A GYEPGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE. Barcsák Zoltán

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A GYEPGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE. Barcsák Zoltán"

Átírás

1 A GYEPGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE Barcsák Zoltán A régi történelmi adalékokból, de különösen a görögök és a rómaiak feljegyzéséből világosan kitűnik, hagy a legeltetés az ókori emberiség életében is rendkívül jelentős szerepet játszott. A kaszálóssal történő betakarítás és tárolás akkor kezdődhetett, amikor fúvágásra alkalmas eszközöket állítottak elő és a füvet levágva szénát is készítettek. Ez utóbbi akkor alakult ki, amikor a vándorló nomád életmóddal felhagytak és a letelepedés során az állatok számára tartosított takarmányt kellett készíteni. 4 nomád pásztorkodás hazánkban is hosszú ideig folytatódott és a tartósabb letelepedés csak a XII-XIII. században elsősorban a Dunántúlon indult meg. Az alföldi sík legelőterületeken tovább tart a vándorló legeltetés és vele együtt a nomád állattenyésztés is. A középkorban a XIV-XVI. században a gyepgazdálkodás lett: a kialakult mezőgazdaságban a legfontosabb tényező. Erre utalnak ebben az időben megjelent hatósági intézkedések és a fontosabb szabályozók is. A XVII. században megkezdödött a szabad legeltetést folytató állattenyésztés és legelőhasználat szabályozása. Kevesebb lett a legelő és a rét az ország egész területén. A megyék legeltetési szabályrendeleteket készítenek és megkezdődött az erdő, a legelő és a szántóföld közötti harc. Megfagynak a legelők és a rétek, de megszaporodtak a rendeletek. Az egyre szaporodó lakosság igényeit, élelmezését nemcsak legelőről, hanem szántóról is ki kellett elégíteni. A legkedvezőbb adottságú gyepterületek kerültek feltörésre, amelyek termőhelyi adottságaiknál fcgva az év minden részében jól művelhetők voltak és rajtuk eredményesen lehetett szántóföldi növényeket termeszteni. A gyepgazdálkodás történeti fejlődésével foglalkozó munkák Barcsák et. (1978), Bíró (1933), Dorner (1923), Gruber (1954), Piukovics (1935), Hollóskúti (1934), Tolvaly (1944) tollából, rámutatnak arra, hagy a ren-

2 deletek és a gyepgazdálkodással kapcsolatban megjelent munkák elsősorban A gazdák a legeltetést községi legelőkön, vagyis közös legelőkön a legeltetés és a legelőhasználat szabályozásával, a pásztorok és a legel-legeltetési társulás formájában tudták hatékonyan végezni. A, községi letető gazdák kötelességeivel, feladataival foglalkoznak és kevés szó esik gyepek ápolásáról, gondozásáról és a legelők és rétek javításáról. A XIX, században számos újabb szabályozó rendelkezés jelenik meg, de gelők használatát a legeltetési bizottságok tevékenységét különböző tör- vények szabályozták. Az évi XII.t.c. a közös legelők gazdálkodósál a szabályozta, míg az 1913.évi XI.t.c. a közös legelők használatát a megalakítandó legeltetési társulatok munkáján keresztül látta megvalósíthatómár fellelhetők a gyepjavítósra vonatkozó és a gyeptelepítést elrendelő ségű legelők az állatállománnyal rendszerint túl voltak terhelve, aminek következtében kényszerűségből megkezdték a rétek legeltetését is. Mindezek helyére az évelő gyomnövények telepedtek meg. A bajon úgy próbál- tokkal kapcsolatban eljárni. tak segíteni, hogy ez idő tájt bevezették az ugarlegelöt, amelyen nagyon kevés fű termett, de annál több gyomnövény szaporodott el és ezáltal a nak. A törvény végrehajtása - az I. világháború miatt - csak 1921-ben in-és javasló rendeletek és utasítások is. Az egyébként is gyenge termőképesdult három társulattal, ami 1929-ben még mindig csak 33o volt, de ben mintegy 2ooc legeltetési társulat működött hazánkban. Ezt a munkát jelentősen segítette az 1933-ban megindult "zöldmező" mozgalom. A törután a legelők és a rétek megritkultak, az értékes gyepnövények kipusztulvény rendelkezései szerint kellett - a legelővel és a legeltetett állatak és A Zöldmező Szövetség feladata és célja a gyepgazdálkodás fellendiszántóföld is elgyomosodott. A következmény az lett, hogy az állatállomány télén túlmenően a minél gazdaságosabb takarmánytermesztés és fűmagtor számára termett takarmány mennyisége és minősége erősen leromlott és sem mesztés volt. A Zöldmező Szövetségek állami akciókkal sürgették a gyepnyári, sem pedig a téli takarmányozásra nem volt elegendő, A legeljavítást, melynek keretében különféle gyepvetőmagvak, legelőberendezési a tetési idény takarmányellátását szúkősen biztosították, de a téli takar- tárgyak és szénakészítéshez alkalmas eszközök kedvezményes vásárlásával igyekeztek a gyepjavítást eredményesebbé tenni. Jelentős tevékenységük volt a téli időszakban rendezett különböző tanfolyamok beindítása és a szakismeretek minél szélesebb körben való terjesztése. A gyepgazdálkodás- ban és a Zöldmeze mozgalomban végzett munkáért említést érdemelnek mányozást általában kukoricaszárral és 'tavaszi gabonák szalmájával próbálták megoldani, vagy a telet a jószág átéhezte és kora tavasszal el_- gyengülve került ki a legelőre. A kora tavaszi kihajtás pedig újra rossz hatással volt a legelők növényzetére és talajára. Mindezek eredményeként az állatlétszám igen jelentősen lecsökkent. Baskay T. Bertalan, Dorner Béla, Gyárfás József, Bittera Miklós, Drezdner Iván, Thaisz Lajos, Kolbai Károly, Gruber Ferenc és Takács Lajos. Őket A századfordulón - 19co körül - a jelentős húshiány következtében nevezhetjük a gyepgazdálkodás és a gyepjavítás úttöróinek, akik ezen a nagy igény volt az állattenyésztés fejlesztésére és ezzel együtt a legelő területen eredményesen tevékenykedtek. és rétgazdálkodás fellendítésére. A XIX. század végén Európa nyugati országaiban és az erdélyi hegyi legelőkön a közlegelők bokorirtását, a A minisztérium a 218/1963. FM. számú országos felmérés alapján állakosarazás útján történő trágyázást és e szakaszos legeltetést is kezdték mi támogatás rendszerének bevezetését javasolta. A gyepgazdálkodás fejalkalmazni. Az elért eredmények ösztönzően hatottak és az állattenyésztés fellendítésére irányuló hegyvidéki mozgalom keretében a rétek és a lege- lesztését előirányzó állami támogatási rendszer a 3004/1963. Kormányszámú rendelet értelmében 4 éven át ig volt érvényben. Ekkor indult meg

