A Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése"

Átírás

1 A Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése és 1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása intézkedések hatékonyságjavítását célzó értékelő tanulmány Kutatási zárójelentés Készítette a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézete Témavezető Raffay Zoltán Készítették Bakucz Márta Erdős Katalin Mezei Cecília Raffay Zoltán Térkép (11. ábra): Fonyódi Valéria Pécs, december 12.

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 Ábrák jegyzéke 3 Táblázatok jegyzéke 4 Vezetői összefoglaló 5 A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia és a pályázati kiírások közti koherencia 7 Az egyes régiók turizmusfejlesztési stratégiái, illetve a támogatott projektek közti koherencia 9 A támogatott projektek társadalmi-gazdasági hatásainak értékelése 20 A turizmus pozíciói Magyarországon 21 A vizsgált projektek valószínűsíthető hatásai a támogatott projektek típusa alapján 22 A vizsgált projektek számszerűsíthető hatásai a támogatott projektek legfrissebb előrehaladási jelentésében szereplő indikátorok alapján 23 Javaslatok, ötletek az EMIR továbbfejlesztésével kapcsolatban 41 A sikeres és sikertelen pályázatok értékelése területi megoszlás szempontjából 41 A pályázati rendszer módosítására javítására tett javaslatok 46 A pályázati kiírásokkal kapcsolatos megjegyzések 46 A támogatott szervezetekkel készített interjúk és a regionális fejlesztési ügynökségek kérdőíves megkeresésének tapasztalatai, javaslatok A támogatott szervezetekkel készített interjúk összefoglalása 53 A Regionális Fejlesztési Ügynökségek kérdőíves megkeresésére adott válaszok összefoglalása Melléklet - Egy komplex hatását tekintve példamutató projekt: a gyöngyösi Orczy kastély és kert rekonstrukciója

3 Ábrák jegyzéke 1. ábra: A támogatott projektek megoszlása a Dél-alföldi régióban, % ábra: A támogatott projektek megoszlása a Dél-dunántúli régióban, % ábra: A dél-dunántúli kistérségek turisztikai kategorizálási térképe a klaszteranalízis eredményei alapján (1. változat) ábra: A dél-dunántúli kistérségek turisztikai kategorizálási térképe a klaszteranalízis eredményei alapján (2. változat) ábra: A támogatott projektek megoszlása az Észak-alföldi régióban, % ábra: A támogatott projektek megoszlása az Észak-magyarországi régióban, % ábra: A támogatott projektek megoszlása a Közép-dunántúli régióban, % ábra: A támogatott projektek megoszlása a Közép-magyarországi régióban, % ábra: A támogatott projektek megoszlása a Nyugat-dunántúli régióban, % ábra: A ROP 1.1. és 1.2 intézkedéseken belül támogatott projektek megoszlása Magyarországon ábra: A meginterjúvolt szervezetek elhelyezkedése a projekt megvalósításának helyszíne szerint 51 3

4 Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A sikeres pályázatok száma a megvalósulás tervezett helye szerint régiónként és intézkedésenként, db 9 2. táblázat: A turizmus gazdasági jelentősége Magyarországon, táblázat: Munkahelyteremtésre vonatkozó adatok az első intézkedés esetében táblázat: Munkahelyteremtésre vonatkozó adatok a négy leghátrányosabb helyzetű régióban az első intézkedés vonatkozásában táblázat: Munkahelyteremtésre vonatkozó adatok a második intézkedés esetében táblázat: Munkahelyteremtésre vonatkozó adatok a négy leghátrányosabb helyzetű régióban a második intézkedés vonatkozásában táblázat: Támogatott turisztikai vonzerők éves látogatóinak száma az első intézkedés vonatkozásában táblázat: Támogatott turisztikai vonzerők éves látogatóinak száma a második intézkedés vonatkozásában táblázat: Az évente eltöltött regisztrált vendégéjszakák száma a második intézkedés vonatkozásában táblázat: Eredményindikátor adatokat tartalmazó projektek az első intézkedés vonatkozásában táblázat: Eredményindikátor adatokat tartalmazó projektek a második intézkedés vonatkozásában táblázat: A benyújtott pályázatok összesítő adatai intézkedésenként táblázat: A nyertes pályázatok összesítő adatai intézkedésenként táblázat: 100 Ft támogatásra jutó fejlesztés régiónként, intézkedésenként, forint táblázat: Egy projektre jutó átlagos támogatás régiónként, intézkedésenként, millió forint táblázat: Átlagos beruházási nagyság régiónként, intézkedésenként, millió forint táblázat: A nyertes pályázatok minimum és maximum értékei táblázat: Az egyes régiók részesedése a turisztikai fejlesztési támogatásokból, intézkedésenként, % táblázat: Az egyes régiók részesedése a ROP-ból finanszírozott turisztikai fejlesztésekből, intézkedésenként, % táblázat: A beérkezett pályázatok száma a megvalósulás tervezett helye szerinti régiónként, intézkedésenként, db táblázat: A sikeres pályázatok száma a megvalósulás tervezett helye szerinti régiónként, intézkedésenként, db táblázat: A sikeres pályázatok aránya az összes benyújtott pályázaton belül, régiónként, intézkedésenként, % táblázat: Változások a pályázati kiírások pontrendszerében 49 4

5 Vezetői összefoglaló A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézete (a továbbiakban: Megbízott) azt a feladatot kapta az Országos Területfejlesztési Hivatal keretében működő Regionális Fejlesztés Operatív Program és INTERREG Közösségi Kezdeményezés Irányító Hatóságától (a továbbiakban: Megbízó), hogy tanulmány keretében értékelje a turisztikai vonzerő fejlesztések rövid- és hosszú távú hatásmechanizmusát, várható közvetlen és közvetett társadalmi-gazdasági, környezeti, foglalkoztatási és az esélyegyenlőségre gyakorolt hatásait, valamint írja le következtetéseit és tegyen javaslatokat a pályázati rendszer fejlesztése érdekében. A tanulmány célja a ROP 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése és 1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása intézkedések keretében megvalósuló projektek társadalmi-gazdasági életre, a környezet minőségére és az esélyegyenlőségre gyakorolt hatásai mechanizmusának feltárása, a hatások számbavétele, az indikátorrendszer javításának és a szinergiahatások érvényesülésének elősegítése, valamint a közötti regionális operatív program tervezésének elősegítése. Munkánk során a következő adatokkal, illetve módszerekkel dolgoztunk: A GKI Gazdaságkutató Rt. által októberében készített, A turizmus makrogazdasági szerepe című tanulmány; A kutatás időpontjában rendelkezésre álló turizmusfejlesztési stratégiák: o A Magyar Turisztikai Hivatal által augusztusában készített Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS); o A kilenc idegenforgalmi régiónak a év első felében készült turizmusfejlesztési stratégiája; A ROP Irányító Hatóság által számunkra rendelkezésre bocsátott adatok: o az Egységes Monitoring Információ Rendszer (EMIR) adatbázisából származó adatok; o az egyes pályázatok pályázati adatlapjai; A pályázati felhívások; A Programkiegészítő Dokumentum; Kiválasztott projektek gesztoraival készült interjúk; A regionális fejlesztési ügynökségek kérdőíves megkérdezéséből kapott információk; Az Itthon otthon van. Turizmus Magyarországon 2005-ben című, a Magyar Turizmus Rt. által kiadott anyag. A VÁTI területi kirendeltségei sajnos nem reagáltak en történő megkeresésünkre, így az ő véleményük, a pályázati rendszerrel kapcsolatos javítási javaslataik nem szerepelnek az anyagban. Problémát okozott az adatok hozzáférhetőségének nehézkessége: az EMIR adatbázis használatára feljogosító jelszó hiányában a kutatói team kénytelen volt minden egyes esetben a ROP IH vagy a VÁTI segítségét kérni. A később hasonló kutatások során szerencsés lenne egy teljes körű (vagy legalábbis a vonatkozó projektekre érvényes) hozzáférést biztosítani a kutatóknak. Az EMIR-ből letöltött adatok ugyan teljesen frissek, e tanulmány írását megelőzően négy nappal kerültek beszerzésre, azonban meglehetősen hiányosak, így a hatásmechanizmusok értékelésének számszerűsíthető része igen nehezen megoldható feladatnak bizonyult. 5

6 Mindezek figyelembe vételével a tanulmány az alábbi szerkezetben készült: röviden bemutatjuk a turizmus szektor jelentőségét a magyar gazdaságban; megvizsgáljuk a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia és a pályázati kiírás közötti koherenciát, illetve azt, hogy a végül is támogatott projektek mennyire esnek egybe az egyes régiók turizmusfejlesztési stratégiájában leírt prioritásokkal; regionális elemzéseket készítünk a rendelkezésünkre álló projektadatokból; az EMIR rendszerből kapott adatok alapján megvizsgáljuk a pályázatok eddigi számszerűsíthető eredményeit, összevetjük ezeket a pályázati kiírásban szereplő számszerűsített célokkal és értékeljük a célok megvalósulását, illetve azok esetleges meg nem valósulása esetén ennek vélhető okait; kielemezzük a regionális fejlesztési ügynökségektől visszakapott kitöltött kérdőívek, illetve a kiválasztott projektek gesztoraival folytatott mélyinterjúk tapasztalatait különös tekintettel a pályázati rendszer tökéletesítésére. Az évközi jelentés célja a kutatás eddigi eredményeinek bemutatása. A Megbízó részéről részünkre megküldött írásbeli vélemény, illetve a szóbeli megbeszéléseken és konzultációkon elhangzott kritikák, észrevételek figyelembe vételével dolgozza ki a Megbízott a kutatás zárójelentését. 6

7 A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia és a pályázati kiírások közti koherencia A Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése és 1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása intézkedések hatékonyságjavítását célzó értékelő tanulmányunkban fontosnak tartjuk, hogy abból induljunk ki, amit az OIB felkérésére a Magyar Turisztikai Hivatal közötti időszakra a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában (NTS) megfogalmazott. A 2004-ben a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal, Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság kiírásában az 1.1 kategóriában a pályázati lehetőséget elsősorban a hagyományokon, ember alkotta vonzerőkön alapuló attrakciók kapták meg. A általunk vizsgált 11 mintaprojektből 7 (a Pannonhalmi Főapátság fejlesztése, a balatonfüredi reformkori városközpont felvirágoztatása, Pécs világörökségi központ kialakítása, a zászlóshajó projektnek tekinthető Gyula belváros rehabilitációja, a gyöngyösi Orczy kastély és kert felújítása, a gyulavári Wenckheim-Almássy kastély megmentése és turisztikai célú fejlesztése, a szegedi Móra Ferenc Múzeum látogatóbarát fejlesztése) sorolható ebbe a kategóriába, amelyek, mint világörökségi helyszínek, kastélyok-várak, történelmi jelentőségű városközpontok Magyarország sokszínű egyediségét adó építészeti értékeinket képviselik. Mindezek fejlesztése emeli a potenciálisan nemzetközi vonzerővel rendelkező attrakciók számát, bár területi elhelyezkedésük (az ország keleti vagy nyugati régióiban) eleve korlátot jelent a közlekedési infrastruktúrából adódóan. A nagyobb távolság leküzdése a magyarországi autóutakon a legtöbb nyugati vendégérkezést eredményező osztrákok és németek, és a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján, a hazai gazdaság számára előnyös, feltehetően a legmagasabb fajlagos költést felmutató német, brit és osztrák turisták számára jelent akadályt (Turizmus Magyarországon 2006, KSH Az NTS-ben kiemelt, természeti adottságokon alapuló attrakciókhoz soroljuk a mintaprojektek közül a nemzeti parkok (hortobágyi, őrségi) látogatóbarát fejlesztését. Ezek a jelentős természeti értékekkel rendelkező látványosságok elsősorban a belföldi turisták és diákcsoportok számára biztosítanak ökoturisztikai lehetőséget. Az NTS ugyancsak a természeti adottságokon alapuló attrakciók között kiemeli a kerékpáros turizmus jelentőségét. Ez olyan turisztikai termék, amelynek fejlesztésére Európa számos régiója, így Magyarország is, kiváló terepet kínál. Az NTS megemlíti, hogy a Duna-menti Bécs Budapest kerékpár útvonal szakaszosan van készen. Ennek egy újabb szakaszát jelentette a Halászi Község Önkormányzata által megpályázott Duna-menti kerékpárút III. ütem 4. szakaszának fejlesztése. Közismert, hogy a kerékpárút építése igen költséges, mint az említett projekt pályázatának vizsgálatánál is kiderült, valamint összefüggő hálózat is nehezen alakítható ki. Az NTS megállapítása szerint a külföldi kerékpáros turisták inkább a színvonalasan kiépített osztrák, szlovák kerékpárutakat veszik igénybe, ahol a megfelelő kerékpáros szolgáltatások (szerviz, közvetlen szállás) is biztosítottak. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a Turisztikai attrakciófejlesztés irányuló felhívás már kiemelt figyelmet fordít erre: a kerékpáros turizmus kiszolgáló létesítményeinek fejlesztése, pihenőhelyek, szerviz pontok, fedett, zárható tárolók létesítése kötelező eleme a jövőbeli kerékpáros fejlesztéseknek. Jelentőségüket mutatja, hogy mértékük a kerékpáros projektelemek költségvetésének minimum 30 százaléka kell, hogy legyen. Meglátásunk szerint, az 1.2 Turisztikai fogadóképesség javítását célzó pályázati kiírások szintén nagymértékben támaszkodnak az NTS által körvonalazott irányelvekre. A turistafogadás feltételeit elsősorban az elérhetőség (közlekedési lehetőségek), valamint a turisták komfortérzetét javító szolgáltatások (turisztikai információszolgáltatás, turisták szempontjából ki- 7

8 emelt közszolgáltatások) helyzete határozza meg. Ez utóbbi kategória meghatározó eleme a vendéglátás és a szálláshelykínálat. A KSH előzetes adatai alapján megállapíthatjuk, ban a középkategóriájú 3 csillagos és a kiemelt minőségű 4 csillagos szállodák könyvelhették el a legtöbb vendégéjszakát ( , illetve ). Ebből is látható, hogy a turisztikai piac valós igényeinek figyelembe vételével és tudatos tervezéssel ezt a két kategóriát megcélozva hirdette meg 2004-ben a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága az elsősorban szálláshelybővítésre, korszerűsítésre szóló 1.2 pályázatokat az ország szálláshely-kínálatát jellemző koncentráció és a területi egyenlőtlenségek csökkentésére. A pályázatok elbírálása során a hangsúlyokat az egyes régiók adottságai és igényei szerint helyezték magasabb kategóriájú szállást biztosító zöldmezős beruházásokra (pl.: Szalajka-liget Turisztikai Centrum, Szilvásvárad), vagy a már meglevő létesítmények bővítésére, korszerűsítésére, elsősorban az egészségturisztikai szegmensben (pl.: St. Martin Panzió, Hévíz, apartmanház bővítés, Csokonyavisonta). Ez utóbbiak létjogosultságát alátámasztja az az üdülési csekkek elterjedésével gerjesztett és jelentősen megnövekedett belföldi turisztikai igény, amelynek jelentős százaléka a gyógy- és wellness-szállók és szolgáltatások iránt nyilvánul meg. Ráadásul ez a megnövekedett kereslet nem a hagyományos július-augusztusi nyári fürdőszezonra szorítkozik, hanem kiterjed szinte bármely szezonra, évszakra (részben, köszönhetően az egyre nagyobb számban előforduló államilag és a munkáltatók által is engedélyezett hosszú hétvégéknek). A szálláslétesítés mellett elmondhatjuk, hogy a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia által előirányzott turisztikai vonzerők, komplex turisztikai termékcsomagok (aktív- és ökoturizmus vadászturizmus, kerékpáros turizmus, ifjúsági turizmus, örökségi- és kulturális turizmus, a hivatásturizmus különböző formái, mint például a kongresszusi-, üzleti-, az incentív és a kiállítási turizmus, illetve a bor- és gasztronómia turizmus) létesítésére és fejlesztésére adtak lehetőséget a 2004-ben közzétett ROP-os pályázatok, amelyek kiírásánál messzemenően figyelembe vették a régiók már meglevő turisztikai kínálatát és az irántuk megnyilvánuló keresletet. Ezek részletesebb elemzésére a következő fejezetben vállalkozunk. 8

9 Az egyes régiók turizmusfejlesztési stratégiái, illetve a támogatott projektek közti koherencia Az összes régióra (a hagyományos NUTS 2-es tervezési-statisztikaiakra és a két turisztikai régióra, azaz a Balatonra és a Tisza-tóra is) készült turizmusfejlesztési stratégia az elmúlt évben. Ezeknek a megállapításait, a kijelölt fejlesztési irányokat vetjük össze a következő fejezetben a támogatott projektek típusaival, hogy megvizsgáljuk a stratégiakészítők által kitűzött célok (fejlesztési területek) és a ténylegesen támogatott projektek közötti konzisztenciát. Két előzetes megjegyzést kell tennünk a fejezettel kapcsolatban: Mivel az EMIR adatbázisból rendelkezésünkre bocsátott adatok a hét tervezésistatisztikai régió szerinti bontásban tartalmazták az adatokat, az alábbi vizsgálatot is a hét régió (Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld) szerint végeztük el. A támogatott projektek régiónkénti száma (minimum 13, illetve maximum 32, lásd 1. táblázat) miatt óhatatlanul lehetnek torzítások az összevetésben. Elképzelhető, hogy egy stratégiailag fontosnak tartott területre beérkező pályázatok esetlegesen gyengébb színvonala miatt nem kapta meg a terület a stratégiában kifejtett fontosságát tükröző támogatást, mint ahogyan az is lehetséges, hogy egyszerűen nem érkezett be az adott területen támogatásra pályázat. 1. táblázat A sikeres pályázatok száma a megvalósulás tervezett helye szerint régiónként és intézkedésenként, db Dél- Dél- Észak- Észak-Magyarország Dunántúl gyarország Dunántúl Közép- Közép-Ma- Nyugat- Alföld Dunántúl Alföld Összesen Σ Forrás: EMIR alapján saját számítás Az alábbiakban röviden megvizsgáljuk, hogy egyes régiók turizmusfejlesztésének stratégiai célkitűzései mennyire köszönnek vissza a támogatott projektek típus szerinti megoszlásában. Terjedelmi okok miatt az egyes stratégiákban felsorolt célkitűzéseket szerkesztett, rövidített változatban közöljük. Dél-Alföld A Dél-Alföld regionális turizmusfejlesztési stratégiája (készítette: EuroSpa Hungary Kft., március) az alábbi irányvonalak mentén képzeli el a Dél-Alföld régió idegenforgalmának fejlesztését: 1. Termék- és vonzerőfejlesztés: régióspecifikus turisztikai imázs megteremtése, a régióra jellemző termékek minőségi fejlesztése, védjegy- és minőségbiztosítási rendszerek bevezetése; komplex turisztikai termék- és programcsomagok kínálatának bővítése; a színvonalas szolgáltatási háttér és a változatos, komplex programkínálat feltételeinek biztosítása; a nemzetközi trendekhez illeszkedő lehetőségek hatékony kihasználása. 9

10 2. Egészségturizmus: jól pozícionált gyógyhelyek és wellnessközpontok kialakítása: néhány nagy fürdő nemzetközi szintre hozása, helyi és térségi jelentőségű fürdők minőségének javítása, felzárkóztatása; az egészségturizmushoz kapcsolódó speciális szálláslehetőségek minőségi fejlesztése, piaci indokoltság esetén további létesítmények építése; az egészségturizmus és az egészségügy szolgáltatóinak hatékony szakmai együttműködése; balneológiai kutatóközpont létrehozása. 3. Konferenciaturizmus: nagy befogadóképességű konferencia központok építése kiemelt turisztikai desztinációkban; ennek megfelelő üzleti profilú szálláskapacitás építése. 4. Kulturális- és örökségturizmus nemzeti parkok turisztikai fenntartható hasznosítása, látogathatóvá tétele; lovas turizmus és falusi turizmus ökoturizmus irányában történő fejlesztése (benne minőségi szálláshelyek kialakítása); aktív-sportturizmus kínálatának bővítése; gasztronómia és borturizmus jellegzetes, minőségi fejlesztése; nagy- és kisrendezvények támogatása; kulturális, épített örökségek turisztikai hasznosítása és védelme. Ezen túl megfogalmazza a stratégia a közvetlen szolgáltatásfejlesztés címszó alatt a garantált minőségű, színvonalas és karakteres kiegészítő szolgáltatások, kiemelten a szállások kínálatának fejlesztését. A támogatott projektek megoszlása a régióban következőképpen mutat (1. ábra): 1. ábra A támogatott projektek megoszlása a Dél-alföldi régióban, % 4% 4% 4% Szálláshelyfejlesztés 4% 4% 9% 13% 58% Városmegújítás Múzeumfejlesztés Ökoturizmus Lovasturizmus Kerékpáros turizmus Horgászturizmus Vízi turizmus Forrás: EMIR alapján saját számítás A szálláshelyek kínálatának bővítése kapta e régióban a legnagyobb hangsúlyt, a Kulturális, épített örökségek turisztikai hasznosítása és védelme prioritás is komoly támogatást élvez a Dél-Alföldön (városmegújítási projektek, illetve múzeumfejlesztés); vannak kezdeményezé- 10

11 sek, amelyek egybevágnak az Aktív-sportturizmus kínálatának bővítése prioritással (lovaskerékpáros-, vízi- és horgászturizmus), ugyanakkor a stratégiában hangsúlyosan kiemelt egészség- illetve konferenciaturizmus területén egyetlen projekt sem részesülhetett támogatásban, mert erre az NFT 1 nem is adott lehetőséget. Dél-Dunántúl 1 A régió az alábbiakban látja idegenforgalmának legfontosabb fejlesztési irányait (A Dél- Dunántúli Turisztikai Régió turizmusfejlesztési stratégiája, 2006): 1. Gyógy-, termál és wellnessturizmus Pécsi élményfürdő fejlesztési projekt; Az abaligeti gyógybarlang adottságaira építő gyógyszálló építése; Sikondai Élményfürdő beruházás; Szigetvári Gyógyfürdő fejlesztése; A kaposvári Városi Fürdőben élménymedence építése; A barcsi Városi Termál Strandfürdő fejlesztése; Gunaras- Gyógy- és Strandfürdő; Nagyatádi Termál és Gyógyfürdő korszerűsítése; Csokonyavisonta, Sellye, Tamási fürdőinek korszerűsítése. 2. Vidéki turizmus: falusi turizmus; vidéki aktív turizmus (lovas, kerékpáros, horgász); bor- és gasztronómiai turizmus. 3. Kulturális, konferencia és rendezvény turizmus; MICE Regionális szinten a turisztikai rendezvénypályázat fenntartása, erősítése pécsi fejlesztésű pólusprogram keretében tervezett kulturális ipari beruházások és a turizmus fejlesztések összehangolása; Az EKF 2010 fejlesztések tervezése, megalapozása során turizmusra gyakorolt előzetes hatások vizsgálata. 4. Ökoturizmus A Dráva-medence ökoturisztikai fejlesztése és a Mecsek Gyöngyei projekt; A gyalogos túrázási lehetőségek népszerűsítésére (Prospektusok, internetes reklám, tematikus térképek stb.) készítendő marketing eszközök megvalósítása; A létrejövő regionális turisztikai desztináció menedzsment szervezetben ökoturizmusra szakosodott termékmenedzser kijelölése, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Park és a Regionális Idegenforgalmi Bizottság által ökoturisztikai munkacsoport felállítása; Koncepció készítése a horvát-magyar határon átnyúló ökoturisztikai lehetőségekről. A támogatott projektek az összes régió közül itt mozognak a legszűkebb skálán, mindössze négy terület projektjei kaptak támogatást (2. ábra): 1 Többek között azért is foglalkoztunk ezzel a régióval a többinél részletesebben, mert a régióközpont Pécs es Európa Kulturális Fővárosa címe révén megvalósuló programsorozat az elkövetkező évek egyik legnagyobb kulturális eseménye, ráadásul ha 36 milliárdot fordítunk az 5 nagyprojektbe, akkor kínos lenne megfelelő mennyiségű és minőségű szálláshelykínálat miatt a város (és Magyarország) nemzetközi hírnévét gyengíteni. További ok, hogy a Megbízott csapata pécsi kötődésű kutatókból áll, akiknek a helyismerete érthetően nagyobb a Dél-Dunántúlon, mint a másik hat (vagy nyolc) magyarországi régióban. 11

12 2. ábra A támogatott projektek megoszlása a Dél-dunántúli régióban, % 23% 5% Szálláshelyfejlesztés Kulturális turizmus 5% 67% Ökoturizmus Vízi turizmus Forrás: EMIR alapján saját számítás Örvendetes az ökoturisztikai projektek magas aránya a támogatott projektek között, és visszaköszön a stratégiában megfogalmazott kulturális turizmus és az aktív turizmus is (a vízi turizmus támogatása révén). A kétharmados arányban részesedő szálláshely-fejlesztések jelentős része gyógy- és termálfürdőknek otthont adó településeken (Csokonyavisonta, Dombóvár-Gunaras), illetve falusi településeken hasznosul, így összességében a támogatott projekteknek a kitűzött stratégiai célokkal való összhangja jónak mondható. A lovas- és kerékpáros, illetve a bor- és gasztronómiai turizmus viszont egyáltalán nem szerepel a támogatott projektek között. Itt elsősorban az NTS egyik fő célkitűzésére kell gondolnunk, ami a területi aránytalanságok csökkentésére, felszámolására irányul. Ezt szeretnénk alátámasztani a as KSH turisztikai adatok felhasználásával készített klaszteranalízis eredményeivel, amelyet az alábbi térképek mutatnak be (3. és 4. ábra). 3. ábra A dél-dunántúli kistérségek turisztikai kategorizálási térképe a klaszteranalízis eredményei alapján (1. változat) Forrás: Bakucz Márta szerkesztése (Alkalmazott változók: a szálláskihasználtságra vonatkozó éves átlagok aggregált adatai, a rendelkezésre álló, ezer lakosra jutó szálláshely kapacitás, az egy főre eső vendégéjszaka átlaga.),

13 4. ábra A dél-dunántúli kistérségek turisztikai kategorizálási térképe a klaszteranalízis eredményei alapján (2. változat) Forrás: Bakucz Márta szerkesztése (Alkalmazott változók: a vendégérkezésekre vonatkozó éves átlagok aggregált adatai, a rendelkezésre álló, ezer lakosra jutó szálláshely kapacitás, az egy főre eső vendégéjszaka átlaga), Az elemzés alapján készített térkép első változata azt mutatja, hogy a Balaton déli partján fekvő három kistérség mellett két másik kistérség a lengyeltóti és a siklósi (az utóbbihoz tartozik Harkány, Villány is) turisztikai teljesítménye kiemelkedik az átlagból, köszönhetően fejlettebb turisztikai infrastruktúrájuknak (szálláshely száma/1000 lakos). Ez a tényező a régió legnagyobb városa (a belföldi turisták által 10. leglátogatottabb 2 ), Pécs esetében alacsonyabb értéket mutatott az elvártnál, ezért vonhattuk le azt a következtetést, hogy a város idegenforgalmi teljesítményét nagymértékben fokozhatná a rendelkezésre álló szálláshely kapacitás mennyiségi és minőségi emelése (2007-ig ez volt az egyetlen olyan vidéki nagyváros, ahol nem volt négy csillagos hotel). Egy pécsi mikrovállalkozás 2005-ben beadott sikeres pályázata eredményeként ma már működik Pécs belvárosában az első 4 csillagos szálloda. A vendégkörében elsősorban hivatásturizmusra építő kisvállalkozás áprilisi nyitása óta sikeresen növelte vendégágy kihasználtságát (május:13.34%, június:19,55%, július:31,67%), és az őszi időszakra vonatkozó előfoglalások (23,64% szeptemberben, 18,48% októberben) is azt jelzik, hogy a projekt sikeres felfutási időszakot ígér (a őszi vendégforgalmi adatok erre utalnak). Ezt támasztják alá a KSH 2006-ra vonatkozó adatai is, mely szerint a Dél-Dunántúlon Pécs érte el a legmagasabb vendégéjszaka számot ( ), megelőzve ezzel a már említett, Harkányt és Villányt is magába foglaló, hagyományosan turisztikai jelentőségű siklósi kistérséget ( ). A klaszteranalízis második változatának eredménye arra mutat rá Pécs esetében, hogy itt kiemelkedő súlya van a három vizsgált változó közül a vendégérkezések számának. A városba érkező látogatók többsége azonban még az emelkedő tendencia ellenére is csak egy napot tölt el, vagy esetleg egy-két éjszakára vesz kereskedelmi szálláshelyet igénybe. A turizmusból eredő bevételek emelkedésére akkor lehetne biztosan számítani, ha az egy főre eső vendégéj- 2 KSH előzetes adatok,

14 szakák számát jelentősen sikerülne megnövelni. Ha a 2010-es EKF rendezvényekre gondolunk, akkor egyértelmű, hogy a kulturális- és örökségturizmusra építő városnak nagy szüksége van a magasabb minőséget nyújtó, megnövekedett szálláskapacitásra. Ezt segítheti elő a 2007 októberében megjelenő új szálláskapacitás bővítését célzó dél-dunántúli operatív program pályázat is. Észak-Alföld Az Észak-Alföld turizmusfejlesztési stratégiáját a Szolnoki Főiskola szakértői készítették el áprilisában, és az alábbiakban fogalmazták meg a régió idegenforgalma fejlesztésének kívánatos irányait: 1. Vonzerő-és attrakciófejlesztés: gyógy- és wellness turizmus (egészségturizmus); üzleti és konferenciaturizmus; tiszai- (vízi) turizmus; örökségturizmus; öko- és falusi turizmus; golfturizmus. 2. Fogadási feltételek javítása, szolgáltatásfejlesztés szálláshelyek kínálatának bővítése; vendéglátás mennyiségi és minőségi feltételeinek javítása; közlekedési helyzet és elérhetőség javítása; turistabarát környezet kialakítása. 3. Régiós turisztikai marketing tevékenység fejlesztése kommunikációs stratégia kidolgozása; régiómarketing eszközök fejlesztése; turisztikai információs szolgáltatások fejlesztése; turisztikai márkaképzés támogatása; turisztikai háttérkutatások. 4. Szervezeti és működési feltételek javítása humán erőforrások fejlesztése; információs és telekommunikációs rendszerek fejlesztése; turisztikai szervezetek és hálózatok fejlesztése, létrehozása; határos régiókkal való turisztikai hálózati rendszer kialakítása; interdiszciplináris területek, innováció támogatása. A támogatást elnyert projektek típusonként megoszlása az alábbi képet mutatja az Északalföldi régióban (5. ábra): A régióban Fogadási feltételek javítása, szolgáltatásfejlesztés célkitűzés a szálláshelyfejlesztéseken keresztül valósul meg, a szálláshely-fejlesztések egy része a gyógy- és wellness turizmust célkitűzéseinek megvalósulását is támogatja, az ökoturizmus fejlesztése ugyancsak hangsúlyosan jelenik meg a támogatásokban, ugyanakkor a vízi turizmus és az üzleti és konferenciaturizmus alig (ez utóbbi kizárólag az egyik szálláshelyen keresztül) szerepel a támogatott ötletek között. A támogatott projektek arányát tekintve a kerékpáros turizmus ugyanakkor a régióban a harmadik legtámogatottabb terület volt, annak ellenére, hogy kiemelten nem szerepel a prioritások közt, csak a sorok között, miszerint Az aktív turizmuson belül a vízi turizmus mellett a régióban jelentős lehet a kerékpáros turizmus is. 14

15 5. ábra A támogatott projektek megoszlása az Észak-alföldi régióban, % 4% 4% Szálláshelyfejlesztés 17% Múzeumfejlesztés 49% Ökoturizmus Kerékpáros turizmus Horgászturizmus 22% Vízi turizmus 4% Forrás: EMIR alapján saját számítás Észak-Magyarország A régió turizmusfejlesztési stratégiája 2006 márciusában készült el, készítette az RMC Regio- Kft., Miskolc. Az alábbiakban látja a stratégiakészítő a régió ide- nális Marketing Centrum genforgalmának leginkább fejlesztendő területeit: 1. Vonzerőfejlesztés és régió-specifikus komplex termékek kialakítása: ökoturizmus; vízi és vízparti aktív turizmus; regionális vonzerővel rendelkező, egyedi kínálati elemek fejlesztése (egészségtu- kerékpáros turizmus, régió-specifikus rizmus, falusi turizmus, konferenciaturizmus, rendezvények); kínálatot színesítő egyéb vonzerők fejlesztése (vadászturizmus, épített örökség turisztikai hasznosítása, gasztroturizmus, lovasturizmus). 2. A turistafogadás feltételeinek fenntartható fejlesztése: közlekedési infrastruktúra fejlesztése (kikötőhálózat fejlesztése, vízi útvonalak kije- javítása, régión lölése és fenntartása, turisztikai attrakciók megközelíthetőségének belüli közúthálózat fejlesztése, tiszai átkelőhelyek fejlesztése, a tömegközlekedés feltételeinek javítása stb.); szálláshelyek fejlesztése (minőségi szálláshelyek fejlesztése, korszerűsítése és kapacitásának növelése, kempingek és nomád szálláshelyek fejlesztése, falusi szálláshe- lyek minőségi fejlesztése, kereskedelmi szálláshelyek arányának növelése); vendéglátás kínálatának fejlesztése és színvonalának emelése; környezeti állapot tudatos fejlesztése ( ); humán erőforrás feltételek javítása ( ); marketing ( ). 3. A turizmus szervezeti és működési feltételeinek biztosítása: szervezetek és együttműködési hálózatok fejlesztése ( ); információs rendszerek, telekommunikáció fejlesztése ( ). A felsorolás véleményünk szerint gyakorlatilag a teljes társadalmi-gazdasági élet szinte minden elképzelhető és támogatható fejleszthető területét érinti, ráadásul helyenként nem is igazán értelmezhető a megfogalmazás kérdéses például, hogy mit takar a kereskedelmi szál- 15

16 láshelyek arányának növelése, így gyakorlatilag lehetetlen a stratégiának a végül is támogatást elnyert projektek típusaival való koherenciáját vizsgálni (6. ábra). 6. ábra A támogatott projektek megoszlása az Észak-magyarországi régióban, % 3% 6% 9% 3% 6% 3% Szálláshelyfejlesztés Városmegújítás Kulturális turizmus Ökoturizmus Kerékpáros turizmus Vízi turizmus 70% Fürdőturizmus Forrás: EMIR alapján saját számítás A szálláshely-fejlesztések mellett a támogatott projektek közt az átlagnál kicsit talán konk- rétabban említett ökoturizmus, illetve vízi turizmus is hangsúlyosan szerepel. A támogatott szálláshely-fejlesztési projektek közt találunk egészségturisztikai, konferencia-turizmus, borturizmus és vadászturizmus-fejlesztési elképzelést is. Megjegyzendő még, hogy e régióban támogatták a legtöbb projektet, szám szerint harminckettőt. A magas támogatott projekt számot a KSH előzetes összesítő adatai is igazolják, mivel a régióban eltöltött vendégéjszakák száma 7,4%-al nőtt 2006-ban, ami enyhén növekedő tendenciát mutat a megelőző évhez képest. Itt kiemelünk a régió megvalósult kulturális projektjei közül egyet, amely komplex hatását tekintve mindenképpen példamutató és előre mutató: a gyöngyösi Orczy kastély és kert rekonstrukcióját követően további fejlesztéseket tűzött ki célként a városi önkormányzat, amelyekre további három ütemben kerül majd sor, nyilvánvalóan további pályázati pénzek felhasználásával (lásd 1. sz. melléklet). Közép-Dunántúl A régió Turisztikai Fejlesztési Stratégiája 2006-ban készült el a budapesti illetőségű Inn-side Tanácsadó Kft. Jóvoltából. Az anyag a Közép-Dunántúl turizmusának fejlesztésénél az alábbi három stratégiai célt fogalmazza meg: 1. A turizmus fejleszthetőségét befolyásoló alapvető feltételek biztosítása, felzárkózás turisztikai fogadókészség fejlesztése: turisztikai információs és irányító rendszer regionális fejlesztése; vendégek komfort érzetének fejlesztése; attrakció helyszínek kiegészítő szolgáltatásainak fejlesztése; turizmus fejlődését segítő infrastruktúra fejlesztése; kiránduló központok fejlesztése; rendezvények szervezése- koordináció- marketing; környezet és tájvédelem, tervezés; településkép fejlesztése. 2. Turisztikai attrakciófejlesztés - országos és nemzetközi jelentőségű fejlesztések, nagyprojektek végrehajtása: épített örökségek hasznosítása; 16

17 vízparti területek hasznosítása; nemzeti parkok, natúrparkok, természetvédelmi területek turisztikai bemutatásának, hasznosításának fejlesztése; ipari örökségek kulturális és turisztikai hasznosítása. 3. Horizontális célok megvalósítása: látogató központú szemlélet - szemléletváltás, - kooperációs készség - régiós identitás tudat növelése; turisztikai szolgáltatások minőségének biztosítása, fenntartható fejlesztés; esélyegyenlőség biztosítása az ágazati foglalkoztatás területén; oktatási háttér fejlesztése; együttműködés a vidékfejlesztési célok elérésében, desztináció menedzsment szervezetek közötti együttműködés; ifjúsági turizmus feltételeinek és működési rendszerének fejlesztése; eurorégiós együttműködés fejlesztése. Amint látható, ez a paletta is széles, itt sem könnyű a konzisztencia vizsgálata (7. ábra). 7. ábra A támogatott projektek megoszlása a Közép-dunántúli régióban, % 8% 8% 8% 8% 8% 23% Forrás: EMIR alapján saját számítás 37% Szálláshelyfejlesztés Városmegújítás Múzeumfejlesztés Ökoturizmus Lovasturizmus Vízi turizmus Fürdőturizmus A legkisebb arányban e régióban támogattak szálláshely-fejlesztéseket, és a támogatások típusonként megoszlása is a legarányosabbak közt van. Feltűnően magas a támogatott városmegújítási projektek aránya (Balatonfüred, Esztergom, Székesfehérvár). A múzeumok, ökoturizmus, fürdők fejlesztése egyforma hangsúlyt kap a támogatott projekteket tekintve (annak ellenére, hogy NFT az I-ben elvileg nem volt mód fürdők támogatására). Közép-Magyarország A Budapest-közép-dunavidéki régió turisztikai stratégiája (2006. májusára készítette el a Szemrédi Turisztikai Tanácsadó) az alábbi területek fejlesztésével számol (mivel Budapest nem jogosult támogatásra, csak a régió fennmaradó részére, azaz Pest megyére vonatkozó megállapításokat gyűjtöttük ki): Szervezeti fejlesztés (a régió kistérségeiben létrehozandó, a turisztikai szolgáltatók és egyéb szervezetek együttműködését szervező és irányító, leginkább egyesületi formában működő desztinációs szervezetek létrehozása és fejlesztése); Élményláncok (építve a Kreatív régió imázsára, tematikus útvonalak kiépítése: vízi-, bor- és gasztronómia utak, lovashelyszínek, kastélytúrák, kisvasutak) létrehozása; 17

18 Kerékpár úthálózat fejlesztése (a Duna mentén összefüggő, a gépkocsiforgalomtól elkülönített kerékpárút kiépítése és erre alapozva a régión túlnyúló Dunamenti kerékpár élményút létrehozása, amely kapcsolódhat a Duna-programban megfogalmazott gát- építési és vízvédelmi fejlesztésekhez); Szállodák férőhelyszámának bővítése az élményláncok kiszolgálására (a több napos tar- (látogatóközpontok és tanösvények tózkodás esélyét ígérő vonzerők látogatottságának növelése, a napi kiránduló forgalom közlekedés terhelésének csökkentése, illetve a termékek komplexebbé tétele elsősorban Budapesten kívüli területeken); Védett területek turizmusba való bevonása létrehozása); Humán infrastruktúra fejlesztése (régió önkormányzati és turisztikai menedzsment területén dolgozó munkatársak desztinációs menedzsment és marketing témakörére vonatkozó ismereteinek növelése). A régióban támogatott projektek megoszlását a 8. ábra mutatja be. 8. ábra A támogatott projektek megoszlása a Közép-magyarországi régióban, % 8% 23% 8% 46% Szálláshelyfejlesztés Ökoturizmus Lovasturizmus Kerékpáros turizmus Golfturizmus 15% Forrás: EMIR alapján saját számítás A támogatott célok megoszlása nagymértékű konzisztenciát mutat a megfogalmazott célkitűzésekkel: a szokásos módon komoly támogatást élvező szálláshelyfejlesztések mellett hangsúlyos az ökoturizmus ( Védett területek turizmusba való bevonása ) és a kerékpáros turiz- projekt is a régióban, unikumként pedig egy golftu- mus is, de van támogatott lovasturisztikai risztikai ötlet is támogatást nyert. Nyugat-Dunántúl A Régiófókusz Kht. szakértői csapata készítette el a Nyugat-Dunántúl Turisztikai Régió időszakra érvényes turizmusfejlesztési stratégiáját, 2006-ban. Ebben az alábbi területek szerepelnek mint kiemelt turizmusfejlesztési prioritások: Az egészségturizmus integrált fejlesztése; Az ökoturizmus feltétel- és eszközrendszerének fokozása; Kulturális turizmus fejlesztése; Családbarát regionális desztináció fejlesztése; Ifjúsági turisztikai kínálat bővítése, minőségfejlesztése; Senior turizmus feltételrendszerének fejlesztése; A falusi turizmus minőségfejlesztése; Aktív turizmus: kerékpáros, víziturizmus fejlesztése; Bor és gasztronómia; 18

19 Hivatásturizmus (MICE) fejlesztése. A támogatott projektek a 9. ábrán jelzett területeket érintik. 9. ábra A támogatott projektek megoszlása a Nyugat-dunántúli régióban, % 13% 6% 13% 6% 6% 6% Forrás: EMIR alapján saját számítás 50% Szálláshelyfejlesztés Városmegújítás Múzeumfejlesztés Kulturális turizmus Ökoturizmus Lovasturizmus Kerékpáros turizmus A leghangsúlyosabb e régióban is a szálláshelyfejlesztés (az országos átlag alatti arányban), emellett a kerékpáros- és az ökoturizmus szerepel jelentősebb számú projekttel. A projektek változatossága szembetűnő, a kisszámú (mindössze 16) elnyert támogatás hét különbömeg. ző fejlesztési terület közt oszlik Összefoglalásként megemlíthető, hogy néhány üdítő kivételtől eltekintve a projektek viszonylagos egyhangúsága, a kreativitás hiánya talán a Közreműködő Szervezetek hozzáállásával is összefügghet; a regionális fejlesztési ügynökségek egyesek szerint bizonytalan esetekben a mindent szabad, ami nem tilos, míg a VÁTI a minden tilos, ami nem (leírtan) szabad elvét látszott alkalmazni (lásd a regionális fejlesztési ügynökségektől kapott kérdőívek feldolgozásával foglalkozó fejezetet). A kutatás szűkös határideje erre ugyan nem adott lehetőséget, de szerencsés lenne megtekinteni az elutasított pályázatokat is, hogy volt-e egyáltalán kreatív, innovatív ötlet köztük (például ipari örökség, amely a stratégiai elképzelések közt is csak a Közép-Dunántúlon köszön vissza, vagy a tematikus útvonalak kiépítése, amelyet a Közép-magyarországi régió idegenforgalmi stratégiája is megemlített). Állatkert-fejlesztés például nem volt, holott a rendszer elméletileg lehetőséget adott erre. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy a nemzeti parkok mintájára ezek a fejlesztések is nagyobb támogatási arányban részesüljenek, hiszen az esetek többségében itt is önkormányzati fenntartású intézményekről van szó. 19

20 A támogatott projektek társadalmi-gazdasági hatásainak értékelése Minden turisztikai beruházás a multiplikátor hatáson keresztül tovagyűrűző hatást indít el a gazdasági rendszerben, mivel a kibocsátás és a foglalkoztatottság bővülését eredményezi. E bővülés nagyobb, mint maga az eredeti megrendelés vagy beruházás. A Megbízott feladata a rendelkezésre álló szűkös adatok figyelembe vételével ezeknek a hatásoknak a lehetséges számszerűsítése volt. A munkát több tényező nehezíti: A legtöbb projekt még nem ért véget, így kevés zárójelentésre támaszkodhattunk munkánk során. A legfrissebb előrehaladási jelentések indikátorai jelentették azt az adatbázist, amely alapján a számításokat végeztük. A támogatási szerződésekben szereplő adatokat nem tartottuk relevánsnak, mert szinte minden projekt több némelyik akár öt-hat vagy még több módosításon ment keresztül, amelyek során az eredeti célkitűzések benne a számszerűsíthető projekteredmények, úgymint teremtett munkahelyek száma, szálláshelyfejlesztés esetén új vagy felújított, komfort-növelt szobák száma stb. gyakran jelentősen módosultak. A hatások jelentős része ráadásul csak hosszabb távon jelentkezik. Míg egy szálláshelyfejlesztés már akár rövid távon is jelentős keresletélénkülést eredményezhet, amennyiben egy térség egyébként rendelkezik a turisták fogadására alkalmas vonzerőkkel és szűk keresztmetszetet korában csak a szűkös szálláshely-kapacitás okozott, egy szemléletformáló akció, egy ökoturisztikai bemutatóhely igazi hatásai csak sokkal hosszabb távon, a látogatók környezeti tudatának formálása és a lakosság mind nagyobb hányada részéről környezettudatosabb életmód kialakulása révén mutatkoznak meg. Ezeket a hatásokat számszerűsíteni azonban gyakorlatilag lehetetlen. A turizmus hatásainak egzakt mérésére nincs kidolgozott, kiforrott és egységesen elfogadott módszertan. A kutatói team ezért két megközelítést alkalmazott: A támogatott projektek típusainak vizsgálata, és általános feltevések, hipotézisek megfogalmazása ezek alapján régiónként és Magyarország egészére nézve (meglehetősen szoft és nagymértékben szubjektív megközelítés, amely megállapításainak érvényesülését ráadásul rendkívül sok, előre nem látható vagy kiszámíthatatlan tényező befolyásolja); A GKI Gazdaságkutató Rt. által októberében készült, A turizmus makrogazdasági szerepe című tanulmány, amely konkrét számadatokat tartalmaz a turisztikai beruházások tovagyűrűző, multiplikátor hatásaira vonatkozóan. Ezeket a számokat tekintettük mérvadónak a ROP 1.1. és 1.2. projektek beruházásai által valószínűsíthetően kiváltott hatások számszerűsítése során. Az előző megközelítéssel szemben ez sokkal inkább hard típusú vizsgálat, mindazonáltal ennek az eredményeit sem szabad szentírásként kezelni. Mindezt megelőzően szükségesnek tartottuk egy rövid fejezet beszúrását a turizmus szerepéről a mai magyar gazdaságban. Ennek a fejezetnek az alapja a már említett, A turizmus makrogazdasági szerepe című GKI Gazdaságkutató Rt. tanulmány, illetve a Turizmus Magyarországon 2005 című, Magyar Turizmus Rt. által készített tanulmány legfontosabb megállapításai. 20

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Domjánné Nyizsalovszki Rita 1 -Kovács Gyöngyi 1 - Szűcs Csaba 1 -Dávid Lóránt 2 1 Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL Katona Ilona marketing igazgató Magyar Turizmus Rt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Veszprém, 2005. április 08. Az Észak-alföldi régió kiemelt turisztikai

Részletesebben

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében Balogh László ügyvezető igazgató DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Szeged, 2008 október 7. A Dél-alföldi régió sajátosságai

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014.

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. Kerékpáros Magyarország Szövetség Alapítva: 2008 Tagjai lehetnek: olyan szervezetek,

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft.

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az Észak-Alföldi Operatív Program keretszámai Eredeti OP keret Prioritás OP forrás M EUR Mrd HUF

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei. Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012.

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei. Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012. november A Dél-Dunántúli Operatív Program keretszámai Prioritás OP forrás

Részletesebben

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások » Mártonné Máthé Kinga HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások A HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA AKTUALITÁSAI HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYAR TURIZMUS 2014.MÁJUS Zrt.» 2013. november 13-14.. 13. Szervezet BELFÖLDI

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Előterjesztés a Dél-Dunántúli Regionális Tervezési Bizottság 2010. október 27-i ülésére

Előterjesztés a Dél-Dunántúli Regionális Tervezési Bizottság 2010. október 27-i ülésére 3. napirend Előterjesztés a Dél-Dunántúli Regionális Tervezési Bizottság 2010. október 27-i ülésére Tárgy: Döntés a 2011-13. évi Dél-Dunántúli Akcióterv munkaanyagának véleményezéséről Előterjesztő: Kovács

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

SAJTÓHÁTTÉR. Megjelennek a turisztikai pályázatok

SAJTÓHÁTTÉR. Megjelennek a turisztikai pályázatok SAJTÓHÁTTÉR Megjelennek a turisztikai pályázatok Október 4-től elérhetők a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján a turisztikai termék- és attrakciófejlesztést támogató pályázatok. Ezek segítségével mintegy

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési si Terv turisztikai vonatkozásai, aktualitások. elnökhelyettes

Nemzeti Fejlesztési si Terv turisztikai vonatkozásai, aktualitások. elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési si Terv turisztikai vonatkozásai, aktualitások dr. Kovács Miklós elnökhelyettes Veszprém, 2006. április 07. A vendégéjszakák száma először haladta meg a 19 milliót 25 000 20 000 15

Részletesebben

Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4

Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4 A támogatott turisztikai beruházások helyi és térségi szintű hatékonyságának vizsgálata 1 Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4 Az utóbbi tíz évben a turizmus fejlesztését

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Pályázati figyelő 2011. június

Pályázati figyelő 2011. június 1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Turizmus társadalmigazdasági

Turizmus társadalmigazdasági 1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 9. téma: Turizmuspolitika és területfejlesztés 2 A turizmuspolitika fogalma A turizmus fejlesztésével kapcsolatos távlati célok összessége; A közösség tevékenysége

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Balatoni Turizmus Szakmai Nap

Balatoni Turizmus Szakmai Nap Balatoni Turizmus Szakmai Nap A BATUKI előzményei A Turizmus Tanszék kutatásai Dr Raffay Ágnes Turizmus Intézeti Tanszék 1996 óta működik a Pannon (Veszprémi) Egyetemen Turizmus Intézeti Tanszék Oktatás

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége közgyűlése, Debrecen, 2014. november 13. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Kereskedelmi szálláshelyek

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális

Részletesebben

A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei. 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei. 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály 130 Rekordok és kihívások 125 120 Vendégéjszaka % 115 110 105

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság. Pályázati Felhívás

Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság. Pályázati Felhívás Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság Pályázati Felhívás Turisztikai vonzerők fejlesztése 1/2004/ROP1.1 2004. február A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

Részletesebben

GINOP-1.3.5-15 TIMEA. Gyula, 2015. december 4.

GINOP-1.3.5-15 TIMEA. Gyula, 2015. december 4. GINOP-1.3.5-15 TIMEA Gyula, 2015. december 4. TIMEA oturisztikai oinnovációs omarketing oegyüttműködési oalapprogram Stratégiai célok, prioritások Célrendszer: Innovatív külföldi marketing kommunikáció

Részletesebben

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Budapest turizmusának, szállodai teljesítményének értékelése. Hogyan tovább? A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Dr. Niklai Ákos 2011. május 4. BGF KVIFK Vállalkozásbarát

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben