MAGYARORSZÁG A DUALIZMUS KORA Kozári Monika

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYARORSZÁG A DUALIZMUS KORA 1867-1914. Kozári Monika"

Átírás

1 16 MAGYARORSZÁG T Ö R T É N E T E A DUALIZMUS KORA Kozári Monika

2 KOZÁRI MONIKA A dualizmus kora Főszerkesztő Romsics Ignác KOSSUTH KIADÓ

3 írta: Kozári Monika Főszerkesztő: Romsics Ignác Sorozatszerkesztő: Nagy Mézes Rita Képszerkesztő: Demeter Zsuzsanna A térképeket készítette: Nagy Béla A kötetet tervezte: Badics Ilona Kiadói programvezető: Szuba Jolanta Kiadói programkoordinátor: Winter Angéla A képek válogatásában részt vett: Vajda László Közreműködő intézmények: Budapesti Történeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Országos Levéltár, Országos Széchényi Könyvtár, amelyek a sorozat képanyagát a rendelkezésünkre bocsátották. Egyéb források: Budapest Főváros Levéltára, ELTE Természetföldrajzi Tanszék, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Közlekedési Múzeum (Budapest), Magyar Képek Archívum, Magyar Nemzeti Galéria, MTA Művészeti Gyűjtemény, MTA Történettudományi Intézet, Petőfi Irodalmi Múzeum, Soproni Múzeum (Sopron) Fotók: Berényi Zsuzsa, Czikkelyné Nagy Erika, Dabasi András, Farkas Árpád, Gottl Egon, Jaksity László, Képessy Bence, Nagy Zoltán, Soós Ferenc, Szalatnyay Judit, Szelényi Károly, Szepsy Szűcs Levente ISBN Minden jog fenntartva Kossuth Kiadó 2009 Kozári Mónika 2009 Felelős kiadó Kocsis András Sándor a Kossuth Kiadó zrt. elnök-vezérigazgatója A kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének a tagja Műszaki vezető Badics Ilona Nyomdai előkészítés Veres Ildikó Korrektor Török Mária Képkidolgozás GMN Repró Stúdió A nyomtatás és a kötés a debreceni nyomdászat több mint négy évszázados hagyományait őrző Alföldi Nyomda zrt. munkája Felelős vezető György Géza vezérigazgató /

4 Tartalom A DUALISTA RENDSZER KIALAKULÁSA ÉS KONSZOLIDÁCIÓJA Az alkotmányos keretek és a politikai intézményrendszer 8 A pártviszonyok átrendeződése 27 Tisza Kálmán miniszterelnöksége 34 GAZDASÁG, TÁRSADALOM, MŰVELŐDÉS A gazdaság fejlődése 48 A társadalom átalakulása 59 Kulturális modernizáció 69 VÁLSÁGTÜNETEK A SZÁZADFORDULÓN Reformtörekvések és válságjelek az 1890-es években 78 Tisza István konszolidációs kísérlete 92 Az os politikai válság és a koalíciós kormány 97 Tisza és a munkapárti kormányok a háború előtt 105 Ajánlott irodalom 112

5

6 A dualista rendszer kialakulása és konszolidációja Az alkotmányos keretek és a politikai intézményrendszer A pártviszonyok átrendeződése 27 Tisza Kálmán miniszterelnöksége 34

7 Az alkotmányos keretek és a politikai intézményrendszer A kivilágított Nemzeti Múzeum, február 18. Fametszet Ferenc József február 17-én Andrássy Gyula grófot nevezte ki magyar miniszterelnökké. Ezzel alkotmányos korszak vette kezdetét Magyarország történelmében. Andrássy kormánya a parlamentnek felelős kormány volt. Ezt megelőzően volt már egy parlamentnek felelős kormány, a Batthyány-kormány, amely 1848-ban csak rövid életű lehetett. A kiegyezést követően azonban az első világháborúig valamennyi magyar kormány az országgyűlésnek volt felelős. Ez döntő különbség a korábbi rendi és abszolutista korszakokhoz képest, amikor a kormány az uralkodónak volt felelős. Deák Ferenc, 1860-as évek. Peez Henrik olajfestménye Az lett volna a kézenfekvő, hogy az abszolút politikai tekintély, Deák Ferenc legyen a miniszterelnök, hiszen a kiegyezésnek magyar részről ő volt a megalkotója. Deák azonban távol tartotta magát a további politikai szerepvállalástól és nem vállalta el a miniszterelnöki tisztet. Megmaradt képviselőnek. Andrássy Gyulát ő ajánlotta Ferenc Józsefnek. Andrássy kinevezése az idők változását jelezte és mindkét féltől, az uralkodótól és Andrássy Gyulától is nagyfokú rugalmasságot igényelt. Andrássy a szabadságharcban a Habsburg-ellenes oldalon állt. A Zemplén megyei nemzetőrség élén részt vett a pákozdi és a schwechati csatában. Majd a kormány konstantinápolyi követe lett. A szabadságharc után Párizsban élt. Itthon távollétében halálra ítélték, és 1851-

8 ben jelképesen felakasztották. Emiatt kapta a párizsi szalonokban a szép akasztott" nevet. Másfél évtized múlva pedig Magyarország miniszterelnöke lett. Andrássy nagyon jó képességű ember volt, gyors észjárással megáldva. Auditív és nem vizuális, vagyis nem szeretett előterjesztéseket olvasgatni, azt igényelte, hogy az adott témában járatos szakértők készítsék fel a tárgyalásokra. Első hallásra nagyon sok mindent megjegyzett és kiváló előadó volt. Azt a benyomást tette a környezetére, mintha a terítéken lévő ügyben nagyon jól felkészült lenne. Emellett határozott volt és döntésképes, és nem szenvedett önbizalomhiányban sem. Mindezek a tulajdonságok nagyon is fontosak voltak ahhoz, hogy eredményes lehessen, mert óriási feladatot vállalt magára a miniszterelnöki tisztség elfogadásával. A kiegyezéssel ugyanis egy rendszerváltást kellett kiteljesíteni. A korábbi rendi államot polgári állammá kellett formálni. Ez döntően az első kormány feladata volt, bár közel sem ért a végére. Sok feladat volt, és az államélet sok területén ben az uralkodó a kiegyezés részeként visszaállította az ország területi egységét (amit egyébként 1850-ben ő szüntetett meg). Visszacsatolták a Szerb Vajdaságnak és Temesi Bánságnak elnevezett délvidéki részeket és keleten a Partiumot. Megszüntették az abszolutizmus által bevezetett öt katonai kerületet és helyreállították a hagyományos megyerendszert. A megyék újra nemcsak közigazgatási egységek voltak, hanem politikai jogok birtokosai is. Horvátország is ismét integráns részét alkotta a Szent István-i államtestnek. Erdély azonban még különálló volt, és Horvátországgal is ki kellett alakítani az együttélés kereteit folyamán mindkettőre sor került, Erdély unióját két évtized alatt már másodszor valósították meg. Az unió kimondása azonban nem jelentette egyszersmind a jogharmonizáció megvalósítását is, még évtizedekig éltek eltérések az erdélyi és a magyarországi jogrend között. Andrássy Gyula gróf ( ) Zemplén vármegyében, Tőketerebesen született március 8-án. A 19. században az arisztokrata és nagybirtokos családok gyermekei nem jártak iskolába, házitanítók tanították őket. Ismereteiket saját családi könyvtárukból gyarapították éves koruktól utaztak, 2-3 évet Nyugat-Európában töltöttek. A leghíresebb egyetemeken hallgattak egy-egy szemesztert, Andrássy Gyula, Schrecker Ignác 1867 körül. felvétele minthogy az egyetemi tanulmányoknak még nem volt előfeltétele az érettségi vizsga, amit Magyarországon egyébként is csak ben lehetett először letenni. Andrássy diplomáciai, jogi és közgazdasági ismereteit gazdagította Németországban és Angliában. Franciául és németül anyanyelvi szinten tudott. Jól tudott úszni, lovagolni és kiválóan rajzolt. Igazi művészlélek volt, színes egyéniség, csapongó szellem és rengeteg ötlet jellemezték. A kor szépségideálja szerint szép férfi volt, megdobogtatta a hölgyek szívét.a politikában először Széchenyi István volt rá nagy hatással, akit személyesen is jól ismert ben Zemplén vármegye országgyűlési követe lett ellenzéki követutasítással és Kossuthhoz csatlakozott áprilisában megyéje főispánja lett, később a megyei nemzetőrség parancsnoka májusától a kormány küldöttje volt Konstantinápolyban. A világosi fegyverletétel után Párizsban és Londonban élt. Franciaországban vette feleségül Kendeffy Katinka grófnőt. Az emigrációban szakított korábbi politikájával és az Ausztriával való megegyezést kereste ban amnesztiát kapott és hazatérhetett. Részt vett az es és az 1865-ös országgyűléseken. Deák köréhez csatlakozott és aktív szerepet vállalt a kiegyezés előkészítésében február 17-től november 14-ig miniszterelnök volt, majd 1871 novemberétől a Monarchia közös külügyminisztere október 8-án mondott le, miután még előző nap aláírta Németországgal a kettős szövetségi szerződést. Ezután teljesen visszavonult a politikától február 18-án hunyt el a Fiume melletti Voloscában. Az 1868: XXX. törvénycikkel a magyar-horvát kiegyezés is megtörtént. A törvényben elismerték Horvátország belpolitikai önállóságát, és biztosították a horvát nyelv használatát. A horvát tartománygyűlés parlamentként működött. A végrehajtó hatalom élén a bán állt, akit

9 Az Osztrák-Magyar Monarchia az uralkodó nevezett ki a magyar minisztertanács javaslata alapján. A horvát-magyar együttélés azonban a dualizmus évtizedei során éppúgy nem volt problémamentes, mint ahogy az osztrák-magyar sem. Még két fontos területi kérdés várt megoldásra, a Katonai Határőrvidék polgárosítása és Fiume hovatartozása. A Határőrvidéket a török elleni harcok idején hozták létre, de az udvarnak érdekében állt azt követően is fenntartani, mert az esetleges magyar ellenállással szemben bevethető katonai erőt képviselt. Andrássy már 1867 augusztusában felségfolyamodványban kérte az uralkodót a Határőrvidék feloszlatására és a közigazgatási rendszerbe való beolvasztására, de ez az igény igen komoly ellenállásba ütközött. A Határőrvidék ugyanis igazgatásilag nem Magyarországhoz, hanem a közös hadügyminiszter hatáskörébe tartozott, és a közös hadvezetés, valamint az osztrák birodalmi centralisták ellenezték megszüntetését. Andrássy azzal érvelt, hogy a Határőrvidék fenntartása veszélyezteti az alkotmányos kormányzást és lehetőséget adhat az abszolutizmus bevezetésére. A tényleges feloszlatás még igen vontatottan haladt, és csak az 1880-as évek elején fejeződött be. Fiume a magyar-horvát kiegyezés óta a Magyar Koronához csatolt külön test volt. Hovatartozása a magyar közgondolkodásban nagyon fontos szerepet töltött be, az a város volt a kikötő, a kijutás a tengerre. Andrássy ebben is eredményes volt, mert elérte Ferenc Józsefnél, hogy július 28-án az uralkodó királyi leiratban a magyar országgyűlést bízta meg a Fiume és kerülete közigazgatására vonatkozó törvényes teendőkkel, a végrehajtó hatalom

10 gyakorlásával pedig a magyar minisztertanácsot, igaz csak ideiglenes jelleggel. A választott fiumei képviselőtestület autonómiát kapott, vagyis egy kompromisszumos köztes megoldás született. Ez volt a fiumei provizórium, amelynek értelmében a város egy, a király által kinevezett kormányzó fennhatósága alá került. A magyar minisztertanács a magyarországi törvények hatályát kiterjesztette Fiumére is, ahol a hivatalos nyelv az olasz volt. Így a magyar törvényeket egészen az 1870-es évek közepéig olaszra is lefordították és megjelentették, amit végül takarékossági okokból szüntettek meg. A legfontosabb állami intézmények közül a magyar országgyűlés 1865 óta működött. Megújítása még nem volt esedékes, a következő választásokra csak 1869-ben került sor. Ezt az országgyűlést még az 1848-as választójogi törvény alapján választották, amely a lakosság mintegy 10 százalékának biztosított választójogot. (Európában egyedül Angliában voltak valamivel többen választásra jogosultak.) A magyar választójogi törvény korszerű volt. Szakított a korábbi rendi szemlélettel, a nemesi előjogokat nagymértékben visszaszorította, ha nem is szüntette meg teljesen. A kö- Választójog 1874-ig az 1848: V. tc-t használták. A választójog cenzusos volt. Vagyoni, jövedelmi és értelmi cenzust használtak. A korabeli Európában (Svájcot kivéve) Magyarországon volt a legalacsonyabb a cenzus. A cenzus földtulajdon esetén legalább 1/4 telek, amely elég tág kategória, mert Magyarországon az 1/4 telek 5,75 és 15 hold között ingadozott. Városokban 300 forint értékű ingatlan. Erdélyben más cenzusok voltak. Választójoguk volt a 20. életévüket betöltött férfiaknak és választhatóak voltak a 24 év feletti férfiak, amennyiben a cenzusnak megfeleltek. Meghagyták azoknak a választójogát is, akik 1848 előtt előjogaik alapján választhattak. A dualizmus során 1874-ben és 1913-ban született újabb választójogi törvény ben földbirtok esetében fenntartották az 1/4 telket. A többi kategóriában az adóhoz kötötték a cenzust: a vidéki iparos 6 forint, a városi 10 forint 50 krajcár után volt választójogosult. A házbéradó esetében 15 forint 75 krajcár fölött. A föld- és háztulajdon esetében 5 forint, csak háztulajdon esetén 6 forint adóminimum felett. És választók voltak az (állásban lévő) elsősorban diplomás értelmiségiek, mint a papok, hivatalnokok, tanárok és tanítók, írók és művészek, ügyvédek és közjegyzők, és az egészségügyi személyzet. Számuk nagyon kicsi volt az összlakossághoz viszonyítva. A választások nyílt szavazással bonyolódtak. vetállítást felváltotta a népképviselet. Igaz, hogy a választójogot cenzushoz kötötték, de ez egyáltalán nem volt kirívó, Svájcot leszámítva, ahol parlamentáris állam műkö- Fiume látképe

11 A balközép az országgyűlésen. A felszólaló Tisza Kálmán. Fametszet a Vasárnapi Újságíró/, 1868 Főrendiház dött, mindenhol természetes volt még ekkor a cenzus. A választójog nagyon fontos kérdés volt, amely azt a célt szolgálta, hogy a kiegyezéssel uralomra került magyar vezető rétegek a hatalmukat a továbbiakban is meg tudják A magyar kétkamarás országgyűlés felsőháza között. Az 1848 előtti rendi országgyűlés felsőtáblájának a jogutódja. Létszáma 1885-ig 834 fő volt. Tagja volt a nagykorú arisztokrata férfiak közül mindenki, aki folyamodott a tagságért az uralkodóhoz; az indigónak, tehát a honosított arisztokraták is; továbbá az uralkodócsalád tagjai; az ország zászlósurai; a főispánok; a római és a görög katolikus, illetve az ortodox püspökök; a fiumei kormányzó és a horvát tartománygyűlés három küldötte ben megreformálták, mert ebben a formában teljesen működésképtelen volt, összetétele pedig anakronisztikus. Politikai irányvonala már nagyon elütött a képviselőház nemzeti liberális beállítottságától. A reform alapján kimaradtak belőle a főispánok és a címzetes püspökök. Az arisztokraták részvételét vagyoni cenzushoz kötötték, csak a legalább 3000 korona földadót fizetők lehettek tagok. A honosított arisztokratákat döntés elé állították, hogy az osztrák vagy a magyar felsőházban kívánnak-e tevékenykedni. Újonnan bekerült a Kúria elnöke és másodelnöke, a budapesti királyi ítélőtábla elnöke, a pannonhalmi főapát, a református és az evangélikus egyház 3-3 legidősebb püspöke és 3-3 főgondnoka, az unitárius egyház egy képviselője és 50 tag, akiket a király nevezett ki a minisztertanács előterjesztése alapján. A kimaradó arisztokraták közül a főrendiház választhatott 50 élethossziglani képviselőt. tartani. Az Andrássy-kormány idején azonban még nem volt égető kérdés a választójog megváltoztatása, azaz szűkítése. Majd csak az 1869-es és 1872-es választások tapasztalatai alapján érezték úgy a későbbi kormányok, hogy ebben lépniük kell ig háromévenként, attól kezdve ötévenként voltak országgyűlési választások. Az országgyűlés felsőházának, a főrendiháznak születési jogon tagja volt minden nagykorú arisztokrata férfi. Elméletben ez egy több száz fős testület volt, a gyakorlatban azonban csak töredékarányban vettek részt az üléseken. Működése így is meglehetősen nehézkes volt. Andrássy tervbe vette a főrendiház reformját, amelyet azonban elkezdeni sem tudott. Az országgyűlés képviselőházában három párt foglalt helyet. A kormányon lévő Deák-párt - közel 250 képviselőjével - nagy túlsúlyban volt az országgyűlésben. Ok az ülésterem jobb oldalán ültek. Tőlük balra, de középen a Tisza Kálmán és Ghyczy Kálmán által vezetett balközép" párt foglalt helyet, amely az ülésteremben elfoglalt helyéről kapta a nevét. Több mint 90 képviselőjük volt. Az ülésterem bal oldalának szélső padjaiban a mintegy 20 fős szélbal" párt ült. Üléstermi helyeiket rávetítették a politikájukra is, a szélbal és a balközép baloldalként", a Deák-párt jobboldalként" határozta meg magát. Ezeknek az elnevezéseknek az égvilágon semmi közük nem volt ahhoz, amit ma értünk e kifejezések alatt. A Deák-pártban ült egy fős kis csoport, amely konzervatívnak tekintette magát. Sennyey Pál báró körül tömörültek. A kiegyezést ők is támogatták. Mint ahogy a Deák-párt is, hiszen a kiegyezést ők teremtették meg. A pártok közötti választóvonalat éppen a kiegyezéshez való viszonyuk jelentette, vagyis közjogi alapon szerveződtek meg. A balközép párt elfogadta a kiegyezés tényét, de nem értett egyet formájával. Magyarország nagyobb fokú állami önállóságát akarta megvalósítani a kiegyezés rendszerén, osztrák-ma-

12 gyar kereteken belül. A szélbal ennél radikálisabb volt, a perszonálunió alapjára helyezkedett és nem akart elismerni közös ügyeket Ausztria és Magyarország között. A balközép és a szélbal között emiatt elég éles határ húzódott, bár a kortársak számára ez a kiegyezés utáni egy évben még egyáltalán nem volt nyilvánvaló. A balközépen belül pedig dúlt a harc, mert a pártnak volt egy csoportja, köztük Jókai Mór, amely a szélballal való összefogást, esetleg egyesülést hirdette tavaszán aztán a balközép erői kompromisszumot kötöttek. Elhatárolták magukat a szélbaltól, de kiadtak egy a korábbinál sokkal radikálisabb közjogi programot, az úgynevezett bihari pontokat". Konzervativizmus A latin conservare (megőrizni, megtartani) szóból ered. Azt az irányzatot jelöli, amely a fennálló (esetleg elavult) politikai irányhoz vagy társadalmi intézményhez ragaszkodik, szembenáll az új eszmékkel. Mint politikai felfogás, világnézet a század fordulóján jött létre a nagy francia forradalom ellenhatásaként. Magyarországon a 19. század elejétől szerveződött politikai irányzattá. A kiegyezést követően a konzervatív csoport nem alakult párttá, a Deák-párt jobbszélén helyezkedett el. Mintegy 20 országgyűlési képviselő alkotta, Sennyey Pál báró volt a vezetőjük. Később az Egyesült Ellenzékben ( Habarékpárt"), majd a Mérsékelt Ellenzékben foglaltak helyet. Az 1870-es évek végétől két vezetője volt a konzervatív csoportnak, Sennyey mellett Apponyi Albert gróf. Apponyi vezetésével 1892-ben párttá alakultak, Nemzeti Párt néven. Nagyon sajátos pályát futottak be, mert konzervatív szellemiségük ellenére nem a kiegyezési rendszer védelmezői voltak, hanem nemzeti irányultságuk miatt a '67-es alaptól folyamatosan távolodtak és a függetlenségi ellenzékhez közeledtek. Bár az 1890-es években átmenetileg fuzionáltak a Szabadelvű Párttal, 1905-ben a Függetlenségi Párttal léptek koalícióra. SennyeyPál, 1885 körül nem volt véletlen, mert a főrendiház nagy befogadóképességű más terem híján a Nemzeti Múzeumban ülésezett. Mivel a két testület üzenetváltások formájában érintkezett egymással, közeli helyet kerestek. Így a főrendiház jegyzőjének csak át kellett sétálnia az utca túloldalára. A kormány a magyar minisztertanács" nevet viselte. A dualista rendszer idején hivatalosan mindvégig ez volt az elnevezése. A miniszterelnökön kívül kilenc reszortminiszter alkotta. Ténylegesen azonban általában csak nyolc személy foglalt helyet a miniszterelnökön kívül a minisztertanácsban, mert a miniszterelnök rendsze- A Deák-párt zöme, a balközép párt és a szélbal - amely válaszul a balközép lépésére 1868 áprilisában felvette a 48-as párt" nevet - egy dologban azonban közös talajon állt, mindannyian liberálisok voltak. A képviselőház számára 1865 szeptembere és 1866 áprilisa között elkészült egy önálló épület a Főherceg Sándor utcában (ma Bródy Sándor utca, az Olasz Intézet működik benne). A helyszín kiválasztása Képviselőház A magyar országgyűlés alsó kamarája, ig ez volt a neve. A dualizmusban 413 képviselő alkotta. Tagjait cenzusos választójog alapján választották, társadalmi helyzetre és foglalkozásra való tekintet nélkül (eltérően Ausztriától, ahol ezeket tekintetbe véve kuriális rendszer működött), vallástól és nemzetiségtől is függetlenül, a 24 év feletti férfilakosságból.

13 A képviselőház új épülete. Slowikowski Ádám színezett litográfiája, 19. század második fele rint még egy tárca vezetését ellátta. Andrássy például honvédelmi miniszter volt, Tisza Kálmán belügyminiszter, Wenckheim Béla a király személye körüli miniszter, Wekerle Sándor pénzügyminiszter. E tárcák mellett volt földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi; közmunka- és közlekedésügyi; vallás- és közoktatásügyi miniszter, igazságügy-miniszter és egy horvát- szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter ig így nézett ki a minisztériumok reszortok szerinti felosztása. Sajátossága a tárcák elosztásának, hogy 1867 februárjától kezdve volt a kormányban honvédelmi miniszter, noha ekkor még ténylegesen nem létezett a honvédség, amelyet csak 1868-ban állítottak föl. Ferenc József a közös hadsereg egységének megbontásához nem járult hozzá, de engedményt tett a magyaroknak azzal, hogy a honvédség felállítását engedélyezte. A paritás elve alapján Ausztriában is létrehozták az ottani honvédséget", a Landwehrt. A honvédség létrehozásának érdekében Andrássy is engedményre kényszerült. El kellett ismernie a hadsereg egységének fenntartását, és el kellett fogadnia, hogy a honvédség keretei között nem állíthatnak föl tüzérségi és műszaki alakulatokat. Az 1867-es magyar kormány. Gobelinkép Andrássy kormányában először öt arisztokrata, három gróf és két báró volt. A kiegyezés utáni magyar politikai élet jól ismert személyiségei lettek a miniszterek, mint például Wenckheim Béla báró, Gorove István, Horvát Boldizsár, Mikó Imre gróf, Lónyay Menyhért, Kerkapoly Károly, Eötvös József báró. Eötvös már a Batthyány-kormányban

14 A Sándor-palota a Szent György téren, 1872.Zograf és Zinsler felvétele is betöltötte a vallás- és közoktatásügyi tárcát. Lónyay és Wenckheim később miniszterelnökök lettek, Gorove István pedig a Szabadelvű Párt elnöke. Ki-ki a maga területének jó gazdája volt, zömük meggyőződéses liberális. Az ő köreikben természetes volt, hogy utaztak, világot láttak, tapasztalatokat szereztek. Olvasottak, széleskörűen műveltek voltak, több nyelven beszéltek. Tisztában voltak a nyugat-európai állam- és jogfejlődéssel, többen a közgazdaságot is tanulmányozták. Tudták, hogy a világ hol tart, mi a korszerű, és azt, ahogy lehetőséget kaptak, megpróbálták átültetni a hazai viszonyok közé. Sem Andrássy, sem a korszak egyetlen miniszterelnöke nem lehetett volna egymagában sikeres, ez csak jól kiválasztott csapattal volt lehetséges. A minisztertanács a budai várban, a Sándor-palotában tartotta üléseit. Az Andrássy-kormány első intézkedéseinek egyike az volt, hogy kialakítsa az uralkodóhoz való viszonyát. Az március 17-ei minisztertanácson hoztak egy titkos határozatot, amelyben az uralkodó kívánságának megfelelően kimondták, hogy törvényjavaslat csak az uralkodó előzetes engedélyével kerülhet az országgyűlés elé (előszentesítési jog). A magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvekben ennek létét sosem kendőzték el, azt a formulát használták, hogy a minisztertanács felhatalmazza a minisztert, hogy az uralkodó előzetes jóváhagyásának kieszközlése után" terjeszsze a törvényjavaslatot az országgyűlés elé. A minisztertanácsi jegyzőkönyvek azonban nem voltak nyilvánosak. Az igen széles körű uralkodói felségjogok a korabeli Európában már nem voltak szokványosak. Nemcsak a magyar minisztertanács működését korlátozták, hanem az osztrákét is. Az előszentesítési jog mellett az uralkodó elnapolhatta és feloszlathatta az országgyűlést, az ő elhatározásán múlott a miniszterelnökök és a miniszterek kinevezése, ő volt a legfőbb hadúr is, a jogkörébe tartozott a hadsereg vezérlete és vezénylete, valamint a hadüzenet. Főkegyúri jogokat gyakorolhatott és nemességet adományozhatott. Más kérdés, hogy Ferenc József, ha már egyszer hozzájárult ahhoz, hogy alkotmányos keretek között uralkodjék, javarészt ki is tartott ezek mellett az alkotmányos formák mellett. Ez Magyarországon azt jelentette, hogy a mi-

15 I. Ferenc József ( ) Ferenc József a Szent István-rend díszruhájában. Olajfestmény december 2-tól ült a Habsburg Birodalom trónján. Magyarországon június 8-án koronázták meg. Az ország törvényei szerint csak ekkortól volt törvényesen elismert magyar király. Uralkodónak nevelték, abban a szellemben, hogy Istenen kívül semmilyen hatalomnak nem tartozik számadással. Az 1848-as forradalmak és a magyar szabadságharc, majd az as években elszenvedett nemzetközi kudarcok arra kényszerítették, hogy az uralkodásról vallott felfogását felülvizsgálja és alkotmányos uralkodóvá váljék. Egész tevékenységét a vallásosság, kötelességtudat és szorgalom jellemezte. Bár ő verette le a szabadságharcot, a kiegyezést követő évtizedekben a magyarok mégis elfogadták, ferencjóska" lett belőle. Kultusz övezte, képe sok lakás falán függött, a sors fintoraként sokszor Kossuth Lajos képe mellett. niszterelnököket egy-két kivételtől eltekintve az országgyűlési választásokon többséget szerzett pártból nevezte ki. Az országgyűlést nem napolta el és nem oszlatta föl a miniszterelnök egyetértése nélkül. Főnemesi címeket nem adományozott csak a minisztertanács előterjesztése alapján. Az előszentesítési joghoz valóban ragaszkodott, de amikor egyetlenegyszer megtörtént, hogy Trefort Ágoston úgy terjesztett be egy törvénytervezetet, hogy azt előzetesen nem hagyatta jóvá az uralkodóval, annak semmilyen következménye nem lett. Vagyis Ferenc József széles körű uralkodói felségjogaival nem élt vissza, törekedett a magyar kormányokkal való harmonikus együttműködésre. A kiegyezési törvényt a magyar országgyűlés már az Andrássy-kormány kinevezése és működésének megkezdése után fogadta el, március 30-án, 257:117 arányban ben a kiegyezéssel létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia. Megszületését annak köszönhette, hogy a Habsburg Birodalom legjelentősebb politikai tényezői

16 Ferenc József és Erzsébet királyné gyermekeikkel a gödöllői kastély kertjében Vmcenz Katzler litográfiája 1871 eljutottak addig a felismerésig, nincs más megoldás, mint kompromisszumok árán belső nyugalmat teremteni. Az uralkodó, I. Ferenc József megértette, hogy abszolutista rendszerét erőszakkal tovább nem tudja fenntartani, mert az elnyomó rendszer nagyon költséges és birodalma anyagi csődben van. Szembesült azzal, hogy további külföldi kölcsönökhöz csak akkor juthat, ha országában alkotmányos alapokra helyezi a politika működtetését. Ezt kérték tőle a magyar liberális arisztokraták és a politikai gárda gerinchadát adó köznemesek és az osztrák liberálisok is. A magyarok erőforrásai a több mint másfél évtizedes passzív ellenállásban kimerültek, tartalékaikat felélték. Hivatalokra és tőkére, hitelforrásokra volt szükségük. Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttét emellett nem kis mértékben Bismarck porosz miniszterelnök, a későbbi német kancellár politikájának és terveinek is köszönhette. Bismarck ugyanis hatalmi rendszerében számított erre a közép-európai birodalomra, amelynek döntő fontosságot tulajdonított. Érdekében állt, hogy Európának a középső részén egy erős birodalom álljon, amely ellensúlyt jelenthetett számára két jelentős, nagyhatalom szomszédjával, Franciaországgal és Oroszországgal szemben. Az 1848-as forradalmak és a magyar szabadságharc a Habsburgok tekintélyét lejáratták, birodalmuk erejét és a szilárdságába vetett hitet megingatták. Az 1849 és 1867 közötti időt Poroszország - az akkor legnagyobb és legerősebb német állam - jól használta fel. Ausztriát kiszorította a német egység megteremtéséért, annak vezetéséért folyó versenyből, majd ahelyett, hogy porig alázta volna, arra törekedett, hogy megerősítse. Ennek érdekében a magyarokkal való megegyezésre sarkallta a Habsburg Birodalmat, és igyekezett érdeklődését a német területekről Délkelet-Európa irányába fordítani. Anglia is érdekelt volt az erős közép-európai monarchia fönntartásában. Vagyis minden együtt volt ahhoz, hogy az átalakult Habsburg Birodalom alkotmányos keretek között, nagyhatalmi státussal tovább élhessen.

17 I. Ferenc József megkoronázása a Mátyás-templomban, június 8. Az akkori világot a 19. század második felében öt európai nagyhatalom irányította: Anglia, Franciaország, Németország (1871-ben vált egységes állammá), Oroszország és az Osztrák-Magyar Monarchia. A Monarchia nagyon sajátos államalakulat volt. Kifelé egységes birodalomnak tűnt, egységes külpolitikával és külgazdasággal, osztrák-magyar követségekkel, konzulátusokkal. Belül azonban két állam élt egymás mellett, amelyek belpolitikájukban és belső gazdasági ügyeikben önállóak voltak. A birodalom élén közös uralkodó állt, aki osztrák császár és magyar király volt. 1. Ferenc József csak a kiegyezési folyamat részeként vált törvényes magyar királlyá, mert - noha 1848 decembere óta ült a birodalom trónján - csak június 8-án koronázták magyar királlyá Budán, a Mátyás-templomban. A birodalom két felének saját kormányai voltak. (Itt csak a magyar kormányokat tárgyaljuk.) A birodalom Lajtán túli fele - amit osztrák félnek vagy Ausztriának szokás nevezni - nem szívesen határozta meg magát Ausztriaként, mert változatlanul egységes birodalomban gondolkodott, ahol a magyar különállásnak nem volt helye, és az ő mentalitásukban Ausztria az egész birodalmat jelentette. Ezért egy nagyon bonyolult névvel, a Birodalmi tanácsban képviselt országok és tartományok" elnevezéssel illették saját magukat. Ennek egyébként olyan oka is lehetett, hogy a soknemzetiségű Ausztria nemzetiségi politikájában a hagyományos tartományi különállás meghatározó volt. Birodalmi parlament a magyarok szívós ellenállása miatt nem alakulhatott. A két országnak külön törvényhozása volt. Alkotmányos államban a költségvetést a parlamentnek kell jóváhagynia, vagyis a közös költségvetés elfogadását is meg kellett

18 oldani. Ezt az ellentmondást, hogy birodalmi parlament ne jöhessen létre, de a közös költségvetés jóváhagyása mégis parlamenti keretek között történjen, úgy oldották föl, hogy létrehoztak egy sehol máshol nem létező intézményt, amely a delegáció nevet kapta. A delegáció az országgyűlés által kiküldött 60 tagú, külön osztrák és külön magyar bizottság volt. A kiegyezési törvényben aprólékosan beszabályozták, hogy a delegációk mikor, hol és milyen szabályokkal ülésezhetnek, és gondoskodtak arról, hogy a két delegáció együttes tárgyalást semmilyen körülmények között se tarthasson. Ugyanabban a teremben csak szavazás alkalmával ülhettek le, akkor viszont nem beszélhettek, hogy közös birodalmi parlament semmiképpen ne alakulhasson belőlük. Az Osztrák-Magyar Monarchiának voltak közös ügyei: a külügy, a hadügy és az ezek fedezésére szolgáló pénzügy. A közös ügyek képviseletére és intézésére közös állami szerveket kellett létrehozni. Ezek voltak a közös minisztériumok, a külügyminisztérium, a hadügyminisztérium és a pénzügyminisztérium. Mindháromnak Bécsben volt a székhelye. Sok-sok vita forrását jelentette, hogy a három miniszter alkot-e közös minisztertanácsot, és a közös minisztertanács közös kormánya-e a birodalomnak vagy sem. Ez utóbbin még az utókor is hajlamos vitatkozni. Ténylegesen a mindennapok kialakították a közös minisztertanács létét, működési rendjét, és illuzórikus volt azt képzelni, hogy egy ekkora birodalom működhet közös operatív hatalmi centrum nélkül. A közös minisztertanács ülésein részt vett az osztrák és a magyar miniszterelnök is, sőt időnként egy-egy kérdés tárgyalásához szakértőket is hívtak. A külügy, a hadügy és a közös pénzügy pragmatikus közös ügyek" voltak, amely nevét az 1723-ban kötött Pragmatica SanctiÓTÓl kapta. A Pragmatica Sanctio, az uralkodó és a rendek közötti egyezség a birodalom oszthatatlan és felbonthatatlan kormányzására és az örökösödés rendjére vonatkozott. Ezt olyan jogi alapnak tekintették a 19. század második felének közjogászai, amelyen a dualizmus rendszere nyugodott. A pragmatikus közös ügyek mellett teremtettek dualisztikus közös ügyeket" is, amelyeknek együttes kezelését a célszerűség diktálta. Ilyenek voltak a vám- és kereskedelmi ügyek, a közös pénzrendszer, a közlekedés területén néhány vasútvonal közös működtetése. Ezek a kérdések a két kormány közötti alkudozások tárgyát képezték. Még két dolgot soroltak a közös ügyek közé: azoknak az államadósságoknak a törlesztését, amelyeket még a Habsburg Birodalom vett föl a kiegyezés előtt, és amelyeknekviseléséből Magyarország is részt vállalt, és a birodalom működtetéséhez szükséges költségek viselését, amelyet kvótának neveztek. Ezeknél azt az arányt határozták meg, ahogy a terheket a két ország között felosztották. Az arány meghatározásában a két országgyűlés játszott szerepet. A magyar országgyűlés sok fontos törvényt alkotott Andrássy miniszterelnöksége alatt. A szabadságharc egyik legfőbb tanulsága az volt, hogy a magyarországi nemzeti- Az Osztrák-Magyar Monarchia országainak és tartományainak címerei

19 Az első magyar bizottság (delegáció) tagjainak csoportképe, 1868 Eötvös József, 1867 körül ségekkel rendezni kell a kapcsolatokat. Szembesülni kellett azzal, hogy Magyarország soknemzetiségű állam. Ezt az országot valóban sok nemzetiség lakta, nem négy, mint Svájcot. A magyar birodalomfélben a magyarok mellett éltek horvátok, románok, szlovákok, németek, szerbek, ruszinok, zsidók, mellettük pedig még jóval kisebb lélekszámú, más néptöredékek, például görögök, örmények, cigányok. Erdélyben, a Bácskában és a Bánátban egymással öszszekeveredve éltek a nemzetiségek. Mindezek ellenére akadtak olyan magyar politikusok, akik némi idealizmussal úgy képzelték, hogy Magyarorszá- 1 gon megteremthető a keleti Svájc". A zöm azonban úgy gondolkodott, hogy Magyarországon egy politikai nemzet van, és az a magyar. A többieknek biztosítani kell anyanyelvük használatának a jogát a közigazgatás helyi szintjein és a bíráskodásban, oktatásban, vallásgyakorlásban. A kiegyezéskor kimondták az állam valamennyi polgárának egyenjogúságát polgári és politikai tekintetben. Kollektív politikai jogok adásáról viszont szó sem lehetett, területi autonómiáról pedig végképp nem. A magyar politikusok az osztrákoktól eltérően esetleges föderalizálásban sem gondolkodtak ban persze a dolgok még meszsze nem tartottak itt, ezekre a követelésekre - a területi autonómia kivételével, mert azt már 1848-ban is követelték - a nemzetiségek részéről is csak fokozatosan, a dualizmus későbbi évtizedeiben került sor. A nemzetiségek politikai fejlődése, önszerveződése és a jogaik érvényesítésére irányuló egyre fokozottabb törekvés egy folyamat volt ban, amikor a magyar nemzetiségi törvény született, a világon egyedül Svájc-

20 ban létezett nemzetiségi törvény. A magyarországi törvény, az 1868: XLIV. tc. Deák Ferenc, Eötvös József és Horvát Boldizsár elképzeléseit tükrözte, akik óvták a magyar törvényhozást a nemzetiségekkel szembeni hatalmi, uralmi eszközök alkalmazásától. A törvény a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában" címet viseli. Biztosította a nemzetiségek nyelvi és kulturális jogait az alsófokú oktatásban és a közigazgatásban, valamint a bíráskodásban. Lehetővé tette, hogy középfokú oktatási intézeteket, tanítóképzőket és teológiákat tartsanak fönn. A nem magyar anyanyelvű állampolgárok jóval több lehetőséget kaptak anyanyelvük használatára, mint amenynyit az 1848 előtti nyelvtörvények biztosítottak. Bárki anyanyelvén szólalhatott föl a községi, a törvényhatósági és az egyházi gyűléseken. Anyanyelvén nyújthatott be beadványokat valamennyi hatósághoz, még a kormányhoz is, és a választ is anyanyelvén kellett megkapnia. Az alsó fokú bíróságok előtt, tehát a községi és a járási bíróságokon mindenkinek jogában állt anyanyelvén pereskedni. A felsőbb állami bíróságok nyelve a magyar volt, de ha egy ügy a fellebbezés folytán került eléjük, a nem magyar nyelvű perek anyagának a magyarra fordításáról a bíróságnak kellett gondoskodnia. A felsőbb állami bíróságok kötelesek voltak végzéseiket, határozataikat és ítéleteiket a felek anyanyelvén is kiadni. A községek maguk határozták meg az ügykezelési nyelvüket, de a törvényhatóságokban a magyar volt a hivatalos nyelv, igaz, hogy a törvényhatóságok jegyzőkönyvei több nyelven is készülhettek, második vagy akár harmadik jegyzőkönyvi nyelv használatára is sor kerülhetett. Az országgyűlés és a kormány kizárólagos hivatalos nyelve a magyar volt, de a horvát képviselőknek jogukban állt horvátul is felszólalni a magyar országgyűlésben. A törvényeket valamennyi nemzetiség nyelvén ki kellett adni. Az egyházaknak teljesen szabad nyelvhasználatot biztosított a törvény. A tör- vény szövege szerint bárkinek jogában állt közművelődési, tudományos, művészeti és gazdasági egyesületeket és intézményeket létesíteni és azoknak a működési nyelvét szabadon meghatározni. Az államnak is előírta a törvény, hogy alsó fokon köteles a nemzetiségi nyelvű oktatást biztosítani. Minden törvény annyit ér a gyakorlatban, amennyinek érvényt lehet belőle szerezni, a legfőbb gond ezzel a törvénnyel pedig éppen a betartatása volt, mert semmilyen szankciót nem építettek bele a be nem tartás esetére. A nemzetiségek éppen ezért az 1880-as évek elején született pártprogramjaikban még a törvény betartását kérték. Később azonban túlléptek ezen, és a nemzetiségi törvény továbbfejlesztését, jogaik kiterjesztését követelték. Akkor már úgy vélték, hogy a törvény alkotóit ban nem is őszinte szándék vezette, hanem Ezüst dohányszelence Andrássy Gyula arcképével Felső-magyarországi tót fuvaros

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

Magyar Nemzeti Igazgatóság Széchenyi István. Provizórium Wir können warten. Húsvéti cikk. Soha nem látott gazdasági növek

Magyar Nemzeti Igazgatóság Széchenyi István. Provizórium Wir können warten. Húsvéti cikk. Soha nem látott gazdasági növek Fogalom Személyek Évszámok Véres megtorlás Haynau 1850-59 Neoabszolutizmus Windischgraetz 1859 Föderalizmus Schwarzenberg okt dipl. 1860 Centralizáció Alexander Bach feb. pát. 1861 Osztrák adórendszer

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

A közjogi kérdések az első világháború idején

A közjogi kérdések az első világháború idején A közjogi kérdések az első világháború idején Az Osztrák-Magyar Monarchia középcímere 1915 Kép forrása: Országos Széchényi Könyvtár http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/cd8/kep ek/tortenelem/to391ehh08bor.jpg

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG A MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS TANTÁRGYVERSENYE HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG I.FELADAT: Magyarázd meg röviden

Részletesebben

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés.

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1848-12 pont A Pilvax kör 1848. Március 15.-e reggelén Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták.

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

43. 1868. nov. 24. Deák Ferenc törvényjavaslata a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában. 1

43. 1868. nov. 24. Deák Ferenc törvényjavaslata a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában. 1 43. 1868. nov. 24. Deák Ferenc törvényjavaslata a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában. 1 1865 68. évi Képv. Ir. VII. 11 15. l. Minthogy Magyarország összes honpolgárai, az alkotmány alapelvei szerint is,

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Andrássy Gyula élete és kora

Andrássy Gyula élete és kora 1 Andrássy Gyula élete és kora A miskolci ANDRÁSSY GYULA SZAKKÖZÉPISKOLA centenáriumi történelmi vetélkedője I. forduló A számítógéppel kitöltött feladatsor beküldési határideje: 2012. december 14. Cím:

Részletesebben

Választójog mint kampánytéma a dualizmus időszakában. Glied Viktor

Választójog mint kampánytéma a dualizmus időszakában. Glied Viktor Választójog mint kampánytéma a dualizmus időszakában Glied Viktor További kutatási lehetőségek (helyi viszonyok feltárása) Választójogi törvények a dualizmus időszakában A magyar politikai elit és a választójog

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története II., valamint a Magyarország történelem és társadalomismerete a XX. században c. tanegységekhez (TAB 1106, TAB 2112) 2014/15-ös tanév, II. félév Témakörök

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

AUTONÓMIÁK MAGYARORSZÁGON 1848-2000

AUTONÓMIÁK MAGYARORSZÁGON 1848-2000 AUTONÓMIÁK MAGYARORSZÁGON 1848-2000 I. KÖTET SZERKESZTETTE: GERGELY JENŐ A bevezető tanulmányt írta, a dokumentumokat összegyűjtötte, a bevezetőket és a lábjegyzeteket készítette: CIEGER ANDRÁS, GERGELY

Részletesebben

A HAZA ÉS HALADÁS GONDOLATÁNAK INTEGRÁLÁSÁÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM WEKERLE SÁNDOR ÉLETMŐVÉBEN. Zsugyel János PhD

A HAZA ÉS HALADÁS GONDOLATÁNAK INTEGRÁLÁSÁÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM WEKERLE SÁNDOR ÉLETMŐVÉBEN. Zsugyel János PhD A HAZA ÉS HALADÁS GONDOLATÁNAK INTEGRÁLÁSÁÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM WEKERLE SÁNDOR ÉLETMŐVÉBEN Zsugyel János PhD Bevezetı gondolatok Wekerle Sándor joggal kérhetne helyet a Guinness rekordok könyvében: Magyarország

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

KÓDEX Reformkor és kiegyezés

KÓDEX Reformkor és kiegyezés M A G Y A R KÓDEX Reformkor és kiegyezés MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1790-1867 7 KOSSUTH KIADÓ Tartalom 1. FEJEZET / TÖRTÉNELEM 7 A NEMZETTÉ VÁLÁS KORA (1790-1848) / Dobszay Tamás-Hermann Róbert 7

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 TART_2008-5-6.qxd 2008.05.05. 19:45 Page 1 tanulmány Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 Tóth László Kreativitás és szövegértés 29 Zsolnai Anikó Kasik László Lesznyák

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május EMELT SZINT. Írásbeli feladatsor megoldása

TÖRTÉNELEM. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május EMELT SZINT. Írásbeli feladatsor megoldása PRÓBAÉRTTSÉGI 2004.május TÖRTÉNLM MLT SZINT Írásbeli feladatsor megoldása Általános szaktanári útmutató a történelem írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől

Részletesebben

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2008/2009. T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam A változat

Részletesebben

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Az Egyetem rövid története Az Andrássy Egyetem a Magyar Köztársaság, Ausztria, Németország, Svájc, a Bajor és Baden Württemberg Szövetségi Tartományok közös projektje

Részletesebben

19. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1790-1918

19. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1790-1918 19. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1790-1918 Szerkesztette: GERGELY ANDRÁS ' Korona Kiadó, Budapest, 1998 TARTALOM i. A Habsburg Birodalom és Magyarország (Gergely András-Pajkossy Gábor) a birodalom területi

Részletesebben

Cultura Nostra 2007. február 13. 1. Kiegyezés Egészítsétek ki az Osztrák-Magyar Monarchia államszervezetét bemutató táblázatot! Közös.

Cultura Nostra 2007. február 13. 1. Kiegyezés Egészítsétek ki az Osztrák-Magyar Monarchia államszervezetét bemutató táblázatot! Közös. Cultura Nostra 2007. február 13. 1. Kiegyezés Egészítsétek ki az Osztrák-Magyar Monarchia államszervezetét bemutató táblázatot! Ausztria Birodalmi gyűlés Közös uralkodó Magyarország Országgyűlés Urak háza

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

A Nyíregyházi Főiskola Elismerési Bizottságának ügyrendje

A Nyíregyházi Főiskola Elismerési Bizottságának ügyrendje A Nyíregyházi Főiskola Elismerési Bizottságának ügyrendje 1. A Nyíregyházi Főiskola Elismerési Bizottsága a Szenátus által létrehozott, jogi személyiséggel nem rendelkező, döntéshozó testület. 2. Az ügyviteli-ügyintézési

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG Készült a 2012. szeptember 12-én tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Kincses Csilla közművelődési referens Tárgy:

Részletesebben

Három reform Magyarországon

Három reform Magyarországon 24 Magyarország és Ausztria allegorikus ábrázolása, 1835 nem is valósulhatott meg hiánytalanul. A 17. század végi alávetési kísérletekhez és a belõlük adódó keserves állapotokhoz képest azonban a helyzet

Részletesebben

Batthyány István kormánybiztossága

Batthyány István kormánybiztossága Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel

Részletesebben

Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján

Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján NAGY Adrienn Pécsi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézet adrienn.n.z@gmail.com A középfokú kereskedelmi iskolák

Részletesebben

VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949)

VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949) VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949) Raktári helye: Mester utca, földszint, 43. állvány, 2. polc-44. állvány, 6. polc Rövid történeti áttekintés a büntetőintézetekről:

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

a főrendi napló ügyében... 31

a főrendi napló ügyében... 31 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 JEGYZETEK... 21 BATTHYÁNY LAJOS REFORMKORI BESZÉDEI, LEVELEI, ÍRÁ- SAI... 23 1. Pozsony, 1839. július 24. Batthyány országgyűlési felszólalása a tanácskozás rendjéről...

Részletesebben

Történelem 7-8. osztály

Történelem 7-8. osztály OM 037757 NÉV: VII. Tollforgató 2015.03.28. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 2213 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 419-113 : feketeiskola.monorierdo@fekete-merdo.sulinet.hu : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Új napirendi pont 39. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS

Új napirendi pont 39. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Új napirendi pont 39. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 28-i rendes ülésére Tárgy: Az intézményfenntartó társulás keretében

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

Óvatos duhaj volt Széll Kálmán

Óvatos duhaj volt Széll Kálmán SAJTÓMEGJELENÉSEK ARCHÍVUMA SZÉLL ELLENÉBEN Óvatos duhaj volt Széll Kálmán Veczán Zoltán, 2016. január 6. Fotó: Reprodukció / MTI Széll Kálmán 1875 és 78 között pénzügyminiszter, majd 1899-től 1903-ig

Részletesebben

ÚJKOR Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése Magyarországon

ÚJKOR Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése Magyarországon ÚJKOR Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése Magyarországon A magyar jogtörténet iránt érdeklődők számára is értékes tanulmány jelent meg 2010-ben a Schriften zur Europäischen Rechts- und Verfassungsgeschichte

Részletesebben

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06.

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06. A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (02 20) Balaton Petra Hétfa, Budapest, 204. március 06. Áttekintés A perifériák gazdasági-társadalmi helyzete a XIX. század végén Társadalmi

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint Összefoglaló a 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2013. évi 6. számában megjelent 36 fogalmazói álláshelyre szóló pályázati felhívás

Részletesebben

ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ

ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ Fejezeti jellemző adatok Önkormányzati jellemző adatok 20 1002 ${pukorzet} fejezet cím/alcím megye pénzügyi körzet településtípus A fejezet megnevezése, székhelye: A megye megnevezése, önkormányzat székhelye..................

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Készült: Maglóca Község Képviselő-testületének 2009. június 2-án tartott nyilvános üléséről.

Készült: Maglóca Község Képviselő-testületének 2009. június 2-án tartott nyilvános üléséről. Maglóca Község Képviselő-testülete 2-4/2009/Ny. J e g y z ő k ö n y v Készült: 2009. június 2-án tartott nyilvános üléséről. A képviselő-testületi ülés kezdete: 14 00 óra A képviselő-testületi ülés helye:

Részletesebben

1. Ágoston András levele a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének

1. Ágoston András levele a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének A VMDK Kezdeményezõ Bizottságának dokumentumai Ágoston András a VMDK 11 tagú Kezdeményezõ Bizottsága nevében 1989. XII. 18-án átadta a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének a Vajdasági Magyarok Demokratikus

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Fogalmak. Fogalmak. Személyek

Fogalmak. Fogalmak. Személyek SZEMÉLYEK II. Lipót 1790-92 I. Ferenc 1792-1835 Martinovics Ignác Hajnóczy József Szentmarjai Ferenc Laczkovics János gróf Sigray Jakab Batsányi János Őz Pál Szolártsik János Széchenyi István 1791-1860

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Csetény Község Önkormányzat Képviselőtestülete 8417 Csetény, Rákóczi u. 30. Ikt.sz.: /2014.

Csetény Község Önkormányzat Képviselőtestülete 8417 Csetény, Rákóczi u. 30. Ikt.sz.: /2014. Csetény Község Önkormányzat Képviselőtestülete 8417 Csetény, Rákóczi u. 30. Ikt.sz.: /2014. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2014. február 5-én 19 órakor kezdődő Csetény Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V 5/2014. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Egyek Nagyközség Polgármesteri Hivatalának hivatalos helységében 2014. május 27. napján 15:20 órai kezdettel a Fenntartható Településfejlesztési, Oktatási, Közművelődési,

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26.

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. TÖRTÉNELEM - G ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. I. A tesztkérdések, illetve azok elemei (a,b,c stb.) rövid (a kérdezett adatot vagy tömör megfogalmazást tartalmazó) választ

Részletesebben

Népoktatás. Az elemi iskolák típusai Az iskolák száma Németesítés Tantárgyak. Thun Leo

Népoktatás. Az elemi iskolák típusai Az iskolák száma Németesítés Tantárgyak. Thun Leo Népktatás Az elemi isklák típusai Az isklák száma Németesítés Tantárgyak Thun Le ENTWURF (1849) Nylcsztálys gimnázium két szervezetileg önálló tagzat : algimnázium - főgimnázium 10 18 éves fiúk számára.

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Milyen okok vezettek a reformmozgalom kibontakozásához?

Részletesebben

MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22.

MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. 1. A kenyér és cirkusz politika az ókori Rómában Megszerkesztettség, A diák a római szórakoztatás ír, kiemelve azok a politikában betöltött jelentőségét.

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Kaposvár Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata a módosított napirendet elfogadta.

Jegyzőkönyv. Kaposvár Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata a módosított napirendet elfogadta. Jegyzőkönyv Készült Kaposvár Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Kaposvár, Szent Imre u. 14. II/12. sz. alatti székhelyén 2013. február 19-én 10.00-kor megtartott üléséről. Jelen voltak:

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004 javítási útmutató 1. Jogalkotók Nevezze meg a körülírt jogalkotó történeti személyiségeket! a) A kiváltságos papi osztály helyzetének megerősítését szolgáló

Részletesebben

Készenléti, ügyeleti, helyettesí-tési díj, túlóra, túlszolgálat. Törvény szerinti illetmények, munkabérek

Készenléti, ügyeleti, helyettesí-tési díj, túlóra, túlszolgálat. Törvény szerinti illetmények, munkabérek 08 - Adatszolgáltatás a személyi és a foglalkoztatottak, választott összetételéréről 01 miniszterelnök, miniszterelnök-helyettes 02 miniszter,miniszterrel azonos illetményre jogosult vezető 03 kormánybiztos,

Részletesebben

TÖRTÉNELEMVERSENY, FELNŐTTOKTATÁS REFORMKOR 2006. március 10. Szóbeli feladatok

TÖRTÉNELEMVERSENY, FELNŐTTOKTATÁS REFORMKOR 2006. március 10. Szóbeli feladatok 1 TÖRTÉNELEMVERSENY, FELNŐTTOKTATÁS REFORMKOR 2006. március 10. Szóbeli feladatok 1. Villámkérdések IGAZ/NEM IGAZ (5 perc) 5 pont 1. Deák szerint a börtönviszonyok javítása sürgősebb, mint a büntetőjogi

Részletesebben

Reformkor, forradalom és szabadságharc

Reformkor, forradalom és szabadságharc Hallássérültek XXXII Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014 május 15-16 Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból Reformkor, forradalom és szabadságharc 1 Írd a

Részletesebben

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára Rendelkezésre álló órakeret: 3 x 36 óra= 108 óra Tematikai Előzetes tudás A tematikai nevelésifejlesztési céljai

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

III. AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2012. ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI

III. AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2012. ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI III. AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2012. ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI 14/2012. (IV. 17.) OBT határozat a Szervezeti és működési szabályzat elfogadásának időpontjáról Az Országos Bírói Tanács a végleges

Részletesebben