3 hogy az ország gyepgazdálkodását föllendítse. Előzetesen elkészített tervek alapján termesztési és hasznosítási módszereket kellett bemutatni. A mintalegelő hálózat azt jelentette, hogy megyénként több üzemben olyan korszerűnek nevezhető gyepgazdálkodást kellett megvalósítani, ami a többi gazdaságszámára bemutatható volt és itt tapasztalatcseréket is lehetett rendezni. Az január 1-tól történő újabb gazdaságirányítási rendszer bevezetésével az állami támogatási rendszerek megváltoztak. A gyepgazdálkodást elősegítő állami támogatási irányelvek és a konkrét közgazdasági szabályszók a 2/1967. PM-MÉM számú együttes rendelet a támogatási rendszeren belül konkrétan meghatározta a réti és legelőterületek javítására és újratelepítésére vonatkozó állami támogatás feltételeit. A rendelet lényege azt volt, hogy az állami támogatás igénybevétele céljából a gazdaságok, vagy legeltetési bizottságok - az éves gazdálkodási tervük összeállításával egyidejűleg - éves rét - legelőgazdálkodási és -fejlesztési tervet készítettek. A terveket a járási felügyeleti szerv javaslatára a megyei mezőgazdasági osztályok hagyták jóvá és jelölték ki. A gyepgazdálkodás fejlesztésére kijelölt üzemeket a fejlesztési tervben meghatározott feladatok hiánytalan elvégzése, azok mennyisége és minősége alapján a gyepterületeket 3 kategóriába sorolták, ahol az állami támogatás mértéke eltérő volt től kezdődően új támogatási rendszer lépett életbe. A mezőgazdasági üzem. meliorációs munkáinak, valamint a rét- és legelőjavítások állami A rendelkezések értelmében azok a gyepterületek részesülhettek állami támogatásban, amelyek korábban nem szerepeltek a mintalegelő hálózatban és nem részesültek ilyen irányú támogatásban. A fejlesztésre kerülő munkákra 3 éves gyepfejlesztési tervet kellett készíteni, melyek alapján a munkálatokat végezték. A 3 éves fejlesztés során a termésnöve15 eljárásokat és a hasznosítási munkákat úgy kellett előirányozni, hogy a fejlesztés harmadik, utolsó évében végzett termesztéstechnika és hasznosítási terv a fejlesztés utáni évek során is alkalmazható legyen. Ezzel biztosítható volt, hogy a támogatás utáni években is eredményesen végezhető a kialakított gyepgazdálkodás ban újabb állami támogatási rendszer lépett életbe, melyet 198oig a gyepek további javítása érdekében, elsősorban a gyeptelepítés és gyepfelújítás céljára lehetett igénybe venni. A gyepjavítás közvetlen hatása a gyep termésének növekedésében és a minőség javulásában mutatkozott meg. Ezen túlmenően a gyepjavítás közvetett hatása a gyepen elért nagyobb és jobb minősége termésmennyiség következtében áll elő és abban jelentkezik, hogy a szántóföldi területeken lényegesen kisebb tömegtakarmány-termő területre van szükség, vagyis annak egy része felszabadul. A felszabaduló szántóterületeken pedig az üzem más növénykultúrákat - gabonaféléket, ipari növényeket stb. - termeszthet, tehát végeredményben a gyepjavítás következtében a növénytermesztés szerkezete is megváltoztatható, kedvező irányban átalakítható. A meglévő ősgyepek potenciális termőképességének további kihasználásával ez a folyamat kedvező irányban jelentősen befolyásolható. támogatásának rendszerét az 1045/1970. számú Kormányhatározat és ez A gyepterületek javítására és fejlesztésére irányuló kutatási munkák a alapján a 27/1970. /XII.l3./ MÉM 28 számú rendelet szabályozta. A rendelkezés 29 gyepgazdálkodásban is hosszú idő óta a felszínen voltak. Esetenként kedvező értelmében a rétek és legelők javítására a gyepgazdálkodás fejlesztési eredményeket tudtak felmutatni - amit a gyakorlat rendszerint fel- munkáira állami támogatást kérhettek a mezőgazdasági nagyüzemek -- használt, - de sok esetben az is előfordult, hogy a gyepgazdálkodási kutatás

