IHAR babkou A nyugati buddhizmus civilizációja (Mihályi Zsuzsa fordítása) KÜLFÖLDI szerzõink...108

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "IHAR babkou A nyugati buddhizmus civilizációja (Mihályi Zsuzsa fordítása)...104. KÜLFÖLDI szerzõink...108"

Átírás

1 LVIII. évfolyam, 1. szám január TARTALOM MELANKÓLIA JEAN starobinski A melankólia gyökerei az ókori görögök kertjében (bagdács Zsuzsa fordítása)...3 bernard DELVAILLE Melankólia (Lukács Laura fordítása)...13 MAXIME PRÉAUD Egy sötét szem, amely nem néz rád (Lukács Laura fordítása)...15 LIONEL RICHARD Német éj (Lukács Laura fordítása)...18 CHARLEs D ORLÉANs versei (Lackfi János fordításai)...22 JEAN starobinski A melankólia tintája (Lõrinszky Ildikó fordítása)...26 PAUL VERLAINE, ALbERT samain versei (Lackfi János fordításai)...35 GILLEs barbedette Lépkérdés (Lukács Laura fordítása)...37 RObERT burton versei (Imreh András fordításai)...41 RObERT burton Az ifj. Démokritos az olvasóhoz (Imreh András fordítása)...44 MATTHEw sweeney, TrisTan corbières versei (Mesterházi Mónika, Lackfi János fordításai)...49 JEAN GIONO Az unatkozó király (schulz Ádám fordítása)...52 JOsÉ-MARIA DE HEREDIA versei (Lackfi János fordításai)...72 JUAN RIGOLI Az õrület ábécéje (Várhalmi Zsuzsanna és Lõrinszky Ildikó fordítása)...74 THÉOPHILE GAUTIER versei (Lackfi János fordításai)...83 MareK bieńczyk Melankólia. Ki már sohsem talál a vesztett üdvre (Pálfalvi Lajos fordítása)...88 JULEs VERNE versei (Lackfi János fordításai)...101

2 IHAR babkou A nyugati buddhizmus civilizációja (Mihályi Zsuzsa fordítása) KÜLFÖLDI szerzõink Látogasson el a honlapunkra: A Nagyvilág támogatója Nemzeti Kulturális Alap

3 MELANKÓLIA Jean starobinski A melankólia gyökerei az ókori görögök kertjében Egy olyan betegség diagnózisa és gyógymódjai, amelynek legfõbb tünetei a búskomorság és a félelem voltak Homérosztól Galénoszig Az alábbi oldalak az Histoire du traitement de la mélancolie (Bázel, november, Documenta Geigy, Acta Psychosomatica) címû munkából származnak. Ez a könyvesboltokban ma már nem kapható mû csak a legfrissebb tudományos eredményekkel kiegészítve fog újra megjelenni. Az ókor felismeréseit azonban az 1960-as szöveg alapján is felidézhetjük. Az egyszerûség kedvéért a lábjegyzeteket és a hivatkozásokat kihúztam. J. S. 1 EMbLEMATIKUs FIGURÁK A melankóliát, mint oly sok más, az emberi sorshoz köthetõ fájdalmas állapotot, már jóval azelõtt ismerték és írtak róla, hogy nevet adtak volna neki és orvostanilag vizsgálták volna. Homérosz, akit ott találunk minden emberi gondolat és kép kezdeténél, három sorban ragadja meg a melankolikus ember nyomorúságát. Olvassuk csak újra az Iliász hatodik énekében ( sor) bellerophontész történetét, aki kimondhatatlanul szenved az istenek haragjától: Majd amikor már meggyûlölték bellerophónt is / isteneink, árván bolyongott fel-alá Aleában, / lelkét ette, s földi lakók nyomait kikerülte. 2 A bánat, a magány, az emberi kapcsolatoktól való elszigetelõdés, a bolyongó életmód mind-mind ok nélküli csapások, mivel a bátor és igaz hõs, bellerophontész nem vétett semmit az istenek ellen. sõt ellenkezõleg: szerencsétlenségét és elsõ számûzetését éppen erényességének köszönhette; minden megpróbáltatásának oka, hogy visszautasította egy királyné tisztességtelen ajánlatát, s a sértett asszony ezért üldözni kezdte. bellerophontész hõsiesen állta ki a próbák hosszú sorát, legyõzte a Khimairát, kijátszotta a csapdákat, kiérdemelte földjét, hitvesét, nyugalmát. És amikor látszólag már mindene megvan, összeomlik. Talán a harcban merült ki életereje? Vagy újabb ellenfél híján fordította önmaga ellen haragját? De hagyjuk a lélekelemzést, amely Homérosznál sincs jelen. Emlékezzünk viszont az istenek által elrendelt számûzetés igencsak megkapó képére. Az iste- 1 Magazine Littéraire, 8. szám, különszám, Les écrivains et la mélancolie: mal de vivre, spleen et dépression: d'homère à Philip Roth; Jean starobinski: La mélancolie au jardin des racines grecques, Devecseri Gábor fordítása. 3

4 nek helyeslik bellerophontész elûzését: a hõs pedig, aki olyan jól viselte az emberi világból való számkivetettségét, az istenek gyûlölete ellen már képtelen harcolni. És akit az olümposziak egyetemes bosszúja üldöz, az nem vágyik többet emberek közé. Vagyis nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a homéroszi világban minden úgy történik, mintha az emberek közötti kapcsolatokhoz, a becsületes elõrejutáshoz szükség lenne az istenek kezességére. Amint az istenek gyûlése megtagadja ezt a kegyet, az ember magányra, emésztõ bánatra (vagyis az önemésztés egyik formájára), folytonos szorongással kísért bolyongásra ítéltetett. bellerophontész depressziója az ember felsõbb hatalmak általi kitaszítottságának csupán pszichológiai oldalát mutatja be. A hõs az istenektõl elhagyatva, cselekvõképesség és lelkierõ híján nem tud megmaradni embertársai között. Egy titokzatos, felülrõl ránehezedõ harag súlya alatt roskadozva letér az emberek által kitaposott ösvényrõl, szem elõl veszítve célt és irányt. Õrület volna ez, mánia? Nem: a delíriumban, a mániában az embert valamiféle természetfölötti erõ sarkallja vagy szállja meg, amelynek érzi a jelenlétét. Ebben az esetben viszont nincs más, csak hiány és elhagyatottság. bellerophontész mintha az ürességben bolyongana, egy embertõl és istentõl távoli határtalan pusztaságban. Hogy megszabaduljon fekete bánatától, a melankolikus ember számára nincs más megoldás, mint kivárni vagy visszanyerni az isteni jóindulatot. Hogy újra szólni tudjon az emberekhez, egy istenségnek vissza kell õt fogadnia a kegyeibe, ahonnan kitaszíttatott. Véget kell vetni magárautaltságának. s mivel az istenek szándéka kiszámíthatatlan szintén Homérosz emlegeti elsõként a gyógyszer, a pharmakon erejét. A nepenthes 3 egyiptomi gyógynövénykeverék, a királynõk titka, enyhít a szenvedésen és megfékezi a mardosó epét. bizonyos, hogy Helené szerelméért az összes férfi kész volna mindent elfeledni: az õ kiváltsága, hogy kedvére osztogathatja a feledés bájitalát, amely enyhít a bánaton, egy idõre felszárítja a könnyeket, és rábírja az embereket arra, hogy törõdjenek bele az elõre nem látható isteni döntésekbe. A leleményes, ezernyi képességgel megáldott hõst elénk állító Odüsszeiában (IV. ének, 219. sortól) 4 is láthatjuk azt a csodálatos praktikát, amellyel az ember a féktelen természetével és hányattatott sorsával járó kínján próbál enyhíteni. 3 Más néven trópusi kancsóka (a ford.). 4 Mást gondolt ekkor Helené, Zeusz isteni lánya Lopva varázsos szert hintett, amit ittak, a borba, fájdalom- és haragûzõt, mely feledést hoz a bajra, mindre. Ki ezt, miután keverõbe keverve lenyelte, aznap az orcáján nem perdül végig a könnye, és még akkor sem, ha az apja, az anyja hal is meg, vagy ha a testvérét, vagy drága fiát a csatában érckelevéz veri át, s õ ezt maga látja szemével. Zeusz lányának ilyen bûvös szere volt, okos ésszel elkészítve, amit Polüdamna adott, felesége Thónnak, egyiptomi nõ, hol a termõ föld az ilyenben legdúsabb: sok a hasznos fû ott és sok a gyilkos; és aki ott él, mind bölcs orvos a földilakók közt, mert az egész nép Paiéóntól származik ottan. Ezt beledobta, s a bortöltésre kiadta parancsát (Devecseri Gábor fordítása [a ford.].) 4

5 bár Homérosz mitikus melankóliaképet fest, ahol az ember balsorsa az istenek elõtti kegyvesztettség eredménye, ugyanakkor bemutatja a búskomorság gyógyszerészeti csillapításának példáját is, amelynek semmi köze az isteni beavatkozáshoz; vagyis egy teljes mértékben emberi (noha kétségtelenül némi rituáléval körített) eljárást, amely a növények kiválogatásából, lepréselésébõl, összekeverésébõl, végül pedig egyszerre jótékony és mérgezõ alkotóelemeinek leszûrésébõl áll. A drog hatását csak fokozza az italt kínáló szépséges kéz bája. bellerophontész mélabújának oka az Istenek Tanácsában keresendõ; a gyógyír viszont Helené szekrényében. A HIPPOKRATÉsZI ÍRÁsOK Amikor a félelem és a búskomorság tartósan eluralkodik valakin, melankolikus állapotról beszélhetünk (Hippokratész: Aforizmák). Megjelenik tehát a fekete epe, a sûrû, sötét, gyötrõ anyag, a melankólia szó szerinti jelentése. Természetes testnedv, akár a vér, a sárga epe és a nyál. Ugyanakkor csakúgy, mint a többi testnedv, a fekete epe is túláradhat, elhagyhatja természetes székhelyét, begyulladhat és megromolhat. Ez különbözõ betegségeket idézhet elõ: például epilepsziát, dühöngõ õrületet (mániát), búskomorságot, bõrsérüléseket stb. A manapság használatos melankólia szó csak egy a számos kifejezés közül annak a patogén állapotnak a leírására, amikor a fekete epe túlzott mértéke vagy minõségi elváltozása veszélyezteti a testnedvek izonómiáját (vagyis harmonikus eloszlását, egyensúlyát). Valószínû, hogy a görög orvosok a hányadék és a széklet vizsgálatából következtettek egy, a másik háromnál nem kevésbé alapvetõ testnedv létezésére. A lép sötét színébõl kiindulva azt feltételezték, hogy ez a szerv a fekete epe természetes székhelye. A korabeli gondolkodók számára kézenfekvõ volt a négy testnedv, a négy minõség (száraz, nedves, meleg, hideg) és a négy elem (tûz, víz, föld, levegõ) összekapcsolása. És hogy teljes legyen a világ szimmetriája, ezekhez járult még a négy életkor, a négy évszak és a négy égtáj a négy széliránnyal. Az analógiás gondolkodás jegyében a melankóliát a földhöz (amely száraz és hideg) és a férfikorhoz társították, valamint az õsz veszedelmes évszakához, amikor is a fekete epe a legerõsebben fejti ki hatását. Így lesz egységes a kozmosz, amelynek alapvetõ négyes felosztása az emberi testre is érvényes, és ahol az idõ nem más, mint a négy állomást érintõ szabályos körforgás. A megfelelõ mederben tartott melankólia az egészségért felelõs sûrû nedv egyik elengedhetetlen összetevõje. Ha viszont túlsúlyba kerül, az egyensúly kibillen, és már jön is a betegség. Ez pedig megint csak azt jelenti, hogy betegségeink az egészségünket biztosító elemek rendellenességébõl erednek. A négy testnedv rendszerének világos kifejtésével csak Az emberi természetrõl címû értekezésben találkozunk, amelyet a hagyomány Hippokratész vejének, Polübiosznak tulajdonít. Más értekezések (mint A régi orvostudományról) szerint a testnedveknek sokkal több válfajuk van, és mindegyik sajátos tulajdonságokkal rendelkezik. A tudományos spekulációnak kétségtelenül szerepe volt abban, 5

6 hogy a fekete epét elfogadták negyedik nedvként a vér, a nyál és a sárga epe mellett. De hozzájárulhattak ehhez különbözõ irracionális népi hiedelmek is. Attikában már az V. század vége felé, még az orvosi doktrína megfogalmazása elõtt hittek a fekete epe pszichére gyakorolt káros hatásában. Melancholos : ezzel a melléknévvel jellemzi szophoklész a lernai hidra mérgezõ vérét, amelybe Héraklész a nyilait áztatta (573. sor). Egy ilyen nyíl végez Nesszosz kentaurral; majd a hidra mérge közvetve átterjed az áldozatra is. Nesszosz összegyûjtött vérével Déianeira aztán befesti a híres inget, amely a bõréhez érve olyan elviselhetetlen, égõ fájdalmat okoz Héraklésznek, hogy végül a hõsies öngyilkosságba menekül. szép példa ez arra, amit Gaston bachelard szubsztanciális imaginációnak nevez: a melankólia mérge olyan sötét tûz, amely már elenyészõ adagban is hatni kezd, és alacsony töménységi szint esetén is veszedelmes; olyan kettõs vegyület ez, amelyben egyesülnek a fekete szín baljós erõi és az epe ártó tulajdonságai. A fekete vészjósló szín, az éjszakához és a halálhoz kapcsolódik; az epe maró, irritáló, keserû. Néhány hippokratészi írásból tisztán kitûnik, hogy a fekete epét egyfajta koncentrátumnak képzelik, mintha a vizes elemek és egyéb nedvek fõként a sárga epe elpárolgásából visszamaradt üledék lenne. A fekete epéhez kapcsolódik a telített anyagok azon rettegett tulajdonsága, hogy egészen minimális mértékben is magukban hordozzák a kártékony, bántó és gyötrõ erõk maximumát. sokkal késõbb Galénosz különös energiákat tulajdonít a fekete epének: kimarja a földet, felfúvódik, és olyan buborékokat képez, mint a forrásban lévõ leves. szerencsére az egészséges szervezet a többi testnedv segítségével képes felhígítani azt, és így visszafogni és mérsékelni hevességét. Jól adagolt keverékben ártalmassága csökken, ártalmas hatása csillapul. De jaj, ha a fekete epe kicsit is túllépi a határt! Jaj, ha kicsit is túlhevül: az egyensúlyt egy semmiség is fölboríthatja. Az összes testnedv közül ez változik a leggyorsabban és a legveszélyesebb módon. Arisztotelész szavaival élve a fekete epe olyan, akár a vas: jéghidegbõl tûzforróba csaphat át. És amit veszélyeztet, az maga az értelem. Az ókoriak szerint a melankolikus bántalom legfõbb tünetei a búskomorság és a félelem. De a kórtünettan különbséget tesz aszerint, hogy az ember mely részét támadja meg a fekete epe: A melankolikusok rendszerint epilepsziások lesznek, az epilepsziások pedig melankolikusok. Hogy melyik alakul ki, az attól függ, mit támad meg a betegség: ha a testet érinti, epilepszia; ha az értelmet, melankólia (Hippokratész: Epidémiák). Ebben viszont ellentmondás rejlik. A melankólia szó természetes testnedvet jelöl, amely nem feltétlenül patogén. De ez a szó jelöli a nedv túltengése vagy elváltozása miatt fellépõ elmebetegséget is, vagyis ha a baj fõként az intelligenciát érinti. A zavar ezen formája ugyanakkor bizonyos elõjogokkal is jár: a magasztos szellem biztosítéka, a heroikus küldetéseket, a költõi vagy filozófiai géniuszt kíséri. Ez az Arisztotelész Problematajában megtalálható kijelentés jelentõs hatással lesz a nyugati kultúrára ( ). A hunyort évszázadokon keresztül a fekete epe és így a téboly speciális orvosságaként tartották számon. Ennek a gyógyszernek a neve már önmagában 6

7 egyértelmûvé tette a hagyomány szerint hozzárendelt használatát. A XVII. században egyetlen olvasónak sem volt szüksége kommentárra ahhoz, hogy megértse La Fontaine sorait, ahol a nyúl a teknõst gúnyolja: Hisz, nénikém, magát kúrálni kell! / Négy szem hunyor-mag Ezt ajánlom! 5 Alkalmazása ugyan kimegy a divatból, de az értekezések és az orvosi szótárak továbbra is tárgyalják, így ez a gyógymód a szakkönyvekben továbbra is fennmarad. A hunyor még mindig fontos helyet foglal el a XIX. század eleji orvosi lexikonokban, ahol a szerzõk többsége (Pinel, Pelletan) azt ismerteti, miért hagyott fel végleg a használatával; viszont mások, mint Cazenave, az elleningerrendszerre hivatkozva próbálják igazolni további alkalmazását ( ). Az ókorban a fekete epe kiürítésére használt hunyor a Helleborus niger vagy olykor a kevésbé mérgezõ Helleborus viridis gyökerébõl készített kivonat vagy fõzet volt. Tudjuk, hogy ennek a szívmûködést és érrendszert is serkentõ boglárkafélének a fõ hatóanyaga hányást és hasmenést okoz. A nyálkahártyát irritáló hunyor miatt a széklet fekete színû vagy véres lehet: az ókoriak ezért képzelték ilyenkor, hogy szervezetükbõl kiürült a fekete epe. A hippokratészi orvos gyakran azért látta szükségesnek olyan erõs hashajtó alkalmazását, mint amilyen a hunyor, mert ezzel valamilyen elmaradt természetes ürülést akart helyettesíteni: a melankólia kitörését gyakran hozták összefüggésbe a havivérzés elmaradásával, aranyérrel, vagy akár bõrgennyesedéssel. A fekete epe azért lesz patogén, mert már nem tud kiürülni. Áramlásának spontán helyreállása tehát biztató elõjelnek tekinthetõ: Ha a melankóliát a phrenitis szövõdményei kísérik, az kedvez az aranyér visszahúzódásának (Hippokratész). Ez az elmélet még nagyon sokáig érvényben marad; a melankóliában szenvedõ betegen úgy lehet segíteni, hogy ki kell csalogatni a bent rekedt testnedvet. Az olyan modern szerzõk, mint Esquirol vagy tanítványa, Calmeil, bár teljes mértékben elutasítják a testnedvek teóriáját, továbbra is ajánlják az úgynevezett elvezetõ szereket : hasznos lehet a bõr felsértése; a vulván vagy az ánuszon végzett érvágás kiválthatja az aranyeres vérzést vagy helyreállíthatja a menstruációt ; a bõr alá helyezett gyolcscsíkok, a köpölyök és a bõrizgató szerek szintén erre szolgálnak. És amikor a XIX. századi szerzõk piócákat helyeznek a beteg halántékára, egyszerûen a fej szelektív purgálását végzik el, amelyet Hippokratész egyik szövege említ elõször. Nyálképzõ és orrnyálkahártya-ingerlõ szerekrõl is találunk feljegyzést az ókoriaknál. Kell-e eret vágni melankólia esetén? Ennek az eljárásnak a célszerûsége is vita tárgyát képezi egészen a XIX. századig. Nehéz kérdés a nedvelmélet aggályos hívei számára: mit tegyünk, ha a baj a vér és a fekete epe szerencsétlen elegyébõl ered? A megoldás az lehet, ha csökkenteni tudnánk a fekete epe mértékét anélkül, hogy a szervezetet jelentõsen megfosztanánk a számára oly szükséges vértõl. Az érvágás mellett egy erõsebb érvet is föl lehet hozni, erre hivatkoznak némely XVIII XIX. századi szerzõk is: eszerint a melankóliát az agyi hajszálerek vérbõsége okozza. Gyakran elõfordul, hogy régi és elavult módsze- 5 Vikár béla fordítása. 7

8 reket, melyeket hosszú idõn keresztül hatékonynak tartottak, idõrõl idõre újabb tudományos magyarázatokkal igazolnak. A mi esetünkben is arról van szó, hogy egy régi gyógyászati elvet tartottak sokáig tiszteletben: azt, amelyik a túlsúlyban lévõ szerves anyag kivonását javallja, ha az a szervezet egyensúlyát megzavarva agyi elváltozást okoz ( ). GALÉNOsZ bár gyógyászati utasításait tekintve nem hoz újat, Galénosznak más okból mégis érdemes figyelmet szentelnünk: õ definiálja és írja le a melankóliát, s megállapításait még a XVIII. században, sõt utána is tekintély övezi. Az általa javasolt felosztás szolgál keretül mindazok számára, akik ezt követõen írnak a betegségrõl és kezelésérõl. A középkor, a reneszánsz és a barokk kor orvostani könyveinek nagy többsége csupán Galénoszt parafrazeálja, bizonyításokkal és néhány új recepttel tarkítva-gazdagítva tételeit. A részleteken csiszoltak ugyan, de az építmény egésze megmaradt: az eredetiség hosszú idõn keresztül nem a hagyományos tudás kétségbe vonását jelentette, hanem annak továbbfûzését, kibõvítését. Ez a túlburjánzás végül aztán tabula rasát követelt. Ezt a lépést azonban senki nem tudta egyértelmûen megtenni. A galénoszi melankóliaelmélet nem egy csapásra tûnt el, hanem apránként mállott szét. Galénosz szerint kétségbevonhatatlan, hogy a melankólia a fekete epével áll összefüggésben: a különbözõ ókori iskolák által tagadott vagy megkérdõjelezett nedvelmélet újra elfoglalja régi helyét. Viszont a fekete epe túltengése a szervezet különbözõ pontjain jelentkezhet és fejtheti ki hatását, minden alkalommal új tüneteket produkálva. Elõször is megeshet, hogy a vér elváltozása csak az agyvelõre korlátozódik: Ez pedig kétféleképpen történhet. Vagy máshonnan ered az oda beszivárgó melankolikus nedv, vagy helyben képzõdött. Mindenképpen az adott hely igencsak magas hõmérséklete termelhette azt ki, vagy a sárga epének, vagy a vér legfeketébb vagy legsûrûbb részének elégése által. Másodsorban lehetséges, hogy a fekete epe az egész szervezet érhálózatában szétterjed. Ebben az esetben szintén eléri az agyvelõt, de csak az általános gyulladás következtében : jól bizonyítja ezt a karon végzett érvágás, amely igen fekete és igen sötét vérnek ad kiutat. Lehetetlen nem felismerni. Végül találkozhatunk olyan esetekkel is, ahol a betegség a gyomorból ered. Ilyenkor elzáródás, stasis, 6 székrekedés, puffadás alakul ki a hypochondrium 7 környékén innen kapja a betegség a hipochondria elnevezést. böfögés, hõhullám, renyhe emésztés, felfúvódás formájában jelentkezhet. Olykor erõs fájdalom nyilall a gyomorba, ami átsugárzik a hátra; a beteg néha meleg, savas anyagot hány ki, amely kellemetlen a fogaknak. A puffadt, fekete epével telített gyomorból a 6 A nedvek elakadása (a ford.). 7 A has borda alatti tájéka (a ford.). 8

9 gázok fölszállnak az agyvelõbe, megtámadják az elmét és melankolikus tüneteket idéznek elõ. A klasszikus definíció szerint a hipochondria tehát a has felsõ részében kialakuló szervi betegség: túl sok fekete epe gyülemlik fel ezen a helyen, ahonnan mérgezõ kigõzölgések jutnak fel az agyvelõig. A XVIII. századi és a XIX. század eleji kórleírók (boissier de sauvage, Cullen, Pinel) definíciói még a tényleges emésztési zavarokkal, valamint a beteg saját egészsége miatti túlzott aggodalmával hozzák összefüggésbe a hipochondriát. Ez utóbbi, mely eleinte csak kísérõ tünetnek számított, késõbb központi, fõ okká lép elõ. Galénosz ékesszólóan bizonygatja a gázok elméletét: ezek a gyomorból felszálló gázok nem csupán a sötét gondolatokra adnak magyarázatot, de bizonyos hallucinációkra is; elsötétítik a szellemet és belsõ, látástüneményekhez hasonló képzeteket keltenek: A legjobb orvosok egyöntetûen kijelentik, hogy nemcsak ezek a bántalmak jutnak a gyomorból a fejbe, de az epilepszia is. A melankolikusokon mindig erõt vesz a félelem; de képzelgéseik nem mindig ugyanúgy jelennek meg a számukra. Az egyik például azt képzelte magáról, hogy kagylóból van, ezért kerülte a járókelõket, nehogy összezúzzák Egy másik attól rettegett, hogy Atlasz az általa tartott világ súlyától kimerülten lerázza magáról terhét, és ezzel mindent pusztulásba dönt A melankolikusok között vannak különbségek. A félelem és a búskomorság mindnyájukon úrrá lesz, de nem mindegyik kíván meghalni. Mások számunkra érthetetlenül viselkednek, rettegnek a haláltól és ugyanakkor vágynak is rá Ahogyan a kinti homály félelmet kelt szinte minden emberben éppúgy a fekete epe színe is félelmet ébreszt, sötétségbe borítva a szellem fészkét, akár a köd. A melankóliának tehát három változatát különböztetik meg: 1. mint az agyvelõben jelentkezõ melankolikus bántalmat; 2. mint általános bántalmat, amikor a fekete epe a vérbe jutva az egész szervezetben szétterjed, beleértve az agyvelõt is; 3. mint a gyomor és az emésztõszervek a hypochondrium tájékán képzõdött melankolikus bántalmat, mely a kigõzölgések folytán eléri az agyvelõt is ben burton még szigorúan követi ezt a felosztást, kiegészítve azt a szerelmi melankóliával (amit már Galénosz is ismert) és egy modernebb betegséggel, a vallásos melankóliával. És burton csak egy a sok tudós közül. A kezelés szabályait elég könnyen ki lehet alakítani a fenti osztályozásnak megfelelõen. Haszontalan a gyomorral foglalkozni, ha a betegség a fejben fészkel; ha pedig az egész szervezetet kikezdte, az érvágás és a gyógyfürdõ alkalmazása elkerülhetetlen. szeretnék megemlíteni egy esetet, amelyre barátaim a tanúk: hasonló melankóliát kezeltem ki gyógyfürdõkúra és lédús diéta segítségével, egyéb orvosság nélkül, amikor a kellemetlen nedv még nem terjedt el túlzottan, és nem volt nehéz kiüríteni. De ha a betegség már befészkelte magát, a kezelés nagy nehézségekkel jár. Természetesen még szigorúbb diétát kell követni, amely tiltja a fekete húsokat (kecske, marha, bika, szamár, teve, nyúl, vaddisznó, róka, kutya stb.); kerülni kell 9

10 a káposzta, a lencse, a korpás kenyér, a testes és sötét borok, valamint az érett sajtok fogyasztását. Ebben az esetben annak a feltevésnek következetes alkalmazásával van dolgunk, amely a fekete epe tulajdonságainak, a fekete színnek és a keserû íznek tulajdonítja az ártalmat. A sötét és erõs ételek a szellemet elsötétítõ fekete kigõzölgés elõfutárai. Ezek a táplálékok eleve félelemmel és búskomorsággal terhesek. A kellemes, világos, friss, lágy és jótékony nedvességgel teli élelmekhez kell folyamodni. Ha a melankólia csakis a melanogén élelmekbõl származna, könnyû lenne kiûzni, vagy megóvni tõle magunkat. De a veszély más formában is jelen van: a kóros fekete epe égéstermék, egyfajta sûrû kátrány. Elégett testnedv, amely újra meggyulladhat. Micsoda mérgezõ, pusztítóan agresszív erõ lakozhat egy olyan anyagban, amely képes lángra kapni, csak hogy másodszor is eléghessen! Márpedig bármely természetes anyag képes a kezdeti gyulladást követõen égett testnedvvé válni: égett epe, égett vér lesz belõle, amely aztán bekapcsolódik a fekete szín rettegett anyagcseréjébe. Ragadós kátrány ez, amely elég, hogy aztán egy még sötétebb, még sûrûbb üledéket hagyjon maga után: nyomasztó anyagot, amelytõl az elme homályba borul. FILOZÓFIAI beavatkozás Az imént áttekintett orvosi doktrínák szinte kizárólag szomatikus gyógymódot ajánlottak a melankóliára, csakúgy, mint a Galénosz utáni szerzõk: Trallészi Alexandrosz, Oribasius, Paulus Aeginta és Aëtius. Láthattuk, hogy mindannyian számolnak a melankólia lelki eredetének lehetõségével; ismernek néhány pszichológiai módszert: jól szellõzõ, se nem túl világos, se nem túl sötét helyiségeket javasoltak, változatosságot, szórakozást, mértékletes életmódot, apró, hiú örömök által nyújtott vigaszt, valamint hogy kerüljünk mindent (akár dolgokat, akár embereket), ami bánatot okozhat. De a melankólia mint már neve is jelzi testi betegségre utal, és elsõsorban fizikai rendellenesség kezelését igényli. Ilyen diagnózist minden bizonnyal olyan súlyos elváltozás esetén állítottak fel, amikor az orvos elé kerülõ beteg szemmel láthatóan sürgõs kezelésre szorult. Viszont kétes esetekben az orvos illetéktelennek nyilváníthatta magát. Mint ahogy napjainkban a belgyógyász a pszichológushoz vagy a paphoz irányítja néhány páciensét, úgy az ókorban is, ha valaki túl sok vagy túl kevés testi tünetet produkált, az orvos Aszklepioszhoz vagy a filozófusokhoz küldhette az illetõt. Természetesen továbbra is megszabta a diétát, mindennapos gyógyfürdõt és testmozgást írt elõ a betegnek: ha viszont nem talált szervi zavarra utaló jelet, a búskomorság és az aggodalom csillapítása már nem tartozott a hatáskörébe. De hol van az a határ, amelytõl kezdve melankolikus zavarról, azaz tébolyról beszélhetünk? Mely tünetek tényleges megjelenése teszi szükségessé a hunyor alkalmazását? Az ókori orvosokat is foglalkoztatta a betegség mibenlétére vonatkozó kérdés. A jó orvos tudása birtokában magára vállalja a döntést: megmondja, mi számít betegségnek és mi nem, és emiatt olykor 10

11 szembe is kerül a közvéleménnyel. Az orvos szellemileg egészségesnek nyilváníthatja a csõcselék által betegnek bélyegzett embert. És fordítva. Ebben a vonatkozásban rendkívül szemléletes példával szolgálnak a Hippokratésznak tulajdonított Levelek. Természetesen kései, apokrif szövegek ezek: ám kétségbe vonható hitelességük szemernyit sem von le a belõlük levonható tanulságból Abdéra város lakói magukhoz hívatták a nagyszerû orvost, hogy meggyógyítsa egyik legkiválóbb polgárukat, a megtébolyodott Démokritoszt. Hippokratész a hunyorkúra elõkészítését követõen oda is siet. Ám jó klinikusként elõbb el kíván beszélgetni a pácienssel. Démokritoszt a kertjében találja, az anatómia tanulmányozásában elmerülve. Eszmecseréjük a fizika és a filozófia magaslataiban zajlik. Hippokratész számára nem is kell több, hogy megbizonyosodjék beszélgetõpartnere tökéletes szellemi épségérõl. Csak azért vádolják azzal, hogy tébolyodott, mert nem értik meg. Az õrülteket inkább az abderiták között kell keresni. Az odaérkezõ orvos mindent helyre tett: határozatával és éleslátásával megfordította a helyzetet. A nép beteg embert látott Démokritoszban; ám valójában, vagyis az adott esetben döntõ orvosi ítélet szerint az egyetlen épeszû ember nem más, mint akit bolondnak véltek. Aki pedig kezelésre szorulna, az a nép kérdés, hogy van-e elegendõ hunyor, és hogy a nép beismeri-e tévelygését. Robert burton késõbb hosszasan taglalja ezt az anekdotát; La Fontaine pedig tanmesét ír róla (Démokritosz és az abderiták). A császárkorban a rómaiak, ha csak tehették, orvost fogadtak fel, és mindennap konzultáltak vele. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az ókor ugyanolyan hajlamossá tett a hipochondriára, mint a modern civilizáció, amely különös módon elõsegíti e betegség kibontakozását. De bizonyos depressziós-szorongásos állapotokban az ókoriak nem feltétlenül az orvoshoz fordultak. Hol a misztériumvallásban, hol a filozófiában kerestek gyógyírt. Ha létezett az antikvitásban pszichoterápia a depressziós állapotokra, azt a filozófusok írásaiban találhatjuk meg, erkölcsi tanítások, bátorítások vagy vigasztalások formájában. Mi másnak tekinthetõ seneca leveleinek és erkölcsi értekezéseinek többsége, mint egy szorongó barát sürgetõ kérésére nyújtott pszichológiai szaktanácsadásnak? Természetesen seneca pacientúrája nem kimondottan pszichotikusokból áll: seneca tanácsokkal halmozza el a hétköznapi aggodalmaskodókat, a neurotikusokat, a kiegyensúlyozatlan embereket, vagyis mindazokat, akik ma a pszichoanalízishez fordulnának segítségért. szupportív pszichoterápiát ajánl azoknak az embereknek, akiknek életét Nero veszedelmes tekintete kíséri A taedium vitae, a nausea, amirõl Quintum serenus panaszkodik senecának, modern szóhasználattal sokkal inkább árulkodik neurotikus depreszszióról, mintsem endogén melankóliáról: a barát tanácsot kér, hogyan lehetne megszüntetni a kedély nyugtalanító hullámzását, amelytõl képtelen megszabadulni. seneca pedig az unalomról szóló gyönyörû elemzéssel válaszol (De tranquillitate animi), amelyrõl baudelaire is megemlékezik majd: Nem a környezetünk hibája, amitõl szenvedünk, hanem a miénk; erõtlenek vagyunk minden elviselésére, hoszszan nem tûrjük sem a fáradalmat, sem a gyönyört, sem magunkat, sem más egye- 11

12 bet. Ez némelyeket már a halálba kergetett, mert szándékukat gyakran megváltoztatva mindig ugyanoda jutottak vissza, s további újításnak már nem hagytak teret: kezdték unni az életet és a világot, majd következett a pusztító élvezetek rabjainak ismert felkiáltása: Meddig lesz még mindig ugyanaz! 8 Hogyan lehet megszabadulni ettõl az undortól, ettõl a szorongástól? Hódoljunk be a kemény és szigorú erénynek? Vessük be minden akaraterõnket a hõsies küzdelembe? seneca kevesebbel is beéri. Nem a bölcs emberhez szól, aki boldog és nagy dolgokra képes. A hétköznapi emberhez szól, akinek ismeri tétovaságát és gyengeségét. Tanácsait bárki megfogadhatja: felváltva van szükségünk fáradozásra és lazításra, magányra és társalgásra; ne kössük le magunkat sokáig ugyanazzal a dologgal; mindig hagyjunk néhány órát a játékra és a szórakozásra; ne feledjük, hogy a testnek alvásra van szüksége, és biztosítsuk is napi szükségletét, se túl sokat, se túl keveset. Ezenkívül sétákkal és utazásokkal kell változatossá tenni életmódunkat. És néha a bor is segíthet felszabadulni, csak ne lépjük át a kellemes részegség határát. (Láthatjuk, hogy a filozófus engedélyezi azokat az örömöket, amelyeket az orvos általában tilt.) A magát mindenhol rosszul érzõ ember szorongását, a lélek boldogtalan hullámzását seneca a mozgalmas és változatos élet eszményével állítja szembe, ahol az ember saját kedve szerint osztja be idejét szórakozásra és a munkára, miközben tiszteletben tartja a természet alapvetõ ritmusát. Elsõ látásra meglepõ lehet, hogy egy sztoikus gondolkodó a kikapcsolódás mellett érvel: valójában azonban a sztoikus filozófia nem fogadja el a természet törvényeivel és követelményeivel való szembeszállást. Quintus serenusnak nem kell tehát a teljes tökéletességre törekednie. A sosem elég tiszta és sosem elég tevékeny hazafiság eszményétõl gyötrõdõ beszélgetõtársnak írott válaszában seneca könnyedebb, derûsebb képet fest barátja valódi kötelességérõl. Úgy próbál enyhíteni Quintus serenus aggodalmán, hogy mérsékli a barátját kínzó lelkiismeret (vagy felettes én ) túlságosan zsarnoki követeléséit. A lelki nyugalom nem merev és megingathatatlan bölcsesség, hanem szabad és könnyed, ütközésektõl és elragadtatástól mentes mozgás. seneca tanítását Goethe is átveszi. A Költészet és valóságban a Werther megírását elõsegítõ körülményeken és kulturális közegen elmélkedve elemzi az életcsömört, amely szerinte azzal magyarázható, hogy az ember nem veszi fel a természet ritmusát: Az élet minden élvezete a külsõ jelenségek szabályos váltakozásában gyökerezik. Éj és nap forgása, az évszakok visszatérése, virág és gyümölcs fejlõdése, meg ami még az idõ során elibénk kerül és gyönyörûségünkre szolgál kínálkozva, sõt követelõdzve: ezek a földi lét igazi rugói. Minél fogékonyabbak vagyunk ez örömök iránt, annál boldogabbak lehetünk; ha azonban e változatos jelenségek úgy peregnek le elõttünk, hogy nem veszünk részt bennük, ha nem vagyunk képesek magunkba fogadni azt, amit az élet oly vonzó formában kínál, akkor föllép a legnagyobb baj, a legsúlyosabb betegség: az életet undok tehernek érezzük. 9 És akik rendelkeznek a költészet adományával, azok számára a megkönnyebbülés költészet. bagdács ZsUZsA fordítása 8 bollók János fordítása. 9 szõllõsy Klára fordítása. 12

13 bernard DeLVaiLLe Melankólia Nem ismerem a melankólia fogalmának egyetlen kielégítõ legalábbis manapság kielégítõnek tekinthetõ definícióját sem. Littré értelmezésében fekete epe (etimológiailag pontosan ezt jelenti), mely az ókori orvostudomány szerint a lépben székel. Egyes irodalmi szalonokban agygõz is volt már, csak késõbb lett a búbánat betegsége, vagy, ugyancsak Littré szavaival:...megfoghatatlan, ám kellemesnek is mondható szomorúság, amelyre bizonyos lelkialkatok, különösen pedig ifjú lelkek hajlamosak. Musset tolmácsolásában: Egy csipetnyi kétely és melankólia, / Tudja jól, Ninon, segít szebbé válnia. Végigkövethetnénk a költõknél történetileg bemutatva, hogy mi minden melankólia, és mi nem az. Ovidiusnál vagy Charles d Orléans-nál 1 számûzetés. Nervalnál tragikusabb színezetet kap, sötét nappá válik. baudelaire-nél spleen, és ezt az angol szót, amely pontosan lépet jelent, már Montesquieu-nél is megtaláljuk. Derème-nél vagy Apollinaire-nél közelebb van a gúnyos érzelgõsséghez, La Fontaine-t pedig egyik legszebb sora megírására ihleti: Egy melankolikus szív bánatos öröme Meg kell értenünk hát, hogy sosem lesz elfogadható definíciónk. A Goncourt fivérek 1855-ös (Kierkegaard halálának éve) Napló-jukban 2 irodalmibb megközelítéssel próbálkoznak, de meghatározásukból Littré szavai csengenek vissza: Az irodalomban még nem nyert kifejezést a kortárs francia melankólia, ez a nem öngyilkos, nem istenkáromló, nem kétségbeesett, hanem humoros mélabú: egyfajta kellemesnek is mondható szomorúság, amelynek ironikus jellegét nevetjük. Míg Hamlet, Lara, werther, sõt még René melankóliája is nálunk északibb népek melankóliája. Így hát a melankólia sokáig a szomorúság, a csömör, a lelki bánat szinonimája volt, az évszázad Rolla 3 stílusában megfogalmazott betegsége, nosztalgia egyszóval olyasféle gõz, amely egy flakon repülõsóval eloszlatható. A német kisromantikusoknak oly kedves Sehnsucht, 4 de Novalis vagy Hölderlin is sokkal közelebb áll egy másfajta melankóliához, amelyet majd alább kísérlek meg definiálni. Voltaire viszont mélyebb, modernebb nézeteket vallott errõl, amint egyik levelezõpartnerének írja: A szívemben és a szememben lakozó melankólia miatt oly módon tûnik fel elõttem minden arc, mintha pálinkagõzön át látnám, és amit csak észlelni bírok, mind rémületes a számomra. Így nyílik meg a melankólia szakadéka. 1 Charles d Orléans ( ), francia királyi herceg, költõ; Villon kortársa és támogatója. 2 Elsõsorban Jules de Goncourt kezdte írni, halála után fivére, Edmond folytatta a fontos kordokumentumnak számító Naplót. 3 Rolla: Musset elbeszélõ költeménye. 4 sehnsucht: sóvárgás, epekedés, vágy (német). 13

14 Elsõnek Kierkegaard teszi a maga igazi helyére ezt a fogalmat. Mint többször is hangsúlyozza, neki nem afféle bizonytalan romantikus szomorúság a melankólia, hanem neurózissal, tébollyal határos végzetszerûség. Húsba vágó szorongás így véli egy évszázad múlva Romano Guardini: A melankólia lényegét, éltetõ erejét Erósz, a szerelem és a szépség vágya adja. És efelé törekszik mindig Kierkegaard, de hiába: bízd magad a szeretetre, tanácsolják gyakran a melankolikus embernek, és meglátod, lelki bánatod hamar elenyészik. De õ a lelkében melankolikus, hogyan tudna hát melankolikus létére nem foglalkozni egy olyan állapottal, amely az õ szemében óriási jelentõséget nyer? Úgy vélem, végül mégis Goncsarovval jutunk legközelebb a melankólia lényegéhez: Hirtelen erõt vesz rajtam valami, egy rossz érzés az élet ilyenkor hiányosnak mutatkozik, mondja az Oblomov egyik szereplõje. Hirtelen, valami: íme a melankólia meghatározása, igaz valója. Ez a valami váratlanul szakad a nyakunkba, nem egykönnyen felfedhetõ okból, hiszen nem az élet betegsége, hanem az élet lehetetlensége okozza. Öszszeszorítja a torkunkat, és akár tél derekán is arra késztet, hogy ablakot nyissunk, ahogyan az eltemetett élõhalott próbálná emelgetni a koporsója fedelét. A melankólia az, aminek nem volna szabad lennie. Zavarodottság. Pontosan abban a pillanatban jelentkezik, amikor legbelsõ lényegünk egyszer csak ellentmondásba kerül azzal, ami körülvesz minket, sõt azokkal, akik körülvesznek. Eltolódás, érzékeink integritása elleni támadás, hirtelen, szédítõ fordulat, amelynek következtében összeroskad minden körülöttünk. A melankólia roszszabb a rendellenességnél: váratlanság, hirtelenség. Zaj: vékony vízsugár kövezett, kopár udvaron, lombtalan nyári délutánon át. szag: viola vagy vaníliavirág kiszámíthatatlan illata, amelybe beledobban a szív. Hang: például Peggy Lee amerikai énekesnõé, akit évtizedeken át elfelejtettek, de most egy hajóhídon vagy egy messzi hotel bárjában ismét fölcsendül a hangja. Hiány: olyan lény (milyen hasznos szó!) hiánya, akitõl hónapokon át meg voltunk fosztva, és akinek távolléte halállá vagy tébollyá változtathatja az életet. A melankólia halál, szemtõl szembe. Más szóval: meglepetés. Errõl gyõz meg Chirico képe, Az utca misztikája és melankóliája: az utánfutó kocsi, a boltívek, a sínpár, egy láthatatlan szobor vetette árnyék, a karikát kergetõ kislány. A melankólia mindig orvul támad. Õ a folyam, amely elragad, és többé nem hoz vissza. Mindig egy kicsit mélyebbre temet a halál homokjába. Õ a létezés véletlenszerû pillanata. Igazi válság a létben. Pierre-Jean Jouve egy verse jut eszembe: Egy szép nap melankóliája, egy kérlelhetetlenül szép és meleg nap, amelynek múlása a halálba vezet. A melankólia mindaz, ami elmarad: egy tavaszi vihar, egy korán elvirágzott rózsa, egy értetlenkedõ gyermek. s hogy még egyszer Romano Guardinit idézzem: a melankólia a Lét homályos alapjaihoz való viszonyulás. LUKÁCs LAURA fordítása 14

15 MaXiMe PrÉaUD Egy sötét szem, amely nem néz rád A melankólia mint szemlélet mûvészettörténeti szemüveggel Rubruk willelmus, 1 miután a mongol batu kán fogadta sátrában, így számol be a találkozóról: Látva, hogy lesütött szemmel ülök elõtte, kért, hogy emeljem föl a fejemet vagy mert nézni kívánt még, vagy mert rontástól tartott. A mongolok ugyanis balsejtelemmel terhes, rossz elõjelnek tekintik, ha a velük szemben ülõ ember lefelé fordítja az arcát, mintha szomorkodna, fõleg ha orcáját vagy állát a tenyerébe támasztja. Dürer elõtt kétszáz évvel a mongolok már képesek megkülönböztetni egy melankolikus alakot. Ugyancsak észreveszik pillantásának sötétségét, noha vagy éppen ezért ez a pillantás nem fordul feléjük. Amikor a démonológusok gyártani kezdik a sátáni praktikákról szóló elméleteket, a bûnösség komolyan megalapozott bizonyítékát látják abban, ha a feltételezett boszorkány elfordítja a pillantását, vagy szemlesütve bámulja a földet. De ugyancsak megjegyzik, hogy ez a pillantás sosem állapodik meg semmiféle tárgyon, mert vagy szüntelenül ide-oda rebben, vagy üresen a semmibe mered. Más szóval a rontás kétféle lehet, cselekvõ és passzív. A cselekvõ a másik ember elleni ártó szándékban nyilvánul meg, amikor a boszorkány dögletes testében hemzsegõ gonosz szellemek a pupillák rostáján keresztül kilépnek a térbe. A passzív forma maga az elfordított pillantás. A melankólia részben tényleg szemlélet kérdése, amint Grégoire Huret kiváló rézmetszõ találóan állapítja meg 1672-ben, Párizsban megjelent A portrékészítés és a festészet optikája címû mûvében. Ha a mûvész könyörtelenül, korrekció nélkül alkalmazza a perspektíva mértani szabályait, katasztrofális, sõt ízléstelen lesz az eredmény: Hogyan is szemlélhetnénk gyönyörködve egy szörnyûségekkel teli, megrontott távlatú képet?, kérdezi. Nem a közönséges pillantásnak kellemes tárgyakat, hanem inkább borzasztó álombeli látomást, netán boszorkányszombatot ábrázolna az efféle kép, csak szomorúságot és rettegést lenne képes kelteni, amelytõl elvetélnek a várandós asszonyok, vagy rontás száll magzatukra. 1 willelmus Rubruk vagy Rubruki willelmus ( ): flamand származású francia ferences szerzetes; mongóliai úti beszámolóját a legjobbnak tartják a középkori keresztény világjárók útleírásai közül. Kortársa, Roger bacon gyakran idézi az Opus maius földrajzi fejezetében. IX. (szent) Lajos francia király személyes megbízottjaként kereste föl batu kán udvarát. Idõzött a Volga menti sátorvárosban, majd társaival közel 8500 km-t utazott mongol földön. Hazatérve hosszú levél formájában számolt be küldetése eredményeirõl Lajos királynak, amely kora egyik legkiválóbb útleírójává avatja; nemcsak arról számol be, amit látott, hanem az élmények keltette gondolatait is közli. Nem rendszerezõ, hanem leíró elme; adatai föltétlenül megbízhatóak: kételkedik a meseszerû leírásokban, de évezredes tévhiteket megdöntve hirdeti azt, amirõl maga is meggyõzõdött. Értékesek nyelvészeti, néprajzi és vallástörténeti megjegyzései. 15

16 Lám, visszaértünk az ördög cimboráihoz. Különben is túl egyszerû lenne azzal érvelni, hogy akik a perspektíva alkalmazására csábítanak, csupán középszerû mértantudorok. Nyilvánvaló, hogy az eredendõen technikai kérdésre korlátozódó kritikát Huret az erkölcsre is kiterjeszti. bizonyos dolgokat nem csinál az ember, másokat pedig nem fest. Dürer, baldung, Cranach, Francken, Teniers, De Gheyn vagy Rosa (figyelemre méltó, hogy az utolsó kivételével mind északiak) azért persze tudták, hogy kell bánni a ceruzával. Akkor tehát a vérmérsékletük ösztönözheti õket arra, hogy így meghamisítsák a világot. A nagyszerû klasszicista mester, Girard Audran a maga módján ugyanezt magyarázza fiatal mûvészek okulására összeállított metszetgyûjteménye Az emberi test arányai a legszebb ókori alakok alapján (Párizs, 1683) elõszavában. Kijelenti, hogy a legnagyobb mesterek más-más szépségeszményben hisznek, amelyet szinte mindig szülõföldjük ízlése és saját vérmérsékletük szerint alkotnak meg, majd rajongva szól a görög és római szobrokban testet öltõ harmóniáról, végül hozzáteszi: Vannak festõk, akiknél oly nyilvánvalóan mutatkozik meg a temperamentum, hogy össze sem lehet téveszteni. Egyes festõink csak bizonyos témákat voltak hajlandók önszántukból megfesteni; kellemeseket, mint Diana fürdõzése, a nimfák játékai, és hasonlók, míg mások mindig zord témákat választottak, gonosz bûbájt, kísértõ holtakat, és más, természetükbõl következõn ijesztõ dolgokat. Majd így folytatja: Ha az ember venné magának a fáradságot, és ebbõl a szempontból tanulmányozná õket, kiderülne, hogy mindegyikük úgy élt, ahogyan festett. 2 A sorok közül nem nehéz kiolvasni az egymással tökéletesen ellentétes szangvinikus és melankolikus lelkialkat jellemzõit. Egy vasárnap Olaf király magas székében ült az asztal mellett, és úgy elmerült gondolataiban, hogy észre sem vette az idõ múlását. Egyik kezében kést, a másikban vékony botot tartott, melyrõl darabkákat farigcsált. Egy pohárnok jött kezében kupával, és megállt elõtte. Amikor látta, mit csinál a király, mindjárt tudta, hogy gondolatban igen messze jár 3 Aki járatos a melankólia képi világában, azonnal fölismeri, hogy Olaf király ugyanabban a lelkiállapotban van, mint Cranach Melankóliájának angyala. Abban a pillanatban, amikor a pohárnok meglepi, teljesen átadja magát ennek a furcsa szertartásnak, hisz nemrég vitt végbe egy csodát, majd látomása volt, amely mélységes döbbenettel tölti el. Az események ilyen sorrendben való elbeszélése bizonyára nem öncélú. Cranach Melankólia-képeinek hátterében, mintha képernyõre vetítve látnánk, boszorkányok utaznak éppen a boszorkányszombatra. A fentiekbõl leszûrve nem kell hát meglepõdni, hogy a melankóliát megjelenítõ képeken vagyis ahol a régi mongolokat olyannyira nyugtalanító jellegzetes testtartásban ábrázolt személy látható nyüzsögnek a szörnyûségek (bár nem 2 Ez összecseng Rudolf és Margot wittkover híres könyvének (A Szaturnusz jegyében) megállapításaival. 3 Norvégiai szent Olaf királyról (XI. sz.) van szó, akinek történetét, más norvég királyokéval együtt, az izlandi történetíró, snorri sturluson (XIII. sz.) írta meg Heimskringla (Földkerekség) címû híres királysagájában. 16

17 kötelezõ, melankolikusoknak is lehetnek égi látomásaik). A Szent Antal megkísértése a legnyilvánvalóbb példa erre, a legkézenfekvõbb, ugyanakkor legindokoltabb példa is, hiszen szent Antal méghozzá remetei minõségében (sõt mint a katolikus lelkiség elsõ remetéje) maga a megtestesült melankólia. Már-már azt mondhatná az ember, hogy minden démonnak van egy szent Antala, aki nézi. Abban sincs semmi meglepõ, ha inkább ördögök és boszorkányok képét vetíti a laterna magica, ha a torzképet mutató tükör optikai görbületei halált vagy démont rejtenek, és ha minden geometriát vonz a nemeuklideszi szédület. Errõl van szó, egy pillantásról, egy oldalt sikló pillantásról, amely voltaképp semmin sem állapodik meg, de amely látja, mi van a világok között, a szférák rezgésében. A melankolikus ember tudatosan látja meg a tudatküszöb alatti képeket. A melankolikus hõst tehát csakis mellékesnek lehet tekinteni, vagy inkább negatívnak egy pozitív világban, a szó matematikai és fényképészeti értelmében egyaránt. Csakhogy az õ szemében az általunk valósnak vélt világ csupán kísértetekkel benépesített látszat; ha kilép belõle, a túloldalon húsos angyalokra lel, õket örökíti meg, vésõje apró mozdulataival, gondosan rámetszve hátukra a tollakat, miközben fütyül kuruzslókra és mûvészettörténészekre egyaránt. LUKÁCs LAURA fordítása Edvard Munch: Önarckép ablaknál. 17

18 LioneL richard Német éj Novalis, Kleist és Tieck egy nosztalgiával áthatott, hosszú hagyomány örökösei A XVII. század végének német barokk drámáit különösen átlengi a melankólia. Vajon miért? walter benjamin a történelmi körülményeknek tulajdonítja. A reformáció felértékelte a polgári erények és az erkölcsi szigor szerepét a mindennapi életben. Háttérbe szorultak a jó cselekedetek, lelkigyakorlatok, az e világi korlátokon túlra szárnyaló hit tanúságtételei, mégpedig Luther szellemében a hatalmat megilletõ népi engedelmesség javára. Így hát mindenki számára, aki többre hivatott, mint hogy csak egyen és aludjon, kiüresedett az élet, és megnyílt valami mélységesen mély bánat. Erkölcsi csüggedés, elégedetlenség, szomorúság ez a meghatározó életérzés. Igyekeznek elmélkedéssel orvosolni. A melankolikus ember sajátja, figyelmeztet walter benjamin, hogy elmélkedik. A könyv a baj gyógyszerévé válik. De jaj, bûvös kör ez, mert nem lehet úgy gondolkodni, hogy a szellem mélységeibe ne vetnénk magunkat, amivel persze a melankolikus hajlamnak kedvezünk! Opitz, Gryphius, Lohenstein darabjai ezt a szomorúságot, a kornak ezt az alapvetõ, egzisztenciális gyászát visszhangozzák. bármily hatalmasok is a hercegi fejedelmek, itt az emberi lét szorongató mivoltával kell szembesülniük. Lecsap rájuk a melankólia, ijedeznek minden semmiségtõl, rettenetes álmok gyötrik õket. Kénytelenek behódolni a kétségbeesésnek, az önkívületnek. A barokk drámai szerzõk lélektani leírásai csak pontosabbak lesznek attól, hogy a melankolikus kedély fiziológiára alapozott magyarázata egészen közkeletûvé válik: Gryphius például úgy véli, hogy a bánatnak semmi köze a lélekhez, tudniillik a testben lakozik. Divatba jön az utazás, a távoli tájakról szóló úti beszámolók olvasása, az egzotikum, a múlt megidézése csupa olyan eszköz, amellyel a kor embere ellensúlyozni próbálja a lét ürességének érzését. A XVIII. században ekkor már túl vagyunk azon a közjátékon, amelyben vígjátéki hõs vagy szatíra tárgya lesz a mélabús ember folytatódik ez a szaturnuszi 1 örökség, melyet most már egy kiegészítõ kórkép is táplál: a hipochondria, a túlérzékenyek betegsége. Ez támadja meg Goethe wertherét 1774-ben, Karl Philipp Moritz Anton Reiserét tizen-egynéhány évvel késõbb, és még hõsök hosszú sorát, akik kiábrándultak a valóságból, akiket marcangol a fájdalom, és lángelméjük nem juthat érvényre! Elharapódzik a fertõzés, melyet a század betegségének hívnak. Egész Európa elkapja. Az örökös elégedetlenséget tetézi a halállal való megszállott foglalkozás, 1 Abban az értelemben, hogy a hagyomány a szaturnusz bolygóval és emberre gyakorolt hatásával kapcsolja össze a melankolikus lelkialkatot. 18

19 a tévelygés, az abszolútum keresése. Magas polcra kerülnek a szaturnuszi kedélyre jellemzõ komor hajlamok. szeretni kell az éjszakát, amely Novalis szerint a végtelen titkok kulcsa. szeretni kell az õszt. szeretni kell a romokat. Amit a szenvedélyes fiatal írónõ, bettina brentano ír 1810-ben barátjának, Goethének, nagyszerûen példázza e nyugtalanság terjedését: Gyakran oly szûk a világ, hogy lélegezni sem lehet benne, hiába a hosszú kocsiutak és az üres utcák. És: Minthogy üres a világ, és sehol sem találok benne teremtett lelket, még önmagamat sem, belakatoltam az ajtómat, hogy egyedül, zavartalanul keresgéljek a sarkokban, hátha rálelek önmagam nyomára, s akkor nem leszek ennyire egyedül. bettina fenti soraiban felbukkan egy másik elem, amelyet gyakran emlegetnek a német romantikusok csalhatatlan jellemzõjeként. Hogy mi ez? A nosztalgia. Pontosabban valamiféle bizonytalan, kínzó igény, valami nyughatatlan ácsingózás az ismeretlenre. Mignon is alighanem ettõl az elvágyódástól szenved a Wilhelm Meister tanulóéveiben, ezt sugallja Goethe, akit ha gyaláztak is a romantikusok, csodálták, amiért megteremtette ezt a különös alakot. Filozófiailag Fichte Tudománytanából nõtt ki a fogalom. Olyan feszültséget tételez fel, amely arra ösztönzi az egyént, hogy betöltse az ûrt. Ugyanezt dolgozva föl Lucinde címû regényében, Friedrich schlegel titokzatosan megidézi a végtelenség csöndes vágyát. Késõbbi regények aztán banálissá züllesztik. Tieck a Franz Sternbald vándorlásaiban nyakra-fõre tárgyalja a nosztalgiát, amely többnyire mégsem több, mint az elvágyódás álma, a távoli tájak utáni sóvárgás, a meg nem határozható máshol áhítása. Az a mû, amely kétségkívül legjobban ragadja meg ezt a híres nosztalgiát, Novalis Heinrich von Ofterdingen címû regénytöredéke. Egy fiatalember abbéli vágyával kezdõdik, hogy eljusson az álmában látott Kék Virághoz. Ezután kezdõdik a beavatás, a keresés, melynek iránya éppen ellentétes Goethe Wilhelm Meisterével, ugyanis kívülrõl befelé halad. Az õseredetit keresi, az elsõ költészetet, az Aranykort. A Kék Virág mutatja az utat: Hallottam egykor azokról a régi idõkrõl, amikor, mondják, az állatok, a fák és a kövek beszélgettek az emberekkel. Egészen úgy érzem, bármelyik pillanatban újrakezdhetik, és amint megpillantom õket, mindjárt kitalálom, hogy mit akarnak mondani. A német romantikusok olyannyira megszállottan keresik a máshol tájait, egy világon kívüli tartományt, a kimondhatatlan abszolútomhoz vezetõ utat, hogy végül saját életükben veszítik el a valóságot. Legalábbis a többség. Õk a modern pszichiátriai értelemben vett melankolikusok. Gyötrelmükbõl csak a tébolyba vagy a halálba menekülhetnek. Nicolaus Lenau, aki elborult elmével halt meg, egy 1836-os levélben, még tiszta fejjel, így írta le magát: Melankolikus vagyok; iránytûm egyre csak reszket, és minduntalan arrafelé fordul, ahol fáj az élet. Úgy látom, már sem a vallás, sem a szerelem nem tudja enyhíteni, de még megmagyarázni sem ezt a szenvedést. 19

20 A máshol áhítása persze utazásra sarkallta, így konkrét országokba is elvezérelte az elvágyódókat. A német romantikusok megénekelték a déli országokat, Itáliát és a messzi keletet (Görres úgy vélte, a Gangesz és az Indus partjain keresendõ az emberiség bölcsõje). De általában mindent eszményítettek. Az az Itália például, amelyet Jean Paul 2 Titanjában Albano fölfedez, nem más, mint bûvölet, mely visszacsal az õskáoszba és a genezishez: Megrengett a föld, mintha szív dobbanna alatta, és e teremtõ rengésbõl hegyek emelkedtek föl, vizek terültek szét. Kleist csak úgy képes legyõzni alkalmatlanságát a valóságra, hogy öngyilkosságot követ el barátnõjével, Henriette Vogellal. Választja, elõkészíti ezt a halált, amely megnyitja elõtte a végtelent, és határtalan boldogságot szerez neki: mint nem sokkal korábban unokatestvérének, Marie von Kleistnak írja, Henriette Vogel sírja kedvesebb lesz neki, mint a világ összes hercegnõjének ágya! És Karoline von Günderode? 3 Valóban Creuzer 4 iránti reménytelen szerelme miatt, vagyis kétségbeesésében végzett magával? Vagy mert melankolikusan szerelmes volt a szerelembe, azaz egyfajta abszolútumba? A törekvéseiben rendezettebb Tieck is vonzódott a máshol tartományához, ezt azonban irodalmi eljárásnak tekintette. Barátok címû elbeszélésében az álmok országába vezeti hõsét, majd visszahozza a valóságba. A tündérek, akárcsak a képzelet bolondozásai, magyarázza neki a barát, nem teszik boldoggá az embert: Vágyakat ültetnek szívünkbe, amelyeket magunk sem ismerünk, õrült igényeket, és olyan õrült sóvárgást emberfeletti javak után, hogy végül a melankóliától megittasodva megvetõn elfordulunk a földtõl és csodás szépségeitõl. Csakhogy a német romantikusok öröksége éppen az evilágiság elutasítása által vált megtermékenyítõvé. E melankolikus gyötrõdést szemlélve nem maradt közömbös sem Kafka vagy Anna seghers nemzedéke, sem az 1945 utániak. Az õ zûrzavaruk, erkölcsi vergõdésük, vagy inkább az a mód, ahogyan megjelenítik mûveikben, sokat nyert az orvostudomány és a pszichoanalízis vívmányaival. A mai író általában már nem áll ártatlanul a kóros esetekkel szemben: úgy ábrázolja õket, hogy pontosan tudja, mirõl van szó. Talán ez magyarázza, hogy valahányszor többé-kevésbé politikai csalódásból fakadó társadalmi jelenségnek fogták föl a melankóliát, újra megjelentek a német romantika témái és alakjai. A teljes egyéni élet képtelensége, az elégedetlenség, a más utáni vágyakozás sosem járták át annyira a német irodalmat, mint a hatvanas évektõl kezdve. Melanakolikus, neurotikus, elidegenedett, skizofrén hõsök népesítik be Thomas bernhard, Peter Härtling, Peter Handke, botho strauss, Adolf Muschg, Karin Reschke, Christa wolf regényeit. De hol hagyjam abba a felsorolást? Múlik az idõ, és nem múlik a baj. 2 Jean Paul (Friedrich Richter, ) pedagógiai célzatú regényeket írt. 3 Karoline von Günderode ( ) költõnõ. Õ és a fentebb említett bettina brentano akihez túlfûtött barátság fûzte a német romantika két legendás nõalakja. 4 Georg Friedrich Creuzer ( ): német régész és filológus. 20

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

Az anorexia kifejezést először az ókorban használták, eredetileg hiányzó vágyat jelentett,

Az anorexia kifejezést először az ókorban használták, eredetileg hiányzó vágyat jelentett, Az anorexia kifejezést először az ókorban használták, eredetileg hiányzó vágyat jelentett, később már csak kizárólag az étvágy hiányát jelentette. Kialakulásának magyarázatában kezdetben vallásos elképzelések

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

DR. IMMUN Egészségportál

DR. IMMUN Egészségportál A skizofrénia A skizofrénia A skizofrénia kifejezést szinte mindenki hallotta már valahol. Az emberek zöme azonban mégsem tudja biztosan, mi is ez, mi az oka, és hogyan gyógyítható. Mit jelent a skizofrénia

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA Mágikus SZERtartás EGÉSZséges +boldog ÉLETedért! INGYENES EGÉSZséget és boldogságot teremtő IMA Mágikus SZERtartás, amit otthonodban végezhetsz EGÉSZséges +BOLDOG életedért!

Részletesebben

SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve

SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve Csapat/iskola: Beadás ideje: Tudnivalók A teszt 100 kérdésből áll. Minden kérdésnél felsoroltunk 3 lehetséges választ, amelyek közül a Példabeszédek

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

Valódi céljaim megtalálása

Valódi céljaim megtalálása Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.

Részletesebben

Hölderlin. Életpályája

Hölderlin. Életpályája Hölderlin Életpályája Friedrich Hölderlin (1770 1843) a német költészet és az egyetemes világirodalom egyik legnagyobb lírikusa, a legtisztább eszményekért rajongó költô. Míg élt, kevés elismerésben volt

Részletesebben

Az ember és a természet kapcsolatának rajza

Az ember és a természet kapcsolatának rajza A nyár kezdete Az ember és a természet kapcsolatának rajza Az Égbolt felosztása Dél Tiszta ragyogás Gabonaesõ A rovarok ébredése Tavaszi napéjegyenlõség Áradás A tavasz kezdete Nagy hideg Föld Nap Kis

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 Meglepetés # # tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 S Z A B Ó M Á R I A CSILLAGJEGYEK ÉS GYÓGYÍTÁSUK «Meglepetés # 2008.10.21 13:38:58 # SZABÓ MARIA, 2008 BORÍTÓTERV CZEIZEL BALÁZS SZERKESZTÉS ERDÉLYI Z. ÁGNES

Részletesebben

szépségének törvényszerűsége mindenhol ugyanaz. (Az idő is csak azoknak létezik, akik érzékelik az elmúlást, részekre tudják osztani.

szépségének törvényszerűsége mindenhol ugyanaz. (Az idő is csak azoknak létezik, akik érzékelik az elmúlást, részekre tudják osztani. A Szép Misztériuma Ha van a szépnek misztériuma, mintha a logika határán kívül lenne, az érzelem javára. Magyarázatát viszont mindenki a filozófiától várja. Elő is kerül az Igazság reális fényében... Akárhogy

Részletesebben

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL MESTEREKRŐL Sok szó esik a régen élt és önmagát felismerő mesterekről, ám gyakran egyfajta misztikus ködbe burkolóznak bennünk, mintha elérhetetlenek, legendák volnának, amivé mi sosem válhatunk. Számtalan

Részletesebben

KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT

KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT Pasarét, 2011. november 17. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT Alapige: 2Korinthus 5,10 Mert nékünk, mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt,

Részletesebben

Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk

Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk Sági Zoltán Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk A világgal való elsődleges tárgykapcsolatunknak - a szülő-gyermek kapcsolatnak - alapvető szerepe van személyiségünk

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.

Részletesebben

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás 1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás A korrupció latin eredetű szó, mely megrontást, megvesztegetést, valamilyen kártételt, rossz útra csábítást jelent. Az ún. korrupciós

Részletesebben

A Vízöntő kora Egy ajtó kinyílik

A Vízöntő kora Egy ajtó kinyílik 30 március 2018 A Vízöntő kora Egy ajtó kinyílik.media Egy lépés a fejlődésünkben Text: Michel Cohen Image: Pixabay CC0 Egyre több és több újságcikk jelenik meg a tudományról és a spiritualitásról. Olyan

Részletesebben

Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY

Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY Néha fel kell adnunk az elveinket, hogy megélhessük az álmainkat Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY - részlet - Szakmai konzultáns: dr. Almási Krisztina Borító és tördelés: White Noise Team ISBN 978-963-12-4568-4

Részletesebben

HÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség

HÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség HÁLA KOPOGTATÁS 1. Egészség Annak ellenére, hogy nem vagyok annyira egészséges, mint szeretném, teljesen és mélységesen szeretem és elfogadom a testemet így is. Annak ellenére, hogy fizikailag nem vagyok

Részletesebben

Az én párom. Az én Párom. Albert-Bernáth Annamária. 1 Copyright Theta Műhely

Az én párom. Az én Párom. Albert-Bernáth Annamária. 1 Copyright Theta Műhely Az én Párom Albert-Bernáth Annamária 1 Copyright Theta Műhely Spirituálisan fejlett, fejlődni képes, és fejlődni akaró Férfi/Nő. Számomra hiteles a spirituális tudása, az Én tudásom is Neki, ezért kölcsönösen

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

És ne feledjük: a boldogság csak akkor igazi, ha meg tudjuk azt osztani másokkal is!

És ne feledjük: a boldogság csak akkor igazi, ha meg tudjuk azt osztani másokkal is! Bár mindannyiunk számára kicsit mást jelent a boldogság, mégis azt kutatjuk minden pillanatban, és ha elértük, szeretnénk megtartani. Néha egy apró dolog is elég ahhoz, hogy boldognak érezzük magunkat:

Részletesebben

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK 2 HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK AZ EMLÉKEID HATÁROZNAK MEG Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek korlátozóak, mint például «nem érdemlem meg», «nem vagyok elég művelt» vagy «szegénynek születtem,

Részletesebben

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Pasarét, 2013. június 27. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Alapige: Malakiás 1,6a A fiú tiszteli atyját, a szolga is az ő urát. És ha én atya

Részletesebben

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez A fekete özvegy levele a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez Tisztelt Főszerkesztő Úr! Karácsony szent ünnepére megvásároltam az Ön beosztottjának, Grendel Lajos úrnak, leendő férjem egykori barátjának

Részletesebben

P a e d a g o g i a i d o l g o z a t o k.

P a e d a g o g i a i d o l g o z a t o k. IRODALMI ÉRTESÍTŐ. Paedagogiai dolgozatok. írta dr. Schneller István. III. kötet. Budapest, 1910. A pedagógiai dolgozatok első kötete Schneller pedagógiai gondolkodásának és nevelői munkásságának elvi

Részletesebben

Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK

Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 1. fejezet: A gyülekezetnövekedés és az égő vágy........... 7 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK 2. fejezet: Hogyan lehet nagy dolgokat elvégezni

Részletesebben

Hiszen csak közönséges mutatványosok vagyunk

Hiszen csak közönséges mutatványosok vagyunk Kelemen Emese Hiszen csak közönséges mutatványosok vagyunk Berniczky Éva: Várkulcsa, mesterek, kóklerek, mutatványosok, szemfényvesztõk. Magvetõ Kiadó, Budapest, 2010 Berniczky Éva Várkulcsa című novelláskötete

Részletesebben

Válogatott verseim. Christin Dor. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!

Válogatott verseim. Christin Dor. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Válogatott verseim Christin Dor 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! Valami Valami váratlan, Valami ismeretlen, Valami, ami magához vonz. Valami érzéki, Valami felülmúlhatatlan, Valami, ami megbabonáz.

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata mari szerzői kiadása - Budapest 2012 ISBN 978-963-08-4652-3 Semmilyen jog nincs fönntartva!

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Az antik világ nemi erkölcse

Az antik világ nemi erkölcse Az antik világ nemi erkölcse (T elein, X. évi., 8-'), '...m i, s.vrk.: liinődi A., líu d ap est, 1912, 108-112.) D r. K erényi Krtroly r. m. ( m ár elő ad ása a T e le ia E gyesületben, ((lynrsfrásos lejegyzés

Részletesebben

Az apa állandó metamorfózisa

Az apa állandó metamorfózisa Az apa állandó metamorfózisa Deres Kornélia Szőrapa című kötetéről Deres Kornélia első kötete már címével is felkeltheti a mindenkori olvasó érdeklődését. Miként az Kemény István fülszövegéből is kiderül,

Részletesebben

POSZTMODERN UTAZÁS (SEHOVÁ) AZ ÍRÓI KÉPZELET FEDÉLZETÉN

POSZTMODERN UTAZÁS (SEHOVÁ) AZ ÍRÓI KÉPZELET FEDÉLZETÉN KÁNTÁS BALÁZS POSZTMODERN UTAZÁS (SEHOVÁ) AZ ÍRÓI KÉPZELET FEDÉLZETÉN KAPCSOLÓDÓ TANULMÁNY ZSÁVOLYA ZOLTÁN HOLLANDI BOLYGÓ CÍMŰ HANGREGÉNYÉHEZ Zsávolya Zoltán első, műfajteremtő(nek szánt) (hang)regénye

Részletesebben

Fordította: Szedő Dénes. Carmina Burana (részletek) Ó, FORTUNA (O Fortuna) A KIS PARASZTLEÁNYKA (Exiit diluculo)

Fordította: Szedő Dénes. Carmina Burana (részletek) Ó, FORTUNA (O Fortuna) A KIS PARASZTLEÁNYKA (Exiit diluculo) Carmina Burana (részletek) Ó, FORTUNA (O Fortuna) Ó, Fortuna, mint a Luna egyre-másra változol: majd nagyobbodsz, majd meg elfogysz; hej, az élet ronda sor: gabalyítja s igazítja játszva az ember fejét:

Részletesebben

Az Első Unitárius Népfőiskolai Tanfolyam Kolozsvárt.

Az Első Unitárius Népfőiskolai Tanfolyam Kolozsvárt. csendes óráimban, vagy álmatlan éjszakáimon át kirajzolódtak előttem a mélytitkú tárnák s gyakran hallani véltem a gépek zakatolását s a verejtékhúzó csákányok döngését a rózsafáim alatt, vagy a templomunk

Részletesebben

Lodzsong gyakorlatok 2 5. Küldés szeretet

Lodzsong gyakorlatok 2 5. Küldés szeretet Potova Lodzsong gyakorlatok 2 5 Küldés szeretet Amikor a meditációt végezzük, üljünk nyugodtan és lélegezzünk nyugodtan. Minden kilégzés alatt gondoljuk a következőt: A kilégzésünk olyan energia, amely

Részletesebben

Bibliai tanítás a részegségről

Bibliai tanítás a részegségről Bibliai tanítás a részegségről ADUNARE Bibliai tanítás a részegségről A részegségről tanulni nehéz feladat de ugyanakkor nagyon fontos. Mi úgy szeretnénk leélni az életünket hogy az Istennek tetsző legyen

Részletesebben

A vágy titokzatos tárgya

A vágy titokzatos tárgya Fehér Dorottya A vágy titokzatos tárgya Tallér Edina: A húsevõ. Kalligram, Pozsony, 2010 Tallér Edina könyve már a fedőlapját tekintve is figyelmet ébreszt: borítóján vérvörös harisnyába bújtatott, a talajon

Részletesebben

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig.

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig. vezérelve döntöttek így Évezredes, ősi beidegződéseik, mélytudatuk tartalma súgta nekik, hogy a hegyes tű fegyver és nem létezik, hogy segítő szándékot, baráti érzést képvisel. Azt hiszem, az álláspontjuk

Részletesebben

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS A szeretet mindenkié Előszó Szavakkal lefesteni a láthatatlant, megformálni az érinthetetlent A szó fogyatékos eszköz. Ahogy az öt emberi érzékszerv is. Kétséges, hogy

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

Jézus az ég és a föld Teremtője

Jézus az ég és a föld Teremtője 1. tanulmány december 29 január 4. Jézus az ég és a föld Teremtője SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 1:1; Zsoltár 19:2-4; János 1:1-3, 14; 2:7-11; Kolossé 1:15-16; Zsidók 11:3 Kezdetben teremté

Részletesebben

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13.

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13. 11. tanulmány Hittel élni március 7 13. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Példabeszédek 28:4-5, 7, 9; 29:13; Róma 1:16-17; Galata 3:24; 1János 2:15-17 Az emberektől való félelem csapdába ejt, de aki

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

ÉRTÉKEIM - 1. 2. munkalap: Mindennapi NLP Online Célkitűző Tanfolyam 2. munkalap: Értékeim - 1. Dátum: ...

ÉRTÉKEIM - 1. 2. munkalap: Mindennapi NLP Online Célkitűző Tanfolyam 2. munkalap: Értékeim - 1. Dátum: ... 2. munkalap: ÉRTÉKEIM - 1. Dátum:... - 2. oldal - Mindennapi NLP A most következő feladattal megismerheted az alapvető értékeidet. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 3. levelét.

Részletesebben

Demeter Sándor Lóránd. A törött cserépedény

Demeter Sándor Lóránd. A törött cserépedény Demeter Sándor Lóránd A törött cserépedény Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek! Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek; és amilyen mértékkel mértek, nektek is olyannal mérnek. Miért nézed a

Részletesebben

Az egyedülállóság, a párválasztás és a házasság misztériuma

Az egyedülállóság, a párválasztás és a házasság misztériuma Tóth-Simon Károly Az egyedülállóság, a párválasztás és a házasság misztériuma Bevezetés Különböző hivatalos nyomtatványokon rendszeresen rákérdeznek a családi állapotunkra. Az önéletrajzunkban is hivatkozunk

Részletesebben

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i.

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i. Zsebre raktam kezeim és lassú léptekkel mentem hazafelé. Helyenként lámpák fénye világított. Macskák futottak át az utcán. Kövér patkányok szaladgáltak a csatornák mellett. Egy helyen öt volt egymás mellett

Részletesebben

A Miskolci Egyetem BTK Filozófiai Intézet által kiírt. avagy szerelem a 21.században

A Miskolci Egyetem BTK Filozófiai Intézet által kiírt. avagy szerelem a 21.században A Miskolci Egyetem BTK Filozófiai Intézet által kiírt Szokták mondani folytatta Szókratész a szerelmesek a hiányzó másik felüket keresik., avagy szerelem a 21.században című pályázaton 2. helyezést ért

Részletesebben

A gyermek, aki sosem voltam

A gyermek, aki sosem voltam A gyermek, aki sosem voltam Emlékezések Annette Kuhn Ez a történet egy fényképrõl szól; vagy inkább sok történet egy témára, melyeket sok fényképrõl el lehetne mondani. A képen látható hatéves kislány

Részletesebben

Barabás Erzsébet. Titkos igazság

Barabás Erzsébet. Titkos igazság Barabás Erzsébet Titkos igazság Tudattalanság Élet és halál! Megszületni majd meghalni. Kérdés, hogy hogyan, miként és mikor vagy esetleg miért! Még meg sem születünk, már előtte kiválasztjuk az állítólagos

Részletesebben

HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD!

HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! Peggy McColl HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! ÉDESVÍZ KIADÓ BUDAPEST A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Peggy McColl / Your Destiny Switch Hay House, Inc., USA, 2007 Fordította

Részletesebben

KIRÁLY LÁSZLÓ (1943)

KIRÁLY LÁSZLÓ (1943) KIRÁLY LÁSZLÓ (1943) A második Forrás-nemzedék tagjai közül Király László költészetében fonódik össze leginkább a romániai magyar irodalom hagyománykincse, a székely népballadák világa az avantgárd költészet

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben

Boszorkányvarázslatok és bájitalok

Boszorkányvarázslatok és bájitalok MAGUS Kalandozok.hu Boszorkányvarázslatok és bájitalok Az elkövetkezendőkben - a boszorkánymesteri varázslatok után - a boszorkánymágia szinte kimeríthetetlen területén kalandozunk. A leírt italok különlegessége,

Részletesebben

Lev Tolsztoj. Anna Karenina

Lev Tolsztoj. Anna Karenina Lev Tolsztoj Anna Karenina Lev Tolsztoj Az orosz irodalomnak kiemelkedő nagysága, regényeinek nagy részét megfilmesítették. Úgy gondolom, hogy az erkölcsi világszemléletéről, a tolsztojánizmusról is muszáj

Részletesebben

Nők és bor. 13. tanulmány. március 21 27.

Nők és bor. 13. tanulmány. március 21 27. 13. tanulmány Nők és bor március 21 27. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Jób 29:15; Példabeszédek 8; 31; 1Korinthus 1:21; Jelenések 14:13 Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

Részletesebben

BÖRTÖNVILÁG. B örtönártalom. A személyi állomány lelki egészségi állapota' Túlterhelt ingázók

BÖRTÖNVILÁG. B örtönártalom. A személyi állomány lelki egészségi állapota' Túlterhelt ingázók B örtönártalom A személyi állomány lelki egészségi állapota' Szinte alig akad fórum, ahol ne vetődne fel, hogy a személyi állomány élet- és munkakörülményei az elmúlt években alig változtak. Sem az elöregedett

Részletesebben

ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK. 2013. márciusi kiadás

ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK. 2013. márciusi kiadás ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK 2013. márciusi kiadás MéTa kiadó 2013 Minden jog fenntartva! Fotók: Qaradah Szimonetta Nyomtatás: Nemzeti Védelmi Szolgálat Tartalomjegyzék: Szerintük mit jelent. Szerinted mit

Részletesebben

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL?

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes (Róm

Részletesebben

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett 2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett... és mi csak vétkeztünk és te szenvedtél egyre, mentünk vakon az ösztöneink után de te felnéztél az égre. mentünk a gyehenna égő szennyhalmazán, égett a testünk,gőzölgött

Részletesebben

A SZEMÉLYISÉG Lélektana. Dr Szabó Attila

A SZEMÉLYISÉG Lélektana. Dr Szabó Attila A SZEMÉLYISÉG Lélektana Dr Szabó Attila Mi különbözteti meg az embereket egymástól? A személyiség definiciója Allport (1961) meghatározása: A személyiség a személyen belüli pszichofizikai rendszerek olyan

Részletesebben

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL RÓZSÁSSY BARBARA 59 gondolok, kell, méghozzá az írás, a vers létjogosultsága mellett. Miként valamiképp a szerzõ is ezt teszi könyvében mindvégig. Hogy a társadalomnak mára nemhogy perifériájára került,

Részletesebben

ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM!

ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM! Dr. Egresits Ferenc ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM! Kérdések és megfontolások Jézus passiója kapcsán az irgalmasság évében. - Az esetleges párhuzamok és áthallások nem a véletlen művei! -

Részletesebben

EZÜSTHARANG. A KÉK DUNA OTTHON lakóinak híradója 2011. szeptember Földanya, Kisasszony, Őszelő. Szent Mihály hava. 25. szám

EZÜSTHARANG. A KÉK DUNA OTTHON lakóinak híradója 2011. szeptember Földanya, Kisasszony, Őszelő. Szent Mihály hava. 25. szám A barátság legszebb aktusa az, Midőn barátunkat hibáira figyelmessé tesszük. ( Berzsenyi Dániel )) EZÜSTHARANG A KÉK DUNA OTTHON lakóinak híradója 2011. szeptember Földanya, Kisasszony, Őszelő. Szent Mihály

Részletesebben

KÉT ASSZONY TOLDI ÉVA

KÉT ASSZONY TOLDI ÉVA KÉT ASSZONY TOLDI ÉVA A Hídban az 1960-as években Déry Tibornak több novellája és esszéje jelent meg, s új regényéből, a G A. úrx-ben címűből is küldött részleteket folyóiratunknak. Ezek a szövegek azonban

Részletesebben

Földényi F. László: A mennyei terror nyelve Heinrich von Kleist

Földényi F. László: A mennyei terror nyelve Heinrich von Kleist Utószó Földényi F. László: A mennyei terror nyelve Heinrich von Kleist Ha filozófus lett volna, ahogyan íróvá válása előtt tervezte, akkor lelke egyik felével Hegelként írt volna, a másikkal viszont Kierkegaardként.

Részletesebben

Buzsáki Gábor: Az életed kiszámolható!

Buzsáki Gábor: Az életed kiszámolható! Minden jog fenntartva 2015 www.asztropatika.hu 1 Ha egy problémával sokat foglalkozol, előbb-utóbb rátalálsz a megoldásra! Pontosan úgy, ahogyan ez lassan már 20 éve velem is történt a személyes tanácsadásaim

Részletesebben

Döbbenet, már nem tudnak mit kitalálni, vagy inkább betartatnak egy felsőbb utasítást? CIVILHÁLÓZAT nyilvános állásfoglalása. Szia!

Döbbenet, már nem tudnak mit kitalálni, vagy inkább betartatnak egy felsőbb utasítást? CIVILHÁLÓZAT nyilvános állásfoglalása. Szia! Biztosan hallottad a médiákból, hogy szeptembertől tilos lesz a közétkeztetésben a sót + cukrot kitenni az asztalra! Többször hallottam, bemondták a Kossuth rádió híreiben és szépen beolvasták a miértet

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

Filou Zsákbamacska. Tervezte: Friedemann Friese Kiadja: 2F-Spiele Am Schwarzen Meer 98 D-28205 Bremen friedemann@2f-spiele.de www.2f-spiele.

Filou Zsákbamacska. Tervezte: Friedemann Friese Kiadja: 2F-Spiele Am Schwarzen Meer 98 D-28205 Bremen friedemann@2f-spiele.de www.2f-spiele. Filou Zsákbamacska Tervezte: Friedemann Friese Kiadja: 2F-Spiele Am Schwarzen Meer 98 D-28205 Bremen friedemann@2f-spiele.de www.2f-spiele.de 3-5 játékos részére, 8 éves kortól, játékidő 20 perc A játék

Részletesebben

Tudatos Teremtés Alapok. Erőteljes teremtő erő lakozik benned!

Tudatos Teremtés Alapok. Erőteljes teremtő erő lakozik benned! Tudatos Teremtés Alapok 1-es Modul Erőteljes teremtő erő lakozik benned! 1 Üdvözöllek! Kalló Melinda vagyok, és megtisztelő számomra hogy részese lehetek a tudatos teremtésednek. Tudatos teremtés alapok:

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09.

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. EZT CSELEKEDJÉTEK AZ ÉN EMLÉKEZETEMRE, Lk. 22;19, Azt tapasztalom testvérek, hogy első hallásra nehezen tud az ember megbarátkozni azokkal a szokatlanul új gondolatokkal,

Részletesebben

1. Magyarországi reneszánsz Janusz Pannoniusz költészete. 2. Mikszáth Kálmán és a dzsentri

1. Magyarországi reneszánsz Janusz Pannoniusz költészete. 2. Mikszáth Kálmán és a dzsentri 1 1. 2. 3. 4. 5., 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15., (,»;, ;,...) 16. 17. 18.,, 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. (, ) 26.. 27.,, 28. (, ) 29. 30., 31. 32. 33. 34. '' '' 35. 36. 37., 38., 39., Santa Maria

Részletesebben

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27.

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27. 4. tanulmány Boldog és hálás július 21 27. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 12:2; 1Korinthus 13; Galata 5:19-23; 1Thesszalonika 1:1-10; 1Timóteus 1:15 Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért,

Részletesebben

AGRESSZIÓ AVAGY AZ ISKOLAI AGRESSZIÓ LEHETSÉGES OKAI

AGRESSZIÓ AVAGY AZ ISKOLAI AGRESSZIÓ LEHETSÉGES OKAI AGRESSZIÓ AVAGY AZ ISKOLAI AGRESSZIÓ LEHETSÉGES OKAI A természettudósok számára az agresszió egy sok energiát igénylő, magas feszültség szintű, cselekvésben kifejeződő biológiai jelenség. Ezzel szemben

Részletesebben

Agatha Christie: A krétai bika

Agatha Christie: A krétai bika Agatha Christie: A krétai bika Agatha Christie Herkules munkái című novelláskötetéből fogom bemutatni A krétai bika című novellát Héraklész tizenkét munkájának felhasználásával. Agatha Christie angol írónő,

Részletesebben

GISELLE. FIATALEMBER HANGJA Szegény Nagyika! Micsoda világa volt a kottáival, fűszereivel, különös ételeivel.

GISELLE. FIATALEMBER HANGJA Szegény Nagyika! Micsoda világa volt a kottáival, fűszereivel, különös ételeivel. GISELLE Zöldes, párás üveg. Eső áztatja. Vízcseppek csorognak. Halványzöld felírat fut végi az üvegen. Az emberi lény egy esős, párás üvegen át nézi és vizsgálja a világot. Homályosan lát. A földönkívüliek

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Máglya (50x40 cm, vászon, olaj zsűrizett) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA SZERETET és SZEX Szex nélkül lehet élni, de szeretet nélkül nem. (Dobrosi

Részletesebben

Tartalom Félelem és pánik, avagy az élet szűkössége Az élet iskolája A félelem általános kezeléséről A félelem formáinak rendszertana

Tartalom Félelem és pánik, avagy az élet szűkössége Az élet iskolája A félelem általános kezeléséről A félelem formáinak rendszertana Tartalom Félelem és pánik, avagy az élet szűkössége 7 Születés és halálfélelem 10 Az élet iskolája 14 Kibékülni a halandósággal 15 A félelem általános kezeléséről 20 Lefagyás és menekülés 20 Rámenősség

Részletesebben

kvízió Ha könnyen száll arcunkra a mosoly, ha mindennap készek vagyunk valami újat megtanulni... boldognak nevezhetjük magunkat.

kvízió Ha könnyen száll arcunkra a mosoly, ha mindennap készek vagyunk valami újat megtanulni... boldognak nevezhetjük magunkat. Ha könnyen száll arcunkra a mosoly, ha mindennap készek vagyunk valami újat megtanulni... boldognak nevezhetjük magunkat. Az emberről Szellemi kalandtúra kvízió Álmodni jó Miénk itt a tér... fotó: Oravecz

Részletesebben

MEGELÉGEDETTSÉG. Drágakövek Abdu l-bahá szavaiból

MEGELÉGEDETTSÉG. Drágakövek Abdu l-bahá szavaiból MEGELÉGEDETTSÉG Drágakövek Abdu l-bahá szavaiból Fordította: Kerekes Mariann Lektorálta: Mannó Judit A fordítás alapja: CONTENTMENT Bahá í Publishing Trust; London, 1996 Magyarországi Bahá í Közösség Országos

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Van egy. Géber László

Van egy. Géber László Géber László Van egy Van egy különleges jógagyakorlat, a beszédszünet. Néhány órától egykét napig tarthat, és jelentős idegenergia felhalmozódásával jár. Az utóbbi időben gyakran próbálom alkalmazni, illetve

Részletesebben

A titokzatos emberi tényezõ határai

A titokzatos emberi tényezõ határai KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL SZABÓ GÁBOR A titokzatos emberi tényezõ határai (Barcsi Tamás: Az ember méltósága. Attraktor kiadó, Máriabesnyõ Gödöllõ 2005) A magyar etikai-antropológiai szakirodalom régóta

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

CSABA GYÖRGY BIOLOGIKON

CSABA GYÖRGY BIOLOGIKON CSABA GYÖRGY BIOLOGIKON Csaba György BIOLOGIKON A biológiai és társadalmi lét ütközésének problémái az ezredfordulón Az e-könyv alapja a 2009-ben megjelent kiadás (ISBN 978 963 9879 37 9) Prof. dr. Csaba

Részletesebben