1998. január 15. C-44/96. sz. ügy

Átírás

1 A Bíróság ítélete január 15. Mannesmann Anlagenbau Austria AG és többiek kontra Strohal Rotationsdruck GesmbH (a Bundesvergabeamt (Ausztria) előzetes döntés iránti kérelme) Közbeszerzési szerződések Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárása Állami nyomda Kereskedelmi tevékenységeket gyakorló leányvállalat C-44/96. sz. ügy Az ítélet összefoglalása 1. Jogszabályok közelítése Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai 93/37 irányelv Ajánlatkérők Közjogi szervezet Fogalom Osztrák állami nyomda típusú vállalkozás Bennfoglalás Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések Fogalom Az érintett vállalkozás által odaítélt, építési beruházásra irányuló szerződések A szerződés természetétől független bennfoglalás (93/37 tanácsi irányelv 1. cikk a) és b) pontok) 2. Jogszabályok közelítése Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai 93/37 irányelv Ajánlatkérők Közjogi szervezet Fogalom Kereskedelmi tevékenységeket gyakorló, és egy ajánlatkérő által birtokolt vállalkozás Kizárás Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések Fogalom Már a kezdetektől egy ajánlatkérőt nem képező vállalkozáshoz tartozó építési beruházási tervre vonatkozó szerződés Kizárás (93/37 tanácsi irányelv 1. cikk a) és b) pontok) 3. Gazdasági és társadalmi kohézió Strukturális beavatkozások Közösségi finanszírozás Feltétel Az említett intézkedések megfelelősége az alkalmazható közösségi jogszabályoknak A közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogszabályok által nem érintett építési beruházási terv finanszírozása Az ezzel kapcsolatos jogorvoslati eljárások tiszteletben tartásának való alárendelés Hiány (2081/93 tanácsi rendelet 7. cikk (1) bekezdés; 89/665 tanácsi irányelv és 93/37 tanácsi irányelv 1. cikk b) pont) 1. Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 93/37 irányelv 1. cikk b) pont első bekezdése előirányozza, hogy ajánlatkérőnek tekintettek többek között a közjogi szervezetek, és második bekezdésében előirányozza, hogy közjogi szervezet alatt értünk minden olyan szervezetet, amelyet kifejezetten közérdekű szükségletek kielégítésének céljából alapítottak, és nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, jogi személyiséggel rendelkezik, és szorosan függ az államtól, a területi, illetve települési önkormányzattól, vagy más közjogi szervezettől. Az eljárás nyelve: n émet. 1

2 Közjogi szervezetnek, következésképpen ajánlatkérőnek kell tekinteni a fent idézett rendelkezések szerint egy olyan vállalkozást, mint az Österreichische Staatsdruckerei (osztrák állami nyomda, ÖS ) abban a mértékben, ahol azok a dokumentumok, amelyek termelését az ÖS-nek kell biztosítani, szorosan kapcsolódnak a közrendhez és az állam intézményi működéséhez, megkövetelve az ellátás és a termelési feltételek biztosítását, amelyek biztosítják a titkossági és biztonsági normák tiszteletben tartását, mivel e tekintetben úgy vannak meghatározva, hogy az a feltétel, amely szerint a szervezetet kifejezetten közérdekű szükségletek kielégítésének céljából kell megalapítani, és nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, nem foglalja magában azt, hogy a szervezetnek kizárólag, vagy legalábbis főként ilyen szükségletek kielégítése a feladata; az ÖS rendelkezik jogi személyiséggel; az ÖS ügyvezető igaz gatóját a legnagyobb részben a szövetségi Kancellária vagy különböző minisztériumok által kinevezett tagokból álló szervezet nevezi ki, az ÖS alárendelt a Számvevőszék ellenőrzésének, részvényeinek legnagyobb része az osztrák állam kezében marad, és egy állami ellenőrzési hivatal feladata felügyelni a biztonsági rendszernek alárendelt nyomtatványokat. A mondott szervezet által odaítélt, építési beruházásra irányuló szerződésekről lévén szó, ezeket a szerződéseket építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseknek kell tekinteni az irányelv 1. cikk a) pontja szerint, bármilyen legyen is a természetük, és tekintet nélkül a nem ipari vagy kereskedelmi jellegű szükségletek kielégítése céljából gyakorolt tevékenységre vonatkozó, többé vagy kevésbé kiterjedt, részükre. 2. Egy vállalkozást, amely kereskedelmi tevékenységeket végez, és amelyben a legnagyobb részesedést az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 93/37 irányelv 1. cikk b) pont második bekezdés szerinti ajánlatkérő birtokolja, a fent idézett rendelkezés második bekezdése szerint nem kell közjogi szervezetnek, amely bekezdés szerint kifejezetten közérdekű szükségletek céljából megalapított, nem ipari vagy kereskedelmi jellegű szervezetről kell, hogy szó legyen következésképpen ajánlatkérőnek tekinteni azon egyetlen indok miatt, hogy ezt a vállalkozást az ajánlatkérő alapította, vagy ez utóbbi a nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, közérdekű szükségletek kielégítése céljából gyakorolt tevékenységekből kifolyó pénzügyi eszközöket adott át neki. Egyébként, egy építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés nem alárendelt az irányelv rendelkezéseinek, amennyiben olyan tervre vonatkozik, amely kezdetétől fogva, és egészében egy ajánlatkérőt nem képező vállalkozás társasági tárgya alá tartozik, és az e tervre vonatkozó, építési beruházásra irányuló szerződéseket egy ajánlatkérő ítélte oda e vállalkozás nevében. 3. A 2052/88 rendeletet módosító 2081/93 rendelet 7. cikk (1) bekezdése szerint a Strukturális Alapok vagy az Európai Befektetési Bank vagy más létező pénzügyi eszköz finanszírozásának tárgyát képező intézkedéseknek meg kell felelniük a 2