4 A gyepek zöldfűtermése az állattenyésztési ágazatok takarmányozási költségeit javította. A gyepre semmiféle költséget nem fordítottak, így azt hozamolni sem volt szükséges. Ennek következtében pedig a gyepen legeltetett termés "ad libitum" mennyiségoen került az állatok elé és többé-kevésbé kielégítette az állatokat. Ezen kívül pozitívan befolyásolta és alakította a szántóföldi szálastakarmányok mennyiségét vagy kedvezővé tette az állattenyésztés takarmányfelhasználásának és termelési költségeinek alakulását. Az Országos gyepgazdálkodási tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyepes területek mintegy 50 %-a eredményesen javítható. Ezek fű- vagy szénatermése - a feltételek optimális biztosítása esetén - jelentős, ami egyben azt is jelenti, hogy a takarmánybázis %-át gyepre alapozottan lehet biztosítani. A gyepterületek termésének növelése révén pedig megszűnne és tartósan biztosítva lenne az állattenyésztés számára szükséges tömegtakarmány, sót az elmúlt évek során is jelentkező krónikus szénahiányt is fel lehetne számolni. A gyepes területeink nagy kiterjedése, alacsony termésátlaga és a szálastakarmány hiány parancsolóan követei, hogy mind gyakorlati, mind pedig kutatási területen az eddigiektől lényegesen többet és hatékonyabban foglalkozzunk a gyepterületek javítási lehetőségeivel, a kutatás hatékonyabbá tételével és az eredmények gyakorlatba történő átültetésével. A "Zöldmező mozgalom" már az 193o-as években a kutató és oktató intézményekben elért eredményeket valósított meg. A kutatás alapján - rendszerint legeltetési bizottságok gyepjein - beállított kisérleteket az Az 1960-as években működő kutatási témakollektívák a gyepgazdálkodás szinte egész területére kiterjedóen kutattak és a lehetőségekhez képest figyelemre érdemes eredményeket értek el. Széleskörben megindult a gyepek trágyázásának és talajjavításának kutatása, ahol elsősorban a szikes talajokkal kapcsolatban értek el kedvező eredményt. A gyepek műtrágyázása során a termésmennyiség és a gyepösszetétel vizsgálatára került sor. Ebben az időszakban indult meg a magyarországi ősgyepek veszecelmes gyomnövényeinek irtására irányuló küzdelem és került sor a vegyszeres gyomirtás alkalmazási lehetőségeinek kidolgozására. Az újgyeptelepítéssel kapcsolatos vizsgálatok tovább bővültek és számos adatot nyújtottak a szikes, a homok stb. talajú gyepek telepítésével kapcsolatban. Ebben az időszakban intenzíven megindult a gyephasznosítási, de elsősorcen a legeltetési módszerek kidolgozása és a gyakorlatba történő átültetése. Az eredmények terjesztése érdekében számos gyepgazdálkodási bemutató és ankét megtartására került sor, melynek még ebben az időszakban sem volt - az érdektelenség következtében - megfelelően átütó eredménye. Az 1969-ben meghirdetett MÉM termelésfejlesztési irányelvei meghatározták a gyepgazdálkodás fejlesztésének célkitűzéseit és egyben megszabták a gyepgazdálkodás kutatása terén megoldandó feladatokat és a kutatás üzemi célparamétereit. A gyepjavítás fontosságára való tekintettel a " gyepgazdálkodás fejlesztésének komplex kutatása" című, lo éves országos gyep-program, majd az OKKFT került meghirdetésre és kidolgozására. A gyepprogramok alapvető feladata volt, hogy összehangolt kutatást hozzon létre és különösen a főtémákban integrált vizsgálatokat végezzenek úgy, hogy az önálló munka lehetősége minden területen adott legyen. országos bemutatókon vagy 28 un. "Zöldmező kongresszusokon" igyekeztek 29 széleskörben bemutatni és a tapasztalatokat átadni. Az országban az alföldi, az al-dunántúli és a felső-dunántúli Zöldmező Szövetségek tevékenykedtek,

