DEBRECENI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DEBRECENI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR"

Átírás

1 DEBRECENI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Egy beruházási projekt megvalósítása és finanszírozása a KEVIÉP Kft.-nél Belsı konzulens: Dr. Tarnóczi Tibor egyetemi docens Készítette: Szarvas Rita Külsı konzulens: Dede Tibor pénzügyi igazgatóhelyettes Debrecen 2007

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A projektmenedzsment és projektfinanszírozás elméleti áttekintése A projektmenedzsment jelentısége Mit értünk a projekt és annak menedzselése alatt? A projektek típusai A projektek érintettjei A projektfinanszírozás technikájának sajátosságai A projektfinanszírozás, mint új banki szolgáltatásforma A projektfinanszírozás alkalmazási területei A projektek megvalósításának és finanszírozásának menete A Hotel Lycium projektjének ötlete Turizmus Debrecen vonatkozásában A beruházás szükségessége A Hotel Lycium megvalósítása és finanszírozása A PPP-konstrukció A KEVIÉP Kft. bemutatása A vállalat rövid történte A vállalat tevékenységi köre A Hotel Lycium, mint épületkomplexum része A teljesítendı projektcélok rögzítése Elérendı eredmény Határidı Költségkeret A beruházás elıkészítése Mőszaki tervezés Piaci tervezés Finanszírozási terv Üzemeltetési idıszak tervezése

3 4.6. A beruházás megvalósítása A KEVIÉP Kft. által létrehozott projekttársaságok Projektszerzıdések megkötése A beruházás finanszírozása A bank kiválasztása Az OTP Nyrt. által nyújtott hosszú lejáratú hitel jellemzıi A Hotel Lycium projektjének értékelése Összegzés...59 Irodalomjegyzék...61 Melléklet

4 1. Bevezetés Mi lehet közös egy ház felépítésében, egy új termék kifejlesztésében vagy egy integrált vállalatirányítási rendszer kiépítésében? Az, hogy mindegyik összefüggı tevékenységek sorozatából áll, melyek egy kitőzött cél elérésére irányulnak, méghozzá meghatározott idı- és költségkereten belül. E néhány példa is jelzi, hogy az élet bármely területén is találkozzunk projektekkel, az alapelvek semmiben sem különböznek. De miért is van szükség projektek teljesítésére? A globalizáció felerısödése azt eredményezte, hogy a szervezeteknek a versenyben maradáshoz már nem elég kiváló minıségő termékeket gyártaniuk, illetve szolgáltatásokat nyújtaniuk, hanem minél gyorsabban és eredményesebben kell alkalmazkodniuk a folyamatosan változó környezeti feltételekhez. Ez pedig projektek megvalósításával érhetı el. A változási kényszer az ingatlanszektor vállalataira is érvényes, hosszú távú fennmaradásukhoz minduntalan valami újat kell létrehozniuk. Dolgozatomban a keletmagyarországi régió egyik legjelentısebb építıipari vállalatának a KEVIÉP Kft.-nek egy közelmúltban lezárult projektjét mutatom be, melynek eredményeként létrejött a Hotel Lycium nevő szálloda. A projektekre jellemzı újszerőség több szempontból is érvényes, hiszen a vállalat még sohasem vett részt szállodaépítésben, illetve beruházóként sem tőnt még fel ingatlanprojektekben. Dolgozatom címe is e kettıs újdonságot tükrözi. Véleményem szerint nagyon izgalmas annak feltárása, hogy hogyan birkózott meg a feladattal a cég. Amellett tehát, hogy napjaink dinamikusan változó környezetében elıtérbe került a projektmegvalósítás irányításának tudománya (a projektmenedzsment), illetve a nagy értékő projektek speciális finanszírozási technikája (a projektfinanszírozás), érdeklıdésem is arra késztetett, hogy e témát válasszam dolgozatom tárgyául. Dolgozatomat egy elméleti áttekintéssel nyitom, melyben betekintést adok a projektmenedzsment alapjaiba, majd bemutatom a projektfinanszírozási technikát. Ezt követıen a KEVIÉP Kft. szállodaprojektjének példáján keresztül vizsgálom meg az elıbbiek gyakorlati megvalósulását. Célom, annak nyomon követése, hogyan kelt életre a szálloda. Bemutatom, hogyan született az ötlet, rögzítem a projekt céljait, majd megvizsgálom, hogy hogyan készítették elı a beruházást, illetve milyen forrásokra volt szükség a megvalósításhoz. Dolgozatomat a projekt értékelésével zárom. 4

5 2. A projektmenedzsment és a projektfinanszírozás elméleti áttekintése Projektnek tekinthetünk minden olyan feladatot, amely eltér egy szervezet szokásos, napi tevékenységétıl, és valamilyen egyedi, egyszer elıforduló, komplex problémát jelent a szervezet számára, ezenkívül meghatározott idı alatt és adott költségkereten belül kell elvégezni. Az élet minden területén találkozhatunk projektekkel, nemcsak a gazdasági életben. Gondoljunk csak az olimpiai játékok vagy a választási kampányok megszervezésére. Mindennapi életünk során is projektek sorozatát hajtjuk végre, anélkül, hogy tudatosulna bennünk. Ilyen például a lakásunk felújítása, új autó vásárlása, vagy éppen egy születésnapi party megszervezése A projektmenedzsment jelentısége A gazdasági élet bármelyik területérıl is legyen szó, a piacgazdaság kiépülése óta rendkívül gyorsan változnak a szervezetek mőködését befolyásoló környezeti feltételek. Ahhoz, hogy a szervezetek megırizzék versenyképességüket, alkalmazkodniuk kell a környezeti változásokhoz. Az alkalmazkodás módja és egyben hosszú távú sikerességük záloga - pedig a szervezetek tudatos változtatása, amely projektek segítségével valósítható meg. Ebbıl kifolyólag a projektmenedzsment egyre nagyobb jelentıségővé válik a szervezetek mindennapjaiban, nem csoda, hogy napjainkban is rivaldafénybe került. A környezeti változásokhoz való alkalmazkodási kényszer alakította ki azt az új szemléletmódot, melyre Görög [2001] világít rá egyik cikkében. Eszerint a projektek léte egy szervezetben szorosan összefügg annak stratégiájával. A stratégia egyszeri és komplex célfeladatokból épül fel, ezért hatékony megvalósítási formája a projekt, megvalósításának módja pedig a projektmenedzsment. Ez az összefüggés fejezıdik ki abban a megállapításban, hogy a projektek a szervezeti stratégia építıkövei, vagyis a környezethez való alkalmazkodás eszközei. 5

6 A projekt szó a latin pro (elıre) és jaceo (dobni) szavak összetételébıl származik (Koltai- Berzi [2000]), mely hően fejezi ki, hogy a projektek lényege mindig valamilyen elınyös változtatás végrehajtása. Newitt és Fabozzi [1997] megfogalmazásával élve a projektek a gazdaság fejlıdésének atomjai. Segíthet értékelni a projektmenedzsment-tudomány szerepét a mai világban, ha megismerjük e tudományág fejlıdéstörténetét. A projektmenedzsment nem új találmány. Amióta csak elıször együtt dolgoztak az emberek, például, együtt vadásztak vagy piramist építettek, azóta léteznek projektek, illetve azóta van szükség a projektmenedzser tervezési és koordinációs képességeire. A projektmenedzsment, mint tudomány azonban csak a XX. században, a hidegháború idıszakában alakult ki. Ekkor ugyanis a projektmenedzsment meghatározó szerepet nyert az őrkutatásban, illetve a katonai-védelmi eszközrendszer fejlesztésében. A Manhattan-terv, amely során elkészítették az elsı atombombát, az elsı modern projektvezetési módszereket alkalmazó projektnek számít. (Verzuh [2006]) Ennek az áttörésnek köszönhetıen, a hagyományos építıipari projektek mellett megjelentek a kutatási és fejlesztési célú projektek is. A projektmenedzsment-tudomány fejlıdésének eredményeként, mára már a vezetéstudomány olyan önálló, független ágaként ismerik el ezt a területet, amely nagyra becsült készségeket igényel Mit értünk a projekt és annak menedzselése alatt? Napjainkban a projekt szó nagyon divatos kifejezéssé vált, meglehetısen széleskörően használjuk, ezért érdemes megvilágítani valós jelentéstartalmát. A projekt fogalmának meghatározására Görög Mihály ([2001] 16. old.) a következı definíciót adja: Projekt minden olyan tevékenység, amely egy szervezet számára egyszeri és komplex feladatot jelent, amelynek teljesítési idıtartama (kezdés és befejezés), valamint teljesítésének költségei (erıforrások) meghatározottak, és egy definiált cél (eredmény) elérésére irányul. Bajna Miklós a fentieken kívül hangsúlyozza, hogy a projektek speciális szakismereteket és esetenként különleges tervezési eljárást tesznek szükségessé (Bajnát idézi Gaál és Szabó [2002]). Ennek érdekében részletesen kidolgozott megvalósíthatósági tanulmányra van 6

7 szükség, melynek elkészítési folyamatába általában külsı szakértıket is bevonnak. A projektelıkészítés fontosságával egy késıbbi fejezetben részletesen foglalkozom. Görög [2001, 2003] kiemeli a definícióból azt a három tényezıt, amely minden projektet jellemez. Eszerint egy konkrét projekt mindenkor leírható: - az elérendı eredménnyel, - a teljesítés idıtartamával, - a teljesítés költségkeretével, amelyek egyben elsıdleges projektcélokként is értelmezhetık. A három elıbbi tényezıt és a köztük lévı összefüggést az 1. ábrán látható háromszöggel lehet illusztrálni. A háromszög csúcspontjai az egyes projektcélok, melyek adott kombinációjával azonosítható a konkrét projekt. 1. ábra: A projektet azonosító elsıdleges projektcélok és egy lehetséges kombinációjuk EREDMÉNY IDİTARTAM Forrás: Görög ([2003] 28. old) KÖLTSÉGKERET A háromszög jól szemlélteti, hogy az elsıdleges projektcélok korlátokat jelentenek a projekt számára, illetve azt, hogy a határokon belül sokféle eredmény-költség-idıtartam kombináció létezik. Az optimális kombináció kiválasztásakor szem elıtt kell tartani, hogy a három változó között kölcsönös összefüggés áll fenn, tehát ha az egyiket megváltoztatjuk, az összes többi is megváltozik. Gondoljunk csak arra, hogy ha a projekt idı- és pénzkerete csökken, az hatással lesz a termék minıségére is. Hasonlóképpen többe kerül, ha ugyanazt a minıséget rövidebb idı alatt szeretnénk elérni. 7

8 A fentiek alapján érthetı, miért nevezi Hobbs [2000] az ábrát az idı/minıség/költség mágikus háromszögének. Beláthatjuk, hogy nincs egyszerő feladata a projekt vezetıjének, amikor egyensúlyba kell hoznia, és az eredetileg kitőzött értékek között kell tartania a három változót. Ahogy Görög Mihály egyik mővének címe is sugallja, a projektmenedzsment kifejezhetı úgyis, mint a projektvezetés mestersége. Joggal használhatjuk a mesterség kifejezést, hiszen a projektmenedzsernek a projekt teljesítése érdekében bonyolult és kockázatos feladatokat kell megoldania, ráadásul a projekt sikere legfıképpen az ı hozzáértésétıl függ. Nemeslaki [1995] két problémával állítja szembe a projekt vezetıjét, amelyek miatt nehéz mesterséggé válik a projektmenedzselés: o A projektmenedzselés egyik nehézségét a fent bemutatott idı-költség-cél hármas korlátja jelenti. Ebbıl a szempontból szokták a projektmenedzsmentet háromdimenziós menedzsmentnek is nevezni. o A másik nehézség abból adódik, hogy a projektek különböznek a rendszeresen végzett vállalati tevékenységektıl. Menedzselési szempontból ezért minden projekt újnak tekintendı, mindegyik projekt egy új kihívás. Ahhoz hogy a projektvezetık el tudják végezni a projektekben megfogalmazódó új feladatokat, erre a célra az utóbbi ötven évben sok eszköz és módszer született. Gaál és Szabó ([2000] 4. old.) a következıképpen foglalja össze definíciójában a projektmenedzsment lényegét: A projektmenedzsment a vezetéstudomány önálló, független ága, amely egy totális rendszerbe integrálja azokat a technikákat, amelyek elısegítik a projekt céljainak hatékony és eredményes realizálását A projektek típusai Habár a projektek jelentısen különböznek egymástól, mégis kiragadhatunk néhány közös jellemzıt, amely lehetıséget ad a projektek csoportosítására is. Ugyanakkor szükség is van a csoportosításra ahhoz, hogy elkülönítsem az általam vizsgált projekt sajátosságait az egyéb típusú projektektıl. 8

9 A szakirodalomban többféle megközelítést találhatunk a projektek csoportosítására. Görög [2001] aszerint csoportosítja a projekteket, hogy a célként elıre meghatározott eredmény leírható-e kvantitatív módon, illetve a projekt teljesítésének meghatározó erıforrása materiális vagy pedig szellemi erıforrás. Ebbıl a szempontból az alábbi típusokat különbözteti meg: a) beruházási projektek, b) kutatási és fejlesztési projektek, c) szellemi szolgáltatási projektek 1. A beruházási projektek csoportjába sorolható minden olyan projekt, amelynek eredményeként valamilyen termék elıállítására, vagy valamilyen szolgáltatás teljesítésére alkalmas létesítmény jön létre, vagy már meglévı létesítmény kerül átalakításra, bıvítés, felújítás, esetleg megszüntetés formájában. A beruházási projektek sajátossága, hogy a projekt céljaként elérendı eredmény a létesítmény mőszaki és teljesítményparaméterekkel egyértelmően leírható. Ugyancsak jellemzı sajátossága a projektek ezen csoportjának, hogy fizikai megvalósításuk meghatározó erıforrása materiális jellegő (például anyag, berendezés, gép stb.). Az ilyen jellegő projektek elvárt eredménye modellezhetı, illetve a korábbi, hasonló létesítmények tapasztalatai amennyiben ilyenek léteznek felhasználhatók, de prototípus nem készíthetı. A kutatási és fejlesztési projektek eredményeként új termék vagy új technológia jön létre, meglévı termék vagy technológia javulása következik be, új termék gyártása vagy új technológia alkalmazása kerül bevezetésre, a termékek gyártási költségének csökkentésére kerül sor, illetve új számítógépes program jön létre vagy meglévı kerül továbbfejlesztésre. A K+F projektekre szintén jellemzı, hogy a célként elıre meghatározott eredmény általában kvantitatív módon jól rögzíthetı, többnyire mőszaki paraméterekkel kifejezhetı. Ugyanakkor jellemzı erre a projektcsoportra, hogy a fizikai megvalósítás során a materiális jellegő erıforrások mellett egyre inkább a szellemi erıforrások válnak meghatározóvá. A termékfejlesztési projektek esetében prototípus készíthetı, míg a többi esetben a modellezés, illetve a korábbi, hasonló projektre vonatkozó tapasztalatok hasznosíthatóak. A szellemi szolgáltatási projektek közé sorolható a szervezeti struktúra átalakítása, a tulajdoni struktúra megváltoztatása, a szervezet tagjainak jelentıs mértékő tovább- vagy átképzése, a 1 A projektek ezen csoportját Görög [2003] szervezetfejlesztési projekteknek is nevezi. 9

10 szervezet mőködési folyamatainak újratervezése stb. Az ilyen jellegő projektek elvárt eredménye gyakran nem rögzíthetı közvetlenül kvantitatív módon, inkább csak a hatásai írhatók le. Ezen projektek teljesítésének meghatározó erıforrása a szellemi erıforrás. Maga a célként elérendı eredmény modellezhetı, amelyhez korábbi, hasonló projektek tapasztalatai felhasználhatóak. A projektek csoportosításával foglalkozó szerzık közül Papp [2002] és Nemeslaki [1995] is hasonló tipizálást alkalmazott. Mivel tartalmilag nem mutatnak nagy eltérést a fent ismertetett csoportosítástól, ezért ezeket dolgozatomban nem ismertetem. Más szempontból való csoportosításra ad viszont lehetıséget annak vizsgálata, hogy kik vesznek részt a projektek megvalósításában. Eszerint Görög [2003] az alábbi projekttípusokat különbözteti meg: a) belsı projektek, amikor a projekteredmény létrehozását a projektet kezdeményezı szervezet saját erıforrásaival végzi; b) külsı projektek, amikor a teljesítést nem a projektet kezdeményezı szervezet végzi saját erıforrásaival, hanem külsı közremőködıkkel köt szerzıdést; c) vegyes (részben külsı, részben belsı) projektek, amikor a projektek teljesítésében egyaránt részt vesznek a projektet kezdeményezı szervezet saját erıforrásai, valamint a vele szerzıdéses viszonyban álló külsı közremőködık is. Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti két szempont szerinti csoportosítás egybevethetı. Így Görög [2003] megállapítása szerint a beruházási projektek többnyire külsı projektek, míg a kutatási és fejlesztési projektek között egyaránt vannak külsı és belsı projektek. A szellemi szolgáltatási projektek ugyanakkor döntı többségükben vegyes projektek. Ezzel a felosztással kapcsolatban meg kívánom jegyezni, hogy a vizsgálódásom tárgyául szolgáló projekt belsı projektként valósult meg, ugyanis a KEVIÉP Kft. beruházóként, illetve kivitelezıfıvállalkozó vállalatként egyaránt részt vett a projekteredmény létrehozásában. Dolgozatom gyakorlati részében elemzett projekt a beruházási projektek csoportjába sorolható, hisz jól illenek rá a kategória sajátosságai, a továbbiakban ezzel a projekttípussal foglalkozom. 10

11 A beruházási projekt kifejezı meghatározását adja Görög ([1999] 18. old.), miszerint a beruházási projekt egy olyan egyszeri, komplex tevékenységfolyamat, amelynek végeredménye definiált célja elıre meghatározott mőszaki paraméterekkel leírható olyan, önmagában mőködıképes létesítmény, aminek megvalósítása idıben és pénzértékben is egyaránt meghatározott. Tehát a beruházási projektet olyan létesítménymegvalósítási folyamatként értelmezhetjük, amelynek eredményeként különbözı jellegő létesítmények valósulnak meg. Ennek megfelelıen a projektmenedzsment pedig nem más, mint a létesítménymegvalósítási folyamatnak az irányítása, szervezése, amely az erıforrásokat a rendelkezésre álló módszertani és technikai eszközök segítségével, az elıre meghatározott cél elérésére összpontosítja. A beruházási projektek különösen azok, amelyeknek eredményeként új létesítmény valósul meg a projektmenedzsment klasszikus eseteinek tekinthetık. Ez azzal magyarázható, hogy a projektmenedzsment alapjait több évszázada használják a létesítmények megvalósítása során, sıt a kialakult megoldásokat sokszor más projektek menedzseléséhez is felhasználják A projektek érintettjei Mivel minden projekt eltér a másiktól, így az érintettek köre is projektrıl projektre változhat, a konkrét részt vevık minden esetben az adott körülményektıl függnek. Általában azonban elkülöníthetı a következı két csoport: A projekt finanszírozásában részt vevık, a pénzügyi hátteret biztosító szereplık A projekt-szponzor (beruházó) a projekt kezdeményezıje, majd leendı tulajdonosa és általában üzemeltetıje is. A projekt-szponzor tıkebefektetése nagyrészt szakmai irányultságú, de fennállhat pénzügyi érdekeltség is, vagy adott esetben akár mindkettı. Többnyire ı dönt a megvalósítás idıbeli és pénzbeli korlátairól, a közremőködık kiválasztásáról, illetve az elkészült létesítmény esetleges bérbeadásáról. (Görög [1999]) 11

12 Dönthet úgy a szponzor, hogy más szereplıkkel meg szeretné osztani a kockázatot, ezért befektetıket keres. A szakmai befektetı azért fektet be a projektbe, mert az elkészült projekttel a meglévı termelését/szolgáltatását kívánja kiegészíteni. Míg a pénzügyi befektetıt csak az érdekli, hogy befektetése évrıl évre gyarapodjon. (Gellért [1993]) Általában nincs elegendı saját forrása a szponzornak a tervezett beruházás megvalósításához, ezért a hiányzó külsı forrást a hitelezı bocsátja rendelkezésére. Nagyobb projektek esetén általában több hitelezı is részt vesz a finanszírozásban a hatalmas tıkeigény miatt. Hitelezık lehetnek, a teljesség igénye nélkül, a kereskedelmi bankok, szakosított hitelintézetek, nemzetközi szervezetek, pénzpiaci alapok, intézményi hitelezık, lízingtársaságok stb. 2 (Nevitt-Fabozzi [1997]) A projekteredmény létrehozásában részt vevı szereplık 3 A tervezı az a mőszaki tervezésre szakosodott vállalat, amely a fizikai megvalósítási folyamatot tervezi meg, sıt gyakran a mőszaki megvalósíthatósági tanulmányt is elkészíti. Néhány esetben a tervezı a kivitelezés mőszaki ellenırzésére is megbízást kap. Tervezési munkát végezhet maga a beruházó is, amennyiben jártas e területen. A vállalkozó az az építés-szerelésre specializálódott vállalkozás, amely a létesítmény kivitelezését, esetleg üzembe helyezését is elvégzi. A beszállító az a gyártó, esetleg kereskedelmi vállalat, amely a létesítményhez szükséges, beépülı anyagokat, gépeket, berendezéseket szállítja. A mérnök-tanácsadó a létesítmények technológiai mőködési folyamataira szakosodott vállalat. Tevékenysége döntı fontosságú lehet, ha a beruházó nem rendelkezik megfelelı gyakorlattal a létesítménymegvalósítással kapcsolatos tevékenységek terén. Hasznos és sok esetben elengedhetetlen különbözı külsı szakértık alkalmazása. Különösebb magyarázat nélkül belátható, hogy milyen nagy szükség van mőszaki szakértıre, illetve jogi tanácsadóra. Az elıbbieken kívül igénybe vehetı pénzügyi tanácsadó, könyvvizsgáló, valamint biztosítási szakértı munkája is, az adott projekt természetétıl függıen. 2 Hitelezı alatt a továbbiakban kizárólag a kereskedelmi bankokat fogom érteni, mivel ezek a pénzintézetek a legnépszerőbb és legnagyobb forrásai a projektfinanszírozásnak. 3 Forrás: Görög [1999] 12

13 2.5. A projektfinanszírozás technikájának sajátosságai Egy projekt megvalósításához többnyire pénzre van szükség. Amennyiben a beruházó nem rendelkezik elegendı tıkével ahhoz, hogy tisztán saját forrásból finanszírozza projektjét, akkor támogatókat kell keresnie, akik gondoskodnak a szükséges forrásokról. Ilyen esetben kézenfekvı megoldást nyújthatnak a bankok. A banki szolgáltatásokon belül egy speciális hosszú lejáratú finanszírozási forma a projektfinanszírozás, amely teljesen elkülönül a hagyományos vállalati hitelezéstıl. Jelen fejezetben a fogalom meghatározását követıen bemutatom a projektfinanszírozás technikájának sajátosságait. Korábban meglehetısen tágan értelmezték a projektfinanszírozás kifejezést, ugyanis a beruházások szinte minden típusú finanszírozását ezzel a szóval illették. Az évek során viszont leszőkült annyira a tartalma, hogy egy speciális finanszírozási technikává vált. A projektfinanszírozás jelentése így már pontosan körülhatárolható lett, legkifejezıbb definícióját Nevitt és Fabozzi ([1997] 11. old.) fogalmazta meg: A projektfinanszírozás egy adott gazdasági egység finanszírozása, melyre a hitelezı úgy tekint, hogy elsısorban annak pénzáramlása és jövedelme szolgál a kölcsön visszafizetésének forrásául, vagyontárgyai pedig a kölcsön biztosítékául. A definíció értelmezésébıl adódik az a megállapítás, hogy csak abban az esetben finanszírozható egy projekt ezzel a technikával, ha annak jövıbeli pénzáramlása stabilnak ígérkezik, hiszen abból fogja visszafizetni a kölcsönt a hitel felvevıje. Ez alapján érthetı, hogy miért szokták a projektfinanszírozást más néven cash-flow finanszírozásnak is nevezni (Soós [2002]). A hitelezı abban érdekelt, hogy az általa nyújtott kölcsönt minden esetben visszakapja. A definíció megfogalmazói felhívják a figyelmet arra, hogy a stabil jövıbeli cash-flow nem nyújt teljes biztonságot számára, ezért szükség van harmadik felek kezesség-, illetve garanciavállalására is, akik pénzügyi szempontból felelısséget vállalnak a késedelmes fizetés, illetve a nemfizetés esetére. Ez nem jelent viszont egyiküknek sem teljes pénzügyi felelısségvállalást, mivel a hitelezı a hitelkockázat megítélésénél együttesen vizsgálja a kezességvállalásokat. 13

14 A fentieken kívül további biztosítékok nyújtása is szükséges lehet ahhoz, hogy a hitelezı biztos lehessen benne, hogy visszakapja a pénzét. Projektfinanszírozás esetén a biztosíték legtöbbször maga a projekt, az ahhoz kapcsolódó szerzıdések és eszközök összessége, ugyanis csak így együtt jelenthetnek teljes biztonságot a hitelezı számára. (Koltai-Berzi [2000]) Mint már említettem, a projektfinanszírozás egy speciális finanszírozási forma. Ha el szeretnénk helyezni a banki szolgáltatások között, azt mondhatjuk, hogy a bank aktív mőveleteinek egyik ága, amely teljesen eltér a hagyományos vállalati hitelezéstıl. A technika sajátosságait Gellért [1993] alapján mutatom be az alábbiakban. A különbség nemcsak egyszerően az, hogy rövid lejáratú hitel helyett több éves futamidejő 4 hitelnyújtásról van szó. Ettıl sokkal lényegesebb eltérés az, hogy a bank nem a vállalat egészét látja el hitellel, hanem egy új vállalati kezdeményezéshez nyújt finanszírozást, vagyis nem a vállalatot, hanem magát a beruházást finanszírozza. Ebbıl kifolyólag a hitelkockázat megítélésénél sem a vállalatot vizsgálják a hitelezık, hanem az adott beruházást, annak jövıbeni megtérülését. A vizsgálat eredményeként azok a projektek érdemlik ki a projektfinanszírozási támogatást, amelyek önmagukban is megállják a helyüket, szinte függetlenül attól, hogy azokat ki valósítja meg. Ha a projekt tárgyát tekintjük, megállapíthatjuk, hogy míg a hagyományos beruházási hitel tárgya általában tárgyi eszköz beszerzés vagy felújítás, addig a projektfinanszírozás tárgyát egy teljesen új termelési egység bevásárlóközpont, szálloda, lakópark, stb. képezi. Ezek megvalósításához nagy tıkekoncentráció szükséges, mivel a beruházások értéke általában meghaladja az 1 milliárd forintot, sıt azt mondhatjuk, hogy nem ritkák a 10 milliárd forint feletti nagyberuházások sem 5. Így nem meglepı, hogy projektfinanszírozás esetén az egyéb hitelekhez képest jóval magasabb hiteligény jelentkezik. Az elıbbi különbségeken kívül Takács [2001] említést tesz arról is, hogy a projektfinanszírozási ügyleteknél a szerzıdések sokkal nagyobb jelentıséggel bírnak, mint az 4 A hitelek futamideje gyakran a 10 évet is meghaladja, mivel a futamidı a projekt várható megtérüléséhez igazodik. 5 A történelem egyik legdrágább projektje a La Manche csatorna alatt vezetı 31 mérföld hosszú alagút építése volt, melynek költsége elérte a 9,7 milliárd fontot (kb milliárd forintot). A projektet egy 225 bankból álló konzorcium finanszírozta. (Nevitt-Fabozzi [1997]) 14

15 egyéb hitelezéseknél. Ahhoz, hogy a kockázatokat szinte teljesen kiküszöböljék, mindenre kiterjedı, részletes és a felek számára egyértelmő dokumentumrendszert kell készíteni. A hitelszerzıdés aláírása elıtt már megkötik a részszerzıdések (projektszerzıdések) többségét. A hitel és a saját tıke arányára jellemzı, hogy általában az elıbbi a magasabb, de mértéke függ az ágazattól, illetve a hitelszerzıdés elıtt megkötött konkrét projektszerzıdésektıl. A bankok általában minimum 20 % saját tıkét követelnek meg, amelynek rendelkezésre kell állnia a hitel lehívása elıtt. Ha a sajáterıt késıbb biztosítják a projekttulajdonosok, akkor erre garanciát kell adniuk. Kifejezetten magas hitel/sajáterı aránynál elıfordul, hogy a hitelezı bankok további sajáterı biztosítását írják elı arra az esetre, ha a projekt adott pénzügyi paramétereknek nem felel meg. Egyébként is igaz, hogy bármilyen probléma felmerülése esetén a bankok elsısorban a sajáterı növelését szorgalmazzák. (Takács [2001]) Koltai és Berzi [2000] rámutat a projektfinanszírozás elınyeire csakúgy, mint hátrányaira. Szerintük a projektfinanszírozás különösen az elıkészítés és a monitoring fázisában igényel sok munkát, illetve költségessé válik a külsı szakértık bevonása révén. Ezen túlmenıen a bankokat visszatartja a hosszú lejáratból eredı igen magas kockázat, de rendkívül gondos elırejelzéssel és részletes szerzıdésekkel ezt megfelelı szinten lehet tartani. Az elıbbiek ellenére egyértelmő elınyökkel is rendelkezik a projektfinanszírozás, melyek a következık: Technikailag vonzó megoldás a projekt-szponzor számára, hogy nem ı veszi fel a hitelt, hanem kifejezetten erre a célra létrehoz egy új társaságot, egy ún. projekttársaságot. Így ugyanis a projekttársaság hitelfelvétele nem jelenik meg kötelezettségként a szponzor mérlegében. Ez általánosan elfogadott gyakorlatnak számít a projektfinanszírozás területén. Az elıbbihez képest technikailag hasonló megoldást nyújt, viszont a gyakorlatban sokkal ritkábban fordul elı az az eset, hogy egy harmadik fél nyújt kölcsönt a projekthez. A fentiek alapján a projektfinanszírozást idınként mérlegben nem mutatkozó (offbalance sheet) finanszírozásnak is szokták nevezni. (Nevitt-Fabozzi [1997]) Mivel nem jelenik meg a hitelfelvétel a szponzor mérlegében, így hitelképességét sem befolyásolja az egyéb ügyleteknél. Fontos hangsúlyozni, hogy a projekttársaság létrehozásával semmiképp sem az a cél, hogy a szponzor tartozását elrejtsék a hitelezık, a hitelminısítık vagy a részvényesek 15

16 elıl. Ezzel ellentétben, korrekt módon lehet elbírálni a projekt hitelkockázatát, illetve elkülönítetten lehet kimutatni a projekt számára nyújtott kölcsönöket. A projektfinanszírozás a bankok számára is elınyös pénzkihelyezési forma. A magas kockázat miatt felszámított nagy összegő egyszeri banki díjak vonzóak a bankok számára, ráadásul a kamatjellegő bevételek is tetemesek a magas hitelösszegbıl eredıen A projektfinanszírozás, mint új banki szolgáltatásforma A projektmenedzsment jelentıségének taglalása során már kifejtettem, hogy a piacgazdaságban állandóan változó környezeti feltételekkel szembesülnek a gazdasági élet szereplıi. Ez a megállapítás igaz a bankok mőködésére is, vagyis a bankok számára is követelmény, hogy gyorsan és rugalmasan reagáljanak a környezet változásaira, ha versenyben akarnak maradni. Sikerük záloga csak az lehet, ha felismerik az új piaci igényeket, és azoknak megfelelıen fejlesztik pénzügyi termékeiket, illetve javítják szolgáltatásaik színvonalát. Joggal merül fel bennünk a kérdés, hogy milyen új igény jelentkezett a banki szférában? A kérdést Magyarországra vonatkoztatva válaszolom meg, ugyanis a többi piacgazdaságban is hasonló folyamatok mentek végbe. A rendszerváltás után kellıen megerısödtek a vállalatok ahhoz, hogy projektjeik megvalósításához fokozódó finanszírozási igénnyel lépjenek fel a bankok felé. Többé már nem létezett akadálya a nagyobb összegő és hosszabb futamidejő hitelek folyósításának, hiszen rendelkezésre álltak a projektfinanszírozáshoz szükséges források és a hitelkockázat elfogadható szintre mérséklıdött. Ebben nagy szerepe van annak is, hogy az ország gazdasági helyzete stabilizálódott, az infláció csökkenése miatt növekedtek a belsı megtakarítások, amit a bankban helyeztek el a gazdasági szereplık, valamint a megfelelı jogi háttér megteremtésével lehetıvé vált a hosszú távú tervezhetıség. Az új piaci igényeknek való megfelelés jele, hogy az utóbbi években egyre több magyarországi pénzintézeten belül alakítottak ki projektfinanszírozásra szakosodott szervezeti egységet, annak ellenére, hogy e finanszírozási technikának nincs hagyománya a hazai bankok gyakorlatában. A projektfinanszírozásra jellemzı rendkívül magas hiteligény, illetve a 16

17 szükséges infrastrukturális fejlesztések miatt elsısorban a privatizált, tıkeerıs nagybankok számára válik lehetıvé a technika alkalmazása. Az elsı ilyen ügyletek az 1990-es évek elején valósultak meg Magyarországon, önálló szakterületté azonban csak folyamán vált a projektfinanszírozás, ami elısegítette e technika további fejlıdését (Koltai-Berzi [2000]). Még ma is jelentıs fejlıdési potenciált hordoz magában ez a terület, alkalmazása egyre szélesebb körben terjed A projektfinanszírozás alkalmazási területei A projektfinanszírozást rendszerint nagyobb létesítmények létrehozásánál alkalmazzák, amikor a finanszírozás célja egy komplex létesítmény megépítése, üzembe helyezése, mőködtetése. Takács [2001] öt iparági területet sorol fel, ahol gyakran találkozhatunk ezzel a finanszírozási technikával: o Közlekedési infrastruktúra - autópályák, hidak, alagutak - vasúthálózat korszerősítése, repülıtér építése - kikötık és logisztikai központok létrehozása o Távközlés - telefonhálózat fejlesztése - alternatív távközlés - mőhold projektek o Ingatlanszektor és speciális létesítmények - szállodák, idegenforgalmi projektek - kereskedelmi létesítmények - ipari parkok o Energiaszektor - erımőfejlesztés, új blokkok építése, régiek felújítása - kıolajjal és földgázzal kapcsolatos beruházások o Állami, önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó projektek - közmővesítés - környezetvédelem 17

18 Az egyes területeken alkalmazott projektfinanszírozási technikák kis mértékben eltérhetnek egymástól, azonban többé-kevésbé mindegyiknél megfigyelhetık a fent említett sajátosságok A projektek megvalósításának és finanszírozásának menete Habár nem képezi dolgozatom témáját az egész folyamat bemutatása, a teljesség kedvéért felsorolásszerően áttekintem a projektek megvalósításának és finanszírozásának összes lépését 6 : A projektfinanszírozási ügylet elindításához, elsı lépésként a beruházónak döntést kell hoznia a projekt létrehozásáról, mely döntést rendszerint az elızetes tervek kidolgozása után hoz meg a beruházó. Ezt követıen el kell készíteni a megvalósíthatósági tanulmányt, amely a mőszaki, piaci, pénzügyi, gazdaságossági megvalósíthatóságot vizsgálja. A végleges tervet követıen a megfelelı bank kiválasztása következik, amely a beruházás megvalósításához szükséges hitelt fogja nyújtani. Fontos szempont a bank szakmai felkészültsége, illetve rugalmas hozzáállása. Ezután a bank külsı szakértık részvételével bevizsgálja a projektet, majd elkészíti a projekt pénzügyi modelljét, feltárja a kockázatokat és megtervezi azok kezelését. A fenti tevékenységek megvalósítása után következhet a hitelszerzıdések és egyéb projektszerzıdések megkötése. A projektfinanszírozási ügyletekben a szerzıdések nagy jelentıséggel bírnak, mindenre kiterjedı, a felek számára egyértelmő jogi dokumentumot kell készíteni. A szükséges pénzügyi források birtokában elkezdıdhet a létesítmény kivitelezése, fizikai megvalósítása. Ez a szakasz a felépült létesítmény átadás-átvételével, üzembe helyezésével zárul. Az utóelemzés során, mintegy tanulási folyamatként, meg kell vizsgálni, mennyire sikerült elérni a beruházó eredeti stratégiai céljait, az esetleges hibás döntésekbıl le kell vonni a tanulságokat, melyeket a jövıben hasznosítani lehet. 6 Forrás: Takács [2001] és Görög [1999] alapján 18

19 A projektmenedzsment, illetve a projektfinanszírozás elméleti áttekintése gondolati keretet ad a gyakorlati rész bemutatásához, melyben a KEVIÉP Kft. a közelmúltban lezárult beruházási projektjét, a Hotel Lycium megvalósítását és finanszírozását vizsgálom, azaz arra keresem a választ, hogy hogyan kelt életre a szálloda. Ennek során az elıbbiekben felsorolt szakaszok közül csak a beruházást megvalósító vállalat szempontjából leglényegesebb lépéseket mutatom be, így arra fogok hangsúlyt fektetni, hogy milyen célokat tőztek maguk elé, hogyan készítették elı a beruházást, hogyan indult a megvalósítás, illetve milyen pénzügyi forrásokból tudták létrehozni a létesítményt. 19

20 3. A Hotel Lycium projektjének ötlete A fejezetben arra keresem a választ, hogy miért merült fel a Hotel Lycium megvalósításának ötlete, vagyis milyen piaci őr kitöltésére volt szükség Debrecen, illetve tágabb értelmezésben a régió turizmusában. A turizmus fejlesztése rendszerint kiemelt tényezıként szerepel a gazdasági programokban, akár egy ország, akár egy régió, vagy település területfejlesztésérıl van szó, elısegítheti ugyanis az elmaradottabb térségek gazdasági felzárkózását, a lakosság életkörülményeinek javítását, illetve a természeti és kulturális értékek megırzését. Mezıvári [2001] a magyarországi turizmus problémáit abban látja, hogy az idegenforgalom erısen szezonális, jórészt a fıvárosra és a Balatonra koncentrálódik, a vendégek rövid idıt, átlagosan 3-4 éjszakát töltenek el a kereskedelmi szálláshelyeken, illetve még mindig szegényes a belföldi kínálat. Ezen problémák leküzdésével a turizmus fejlesztése a magyar gazdaság növekedésének egyik ígéretes lehetıségévé válhat. Magyarország csak úgy képes teljes mértékben kiaknázni lehetıségeit, ha nagy hangsúlyt fektet idegenforgalmának fejlesztésére. Ennek részeként hasznosítani kell természeti és kulturális értékeinket, emelni kell a szolgáltatások minıségét, valamint komplex turisztikai termékeket 7 kell kínálni, amelyek vonzzák az igényes, fizetıképes vendégeket. Ezen túlmenıen nagyon erıs, összefogott országmarketingre lenne szükség. Csak ez lehet a hazai turizmus versenyképességének kulcsa a jövıben Turizmus Debrecen vonatkozásában A Hajdú-Bihar megyében található Debrecen Magyarország legnagyobb vidéki városa, és egyben a keleti országrész gazdasági, kulturális és oktatási központja. Napjainkban dinamikus fejlıdés és megújuló városkép jellemzi. Újjávarázsolt, illetve újonnan kialakított terek és épületek, virágos parkok teszik Debrecent kellemes vidéki nagyvárossá. 7 Olyan összetett programkínálat, amely egyszerre több versenyképes programajánlatot tartalmaz. 20

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

Gulyás Olivér. Befektetés a megújuló energiába Magyarországon 2012. Zöld energia projektek finanszírozási lehetıségei

Gulyás Olivér. Befektetés a megújuló energiába Magyarországon 2012. Zöld energia projektek finanszírozási lehetıségei Befektetés a megújuló energiába Magyarországon 2012 Zöld energia projektek finanszírozási lehetıségei Gulyás Olivér gulyas.oliver@mkb.hu Hungarian Investment and Trade Agency 2012. Szeptember 27. Bevezetés

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13.

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13. Az innováció folyamata és eredményei Pécs, 2009.10.13. 1 A BIOKOM Kft. 1994. december 1: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Pécsi Kertészeti és Parképítı Vállalatot Pécsi Közterületfenntartó

Részletesebben

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

WWF Épületenergetikai rendezvény. Pénzügyi panel. Elıadó: Morvai Zsolt Takarékbank Zrt. 2011. június 27. 1. oldal

WWF Épületenergetikai rendezvény. Pénzügyi panel. Elıadó: Morvai Zsolt Takarékbank Zrt. 2011. június 27. 1. oldal WWF Épületenergetikai rendezvény Pénzügyi panel Elıadó: Morvai Zsolt Takarékbank Zrt. 2011. június 27. 1. oldal I. Energetikai projektek I. 1. Finanszírozás forrásai Önerı (saját megtakarítás) Állami támogatás

Részletesebben

Az önkormányzati adóssághoz (hitelekhez, kötvényekhez) kapcsolódó finanszírozási kockázatok

Az önkormányzati adóssághoz (hitelekhez, kötvényekhez) kapcsolódó finanszírozási kockázatok Az önkormányzati adóssághoz (hitelekhez, kötvényekhez) kapcsolódó finanszírozási kockázatok Mohl Anna számvevı tanácsos Az önkorm nkormányzati nyzati alrendszer kötv tvény és hiteltartozása Az önkormányzati

Részletesebben

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Indigo Network http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Asset Building elvének nemzetközi népszerősítése A mikrohitelezés Grameen modellje A modell adaptációs problémái: Az adott

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: I.2-6/2009. Üi.: dr. Nemes Adrienn Makó Város Önkormányzati Képviselı-testülete MAKÓ Tisztelt Képviselı-testület! ELİTERJESZTÉS Tárgy: Tagi kölcsön

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

Részvételi és szponzorációs ajánlat

Részvételi és szponzorációs ajánlat Részvételi és szponzorációs ajánlat Elsı Önkormányzati Projektbörze és Szakmai Konzultáció Budapest, 2010. március 31. Az európai uniós fejlesztési források elnyerése érdekében készült Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve Társadalmi Megújulás Operatív Program 7. és 9. prioritás: Technikai segítségnyújtás 2009-2010. évi akcióterve 2009. augusztus 31. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma

Részletesebben

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Javadalmazási Politikájának Szabályzata Hatálybalépés idıpontja: 2011.06.01. [jóváhagyta az igazgatóság: /2011.06.09/03. számú, 2011.06.09.

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Ügyiratszám: 3499/2012. Sorszám: 6. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012. szeptember 13.

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Tartalom A kockázatról általában A kockázatelemzés folyamata Az

Részletesebben

A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása

A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása Az összehasonlíthatóság problémája FOTIADI ÁGNES osztályvezetı NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatósága Szokásos Piaci Ár-megállapítási Önálló Osztály 2012. Október

Részletesebben

X. Energia Mőhely. Az innovatív vállalkozások finanszírozása. Körkép az energetikai gyártásunkról hazai hozzáadott érték.

X. Energia Mőhely. Az innovatív vállalkozások finanszírozása. Körkép az energetikai gyártásunkról hazai hozzáadott érték. X. Energia Mőhely Körkép az energetikai gyártásunkról hazai hozzáadott érték Az innovatív vállalkozások finanszírozása Gulyás Olivér 1 Bevezetés - Magyar Bankszövetség - Finanszírozási kérdések általában

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Szám: 15355/2009. Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott Salgótarján

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. bemutatása Tulajdonos A 2009-ben alapított Bank tulajdonosa 2010 márciusa

Részletesebben

6. modul. Stratégia, marketingtervezés

6. modul. Stratégia, marketingtervezés 6. modul Stratégia, marketingtervezés Készítette: Bokányiné Boda Gyöngyi AZ ISKOLAMARKETING STRATÉGIÁJA Stratégia: adott célok érdekében módszerek és feladatok összehangolása, a megvalósítási út kidolgozása.

Részletesebben

Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása

Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása A pályázat címe Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása Pályázat kódja: GOP-2011-2.2.1 KMOP-2011-1.2.5 Benyújtás: 2011.07.01. 2012.12.31. Pályázó cég mérete: kettıs könyvvitelt

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztési tanulmány Kiegészítés 2010. Készítette: Simeron Consulting Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás az XXX Kft., mint EZ és a YYY Kft., mint AZ között létrejött ILYEN szerzıdés tárgyában DÁTUM KOLCHIS Kft. 2 6 1. A kapcsolt vállalkozások azonosító

Részletesebben

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

Az RVA Új Magyarország mikrohitelek általános feltételei

Az RVA Új Magyarország mikrohitelek általános feltételei Az RVA Új Magyarország mikrohitelek általános feltételei Érvényes: 2008. január 22-tıl visszavonásig. fı A jogosultak köre: Azok a devizajogszabályok alapján belföldinek minısülı, a Magyar Köztársaság

Részletesebben

JAVASLAT ÖNKORMÁNYZATI KOMPLEX ÁTVILÁGÍTÁSRA

JAVASLAT ÖNKORMÁNYZATI KOMPLEX ÁTVILÁGÍTÁSRA JAVASLAT ÖNKORMÁNYZATI KOMPLEX ÁTVILÁGÍTÁSRA 2010 Oldal: 1 / 28 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4 AZ ÁTVILÁGÍTÁSRÓL RÖVIDEN 5 AZ ÁTVILÁGÍTÁS SZEREPE AZ ÖNKORMÁNYZAT JÖVŐBENI MŰKÖDÉSÉBEN

Részletesebben

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére. pénzügyi-ügyintézı. aljegyzı

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére. pénzügyi-ügyintézı. aljegyzı E L İ T E R J E S Z T É S 3. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit pénzügyi-ügyintézı Véleményezésre

Részletesebben

OTP- RVA MIKROHITEL PROGRAM

OTP- RVA MIKROHITEL PROGRAM OTP- RVA MIKROHITEL PROGRAM PROGRAM LEÍRÁS SZÉKESFEHÉRVÁR 2007. V1_02 2007. JÚNIUS 1 A Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (RVA) alapvetı céljai közé tartozik a térség vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére

Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére Közbeszerzési kötelezettség A támogatás megítélése esetén a Projekt megvalósításába bevonandó kivitelezıt, szállítót, tanácsadót, szolgáltatót,

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármesterétıl emihaly@salgotarjan.hu Szám: 81317/02/09. JAVASLAT az Észak-magyarországi Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet támogatására vonatkozó

Részletesebben

Energiahatékonyság. Egy sikeres program a panelfelújítás támogatására

Energiahatékonyság. Egy sikeres program a panelfelújítás támogatására Energiahatékonyság Egy sikeres program a panelfelújítás támogatására Csider László fıosztályvezetı Önkormányzati Minisztérium Lakásügyi Fıosztály Tapolca, 2009. június 3. A magyarországi lakásállomány

Részletesebben

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:

Részletesebben

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA A 2013. PÉNZÜGYI ÉVRE 2014. június A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet

19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet 19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplı Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott elıirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési Program

Vállalkozásfejlesztési Program Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek

Részletesebben

Október hónapban jelentıs korrekció következett be a harmadik negyedévi állapotokhoz képest.

Október hónapban jelentıs korrekció következett be a harmadik negyedévi állapotokhoz képest. Az év elsı négy hónapjában a részvénypiacok kifejezetten jól teljesítettek, csak a fejlıdı piacok teljesítménye volt némileg lemaradó. A magyar részvények április közepére 10% feletti teljesítményt értek

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámolója

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámolója 1 8 1 7 3 5 0 3-1 - 4 2 Adószám A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámolója 2 0 0 2 év MAZSIHISZ Szeretetkórházért Közhasznú alapítvány egyéb szervezet megnevezése 1145 Budapest, Amerikai

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

Kockázatkezelés stratégiája

Kockázatkezelés stratégiája Kockázatkezelés stratégiája A Hitelezési politika egy átfogó dokumentum az alapvetı kockázati fogalmakról, folyamatokról, felelısségi körökrıl. Tartalmazza a legjelentısebb kockázati kezelési alapelveket,

Részletesebben

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci Salgótarján Megyei Jogú Város A l p o l g á r m e s t e r é tıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel.: (32) 314-668 Szám: 14945/2009. Javaslat a Nógrád Megyei Civil Szolgáltató Központot mőködtetı Mozgáskorlátozottak

Részletesebben

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere 2008. november 17. Sopron Sopron madártávlatból A hőség és a szabadság városa

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

Pályázati lehetıségek Élelmiszeripari vállalkozások számára 2012.

Pályázati lehetıségek Élelmiszeripari vállalkozások számára 2012. Pályázati lehetıségek Élelmiszeripari vállalkozások számára 2012. Goodwill Consulting Kft. Országos pályázati tanácsadó, pályázatíró cég Regionális irodák: Budapest, Nyíregyháza Külföldi képviselet: Románia:

Részletesebben

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı összevont nyilvántartás

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı összevont nyilvántartás A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı összevont nyilvántartás az XXX Kft., mint EZ és a YYY Kft., mint AZ között létrejött ILYEN szerzıdés tárgyában DÁTUM KOLCHIS Kft. 2 6 1. A kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program Hı- és/vagy villamosenergia-elıállítás támogatása megújuló energiaforrásból c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-4.1.0 A

Részletesebben

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓBAN Képzések a termálturizmus területén szakirányok, vállalkozók képzése, mesteriskolák, konferenciák Dr. Várhelyi Tamás, PhD. CMC Fıiskolai

Részletesebben

Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2014. évi eredeti BEVÉTELEK 1. sz. melléklet Bevételek táblázat C. oszlop 9 sora = 2.1. számú melléklet C. oszlop 13. sor + 2.2. számú melléklet C. oszlop

Részletesebben

Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 80 Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez 1 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez Változatelemzés, pénzügyi elemzés, közgazdasági költség-haszon

Részletesebben

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 0 KVVM FI Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez Változatelemzés,

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

Szállodákról általában

Szállodákról általában Szállodákról általában A szálloda vagy másképpen hotel az otthonuktól átmeneti idıre távol levıknek ellenszolgáltatásért szállást adó intézmény, amely többnyire ellátást, kiszolgálást nyújt. Korábbi akadémiai

Részletesebben

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ...

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ... Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás...... HATÁROZAT Szám: 7/2009. (III.16.) BTT határozat Tárgy: A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanács Közbeszerzési szabályzatának elfogadása A Bakonyi

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2663-06/2 Vállalkozási stratégia kidolgozásának bemutatása, meghatározott vállalkozási tevékenység és

Részletesebben

5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata.

5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata. 5. A vezetıi dönt ntéshozatal A döntéselmélet tárgya A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, logikai, matematikai és, empirikus vizsgálata. 1 A döntéselmélet rendeltetése

Részletesebben

Az RVA Új Magyarország mikrohitelek általános feltételei (2009_v2.00) Érvényes: 2009. március 2-tıl visszavonásig.

Az RVA Új Magyarország mikrohitelek általános feltételei (2009_v2.00) Érvényes: 2009. március 2-tıl visszavonásig. Az RVA Új Magyarország mikrohitelek általános feltételei () Érvényes: 2009. március 2-tıl visszavonásig. A jogosultak köre: Azok a devizajogszabályok alapján belföldinek minısülı, a Magyar Köztársaság

Részletesebben

7. számú melléklet KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ. a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett

7. számú melléklet KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ. a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett 7. számú melléklet KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett Építı közösségek Közmővelıdési intézmények az élethosszig tartó tanulásért címő pályázathoz

Részletesebben

és gazdaságélénkítı csomagok a

és gazdaságélénkítı csomagok a 12. Elıadás Magyarországi nagyberuházások és gazdaságélénkítı csomagok a rendszerváltás küszöbén Papp Adrienn Tanársegéd 1 Nagyberuházások 1. Kıolajvezetékek kiépítése 2. Paksi Atomerımő 3. Autópályák

Részletesebben

113/2007. (VII.19.) KTH.

113/2007. (VII.19.) KTH. J e g y z ı k ö n y v: Készült a Sásd Város Önkormányzati Képviselıtestületének 2007. augusztus 29. napján megtartott rendkívüli ülésérıl. Az ülés helye: Jelen vannak: Városháza tanácskozóterme Sásd, Rákóczi

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Beruházás-szervezés projektkoordináció

Beruházás-szervezés projektkoordináció Beruházás-szervezés projektkoordináció Projektciklus: Építési kivitelezés résztvevıi: Projekt menedzsment Beruházó (építtetı): 1. szerzıdések (építési, tervezési) megkötése 2. a tervezı kiválasztása, jogszabályban

Részletesebben

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás az XXX Kft., mint EZ és a YYY Kft., mint AZ között létrejött ILYEN szerzıdés tárgyában DÁTUM KOLCHIS Kft. 2 6 1. A kapcsolt vállalkozások azonosító

Részletesebben

Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform

Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform A szippantóskocsitól a nanotechnológiáig Jó irányba halad a települési vízgazdálkodás kutatás-fejlesztése? Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform Dr. Szabó Anita 2009.

Részletesebben

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17.

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Nemzetközi projektmenedzsment Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Nemzetközi pályázatok: miben más? Hosszú elıkészítés, egyeztetés Partnerek száma 10-15 is lehet Kommunikáció

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

ALAPTÁJÉKOZTATÓ. QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó

ALAPTÁJÉKOZTATÓ. QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó ALAPTÁJÉKOZTATÓ QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó 50 milliárd forint keretösszegő 2008-2009. évi Kötvényprogramjáról Forgalmazó: QUAESTOR

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv Környezet és Energia Operatív Program 8. prioritás: Technikai segítségnyújtás Akcióterv 2009-2010 2009. január 8. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter)

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL - EXTRA 2011. JANUÁR

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL - EXTRA 2011. JANUÁR Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk figyelmébe ajánlani a megjelent Új Széchenyi Terv Vállalkozásfejlesztési Programjának pályázatait. A pályázatok jelenleg tervezetek, melyek január 31-ig

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére E L İ T E R J E S Z T É S 2. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit adó- és pénzügyi irodavezetı Véleményezésre

Részletesebben

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22.

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. Bank rendszer és fenntarthatóság Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. A bankok jelentısége Fejlesztéseink, fogyasztásunk erıforrás használat, környezetterhelés, területhasználat;

Részletesebben

Teljes a leállás - Önkormányzati és közintézményi energiahatékonysági projektek

Teljes a leállás - Önkormányzati és közintézményi energiahatékonysági projektek Energiagazdálkodás: a jövő lehetőségei és korlátai Világgazdaság konferencia Teljes a leállás - Önkormányzati és közintézményi energiahatékonysági projektek Makra József Budapest, Danubius Hotel Gellért

Részletesebben

1. oldal, összesen: 8. 7/2001. (II. 22.) PM rendelet. a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl

1. oldal, összesen: 8. 7/2001. (II. 22.) PM rendelet. a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl 1. oldal, összesen: 8 A jogszabály mai napon hatályos állapota 7/2001. (II. 22.) PM rendelet a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl A biztosítóintézetekrıl és a biztosítási

Részletesebben

A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT.

A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT. Continental Danubia Kft. Bejegyzett Könyvvizsgáló Társaság MKVK Tagsági Ig.szám: 001262 Független Könyvvizsgálói Jelentés A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT. Készült: Pécsett, 2007. március 19-én A könyvvizsgálói

Részletesebben