A helyi közpolitikák alakítása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A helyi közpolitikák alakítása"

Átírás

1 Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ ROP.. Programigazgatóság A helyi közpolitikák alakítása Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez SZERKESZTŐ: Dr. Kovárik Erzsébet

2 A TANKÖNYVET MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. HOFFMAN ISTVÁN HOFFMANNÉ DR. NÉMETH ILDIKÓ DR. KOVÁRIK ERZSÉBET KRÉMER BALÁZS LEKTOR: DR. BALÁZS ISTVÁN SZERKESZTŐ: DR. KOVÁRIK ERZSÉBET A TANKÖNYV A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN, AZ EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPJAINAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT BUDAPEST, 00.

3 - A helyi közpolitikák alakítása Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. RÉSZ Esettanulmány: A gyerekszegénység elleni küzdelemről I. fejezet A közpolitika fogalma. A közpolitika fogalma a társadalomtudományokban. Politika (politics) és közpolitika (policy). A közpolitika és a stratégiai menedzsment. A közpolitikák csoportosítása.. Ágazati közpolitika.. Horizontális közpolitika II. fejezet Gyakorlatias elvek és mérlegelések. Eredményesség. A célcsoport elérése. Takarékosság, a pénz ügyes kezelése. Szolgáltatási, ellátási minőség 0. Az ügyfelek jogai, hatalma, választási lehetősége. A munkavállalók érdekei. A társadalmi integráció és közösségi kohézió. A gazdasági-társadalmi fejlődéshez való hozzájárulás, technikai fejlődés és munkaerőpiaci bővülés

4 A helyi közpolitikák alakítása Tartalomjegyzék III. fejezet Közpolitika és tervezés, a közpolitika alkotásának és a közpolitikának az előkészítése. A közpolitika és tervezés. A közpolitika előkészítésének folyamata.. A probléma azonosítása.. A közpolitika céljainak kijelölése.. A közpolitika szakmai előkészítése és annak igazgatási keretei 0.. A közpolitika társadalmi egyeztetése.. A közpolitika elfogadása IV. fejezet A közpolitika egyeztetése a helyi társadalommal. A petíciós jog. A közvetlen demokrácia.. A közmeghallgatás.. A helyi társadalom bevonása a közpolitikáról való döntésbe: helyi népszavazás és falugyűlés. A képviseleti demokrácia eszközeinek felhasználása: a bizottsági rendszer. Az ágazati jogszabályok által előírt közpolitikák megalkotásának egyeztetése V. fejezet A közpolitika végrehajtásának ellenőrzése és utókövetése Racionális és bizonyítékalapú közpolitika. Az indikátorok használatáról. Mit lehet mérni? Mit lehet indikátorokkal kifejezni?.. Input (bemeneti) mutatók.. Output adatok.. Outcome (eredmény + hatás) mutatók. Melyik mutató mire való? (Mit mérnek?). Különféle mutatók alkalmazása különféle technikai nehézségek. Közpolitikai menedzsment célok, teljesítmények, mutatók. Az EU gyakorlata: nyílt koordináció és projektek.. A koordináció nyílt módszere.. Projektek. Addícionalitási elv, avagy a nyílt koordináció határozottabbá (zártabbá?) válása

5 - A helyi közpolitikák alakítása VI. fejezet Az államigazgatási szervek szerepe a helyi közpolitika alkotásának végrehajtásában. Központi államigazgatási szervek, mint a közpolitikák előkészítő, alakítói.. Hogyan jelennek meg a közpolitikák hazai szabályozásunkban?.. Az irányítás eszközei a közpolitikák szolgálatában.. Közpolitikák megjelenési formái.. Közpolitikák létrejöttét előkészítő munkafolyamatok és tevékenységek.. A helyi közpolitikák készítésének jogszabályi eszközökkel történő befolyásolása 0. Többszintű területi tervezés rendszere és módszere.. Területi, regionális, megyei, kistérségi és települési közpolitikák. Az önkormányzatok települési közpolitikái.. Gazdaságfejlesztési koncepció, gazdasági program. A területi államigazgatási szervek szerepe a területi tervezésben.. A regionális, megyei, kistérségi, települési tervek elkészítésének folyamata, tervezés a gyakorlatban.. A települési többcélú kistérségi társulások Tartalomjegyzék VII. fejezet A területi államigazgatási szervek és a közpolitikák alkotása. A területi államigazgatási szerv végrehajtja a központi közpolitikát.. Zajproblémák rendezése. A központi közpolitikai célkitűzéseket az államigazgatási szervezeti rendszer egésze hajtja végre... A környezetvédelem, mint horizontális szempont. A közpolitika végrehajtása összehangolt, a társadalom egészét átfogó tevékenység. A regionális közigazgatási hivatalok speciális helyzete a végrehajtásban.. Általános feladatok.. A területfejlesztési tanácsok döntéseinek törvényességi felügyelete. Az államigazgatási szervek gyakorlati módszerei a közpolitikák végrehajtására.. Ügyfélkarták.. Helyszíni ügyfélfogadás, kihelyezett félfogadás lehetőségeinek alkalmazása.. Szakmai, vagy területi referensi rendszer.. Szakmai munkacsoportok.. Sajtó és tömegtájékoztatás, kommunikáció.. Oktatás, a felvilágosító munka módszerei, szakmai napok tartása 0.. Korszerű, gyors tájékoztatási eszközök használata, honlapok szakmai szolgáltatásai 0. Területi államigazgatási szervek saját közpolitikái.. Esélyegyenlőségi terv.. Informatikai, elektronikus ügyintézésre vonatkozó tervek.. Emberi erőforrás tervek.. Belső ellenőrzési középtávú és éves tervek

6 A helyi közpolitikák alakítása Tartalomjegyzék II. RÉSZ Esettanulmány: Helyi ifjúsági cselekvési terv, mint horizontális közpolitika előkészítése, elfogadása és végrehajtása VIII. fejezet Horizontális közpolitikák általános jellemzése. Horizontális szempontok érvényesülése a közszolgálatban.. Mi a vertikális szempont?.. Horizontális szerveződési elvek és a vertikális felépítés.. Horizontális szempontok érvényesülésének hasznai. Horizontális közpolitikai gondolkodás 0 IX. fejezet Az államigazgatási szervek közpolitikái, különös tekintettel a koordinált együttműködésre 0. A regionális közigazgatási hivatal 0. A regionális közigazgatási kollégium, mint koordináló, összehangoló, elemző szervezet 0. A végrehajtás egyik eszköze az ellenőrzés 0. A regionális közigazgatási hivatal eszközrendszere 0. Az összehangolt együttműködés szervezésének elvei 0. A koordináció tudatos tervezése, éves munkatervek 0.. A kollégium munkaterve 0.. A kollégium bizottsági munkatervei és gyakorlati munkavégzése 0. Komplex ellenőrzések.. Az azonnali vagy évközi gondok gyors kezelése. A települési önkormányzatok közpolitikái megalkotását és végrehajtását segítő tevékenység Fogalomtár

7 - A helyi közpolitikák alakítása I. RÉSZ ESETTANULMÁNY A gyerekszegénység elleni küzdelemről Az UNICEF 00. év elején nyilvánosságra hozta a gyermekek helyzetéről készült felmérését, amely szerint Magyarország a vizsgált ország közül a. helyen áll, csak Anglia és az Egyesült Államok került mögénk. Ennek a vizsgálatnak csak az egyik összetevője volt a gyermekek anyagi helyzete, vizsgálták a gyermeki jogok érvényesülését, az oktatási esélyeket, a szülő-gyermek kapcsolatokat is, és néhány vizsgálat szerint egészen jól végeztünk, összességében mégis azt állapíthatjuk meg, hogy Dániában, Finnországban és Svédországban jó gyereknek lenni, nálunk és a lista végén szereplő országokban nem. Elsőre talán furcsa ellentmondásnak tűnik, hogy az erős gazdasággal rendelkező országokban kezdték el összehangolt, erőteljes kormányzati beavatkozással azokat a programokat, amelyek a gyerekszegénységgel szemben veszik fel a küzdelmet. (Az Egyesült Államokban -ban indult el egy oktatási reform, amely 00-ben a No Child Left Behind Act Egyetlen gyereket sem hagyunk el törvény) keretei között folytatódik. Angliában, Dániában, a skandináv országokban működnek gyerekszegénységet csökkentő programok, Németországban a társadalombiztosítás, szociálpolitika, munkaerőpiac reformja keretében a nők munkaerőpiaci lehetőségeinek kiterjesztésére és az aktív politikákra helyezték a hangsúlyt.) Tony Blair miniszterelnök az EVERY CHILD MATTERS (Minden gyerek számít) Zöldkönyv bevezetőjében írta: ebben az országban az emberek még mindig egyenlőtlen esélyekkel indulnak neki az életnek. Ez nemcsak a hátrányos helyzetbe születő gyerekeknek okoz kárt hanem társadalmunk egészének. A szegénység elleni küzdelem nem jószándékból ered, nem erkölcsi kérdés, nem az igazságos társadalommal szembeni elvárás, az esélyegyenlőségi politika haszonélvezői nemcsak a szegények, hanem az egész társadalom. A szegénység aláássa a gazdaság versenyképességét és a társadalmi szolidaritást. Ha egy társadalomban sok a munkanélküli, a szociális ellátásra szoruló az nemcsak a költségvetést terheli, de adófizetők és járulékfizetők híján a nagy ellátórendszerek fenntarthatóságát is veszélyezteti, nem lesz, aki a nyugdíjunkat fizesse, az egészségügyi ellátás megdrágul, az oktatás ingyenessége nem lesz tartható. Esettanulmány

8 A helyi közpolitikák alakítása Esettanulmány Mi a szegénység? Van-e gyerekszegénység? A nemzetközi összehasonlításban általánosan alkalmazott szegénységi küszöb az OECD- skála alapján meghatározott ekvivalens (fogyasztási egységre számított) jövedelem 0 %-a. Ennél magasabb az egy főre számított nyugdíjminimum, amelya magyar jogrendszerben segélyküszöbként működik. A KSH által számított létminimum a szegénység társadalmilag elfogadható szintjét kívánja meghúzni. 00. decemberében az EU Bizottságának laekeni ülésén határozatot hoztak a jövedelmi szegénység és kirekesztettség mérésére szolgáló közös statisztikai indikátor bevezetéséről. A országra kiterjedő adatgyűjtés eredményeit a Statisztikai tükör 00. augusztus -i száma (I. évfolyam. szám) hozta nyilvánosságra. A nemzetközi összehasonlítás alapján az EU népességének %-a szegények közé tartozik, mintegy millió ember. A szegénységi arány Lengyelországban és Litvániában a legmagasabb ( %), ezt a két országot követi Portugália, Olaszország, Spanyolország (0 %). Magyarország %-kal a kevésbé egyenlőtlen országokhoz tartozik Németországgal, Franciaországgal és Luxemburggal együtt. Az adatok korcsoportonkénti elemzéséből egyértelműen kiderül a gyermekek szegénysége. A 0- évesek szegénységi kockázata 00-ben, 00-ben százalékponttal haladta meg az országos szintet, a - évesek szegénységi kockázata,, illetve, % volt. A gyermekek szegénységi aránya az országok többségében meghaladta az országos átlagot. 00-ben Magyarországon, millió 0 éven aluli eltartott gyerek élt, a gyerekek %-a 0 ezer gyerek él a szegénységi küszöb alatt (OECD skála alapján). 0 ezer gyerek él az egy főre eső nyugdíjminimum alatt, a gyerekek 0 %-a azaz 0 ezer gyerek él a KSH által számított létminimum alatt. A nagycsaládosok 0 %-a él a létminimum alatt, ugyanakkor a nagycsaládokban él a gyerekek %-a, a szegény gyerekek között a nagycsaládban élők aránya %. A statisztikai adatokból is látható, hogy a szegénység elsősorban jövedelemhiány, de egyben olyan megfosztottság is, ami rontja a szegénységben élők, a szegény családba született gyerekek esélyeit. A szegénység lezárja azokat a felemelkedési utakat, amelyeken keresztül a gyerekek később sikeres, segítségre nem szoruló tagjai lennének a társadalomnak. Ha az egyenlőtlenség tartóssá válik, a szegénységben élő gyerekek nagy valószínűséggel szegény felnőttek lesznek. Egy amerikai felmérés azt mutatja, hogy a szülők anyagi helyzete %-ban öröklödik. A szegénység kirekesztettség is. A szegénységben élők nem jutnak hozzá a közjavakhoz, nem férnek hozzá a közszolgáltatásokhoz, vagy amennyiben mégis, ezek minősége rendkívül alacsony színvonalú. A menekülő szegénység a legolcsóbb megélhetést keresve olyan rurális térségekben, leszakadó kistérségekben, hátrányos helyzetű településeken koncentrálódik, ahol a legalapvetőbb közszolgáltatások hiánya, a területi hátrányok tovább rontják kiszakadási esélyeiket. Ezeken a településeken a szegregáció, diszkrimináció, az alacsony és rossz minőségű iskolázottság, az elemi kompetenciák hiánya a szegénység szívós újratermelődésével jár együtt. Ma 00 olyan település van az országban, amely szegény-cigány gettó. (A szegénység nem roma probléma, a szegények többsége, így a szegény gyerekek többsége sem roma, de kétségtelen, hogy a mélyszegénységben élők között a romák túlreprezentáltak.) Közel ennyi olyan település van, ahol legalább 0 óvodás korú gyerek él, de nincs óvoda, vagy 0 olyan település, ahol az óvodába a férőhely hiány miatt nem jutnak be a gyerekek. Az iskolai oktatás színvonala olyan gyenge, hogy az már alkotmánysértő, az egyenlő esélyű hozzáférés megcsúfolása. Egy jellemző adat: az általános iskolai népesség, %-a tanul gyógypedagógiai osztályokban, a romák -0 %-a.

9 - A helyi közpolitikák alakítása 0 olyan iskola van, ahol a romák többséget alkotnak és 00 olyan osztály, ahol a cigány gyerekek vannak többségben. Ez a 0-as évek közepéhez képest nyolcszoros emelkedés, holott a cigány gyerekek száma csak kétszeresére emelkedett ebben az időszakban. A szegény településeken élőknek esélyük sincs a jó minőségű közszolgáltatások elérésére, hiszen a települések anyagi helyzete pontosan ezeknek a közszolgáltatásoknak a megszervezését, vagy minőségi javítását lehetetlenné teszi. Az egészségügyi szolgáltatásokból való kiszorulás, a rossz életminőség, egészségtelen táplálkozás, önpusztító életmód, deviancia miatt a szegénységben élők várható élettartama közel 0 évvel alacsonyabb a társadalom többi tagjához képest. Az elmúlt időszakban végzett kutatások azt bizonyítják, hogy ez az olló drámaian nyílik szét az utóbbi években. A szociális ellátások ugyan csökkentik a jóléti függőséget, de nem tudnak segíteni a szegénységből kiszakadni vágyóknak. A Laekeni indikátorok alapján készített elemzés azt mutatja, hogy amennyiben semmiféle szociális transzferjövedelem (gyes, gyed, táppénz, nyugdíj, családi pótlék, segély stb.) nem lenne, akkor a szegények aránya a jelenleginek csaknem,- szerese lenne. Ebből nem lehet levonni azt a tanulságot, hogy csak emelni kell a szociális transzferjövedelmeket és a szegénység megszűnik. A szegénységi csapdából való kitörés nemcsak anyagi juttatások kérdése, amerikai kutatások bizonyítják, hogy a család anyagi helyzetének növekedése az általános iskolai gyerekek iskolai sikerességére nagyon szerény hatással van. Ki a szegény? Vagyis, mi(k) a szegénység oka(i)? A rendszerváltás előtt, a szocializmusban a teljes foglalkoztatottság körülményei között egyértelműen a legnagyobb szegénységi kockázatot a gyerekek száma jelentette. A gyerekvállalás, gyereknevelés költségei miatt a családtámogatás jól működő rendszere dacára is a szegénység már a 0-as években komoly társadalmi problémaként jelent meg. A rendszerváltozás után egy hatalmas foglalkoztatási megrázkódtatáson ment át az ország, közel másfél millió ember veszítette el a munkáját. A várakozásokkal ellentétben a foglalkoztatási ráta ma is nagyon alacsony, a gazdasági növekedés nem vonta maga után a foglalkoztatás javulását. (Sőt a társadalom jól létének növekedése miatt a szegénységben élők leszakadása is nőtt, a szegénységi rés emelkedett.) A szegénységi kockázatot így ma egyértelműen s ezt a társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására kidolgozott Laekeni indikátorok is jelzik Európában és Magyarországon is a munkaerő-piaci távollét növeli. A kirekesztettségben élő emberek jövedelme az országos átlagnak alig a fele. Az adatok alapján a dolgozók szegénységi aránya és kockázata a legkisebb, a nem dolgozók közül a rendszeres jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok helyzete a legjobb, ez egyéb inaktív keresők közül a legrosszabb helyzetben a munkanélküliek vannak, ez utóbbiak szegénységi kockázata,-szerese az országos átlagoknak. Magyarországon az inaktívak száma durván 0 %-kal nagyobb az uniós átlagnál. Persze ez egy átlag, nem mindenkinél ilyen súlyos a helyzet, a középfokú és felsőfokú végzettségűek esetében Magyarország nem lóg ki a nemzetközi trendből, itt a foglalkoztatás az európai átlagnak megfelelő. A helyzet az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél a drámai, mert esélytelen az elhelyezkedésük, alapkészségeket, kompetenciákat nem tanultak meg, nem tudnak jól olvasni, írni, rossz a szövegértésük. Az alapfokú, vagy annál kisebb végzettségűek aránya ma nálunk 0 %. Esettanulmány

10 A helyi közpolitikák alakítása Esettanulmány Napjainkban Magyarországon a gyerekek %-a él olyan családban, ahol egyetlen felnőtt kereső sincs, lassan második generáció nő fel úgy, hogy nem látja a szüleit dolgozni menni, rendszeres munkát végezni. A szülő munkanélkülisége 0 %-kal rontja a gyerekek középiskolai tanulási esélyeit, a középiskolából, szakközépiskolából, szakiskolából kikerülő gyerekeknek közel ugyanilyen hányada (0 %) funkcionális analfabéta. A probléma másik oldala, hogy a középfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája ugyan %, azonban ennek az is oka, hogy a szakiskolát végzettek többsége ugyan foglalkoztatott, de óriási bérengedménnyel tudnak csak bennmaradni a munkaerő-piacon, vagyis kénytelenek olyan munkát elvégezni, amelyekhez semmiféle szakképzettségre nincs szükség. A szegénységi kockázatot természetesen tovább növeli, ha a családban sok az eltartott személy. A sok gyermek, a fogyatékos gyermek, az idős, ápolásra szoruló családtag mind-mind erős szegénységet generáló tényők. A Laekeni indikátorok alapján bizonyított, hogy a gyermektelen háztartások szegénységi kockázata csökkent 00-hez képest (0, %), 00-ben 0, %. A gyermekes háztartások szegénységi kockázata ezzel szemben nőtt (00-ben,, % volt, 00-ben, %). A legmagasabb szegénységi kockázata az egyszülős családoknak van (00-ben, %), valamint a három és több gyerekes háztartásoknak van (00-ben,0 %). Ha a szegénységi arányt nézzük, akkor az egyszülős családok, %-a szegény, míg a nagycsaládosoké, %, ez az uniós átlag. Megérett az idő? Magyarország szabad, de igazságtalan! Az első Gyurcsány kormány kormányprogramjában szerepel ez a drámai mondat, a Szabadság és szolidaritást célként kitűző Új Magyarország kormányprogram pedig a gyerekszegénység elleni küzdelmet a kormány kiemelt feladataként jelöli meg. Nemzetközi kötelezettségeink is erre ösztönöznek: az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya a fiatalok és gyerekek különleges védelmét deklarálja. Az ENSZ a Gyermek Jogairól szóló Egyezményében (az. évi LXIV. törvény hirdette ki Magyarországon) biztosított gyermeki jogok teljesülését folyamatosan ellenőrzik. Az országok jelentésekben számolnak be a gyermeki jogok érvényesítése érdekében megtett intézkedéseikről és jogalkotásukról. A 00-os második magyarországi jelentés alapján elismerték, hogy Magyarországon valamennyi hatályos jogszabály összhangban van az ENSZ Egyezménnyel, és a gyermekek mindenek felett álló érdeke követelménye érvényesül hazánkban. Bár elismerték a gyerekek társadalmi integrációja érdekében megtett lépéseket, javasolták, hogy Magyarország bővítse azokat a programokat, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekeket támogatják. A Bizottság továbbra is aggodalmát fejezi ki a szegénységben élő családok magas száma, valamint az egyszülős, három és több gyermeket nevelő, valamint a fogyatékos gyerekek nevelő szegény családok aránya miatt. A Bizottság értékelése szerint túl nagy nehézségekkel néz szembe a roma lakosság, ha ki akar kerülni a nélkülözésből, a széles körben elterjedt diszkrimináció miatti munkanélküliség, szegregált települések és oktatási hiányosságok miatt. (Forrás: A gyermekek jogaival kapcsolatos koordináció és összehangolt politika hiánya miatt javasolták egy gyermekekre vonatkozó cselekvési terv kidolgozását. Az Európai Unió a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet a legnagyobb kihívásnak tekinti. Az Európai Szociális Karta célja, hogy az unió tagállamaiban hosszabb távon egymáshoz közelítő jóléti politika alakuljon ki. 00-ben az Európai Bizottság Összetartóbb társadalom: esélyegyenlőség mindenkinek címmel Szociálpolitikai menetrendet készített, re, 00. évet a kirekesztés és a szegénység elleni küzdelem európai évévé

11 - A helyi közpolitikák alakítása nyilvánította. Ennek alapján készült el a Társadalmi Összetartozásról szóló Nemzeti Cselekvési Tervünk, valamint az erről készült beszámoló (Stratégiai Jelentés 00.). Az Európai Unió Szociális Védelmi Bizottságában (SPC) megegyezés született arról, hogy azokban az években, amikor a tagállamoknak nem kell benyújtaniuk egy teljes jelentést a Szociális védelemről és társadalmi összetartozásról, akkor a nyitott koordináció módszerével élve, egyes kiemelt témákkal mélyrehatóbban foglalkoznak. 00 évre a Bizottság ilyen fő témaként jelölte meg a gyermekek szegénysége és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelmet. A szegénységben élők számának drámai növekedésére a statisztikai adatok alapján talán nem kell számítanunk, ez a szám az utóbbi évben stagnál, de a leszakadás egyre nagyobb, a kirekesztettségben élők 0 %-a szinte semmilyen reményt nem lát arra, hogy a helyzete javuljon. Mára már egyértelművé vált, hogy az állam képtelen a piaci kudarcoktól megvédeni minden állampolgárát. A munkanélküliség tömeges megjelenését ideig-óráig képes volt kezelni a szociálpolitika, a foglalkoztatás helyébe lépő ellátások, a családtámogatás, a korai nyugdíjazás, de ma már ezek fenntartása a költségvetési egyensúlyt veszélyezteti. A gyerekszegénység társadalmi problémaként való megjelenése és az erről való gondolkodás, egyértelművé tette, hogy az államnak nem megvédenie kell a piaci hatásoktól a polgárait, hanem a piaci versenyre való felkészítésben kell az esélyeket kiegyenlíteni, a közszolgálatok minőségének, elérhetőségének javításával, a gyermekes szülők foglalkoztatásának elősegítésével, az iskolai kudarcok megelőzése érdekében a gyerekek otthonról hozott hátrányainak a lehető legkorábbi csökkentésével (pre-school education), a minőségi gyerekgondozási szolgáltatásokkal. Hogyan lehet sikeres az esélyteremtés? A szegénység nagyon bonyolult társadalmi probléma, az ezzel szembeni állami küzdelem csakis összehangolt társadalompolitikák mentén képzelhető el. 00. októberében a Szegénységben Élők Hálózatának I. Konferenciáján a miniszterelnök felkérte az Magyar Tudományos Akadémiát, jelesül Ferge Zsuzsa akadémikust, hogy készítsenek egy tudományos felmérést a gyerekszegénységről és tegyenek javaslatot a kormánynak a felszámolása érdekében. 00. márciusában elkészült a Gyerekszegénység elleni Nemzeti Program Rövid Programja, amely hosszadalmas társadalmi vita után két alapvető kérdésben változott: a gyerekszegénységgel szemben nem lehet rövid távú programokkal felvenni a harcot, legalább egy generációnyi idő kell, ahhoz, hogy érzékelhető javulás legyen. Ezért elkészült a Rövid Program helyzetértékelése alapján a Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia 00-0, amit az Országgyűlés szinte egyhangúlag fogadott el (/00. (V..) Ogy. Határozat). A gyerekszegénység, a szegénység elleni küzdelem, a piaci kudarcokkal szembeni passzív védelem kevés, az állam felelőssége, szerepe, hogy az esélyek kiegyenlítésével (aktív politikákkal) az állampolgárok képesek legyenek a piaci kihívásoknak megfelelni. Ezért a generációs program két egymást erősítő célkitűzése a gyerekszegénység felszámolása és az esélyek kiegyenlítése lett. Az Országgyűlés felkérte a Kormányt, hogy a hosszú távú un. generációs program végrehajtása érdekében háromévente készítsen cselekvési tervet, ezt rendszeresen értékelve, háromévente számoljon be az Országgyűlésnek az elért eredményekről. Az Országgyűlés arról is döntött, hogy a Kormány hozzon létre egy független monitoring bizottságot (elsősorban civil szervezetek, szakmai, szociális szervezetek képviselőiből), akik a kidolgozott indikátorok alapján rendszeresen értékelik a kormány (a mindenkori kormányok) tevékenységét. Esettanulmány

12 A helyi közpolitikák alakítása Esettanulmány A Nemzeti Stratégia átfogó céljai: Jelentősen, a jelenleginek a töredékére csökkenjen a gyermekek és családjaik szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei; Szűnjön meg a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mély szegénység minden szélsőséges formája, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása; Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. A Nemzeti Stratégia kiemelt fejlesztési irányai: A foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása, különös tekintettel a gyermekes családokra; A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése; A lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása; A képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, a szegregáció megszüntetése; A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése, Egészségesebb gyermekkor biztosítása. A Nemzeti Stratégia horizontális céljai: A roma kisebbség helyzetének érzékelhető javítása, beilleszkedésük segítése, szegregáltságuk, kirekesztettségük megszüntetése; A rossz helyzetű települések, térségek fejlesztési lehetőségeinek feltárása, hátrányainak, kirekesztésének csökkentése; A fogyatékossággal élő gyermekek és családjuk helyzetének javítása, szükségleteik érzékenyebb figyelembe vétele, jobb kielégítése; A gyermekeket is szolgáló közösségi rendszerek esélyteremtő munkájának javítása (iskola, egészségügy, közösségi terek, pénzbeli ellátások); A gyermeki jogok érvényesítése, az érintettek aktívabb részvétele az őket érintő ügyekben; A tájékoztatás javítása, az információk eljuttatása mindenkihez. Mi az új a Nemzeti Stratégiában? A hosszú távú szemlélet, a folyamatos építkezés, gördülő tervezés technikája A társadalmi beágyazottság elve, a megoldás komplexitása, Az átláthatóság, ellenőrizhetőség A prevenció elvének következetés figyelembe vétele A fokozatosság elve, a közpénzek felhasználásában jelenleg elsőbbséget kell biztosítani a szélsőséges szegénység megszüntetésének Az össztársadalmi összefogás elve, a helyi közösségek kiemelt szerepe

13 - A helyi közpolitikák alakítása Kérdések: Hogyan lehet közpolitikává emelni a Nemzeti Stratégia célkitűzéseit? Melyek azok a tényezők, amiket a kormányzati cselekvési terv összeállításánál figyelembe kell venni? Hogyan mérhető a közpolitika sikeressége? Milyen indikátorokkal lehet a program megvalósulását mérni? Ki dolgozza ki és állapítsa meg az indikátorokat? Hogyan lehet a kormányzati cselekvési terv végrehajtásába a területi igazgatási szerveket, az önkormányzatokat bekapcsolni? Hogyan biztosítható a program megvalósítása során a helyi közösségek kiemelt szerepe? Melyek a központi és helyi közpolitika alkotás azonos és különböző vonásai? Hogyan lehet a központi és helyi közpolitika közötti összhangot biztosítani? Esettanulmány

14

15 - A helyi közpolitikák alakítása I. fejezet A közpolitika fogalma A közpolitika egy olyan, az aktuálpolitika értékeivel és céltételezésivel szoros kapcsolatban álló, de attól elkülönülő, egy stratégiai terven alapuló rendezett, jellemzően középtávú koncepció, amely meghatározza az állam különféle szerveinek egy vagy több ágazatra kiterjedő cselekvését. A közéletben és a tudományos kutatások során is kiemelt jelentőségre tett szert a közpolitika fogalma. A fenti fogalom tartalma azonban korántsem egyértelmű, sokszor a közigazgatási szakemberek is eltérő tartalommal használják. Jelen fejezet célja, hogy meghatározza a közpolitika fogalmát, valamint, hogy elhatárolja a politika, valamint a közfeladat fogalmától. A fenti fogalom meghatározása egyben a tananyag legfőbb fogalmainak a körüljárását is jelenti. Az itt meghatározott keretek alapján vizsgálhatjuk ugyanis a közpolitika, annak előkészítésének, végrehajtásának és utóellenőrzésének folyamatát.. A közpolitika fogalma a társadalomtudományokban A közpolitika fogalma a magyar társadalomtudományokban csak viszonylag későn, az 0-es évek során terjedt el, elsősorban az angolszász igazgatás- és politikatudomány hatására. A fogalom elterjedésében kiemelkedő szerepet játszott az európai integráció előrehaladása, ugyanis az uniós szaknyelvben ez a fogalom (/szak/politika) már korábban meggyökeresedett (ld. az Európai Unió Alkotmányának tervezetét, amely az Unió politikáiról beszél).. Politika (politics) és közpolitika (policy) A közpolitika fogalma A közpolitika fogalmának a magyar társadalomtudományi szaknyelvben történő használata újabb keletű. A közpolitika fogalmát elsősorban az (aktuál)politikáétól kell elhatárolni. A két fogalom ugyanis teljesen eltérő tartalmakat takar, jóllehet jelentős a hangalaki hasonlóság. A közpolitika és az (aktuál)politika az angol nyelven amely területen kialakult a közpolitika fogalma könnyen megkülönböztethető: a közpolitika angolul policy, addig az (aktuál)politika politics.

16 A helyi közpolitikák alakítása A közpolitika fogalma A fenti már a hangalakban is jelentkező elhatárolás mutatja, hogy a közpolitika tartalmi jellemzőinek leírásával elsőként az angolszász elsősorban az amerikai társadalomtudomány foglalkozott részletesen. Míg a politics a politológia, addig a policy az igazgatástudomány vizsgálatának középpontjába került. A közpolitika kérdésköre az igazgatástudományban az új közmenedzsment (New Public Management) megjelenésével került előtérbe. Az új közmenedzsment mozgalma a XX. század 0-as és 0-as években kialakuló és világszerte elterjedő menedzsmentközpontú igazgatástudományi megközelítés (a régi közmenedzsment) vizsgálati és elemzési módszerével szakítva az igazgatási ciklus helyett a közpolitika alkotását, végrehajtását és ellenőrzését kezdte el alaposabban áttekinteni. A hagyományos igazgatástudományi modell amelynek eredményeire a magyar közigazgatás-tudomány is jelentősen épített, elég, ha Magyary, Szamel, Martonyi vagy Madarász igazgatási ciklussal kapcsolatos munkáira gondolunk a közigazgatásra, mint önálló, a társadalom más alrendszereitől relatíve független alrendszerre tekintett. Így a hagyományos megközelítés vizsgálata során kizárták, az elemzés során részben kizárták az elemzés köréből a (köz)igazgatáson kívüli tényezőket, különösen a politikai szféra hatását. Ezt a megközelítést jelentős részben átvette a német igazgatástudomány is, amely Max Weber hatására a semleges társadalomtudomány eszméje keretében a politikai értékválasztásokat nem vizsgálta elemzései során. Az új közmenedzsment mozgalma azonban maga is egyfajta értékválasztáson alapult: Horváth M. Tamás is kiemelte, hogy az új közmenedzsment mozgalma a jóléti állam válságára adott válaszokban gyökerezik, s az állam szerepével kapcsolatban határozott, értékválasztásokat is magában foglaló elképzelésekkel rendelkezik. Mindezekre figyelemmel az új közmenedzsment az igazgatási tervezés, végrehajtás és ellenőrzés vizsgálatának körébe erőteljesen bevonta a döntéshozók értékválasztásainak vizsgálatát is, azaz, hogy milyen ideológiai alapon, milyen alapértékek és vezérmotívumok mentén kerül sor. Így a különféle közpolitikák elemzése során kiemelt szerepet kap a különféle értékválasztások elemzése. Az egyes rendszerek hátterének elemzése során elsősorban azt vizsgálják, hogy az adott igazgatásban és az ahhoz kapcsolódó politikai rendszerben a közjó, vagy az egyéni érdekek előmozdításának elősegítése áll-e a központban, valamint, hogy a politikai döntéseket többségi elven vagy konszenzusra törekvéssel alakítják-e ki. Ennek a figyelembevétel John Loughlin a következő áttekintő táblázatot vázolta fel a közpolitikák hátterét jelentő értékválasztással kapcsolatban : A politikai döntéshozatal módszere Többségi elv Konszenzus A közpolitika Közjó Etatizmus Korporativizmus alkotásának megközelítése Egyéni érdek Pluralizmus Hálózati kormányzás A különböző értékek választásával eltérő közigazgatási rendszerek működéséhez juthatunk, amelyek a közpolitika kereteit is másképpen határozzák meg. Loughlin két szempontot emel ki mátrixában. Az egyik a politikai döntéshozatal módszere, a másik a közpolitika alkotásának megközelítése. A döntéshozatali módszerek között két fő elvet emel ki: a többségi elvet és a 0 Ld.: Horváth M. Tamás: Közmenedzsment, Dialóg-Campus Kiadó, Budapest Pécs, 00.,. o. Horváth M. Tamás kiemeli, hogy az új közmenedzsment vezérmotívumai közé tartozik az állam szerepének csökkentése, a piaci mechanizmusok kiterjesztése, a privatizáció, a dereguláció, a köz- és magánszféra közötti közfeladatok ellátására irányuló partnerség erősítése. Ld.: uo.. o. Ld.: Loughlin, John: The Transformation of Governance: New Directions in Policy and Politics = Australian Journal of Politics and History, 00/.,. o.

17 - A helyi közpolitikák alakítása konszenzusos döntéshozatalt. A két elv alkalmazása jelentős eltéréseket hoz elsősorban a közpolitika előkészítésének és elfogadásának a folyamatában. A többségi elv alapján a szabad választásokon győztes politikai erő felelőssége és feladata az állam (önkormányzat) működésének az irányítása, így az azt meghatározó terveket a fenti erőnek kell megalkotnia. Erre figyelemmel szándékait nem kell egyeztetnie a társadalom és a politikai szféra többi szereplőjével. A konszenzusos döntéshozatal ezzel szemben arra törekszik, hogy az egyes döntések mögött a legszélesebb társadalmi egyetértés húzódjon. Ebben a modellben a közpolitika megalkotását széles körű egyeztetés előzi meg. A másik fő szempontrendszert az jelenti, hogy az egyes közigazgatási rendszerekben miként fogják fel az állam feladatát, azaz milyen a közpolitika megközelítése. Loghlin megkülönbözteti azt a modellt, ahol úgy vélik, hogy létezik egy, az egyéni érdekek felett álló, általános közérdek, s az állam feladata ennek érvényesítése. Más államokban azonban úgy vélik, hogy ilyen, az egyéni érdektől elkülönült közérdek nem létezik, ezért a közigazgatás feladata az egyéni érdekek érvényesülésének biztosítása. Loughlin a fenti mátrix alapján osztályozza a közpolitikák kialakításának keretéül szolgáló rendszereket. Álláspontja szerint az etatizmus (államközpontúság) jellemzi azokat az országokat, ahol a közigazgatás feladata a közérdek érvényesítése, s ezt a többségi elv alkalmazásával (azaz a választásokon győztes fél döntésével) érik el. Ezzel szemben korporativistának tekinti azon igazgatási rendszereket, ahol a közjót konszenzuskereséssel, széles körű egyeztetéssel kívánják elérni. A közjó létét el nem ismerő országok közül azokban, ahol a többségi elv alapján hozzák meg a legfontosabb döntéseket, a pluralizmus modelljének érvényesüléséről beszélhetünk, míg ahol mindezt a legszélesebb körű egyetértés kialakításával kívánják biztosítani, ott a hálózati kormányzás elve érvényesül. Loughlin példákat is hoz az egyes értékválasztást követő rendszerekre. Így az etatista közpolitika-alkotás mintaállamának Franciaországot tartja. Véleménye szerint a korporativista modellt követik a német nyelvterület államai (Svájc, Ausztria és Németország). A pluralizmus az Egyesült Államokra, a hálózati kormányzás pedig elsősorban a skandináv országokra jellemző. Loughlin is kiemeli, hogy a fenti osztályozás és a példák is elnagyoltak, s a problémát erősen leegyszerűsítik. E körben utalhatunk arra, hogy részben az európai integrációban való részvételnek is köszönhetően az Egyesült Királyságban is megjelent a közösségi érdekeket kifejező, magasabbrendű közjó fogalma. Az értékválasztások szerepének felvázolása már a közpolitika és az (aktuál)politika határát jelzi. A különbség meghatározásával elsősorban a német társadalomtudomány foglalkozott, amely azt a közpolitika és az (aktuál)politika eltérő megközelítésében látta. Míg a közpolitika alapvetően a társadalom, illetve bizonyos társadalmi alrendszerek, ágak átfogó irányításának koncepcióját fogja át, addig az aktuálpolitika valamely politikai csoport törekvéseit fejezi ki és igyekszik azt közpolitikává alakítani. A német tudományos kutatásokban jelentős részben az angolszász társadalomtudomány hatására elterjedt a társadalom rendszerszemléletű megközelítése. Ennek az irányzatnak talán a legjelentősebb képviselője Niklas Luhman. Luhman úgy vélte, hogy a társadalom különböző eltérő logikájú alrendszerekre tagolódik, amelyeket egy-egy ún. bináris kóddal is le lehet írni. Így például a jog alrendszerére a jogos-jogtalan, a gazdaság alrendszerére a gazdaságosgazdaságtalan, a politika alrendszerére a kormányon lenni - ellenzékben maradni kódja alkalmazható. Luhman és követőinek megközelítése szerint az aktuálpolitika a politikai alrendszer része, amelyet a kormányon lenni - ellenzékben maradni kódja határoz meg. Álláspontja szerint ennek a világát vizsgálja a politikatudomány. A közpolitika fogalma jelentős hatással volt a brit közigazgatás-tudományra, azonban a kontinensen történő elterjedésében elsősorban az európai integráció kutatása volt nagy hatással. Az Európai Gazdasági Közösség (majd az Európai Közösség és az Európai Unió) A közpolitika fogalma Ld. uo. -. o. Ezzel kapcsolatban ld.: Leadbeater, Charles: Creating the Public Good = Political Quaterley 00/., -. o. c. tanulmányát. A fogalom meghatározását illetően ld.: Samu Mihály: Általános jogpolitika. A jog depolitizálása, Akadémiai Kiadó, Budapest, 00., -. o. Ld.: Bihari Mihály Pokol Béla: Politológia, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,.,. o.

18 A helyi közpolitikák alakítása A közpolitika fogalma tevékenységében ugyanis figyelemmel annak szupranacionális jellegére, számos különböző érték összeegyeztetésére kerül sor. A közpolitika fogalmának értelmezése a magyar társadalomtudományos gondolkodásban is kiemelkedő témává vált. A magyar társadalomtudományos művekben a közpolitika fogalma elsőként az 0-as évek végén kezdett megjelenni, az új közmenedzsment eredményeinek megjelenésével együtt. A közpolitika fogalma azonban nehezen nyert tért a hazai közgondolkodásban. Ennek legfontosabb okaként egyrészt az elnevezés és a fogalom bizonytalanságát emelhetjük ki. A közpolitikát ugyanis a szerzők, valamint a közéleti szereplők többsége eltérőképpen értelmezte, s sokan a közpolitikát egyfajta általános érvényű politikai értékválasztásként értelmezik. Mások a közpolitika alatt az egyes szakmai aktuálpolitikát értik. A közpolitika fogalmát a tudományos szerzők két oldalról közelítik meg: az egyik a német társadalomtudomány vizsgálati módszereinek alkalmazása, a másik az új közmenedzsment szemlélete alapján történő elemzés. A közpolitika fogalmának meghatározása során a német rendszerszemléletű társadalomtudomány eredményeire épít Samu Mihály, aki Általános jogpolitika című monográfiájában megkülönbözteti a közpolitikát, az ágazati szakpolitkákat, valamint az aktuálpolitikát. Álláspontja szerint a közpolitika a társadalom átfogó irányításának, koncepcióját, irányvonalát tartalmazza, az ágazati politikák pedig ezen koncepciót vonatkoztatják egy adott ágazatra (pl. szociálpolitika, jogpolitika), s így konkretizálják a közpolitika általános irányvonalát. Az aktuálpolitika Samu Mihály megközelítése szerint valamely ideológiai, érdekcsoport vagy párt törekvéseit fejezi ki, s célja a fenti törekvések közpolitikává alakítása. 0 Így Samu Mihály is úgy véli, hogy a közpolitika és az aktuálpolitika két külön társadalmi alrendszerben jelenik meg. Mivel a fenti alrendszerek egymással szoros kapcsolatban állnak, így Samu megközelítése szerint is szoros a kapcsolat az aktuál- és a közpolitika között: az aktuálpolitika célja valamely csoportérdek közpolitikává alakítása. Az új közmenedzsment megközelítését alkalmazzák a közösségi jogot elemző kutatók. Így a fenti közpolitikai szemléletű megközelítés tükröződik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen használt közösségi jogi tankönyv címében és szerkezetében is, amely az Európai Unió politikáit mutatja be. A közpolitika fogalmát az új közmenedzsment szemlélete alapján kísérelte meg meghatározni Hajnal György és Horváth M. Tamás. Hajnal György a külföldi új közmenedzsmenttel kapcsolatos szakirodalomra is építkező meghatározása szerint a közpolitika alapvetően valamilyen, a (szélesen értelmezett) kormányzat által folytatott, egy adott problémahelyzet megoldását célzó, azaz céltudatos akció. Horváth M. Tamás definíciója is a fenti megközelítést veszi alapul. Szerinte a közpolitika ágazatpolitikák gyűjtőneve. A politikaelmélethez vagy a politikatudományokhoz képest pragmatikusabb, jellemzően alkalmazott tudományos eszközöket felhasználó diszciplína. Adott területen a társadalmi céloknak megfelelő döntések eredményeinek, kihatásainak vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. Horváth M. a közpolitika fogalmának meghatározása során szintén annak az aktuálpolitikától való éles elkülönülését emeli ki, akkor amikor jelzi, hogy a közpolitika ebben az értelemben jellemzően nem foglalkozik a politikai rendszerrel és hasonló >> nagypolitikai << intézményekkel és jelenségekkel. Horváth M. is a közpolitikát, mint az ágazati döntések előkészítését megalapozó ismeretanyagot kezeli. Hajnal György és Horváth M. Tamás megközelítése szerint a közpolitika vizsgálata a közigazgatást komplexen, több tudományág vizsgálatait ötvöző közigazgatás-tudomány Az előző példából is jól látható, hogy az EU egyes tagállamaiban a társadalomról alkotott felfogás jelentősen eltér egymástól, s ezzel összhangban lényeges különbségeket találhatunk az egyes államok értékrendje között is. Erre figyelemmel a közösségi jogalkotás során különösen fontos szerepre tett szert az egyes értékek összhangját megteremtő közpolitikai szemlélet. Ld.: Samu Mihály: Általános jogpolitika. A jog depolitizálása, Akadémiai Kiadó, Budapest, 00.,. o. 0 Ld. uo.. o. Ld.: Kende Tamás Szűcs Tamás (szerk.): Az Európai Unió politikái Dr. Hajnal György: Közigazgatási vezetési ismeretek (Kézirat), 0. o. Horváth M. Tamás: Közmenedzsment, Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, 00.,. o. Ld. uo.. o.

19 - A helyi közpolitikák alakítása vizsgálódási körébe tartozik. A fenti fogalmat a közmenedzsment gazdasági megközelítése alapján a közszféra gazdaságtanával foglalkozó szerzők is használják. Így e körben kell utalni a közmenedzsment gazdasági megközelítését alkalmazó Jenei Györgyre és Gulyás Gyulára. A fenti megközelítések alapján a közpolitika fogalmát az aktuálpolitikától el kell határolnunk. A különböző megközelítések mindegyike egyetért abban, hogy míg az aktuálpolitika és az azt elemző politikatudomány a csoportérdekek érvényesítésének módszereit vizsgálja, addig a közpolitika egy általános társadalomirányítási fogalom. A közpolitika alakítására erősen hat az aktuálpolitika, sőt az aktuálpolitika azon célja, hogy legfőbb törekvéseit a közpolitika szférájába emelje, ám a közpolitika középpontjában jellemzően a különböző állami cselekvések előkészítésée, a döntések lehetséges hatásainak vizsgálata áll. Így bár a közpolitika közvetíti az aktuálpolitika értékválasztásainak körét, ám elsősorban a szervezési-igazgatási racionalitás érvényesítését tekinti elsődlegesnek. Így az aktuálpolitika vizsgálata a politikatudomány, míg a közpolitika vizsgálata a közigazgatás-tudomány elsődleges tárgykörébe tartozik. A közpolitika és az aktuálpolitika elhatárolása során kiemelt figyelmet kell fordítanunk a két jelenség időbeli jellegzetességeinek eltéréseire is. Az aktuálpolitika eseményei általában napi jellegűek, míg a közpolitikai tervek legalább középtávúak (- éves), s jellemzően egy stratégiai terven alapszanak. A fenti fogalmi elem átvezet a közpolitika fogalmi meghatározását jelentő következő elhatároláshoz, ami a közpolitika és a stratégiai tervezés és menedzsment egymáshoz való viszonyát mutatja be.. A közpolitika és a stratégiai menedzsment A professzionális közigazgatás működésére mindig jellemző volt a tervezés, a stratégiaalkotás. Ezért a fenti jelenségek vizsgálata a modern közigazgatás-tudomány megjelenésétől kezdve azok középpontjában állt. A tervezés vizsgálatát elsőként a hagyományos menedzsmentszemléletű közigazgatástudomány helyezte vizsgálatai középpontjába. Taylor, Fayol, valamint követőik elemzései között meghatározó szerepet játszott az úgynevezett igazgatási ciklus vizsgálata, amelynek főbb elemeit Gulick a POSDCORB betűszóval írt le. Az 0-as, 0-as évek amerikai igazgatástudományának legfrissebb eredményei jelentős befolyással voltak a magyar igazgatástudományra is. A hazai közigazgatás elemzésére meghatározó befolyást gyakorló Magyary Zoltán ugyanis a fenti iskolát követve tekintette át a magyar közigazgatás rendszerét. Magyary iskolája az igazgatási ciklus vizsgálatát kiemelt célként kezelte. Ez az elemzési módszer jelentős hatással volt a II. világháborút követő időszak közigazgatási jogi és közigazgatás-tudományi kutatásaira is: Martonyi, Szamel és Madarász jelentős eredményeket értek el az igazgatási ciklus vizsgálatával, s ezen eredmények az 0-as évek végétől, 0-es évek elejétől beépültek a hazai állam- és jogtudományi egyetemi, államigazgatási főiskolai képzés, valamint a közigazgatásban dolgozók továbbképzésének anyagába. Az új közmenedzsment is épített a hagyományos menedzsmentirányzatoknak a tervezéssel és az igazgatási ciklussal kapcsolatos eredményeire. Ez jól látható Horváth M. Tamás monográfiájában is, aki a stratégiai tervezés főbb lépéseiként a szervezeti célok meghatározását, a tervezési időtáv és időkeret meghatározását, a szervezeti környezet értékelését, a szervezeti képességek áttekintését, a stratégiai lehetőségek azonosítását, valamint végül a szervezeti erőforrások felhasználásával a stratégia megvalósítását emeli ki. A közpolitika fogalma Így az első professzionális, bürokratikus európai közigazgatási rendszer kialakulásával a Római Birodalomnak a III. század végétől kialakuló dominátusi igazgatási rendszerével együtt megjelent a tervezés: az első költségvetést, mint általános állami gazdasági tervet Diocletianus császár adta ki a III. század végén. POSDCORB = Planning, Organizing, Stuffing, Directing, Coordinating, Reporting, Budgeting (azaz tervezés, szervezés, a személyzeti feltételek biztosítása, irányítás, koordináció, beszámoltatás és költségvetési tervezés). Ld.: Horváth M. Tamás: Közmenedzsment, Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, 00.,. o.

20 A helyi közpolitikák alakítása A közpolitika fogalma A közpolitika szoros kapcsolatban áll a stratégiai tervezéssel, hiszen a közpolitika alapja egy stratégiai terv. A közpolitika azonban szemben a stratégiai tervvel már önmagában tartalmazza a célkitűzésekkel és azok teljesítésével kapcsolatos (ideológiai jellegű) megközelítéseket, értékválasztásokat. Álláspontom szerint a stratégiai tervezés, valamint a közpolitika közötti legfontosabb különbséget éppen az értékválasztás megléte jelenti. A stratégiai menedzsmentnek ugyanis a 0. lépése a célok meghatározása, s az igazgatási ciklus vizsgálata. A stratégiai tervezés akár hosszabb távú is lehet, azonban a jelenlegi demokratikus rendszerekben a közpolitika jellemzően középtávú. Kivételesen azonban a közpolitika is lehet hosszabb távú, mint azt az alábbi példákkal kapcsolatban jelezni fogom. A közpolitika és a stratégiai tervezés és menedzsment közötti különbséget talán a legjobban a kormányprogram, mint a végrehajtó hatalom főszabály szerint négy évre szóló közpolitikai dokumentuma jeleníti meg. A magyar alkotmányos szabályozás alapján a kormányprogramról az Országgyűlés a miniszterelnök személyéről szóló szavazás keretében határoz. Így a megválasztott miniszterelnöknek és Kormányának az Országgyűlés által elfogadott Kormányprogram alapján kell eljárnia. A Kormányprogramnak erősebb az aktuálpolitikai kötődése, s a program teljesülésének utókövetése és a visszacsatolás is különleges: a programmal kapcsolatban az állampolgárok a következő országgyűlési választáson foglalnak állást. A Kormányprogram általános közpolitikának tekinthető, hiszen annak köre a Kormány minden tevékenységére, s így gyakorlatilag minden ágazatra kiterjed. Az általános közpolitikák közül elsőként röviden az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról szólok, amelyet az Országgyűlés a /00. (XII..) OGY. határozattal fogadott el. Míg a közpolitikai tervek többsége középtávú, addig az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció egy hosszú távú, éves (00-ig terjedő) terv. Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció közpolitikai jellege szembetűnő: a tervvel kapcsolatos legfontosabb célkitűzések és értéktételezések, az azt közzétevő országgyűlési határozat szövegében találhatóak így például a terv egyik alapelve a (társadalmi) igazságosság, amelyet a politikatudomány a politikai értékek között rögzít. Az átfogó célok mellett a határozat alacsonyabb absztrakciós szintű stratégiai célokat is meghatároz. Így például a társadalmi igazságossággal összefüggésben célként rögzíti a társadalmi összetartozás és szolidaritás erősítését, valamint a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítását. A Koncepció amely az országgyűlési határozat melléklete elsőként áttekinti a fennálló helyzetet, felvázolja az erősségeket, gyengeségeket, a lehetőségeket és a veszélyeket (azaz a Koncepció alkalmazza a SWOT analízis módszerét), valamint kijelöli az országgyűlési határozat normaszövegében meghatározott célok eléréséhez szükséges fejlesztési irányokat. A Koncepció bemutatja az egyes ágazati prioritásokat, felvázolja a megvalósításhoz szükséges forrásokat, valamint indikátorokat határoz meg a célok elérésének méréséhez. Mivel a koncepció Magyarország egységes szemléletű fejlesztését tűzi ki célul, ezért valamennyi ágazatra kiterjed, így egy hosszú távú általános közpolitikának tekinthető. Magyarországon az 0-es évek második felétől kezdve megjelentek a hosszú távú tíz, tizenöt, húsz, vagy akár huszonöt éves időkeretű stratégiák. Ezeket jellemzően az olyan bonyolult, sok összefüggéssel rendelkező, gyakran horizontális, ágazatközi területeken alakították ki, ahol a célkitűzés gyors elérésére nincs lehetőség, az csak egy hosszabb, több lépcsős folyamatban valósítható meg. Hazánkban az első ilyen stratégia a /000. (XII..) OGY határozattal elfogadott, a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program volt. Idén az Országgyűlés két, hosszú távú stratégiát fogadott el: a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról, 00-0 szóló /00. (V..) OGY. határozatot, valamint a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló /00. (VI..) OGY határozatot. A fenti programok is elsősorban a bonyolult, horizontális, ágazatközi megközelítést igénylő területeken jöttek létre, amelyek összetett probléma kezelését tűzik ki célul: a kábítószer-ellenes stratégia a kábítószer-probléma hazai kezelése irányainak meghatározását tartalmazza, a Legyen jobb a gyerekeknek! program a gyermekszegénység visszaszorítását tűzte ki célul, míg a Roma Integráció Évtizede a roma kisebbség hatékonyabb társadalmi integrációját határozta meg elsőrendű feladataként. Ezek a problémák összetettek, s nem oldhatóak meg csak egyetlen közigazgatási ágazat eszközeivel, hanem azok együttműködésére és együttes, egy

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 1. Társadalmi egyenlőtlenségek Fogalma: az egyének, családok és más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban jelentős

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Farkas Krisztina KIM közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár Minőségfejlesztés a felsőoktatásban, TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002

Részletesebben

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya

Részletesebben

Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen

Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen Rácz Andrea Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen Az Európai Unióban a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok kérdéskörét a 70-es évek közepéig a Közösség a tagállamok belügyének tekintette, az

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A könyvtári stratégiai programok osztályozásának lehetőségei

A könyvtári stratégiai programok osztályozásának lehetőségei A könyvtári stratégiai programok osztályozásának lehetőségei Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárság Kulturális Kapcsolatok Főosztály Sörény Edina vezető tanácsos Budapest, 2015.

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2011.

Esélyegyenlőségi terv 2011. Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

GYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM A HEVESI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP /

GYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM A HEVESI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP / GYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM A HEVESI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-5.2.3-09/1-2009-0004 HEVESI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA I Állandó népessége 37.498 fő 17 település alkotja Központ: Heves város Egyenlőtlen fejlődés

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A.3-2014 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Jogszabályi keretrendszer: Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az

Részletesebben

ÁROP-1.A

ÁROP-1.A ÁROP-1.A.3-2014-2014-0091 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A SALGÓTARJÁNI JÁRÁSBAN, A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOK CÉLKITŰZÉSEINEK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN CÍMŰ PROJEKT KERETEIT

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu

Részletesebben

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

Az előterjesztés szöveges része

Az előterjesztés szöveges része Az előterjesztés szöveges része A Magyar Tudományos Akadémia Gyermekprogram Irodája Ferge Zsuzsa akadémikus vezetésével kidolgozta és 2006 márciusában szakmai vitára bocsátotta a Gyermekszegénység elleni

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

A Magyarországi Roma Parlament javaslata a Roma Irányító és Monitoring Bizottság struktúrájához, feladat- és hatásköréhez.

A Magyarországi Roma Parlament javaslata a Roma Irányító és Monitoring Bizottság struktúrájához, feladat- és hatásköréhez. A javaslata a Roma Irányító és Monitoring Bizottság struktúrájához, feladat- és hatásköréhez Preambulum A 2005-2020 közötti időszak Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció horizontális szempontja az esélyegyenlőség

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, július 8.

Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, július 8. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, 2010. július 8. Előzmények EU tagállamokban kísérleti jelleggel 1997-ben foglalkoztatási paktumok létrehozása

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről Jász Krisztina MADÁSZSZ-konferencia 2012. október 25. Az elmozdulásra sarkalló néhány tény A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről 1 HDI-index:

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Szociális Ügynökség a társadalmi integrációért egy cseh kormányzati eszköz a községi társadalompolitikák befolyásolására.

Szociális Ügynökség a társadalmi integrációért egy cseh kormányzati eszköz a községi társadalompolitikák befolyásolására. Szociális Ügynökség a társadalmi integrációért egy cseh kormányzati eszköz a községi társadalompolitikák befolyásolására Hana Synková a Cseh Kormány azon törekvésének eszköze, hogy támogassa a községeket

Részletesebben

Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia indikátor rendszer

Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia indikátor rendszer Szociális ÁIR (Szociális Ágazati Információs Rendszer) Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia indikátor rendszer Felhasználói útmutató Budapest, 2012. december 1 Tartalomjegyzék 1. Előzmények, célok...

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK GÖNYŰ KÖZSÉG TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK szakértői véleménye Megbízó: Gönyű Község Önkormányzata Megbízott: Mosolits Lászlóné Szakértői szám: Időpont: 2011. augusztus 18. Szakértő neve: Mosolits

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK

HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK Monitoring Bizottsági tagok felkészítése a fejlesztéspolitikai tevékenységükhöz kapcsolódóan 2015. június 3. HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK GYENE GYÖNGYVÉR MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY A horizontális

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság

Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Polónyi István Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. Bevezető 11 2. Közpolitika, oktatáspolitika 13 2.1. A politika, közpolitika 13 2.2. Oktatáspolitika és formálói

Részletesebben