A GYEPGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE. Barcsák Zoltán
|
|
- Nikolett Veres
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A GYEPGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE Barcsák Zoltán A régi történelmi adalékokból, de különösen a görögök és a rómaiak feljegyzéséből világosan kitűnik, hagy a legeltetés az ókori emberiség életében is rendkívül jelentős szerepet játszott. A kaszálóssal történő betakarítás és tárolás akkor kezdődhetett, amikor fúvágásra alkalmas eszközöket állítottak elő és a füvet levágva szénát is készítettek. Ez utóbbi akkor alakult ki, amikor a vándorló nomád életmóddal felhagytak és a letelepedés során az állatok számára tartosított takarmányt kellett készíteni. 4 nomád pásztorkodás hazánkban is hosszú ideig folytatódott és a tartósabb letelepedés csak a XII-XIII. században elsősorban a Dunántúlon indult meg. Az alföldi sík legelőterületeken tovább tart a vándorló legeltetés és vele együtt a nomád állattenyésztés is. A középkorban a XIV-XVI. században a gyepgazdálkodás lett: a kialakult mezőgazdaságban a legfontosabb tényező. Erre utalnak ebben az időben megjelent hatósági intézkedések és a fontosabb szabályozók is. A XVII. században megkezdödött a szabad legeltetést folytató állattenyésztés és legelőhasználat szabályozása. Kevesebb lett a legelő és a rét az ország egész területén. A megyék legeltetési szabályrendeleteket készítenek és megkezdődött az erdő, a legelő és a szántóföld közötti harc. Megfagynak a legelők és a rétek, de megszaporodtak a rendeletek. Az egyre szaporodó lakosság igényeit, élelmezését nemcsak legelőről, hanem szántóról is ki kellett elégíteni. A legkedvezőbb adottságú gyepterületek kerültek feltörésre, amelyek termőhelyi adottságaiknál fcgva az év minden részében jól művelhetők voltak és rajtuk eredményesen lehetett szántóföldi növényeket termeszteni. A gyepgazdálkodás történeti fejlődésével foglalkozó munkák Barcsák et. (1978), Bíró (1933), Dorner (1923), Gruber (1954), Piukovics (1935), Hollóskúti (1934), Tolvaly (1944) tollából, rámutatnak arra, hagy a ren-
2 deletek és a gyepgazdálkodással kapcsolatban megjelent munkák elsősorban A gazdák a legeltetést községi legelőkön, vagyis közös legelőkön a legeltetés és a legelőhasználat szabályozásával, a pásztorok és a legel-legeltetési társulás formájában tudták hatékonyan végezni. A, községi letető gazdák kötelességeivel, feladataival foglalkoznak és kevés szó esik gyepek ápolásáról, gondozásáról és a legelők és rétek javításáról. A XIX, században számos újabb szabályozó rendelkezés jelenik meg, de gelők használatát a legeltetési bizottságok tevékenységét különböző tör- vények szabályozták. Az évi XII.t.c. a közös legelők gazdálkodósál a szabályozta, míg az 1913.évi XI.t.c. a közös legelők használatát a megalakítandó legeltetési társulatok munkáján keresztül látta megvalósíthatómár fellelhetők a gyepjavítósra vonatkozó és a gyeptelepítést elrendelő ségű legelők az állatállománnyal rendszerint túl voltak terhelve, aminek következtében kényszerűségből megkezdték a rétek legeltetését is. Mindezek helyére az évelő gyomnövények telepedtek meg. A bajon úgy próbál- tokkal kapcsolatban eljárni. tak segíteni, hogy ez idő tájt bevezették az ugarlegelöt, amelyen nagyon kevés fű termett, de annál több gyomnövény szaporodott el és ezáltal a nak. A törvény végrehajtása - az I. világháború miatt - csak 1921-ben in-és javasló rendeletek és utasítások is. Az egyébként is gyenge termőképesdult három társulattal, ami 1929-ben még mindig csak 33o volt, de ben mintegy 2ooc legeltetési társulat működött hazánkban. Ezt a munkát jelentősen segítette az 1933-ban megindult "zöldmező" mozgalom. A törután a legelők és a rétek megritkultak, az értékes gyepnövények kipusztulvény rendelkezései szerint kellett - a legelővel és a legeltetett állatak és A Zöldmező Szövetség feladata és célja a gyepgazdálkodás fellendiszántóföld is elgyomosodott. A következmény az lett, hogy az állatállomány télén túlmenően a minél gazdaságosabb takarmánytermesztés és fűmagtor számára termett takarmány mennyisége és minősége erősen leromlott és sem mesztés volt. A Zöldmező Szövetségek állami akciókkal sürgették a gyepnyári, sem pedig a téli takarmányozásra nem volt elegendő, A legeljavítást, melynek keretében különféle gyepvetőmagvak, legelőberendezési a tetési idény takarmányellátását szúkősen biztosították, de a téli takar- tárgyak és szénakészítéshez alkalmas eszközök kedvezményes vásárlásával igyekeztek a gyepjavítást eredményesebbé tenni. Jelentős tevékenységük volt a téli időszakban rendezett különböző tanfolyamok beindítása és a szakismeretek minél szélesebb körben való terjesztése. A gyepgazdálkodás- ban és a Zöldmeze mozgalomban végzett munkáért említést érdemelnek mányozást általában kukoricaszárral és 'tavaszi gabonák szalmájával próbálták megoldani, vagy a telet a jószág átéhezte és kora tavasszal el_- gyengülve került ki a legelőre. A kora tavaszi kihajtás pedig újra rossz hatással volt a legelők növényzetére és talajára. Mindezek eredményeként az állatlétszám igen jelentősen lecsökkent. Baskay T. Bertalan, Dorner Béla, Gyárfás József, Bittera Miklós, Drezdner Iván, Thaisz Lajos, Kolbai Károly, Gruber Ferenc és Takács Lajos. Őket A századfordulón - 19co körül - a jelentős húshiány következtében nevezhetjük a gyepgazdálkodás és a gyepjavítás úttöróinek, akik ezen a nagy igény volt az állattenyésztés fejlesztésére és ezzel együtt a legelő területen eredményesen tevékenykedtek. és rétgazdálkodás fellendítésére. A XIX. század végén Európa nyugati országaiban és az erdélyi hegyi legelőkön a közlegelők bokorirtását, a A minisztérium a 218/1963. FM. számú országos felmérés alapján állakosarazás útján történő trágyázást és e szakaszos legeltetést is kezdték mi támogatás rendszerének bevezetését javasolta. A gyepgazdálkodás fejalkalmazni. Az elért eredmények ösztönzően hatottak és az állattenyésztés fellendítésére irányuló hegyvidéki mozgalom keretében a rétek és a lege- lesztését előirányzó állami támogatási rendszer a 3004/1963. Kormányszámú rendelet értelmében 4 éven át ig volt érvényben. Ekkor indult meg
3 hogy az ország gyepgazdálkodását föllendítse. Előzetesen elkészített tervek alapján termesztési és hasznosítási módszereket kellett bemutatni. A mintalegelő hálózat azt jelentette, hogy megyénként több üzemben olyan korszerűnek nevezhető gyepgazdálkodást kellett megvalósítani, ami a többi gazdaságszámára bemutatható volt és itt tapasztalatcseréket is lehetett rendezni. Az január 1-tól történő újabb gazdaságirányítási rendszer bevezetésével az állami támogatási rendszerek megváltoztak. A gyepgazdálkodást elősegítő állami támogatási irányelvek és a konkrét közgazdasági szabályszók a 2/1967. PM-MÉM számú együttes rendelet a támogatási rendszeren belül konkrétan meghatározta a réti és legelőterületek javítására és újratelepítésére vonatkozó állami támogatás feltételeit. A rendelet lényege azt volt, hogy az állami támogatás igénybevétele céljából a gazdaságok, vagy legeltetési bizottságok - az éves gazdálkodási tervük összeállításával egyidejűleg - éves rét - legelőgazdálkodási és -fejlesztési tervet készítettek. A terveket a járási felügyeleti szerv javaslatára a megyei mezőgazdasági osztályok hagyták jóvá és jelölték ki. A gyepgazdálkodás fejlesztésére kijelölt üzemeket a fejlesztési tervben meghatározott feladatok hiánytalan elvégzése, azok mennyisége és minősége alapján a gyepterületeket 3 kategóriába sorolták, ahol az állami támogatás mértéke eltérő volt től kezdődően új támogatási rendszer lépett életbe. A mezőgazdasági üzem. meliorációs munkáinak, valamint a rét- és legelőjavítások állami A rendelkezések értelmében azok a gyepterületek részesülhettek állami támogatásban, amelyek korábban nem szerepeltek a mintalegelő hálózatban és nem részesültek ilyen irányú támogatásban. A fejlesztésre kerülő munkákra 3 éves gyepfejlesztési tervet kellett készíteni, melyek alapján a munkálatokat végezték. A 3 éves fejlesztés során a termésnöve15 eljárásokat és a hasznosítási munkákat úgy kellett előirányozni, hogy a fejlesztés harmadik, utolsó évében végzett termesztéstechnika és hasznosítási terv a fejlesztés utáni évek során is alkalmazható legyen. Ezzel biztosítható volt, hogy a támogatás utáni években is eredményesen végezhető a kialakított gyepgazdálkodás ban újabb állami támogatási rendszer lépett életbe, melyet 198oig a gyepek további javítása érdekében, elsősorban a gyeptelepítés és gyepfelújítás céljára lehetett igénybe venni. A gyepjavítás közvetlen hatása a gyep termésének növekedésében és a minőség javulásában mutatkozott meg. Ezen túlmenően a gyepjavítás közvetett hatása a gyepen elért nagyobb és jobb minősége termésmennyiség következtében áll elő és abban jelentkezik, hogy a szántóföldi területeken lényegesen kisebb tömegtakarmány-termő területre van szükség, vagyis annak egy része felszabadul. A felszabaduló szántóterületeken pedig az üzem más növénykultúrákat - gabonaféléket, ipari növényeket stb. - termeszthet, tehát végeredményben a gyepjavítás következtében a növénytermesztés szerkezete is megváltoztatható, kedvező irányban átalakítható. A meglévő ősgyepek potenciális termőképességének további kihasználásával ez a folyamat kedvező irányban jelentősen befolyásolható. támogatásának rendszerét az 1045/1970. számú Kormányhatározat és ez A gyepterületek javítására és fejlesztésére irányuló kutatási munkák a alapján a 27/1970. /XII.l3./ MÉM 28 számú rendelet szabályozta. A rendelkezés 29 gyepgazdálkodásban is hosszú idő óta a felszínen voltak. Esetenként kedvező értelmében a rétek és legelők javítására a gyepgazdálkodás fejlesztési eredményeket tudtak felmutatni - amit a gyakorlat rendszerint fel- munkáira állami támogatást kérhettek a mezőgazdasági nagyüzemek -- használt, - de sok esetben az is előfordult, hogy a gyepgazdálkodási kutatás
4 A gyepek zöldfűtermése az állattenyésztési ágazatok takarmányozási költségeit javította. A gyepre semmiféle költséget nem fordítottak, így azt hozamolni sem volt szükséges. Ennek következtében pedig a gyepen legeltetett termés "ad libitum" mennyiségoen került az állatok elé és többé-kevésbé kielégítette az állatokat. Ezen kívül pozitívan befolyásolta és alakította a szántóföldi szálastakarmányok mennyiségét vagy kedvezővé tette az állattenyésztés takarmányfelhasználásának és termelési költségeinek alakulását. Az Országos gyepgazdálkodási tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyepes területek mintegy 50 %-a eredményesen javítható. Ezek fű- vagy szénatermése - a feltételek optimális biztosítása esetén - jelentős, ami egyben azt is jelenti, hogy a takarmánybázis %-át gyepre alapozottan lehet biztosítani. A gyepterületek termésének növelése révén pedig megszűnne és tartósan biztosítva lenne az állattenyésztés számára szükséges tömegtakarmány, sót az elmúlt évek során is jelentkező krónikus szénahiányt is fel lehetne számolni. A gyepes területeink nagy kiterjedése, alacsony termésátlaga és a szálastakarmány hiány parancsolóan követei, hogy mind gyakorlati, mind pedig kutatási területen az eddigiektől lényegesen többet és hatékonyabban foglalkozzunk a gyepterületek javítási lehetőségeivel, a kutatás hatékonyabbá tételével és az eredmények gyakorlatba történő átültetésével. A "Zöldmező mozgalom" már az 193o-as években a kutató és oktató intézményekben elért eredményeket valósított meg. A kutatás alapján - rendszerint legeltetési bizottságok gyepjein - beállított kisérleteket az Az 1960-as években működő kutatási témakollektívák a gyepgazdálkodás szinte egész területére kiterjedóen kutattak és a lehetőségekhez képest figyelemre érdemes eredményeket értek el. Széleskörben megindult a gyepek trágyázásának és talajjavításának kutatása, ahol elsősorban a szikes talajokkal kapcsolatban értek el kedvező eredményt. A gyepek műtrágyázása során a termésmennyiség és a gyepösszetétel vizsgálatára került sor. Ebben az időszakban indult meg a magyarországi ősgyepek veszecelmes gyomnövényeinek irtására irányuló küzdelem és került sor a vegyszeres gyomirtás alkalmazási lehetőségeinek kidolgozására. Az újgyeptelepítéssel kapcsolatos vizsgálatok tovább bővültek és számos adatot nyújtottak a szikes, a homok stb. talajú gyepek telepítésével kapcsolatban. Ebben az időszakban intenzíven megindult a gyephasznosítási, de elsősorcen a legeltetési módszerek kidolgozása és a gyakorlatba történő átültetése. Az eredmények terjesztése érdekében számos gyepgazdálkodási bemutató és ankét megtartására került sor, melynek még ebben az időszakban sem volt - az érdektelenség következtében - megfelelően átütó eredménye. Az 1969-ben meghirdetett MÉM termelésfejlesztési irányelvei meghatározták a gyepgazdálkodás fejlesztésének célkitűzéseit és egyben megszabták a gyepgazdálkodás kutatása terén megoldandó feladatokat és a kutatás üzemi célparamétereit. A gyepjavítás fontosságára való tekintettel a " gyepgazdálkodás fejlesztésének komplex kutatása" című, lo éves országos gyep-program, majd az OKKFT került meghirdetésre és kidolgozására. A gyepprogramok alapvető feladata volt, hogy összehangolt kutatást hozzon létre és különösen a főtémákban integrált vizsgálatokat végezzenek úgy, hogy az önálló munka lehetősége minden területen adott legyen. országos bemutatókon vagy 28 un. "Zöldmező kongresszusokon" igyekeztek 29 széleskörben bemutatni és a tapasztalatokat átadni. Az országban az alföldi, az al-dunántúli és a felső-dunántúli Zöldmező Szövetségek tevékenykedtek,
5 A gyepkutatási programok keretében az alábbi fó témacsoportok kerültek kialakításra és kutatásra. - A gyepek agrotechnikai kérdéseinek vizsgálata. - A gyephasznosítás és gyephasználat kialakítása. - A.gyepnövények nemesítése és magtermesztése. - A gyepkutatás és gazdálkodás ökonómiai kérdései. A témacsoportokon belül a gyeptermesztés és hasznosítás valamennyi területét felölelve került sor - a kutatásban résztvevő intézmények és kutatók lehetőségeinek figyelembe vételével - a kollektív kutatások kialakítására. A középtávú gyepkutatási programok eredményei azt mutatják, hogy a kutatók eredményesen végezték a rájuk bízott feladatokat és több értékes, a gyakorlatnak is átadható eredményt és módszert dolgoztak ki. A legnagyobb kutatási területet a gyepek táplálóanyag gazdálkodásával kapcsolatos feladat tette ki, melynek fontosságát a termést meghatározó szerepe is bizonyítja. A kutatásban több intézmény (Debrecen, Gödöllő, Keszthely, Mosonmagyaróvár) eredményeik alapján megállapították a műtrágya dózisainak jelenlegi optimalizált mennyiségét, a műtrágyázás növényi összetételre gyakorolt hatását, az NPK arányának különböző talajtípusokon adagolható legkedvezőbb mennyiségét és a beltartalmi értékekre gyakorolt hatását. A vízgazdálkodási és öntözési témában elsősorban a Szarvasi OKI, a gyep ökológiai kérdéseinek vizsgálata terén pedig a debreceni ATE tevékenykedett. Összefüggést állapítottak meg az adagolt vízmennyiség, a műtrágyázás és a termésmennyiség alakulása között. A gyeptelepítések kutatása során komplex gyeptelepítési módszerek kidolgozására és vizsgálatára kerül 32 sor. 33 A kisérleteket a Szarvasi OKI, a A száraz fekvésű hegyvidéki gyomnövényekkel erősen fertőzött gyepeken különböző gyomirtási eljárások összehasonlító vizsgálatát és alkalmazási módszerének kidolgozását végezte el a Gödöllői Egyetem. gyeptermés hasznosításának kutatása igen széleskörű és nagy gondosságot igénylő kutatómunka. A legeltetéses hasznosítás módszereinek, a korszerű legelők üzemeltetéséhez szükséges legelőberendezések kialakítását és vizsgálatát a Szarvasi ÖKI és a Karcagi TKI - több intézet, üzem és rendszer bevonásával - végezte. Már eddig is több új legeltetési módszert és a hasznosításhoz szükséges új berendezést javasoltak és adtak át az üzemeknek és a legeltető gazdáknak. A gyeptermás kaszálásos hasznosításának és erjesztéssel történő tartósításának módszerét a Debreceni-, a Gödöllői- és a Keszthelyi Egyetemek több intézmény és gazdaság bevonásával vizsgálták. A téli tömegtakarmány bázis biztosításának egyik módszere a szenázs- és szilázskészítés gyepre alapozott formájának kialakítása volt. Az eddigi eredmények bíztatóak és többszázas tehenészetekben is megvalósításra kerültek. Az állatok viselkedésének és a húshasznú gyepre alapozott állattartás módszerének, az állati termelés alapján történő gyephasznosítás módszerének vizsgálata, értékelése és kidolgozása több intézmény kutatásának volt a témája. A növénynemesítés terén a Szarvasi ÖKI és a Keszthelyi ATE számos gyepnövény fajtafenntartását és új fajták kialakítását végezte. A termesztés igényének és a korszerű gyepgazdálkodás kívánalmainak megfelelően - legelőhasznosítású fajtákon túlmenően - számos szilázsfú alapanyag és szénakészítés céljára megfelelő fajta kialakítását végezték. Debreceni-, a Gödöllői - és a Keszthelyi ATE komplex módon végezte. A telepített gyepek táplálóanyag gazdálkodásának, gyomosodási viszonyai-
6 IRODALOMJEGYZEK 1. BARCSÁK,Z. - BASKAY,T.B. - PRIEGER,K.: Gyeptermesztés és hasznosítás. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, p. 2. BÍRÓ,J.: A legelőgazda útmutatója. Butapest, sz. 147.p. 3. OORNER,B.: A rétek és legelők művelése és termésfokozása. Atheneum Ny. Budapest, p. 4. DRESONER,I.: Az újkori zöldmezőgazdálkodás. Kertész József Könyvnyomdája. Budapest, p. 5. GRUBER,F.: Rét és legelő. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, p. 6. HOLLÓSKUTHY,A.: Rét- és legelőmívelés. Budapest, Fővárosi Nyomda Részvénytársaság, p. 7. KÁROLY,R.: Rét és legelőmívelés. Pallas Részvénytársaság Nyomdája. Budapest, ol.p. 8. KLAPP,E.: Szenokoszü i pasztbiscsa. Moszkva, p. 9. KOLBAI,K.: Útmutató újgyepek magvetéses telepítéséhez. Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium Kiadványa, Budapest, l. sz. 68.p. lo. Szerző KÖNEKAMP,A.: - Author: Prof.Dr. Zwischenfruchtbau. Barcsék, ZoltánBerlin, Agrártudományi Egyetem NTI Gyepgazdálkodási Tanszék ( 11. PETERSEN,A.: Die Grásser. Berlin, Agricultural University, 2103,Gödöllő,POB.:303.Hungary) 12. PIUKOVICH,J.: A második orzságos Zöldmező Kongresszus. Budapest, p. 13. SZABÓ,J.: Gyepgazdálkodás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, p Összefoglalás A gyepgazdálkodás rövid történeti áttekintésének fontosabb megállapításai a következők: 1.) A nomád legeltetés és a nomád állattenyésztés (pásztorkodás) hazánkban is hosszú ideig folytatódott, a XII-XIII. században indult meg, elsősorban. a Dunántúlon a letelepedés és a szántóföldi növénytermesztés. 2.) A középkorban a XTV-XV. században a gyepgazdálkodás : mezőgazdaság egyik legfontosabb tényezője. 3.) Az élelmiszertermelés fejlődésével fokozatosan növekszik a szántóföld területe, a gyepek feltörése., mivel az ugaros rendszer, a nyomásos gazdálkodás bevezetésének következtében a szükségestől nagyobb szántóterületekre volt szükség. a.) A XIX.században szükségessé vált a legelők és a legeltetés rendeletekkel történő szabályozása, mivel az évi tc. a közös legelők gazdálkodása érdekében került kialakításra. A legeltetési társulatok megalakulását. a közös legelők használatát évi 11.t.. szabályozza. 5.) 1933-ban megindult a "Zöldmezó mozgalom", melynek működése megindította a tervszerű gyepgazdálkodási es gyepjavitást. 6.) Az FM javaslatára 3004/1963.sz. kormányrendelet értelmében 1964-ben megindult gyeptámogatás állami rendszere. Megyénként több mintalegelő alakult, ami a gyepkutatások eredményeit; az új gyepgazdálkodási módszereket volt hivatva, a gazdaságoknak, legeltetési bizottságoknak bemutatni. Az állami támogatási rendszer több szakaszra bontva működött, melyeket a kiadott rendeletek szabályoztak. Az első ig, a második ig, a harmadik ig, a negyedik ig működött. Az állami támogatást gyepjavítási, 1 vagy 3 éves gyepfejlesztési tervek alapján. az elvégzett munkák után 50 %-os támogatással lehetett idénybe venni. 7.) Az 1960-as években működő kutatás: téma kollektívák, maid től Országos gyep-program keretében indult meg a kutatás, melyben valamennyi felsőfokú agrár-oktató intézmény (Debrecen, Gödöllő, Keszthely, Mosonmagyaróvár stb.) és gyepkutatással foglalkozó kutatóintézet ( Szarvas, Karcag stb.) vett részt, és segítette munkájával a gyepgazdálkodási.
7 THE HISTORICAL OVERVIEW OF GRASSLAND MANAGEMENT IN HUNGARY Z. Barcsák The major observations on the stages of grassland management in Hungary are the following: 1.) Nomadic grazing and animal breeding had been present in Hungary for a long time, too. Settling and plant cultivation on ploughlands, especially in the Transdanubian region, started in the centuries. 2.) In the 15th-16th centuries during the Middle Ages; grassland management was one of the most important branches of agriculture. 3.) With the development of food production, the area o ploughlands grew and the breaking of grasslands increased gradually, since, as a consequence of introducing the fallow land system and the rotation crop management, more arable area was needed. 4.) In the 19th century decrees were required to control pastures and grazing, as the article inacted in 1984 had been put forward for the management of common pastures. The establishing of grazing associations and the utilization of common pastures were regulated by the article N 11 inacted in ) In 1933 the "Greenfield Movement" started, which was the initiator of systematic garssland management improvement. 6.) By virtue of the governmental decree N 3004/1963 put forward by the Ministry of Agriculture, the state subsidization of grasslands began in Several model pastures were created in each county, which served for the demonstration of new grassland methods- as the results of grassland research - to "pasturing committees".this state subsidizing system was divided into four stages, which were regulated by the decrees in act: 1.st stage: , 2.nd , 3.th and 4. stage: The state subsidization was available on the basis of pasture developmental plans for 1-3 years or pasture improvement plans and covered 5C % of the costs after the work. 7.) Research was carried out within the scope of collectives in the 1960-s and in that of a country-wide grassland programme from 1970 onwards, in which all the agricultural universities and colleges (Debrecen, Gödöllő, Keszthely, Mosonmagyaróvár, etc.) and grassland research institutes of Hungary (Szarvas, Karcag, etc.) have participated,thus helping the development of grassland management.
Dr. Tasi Julianna Szent István Egyetem
Dr. Tasi Julianna Szent István Egyetem Végzettségek: Agrármérnöki diploma, Szent István Egyetemen, 1980 2006-ban PhD fokozatot szerzett növénytermesztési és kertészeti tudományok területén Kutatási terület:
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás
RészletesebbenIsmertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:
1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.
RészletesebbenŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja. Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány
ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány Kezdetek A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII.26.) kormányrendelet meghatározta a mezőgazdasági
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:
RészletesebbenTejelő tehenészetek zöldtakarmány- igényének biztosítási lehetőségei 1. Szántóföldön termelhető zöldtakarmány-növények
Tejelő tehenészetek zöldtakarmány- igényének biztosítási lehetőségei 1. Szántóföldön termelhető zöldtakarmány-növények növények Lehetséges termelési célok: 1. Tavasztól őszig a napi zöldtakarmány- igény
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0921 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010.május 14. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenAgricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November
Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment 13-15 November 2014, Debrecen, Hungary Az agroerdészet (agroforestry)
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenA JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON
Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági
RészletesebbenBeszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program
Beszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program Berentén a munkaprogram 2012.03.01-én indult.14 fő kapott itt munkát, 8 órás munkaidőben.
RészletesebbenA MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN. Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László
A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László 145 ÉVES A DEBRECENI GAZDASÁGI ÉS AGRÁR- FELSŐOKTATÁS Országos Felsőbb Gazdasági
RészletesebbenSzemán László Szakdolgozat, Diplomamunka, Kandidátusi és Doktori munkák listája
Szemán László Szakdolgozat, Diplomamunka, Kandidátusi és Doktori munkák listája 1972-2011 1972 Sipos András Kandidátusi értekezés (1972): A lejtős gyepterületek hozamnövelésének módszerei Borsod-Abaúj-Zemplén
RészletesebbenAz ökológiai gazdálkodás jelenlegi és várható támogatásai
Az ökológiai gazdálkodás jelenlegi és vártó támogatásai Agrárminisztérium Vidékfejlesztési Államtitkárság Dr. Mezei Dávid Helyettes államtitkár XXXI. Biokultúra Tudományos Nap 2018. 12. 01. Budapest A
RészletesebbenA Közös Agrárpolitika költségvetése
A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban a KAP költségvetése 11%-kal kevesebb mint 2007-2013-ban De a magyar gazdák és a magyar vidék támogatásai 2014-2020 között
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1
RészletesebbenAz öntözés tízparancsolata
1. Az öntözés - mint vízgazdálkodási kategória - a víz hasznosításának egyik módja, egyben az adott helyen rendelkezésünkre álló víz felhasználásának egyik eszköze és az adott (vízgyűjtő)terület vízháztartásának
Részletesebben2/yr (Prognosis for 6 months) Meteorologiai elorejelzes. Akademiai Kiado 1519 Budapest, Pf. 245. e-mail:
Name of publication Frequency Idojaras (Weather, in Orszagos Meteorologiai Szolgalat 1024 Budapest, Kitaibel Pal u. 1. 4-5/yr Idojaras felhavi elorejelzese Orszagos Meteorologiai Szolgalat Semi-monthly
RészletesebbenMit olvassunk? SZŐLŐ- TERMESZTÉS. (Ajánló bibliográfia) összeállította: a Jászberényi Járási Könyvtár. rr rr
Mit olvassunk? rr rr SZŐLŐ- TERMESZTÉS (Ajánló bibliográfia) összeállította: a Jászberényi Járási Könyvtár Bevezető A mezőgazdaság hozamainak növelése ma elsőrendű gazdasági érdek. A nagyüzemi termelésben
RészletesebbenA KUKORICA ÖNTÖZÉSES TERMESZTÉSÉNEK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A HAJDÚSÁGI LÖSZHÁTON
A KUKORICA ÖNTÖZÉSES TERMESZTÉSÉNEK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A HAJDÚSÁGI LÖSZHÁTON Sulyok Dénes 1 Rátonyi Tamás 1 Nagy János 1 - Fodor Nándor 2 1 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Földműveléstani és Területfejlesztési
RészletesebbenOKJ Mezőgazdasági technikus
SZAKMAI PROGRAM Mezőgazdaság szakmacsoport XXXIII. Mezőgazdaság ágazat OKJ 54 621 02 Mezőgazdasági technikus Hatályos: 2016. szeptember 1-től ASZK PP16 SZP SZAKGIMNÁZIUM - MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUSEZŐGAZDASÁGI
RészletesebbenFöldművelési rendszerek
Földművelési rendszerek A földművelési rendszerek helye a gazdálkodás rendszerében Földhasználati rendszer Földművelési rendszer Növénytermesztési rendszer Talajművelési rendszer A földművelési rendszer
Részletesebbenpractices Mosaic and timed mowing Mosaic and timed mowing Mosaic and timed mowing 10 m wide fallow strips (4 parcels)
Name of treatment (Action C5 in HUKM10004 by KMNPD and MME) Goal of the treatment Description of treatment and management practices Treated area Maximum No. of sub-groups ha pcs. Type1. Extensive mosaic
Részletesebbentartosabt leteleoedes csak a XII-XIII. szkadban e1s8sorbsn a Oundntalon
A GYEPGAZDALKODAS TORTENETE Barcs6k Zoltjn A regi tbrtenelmi odalekokoda, de kuldnbsen a gbrbgdk es a reimaiak fel,:.,egyz4seb61 vi16g0san kit6nik, bogy a legeltett5 az dkdri emberiseg Alsteben is rendkivul
Részletesebben36% more maize was produced (Preliminary production data of main crops, 2014)
Release date: 22 January 2015 Next release: 26 January 2015. Vital events, January November 2014 Number 13 36% more maize was produced (Preliminary data of main crops, 2014) In 2014 the of all major crops
RészletesebbenHüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban
Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,
RészletesebbenFM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZAKKÉPZŐ KÖZPONT SZAKMAI PROGRAM-GAZDA SZAKMAI PROGRAM. Mezőgazdasági szakmacsoport. XXXIII. Mezőgazdaság ágazat
FM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZAKKÉPZŐ KÖZPONT SZAKMAI PROGRAM Mezőgazdasági szakmacsoport XXXIII. Mezőgazdaság ágazat OKJ 34 621 01 GAZDA Hatályos: 2016. szeptember 1-től ASZK PP16 SZP SZAKKÖZÉPISKOLA
RészletesebbenRészvételi kutatás a hazai ökogazdálkodás fejlesztéséért Dr. Dre ler Dóra, üg vezető
Részvételi kutatás a hazai ökogazdálkodás fejlesztéséért Dr. Dre ler Dóra, üg vezető OMÉK Budapest, 2015. szeptember 25. Idővo al Célunk: A e zetközi szi tű tudományos kutatás elő ozdítása a hazai ökológiai
RészletesebbenLehetséges hasznosítási módok
GYEPHASZNOSÍTÁS Lehetséges hasznosítási módok Legeltetési módok A szakaszos legeltetés irányelvei A szakaszos legeltetés lényege: Regenerációs idő Az az idő, amely alatt a gyepnövények a hasznosítást követően
RészletesebbenMit olvassunk? KERTESZET. (Ajánló bibliográfia) összeállította: a Jászherényi Járási Könyvtár
Mit olvassunk? KERTESZET (Ajánló bibliográfia) összeállította: a Jászherényi Járási Könyvtár Bevezető A mezőgazdaság hozamainak növelése ma elsőrendű gazdasági érdek. A nagyüzemi termelésben dolgozók szakértelmét,
RészletesebbenAz öntözés gyakorlati problémái, az öntözésfejlesztés lehetőségei és korlátai
Az öntözés gyakorlati problémái, az öntözésfejlesztés lehetőségei és korlátai dr. Tóth Árpád www.moe.hu FRIUTVEB Gödöllő. 2018. 03. 02. A növények vízpótlása Locsolás A termelés a szárazgazdálkodás gyakorlatára
RészletesebbenTDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc)
MKK NTTI Földműveléstani Tanszék TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc) I. Témavezetők: Dr. Birkás Márta, Dr. Percze Attila 1. Művelési rendszerek hatása a talaj állapotára, védelmére,
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138
A T C DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 BALMAZ típusú mélylazító munkájának minősítése
RészletesebbenKaposvári Egyetem Állattudományi Kar ddrszk@gmail.com 2. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar speiserf@mail.aut.vein.hu 3.
Gyepterületek földminősítése, földértékelése és földhasználati információja a D-e-Meter rendszerben Dér Ferenc 1, Fábián Tamás 1, Hoffmann Richárd 1, Speiser Ferenc 2, Tóth Tibor 3 1 Kaposvári Egyetem
RészletesebbenAM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZAKKÉPZŐ KÖZPONT SZAKMAI PROGRAM-GAZDA SZAKMAI PROGRAM. Mezőgazdasági szakmacsoport. XXXIII. Mezőgazdaság ágazat
SZAKMAI PROGRAM Mezőgazdasági szakmacsoport XXXIII. Mezőgazdaság ágazat OKJ 34 621 01 GAZDA Hatályos: 2016. szeptember 1-től ASZK PP16 SZP SZAKKÖZÉPISKOLA - GAZDA A szakképesítés alapadatai A szakképesítés
RészletesebbenMezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program
Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási
RészletesebbenOktatói önéletrajz Dr. Vermes László
egyetemi tanár Karrier Felsőfokú végzettségek: 1972 - ILRI, Wageningen, Hollandia, 11. Nemzetközi Vízrendezési Tanfolyam 1969-1970 Agrártudományi Egyetem, Gödöllő, mezőgazdaságtudományi doktor 1961-1962
RészletesebbenMagyar mezőgazdasági információk adatbázisának (AIIR) bemutatása és hasznosíthatósága
Magyar mezőgazdasági információk adatbázisának (AIIR) bemutatása és hasznosíthatósága 1 Kocsis Mihály 2 Tóth Gergely 3 Makó András 3 Rajkai Kálmán 1 Pannon Egyetem Georgikon Kar, Növénytermesztési és Talajtani
RészletesebbenVidékfejlesztés: Túlélô vagy fenntartható vidék?
agora_szorolap.qxd 25-Jun-07 7:46 AM Page 1 Vidékfejlesztés: Túlélô vagy fenntartható vidék? A vidékfejlesztésre nagyon sokan úgy tekintenek, mint egy eszközre, amely csodaszerként meg fogja oldani a falusi
Részletesebbenlétük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge
Legelők létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge Sok legelő esetén kockázatot jelent más földhasználati mód, vagy éppen a
RészletesebbenA fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2010
Közzététel: 2011. január 12. Sorszám: 7 Következik: 2011. január 13. Mezőgazdasági termelői árak A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2010 2010-ben közel 2,6 millió hektáron (az előző
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A projekt címe: A GMO mentes minőségi takarmány szója termesztés
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
Részletesebben150/2004. (X. 12.) FVM rendelet.
150/2004. (X. 12.) FVM rendelet. a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában
RészletesebbenAz öntözés társadalmi megítélése
Az öntözés társadalmi megítélése dr. Tóth Árpád MÖE közgyűlés 2018. 04. 25. Szarvas A víz a Földön - A magyarországi vízgazdálkodási beavatkozások nem befolyásolják a vízhiányos területek ellátottságát.
RészletesebbenA Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? Székesfehérvár,
Részletesebben2007. évi beszámolója
Homokhátsági Mintagazdaság Kht. 6041 Kerekegyháza, Fő u. 47/a HOMOKHÁTSÁGI MINTAGAZDASÁG KEREKEGYHÁZA KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG (6041 Kerekegyháza Fő u. 47/a) 2007. évi beszámolója Tartalom: 2007. évi közhasznú
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenCurriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.
Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi
RészletesebbenVálasztható szakdolgozati témák 2007/2008. Környezetgazdálkodási szakirány. A Tuzson János Botanikus Kert mikológiai vizsgálata
2007/2008 Környezetgazdálkodási szakirány 1 Nehézfémekkel szennyezett bányameddő fitostabili-zációjának vizsgálata 2 A rizoszférában lezajló folyamatok tanulmányozása a fitoremediáció során (szakirodalmi
RészletesebbenFás szárú energetikai ültetvények
Fás szárú energetikai ültetvények Holl Katalin MGSZH Erdészeti Igazgatósága Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Területhasznosítás Napjainkban
RészletesebbenMezőgazdasági munkás moduljai
Mezőgazdasági munkás moduljai 971. Az Állattartás megnevezésű, 10997-12 azonosító számú szakmai Takarmányt érzékszervvel minősít, mintát vesz Takarmányadagot állít össze Takarmányt kioszt, itat, állatot
RészletesebbenÖnkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk
Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták
RészletesebbenA gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István
A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István Agresszív özönnövény fajok természetvédelmi kezelése a gyakorlatban Szakmai szeminárium
RészletesebbenJELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Budapest, 2012. május 31. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár
RészletesebbenALTERNATÍV NÖVÉNYEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ MEZŐGAZDASÁGI FEJLESZTÉSÉBEN
ALTERNATÍV NÖVÉNYEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ MEZŐGAZDASÁGI FEJLESZTÉSÉBEN ÖSSZEFOGLALÁS Blaskó Lajos 1 1 Debreceni Egyetem MTK Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet E-mail: blasko@agr.unideb.hu
RészletesebbenBemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára
Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése Gödöllő, 2013. július 3. Kissné Bognár Krisztina főlevéltáros, levéltárvezető Szent István Egyetem Kosáry Domokos
RészletesebbenNATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK
NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe
RészletesebbenOktatói önéletrajz Dr. Simon Gergely
egyetemi docens Gazdálkodástudományi Kar Átoktató SZIE-KETK Projektszervezet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1998-1993 Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészettudományi Kar, Nappali Tagozat Termesztési
RészletesebbenA KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2005 2300/9/2005. GYŐR 2005. november Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN,
RészletesebbenÉletrajz. Dr. Máté András egyetemi magántanár Telefon: /1685
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYTERMESZTÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522-000 EXT. 1671 E-MAIL: NOVENYTERMESZTES@MKK.SZIE.HU Életrajz Dr. Máté
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága A kalászos gabonák 2005. évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon Veszprém 2005. október Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság,
RészletesebbenA sertéságazat fejlesztésének időszerű kérdései Alternatív növények takarmányozási lehetőségei a sertéstartásban
A sertéságazat fejlesztésének időszerű kérdései Alternatív növények takarmányozási lehetőségei a sertéstartásban Szépe Ferenc főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium 2015. május 5. NAIK Mezőgazdasági
RészletesebbenSzántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000
TÖRTÉNETI DOLGOZATOK MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000 LACZKA SÁNDORNÉ A rendszeres mezőgazdasági statisztikai adatszolgáltatás Magyarországon közel kétszáz éves, de a mezőgazdasági adatgyűjtések
RészletesebbenMÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről
MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről Petőfiszállás, 2014. október 29. A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
RészletesebbenIndikátor tárgya. A gazdaság átfogó vizsgálata 70,0 28,9 41%
Tapasztalatok Szabóné Németh Ágnes szaktanácsadó Euro-Eco Csoport NAKVI névjegyzéki tanácsadók bemutatkozás szakmai kompetencia Közvetlen kapcsolat a gazdálkodókkal 1 98 db ügyfélből Gazdaság mérete túl
RészletesebbenOktatói önéletrajz Dr. Simon Gergely
egyetemi docens Gazdálkodástudományi Kar Átoktató SZIE-KETK Projektszervezet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1998-1993 Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészettudományi Kar, Nappali Tagozat Termesztési
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 724 KÜLÖNBÖZİ GYEPGAZDÁLKODÁSI FORMÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Bajnok Márta, Harcsa
RészletesebbenNÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN
NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN Feledi Tibor, Rónyai András, Gál Dénes, Kosáros Tünde, Pekár Ferenc, Potra Ferenc, Csengeri István Halászati és Öntözési Kutatóintézet,
RészletesebbenA gabonafélék termésmennyisége mintegy harmadával nőtt 2013-ban (A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2013)
Közzététel: 2014. január 22. Következik: 2014. január 24., Népmozgalom, 2013. januárnovember Sorszám: 13. A gabonafélék termésmennyisége mintegy harmadával nőtt 2013ban (A fontosabb növényi kultúrák előzetes
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy
RészletesebbenTisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing
Kutatás + Marketing A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság lapja Tisztelt Olvasók! Kalászos és repce fajtabemutatóinkra invitáló Híradónk ez évi nyári számának írásaiban is igyekszünk a múló, de
RészletesebbenA DEBRECENI MÉRNÖK INFORMATIKUS KÉPZÉS TAPASZTALATAIRÓL. Kuki Attila Debreceni Egyetem, Informatikai Kar. Összefoglaló
A DEBRECENI MÉRNÖK INFORMATIKUS KÉPZÉS TAPASZTALATAIRÓL TEACHING EXPERIENCES OF THE IT ENGINEERING COURSE OF UNIVERSITY OF DEBRECEN Kuki Attila Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Összefoglaló A Debreceni
RészletesebbenÖkológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék
Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék A tanszék munkatársai Dr. Radics László Tanszékvezető Egyetemi tanár Ökológiai gazdálkodás Agro-ökológiai gyomszabályozás Dr. Szalai Zita Egyetemi
RészletesebbenNémeth Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia
Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai
RészletesebbenFajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben
Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Szalay István Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete
RészletesebbenA tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben
A tejelő tehenészet szerepe a fenntartható (klímabarát) fejlődésben Dr. habil. Póti Péter tanszékvezető, egyetemi docens Szent István Egyetem (Gödöllő), Álletenyésztés-tudományi Intézet Probléma felvetése
RészletesebbenGépüzemeltetés a gyakorlatban. Fecsó Gábor
Gépüzemeltetés a gyakorlatban Fecsó Gábor Helyzetkép SZAKMAI OLDAL - A mezőgazdasági vállalkozások vezetésének képzettsége és tapasztalata általában agronómiai jellegű. - Új technológiák megerősödése (
RészletesebbenA precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei
A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei Harnos Zsolt Csete László "Precíziós növénytermesztés" NKFP projekt konferencia Bábolna 2004. június 7-8. 1 A precíziós mezőgazdaság egy olyan farm
RészletesebbenA NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA MŰSZAKI ÉS MEZŐGAZDASÁGI KAR MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETTECHNIKAI JELLEGŰ KÉPZÉSEINEK BEMUTATÁSA NYÍREGYHÁZA 2012
A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA MŰSZAKI ÉS MEZŐGAZDASÁGI KAR MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETTECHNIKAI JELLEGŰ KÉPZÉSEINEK BEMUTATÁSA A Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Karán a mezőgazdasági mérnök, illetve
RészletesebbenA VADGAZDÁLKODÁS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK ELEMZÉSE
A VADGAZDÁLKODÁS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK ELEMZÉSE Bleier Norbert, Bíró Zsolt és Csányi Sándor Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2100 Gödöllô, Páter u. 1. Bevezetés A hazai
RészletesebbenA Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből
A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből Szabó Rebeka LMP, Mezőgazdasági bizottság KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK - VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A KAP jelentősége
RészletesebbenTantárgycím: A mezőgazdaság földrajza
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar TANTÁRGYI ADATLAP és tantárgyi követelmények 2005. Tantárgycím: A mezőgazdaság földrajza Földrajz alapszak Kötelező tantárgy 2. Tantárgy kódja Szemeszter
RészletesebbenGyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt
Újabb módszerek az erdészeti termőhely minősítésben Rásó János Csiha Imre Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomás Gyenge adottságú és szárazodó
RészletesebbenA HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához
A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI
RészletesebbenNövény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.
RészletesebbenA MŰSZAKI MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSI TANSZÉK TÖRTÉNETE
A MŰSZAKI MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSI TANSZÉK TÖRTÉNETE Dr. Varga Emilné Dr. SZŰCS Edit Dr. PAPP Péter Debreceni Egyetem, AMTC Műszaki Kar Műszaki Menedzsment és Vállalkozási Tanszék 4028 Debrecen, Ótemető
RészletesebbenMezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály
Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek Magyarországon 2 Természetvédelmi
RészletesebbenGÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK ( BSc.)
NYÍREGYH REGYHÁZI FŐISKOLAF MŰSZAKI ÉS S MEZŐGAZDAS GAZDASÁGI GI FŐISKOLAI KAR Alapszakjaink (2009): 1. KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI SZAK ( BSc.) 2. MEZŐGAZDASÁGI és ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK ( BSc.) 3.
RészletesebbenA N EM ZETI AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELM I PROGRAM PÁLYÁZATAINAK ELEM ZÉSE. SZABÓ GÁBOR dr. - FÉSŰS ISTVÁN - BALÁZS KATALIN - KATONÁNÉ KOVÁCS JUDIT
A N EM ZETI AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELM I PROGRAM PÁLYÁZATAINAK ELEM ZÉSE SZABÓ GÁBOR dr. - FÉSŰS ISTVÁN - BALÁZS KATALIN - KATONÁNÉ KOVÁCS JUDIT ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmány a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenAGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE
RészletesebbenJEGYZÉK a teljes publikációs tevékenységről
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA MŰSZAKI ÉS MEZŐGAZDASÁGI KAR Agrártudományi Tanszék JEGYZÉK a teljes publikációs tevékenységről Név: Beosztás: DR. FORGÓ ISTVÁN Ph.D. főiskolai adjunktus KÖNYVEK, KÖNYVRÉSZLETEK 1.
Részletesebben