5 A gyepkutatási programok keretében az alábbi fó témacsoportok kerültek kialakításra és kutatásra. - A gyepek agrotechnikai kérdéseinek vizsgálata. - A gyephasznosítás és gyephasználat kialakítása. - A.gyepnövények nemesítése és magtermesztése. - A gyepkutatás és gazdálkodás ökonómiai kérdései. A témacsoportokon belül a gyeptermesztés és hasznosítás valamennyi területét felölelve került sor - a kutatásban résztvevő intézmények és kutatók lehetőségeinek figyelembe vételével - a kollektív kutatások kialakítására. A középtávú gyepkutatási programok eredményei azt mutatják, hogy a kutatók eredményesen végezték a rájuk bízott feladatokat és több értékes, a gyakorlatnak is átadható eredményt és módszert dolgoztak ki. A legnagyobb kutatási területet a gyepek táplálóanyag gazdálkodásával kapcsolatos feladat tette ki, melynek fontosságát a termést meghatározó szerepe is bizonyítja. A kutatásban több intézmény (Debrecen, Gödöllő, Keszthely, Mosonmagyaróvár) eredményeik alapján megállapították a műtrágya dózisainak jelenlegi optimalizált mennyiségét, a műtrágyázás növényi összetételre gyakorolt hatását, az NPK arányának különböző talajtípusokon adagolható legkedvezőbb mennyiségét és a beltartalmi értékekre gyakorolt hatását. A vízgazdálkodási és öntözési témában elsősorban a Szarvasi OKI, a gyep ökológiai kérdéseinek vizsgálata terén pedig a debreceni ATE tevékenykedett. Összefüggést állapítottak meg az adagolt vízmennyiség, a műtrágyázás és a termésmennyiség alakulása között. A gyeptelepítések kutatása során komplex gyeptelepítési módszerek kidolgozására és vizsgálatára kerül 32 sor. 33 A kisérleteket a Szarvasi OKI, a A száraz fekvésű hegyvidéki gyomnövényekkel erősen fertőzött gyepeken különböző gyomirtási eljárások összehasonlító vizsgálatát és alkalmazási módszerének kidolgozását végezte el a Gödöllői Egyetem. gyeptermés hasznosításának kutatása igen széleskörű és nagy gondosságot igénylő kutatómunka. A legeltetéses hasznosítás módszereinek, a korszerű legelők üzemeltetéséhez szükséges legelőberendezések kialakítását és vizsgálatát a Szarvasi ÖKI és a Karcagi TKI - több intézet, üzem és rendszer bevonásával - végezte. Már eddig is több új legeltetési módszert és a hasznosításhoz szükséges új berendezést javasoltak és adtak át az üzemeknek és a legeltető gazdáknak. A gyeptermás kaszálásos hasznosításának és erjesztéssel történő tartósításának módszerét a Debreceni-, a Gödöllői- és a Keszthelyi Egyetemek több intézmény és gazdaság bevonásával vizsgálták. A téli tömegtakarmány bázis biztosításának egyik módszere a szenázs- és szilázskészítés gyepre alapozott formájának kialakítása volt. Az eddigi eredmények bíztatóak és többszázas tehenészetekben is megvalósításra kerültek. Az állatok viselkedésének és a húshasznú gyepre alapozott állattartás módszerének, az állati termelés alapján történő gyephasznosítás módszerének vizsgálata, értékelése és kidolgozása több intézmény kutatásának volt a témája. A növénynemesítés terén a Szarvasi ÖKI és a Keszthelyi ATE számos gyepnövény fajtafenntartását és új fajták kialakítását végezte. A termesztés igényének és a korszerű gyepgazdálkodás kívánalmainak megfelelően - legelőhasznosítású fajtákon túlmenően - számos szilázsfú alapanyag és szénakészítés céljára megfelelő fajta kialakítását végezték. Debreceni-, a Gödöllői - és a Keszthelyi ATE komplex módon végezte. A telepített gyepek táplálóanyag gazdálkodásának, gyomosodási viszonyai-

6 IRODALOMJEGYZEK 1. BARCSÁK,Z. - BASKAY,T.B. - PRIEGER,K.: Gyeptermesztés és hasznosítás. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, p. 2. BÍRÓ,J.: A legelőgazda útmutatója. Butapest, sz. 147.p. 3. OORNER,B.: A rétek és legelők művelése és termésfokozása. Atheneum Ny. Budapest, p. 4. DRESONER,I.: Az újkori zöldmezőgazdálkodás. Kertész József Könyvnyomdája. Budapest, p. 5. GRUBER,F.: Rét és legelő. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, p. 6. HOLLÓSKUTHY,A.: Rét- és legelőmívelés. Budapest, Fővárosi Nyomda Részvénytársaság, p. 7. KÁROLY,R.: Rét és legelőmívelés. Pallas Részvénytársaság Nyomdája. Budapest, ol.p. 8. KLAPP,E.: Szenokoszü i pasztbiscsa. Moszkva, p. 9. KOLBAI,K.: Útmutató újgyepek magvetéses telepítéséhez. Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium Kiadványa, Budapest, l. sz. 68.p. lo. Szerző KÖNEKAMP,A.: - Author: Prof.Dr. Zwischenfruchtbau. Barcsék, ZoltánBerlin, Agrártudományi Egyetem NTI Gyepgazdálkodási Tanszék ( 11. PETERSEN,A.: Die Grásser. Berlin, Agricultural University, 2103,Gödöllő,POB.:303.Hungary) 12. PIUKOVICH,J.: A második orzságos Zöldmező Kongresszus. Budapest, p. 13. SZABÓ,J.: Gyepgazdálkodás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, p Összefoglalás A gyepgazdálkodás rövid történeti áttekintésének fontosabb megállapításai a következők: 1.) A nomád legeltetés és a nomád állattenyésztés (pásztorkodás) hazánkban is hosszú ideig folytatódott, a XII-XIII. században indult meg, elsősorban. a Dunántúlon a letelepedés és a szántóföldi növénytermesztés. 2.) A középkorban a XTV-XV. században a gyepgazdálkodás : mezőgazdaság egyik legfontosabb tényezője. 3.) Az élelmiszertermelés fejlődésével fokozatosan növekszik a szántóföld területe, a gyepek feltörése., mivel az ugaros rendszer, a nyomásos gazdálkodás bevezetésének következtében a szükségestől nagyobb szántóterületekre volt szükség. a.) A XIX.században szükségessé vált a legelők és a legeltetés rendeletekkel történő szabályozása, mivel az évi tc. a közös legelők gazdálkodása érdekében került kialakításra. A legeltetési társulatok megalakulását. a közös legelők használatát évi 11.t.. szabályozza. 5.) 1933-ban megindult a "Zöldmezó mozgalom", melynek működése megindította a tervszerű gyepgazdálkodási es gyepjavitást. 6.) Az FM javaslatára 3004/1963.sz. kormányrendelet értelmében 1964-ben megindult gyeptámogatás állami rendszere. Megyénként több mintalegelő alakult, ami a gyepkutatások eredményeit; az új gyepgazdálkodási módszereket volt hivatva, a gazdaságoknak, legeltetési bizottságoknak bemutatni. Az állami támogatási rendszer több szakaszra bontva működött, melyeket a kiadott rendeletek szabályoztak. Az első ig, a második ig, a harmadik ig, a negyedik ig működött. Az állami támogatást gyepjavítási, 1 vagy 3 éves gyepfejlesztési tervek alapján. az elvégzett munkák után 50 %-os támogatással lehetett idénybe venni. 7.) Az 1960-as években működő kutatás: téma kollektívák, maid től Országos gyep-program keretében indult meg a kutatás, melyben valamennyi felsőfokú agrár-oktató intézmény (Debrecen, Gödöllő, Keszthely, Mosonmagyaróvár stb.) és gyepkutatással foglalkozó kutatóintézet ( Szarvas, Karcag stb.) vett részt, és segítette munkájával a gyepgazdálkodási.

7 THE HISTORICAL OVERVIEW OF GRASSLAND MANAGEMENT IN HUNGARY Z. Barcsák The major observations on the stages of grassland management in Hungary are the following: 1.) Nomadic grazing and animal breeding had been present in Hungary for a long time, too. Settling and plant cultivation on ploughlands, especially in the Transdanubian region, started in the centuries. 2.) In the 15th-16th centuries during the Middle Ages; grassland management was one of the most important branches of agriculture. 3.) With the development of food production, the area o ploughlands grew and the breaking of grasslands increased gradually, since, as a consequence of introducing the fallow land system and the rotation crop management, more arable area was needed. 4.) In the 19th century decrees were required to control pastures and grazing, as the article inacted in 1984 had been put forward for the management of common pastures. The establishing of grazing associations and the utilization of common pastures were regulated by the article N 11 inacted in ) In 1933 the "Greenfield Movement" started, which was the initiator of systematic garssland management improvement. 6.) By virtue of the governmental decree N 3004/1963 put forward by the Ministry of Agriculture, the state subsidization of grasslands began in Several model pastures were created in each county, which served for the demonstration of new grassland methods- as the results of grassland research - to "pasturing committees".this state subsidizing system was divided into four stages, which were regulated by the decrees in act: 1.st stage: , 2.nd , 3.th and 4. stage: The state subsidization was available on the basis of pasture developmental plans for 1-3 years or pasture improvement plans and covered 5C % of the costs after the work. 7.) Research was carried out within the scope of collectives in the 1960-s and in that of a country-wide grassland programme from 1970 onwards, in which all the agricultural universities and colleges (Debrecen, Gödöllő, Keszthely, Mosonmagyaróvár, etc.) and grassland research institutes of Hungary (Szarvas, Karcag, etc.) have participated,thus helping the development of grassland management.

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: 1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb

Részletesebben

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN. Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László

A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN. Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László 145 ÉVES A DEBRECENI GAZDASÁGI ÉS AGRÁR- FELSŐOKTATÁS Országos Felsőbb Gazdasági

Részletesebben

ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja. Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány

ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja. Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány Kezdetek A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII.26.) kormányrendelet meghatározta a mezőgazdasági

Részletesebben

2/yr (Prognosis for 6 months) Meteorologiai elorejelzes. Akademiai Kiado 1519 Budapest, Pf. 245. e-mail:

2/yr (Prognosis for 6 months) Meteorologiai elorejelzes. Akademiai Kiado 1519 Budapest, Pf. 245. e-mail: Name of publication Frequency Idojaras (Weather, in Orszagos Meteorologiai Szolgalat 1024 Budapest, Kitaibel Pal u. 1. 4-5/yr Idojaras felhavi elorejelzese Orszagos Meteorologiai Szolgalat Semi-monthly

Részletesebben

A KUKORICA ÖNTÖZÉSES TERMESZTÉSÉNEK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A HAJDÚSÁGI LÖSZHÁTON

A KUKORICA ÖNTÖZÉSES TERMESZTÉSÉNEK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A HAJDÚSÁGI LÖSZHÁTON A KUKORICA ÖNTÖZÉSES TERMESZTÉSÉNEK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A HAJDÚSÁGI LÖSZHÁTON Sulyok Dénes 1 Rátonyi Tamás 1 Nagy János 1 - Fodor Nándor 2 1 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Földműveléstani és Területfejlesztési

Részletesebben

Beszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program

Beszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program Beszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program Berentén a munkaprogram 2012.03.01-én indult.14 fő kapott itt munkát, 8 órás munkaidőben.

Részletesebben

tartosabt leteleoedes csak a XII-XIII. szkadban e1s8sorbsn a Oundntalon

tartosabt leteleoedes csak a XII-XIII. szkadban e1s8sorbsn a Oundntalon A GYEPGAZDALKODAS TORTENETE Barcs6k Zoltjn A regi tbrtenelmi odalekokoda, de kuldnbsen a gbrbgdk es a reimaiak fel,:.,egyz4seb61 vi16g0san kit6nik, bogy a legeltett5 az dkdri emberiseg Alsteben is rendkivul

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Vidékfejlesztés: Túlélô vagy fenntartható vidék?

Vidékfejlesztés: Túlélô vagy fenntartható vidék? agora_szorolap.qxd 25-Jun-07 7:46 AM Page 1 Vidékfejlesztés: Túlélô vagy fenntartható vidék? A vidékfejlesztésre nagyon sokan úgy tekintenek, mint egy eszközre, amely csodaszerként meg fogja oldani a falusi

Részletesebben

Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar ddrszk@gmail.com 2. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar speiserf@mail.aut.vein.hu 3.

Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar ddrszk@gmail.com 2. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar speiserf@mail.aut.vein.hu 3. Gyepterületek földminősítése, földértékelése és földhasználati információja a D-e-Meter rendszerben Dér Ferenc 1, Fábián Tamás 1, Hoffmann Richárd 1, Speiser Ferenc 2, Tóth Tibor 3 1 Kaposvári Egyetem

Részletesebben

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei Harnos Zsolt Csete László "Precíziós növénytermesztés" NKFP projekt konferencia Bábolna 2004. június 7-8. 1 A precíziós mezőgazdaság egy olyan farm

Részletesebben

A N EM ZETI AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELM I PROGRAM PÁLYÁZATAINAK ELEM ZÉSE. SZABÓ GÁBOR dr. - FÉSŰS ISTVÁN - BALÁZS KATALIN - KATONÁNÉ KOVÁCS JUDIT

A N EM ZETI AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELM I PROGRAM PÁLYÁZATAINAK ELEM ZÉSE. SZABÓ GÁBOR dr. - FÉSŰS ISTVÁN - BALÁZS KATALIN - KATONÁNÉ KOVÁCS JUDIT A N EM ZETI AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELM I PROGRAM PÁLYÁZATAINAK ELEM ZÉSE SZABÓ GÁBOR dr. - FÉSŰS ISTVÁN - BALÁZS KATALIN - KATONÁNÉ KOVÁCS JUDIT ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmány a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Budapest, 2012. május 31. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár

Részletesebben

2007. évi beszámolója

2007. évi beszámolója Homokhátsági Mintagazdaság Kht. 6041 Kerekegyháza, Fő u. 47/a HOMOKHÁTSÁGI MINTAGAZDASÁG KEREKEGYHÁZA KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG (6041 Kerekegyháza Fő u. 47/a) 2007. évi beszámolója Tartalom: 2007. évi közhasznú

Részletesebben

A sertéságazat fejlesztésének időszerű kérdései Alternatív növények takarmányozási lehetőségei a sertéstartásban

A sertéságazat fejlesztésének időszerű kérdései Alternatív növények takarmányozási lehetőségei a sertéstartásban A sertéságazat fejlesztésének időszerű kérdései Alternatív növények takarmányozási lehetőségei a sertéstartásban Szépe Ferenc főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium 2015. május 5. NAIK Mezőgazdasági

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási

Részletesebben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben A tejelő tehenészet szerepe a fenntartható (klímabarát) fejlődésben Dr. habil. Póti Péter tanszékvezető, egyetemi docens Szent István Egyetem (Gödöllő), Álletenyésztés-tudományi Intézet Probléma felvetése

Részletesebben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Szalay István Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GYEPGAZDÁLKODÁSI MÓDSZERTAN. Dr Szemán László EGYETEMI JEGYZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GYEPGAZDÁLKODÁSI MÓDSZERTAN. Dr Szemán László EGYETEMI JEGYZET SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR NTTI. GYEPGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK GYEPGAZDÁLKODÁSI MÓDSZERTAN EGYETEMI JEGYZET Dr Szemán László Gödöllő 2006 Tartalomjegyzék SZENT ISTVÁN EGYETEM...

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 724 KÜLÖNBÖZİ GYEPGAZDÁLKODÁSI FORMÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Bajnok Márta, Harcsa

Részletesebben

Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia

Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai

Részletesebben

Gépüzemeltetés a gyakorlatban. Fecsó Gábor

Gépüzemeltetés a gyakorlatban. Fecsó Gábor Gépüzemeltetés a gyakorlatban Fecsó Gábor Helyzetkép SZAKMAI OLDAL - A mezőgazdasági vállalkozások vezetésének képzettsége és tapasztalata általában agronómiai jellegű. - Új technológiák megerősödése (

Részletesebben

A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István

A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István Agresszív özönnövény fajok természetvédelmi kezelése a gyakorlatban Szakmai szeminárium

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről Petőfiszállás, 2014. október 29. A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban

Részletesebben

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000

MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000 TÖRTÉNETI DOLGOZATOK MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000 LACZKA SÁNDORNÉ A rendszeres mezőgazdasági statisztikai adatszolgáltatás Magyarországon közel kétszáz éves, de a mezőgazdasági adatgyűjtések

Részletesebben

A gabonafélék termésmennyisége mintegy harmadával nőtt 2013-ban (A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2013)

A gabonafélék termésmennyisége mintegy harmadával nőtt 2013-ban (A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2013) Közzététel: 2014. január 22. Következik: 2014. január 24., Népmozgalom, 2013. januárnovember Sorszám: 13. A gabonafélék termésmennyisége mintegy harmadával nőtt 2013ban (A fontosabb növényi kultúrák előzetes

Részletesebben

JEGYZÉK a teljes publikációs tevékenységről

JEGYZÉK a teljes publikációs tevékenységről NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA MŰSZAKI ÉS MEZŐGAZDASÁGI KAR Agrártudományi Tanszék JEGYZÉK a teljes publikációs tevékenységről Név: Beosztás: DR. FORGÓ ISTVÁN Ph.D. főiskolai adjunktus KÖNYVEK, KÖNYVRÉSZLETEK 1.

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti

Részletesebben

Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék

Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék A tanszék munkatársai Dr. Radics László Tanszékvezető Egyetemi tanár Ökológiai gazdálkodás Agro-ökológiai gyomszabályozás Dr. Szalai Zita Egyetemi

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

TERMŐHELYI MINŐSÍTÉS A GYEPGAZDÁLKODÁSBAN

TERMŐHELYI MINŐSÍTÉS A GYEPGAZDÁLKODÁSBAN TERMŐHELYI MINŐSÍTÉS A GYEPGAZDÁLKODÁSBAN Dér F. 1 Marton I. 2 Németh T. 3 Pásztor L. 3 Szabó J. 3 1 Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar 7400-Kaposvár, Guba S. u. 40. 2 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési

Részletesebben

A magyar élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság szervezeti felépítése

A magyar élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság szervezeti felépítése A magyar élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság szervezeti felépítése Dr. Gombos Zoltán főosztályvezető VM Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály 2013. április 16. 1 Jogalkotói és jogalkalmazói hatalom szétválasztása:

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

Vállalkozás általános bemutatása

Vállalkozás általános bemutatása Helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő térségi gazdaságfejlesztés keretében Helyi vállalkozások fejlesztése, új szolgáltatási paletták kialakítása, versenyképességük növelése célterületre benyújtott

Részletesebben

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi

Részletesebben

Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András

Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András Debrecen 2013. május 15. Mezőgazdasági szaktanácsadás célja Gazdálkodást támogató, versenyképességet fokozó információszolgáltatás Értékesítési

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke

Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Mezőgazdaságtudományi Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában II. Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, Szarvas, 2012. augusztus 3. A magyar halászat helye az európai akvakultúrában Dr. Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség Szarvas Magyarország az Európai

Részletesebben

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső

Részletesebben

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE

Részletesebben

A GYEPGAZDÁLKODÁS HAZAI HELYZETE

A GYEPGAZDÁLKODÁS HAZAI HELYZETE A GYEPGAZDÁLKODÁS HAZAI HELYZETE Salamon I. Németh A. Mihályfi S. Koltai J. Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi kar Gazdaságtudományi Intézet, Mosonmagyaróvár Bevezetés Természeti

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013

Részletesebben

GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK ( BSc.)

GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK ( BSc.) NYÍREGYH REGYHÁZI FŐISKOLAF MŰSZAKI ÉS S MEZŐGAZDAS GAZDASÁGI GI FŐISKOLAI KAR Alapszakjaink (2009): 1. KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI SZAK ( BSc.) 2. MEZŐGAZDASÁGI és ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK ( BSc.) 3.

Részletesebben

J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására

J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság Elnöke Előkészítő: PH. Településfejl.

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE

AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE Tájökológiai Lapok 4 (2): 277 289. (2006) 277 AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE GRÓNÁS VIKTOR 1, CENTERI

Részletesebben

Erdei élőhelyek kezelése

Erdei élőhelyek kezelése Erdei élőhelyek kezelése Pro Silva. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Út a szálalásig Szálalás úttörői a francia Adolphe Gurnaud (1825-1898) és a svájci Henri Biolley (1858 1939) voltak. Dauerwald, az örökerdő

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,

Részletesebben

2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR

2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR Ökológiai gazdálkodásban alkalmazható foszfor bázisú talajjavító granulátum termék és technológia fejlesztése, piaci sikerének megalapozása (AGROCARBON) Projekt azonosító: 2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR 1 (INNOCSEKK

Részletesebben

Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez

Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez 1. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból közbeszerzési eljárás keretében kötött szerződés alapján a komplex tájékoztatási tevékenység: gazdálkodói

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Az FM agrár- és helyi fejlesztési programjainak bemutatása

Az FM agrár- és helyi fejlesztési programjainak bemutatása Az FM agrár- és helyi fejlesztési programjainak bemutatása Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2014. december 10. A Tanyafejlesztési

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing Kutatás + Marketing A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság lapja Tisztelt Olvasók! Kalászos és repce fajtabemutatóinkra invitáló Híradónk ez évi nyári számának írásaiban is igyekszünk a múló, de

Részletesebben

2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége

2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége Közzététel: 2013. január 21. Következik: 2013. január 24. Népmozgalom, 2012. január-november Sorszám: 13. 2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége (A fontosabb növényi

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok

Részletesebben

Összefoglalás. Summary. Bevezetés

Összefoglalás. Summary. Bevezetés A talaj kálium ellátottságának vizsgálata módosított Baker-Amacher és,1 M CaCl egyensúlyi kivonószerek alkalmazásával Berényi Sándor Szabó Emese Kremper Rita Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

A MŰSZAKI MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSI TANSZÉK TÖRTÉNETE

A MŰSZAKI MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSI TANSZÉK TÖRTÉNETE A MŰSZAKI MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSI TANSZÉK TÖRTÉNETE Dr. Varga Emilné Dr. SZŰCS Edit Dr. PAPP Péter Debreceni Egyetem, AMTC Műszaki Kar Műszaki Menedzsment és Vállalkozási Tanszék 4028 Debrecen, Ótemető

Részletesebben

Magyar Állatorvosok Lapja. Kertgazdaság. Állattenyésztés és Takarmányozás. Főszerkesztő: Dr. Visnyei László, PhD

Magyar Állatorvosok Lapja. Kertgazdaság. Állattenyésztés és Takarmányozás. Főszerkesztő: Dr. Visnyei László, PhD Magyar Állatorvosok Lapja Főszerkesztő: Dr. Visnyei László, PhD 1400 Budapest, Pf.: 2 Tel/Fax: +(36) 1-341-3023, Tel: +(36) 1-478-4100, Kiadó: Magyar Mezőgazdaság Kft., Budapest Kertgazdaság Főszerkesztő:

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében

A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében Jakab Péter Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MEGVALÓSULÁSUK KÉSMÁRKI GALLI SZILVIA

TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MEGVALÓSULÁSUK KÉSMÁRKI GALLI SZILVIA TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MEGVALÓSULÁSUK KÉSMÁRKI GALLI SZILVIA ÖSSZEFOGLALÁS A kilencvenes éveket mindenekelőtt a munkanélküliség és a gazdasági megújulás elemei, elsősorban a külföldi tőkebefektetések

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság 1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)

Részletesebben

Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 BIO-FER

Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 BIO-FER Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 A bemutatása Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató Klaszter gesztorszervezete Klaszter a felelős fejlődés híve Felelősség

Részletesebben

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése Gödöllő, 2013. július 3. Kissné Bognár Krisztina főlevéltáros, levéltárvezető Szent István Egyetem Kosáry Domokos

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 1 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és

Részletesebben

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli

Részletesebben

IDŐSZAKOSAN VÍZZEL BORÍTOTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉRE. Körmendi Péter - Pecznik Pál Tóvári Péter

IDŐSZAKOSAN VÍZZEL BORÍTOTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉRE. Körmendi Péter - Pecznik Pál Tóvári Péter IDŐSZAKOSAN VÍZZEL BORÍTOTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉRE. Körmendi Péter - Pecznik Pál Tóvári Péter GAK K+F pályázati támogatással, (OMFB-01342-01344/2004) termelői-, kutatói- és

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Fajtavizsgálatok ökológiai burgonyatermesztésben

Fajtavizsgálatok ökológiai burgonyatermesztésben Fajtavizsgálatok ökológiai burgonyatermesztésben Papp Orsolya kertészeti szakreferens Burgonya Ágazati Fórum Keszthely, 2014. jan. 16. A Tanács 834/2007/EK rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

Doktori Iskola vezető: Dr. Kovács András egyetemi tanár, az MTA doktora. Témavezető: Dr. Bánszki Tamás professzor emeritus, az MTA doktora

Doktori Iskola vezető: Dr. Kovács András egyetemi tanár, az MTA doktora. Témavezető: Dr. Bánszki Tamás professzor emeritus, az MTA doktora DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉS AGRÁRGAZDASÁGTANI TANSZÉK ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető:

Részletesebben

GYÁRTÓ VÁLLALAT VEVŐI AUDITJA

GYÁRTÓ VÁLLALAT VEVŐI AUDITJA GYÁRTÓ VÁLLALAT VEVŐI AUDITJA MORAUSZKI Kinga posztgraduális képzésben résztvevő hallgató Debreceni Egyetem, ATC Műszaki Főiskolai Kar Műszaki Menedzsment és Vállalkozási Tanszék 4028 Debrecen, Ótemető

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

Tartamkísérletek, mint a tájgazdálkodás alapjai Keszthelyi tartamkísérletek. Kismányoky Tamás Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar

Tartamkísérletek, mint a tájgazdálkodás alapjai Keszthelyi tartamkísérletek. Kismányoky Tamás Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Tartamkísérletek, mint a tájgazdálkodás alapjai Keszthelyi tartamkísérletek Kismányoky Tamás Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar A szántóföldi tartamkísérletek olyan élő laboratóriumként

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Norvég kutatási pályázat. Cégcsoport bemutató

Norvég kutatási pályázat. Cégcsoport bemutató Norvég kutatási pályázat és Cégcsoport bemutató Időpont: 2015-10-14 Helye: Ökoindustria Szakkiállítás Budapest Dr. Petis Mihály Gazdasági célok Kutatási célok Szükségszerű fejlesztések IPPC Az EU Integrált

Részletesebben

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú

Részletesebben

14. N.4. A klímaváltozás hatása a legelőgazdálkodásra

14. N.4. A klímaváltozás hatása a legelőgazdálkodásra 14. N.4. A klímaváltozás hatása a legelőgazdálkodásra Szabó Ferenc, Tempfli Károly, Gulyás László, Pongrácz László, Nagy Géza /NYME MÉK, DE Összefoglalás A részfeladat keretében az időjárási tényezőknek

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2002.( IX.12.) sz. rendelete. A parlagfű irtásáról

Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2002.( IX.12.) sz. rendelete. A parlagfű irtásáról Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2002.( IX.12.) sz. rendelete A parlagfű irtásáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás

Részletesebben