3 Szerződések, vagy az azok értelmében elfogadott aktusok rendelkezéseinek, valamint a közösségi politikáknak, beleértve a versenyszabályokkal, a közbeszerzési szerződések odaítélésével és a környezetvédelemmel kapcsolatos politikákat, ugyanúgy, ahogyan a nemek közötti esélyegyenlőség elvének alkalmazásával kapcsolatos politikának. E tekintetben az említett intézkedések megfelelősége a közösségi jognak, feltételezi, hogy ezek az intézkedések a vonatkozó közösségi jogszabályok által meghatározott alkalmazási körbe tartoznak. Ebből következik, hogy a fent idézett rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy egy építési beruházásra irányuló terv közösségi finanszírozása nem alárendelt a kedvezményezettjei által a jogorvoslati eljárások tiszteletben tartásának az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 89/665 irányelv szerint, ha ők maguk nem ajánlatkérők az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 93/37 irányelv 1. cikk b) pontja szerint. A C-44/96. sz. ügyben, a Bírósághoz a Bundesvergabeamt (Ausztria) által az EK-Szerződés 177. cikke értelmében benyújtott, az e bíróság előtt Mannesmann Anlagenbau Austria AG és többiek Strohal Rotationsdruck GesmbH és között folyamatban lévő eljárásban az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló június 14-i 93/37/EGK tanácsi irányelv (HL L 199 szám, 54. o.) 1. cikk b) pontjának értelmezésére, valamint a Strukturális Alapok feladatairól és hatékonyságáról, valamint műveleteik egymás közötti, illetve az Európai Beruházási Bank és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel való koordinációjáról szóló 2052/88/EGK rendeletet módosító július 20-i 2081/93/EGK tanácsi rendelet (HL L 193 szám, 5. o.) 7. cikk (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, A BÍRÓSÁG tagjai: G. C. Rodríguez Iglesias, elnök, C. Gulmann, M. Wathelet és R. Schintgen, tanácselnökök, G. F. Mancini, J. C. Moitinho de Almeida, P. J. G. Kapteyn (előadó), J. L. Murray, D. A. O. Edward, J.-P. Puissochet, G. Hirsch, P. Jann és L. Sevón, bírók főügyész: P. Léger hivatalvezető: H. A. Rühl, vezető tisztviselő tekintve a bemutatott észrevételeket: 3

4 a Mannesmann Anlagenbau Austria AG és többiek nevében M. Winischhofer, bécsi ügyvéd által; a Strohal Rotationsdruck GesmbH nevében W. Wiedner, bécsi ügyvéd által; a holland kormány nevében A. Bos, a Külügyminisztérium jogtanácsosa által, meghatalmazotti minőségben; az osztrák kormány nevében Wolf Okresek, Ministerialrat Bundeskanzleramt- Verfassungsdienst, által, meghatalmazotti minőségben; az Európai Közösségek Bizottsága nevében H. van Lier, jogtanácsos és C. Schmidt, a jogszolgálat tagja által, meghatalmazotti minőségükben; tekintve a tárgyalásra készített jegyzőkönyvet, a Mannesmann Anlagenbau Austria AG és többiek, képviseli M. Winischhofer; a Strohal Rotationsdruck GesmbH, képviseli W. Wiedner; a francia kormány, képviseli P. Lalliot, a Külügyminisztérium jogi igazgatóságának külügyi titkára, meghatalmazotti minőségben; a holland kormány, képviseli M. Fierstra, a Külügyminisztérium helyettes jogtanácsosa, meghatalmazotti minőségben, és a Bizottság, képviseli H. van Lier, szóbeli észrevételeinek az június 3-i tárgyaláson történő meghallgatását követően, a főügyésznek az szeptember 16-i tárgyaláson bemutatott indítványának meghallgatását követően, meghozta a következő ÍTÉLETET Indokolás 1. Az február 2-i végzés által, amely február 14-én érkezett Bírósághoz, a Bundesvergabeamt az EK-Szerződés 177. cikke értelmében az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló június 14-i 93/37/EGK tanácsi irányelv (HL L 199 szám, 54. o.) 1. cikk b) pontjának értelmezésére, valamint a Strukturális Alapok feladatairól és hatékonyságáról, valamint műveleteik egymás közötti, illetve az Európai Beruházási Bank és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel való koordinációjáról szóló 2052/88/EGK rendeletet módosító július 20-i 2081/93/EGK tanácsi rendelet (HL L 193 szám, 5. o.) 7. cikk (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozó hét előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést tett fel. 2. Ezek a kérdések az e bíróság előtt a Mannesmann Anlagenbau Austria és többiek, illetve a Strohal Rotationsdruck GesmbH (továbbiakban: SRG ) között folyamatban lévő per keretében merültek fel, a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó osztrák jogszabályoknak egy ilyen szerződés megnyitására való alkalmazása kapcsán. A vonatkozó közösségi rendelkezések 4

5 A 93/37 irányelv 3. Az utoljára a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásaira vonatkozó szeptember 17-i 90/531/EGK tanácsi irányelvvel (HL L 297 szám, 1. o.) módosított, az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló július 26-i 71/305/EGK tanácsi irányelvet (HL L 185 szám, 5. o.) kodifikáló 93/37 irányelv 1. cikke úgy a következőképpen rendelkezik: Ennek az irányelvnek az alkalmazásában: a) építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés : olyan visszterhes szerződés, amely írásban jön létre az ajánlattevő és a b) pontban meghatározott valamely ajánlatkérő között, a II. mellékletben említett tevékenységek egyikéhez kapcsolódó építési beruházás, vagy alább a c) pontban meghatározott építmény kivitelezésére vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, vagy az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel történő kivitelezésére; b) ajánlatkérő : az állam, a területi vagy települési önkormányzat, a közjogi intézmények, egy vagy több ilyen szerv, illetőleg közjogi intézmény által létrehozott társulás; közjogi intézmény minden olyan intézmény, amely kifejezetten közfeladat ellátására jött létre, és amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, továbbá amely jogi személyiséggel rendelkezik, valamint amelynek tevékenységét legnagyobb részben az állam, vagy területi, illetve települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény finanszíroz; vagy amelynek irányítása e szervek felügyelete alatt áll; vagy olyan ügyviteli testülete, igazgatósága vagy felügyelőbizottsága van, amely tagjainak több mint a felét az állam, területi vagy települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki. Azokat a közjogi intézményeket és közjogi intézménycsoportokat, amelyek a második albekezdésben meghatározott feltételeket kielégítik, az I. melléklet sorolja fel. A 89/665 irányelv 4. Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelv (HL L 395 szám, 33. o.) kötelezi tagállamokat megtenni minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy az ajánlatkérők által hozott 5

6 határozatokkal szemben hatékonyan, és különösen a lehető leggyorsabban jogorvoslattal lehessen élni azon az alapon, hogy e határozatok megsértették a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jogot, vagy az e jogot végrehajtó nemzeti szabályokat. Az 5. cikk szerint ezeket az intézkedéseket december 21-e előtt kell megtenni. A 2052/88 rendelet 5. A 2081/93/EGK rendelet által módosított 2052/88/EGK rendelet 7. cikk (1) bekezdése a következőképpen került megszövegezésre: Azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a Strukturális Alapok finanszíroznak, vagy amelyek segítségnyújtásban részesülnek az EBB-től vagy a többi létező pénzügyi forrásokból, meg kell felelniük a Szerződések rendelkezéseinek, az azok értelmében elfogadott dokumentumoknak és a közösségi politikáknak, beleértve a versenyszabályokkal, a közbeszerzési eljárásokkal, a környezetvédelemmel és a nemek közötti esélyegyenlőség elvének alkalmazásával kapcsolatos politikákat. Az osztrák jogszabályok 6. Az július 1-jei Bundesgesetz über die Österreichische Staatsdruckerei [Staatsdruckereigesetz] (az osztrák állami nyomdára vonatkozó szövetségi törvény, Bundesgesetzblatt für die Republik Österreich 340/1981, továbbiakban: StDrG ) 1. cikke a következőképpen került megszövegezésre: Az»Österreichische Staatsdruckerei«gazdasági szervezet 1. cikk (1) Egy tisztán gazdasági szervezet került létrehozásra az»österreichische Staatsdruckerei«(továbbiakban:»Staatsdruckerei«) társasági okán. Székhelye Bécs, és jogi személyiséggel rendelkezik. (2) A Staatsdruckerei a kereskedelmi törvénykönyv értelmében kereskedői minősítéssel rendelkezik. Be kell jegyezni a bécsi kereskedelmi bíróság kereskedelmi jegyzékének A részébe. (3) A Staatsdruckerei tevékenységei a kereskedelmet szabályozó szabályok szerint gyakoroltak. 7. Az Österreichische Staatsdruckerei (továbbiakban: ÖS ) által teljesítendő feladatokat a StDrG 2. cikke írja le. E rendelkezés (1) bekezdése szerint különösen a szövetségi közigazgatási nyomtatványok előállításáról van szó, amelyeknél kötelező a titoktartás, vagy a biztonsági normák tiszteletben tartása, mint az útlevelek, a vezetői engedélyek, a személyazonosító igazolványok, a szövetségi közlöny, a szövetségi törvényi és határozati tárak, a formanyomtatványok és a Wiener Zeitung. Ezt a tevékenységi területet általában a közszolgáltatási kötelezettségek kifejezés nevezi meg. 8. Ezek a tevékenységek, amelyek a 2. cikk (3) bekezdés szerint kizárólag az ÖS-hez tartoznak, a StDrG 13. cikk (1) bekezdésének hatása által alárendeltek egy állami 6

