FEJEZETEK A SZÁZADFORDULÓ UTÁNI DEBRECENI NYOMDÁK TÚRT~:NET~B6L

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FEJEZETEK A SZÁZADFORDULÓ UTÁNI DEBRECENI NYOMDÁK TÚRT~:NET~B6L"

Átírás

1 FEJEZETEK A SZÁZADFORDULÓ UTÁNI DEBRECENI NYOMDÁK TÚRT~:NET~B6L Ölveti Gábor A XIX. század végétől megélénkülő polgári fejlődés iránya Magyarországon is az ipari és kereskedelmi tőke koncentrációja, a nagyüzemi termelés fokozatos térhódítása volt. A folyamat feltárásához a régió kis cégeinek és tőkeerős vállalatainak levéltári adatok által történő bemutatása mintául szolgálhat. A rövid történeti beveretőben kerül közlésre a 20-as évektől működő debreceni nyomdák alakulásának, megszűnésének és telephelyeinek kimutatása. A nagyüzemek mérlegeinek egybevetése során a vállalati vagyon és a jövedelmezőség összetevőinek alakulását vizsgáljuk. Az ipari vállalkozás sokrétű szolgáltatása éppúgy kapcsolódik a jövedelmezőséghez, mint a műhelyek gépi felszereltsége, térbeli kiterjedtsége és az alkalmazotti létszám. Végül a tanulmányt a nyomdai alaptevékenység jellemz ő vonásainak összefoglalója zárja le és 1913 között Debrecen város közigazgatásának iparlajstromai szerint 68 váltakozónak adták ki a nyomdászat gyakorlásához szükséges engedélyt. Debrecen Város Rendő rfőkapitánysága, mint Iparhatóság, 1876-tót 1899-ig, 16, 1900 és 1913 között 52 iparigazolványt állított ki. Tehát a századfordulótól ugrásszerűen magnő tt a nyomdai vállalkozások száma. Az akkori kisműhelyek egy-két gyorssajtóval, vagy kézi sajtóval voltak felszerelve. Jellemző, hogy az új műhelytulajdonosok a megszűnt nyomdák gépeit vásárolták meg és később igyekeztek a gépparkot tovább b ővíteni. Például ez történt az 1850-es évek végén az Okolcsányi és Társa Nyomda gyorssajtójával, amely 1860-ban Telegdy Lajos könyvkereskedő tulajdonába került, majd tőle 1870 után a Könyv-, Kőnyomda és Kártyagyár Rt. vásárolta meg.` Ez a frt. részvénytőkével rendelkező cég nagyságánál fogva egészen az I. világháborúig egyediilálló. 2 A XIX. század második felében alakult nyomdák közül huzamosabb ideig működött Kutassy Imre vállalkozása ( ), valamint a Hoffmann és Kronovitz cég ( ). 1 Nyomdatörténeti és nyomdászéletmód-kutatási tanulmányok: Debrecen város 625., a debreceni nyomdászat 425. évfordulójára. Szerk., Tóth Béla, Dankó Imre. Bp., (Továbbiakban 1. : Nyomdatörténeti tanulmányok.) Imolay Lenkey István : Vázlatos áttekintés a Debrecenben között működött kisnyomdák történetén c. tanulmány old. 2 Magyar Compass. Pénzügyi és köagazdászati évkönyv Kiadja : Mihók Sándor. Bp., old.

2 A századfordulótól a nyomdaiparban felfokozott versenyhelyzet alakult ki ig az 52 iparos 80 százaléka 1-7 év között működött. Közülük 24 vállalkozás csak egy-két évet ért meg. Az erősebbnek bizo nyult nyomda pedig elnyelte" a versenyképtelen kisműhelyt. Például az 1906-bon tönkrement Ruzicska-féle Csokonai Nyomda felszerelését a Városi Nyomda szerezte meg: 3 A debreceni nyomdaipar századeleji pezsdülésének" az I. világháború vetett véget. A háborús években csak két új társas nyomda a Földesié és a Herskovics Miklósé indult be. A múlt század 70-es éveitő l számbavett 71 nyomdai vállalkozás közül csupán nyolc érte meg az 1920-as évet. A túlélők" sorában ott volt Hegedüs Sándor és Sándor Imre 1902-ben alakult társa~scége, amely 1918-ra a város legnagyobb részvénytársaságává nőtte ki magát. Fennmaradt Liebermann Mór nyomdája, melyet fiai 1921-ben vettek át apjuktól. Végül is jelentősebb átalakulás nélkül a következő nyomdák maradtak meg és működtek tovább Nyomda Adapítás Megszűnés Tedephedy Mihály Sámuel Piac u. 30. Debreceni rjjság" Arany J. u. 47. Herezeg Henrik Simonffy u. 5. Földesi és Társa Csapó u. 16. Az I. világháború után a város nyomdáinak új típusú szerkezete alakult ki. Megjelentek a tőkeerős részvénytársaságban szervez ődő és gyári jellegű üzemek. A piacon fokozatosan monopolhelyzetbe jutott ~a Debrecen sz. kir. váras ~és a ~i.eformátus Egyházkerület Könyvnyomda Vállalata, amely a nagy múltú Város Nyomda jogutódja. 5 Nagyüzemi keretben termeltek az alábbi nyomdavállalatokban Városi Nyomda Kossuth u. 2. (1918), Böszörményi út 6. (1921). Hegedüs és Sándor Ferenc J. út 32. (1918), Irodalmi és Nyomdai Rt. Ferenc J. út 49. (1926). Magyar Nemzeti Könyv- és Piac u. 59. (1919), Lapkiadó Vállalat Rt. Jáasef kir. hg. u. 3. (1931). Tiszántúli (Hírlap) Könyv Király u. 5. ( 1922), ér Lapkiadó Vállalat Rt s Varga u. 5. (1924). József kir. hg. u HBML. XI. 35/a. 1. Debrecen sz. kir. város és Tiszántúli Református Egyházkerület Könyvnyomda Vállalata. Felügyelő Bizottság jegyzőkönyvei : április Az összesítés az iparlajstromi bejegyzések alapján készült. HBML. IV. B. 1410/g. Debrecen város Rendőrfőkapitánysága. HBML. IV. B. 1406/g. Debrecen város I. fokú Közigazgatási Hatóság. 5 A tanulmányban a Városi Nyomda rövidítés használva. 6 Rövidítés használata : Magyar Nemzeti Könyv- és Lapkiadó Vállalat helyett Magyar Nemzeti rt., Tiszántúli (Hírlap) Könyv-és Lapkiadó Rt. helyett Tiszántúli Hírlap rt., Hegedüs és Sándor Irodalmi és Nyomdai Rt. helyett Hegedüs és Sándor rt.

3 A nagyvállalatok mellett továbbra is népes a kisiparosok tábora, melyben a közkereseti társaságok' éppúgy megtalálhatók, mint az egyéni ipar : Nyomda Alapítás Telephely megszűnés Liebermann Testvérek Piac u. 79. Debreceni Hírlap" Csapó u. 10. Herskovics Miklós Csapó u. 10. (1917), Piac u. 81. (1922). Spitzer Hermann József kir. hg. u. 50. (1923), Halköz 4. (1929), majd 1. sz (1930). Schwarcz Sándor Arany J. u. 63. (1925), Hatvan u. 4,'b. (1937). Herskovics és Deutsch József kir. hg. u. 2. (Közkereseti társaság) Tisza István Tud. egy Bocskai tér. Rósenfeld Henrik Piac u. 59. Gárdas József Ferenc J. út 81. Grósz Károly és Társa Honvéd u. 5. (1926), (Közkereseti társaság) Hatvan u. 34. (1929). Thaisz Arthurné, Bőhm Ferenc J. út 7. Ferenc, Bőhm Ferencné Thaisz Arthur és Társa Ferenc J. út 14. Keszthely Richárd György Szent Anna u. 2. Rósenfeld és Deutsch Ferenc J. út 77. (Közkereseti társaság) Friedman József 1927 József kir. hg. u. 55. Grósz Sándor Csapó u. 41. (1928), Hatvan u. 45. (1928), Pásti u. 6. (1929). Harmathy Ferenc Ferenc J. út 7. (Közkereseti társaság) Az as gazdasági válság a termelésben pangást idézett elő. Az időszak nagy eseménye a Hegedűs és Sándor rt. csődbe jutása volt. Elsősorban a tőkeer ős gyári jelleg ű és a kisipari társulások bizonyultak tartósaknak, sőt pörük új nyomdákkal is gyarapodott : Nyomda Alapítás Telephely megszűnés Várakozó Gábor Veres u. 30. (1930), Csapó u. 11. (1934), Ferenc J. út 60. (1935). Székely József és Ferenc J. út 30. Saly Pongrác 7 A közkereseti társaság jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. A harmadik személlyel szembeni kötelezettségekért minden tag egyetemlegesen Felel.

4 Nyomda Alapítás Telephely megszűnés Beke Zoltán Arany J. u. 18. (1931), Batthyány u. 4. (1941). Nagy Károly és Társa Ferenc J. út 49. (Közkereseti társaság) Lehotai Pál Ferenc J. út 38. Nagy András Bercsényi u. 10. Baum Lipót Széchenyi u. 17. Diószeghy János Ferenc J. út 41. és Társa (Közkereseti társaság) Csuka László Ferenc J. út 7. Grósz Izidor Széchenyi u. 22. (1936), Hatvan u. 28. (1937). özv. Wohlberg Izidorné Pásti u. 10. Wohlberg János és József Pásti u. 10. Táth Ferenc Szabó K. u. 17. (1938), Ferenc J. út 73. (1939). Bácsi László Simonffy u. 18. Bocskay 1944 Ispotály u. 11. (Betéti társaság)8 A nyomdák termelésének felfutását 1939-t ől az egyre meghatározóbb háborús helyzet, majd a Magyarországon zajló háborús cselekmények akadályozták. Így például a Liebermann testvéreket 1944-ben deportálták, nyomdájuk pedig a szeptemberi bombatámadás során.megsérült. A deportálásból Herskovics Miklós szintén nem tért vissza, nyomdafelszerelését testvére Braun Mórné Budapestre szállíttatta.i 1945 után pedig három nyomdai vállalkozás vezette be az államosítási folyamatot. Először a.,világosság" Nyomdai Munkaszövetkezet vette át Beke Zoltán, Tóth Ferenc it és Lehotai Pál nyomdáját, majd 1947-ben a Szabadság" Nyomda Hírlap és Kiadó kft. alakította ki telephelyét a Magyar Nemzeti rt. nyomdájában. l2 A Városi Nyomda a 8230/1948. Korm. sz. rendelet alapján Alföldi Nyomda Nemzeti Vállalattá alakult át. 13 A Könnyűipari Minisztérium irányításával aztán december 28-óval valamennyi még működő nyomdát államosítottak és átadták az Alföldi Nyomdának. i ' A nyomdák jobb megismerésének eszköze lehet.az üzemi mérlegek adatainak összehasonlítása is. Sajnos csak a nagyvállalatok aárszáanadásai állnak rendelkezésre és hiányoznak a kisebb vállalkozások üzleti fő- 8 HBML. IV. B. 1406/g. ;~A" és E" - lajstromok. 9 Nyomdatörténeti tanulmányok : Takács Béla : A debreceni nyomdászegyesületek, a nyomdászszakszervezetek működése 1949-ig. c. tanulmány. 45. old. 10 HBML. XXIV Elhagyott Javak Kormánybiztossága, Hajdú vármegye. No., 21642J HBML. XXI. 505/g. 13. No., 5967/1946. Debrecen város I. fokú Közigazgatási Hatóság iratai. 12 HBML. VII. 4/d. 70. Cgsz., 284. Debreceni Királyi Törvényszék, mint cégbíróság iratai. 13 HBML. VII. 4/d. 83. Cgsz., HBML. XXIV. 4/e. 9. No., /1950. HBM. Tanács VB. Pénzügyi Osztály.

5 könyvei. Mégis tanulságos legalább a nagynyomdák alapt őkéjének, vagyonának és forgalmának egybevetése a nagyságrend érzékelteteséhez, a gazdálkodási körülmények változásának jobb megértéséhez. A Hegedűs és Sándor rt bon 2 millió korona alaptőkével alakult meg, s ezzel a tőkeerős nyomdák közül a legnagyobbnak bizonyult.l' Ebből a szempontból a Városi Nyomda csak másaduknak következett. Piaci szerepe azonban 1918-tól közkereseti társasággá alakulásától kezdődően folyamatosan növekedett. A vállalkozáshoz a Városi Tanács tulajdonában lévő nyomdavállalat teljes berendezését, felszerelését, anyag- és árukészletét, míg a református egyházkerület a nyomdai leltár értékének megfelelő pénzösszeget biztosította.' A vagyonérték nagyságát koronában határozták meg, így a nyomda alaptőkéje az egyháa hozzájárulásával együtt korona volt." A Heged űs és Sándor rt.-ét és a Városi Nyomdát nagyságrendben az 1921-ben K. alaptőkével induló Tiszántúli Hírlap rt. követte. Végül a sort 1919-ben a K. részvénytőkés Magyar Nemzeti rt. zárta. Ezt a sorrendet támasztja alá az 1923-as üzemi vagyonérték us, huszen a Hegedűs és Sándor rt K, 18x a Tiszántúli Hírlap rt , 88 K.1s, rriig a Magyar Nemzeti rt K. vagyonnal rendelkezett. Az 1926-os alaptőke kimutatás szerint azonban megváltozott a sorrend : első lett a Városi Nyomda P. alaptőkével, míg a Hegedüs és Sándor rt P. alaptőkéjével megelőzte a P. részvénytőkés Tiszántúli Hírlap rt.-ét. Ettő l kezdődgen a tőkeerősséget illetően a Városi Nyomda elsőbbsége vitathatatlan. A későbbiekben csak fokozódó arányeltolódásra két jelleorzó példa 1./ 1931-ben a Városi Nyomda alaptőkéje , 90 P., míg messze elmaradva a Magyar Nemzeti rt. csak P.- ő t, a Tiszántúli Hírlap rt P. részvénytőkét tudhatott magáénak. 2 2 :/ 1928-bon a Hegedüs és Sándor rt. összvagyona P., 2 i míg a Tiszántúli Hírlap rt.-é ,20 P., ami óriási különbséget mutat között a Tiszántúli Hírlap rt. alaptőkéje mindvégig tartósan P., ami kevesebb volt a Magyar Nemzeti rt. részvénytőkéjéhez mérten. A két nyomda vagyonának egybevetése pedig azt mutatja, hogy között a Magyar Nemzeti rt. megelőzi a Tiszántúli Hírlap rt.-t, majd 1939-től a sorrend megváltozik és.a Tiszántúli Hírlap vagyona a nagyobb ~ Miután a vagyon tetemes hányadát a gépek és berendezések tették ki, ezért ezek az adatok a termelés dologi feltételeinek alakulásáról sok mindent elárulnak. 15 Magyzr Pénzügyi Compass II. r. Szerk., Kormos Gyula. Bp.! old. 16 HBML. VII. 4/d. 83. Cgsz., Társasági szerződés. 17 Benda Kálmán-Irinyi Károly : A négysrzáz éves debreceni nyomda ( ) Akadémia Kiadó, Bp., old. (Továbbiakban : Benda- Irinyi : i. m.) 18 Magyar Pénzügyi Compass , 113., 117., old. 19 HBML. VII. 4/d. 84. Cgsz.; A Városi Nyomda alapt őkéjére 1. : Benda-Irinyi : i. m old. Magya r Nemzeti rt. alaptőkéjére 1. : HBML. VII. 4/d. 70. Cgsz., 284. Tiszántúli Hírlap rt. részvénytőkéjére 1. : HBML. VII. 4/d. 84. Cgsz., Gazdasági, Pénzügyi és Tőzsdei Kompasz évre. V. évf. III-IV. k. Szerk,, Kallós János. Bp., 1929, old. 22 HBML. VII. 4/d. 84. Cgsz. : HBML. VII. 4/d. 70. cgsz. : 284.

6 Az üzemek vagyonának mobilizálása, a termelés hatékonysága végső soron a jövedelmezőséggel mérhető. A nyereségmérlegek arról tanúskodnak, hogy egy üzem esetében nincs egyenes arány a vagyon nagysága és a jövedelmezőség között. Ebben a kérdésben a döntő az, hogy a piaci megrendelések milyen hányadát sikerül megszerezni és az milyen nyereséget hoz a vállalatnak. Ezzel természetesen szó sincs a vagyon meghatározó szerepének a tagadásáról. A bevétel és ezen keresztül.a nyereség alakulása szempontjából a Városi Nyomda kiemelked ő teljesítménye között egyértelmű, kivéve az és éveket, amikor veszteséggel zárt. Az adatok hiányossága miatt legkorábban 1923-bon van lehetőség a nyomdák nyereségének az egybevetésére. Eszerint a Városi Nyomda K, nyereséggel a Hegedüs és Sándor rt. előtt teljesített, melynek mutatója K. Harmadiknak végzett a Magyar Nemzeti rt K. nyereséggel és csak utána következett K.-val a Tiszántúli Hírlap rt. Sokatmondó, hogy 1928-bon már milyen óriási a különbség a korábban vezető két nagy nyomda nyeresége között, mintegy jelezve a Hegedüs és Sándor rt. piaci nehézségeit : a Városi híyomda ebben az évben P., a Hegedüs és Sándor rt P. nyereséggel zárt. A két nagy nyomda viszonyában a rendkívül heves konkurrenciaharc a jellemző, amely végül is a Városi Nyomda meger ősödéséhez és ezzel párhuzamosan a Hegedüs és Sándor rt. fokozatos leépüléséhez vezet. A Magyar Nemzeti rt között mindvégig veszteséges. A Tiszántúli Hírlap rt. eredményesebbnek bizonyult, hiszen csak és években zárt veszteséggel, a többi üzleti évben nyereséges cég.~3 A nyomdák pémzügyi helyzetét döntően az általános gazdasági feltételek alakulása határozta meg, amelyek mint objektív meghatározók jórészt a piac kereslet-kínálat faktorán keresztül érvényesültek. A Városi Nyomda termelésének mélyporúját és években érte el, összefüggésben a válságos gazdasági helyzettel : tehát magas nyersanyagárak és munkabér, fokozódó adóterhek. Az üzem helyzetén végül is a többszöri kölcsönfelvétel segített. ggy például 1922-ben a Városi Tanács a Pénzintézeúi Központól felvett hitelből 5 millió koronát =a a nyomdának juttatott. Az igazi fellendülést az év hozta meg, amikor a tarkönyv- és füzetgyártással bővült termelési profil eredményeket hoaott. A Városi Nyomda és évi veszteségének alapvet ő oka a tamkönykereslet visszaesése volt. A veszteség kialakulásában közrejátszott a tankönyv-füzetgyártás ráfordításának késői megtérülése és a mu"ködérhez felvett hintelek kamatainak visszafizetése. A piaci megrendelések jelentős hányadát a nyomda tudhatta magáénak, ami döntően az egyházi és állami támogatottságból következő társadalmi presztízzsel magyarázható. Ismeretes például, hogy a Református Egyetemes Konvent 23 Városi Nyomda nyereség-kimutatása 1. : Benda-Irinyi : i. m old. Hegedüs és Sándor rt. nyereség-kimutatása 1. : Magyar Pénzügyi Compass old., Gazdaságig Pénzügyi és Tőzsdei Kompasz évre old. Magyar Nemzeti rt. nyereség-kimutatása 1. : Magyar Pénzügyi Compass old., HBML. VII. 4/d. 70. Cgsz., 284. Tiszántúli Hírlap rt. nyereség-kimutatása : HBML. VII. 4/d. 84. Cgsz. : Banda-Irinyi : i. m old. 120

7 Az 1939-ben kialakult háborús gazdasági helyzet pedig tovább nehezítette a debreceni nyomdák működését : Az üzemfenntartáshoz szük- a nyomdának biztosította 1921-ben a református énekeskönyvek ; majd 1926-tan a református elemi és középiskolák tankönyveinek és füzeteinek kizárólagos elő állítási és értékesítési jogát. 2 ' A Magyar Nemzeti rt évi eredmény-számlájából kitűnik, hogy a népszerű napilap - Debreceni Újság-Hajdúföld - kiadása az elsődleges jövedelemforrás. A lapüzem ebben az évben , 03 P., a nyomdaüzem , 26 P. és a könyvkötészet ,45 P. üzemi jövedelmet produkált. Az 1930-tól mindvégig veszteséges vállalat a cs ődöt több esetben küls ő pénzügyi és szakmai támogatás révén kerülte el tan szoros kapcsolatba léptek a, ;Függgetlenség" című f ővárosi sajtóorgánummal, amely els ősorban tartalmi együttműködés révén segített, hogy a napilap olvasottsága növekedjen ben a nyomda korlátolt felel ősségű társaságot alapított az Alföldi- Sajtóvállalat nevű pénzcsoporttal, amelynek hivatalosan kinyilatkoztatott célja a Debreceni ÍJjság-Hajdúföld című lap megmentése volt végén a pénzintézeti hitelezők engedtek el ,64 P. adósságot,~~ hogy a vállalat további fennmaradását lehetővé 'tegyék. 192E-tan a Tiszántúli Hírlap rt. közgyűlésén nem véletlenül jelentette ki az üzléti évet záró jelentés írója, hagy... vállalatunkat Magyarország legnagyobb vidéki újságvállalatává fejlesztettük." A cég lapok utáni bevétele túlszárnyalta a más irányú nyomdai tevékenységből származó jövedelmet. A napilapok közül már 1925-t őt a reggelente megjelen ő Debreczen" lett a legfőbb bevételi forrás, valószínűleg ez indokolta, hogy július 21-én a vállalat a Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó Rt. nevet vette fel. A nyomda jövedelmének alakulására jó példa az évi nyereség-mérleg, mely szerint az egyes részterületek eredményei a következőképpen alakultak : - Debreczen" c. politikai napilap ,54 P. - Nyomdaüzem ,03 P. - Tiszántúli Hírlap" c. napilap ,44 P. - Debreceni Hétfői Újság" c. napilap ,93 P. - Berettyóújfalui kiadóhiva`~al Bihar" c. politikai és társadalmi hetilapja 8 099,94 P. A lapkiadó felfelé ível ő pályájának az 1929-ben elkezdődő gazdasági válság vetei-t véget, amikor a nyereséges zárás ellenére kénytelen volt a ráfizetéses Tiszántúli Hírlap"-ot és a Debreceni Hétfő i Ujság"-ot beszüntetni tan a cég ellen a társadalombiztosítási- és adótartozás miatt végrehajtást rendeltek el, de sikerült 18 hónapos haladékot kérni. 2' Ettő l kezdődően egészen 1944-ig a nyomda - bár adásságait pontosan fizette és ha szerényen,is, de több üzleti évet nyereséggel zárt - nem tudta megoldani az egyre növekvő pénzügyi gondjait. 25 u. o. 2a4. oid. 26 HBML. VII. 4/ d. 70. Cgsz. : U. o. Cgsz., 40,001.

8 séges anyagok beszerzési árai emelkedtek ; minisztériumi rendeletek takarékossági intézkedéseket írtak el ő ; áruhiány jelentkezett ; jelent ő s központi béremelések sújtották a nagyüzemeket. Mindez végső soron kihatással volt a vállalati jövedelmek alakulására. A nyomdaiparban a vállalkozás jövedelmez őségének fontos mutatója a több irányú termelési profil megléte, hiszen ez gazdagítja a nyomdai szolgáltatást. Ugyanakkor az önköltség alakulását nagymértékben befolyásolja a nyomdászat és a kereskedelmi értékesítés együttes jelenléte a cégen belül. Legalábbis a vállalat termékeinek értékesítése saját kereskedelmi hálózata révén a gazdálkodás ésszerűsítésének nagyobb teret biztosít. A debreceni nyomdák gyakorlatában a profilnövelés különböz ő módozataival találkozunk. A Városi Nyomda pontos cégfelirata a következ ő volt :.,Debrecen szabad királyi város és a Tiszántúli Református Egyházkerület Könyvnyomda-Vállalata, könyvkötészete és vonalzó intézete, üzleti könyvgyára, Méliusz" könyvkereskedés, könyvkiadóhivatal." Érdekességként említhető meg, hogy a 1~ötészet és a vonalzó részleg üzletvezetője 1935-t ől az a Dávidházy Kálm~án, 2" akinek Könyvkötészeti és Dobozgyár Részvénytársaságát éppen a Városi Nyomda kötészetének piaci térhódítása juttatott csődbe. A nyomdavállalat a kiadói jogot 1919 elején, a Ferenc József út 26. szám alatt megnyitott Méliusz" könyvkereskedés révén gyakorolta. A Keszthelyi Richárd által vezetett ü71et egyben zenemű -, papír és írószerkereskedés is. 29 A Hegedűs és Sándor rt. üzletkörébe a nyomda, a kötészet, a könyvés papírkereskedés éppúgy beletartozott, m rlt a papírneműgyár, vagy a cinkográfia. A részvénytársaság üzleteként a Széchenyi u. 2. szám alatt működött Aczél Henrik könyv- és papírkereskedése, illetve a Papírforgalmi és Kereskedelmi Vállal,a~ta. 3o A profit növelésének száhdéka vezette a Magyar Nemzeti rt. igazgatóságát, amikor január 1-jén kérte az Iparhatóságtól a könyvköt ő i, doboz-, tok-, díszműkészítői ipar gyári jellegű gyakorlását. Az Iparkamara és az Ipartestület az engedély kiadását ellenezte, mivel féltették a debreceni könyvkötőket ~az új tőkeerős cég piaci megjelenésétől. A jól felszerelt nyomda az elutasítás ellenére is saját termékeinek kötését tovább folytathatta. 3 ' A Tiszántúli Hírlap rt. a debreceni és berettyóújfalui kiadóhivatalán kívül, a nyomdaüzemében cinkográfiai műintézetet, valamint könyvkötészetet is működtetett.,z A kisipar területén a tőkeigényes profilbővítés lehetőségével a társas vállalkozások tudtak élni. A Liebermann testvérek nyomdászok voltak, érthetően szakmájuknak megfelelően kötészettel és papír árusítással b ővítették üzleti körüket.~ 3 Nagy Károly és társai 1932-ben szintén a 28. HBML. IV. B. 1406/g A. 177/ U. o. D. 40/ Gazdasági, Pénzügyi és Tőzsdei Kompasz évre 1108, old. 31 HBML. IV. B. 1406/g. 13. No., / U, o. 10. No., 31077/ HBML. IV. B. 1045/e. 2. No., /1921. Debrecen város I. fokú Közigazgatási Hatóság iratai. 12 2

9 sokszorosító szakmához közel álló könyvkötő-dobozdíszmű és toklekészítő iparral egészítették ki az üzem tevékenységét. Gárdos József Irodalmi és Nyomdai Vállalat nemcsak nyomda, de kötészet és kiadóhivatal. A cég papírnagykereskedése nyomtatvány- és tanszerrakuárral volt ellátva. A könyvesbolt irodai felszereléseket is árusított, illetve címtáblák festését, sőt bélyegző készítését is vállalta.' A kiskereskedés és a nyomda egyesítésére jó példa a Debreceni Bélyegzőgyár és Könyvnyomda, Herskovics és Deutsch közkereseti társasága, amely bélyegző készítésével, nyomdászattal, könyv-papír-író és imaszerek kiskereskedésével foglalkozott. 3~ A Harmathy Nyomdavállalat esetében is a sokszorosító iparhoz könyv és papírkereskedés társult. Harmathy Ferenc, mint kereskedő tőkével nem rendelkező nyomdászokkal társult, így került.a vállalathoz 1929-ben Tóth Ferenc, 1938-bon Csuka László.' Egyéni cégként működött a Mihály Sámuel Papírkereskedés Könyv- és Műnyomda, amely egyben irodafelszerelési szaküzlet és üzleti könyvek nagy raktárasa A felsorolt példák jól illusztrálják, hogy a nyomdai vállalkozók minden lehetőséget, így az üzletkör bővítését is igyekeztek kihasználni a jövedelem növelése érdekében. A nyomdaüzemek fontos jellemzője a termelési feltételek milyensége, többek között a gépi felszereltség, az alkalmazotti létszám, a műhelyek elhelyezése és nagysága. A feltételek ~tekintet:ében a Városi Nyomda kiemelkedett a debreceni nyomdák közül. A vállalat 1921 októberében költözött át a városháza pincéjéb ől a B~szörményi út 6. szám alá.~9 Ezzel megnyílt a lehetőség a vállalat üzemi színtű fejlesztésére ben a nyomda 8 kézi és 18 gépi meghajtású gyári berendezést működtetett, 15 darab összesen 30 lóerős villanymotorral. A nyomda kapacitását 5 gyorssajtó, 3 tégelynyomó, 1 jegynyomó, 6 szedő- és 2 öntőgép működése biztosította. 4 Az évi árviszonyokkal számolva a gép-technikai felszerelés értéke elérte az 1 millió koronát. 41 A technikai fejlődést jól mutatja a nyomda berendezésének évi állapota, amikor 1 lehúzó gép, 5 Wörner-féle gyorssajtó, 2 amerikai gyorssajtó, 6 darab Monotype és Lynotype szedő- és 2 öntőgép a legfontosabb gépi felszerelése. Az 1924-től létező kötészet és a vonalzó részleg 35 kisebb géppel dolgozott. Ebben az évben az üzemvizsgálati jelentés szerint 29 villanymotort számoltak össze, amely 38 lóerő meghajtást biztosított.`2 A gépeket illetően inkább növekedés, mint fogyás tapasztalható : az 1920-aa évek elején 3 Lynotype szedőgépet, 4 ' 1936-bon egy Phőnix sajtót adtak el," majd 34 HB144L. IV. B. 1406/g Sorszám : 216/1932, 35 Debreceni Képes Kalendáriom HBML. IV. B. 1406/g. 20. No. : / ? U. o. 24. No., 6282/ U. o. 1. No., 5774/ Debrecen története , k. Szerk. Tokody Gyula. Db., műből: SzGcs Ernő : Az ipar helyzete 1919 és 1929 között. 26. old. 40 HBML. XXVII (OTI és) SZTK kerületi Balesetelhárítási Felügyelőség, Debrecen. Városi Nyomda január 16-i gyárvizsgálati jelentés. 41 Benda-Irinyi : i. m old. 42 HBML. XXVII Városi Nyomda január 19-i gyárvizsgálati jelentés. 12 3

10 1~2~-ccn ~~ét Monotype szedő- és egy öntőgépet, 1937-ben egy önberakó készülékkel felszerelt nyomógépet, valamint egy Rotaprint ofset sokszorosító gépet, 1942-ben pedig vonalzógépet és hajtogatógépet vásároltak.' A munkáslétszám 1919 és 1925 között úgy alakult, hogy éves átlagban 65 (21 nő, 44 férfi) alkalmazott dolgozott az üzemben. Ugrásszerű növekedés 1926 és1932 között következett be, amely elsősorban a kötészet és a vonalzó intézet létrehozásával és a bruttó forgalom javulásával állt összefüggésben. Ebben az intervallumban éves átlagban 101 munkást foglalkoztattak (45 férfi és nö). A gazdasági világválság idején a nyomda szempontjából az 1932-es év jelentet~.~ a mélypontot, amikor 77 alkalmazottja volt. A ].étszám alakulása összefüggésben állt az előző év forgalmához viszonyított 31 százalékos csökkenéssel ys A visszaesés 1934-től szűnt meg, amikor az alkalmazotti létszám ismét elérte a 101 főt (54 férfi, 47 nő), sőt 1944-re 141-es átlaglétszámra emelkedett (76 férfi, 65 nő).'' A Hegedűs és Sándor rt. a Magyar Általános Hitelbank tulajdonát képező Piac u. 49. számú házban, az udvar hátsó épületében rendezte be a műhelyeit ben a földszint egyik 460 m3-es helyiségében 25, a má' sik 400m3-es nyomdateremben 1$ munkás dolgozott 4. A nyomda éjjelnappali műszakban üzemelt. A gépek számára és típusára vonatkozóan sajnos nincsenek adatok, legfeljebb annyi, hogy a régi nyomdát 1921-ben bővítették egy a pincében elhelyezett lassú járású sajtóval. A Tiszántúli Hírlap rt. igazgatósága 1921-ben még csak 12 munkással dolgoztatott s A nyomd.a 1925-ben a Varga u. 5. sz. alól a József kir. hg. u számú házba költözött át, ahol a 28.!18X4 m ~es föl.dszinti helyiségében éjjel-nappali folyamatos üzemvitelt alakítcxtt ki. A gépterem, a kötészeti és a cinkográfiai részlegekben 22 férfi, 5 nő, 4 tanonc. majd 1936-ban 22 all~almazott dolgozott.~~ A gépszedők, tördel ők, öntők és gépmesterek éjjeli műszer ;ban nagyrészt újságok nyomásával foglalkoztak. Az évi leltári kimutatás szerint a nyomdában Wörner-féle 16 oldalas rotációs gép, 3 gyorssajtó (Wörner, Kőnig és Bayer féle). 1 amerikai- és 1 Viktória gyorssajtó, valamint 5 Lynotyne szedőgép volt elhelyezve. A gépek meghaitását 14, összesen 32.7 HP teljesítmény ű villanymotor biztosította ben a közgyűlés elé vitt mérlegjelentésből kitűnik, hogy a vállalat felszerelésben ero"sen gyarapodott ban a nyomda amerikai tégelysajtóját villanyüzeművé alakították át, a beindí- 43 Benda-Irinyi : i. m old. 44 HBP,2L. i~xvii. 20?. 30. Városi Nyomda december 22-i gyárvizsgálati je_ 1.^ntés. ^5 13enda-Irinyi : i. m old. 46 U. o old. 47 A létszámösszesítés a Balesetelhárítási Felügyel őség évek közötti gyárvizsgálati jelentéseinek alkalmazotti létszámaiból készült. HBML. XXVII HBML. IV. B. 1405/e. 1. No., 3879!1 ^ U. o. 5. No., 2239/ T~ebre^en iparának története a kapitalizmus kialakulásától napiainkig. Szerk., Ránki György. Db.. 19 :6. c. mgből : Szani Ferenc-Tímár Lajos : Debrecen ipara a.z ellenforradalmi rendszer id őszakában old. 51 HBML. IV. B. 1405/e. 5. No., 2292/ U. n. No., / HBML. IV. B. 1405!g. 10. No., /

11 tósra kerülő könyvkötészetnek pedig Crause"- gyártmányú varrógépet, fűzőgépet, perforáló gépet és lemezollót vásároltak. A következő évtizedekben a jelentések nem számoltak be gépek fejlesztésérő l, sőt 1941 első felében a veszteséges üzem eladta a kis 8 oldalas rotációs gépet. A Magyar Nemzeti rt. a Ferenc J. út 61. számú házban rendezte be nyomdáját, a földszinti 6X5X3.5 és 8X5X4 m -es két munkatermében.5s Az 1947=es leltár gépösszesítése szerint a nyomdában 1 Wörner rotációs nyomógép, 1-1 Wörner és Klein Farst gyorssajtó, 1 Jávor-féle tégelysajtó, egy névtelen gyorssajtó, valamint a kötészetben könyvprés, könyvfű zőgép, perforálógép és 2 db. vágógép működött. A meghajtást 12 villanymotor végezte.5ó A vállalat 1922-ben 23 munkást, 5 ' 1926-ban 7 férfit, 1 nőt és 3 tanoncot alkalmazott ~ A részvénytársaság 1938-ban már az új telephelyen, a József kir. hg, u. 16. sz. alatt berendezett gép-szedőteremben és kötészetben foglalkoztatott 27 állandó alkalmazottat, ezen belül 7 női munkást. 5~ 1940-ben ez a létsaám 29-re emelkedett, 10 női dolgozóval so Az összehasonlítás céljából néhány évet kiragadva, a három részvénytársaság vagyonmérlegéb ő l a berendezésre és felszerelésre vonatkozó értékek az alábbi eltéréseket mutatják ;si Hegedüs P Tiszántúli P P P P P. Magyar N P P P P P. A Hegedüs és Sándor rt. tehát magasan kiemelkedik a részvénytársaságok sorából nyomdai berendezésének értékével is. A Magyar.4ltalános Hitelbanktól bérelte Nagy Károly a Ferenc J. út 49. sz. alatti nyomdahelyiséget. A ~gépállamány 3 gyorssajtóból, 2 Rockstok és Scheneider-féle tégelysajtóból, 1 Wörner gyorssajtóból, 1 Wörner, féle és 2 amerikai tégelysajtóból állt.ó 2 A gépeket HP teljesítményű 14 darab villanymotor hajtotta.` 1938-ban Nagy Károly műhelyeimen 12 munkás (8 férfi, 4 nő} és 1 tanuló dolgozott.`` A Liebermann testvérek a Ferenc J. út 79. sz. alatti épülte földszintjén három 3x4X3,5, 35X3.5 és 4X5X3.5 méteres helyiségekbenó5 rendezték be az üzletüket ben a műhelyben a tulajdonosokon kívül 2 betűszedő, 2 tanonc és 1 berakólány dolgozott. A gépekről pontos adatok nincsenek, de kiadványaik mennyiségéb ő l ítélve közepes méretű nyomda. 54 HBML. VII. 4/d. 84. Cgsz., április 11-én készült kimutatás. 55 HBML. IV. B. 1405/e. 5. No., 2440/ HBML. VII. Ofd.?0. Cgsz., Cltven év a debreczeni könyvnyomdászok életéből Ússzeáll., Benedek Sándor. Db., old. 58 HBML. IV. B. 1405je. 5. No., 2440/192`x. 59 HBML. IV. B. 1406/g. 9. No., / U. o. 20. No. ; / Gazdasági, Pénzügyi és Tőzsdei Kompasz évre , old. HBML. VII. 4/d. 70. Cgsz., 284., HBML. VII. 4jd. 84. Cgsz., Nyomdatörténeti tanulmányok: i. m. Imolay Lenkey István : Vázlatos áttekintés old. 63 HBML. IV. B. 1406/g. 13. No., / U. o. 11. No., / HBML. IV. B. 1405/e. 5. No., 2456/

12 A Harmathy Nyomdavállalatot, amely a Ferenc J. út 7. sz. alatt működött 1938-bon Csuka László vette meg. Műhelyében 1940-t ő l 3 kéziszedőt, 4 berakónőt és 2 tanoncot foglalkoztatott. A Harmathy által vásá rolt kézihajtású és egy amerikai gyorssajtót Csuka László bővítette még egy amerikai gyorssajtóval ~ Than Gyula tulajdonát képezte az Arany J. u. 47. sz. alatt a Debreceni Újság" nyomdája. A tulajdonos~nyo-mdász a két földszinti munkateremben (mérete : 4X5X3.5, 3X4X3.5 m ) 1922-ben 9 f ő t, 1925-ben pedig 5 férfit és egy nőt alkalmazott. ' A nyomtatást körforgó géppel, nagy gyorssajtóval, egy amerikai géppel végezte, rendelkezett továbbá tö nöntődével és 2 Lynotype szedőgéppel. Ungváry József sertéskeresked ő tulajdonában volt az a Ferenc J. 30. sz. alatti ház, ahol egy 18 m hosszú, 5 m széles és 4 m magas helyiségben rendezte be géptermét Mihály Sámuel. A pince-m űhely világítását 3 ablak fénye sem tudta biztosítani, ezért a villanyvilágítás állandóan be volt kapcsolva. A tulajdonos-nyomdász 1928-bon 3 férfit, egy berakónőt és tanoncot alkalmazott. Mihály Sámuel még 1902-ben Pangrácz Gézától vette meg a gyorssajtót, és később bővítette még egy nagy géppel. A nyomdát 1930-bon Székely József és Saly Pongrác vásárolta meg,' amély Székely és Saly néven üzemelt tovább. Herskovics Miklós a Piac u. 81. számú házban 1922-ben.alakította ki nyomdáját egy 8X5X3.5 m-es teremben. Az amerikai sajtóval felszerelt kisműhelyben a tulajdonos-nyomdász mellebt 1 férfi és egy nő dolgozott ben a gépállomány tovább gyarapodott. A nagysajtót és a 2 amerikai sajtót 2 férfi és egy berakónő.szolgálta ki. A gépeket 2 lóerő s villanymotor hajtotta. A Herskovics nyomdát 1925-ben Gárdos József vette meg és a szolgáltatást könyvkötészettel bővítette. A tulajdonos-nyomdász nappali műszakban 3 férfit és 2 nőt foglalkoztatott ban a Gárdosnyamdát Deutsch Mór bérelte, aki 2 férfi és 3 női munkást alkalmazott bon Rósenfeld Zoltánnal társulva egy gyorssajtóval bővítették a gépállományt. A meghajtást 7 és 1/4 lóerővel 2 villanymotor végezte. A nyomda-tulajdano~sok még 1937-ben is csak 3 alkalmazottat foglalkoztattak.' 1 Lehotai Pál a Ferenc J. út 38. sz. alatti nyomdájában 3 kis tégely- és egy gyorssajtón feleségével és egy tanulóval, esetenként egy-egy segédmunkással dolgozott bon Tóth Ferenc nyomdájának ; gépállományát egy elektromos Velox-nyomógép, egy tégelysajtó, vágógép, perforáló és fűzőgép alkotta. A mester felségével, két tanulóval és egy berakón ővel végezte a munkát.'2 86 Nyomdatörténeti tanulmányok : i. m. Imolay Lenkey István : Vázlatos áttekintés old. 67 HBML. IV. B. 1405/e. 5. No., 2232/ Nyomdatörténeti tanulmányok : i. m. Imolay Lenkey István : Vázlatos áttekintés old. 69 HBML. IV. B. 1406jg. i. No., 5774/ Nyomdatörténeti tanulmányok : i. m. Imolay Lenkey István : Vázlatos áttekintés old. 71 HBML. XXVII Deutsch Mór Nyomda. HBML. IV. B. 1406/g. 7. No / Nyomdatörténeti tanulmányok : i. m. Imolay Lenkey István : Vázlatos áttekintés old. 126

13 Diószeghy János 1037-ben 4 munkást,' Schwartz Sándor 3-at (ebből egy berakónő) alkalmazott.'4 Egyetlen munkás dolgozott 1927-ben a Debreceni Hírlap" nyomdájában. A Csapó u. 10. sz. alatti műhely Balassa Sándor hírlapíró tulajdonában volt, aki a taposó gépet és a nagy gyorssajtót még Horovitz Zsigmondtól vásárolta meg.' Hasonlóan egyszemélyes nyomdaként működött a Székely Józsefé és a Thaisz Arthuré. A debreceni nyomdák termelési feltételeit vizsgálva szükségszer űen adódik néhány következtetés levonása : 1.) A tőkeerő alapvetően meghatározta a nyomdai vállalkozás helyzetét. A Városi Nyomda és a három részvénytársaság messze jobb munkahelyi feltételek között, korszerűbb gépállománnyal és több :alkalmazottal működött, mint a kis- és középnyomdák. A közepes méretű vállalkozások közül Nagy Károly nyomdája korszerű gépi berendezésével emelkedett ki. Nagy Károly, mint a Hegedül és Sándor rt. üzemvezetője kedvez őbb pozícióból vásárolhatta meg az 1932-ben csődbe jutott vállalat gépeit. A termelési feltételek minőségét illetően kissé elmaradt Than Gyula és a Liebermann testvérek nyomdája. A sort pedig a népes kisnyomdák zárták, ahol egy-kéh géppel 1-4 munkás dolgozott. Ezek a nyomdák nagyrészt századeleji nyomógépekkel kezdték az ipart és a tőkeerő elégtelen volta miatt nem volt lehetőség a fejlett technika beszerzésére. A befektetés nagyságára példaként említhető Harmathy Ferenc nyomdája, ahol a társasági szerzo"dél szerint a teljes felszerelés és anyag értéke 4000 P.'e Diószeghy János lapkiadó és Csuka László társasági szerződésében 3735 P. a megvásárolt tízes gyorssajtó és egyéb nyomdai anyag beszerzési ára." 2.) A gazdasági konjunktúra és a válságot jellemző depresszió a piacon keresztül hatással volt a termelésre éppúgy, mint a műszaki színvonalra és az alkalmazotti létszám alakulására. A Városi Nyomda.az egyetlen, ahol különböző állami hitelekkel a 40-es évekig vásárolhattak gépeket. A részvénytársaságok a 20-as években még tudták fejleszteni a technikát, a következő évtizedekben azonban leállt a korszer űsítési folyamat. Ezzel magyarázható, hogy 1947-ben az Elhagyott Javak Kormánybiztossága kezelésében lévő Magyar Nemzeti rt. felszereléséről a szakért ő a következőképpen nyilatkozott :... a leltárérték túlnyomóan régi és elavult gépekb ől áll, amelyeket ma már nem gyártják, és úgy beszerzésük, mint értékesítésük csak a használt gépekkel foglalkozó alkalmi keresked ők által lehetséges."' $ Kétségtelen, hogy mind az as gazdasági válság, mind az 1939-től fokozódó háborús készülődés fékezte a nyomdák technikai fejlesztését, és gyakran előforduló jelenség a munkáselbocsátás. A nyomdaipari vállalatok bevételük zömét az alaptevékenységből nyerték. fgy a termelés elspsorban nyomtatványok, könyvek, hírlapok 73 HBML. IV. B. 1406/g. 7. No., / U. o. No., / HBML. IV. B. 1405/e. 6. No., 2644/1927. Nyomdatörténeti Imolay Lenkey István : Vázlatos áttekintés old. tanuimányok : i. m. 76 HBML. IV. B. 1406/g. 24. No., 6282/ U. o. 22. No., / HBML. VII. 4/d. 70. Cgsz.,

14 és folyóiratok el őállítására irányult. A nyomtatvány' valamennyi debreceni nyomda jellemző terméke. A könyvek és a lapok nyomdai előállítása az üzleti forgalom jövedelmez őségének függvényében alakult, hiszen munkaigényes és a befektetés is jelentő s. A Városi Nyomda alapdokumentuma a Társasági szerződés" első helyen említi a szerződő felek nyomtatvány szükségletének önköltségi áron történ ő kielégítését. A könyvészettel és vonalzó intézettel történt bővítés, valamint a református egyházi zsinat nyomdával kapcsolatos döntése után a nyomda igazgatósága a tankönyvek és iskolai füzetek előállítását helyezte előtérbe. A Magyar Könyvészet között több-kevesebb pontossággal évente közölte a magyarországi nyomdák kötelespéldányainak a címleírását.s A kigyű jtés alapján a Városi Nyomda a fenti időszakban közel 800 könyvet és 300 különlenyomatot készített, ami nagyon komoly teljesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy a könyvnyomtatásban ugyancsak kimagasló Nagy Károly Műnyomda csak körülbelül 150 könyvet állított elő. A fenti kigyűjtés összegzése szerint a tankönyvek mellett a vallásos és tudományos szakkönyvek találhatól~ a legnagyobb számban és ehhez képest elha~gyagolható a szépirodalmi művek aránya. A nyomdavállalat ugyancsak nagy számban állított elő iskolai értesít ő t, pénzintézet, árvízvédelmi társulat, a városi és egyházi közigazgatás közgyűlési jegyzőkönyvét, jelentését és zárszámadását. A nyomdában sokszorosították a debreceni tudományegyetem, a gazdasági akadémia, az egyházi felsőoktatási intézmények és a városi intézmények jelentősebb kiadványait. Említést érdemelnek a Magyar Pathológus Társaság, az Országos Református Tanáregyesület és a Debreceni Tisza István Tudományos Társaság, melyek ugyancsak potenciális megrendelői a nyomdának. A Városi Nyomda között mindössze két napilapot adott ki, egyrészt 1919-től 1925-ig az Egyetértés" című politikai napilapot, másrészt csak egy évig, 1922-ben a Tiszántúl"-t. A lapoke ' döntő többsége tudományos és egyházi folyóirat. Közöttük megtalálható a református lelkészegyesület, a szeretetszövetség és a tanítók egyesületének lapjai éppúgy, mint a tudományos folyóiratok, a Debreceni Déri Múzeum Évkönyve", a Debreceni Szemle", a Debreceni Képes Kalendáriom" és a Helikon". A nyomtatványok rendkívül sokfélék, közöttük megtalálható az üzleti könyv, a táncrend, a meghívó, az étlap, az üzleti kártya, az árjegyzék éppúgy, mint a szigorú értelemben vett üzleti és közigazgatási nyomtatvány.8~ A városi Nyomdával ellentétben a Tiszántúli Hírlap rt. a népszerbi napilapjaival ért el jelentős sikereket. Természetesen alapnyomda mellett a nyomdaüzem is üzleti nyereséghez jutott,a könyvek, alkalmi és üzleti nyomtatványok, plakátok, röplapok, többszínnyomású levelező 79 A nyomtatvány fogalma esetünkben közigazgatási, üzleti és lakossági aprónyomtatványt jelent, megkülönböztetésül a könyvektsl és a lapoktól. 80 Magyar Könyvészet (Évenkénti címjegyzékek) A magyarországi nyomdák és egyéb sokszorosítóvállalatok kötelespéldány-szolgáltatása és nyomtatványaik (könyvek, hírlapok, folyóiratok, térképek, zeneművek) címjegyzéke. Üsszeáli. : dr. Szollás Ella, dr. Droszt Olga és dr. Mokcsay Júlia. Az Országos Széchényi Könyvtár kiadása. Bp., A folyóiratok és a lapok forrása : Hajdú-Bihar megye sajtóbibliográfiája Szerk.,i dr. Korompayné Sz~lacsi Rácz Mária. Db., L., pl. : Debreceni Képes Kalendáriom Céghirdetések. 12 8

15 lapok és folyóiratok gyártásával. A címjegyzék alapján a cég elsősorban a mezőgazdasági szakirodalom nyomdája. A nyomdai megrendelők között ott találhatók a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara és a Debreceni m. kir. Gazdasági Akadémia is. A Tiszántúli Hírlap rt. a napilapok mellett nagyszámú társadalmi, politikai és művészeti hetilapot állított elő. A megrendelőkre utal két jelentősebb szaklapja a Debreceni Kereskedc Társulat Közgazdasági Lapja" és a Tiszántúli Gazdák". A Magyar Nemzeti rt és 1941 között közel 130 könyv előállítását jelentette be. Kiadványai között számottevőek a szakirodalmi könyvek, közöttük a Debreceni Tisza István Tudományegyetem tanszékeinek és a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Elme- és Idegkórtani Klinikájának közleményei. A szakirodalomhoz viszonyítva alacsony a szépirodalmi művek aránya. A vállalat sokszorosította néhány pénzintézet, a a Debreceni Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara, a Berettyó Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat jelentéseit és zárszámadásait. Különlenyomatok készültek a Mitrovics Gyula Emlékkönyv és a Tiszántúli Öntözésügyi Közlemény tanulmányaiból. A debreceni nyomdák közül a Magyar Nemzeti rt. érdekelt a legtöbb lap és folyóirat sokszorosításában tól adja ki a Hajdúföld" című keresztény politikai napilapot, 1929-től a Debrczeni ~CTjság-Hajdúföld"-et, 1942-től pedig a Tiszántúli Déli Hírlap" c. politikai napilapot. Folyóiratai közül említést érdemelnek A Debreczeni Református Kollégium Tanítóképző Intézetének Dolgozatai" és a Debreceni Egyetemi Kör Egyetem" című szépirodalom és tudományos folyóirata. A nyomda levélpapírján található reklámszöveg szerint a cég kereskedelmi nyomtatvány, árjegyzékek, művek, eljegyzési kártyák és névjegyek készítését is vállalta ~ A Városi Nyomdán kívül a másik legjelentősebb könyvsokszorosító a Nagy Károly nyomdája. A Magyar Könyvészet 6 évet felölelő címjegyzéke szerint közel 150 kötet a nyomda teljesítménye. A könyvek tartal mát illetően a tudományos szakirodalom és egyedülállóan a szépirodalmi művek aránya a legnagyobb. A nyomda által előállított könyvek között meglepően sok a Magyarország tájegységeinek leírásával, ásványtanával, földtanával, flórájával és faunájával foglalkozó mű. A nyomda jóvoliából jelentek meg a Tisza István Tudományegyetem Növénytani Intézet és Botanikus Kertjének, az Ásvány- és Földtani Intézetnek, a Gazdasági Akadémiának és a társaságok közül a Tisza István Tudományos Tásaság Matematika-Természettudomány Osztályának munkái. A tudományos társaság tanulmányait a Tisza" c. folyóiratból a nyomda különlenyomatban is sokszorosítatta. A szépirodalmi művek sorából értékét tekintve az Ady Társaság által kezdeményezett 12 füzetbő l álló rjj írók" c. sorozat emelkedik ki. A Nagy Károly Nyomda három napilap előállitásában volt érdekelt, ezek a Debreceni Független ~Ujság" politikai, a Tiszántúl" és a Tiszántúli Független Újság" református szellem ű napilapok. Haladó szellemű kezdeményezéseknek adatt helyet a Mi Utunk" c. társadalomtudományi és irodalmi szemle, Tovább" címmel a Márciusi Front lapja. Egyébként a Debreceni Szociáldemokrata Párt Városi Szemle" és 83 HBML. IV. B. 1406/g. 10. No., / HBML. VII. 4/d. 70. Cgsz.,

16 Várospolitikai Szemle" c. hivatalos közleményeit is a nyomda készítette. Tudományos folyóiratai közül az Acta Geobota~nica Hungarica" és a Magyar Királyi Gazdasági Akadémia Munkái" említhető meg. A Nagy Károly Nyomdát a természettudományos és szépirodalmi művek műhelyének jellemeztük, ugyanígy hasonló egyértelműséggel nevezhetjük az orvostudományi könyvek sokszorosítójának a Liebermann testvérek nyomdáját. Kiemelkedően magas a Debreceni Orvosegyesület Orvosok és Gyógyszerészek Lapja"-ból és a Magyar Belorvosok Egyesülete nagygyűlésének tárgyalásai" című kiadványok dolgozataiból készült különlenyomatok száma. A vállalat másik jellegzetessége, hogy a debreceni zsidó iskolák, a hitfelekezet és a zsidó vallásos tárgyú művek nyomdai előállítója. Ez a jellegzetesség vonatkozik,a nem túl jelentő s és kisszámú lapjaira is, hiszen például a nyomda adta ki a Zsidó Néplap"-ot a magyar orthodox zsidóság független közleményét. Könyvtermését tekintve a Liebermann testvérekével azanos szinten áll Lehotai Pál sokszorosítója. A szakirodalomban kiemelésre méltók a Debreceni Tisza István Tudományegyetem magyar irodalomtörté neti és történelmi szemináriumainak, továbbá a tudományegyetem Orvosi-vegytani Intézetének a dolgozatai. Egyedi tudományos érték az Emlékkönyv Pap Károly főiskolai (akadémiai és egyetemi) tanári működésének harmincadik évfordulójára" c. mű, melynek tanulmányait Lehotai különlenyomatban is megjelentebet. A nyomda jelentős számban adott ki iskolai értesítőket, főleg a rámai katolikus iskolák kiadványait. Lehotai nyomdai tevékenységéhez nem fűződik napilap kiadása, viszont lapjai tematikailag sokfélék és rövidélet űek. A Lehotai cég kiadványainak a sorát doktori értekezések, lakossági és kereskedelmi nyomtatványok sokasága zárja. Az Egyetemi Nyomda a Debreceni Tisza István Tudományegyetem belső életéhez közvetlenül kapcsolódó művek sokszorosítását végezte. A műhelyben elsősorban tanrendek, rektori beszédek, egyetemi évkönyvek és almanachok készültek. Tudományos igényű kiadványai között nagyobb számban a debreceni angol dolgozatok, a Tisza István Tudományos Társaság II. osztályának tanulmányai és az Orvosi-vegytani Intézet néhány műve szerepel. Tankönyv az orvostanhallgatók részére készült. Különlenyomatok az egyetemi évkönyvekbő l és a Tisza István Tudományos Társaság II. osztályának tanulmányaiból jelentek meg. A Beke Zoltán nyomdája által sokszorosított könyvek döntő többsége vallásos mű. Közülük is a Theológiai tanulmányok" és az Egyházi értekezések" című sorozatok füzetei emelhetők ki. A nagyszámú iskolai értesítő zöme a római katolikus iskolák éves közleményei. A lapkiadás tematikailag heterogén, ám először itt találhatunk sok politikai röpiratot. A röpiratok éppúgy, mint a politikai lapok a Magyar Nemzeti Szocialista Párt Hungarista Mozgalom, a Magyar Jövő Szövetség és a Nfagyar Nemzeti Szocialista Párt szócsövei. Deutsch Mór nyomdája a kisnyomdák sorából lapkiadása révén emelkedett ki t ől ibt sokszorosítják a Tiszántúl" c. politikai napi-, majd 1936-tól adebreczeni Hírlap" c. hetilapot. Lapjai többségükben gazdasági jellegűek, így például a Debreceni Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye a Debreczeni Gazdasági Lapok", vagy a Tiszántúli Ipar és

17 Kereskedelem" c. közgazdasági hetilap. A nyomda sokszorosította a Debreceni Izraelita Szentegylet éves jelentését és zárszámadását, az évenként megjelent izraelita naptárt és a zsidó vallásos szakirodalom egy részét. Than Gyula Debreceni ÍTj.ság" nyomdája nyomtatta 1912 és 1929 között a Debreczeni rtjság-hajdúföld" c. politikai napilapot, de ibt készült között a Tiszántúli Gazdák" c. mezőgazdasági szaklap is. Diószeghy János jelentette meg 1936-tól :a Magyar Alföld", később Alföld" és a Debreceni Polgár" című politikai napilapokat. Egyébként a Debreceni Polgár"-t előzőleg 1932 és 1936 között Várakozó Gábor Korvin nyomdája sokszorosította, de már akkor Diószeghy János a kiadó. Mennyiségében figyelemre méltó a Korvin Nyomda könyvnyomtatása éppúgy, mint a Nagy Andrásé, aki viszont nem rendelkezett napilappal. Székely és Saly Nyomda lapkiadásával csak annyiban jellegzetes, hogy itt nyomtatták a Debreceni Keresked ő Társulat közleményeit. A kisnyomdák alapvetően a nyomtatványok gyártására alapozták üzletüket. A könyv- és lapnyomtatás terén csak a nagyobbak jellemezhetők egyéni karakterrel. A nyomdák kiadványainak vizsgálata két összefüggést igazol : egyrészt az adott vállalathoz a megrendelőknek viszonylag állandó köre kötődött, amely a társadalmi igény és beállítódás tekintetében harmonizált a nyom dát képviselő személy, rendszerint a tulajdonos elvárásaival. Másrészt a nyomda által előállított kiadványok tartalmából következtetések vonhatók le a vállalkozó szemléletére, politikai elkötelezettségére és vallására is. Ez az összegzés elso""sorban a nagyabb üzemekre és a kisnyomdák gazdaságilag kiegyensúlyozott részére érvényes, hiszen a fennmaradásáért keményen dolgozó kisvállalkozó kiszolgáltatottja a piacnak és kevésbé van lehetősége a megrendelők válogatására. CHAPTE,R,S FROM THE HISTORY OF PRINTIG OFFICES OF DEBRECEN AFTER THE TURN OF THE CENTURY Gábor CSlveti The principal trends of the bourgeois development becoming lively after the end of the nineteenth century were the concentration of the industrial and merchant's trading capital and the gradual spreading of the large-scale production. The author tries to demonstrate this process mainly on the basis of archival data by analysing of small companies and companies of solid capital of an area. The most important data of printing offices of Debrecen working from the 20s, the points of time of the establishment and ceasing and the exact addresses of the company seats are published in the short historical introduction. The comparison of basic capital, assets and turnover of large printing offices represents correctly the size of the offices nd the change of the economical circumstances. Diversity of printing services and the conditions of production, namely the mechanical equipments, the number of people in the staff and the quality of the working halls are closely related with the profitability. The study ends with the introduction of some publications of the printing offices.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

EGY NYOMDAMÛHELY TITKAIBÓL GYOMAI KNER NYOMDA, 1882 2007

EGY NYOMDAMÛHELY TITKAIBÓL GYOMAI KNER NYOMDA, 1882 2007 EGY NYOMDAMÛHELY TITKAIBÓL GYOMAI KNER NYOMDA, 1882 2007 Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban, 2007. május 15. július 14. * Az Egy nyomdamûhely titkaiból Gyomai Kner Nyomda, 1882 2007 címmel az

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

A magyarországi gyógyszertárak névadási szokásai

A magyarországi gyógyszertárak névadási szokásai A magyarországi gyógyszertárak névadási szokásai 1932-2013 Dobson Szabolcs, Dobson Dénes Bevezetés A magyarországi gyógyszertár névadási szokásokról még nem született korszakok közötti számszerű összehasonlító

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013 Fenntartói jelentés 10. évfolyam KLIK Debreceni Tankerülete

FIT-jelentés :: 2013 Fenntartói jelentés 10. évfolyam KLIK Debreceni Tankerülete FIT-jelentés :: 2013 KLIK Debreceni Tankerülete 4026 Debrecen, Kálvin tér 11. Fenntartói azonosító: 39011654-082000 Létszámadatok Létszámadatok Országos kompetenciamérés 1 Az intézmények kódtáblázata A

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Egyház és társadalom Fejezetek hazánk újkori művelődéstörténetéből

Egyház és társadalom Fejezetek hazánk újkori művelődéstörténetéből Egyház és társadalom Fejezetek hazánk újkori művelődéstörténetéből Készítette: Fülep Ádám EKE Tittel Pál Könyvtár, szaktájékoztató Neveléstudományi Doktori Iskola, II. évf. hallgató Eger, 2016. Dr. Kovács

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET Székhely: 7623 Pécs, Köztársaság tér 2. Adószám: 11017897-2-02 KSH: 11017897-6419-122-02 Cg.: 02-02-060334 Honlap: www.mvhsz.hu ELŐTERJESZTÉS A 2. NAPIRENDI PONTHOZ Beszámoló

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló TÁRSADALMI SZERVEZET MEGNEVEZÉSE: MAGYAR ORSZÁGOS HORGÁSZ SZÖVETSÉG TÁRSADALMI SZERVEZET CÍME: 1124 BUDAPEST, KOROMPAI U. 17. Statisztikai számjel: 19815857911252301 Egyszerűsített éves beszámoló 2015.12.31

Részletesebben

A Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének május 29 - i ülésére

A Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének május 29 - i ülésére 1941-1/2013. E L Ő T E R J E S Z T É S A Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 29 - i ülésére Tárgy: Kerekegyházi Városgazdasági Nonprofit Kft 2012.évi beszámolója Az előterjesztést

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

A HAJDÚ VÁRMEGYEI NYOMDÁK TÖRTÉNETÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE 1920-1944. Ujlaky Zoltán

A HAJDÚ VÁRMEGYEI NYOMDÁK TÖRTÉNETÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE 1920-1944. Ujlaky Zoltán A HAJDÚ VÁRMEGYEI NYOMDÁK TÖRTÉNETÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE 1920-1944. Ujlaky Zoltán Az I. világháború után Magyarország kiszakadt a Monarchia keretei közül, s megváltozott körülmények között indult meg az ország

Részletesebben

1, Cégalapítás lépései:

1, Cégalapítás lépései: HASZNOS TUDNIVALÓK Tartalom 1, CÉGALAPÍTÁS LÉPÉSEI: 2 2, CÉGMÓDOSÍTÁS 2 3, CÉGBÍRÓSÁG 2 A Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság elérhetőségei: 2 Pest megyei Bíróság, mint Cégbíróság elérhetőségei: 2 4, BUDAPESTI

Részletesebben

Könyvtárhasználat / könyvtárismeret. Raktári rend a könyvtárban És Az időszaki kiadványok

Könyvtárhasználat / könyvtárismeret. Raktári rend a könyvtárban És Az időszaki kiadványok Könyvtárhasználat / könyvtárismeret Raktári rend a könyvtárban És Az időszaki kiadványok KÖNYVEK ELHELYEZÉSE A POLCON FELTÁRÁS SZÉPIRODALMI DOKUMENTUMOK ISMERETKÖZLŐ (SZAKIRODALMI) DOK. /SZAKRENDI CSOPORTOSÍTÁS/

Részletesebben

Az alapanyag-termelés és feldolgozás helyzete és kilátásai Problémák és megoldások a zöldség-és gyümölcs-feldolgozásban február 11.

Az alapanyag-termelés és feldolgozás helyzete és kilátásai Problémák és megoldások a zöldség-és gyümölcs-feldolgozásban február 11. Az alapanyag-termelés és feldolgozás helyzete és kilátásai Problémák és megoldások a zöldség-és gyümölcs-feldolgozásban 2016. február 11. Dr. Felkai Beáta Olga Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripar

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 2014.2.25. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL - NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 13EB-02 13EB 13EB/A 13EB/M/A1

Részletesebben

35. ábra (folyt.) 36. ábra

35. ábra (folyt.) 36. ábra 41. Madách Imre munkái: Az ember tragédiája és Madách Imre költeményei Madách Imre képével (Budapest, 1904, Franklin-Társulat megyar irodalmi intézet és könyvnyomda) (2) + 292 l + 1 t, 20 cm, a Magyar

Részletesebben

Kiegészítő melléklet. A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához

Kiegészítő melléklet. A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához Kiegészítő melléklet A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához I. Általános rész 1. A vállalkozás bemutatása A Társaság a Transz-In Bt-ből való átalakulással 2001.március 10-én kezdte meg működését. Tulajdonosai:

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Piackutatás versenytárs elemzés

Piackutatás versenytárs elemzés Piackutatás versenytárs elemzés 2015 TÁJÉKOZTATÓ Jelen szigorúan bizalmas piackutatást / versenytárs elemzést (a továbbiakban mellékleteivel és kiegészítéseivel együtt Elemzés ) az Elemző (a továbbiakban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

Pályázati úton elnyert támogatások: 30 247 e Ft

Pályázati úton elnyert támogatások: 30 247 e Ft A FÉSZEK MŰVÉSZKLUB BESZÁMOLÓJA a 2011. évi közhasznú tevékenységéről Összművészeti központként egyesületünk közhasznú tevékenysége változatlanul a kulturális, művészeti programok szervezése és bonyolítása,

Részletesebben

Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék. Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban

Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék. Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban 6. előadás Karbantartás irányítási információs rendszer

Részletesebben

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Budapest, 2009 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos (1.-4. és 6. fejezetek) Dr. Pucsek József (5. fejezet) Lektorálta: Dr. Bíró Tibor ISBN 978 963 638 291

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet. Szöveges Indoklás. 2004. évi Beszámolóhoz

Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet. Szöveges Indoklás. 2004. évi Beszámolóhoz Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Szöveges Indoklás 2004. évi Beszámolóhoz 1. Szervezeti változások bemutatása Az Intézet 10 tudományos-, és 6 nem tudományos feladatokat

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek

Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek I. A szükségletek és a javak - szükséglet - igény - javak - szabad javak - szűkös vagy gazdaági javak - termelési eszközök

Részletesebben

Nagyvállalkozók tíz év után

Nagyvállalkozók tíz év után Nagyvállalkozók tíz év után Laki Mihály- Szalai Julia MTA Közgazdasági Kutató Központ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2013. január 18. Kornai János 85 konferencia Az előadás vázlata - kutatástörténet

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949)

VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949) VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949) Raktári helye: Mester utca, földszint, 43. állvány, 2. polc-44. állvány, 6. polc Rövid történeti áttekintés a büntetőintézetekről:

Részletesebben

Negyedéves beszámoló. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. 2012 III. negyedév. Készítés időpontja: 2012. november 16.

Negyedéves beszámoló. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. 2012 III. negyedév. Készítés időpontja: 2012. november 16. Negyedéves beszámoló 2012 III. negyedév ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. Készítés időpontja: 2012. november 16. A harmadik negyedéves beszámoló szöveges értékelése Az ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. befektetési teljesítménye

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Beszámoló a Győri Térségfejlesztési és Projektmenedzsment Kft. I-III. negyedéves költségvetéséről

Beszámoló a Győri Térségfejlesztési és Projektmenedzsment Kft. I-III. negyedéves költségvetéséről Beszámoló a Győri Térségfejlesztési és Projektmenedzsment Kft. I-III. negyedéves költségvetéséről a vállalkozás vezetője (képviselője) P.H. Győr, 2016.10.10. 1 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ: 1. A gazdálkodó bemutatása

Részletesebben

Számvitel mesterszak. Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése. Nappali tagozat. Tantárgyi útmutató

Számvitel mesterszak. Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése. Nappali tagozat. Tantárgyi útmutató Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest Számvitel mesterszak Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése Nappali tagozat Tantárgyi útmutató 2014/2015. tanév 2. félév

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

Tagok: Dr. Vukov Konstantin 2500 Esztergom, Béke tér 56. Prof. Dr. Hámori József akadémikus JPTE TTK Állattan Tanszék 7624 Pécs, Ifjúság út 6.

Tagok: Dr. Vukov Konstantin 2500 Esztergom, Béke tér 56. Prof. Dr. Hámori József akadémikus JPTE TTK Állattan Tanszék 7624 Pécs, Ifjúság út 6. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 254/1996. (VI.27.) sz. határozata a "Középkori Egyetem" Alapítvány alapító okiratának módosításáról A Közgyűlés 1.) megköszöni Theodor Zensnek a Német

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció gyors elterjedésének az okai Az egyház elvilágiasodása Mátyás király uralkodása alatt a király az ország irányításában alkalmazott nagy

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben

Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben 2012/I ISSN: 2062-1655 Varga Anita Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben 1. Bevezetés Napjainkban jellemző tendencia a kulturális intézmények kínálata iránti csökkenő

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

CSENTERICS ügyvédi iroda

CSENTERICS ügyvédi iroda CSENTERICS ügyvédi iroda ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ADATOK, INFORMÁCIÓK 1.1. A társaság teljes magyar elnevezése: 1.2. A társaság külföldi elnevezése nem kötelező elem (szerződésminta

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Betekintő néhány jelentősebb erdélyi magyar könyvtárba

Betekintő néhány jelentősebb erdélyi magyar könyvtárba Betekintő néhány jelentősebb erdélyi magyar könyvtárba Készítette: Kónya Franciska BBTE (Kolozsvár), BTK, A Magyar Irodalomtudományi Tanszék 2. éves doktorandusza. Firenze, 2011.05.12. @ Kónya Franciska

Részletesebben

Károly Róbert Főiskola költségvetési alapokmánya

Károly Róbert Főiskola költségvetési alapokmánya Károly Róbert Főiskola költségvetési alapokmánya 1. Fejezet száma, megnevezése: XX. Oktatási Minisztérium 2. A költségvetési szerv a) azonosító adatai: - törzskönyvi nyilvántartási száma: 597649000 - megnevezése:

Részletesebben

2.e. fond Konventi Missziói és Diakóniai Bizottság iratai

2.e. fond Konventi Missziói és Diakóniai Bizottság iratai 2.e. fond Konventi Missziói és Diakóniai Bizottság iratai 1885 1950 (1953) 15 ifm 1. doboz A Református Egyház Konventi Missziói Bizottsága: missziói ügyek, 2. doboz a. Missziói b. Missziói nyomtatványok

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2014. IV. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2015. február 27. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2014. IV. negyedévben 2,2%-kal, 2014. év egészében

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A vállalkozás jellege és üzemelési formái III. 38. lecke Előadás vázlat 1. Közös

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358 A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború között megjelent) műveinek feldolgozása és kiadása,

Részletesebben

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási tevékenység lényege A vállalkozás azt jelenti: - hogy a gazdasági élet szereplője (vállalkozó) - saját vagy idegen tőke (pl:kölcsön) felhasználásával

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Konszolidált éves beszámoló összeállítása és elemzése

Konszolidált éves beszámoló összeállítása és elemzése SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK Levelező tagozat SZÁMVITEL MESTERSZAK Konszolidált éves beszámoló összeállítása és elemzése Tantárgyi útmutató 2015/2016. tanév 2. félév Tantárgy megnevezése: Konszolidált beszámoló

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Forrás Waldorf Iskola évi Egyszerűsített éves közhasznú beszámoló

Forrás Waldorf Iskola évi Egyszerűsített éves közhasznú beszámoló Statisztikai számjel: 18532717-8520-599-08 OM-azonosító: 101503 9027 Győr, Madách u. 10. tel.: 96/322-469 2009. évi Egyszerűsített éves közhasznú beszámoló Győr, 2010. május 31. Statisztikai számjel: 18532717-8520-599-08

Részletesebben

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18.

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18. KIEGÉSZÍT MELLÉKLET a Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 214.1.1-214.12.31 egyszer sített éves beszámolójához 215. május 18. a vállalkozás vezet je (képvisel je) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég

Részletesebben

18. Hét 2010. május 04. Kedd

18. Hét 2010. május 04. Kedd ..Napii Ellemzéss 18. Hét 2010. május 04. Kedd Összegzés A pénteki esés után tegnap több pozitívan értékelt makrogazdasági adat is az amerikai piacok emelkedését támogatta. Elsősorban mindenki a görögök

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége Szöveges kiegészítő melléklete a 2014. évi beszámolóhoz Budapest, 2015.03.12 a szervezet képviselője 1 K I E G É S Z Í T Ő M E L L É K L E T 2014. I. Általános

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális együttműködésben létrejött publikációinak megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

Vállalati pénzügyi menedzsment. kollokvium

Vállalati pénzügyi menedzsment. kollokvium GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Vállalati pénzügyi menedzsment kollokvium 1 37 40 pont jeles 33 36 pont jó 29 32 pont közepes 25 28 pont elégséges 24 pont elégtelen Név: Elért pont:

Részletesebben

DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet. 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete

DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet. 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete Adószám: 13386140-2-13 Cégjegyzékszám: 13-09-101130 Ügyvezető

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 JAVASLATOK:... 6 Munkakultúra átadása... 6 Regionális

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés a. Centroszet Szakképzés-szervezési Nonprofit Kft. 2011. évi működéséről

Közhasznúsági jelentés a. Centroszet Szakképzés-szervezési Nonprofit Kft. 2011. évi működéséről Közhasznúsági jelentés a Centroszet Szakképzés-szervezési Nonprofit Kft 2011. évi működéséről 1. Centroszet Szakképzés-szervezési Nonprofit Kft. bemutatása I. A Társaság azonosító adatai Bejegyzés dátuma:

Részletesebben

KÉT HÍD EURÓPÁBA. -A Széchenyi-Lánchíd és az M1/M15 gyorsforgalmi út beruházások összehasonlítása-

KÉT HÍD EURÓPÁBA. -A Széchenyi-Lánchíd és az M1/M15 gyorsforgalmi út beruházások összehasonlítása- KÉT HÍD EURÓPÁBA -A Széchenyi-Lánchíd és az M1/M15 gyorsforgalmi út beruházások összehasonlítása- Készítette: Orosz Csaba (PhD) okleveles építőmérnök, egyetemi docens Princz-Jakovics Tibor okleveles építőmérnök,

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN. Kaló József. Témavezető: Dr.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN. Kaló József. Témavezető: Dr. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN Kaló József Témavezető: Dr. Püski Levente DEBRECENI EGYETEM Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola Debrecen,

Részletesebben

CSEPEL HOLDING NYILVÁNOSAN M KÖD RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÉVI VEZET SÉGI JELENTÉSE BUDAPEST, ÁPRILIS 30.

CSEPEL HOLDING NYILVÁNOSAN M KÖD RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÉVI VEZET SÉGI JELENTÉSE BUDAPEST, ÁPRILIS 30. CSEPEL HOLDING NYILVÁNOSAN M KÖD RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2012. ÉVI VEZET SÉGI JELENTÉSE BUDAPEST, 2013. ÁPRILIS 30. aláírás 1 A Társaság 2012. évben is holding rendszerben m ködött, a vagyonkezelésen (üzletvezetésen)

Részletesebben

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború

Részletesebben

VÁLLALKOZÓK KÉRDŐÍVE

VÁLLALKOZÓK KÉRDŐÍVE sorszám 1 főcím 2 pótcím VÁLLALKOZÓK KÉRDŐÍVE Kérdező aláírása:... A kérdezés kezdete: 2001.... hónap... nap... óra... perctől kérdezői igazolványszám 1. Volt Önnek 1988 előtt valamilyen fő-, vagy másodállású

Részletesebben

ad /2004. ALAPÍTÓ OKIRATA január

ad /2004. ALAPÍTÓ OKIRATA január ad. 40.964/2004. AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ALAPÍTÓ OKIRATA 2005. január 2 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (a továbbiakban: intézmény) részére az államháztartásról szóló, többször módosított 1992.

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ LINTNER ANITA Fejezetek a kétnyelvűségről a két háború közti Csehszlovákiában (különös tekintettel Somorja nyelvi helyzetére)

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

KAPOSVÁRI EGYETEM CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY PEDAGÓGIAI FŐISKOLAI KAR

KAPOSVÁRI EGYETEM CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY PEDAGÓGIAI FŐISKOLAI KAR KAPOSVÁRI EGYETEM CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY PEDAGÓGIAI FŐISKOLAI KAR AKKREDITÁCIÓS JELENTÉSE A MAB plénuma által felkért kari látogató bizottság: Fehér Irén CSc Mankovits Tamás DOSz képviselete Bábosik István

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 1. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 1. forduló Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 1. forduló Beküldési határidő: 2012. november 07. Össz.pontszám: 40p Név:.. Lakcím:... Iskola neve, címe:....

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint Összefoglaló a 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2013. évi 6. számában megjelent 36 fogalmazói álláshelyre szóló pályázati felhívás

Részletesebben

PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1

PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1 PENTA UNIÓ ZRT. A fordított adózás alkalmazásának jogszabályi háttere, indokoltsága, valamint az ingatlanokkal kapcsolatok belföldi fordított ÁFA szabályozás részletes bemutatása Oldalszám: 1 NÉV: Gálicza

Részletesebben

KONZUM KERESKEDELMI ÉS IPARI NYRT. 2006. ÉVI GYORSJELENTÉSE

KONZUM KERESKEDELMI ÉS IPARI NYRT. 2006. ÉVI GYORSJELENTÉSE KONZUM KERESKEDELMI ÉS IPARI NYRT. 2006. ÉVI GYORSJELENTÉSE Társaság neve: Konzum Kereskedelmi és Ipari Nyrt. Telefon 72/520-050 Társaság címe: 7621 Pécs, Irgalmasok u. 5. Telefax 72/213-342 Ágazati besorolás:

Részletesebben

A Fotex Elso Amerikai- Magyar Fotószolgáltatási Rt. 2004. I-XII. havi gyorsjelentése

A Fotex Elso Amerikai- Magyar Fotószolgáltatási Rt. 2004. I-XII. havi gyorsjelentése A Fotex Elso Amerikai- Magyar Fotószolgáltatási Rt. 2004. I-XII. havi gyorsjelentése Gazdálkodási adatok 1. A magyar számviteli szabályok szerint 2004. január 1. 2004. december 31-ig elkészített konszolidált,

Részletesebben

A magángazdaság kialakulása és a foglalkoztatottság

A magángazdaság kialakulása és a foglalkoztatottság Közgazdasági Szemle, XLII. évf., 1995. 7-8. sz. (685-709. o.) LAKY TERÉZ Laky Teréz szociológus, a Munkaügyi Kutatóintézet mb. igazgatója. A magángazdaság kialakulása és a foglalkoztatottság 1994ben több

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben