A jóléti állam: emlék vagy jövendő?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A jóléti állam: emlék vagy jövendő?"

Átírás

1 A jóléti állam: emlék vagy jövendő? Napjainkban nemcsak a jóléti állam, de az állam maga is mélyreható szerep- és jelentésváltozáson megy keresztül. Nem is olyan régen még a totális, fasiszta és szocialista államoknak az egyén magánéletébe beavatkozó, személyes szabadságot elnyomó, oktalanul gyámkodó, mindent uniformizáló funkcióit jelentette számunkra. Újabban azonban, a libertariánus nézetek eluralkodása és a globalizációs folyamatok felgyorsulása idején, tevékenységét ismét át kell értékelnünk és szerepét újra kell gondolnunk. Ma a nemzetállamokra hárul a szerep, hogy a piac nemkívánatos, szélsőséges jövedelemelosztási hatásait kivédjék vagy enyhítsék (szociális piacgazdaság) és hogy a nemzeti társadalmaknak a globalizációs folyamat veszélyes tendenciái ellen oltalmat nyújtsanak. Ellenkező esetben a termelésnek és a tőkeforgalomnak a 20. század második felében megkezdődött világméretű globalizációja először átlépi az államhatárokat, majd szétzúzza a nemzetállami struktúrákat, kioldja a nemzetgazdaság jól körülhatárolt szereplőit nemzeti kötöttségeikből, és a világgazdaság áttekinthetetlen, diffúz közegébe helyezi őket. Mindez arra int, hogy ne rendezzünk a jóléti államoknak túl korai temetést, és ne segítsük elő megszüntetésüket a divatos ideológiák kritikátlan hangoztatásával. Lehetséges, hogy a jóléti államokra a jövőben olyan társadalmakat védő, megőrző funkciók várnak, amelyeket más intézmények nem lesznek képesek ellátni. Érdemes tehát kissé közelebbről megvizsgálni a jóléti állam körül jelenleg folyó vitákat. A jóléti állam fogalma Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy mi is a jóléti állam? Mint minden, a történelemben lassan, organikusan kialakuló intézménynek, a jóléti államnak a fogalma is nehezen definiálható. "...fontos fogalmak, mint a szegénység, az egyenlőség és az esély - elvben nehezen vagy nem is definiálhatók és még nehezebben mérhetők. A jóléti állam hasonlóképpen ellenáll a pontos definíciónak, és eddig nem is történt kísérlet arra, hogy valaki ilyent javasoljon." - írja Barr. Még magának a jólétnek is nehéz a meghatározása, hiszen más és más színezetet kap, ha benne a szociális, a gazdasági vagy pedig intézményi szempontok érvényesülnek. A gazdasági jóléttel először Pigou foglalkozott, aki a jóléti közgazdaságtan megalapítója volt.wealth and Welfare című könyve, amely később The Economics of Welfare címmel jelenik meg, tartalmazza mindazokat az elméleti megfontolásokat, amelyeknek alapján később az intenzív állami beavatkozás szükségességét igazolták. Ezek szerint a gazdaságpolitika legfontosabb célja a társadalom jóléte. "Könyve ezért az állami gazdaságpolitika első alapművének tekinthető". A jóléti közgazdaságtant a Samuelson-Nordhaus-könyv is úgy definiálja, mint "az állami politika közgazdaságtanát", amely "a gazdaság megszervezésének legjobb módjával, a legjobb jövedelem eloszlással vagy a legjobb adórendszerrel kapcsolatos alapvető kérdésekkel" foglalkozik. De még mindig nem tudjuk, hogy mely ponttól kezdve válik egy állam jóléti állammá. A társadalmi jóléti milyen szintje, az állami beavatkozás mekkora mértéke szükséges ehhez? A kérdést tovább bonyolítja, hogy a jóléti állam rosszul definiált, de annál gyakrabban használt fogalma mellett a második világháború utáni gazdasági gyakorlatban megjelent a német nyelvterületen egy másik rokon fogalom is: a szociális piacgazdaság fogalma. A freiburgi iskola tagjai: Eucken, Röpke, Rüstow és Müller-Armack alakították ki azt az elméleti rendszert, amelyet Müller-Armack keresztelt el szociális piacgazdaságnak. Ez a modell a háború utáni német gazdaság helyreállításának és felvirágoztatásának forgatókönyvévé vált. Ennek alapján hozták létre Erhard vezetésével a német gazdasági csodát. Számunkra azért különösen érdekes ez a modell, mert a magyar parlamenti pártok mindegyike, beleértve az MSZP-t is, a "szociális piacgazdaság" jelszót írta fel zászlajára, noha a "szociális" szót nyugodtan törölhették volna, mert a gyakorlatban eddig végrehajtott restriktív politika a szociális szempontokat teljesen háttérbe szorította. A jelenleg válságos helyzetűnek kikiáltott jóléti állam és a szociális piacgazdaság csaknem alternatív fogalmak. Mindkettő a piacgazdaság alapján áll, és annak működését akarja állami beavatkozással korrigálni. Ez a korrekció elsősorban a jövedelmek közvetlen vagy közvetett újraelosztásán keresztül érvényesül és az alacsony jövedelmű, hátrányos helyzetű rétegeknek kíván nagyobb esélyegyenlőséget és anyagi biztonságot adni. Ezáltal a piac működésének amorális és igazságtalan következményeit enyhíti és igyekszik kiegyenlíteni a társadalom szélsőséges polarizálódását. Ezek a célok közösek a szociális piacgazdaságban és a jóléti államban. Eltérés van abban, hogy a szociális piacgazdaság hívei meg vannak győződve arról, hogy a piac (külső beavatkozás és az állam óvintézkedései nélkül), előbb-utóbb önmagát szünteti meg, és ezért nemcsak a köz jólétének érdekében avatkoznak bele a gazdaságba, hanem a verseny tisztaságának megőrzése miatt is. Míg jóléti állam az angolszász pragmatizmust tükrözi és a kapitalizmus szélsőségeit enyhítő,

2 defenzív lépések sorozatával jött létre, addig a szociális piacgazdaság ideológiája kidolgozott rendszer, amely offenzív, kétfrontos küzdelemben: - a totális államok (nácizmus, fasizmus, bolsevizmus) - de egyidejűleg a monopolkapitalizmus ellen is - vívott harcban született. Az alábbiakban a jóléti államról fogunk beszélni, de bele fogjuk érteni a szociális piacgazdaságot is. Bármennyire nehéz is a jóléti állam definiálása, kétségbevonhatatlan, hogy történelmileg körülhatárolt, jól leírható intézményről van szó. A történelem szót érdemes hangsúlyozni, mert egy olyan fejlődési ív szerves részének látszik, amely a felvilágosodás óta következetes pályát ír le. Christopher Pierson Marshallra hivatkozva közöl egy táblázatot, amely azt mutatja, hogy míg a 18. század a személyes szabadság kivívásának százada volt ( Habeas Corpus, a szólás, vallás, gyülekezés, társulás szabadsága), a 19. század pedig a politikai szabadságé (általános választójog, parlamenti reformok), addig a 20. században, - mintegy betetőzéseként a polgári jogoknak - mindezekhez a szociális jogok csatlakoztak. Ez felismerése volt annak, hogy az emberi és politikai jogok és a teljes gazdasági kiszolgáltatottság nem férnek meg egymással. A minimális anyagi létfeltételek a modern társadalmakban minden megszületett embernek járnak. A pusztán emberi jogokkal és politikai jogokkal rendelkező személy emberi méltósága nem teljes, ha anyagilag nincsenek számára biztosítva bizonyos minimális feltételek. Amint látható, a jóléti állam szervesen illeszkedik abba a történelmi ívbe, amely az emberi szabadság kiteljesüléséhez vezet. A jóléti állam megjelenése ebben a történelmi ívben fokozatosan és organikusan történt, visszatükrözve az egyes országok szokásait, tradícióit, és szemléletmódját. C. Pierson leírja, milyen időkülönbségekkel jelentek meg a szociális ellátás elemei. Az üzemi balesetek elleni biztosítás, az egészségügyi biztosítás, a nyugdíj, a munkanélküli segély és a családi pótlék a 19. század vége óta fokozatosan lettek bevezetve az európai államokban, Amerikában, Ausztráliában vagy Új Zélandon, a legkülönbözőbb időpontokban. Jellemző például, hogy míg a baleseti járulékot Németország már 1871-ben, Ausztria pedig 1887-ben bevezette, az USA-ban erre csak 1930-ban került sor. A munkanélküli segélynél már kisebb az időkülönbség, ennek bevezetési ideje Németországban az Egyesült Államokban pedig Jellemző, hogy Ausztriában az általános egészségbiztosítás már 1888 óta létezik, az USA pedig még a mai napig sem vezette be. Nyilvánvaló, hogy itt az Európa és Amerika közötti szemléleti különbség ugyanúgy szerepet játszott, mint a gazdaság angolszász liberális felfogása és az állami beavatkozás német gyakorlata közötti különbség. A szemléleti, világnézeti hatások tehát tagadhatatlanok a jóléti államok létrejöttében, ugyanakkor a fejlődés általános tendenciája világosan kiolvasható az idézett, OECD államok számára készített táblázatból. A jóléti állam virágzása A jóléti állam virágzásának időszaka a második világháború utáni időszakra tehető. Egybeesik tehát a háború utáni gazdasági fellendüléssel. Ez a fellendülés megteremtette a jóléti állam gazdasági alapjait. Az egyes országok gazdaságai a tartós növekedés utjára léptek, amelyben a magánszemélyek és gazdaságok bevételeinek növekedése lehetővé tette az adóbevételek növekedését anélkül, hogy az a magángazdaságoknak túl nagy terhet jelentett volna. Valósággá válhattak tehát azok a szociális elképzelések, amelyeket korábban csak érezhető áldozatok árán lehetett volna megvalósítani. A társadalom gazdag tagjainak nem kellett túlságosan nagy lemondást tanúsítaniuk, hogy több jusson a szegényebb rétegeknek. Az egyre gyarapodó társadalom az újraelosztást a folyamatosan jelentkező többletből teljesítette. Volt azonban egy másik, szemléleti tényező is, ami a jóléti államok elterjedését elősegítette. Ez a közgazdaság elméletének változásaival volt összefüggésben. J. M. Keynes - akinek gazdasági elmélete az es világválság hatása alatt alakult ki és így az alacsony foglalkoztatottság melletti egyensúlyt vizsgálta - nemcsak szentesítette, hanem hirdette is az állami beavatkozás szükségességét a gazdaság fellendítése érdekében. Nem a jóléti állam eszméje motiválta ugyan, mégis szalonképessé tette a beavatkozó, a gazdaságot tudatosan befolyásoló államot. Könyve, az új korszakot jelentő The General Theory of Employment, Interest and Money 1936-ban jelent meg, és ettől az időponttól kezdve csak Keynes-szel együtt érvelve vagy Keynes-szel szemben lehetett a közgazdasági vitákban résztvenni; - makroökonómiai kérdésekben a neve nem volt kihagyható. Ez a közgazdász próféta a második világháború után mintegy harminc évig uralta a gazdaság elméletét és gyakorlatát. Ebben az időszakban a politikusok és közgazdászok gyakorlatban és elméletben egyaránt keynesiánusok vagy (igen ritkán) antikeynesiánusok voltak, és szellemi uralma megdönthetetlennek látszott.

3 E két tényező: a háború utáni fellendülés és a keynesi szemlélet varázsa volt a jóléti államok virágzásának melegágya. A szociális kiadások reálértéke 1960 és 1975 között évi 6%-al növekedett a kapitalista jóléti államokban. A jóléti állam megkérdőjelezése A hetvenes évek közepén következett be a nagy törés, amely a hosszú ideig tartó virágzásnak véget vetett. Érdekes, hogy a gyakorlat és az elmélet oldaláról érkező hatások megint együtt jártak, noha az elmélet egy kis késéssel követte a gyakorlatot. Az első (1973), majd második (1979) olajválság nyomán nemcsak a gazdasági növekedés esett vissza, de a jóléti kiadások növekedési üteme is 1975 és 1980 között 6%-ról 4%-ra, majd 1980 és 1985 között 2,5%-ra. A megrázkódtatás óriási volt a reálgazdaságban. A munkanélküliség az 1970-es 3%-ról 1985-ben 12%-ra emelkedett. Angliában az infláció 1975-ben 26% volt és a gazdasági növekedés stagnált vagy negatívvá (zsugorodássá) vált. P. Taylor-Gooby a jóléti állam megkérdőjelezésének folyamatában két szakaszt különböztet meg ban a kérdés még pragmatikus problémának látszott. Az OECD 1981-es jelentése először tesz említést arról, hogy "a szociálpolitika sok országban a növekedés gátja." A szemlélet tehát még nem szociálpolitikaellenes, de már sokallják a szociálpolitikára költött pénzt. A szociálpolitika alapjai nincsenek megkérdőjelezve, de korlátait már tanácsos figyelembe venni. Az igazi fordulat csak később következett be. Mintha az elméleti magyarázat (magyarázkodás) csak késve követte volna a gyakorlatot. Noha a gazdasági növekedés 1983 után helyreállt és a nyugati országokban 3% fölé emelkedett - a késő 80-as években megindult az ideológiai támadás a jóléti államok ellen. Az érvek között már nem az a legfontosabb, hogy a jóléti állam az oka a gazdasági növekedés lassulásának vagy megszűnésének, vagy hogy egy feloldhatatlan ellentét van a magánprofit és a közjó között. Az érvelés most már finomabb és úgy szól, hogy az eddig állam által uralt területet át kell engedni egy vegyes ellátási rendszernek, amelyben a magán-, az önkéntes-, a családi- és az állami gondoskodásnak valamilyen új egyensúlya jön majd létre. Az állam vonuljon vissza - hangzik a központi jelszó -, és adja át a szerepét az önkéntes, az informális és az üzleti szektoroknak. R. Friedman (nem Milton Friedman) és szerzőtársai azt sugallják, hogy a jóléti állam átalakulóban van és Johnson könyvének még a címe is: Az átalakuló jóléti állam. Ezzel egyidőben egyre szaporodik a szakirodalomban az olyan művek száma, amelyek szerint a jóléti állam csődöt mondott, mert gazdaságtalan, és nem ösztönzi a tőkét és munkát megfelelő működésre, nem termelékeny, mert elősegíti a bürokráciát, és az erőforrásokat a magánszektorból az állami szektorba kényszeríti, nem hatékony, mert a piac fegyelme hiányában a termelőket és nem a fogyasztókat részesíti előnyben, nem sikeres, mert nem tudja megszüntetni a szegénységet és kiszolgáltatottságot. Ellenkezőleg, megfosztva a szegényeket a tradicionális családi segítségtől, még kiszolgáltatottabbá teszi őket, despota, mert egy növekvő bürokrácia növekvő ellenőrzés alatt tartja az állampolgárokat, közösségeket és sokszor azokat, akiken segítenie kellene, szabadságellenes, mert kizárja, hogy az állampolgárok választhassanak a jóléti szektorban ajánlott szolgáltatások között, a progresszív adózással pedig elveszi a jövedelmeket. Mindezt összefoglalva: "a jóléti állam egy rosszul megalkotott elvtelen beavatkozás a liberális piacgazdaság jólétet és szabadságot maximalizáló törekvéseibe. Nem egyeztethető össze a szabadság, az igazságosság és a valóságos, hosszú távú jólét megőrzésével." Egy érdekes fordulat történt tehát a nyolcvanas évek vége felé, amikor a közgazdászok között elterjedtek Friedmann és Hayek már korábban hirdetett libertariánus nézetei. A jóléti állam bűnbakká vált. Hirtelen minden hibája előtérbe került. A közgazdasági irodalomban mindenütt visszhangzottak a fenti kritikai észrevételek.

4 A folyamat tehát valahogy úgy zajlott, hogy először ideológiát teremtettek a növekedés lelassulásának magyarázatához, majd a megteremtett ideológia önálló életre kelt, elszakadt a létrehozó okától és egy új szociálpolitika kiindulópontjává vált. Ez a szociálpolitika (az állami beavatkozás minimalizálása, a gondoskodás visszautalása a "felnőtt", "választásra képes", magára hagyott polgárra), kitűnően hozzásimult a gazdaságról vallott divatos, libertariánus nézetekbe. A gazdasági világkép kerekebbé vált; az új közgazdasági közhelyek szépen kiegészítették egymást, a magyarázatok meggyőzőbben hangzottak, csak éppen a tények objektív és megbízható feltárása és elemzése maradt el. Jellemző. hogy a jóléti államra vonatkozó magyar viták és a szakirodalom a nemzetközi érveléshez egyetlen új meglátást vagy érvet sem tesznek hozzá, csak szolgai visszhangja a világ konvencionális bölcsességének. Az egyetlen magyar specifikumot tükröző, eredetinek látszó, (de könnyen kétségbe vonható) megállapítást a "koraszülött jóléti állam"-ról Kornai János tette. Idézik is lépten-nyomon, együtt a "transzformációs válság" kifejezéssel, kritika nélkül, sokszor rosszul és rossz helyen, tanuságot téve a magyar közgazdász-közvélemény konformizmusáról és ötletszegénységéről. Néhány gondolat a jóléti állam védelméhez Amint említettük a jóléti állam válsága P.Taylor-Gooby szerint két hullámban jelentkezett és így az ellenérvek is két csoportba sorolhatók. Az első érvelés a jóléti állam ellen úgy szólt, hogy a szociális kiadások megnövekedése miatt lassult le a gazdasági növekedés. A magas szociális költségek ugyanakkor a jóléti államok nemzetközi versenyképességét is rontották. Gazdaságuk tehát nem bírja el ezeket a terheket. Ezeket az állításokat még senki nem bizonyította korrekt statisztikai elemzéssel. Ellenkezőleg, P.Taylor- Gooby azt állítja, hogy "sikeres és sikertelen gazdaságok egyaránt találhatók a viszonylag magas és viszonylag alacsony jóléti kiadásokkal rendelkező államok között. Még Angliában is, ahol ez az érvelés (...) kiindulásként elfogadhatóbbnak látszik, mint máshol, nehéz bizonyítani, hogy az alacsony növekedés a szociálpolitika következménye." Helytelen tehát a szociálpolitikának gyakorlati határokat szabni a GDP valamilyen százalékában. Hogy a növekedés és a szociális kiadások között nincs korreláció, az adatokból könnyebben mutatható ki, hiszen, amint említettük, 1983 után a növekedés több országban és többször újra megindult anélkül, hogy a szociális kiadásokat komolyabban visszafogták volna. A növekedés visszaesését jobban magyarázhatná a nemzetközi piacon a fizetőképes kereslet csökkenése, a hazai piacokon megnövekedett munkanélküliség (a munka-tőke helyettesítés következtében) vagy a különböző jövedelmi osztályok keresleti struktúrája közötti eltolódás (a nagy jövedelműek kereslete könnyebben telítődik, ezért a jövedelem átrendeződése visszahat az aggregált keresletre). A szociális kiadások viszonylagos növekedésének okát és a tendencia hosszú távon elviselhetetlen voltát még azzal szokták magyarázni, hogy egyrészt megváltozott a társadalom kor szerinti összetétele. A társadalmon belül egyre jobban növekszik az eltartottak aránya az eltartók számához képest; a fejlett országok társadalmai "öregszenek"; másrészt az egészségügyi ellátás robbanásszerű drágulásának a tanúi vagyunk az egész világon. Mindkét érvelés tetszetős, közvetlenül belátható és mindig kéznél van, de semmilyen mélyreható elemzés nem foglalkozott még a társadalmak hosszú távú öregedése és a hosszú távú munkanélküliség összefüggéseivel. A munkanélküliséget tipikusan rövidtávú, a gazdaság mindenkori állapotát tükröző jelenségnek tartják, holott a technikai fejlődés iránya hosszú távra is determinálhatja. Rifkin The End of Work című könyvében mutatja ki, hogy a gazdaság termelői szektoraiban ugyanúgy, mint a szolgáltatásokban, olyan ütemű és méretű munkaerő-helyettesítés következett be a számítógépek és robotok, valamint a géntechnika elterjedése miatt, amelyet nem látszik kompenzálni egyetlen új iparág sem. A technikai fejlődésbe így be van építve a hosszú távú munkanélküliség, s ez egyben a fizetőképes kereslet drámai csökkenését is jelenti. Amikor valaha Say azt állította, hogy a termelés mindig megteremti a saját keresletét (hiszen kiterjesztéséhez új munkások kellenek, akiknek bért fizetnek,

5 amelyet a piacon fognak elkölteni), akkor nem számolhatott a technikai fejlődésnek mai irányával, amely a munkát olyan gyorsasággal és méretekben helyettesíti tőkével, hogy a tömegfogyasztás kellő kiterjesztését akadályozni fogja. A folyamat ördögi körré válik, hiszen a jóléti kiadások egyidejű csökkentése tovább szűkíti a fizetőképes keresletet, amelyre a termelő vállalatok újabb racionalizálással, költségcsökkentéssel, elbocsátásokkal válaszolnak. Ilyen körülmények között az a panasz, hogy egyre kevesebb ember tart el egyre többet, nevetségessé válik, hiszen a probléma megoldása nem a nyugdíj-korhatár emelése, hanem a csökkentése volna. Ismét: ahelyett, hogy a szekuláris tendenciákat próbálnánk felderíteni, előre gyártott érvekkel próbáljuk egymást meggyőzni. Az egészségügyi kiadások drágulása is olyan érvelés, amely megérdemelne egy előítéletmentes közgazdasági elemzést. "Drágul az egészségügyi ellátás, nem tudja finanszírozni a társadalom" - ez az állítás nem igaz önmagában, de nem igaz a szociális kiadások csökkentésére adott érvként sem. Az egészségügyi szolgáltatás a technikai fejlettség mindenkori szintjén joggal követelhető meg az ember számára, mint az élelem, a lakás és a többi elemi szükségletek kielégíthetősége. Különös, hogy az autón való közlekedésről még soha sem állapították meg, hogy azt a mai gazdaság már nem bírja megfinanszírozni, noha egy tonna anyagot kell megmozgatni egy meg nem újuló erőforrás tékozló fogyasztása árán ahhoz, hogy egy 80 kg-os embert szállítson (sokszor olyan távolságra, amelyre gyalog hamarabb jutna el). Nem állapították meg, mert a gépkocsi gyártása és használata a modern gazdaság egyik legnagyobb üzlete. Az egészségügyi szolgáltatás állami támogatása egyaránt megjelenhet a keresleti oldalon (mint Ausztriában) vagy a kínálati oldalon (mint Angliában), de egyik sem jelent szükségképpen monopóliumot (vagy monopszóniát), viszont gyakran monopolhelyzetbe kerülhetnek magántulajdonban lévő gyógyszergyárak és más szolgáltatók. A rendszer gazdaságossága azon múlik, hogyan alakítjuk ki. A jóléti állam válságában jelentkező második hullám kritikai megjegyzéseit az előbbiekben C. Pierson művéből idéztük. Ezekre is csak néhány gondolattal térünk vissza. Az az állítás, hogy minden tevékenység gazdaságtalan, amely mögött nem piaci ösztönzés (vagyis gazdasági haszonkeresés) áll, egyrészt a világ és az emberi cselekvések motivációjának abszurd leegyszerűsítéséből származik, másrészt az anyagi motivációkat is csak a profitszerzésre korlátozza. Nemcsak a becsület, szakmai hír, lelkiismeretesség és a szép feladatok vannak így kizárva a motiváló tényezők közül, de a biztos állás, magas fizetés, a pályán való előrehaladás is. A termelékenységgel kapcsolatos érv mögött a jól ismert "kiszorítási" (crowding out) hatás egy változata húzódik meg. Mintha bizony az állami szektorban felhasznált erőforrások (tőke, munka, hitel) a gazdaságból végleg egy másik zárt világba (másik bolygóra) kerülnének, holott valójában a meglévő bonyolult kapcsolatok révén esetleg igen jótékony hatást fejthetnek ki a gazdaság egészének működésére. Legalább a keresleti oldalra való hatásukat el kellene ismerni az elfelejtett keynesi gondolatok szellemében. A hatékonysági érvre csak annyit, hogy a piacon is a termelők koncentrációja és monopolhelyzetbe kerülése a jellemző, a fogyasztók pedig állami támogatás, összefogás és biztosítási intézmények nélkül még szétforgácsoltabb és kiszolgáltatottabb helyzetben lennének. A jóléti állam sikertelenségéhez elsősorban azt a kérdést kell feltenni, amit P. Taylor-Gooby: mit történt volna a szegényekkel jóléti állam nélkül? Hogyan jutottak volna hozzá azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyeknek igénybevételében jelenleg a többiekkel osztoznak? És a tradicionális függés a családtól, a gyermekektől, a rokonoktól, a barátoktól valóban annyival kellemesebb, mint a jóléti államtól való függés? Egyáltalában, egy öregedő és fogyatkozó társadalomban hová lesznek a családok, gyermekek és rokonok? Hiszen egykés családokat feltételezve, első generációban eltűnnek a testvérek, második generációban a nagybácsik, nagynénik és unokatestvérek. Szenteltek-e a szociológiai változásoknak egyetlen gondolatot, akik ezeket az érveket használták? Ismét az előbbi könyvre hivatkozva, egy ban házasodott és l960-ban nyugdíjba ment párnak átlagosan 42 nő (ápolásra, gondoskodásra alkalmas) hozzátartozója volt 80 éves korában, míg egy 1950-ben házasodó és 80 éves korát a es évek kezdetén elérő párnak már csak 11 nő hozzátartozója lesz óta ez a trend még jobban megerősödött.

6 A despotizmust illetően: társadalmi ellenőrzés kérdése, hogy az ellenőrzőket hogyan lehet ellenőrizni. Despotizmust nemcsak az állam képes gyakorolni. Az minden szinten lehetséges, és sokszor a kis közösségekben könyörtelenebb tud lenni, mint a személytelen, nagy közösségekben (példaként lehetne felhozni a tagjaikat öngyilkosságra is kényszeríteni képes szektákat). Mindez nem jelenti azt, hogy nem a kis közösségeket kell általában preferálni. De minden körben biztosítani kell az ellenőrzést. A szegénynek sehol nincs valódi választási szabadsága egy olyan társadalomban, ahol mindent a pénz dönt el. Láthatjuk, hogy a jóléti állam elleni kritikai észrevételekkel szemben könnyű ellenérveket találni. Ha ezek az ellenérvek itt rögtönzöttnek és kellően meg nem alapozottnak látszanak, az természetes. De hangsúlyoznunk kell, hogy ugyanilyen megalapozatlanok és kutatásokkal alá nem támasztottak azok az érvek, amelyeket a jóléti állam ellenzői használnak. Csak azért nem tűnnek rögtönzöttnek, mert papagájmódra visszhangozza őket a közgazdasági konformizmus. Eljött tehát az ideje, hogy objektív és tudományos igényű közgazdasági és szociológiai vizsgálatok tisztázzák a jóléti államok szerepét és hatékonyságát. Eljött az ideje, hogy megvizsgáljuk a globalizáció hatását általában a nemzetállamokra és a nemzeti társadalmakra, mielött az uralkodó gazdasági szemlélet alapján létrejött spontán fejlődés végleg hatástalanná teszi és elmossa mai intézményrendszerünket. Rabár Ferenc

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Szeminárium Kornai János 1989 és 1996 közötti írásaiból: a rendszerváltás Csillag István Óbudai Egyetem Szeged, 2014.március 13.

Szeminárium Kornai János 1989 és 1996 közötti írásaiból: a rendszerváltás Csillag István Óbudai Egyetem Szeged, 2014.március 13. Szeminárium Kornai János 1989 és 1996 közötti írásaiból: a rendszerváltás Csillag István Óbudai Egyetem Szeged, 2014.március 13. Három könyv, hét év 1989-1996 Három könyv, hét év, 16 írás 2+1 kérdés Kornai

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

1. Szociálpolitika fogalma, célja

1. Szociálpolitika fogalma, célja A szociálpolitika 1. Szociálpolitika fogalma, célja a társadalomhoz kötődik, a társadalompolitika része rendkívül gyakorlatorientált, sok tudományterület eredményeit foglalja magába =multidiszciplináris

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

elfogadása elsősorban nem finanszírozási, hanem emberképünk átalakításának a kérdése.

elfogadása elsősorban nem finanszírozási, hanem emberképünk átalakításának a kérdése. AZ ALAPJÖVEDELEM elfogadása elsősorban nem finanszírozási, hanem emberképünk átalakításának a kérdése. A lustaságot, semmittevést nem engedhetjük meg magunknak, ezért is szükség van FNA-ra! Fúrkós bot

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

Az állam gazdasági szerepe

Az állam gazdasági szerepe Az állam gazdasági szerepe Az állam feladatai 1. Stabilizációs feladatok 2. Elosztási feladatok 3. Allokációs feladatok 1. Stabilizációs feladatok Stabilizációs funkció: államnak (kormánynak) meg kell

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Miért van szükség államra?

Miért van szükség államra? Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős szerepet játszik a gazdaságban. * Szükségleteket elégít ki, jövedelmeket von el a magánszektortól kiadásokat teljesít.

Részletesebben

A fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány

Részletesebben

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65 TARTALOM ELŐSZÓ HELYETT 11 1. FEJEZET / A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPE A MODERN GAZDASÁGOKBAN Veress József 1.1 Gazdaságpolitika: első megközelítés 13 1.2 A gazdaságpolitika fogalmi megközelítése 15 1.3 A

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Kérdések Az iparági önszabályozás iránti érdeklődés növekszik Az állami szabályozás kudarca

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM: GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Az állam pénzügyei. Miért van szükség államra?

Az állam pénzügyei. Miért van szükség államra? Az állam pénzügyei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Biztosítói kihívások 2006 (Futurológia vagy valóság?) Dr.Kepecs Gábor 2006. május 10. (PSZÁF konferencia)

Biztosítói kihívások 2006 (Futurológia vagy valóság?) Dr.Kepecs Gábor 2006. május 10. (PSZÁF konferencia) Biztosítói kihívások 2006 (Futurológia vagy valóság?) Dr.Kepecs Gábor 2006. május 10. (PSZÁF konferencia) Biztosítói kihívások 2006 Öregedő társadalom Hiányzó válaszaink hol késnek? Új kockázatkezelés

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

A fiatalok mentális közérzete Dencs Tünde Identitás és jövőkép Az én-identitás a történelmileg meghatározott tradíciókat hordozó társadalmi közeg hatására alakul ki (Erikson) Az ifjúkor fő feladata az

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

Nonprofit szervezetek professzionalizációja a válság időszakában

Nonprofit szervezetek professzionalizációja a válság időszakában A gazdasági válság hatása a szervezetek működésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Gazdaság-és Jogtudományok Osztálya Gazdálkodástudományi Bizottság Budapest, 2012. november

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

A természetes személyek adósságrendezési eljárásának hazai bevezetése

A természetes személyek adósságrendezési eljárásának hazai bevezetése Báger Gusztáv A természetes személyek adósságrendezési eljárásának hazai bevezetése Összefoglaló: A túlzott eladósodás a háztartások milliói számára teszi szükségessé a rehabilitáció támogatását. Magyarország

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Kínában a fenntarthatóság retorikája és gyakorlata közötti szakadék áthidalása

Kínában a fenntarthatóság retorikája és gyakorlata közötti szakadék áthidalása A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.1 1.4 Ökológiai földművelés Kínában a fenntarthatóság retorikája és gyakorlata közötti szakadék áthidalása Tárgyszavak: öko-mezőgazdaság; Kína; hagyományos

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Bánfalvy Csaba. A reálisan várható folyamatok és a választható alternatívák. Előretekintés 2020-ig (TEP tanulmány) Bevezető

Bánfalvy Csaba. A reálisan várható folyamatok és a választható alternatívák. Előretekintés 2020-ig (TEP tanulmány) Bevezető 1 Bánfalvy Csaba Életmód. A reálisan várható folyamatok és a választható alternatívák. Előretekintés 2020-ig (TEP tanulmány) "Nem győz soha ellenség Machbethen, Míg a birnami erdő Dunsinane Dombjára nem

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR TÁVOKTATÁS. Dr. Botos Katalin Dr. Schlett András Dr. Halmosi Péter.

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR TÁVOKTATÁS. Dr. Botos Katalin Dr. Schlett András Dr. Halmosi Péter. SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR TÁVOKTATÁS Dr. Botos Katalin Dr. Schlett András Dr. Halmosi Péter Államháztartástan 71/2015 1 Tartalomjegyzék 1. Az államháztartás szerepe, rendszere... 5

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Ingatlanpiac és elemzése. 15-16. óra Ingatlanpiaci előrejelzés

Ingatlanpiac és elemzése. 15-16. óra Ingatlanpiaci előrejelzés Ingatlanpiac és elemzése 15-16. óra Ingatlanpiaci előrejelzés Horváth Áron ELTEcon Ingatlanpiaci Kutatóközpont eltinga.hu Ingatlanpiaci előrejelzés 1. Egyváltozós elemzés trend + ciklus + szezonalitás

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ*

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* BESZÉLGETÉS KOVÁCS GÉZÁVAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS JÖVŐKUTATÁSI SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL AKADÉMIA KORPA: Egy idézettel kezdeném a beszélgetést: A jövő kritikus elágazási pontjai"

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása Varga Júlia BCE MTA KTI Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért könyvbemutató szakmai konferencia 2008. november 25. Alapvető intézményi átalakításokra

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

15/1998. (VII. 27.) RENDELETE

15/1998. (VII. 27.) RENDELETE ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 15/1998. (VII. 27.) RENDELETE BUDAPEST III. KERÜLET, ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL FENNTARTOTT NEVELÉSI- OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN ALKALMAZANDÓ

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A MONETÁRIS POLITIKA A NAGY VÁLSÁGTÓL AZ INGATAG PÉNZPIACOKIG

A MONETÁRIS POLITIKA A NAGY VÁLSÁGTÓL AZ INGATAG PÉNZPIACOKIG 2004. HARMADIK ÉVFOLYAM 6. SZÁM 1 CSIKÓS-NAGY BÉLA A MONETÁRIS POLITIKA A NAGY VÁLSÁGTÓL AZ INGATAG PÉNZPIACOKIG Az MTA Doktori Tanácsa 2004. október 26-án nyilvános vitára bocsátotta Tarafás Imre MTA

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben