A látássérültek elemi rehabilitációban közremûködõ szervezetek honlapjai A fog lal ko zá si (kép zé si) re ha bi li tá ció né hány hon lap ja Az alternatív munkaerõ-piaci szolgáltatást nyújtó szervezetek honlapjai A tanegység teljesítéséhez szükséges kötelezõ irodalom Aján lott iro da lom Fon to sabb fo lyó ira tok és fo lyó irat cik kek To váb bi rend kí vül szín vo na las, kor sze rû jegy zet, szö veg gyûj te mény, il let ve ok ta tá si cél ra ké szült film ér he tõ el az aláb bi hon la pon...79 NAGY JANKA TEODÓRA KOMPLEX-E AZ ESÉLYEGYENLÕSÉG JOGI SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON? Alap fo gal mak az esély egyen lõ ség gel össze füg gõ jo gok kö ré bõl A fogyatékos személyek jogai és az emberi jogok generációi Egyen lõ ség, jog egyen lõ ség, esély egyen lõ ség Esély egyen lõ sí tõ jog al ko tás Az esély egyen lõ sé gi jog nem zet kö zi do ku men tu mai Az esélyegyenlõségi jog hazai forrásai Az esélyegyenlõség hazai ellátó- és intézményrendszere...99 DR. SIMA FERENC ORVOSI REHABILITÁCIÓS ALAPOK Általános ismeretek Alapfogalmak WHO szerinti meghatározásban Prevenció és rehabilitáció A re ha bi li tá ci ós igény A re ha bi li tá ció fo lya ma ta

9 A REHABILITÁCIÓ 1.5. A re ha bi li tá ció szín te rei A társadalmi környezet hatása a rokkantságra A re ha bi li tá ci ós team A re u ma to ló gi ai be te gek re ha bi li tá ci ó ja Degeneratív megbetegedések Gyul la dá sos, au to im mun re u ma to ló gi ai kór ké pek Az os te o po ro sis re ha bi li tá ci ó ja A ju ve ni lis kró ni kus art hi tis re ha bi li tá ci ó ja Ideggyógyászati rehabilitáció Stro ke utá ni re ha bi li tá ció A sú lyos agy sé rül tek re ha bi li tá ci ó ja Gerincsérültek rehabilitációja Cerebral pareticus betegek rehabilitációja Gyermekkor Leukémiás és daganatos betegségek Gyer mek bel gyó gyá sza ti kór ké pek Belgyógyászati betegségek Kar di o ló gi ai re ha bi li tá ció Cu kor be te gek re ha bi li tá ci ó ja Vesebetegek rehabilitációja Légzésrehabilitáció Baleseti sérültek és ortopédiai betegek rehabilitációja Amputált betegek ellátása Daganatos betegek rehabilitációja Idõs ko rú ak re ha bi li tá ci ó ja FARKASNÉ JAKAB ESZTER MÉSZÁROS ANDREA A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ INNOVÁCIÓS LEHETÕSÉGE: A SZOCIÁLIS REHABILITÁCIÓ Bevezetés A szociális rehabilitáció értelmezése, helye a komplex rehabilitációban A szo ci á lis re ha bi li tá ció te rü le tei A szociális rehabilitáció szereplõi A se gí tõ, a men tor Szükséges ismeretek a szociális rehabilitáció során Szük sé ges kész sé gek a se gí tõ mun ká já hoz A meg vál to zott mun ka ké pes sé gû kli ens A szociális rehabilitáció alapelvei Megfelelõ támogatás kiválasztása Szociális rehabilitáció gyakorlata a Kék Madár Alapítványnál A Kék Madár Alapítvány speciális munkaerõ-piaci szolgáltatásai Szo ci á lis re ha bi li tá ció gya kor la ta Felmérés Fel ké szí tés ADORJÁN ZSUZSANNA ILONA A PSZICHOLÓGIAI REHABILITÁCIÓ Bevezetõ A pszi cho ló gi ai re ha bi li tá ció Pszi cho ló gi ai fo lya ma tok, in ter ven ci ók a kró ni kus szo ma ti kus be teg ség gel élõk re ha bi li tá ci ó já ban

10 A REHABILITÁCIÓ 3.1. A re ha bi li tá ció fo lya mán mû kö dõ lel ki fo lya ma tok és je len sé gek A be teg A hozzátartozók A szak em be rek: az or vos és a gyó gyí tó team töb bi tag ja Sors tár sak A kró ni kus be teg ség gel való meg küz dés (co ping) Fõbb in ter ven ci ós le he tõ sé gek A kü lön bö zõ sé rült ál la po tok ha tá sa a sze mé lyi ség fej lõ dé sé re, in ter ven ci ók a re ha bi li tá ci ó ban Mentális és viselkedési rendellenességek, rehabilitáció Oligofrénia, mentális retardáció Pszichiátriai betegségben szenvedõk rehabilitációja A komp lex re ha bi li tá ci ós men tor PETRÓCZI FERENC A PEDAGÓGIAI REHABILITÁCIÓ PARADIGMAVÁLTÁSI ESÉLYEI Bevezetõ Két mondat a tárgy értelmezéséhez és egy a tananyag használatához Mit ne ve zünk pe da gó gia re ha bi li tá ci ó nak? A pe da gó gi ai re ha bi li tá ció tar tal mi ele mei A pe da gó gi ai re ha bi li tá ció cél ja, ki in du ló pont ja A pedagógiai rehabilitáció társadalmi céljai Az FNO, mint ki in du ló pont A szakmai rehabilitáció háttere és ellentmondásai Magyarországon Nemzetközi megoldások és a magyar gyakorlat kialakulása A fel nõtt kép zés kulcs kér dé sei, funk ci ói és ala nyai A fel nõtt ko ri pe da gó gi ai re ha bi li tá ció funk ci ói A pedagógiai rehabilitáció alapfeladatai és eszköztára A Székesfehérvári Képzõ Központ képzési rehabilitációs gyakorlata SZELLÕ JÁNOS FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ ÉS DIAGNOSZTIKAI ELJÁRÁSOK Bevezetés a foglalkozási rehabilitáció alapjaiba A fog lal ko zá si re ha bi li tá ció je len tõ sé ge A fogyatékos személyek száma Magyarországon A fog lal ko zá si re ha bi li tá ció leg fon to sabb eu ró pai alap el vei Hátránykezelési koncepciók, stratégiák Európában Hátránykezelési koncepciók, stratégiák Magyarországon: A komp lex re ha bi li tá ció rend sze re A komp lex re ha bi li tá ció cél ja A komplex rehabilitációval kapcsolatos alapkövetelményei, rendszerszerû mû kö dé sé nek alap jai A komplex rehabilitáció minõsítési rendszerének alapja az FNO: Rehabilitációs modellek Ausztriában, Németországban a diagnosztikai eljárás szempontjából A foglalkozási rehabilitáció intézményei Magyarországon A fog lal ko zá si re ha bi li tá ci ó ban köz ve tett mó don részt ve võ alap in téz mé nyek Az Ál la mi Fog lal koz ta tá si Szol gá lat in téz mé nyei A foglalkozási rehabilitáció megalapozása A meg vál to zott mun ka ké pes sé gû em be rek kel való fog lal ko zás alap el vei Az ÁFSZ célcsoportjai Az ügyfél útja a foglalkozási rehabilitációban

11 A REHABILITÁCIÓ 5. A fog lal ko zá si re ha bi li tá ció fo lya ma ta In for má ci ók biz to sí tá sa Az ügyfelek megismerése A diagnózis készítés módszerei Tervkészítés, megállapodás megkötése Mo ni tor ing, ér té ke lés Ta nács adók, men to rok fel ada tai A fog lal koz ta tá si re ha bi li tá ci ó ban köz re mû kö dõ szak em be rek kö ré nek, feladatainak meghatározása Módszerek, technikák számbavétele Men tor szol gál ta tás

12

13 A REHABILITÁCIÓ ELÕSZÓ A komplex rehabilitáció fontosságát megfogalmazó nemzetközi és hazai társadal - mi gyakorlat-, illetve szemléletváltozás generálta igényekre válaszként 2008 õszén ke rült sor a PTE Illyés Gyu la Fõ is ko lai Kar és az Egész ség tu do má nyi Kar együtt mû kö dé sé ben a Komp lex re ha bi li tá ci ós men tor szak irá nyú to vább kép zés megalapítására, majd egy esztendõvel késõbb indítására is. A nemzetközi gyakorlattal egyezõen már a képzés kidolgozása is több szempont ból komp lex mó don va ló sult meg: a kép zé si prog ram a te rü let ki vá ló elmé - leti és gyakorlati szakemberei közös gon dol ko dá sá nak ered mé nye ként ala kult, for má ló dott. A komp lex re ha bi li tá ció hang sú lyos sá vá lá sa a gya kor lat ban el ke rül - hetetlenné tette a rehabilitációs ismeretek komplex alapokra helyezését, az integ - rált el lá tá sok ra épü lõ bõ ví té sét, az or vo si, fog lal ko zá si, men tál is/pszi cho ló gi ai, képzési és szociális rehabilitációs ismeretek új típusú integrációját. A képzõ szakemberek számára célkitûzésként fogalmazódott meg, hogy a résztvevõk képessé váljanak az ember és társadalmi környezete közötti harmónia kialakítására és megõrzésére, a feszültségeket hordozó viszonyok, problémák megelõzésére, illetve azok szakszerû kezelésére, az egyén társadalomba történõ integrálására/reintegrálására a komplex rehabilitáció kapcsán felmerülõ lehetõsé - gek felhasználásával, alkalmazásával. Emellett célként határozódott meg, hogy a képzésben résztvevõk korábban megszerzett ismereteikre, kompetenciáikra, készségeikre alapozva, azok fejlesztésével és bõvítésével képessé váljanak az igényeknek, a szükségleteknek, a komplex rehabilitáció szakmai feladatainak meg fe le lõ ha té kony szakmai munkára. Egy képzés formálódása, alakulása miként maga a professzionalizálódás is hosszú, szá mos kér dést, prob lé mát meg fo gal ma zó fo lya mat. E ta nul mány kö tet szer zõi gyógy pe da gó gus ként, jo gász ként, or vos ként, szo ci á lis mun kás ként, pszi - cho ló gus ként, szo ci o ló gus ként és fog lal koz ta tá si szak em ber ként a re ha bi li tá ció leg kü lön bö zõbb te rü le té rõl ér kez tek. Még is egy kö zös gon dol ko dás, fo lya ma tos párbeszéd részeseiként szólnak tanulmányaikban a komplex rehabilitáció alapkér - dé se i rõl, a komp lex re ha bi li tá ció egyes te rü le te i rõl, a kö zös gon dok ról, prob lé - mákról. Bármely oldalról közelítve osztják meg azonban elképzeléseiket, tapasz - talataikat, kétségeiket, összeköti õket a rehabilitáció komplex szemlélete és az a tény, hogy az ál ta luk le ír tak fó ku szá ban min dig egy for má ló dó, ala ku ló pro - fesszió, a komp lex re ha bi li tá ci ós men tor áll. A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlõségéért Közalapítvány által kiírt Foglal ko zá si re ha bi li tá ci ós té má jú, fel sõ fo kú szak irá nyú to vább kép zé si sza kon ta nu ló 11

14 hall ga tók költ ség té rí té sé nek tá mo ga tá sa pályázat lehetõséget nyújtott az elmúlt három év képzésfejlesztése során felhalmozott tapasztalatok írásban történõ összegzésére és publikálására. A Szek szár di Szo ci á lis Mû hely Ta nul má nyok ki ad vány so ro zat ban most köz re - adott ta nul má nyok a Komp lex re ha bi li tá ci ós men tor képzésben kifejlesztett, több eset ben a hall ga tók kal kö zö sen ala kí tott szá mos ta nul mány ban a hall ga tók ta - pasztalatait, kutatási eredményeit is beépítõ tananyag részei. E kö tet a re ha bi li tá ció komp lex szem lé le tét hang sú lyo zó tö rek vé sek rõl ké szült, an nak ér té ke it új ra fo gal ma zó, 2010 nya rán ké szült pil la nat fel vé tel fo lya ma to san változó világunkban, amelynek eredményeit, kérdésfelvetéseit szívesen osztjuk meg a hallgatók, a szakemberek és a terület iránt érdeklõdõk legszélesebb körével! Szek szárd, no vem ber 10. A REHABILITÁCIÓ A Szer kesz tõk 12

15 A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ TÁRSADALMI ÉS SZEMLÉLETI ALAPJAI HORVÁTH PÉTER A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ TÁRSADALMI ÉS SZEMLÉLETI ALAPJAI 1. A komp lex re ha bi li tá ció alap fo gal mai: a fo gya té kos ság 1.1. A komplex rehabilitáció társadalompolitikai indokoltsága Köz is mert tény, hogy a fo gya té kos em be rek fog lal koz ta tott sá ga Ma gyar or szá gon az Eu ró pai Unió át la gá hoz ké pest rend kí vül ala csony. 1 A évi 2 im már 9 éve ké szült nép szám lá lás ada tai alap ján 11%. A II. ne gyed év ében vég zett KSH felmérés adatai is hasonló arányokat mutatnak: A 656 ezer munkavállalási ko rú nak mi nõ sü lõ tar tós egész sé gi prob lé mát jel zõk kö zül ke ve sebb, mint 95 ez - ren vol tak je len II. ne gyed év ében a mun ka erõ pi a con, eb bõl is kö zel 10 ez - ren mun ka nél kü li ként. 3 Ez 14,5%. A leg fris sebb, IV. ne gyed évi ada tok a kö vet ke zõ ké pet mu tat ják: a éve sek 22,8%-a vá la szol ta azt, hogy van olyan egészségkárosodása, amely a vizsgált idõszakot megelõzõ félévben fennállt, vagy leg alább ilyen hosszan még fenn fog áll ni, azaz tar tós nak te kint he tõ. Ez összes sé gé ben 1,4 mil lió fõt je len tett. 4 Az ak ti vi tá si arány 27,4%, a fog lal koz ta - tá si ráta 23%. 1 A kéz irat le zá rá sá nak idõ pont ja: jú ni us évi nép szám lá lás. 12. A fo gya té kos em be rek hely ze te. Köz pon ti Sta tisz ti kai Hi va tal, Bu da - pest, Meg vál to zott mun ka ké pes sé gû ek a mun ka erõ pi a con II. ne gyed év. Köz pon ti Sta tisz ti kai Hi - va tal, Bu da pest, Tár sa dal mi jel lem zõk és el lá tó rend sze rek Köz pon ti Sta tisz ti kai Hi va tal, Bu da pest,

16 Gaz da sá gi ak ti vi tás 1. sz. táb lá zat A né pes ség fo gya té kos ság és gaz da sá gi ak ti vi tás sze rint, 1990, 2001 össze sen A REHABILITÁCIÓ % nem fo gya té kos fo gya té kos össze sen fo gya té kos személyek személyek nem fo gya té kos Foglalkoztatott 43,6 16,6 44,6 36,2 9,0 37,8 Munkanélküli 1,1 0,7 1,1 4,1 2,0 4,2 Inak tív ke re sõ 25,6 57,5 24,5 32,4 76,7 29,8 El tar tott 29,7 25,2 29,8 27,3 12,2 28,2 Össze sen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 megnevezés 2. sz. táb lá zat A fog lal koz ta tá si és mun ka nél kü li sé gi ráta ala ku lá sa a leg ma ga sabb is ko lai vég zett ség sze rint, 2008 % megváltozott mun ka ké pes - ségûek változatlan mun ka ké pes - ségûek megváltozott mun ka ké pes - ségûek változatlan mun ka ké pes - ségûek foglalkoztatási rátája mun ka nél kü li sé gi rá tá ja 8 ál ta lá nos nál ala cso nyabb 4,1 16,0 32,8 47,4 8 ál ta lá nos 14,1 44,2 27,4 18,4 szak is ko la vagy szak mun kás kép zõ 28,4 75,4 13,3 8,0 érett sé gi 29,6 65,3 11,8 5,6 fel sõ fo kú 35,0 82,2 10,7 2,7 össze sen: 23,0 67,3 16,3 7,4 Ke vés bé köz is mert, de tény, hogy Ma gyar or szá gon 2008-ban a GDP 2,9%-át, összes sé gé ben 725 mil li árd fo rin tot for dí tot tunk az ak tív ko rú ak rok kant sá gi nyugdíjára, illetve az egészségkárosodott személyek szociális járadékainak finan - szírozására. 5 A fen ti ek ben be mu ta tott két, egy más sal egyéb ként szo ros össze füg gés ben álló tényezõ a fogyatékos személyek alacsony foglalkoztatottsági szintje, illetve az 5 Pulay Gyula: A megváltozott munkaképességû személyek támogatási rendszere társadalmi-gaz - dasági hatékonyságának vizsgálata. Állami Számvevõszék Kutató Intézete, Budapest,

17 A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ TÁRSADALMI ÉS SZEMLÉLETI ALAPJAI EU-s össze ha son lí tás ban is igen ma gas rok kant sá gi, egész ség ká ro so dá si ki adá - sok a né pes ség öre ge dé sé vel és az ak tív ko rú ak ará nyá nak csök ke né sé vel pár - hu za mo san igen ko moly ki hí vást je len te nek a ma gyar tár sa da lom nap ja ink ra jel - lemzõ életében. Az emberi jogi érvek mellett gazdaságpolitikai érdekek határoz - zák meg a fo gya té kos sá gü gyi po li ti ka egyik leg fon to sabb cél ki tû zé sét: min den mun ka ké pes korú, fo gya té kos em ber szá má ra biz to sí ta ni kell a mun ka hely meg õr - zé sét, il let ve a munkába (vissza)vezetõ utat. Ezt a célt szolgálja a továbbiakban bemutatásra kerülõ komplex rehabilitációs intézmény-rendszer A komp lex re ha bi li tá ció cél cso port ja: a fo gya té kos és a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû sze mély A komplex rehabilitáció célcsoportját a hatályos magyar jogrendszer, a szakmaés fejlesztéspolitikai dokumentumok, illetve az Állami Foglalkoztatási Szolgálat - nál és részben ahhoz kapcsolódóan a civil szférában kiépített szolgáltatás-rend - szer alapján a megváltozott munkaképességû személyek, illetve azok az embe - rek alkotják, akikre a fogyatékos jelzõt szokás használni A cél cso port meg je lö lé sé re hasz nált fo ga lom A célcsoport megjelölésére számos fogalmat ismerünk és használunk. Ilyen a fo - gyatékosok, a fogyatékos személyek, a fogyatékkal élõ személyek vagy a fogyatékossággal élõ személyek. Találkozhatunk továbbá a sérült, az akadá - lyozott vagy a korlátozott kifejezésekkel is. A fogyatékosok megjelölés használta sértõnek számít. Ebben az esetben ugyanis a jelzõt fõnévi formában használjuk, amivel magát az embert az egyik tulajdonságával nevezzük meg. A fogyatékos személy használatával kapcsolatosan megoszlik úgy az érintettek, mint a szak em be rek vé le mé nye is. A ha gyo má nyos nak te kint he tõ, és így az idõk fo lya mán ne ga tív tar ta lom mal, elõ íté le tek kel össze fo nó dott fo ga lom meg újí tá sá ra sok kí sér le tet ismerhetünk. Ide tartozik az angol (people with disabilities; children with special needs) vagy a né met (Mens chen mit Be hin de rung) ki fe je zé sek tü kör for dí tá sa : fo gya - tékkal, illetve fogyatékossággal élõ emberek. Az elõbbi azért terjedhetett el, mert rö vi debb az utób bi nál. Tud ni kell azon ban, hogy a fo gya ték ki fe je zés bár saj - ná la tos mó don szá mos jog sza bá lyunk is al kal maz za, a po li ti kai élet ben is gyak ran találkozhatunk vele a katonai szótárban szereplõ fogalom, és azt a mértékegysé - get jelöli, amivel a háborús helyzetben elszenvedett veszteséget, fogyatkozást mérik. Másfelõl a fogyaték -ról más, negatív tartalmú, ék -re végzõdõ kifejezé - sek re asszo ci ál ha tunk úgy, mint kö pe dék, há nya dék, söp re dék. A fo gya té kos ság - gal élõ em ber ki fe je zés hasz ná la tát szerencsésebbnek vélem, bár az érintetteknek 15

18 A REHABILITÁCIÓ erre is válaszuk: õk sem a fogyatékosságukkal, sokkal inkább a családjukkal élnek. A komp lex re ha bi li tá ci ó ban köz re mû kö dõ szol gál ta tók kö zül so kan ked ve lik a sérült kifejezést, de elterjedt az értelmileg akadályozott vagy a mozgáskorlá - to zott ki fe je zés is. Bár meg gyõ zõ dé sem, hogy adott fo ga lom hasz ná la ta egy út tal a fo ga lom hasz ná ló já nak ér ték rend jét is tük rö zi, még is úgy gon do lom: leg he lye - seb ben ak kor já runk el, ha meg kér dez zük az érintetteket arról, hogy mit hallanak a legszívesebben A fogyatékos emberek nem alkotnak homogén csoportot A fogyatékos emberek kifejezés egy olyan gyûjtõfogalom, amelyik számos, elté rõ szük ség le tû ki sebb cso por tot is ma gá ba fog lal. Ide szo kás so rol ni az ér tel mi sérült, az autista, a mozgássérült, a látás- és hallássérült, a beszédfogyatékos, a siket vak, a sú lyo san és hal moz ot tan sé rült em be re ket, de a Fo gya té kos ság gal élõ személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény alapján ide tartoznak a pszichoszociá - lis fo gya té kos ság gal élõ em be rek is. Iga zá ból a fel so rolt ka te gó ri ák is gyûj tõ fo gal - mak, hi szen pl. a hal lás sé rült em be rek cso port ja to vább bont ha tó a si ke tek re és a nagyothallókra, a látássérült emberek pedig a vakokra, az aliglátókra és a gyengénlátókra. A Be fo ga dó tár sa da lom alap ja a disz kri mi ná ció-men tes ség gel pá ro su ló po zi - tív cse lek vés al cí mû Mad ri di Nyi lat ko zat -ban a 2003-ban Mad rid ban össze - gyûlt Eu ró pai Fo gya té kos sá gü gyi Kong resszus több mint 400 részt ve võ je er rõl a kér dés rõl a kö vet ke zõ kép pen fo gal ma zott: A fo gya té kos em be rek he te ro gén cso - por tot al kot nak. Mint a tár sa da lom min den ré te ge, a fo gya té kos em be rek is igen sokrétû csoportot képeznek, és csak az a szakmapolitika sikeres, amely tiszteletben tart ja ezt a sok fé les éget. 6 Ez a sokféleség lehet az alapja a rehabilitációs szolgáltatások során alkalmazott módszereknek, eszközöknek, kommunikációs csatornáknak. Így pl. a hal lás ma rad vánnyal nem ren del ke zõ si ke tek ese té ben olyan meg ol dá - sokat kell keresni, amelyek segítségével az egyébként hallható információk látha - tóvá (pl. írásbeliség, jelnyelv, fényjelzések), esetleg a rezgések bõrön keresztül ér - zé kel he tõ vé vál nak. A na gyot hal lók ese té ben a han gok erõ sí té se is ele gen dõ le het (pl. hal lást javító készülék és/vagy indukciós hurkok alkalmazása). A vak em be rek nek arra van szük sé gük, hogy a lát ha tó in for má ci ó kat hall ha tó - vá vagy ta pint ha tó vá ala kít suk (pl. Bra il le-írás, be szé lõ szoft ve rek), míg a gyen - gén lá tók nál a lát ha tó in for má ci ók ér zé kel he tõ vé té te lé re kell gon dol nunk (pl. erõ - sebb kont rasz tok, na gyobb betûtípusok vagy nagyítógépek alkalmazása). 6 Madridi Nyilatkozat értelmében a befogadó társadalom alapja a diszkrimináció-mentességgel pá - ro su ló po zi tív cse lek vés. Fog lal koz ta tás po li ti kai és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um, Bu da pest,

19 A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ TÁRSADALMI ÉS SZEMLÉLETI ALAPJAI 1.5. A fo gya té kos ság fo gal má nak ér tel me zé se az FNO alap ján A fogyatékosság mint fogalom jelentését az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ál tal 2001-ben ki adott, a Funk ció ké pes ség, fo gya té kos ság és egész ség nemzetközi osztályozása (FNO) alapján járjuk körbe. Az FNO kiindulási alapja az egészség, illetve a környezeti és a személyes ténye zõk. A FNO meg kü lön böz te ti a test struk tú rá it és azok funk ci ó it, és eze ket cso - por to sít ja, osz tá lyoz za. A tes ti struk tú rák nak (pl. a sze münk kel, a fü lünk kel) kü - lön bö zõ funk ci ói van nak (pl. a lá tás, il let ve a hal lás). A funk ci ók szük sé ge sek ah - hoz, hogy el tud junk lát ni bi zo nyos te vé keny sé ge ket (pl. a lá tás szük sé ges, de nem elégséges az olvasáshoz, a hallás szükséges, de nem elégséges az utcai közleke - déshez). A társadalom életében (pl. a munkavégzés) ezen tevékenységeken ke - resz tül ve szünk részt. A rész vé tel le he tõ sé gét vagy an nak mi nõ sé gét ugyan ak kor nem csak a testi struktúrák és/vagy a testi funkciók épsége vagy éppen sérülése (azaz az egészség) befolyásolja. Az FNO a tevékenységeket és a részvétel tényezõit számba veszi, csoportosítja és osz tá lyoz za. Le het pl. a lá tó szerv ép, így a lá tás is tö ké le tes, az éj sza ka sö tét jé - ben (vá ro son kí vül, az er dõ ben, hold fény és a csil la gok hi á nyá ban) a lá tás nem so - kat segít a téri tájékozódásban. Ezt környezeti tényezõnek nevezzük. Az FNO a környezeti tényezõket is számba veszi, csoportosítja és osztályozza. Lehet a látószerv ép, így a lá tás is tö ké le tes, ha va la ki az is ko lá ban nem ta nult meg fo lyé ko - nyan olvasni és az elolvasott szöveget értelmezni, akkor ez akadályozni fogja õt az olvasást feltételezõ munkakörök betöltésében. Ezt személyes tényezõnek ne vez - zük. Ha a szem vagy a hoz zá kap cso ló dó struk tú ra sé rül, an nak az le het a kö vet kez - mé nye, hogy a lá tás mint funk ció is sé rül. A lá tás sé rü lé se aka dá lyoz hat ja az ol va - sást (tevékenység), ami viszont korlátozhat a munkavégzésben (részvétel). Az FNO ezt a helyzetet azaz a munkavégzésben való korlátozottságot nevezi fo - gya té kos ság nak! A fo gya té kos ság a ká ros odá so kat, a te vé keny ség aka dá lyo zott - sá gát és a rész vé tel kor lá to zott sá gát fel öle lõ gyûj tõ fo ga lom. Egy kó ros egész sé gi állapotú egyén, valamint kontextuális (környezeti és személyes) tényezõi közötti köl csön ha tás ne ga tív ol da lát je lö li meg. 7 Vitathatatlan tehát, hogy lehet a látás sérült, hogy beszélhetünk a látás sérülésérõl ; sõt, olyan emberrõl is, akinek a lá tá sa sé rült. Ugyan ak kor ez csak ak kor te kint he tõ fo gya té kos ság nak, ha a sze mé - lyi és környezeti tényezõkre IS figyelemmel adott tevékenység akadályozott ÉS a részvétel korlátozott. Ha pl. egy látásában sérült ember számítógépes munkát tud vé gez ni, ha egy hang zó beszédre képtelen, de augmentatív kommunikációs esz kö - 7 A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása, WHO-ESZCSM-OEP-Me di ci na Könyv ki adó, 2001.,

20 A REHABILITÁCIÓ zök kel kommunikációra képes ember el tudja mondani gondolatait, akkor ezekben a helyzetekben nem tekinthetõk fogyatékosnak. Az FNO mint értékrend lehetõvé teszi, hogy az egyént (az érin tett ügy fe let) kü lön bö zõ kész sé gek kel ren del ke zõ, komp lex személyiségként értékeljük; azaz ne csak valamely testi struktúra vagy funkció sérülését, valaminek a hiányát vegyük észre (látásában sérült, értelmében fo - gya té kos, moz gá sá ban aka dá lyo zott stb.), ha nem fel mér hes sük azo kat a mû kö - dõ testi funkciókat, személyes tényezõket amelyekre építeni lehet, illetve amelyek fejlesztésére adott tevékenység elvégzéséhez szükség van; átgondoljuk a tevékenységek végzéséhez, a társadalmi részvételhez szükséges környezeti feltételeket is; azaz rehabilitációs tervezésünknek központi elemévé vál jon az ügy fél mel lett a kör nye zet is. Sõt, elõ for dul hat nak olyan hely ze tek is, amikor az ügyfél rehabilitálása helyett a környezet rehabilitálására helyezõ dik át a hangsúly. Az FNO mint osz tá lyo zá si rend szer azért fon tos szá munk ra, mert új táv la to - kat nyit az egyéni és környezeti rehabilitációban, illetve az egyenlõ esélyû részvé - telre irányuló szolgáltatások tervezésében és megvalósításában. Ezt az összefüg - gés-rend szert mutatja a következõ ábra: 1. ábra Most néz zük meg az aláb bi ké pet, majd gon dol kod junk! Mit tu dunk el mon da ni a kép rõl? Ki(ke)t és mi lyen hely ze tet lá tunk a ké pen? A ké pen két sze mély lát ha tó; a nõ a lép csõn le fe lé ha lad, a fér fi ke re kes szék ben ül. Te gyük fel, hogy a fér fi el akar jut ni a nõ höz, vagy fel akar jut ni az eme let re. A fér - fi meg vár hat ja, amíg a nõ le jön. Va jon mit gon dol ha tunk még, és mit tu dunk biz to - san a kép alap ján? 18

21 A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ TÁRSADALMI ÉS SZEMLÉLETI ALAPJAI 1. kép Ha a cél, hogy a ke re kes szé ket hasz ná ló sze mély fel tud jon men ni az eme let re, úgy elsõ lá tás ra azt gon dol hat juk, hogy a szint kü lönb ség le küz dé sé ben a ke re - kesszéket használó férfi akadályozott. A lépcsõk környezeti akadályként jelennek meg elõt tünk. Ho gyan kell va jon ezt a hely ze tet az FNO alap ján ér té kel ni? Kér - dés: mond hat juk-e, hogy a fér fi moz gás fo gya té kos vagy in kább eb ben a hely zet - ben a mozgásában akadályozott? Az FNO megjelenését megelõzõen a férfit tekin - tettük fogyatékosnak; és õt magát, illetve a fogyatékosságát a rehabilitáció tárgyának. A fogyatékosság megszüntetéséhez ebben a megközelítésben valószí - nûleg mûtétre lenne szükség (az egészségügyi rehabilitáció keretében a mûtét sikerességének esélyét már valószínûleg mérlegelték). Az FNO megjelenését követõ en azt mond juk, hogy ez a fér fi moz gá sá ban a kor lá to zó kör nye ze ti fel té te lek miatt akadályozott: rehabilitálni tehát a környezetet kell. Ma már közismert meg ol dás erre a hely zet re pl. egy lift be épí té se. Per sze arra is fi gyel ni kell, hogy a liftben a kezelõfelület a kerekesszékbõl elérhetõ magasságban legyen. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tervezni, nem a férfit kell felmérni, hanem a kerekesszék magasságát kell ismerni. Gon dol kod junk to vább! Az FNO a kör nye ze ti té nye zõk mel lett szá mol a sze - mé lyes té nye zõk kel is. A tes ti struk tú rá kat és funk ci ó kat pe dig meg tud ja kö ze lí te - ni po zi tív ol dal ról is: a te vé keny ség egy fel adat vagy cse lek vés ese tünk ben a lép - csõn járás végrehajtása az egyén által, ami a test funkcióképességének egyéni 19

22 A REHABILITÁCIÓ vetületeit tükrözi. Ha ezeket a szempontokat is figyelembe vesszük a helyzet érté - kelése, és abból következõ módon az egyéni rehabilitációs terv összeállítása so - rán, úgy szá mol ha tunk a ke re kes szék kel tör té nõ lép csõn já rás meg ta ní tá sá nak le - he tõ sé gé vel is (ami per sze is mét sok té nye zõ tõl függ: a kar izom ere je, a lép csõk ma gas sá ga, ka pasz ko dá si le he tõ sé gek, egyé ni mo ti vált ság). A ké pen lát ha tó hely - zet meg ol dá sa ma már egy re ke vés bé üt kö zik személetbeli akadályokba. De hogyan lehet ezeket az értékeket, ezt a megközelítést más fogyatékossági cso por - tok ba tartozók esetében alkalmazni? A kö vet ke zõ pél dán ke resz tül a si ket szü lõ(k) si ket gyer me ké nek vi lá gá ról fo - gunk gon dol kod ni. A hal ló szü lõ hal ló gyer me két a hal lók kul tú rá ja ve szi kö rül. Eb ben a kul tú rá ban a hal lás ér ték; a han gok nak je len tõs sze re pe van a be széd fej - lõdésében, így az anyanyelv elsajátításában; a téri tájékozódásban, vagy a hangok (pl. zene) nyúj tot ta örö mök meg élé sé ben. A si ket szü lõ(k) si ket gyer me két si ket kul tú ra ve szi kö rül. Eb ben a kul tú rá ban a vi zu á lis in ge rek nek (je lek nek, jel nyelv - nek) jelentõs szerepe van az anya nyelvének (azaz a jelnyelvnek) az elsajátításában; a téri tá jé ko zó dás ban. Ho gyan le het, le het-e a két kul tú rát hi e rar chi kus rend - be so rol ni? Mi lyen vá laszt tud adni a si ket szü lõ(k) si ket gyer me ké nek fej lesz té sé - re a rehabilitációs szemlélet, illetve az egyenlõ esélyû részvétel gondolatát köz - pontba helyezõ szemlélet? A halló kultúrában a hallás érték. Az erre, illetve a ki - sebbségi lét hátrányaitól való megóvásra épülõ rehabilitációs szemlélet keresi a siket gyermek hallóvá alakításának lehetõségét egyrészt a hallás lehetõségének biztosításával, másrészt a hangzó beszéd megtanításával. Az orvostudomány a ro - ha mos fej lõ dé sé nek kö szön he tõ en tud már meg ol dást: ez a coch le á ris imp lan tá - ció; ami töb bek kö zött a si ket gyer mek, fel nõtt szá mos sze mé lyes tu laj don sá gá tól, a mûtét sikerességétõl, a segédeszköz minõségétõl, a mûtétet követõ hallás- és be - szédfejlesztéstõl függõen meghozhatja a hallás élményét, így a többségi társada - lom által beszélt, hangzó nyelv elsajátítása is könnyebbé válik. Ezzel a siket gye - rek fogyatékosságára, a siketség megszüntetésére irányuló rehabilitációs eljá - rás sal so kan nyer tek már, de az is tény, hogy akik nyer tek, egy ide jû leg el vesz tet ték a siket kultúrát. Ha a siket kultúra megõrzését tekintjük értéknek, ha a részvé - tel-orientált eszközöket keresünk, úgy a siketség elfogadása és megõrzése mellett a jelnyelv oktatására, a jelnyelvi tolmácsolás megszervezésére, a jelnyelvi kul - tú ra ápo lá sá ra és gyarapítására kell idõt, pénzt és humán-erõforrást biztosítani. Meggyõzõdésem, hogy egyik megközelítés sem értékesebb a másiknál, egyik megoldás sem lehet kizárólagos. Ugyanakkor a szülõknek és szakembereknek nagy felelõsségük van abban, hogy ebben a kérdésben az önálló döntéshozatalra még segítséggel sem képes, 6 évesnél fiatalabb gyerekeknek melyik utat, melyik kultúrát választják. Ha va la kit ér de kel a több ség ki sebb ség kér dé se fo gya té kos sá gü gyi meg kö ze - lí tés ben, úgy ja va so lom H.G.Wells: A va kok or szá ga c. no vel lá ját, amely ben egy látó em ber té ved a va kok or szá gá ba, és aki nek egye dü li lá tó ként kell(ene) be il - leszkednie a vakok világába. Ajánlom továbbá az Ability Park felkeresését, vagy a Láthatatlan c. kiállítás vagy a Vakrepülés Színjátszó Egyesület 20

23 A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ TÁRSADALMI ÉS SZEMLÉLETI ALAPJAI egy-egy elõ a dá sá nak meg te kin té sét. Az Abi lity Park -ban meg ta nul ha tunk pl. ke re kes szék kel köz le ked ni vagy el sa já tít ha tunk né hány je let. A ki ál lí tá son, il let ve a szín ház ban tel jes (stíl sze rû en: vak) sö tét ség ben bíz hat juk magunkat vak em ber - tár sa ink ra, akik nélkül ezekben a helyzetekben elveszettek, kiszolgáltatottak lennénk. További, kulturális élményt jelenthet a Baltazár Színház elõadásainak a megte - kin té se. Eb ben a kö zös ség ben Ma gyar or szá gon egye dül ál ló kez de mé nye zés - ként a hi va tá sos tár su lat va la mennyi tag ja ér tel mi leg aka dá lyo zott. A Non pro fit Média Központ Alapítvány pedig sérült embereket támogat egyrészt a médiában való szereplésre történõ felkészítésben, másrészt önálló filmek elkészítésében. Itt te hát nem a fogyatékos személy a filmalkotás témája, hanem a filmet készítik érintettek. Az FNO lapozgatását azért ajánlom, mert az FNO az osztályozási rendszerrel olyan mankót nyújt a rehabilitációt tervezõ szakember kezébe, amelynek segítsé - gé vel nem le het fon tos szem pon tot fi gyel men kí vül hagy ni. Eh hez a te vé keny sé - gek és részvétel -lel, illetve a környezeti tényezõk -kel foglalkozó fejezetek ismeretére és szisztematikus alkalmazására van szükség. A tevékenységek és részvétel az alábbi, az FNO-ban további alcsoportokra bontott szempontokat tartalmazza: tanulás és az ismeretek alkalmazása céltudatos érzékelési tapasztalatok alap szin tû ta nu lás ismeretek alkalmazása általános feladatok és elvárások kom mu ni ká ció kom mu ni ká ció meg ér tés kom mu ni ká ció lét re ho zá sa tár sal gás, kom mu ni ká ci ós esz kö zök és tech ni kák hasz ná la ta mobilitás testhelyzet-változtatás és fenntartás tárgyak hordozása, mozgatása és kezelése járás és haladás helyváltoztatás szállítóeszközzel önellátás élet ott hon szükségletek kielégítése háztartási teendõk háztartási tárgyak karbantartása, segítés másoknak sze mély kö zi vi szo nyok és kap cso la tok általános személyközi interakciók meghatározott személyközi kapcsolatok fõ életterületek 21

24 ok ta tás mun ka és mun ka vál la lás gazdasági élet közösségi, társadalmi és magánélet A REHABILITÁCIÓ A kör nye ze ti té nye zõk fõbb, az FNO-ban to váb bi al cso por to kat tar tal ma zó fe je - zetei: ter mé kek és tech no ló gi ák természetes környezet és emberi beavatkozással létrehozott változások a környezetben támaszok és kapcsolatok attitûdök szolgáltatások, rendszerek és szabályozók Ezt a faj ta új gon dol ko dást tük rö zi dr. Kön ce zi György 8 alábbi ábrája is: 2. ábra 8 Könczei György: A rehabilitáció és a fogyatékosság. In: Könczei György Kullmann Lajos: Be - vezetés a komplex rehabilitációba. Szöveggyûjtemény. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Bu da pest,

25 A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ TÁRSADALMI ÉS SZEMLÉLETI ALAPJAI 1.6. A komp lex re ha bi li tá ció konk rét cél cso port ja Az eddigiekben áttekintettük a fogyatékosság megjelölésére használt fogalmakat; meg ál la pí tot tuk, hogy a fo gya té kos em be rek nem al kot nak ho mo gén cso por - tot; megismerkedtünk az FNO szemléletével és betekintetünk az osztályozási rend szer be. Az itt kö vet ke zõ rész ben vissza kell tér nünk arra a kér dés re, hogy kit kell a komplex rehabilitáció célcsoportjának tekintenünk. Leg tá gab ban mind azo kat az inak tív, mun ka ké pes korú fo gya té kos em be re ket, akik mun kát kí ván nak vál lal ni; füg get le nül attól, hogy mi lyen mér té kû, sú lyos sá gú a fo gya té kos sá guk(!), azaz akár a sú lyo san és hal - moz ot tan fo gya té kos em be re ket is; a fogyatékosság veleszületett vagy baleset, betegség következtében alakult ki; ré sze sül nek-e re ha bi li tá ci ós já ra dék ban, rok kant sá gi vagy egész ség ká ro so dás - hoz kapcsolódó ellátásokban, álláskeresési járadékban (azaz regisztrálták-e magukat a munkaügyi szervezetnél), szereztek-e szolgálati idõt vagy sem. Szûkebben értelmezve, tekintettel arra, hogy számos aktív munkaerõpiaci esz - köz alkalmazása feltételekhez kötött, a fentiek közül azok, akik álláskeresési járadékban részesülnek; megváltozott munkaképességû álláske - re sõk, jog sza bály alap ján meg vál to zott mun ka ké pes sé gû ek. 3. sz. táb lá zat 9 Az adott év ben ál lás ke re sõ ként (mun ka nél kü li ként) nyil ván tar tás ba vett meg vál to zott mun ka ké pes sé gû sze mé lyek lét szá ma Nap tá ri év Lét - szám (fõ) (For rás: Fog lal koz ta tá si és Szo ci á lis Hi va tal) A legszûkebb értelmezés szerint a késõbbiekben bemutatásra kerülõ rehabilitációs megállapodás alapján komplex rehabilitációs szolgáltatásban, illetve rehabilitációs mentor nyújtotta támogatásban azok a személyek részesülhetnek, akik számára rehabilitációs járadékot állapítottak meg, illetve akik maguk kérték rehabilitációs járadék megállapítását. Rehabilitációs járadék megállapítására pedig jellemzõen 9 Pulay Gyula: A megváltozott munkaképességû személyek támogatási rendszere társadalmi-gaz - dasági hatékonyságának vizsgálata. Állami Számvevõszék Kutató Intézete, Budapest,

26 A REHABILITÁCIÓ az ún. III. cso por tos rok kant sá gi nyug dí jas ka te gó ri á ba so rol ha tó sze mé lyek ese - té ben kerül sor. 4. sz. táb lá zat A re ha bi li tá ci ós já ra dék ról szó ló tör vény alap ján ja nu ár 1-jén be ve ze tett rendszerben a komplex rehabilitációs szolgáltatások tervezéséhez, koordinálásá - hoz és nyúj tá sá hoz szük sé ges hu mán-erõ for rás és inf ra struk tu rál is ka pa ci tá sok ki - építése az állam által garantált komplex rehabilitációs szolgáltatások tényleges nyúj tá sá val pár hu za mo san tör té nik. Ezért vi lá gos, hogy ér vé nye sí te ni kell a fo ko - zatosság elvét, és a komplex rehabilitáció garantált szolgáltatásait elõször a könnyeb ben re ha bi li tál ha tó nak gon dolt, leg szû kebb ér tel me zés sze rin ti sze mé lyi kör számára kell megszervezni (lásd rehabilitációs járadékban részesülõk). Elsõ kör ben te hát õk je len tik a komp lex re ha bi li tá ció cél cso port ját, és eh hez ke vés sé van szük ség fo gya té kos sá gü gyi is me re tek re. Így vi szont ép pen azok a fo gya té kos sze mé lyek ma rad nak ki a komp lex re ha bi - li tá ci ós men tor kli ens-kö ré bõl, akik nek va ló ban szük sé gük len ne a mun ka hely megtalálása és megtartása érdekében támogatásra. Össze fog la lás: Az 1. fe je zet ben meg ál la pí tot tuk, hogy a komp lex re ha bi li tá ció irán ti szük ség let megjelenése a fogyatékos emberek alacsony foglalkoztatottsági szintjével és a ma gas rok kant sá gi ki adá sok kal ma gya ráz ha tó. Át te kin tet tük a cél cso port meg je - lö lé sé re hasz nált fo gal ma kat, a fo gya té kos em be rek kü lön bö zõ szük ség le tû cso - port ja it. Rész le te sen fog lal koz tunk a WHO Funk ció ké pes ség, fo gya té kos ság és egészség nemzetközi osztályozásával, aminek a legfontosabb üzenet, hogy a re - habilitációt az ügyfél megmaradt képességeire lehet alapozni, és hogy a környeze - ti tényezõk is hatással vannak a rehabilitáció eredményességére. Végezetül átgon - dol tuk a komp lex re ha bi li tá ció tá gan, szû ken és leg szû keb ben ér tel mez he tõ célcsoportját. 24

27 A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ TÁRSADALMI ÉS SZEMLÉLETI ALAPJAI Kulcs sza vak: ala csony fog lal koz ta tott ság, ma gas rok kant sá gi ki adá sok, fo gya té kos ság, nem he - te ro gén cso port, Vi lág egész ség ügyi Szer ve zet, FNO, tes ti funk ci ók, tes ti struk tú - rák, tevékenység, részvétel, személyes tényezõk, környezeti tényezõk; Kérdések: 1. Mi ért fon tos az, hogy tud juk, a fo gya té kos em be rek nem al kot nak ho mo gén szük ség le tû cso por tot? 2. Mi a Funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása c. WHO do ku men tum max. 3 mon dat ban össze fog lal ha tó lé nye ge? 3. Mit te kint az FNO fo gya té kos ság nak? 4. Mit jelentenek a komplex rehabilitációs folyamatban a személyes tényezõk, és miért érdemes a környezeti tényezõket is átgondolni? 5. A komplex rehabilitációs mentor képzésen belül a rehabilitációs alapismeretek tan egy ség hez kap cso ló dó gya kor la ti órán a hall ga tói cso port ban ki ala kí - tott re ha bi li tá ci ós team tag jai kap tak egy-egy gyü möl csöt. Vé gig gon dol ták az adott Gyü mölcs-or szág leg fon to sabb jel lem zõ it. Ezt kö ve tõ en kap tak egy-egy zöld sé get. Me lyek vol tak a Zöld ség és me lyek a Gyü mölcs-or szág - ba tör té nõ be fo ga dá sá nak leg fon to sabb tanulságai? 2. A komp lex re ha bi li tá ció alap fo gal mai: a mun ka ké pes ség meg vál to zá sa 2.1. Mit a kü lönb ség a mun ka vég zé si és a mun ka vál la lá si ké pes ség között? A mun ka ké pes ség adott te vé keny ség el vég zé sé nek, a mun ka vég zés nek a ké pes sé - gét jelöli. A munkavégzés képessége és a munka vállalásának képessége nem azo - nos fo gal mak. Utób bi kör be azok a ké pes sé gek tar toz nak, ame lyek a mun ka vég - zésre irányuló jogviszony létesítéséhez, azaz a szerzõdés, a megállapodás tartalmának, a munkaadó utasításainak az értelmezéséhez, a belátási képességhez tartoz nak. A komp lex re ha bi li tá ció szem pont já ból a két fé le ké pes ség-cso port meg - kü lön böz te té sé nek azért van je len tõ sé ge, mert van nak olyan, el sõ sor ban ér tel mi - leg aka dá lyo zott, au tis ta, pszi cho szo ci á lis fo gya té kos ság gal élõ vagy sú lyo san és halmozottan sérült emberek, akik képesek a munka elvégzésére, de támogatásra van szükségük a munka vállalása tekintetében. Erre a kérdésre a cse lek võ ké pes - ség gel foglalkozó fejezetben még visszatérünk. 25

28 A REHABILITÁCIÓ 2.2. A ve le szü le tett fo gya té kos ság ról és a mun ka ké pes ség bal eset vagy be teg ség kö vet kez té ben tör té nõ megváltozásáról Ér de mes to váb bá a mun ka ké pes ség szem pont já ból az aláb bi cso por tok meg kü lön - böztetése is: azok a személyek, akik veleszületett vagy (kora)gyermekkorban szerzett fo - gya té kos ság mi att adott mun ka vég zé si ké pes ség-szint tel érik el a mun ka erõ pi - acot; illetve azok a személyek, akiknek az esetében az aktív korban, általában beteg - ség vagy bal eset kö vet kez té ben vál to zik meg a mun ka ké pes sé gük. Az elõb bi cso port ba tar to zók ese té ben más gyer me kek hez, ta nu lók hoz ha - sonlóan az iskola-rendszer (az általános képzés, majd pl. a szakképzés) feladata a munkaerõpiacra való felkészítés. A fogyatékosság tényének elfogadása elsõsorban a szü lõk prob lé má ja, és ez jó eset ben meg tör té nik a fel nõt té vá lá sig. Ezt a te vé keny sé get gyógy pe da gó gi ai ta nács adás nak, ne ve lés nek-ok ta tás nak, fej lesz - tés nek vagy ha bi li tá ci ó nak is ne vez het jük. A köz ok ta tá si rend szer és az is ko la - rend sze rû szakképzés, illetve az ezeken a területeken jellemzõ fejlesztések nem képezik a tananyag tárgyát. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy a (speciális) szakképzés jelenleg még lé te zõ hi á nyos sá gai, il let ve a mun ka erõ pi ac be fo ga dó-ké pes sé gé nek egye lõ re ala csony szint je mi att az is ko la rend szer bõl ki ke rü lõ fo gya té kos ta nu lók nak, fi a ta - lok nak a mun ka he lyi el he lyez ke dés hez tá mo ga tás ra van szük sé gük. A tá mo ga tás bi zo nyos for má i hoz (komp lex re ha bi li tá ci ós szol gál ta tás hoz; még konk ré tab ban rehabilitációs járadék megszerzéséhez és így komplex rehabilitációs mentori se - gítséghez) szolgálati idõ megszerzésére; másképpen fogalmazva munkában töltött idõre, járulék-fizetésre van szükség. Az ebbe a csoportba tartozó fiatalok tehát az elsõ munkahely megtalálásához és megõrzéséhez igényelnek támogatást, amihez vi szont már ren del kez ni ük kel le ne mun ká ban töl tött idõ vel. A rend szer ezen el - lent mon dá sá nak fel ol dá sa még elõt tünk álló fel adat. Az egy sze rû ség ked vé ért a to váb bi ak ban ezen cél cso port esetében is a komplex rehabilitáció fogalmát fogom használni; függetlenül attól, hogy szakmailag helyesebb lenne gyógypedagógiai nevelésrõl-oktatásról, fejlesztésrõl, habilitációról beszélni. Az utób bi cso port ba, te hát a be teg ség vagy bal eset kö vet kez té ben meg vál to - zott mun ka ké pes sé gû sze mé lyek ese té ben va ló ban re ha bi li tá ci ó ról be szél he tünk. Az el sõd le ges cél, hogy a re ha bi li tá ci ó ra an nál a mun kál ta tó nál ke rül jön sor, ahol az ügyfél a balesetet vagy betegséget megelõzõ idõszakban dolgozott; a balesettõl vagy be teg ség tõl füg gõ mó don ab ban a mun ka kör ben, amely ben ko ráb ban dol go - zott. Ebbe a cso port ba tar to zók kö zött igen nagy szám ban ta lál ha tunk olyan sze - mé lye ket is (bel szer vi prob lé mák), akik nem so rol ha tók be a klasszi kus fo gya té - 26

29 A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ TÁRSADALMI ÉS SZEMLÉLETI ALAPJAI kos sá gi cso por tok ba. Meg kell to váb bá je gyez ni, hogy a komp lex re ha bi li tá ci ós folyamatban kiemelt jelentõsége van a mentálhigiénés rehabilitációnak. Az új helyzetnek, a munkaképesség megváltozásának, a fogyatékosságnak az elfoga - dá sa úgy az érintett, mint a családtagok tekintetében kulcsa a sikeres társadalmi rehabilitációnak A meg vál to zott mun ka ké pes ség ILO-de fi ní ci ó ja A meg vál to zott mun ka ké pes sé gû, fo gya té kos sze mély a Nem zet kö zi Mun ka - ügyi Szervezet (ILO) szerint az a személy, akinek állásszerzési, állásban maradá - si és elõmeneteli kilátásai lényegesen romlottak, testi vagy értelmi képességeinek hivatalosan megállapított megváltozása miatt. 10 A de fi ní ci ó ból ki kell emel ni, hogy a fo gya té kos sá got a mun ká val össze füg gés - ben értelmezi, azaz önmagában a testi vagy értelmi képességek megváltozását nem te kin ti fo gya té kos ság nak. Eh hez arra is szük ség van, hogy mind ezek va ló ban akadályozzák a munka vállalását és a annak elvégzését. Lényeges továbbá, hogy a definíció két vizsgálati eljárást tartalmaz: egy megelõzõt, amikor a testi és ér - telmi képességek megváltozását mérik; és egy munkaerõ-piacit, amikor a fo - gyatékosság és a munkavállalás, -végzés összefüggéseit vizsgálják. Az elõbbi vizs gá lat hoz ele gen dõ nek tû nik a szak or vos, míg az utób bi hoz egé szen biz to san szükség van foglalkoztatási és szociális szakértõre is. És végezetül: a definíció mun ka erõ-pi a ci szem pont ból há rom sza kaszt kü lön böz tet meg: az ál lás meg szer - zését (ekkor az ügyfél munkanélküli), illetve a megszerzett állás megtartását és az elõmenetelt (ez utóbbi két esetben az ügyfél már munkavállaló). A szakaszolásból következik, hogy a foglalkozási rehabilitáció az a folyamat, amely képessé teszi a fogyatékossággal élõ embereket a munka vállalására, megtartására és az elõmenetelre, és ezáltal javítja a társadalomba való beilleszkedésüket, illetve újra-beillesz - kedésüket. A foglalkozási rehabilitáció tehát nem ér véget a munkahely megtalá - lá sá val, és az utó kö ve tés sem csak a pró ba idõ vé gé ig tart. Szük ség ese tén a fog - lalkozási rehabilitáció keretében kell a munkáltatónál az elõmenetelrõl gondos - kod ni. Ezt a szolgáltatást a munkáltató megrendelheti külsõ szolgáltatótól, de biztosíthatja saját munkavállalóval (pl. rehabilitációs megbízottal, rehabilitációs munkatárssal, munkahelyi segítõvel) is. Az ILO de fi ní ci ó ja alap ján te hát meg vál to zott mun ka ké pes sé gû, fo gya té kos személy az, akinek a munkaerõ-piaci esélyei jelentõsen csökkentek. Az 1.1. feje - zet bõl tud juk, hogy Ma gyar or szá gon a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû sze mé lyek fog lal koz ta tott sá ga 2002-ben 14,5% volt, 2008-ban pe dig 23%. Ez a fog lal koz ta - tott sá gi szint ön ma gá ban ki elé gí ti a mun ka erõ-pi a ci esé lyek je len tõ sen csök ken - 10 A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet háromoldalú egyezményei a fogyatékossággal élõ emberek fog lal koz ta tá sá ról. Fog lal koz ta tás po li ti kai és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um, Bu da pest,