7 ellenőrzési hivatalnak. Ugyanezen törvény 12. cikkének végrehajtásához e megrendelések árai rögzítettek a kereskedelmet szabályozó szabályok szerint és figyelembe véve különösen az elérhető kapacitások megőrzésének szükségességét az ÖS ügyvezető igazgatójának kérésére, a gazdasági tanács által, amely a 8. cikk (2) bekezdése szerint tizenkét tagból áll, amelyből nyolcat a szövetségi Kancellária vagy a különböző minisztériumok neveznek ki, és négyet a vállalkozási tanács. A StDrG 5. cikk (2) bekezdése szerint az ÖS ügyvezető igazgatóját ugyanezen tanács nevezi ki. 9. Sőt, a StDrG 15. cikk (6) bekezdése szerint az ÖS a Számvevőszék ellenőrzésének alárendelt. 10. A StDrG 2. cikk (2) bekezdése szerint az ÖS más tevékenységeket is gyakorolhat, mint más nyomtatványok előállítása, valamint könyvek, újságok stb. kiadása és forgalmazása. Végül, e törvény 3. cikke szerint az ÖS jogosult részt venni más vállalkozásokban. Az alapeljárás februárjában az ÖS megszerezte a Strohal Gesellschaft mbh-t, amelynek tevékenysége heatset rotációs nyomása volt október 11-én ez utóbbi társaság megalapította az SRG-t, amelynek társasági tőkéje 99,9%-át birtokolja, és amelynek társasági tárgya nyomtatványok előállítása a fent idézett gyártási eljárás szerint egy nyomdai üzemben, Müllendorfban. 12. A megalapítás alatt álló SRG e nyomdai üzemének üzembeállítását megelőző átmenet i időszak csökkentéséhez az ÖS október 18-án a műszaki felszereléseire vonatkozó pályázati felhívást tett közzé. E célból az ÖS minden egyes építési beruházásra irányuló szerződésbe belefoglalt egy záradékot, amely fenntartja számára a jogot, hogy bármikor átadja a mondott szerződésekből kifolyó minden jogát és kötelezettségét egy általa választott harmadik személynek. A Bundesvergabekontrollkommission (pályázati felhívások szövetségi ellenőrző bizottsága) előtti egyeztető eljárás szerint, amely peren kívüli megállapodáshoz vezetett, ez az ajánlati felhívás visszavonásra került. Az újabb pályázati felhívást követően az ÖS tudatta az ajánlattevőkkel, hogy az ajánlati felhívás és a szerződések odaítélésének felelős építési vezetője az SRG. 13. Ezt követően egyeztető eljárás nyílt a Verband der Industriellen Gebäudetechnikunternehmen Österreichs (épület-felszerelési ipari vállalkozások osztrák szövetsége) kérésére annak meghatározása céljából, hogy a pályázati felhívás az építési beruházásokra irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozó nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kellett-e, hogy megtörténjen vagy sem. E szövetséggel ellentétben az SRG és az ÖS vitatta e jogszabályok alkalmazhatóságát, hangsúlyozva, hogy ajánlatkérő hiányában nem volt építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés jelen ügyben. 14. A Bundesvergabekontrollkommission igazat adott ez utóbbiaknak, és megállapította, hogy a kérdés nem tartozik hatáskörébe. Eközben nem akarta kizárni a 89/665 irányelv rendelkezései tiszteletben tartásának esetleges szükségességét abban az esetben, amikor az ajánlatkérő szervezet közösségi támogatásokban részesül a 2081/93 rendelet 7. cikk (1) bekezdése szerint. 7

8 15. Mivel nem született peren kívüli megállapodás, a Mannesmann Anlagenbau és többiek jogorvoslati eljárást indítottak a Bundesvergabeamt előtt. 16. Kételkedve a közösségi jog általa adandó értelmezésében, a Bundesvergabeamt a következő, előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket tette fel: 1) Egy olyan nemzeti törvény rendelkezése, mint a jelen ügyben említett Staatsdruckereigesetz 3. cikke, amely különleges és kizárólagos jogokat ad egy vállalkozásnak, olyan természetű-e, amely előírja ennek a vállalkozásnak a nem ipari vagy kereskedelmi jellegű közérdekű szükségletek kielégítésének kötelezettségét a 93/37/EGK irányelv 1. cikk b) pontja szerint, és amely egy ilyen vállalkozás egészét alárendeli ezen irányelv alkalmazási területének, még akkor is, ha ezek a tevékenységek a vállalkozás tevékenységének csak egy részét képezik, és ez utóbbi egyébként kereskedelmi vállalkozásként vesz részt a piacon? 2) Abban az esetben, ha egy ilyen vállalkozás a 93/37/EGK irányelv alkalmazási területének csak a számára megadott különleges és kizárólagos jogokat illetően alárendelt, úgy kell-e tekinteni, hogy ez a vállalkozás köteles a szervezésben létrehozni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik elkerülni az e különleges és kizárólagos jogokból vont kedvezményekből kifolyó pénzügyi eszközök átadását más tevékenységi ágazatoknak? 3) Amikor egy ajánlatkérő elkezd egy tervet, és ezt a tervet emiatt építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésnek kell minősíteni a 93/37/EGK irányelv szerint, egy harmadik személy feltűnése, aki első látásra nem tartozik ezen irányelvnek az érdekelt személye szerinti alkalmazási területébe, olyan természetű-e, amely módosítja az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződési terv minősítését, vagy helyénvaló-e úgy tekinteni, hogy egy ilyen eljárási mód az irányelvnek az érdekelt személye szerinti alkalmazási területének kijátszási módja, amely összeegyeztethetetlen az irányelv célkitűzésével? 4) Amikor kereskedelmi tevékenységek végzése céljából egy ajánlatkérő vállalkozásokat hoz létre, amelyekben ő birtokolja a legnagyobb részesedést, és amely lehetővé teszi számára, hogy gazdasági dominanciát gyakoroljon erre a vállalkozásra, akkor az ajánlatkérői minősítést alkalmazni kell-e ezekre a kötött vállalkozásokra is? 5) Az a tény, hogy egy ajánlatkérő a számára megadott különleges és kizárólagos jogokból kifolyó pénzügyi eszközöket átadja a tisztán kereskedelmi tevékenységekkel rendelkező vállalkozásoknak, amelyekben a legnagyobb részt ő birtokolja, magában foglalja-e a kötött vállalkozás jogi helyzeténél azt, hogy ez utóbbi teljes egészében köteles a 93/37/EGK irányelv szerinti ajánlatkérőként történő kezelésre és viselkedésre? 6) Amikor egy ajánlatkérő, aki egyszerre elégít ki nem ipari vagy kereskedelmi jellegű közérdekű szükségleteket és végez kereskedelmi tevékenységeket, e célszerűségek mindkettőjét kielégíteni képes felszereléseket helyez el, 8

9 helyénvaló-e az ilyen felszerelések elhelyezésére vonatkozó szerződést építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési szerződésnek minősíteni a 93/37/EGK irányelv szerint, vagy vannak-e a közösségi jogban olyan kritériumok, és adott esetben melyek azok, amelyek lehetővé teszik meghatározni, hogy az ilyen felszereléseket közjellegű feladatok ellátására szánt felszereléseknek, vagy kereskedelmi tevékenységeket szolgáló felszereléseknek kell-e minősíteni? 7) A Strukturális Alapok feladatairól és hatékonyságáról, valamint műveleteik egymás közötti, illetve az Európai Beruházási Bank és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel való koordinációjáról szóló 2052/88/EGK rendeletet módosító július 20-i 2081/93/EGK tanácsi rendelet 7. cikk (1) bekezdése a közösségi támogatásokban részesülőket alárendeli-e a 89/665/EGK irányelv szerinti jogorvoslati eljárásoknak, még akkor is, ha ők maguk nem ajánlatkérők a 93/37/EGK irányelv 1. cikke szerint? Az első és a hatodik kérdésről 17. Az első és a hatodik kérdéssel a nemzeti bíróság lényegében azt kérdezi, hogy egy olyan szervezetet, mint az ÖS, közjogi szervezetnek kell-e tekinteni a 93/37 irányelv 1. cikk b) pont második bekezdése szerint, és következésképpen ajánlatkérőnek-e e rendelkezés első bekezdése szerint. Igenlő válasz esetén a nemzeti bíró ezen kívül azt kérdezi, hogy az e szervezet által odaítélt minden, építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés, bármi legyen is a természete, a mondott irányelv 1. cikk a) pontja szerinti építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződést képez-e. 18. Az alapeljárásban résztvevő felperesek, a Bizottság és a francia kormány szerint a 93/37 irányelv 1. cikk a) pontja minden építési beruházásra irányuló szerződésre irányul, amelyet olyan szervezet ítélt oda, mint az ÖS, amely mind a nem ipari vagy kereskedelmi közérdekű szükségletek kielégítésére irányuló tevékenységet, mind kereskedelmi jellegű tevékenységet gyakorol. 19. Viszont, az SRG, valamint az osztrák és holland kormány úgy ítéli meg, hogy egy olyan szervezet, mint az ÖS, nem elégíti ki a 93/37 irányelv 1. cikk b) pont második bekezdésében felsorolt kritériumokat, és következésképpen nem kell közjogi szervezetnek tekinteni e rendelkezés szerint. 20. E tekintetben helyénvaló észrevételezni, hogy a 93/37 irányelv 1. cikk b) pont második bekezdése szerint közjogi szervezet a kifejezetten nem ipari vagy kereskedelmi jellegű közérdekű szükségletek kielégítése céljából létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező, az államtól, a területi vagy települési önkormányzattól, vagy egyéb közjogi szervezetektől szorosan függő szervezet. 21. Ebből a rendelkezésből kitűnik, hogy az általa kimondott három feltétel kumulatív jellegű. 22. Az első feltételről szólva helyénvaló először észrevételezni, hogy az ÖS a hivatalos közigazgatási dokumentumok kizárólagos előállításának biztosítására jött létre, amely dokumentumok közül néhány a titoktartásnak vagy a biztonsági normák tiszteletben tartásának van alárendelve, mint az útlevelek, a vezetői engedélyek és a 9

10 személyazonosító igazolványok, míg más dokumentumok az állam törvényi, rendeleti és közigazgatási szövegeinek terjesztésére szántak. 23. Sőt, azoknak a nyomtatványoknak az árát, amelyeket az ÖS köteles előállítani, a többségében a szövetségi Kancellária vagy a különböző minisztériumok által kinevezett tagokból álló szerv rögzíti, és egy állami ellenőrzési hivatal feladat a felügyelni a biztonsági rendszernek alávetett nyomtatványokat. 24. Helyénvaló tehát megállapítani, hogy egy ilyen szervezet a vonatkozó jogszabályok értelmében a nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, közérdekű szükségletek kielégítése céljából alapított. Valóban, azok a dokumentumok, amelyek előállítását az ÖS-nek kell biztosítani, szorosan kötődnek a közrendhez és az állam intézményi működéséhez, megkövetelve az ellátás és a termelési feltételek biztosítását, amelyek biztosítják a titkossági és biztonsági normák tiszteletben tartását. 25. Ezt követően helyénvaló megállapítani, hogy a StDrG 1. cikk (1) bekezdésének és a 2. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseiből következik, hogy az ÖS e közérdekű szükségletek kialakításának különleges céljából alapított. E tekintetben közömbös, hogy ezen a feladaton kívül egy ilyen szervezet szabadon végezhet egyéb tevékenységeket, mint más nyomtatványok előállítása, valamint könyvkiadás és forgalmazás. Az osztrák kormány által az írásbeli észrevételeiben felvetett azon tény, hogy a közérdekű szükségletek kielégítése az ÖS által ténylegesen vállalt tevékenységeknek csak egy relatíve jelentéktelen részét képezi, számára sem bír relevanciával, mihelyst egy ilyen szervezet folyamatosan magára vállalja azokat a szükségleteket, amelyek kielégítésére kifejezetten kötelezett. 26. Valóban, az irányelv 1. cikk b) pont második bekezdés első francia bekezdése által támasztott feltétel, amely szerint a szervezetet kifejezetten nem ipari vagy kereskedelmi, közérdekű szükségletek kielégítése céljából kell létrehozni, nem foglalja magában, hogy a szervezet kizárólagos feladata lenne az ilyen szükségleteket kielégíteni. 27. A 93/37 irányelv 1. cikk b) pont második bekezdése által támasztott második feltételről szólva helyénvaló megállapítani, hogy a nemzeti törvény szerint az ÖS jogi személyiséggel rendelkezik. 28. A harmadik feltételt illetően helyénvaló megállapítani, hogy az ÖS ügyvezető igazgatóját a többségében a szövetségi Kancellária vagy a különböző minisztériumok által kinevezet tagokból álló szerv nevezi ki. Sőt, alávetett a Számvevőszék ellenőrzésének, és egy állami ellenőrzési hivatal feladata felügyelni a biztonsági rendszernek alárendelt nyomtatványokat. Végül, az SRG által a tárgyaláson tett nyilatkozatok szerint az ÖS részvényeinek többsége az osztrák állam kezében marad. 29. Ebből következik, hogy egy olyan szervezetet, mint az ÖS, a 93/37 irányelv 1. cikk b) pont második bekezdés szerint közjogi szervezetnek kell minősíteni, és következésképpen e rendelkezés első bekezdése szerint ajánlatkérőnek kell tekinteni. 30. E megállapításnak az osztrák és a holland kormány ellenveti, hogy nem hanyagolhatjuk el azt a tényt, hogy egy olyan szervezet, mint az ÖS, teljes 10

11 tevékenységét az ipari vagy kereskedelmi jellegű szükségletek kielégítése céljából gyakorolt tevékenységek dominálják. 31. E tekintetben helyénvaló felidézni, amint az már jelen ítélet 26. pontjában megállapításra került, hogy magának a 93/37 irányelv 1. cikk b) pont második bekezdésének szövege nem zárja ki, hogy egy ajánlatkérő, a nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, közérdekű szükségletek kifejezett kielégítésének feladatán kívül más tevékenységeket is gyakorolhasson. 32. Az ilyen tevékenységekre vonatkozóan helyénvaló először megállapítani, hogy az irányelv 1. cikk a) pontja nem tesz különbséget az ajánlatkérő által a közérdekű szükségletek kielégítése feladatának teljesítéséhez odaítélt, építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések és az ezzel a feladattal nem kapcsolatosak között. 33. Az ilyen különbségtétel hiányát a 93/37 irányelv célkitűzése magyarázza, amely azon kockázat kizárására irányul, hogy az ajánlatkérők által végrehajtott szerződésodaítélések során a nemzeti ajánlattevők vagy jelöltek előnyben részesüljenek. 34. Végül, a 93/37 irányelv 1. cikk b) pont második bekezdés első francia bekezdésének olyan értelmezése, amely szerint az alkalmazása a nem ipari vagy kereskedelmi jellegű szükségletek kielégítése céljából gyakorolt tevékenységre vonatkozó, többé-kevésbé kiterjedt rész függvényében változik, ellentétes a jogbiztonság elvével, amely megköveteli, hogy egy közösségi szabály az érintettek számára világos, és alkalmazása előrelátható legyen. 35. Helyénvaló tehát válaszolni a feltett első és hatodik kérdésre, hogy egy olyan szervezetet, mint az ÖS, a 93/37 irányelv 1. cikk b) pont második bekezdése szerint közjogi szervezetnek, és következésképpen az e rendelkezés első bekezdése szerint ajánlatkérőnek kell tekinteni, olyan módon, hogy az e szervezet által odaítélt, építési beruházásra irányuló szerződéseket, bármilyen legyen is a természetük, építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseknek kell tekinteni a mondott irányelv 1. cikk a) pontja szerint. A második kérdésről 36. Tekintettel az első és a hatodik kérdésre adott választ, nincs helye válaszolni a második kérdésre. A negyedik és ötödik kérdésről 37. Negyedik és ötödik kérdésével a nemzeti bíró lényegében azt kérdezi, hogy egy vállalkozást, amely kereskedelmi tevékenységeket gyakorol, és amelynek nagy részét egy ajánlatkérő birtokolja, ajánlatkérőnek kell-e tekinteni a 93/37 irányelv 1. cikk b) pontja szerint, amikor ezt a vállalkozást az ajánlatkérő kereskedelmi tevékenységek folytatása céljából alapította, vagy amikor az ajánlatkérő a nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, közérdekű szükségletek kielégítése céljából gyakorolt tevékenységekből kifolyó pénzügyi eszközöket átadja ennek a vállalkozásnak. 11

12 38. Amint az a jelen ítélet 21. pontjában észrevételezett volt, a 93/37 irányelv 1. cikk b) pont második bekezdés szövegéből kitűnik, hogy az ott megállapított három feltétel kumulatív jellegű. 39. Ahhoz, hogy egy vállalkozás saját maga is ajánlatkérőnek legyen tekintve, nem elégséges tehát az, hogy egy vállalkozást egy ajánlatkérő hozzon létre, vagy hogy tevékenységeit az ajánlatkérő által gyakorolt tevékenységekből kifolyó pénzügyi eszközök finanszírozzák. Az is kell, hogy teljesítse a 93/37 irányelv 1. cikk b) pont első francia bekezdésben említett feltételt, amely szerint nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű szükségletek kielégítése céljából létrehozott szervezetről kell, hogy szó legyen. 40. E feltétel teljesítésének hiányában egy olyan vállalkozás, mint amilyet a nemzeti bíróság említ, nem tekinthető ajánlatkérőnek az irányelv 1. cikk b) pontja szerint. 41. Helyénvaló tehát válaszolni a feltett negyedik és ötödik kérdésre, hogy egy vállalkozást, amely kereskedelmi tevékenységeket végez, és amelyben a legnagyobb részesedést egy ajánlatkérő birtokolja, a 93/37 irányelv 1. cikk b) pontja szerint nem kell közjogi szervezetnek, következésképpen ajánlatkérőnek tekinteni azon egyetlen indok miatt, hogy ezt a vállalkozást az ajánlatkérő alapította, vagy ez utóbbi a nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, közérdekű szükségletek kielégítése céljából gyakorolt tevékenységekből kifolyó pénzügyi eszközöket adott át neki. A harmadik kérdésről 42. Harmadik kérdésével az áttételi bíró arra keresi a választ, hogy egy projekt, amit a 93/37 irányelv 1. cikk a) pontja szerint építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésnek kell minősíteni, alárendelt marad-e ezen irányelv rendelkezéseinek, amikor az építés befejezése előtt az ajánlatkérő az ajánlati felhívás keretében rá háruló jogokat és kötelezettségeket átadja egy vállalkozásnak, amely nem ajánlatkérő a mondott irányelv 1. cikk b) pontja szerint. 43. E tekintetben a 93/37 irányelv 1. cikk a) pontjából kitűnik, hogy az e rendelkezésben meghatározott feltételeknek megfelelő szerződés nem veszíti el építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés jellegét, amikor az ajánlatkérő jogai és kötelezettségei egy olyan vállalkozás részére kerülnek átadásra, amely nem képez ajánlatkérőt. A 93/37 irányelv célkitűzését, amely az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések területén a letelepedési szabadság és a szabad szolgáltatásnyújtás tényleges megvalósításában rejlik, ténylegesen veszélyezteti, ha az irányelv rendszerének alkalmazása kizárható azon egyetlen tény miatt, hogy az ajánlati felhívás keretében az ajánlatkérőre háruló jogok és kötelezettségek egy olyan vállalkozás számára kerülnek átadásra, amely nem felel meg a 93/37 irányelv 1. cikk b) pontjában meghatározott feltételeknek. 44. Csak abban az esetben más a helyzet, ahol megállapításra kerül, hogy az érintett projekt egésze már kezdettől fogva az érintett vállalkozás társasági tárgya alá tartozik, és hogy az e tervre vonatkozó, építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseket az ajánlatkérő ítélte oda e vállalkozás nevében. 45. Az áttételi bíróra tartozik ellenőrizni, hogy jelen ügyben ez az eset áll-e fenn. 12

13 46. Helyénvaló tehát válaszolni a harmadik feltett kérdésre, hogy egy építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés nem alávetett a 93/37 irányelv rendelkezéseinek, amennyiben olyan projektre vonatkozik, amelynek egésze kezdettől fogva egy ajánlatkérőt nem képező vállalkozás társasági tárgya alá tartozik, és hogy az e tervre vonatkozó, építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseket az ajánlatkérő ítélte oda e vállalkozás nevében. A hetedik kérdésről 47. Hetedik kérdésével a nemzeti bíró lényegében arra keresi a választ, hogy a 2081/93 rendelet által módosított 2052/88 rendelet 7. cikk (1) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy egy építési beruházásra irányuló projekt közösségi finanszírozása alárendelt a 89/665 irányelv által előírt jogorvoslati eljárásoknak a kedvezményezettjei által történő tiszteletben tartásának, még akkor is, ha ők maguk nem ajánlatkérők a 93/37 irányelv 1. cikk b) pontja szerint. 48. Amint azt a főügyész indítványának 105. pontjában észrevételezte, a 2052/88 rendelet 7. cikk (1) bekezdésének szövegéből kitűnik, hogy az említett intézkedések egyezése a közösségi joggal azt feltételezi, hogy ezek az intézkedések a vonatkozó közösségi jogszabályok által meghatározott alkalmazási területbe tartoznak. 49. Helyénvaló tehát válaszolni a hetedik feltett kérdésre, hogy a 2081/93 rendelet által módosított 2052/88 rendelet 7. cikk (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy építési beruházásra irányuló projekt közösségi finanszírozása nem alárendelt a 89/665 irányelv által előírt jogorvoslati eljárásoknak a kedvezményezettjei által történő tiszteletben tartásának, ha ők maguk nem ajánlatkérők a 93/37 irányelv 1. cikk b) pontja szerint. A költségekről 50. A Bíróság felé észrevétellel élő osztrák, francia és holland kormány, valamint az Európai Közösségek Bizottsága részéről felmerült költségeket nem kell megtéríteni. M ivel ez az eljárás az alapeljárásban résztvevő felek számára a nemzeti bíróság előtt függőben lévő ügy egy szakaszát képezi, ez utóbbi bíróság dönt a költségek viseléséről. a fenti indokok alapján, A BÍRÓSÁG a Bundesvergabeamt február 2-i végzésével hozzá intézett kérdésére válaszolva a következőképpen határozott: 1) Egy olyan szervezetet, mint az Österreichische Staatsdruckerei, az építési beruházásokra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló június 14-i 93/37/EGK tanácsi irányelv 1. cikk b) pont második bekezdése szerint közjogi szervezetnek, és következésképpen az e rendelkezés első bekezdése szerint ajánlatkérőnek kell tekinteni, olyan módon, hogy az e szervezet által odaítélt, építési 13

14 beruházásra irányuló szerződéseket, bármilyen legyen is a természetük, építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseknek kell tekinteni a mondott irányelv 1. cikk a) pontja szerint. 2) Egy vállalkozást, amely kereskedelmi tevékenységeket végez, és amelyben a legnagyobb részesedést egy ajánlatkérő birtokolja, a 93/37 irányelv 1. cikk b) pontja szerint nem kell közjogi szervezetnek, következésképpen ajánlatkérőnek tekinteni azon egyetlen indok miatt, hogy ezt a vállalkozást az ajánlatkérő alapította, vagy ez utóbbi a nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, közérdekű szükségletek kielégítése céljából gyakorolt tevékenységekből kifolyó pénzügyi eszközöket adott át neki. 3) Egy építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés nem alávetett a 93/37 irányelv rendelkezéseinek, amennyiben olyan projektre vonatkozik, amelynek egésze kezdettől fogva egy ajánlatkérőt nem képező vállalkozás társasági tárgya alá tartozik, és hogy az e tervre vonatkozó, építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseket az ajánlatkérő ítélte oda e vállalkozás nevében. 4) A Strukturális Alapok feladatairól és hatékonyságáról, valamint műveleteik egymás közötti, illetve az Európai Beruházási Bank és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel való koordinációjáról szóló, az július 20-i 2081/93/EGK tanácsi rendelettel módosított június 24-i 2052/88/EGK tanácsi rendelet 7. cikk (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy építési beruházásra irányuló projekt közösségi finanszírozása nem alárendelt az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelv szerinti jogorvoslati eljárásoknak a kedvezményezettjei által történő tiszteletben tartásának, ha ők maguk nem ajánlatkérők a 93/37 irányelv 1. cikk b) pontja szerint. Rodríguez Iglesias Gulmann Wathelet Schint gen Mancini Moitinho de Almeida Kapteyn Murray Edward Puissochet Hirsch Jann Sevón Kihirdetve Luxembourgban, az január 15-i nyilvános ülésen. hivatalvezető elnök R. Grass G. C. Rodríguez Iglesias 14

15 S ZÓS ZEDET joganyag száma: 61996J0044 Angol Magyar Francia Német award of public contracts public works contract közbeszerzési szerződések odaítélése építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés passation des marchés publics marché public de travaux öffentliche Auftragsverga be öffentlicher Bauauftrag Szerepel a glosszáriumban contracting ajánlatkérő pouvoir öffentlicher X authority adjudicateur Auftraggeber tenderer ajánlattevő soumissionnaire Bieter X invitation to pályázati Ausschreibung adjudication X tender felhívás organisme de droit public imprimerie d État ouvrage X X Megjegyzés közjogi szervezet állami nyomda építés 15