ELŐTERJESZTÉS ( TERVEZET ) MAGYARORSZÁG NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERVE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ELŐTERJESZTÉS ( TERVEZET ) MAGYARORSZÁG NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERVE"

Átírás

1 GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM Iktatószám: GKM ELŐTERJESZTÉS ( TERVEZET ) MAGYARORSZÁG NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERVE Budapest, december 1

2 E G Y E Z T E T É S I L A P A) Állami szervek Vélemény-nyilvánítási határidő: 3 munkanap név: egyet- nem észre- határ- ért ért vételt időben egyet tett nem adott véleményt MeH kormánytitkárság vezetője MeH jogi és koordinációs SZÁT MeH koalíciós kormányzati koordinációért felelős ÁT MeH EKK MeH KIÖFTNM NBI NFÜ EüM FVM HM IRM KüM KVVM OKM ÖTM PM SzMM OGy biztos GVH KSH 2

3 B) Társadalmi és érdekképviseleti szervek: Véleménynyilvánítási határidő: munkanap 3

4 Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló Az energiatakarékosság Magyarország importfüggősége mellett fontos energiastratégiai alapelv, ami befolyásolja az ország külkereskedelmi egyenlegét is. Az energiatakarékosság fontos pozitív hatásai és stratégiai összefüggései: javul a környezet állapota (összefüggés a Nemzeti Klímastratégiával); nő a magyar vállalkozások világpiaci versenyképessége (összefüggés a gazdaságpolitikával); nő a vállalkozások és a beruházások száma, ezáltal új munkahelyek keletkeznek és mobilizálódik a hazai tőke, felgyorsul a külföldi működő tőke és támogatás beáramlása (összefüggés a gazdaságpolitikával); mérséklődik a közköltségekből működtetett intézmények és a lakosság energiaszámlája, csökken a végfogyasztói kör kiszolgáltatottság érzése (összefüggés a szociálpolitikával). Az energiatakarékosság fontosságát kiemelik azok a külső és belső kihívások is, amelyekkel Magyarországnak hasonlóan az EU többi tagállamához szembe kell néznie: a külső energiafüggőség tovább növekszik; a fosszilis energiahordozók beszerzése megnehezül, a hiány kockázata nő; a világpiaci energiaárak növekvő tendenciája hosszú távon is folytatódik; a környezetvédelmi követelmények tovább szigorodnak; biztosítani kell hazánk érdekeinek érvényesítését az energetika területén, hazai és nemzetközi szintéren is. A Kormány által november 28-án elfogadott időszakra szóló új magyar energiapolitika fő alapelvei az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság. Ezek az alapelvek egyaránt kiemelik az energiatakarékosság, az energiahatékonyság növelés szükségességét. Az energiatakarékosságot az EU energiapolitikája is kiemelt prioritásként kezeli. A 2006/32/EK irányelv 9 éven keresztül évi 1-1% energia megtakarítást ír elő az EU tagállamok részére, a 2007 januári Energiacsomag ezt a kötelezettséget 2020-ra 20%-ra emeli. Az EU Energiahatékonysági Cselekvési Terve és a márciusi Európai Tanács következtetései is megerősítik, hogy 2020-ig az EU jelenlegi teljes energiafelhasználásához képest 20%-os relatív energia-megtakarítást kell elérni. Az Európai Parlament és Tanács 2006/32/EK irányelve előírja az EU tagállamok számára, hogy június 30-ig nemzeti energiahatékonysági cselekvési terveket készítsenek annak érdekében, hogy a 9 éven keresztüli az évi 1%-os energiatakarékosságot elérjék. Az 1% viszonyítási alapja nem az országos 4

5 energiafelhasználás, hanem csak az országnak az EU CO 2 kereskedelem hatálya alá nem tartozó végső energiafelhasználása. A cselevési terv elsődleges célja a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával a lehető legnagyobb megtakarítás elérése a végső energiafelhasználásban. A tervezett intézkedéseknek eme közvetlen célja mellett közvetett célja, hogy az intézkedések példája által szemléletváltozást indítson el, melynek eredményeképpen az energia valós értéke tudatossá válik. Ez a szemléletváltozás visszahat az erőforrásokkal való bánásmódra és ezáltal a környezetvédelmi és klímavédelmi célok elérését támogatja. A Cselekvési Terv fontos eszköze annak is, hogy Magyarország 2020-ig az uniós kötelezettségeknek megfelelően az energiafelhasználást 20%-kal mérsékelje és ez által segítse az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentését. A cselekvési terv és az abban foglalt intézkedések feladata, hogy mozgósítsa a közvéleményt, az állami döntéshozókat, továbbá a piaci szereplőket, hogy a belső energiafelhasználás úgy alakuljon át, hogy előtérbe kerüljenek az energiahatékony épületek, berendezések, közlekedési módozatok és az energiaszolgáltatás is a lehető leghatékonyabban történjen. Jelen cselekvési terv azokat a már folyamatban lévő, illetve tervezett energiahatékonysági intézkedéseket vázolja fel, amelyeket megfelelő hatékonysággal alkalmazva Magyarország energiafelhasználását a időszak 9 évében évi 1%-kal lehet mérsékelni. Ennek a célkitűzésnek a teljesítéséhez Magyarországnak 2016-ig a végső energiafelhasználáson belül GWh/év (57,4 PJ/év ) energia-megtakarítást kell elérnie. Ez a cél évi 1773 GWh/év (6,38 PJ/év ) energia-megtakarításnak felel meg. A célkitűzések elérése érdekében a cselekvési terv a következő fő beavatkozási területeket és részterületeket jelöli meg: lakossági szektor épületállománya, intézményi szektor épületállománya, az energiaátalakítás, a közlekedés, szállítmányozás, az építészetben (új építésű épületek), illetve azoknál a tipikus energiafogyasztó termékcsoportoknál, amelyek jelentősebben befolyásolhatják az energiaigények mértékét Ezeken a területeken a megfelelő szabályozást ki kell alakítani a termékek és a felhasználások fontos területein, előírva a kívánatos energiahatékonysági szinteket és eljárásokat. A szükséges intézkedésekkel egyidejűleg biztosítani kell a megfelelő finanszírozási feltételeket, a gazdasági ösztönzők támogatások, adóintézkedések és jogi előírások megteremtésével és alkalmazásával. 5

6 II. Kapcsolódás a kormányprogramhoz Az Új Magyarország: Szabadság és szolidaritás címet viselő, a közötti időszakra vonatkozó kormányprogram kiemelt területként kezeli az energiapolitika kérdéskörét. Az energiapolitikán belül az ellátásbiztonság és piacnyitás témája mellett az energiatakarékosság szükségessége hangsúlyosan szerepel. A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv elfogadása hozzájárulhat a kormányprogramban lefektetett célok eléréséhez. III. Előzmények Magyarországon a 1107/1999 (X.8.) Korm. határozattal indult meg a hosszú távú energiatakarékossági program, melynek fő, 2010-re szóló célkitűzései a következők voltak: A gazdaság energiaigényességének (energiaintenzitásának) évi 3,5%-os csökkentése, a GDP hosszabb távú, évi átlagosan 5%-os növekedési ütemének feltételezésével re mintegy 75 PJ/év hőértékű energiahordozó megtakarítása, illetve hazai megújuló energiahordozókkal történő kiváltása, melynek következtében a kéndioxid-kibocsátás 50 kt/év, a széndioxid-kibocsátás 5 Mt/év mennyiséggel csökkenne. A megújuló energiahordozók felhasználását 2010-ig 50 PJ/évre kell növelni a hagyományos energiahordozókkal való takarékoskodás, valamint a környezeti ártalmak mérséklése érdekében A 1107/1999. (X. 8.) Korm. határozat nyomán indított hosszú távú energiatakarékossági program keretében megindított pályázati rendszer keretében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetve jogelődjei pályázatot támogattak, melyek túlnyomó része lakossági energetikai korszerűsítésekre irányult ben NEP 2007 kódszámmal Sikeres Magyarországért lakossági energiatakarékossági támogatási és hitelprogram néven indult a pályázati rendszer. A GKM pályázati rendszerrel párhuzamban több más energiatakarékossági konstrukció is működött: az Energiatakarékossági Hitel Alap és a PHARE hitel kedvezményes hitellehetőséget jelentett, a panelprogram az iparosított technológiával épült lakások energetikai korszerűsítését támogatja, a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program vissza nem térítendő támogatást biztosított az energiatakarékossági beruházásokhoz. A korábbi programok (az 1991 óta működő kedvezményes hitellehetőségek figyelembe vételével) összesen mintegy 40 Mrd Ft támogatás biztosításával PJ/év mértékben csökkentették a hazai energiafelhasználást. Az évi 1% mértékű energiatakarékosság 6,38 PJ/év évenkénti energiaigény mérséklést jelent, ami az előző időszak eredményeivel összevetve mutatja az EU elvárás feszített mértékét, és azt a tényt, hogy az energiatakarékossági tevékenységet a szükségessé váló állami támogatások biztosítása mellett egy lényegesen hatékonyabb pályára kell átállítani. 6

7 Energiatakarékossági Hitel Alap (EHA) IV.-V.-VI. Várható szakmai, gazdasági és társadalmi hatások Az energiahordozókkal való takarékoskodás jelentős gazdasági-társadalmi előnyökkel jár: a mérséklődő fosszilis energiahordozó felhasználás hozzájárul hazánk energia import függőségének csökkentéséhez, a környezet javulásához, a beruházások révén új munkahelyek keletkeznek, javul a vállalkozások versenyképessége és csökkennek a lakosság energia terhei. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy az energiatakarékossági célú beruházások általában csak állami támogatások mellett valósulnak meg. A időszakra az energiahatékonyság növelésére szolgáló állami támogatásokat az ÚMFT Környezet és Energia Operatív Programja (KEOP) tartalmazza, amelyben közel 160 M Euro (mindegy 43 Mrd Ft) támogatási keret áll e célra rendelkezésre. Közelítő számítás szerint II. függelék - az évi 1%-os energiamegtakarítás realizálásához a időszakban hozzávetőleg 10%-os támogatási intenzitás mellett évente mintegy 30 MrdFt, 30%-os támogatási intenzitás mellett - a támogatási programok általában ilyen mértékű támogatásokat alkalmaznak - már 80 Mrd Ft körüli évenkénti támogatás válik szükségessé. ( Ez 9 évre vonatkozóan 10%-nál 270, 30%-nál 720 MrdFt támogatási igényt jelent. ) A kitűzött célok megvalósításához a KEOP mellett így nagyon jelentős további támogatási források biztosítása válik a jövőben szükségessé. VII. Kapcsolódások A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv összhangban van a Magyarország energiapolitikája A biztonságos, versenyképes és fenntartható energiaellátás stratégiai keretei című keretdokumentumban foglaltakkal. A cselekvési terv szemléletében és céljaiban illeszkedik további dokumentumok célkitűzéseihez, mint Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, a Nemzeti Lisszaboni Akcióterv, az ÚMFT és az Operatív Programok, összhangban van továbbá a Fenntartható Fejlődés Stratégiával, a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program éghajlat-változási akcióprogramjában vázolt célkitűzésekkel, valamint a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával. VIII. Fennmaradt vitás kérdések 7

8 IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Nyilatkozók: 8

9 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány 1. megtárgyalta és elfogadta a Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve előterjesztést, és elrendeli az annak mellékletét képező kormányhatározat Határozatok Tárában történő közzétételét. felelős: gazdasági és közlekedési miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter pénzügyminiszter önkormányzati és területfejlesztési miniszter határidő: folyamatos 9

10 melléklet A Kormány../2007. Korm.határozata Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve előterjesztéshez A Kormány 1. megtárgyalta és elfogadta a Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve előterjesztést és egyetért a időszakra szóló évi 1-1% energiamegtakarítás megvalósításának a szükségességével. felelős: gazdasági és közlekedési miniszter a többi, az energiatakarékosságban érintett miniszter határidő: folyamatos 2. felhívja a gazdasági és közlekedési minisztert, továbbá a külügyminisztert, hogy a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet a 2006/32/EK irányelv kívánalmai szerint haladéktalanul juttassák el az EU Bizottságnak. felelős: gazdasági és közlekedési miniszter külügyminiszter határidő: A Kormány általi elfogadást követően azonnal 10

11 Előterjesztés Az energiatakarékosság Magyarország importfüggősége mellett fontos energiastratégiai alapelv, ami befolyásolja az ország külkereskedelmi egyenlegét is. Az energiatakarékosság fontos pozitív hatásai és stratégiai összefüggései: javul a környezet állapota (összefüggés a Nemzeti Klímastratégiával); nő a magyar vállalkozások világpiaci versenyképessége (összefüggés a gazdaságpolitikával); nő a vállalkozások és a beruházások száma, ezáltal új munkahelyek keletkeznek és mobilizálódik a hazai tőke, felgyorsul a külföldi működő tőke és támogatás beáramlása (összefüggés a gazdaságpolitikával); mérséklődik a közköltségekből működtetett intézmények és a lakosság energiaszámlája, csökken a végfogyasztói kör kiszolgáltatottság érzése (összefüggés a szociálpolitikával). Az energiatakarékosság fontosságát kiemelik azok a külső és belső kihívások is, amelyekkel Magyarországnak hasonlóan az EU többi tagállamához szembe kell néznie: a külső energiafüggőség tovább növekszik; a fosszilis energiahordozók beszerzése megnehezül, a hiány kockázata nő; a világpiaci energiaárak növekvő tendenciája hosszú távon is folytatódik; a környezetvédelmi követelmények tovább szigorodnak; biztosítani kell hazánk érdekeinek érvényesítését az energetika területén, hazai és nemzetközi szintéren is. A Kormány által november 28-án elfogadott időszakra szóló új magyar energiapolitika fő alapelvei az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság. Ezek az alapelvek egyaránt kiemelik az energiatakarékosság, az energiahatékonyság növelés szükségességét. Az energiatakarékosságot az EU energiapolitikája is kiemelt prioritásként kezeli. A 2006/32/EK irányelv 9 éven keresztül évi 1-1% energia megtakarítást ír elő az EU tagállamok részére, a 2007 januári Energiacsomag ezt a kötelezettséget 2020-ra 20%-ra emeli. Az EU Energiahatékonysági Cselekvési Terve és a márciusi Európai Tanács következtetései is megerősítik, hogy 2020-ig az EU jelenlegi teljes energiafelhasználásához képest 20%-os relatív energia-megtakarítást kell elérni. Az Európai Parlament és Tanács 2006/32/EK irányelve előírja továbbá az EU tagállamok számára, hogy június 30-ig nemzeti energiahatékonysági cselekvési terveket készítsenek annak érdekében, hogy a 9 éven keresztüli az évi 1%-os energiatakarékosságot elérjék. Az 1% viszonyítási alapja nem az országos energiafelhasználás, hanem csak az országnak az EU CO 2 kereskedelem hatálya alá nem tartozó végső energiafelhasználása. 11

12 A cselevési terv elsődleges célja a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával a lehető legnagyobb megtakarítás elérése a végső energiafelhasználásban. A tervezett intézkedéseknek eme közvetlen célja mellett közvetett célja, hogy az intézkedések példája által szemléletváltozást indítson el, melynek eredményeképpen az energia valós értéke tudatossá válik. Ez a szemléletváltozás visszahat az erőforrásokkal való bánásmódra és ezáltal a környezetvédelmi és klímavédelmi célok elérését támogatja. A Cselekvési Terv fontos eszköze annak is, hogy Magyarország 2020-ig az uniós kötelezettségeknek megfelelően az energiafelhasználást 20%-kal mérsékelje és ez által segítse az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentését. A cselekvési terv és az abban foglalt intézkedések feladata, hogy mozgósítsa a közvéleményt, az állami döntéshozókat, továbbá a piaci szereplőket, hogy a belső energiafelhasználás úgy alakuljon át, hogy előtérbe kerüljenek az energiahatékony épületek, berendezések, közlekedési módozatok és az energiaszolgáltatás is a lehető leghatékonyabban történjen. Jelen cselekvési terv azokat a már folyamatban lévő, illetve tervezett energiahatékonysági intézkedéseket vázolja fel, amelyeket megfelelő hatékonysággal alkalmazva Magyarország energiafelhasználását a időszak 9 évében évente évi 1%-kal lehet mérsékelni. Ennek a célkitűzésnek a teljesítéséhez Magyarországnak 2016-ig a végső energiafelhasználáson belül GWh/év (57,4 PJ/év ) energia-megtakarítást kell elérnie. Ez a cél évi 1773 GWh/év (6,38 PJ/év ) energia-megtakarításnak felel meg. A célkitűzések elérése érdekében a következő fő beavatkozási területeket és részterületeket azonosítottuk: lakossági szektor épületállománya, intézményi szektor épületállománya, az energiaátalakítás, a közlekedés, szállítmányozás, az építészetben (új építésű épületek), illetve azoknál a tipikus energiafogyasztó termékcsoportoknál, amelyek jelentősebben befolyásolhatják az energiaigények mértékét Ezeken a területeken a megfelelő szabályozást ki kell alakítani a termékek és a felhasználások fontos területein, előírva a kívánatos energiahatékonysági szinteket és eljárásokat. A szükséges intézkedésekkel egyidejűleg biztosítani kell a megfelelő finanszírozási feltételeket, a gazdasági ösztönzők támogatások, adóintézkedések és jogi előírások megteremtésével és alkalmazásával. Budapest december Függelék: Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 12

13 GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM Munkapéldány! MAGYARORSZÁG NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERVE Összeállította: GKM EK Kht. Budapest, december 1

14 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS Cselekvési terv pozícionálása Nemzeti célkitűzés és célértéke Cselekvési terv részletes célrendszere Fő beavatkozási területek Végrehajtásban érintett főbb kormányzati és szakmai szereplők, felelősségeik A NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERV KIDOLGOZÁSÁNAK FŐ SZEMPONTJAI, A CSELEKVÉSI TERV STRATÉGIAI ILLESZKEDÉSE A Cselekvési terv hazai előzményei Magyarország energiapolitikája Új Magyarország Fejlesztési Terv Az Európai Unió Energiahatékonysági Akcióterve A NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERV ÁLTAL MEGVALÓSÍTANDÓ CÉLKITŰZÉS SZEKTORIÁLIS ENERGIAHATÉKONYSÁGI INTÉZKEDÉSEK Lakossági szektor Meglévő intézkedések további alkalmazása a háztartási szektorban Tervezett energiahatékonysági intézkedések a háztartási szektorban Intézkedések a tercier szektorban Meglévő intézkedések további alkalmazása az állami és önkormányzati intézményeknél Tervezett energiahatékonysági intézkedések a tercier szektorban Intézkedések az ipari szektorban Meglévő energiahatékonysági intézkedések, amelyek az ipari szektort, a mezőgazdaságot és az állami és önkormányzati intézményeket is érintik Tervezett intézkedések, amelyek az ipari szektort, a mezőgazdaságot és állami és önkormányzati intézményeket is érintik Villamosenergia-átviteli hálózaton megvalósítható energiamegtakarítás

15 4.4. Tervezett energiahatékonysági intézkedések a közlekedési szektorban Intézkedések a közlekedési szektorban Számottevő hatással rendelkező, de jelenleg még nem számszerűsíthető potenciális intézkedések a közlekedésben Horizontális és szektorokon átívelő intézkedések Horizontális intézkedések MEGVALÓSÍTÁS ÉS MONITORING, A VÉGREHAJTÁS INTÉZMÉNYI KERETEI Végrehajtás tervezett kerete: A végrehajtás kormányzati felelőse és fő koordinátora A végrehajtásban érintett szereplők feladatainak és felelősségeinek bemutatása A végrehajtás nyomon követésének rendszere I. FÜGGELÉK STATISZTIKAI/ MÓDSZERTANI FÜGGELÉK: NEMZETI CÉLKITŰZÉST ALÁTÁMASZTÓ STATISZTIKAI TÁBLÁK, ELŐREJELZÉSEK (A NEMZETI CÉLKITŰZÉST ALÁTÁMASZTÓ STATISZTIKAI TÁBLÁK ÉS SZÁMÍTÁSOK PJ-BAN) II. FÜGGELÉK A RA ADÓDÓ ENERGIAMEGTAKARÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES BERUHÁZÁSOK ÉS AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI IGÉNY BECSLÉSE

16 1. Bevezetés 1.1. Cselekvési terv pozícionálása Az Európai Parlament és Tanács 2006/32/EK irányelve (ESD) a tagállamoknak Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv (NEEAP) elkészítését írja elő. Jelen Cselekvési Terv azokat a már folyamatban lévő, illetve tervezett energiahatékonysági intézkedéseket vázolja fel, amelyeket megfelelő hatékonysággal alkalmazva Magyarország energiafelhasználását a időszak 9 évében évi 1%-kal lehet mérsékelni. A Cselekvési Terv fontos eszköze annak, hogy Magyarország 2020-ig az uniós kötelezettségeknek megfelelően az energiafelhasználást 20%-kal mérsékelje és ez által segítse az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentését Nemzeti célkitűzés és célértéke Az ESD direktíva értelmében Magyarországnak 2016-ig a végső energiafelhasználását összesen GWh/év (57,4 PJ/év) mértékben kell csökkentenie. Ez a cél évi GWh (5,38 PJ) energia-megtakarításnak felel meg. A megtakarítási célkitűzéseket és az egyes intézkedések által elérhető eredményeket a következő összefoglaló táblázat tartalmazza az optimistának tekinthető és a pesszimistának tekinthető szélsőséges értékekkel: A 2016-ig tervezett összes (évenként kumulált) nemzeti energiamegtakarítási cél A 2010-ig tervezett összes (évenként kumulált) nemzeti energiamegtakarítási köztes cél Energiahatékonysági programok és egyéb intézkedések Intézkedések a lakossági szektorban Iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének a támogatása Sikeres Magyarországért lakossági energiatakarékossági támogatási és hitelprogram (NEP pályázati rendszer) Egyedi mérések, mini hőközpontok alkalmazása a távhőszolgáltatásban Energiahatékonysági tanácsadói hálózat működésének fejlesztése Épületek energetikai tanúsítványa Háztartási kazánok időszakos Éves energiamegtakarítás 2010-ig [GWh/év] GWh (57,4 PJ) GWh (9,4 PJ) Éves energiamegtakarítás 2016-ig [GWh/év]

17 felülvizsgálata Háztartási kazánok energiahatékonysági címkézése Háztartási villany- és gázbojlerek energiahatékonysági címkézése Támogatás nyújtása a kiemelt energiahatékonyságú, A címkéjű háztartási hűtőgépek és kiemelt energiahatékonyságú, A címkéjű háztartási fagyasztógépek és egyéb háztartási gépek vásárlásához, a régi készülék cseréjével Energiatakarékos világító berendezések (kompakt fénycsövek) elterjedésének fokozása Energiahatékonysági képzési anyagok kidolgozása az alapfokú, illetve a középfokú oktatásban való alkalmazásra Intézkedések a tercier szektorban Önkormányzati képzés, tudatformálás, tanácsadás a UNDP/GEF önkormányzati energiahatékonysági program tapasztalatai alapján Harmadik feles finanszírozás - KEOP 5.2 konstrukció Energiafelhasználás mérséklésének ösztönzése a Regionális Operatív Programokban ESCO típusú beruházások elősegítése A közbeszerzésekhez kapcsolódó energiahatékonysági irányelvek kidolgozása és alkalmazása Az irodai berendezésekre vonatkozó minimális energiahatékonysági követelmények kidolgozása Intézkedések az ipari szektorban Energiahatékonysági Hitel Alap folytatása a PHARE hitelkonstrukció beépítésével KIOP környezetbarát energiagazdálkodás A távhőellátó rendszerek felújítása, a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tétele Környezet és Energia Operatív Program Hatékony energiafelhasználás konstrukció Energetikus kötelező jellegű

18 alkalmazása a nagy energiafogyasztóknál Nagyfogyasztók kötelező jellegű energiafogyasztási beszámolója Önkéntes megállapodások (audit elvégzése, energiatakarékosság) Transzformációs veszteségek csökkentése a villamosenergia hálózaton Transzformátorok veszteséghőjének a felhasználása Intézkedések a közlekedési szektorban Gépjárművek súlyadójának a differenciálása A nehéz közúti gépjárművek által fizetendő útdíj fenntartása és kiterjesztése P+R rendszer az energiahatékony személyi közlekedésért Horizontális és szektorokon átívelő intézkedések Tudatformálás speciális fogyasztói csoportok oktatása Tervezett összes energiamegtakarítás az ESDnek megfelelően GWh (11,2-14,7 PJ) GWh (50,4-66,3 PJ) Az energiahatékonysági akcióterv (NEEAP) nyomon követéséért felelős személy Név Rajnai Attila Funkció Ügyvezető igazgató Szervezet Energia Központ Kht. Postacím 1092 Budapest, Ráday u Telefon Fax Cselekvési terv részletes célrendszere A cselevési terv elsődleges célja a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával a lehető legnagyobb megtakarítás elérése a végső energiafelhasználásban. A tervezett intézkedéseknek eme közvetlen célja mellett közvetett célja, hogy az intézkedések példája által szemléletváltozást indítson el, 6

19 melynek eredményeképpen az energia valós értéke tudatossá válik. Ez a szemléletváltozás visszahat az erőforrásokkal való bánásmódra és ezáltal a környezetvédelmi és klímavédelmi célok elérését támogatja. A cselekvési terv mérhető céljainak az ütemezése a következő Éves Eredmény Növekmény Eredmény Növekmény megtakarítások [GWh/év] [GWh/év] [PJ/év] [PJ/év] ,6 3, ,4 5, ,8 6, ,7 6, ,9 7, ,1 7, ,3 7, ,9 6, ,5 6,5 1. Táblázat: Éves megtakarítások összege és növekménye GWh ábra: A tervezett kumulált energia-megtakarítás GWh/év-ben Mivel 2008 során számos intézkedésnek a jogi hátterét meg kell teremteni, valamint az intézkedések legszélesebb körben ismerté válásához egy bevezetési időszak szükséges, a os tervezési időszakban a megtakarítási eredmények fokozatos felfutását tételezünk fel, melynek csúcspontja GWh/év (=7,2 PJ/év) éves megtakarítás. 7

20 Jelen Cselekvési Terv definiálja a 2010-es részcélt (2.600 GWh = 9,4 PJ) és a os célt ( GWh = 57,4 PJ). Az első Cselekvési Terv felülvizsgálatának időpontja, azaz a második Cselekvési Terv leadási időpontja június 30., a harmadik Cselekvési Tervé pedig június Fő beavatkozási területek A célkitűzések elérése érdekében a következő fő beavatkozási területeket és részterületeket azonosítottuk: lakossági szektor épületállománya, intézményi szektor épületállománya, az energiaátalakítás, a közlekedés, szállítmányozás, az építészetben (új építésű épületek), illetve azoknál a tipikus energiafogyasztó termékcsoportoknál, amelyek jelentősebben befolyásolhatják az energiaigények mértékét Ezeken a területeken a megfelelő szabályozást ki kell alakítani a termékek és a felhasználások fontos területein, előírva a kívánatos energiahatékonysági szinteket és eljárásokat. Az energiafogyasztókat megfelelő információk biztosításával fokozott energiatakarékosságra kell nevelni, a fenntartható fejlődés iránti felelősségvállalás jegyében. A szükséges intézkedésekkel egyidejűleg biztosítani kell a megfelelő finanszírozási feltételeket, a gazdasági ösztönzők támogatások, adóintézkedések és jogi előírások megteremtésével és alkalmazásával Végrehajtásban érintett főbb kormányzati és szakmai szereplők, felelősségeik A Cselekvési Terv célrendszere szorosan összefügg a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával, Magyarország Energiapolitikájával, az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel és kapcsolódik Magyarország megújuló energiaforrás-felhasználás növelésének stratégiájához. A cselekvési terv és az abban foglalt intézkedések feladata, hogy mozgósítsa a közvéleményt, az állami döntéshozókat, továbbá a piaci szereplőket, hogy a belső energiafelhasználás úgy alakuljon át, hogy előtérbe kerüljenek az energiahatékony épületek, berendezések, közlekedési módozatok és az energiaszolgáltatás is a lehető leghatékonyabban történjen. Ennek érdekében fokozni kell az energiatakarékosságot az energiatermelés-felhasználás minden területén. A végrehajtásban érintett főbb kormányzati és szakmai szereplők a következők: Rövidítés Megnevezés Felsőségkör GKM Gazdasági és Közlekedési Energetikai és gazdasági kérdések 8

21 Minisztérium IRM Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium KvVM Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium OKM Oktatási és Kulturális Minisztérium ÖTM Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Jogalkotási és jogszabály módosítási kérdések Emisszió-kereskedelmi és környezetvédelmi kérdések Oktatással és szemléletformálással összefüggő kérdések Önkormányzati, területfejlesztési és a panel programmal kapcsolatos kérdések PM Pénzügyminisztérium Pénzügyi szabályozást és támogatások allokálását érintő kérdések SzMM Szociális és Munkaügyi Minisztérium Munkaügyi kérdések (pl. kötelező alkalmazás) EK Kht. Energia Központ Kht. A cselekvési terv végrehajtásának koordinációja és a végrehajtás elölre haladásának ellenőrzése MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Kedvezményes fejlesztési hitelek kérdései MKEH Magyar Kereskedelmi Kereskedelemmel kapcsolatos Engedélyezési Hivatal kérések NFÜ Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, UMFT kialakításával, felülvizsgálatával kapcsolatos kérdések 2. Táblázat A Cselekvési Terv végrehajtásában érintett főbb szereplők 9

22 2. A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv kidolgozásának fő szempontjai, a Cselekvési Terv stratégiai illeszkedése Magyarország energetikai szempontból erősen importfüggő ország, az energiahordozók több mint háromnegyede importált. A magyar energiapolitika hármas célrendszerének (l. alább) minden pontjára az energiafogyasztás csökkentése a legjobb, leggyorsabb és leghatékonyabb megoldás. Különösen kiemelendő ezen célok közül a fenntarthatóság, mely szorosan összefügg a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia keretein belül előirányzott ambiciózus CO 2 emisszió csökkentési célokkal. Mindemellett az Európai Parlament és Tanács 2006/32/EK irányelve előírja az EU tagállamok számára, hogy június 30-ig nemzeti energiahatékonysági akcióterveket készítsenek a középtávú energiatakarékossági akciók, intézkedések bemutatásával, majd az intézkedések végrehajtásáról gondoskodjanak, azok sikerességét ellenőrizzék és az elért eredményeknek megfelelően a terveiket aktualizálják. Jelen dokumentum célja a fenti célok elérésének biztosítása és a 2006/32/EK irányelv jogharmonizációjának végrehajtása A Cselekvési terv hazai előzményei Magyarországon az energiatakarékossági tevékenység jogi alapját a 1107/1999. (X.8.) Korm. határozat teremtette meg, amely 2010-ig 75 PJ/év elérendő energiatakarékosságot irányzott elő, meghatározva a szükséges állami támogatás mértékét és a bevezetendő intézkedéseket Magyarország energiapolitikája A Nemzeti Energiahatékonysági Stratégia céljai összhangban állnak a Magyarország energiapolitikája című keretstratégia fő célkitűzéseivel, melyek a következők: 1. Versenyképesség erősítése 2. Az energiaellátás biztonságának fokozása 3. Fenntartható fejlődés elősegítése Fentiek mellett a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv összhangot teremt a hazai és az EU energiahatékonyságot szolgáló politikai kezdeményezései között és hozzájárul a leginkább költség-hatékony energia-megtakarítási potenciál kihasználásához. Ezen felül a Cselekvési Terv fontos eszköze a fogyasztói 10

MAGYARORSZÁG NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERVE

MAGYARORSZÁG NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERVE GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM MAGYARORSZÁG NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERVE Összeállította: GKM EK Kht. Budapest, 2008. február 13. 1 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. Cselekvési

Részletesebben

MAGYARORSZÁG NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERVE

MAGYARORSZÁG NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERVE MAGYARORSZÁG NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERVE (az energiahatékonyság javításának 2020-ig szóló stratégiai alapelvei, Magyarország 2016-ig szóló nemzeti energiahatékonysági cselekvési terve

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések dr. Szöllősi László helyettes államtitkár 2011. október 26. Stratégiák,

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA JEGYZŐJÉNEK MEGBÍZÁSÁBÓL SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL KÖZIGAZGATÁSI OSZTÁLYA

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA JEGYZŐJÉNEK MEGBÍZÁSÁBÓL SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL KÖZIGAZGATÁSI OSZTÁLYA SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA JEGYZŐJÉNEK MEGBÍZÁSÁBÓL SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL KÖZIGAZGATÁSI OSZTÁLYA 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 6601 Szentes, Postafiók: 58., Telefon: 06/63/510-359

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ ELŐTERJESZTÉS Ikt.sz.: I 2-334/2009. Tárgy: PANELPROGRAM Üi.: dr. Forgó Mária Melléklet: Pályázati kiírás Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete

Részletesebben

Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram Pályázat kódszáma: ÚSZT-ZBR-MO-2011

Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram Pályázat kódszáma: ÚSZT-ZBR-MO-2011 Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram Pályázat kódszáma: ÚSZT-ZBR-MO-2011 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Nemzeti Fejlesztési Miniszter az ENSZ Éghajlatváltozási

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17.

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. 2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez, kérem,

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER III-3TK/137/1/2006. TERVEZET! E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az Ipari Park címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről szóló 186/2005.

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Otthon Melege Program. Társasházak energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása alprogram

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Otthon Melege Program. Társasházak energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása alprogram PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Otthon Melege Program Társasházak energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása alprogram Pályázat kódszáma: ZFR-TH/15 2015. február 23. 1. A pályázati

Részletesebben

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Dr. Nemcsok Dénes Helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Részletesebben

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek Dr. Boross Norbert Kommunikációs igazgató ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Miért van szükség az energiahatékonyságra? Minden változáshoz,

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS ( TERVEZET )

ELŐTERJESZTÉS ( TERVEZET ) GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM Iktatószám: GKM /22550/2/ 2007. ELŐTERJESZTÉS ( TERVEZET ) a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére vonatkozó 2007-2020 közötti stratégiáról

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

P-S TENDER Kft. Pályázatíró és forráskutató vállalkozás. P-S TENDER Kft. - Pintér Mónika

P-S TENDER Kft. Pályázatíró és forráskutató vállalkozás. P-S TENDER Kft. - Pintér Mónika P-S TENDER Kft. Pályázatíró és forráskutató vállalkozás Tevékenységi kör Pályázatírás - lakosság, társasházak és lakásszövetkezetek Közbeszerzés bonyolítása Kivitelezők pályáztatása, kiválasztása Kivitelezői

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia. Soltész-Lipcsik Melinda Vállalati és kormányzati kapcsolatok Irodavezető

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia. Soltész-Lipcsik Melinda Vállalati és kormányzati kapcsolatok Irodavezető A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Soltész-Lipcsik Melinda Vállalati és kormányzati kapcsolatok Irodavezető BUSH zárókonferencia 2013 NÉeS elkészítésének folyamata 1. Projekt előkészítése NFM és szakértők

Részletesebben

Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan

Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan Fenntartható építészet Égetett kerámia építőanyagok a korszakváltás küszöbén Régi és új kihívások Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan 1 Új súlypontok az épületek energiahatékonyságának

Részletesebben

1107/1999. (X. 8.) Korm. határozata 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahtékonyság-növelési stratégiáról

1107/1999. (X. 8.) Korm. határozata 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahtékonyság-növelési stratégiáról 1107/1999. (X. 8.) Korm. határozata 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahtékonyság-növelési stratégiáról A Kormány 1. az energiaellátás biztonságának a növelése, az importfüggőség mérséklése,

Részletesebben

Az MFB Zrt. részvétele az épületenergetikai programok megvalósításában

Az MFB Zrt. részvétele az épületenergetikai programok megvalósításában Az MFB Zrt. részvétele az épületenergetikai programok megvalósításában Kovács István igazgató 2011. június 27. Az MFB szerepe a magyar gazdaságban Motor a a fejlesztéspolitika és a bankrendszer, a fejlesztéspolitika

Részletesebben

Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén. Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november

Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén. Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november Új szabályozások Kormány rendelet Az egyes épület-energetikai tárgyú, valamint

Részletesebben

Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására?

Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására? Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására? JÁSZAY TAMÁS Vállalatfejlesztési Igazgató MET Energia Műhely Budapest, 2015. 04. 16. Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására?

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

ELVÁRÁSOK ÉS KIHÍVÁSOK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN. Dr. Szerdahelyi György osztályvezet Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

ELVÁRÁSOK ÉS KIHÍVÁSOK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN. Dr. Szerdahelyi György osztályvezet Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium ELVÁRÁSOK ÉS KIHÍVÁSOK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN Dr. Szerdahelyi György osztályvezet Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Az EU és a hazai energiapolitikában kezelend azonos kihívások Kihívások:

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: I.2-161/2008. Üi. Dr. Stenszky Atilla Előterjesztés Tárgy: Panel és termofor kémény felújítási pályázat kiírása Melléklet: 2 db pályázati kiírás

Részletesebben

Energy Saving Environmental Program 1

Energy Saving Environmental Program 1 AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZEREPE AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG MEGVALÓSÍTÁSÁBAN ENERGIAKÖZÖSSÉGEK NYITÓRENDEZVÉNY 2011 November 25 GÖDÖLLŐ Quirin Andrásné GREEN DEPENDENT INDEPENDENT Ha energiafüggő vagyok és odafigyelek

Részletesebben

Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht.

Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht. Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht. Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia

Részletesebben

Energiahatékonyság. Egy sikeres program a panelfelújítás támogatására

Energiahatékonyság. Egy sikeres program a panelfelújítás támogatására Energiahatékonyság Egy sikeres program a panelfelújítás támogatására Csider László fıosztályvezetı Önkormányzati Minisztérium Lakásügyi Fıosztály Tapolca, 2009. június 3. A magyarországi lakásállomány

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Előterjesztő: Ózdi Távhő Kft. ügyvezetője Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ózd, 2015. június 24.

Előterjesztő: Ózdi Távhő Kft. ügyvezetője Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ózd, 2015. június 24. JAVASLAT az Ózdi Távhő Kft. által, a KEOP-2012-5.4.0 kódszámú Távhő-szektor energetikai korszerűsítése, megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségével című felhívásra benyújtott pályázatához kapcsolódó

Részletesebben

Tájékoztató az Otthon Melege Program önkormányzati támogatásáról

Tájékoztató az Otthon Melege Program önkormányzati támogatásáról Tájékoztató az Otthon Melege Program önkormányzati támogatásáról ZFR-TH/15 Társasházak energiamegtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása Oroszlány, 2015.01. 29. Németh Gábor,

Részletesebben

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Az NFÜ KEOP-IH helye a Támogatási Intézményrendszerben Szaktárcák -> a feladatkörben érintett miniszterrel egyeztetve Nemzeti

Részletesebben

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2001. (06. 29.) sz. rendelete az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatásáról

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag E l ő t e r j e s z t é s (közigazgatási egyeztetés anyaga) a Bernben 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

Energetikai beruházások finanszírozása

Energetikai beruházások finanszírozása Energetikai beruházások finanszírozása Finanszírozási források az MFB Zrt. hitelprogramjaiban Kékesi Zsolt igazgató 2010. Március 4. A fejlesztési hitelek kamat és futamidő előnye Fejlesztési banki hitelek

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje

MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje A magyarországi napkollektoros piac jelene és lehetséges jövője 2020-ig, az európai tendenciák és a hazai támogatáspolitika tükrében Varga Pál elnök

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2005. (VIII. 26.) rendelete

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2005. (VIII. 26.) rendelete PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2005. (VIII. 26.) rendelete az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának és a lakóépületek

Részletesebben

Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D

Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D 1. A támogatás célja: Jelen pályázati felhívás kiemelt célkitűzése összhangban a hazai és EU stratégiával ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban MSZÉSZ XLI. Közgyűlés Kujbus Krisztián, tanácsadó, OTP Hungaro- Projekt Kft. 2014. november12. 1 A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak

Részletesebben

NEGAJOULE - 2020 A magyar lakóépületekben rejlő energia-megtakarítási lehetőségek Induljunk a kályhától! --------------------------------- Ámon Ada ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Panel Plusz Hitelprogram. Termékleírás

Panel Plusz Hitelprogram. Termékleírás Panel Plusz Hitelprogram Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogram 2009. évi pályázataihoz Termékleírás A. Általános előírások Hitelprogram keretösszege 30 milliárd Ft. 1

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

Energiahatékonyság Nemzetgazdasági kitörési pont a 2014-2020- as időszakban

Energiahatékonyság Nemzetgazdasági kitörési pont a 2014-2020- as időszakban Energiahatékonyság Nemzetgazdasági kitörési pont a 2014-2020- as időszakban dr. Bart István Igazgató Magyar Energiahatékonysági Intézet Gyula, Kétezer-tizenháromszeptemberhuszonhét A Magyar Energiahatékonysági

Részletesebben

A MATÁSZSZ JAVASLATAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAK TÁVHŐFEJLESZTÉSEIRE. dr. Orbán Péter projektvezető

A MATÁSZSZ JAVASLATAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAK TÁVHŐFEJLESZTÉSEIRE. dr. Orbán Péter projektvezető A MATÁSZSZ JAVASLATAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAK TÁVHŐFEJLESZTÉSEIRE dr. Orbán Péter projektvezető Röviden a MaTáSzSz-ról A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége 1993- ban alakult. A hazai távhőszektor

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Pályázati felhívása. Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Panel Alprogram

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Pályázati felhívása. Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Panel Alprogram Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Pályázati felhívása Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Panel Alprogram Iparosított technológiával épült lakóépületek széndioxid-kibocsátás csökkentést

Részletesebben

Előterjesztés A KEOP-energetikai pályázatokkal összefüggő kérdésekről

Előterjesztés A KEOP-energetikai pályázatokkal összefüggő kérdésekről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés A KEOP-energetikai

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal épületeinek energiahatékonysági fejlesztésének előkészítése

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal épületeinek energiahatékonysági fejlesztésének előkészítése KEOP-7.14.0/15-2015-0004 A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal épületeinek energiahatékonysági fejlesztésének előkészítése A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal épületállomány-kataszterében a pályázat benyújtásakor

Részletesebben

POLGÁRMESTER. Az előterjesztés egyeztetve: Szlávik Zoltán beruházási főtanácsadó

POLGÁRMESTER. Az előterjesztés egyeztetve: Szlávik Zoltán beruházási főtanácsadó BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER RENDELETTERVEZET A többlakásos lakóépületek magánerős felújításához nyerhető pénzügyi támogatásokról szóló 13/2004. (III.2.) Kt. számú rendelet módosítására

Részletesebben

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára Té Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára Résztvevők bemutatkozása és a képzés bemutatása Előadó bemutatkozása tk Résztvevők bemutatkozása A tréning tartalmának és cáljának bemutatása Előadás,

Részletesebben

Szentlőrinc Városi Önkormányzat 15/2006.(VI.30.) KT. R e n d e l e t e

Szentlőrinc Városi Önkormányzat 15/2006.(VI.30.) KT. R e n d e l e t e Szentlőrinc Városi Önkormányzat 15/2006.(VI.30.) KT. R e n d e l e t e az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának és a környezet korszerűsítésének támogatásáról. Szentlőrinc

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/8/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. június 25-i ülésére Tárgy: Döntés az Önkormányzatok és intézményeik

Részletesebben

Az új energiahatékonysági irányelv

Az új energiahatékonysági irányelv Az új energiahatékonysági irányelv Dr. Hevesi Zsófia Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 3% 1,5% Energiahatékonysági munkacsoport ülés 2012. október 9., Budapest

Részletesebben

Lakossági Energiahatékonysági Beruházások támogatása 2014-2020

Lakossági Energiahatékonysági Beruházások támogatása 2014-2020 Lakossági Energiahatékonysági Beruházások támogatása 2014-2020 Várható kormányzati programok Budapest, 2014. június Tartalom 1.Panel III Programtervezet 2.Operatív Programok 2014-2020 között 3.A KEHOP

Részletesebben

Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál

Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza 2011. május 19. Dr. Grabner Péter osztályvezető Villamos Energia

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

ÓBUDÁN. www.faluhaz.eu

ÓBUDÁN. www.faluhaz.eu www.faluhaz.eu FALUHÁZ PROJEKT ÓBUDÁN Előzmények Az EU 2004. után csatlakozott új tagállamaiban, így Magyarországon is jelentős azon lakóépületek száma, amelyek elmaradott iparosított technológiával készültek,

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) c. pályázati

Részletesebben

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon Műhelymunka A SEAP finanszírozási lehetőségei: Fókuszban a megtakarítás-alapú energiaszolgáltatási

Részletesebben

A rendelet hatálya és célja 1.

A rendelet hatálya és célja 1. Kazincbarcika Város Önkormányzatának /2010. (I. 29.) számú rendelete a hagyományos technológiával épült lakóépületek széndioxid-kibocsátás csökkentést és energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének,

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Vidékfejlesztési Minisztérium

Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági termékek (EU) belső piacon és harmadik országokban történő megismertetése és promóciója Pályázók köre: Szakmai és szakmaközi szervezetek PR tevékenység, promóció

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK ÉS KÖZVILÁGÍTÁS KORSZERŰSÍTÉSE KEOP-2012-5.5.0/A

ÉPÜLETENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK ÉS KÖZVILÁGÍTÁS KORSZERŰSÍTÉSE KEOP-2012-5.5.0/A ÉPÜLETENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK ÉS KÖZVILÁGÍTÁS KORSZERŰSÍTÉSE KEOP-2012-5.5.0/A A konstrukció célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság fokozása, azaz az energia termelése, elosztása, szállítása

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben