Sajtótájékoztató a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában A évi várható adótörvény-változásokról

Átírás

1 XV. évfolyam szám november Sajtótájékoztató a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában A évi várható adótörvény-változásokról A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara eljuttatta a évre vonatkozó adótörvényekben célszerűnek tartott változtatásokra irányuló javaslatait. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a javaslatok egy részét azonnal elfogadhatónak minősítette. A sajtótájékoztató keretében a miniszter bejelentette, hogy melyek azok a törvényi változások, amelyeket a tárca pozitív fogadtatásban részesített. Ugyanakkor jelezte, hogy a kamara még most el nem fogadott többi javaslatának vizsgálatától nem zárkóznak el, és ezekben a kérdésekben további egyeztetések lefolytatását javasolta. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy a legfontosabb gazdaságpolitikai kérdésekben nézetazonosság van a kormány és a kamara között. A 2010-ben elindult gazdaságpolitikai irány véleménye szerint megteremti annak a lehetőségét, hogy a magyar gazdaság ne leszakadó gazdaság legyen, hanem erőteljes növekedési pályára tudjon kerülni a jövőben, és közben a gazdasági egyensúly is fennmaradjon. A miniszter rögzítette, hogy az adóváltozások célja a gazdasági növekedés folyamatosságának biztosítása, a gazdaság kifehérítésének szolgálata és az adminisztráció csökkentése. Varga Mihály az alábbiakban összegezte az elfogadott javaslatokat. Kis- és középvállalkozások adókedvezménye Mind a társasági adóban, mind az SZJAban módosul a beruházási hitelekre fizetett kamatok után érvényesíthető adókedvezmény. KKV-k a tárgyi eszköz beruházás céljából felhasznált kölcsöneikre tekintettel az adóévben megfizetett kamat 60%- ig adókedvezményt vehetnek igénybe. Az adókedvezmény december 31-ét követően megkötött hitelszerződések alapján vehető igénybe és az érvényesíthető összege nem haladhatja meg a 6 millió forintot. Bővül a beruházási adóalap-kedvezmény alkalmazási köre: a szoftvertermékek felhasználási jogára is kiterjesztik az adózás előtti eredményt csökkentő tételeket. K+F adóalap-kedvezmény kapcsolt vállalkozások esetében. A módosítás értelmében lehetővé válik, hogy az adózó a kapcsolt vállalkozása tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenységének közvetlen költsége alapján megállapított adóalap-csökkentő tétellel csökkentse az adózás előtti eredményét. Nem jelentős összegű hiba a TAO-ban Nem jelentős hiba esetén nem kell önellenőrizni a korábbi évek bevallásait, azt a feltárás évének bevallásában kell figyelembe venni. A nem jelentős összegű hibán a számviteli törvényben meghatározott fogalmat kell érteni, illetve mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás esetén a mérlegfőösszeg legfeljebb 2 százalék. KATA változások Kisadózó vállalkozások tételes adójánál egyes esetekben csökken a tételes adó. Pl. többes jogviszonnyal rendelkező vállalkozónál, pl. ha a főállású kisadózónak már valahol van legalább heti 36 órás munkaviszonya (több munkaviszony esetén, együttesen), vagy egy másik vállalkozásban megfizetik utána a fizetendő vállalkozói járulékokat, ezekben az esetekben kisadózó vállalkozásában csak havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie. (eddigi 50 ezer forint helyett) KATA alanyok adójogi helyzetének javítása érdekében lehetővé válik, hogy adóévre válasszák a helyi iparűzési adóban az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert. Folytatás a 2. oldalon

2 2 Gazdaság A évi várható adótörvény-változásokról Folytatás az 1. oldalról Egészségügyi szolgáltatási járulék Megszűnik az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége a legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas egyéni vállalkozóknak, valamint a társas vállalkozásoknak az ilyen tagjuk után. Ennek következtében a nem nyugdíjas vállalkozókhoz hasonlóan, tényleges jövedelem hiányában a nyugdíjas vállalkozóknak semmilyen járulékfizetési kötelezettségük nem keletkezik. Hallgatói munkaszerződés járuléka Azon hallgató, aki felsőoktatási intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen a képzés részeként hallgatói munkaszerződés alapján végez munkát, mentesül a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól. Reprezentáció elszámolása nyugta alapján Éttermi szolgáltatás költsége számla nélkül is elszámolható lesz, amennyiben igazoltan reprezentációs célból igénybe vett éttermi szolgáltatást bankkártyával, hitelkártyával egyenlítenek ki. Bizonylatolás szabályainak változása Olyan nyugták esetén, melyek egyúttal az adott szolgáltatás igénybevételére is jogosítanak (Pl.: a színházjegy, menetjegy), elegendő a szolgáltatás időpontjának vagy időszakának feltüntetése, a kibocsátás kelte nem szükséges. A módosítás révén lehetővé válik az elektronikus nyugtakibocsátás. USA dollárban történő könyvvezetés, EKB devizaárfolyam használhatósága A számviteli törvény módosítása lehetővé teszi külön feltételek nélkül az USA dollárban történő könyvvezetést és beszámoló készítést, valamint a devizában fennálló tételek forintosításánál az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam alkalmazását. Dr. Parragh László, az MKIK elnöke reményét fejezte ki atekintetben, hogy a különösebb költségvetési kihatásokkal nem rendelkező további javaslatok közül is néhány bevezetésre kerülhet. Elmondta, sok vállalkozás jelezte, hogy a KATA járulékalapja (egészségügyi ellátások és nyugdíjszámítás során) nem fedi le a minimálbért. Ezért javasoljuk egy olyan választási lehetőség beépítését a jogszabályba, ami lehetőséget biztosít az adózónak arra, hogy magasabb tételes adó megfizetésével arányosan magasabb járulékalaphoz juthasson. Hangsúlyozzuk, hogy ez választási lehetőségként kerüljön beépítésre a évi CXLVII. törvény 8. és 10. erre vonatkozó részeibe. Javaslatunk lehetséges hatását a következő példával tudjuk illusztrálni: jelenleg a főállású kisadózó havi 50 ezer forint tételes adót fizet. Javasoljuk ezt az összeget opcionálisan megemelni 75 ezer forintra. Azzal, hogy a megemelt tételes adót választó adóalanyt magasabb ellátási járulékalap fogja megilletni, a jelenlegi forintról 123 ezer forintra fog emelkedni az ellátások alapja. Amennyiben a 123 ezer forintot bruttó bérként vesszük figyelembe, akkor az erre eső munkavállalói közteher 42 ezer forint, munkáltatói járuléka 35 ezer forint, ami összesen 77 ezer forintos köztehernek felel meg. A fenti számítás alapján egy nettó 25 ezer forintos KATA kiadásnövekedéssel a vállalkozó közel 42 ezer forintos járulékalap növekményt érhet el. Ez a választási lehetőség vonzó lehet a gyermekvállalás előtt álló fiatal vállalkozóknak, illetve a nyugdíjas évei előtt álló még aktív vállalkozói rétegnek is. Meglátásunk szerint egy ilyen alternatíva vonzóbbá teheti ezt az eddig is kedvező adózási módot, új adózókat vonhat be, valamint adóbevétel növekedést is generálhat a járulékalap megnövelését választók többlet befizetésének hatására. (Lapzártakor érkezett a hír, hogy a Parlament ezt a javaslatot elfogadta.) január 1-től az 500 milliós árbevételt meghaladó vállalkozások adóterhe drasztikusan megemelkedett. Továbbá a 2 milliárdot meghaladó árbevételű cégeknél ez a növekedés pl. 1,4 millió forintról 5 millióra emelte meg az előleg mértékét. Ez a fajta adóteher-növekedés elsősorban a nagykereskedelemmel foglalkozó vállalkozókat érinti hátrányosan, mert ők az árrésükből ezt gyakorlatilag nem tudják kigazdálkodni, ezért bezárásra kényszerülnek. További következmény lehet a vállalkozások feldarabolása kisebb vállalkozásokra a sávos határ alá kerülés érdekében. Valamint olyan helyeket keresnek, ahol nincs, vagy lényegesen kisebb mértékű a helyi iparűzési adó kulcsa, ezzel kivonják a tevékenységüket, ezzel egyidejűleg munkahelyeket szüntetnek meg. Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény a kisvállalkozások likviditási helyzetének javítása érdekében január 1-jétől lehetővé tette a kettős könyvvitelt vezető adóalanyok részére is egyéb feltételek teljesülése esetén a pénzforgalmi elszámolás választását, alkalmazását. Az egyik feltétel, hogy az adóalany éves termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása nettó árbevétele ne haladja meg a 125 millió forintot. Javasoljuk a nettó árbevétel korlát felemelését legalább 300 millió forintra. Ezáltal több mikro-, és kisvállalkozás élhetne a választás lehetőségével, amely javítaná a likviditási helyzetét. A másik feltétel, hogy a pénzforgalmi elszámolás választását az adóhatósághoz be kell jelenteni a 196/E. alapján és a tárgy naptári év végéig választhatja az adóalany. Nem egyértelmű a törvény 196/E. és a 196/F. előírása a pénzforgalmi elszámolás választásának ismételt bejelentésére vonatkozóan. Kérjük, fontolják meg, hogy a cégek adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében, amennyiben az előírt összes feltételnek megfelelnek, abban az esetben a következő évre ne kelljen újabb változásbejelentést beküldenie az adóhatóság felé az ismételt választásról. Javasoljuk továbbá az áfatörvény 124 (2) f) pontjának az úthasználati szolgáltatás adólevonási korlátozásának törlését, ezzel is erősítve az árufuvarozók hazai versenyképességét.

3 Gazdaság 3 Dr. Vereczkey Zoltán MKIK alelnök tájékoztatójában elmondta, hogy további javaslatai megfogalmazásakor figyelembe vették, hogy olyan előterjesztésekkel éljenek, amelyek a gazdasági növekedés lehetőségét rejtik magukban. Ezzel párosulva pedig alkalmasak legyenek a magyar exportteljesítmény fokozására június 3-án a Nemzetgazdasági Minisztériummal a használatarányos elektronikus útdíj bevezetése előtt megkötött versenyképesség-javító stratégiai megállapodás egyik célja az volt, hogy a költségvetési többletárbevételből magyar fuvarozó vállalkozások egyéb adóterheléseinek részbeni csökkentése is történjen meg. Az útdíj 7,5 százalékának iparűzési adóból való levonhatósága valamennyi belföldi fuvarozó számára egyenlő versenyhelyzetet teremtett. Ennek következtében július 1-jei hatályba lépéssel módosult az évi C. helyi adókról szóló törvény, kiegészült egy új szakasszal, mely a települési adó csökkentésére ad lehetőséget. Javasoljuk a 40/A (1) b) pontot a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (a továbbiakban: útdíj) 7,5%-a pontosítani vagy kiegészíteni oly módon, hogy a 7,5%-os útdíj, ne csak a magyarországi útszakaszra vonatkozzon, hanem a külföldön megtett útszakaszra megfizetett útdíjra is. A nemzetközi árufuvarozási profilban működő vállalkozásaink versenyhelyzetét ugyanis csak akkor befolyásolja érdemben, ha értelmezésünk úgy szól, hogy a külföldi útdíj 7,5 százaléka is levonható az iparűzési adóból. Ezen értelmezést alátámasztja: egyrészt az a tény, hogy a külföl dön megszerzett árbevétel is az iparűzési adó nettó árbevétel-alapját képezi, másrészt a dinamikusan fejlődő nemzetközi profil versenyképességének javítása további térnyerést biztosíthat az úgynevezett harmadik országok piacán, és ezáltal folytatódhat az a trend, amely a munkaerő vonatkozásában is érzékelhető növekedést biztosított. Végezetül a rendszer eddigi működése is már a tervezettnél magasabb bevételeket valósított meg, így forrásoldalról sem kérdőjelezhető meg a kért intézkedés jogossága. A gépjármű-vezetői utánpótlás biztosítása speciális oktatási-szakképzési program útján. Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy a további bővülés és piaci részaránynövelés legjelentősebb korlátja a szakképzett munkaerő hiánya. A vállalkozások folyamatosan panaszkodnak a gépkocsi-vezetői utánpótlás hiányára. Nem egy-két esetet ismerünk, ahol a magyar vállalkozások gépjármű-vezetői munkakörben már külföldieket kénytelenek alkalmazni. Annak ellenére, hogy a kormány programjában kiemelt helyet foglal el mind a munkanélküliség csökkentése, mind a munkanélküliek oktatás-szakképzés útján a foglalkoztatottak körébe történő átvezetése, mind a mai napig hiányzik a központilag megtervezett, az érdekképviseletek irányítása mellett a kellő hasznosulás garanciáit is magába foglaló oktatás-szakképzés programjának megalkotása és finanszírozása. Ahhoz, hogy egy ember alkalmas legyen egy 24 tonnás átlagosan 40 millió forintos járműszerelvény (amely platóján akár százmillió forint értékű rakomány is megtalálható) közúti közlekedésben való felelősségteljes vezetésére, hoszszú idejű és több százezer forint költségű képzésen kell átesnie. A képzés költségeit az állam, a vállalkozás és az egyén együttesen kell, hogy viselje. A jó program az állami szerepvállalás döntő mértékben való megjelenésével forrásbevonást teremthet a vállalkozás és az egyéb oldaláról is. A visszterhes vagyonszerzési illeték teljes eltörlése a haszongépjárművek vonatkozásában. Az áru- és személyszállító járművek az egyetlen termelőeszközök, amelyek tulajdonosváltása esetén vagyonszerzési illeték megfizetésére kötelezettek. Egy CNC-eszterga, vagy egy műanyag fröccsöntőgép ugyanúgy termelőeszköz, de a piac mobilitását vagyonszerzési illeték kirovásával nem korlátozták. Ennek az éves szinten kb. 1,6 milliárd illetékbevételnek az elengedése ösztönzőleg hatna a környezetvédelmi fejlesztések (járműcserék) igen égetően szükséges végrehajtására. Az idén bevezetett e-útdíj rendszer számviteli problémáját jelezték felénk. Az útdíj fizetés jelenlegi rendszere kétféle díjfizetést tesz lehetővé, az egyik a viszonylati jegyvásárlás, mely során pontosan meghatározható úthasználathoz kapcsolódik a jegy megvásárlása. Ebben az esetben a díjfizetés és a szolgáltatás közvetlenül összekapcsolható. Másik díjfizetési mód az ún. keretfeltöltés, mely során folyószámlára történik az előleg feltöltése. Az útdíj fizetés erről a feltöltött összegről kerül fokozatosan felhasználásra a tényleges felhasználáskor. A probléma felvetője szerint számvitelileg aggályos, hogy a feltöltéskor is úthasználati díjat számláznak és nem rendelkezésre állási díjat. Ez a rendszer ilyen formában nem teszi lehetővé a tényleges úthasználat elszámolását, mivel feltöltéskor a szolgáltatás megvásárlásáról végszámlát kap a vállalkozás és nem áll rendelkezésére olyan számviteli bizonylat, amiből egyértelműen megállapítható a keretfelhasználás, a tényleges futásteljesítmény úthasználati díja. Ez zavart okoz a járművek tényleges önköltségének meghatározásánál, és nehézséget jelent az útdíj megrendelőre történő áthárításánál. Javasoljuk a keretfeltöltéses díjfizetést számviteli törvénynek megfelelően előlegként kezelni, és erről az előlegszámlázásnak áfa-törvénybeli szabálya szerinti bizonylatolását, az időszakonkénti tényleges futás teljesítmény alapján az igénybevett szolgáltatásról végszámla kiállítását. Megjegyezzük, hogy az utólagos fizetés törvény által előírt bevezetésének feltétele a tényleges használat járművenkénti rögzítése és a díj számlázása. A számviteli törvény évi változásainak egyike, hogy az ún. transzferár-módosításokkal korrigálni kell a nettó árbevételt 73. (4). Nincs szó azonban arról, hogy hogyan kell értékelni ezeket a tételeket az általános forgalmi adó szempontjából. Szeretnénk jelezni, hogy a probléma rendkívül összetett, ezért széleskörű szakmai fórum összehívását látjuk indokoltnak a szükséges jogi szabályozás kialakítása érdekében. A tartalomból Szijjártó Péter: fejlődik a magyar-szlovák együttműködés. 7 Széchenyi Kártya Program és az Útdíj Hitelprogram tudnivalói... 8 Biztosítani kell hazánkban a turizmus tartós fejlesztését A ludwigsburgi vásáron járt a Pest megyei kamara több tagja.. 21

4 4 Gazdaság Oktatás Parázs vita a felsőoktatás megújításáról Klinghammer István A kamara elnökségi ülésének vendége volt dr. Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár és dr. Parragh László, az MKIK elnöke. Vereczkey Zoltán az elnökségi ülés megnyitásakor emlékeztetett arra, hogy Klinghammer István államtitkár úr ez év tavaszán tett volna látogatást a Pest Megyei Kamaránál, akkor annak előtérbe helyezésével, hogy a készülő felsőoktatási stratégiához a gazdaság képviselőitől közvetlen tapasztalatokat szerezzen. Sajnálatos módon a találkozó akkor egy előre nem látható program miatt meghiúsult, de ma már látszik, hogy az elmaradt találkozó pótlása módosult tartalommal ugyan, de lényegesebb lesz minden résztvevő számára. Időközben elkészült ugyanis a felsőoktatási stratégiáról szóló törvénymódosító javaslat, továbbá az ahhoz kapcsolódó finanszírozási rendelettervezet. A Felsőoktatási Kerekasztal valamennyi tagja, és a Magyar Tudományos Akadémia is elfogadta a koncepciót, azzal szemben egyetlenegy markáns elutasító vélemény fogalmazódott meg, mégpedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaráé. Ezáltal az elnökségi ülés keretében lezajlott személyes találkozó és véleményegyeztetés különösen nagy jelentőséggel bír. A sajtó is felkapta a fejét a kamara következetesen elutasító reagálására, és emögött természetesen már nemcsak szakmai, hanem politikai indokok jelenlétét is sejtetni kívánta. Klinghammer István államtitkár elöljáróban rögzítette, hogy a Felsőoktatási Kerekasztal valamennyi szereplője és ő maga is egyetért azzal, hogy a felsőoktatás rendszerében átalakításokat kell végrehajtani. A felsőoktatás megérett arra, hogy a mennyiségi szemléletből a minőségi szemlélet irányába váltsunk. A menynyiségi szemlélet egyrészt mindig a képzés színvonalának csökkenéséhez vezet, másrészt eltávolodik a valós piaci igényektől. Leginkább a műszaki és természettudományi képzés esett vissza, ahol a legtragikusabb visszaesést a reáltárgyakat oktató középiskolai tanárképzésben éltük át. Ugyanakkor az esélyegyenlőség fogalmát sem definiáltuk helyesen, az esélyegyenlőség szajkózása is a mennyiségi növekedés irányába hatott ahelyett, hogy az esélyegyenlőség megteremtése iránti igény arra adott volna lehetőséget, hogy mindenki, akinek valami irányában van tehetsége, elkezdhesse a képzést. Az persze ma már természetes a Felsőoktatási Kerekasztal valamennyi szereplője számára, hogy a kormányzat mint minden jobb országban tartja azt a jogot, hogy az államilag finanszírozott képzésekben a kormányzat döntse el, hogy milyen szakokon hány hallgatót kíván képezni. Ezért is lett bevezetve az állami ösztöndíj, amivel idén szeptemberben hallgató kezdte meg tanulmányait, és még vesz részt az önköltséges képzésekben. Az idén érettségizettek közül kb. 500 diák kezdte meg külföldön felsőfokú tanulmányait. Az államtitkár kitért arra, hogy elfogadja a gazdaság szereplőinek azon igényét, hogy nagyobb beleszólást kívánnak a felsőoktatás irányításába. Ugyanakkor a kimeneti oldal igényszint-felmérése a közép- és hosszútávú gazdasági prognózisok vonatkozásában ma még jelentős A PMKIK elnökségi ülésének résztvevői mértékben inkább intuíciókon alapuló, mintsem egzakt tudományos módszereken nyugvó. Szólt néhány olyan konkrét kérdésről, amelyek esetében a félreértések rövid úton tisztázhatóak. A tudományegyetemi státusz kérdésében elmondta, hogy az MKIK valószínűleg félreérti az NFTVmódosításban leírtakat: nem a karok számától, hanem a művelt tudományterületek számától függ az egyetemi, nemzeti tudományegyetemi státusz (összhangban az eddigi és a nemzetközileg is elfogadott gyakorlattal). A kamarai vélemény rögzítette, hogy a részösztöndíj eltörlésre került (átmenetileg vagy végleg), annak visszaállításáról nem tudunk. Valójában arról van szó, hogy az új belépő részösztöndíjasok a 2013/2014-es tanévben nincsenek. Még vannak részösztöndíjasok a felsőoktatásban, például a tavalyi elsőévesek, ezért kihagyhatatlan az állami részösztöndíjak mértékére és az állami részösztöndíjasokra vonatkozó szabályozás. A leendő kancellár végzettségének követelményével kapcsolatosan pedig tartalmaz az előterjesztés végzettségre vonatkozó előfeltételeket. Főiskolai kancellár esetén is fontos követelmény a felsőfokú végzettség szögezte le Klinghammer István. A finanszírozási rendelet értelmezésénél pedig kérte a kamarát, hogy ne a finanszírozási rendeletben keresse a gazdaság és a társadalom számára szükséges szakok választásának ösztönzését. Ezeket a kérdéseket nem e finanszírozási rendelet keretei között kezeli a felsőoktatás-irányítás. Azaz a gazdasági és munkaerő-piaci igények érvényesítése egyrészt a képzési területekre vonatkozó országos keretszámok megha-

5 Gazdaság Oktatás 5 tározásán keresztül, másrészt egyéb intézkedésekkel rendezhető. Klinghammer István rögzítette, a Felsőoktatási Kerekasztal január 31-i megalakulásától a szeptember 20-ig tartó időszakban történt meg a felsőoktatás átalakítás stratégiai irányainak és a soron következő lépéseknek a meghatározása. Ezeken az üléseken az MKIK minden alkalommal részt vett, és részese volt annak a folyamatnak, amelyben beazonosításra kerültek azok a problématerületek, amelyek tekintetében a évi választásokig terjedő időszakban egyáltalán reálisan meg lehet tenni a megfelelő lépéseket. Kialakult e problématerületek megoldásaira vonatkozó konszenzus, felvázolásra kerültek a felsőoktatás átalakításának stratégiai irányára vonatkozó koncepcionális elképzelések, amelyek a szükséges intézkedéseket egy hosszabb távon is értelmezhető koncepcionális keretrendszerbe rendezik. Végezetül kifejezte együttműködési készségét a kamarai javaslatok megtárgyalására és befogadására. Parragh László ismertette, hogy a kamara által szervezett MKIK Felsőoktatási Kollégium beszélgetésére ma délelőtt került sor, amelyre a rektorokat is meghívták. A teremben nyilván mindenki tudja, hogy azt a stratégiát, amit Önök írásban megkaptak, és államtitkár úr felvázolt, azt a kamara nem támogatja kezdte hozzászólását az MKIK elnöke. Miután ma a Kol légiumban erről szó volt, és Vereczkey elnök úrral beszélgettünk telefonon, inkább lemondtam a délutáni programom, hogy államtitkár úrral tudjak találkozni és Önökhöz eljönni. Egyébként a korkép tekintetében nagyon sok ponton egyetértünk Államtitkár úrral, a megvalósítás tekintetében is, csak ez nem köszön vissza a stratégiában, a mi olvasatunkban. Pél dául az a szó, hogy kamara ha már itt kama rai jogosítványokat említesz az nem szerepel benne. Vagy ha arról beszélünk, hogy műszaki képzés, akkor az a szó, hogy műszaki, az egyetlen egyszer szerepel a stratégiában, tehát a hangsúlyok megítélésünk szerint el vannak benne tolódva. A legelső kérdés, hogy mi köze van a kamarának az oktatáshoz? Mi azt gondoljuk, hogy az oktatás az egy versenyképességi tényező. Szán dé kosan nem felsőoktatásról beszélek, hanem oktatásról. Mert versenyképességi tényező a felnőttképzés is, versenyképességi tényező a szakképzés is, a nyelvi képzés is és a felsőoktatás is. Ha valamelyik rosszul működik, a gazdaság nem tud jól működni és fordítva, ha a gazdaság rosszul működik, nem tudja ezeket az ágazatokat finanszírozni. Ha valamibe több pénzt teszünk, akkor azt valahonnan el kell vennem. És hogyha egy rosszul működő rendszert fenntartok, azt valakinek finanszíroznia kell. Márpedig Magyarországon a gazdaság finanszírozza az alrendszereket. Teljesen mindegy, hogy közigazgatásról beszélünk, egészségügyről beszélünk, vagy oktatásról, mindegyiket a gazdaság szereplői finanszírozzák folytatta Parragh László. Mik a mi kritikáink? És ebben a kritikában nem az én véleményemet mondom, hanem nagyon nagy cégek véleményét és nagyon sok középméretű cég véleményét. Ebben a kollégiumban, amiben ma délelőtt beszélgettünk, ott ült az Audi, a Mercedes, a Siemens, a MOL, nagyon sok középvállalat és nagyon egységes volt az álláspont. Van egy hibás autonómia-felfogás, ami azt mondja, hogy ne szóljatok bele, de finanszírozzatok. Így egyszerre van jelen a hiány és a pazarlás a rendszerben. A nyelvtudást meg kell követelni, a szakmai színvonalat minden területen emelni, a műszaki és a természettudományos képzés arányát javítani. A felsőoktatásban az elmúlt években a pénz infrastruktúrába ment. A magyar oktatás színvonala néhány kivételtől eltekintve érdemben nem növekedett, infrastrukturális színvonala pedig elképesztően. És innentől megvan a fő probléma. 300 ezer diák van, kapacitás pedig 550 ezer. Magyarul, közel kétszerese. Amit mi látunk a felsőoktatásban, az a küzdelem a forrásokért minden eszközzel. Felsőfokú szakképzés az elmúlt években, nem volt más, mint küzdelem az forrásokért. Küzdelem az üzleti főiskolák és az államilag finanszírozott egyetemek között, küzdelem az egyetemek és a főiskolák között, küzdelem a nagy tudományegyetemek és a vidék között, küzdelem a műszaki képzés és a tudományos képzés között a forrásért. És ebbe még belejön ez a bizonyos kancellár ügy, ahol mi azt mondjuk, hogy márpedig nem biztos, hogy ha valaki remek szívgyógyász, akkor az remek rektor is egyszerre, hiszen ma egy-egy felsőoktatási intézménynek a költségvetése az egy nagyváros költségvetésével egyezik meg. Tehát oda professzionális szakember kell. Nyilván itt van egy hibás, vagy szándékosan tévesen értelmezett autonómia felfogás hangsúlyozta Parragh László. Miként mi azt is mondtuk, hogy intézményesített módon oda kell ültetni a gazdaság szereplőit az egyetemek, vagy felsőoktatás irányításába. Nem akarunk beleszólni, de a véleményünket el akarjuk mondani. És a véleményünk nem azon kell, hogy múljon, hogy szimpatikusak vagyunk-e a rektornak, vagy sem, tehát nem azon kell, hogy múljon, hogy meghív-e bennünket, vagy sem, hanem a jogszabálynak ezt elő kell írni. Parragh László január 31-én létrejött a Felsőoktatási Kerekasztal, amiben volt két gazdasági szereplő, a kamara és a Magyar Üzleti Fórum, valamint kettő másik szereplő, a Hallgatói Önkormányzatok s a Rektori Konferencia. Ez egy elég szűk, kis testület volt. Elég hatékonyan kezdte meg a működését. Ott is azért elég sok minden változott. Ha megnézik, a Hallgatói Önkormányzatoknak a fénye azért megkopott az elmúlt hónapokban. Sajnos ez a kör kibővült, nagyon erőteljesen. Először a szakszervezetekkel, utána pedig nagyon sok más szereplővel, többek között pld. a Tudományos Diákköri Konferenciával akiket én igen nagyra tartok de nem gondolom, hogy egy Tudományos Diákköri Konferencia véleménye az azonos súllyal kell latba essék, mint a magyar gazdaság véleménye, mint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleménye. A kerekasztal folytatódott, majd szeptember 20-án megszűnt. A javaslatot, amit Államtitkár úrék elkészítettek, úgymond mindenki támogatta bár feltételekkel, mi azonban nem támogattuk és azt mondtuk, hogy ez nekünk nem elfogadható. Miket fogalmaztunk meg a Minisz terelnöknek és miket várunk ennek a megállapodásnak az eredményeként? A felsőoktatás struktúrájának az átalakítását, munkaerő-piaci igényekhez való igazítását, a diplomás pályakezdők gyakorlati és elméleti felkészültségének az emelését, a kompetenciák hiányának a kezelését, a vállalatok és intézmények kapcsolata esetlegességének kizárását (magyarul jogszabályi garanciát arra, hogy ott legyünk), Folytatás a 6. oldalon

6 6 Gazdaság Oktatás Bonyhády Elek Folytatás az 5. oldalról a finanszírozás anomáliáinak a rendezését. Egyébként egyetértünk tartalmilag az öszszes kérdésben rögzítette véleményét Parragh László. Nekünk nem az a fontos, hogy ki csinálja, hanem az, hogy mi van benne, de jelen állapotában sajnos ez nekünk így nem elfogadható. Úgyhogy nem könynyű igazságot tenni, mert mindkettőnknek igaza van a maga szempontjából. Mi azt gondoljuk, hogy az anyag nagyon sok ponton visszarendeződés. Ezt Államtitkár úrnak is elmondtam. Mondok rá példát: műszaki képzésről alig esik benne szó. A professor exellens kategóriája, ami nem más, mint egy professzori jelentős jövedelememelés, az gyakorlatilag kormányrendelet szintjén benne van. Tehát ki kell emelni, be kell vinni a Kormány elé, és már György a képzési kínálat és a profilok tisztítása a karok típusainak és alapfeladatainak megfelelően témakörben nyilvánította ki azon véleményét, hogy ahhoz, hogy a kimenet megfeleljen a gazdaság érdekeinek, a tantárgyi struktúrát is át kellene alakítani. Bonyhády Elek az iránt érdeklődött, hogy milyen módon lehet bevonni a gazdasági élet szereplőit egyegy felsőoktatási intézmény irányításába. Dr. Lami Mária hangot adott azon véleményének: számára kitűnt a teljes nézetazonosság, a helyzet megítélését illetően. Államtitkár úr inkább a fontolva haladás útját járja azzal a realitásérzékkel, hogy egy ekkora rendszert nem lehet egyik napról a másikra átalakítani. Ugyanakkor az MKIK elnökének reakciói nemcsak teljesen érthetőek, hanem az elmúlt év Dr. Dúl Udóné során felgyülemlett érzelmeket is tükrözik. Hiába voltak nagy reformprogram-beharangozások, a felsőoktatás kérdéseihez egyetlenegy kormányzat sem nyúlt eddig a gazdaság érdekeinek megfelelően. Skribek Pál Dr. Dúl Udóné kifejezte azon szándékát és meglátását, hogy nagyon sok vállalkozás szeretne és tudna segíteni az egyetemisták gyakorlati felkészítésében, de nem tudják felvállalni az ezzel járó költségeket. Olyan finanszírozási programra lenne szükség, ahol az egyetem, a vállalkozás, és a hallgató érdekeltsége is egyszerre megteremtődhetne a gyakorlati felkészültség megteremtéséhez. Skribek Pál azon túlmenően, hogy őszinte hevességgel gratulált dr. Parragh László Elnök úrnak a gazdaság érdekei melletti következetes kiállásáért, a felnőttképzés kérdéseivel is foglalkozott. Ugyancsak a felsőfokú szakképzés és szakoktatás kérdéseit taglalta Wendler András, Bánkeszi Lajos és Oláh László is. Dr. Vereczkey Zoltán az elnökségi napirend lezárásakor örömteli bejelentést tett, amikor elmondta, hogy az időközben a elnökségi üléstől elbúcsúzó dr. Klinghammer István Államtitkár úr ígé retet tett arra, hogy a stratégiában sze replő gazdaság képviselői megneve zést a kamara képviselőire fogja felcserélni. Dr. Lami Mária működik is. Mi azt gondoljuk, hogy ebben olyan érdekek jelennek meg, amelyek a gazdaság számára jelen formájukban nem elfogadhatóak fejezte be előadását az MKIK elnöke. Mindkét előadó számára kérdéseket fogalmaztak meg az Elnökség tagjai. Kárpáti Klinghammer István, Vereczkey Zoltán, Parragh László

7 Kitekintő Szijjártó Péter: folyamatosan fejlődik a magyar-szlovák gazdasági együttműködés, melynek részese a PMKIK is 7 A PMKIK és a Pozsonyi Kereskedelmi és Ipar kamara a magyar szlovák gazdasági vegyesbizottság pozsonyi ülésén kötött együttműködési megállapodást Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár, a gazdasági vegyesbizottság társelnöke a testület ülése után elmondta: már a jövő év közepétől próbaüzembe helyezik a magyar és a szlovák gázvezetékrendszert összekötő vezetéket, amelyen 2015-től a kereskedelmi forgalom is megindulhat. Az államtitkár a folyamatban lévő beruházással kapcsolatban azt hangoztatta: az észak-déli irányú infrastruktúrák megteremtése Közép-Európa energiabiztonságának alapvető feltétele. Ezen belül a magyar energiabiztonság szempontjából kulcsszerepe van a magyar és szlovák gázvezetékek összekötésének, ami stratégiai beruházás. A vegyesbizottsági ülésen megállapodás született arról, hogy Magyarország és Szlovákia közös álláspontot fog képviselni az Európai Unióban a nukleáris energia területén megvalósítandó fejlesztések kérdésében. Bár a két ország az autóiparban bizonyos szempontokból konkurensnek számít, a vegyesbizottsági ülésen sikerült megállapodni a felsőoktatási intézményekben zajló kutatás-fejlesztési munka összehangolásában. Megegyezés történt arról is, hogy folyatódni fog a két ország közti határátkelők számának fejlesztése. Ennek keretében 2020-ig 25 új infrastrukturális kapcsolatot nyitnak meg, valamint a MÁV szintén kezdeményezni fogja a szlovák vasúttársaságnál négy korábban leállított vonalon a vasúti forgalom megújítását. Ezek konkrétan a Győr-Pozsony, Balassagyarmat-Losonc, Miskolc-Kassa, Hatvan-Losonc szakaszok. Szlovákia a kereskedelmi forgalmat tekintve negyedik legfontosabb partnere Magyarországnak és a két ország közös energetikai és infrastrukturális projektjei nagyon sikeresek. A magyar szlovák gazdasági vegyesbizottság pozsonyi ülésén Juraj Majtán a Pozsonyi Ke reskedelmi és Iparkamara igazgatója és Kupcsok Lajos főtitkár írták alá a két kamarát összekötő együttműködési megállapodást. A több hónapos, sikeres előkészítő munka eredményeként a felek megegyeztek abban, hogy a kereskedelemfejlesztés és a befektetés-ösztön- Immár Pozsonyban is folytatódik a magyar- szlovák kapcsolatok építése a PMKIK részéről, Juraj Majtánnal a Pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamara igazgatójával írta alá a megállapodást Kupcsok Lajos Szijjártó Péter államtitkár (a kép jobb szélén) és Kupcsok Lajos főtitkár (a kép bal szélén) a magyar szlovák gazdasági vegyesbizottság pozsonyi ülésén zés érdekében tagjaikról, a szervezeteikhez tartozó vállalkozókról rendszeres kicserélik információikat és együttműködésre ösztönzik a vállalkozókat, a közös gazdasági célok megvalósítása érdekében. A két ország vállalkozói közötti üzleti kapcsolatok fejlesztése végett tanácsadással, üzletember-találkozókkal, gazdasági és üzleti információkkal segítik a magyar és szlovák vállalkozásokat. Az aláíró felek összehangolják a nemzetközi kiállításokon és vásárokon való részvételüket. Részt vesznek egymás üzleti rendezvényein, programjain. A két kamara megállapodásának hangsúlyos pontjaként fogalmazta meg az európai uniós pályázati lehetőségek elérése érdekében munkájuk összehangolását, az uniós pályázatokon történő közös indulásuk előkészítését, projektek megvalósítását.. Az együttműködő partnerek kormányaik irányába kölcsönösen egyeztetett javaslatokat tesznek a kereskedelmi és az üzleti kapcsolatok bővítése érdekében. Kupcsok Lajos főtitkár a magyar szlovák GVB ülésén részletes tájékoztatást adott a Pest megyei Törökbálinton befejezés előtt álló Magyar Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központról, amely méreténél fogva 12 ezer négyzetméter, valamint fekvését tekintve, a magyar főváros Pozsony felőli oldalán, az M1-M7-M0 metszéspontjában várja a magyar és a szlovák vállalkozókat, kamaratörténeti beruházás. Az átadás előtt álló magyar szlovák központot mindkét oldalról olyan beruházásnak minősítették a tárgyaló felek, amely jelentősen hozzájárulhat az országaink és vállalkozóink közötti üzleti kapcsolatok fejlesztéséhez.

8 8 Gazdaság Széchenyi Kártya Program és az Útdíj Hitelprogram országos rendezvénysorozat nyitóeseménye Pest megyében november 19-én a Gödöllői Királyi Kastély adott otthont a KAVOSZ Zrt. által szervezett fórumnak, amelynek központi témája a vállalkozások versenyképessége javításának érdekében kialakított kedvezményes kamatozású hitelprogramok ismertetése volt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére 2002-ben elindított Széchenyi Kártya Program konstrukciói kiszélesedtek, és az indulásnál biztosított egyszerű forgóeszköz hitelezéstől mára már a beruházási hitel konstrukcióhoz is eljutottunk. Szó esett a Magyar Nemzeti Bank alapkamat politikájáról, amely általánosságban jelentett kamatcsökkenést a hitelezési piacon. Röviden ismertették a Magyar Nemzeti Bank I. és II. Növekedési Hitel Programja is. Az előadók sorát Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai helyettes államtitkár zárta, akinek gondolataiból a gazdaságfejlesztésre fordítandó források 14%-ról 64%-ra történő nagy mértékű növekedését kell kiemelnünk. Krisán László KAVOSZ vezérigazgató A KAVOSZ Zrt. által irányított, és már 11 hitelintézetnél forgalmazott Széchenyi Kártya Program részben az állami kamattámogatás révén lett napjaink legsikeresebb vállalkozói finanszírozási megoldása. A jelenleg 3,4%-os jegybanki alapkamatnak és az állam által nyújtott támogatásoknak köszönhetően a program keretein belül igényelhető hitelkonstrukciók minden eddiginél olcsóbban és egyszerűbben érhetők el a kkv szektor számára ben indult el a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeinek javítására létrehozott Széchenyi Kártya Program, és mára a program keretein belül kihelyezett hitelek összege elérte az 1250 milliárd forintot. A hiteligénylések száma meghaladja 250 ezret, és eddig közel 200 ezer hitelügylet jött létre. Pest megyében a befogadott igénylések száma meghaladja a 25 ezret, közel 19 ezer ügylet jött létre, aminek köszönhetően a megyében kihelyezett hitelek összege több mint 132 milliárd forint. A Széchenyi Kártya Program elemei teljesen egymásra épülnek és akár egyidejűleg, egyszerre is felhasználhatóak. A Program lehetőséget teremt arra, hogy a vállalkozások különböző finanszírozási céljaik megvalósítására a megfelelő konstrukciót vehessék igénybe. A máig legnépszerűbb konstrukció, a Széchenyi Kártya klasszik szabadon felhasználható folyószámlahitel a már legalább egy éve működő mikro-, kis- és középvállalkozások átmeneti pénzügyi gondjainak megoldására szolgál. Átlagos felhasználás mellett, a hitel teljes költsége 5,5% körül alakul, és az igénylők már 3 hét alatt akár 25 millió forint összegű szabadon felhasználható hitelhez juthatnak, gyors és egyszerűsített hitelbírálatot követően, csökkentett adminisztrációval. A Széchenyi Forgóeszközhitel már Csepreghy Nándor helyettes államtitkár nem pusztán az átmeneti likviditási problémák áthidalására szolgál. Hosszabb, akár 3 éves futamideje miatt kifejezetten forgóeszközök (alapanyagok, árukészletek) finanszírozására alkalmas, mellyel a vállalkozások egy egyszerűen elérhető és rugalmasan használható, államilag támogatott hitelhez juthatnak, jelenleg évi 6,4% nettó kamat mellett. Az igényelhető hitel 1 millió forinttól maximum. 25 millió forintig, 100 ezer forintonként emelkedő összegű lehet. A Kormány május 1-jétől évi 5 százalékpont kamattámogatást biztosít a Széchenyi Beruházási Hitel, az uniós pályázatokhoz igényelhető Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel és a Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel hitelszerződések teljes összegéhez, az adott ügylet futamidejének első három évére. A három konstrukcióhoz továbbra is kapcsolódik a hitelekhez nyújtott készfizető kezességvállalás díjának 50 százalékáig terjedő állami támogatás. Az olcsó hitel lehetővé teszi a válság miatt elhalasztott beruházások elindítását, a gépek, eszközök korszerűsítését, tovább növeli a kkv-szektor uniós pályázatokon való részvételének esélyeit. A megemelt kamattámogatásnak köszönhetően mindhárom hiteltermék kamata jelenleg évi 2,9%, így az ügyfeleknek 1 év alatt akár 1,5 millió forinttal kevesebb nettó ügyleti kamatot kell fizetniük. A kedvező költségeknek, va-

9 Gazdaság 9 lamint a rugalmasabb feltételeknek köszönhetően a Széchenyi Beruházási Hitel az MNB Növekedési Hitelprogramja mellett az egyik legkedvezőbb kondíciójú forrás a piacon, ami jó alternatívát kínál a kisebb cégek számára. A Széchenyi Beruházási Hitelből ingatlan megvásárlása, építése, fejlesztése, valamint nemcsak új, hanem használt gépek beszerzése is finanszírozható. A konstrukció 20 százalék önerővel, 1-50 millió forint összegben, maximum 10 éves futamidőre igényelhető, akár 2 éves türelmi idővel. Az augusztus közepe óta igényelhető Útdíj Hitel nagy népszerűségnek örvend a fuvarozó vállalkozások körében. A hitelnyújtó KAVOSZ VF folyamatosan gyűjti és értékeli az igényléssel kapcsolatos visszajelzéseket, és ezek alapján jelentős könnyítéseket vezet be november 1-jétől, így még könnyebben és gyorsabban juthatnak hitelhez a vállalkozások. Rövidebb lett az igénylési lap, csökken a benyújtandó dokumentumok száma, valamint alacsonyabb lett a folyósítási jutalék is. A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által nyújtott Útdíj Hitel egy államilag támogatott, rulí rozó jellegű azaz visszafizetés esetén, akár többször is igénybe vehető hitelkonstrukció, amely segít a vállalkozások számára áthidalni az úthasználat előtt fizetendő útdíj és a később befolyó fuvardíj megérkezéséig tartó, likviditási nehézségeket okozó időszakot. A hitelhez az állam évi 4% kamattámogatást biztosít, ennek, és az alacsony költségeknek köszönhetően ez a fuvarozó vállalkozások számára elérhető legkedvezőbb finanszírozási lehetőség, amihez ráadásul kezdő vállalkozások is hozzájuthatnak. Az Útdíj Hitelt olyan e-útdíj fizetésre kötelezett, az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-nél regisztrált, devizabelföldi kis- és középvállalkozások igényelhetik, amelyeknek nincs lejárt hitel- és köztartozásuk, nem állnak csőd-, felszámolási vagy egyéb megszüntetésre irányuló eljárás alatt, valamint megfelelnek az Útdíj Hitelprogram Általános Szerződési Feltételekben (ÁSZF) foglalt egyéb feltételeknek. Az igényelhető hitelkeret összege a vállalkozás által üzemeltett, útdíj fizetésre kötelezett gépjárművenként minimum 200 ezer maximum 1 millió Ft. A hitel futamideje egy év, amely meghosszabbítható. Az igénylők által fizetendő nettó kamat: 1 havi BUBOR+1,5%, ami jelenleg összesen csupán 4,9%. A hitel valamennyi költségét és díját az Útdíj Hitelprogram Hirdetménye tartalmazza, mely a illetve a oldalakon érhető el. Vereczkey Zoltán A hitel igényléséhez nem szükséges sem ingó- sem ingatlanfedezet, és nincs szükség magánszemély kezességvállalására sem, hiszen biztosítékul részben az állam 80%-os készfizető kezessége szolgál, részben pedig a szerződött hitelösszeg 20 %-a + a hitel 3 havi ügyleti kamatának együttes összegével megegyező mértékű óvadék szolgál, melyet az igénylőnek kell ugyan biztosítani, de jelentős kedvezményként az óvadék elhelyezése az igényelt útdíj hitelkeret összegéből is megoldható. A fuvarozó vállalkozások az igényléseket a területi kereskedelmi és iparkamarák és a VOSZ irodáiban nyújthatják be az ország több mint 70 pontján. A regisztráló irodák teljes listája megtalálható a illetve a hu web oldalakon. Együttműködési Megállapodást kötött a Közép-magyarországi regionális adó- és vámszakmai terület, valamint a PMKIK Tamásné Czinege Csilla középmagyarországi NAV főigazgató A Pest megye területéhez tartozó mikro-, kis- és középvállalkozások jogkövető, adótudatos magatartásának erősítése, az adómorál javítása, az adózási kötelezettség teljesítésével összefüggő feladatok teljesítésének elősegítése és nem utolsósorban a feketegazdaság és az illegális gazdasági folyamatok visszaszorítása a célja annak az Együttműködési Megállapodásnak, melyet november 12-én írt alá a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigaz gató sága, a NAV Közép-magyarországi Regio nális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, valamint a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara. Fenti cél elérése érdekében megvalósuló együttműködés keretében a NAV Közép-magyar országi Regionális Adó Főigazgatósága, a NAV Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, valamint a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) kölcsönösen törekednek a vállalkozások adózási, illetve az ezzel összefüggésben álló adminisztrációs kötelezettségei hatékony teljesítésének előmozdítására, valamit a jogszabályi rendelkezések és az azokon alapuló jogértelmezések adózók részére egyértelmű, konkrét és közérthető formában történő eljuttatására. A NAV regionális szervei minden rendelkezésükre álló eszközzel segítik a vállalkozások tájékoztatását és az adózással, vámügyi igazgatással kapcsolatos szabályok megismerését. A PMKIK pedig szervezett előadások, szakmai programok, illetve egyéb kommunikációs eszközök révén biztosítja, hogy az önkéntes jogkövetéshez szükséges adózási és vámügyi információk eljussanak tagjaihoz. Az együttműködési megállapodást a következő oldalon találják.

10 Együttműködési Megállapodás Amely létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kö zépmagyarországi Regionális Adó Főigaz ga tósága (1132 Budapest, Váci út 48/c-d., képviseli: Tamásné Czinege Csilla főigazgató), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kö zépmagyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága (1095 Budapest, Mester utca 7., képviseli: dr. Minya Mihály főigazgató/ezredes), a NAV fent megjelölt szervei a továbbiakban együtt: Főigaz gatóságok, továbbá a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (1056 Budapest, Váci utca 40, képviseli: dr. Vereczkey Zoltán elnök), a továbbiakban: PMKIK a továbbiakban együtt: Felek között az alábbi napon, helyen és feltételek szerint: I. Az együttműködési megállapodás célja és tárgya Jelen Együttműködési Megállapodás célja a Pest Megye területéhez tartozó mikro, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: vállalkozások), valamint a Fő igaz gatóságok közötti együttműködés és az adózók jogkövető magatartásának erősítése, illetve a NAV vállalkozásbarát gondolkodásmódjának és gyakorlatának elterjesztése. E körben különösen: az adózási feltételek és az adómorál javítása, a tájékoztatás eszközeivel a jogkövető és a vállalkozói kultúra részét képező adótudatos magatartás erősítése, az adózási kötelezettség teljesítésével összefüggő feladatok elősegítése, a feketegazdaság és az illegális gazdasági folyamatok visszaszorítása. A cél elérése során a Felek kölcsönösen törekednek a vállalkozások adózási, illetve az ezzel összefüggésben álló adminisztrációs kötelezettségei hatékony teljesülésének előmozdítására, valamint arra, hogy a vállalkozásokhoz a jogszabályi rendelkezések és az azokon alapuló jogértelmezések egyértelmű, konkrét és közérthető formában eljussanak. II. Az együttműködés gyakorlati megvalósítása 1. A vállalkozások az I. pontban kifejtettek szerint történő adótudatos és jogkövető magatartásának elősegítése érdekében a Főigazgatóságok vállalják, hogy a PMKIK megkeresésére jelen Együttműködési Megállapodásban részes Felek által előre egyeztetett időpontban és tematika alapján a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara székházában (vagy a PMKIK más helyszínen meghirdetett rendezvényein), az adózással összefüggő, közös platform kialakításának alapjául szolgáló előadást és konzultációt tartanak. 2. A PMKIK pedig az együttműködés keretében biztosítja, hogy az általa szervezett programokon, rendezvényeken a Főigazgatóságok munkatársai megjelenhessenek, ennek érdekében azok helyéről és idejéről tájékoztatja jelen Együttműködési Megállapodás teljesülésének rendszeres nyomon követésére a Főigazgatóságok által kijelölt kapcsolattartókat. A programok keretei között a PMKIK által a rendezvény helyszínén a Főigazgatóságok részére díjmentesen biztosított területen a Főigazgatóságok a marketing és a célzott tájékoztatás eszközeivel törekednek a résztvevők jogkövető és adótudatos magatartásának elősegítésére. 3. A PMKIK vállalja, hogy a Főigaz ga tóságok által időszakonként és szükség szerint elkészített és rendelkezésére bocsátott ismeretterjesztő, tájékoztató, illetőleg oktatóanyagokat a vállalkozások részére eljuttatja. 4. A PMKIK vállalja továbbá, hogy a Főigazgatóságokkal történt előzetes egyeztetést követően az adózással, valamint az azzal összefüggő adminisztrációval kapcsolatos témában a vállalkozások körében felmérést (tájékozódást) végez, és ennek összesített eredményéről a Főigazgatóságokat tájékoztatja. 5. A PMKIK lehetőséget biztosít arra, hogy a Főigazgatóságok negyedévenkénti rendszerességgel a vállalkozásokat érintő témakörben az adózással, illetve a vámügyi igazgatással kapcsolatos publikációkat tehessenek közzé honlapján, illetve egyéb média felületein. 6. A PMKIK és a Főigazgatóságok a központilag meghatározott Kom munikációs Stratégia (Sajtó- és Kom munikációs Terv) keretei között, a közérdeklődésre számot tartó, nagy jelentőségű, az adózással, illetve a vámügyi igazgatással kapcsolatos eseményekről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara előzetes jóváhagyásával, egységes elhatározás alapján, közös sajtó- és média megjelenés keretében tájékoztatást nyújthatnak a közvélemény részére az adott eseménnyel kapcsolatban. III. Az együttműködési megállapodás hatálya, módosítása és megszűnése 1. Felek kijelentik, hogy jelen Együtt működési Megállapodást határozatlan idő tartamra kívánják megkötni. Az Együtt mű ködési Megállapodás az aláírásának nap ján lép hatályba. Az Együtt működési Megállapodást a Felek közös megegyezéssel megszüntethetik, illetve azt bármely Fél írásban, indokolás nélkül, 3 hónapos felmondási idővel felmondhatja. 2. Jelen Együttműködési Megálla po dás megkötésével az Adó- és Pénz ügyi Ellen őrzési Hivatal Közép-magyarországi Regio nális Igazgatósága és a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara kö zött szeptember 11-én megkötött Együttműködési Megállapodás hatályát veszti. IV. Az együttműködés értékelése, kapcsolattartók 1. Felek az együttműködés ideje alatt a Főigazgatóságok részéről dr. Szabó Erikát, a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigaz ga tó sága Titkársági Főosz tályának vezetőjét (telefon: , mobil: , fax: , szabo.erika_1@nav.gov.hu), továbbá dr. Hegedűs Csillát, a NAV Közép-magyar országi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága Tör vé nyességi és Felülellenőrzési Osztá lyának munkatársát (telefon: hegedus.csilla@nav. gov.hu), a PMKIK részéről pedig dr. Kupcsok Lajost a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárát (telefon: , titkarsag@pmkik.hu) jelölik ki kapcsolattartónak. 2. A kijelölt kapcsolattartók az Együttműködési Megállapodásban foglaltak teljesülését folyamatosan figyelemmel kísérik, ennek keretében minden év december 31- ig (az esetleges módosítási szükségszerűségre is kiterjedően) azt felülvizsgálják és ennek alapján az együttműködés megvalósulását közös szakmai egyeztetés keretében értékelik, mely alapján döntenek az Együttműködési Megállapodás esetleges módosításáról. A kapcsolattartók személyében történő változás nem jelenti az Együttműködési Megállapodás módosulását, a változással érintett Fél az új kapcsolattartó személyéről és elérhetőségi adatairól haladéktalanul tájékoztatást nyújt a többi Fél részére. Felek az Együttműködési Megálla podást annak elolvasását és kölcsönös értelmezését követően, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, 3 eredeti példányban, jóváhagyólag írták alá és az aláírt Együttműködési Megállapodás egy-egy példányát átvették. Budapest, 2013 NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága (képviseletében: Tamásné Czinege Csilla főigazgató) NAV Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága (képviseletében: dr. Minya Mihály főigazgató/ezredes) Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (képviseletében: dr. Vereczkey Zoltán elnök)

11 Közelkép A minisztérium stratégiai együttműködése a jogalkotásban öt szervezettel Biztosítani kell a turizmus tartós fejlődését A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nagyra értékelve a turizmus és vendéglátás területen végzett szakmai és érdekképviseleti munkájukat öt szervezettel stratégiai megállapodást kötött a jog szabályok előkészítésében való részvé telről szombaton délelőtt. A megállapodásokat a tárca részéről dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes államtitkár írta alá. 11 A stratégiai partnerségi megállapodások annak érdekében jöttek létre, hogy olyan jogszabályok szülessenek, amelyek alkalmasak arra, hogy biztosítsák a szállodákkal, falusi szálláshely szolgáltatással, természetjárással, a magyar gasztronómiai kultúrával valamint a fürdőkkel és az egészségturizmussal összefüggő szolgáltatások kiegyensúlyozott, tartós fejlődését. A megállapodások lehetőséget adnak arra, hogy a szövetségek részt vegyenek a szabályozási koncepciók előkészítésében, amelyek megalapozzák az említett területek fejlesztési céljait is magában foglaló jogszabályokat, illetve a jogszabálytervezeteket. Nem csökken a támogatás a következő ciklusban A következő, as uniós költségvetési időszakban nem csökken a turizmus támogatása mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turisztikai főosztályvezetője az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának ülésén. Nemes Andrea kiemelte: benyújtják az Európai Bizottságnak a partnerségi megállapodást, amely tartalmazza az ágazat fő célkitűzései mellett az azokhoz rendelt források megoszlását. Hozzátette: a folyamatban lévő tárgyalásokon a brüsszeli testület elfogadta Magyarország álláspontját a turizmus nemzetgazdaságban betöltött jelentõs szerepéről. Az NGM tervei szerint az idegenforgalom fejlesztési szempontjai több operatív programban fognak megjelenni, megfelelő koordináció mellett ebbõl nem lesz zavar tette hozzá. (Forrás: MTI) Van bőven felfedezésre váró hely a megyében. A 12 hektáros szigethalmi Emese-parkban államalapítás korabeli várispánságot, élő múzeumfalut, valamint egy különleges lovagi csarnokot találhatunk Mivel a széleskörű társadalmi egyeztetés a jó állam alapvető ismérve, az NGM a szövetségek tapasztalatait figyelembe veszi a jogalkotás során. Ha az érintett társadalmi réteg részt vesz az adott jogszabály előkészítésében, akkor az garancia a jogszabályok megfelelő átültethetőségére, alkalmazására. A szállodák minősítési rendszerének működtetéséhez kapcsolódóan olyan szabályozási környezet kialakításában számít az NGM a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége tapasztalatára, amely elősegíti a szállodák szolgáltatási színvonalának növelését. A vállalásokat Niklai Ákos alelnök erősítette meg aláírásával. A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége képviseletében Szabó Géza általános alelnök látta el kézjegyével a dokumentumot, amely a falusi szálláshelyen nyújtott szolgáltatások minőségének emelését célzó jogszabályi környezet kialakításához járul hozza. A természetjárással összefüggő szolgáltatások kiegyensúlyozott, tartós fejlődését szolgáló szabályozási környezet kialakítása érdekében a Magyar Természetjáró Szövetség elnöke, Garancsi István vett részt az aláírási ceremónián. Molnár B. Tamás, a Magyar Gasztronómiai Egyesület alapítója tapasztalataikat olyan gazdasági és jogi környezet kialakításához ajánlotta fel, amely a magyar gasztronómiai kultúra és a vendéglátáshoz kapcsolódó szakmai képzés színvonalának emelését eredményezheti. Vancsura Miklós, a Magyar Fürdő szövetség ügyvezető elnöke szignálásával azt célt rögzítette, hogy hozzájárulnak a fürdők minősítési rendszerének működtetésében nyert tapasztalataikkal azon szabályozás megteremtéséhez, amely elősegíti a fürdőszolgáltatás minőségének javítását. Fontos, hogy a szakmai szervezetek véleményét a szállodai és vendéglátó szakmát és a fürdőszolgáltatásokat érintõ szakképesítéseket, illetve azok szakmai és vizsgakövetelményeit meghatározó jogszabályokba is beépíti a tárca. A megállapodások a témákkal kapcsolatos állami feladatok cél-, eszközés intézményrendszerét meghatározó, valamint a turizmus fejlesztésének koncepcióját, támogatási rendszerét érintő jogszabályok kidolgozását egyaránt elősegítik. A szervezetek közreműködésükkel hozzájárulnak a területekhez kapcsolódó kormányzati célkitűzések, feladatok megvalósításához, és a nemzetközi kötelezettségvállalások végrehajtását szolgáló szabályozás kialakításához is. (Nemzetgazdasági Minisztérium)

12 12 Kitekintő Tartalmas tájékoztatók és előadások Kassán, Dunaszerdahelyen Sikerrel indultak a Wekerle Vállalkozói Körök Csaknem 40 vállalkozó részvételével vette kezdetét Kassán a Wekerle Vállalkozói Kör rendezvénysorozata. A Pasztorációs Központban megtartott találkozót Mihók Gábor, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat kassai irodavezetője, mint házigazda nyitotta meg, kiemelve a célokat. Ezt követően a kassai Thália Színház művészei, Madarász Máté és Márkus Judit könnyed operett- és musicaldalokkal szórakoztatták az egybegyűlteket. A szakmai előadás keretén belül Zachariás István, a Kézfogás Társulás kuratóriumának elnöke tájékoztatta a résztvevőket a mikro- és kisvállalkozók által elérhető Kisvállalkozásokat Támogató Kölcsön (mikrohitel) program részleteiről. A találkozón jelen volt dr. Kupcsok Lajos, a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, aki röviden beszámolt a Törökbálinton megvalósuló Magyar-Szlovák Üzleti és Tájékoz tatási Központtal kapcsolatos tervekről. A hozzászólásokat követően a kassai Artpalace Kft. által forgalmazott Pannonhalmai Apátság borai kerültek az asztalokra, valamint egy könnyű vacsora kíséretében tartalmas beszélgetések sora alakult ki. A találkozó résztvevői nagy örömmel fogadták, hogy ez a hiánypótló rendezvénysorozat Kassán is elindulhatott, és jelezték, hogy a következő találkozókon is rész kívánnak venni. * * * Nagy érdeklődés övezte a Wekerle Vál lalkozói Körök beindítását Duna szerda helyen is. Az első találkozás helyszíne az Europe Center volt. A találkozót Horváth Csaba, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat dunaszerdahelyi irodájának vezetője, mint házigazda nyitotta meg, majd beszámolt a Wekerle Vállalkozói Körök létrejöttének a céljáról és küldetéséről. Két szakmai előadást is tartottak. Először Lelkes Gábor, a Fórum Kisebbségkutató Intézet régiófejlesztési szakembere a régió jelenlegi fejlődéséről, fejlesztéséről tájékoztatta a jelenlévőket, majd Horváth Ákos, az Adecor s.r.o. társtulajdonosa beszámolót tartott vállalkozásának fejlesztési, terjeszkedési lehetőségeiről. A két előadás között a helybéli Rivalda Színház ifjú színészei operett-musical válogatással fokozták a jó hangulatot. Az összejövetelen Bartal László somorjai borász egy borkóstoló keretében jellemezte az általa termelt borfajtákat. A találkozó lehetőséget teremtett arra, hogy a vállalkozók beszélgessenek, tapasztalatokat osszanak meg egymással, így hasznos javaslatokat, ötleteket hallhattunk. A vállalkozók elégedetten távoztak, és jelezték, ezentúl a havonta megrendezendő fórumok rendszeres látogatói lesznek.

13 Kitekintő Gazdaság 13 A vidék jövője: konferencia és üzletember-találkozó Királyhelmecen A PMKIK tovább építi szlovákiai kapcsolódási pontjait Több mint hatvan résztvevője volt a Vidék jövője című nemzetközi szakmai konferenciának és üzletember-találkozónak, amelyet a Kárpát Régió Üzleti Hálózat kassai irodája és a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésében a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával november 14-én tartottak meg a Kassa megyei Királyhelmecen. A találkozót Mihók Gábor, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat kassai irodavezetője nyitotta meg, majd a megjelent üzletembereket, vállalkozások és önkormányzatok képviselőit Balogh József, Királyhelmec város polgármestere köszöntötte. Radetzky Jenő, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. vezérigazgatója beszélt a Wekerle Tervről és felvázolta az általa vezetett Kárpát Régió Üzleti Hálózat regionális összefogás ösztönzésében játszott szerepét. Dr. Péter Mihály, az Agrárkamara Budapest és Pest megye megyei elnöke a mezőgazdasági külkapcsolatok fontosságáról tartott tájékoztatót Radetzky Jenő a Kárpát Rágió Üzleti Hálózat Zrt.-től a Wekerle Tervről, és a hálózat eddigi eredményeiről, és jövőbeli terveiről beszélt Ezt követően dr. Kupcsok Lajos, a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) főtitkára a Törökbálinton megvalósított Magyar-Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központot mutatta be, valamint a PMKIK további szlovákiai kapcsolódási pontjait ismertette. Farkas Iván, a Gazda Polgári Társulás alapítója a felvidéki magyar gazdák, vidékfejlesztési szervezetek újonnan alakult érdekképviseleti szervezetéről beszélt, illetve tájékoztatta a megjelent vállalkozásokat a csatlakozás feltételeiről. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében dr. Péter Mihály előadásában a mezőgazdasági külkapcsolatok ösztönzésére tért ki. A között az EU-ban az egyik főszerep az innovációé lesz. 80,2 milliárd euróból kutatóintézetek, egyetemek, innovatív vállalkozások ötleteit finanszírozza az EU. Hazánkban meg van a lehetőségünk arra, hogy a tudomány fejlődésén keresztül maradandót tudjunk letenni az Innovatív Unió asztalára. Van még hazánkban bőven tudós, feltaláló, innovatőr, akik Neumann Jánoshoz, Gábor Déneshez, Jedlik Ányoshoz, Rubik Ernőhöz, Puskás Tivadarhoz hasonlóan találmányaik révén mérföldkövet jelenthetnek a tudomány fejlődésében. Kamaránk azt a fontos üzenetet szeretné eljuttatni a Pest megyei vállalkozásokhoz, hogy 2014-től az innovatív kisvállalkozásoknak kulcsfontosságú szerepük lesz. Lehetőség, ami mellett nem érdemes elmenni, avagy Mi a HORIZON 2020? címmel innovációs-információs rendezvényt tartottunk. Programunkat olyan cégvezetőknek hirdettük meg, akiknek van innovatív ötlete, kutatás-fejlesztés alatt álló projektje, de nem tudja, hogyan lépjen tovább. Nem ismeri a brüsszeli lehetőségeket, nem tudja, hogyan lehet és miért érdemes közvetlenül Brüsszelből pályázni. A Pest megyei vállalkozások felfigyeltek felhívásunkra, és 73 cégvezető vett részt előadásunkon, amelyet az ATEKNEA Solution Kft. tartott. Az előadásokat követően üzleti ebédre került sor, ahol lehetőség volt az üzleti kapcsolatok kiépítésére, erősítésére is. Kupcsok Lajos, a PMKIK főtitkára bemutatta az uniós forrásból létrehozott Magyar-Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központot, és vázolta a PMKIK tevékenységét a szlovák relációban Innováció: a gazdaság mozgatórugója ATEKNEA: Híd az ötlet és a pályázati forrás között Az ATEKNEA Solutions segít abban, hogy az innovációs elgondolásokkal rendelkező kis- és közepes vállalkozások egyszerűen, közvetlenül Brüsszelből juthassanak viszsza nem térítendő pályázati támogatáshoz ötleteik megvalósításához. Átlagot meghaladó pályázati eredményességgel teremt hidat a magyar ötletek és az európai uniós kutatás-fejlesztési pályázati programok között. A lehetőség több tízezer hazai kis- és középvállalkozás számára ad esélyt, hogy innovatív ötletek megfogalmazásától egészen a prototípusgyártásig eljussanak. Weboldaluk:

14 14 Közelkép Vállalkozói helyzetkép Pest megyéből (II.) A KSH negyedéves tájékoztatója más területen is árnyalja a Pest megyei gazdaság helyzetével kapcsolatos véleményeket. Például a munkaerőpiacon, ahol az első negyedév negatív meglepetése a munkanélküliségi ráta volt, amely évtizedek óta első alkalommal lépte át a 10%-ot; és bár a második negyedévben csökkent a munkanélküliek aránya, de a 9,6%-os ráta még mindig magas a korábbi évekhez képest. A KSH felmérése 55 ezer főre becsüli a munkanélküliek számát. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fő álláskeresőt tart nyilván 2013 június végén. A munkanélküliség közelít az országos átlaghoz. Az ipari foglalkoztatás tavalyi évre jellemző csökkenése megállt, sőt több ágazatban növekedett az alkalmazottak száma. A gyógyszeriparban például 11%-ot meghaladó mértékben, a fémfeldolgozás területén 14%-kal, a villamos berendezések gyártása területén 4%- kal, a feldolgozóiparban 1,9%-kal. Fontos tény, hogy a tavalyi év azonos időszakához mérten erőteljesen növekszik a foglalkoztatás a szállítás, raktározás; a tudományos és műszaki tevékenységek, valamint általában azok az adminisztratív szolgáltatások területén (amelyek elsősorban vállalkozások, vállalatok számára nyújtanak üzleti szolgáltatásokat). Jelentősnek mondható csökkenés az alkalmazottak számában csak a költségvetési szférában, valamint a kereskedelemben figyelhető meg. Mindez arra utal, hogy az állam és a hazai fogyasztói piacra szolgáltató vállalkozások súlya, részaránya, csökken a megye gazdaságában, és ez, legalábbis a gazdaság nemzetközi versenyképességét tekintve, kedvező változásnak tekinthető. Az építőipar, valamint az info kom munikációs ágazatok gyengélkedése is ezt bizonyítja. Pest megyében például az év első felében mindössze 446 új lakás épült, azaz 58%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, amely pedig ugyancsak alacsony bázisértéket jelent. A helyzet mindenképpen kedvezőbb, mint első látásra. Erre jó példa az utóbbi két iparág: az építőiparban az alkalmazotti létszám folytatódó csökkenése ellenére az összesített termelési volumen már második negyedéve nő, míg az információ, kommunikáció ágban a vállalkozások számának dinamikus bővülése tekinthető kedvező előjelnek a növekedési kilátásokat illetően. A foglalkoztatási ráta és a foglalkoztatottak létszáma, 515 ezer fő, továbbra is magas szinten van Pest megyében, illetve azt, hogy a munkából származó jövedelmek emelkednek. A gazdaságilag aktívak száma 9 ezer fővel, 1,6%-kal növekedett, a foglalkoztatási ráta pedig 53,3%. Az alkalmazásban állók bruttó és nettó átlagos keresete versenyszférában 3,4% és 4,8%; a közszférában 4%, és 4,6%-kal nõtt egy év alatt. Pest megyében az átlagos havi munkajövedelem bruttó forintot tett ki. Pest megyében ezer ember él, ami az ország teljes lakosságának 12,3 százaléka. Forrás: A kiserőművek nagy haszonnal működhetnek A szabadpiacon érzékelhető növekvő energia bekerülési költségek hatására egyre több cégvezető fejében fordul meg: hogyan tudná csökkenteni energiafüggőségét. A megoldás az egyik módja, hogy egy közgazdaságtanilag jó üzletnek minősülő befektetés keretében, akár gazdasági társaságként, akár önkormányzatként gátat szabjunk az egyre dráguló energiaáraknak. Az erőművek létesítésének jogszabályi alapjait egyebek mellett a villamos energiáról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete fekteti le. Ennek egyik legfontosabb fejezete a villamosenergia-termelés szabályozásával foglalkozik, amely kimondja, hogy saját üzleti kockázatára bizonyos kivételekkel bárki létesíthet új termelő kapacitást a meghatározottak szerint. Az 50 kva csatlakozási teljesítményt meg nem haladó kiserőművek létesítéséhez, illetve üzemeltetéséhez a törvény szerint nem kell engedélyt kérni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól. Tekintettel ezen nem elhanyagolható mértékű könnyebbségre, a következőkben az ide tartozó, a háztartási méretű kiserőműi rendszerek (nap- és szélerőmű) kisfeszültségű közcélú hálózatra történő csatlakozási lehetőségét, a csatlakozás konkrét menetét tekintjük át. A felhasználó a kiserőmű üzembe helyezési szándékáról a kiserőmű alapvető műszaki adatait tartalmazó írásbeli vagy elektronikus igénybejelentésben tájékoztatja a vele jogviszonyban álló elosztót. Ezt követően az elosztó által küldött tájékoztató levél alapján egy egyszerű csatlakozási dokumentációt kell összeállítani, majd azt vissza kell küldeni jóváhagyásra. A dokumentáció tartalmazza a helyszínrajzot, az egyvonalas villamos sémát, illetőleg a telepítendő rendszer leírását. A jóváhagyott dokumentáció birtokában köthető meg az elosztóval a hálózatcsatlakozási és -használati szerződés, valamint az üzemviteli megállapodás. Az erőmű létesítését, illetőleg kivitelezését követően valamely feljogosított villamos energiakereskedővel, vagy egyetemes szolgáltatóval villamos energia kereskedelmi/egyetemes szolgáltatói szerződés megkötése szükséges. A helyben el nem fogyasztott termelt villamos energia mérés után bekerül a közcélú hálózatba, ahonnan az elszámolási időszakon belül bármikor visszavehető. Ha a vételezett és betáplált villamosenergiaszaldó alapján betáplálási többlet áll fenn, a plusz villamos energiát a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével jogviszonyban álló kereskedő, vagy szolgáltató által a villamos energia szerződés szerinti átlagos termékárát, valamint az erőmű üzemeltetője által fizetendő díjat alapul véve kell elszámolni. Az elszámolási időszak megállapodás szerint lehet havi, féléves vagy éves. A hálózatra kapcsolt kiserőmű alternatívája lehet a hálózatra nem kapcsolt kiserőmű. Ez esetben a felhasználó megtakarítja a rendszerhasználati díjat, így nagy mértékben javíthatja ez egység megtérülési idejét, de ezt az erőművet csak azok tudják ésszerűen működtetni, akik a megtermelt energia egészét elfogyasztják. Ma tehát Magyarországon a törvényi szabályozás nem gátja, hanem motorja az ilyen kezdeményezéseknek. A műszaki megvalósíthatóság évek óta adott, így csakis a gazdasági megfontoláson múlik egy kiserőmű projekt megvalósítása. Aki pedig komolyan gondolkodik egy ilyen beruházáson, annak érdemes egy megvalósíthatósági tanulmány eredményeire támaszkodva belevágni a konkrét erőmű kivitelezésébe. Dr. Kovács Norbert ügyvéd, energetikai szakjogász Dr. Sándor Ügyvédi Iroda

15 Kitekintő Amit Üzbegisztánról tudni kell (3. rész) A magyar befektetőkre hatalmas piac vár 15 Cikksorozatunkban Üzbegisztán gazdaságát tekintjük át. A sor most az ország külkereskedelmének, működő tőke áramlásának és gazdaságfejlesztésének górcső alá helyezésével folytatódik. Üzbegisztán külkereskedelmi forgalma 2012-ben elérte a 32,18 Mrd USD-t (+26%), ezen belül az export 11%-kal nőtt (16,65 Mrd USD), az import pedig 48%-kal emelkedett (15,53 Mrd USD). Az üzbég export meghatározó tételei: az energiahordozók és kőolajtermékek (4,921 Mrd USD, +77,1%), a szolgáltatások (2,314 Mrd USD, +30,6%), gyapotszál (1,260 Mrd USD, -6,5%), a vas, acél és színes fémek (1,055 Mrd USD, - 5,4%). Ezen kívül a külkereskedelem nagy részét a gépek és berendezések (0,918 Mrd USD, -8,1%), az élelmiszer (0,878 Mrd USD, -55,9%) valamint a vegyipari termékek (0,765 Mrd USD, -8,8%) exportja teszi ki. Hasonló kép rajzolódik ki az üzbég behozatal szempontjából is. Itt a legfontosabb import termékek: a gépek és gépipari berendezések (5,461 Mrd USD, +9,3%), a vegyipari termékek (1, 738 Mrd USD, +22,2%), élelmiszerek (1,188 Mrd USD, +19,4%), a vas, acél és színes fémek (0,938 Mrd USD, +8,7%), az energiahordozók és kőolajtermékek (0,875 Mrd USD, -9,8%) továbbá a szolgáltatások (0,730 Mrd USD, +30,1%). A befektetések és kereskedelem szempontjából komoly előnyt jelent az ország földrajzi elhelyezkedése. Külföldi nagyvállalatok, üzbegisztáni befektetéseikkel a FÁK országok öt legerőteljesebben növekvő több mint 300 M főt számláló felvevőpiacára juthatnak ki. A 2012-ben beáramló külföldi befektetések volumene 2,5 Mrd USD, melynek kb. 80%-a, azaz 2 Mrd USD az FDI (közvetlen külföldi tőkebefektetés). Az elmúlt évek FDI állománya Üzbegisztánban becslések szerint 35 Mrd USD-re tehető. A külföldi invesztíciók legnagyobb hányada az energiaszektorba irányul (1,92 milliárd USD, melyből az FDI 1,84 milliárd USD). A Nemzetközi Valutaalap becslése szerint a nem adósság generáló tőke beáramlás 2011-ben a GDP 2,5%- ára tehető. Az utóbbi időben a legnagyobb külföldi befektetők főként Kínából és Oroszországból érkeztek, melyek főleg az olaj- és gáziparba, valamint az IKT (infokommunikációs) ágazatba fektettek be. A konkrét beruházók sorában a kínai CNPC 3 milliárd USD-, a maláj Petronas 500 millió USD-, a svájci Nestlé 20 millió USD-, a brit British-American Tobacco 300 millió USD-, az oroszországi befektetők közül a Gazprom 400 millió USD-, a Lukoil 200 millió USD-, a VimpelCom/Beeline 200 millió USD- és az MTS 200 millió USD összegű befektetései a legjelentősebbek. Üzbegisztán évi gazdaságpolitikai prioritásai között kiemelkedő helyen szerepel az egyenletes növekedési ütem, a makrogazdasági stabilitás fenntartása, valamint a gazdaság versenyképességének növelése. A külgazdaság politika számára lényeges az ország világpiaci pozícióinak megőrzése a globális válság közepette. A feladatok közül kiemelkedik az export évi 10-15%-os növelése, az export struktúra megváltoztatása a magas feldolgozottságú termékek irányába, a kis- és közepes vállalkozások exportjának erősítése, az export termékek körének bővítése. A kormány szándékai szerint az export potenciál növelése érdekében ban létrehozzák az Export Támogatási Alapítványt. Az export és az import Üzbegisztán 2011-es legfőbb export partnerei: Oroszország (20,9%), Tö rök ország (17,1%), Kína (14,7%), Kazahsztán (10,3%), Banglades (8,7%). A legfőbb import országok: Oroszország (21,4%), Dél-Korea (19,1%), Kína (15,1%), Németország (7,4%), Kazahsztán (5,6%) voltak. Az idei gazdasági kormányprogramban meghatározó szerepet játszik a főbb ágazatok modernizációjának felgyorsítása és kiszélesítése, valamint a termelés kockázatcsökkentése. A kormány beruházási programja a 370 kiemelt befektetési projekt megvalósításához 13 Mrd USDvel számol, melynek negyedét külföldi működő tőke bevonásából kívánja fedezni. A külföldi működő tőke gazdaságban betöltött szerepét felismerve az üzbég kormány határozott szándéka, hogy ban számottevően javít az ország üzletibefektetési környezetén, továbbá kiemelt feladatként tekint az importot kiváltó ágazatok hazai fejlesztésére. Ehhez a következő ágazatokra helyezi a hangsúlyt: kisüzemi technológiák és ehhez kapcsolódó alkatrészek gyártása a KKV-k számára; precíziós gép és alkatrészgyártás; elektronika, háztartási készülékek gyártása, textilipar, építőanyagok gyártása, háztartási vegyszerek gyártása, gyógyszergyártás, élelmiszergyártás, mezőgazdaság, borászat, víztisztítás. A versenyképesség megőrzéséért gazdaságfejlesztési intézkedéscsomagot állítottak össze, amelynek legfőbb elemei: a gazdaság húzóágazatainak modernizálása, technológiai felújítása. Emellett a villamosenergia-hálózat felújítása, az energiahatékonyság növelése, a lakásépítés valamint a hazai vállalatok támogatása, az ipari termelés növelése is előnyt élvez. Szintén e célok elérését szolgálja az exportőr vállalatok számára kedvezményes banki hitelnyújtás, a termelés önköltségének csökkentése, a hazai termékek versenyképességének növelése, az infláció visszaszorítása és a pénzügyi-banki ágazat erősítése. Ide sorolható még az infrastruktúra fejlesztése, belső és nemzetközi úthálózatok felújítása, építése, a mezőgazdasági öntözőrendszerek korszerűsítése, lízing alapon a talajjavító rendszerek technológiai felújítása, a vidékfejlesztés és végül a KKV-k és magánvállalkozók támogatása. Az üzbég kormány ez év elején a legfontosabb gazdaságélénkítési feladatnak a régiókra és azok jellemző természeti erőforrásaira és nyersanyagaira kiterjedő konkrét intézkedéseket kidolgozását, valamint az ahhoz kapcsolható iparágak fejlesztésére tett javaslatokat nevezte meg. A program célja az előállítási folyamat gyorsítása és a kiegyensúlyozott fejlődés megteremtése, kiemelten a feldolgozóipar, a szolgáltatások és a szociális infrastruktúra területein. Emellett a kabinet a gazdasági növekedés és a makrogazdasági stabilitás megtartását, a versenyképesség és az aktív befektetési politika javítását, a modernizáció gyorsítását és bővítését, a termelés diverzifikációját, valamint a közúti közlekedési kommunikációs infrastruktúra fejlesztését célzó intézkedéseket irányozta elő. Kiemelt szerepet kap a szabadság- és egyéni jogok védelme, a célzott szociális juttatások rendszere, az új munkahelyek teremtésének kérdése, és a vidéki lakosság életkörülményeinek javítása. Ezért állami program keretében idén mintegy házat építenek vidéken.

16 16 Gazdaság Az építőipari vállalkozók vitás kérdéseiben a TSZSZ a mérleg nyelve Szakértői szervezet a lánctartozások ellen I. Az építőipari szektorban kialakult lánctartozások a beruházások leállásán és a versenyképesség romlásán keresztül a mikro-, kis és középvállalkozások létét, valamint makroszinten a foglalkoztatási mutatókat fenyegetik. A folyamat megállítása, illetve jövőbeli újratermelődésének megakadályozása napjainkban már egyértelműen nemzetgazdasági kérdésnek tekintendő. A helyzet kezelésének és megoldásának szükségességét felismerve Magyarország Kormánya ez év márciusban törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez egy olyan, a vállalkozások pénzügyi stabilitása érdekében létrehozandó szerv felállításáról, amely a szerződésből eredő teljesítések után járó ellenszolgáltatás polgári jogi eszközökkel történő kikényszerítését gyorsítja meg. Mindezen előzmények alapján fogadta el április elején a parlament az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló évi XXXIV. törvényt (a továbbiakban: Tszszt.), létrehozva a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet (TSZSZ), amely augusztus 12-én a kezdte meg a működését. A következőkben a szervezet feladataival, működésével, felépítésével, hatáskörével összefüggő legfontosabb kérdéseket vesszük sorra. A TSZSZ felállításával a kormány célja a teljesítésigazolás visszatartásában, ki nem adásában gyökerező lánctartozások kialakulásának megakadályozása a peren kívüli vitarendezés lehetőségének biztosításával. Ezen túlmenően szintén a szervezet vállalt feladata a peres eljárásban a kedvező TSZSZ szakvéleménnyel rendelkező számára a jogérvényesítő fél pozíciójának erősítése továbbá a TSZSZ szakvéleménye alapján kezdeményezett peres eljárások gyorsítása. A szakértői apparátus hatásköre a Magyarországon történő építési beruházásokra terjed ki. Feladata, hogy az építészeti-műszaki tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő a Tszszt-ben meghatározott kérdésekben a megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó megbízására szakértői véleményt ad a teljesítésigazolás kiadásával kapcsolatos vitás ügyekben. A szervezet véleménye a szerződést biztosító mellékkötelezettségek (pl. bankgarancia,) érvényesíthetőségéhez is kérhető. Semmis az a szerződési kikötés, amely a TSZSZ eljárását kizárja, korlátozza, vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szervezet ügyintézésének kezdeményezéséhez negatív jogkövetkezményt fűz. A TSZSZ-nek a szerződés teljesítését vizsgáló szakvéleménye alapján megállapítható, hogy megtörtént-e a szerződés teljesítése, vagy az nem a szerződésnek megfelelő módon valósult meg. A kiállított szakvélemény arra is kitér, hogy a teljesítésért járó ellenérték megfizetése (adott esetben a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése) milyen összegben indokolt. A szakvélemény tartalmazza a szerződés műszaki tartalma szerint a vállalkozót (alvállalkozót) terhelő tervezési és kivitelezési munkák leírását; a szerződés szerinti munkák közül teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített és nem teljesített tervezési és kivitelezési munkák mennyiségének és minőségének meghatározását. Emellett a kiadott okirat az előbbi két esetkör szerinti munkák szerződés szerinti költségvetési tételeire is, vagy az átalánydíj arányos részének alapul vételével meghatározott értékére is kitér. A TSZSZ független szervezetként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működik, a tevékenységéhez szükséges feltételek megteremtéséről az MKIK a területi kereskedelmi és iparkamarák bevonásával gondoskodik, pénzügyi forrását a költségvetési törvény biztosítja. A TSZSZ vezetője, vezető-helyettese, tagja az a személy lehet, aki szerepel az igazságügyi szakértők névjegyzékében, a következő a kormányrendeletben meghatározottak szerinti tűzvédelmi, ipari baleset-megelőzési, közlekedéssel kapcsolatos sajátos építményfajtákra vonatkozó, a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő, vízügyi, lakásügyi, illetve az építésügyi területek valamelyikén. A tagok kiválasztásánál fontos szempont az országos lefedettség biztosítása, valamint az, hogy minden megyéből legyen megfelelő számú, és lehetőleg minden előbb említett szakterületen bejegyzett szakértő. A TSZSZ vezetőjét, vezető-helyettesét az építésgazdaságért felelős miniszter az építésügyért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével, a TSZSZ tagjait pályázat alapján az építésgazdaságért felelős miniszter 11 tagú véleményező bizottság meghallgatása mellett az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével nevezi ki. A TSZSZ eljárása a szerződésben meghatározott helyszín szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamaránál, vagy az MKIK-nál kezdeményezhető a Korm. rendelet 1. számú mellékletét képező kérelem-űrlap kitöltésével, a szerződés és valamennyi, a kérelmező fél által az álláspontja alátámasztásához lényegesnek tekintett egyéb irat csatolásával. A kérelem és mellékletei benyújtható ak elektronikusan, illetve, ha ez nem le hetséges, személyesen vagy postán. Elektronikus úton az MKIK részére az igénybejelentés a kerelem@mkik-tszsz.hu címre küldhető meg. A szakértői vélemény elkészítése díjazás ellenében történik, melynek összege a kérelmező által megjelölt vitatott nettó érték 1%-a, de legkevesebb Ft és nem haladhatja meg a Ft-ot. A szakértői díj a TSZSZ-t illeti, mely a szakértői tanács tagjai között a következők szerint oszlik meg: elnök 40%, tagok 30-30%. A szakértői díjat a kérelmező a kérelem beadásakor fizeti meg az MKIK elkülönített számú alszámlájára. Ha a szakértői tanács tagjai az eljárás végső határidejét túllépik, a szakértői díj mértéke a kormányrendelet szerinti mértékben csökken. A ki nem fizetett szakértői díj a kérelmezőnek visszajár. Feketétől szürkén át a fehérig Ha egy munka készen van, akkor kezet rá, zsebbe nyúlunk, fizetünk. Megisszuk az áldomást. Régimódi történet? Igen. Talán lesz még ilyen? Reméljük... Mindenesetre mostanában nagyon figyeljünk oda arra, melyik fővállalkozónak legyünk az alvállalkozói, vagy annak az alvállalkozói. És így tovább. Ha elvégzünk egy munkát, tegyük azt fehéren, vagyis szabályosan. Lehet, egyébként nyernénk rajta több tíz- vagy százezer forintot... nem éri meg. Higyjék el, érdemes részt venni a Fehérítsük ki a szürke- és feketegazdaságot! programban.

17 Oktatás Szakképzés Állami támogatással, öt hónap alatt megszerezhető a mestervizsga Év végén indul a Dolgozva tanulj! projekt A Szakképzési törvény előírása szerint szeptember 1-jétől külső képzőhelyen gyakorlati oktatóként csak olyan szakember tevékenykedhet, aki rendelkezik adott szakmában mesterlevéllel. 17 A törvény ebből a szempontból a következő kitételeket tartalmazza. A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki megfelelő szakirányú szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Továbbá azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakminiszter kiadta a mestervizsga követelményeit, mestervizsgával rendelkezik, büntetlen előéletű és nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Az előírás teljesítése érdekében ez év végén várhatóan elindul a Dolgozva tanulj! TÁMOP B-(a.sz.13/ ) pályázati projekt a mesterlevéllel nem rendelkező gyakorlati oktatók számára, akik 80%-os vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak. Így kb Ft-os önrész befizetésével juthatnak mesteri képesítéshez szakmájukban. A jelentkezés feltétele a szakmai végzettség adott szakmában, illetve a szakmai gyakorlat (rendelet előírása szerint szakmánként más és más) igazolása. A tanfolyamok időpontjai a jelentkezők függvényében alakulnak (csoportlétszám minimum fő). Jelentkezni személyesen és postai úton lehetséges. Amennyiben személyesen hozza el a jelentkezési iratokat, a szakmai végzettséget igazoló dokumentumról, illetve a szakmai gyakorlatra vonatkozó igazolásról hiteles másolatot készítünk. Postai úton való küldés esetében, csak A szigetszentmiklósi Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolában vizsgáztak a leendő autószerelő mesterek közjegyző által hitelesített dokumentumokat tudunk elfogadni. A mestervizsgára felkészítő tanfolyam időtartama általában 180 óra (60 óra pedagógiai, vállalkozási ismeretek, 120 óra szakmai elmélet, gyakorlat). A képzés négy-öt hónapot vesz igénybe (általában heti két alkalommal, egy hétköznap délután, és egy hétvégi napon történik az oktatás, ez általában péntek délután, és szombat). A regisztrációs díj Ft, amelyet a jelentkezéskor kérünk megfizetni. A tanfolyamok helyszíne (általában Budapest, de igény szerint Pest megye területén máshol is szervezünk 10 fő esetén), illetve indulási időpontja a jelentkezők számának függvényében változik. Az alábbi szakmákban szervezünk leggyakrabban felkészítő tanfolyamot és vizsgát: bútor- és épületasztalos, autószerelő, ács-állványozó, cukrász, fodrász, fogtechnikus, gázfogyasztó berendezés- és csőhálózat-szerelő, gáz-és tüzeléstechnikai műszerész, járműfényező, karosszérialakatos, kozmetikus, kőfaragó, kőműves, motorkerékpár-szerelő és -javító, műkőkészítő, női szabó, szakács, szobafestő-mázoló tapétázó, villanyszerelő. Érdeklődni, jelentkezni a következő elérhetőségen lehet: Pest Megyei Oktatási és Szakképzési Közhasznú Nonprofit Kft Budapest, Váci u. 40. Tel/fax: ; 30/ Szabóné Zéman Mária zeman.maria@pmkik.hu Mesterek kerestetnek! Valaki eljött hozzám, megszerelte a csapot, aztán nem kért számlát, egyébként nem is volt vízvetékszerelő. Nem értették pár éve Németországban, az ottani kamaránál amikor meséltem egy átlagos magyar történetet. Magyarán bolondnak néztek. Talán néhány éven belül változik a világ kis hazánkban? Jó lenne... Ha mindenki azt csinálná, amihez ért... Egy-egy szakmának a mesterei tanítanák a leendő mestereket, akik komolyan vennék, hogy számlát adjanak, hogy jó hírük legyen nekik és a majdani tanítványaiknak. Ilyen egyszerű? leírni könnyű volt, megvalósítani, ellenőrizni nehezebb. El kell hinnünk, Tisztelt Megrendelők, no meg Tisztelt Mesterek és Mesterjelöltek, hogy kontároktól hemzsegő világunkban a minőség, a megbízhatóság érték. Figyeljünk oda rá biztos vagyok benne, hogy kölcsönösen jól járunk...

18 18 Gazdaság Előnyök és hátrányok az autójavítói adatbázisokban, kalkulációs rendszerek Korlátozás nélkül elfogadják a DAT-ot Az autójavító vállalkozások komplex munkájának nélkülözhetetlen elemei a különféle műszaki adatbázisok. Ezek eltérő mélységben tartalmazzák a különböző gyártmányú és típusú gépjárművek műszaki adatait, egyes hibakeresési és javítási technológiák leírását, elektromos kapcsolási rajzokat, stb. Az autógyárak által közölt adatok összegyűjtésére és bizonyos szisztéma szerinti rendezésére több adatbázis forgalmazó cég is szakosodott (Autodata, Bosch-ESI, Vivid, stb.), melyek hazánkban is elérhetőek. Külön kategóriát képviselnek ebben a műfajban a biztosítók és a független kárszakértők által is alkalmazott kalkulációs rendszerek, melyek a karambolos gépjárművek kárszámításához és a javítást követő számlázáshoz nyújtanak nagy segítséget a járműjavító vállalkozásoknak. Hazánkban eddig két, ilyen jellegű program volt forgalomban: Az Audatex Magyarország által forgalmazott, egy gépre telepített és online frissíthető AudaShare program. A cég jelenleg tér át a korszerűbb, bármely gépről elérhető internetes felületre, mely az AudaPad nevet viseli. Honlap: Az Eurotax korábban szintén széles körben használt javítási kalkulációs rendszer volt, manapság főként az új és használt gépjárművek online értékeléséhez használatos. Honlap: Az eddigi rendszerek mellett újabb sze replő jelentkezik a hazai piacon. Szeptembertől budapesti központtal megkezdte működését a több mint 80 éves múltra visszatekintő Deutsche Automobil Treuhand GmbH, közismertebb nevén a DAT. A Németországban legelterjedtebb kalkulációs rendszert jelenleg már 16 európai országban alkalmazzák a javító műhelyek, biztosító társaságok és igazságügyi szakértők. A SilverDAT calculatepro egy korszerű, online gépjármű javítási kalkulációs rendszer, amely az eredeti gyári alkatrész adatbázisra és a gyártók által kidolgozott normaidőkre épül. Fényezés számításához a gyártói- és a DAT-Eurolack rendszer használatos. A gépjármű beazonosítása a 17-jegyű alvázszám alapján, VIN lekérdezésével történik. A grafikus ábráknak köszönhetően a kárkalkuláció gyorsan és pontosan elkészíthető. Lehetőség van a javítási kódok gyors kiválasztására, esetleges manuális javítási kódok megadására (pl. E = csere, I = javítás). A kalkuláció eredménye PDF formában is nyomtatható. Ugyancsak lehetséges az ellenőrzőlap és a felviteli áttekintőlista nyomtatása. Mindezeknek köszönhetően a DAT kalkulációs rendszert alkalmazó valamennyi országban (beleértve hazánkat is), a kalkulációkat a biztosítók korlátozás nélkül elfogadják. Az online biztosítói ügyintézésnek köszönhetően a kárrendezésre fordított idő jelentősen lecsökken. A DAT rendszer rugalmasan illeszthető más rendszerekhez, így is gyorsítva a kárrendezés folyamatát. A Magyarországon eddig ismert kárkalkulációs rendszerhez képest jelentős nóvum a DAT plusz szolgáltatása: a gépkocsik megtett km- vagy időfüggő kötelező szervizeléséhez szükséges karbantartási tevékenységek felsorolása a hozzá tartozó normaidőkkel. Mivel ezek gyári adatok, az Európai Bizottság csoportmentességi rendelete értelmében a márkafüggetlen autójavítók is jogosultak a gépkocsi szervizfüzetébe bejegyezni az általuk elvégzett időszakos szervizmunkákat anélkül, hogy a gépkocsi elveszítené a garanciális jogosultságát. A dat program moduljai: Karambolos javítási költségszámítás (lakatos, szerelő, fényező munkák és alkatrészek) Kötelező és karbantartási szervizkalkuláció - részletes műveleti felsorolással Jégkárszámítás Üvegkár gyors számítása Alkatrész gyorskereső modul A kalkulációs program értékesítésének kezdetét december 2-ára tervezik. A DAT kezdeményezésére a közeljövőben a DAT Magyarország és a PMKIK Jármű- és fémipari szakmai csoportja együttműködési megállapodást fog kidolgozni, melynek célja azon járműjavítók előnyben részesítése, akik rendelkeznek PMKIK tagsággal és a DAT kalkulációs rendszert alkalmazzák. Honlap:

19 Szakképzés A szakmák napja Maglódon és Budakeszin 19 A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara nagysikerű pályaválasztási rendezvényt szervezett Maglódon és Budakeszin, a helyi általános iskolák biztosították a helyszíneket. A Maglódira két iskolából, a Budakeszire hat intézményből érkeztek a diákok, ezzel csaknem 500 fiatalt sikerült elérnünk. Tizennégy felkészült előadónak köszönhetően a következő szakmákat mutatták be: asztalos, elektronikai műszerész, gépi forgácsoló, CAD- CAM informatikus, hegesztő, villanyszerelő, kőműves, burkoló, szociális gondozó és ápoló, idegenvezető, utazásszervező, szakács, cukrász, kiadványszerkesztő, online grafikus, távközlési technikus, fodrász. Ezen kívül tájékoztatást adtunk általános információ néven a továbbtanulással kapcsolatos fogalmakról (szakmacsoport, hiányszakma, ösztöndíj), valamint az iskolatípusokról. A rendezvény különlegessége, hogy a diákok 7x25 perces előadások keretében ismerkedhettek az említett szakmákkal, ahol nemcsak hallgathatták és nézhették az előadásokat, hanem aktívan bekapcsolódva ki is próbálhattak a folyamatokat, mozzanatokat. Ennek köszönhetően betekintés nyerhettek a szakmák szépségeibe, nehézségeibe. A rendezvény színvonalát tovább emelte Sárvári Ádám vendégelőadónk, aki asztalos szakmában 2012-ben az Euroskills-en első, Wordskills-en hatodik helyezést ért el, ezzel kiérdemelte a Nemzet legjobbja címet. A diákokat elkísérték a színvonalas rendezvényre tanáraik, osztályfőnökeik. Vendégeink voltak tankerület vezetők, akik örömmel tapasztalták, hogy első kézből értesülhetnek szakmákról, a szakképzéssel kapcsolatos információkról. Sikeresek és hatékonyak a német vásárok Németország világszerte híres magas szakmai színvonalú, a gazdasági élet minden területét átfogó szakvásárairól. De mi is az, ami olyan sikeressé teszi a német vásárokat? A világpiaci kapcsolatok és az optimális feltételek. Ezeken a vásárokon a résztvevők és a kiállítók csakis a lényegre koncentrálnak, mégpedig a lehetőségre, mely a mai, globális világban egymástól távol lévő partnereket, eladót és vevőt, gyártót és beszállítót egy helyen és időben öszszehozza. Miért éppen Németország? Európa szívében található, és az egyes vásárterek jól megközelíthetőek. Optimális lehetőséget nyújtanak az üzleti élet részvevőinek, személyes találkozóik megszervezésében. Minden irányból könnyen és gyorsan elérhető, és kiváló infrastruktúrával rendelkezik. A modern, technikailag legjobban felszerelt vásári és kiállítási központok alkalmas körülményeket biztosítanak a sikeres üzleti tevékenységhez. A különböző kontinensekről érkező érdeklődők természetesen nem ok nélkül érkeznek a német vásárokra. Mindez a szervezők szisztematikus bel- és külföldi marketingtevékenységének köszönhető. Mindent megtesznek azért, hogy a rendezvények teljesíthessék azt az elvárt célt, hogy garantáltan hosszú távú, gazdaságilag sikeres kooperációk jöhessenek létre. Mindez hogyan néz ki a számok nyelvére lefordítva? Íme, néhány adat a németországi kiállításokról: Évente átlagosan 160 vásárt rendeznek, ahol kb kiállító fogad 7,1 millió kiállítási területen mintegy 10,1 millió látogatót, melyből legalább 2,7 millió külföldi. A magyar vállalkozások is felfedezték, illetve többen már személyesen is tapasztalták a kiállításokon való megjelenés garantált előnyeit ben 564 magyar kiállító jelent 109 meg németországi kiállításon, emellett magyar látogató is kíváncsi volt az üzleti partnerkeresésnek ezen igen kedvező válfajára. Folytatás a 20. oldalon

20 20 Kiállítások vásárok Százhatvannégy éves tradíció és megújulás az osztrák fővárosban Pest megyei delegáció járt a Merkuron A Bécsi Gazdasági Kamara (WKO Wien) külgazdasági főosztályvezetője, Dr. Gabriele Führer meghívásának eleget téve a PMKIK küldöttségeként Kárpáti György és Schneider Ferenc részt vett a Bécsi Gazdasági Kamara szervezésében idén 25. alkalommal megrendezett Merkur 13 innovációs díj átadó ünnepségén. A rendezvény előtt lehetőség nyílt a WKO Wien székházában a PMKIK-ban korábban megkezdett, és igen gyümölcsözőnek ígérkező kapcsolatfelvétel további elmélyítésére. A főosztályvezető asszony fogadta a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara delegációját, melyen a vendéglátók részéről még dr. Helmut Naumann a Bécsi Kamara Gazdasági Főosztályának főosztályvezetője vett részt. A Bécsi Kamarát 1849 ben alapították, azóta folyamatosan, kötelező kamarai tagság mellet, az osztrák gazdaság szerves részét képezi. Csaknem 1000 alkalmazottal igen jelentős befolyással bír úgy a bécsi, mint az osztrák, de intenzív külkapcsolati tevékenysége révén, a határon átnyúló export-import tevékenységet folytató vállalatok életében is. Élő a kapcsolat van a tagvállalataikkal. Azon társaságokkal, melyek nem keresték meg közvetlenül a kamarát, ők maguk veszik fel a kapcsolatot. Az oktatás-szakképzés és az innováció súlyponti kérdés a Bécsi Kamarában. Ha jelezzük, mely területeken kívánunk velük intenzív tapasztalatcserét folytatni, úgy állnak rendelkezésünkre. Kárpáti György a PMKIK Kül gazdasági Bizott sá gának elnöke jelezte, hogy kamaránk ha ma rosan megnyíló törökbálinti inkubátorháza az élő ügyfélkapcsolat mellett éppen az oktatás-szakképzés egyik motorja kíván lenni. Schneider Ferenc arról tájékoztatta a bécsi kamarát, hogy mi is tagjai lettünk a Duna Menti Kamarák Szövetségének, melynek egyik fő pillére éppen házigazdánk. A WKO Wien részéről dr. Helmut Naumann részletesen ismertette az est folyamán átadandó Merkur 13 innovációs díj átadásának tradicionális történetét. A kamara tagvállalatai körében igen népszerű díj, jelentős anyagi támogatással jár együtt, már a fejlesztés fázisában. Idén A magyar és az osztrák delegáció intenzívebbé szeretné változtatni a kapcsolatot 126 vállalat indult a versenyben, végül négy kategóriában hirdettek győztest. A magyar delegáció részt vett a díjátadó ünnepségen is. Az igen színvonalas díjátadó előtt lehetőség nyílt egy rövid bemutatkozó megbeszélésre a WKO Bécs elnök asszonyával Brigitte Jankkal. Kárpáti György és Schneider Ferenc a PMKIK részéről megköszönte a szíves fogadtatást és ígéretet tettek, hogy a jövőben még intenzívebbé kívánják tenni a két kamara immár élő kapcsolatát. Sikeresek és hatékonyak a német vásárok Folytatás a 20. oldalról Miért is érdemes vásárokra járni, illetve kiállítani? Új ügyfeleket, vásárlókat, beszállítókat lehet szerezni. Az új termékeket, szolgáltatásokat, innovációkat be lehet mutatni közvetlenül a nemzetközi piac szereplőinek. Üzleti partnereket lehet nyerni, ápolni a már meglévő nemzetközi kapcsolatokat. Tökéletes lehetőség nyílik a konkurencia feltérképezésére, a piaci viszonyokra való befolyásmentes rálátásra. Mik azok, amiket csak a vásárok, kiállítások tudnak, amit mások kevésbé, vagy egyáltalán nem? A kiállítások kiváló lehetőséget biztosítnak a személyes kommunikációra, ami révén könnyebben elnyerhető a partnerek bizalma. A német cégek között végzet felmérések azt bizonyítják, hogy a személyes kapcsolatépítés továbbra is nagyon fontos elem az üzleti életben. Ezen kívül a megkérdezettek 90%-a gondolja úgy, hogy a sikeres kapcsolatépítés egyik alappillére a saját honlap. A nemzetközi viszonylatban gondolkodók részére kötelező, hogy az internetes felület elérhető legyen legalább angol és német nyelven is. Melyek a legsikeresebb vásárszervezők? 1. Reed Exhibitions (angol) GL events (francia) 3. United Business Media (angol) 4. Messe Frankfurt messefrankfurt.com/frankfurt/en.html 5. Messe Düsseldorf messe-duesseldorf.de/ 8. Messe München messe-muenchen.de/de/meta/home/ home.html 11. Deutsche Messe Hannover Messe Berlin NürnbergMesse nuern bergmesse.de/ 14. Kölnmesse Landesmesse Stuttgart Érdemes tehát elgondolkodni a piacbővítés ilyesfajta módján is, hiszen különböző pályázatokkal, támogatásokkal, magyar standhoz való csatlakozással csökkenteni lehet a kiutazás költségeit, így nem túl magas költségvetéssel gyarapíthatjuk üzleti kapcsolatainkat, ügyfeleinket.