KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár évi éves beszámolójához

Átírás

1 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár évi éves beszámolójához

2 ÁLTALÁNOS RÉSZ Önkéntes pénztári ágazat alakulása A Generali (korábban Évgyűrűk) Önkéntes Nyugdíjpénztár október 1-től működik, a fenti időpontban 5 pénztár olvadt be a Postabank Kiegészítő Nyugdíjpénztárba: Pest-Buda Nyugdíjpénztár Észak-Magyarországi Nyugdíjpénztár Jóreménység Postabank Nyugdíjpénztár Göcsej-Őrség Postabanki Regionális Nyugdíjpénztár Zenit Országos Nyugdíjpénztár én a Magyar Szakszervezetek Országos Nyugdíjpénztára, a Zemplén Nyugdíjpénztár, valamint a Kelet Jövője Nyugdíjpénztár közgyűlése is úgy döntött, hogy június 30-i fordulónappal beolvad az akkor még Évgyűrűk Önkéntes Nyugdíjpénztárba szeptember 30-i hatállyal az Aranyhíd Országos Nyugdíjpénztár olvadt be a Nyugdíjpénztárba. A vagyonátadás megtörtént, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete határozatában engedélyezte a beolvadást. Az Évgyűrűk Önkéntes Nyugdíjpénztár közgyűlése december 20-án úgy határozott, hogy a Pénztár nevét megváltoztatja, az új név: Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár. A névváltozást a Fővárosi Bíróság i keltezésű végzésében elfogadta. Magánpénztári ágazat alakulása A Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár május 7-én megtartott Küldöttközgyűlésén kinyilvánította azon szándékát, hogy magán-nyugdíjpénztári tevékenységet is végezni kíván, azaz a jogszabályban meghatározott engedélyek beszerzését követően vegyes pénztárrá alakul, és így az önkéntes pénztár magánnyugdíjpénztári feladatokat is el fog látni. PSZÁF működési engedély határozat száma, dátuma: E-IV/14/2008. sz. határozat, június 06. Kiegészítő melléklet a évi éves beszámolóhoz 2

3 PSZÁF tevékenységi engedély határozat száma, dátuma: E-IV/26/2008. sz. határozat, november 07. A Generali Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár június 1-jén megtartott küldöttközgyűlése az Öpt. 44/B. (1) és a magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. törvény 81/B. (1) alapján elfogadott 3/2011.(VI.1.) számú magán ágazati, 4/2011.(VI.1) számú önkéntes ágazati küldöttközgyűlési határozataival elhatározta magán és önkéntes ágazatainak szétválását. A Generali Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár ágazatai szétválásának időpontja június 30.- a Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár létrejöttének időpontja július január 1-jei hatállyal a K&H Önkéntes Nyugdíjpénztár, míg július 1-jei hatállyal a Masped Kiegészítő Nyugdíjpénztár olvadt be a Nyugdíjpénztárba. Jelen kiegészítő melléklet a Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár december 31-ei fordulónapra elkészített éves beszámolójához kapcsolódik. Általános adatok A pénztár elnevezése: Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár A pénztár székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt Levelezési cím: 6713 Szeged Pf.: 97. Telefonszám: Generali TeleCenter 06 (40) Internetes honlap: Adószám: Pénztár szolgáltatói Vagyonkezelő: Letétkezelő: Számlavezető: Generali Alapkezelő Zrt. K&H Bank Zrt. CIB Bank Zrt. Kiegészítő melléklet a évi éves beszámolóhoz 3

4 Könyvvizsgáló: Circulum Audit Könyvelő és Tanácsadó Kft Székhelye: 1088 Budapest, Rákóczi u. 13. II/9. cégjegyzékszám: könyvvizsgálói eng.száma: képviseletében Karikás Judit természetes személy (lakcíme: 1066 Budapest, Zichy Jenő utca 34. 3/26. anyja neve: Gere Erzsébet könyvvizsgálói eng. száma: ). Beszámoló elkészítésével megbízott személy: Harasztosiné Szilágyi Zsuzsanna PM (2141 Csömör, Patak utca 2.) Kiegészítő melléklet a évi éves beszámolóhoz 4

5 A számviteli politika rövid ismertetése A évről készített beszámoló mérlegkészítésének időpontja: február 28. Amortizációs politikánk megfelel a nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó kormányrendeletben meghatározottaknak. Tárgyi eszközeink a mérlegben nyilvántartási értéken szerepelnek. Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) viszonyított arányát a következő amortizációs kulcsok alapján kell megállapítani: Vagyoni értékű jogok 16% Szellemi termékek 33% Épületek és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2% Építmények és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 3% Gépek, berendezések, felszerelések 14,5% Számítástechnikai és ügyviteltechnikai eszközök 33% Járművek 20% A pénztár az értékcsökkenés elszámolásánál az immateriális javak és tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét maradványértékkel nem csökkenti. Az értékcsökkenési leírást a pénztárnak negyedévenként kell elszámolni a használatba vett (aktivált) immateriális javak és tárgyi eszközök után az üzembe helyezést, illetve a használatbavételt követő negyedév első napjától kezdődően. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok közül a pénztár tulajdonában lévő ingatlanhoz (épület, építmény) kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékcsökkenését az épületre, építményre vonatkozó amortizációs kulcsok alapján kell megállapítani. A pénztár tulajdonába nem tartozó ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékcsökkenésének elszámolásánál a vagyoni értékű jogra megállapított amortizációs kulcsot kell alkalmazni. A 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értékét a használatbavételkor a Pénztár értékcsökkenési leírásként számolja el egy összegben. Kiegészítő melléklet a évi éves beszámolóhoz 5

6 Az Öbr.-ben meghatározott befektetési formákba eszközölt működési, fedezeti, likviditási és kockázati célú befektetések, valamint a függő portfólió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott (kamatozó értékpapírok, illetve diszkontértékpapírok esetében a felhalmozott kamatot is tartalmazó) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét a befektetési tevékenység bevételei között az értékelési különbözet várható hozamaként kell elszámolni az egyes eszközcsoportokon belül elkülönítetten megnyitott és vezetett értékelési különbözet számlákkal szemben. Az értékelési különbözet várható hozambevételei között elkülönítetten kell kimutatni az időarányosan járó kamatot, a járó osztalékot, a devizaárfolyam-változásból adódó különbözeteket, valamint az egyéb piaci értékítéletból adódó értékkülönbözeteket. A pénztár elszámolóegységes rendszert nem alkalmaz, hozamfelosztás negyedévente történik, a negyedév fordulónapjára vonatkozóan. A pénztár a pénztári beszámoló részét képező mérleget és eredménykimutatást a közgyűlés jóváhagyását követően, de legkésőbb az üzleti évet követő év június 30-ig a beszámoló könyvvizsgálói záradékával együtt köteles közzétenni. A Pénztár az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) számú kormányrendelet 25. (1) bekezdésében részletezett adatokat az üzleti évet követő év június 30-ig a Pénzügyi Közlönyben hozza nyilvánosságra. A pénztár az évi XCVI. Tv. 64/a (1) bekezdése értelmében köteles könyvvizsgálót igénybe venni. A könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgáló társaság) részére megbízás, ha a Felügyelet az általa vezetett pénztári minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót határozatával nyilvántartásba vette. A könyvvizsgáló alkalmazásának és jogkörének további részleteit az Öpt. idevágó paragrafusai tartalmazzák. Kiegészítő melléklet a évi éves beszámolóhoz 6

7 Számszaki rész 1. A Pénztár taglétszámára vonatkozó információk évi változás Összesen (fő) Időszak elején Időszak alatti változás Új belépő Átlépő más pénztárból Önsegélyező pénztárból átlépő 0 - Átlépő más pénztárba Szolgáltatásban részesült Elhalálozott 72 - Kilépett Egyéb megszűnés 196 Időszak végén Ebből: férfi nő Ebből: szüneteltető 0 - Járadékot igénybe vevő 7 Taglétszám életkor szerinti megoszlása Fő 20 év alatt év év év év év felett Összesen Önkéntes pénztárunk munkáltatóval áll kapcsolatban. Kiegészítő melléklet a évi éves beszámolóhoz 7

8 2. Bevételek A befizetések megoszlása jogcímenként: adatok eft-ban Jogcím év %-os megoszlásban év év %-os megoszlásban év Tagdíjbevételek ,10% ,71% Pénztártagok egyéb befizetései ,49% ,74% Támogatások, adományok ,86% ,70% Egyéb bevételek ,55% ,85% Összesen ,00% ,00% A befizetések tartalékok szerinti megoszlása: adatok eft-ban Tartalék év %-os megoszlásban év év %-os megoszlásban év Működési tartalék ,41% ,02% Fedezeti tartalék ,52% ,93% Likviditási tartalék ,07% ,05% Összesen ,00% ,00% A tagdíjbevételek tartalékok közötti felosztásának aránya a következő: A belépést követően befizetett első tagdíj(ak) 4.000,- Ft összeg erejéig 100%-ban a működési tartalékon kerül(nek) jóváírásra. Kiegészítő melléklet a évi éves beszámolóhoz 8

9 A továbbiakban megfizetett tagdíjak felosztása: Éves befizetés Fedezeti tartalék Működési tartalék Likviditási tartalék Ft-ig 90,0% 10,0% 0,0% Ft 95,0% 4,9% 0,1% Ft 98,0% 2,0% 0,0% Ft felett 99,5% 0,5% 0,0% Az egységes tagdíj valamennyi pénztártagra vonatkozóan havi Ft, évente összesen Ft. A tag az egységesen megállapítottnál magasabb tagdíjfizetési kötelezettséget is vállalhat. A pénztár munkáltatói a vállalt kötelezettségeiket teljesítették. 3. Szolgáltatások, elszámolások adatok eft-ban Szolgáltatás, elszámolás jogcímek szerint év év Elhalálozás miatti kifizetés Átlépők éves várakozási idő utáni kifizetések Egyösszegű kifizetés Járadékfolyósítás ÖSSZESEN: A pénztár a kilépő, átlépő, elhunyt, szolgáltatást igénybe vevő tagokkal szemben a szolgáltatási szabályzat értelmében kilépési költséget számított fel eft értékben. Kiegészítő melléklet a évi éves beszámolóhoz 9

10 Kifizetés igénybevételére jogosultak december 31-én: Felhalmozási időszakban kifizetés igénybevételére jogosultak vagy egy éven belül jogosulttá váló tagok száma Felhalmozási időszakban kifizetés igénybevételére jogosultak vagy egy éven belül jogosulttá váló tagok egyéni számlaköveteléseinek összege eft Működési eredmény, céltartalék alakulása Adatok eft-ban év %-os megoszlásban év év %-os megoszlásban év I. Működési célú bevételek ,00% ,00% - Tagdíjbevételek ,77% ,91% - Tagok egyéb befizetései 0 0,00% 0 0,00% - Támogatás, adomány ,36% 631 0,48% - Egyéb bevételek ,87% ,61% II. Működési költségek és ráfordítások ,00% ,00% - Anyagjellegű ráfordítások ,53% ,25% - Személyi jellegű ráfordítások ,83% ,32% - Elszámolt értékcsökkenési leírás ,48% ,36% - Működéssel kapcsolatos egyéb ráfordítások ,16% ,07% III. Befektetési tevékenység bevételei ,00% ,00% - Kapott kamatok ,79% ,67% - Értékpapírok eladásának árfolyam nyeresége 37 1,32% 33 2,00% - Pénzügyi műveletek egyéb bevétele 0 0,00% 0 0,00% - Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam -3-0,11% ,33% IV. Befektetési tevékenység ráfordításai ,00% ,00% - Fizetendő kamatok és kamat jellegű ráfordítások 0 0,00% 0 0,00% - Értékelési különbözetből képzett működési céltartalék -3-0,48% ,57% - Értékpapírok eladásának árfolyam vesztesége 5 0,81% 3 0,42% - Befektetési tevékenységgel kapcs. egyéb ráfordítások ,67% ,01% V. Rendkívüli eredmény ,00% VI. Pénztári tevékenység eredménye VII. Tartaléktőke Kiegészítő melléklet a évi éves beszámolóhoz 10

11 Működési céltartalék alakulása adatok eft-ban Nyitó állomány Változás Záró állomány - Jövőbeni kötelezettségekre értékelési különbözetre ÖSSZESEN: Tárgyidőszakban rendkívüli bevétel és rendkívüli ráfordítás nem merült fel. A Pénztár kiegészítő tevékenységet nem folytat. 5. Pénzügyi tervtől való eltérés vizsgálata A tényadatok a május 26-án elfogadott évre vonatkozó terv-számokkal kerültek összehasonlításra. Pénztárunk taglétszáma fővel volt magasabb a tervezett létszámhoz képest, évben az új belépők és átlépők száma 85 fővel volt több, mint a tervben szereplő érték. Tervezésnél fő létszám csökkenéssel számoltunk, a tényadat ennél kedvezőbben alakult, taglétszámunk fővel csökkent. Taglétszám alakulása (fő) Terv Tény Záró A tényleges tagdíjbevétel eft-al magasabb a tervezett összeghez képest, melynek oka a kedvezőbben alakult taglétszám adat és a magasabb tagdíjfizetési hajlandóság. Tagdíjbevételek alakulása (eft) Fedezeti tartalék terv Fedezeti tartalék tény Fedezeti tartalék Likviditási tartalék Működési tartalék ÖSSZESEN: Kiegészítő melléklet a évi éves beszámolóhoz 11

12 Tagjaink felé eft-al kevesebb kifizetést teljesítettünk a tervezett értékhez képest. Elszámolások, szolgáltatások (eft) Terv Tény Elszámolások, szolgáltatások fedezete A magasabb tagdíjbevételeknek köszönhetően tényleges működési eredményünk eft-tal magasabb a tervezett eredményhez képest. Működési eredmény alakulása (eft) Terv Tény Működés eredménye (tagdíjat nem fizető tagoktól levont hozam figyelembevételével) A tervezettnél jelentősen magasabb tagdíj és hozambevételeknek illetve a tagok részére történő alacsonyabb visszatérítésnek köszönhetően a fedezeti céltartalék eft-tal volt magasabb a tervezettnél. Céltartalékok alakulása (eft) Terv Tény Fedezeti céltartalék Likviditási céltartalék Kiegészítő melléklet a évi éves beszámolóhoz 12

13 6. Befektetések Befektetett eszközök és forgóeszközök között nyilvántartott befektetések értékeinek változása: Eft Nyilvántartási érték Piaci érték Értékelési különbözet Nyitó Változás Záró Nyitó Változás Záró Nyitó Változás Záró Pénzeszközök Egyéb részesedések Határidős ügyletek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Befektetési tevékenységből származó követelés/ kötelezettség Tagi kölcsön Összesen: Forgatási célú értékpapírok értékpapír fajtánként december 31-én: adatok eft-ban Megnevezés Bekerülési érték Piaci érték ( ) Értékelési különbözet Egyéb kötvények Magyar Államkötvények Diszkont Kincstárjegyek Befektetési jegyek (határozott futamidejű) Jelzáloglevelek Belföldön kibocsátott részvények Befektetési jegyek (határozatlan futamidejű) Külföldön kibocsátott részvények Határidős ügyletek Összesen: Kiegészítő melléklet a évi éves beszámolóhoz 13

14 Befektetések főbb adatainak földrajzi megoszlása december 31-én: adatok eft-ban Megnevezés Befektetések időszak végi értéke könyv szerinti értéken Befektetések időszak végi értéke - piaci értéken Befektetésekből a részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok - piaci értéken ÖSSZESEN: Európai Gazdasági Térség összesen EU tagországok összesen Ausztria Cseh Köztársaság Lengyelország Luxemburg Magyarország Németország Egyéb ország Amerikai Egyesült Államok Egyéb más országok Befektetések főbb adatainak devizanemenkénti megoszlása december 31-én: adatok eft-ban Megnevezés Befektetések időszak végi értéke - könyv szerinti értéken Befektetések időszak végi értéke - piaci értéken HUF EUR USD Egyéb Összesen A Pénztár opciós ügyleteket nem kötött. A Pénztárnak egyéb függő és jövőbeni (biztos) kötelezettsége, kölcsönbe adott értékpapír és kockázati tőkealapjegy állománya nincs. Kiegészítő melléklet a évi éves beszámolóhoz 14

15 7. Immateriális javak és tárgyi eszközök Bruttó érték alakulása (eft): Bruttó érték alakulása Eft Nyitó Csökkenés Növekedés Záró Immateriális javak Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Gépek, berendezések Járművek Beruházások, felújítások Összesen: Értékcsökkenés alakulása (eft): ÉCS alakulása Eft Nyitó Csökkenés Növekedés Záró Immateriális javak Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Gépek, berendezések Járművek Összesen: Követelések alakulása Adatok eft-ban Jogcím év év Tagdíjkövetelések Tagi kölcsönök Rendszeres támogatásokhoz kapcsolódó követelés Befektetési tevékenységből származó követelés Pénztártagokkal szembeni egyéb követelés Munkavállalókkal szembeni követelések 0 62 Összesen: Kiegészítő melléklet a évi éves beszámolóhoz 15

16 9. Kötelezettségek állománya Adatok eft-ban Jogcím év év Tagokkal szembeni kötelezettségek Kötelezettség áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Rövid lejáratú hitelek 1 0 Vagyonkezelővel szembeni kötelezettség Letétkezelővel szembeni kötelezettségek Pénztárfelügyelettel szembeni kötelezettségek Költségvetési befizetési kötelezettségek Jövedelem elszámolási számla Azonosítatlan függő befizetések Egyéb rövid lejáratú kötelezettség Összesen: Aktív időbeli elhatárolások részletezése Adatok eft-ban Jogcím év év Bevételek aktív időbeli elhatárolása 5 0 Költségek és ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Összesen: Kiegészítő melléklet a évi éves beszámolóhoz 16

17 A költségek aktív időbeli elhatárolása között a következő tételek találhatók: Jogcím eft - biztosítási díjak 16 - rendszergazda szolgáltatás díja 78 - fiókbérleti díj 27 Összesen: Passzív időbeli elhatárolások Adatok eft-ban Jogcím év év Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Összesen: Bevételek passzív időbeli elhatárolása között a tagi kölcsönök után elszámolt, de a tárgyévet követő időszakot megillető kamat került kimutatásra. A költségek passzív időbeli elhatárolása között a következő tételek találhatók: Jogcím eft - könyvvizsgálói díj informatikai szolgáltatás díja iroda bérleti díja 45 - egyéb igénybevett szolgáltatások 26 Összesen: Kiegészítő melléklet a évi éves beszámolóhoz 17

18 12. Céltartalékok alakulása, alapokat érintő rendezések Adatok eft-ban Céltartalék megnevezése Nyitó állomány Változás Záró állomány Megoszlás Működési céltartalék Fedezeti céltartalék ,00% - Egyéni számlákon ,96% - Szolgáltatási számlákon ,04% Likviditási és kockázati ,00% céltartalék - Értékelési különbözetre ,22% - Egyéb likviditási célokra ,62% - Azonosítatlan befizetések ,16% hozamára Meg nem fizetett tagdijak ,00% tartaléka - Működési célú ,26% - Fedezeti célú ,67% - Likviditási és kockázati célú ,07% Céltartalékok összesen Alapokat érintő rendezések eft Fedezeti céltartalékot érintő rendezések: azonosított függő tételek hozama tagdíjat nem fizető tagoktól levont hozam egyéb rendezés 17 Likviditási céltartalékot érintő rendezések: azonosított függő tételek hozama 16 - tagdíjat nem fizető tagoktól levont hozam kilépők, átlépők, visszautalt szolgáltatás leírása függő tételek hozamának átvezetése értékhatár alatti negatív elszámolások leírása egyéb rendezés -108 Függő tételekre képzett céltartalékot érintő rendezések: azonosított függő tételek hozama fedezeti tartalékra azonosított függő tételek hozama likviditási tartalékra azonosított függő tételek hozama működési tartalékra függő tételek hozamának átvezetése likvid tartalékra -125 Működési céltartalékot érintő rendezések: azonosított függő tételek hozama 22 - tagdíjat nem fizető tagoktól levont hozam Kiegészítő melléklet a évi éves beszámolóhoz 18

19 Specifikus rész 13. Mutatószámok Gazdálkodást közvetlenül jellemző mutatók év év 1. Tagdijbevétel / összes bevétel tartalékonként - Fedezeti tartalék 32,02% 33,90% - Likviditási tartalék 12,09% 22,47% - Működési tartalék 39,05% 50,28% 2. Befektetési tevékenység bevétele / összes bevétel tartalékonként - Fedezeti tartalék 45,08% 45,58% - Likviditási tartalék 69,09% 58,26% - Működési tartalék 1,81% 1,24% 3. Támogatások, adományok / összes bevétel tartalékonként - Fedezeti tartalék 0,40% 0,39% - Likviditási tartalék 0,00% 0,00% - Működési tartalék 18,03% 0,47% 4. Tagok egyéb befizetései+egyéb és rendkívüli bevételek/ összes bevétel tartalékonként - Fedezeti tartalék 22,50% 20,13% - Likviditási tartalék 18,82% 19,27% - Működési tartalék 41,11% 48,01% 5. Anyagjellegű ráfordítások / működéssel kapcsolatos költségek, ráfordítások 38,50% 33,25% 6. Bér és személyi jell. kiadások / működéssel kapcsolatos költségek, ráfordítások 28,80% 27,32% 7. Egyéb költségek, ráfordítások / működéssel kapcsolatos költségek, ráfordítások 32,61% 39,43% 8. Rendkívüli ráfordítások / működéssel kapcsolatos költségek, ráfordítások 0,09% 0,00% 9. Likviditási tartalék egyes tartalékai / likviditási tartalék záró állománya - Értékelési különbözetre 0,29% 0,22% - Egyéb kockázatokra 98,56% 99,62% - Azonosítatlan befiz. hozamára 1,15% 0,16% Kiegészítő melléklet a évi éves beszámolóhoz 19

20 Egyéb mutatók év év Egyéni számlák állományának átlagos értéke Ft/fő Egy főre jutó átlagos havi befizetés Ft/fő/hó Kiegészítő melléklet a évi éves beszámolóhoz 20

21 14. Pénztár befektetési politikája Gazdasági növekedés Makrogazdasági összefoglaló Idén a visszafogott európai átlaghoz képest dinamikusan bővült a magyar gazdaság. A növekedéshez nagyobb mértékben járult hozzá a belföldi kereslet a lakossági fogyasztásnak, valamint a magán és állami beruházásoknak köszönhetően. Tovább bővült az export, melyen belül kiemelkedő volt a turisztikai, szállítási és egyéb szolgáltatások mértéke, ám az áruexport volumene lecsökkent, összhangban az ipari kibocsátás lendületvesztésével. Ágazati szempontból az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság járult hozzá legnagyobb mértékben a kibocsátáshoz, ám a hozzáadott értéke az iparnak és az építőiparnak is lecsökkent, míg a szolgáltató szektoré nőtt. A következő években a növekedés motorja a hazai kereslet lehet. A lakossági fogyasztást meghatározó óvatossági megfontolások oldódhatnak a jövőben, ez látható a reáljövedelemre érzékeny keresletű termékek (élelmiszer, nem tartós fogyasztási cikkek) iránti megemelkedett fogyasztásból. Növekedett egyúttal a lakossági hitelezések mértéke is, mind a fogyasztási hitelek és a lakáshitelek területén is, ami az emelkedő reáljövedelmeknek és a csökkenő kamatoknak tulajdonítható. A magánberuházásokat idén az EU támogatások gyorsuló lehívása, a növekedési hitelprogram kedvező hitelfeltételei, valamint a növekvő kereslet stimulálta. Az egyes szektorokon belül kiemelkedő volt a feldolgozóipari beruházás, mely az autóipari termelésnek beszállító tevékenységekhez köthető, továbbá jelentősek voltak a mezőgazdasági beruházások is. Az állami tulajdonban lévő vállalatok beruházásai elsősorban a tömegközlekedés fejlesztéséhez és vízgazdálkodási projektekhez köthetők. Lakossági szinten a válság miatt korábban elhalasztott beruházások - jellemzően lakásfelújítások- megvalósítása meghatározó volt az elmúlt időszakban. Infláció A harmadik negyedévben is alacsony szinteken maradt az infláció Magyarországon. A közvetlen fogyasztói árindex alacsony mértékben negatív tartományba süllyedt, ám a változékony árú termékek (pl.: élelmiszer) és a hatóságilag módosított áraktól megtisztított maginfláció alapján továbbra sem beszélhetünk deflációról. A csekély pénzromlást támogatta az alacsony nemzetközi infláció, az olaj világpiaci árának meredek csökkenése, azonban a leértékelődő forint áttételesen inflációt gerjesztő hatású lehet az importtermékeken keresztül. Ez előbbi hatást ellentételezi viszont a kereskedelmi partnerek mérsékelt termelése, mely továbbra is Kiegészítő melléklet a évi éves beszámolóhoz 21

22 kihasználatlanul hagyhatja a hazai export kapacitásokat, így mérsékelve tovább az inflációt. Költségvetés, egyensúly A külső államadósság a GDP 39%-ára növekedett a már meglévő állampapírok felértékelődése miatt, amely az az alacsony hozamoknak volt köszönhető, valamint közrejátszott a forint 1%-os gyengülése az euróval szemben. A nettó finanszírozási képesség magas szinten stabilizálódhat 2015-ben és 2016-ban. A lakossági és vállalati magas finanszírozási képesség mellett alacsony maradhat az állam finanszírozási képessége. A nettó export hozzájárulása viszont a finanszírozási többlethez képest elapadhat. A lakossági rész a csökkenő eladósodottságnak, a vállalati rész pedig az olcsó hiteleknek és a növekedési hitelprogramnak köszönhetően. A nominális GDP növekedéstől elmaradóan növekvő társadalombiztosítási kiadások a költségvetési egyensúly fenntartását segíti. A 2014-es költségvetési hiány a GDP 2,5%-2,6%-ára rúghat, ami kedvezőbb a korábbi előrejelzéseknél. Magyarország külső egyensúlyi többlete a GDP 8%-ában stabilizálódott az elmúlt negyedévek adatai alapján, amihez főleg az EU-s transzferek felhasználása és a gazdaság visszamenőleg is jelentős külkereskedelmi többlete járult hozzá. Munkaerőpiac A munkanélküliségi ráta 7,6%-ra apadt, amihez hozzájárult a májusban megtorpant közmunkaprogram újbóli felfutása, valamint a versenyszférában apránként növekvő munkakereslet. A gazdasági növekedéssel tovább bővülhet a foglalkoztatottság, elsősorban a versenyszférában jelentkezhet a közeljövőben. A fokozódó munkakereslet, valamint az üzemanyagok árának csökkenése, az általános árszint csökkenésével a reálbérek értékének növekedését idézhetik elő, ami a lakosság eladósodottágának mérséklése mellett a fogyasztást is dinamizálhatja. Állampapírpiac, CDS felár Az elmúlt negyedévben a hozamgörbe jelentős változáson ment keresztül, meredeksége több mint 100 bázisponttal csökkent. Az éven belüli állampapírok hozamai tartósan, továbbra is alapkamat szintje alatt tartózkodtak, melynek oka a bőséges likviditás, régiós alacsony hozamkörnyezet. 3 hónapos aukciós hozamszintek elérték az 1,3-1,4 szinteket. Az éven túli állampapírok hozamai történelmi Kiegészítő melléklet a évi éves beszámolóhoz 22

23 mélypontra süllyedt, különösen a éves futamidejű papírok esetében, mely közel 1 %-ot mérséklődött a negyedév során. Jelentős hozamesés oka az EKB által lebegtetett likviditásbővítésnek volt köszönhető. Annak érdekében, hogy az államadósság ne halmozódjon még az olcsó finanszírozás adta körülmények között sem, az államadósság kezelő központ visszafogta az összes kibocsátott mennyiséget. A forint államkötvények CDS felára lényegében változatlan maradt, a devizakötvények kockázati felára pedig csökkent. Forint árfolyam A forint árfolyama számottevő árfolyam ingadozás mellett gyengült a negyedik negyedévben a legfontosabb devizákkal szemben (EUR, USD, CHF). Jellemzően es sávban mozgott a forint az euróval szemben, majd a felerősödött orosz helyzetnek köszönhetően év végére megközelítette a 318-as szintet. A sokak által várt év végi korrekció az árfolyamban aminek következtében alacsonyabb államadósság vált volna elérhetővé végül elmaradt. A deviza alapú hitelek forintosításával a gyengülő árfolyam következtében nem szenvednek el veszteséget a hitelesek, és az exportorientált vállalatok nyereségére jótékony hatással van. Alapkamat A Magyar Nemzeti Bank júniusában átmenetileg befejezte a két évig tartó kamatcsökkentő ciklusát. A jegybanki alapkamat 2,1%-on állapodott meg a második félévben és további kamatcsökkentésre csak március és április hónapjaiban került sor. A kedvező nemzetközi kamat és inflációs környezet miatt a jegybanki alapkamat két lépcsőben 1,8%-ra csökkent. Részvénypiaci összefoglaló Az előző évek határozott emelkedő trendje után 2014, számos meghatározó részvénypiacon nagyobb ingadozásokat hozott. Az ukrán-orosz háborús veszély, Krím katonai elfoglalása, majd az ezt követő diplomáciai fenyegetések már az év első felében negatívan hatottak a befektetői hangulatra, a gazdasági szankciók és a rubel/hrivnya látványos gyengülése pedig a harmadik negyedévtől érzékelhetően hatott az európai ipari termelési adatokra. A dollár erősödése egy markáns, meghatározó trend maradt az év második felében, a forinttal szemben mintegy 20%-kal tudott erősödni éves szinten az amerikai deviza. Kiegészítő melléklet a évi éves beszámolóhoz 23