2. SZÁM, ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI SZEMLE TANULMÁNYOK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2. SZÁM, 2012. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI SZEMLE TANULMÁNYOK"

Átírás

1 67 TANULMÁNYOK ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS ÉS OMBUDSMANI TEVÉKENYSÉG AZ ALAPTÖRVÉNY SZABÁLYOZÁSA ALAPJÁN KIALAKULT GYAKORLAT ELSŐ LÉPÉSEI Szabó Máté az MTA doktora, az ELTE ÁJK egyetemi tanára, az alapvető jogok biztosa, Hajas Barnabás 1 közreműködésével 1 Az alkotmánybíráskodás kialakulása az autoriter rendszereket követő korrekciós mechanizmusok, alkotmányos egyensúlyozó szervek kialakításának tendenciájához kötődik Európában. Olasz, osztrák, spanyol és poszt-kommunista vagy Dél-Afrikában a posztapartheid rezsimek demokratikus fejlődését biztosítják az alkotmánybíráskodás intézményei. 2 Az ombudsmani intézmények kezdetei pedig nem a posztautoriter, hanem éppenséggel a stabil demokráciák: Svédország, Finnország, Dánia, Új-Zéland. 3 Ezek az első generációs ombudsmani intézmények a közigazgatási döntések alkotmányosságának revízióját-korrekcióját jelentik, soft típusú mechanizmusokként esetleg kiegészítve, együttműködve a közigazgatási bíráskodással. Ebben a stádiumban az ombudsmanok reaktívak, panaszra indítanak eljárást, és a közigazgatási-adminisztratív hatósági döntések kontrollja a feladatuk. A spanyol ombudsman létrehozása 1978-ban 4 a Franco-rezsim után jelentette az első poszt-autoriter ombudsmani intézményt, amely ekkor túllépett a korábbi reaktív-adminisztratív hatókörön, és alkotmánybírósághoz fordulhatott. A spanyol ombudsmani intézmény proaktív funkciókat is betöltött, hivatalból indíthatott vizsgálatokat és az emberi jogi jogsértések esetében is, tehát proaktív és emberi jogi sérelem, alkotmánybírósági tevékenység irányába történt az elmozdulás, és ezt a modellt vették át a különféle posztkoloniális, poszt-autoriter rendszerekben kialakuló ombudsmani intézmények. Az első poszt-kommunista ombudsmant Lengyelországban hozták létre, amely ily módon a rendszerváltás teljes ideje alatt működött, még az igazi alkotmánybíráskodási funkció kialakulása előtt. A lengyel minta 5 hatására lényegében min január 1-je óta az alkotmánybírósági beadványokat a Közjogi Főosztály készíti elő az alapvető jogok biztosának hivatalában, amelyet Hajas Barnabás főosztályvezető vezet, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi kara Alkotmányjogi Tanszékének adjunktusa. 2 Paczolay Péter (szerk.): Alkotmánybíráskodás-alkotmányértelmezés. Rejtjel: Budapest, Kucsko-Stadlmayr, Gabriele (szerk.): Európai ombudsmani intézmények. ELTE Eötvös Kiadó: Budapest, Kucsko-Stadlmayer: i. m o. 5 Kucsko-Stadlmayer: i. m o. den posztkommunista rendszer létrehozta a maga ombudsmani intézményét, amely együttműködhetett a posztkommunista országokban szintén elterjedt alkotmánybíróságokkal. Magyarországon 1989-ben jött létre az Alkotmánybíróság, és tett szert a rendszerváltás alkotmányos rendszerének újjáalakításában kreatív és széles körben elismert szerepre, előbb, mint az ombudsmanok, akiket először 1996-ban választottak meg 6. A később létrejött ombudsmanok Magyarországon is spanyollengyel mintát követtek; egyaránt rendelkeztek proaktív és reaktív funkciókkal és közigazgatás-ellenőrző, valamint alkotmányvédelmi, az Alkotmánybírósághoz fordulást intézményesítő, sőt nemzetközi emberi jogot védő funkciókkal is (nemzetközi szerződésbe ütköző normák utólagos kontrolljának javaslata az Alkotmánybírósághoz). Azonban szerveződésük formája Nikiforosz Diamandurosznak, az európai ombuds mannak a magyar ombudsmani rendszerről 2007-ben Brüsszelben folytatott megbeszélésen elhangzott jellemzése szerint a svéd modell rossz utánzata volt: Svédországban a király és a parlament párhuzamos ombudsmanjainak együttélését később felváltó parlamenti ombudsman helyettesekkel és miniszteriális ombudsmanok független, de alacsonyabb pozícióban megoldást a magyarok a négy önálló parlamenti ombudsman közös hivatallal megoldására fordították le. A konstruktív eljárási és a kontra produktív szervezeti szabályok ellentmondásait 1996 és 2007 között az ombudsmanok közötti szolidaritás és viszonylagos konfliktuskerülés tompította le, 2007-ben azonban, amikor újabb ombudsmani pozíció (a jövő nemzedékek országgyűlési biztosáé) alakult ki, az egyensúly a szakosított biztosok oldalára lendült, ami kiváltotta az általános biztos, akkori jómagam erőteljes és nyilvános tiltakozását a közös ügyeket a többségi szavazat elvén rendezni kívánó három különbiztos álláspontjával szemben 7. A többféle módon megjele- 6 Hajas Barnabás Szabó Máté: Az alapvető jogok legutóbbi húsz évéről ( ), In: Szabó Máté: Emberi jogok-alapvető jogok? Esélyek és veszélyek az ombudsman szemével. Kairosz Kiadó. Budapest o. 7 Szabó Máté: i. m , o.

2 68 ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI SZEMLE 2. SZÁM, nő, az ombudsmanok között a működést hátráltató konfliktust az Alaptörvény ama megoldása zárta le, amely egy intézményt hozott létre, az általános biztosét ( alapvető jogok biztosa ), annak két, ugyancsak a parlament kétharmadával megválasztott szakmai helyettesével a nemzetiségi jogok, valamint a fenntarthatóság és környezetvédelem terén. Az adatvédelmi és információszabadsági ombudsmanból pedig független, sokmilliós bírságokat kiszabó hatóság lett az Alaptörvény rendelkezései szerint, az EU előírásainak megfelelően. (Más kérdés, hogy e területen az EU azért még mindig kritizálja a magyar megoldást.) Az ombudsmani rendszernek ez az átalakulása nem előzmény nélküli. Franciaországban és Máltán egyaránt ilyen centralizáló tendenciák érvényesülnek a válság hatására az ombudsmani rendszerekben az elmúlt években. A visegrádi országok mindegyikében eleve egybiztosos rendszerek alakultak ki, csak a magyar megoldás lógott ki. Különösen átfogó a francia reform, ahol a korábban önálló gyermekjogi biztost, az ottani egyenlő bánásmód hatóságát és a mi Független Rendészeti Panasztestületünkhöz hasonló, többnyire kollektív vezetésű és kiterjedt funkciókkal rendelkező intézményeket vonták össze egyetlen ombudsman vezetésével. 8 Litvánia inkább adminisztratív jellegű koordinációt és költségcsökkentő racionalizálást hajtott végre a biztosok számának csökkentésével. A szervezeti reformok nem jártak együtt mindenütt az Alkotmánybíróság és az ombudsman viszonyának átalakulásával. Az érintett államokban nincs is mindenütt alkotmánybíróság, és ha van is, az ombudsmani intézménynek nincsen mindenütt azzal kapcsolatos feladata. Magyarországon az ombudsmanok az alkotmányos visszásságok felszámolás érdekében hivatalból, hatáskörükön belül fordulhattak az Alkotmánybírósághoz. Ennek gyakorisága nem volt túl nagy; az általános biztosok sem adtak be évente átlag ötnél több beadványt, a külön biztosok pedig akik egy-egy jogszabály, kisebbségi törvény, környezetvédelmi törvény, adatvédelmi és információszabadságról szóló törvény alapján fordulhattak az Alkotmánybírósághoz még ennél is kevesebbet. Az Alkotmánybíróság annak ellenére, hogy az ügyrendje soron kívüliséget írt elő nem foglalkozott kiemelten az ombudsmanok beadványaival, évekig nem is kerültek a napirendjére. Mindez az ún. actio popularis környezetében történt, amely Bihari Mihály alkotmánybíró szóbeli közlése szerint évente kb. 800, az utólagos normakontrollra vonatkozó állampolgári beadványból dolgozta fel azokat, amelyeket erre alkalmasnak ítélt. Nem készült az évtizedek során beadott több ezer beadvány sorsáról egységes feldolgozás, vagy legalábbis nyilvánossá nem lett. 8 Soós Eszter Petronella: Ombudsman a la francaise adalékok egy reformhoz, in: Hajas Barnabás Szabó Máté: Az ombudsmani intézmények újraszabályozása a 21. században Magyarországon és Európában. Országgyűlés Hivatala: Budapest o. Azonban ennek híján azt állapíthatjuk meg, hogy sorsuk már április 1-je, a korábbi beadványoknak az ombudsmanhoz való újrabenyújtásának határideje előtt sem volt más, mint az Alkotmánybíróság irattárában az eltűnés a Léthe vizének sodrásá ban; azaz a feledés. Tévesnek tartom Sólyom László volt köztársasági elnök és mások ama nézetét, hogy az actio popularis hatékony alkotmányossági garancia lett volna. Az input oldalán igen minden polgár mehetett a Donáti utcába, de minek, hiszen beadványa ott porosodhatott bármiféle hatás és feldolgozás nélkül. Az output oldalon az Alkotmánybíróság ugyanis a rendelkezésre álló idő alatt nem tudott foglalkozni a beadványok eme tarka sokaságával. Az engedékeny input oldal nem állt arányban az ebből eredő outputhatékonysággal, így aztán a sok beadványból a széles, népi demokrácia kritériuma alapján nem túl sok kezdeményezés hasznosult. A nagyszámú jogi akció mint politikai tiltakozás, mind megannyi az Alkotmánybírósághoz eljuttatott polgári indítvány hasznosulási hatékonyságát nagymértékben tompító szerepre tehetett szert az actio popularis. (Mindeme feltételezések persze csak akkor lennének igazolhatóak, ha ugyan nem is minden egyes beadványra, de legalább évente véletlen kiválasztott ra vonatkoztatva elemeznénk, hogyan jelentkezett hatásuk az Alkotmánybíróság munkájában. Jóindulatú feltételezésünk az lehet, hogy esetleg a tömeges beadványi tendenciák a polgári elégedetlenség irányait kijelölő jellege következtében a közvélemény nyomására az Alkotmánybíróság bizonyos témákat preferálva kiszolgálta a közízlést. De vajon ez-e az Alkotmánybíróság funkciója a poszt-autoriter demokráciákban? Gondoljunk csak a halálbüntetés megítélésére az Alkotmánybíróság döntéseiben és a közvélemény nyomásában!) Ezzel a népi demokratikus Alkotmánybíróság felfogással szemben, amellyel Bajorországot leszámítva egyedül állt Magyarország, szerintem az alkotmánybíráskodás mindenkori megszervezése kifejezetten professzionális elitista mintákat követ. A legmagasabb, politikától teljesen független, magasan kvalifikált, kötelező döntéseket hozó sajátos fórumok az alkotmánybíróságok. Nem az aktuális politikai többség, sem pedig a társadalmi többség véleményének a szócsövei. Arra ott a parlament és a civil társadalom. Az alkotmánybíráskodás megszervezése épp a többségi demokrácia és a többségi társadalom nyomásával szembeni, a csak alkotmányjogi-professzionális érvek melletti döntést kell, hogy biztosítsa. Ehhez nem permanens néprészvétel, hanem alkotmányjogi érvelések diskurzusának eredményei alapján azok független mérlegelése szükséges. Az alkotmánybíráskodás tehát felhasználhatja a népi visszajelzést, de ennek felhasználása nem kötelező. Ha sok ezer, sok tízezer beadvány a nyugdíj ügyét kifogásolja, azonban csupán laikus érveket hordoznak, mit tud ezzel kezdeni az alkotmánybíráskodás? Az eddigi tizenkét hónap polgári panaszai alapján

3 69 az a véleményem, hogy a releváns polgári panaszok többsége vagy jogi képzettségű, vagy jogilag képzett segítők igénybevételére épülő beadvány, legyen az egyéneké avagy civil szervezeteké. Tehát nem a beadvány-mennyiség, hanem az érvelés minősége az, mellyel a társadalom az alkotmányos korrekciókat segítheti az alkotmánybíráskodás munkájában. Ehhez pedig nem a közvetlen utólagos normakontroll parttalan használatára lenne szükség, mert annak teljes körű feldolgozása nem is várható el az alkotmánybíráskodást végző jogászi elitszervezettől, hanem megfelelő szűrő funkcióval rendelkező, a polgári panaszokban jártas és alkotmányjogi szaktudás megfelelő mértékével rendelkező szervezetre mint pl. az ombudsman. Ezt a megoldást alkalmazza az actio popularis helyett az Alaptörvény, amely azonban kinyit még két, jóval inkább politikai jellegű csatornát, amelyek a jelenlegi kétharmados kormánytöbbség és megosztott ellenzék miatt jelenleg nem töltik be a polgári panaszoknak az Alkotmánybíróság felé való közvetítésének funkcióját. A kétharmaddal felhatalmazott kormányfő aligha lesz olyan bizonytalan, legalábbis a saját kormánya és parlamentje alkotta joggal kapcsolatosan, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon utólagos normakontrollért. Erre tíz hónap alatt nem volt példa, bár logikailag nem kizárt. Így például nemzetközi szervezetek kritikáját akár ily módon futtathatja meg a kormányfő a belső alkotmányos kontrollintézményen. Sokkal valószínűbb ez egy koalíciós, megosztott kormányzásban bár itt a talán a koalíciós együttműködés megállapodása szabhat gátat e lehetőség alkalmazásának. A másik csatorna a képviselők egynegyede, ez a mai politikai megosztottság idején nem működik, de elvileg előállhat könnyedén két együttműködő párttal, amelyek így klientúráik politikai követeléseit permanens offenzívában vihetik az Alkotmánybíróság elé. A mostani ( ) parlamenti összetétellel eddig sem a kormányfő, sem a képviselők egynegyede nem élt, a tíz hónap igen rövid tapasztalata alapján maradt egyedül az ombudsman. (Hangsúlyozom, ez a helyzet sok oknál fogva változhat akár egyetlen törvényhozási perióduson belül is, tehát a jelenlegi, az actio popularis után az ombudsmant a frontra állító helyzet gyorsan átalakulhat.) Az alkotmány két másik csatornája tartalomra tehet szert, és a gyakorlat kialakulásával a polgári panaszok is szóródhatnak a kormányfő, illetve az ellenzék együttműködő pártjai irányában. A jelenlegi, a néhány hónap tapasztalataira épülő elemzés nem tarthat igényt hosszabb távú eredmények és tendenciák leszögezésének feladatára. A jelenlegi trend akár ezen a törvényhozási cikluson belül is megváltozhat, módosulhat. Jelenleg azonban kizárólag az ombuds man az utólagos normakontrollt kérő állampolgári beadványok címzettje. Az egyik első beadványozó távolságtartóan fogalmazott, és azzal indokolta beadványát, hogy mivel megfosztották saját beadványozói jogától, kénytelen volt az ombudsmanhoz fordulni. Kétségtelen, hogy ettől a jogtól megfosztották az érdekeltség híján lévő polgárokat és a civil szervezeteket, nem mehetnek minden jogszabály ellen az utólagos normakontroll igényével az Alkotmánybírósághoz, de a Velencei Bizottság javaslata új csatornát nyitott, amely az erős öszszeférhetetlenségi szabályozás miatt ma Magyarországon politikailag független szervezethez, az alapvető jogok biztosához juttatja a polgárok utólagos normakontrollra irányuló beadványait. A másik két, egyelőre csak elvileg fennálló csatorna viszont teljes mértékben politikai színezetű: vagy a kormányfő, vagy a képviselők egynegyede. Választás szerint tehát lehet politikailag neutrális, a kormánnyal elkötelezett, avagy ellenzéki irányultságú politikai csatornákhoz folyamodni utólagos normakontrollért, ha nincsen közvetlen érdekeltségünk, tehát egy szűkösnek nem mondható, a különféle alternatívákat tartalmazó közvetítői hármasság jelenik meg az Alaptörvényben. Az ombudsman új típusú beadványai jóval nagyobb esélyt kapnak az Alkotmánybíróság általi tárgyalásra, mint a korábbi évi kb. nyolcszáz egyéni beadvány, hiszen ha a jelenlegi trend halad tovább, akkor évente pár tucat kiemelt jelentőségű és az elemzés szempontjából megfelelő kiindulópontként szolgáló ombudsmani beadvánnyal találkozik az Alkotmánybíróság. Az Alkotmánybíróság leterheltsége azonban már most, az év vége előtt is olyan nagy, hogy majdnem biztos az egyébként sok esetben egzisztenciális fontosságú, sok embert érintő beadványról, hogy azok a tárgyévben, a beadás évében nem kerülhetnek tárgyalásra s végképp nem eldöntésre az Alkotmánybíróság által. Hozzá kell vennünk ehhez az első negyedév tapasztalatát, amikor szinte alig volt ilyen új típusú beadvány, a régiek fenntartását a beadványozók pedig egyáltalán meg sem kísérelték. Így ebben az időszakban részünkről a korábbi ombudsmani beadványok újrabeadása, valamint saját új beadványok előkészítése folyt. Jókora bizonytalansággal indultunk, hiszen a sok és húsba vágó válságkezelési intézkedés, alapvető állami szolgáltatások újraszabályozása, az új alkotmány gyakorlatának kibontakozása mind-mind tömeges beadványozás lehetőségét vetítették elő, amellyel olyan szervezetnek kellett megbirkóznia, amely direkt előzetes tapasztalatokkal nem rendelkezett. Az első negyedéves szünet kedvezett az átszervezés nehézségeit is nyögő ombudsmani intézménynek a felkészülésre. A második negyedévben jelentek meg az igazi első fecskék, és az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseire (Ár.) vonatkozó első beadvány oly nagy sajtó- és médiavisszhangot kapott az erre válaszoló, az Alaptörvény minden szempontból figyelemreméltó első módosításával együtt, hogy ezt követően több szakaszban megindult a beadványok tömeges, csoportos és gyakori megjelenése az ombudsmannál. Ezek a sok esetben szervezett tiltakozó kampányok, civil szervezetek vezette kampányok részeként megjelenő jogi akciók voltak.

4 70 ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI SZEMLE 2. SZÁM, Dinamikájukat megerősítették az ezt követően érkező beadványok. Tehát a beadványozók elvárásai növekvők, nem érte őket látványos visszautasítás az Alkotmánybíróság részéről. Mondhatni a harmadik negyedévre a futótűz mobilizáció a jellemző az Alkotmánybíróság beadványok terén. Új és új jelentős konfliktustípusok és civil kampányok jelennek meg az ombudsmannál beadványaikkal, hogy igényeik számára nyilvánosságot, az Alkotmánybíróság pozitív döntése esetén pedig jogilag kötelező jelleget nyerjenek. Az év végére az alkotmánybírósági indítványra irányuló beadványok száma elérte a 650-et. (Azonban ha a valódi alkotmányjogi panasz lehetőségével számolunk, akkor a as csökkenés is tulajdonképp a korábbi beadványi szintet érheti el, ti. az ügyvédkényszer nélküli actio popularis körében szép számban lehettek jelen ez csak feltételezés a bírósági ítéletek elleniek is.) Számunkra a beadványok jelen szintje és üteme feldolgozhatónak tűnik, az erre a feladatra létrehozott kb. 10 fős főosztály bírta eddig az iramot. Ezt megkönnyíti a sok, egy esetben több, mint száz koordinált jogi tiltakozó akció keretében azonos szöveggel érkező beadványcsoport léte. Főként a parlamenti petíciós bizottságokkal rendelkező NSZK és Ausztria tiltakozási kultúrájában már régóta bevett eszközök a fehéren izzó mobilizációk kampányai, ahol egyes esetekben akár millió feletti ( millás ) elektronikus csatlakozó aláírásával ellátott gyűjtőpetíciók előfordulása sem tartozik a ritkaságok közé. Az Alkotmánybírósággal kapcsolatos munkánk tehát több síkon jelentkezik január elsejétől: a) korábban beadott ombudsmani indítványok fenntartása b) saját (hivatalbóli) indítványok beadása c) a polgári beadványok alapján készült beadványok elkészítése d) a beadványok sorsának figyelemmel kísérése. A fenti szempontok alapján tekintjük át szelektíven, példálódzó jelleggel a 2012-es évben folytatott tevékenységünket az Alkotmánybíróság felé. A polgárok helyett az ombudsman kopogtat a Donáti utcában január 1-je óta már nem áll minden állampolgár rendelkezése az actio popularis, az absztrakt utólagos normakontroll kezdeményezése, amely sajátos hungarikum volt, csak ebben az országban, Magyarországon létezett. Másutt sehol sem tévesztik össze a jogászi elit legmagasabb elvi fórumát egy általános panaszfórummal ami nem is működött a gyakorlatban soha ilyenként. 9 A tapasztalat az, hogy az ombudsman alkotmánybírósági indítványát jellemzően azok a kezdeményezések képesek megalapozni, amelyekben a 9 Az actio popularissal kapcsolatos kritikai csomópontokat összefoglalóan lásd: Paczolay Péter: Megváltozott hangsúlyok az Alkotmánybíróság hatásköreiben. Alkotmánybírósági Szemle 1/ o. jogászi, profi szakértelem kezdettől fogva szerepet játszott. A laikus panaszok tömege önmagában fontos erősítő, iránymutató visszacsatolást jelent, de nem születnek belőlük közvetlenül konstruktív vagy kritikai alapjogi érvek (bár azokat belőlük kiindulva a hozzáértők meg tudják fogalmazni). A köznyelvi problémaértelmezés szimptomatikus értékű lehet, azonban szakmai továbbgondolást igényel. Az ombudsmannak nem feladata, hogy az Alkotmánybíróság nyelvére fordítson le általános politikai kritikákat. Az Alaptörvény lehetőséget nyújt a mandátumok egynegyedével rendelkező politikai erőknek, hogy kezdeményezzék az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll eljárását. Ez a jelenlegi mandátummegoszlás mellett egyelőre még nem hozott ellenzéki együttműködést közös indítvánnyal. Ez a lehetőség egy megváltozó parlamenti összetétellel nyílhat meg, amelyben valószínűsíthető az átfogó ellenzéki kritikai attitűd megjelenítése az indítványozásban. Az ombudsmani csatorna ehhez képest a beadványkötöttséggel és az ombudsmani hatáskör korlátaival együtt a részkérdések, single issue-k előtérbe állításához vezet, a beadványok nem egy-egy nagy jogintézményt, hanem annak részaspektusait támadják meg, például a nyugellátás típusait, de nem a nyugdíjrendszer egészét, az oktatási rendszer bizonyos anomáliáit, de nem az oktatási rendszer alapjait. A korábbi ombudsmani indítványok 2012 februárjában az Alkotmánybíróság felhívására valamennyi, még az állampolgári jogok országgyűlési biztosaként január 1-je előtt benyújtott indítványomat az Alaptörvényre hivatkozással is fenntartottam. 10 Az új Abtv. alapján korábban önálló szakom budsmanok alkotmánybírósági indítványainak fenntartásáról is az alapvető jogok biztosának kellett nyilatkoznia. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának lévő, a telepengedélyezési szabályokkal 11 kapcsolatos, illetve kulturális fesztiválok zajkibocsátásának szabályozásával összefüggő indítványait 12 fenntartottam. A dunakeszi láppal, valamint a pátyi golfpálya-projekttel kapcsolatos indítványokat részben tartottam fenn, illetve azokat kiegészítettem Az Abtv. 71. (1) és (2) bekezdése alapján ugyanis az új alkotmánybírósági törvény hatálybalépésével csak azok a lévő eljárások szűnnek meg, amely tartalma szerint jogszabály alkotmányellenességének a 24. (1) bekezdésében meghatározott utólagos vizsgálatára irányulnak, és amelyet nem az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontjában meghatározott indítványozó terjesztett elő. 11 A telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet. 12 A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet. 13 Mivel a kifogásolt önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközésére is hivatkozott a jövő nemzedékek biztosa, ezek elbírálására pedig az új Abtv. értelmében az Alkotmánybíróságnak már nincsen hatásköre, levélben fordultam a Kor-

5 71 Az adatvédelmi biztos január 1-je előtt benyújtott és az Alkotmánybíróság által még el nem bírált indítványait mivel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nem jogosult az Alkotmánybírósághoz fordulásra saját nevemben ugyancsak benyújtottam (két kivétellel). 14 Az Alkotmánybíróság e korábban fenntartott indítványokat a kézirat lezárásáig csak részben bírálta el. A sztrájktörvény 3. (2) bekezdésének megsemmisítését kérő indítványt az Alkotmánybíróság 30/2012. (VI. 27.) AB határozatával elutasította. Ugyancsak elutasító döntés született a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló évi XLVII. törvény (Bnytv.) 6. (1) bekezdés tárgyában előterjesztett indítvány esetében. 15 Az Alkotmánybíróság arra tekintettel utasította vissza a pátyi és dunakeszi önkormányzati rendeletekkel öszszefüggésben előtte fekvő indítványokat, hogy azok Alaptörvénnyel való összhangját akkor vizsgálja, ha a vizsgálat tárgya az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata nélkül, kizárólag az Alaptörvénnyel való összhang megállapítása. Az indítványban támadott rendeletek és normatív határozatok Alaptörvénnyel való összhangja csak más jogszabályba való ütközés vizsgálatával együtt bírálható el, ami miatt a jogsértés orvoslására az illetékes kormányhivatalhoz is fordultam, ezzel pedig az indítvány okafo gyot tá is vált. Visszautasította az Alkotmánybíróság Józsefváros Önkormányzata rendelete guberálás szankcionálását előíró rendelkezéseinek megsemmisítését kérő indítványomat is, mert a jogszabályt az új szabálysértési törvény rendelkezéseivel összhangban a képviselőtestület hatályon kívül helyezte. 16 A fentiekből egyértelműen megállapítható, hogy bár egyeseknek ezek az indítványok új ügyeknek tűnnek, azok sok esetben 3 4 éves indítványok megerősítését jelentették, s mint ilyenek a korábbi ombudsmanok beadványai. mányhivatalhoz, annak érdekében, hogy az vizsgálja meg az indítványokkal érintett önkormányzati rendeleteknek és határozatoknak (építési szabályzat) a magasabb szintű jogszabályokkal való összhangját Sajátos ebben az ügyben, hogy ügyszáma szerint 3255/2012. (IX. 28.) AB végzés, azonban a döntés rendelkező részéből mégis kitűnik, hogy határozatként hozta meg az eljáró tanács. 16 Mindezeken kívül visszautasította még az Alkotmánybíróság a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának az Ajbt. részbeni megsemmisítésére vonatkozó indítványát [3002/2012. (VI. 21.) AB végzés], valamint a korábbi adatvédelmi biztos a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi XLIII. törvény 17. (2) bekezdésének meghatározott szövegrésze, továbbá a Kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010. (VII. 7.) Korm. határozat 83. pontjának meghatározott szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványát [3223/2012. (IX. 17.) AB végzés] óta az állampolgári jogok országgyűlési biztosaként, lefolytatott vizsgálataim eredményéhez képest évente 3 5 esetben fordultam az Alkotmánybírósághoz ben a régi ombudsmani indítványozási hatáskör alapján (azaz hivatalból) mindössze négy alkalommal fordultam hivatalból utólagos normakontrollért az Alkotmánybírósághoz, amikor a fiatalkorúak elzárását lehetővé tévő szabálysértési törvényi rendelkezéseket 17 támadtam meg, amikor a családi pótlékra vonatkozó szabályok 18 megsemmisítését kértem, valamint amikor az iskolakerülés esetén alkalmazható rendészeti eszközöket 19, illetve amikor az építési törvényt 20 kifogásoltam. Mindkét esetben korábban több jogalkotási javaslatot is megfogalmaztam. Állampolgári kezdeményezésekre épülő beadványok október 10-éig négyszáztíz olyan beadvány érkezett az alapvető jogok biztosának hivatalához, amelyben a panaszosok részben vagy egészben jogszabályokkal kapcsolatos alkotmányossági kifogásokat fogalmaztak meg. A képet némiképp árnyalja, hogy e szám elmarad az Alkotmánybíróságnak az actio popularis keretében korábban beadott, absztrakt normakontroll indítványokétól, továbbá, hogy jelentős részben hasonló tartalmú vagy jellegű (különböző nyugdíjszabályokkal vagy éppen az inzulin-ellátással összefüggő) panasz érkezett, és a levelek kb. harmadát a Médiatanács elnökének, illetve tagjainak választására vonatkozó szabályokat kifogásoló (interneten elérhető, egyszerűen továbbküldhető formalevél alapján készült) azonos beadványok tömege, illetve azok kiegészítései tették ki. Panaszok alapján 2012-ben összesen 19 esetben (illetve a hallgatói szerződésekre vonatkozó szabályok ismételt megtámadása miatt 20 alkalommal) éltem az indítványozás jogkörével. Az indítványokban megjelenő kérdések meglehetősen színes képet mutatnak, amelyből most csupán néhány, az állampolgárok jogainak és kötelességeinek szempontjából kiemelkedő példát mutatok be. Ilyen az Ár.-ral kapcsolatos, az Ár. egészének, másodlagosan az Ár. egyes rendelkezéseinek megsemmisítését kezdeményező indítvány, amely szerint az Ár. sajátos öndefiníciója ellenére sem vált az Alaptörvény részévé, és nem tekinthető az Alaptörvény módosításának, így az Alkotmánybíróság vizsgálhatja azt. Álláspontom szerint a jogállamiság és jogbiztonság elvét sérti, hogy az Ár. jogforrási rendszerbeli státusza bizonytalan. Ha az Ár.-t az Alaptörvény módosításaként értékelné az Alkotmánybíróság, úgy közjogi ér- 17 AJB 3298/2012 (Előzmény: 5980/2010) 18 AJB 1041/2012 (Előzmény: AJB 2293/2011) 19 AJB-6980/ AJB 4492/2012.

6 72 ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI SZEMLE 2. SZÁM, vénytelenséget kellene megállapítania, mert az Ár. elfogadása az Alaptörvény S) cikkében foglaltakkal ellentétesen történt. Míg az Alaptörvény Záró rendelkezések 3. pontja az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések megalkotására ad felhatalmazást, az Ár. első része (A kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenet című rész) az átmenetiséget más szövegöszszefüggésben használja. Az Ár. második, Átmeneti rendelkezések az Alaptörvény hatálybalépéséhez kapcsolódóan című része viszont tartalmaz nem átmeneti jellegű szabályokat is (általános illetékességű bíróságoktól eltérő bíróság kijelölése, egyházakra illetve nemzetiségekre vonatkozó sarkalatos törvények, alkotmányjogi panaszra vonatkozó rendelkezések, kormányhivatalok bírósághoz fordulási joga, MNB szervezete, az Alaptörvény napja). Másodlagosan a beadvány e jellegüknél fogva nem átmenti rendelkezések megsemmisítését indítványozta. 21 A 45/2012. (XII. 29.) AB határozat az Ár. általam kifogásolt rendelkezéseit megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy az Országgyűlés túllépett az Alaptörvényben foglalt jogalkotási felhatalmazáson, amikor az Ár. közé olyan szabályokat is beiktatott, amelyek nem átmeneti rendelkezéseket tartalmaznak. Az Alkotmánybíróság indokolásában egyértelművé tette azt is, hogy az Országgyűlést alkotmányozóként is kötik a jogalkotási, eljárási előírások, az ezek megsértésével hozott szabályok érvénytelenek. Alaptörvény-ellenesnek tartottam azt is, hogy miközben az Abtv. ügyvédkényszert ír elő alkotmányjogi panasz eljárások során, a jogi segítségnyújtásról szóló évi LXXX. törvény kizárja jogi segítségnyújtás igénybevételét. Ez a szociálisan hátrányos helyzetben lévő emberek számára a jogorvoslathoz való jog sérelmét jelenti, vagyoni helyzet alapján hátrányosan különbözteti meg azokat, akik az ügyvédi költségeket nem tudják viselni, azonban egyedüli jogorvoslatként az alkotmányjogi panasz áll rendelkezésükre. E vonatkozásban az állam objektív alapjogvédelmi kötelezettségének, és az egyenlő esélyű hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítási kötelezettségének nem tesz eleget. 22 Ezzel egybecsengően a 42/2012. (XII. 20.) AB határozat a kifogásolt rendelkezéseket alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette. Kezdeményeztem a hallgatói szerződéseket szabályozó kormányrendelettel kapcsolatos indítványban a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (Nftv.) 110. (1) bekezdés 23. pontja, valamint a magyar állami ösztöndíjas és magyar állami részösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződésekről szóló 2/1012. (I. 20.) Korm. rendelet (Rendelet) megsemmisítését, valamint hogy az Alkotmánybíróság az 21 AJB-2302/2012. sz. ügy Ai.rtf 22 AJB-1961/2012. sz. ügy Ai.rtf indítvány elbírálásáig függessze fel a rendelet hatálybalépését. Az Nftv. felhatalmazása alapján és azon túl a rendelet szabályozza a hallgatói szerződésre vonatkozó szabályokat, a jogokkal, kötelezettségekkel, és az esetleges nem teljesítés jogkövetkezményeivel. A hallgató kötelezettsége, hogy az oklevelet a megfelelő időtartamon belül megszerezze, valamint annak megszerzését követő húsz éven belül az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott tanulmányok ideje kétszeresének megfelelő időtartamban hazai munkaviszonyt létesítsen, fenntartson, folytasson. Ellenkező esetben a volt hallgató köteles a támogatás összegét részben vagy egészben visszafizetni. Mindez a végzett hallgatók önrendelkezési jogának, valamint a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jogának korlátozását jelenti. Sérül a munkához való jog is, mivel a hallgatók többségének esetében a szerződéskötésnél hiányozni fog az önkéntesség eleme. Alaptörvény-ellenes a rendeleti szintű szabályozás, mert a felsőfokú tanulmányokhoz nyújtható állami támogatás feltételeit törvényben kellett volna szabályozni. A hallgatói szerződésben előírt jogkorlátozás nem minősíthető elengedhetetlenül szükségesnek, sőt feltétlenül alkalmas eszköznek a diplomás fiatalok hazai munkavállalása szempontjából, és nem is arányos. Az Alkotmánybíróság a kormányrendelet tartalmi vizsgálatát nem végezte el, de a 32/2012. (VII. 4.) AB határozatával a hallgatói szerződésekre vonatkozó kormányrendeleti szabályok, valamint a felsőoktatási törvény felhatalmazásának 23 formai alaptörvény-ellenességét állapította meg. Ezt követően az Országgyűlés úgy módosította az Nft.-t, hogy a korábbi kormányrendeleti szintű szabályokkal azt kiegészítette, ezért azonos tartalmi érvek alapján az Nft. ezen új rendelkezéseit is megtámadtam. 24 A nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (Ntv.) egyes rendelkezéseinek megsemmisítését utólagos normakontroll keretében kezdeményező, és egyes rendelkezések nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítását kérő indítványom szerint az egyik itt kiemelt probléma, hiszen nincsen mód itt valamennyi felsorolására, az volt, hogy a nemzetiségek helyi és országos önkormányzatok létrehozásához fűződő jogát alaptörvény-ellenesen korlátozza az Ntv., amikor kizárólag közhasznú szervezetek számára teszi lehetővé a jelöltállítást, továbbá az egyenlő bánásmód követelményét sértő megkülönböztetést tesz a nemzetiségi szervezetek között. 25 Csaknem 150 azonos tartalmú beadvány alapján kértem a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommuni- 23 Az Nft. 39. (3) bekezdésének a Kormány által meghatározott feltételekkel fordulatának megsemmisítésével. 24 AJB-2834/2012. számú ügy, elérhetőek: hu/allam/jelentes/ rtf valamint allam/jelentes/ ai.rtf 25 AJB-2709/2012. sz. ügy Ai.rtf

7 73 kációról szóló évi CLXXXV. törvény (Mttv.) egyes rendelkezéseinek megsemmisítését. Az indítvány szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (Médiatanács) megválasztására vonatkozó szabályok alaptörvény-ellenesek, mert a Médiatanács elnökének és a Hatóság elnökének személyi azonossága mellett a funkciói is összefonódnak, valamint, az Mttv.-nek a Médiatanács elnökének megválasztására, jogállására, megbízatása megszűnésére vonatkozó több rendelkezése együttesen értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan. Mindez alkalmas arra, hogy sértse a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelményét, ellehetetlenítheti a Médiatanács működését, ami a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos objektív intézményvédelmi kötelezettség sérelmével jár. Az Országgyűlés az indítvány előterjesztését követően módosította az Mttv.-t. 26 A választási eljárásról szóló évi C. törvény (Ve.) 92. (1) és (4) bekezdései megsemmisítését kezdeményező indítványban azt kifogásoltam, hogy az országgyűlési választás során kampánycélokra a költségvetési támogatáson felül jelöltenként immár másfél évtizede változatlanul legfeljebb egymillió forint fordítható, miközben a pártok kiadásai jelentősen nőttek. A törvényben meghatározott összeg nyilvánvalóan nem elég az érdemi kampányhoz, és ezzel korlátozza a pártokat abban, hogy közreműködjenek a népakarat kialakításában, a jogállamiság elvével öszsze nem egyeztethető működésre kényszeríti őket, a pártok egy jól körülhatárolható parlamenten kívüli csoportját pedig hátrányosan különbözteti meg. 27 A családok védelméről szóló évi CCXI. törvény (Csvt.) 7. és 8. -ának megsemmisítését, illetve hatályba lépésének felfüggesztését kezdeményező indítványban arra hívom fel a figyelmet, hogy a törvényben megfogalmazott család-fogalom mely férfi és nő házasságán alapul egyéb helyzeten, szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést valósít meg a magán- és családi élethez való joggal, illetve az emberi méltósághoz fűződő joggal összefüggésben, szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a nem házasságban, hanem más társkapcsolati formában élők emberi méltósághoz való jogát, valamint a magán- és családi élethez való jogát. Bizonytalanságot okozhat, hogy Ptk. öröklési rendje szerint a bejegyzett élettárs egyértelműen a házastárssal azonos szinten örököl, miközben a Csvt. csak a házasságon alapuló családot ismeri el. Az Alkotmánybíróság 31/2012. (VI. 29.) AB határozatával szintén új, az Alaptörvényben szabályozott intézkedésként a Csvt. 8. -ának július elsejei hatálybalépését felfüggesztette. 28 Későbbi döntésében 26 AJB-3299/2012. sz. ügy Ai.rtf 27 AJB-2303/2012. sz. ügy Ai.rtf 28 AJB-4159/2012. sz. ügy Ai.rtf az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a házasságot és a családot érintő intézményvédelmi kötelezettség nem vezethet a gyermekek bármilyen, közvetlen vagy közvetett jellegű hátrányos megkülönböztetéséhez azon az alapon, hogy szüleik házasságban vagy más típusú életközösségben nevelik őket. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Csvt.-ben foglalt család-fogalom az Alaptörvényhez képest leszűkítő definíciót ad. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra is, hogy az öröklés szabályozása kapcsán a Csvt. és a Ptk. közti lényegi ellentmondás sérti a normavilágosság követelményét, ezért e rendelkezéseket megsemmisítette. A tisztességes eljáráshoz való jogot és a jogorvoslathoz való jogot sérti, amikor az Országgyűlés a vallási tevékenységet végző egyesület egyházként való elismeréséről szóló döntését úgy hozza meg, hogy a mérlegelés szempontjait a törvény nem határozza meg, és az Országgyűlés az elutasító döntést nem köteles indokolni, továbbá, hogy e döntés ellen nincs jogorvoslat. Ezért kezdeményeztem a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló évi CCVI. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az pedig a hatalommegosztás elvével ellentétes, hogy az Országgyűlés olyan kérdés eldöntésében teremetett maga számára döntési jogkört, mely idegen a legfőbb népképviseleti szerv politikai karakterétől. 29 A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény január 1-jén lépett hatályba. A korábban már megállapított ellátásokat más jogcímen, úgynevezett korhatár előtti ellátásként, például átmeneti bányászjáradékként, vagy a fegyveres testületek esetében szolgálati járandóságként folyósítják tovább. Az indítványomban kértem a törvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítését. Ennek indoka az, hogy egyes ellátások (országgyűlési képviselők korhatár előtti ellátása, szolgálati járandóság) havi összegét a törvény a személyi jövedelemadó mértékével csökkenteni rendeli, ám a jogállamiságra visszavezethető követelményt sértenek a törvény azon rendelkezései, melyek a nyugdíjak nominális összegét közteherrel, így elvonással terhelik. A törvény meghatározott bűncselekmények automatikus mellékbüntetésszerű jogkövetkezményeként határozza meg a szolgálati járandóság folyósításának szüneteltetését. Az Alaptörvényből következik, hogy az állam nem használhatja önkényesen a büntetőjogi eszközrendszert, ezért e rendelkezésnek a megsemmisítését is indítványoztam. A törvény értelmében megszüntetik a nyugellátás folyósítását, ha a jogosult hétköznapi kifejezéssel élve feketén dolgozik. A törvény két, össze nem függő kérdéskört köt össze: a jogosult nyugellátásszerű ellá- 29 AJB-2784/2012. sz. ügy Ai.rtf

8 74 ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI SZEMLE 2. SZÁM, tásának vagy járandóságának folyósítását, illetve az ilyen feketemunka jövedelmeként be nem vallott adózási kötelezettség elmulasztását. Ezért ez a rendelkezés szintén sérti a jogállamiság követelményét. 30 E néhány, valamint a többi beadvány és több száz panasz elemzése alapján megállapíthatjuk; a beadványozói kör meglehetősen sokszínű: egyetemi oktatótól, nemzetiségi önkormányzaton és EP képviselőn, érdekvédelmi szervezeten keresztül magánszemélyekig terjed. A panaszbeadványok alapján történő indítványozás, illetve az ehhez kapcsolódó más kérelmek (mulasztás megállapítására, ideiglenes intézkedésre tett javaslat) benyújtása során több alkotmányjogi és gyakorlati szempontból is lényeges kérdés és dilemma is felmerült, amelyek bemutatására terjedelmi okok miatt ehelyütt nem vállalkozhatunk. Összefoglalás A változások a magyar ombudsmani intézmény hatékonyabbá és európaibbá válását segítették elő, és a ma már kézzel fogható eredmények a változtatás irányának helyességét húzzák alá. Az ombudsman és a többi belső korrekciós mechanizmus aktív, sőt hiperaktív működése nem a nemzetközi korrekciós mechanizmusoktól kívánja elfüggönyözni a magyar demokrácia útkeresését, hanem a problémához közeli, minél gyorsabb és hatékonyabb megoldást kínálja, tompíthatja a nemzetközi fórumok túl gyakori aktivitásának a magyar alkotmányos rendszer legitimációját kikezdeni próbáló hatásait. Ne legyünk azonban sze- mérmesek: új demokrácia vagyunk, keressük a saját utunkat, egyensúlyunkat és 2011 között Magyarország volt az új demokráciák között a legkevésbé változó, még igazán új alkotmányunk se volt és 11 gyökeres változást jelentett, viharos gyorsaságú, és radikális változások ideje jött el, ahol az egyensúly keresésének belső eszköztára fontosabbá vált, mint korábban, és ezzel az Alaptörvény, mind az ombudsmani, mind a többi intézmény vonatkozásában számolt is megerősítette, új funkciókkal ruházta fel azokat (mint az ombudsman esetében), vagy hosszabb időre választottá tette őket több esetben, avagy számszerűen megnövelte tagságukat (az alkotmánybírákét tizenegyről tizenöt főre). Hogyan hat majd minderre az a parlament, amelyet 2014-ben, kisebb létszámmal, ám nemzetiségi képviselőkkel növelve, jelentős számú külföldön élő magyar állampolgár részvételével választunk meg? Ami az ombudsmant illeti, úgy vélem, hogy még inkább fel fogja értékelni az alapvető jogok biztosának mint a parlamentet segítő, a kormányzatot, a közigazgatást ellenőrző egyik szervnek a szerepét. Szerintem az egyensúly keresésében az erősebb hangú ombudsman üzeneteire a döntéshozóknak az eddigieknél jobban oda kellene figyelniük. Az ombudsmannak kerülnie kell az elefántcsonttornyot, és polgárközeli jogértelmezéseivel a civil szervezetekkel való együttműködést erősíteni 31 az új szabályok formálják a szereplőket, a szereplőknek pedig formálniuk kell a szerepeiket, hozzáigazítani a közönség elvárásaihoz évi alkotmánybírósági indítványok 32 I. Hivatalból indított Benyújtás Ügyszám Ügy tárgya AB döntése AJB-3298/2012 A fiatalkorúak elzárásával kapcsolatban AJB-1041/2012 Családi pótlék AJB-6980/2012 Iskolakerülés esetén alkalmazható rendészeti eszközök AJB-4492/2012 Építési törvény Jogalkotó reakciója 30 AJB-4744/2012. sz. ügy Ai.rtf 31 Ez év október elsejével hoztuk létre az alapvető jogok biztosának hivatalában a civil koordinátor intézményét, amelynek szerepét Csikós Timea jogi referens tölti be, akinek feladata a civil szervezetekkel való folyamatos kapcsolattartás és e tevékenység eredményeinek dokumentálása. 32 A táblázatot készítette Csink Lóránt, az alapvető jogok biztosa hivatalának Közjogi Főosztályának munkatársa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi kara Alkotmányjogi Tanszékének adjunktusa.

9 75 II. Beadvány alapján indított Benyújtás Ügyszám Ügy tárgya AB döntése AJB-2302/2012 Az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései AJB-1961/2012 Az alkotmányjogi panasz benyújtásával kapcsolatos ingyenes jogi képviselet AJB-2834/2012 Hallgatói szerződésekről szóló kormányrendeleti szabályok AJB-2709/2012 Nemzetiségi törvény egyes rendelkezéseinek kifogásolása Jogalkotó reakciója megsemmisítés Országgyűlés az Alaptörvény módosítása megsemmisítés AB döntés: megsemmisítés (formai szempontok) Elutasítás AJB-3299/2012 Médiatanács megválasztása a felsőoktatási törvény módosítása a nemzetiségi törvény módosítása (kifogásolt részek megváltoztatása) a Médiatanácsról szóló törvény módosítása AJB-2303/2012 Párt- és kampányfinanszírozás AJB-4159/2012 Családvédelmi törvény Megsemmisítés AJB-2332/2012 Adózás rendjéről szóló törvény rendelkezésének kifogásolása AJB-4436/2012 Cukorbetegek ellátása AJB-2523/2012 Köznevelési törvény AJB-2883/2012 Szakképzési törvény AJB-2638/2012 Rokkantsági ellátórendszer átalakításának kifogásolása Részleges megsemmisítés AJB-2784/2012 Egyházügyi törvény AJB-2834/2012 Felsőoktatási törvény (hallgatói szerződések) AJB-6347/2012 KEHI perindítási joga AJB-4744/2012 Korhatár előtti nyugdíj AJB-5695/2012 Levéltári anyagok AJB-6468/2012 Várandós nők munkajogi védelme AJB-7505/2012 Választottbíróság AJB 7342/2012 Pénznyerő automaták

10 76 ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI SZEMLE 2. SZÁM, III előtt benyújtott és fenntartott ombudsmani indítvány 33 Benyújtás Ügyszám Ügy tárgya AJB-1878/2012 Fogvatartottak egészségügyi ellátása AJB-700/ /2008. (XII. 3.) KvVM EüM r AJB-1667/2012 Dunakeszi Építési Szabályzat AJB-1925/2012 Telepengedélyezési eljárás AJB-2466/2012 A minősített adat védelméről szóló tv AJB-2467/2012 a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló tv AJB-2469/2012 Pp. alkotmányellenességének megállapítása iránt AJB-2470/2012 Nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló tv AJB-1874/2012 Sztrájktörvény egyes rendelkezései, mulasztás AJB-1040/2012 Nem rendeltetésszerű közterület használat szankcionálása AJB-1877/2012 Jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülés szabálysértése AJB-2078/2012 Józsefváros guberálás tiltása Országgyűlési biztos ÁJOB jövő nemzedékek biztosa jövő nemzedékek biztosa jövő nemzedékek biztosa adatvédelmi biztos adatvédelmi biztos adatvédelmi biztos adatvédelmi biztos ÁJOB ÁJOB ÁJOB ÁJOB AB döntése megsemmisítés Elutasítás Elutasítás Megsemmisítés Visszautasítás (az önkormányzat a rendeletét hatályon kívül helyezte) Jogalkotó reakciója 33 AJB-861/2012. sz. ügyben a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kezdeményezte az Ajbt. felülvizsgálatát, az alapvető jogok biztosa azonban az indítványt nem tartotta fenn.

11 77 IV. Alkotmánybíróság által elutasított, illetve visszautasított beadványok Benyújtás Ügyszám Ügy tárgya Elutasítás AJB-2467/2012 a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló tv AJB-1874/2012 Sztrájktörvény egyes rendelkezései, mulasztás AJB-2078/2012 Józsefváros: guberálás tiltása Visszautasítás (az önkormányzat a rendeletét hatályon kívül helyezte) AJB-2709/2012 Nemzetiségi törvény egyes rendelkezéseinek kifogásolása V. Az Alkotmánybíróság helyt adó döntései Benyújtás Ügyszám Ügy tárgya AJB-2834/2012 Hallgatói szerződésekről szóló kormányrendeleti szabályok AJB-1040/2012 Nem rendeltetésszerű közterület használat szankcionálása AJB-2638/2012 Rokkantsági ellátórendszer átalakításának kifogásolása Döntés Döntés jellege Teljes megsemmisítés Megsemmisítés Részleges megsemmisítés AJB-4159/2012 Családvédelmi törvény Megsemmisítés AJB-1925/2012. Telepengedélyezési eljárás Megsemmisítés AJB-1961/2012 Az alkotmányjogi panasz benyújtásával kapcsolatos ingyenes jogi képviselet AJB-2302/2012 Az Alaptörvény átmeneti rendelkezései Megsemmisítés megsemmisítés VI. Indítvány fenntartása Benyújtás Ügyszám Ügy tárgya AJB-2302/2012 Az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek kifogásolása Fenntartás A fenntartásról való nyilatkozat oka Megváltozott jogi környezet

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 2015. évi törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításával összefüggő egyes törvények

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 1650/B/1992 Budapest, 1994.10.17 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 47/1994. (X. 21.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1994. évi 103.

Részletesebben

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: IV/00788/2014 Első irat érkezett: 2014.04.14 Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.I.37.441/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (politikai reklámfilm közlésének

Részletesebben

A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia

A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia A. A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia 2/1993. ABh (népszuverenitás gyakorlása) A/2. Alkotmányozási eljárások: alkotmányos átalakulás

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! 6. napirendi pont E - 167 Előterjesztő: Előterjesztést készítette: dr. Zakály Erzsébet Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek: Rendelet-tervezet Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE TÁJÉKOZTATÓ az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu Az Országgyűlés az alapjogok védelme érdekében

Részletesebben

ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE

ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE ISMERTETŐ az alapvető jogok biztosának intézményéről és tevékenységéről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu I. Az alapvető jogok biztosának intézménye Magyarország

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában dr. Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolásával meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában dr. Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolásával meghozta a következő Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

2011. évi... törvény

2011. évi... törvény ,,; 5 tiiva~ata ysr~rri.-~ ~~l g 9 2011 MM 13. ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képvisel ői önálló indítvány 2011. évi... törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel

Részletesebben

alkotmanybirosag.hu 2

alkotmanybirosag.hu 2 Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 386/B/1997 AB közlöny: VII. évf. 2. szám --------------------------------------------------------------- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TANÁCSAINAK A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉ NEM TETT HATÁROZATAI ÉS VÉGZÉSEI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TANÁCSAINAK A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉ NEM TETT HATÁROZATAI ÉS VÉGZÉSEI 944 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TANÁCSAINAK A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉ NEM TETT HATÁROZATAI ÉS VÉGZÉSEI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3152/2016. (VII. 22.) AB HATÁROZATA bírói kezdeményezés

Részletesebben

-------------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------------- S a l g ó t a r j á n M e g y e i J o g ú V á r o s P o l g á r m e s t e r e ------------------------------------------------------------------------------------------------- Ikt.szám: 41.115/2009. Javaslat

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő v é g z é s t:

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő v é g z é s t: A határozat száma: 3317/2014. (XI. 21.) AB végzés A határozat kelte: Budapest, 2014.11.17 A határozat szövege: Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő v é g z é

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Összehasonlító elemzés DR. SZABÓ KÁROLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK

Részletesebben

1. oldal, összesen: 6 oldal Ügyszám: 141/E/1999 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Harmathy Attila Dr. : Támadott jogi aktus: Határozat száma: 60/2003. (XI. 26.) AB határozat ABH oldalszáma: 2003/620

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2016 ősz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián (Szerk.):

Részletesebben

Az alkotmánybíróság az Alaptörvényben

Az alkotmánybíróság az Alaptörvényben Az alkotmánybíróság az Alaptörvényben DE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Fogalommeghatározás Az alkotmánybíráskodás a hatalommegosztás után a jogállam legfontosabb alkotmányos garanciája, amely biztosítja, hogy

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11545. Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013. június Magyarország Alaptörvényének ötödik

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t :

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t : Kvk.V.37.869/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a... kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. október 30. napján kelt 424/2009. számú

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Alkotmányjog Alapjogok DÖNTÉSEK... 9

TARTALOMJEGYZÉK. Alkotmányjog Alapjogok DÖNTÉSEK... 9 TARTALOMJEGYZÉK DÖNTÉSEK... 9 Alkotmányjog Alapjogok 32/2012. (VII. 4.) AB határozat A hallgatói szerződések alapvető szabályainak meghatározása a művelődéshez való joggal, illetve a munka és a foglalkozás

Részletesebben

76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás

76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás 76/2008. (V. 29.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM./2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá

Részletesebben

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának intézményéről és tevékenységéről

Az alapvető jogok biztosának intézményéről és tevékenységéről Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014 október 11, Budapest Az alapvető jogok biztosának intézményéről és tevékenységéről Dr Horváth-Egri Katalin AJBH TÁMOP-557-08/1-2008-0001

Részletesebben

Tisztelt Sebián-Petrovszki László!

Tisztelt Sebián-Petrovszki László! Tisztelt Sebián-Petrovszki László! Az MTI Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. részére 2016. március 22. napján megküldött közérdekű adatigénylésének, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság teljes ülése a Kormánynak az Alaptörvény értelmezése tárgyában benyújtott indítványa alapján meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság teljes ülése a Kormánynak az Alaptörvény értelmezése tárgyában benyújtott indítványa alapján meghozta a következő ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG X/704/2013. Az Alkotmánybíróság teljes ülése a Kormánynak az Alaptörvény értelmezése tárgyában benyújtott indítványa alapján meghozta a következő h a t á r o z a t o t: 1. Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t Az Országgyűlési képvisel ő Dr. Kövér László az Országgy űlés Elnöke részére Helyben É :-;.ozefi : 2 1 29. Bizottsági módosító javaslat! Tisztelt Elnök Úr! Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! A Társaság a Szabadságjogokért, a Tranparency International Magyarország és a K- Monitor Közhasznú Egyesület álláspontja a Polgári Törvénykönyv

Részletesebben

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben)

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) 1. JOGFORRÁSOK Típusai Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) Közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat és utasítás) Speciális jogforrás (AB határozat,

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2014. április 1. 2014. 10. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3081/2014. (IV. 1.) AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról... 440 3082/2014. (IV.

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-5247/2014. ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-5247/2014. ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-5247/2014. ügyben Előadó: dr. Horváth-Egri Katalin Az eljárás megindítása A panaszos azért fordult az alapvető jogok biztosához, mert álláspontja szerint a

Részletesebben

VI/2248/2012. AB határozata az Országos Választási Bizottság 11/2012. (I. 16.) OVB határozatáról. h a t á r o z a t o t:

VI/2248/2012. AB határozata az Országos Választási Bizottság 11/2012. (I. 16.) OVB határozatáról. h a t á r o z a t o t: VI/2248/2012. AB határozata az Országos Választási Bizottság 11/2012. (I. 16.) OVB határozatáról Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok:

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok: 1 Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45.. Bíróság útján Ügyszám: Tisztelt Alkotmánybíróság! alábbi Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. (1) bekezdése alapján az a l k o t m

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest, Pf. 773. Tárgy: alkotmányjogi panasz. I. A tényállás leírása

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest, Pf. 773. Tárgy: alkotmányjogi panasz. I. A tényállás leírása Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest, Pf. 773. Tárgy: alkotmányjogi panasz Alulírott.. [név] (születési hely, idő:.., lakcím:..) alkotmányjogi panasszal fordulok a T. Alkotmánybírósághoz

Részletesebben

A MAGYAR LMBT SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI MAGÁNJOGRÓL SZÓLÓ T/ SZÁMÚ TÖRVÉNYJAVASLATRÓL

A MAGYAR LMBT SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI MAGÁNJOGRÓL SZÓLÓ T/ SZÁMÚ TÖRVÉNYJAVASLATRÓL A vélemény elkészítését a pénzügyi támogatása tette lehetővé. A MAGYAR LMBT SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI MAGÁNJOGRÓL SZÓLÓ T/14237. SZÁMÚ TÖRVÉNYJAVASLATRÓL 2017. március 7. www.lmbtszovetseg.hu A

Részletesebben

A jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztések

A jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztések A jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztések 3.napirend Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete az egyes tiltott, közösségellenes magatartásokról és ehhez kapcsolódóan

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 117/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Tárgy: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselőtestületének

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

Nemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata

Nemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata Nemzeti Választási Iroda Elnök A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata A Nemzeti Választási Iroda elnöke Miczán József (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása I. Az adóhatóság által a felszámolási eljárásban érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések,

Részletesebben

2. előadás Alkotmányos alapok I.

2. előadás Alkotmányos alapok I. 2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.

Részletesebben

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL 2012. január 1. előtt Magyarország Alkotmánya [1], azóta pedig Magyarország Alaptörvénye [2] az állam elsőrendű kötelezettségeként

Részletesebben

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÁPRILIS 10-I ÜLÉSÉRŐL

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÁPRILIS 10-I ÜLÉSÉRŐL NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2015. ÁPRILIS 10-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje:

Részletesebben

AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME

AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME 2015. szeptember 21. Vissy Beatrix Kiindulópont: az alapjogok fogalma Ø morális gyökerű Ø az ember jogi pozícióját meghatározó Ø hatékony jogi garanciák révén ténylegesen kikényszeríthető

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S TÁRGY: Szálka Község Önkormányzata Képviselőtestületének /2012. ( ) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló /20. (III..) önkormányzati rendelet módosításáról (t e r v

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2014. szeptember 22. 2014. 23. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3215/2014. (IX. 22.) AB határozat jogszabály folyamatban lévő ügyben történő alkalmazásának

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-683/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-683/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-683/2014. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos édesanya a 2009-ben született gyermekével való kapcsolattartása ügyében

Részletesebben

jogalkotási kötelezettségének az 1. pontban meghatározottak szerint tegyen eleget.

jogalkotási kötelezettségének az 1. pontban meghatározottak szerint tegyen eleget. 32/2004. (IX. 14.) AB határozat 689/E/2004 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása, valamint jogszabály alkotmányellenességének megállapítása

Részletesebben

Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: /2008-SzMM

Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: /2008-SzMM Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: 14352 - /2008-SzMM ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező átmeneti szabályokról szóló

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI JOGORVOSLATI ELJÁRÁS SZABÁLYZATA

AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI JOGORVOSLATI ELJÁRÁS SZABÁLYZATA 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói Követelményrendszer 9. függelék AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI JOGORVOSLATI ELJÁRÁS SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2014.október

Részletesebben

Az élettársak és a házaspárok vagyonjogi rendszereivel kapcsolatos rendeletekre irányuló javaslatok

Az élettársak és a házaspárok vagyonjogi rendszereivel kapcsolatos rendeletekre irányuló javaslatok BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA C TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS ALKOTMÁNYOS ÜGYEK JOGI ÜGYEK Az élettársak és a házaspárok vagyonjogi rendszereivel kapcsolatos rendeletekre irányuló javaslatok

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. július 24. 2015. 17. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 23/2015. (VII. 7.) AB határozat a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 6. hét

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 6. hét Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 6. hét Az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t : A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 134/2014. számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t : A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 134/2014. számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA Kvk.V.37.198/2014/2.szám A Kúria az ügyvéd által képviselt Magyar Szocialista Párt I. rendű, Együtt a Korszakváltók Pártja II. rendű, Demokratikus Koalíció III. rendű, Párbeszéd Magyarországért Párt

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX:

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX: SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2016. február 11. Kónyáné dr. Zsarnovszky

Részletesebben

3) kulcskérdés: az alkotmánybíráskodás független intézményi kereteinek biztosítása

3) kulcskérdés: az alkotmánybíráskodás független intézményi kereteinek biztosítása Előadásvázlat Az alkotmánybíráskodás fogalma és modelljei. A magyar alkotmánybíráskodás jellemzői. Az Alkotmánybíróság jogállása, hatáskörei 2016. november 10. és november 17. I. Az alkotmánybíráskodás

Részletesebben

Az Állatorvostudományi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata

Az Állatorvostudományi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Az Állatorvostudományi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata III. kötet Hallgatói Jogok Gyakorlásának és Kötelességek Teljesítésének, valamint a Hallgatói Kérelmek Elbírálásának és a Jogorvoslatnak

Részletesebben

C/2. ALKOTMÁNYJOG ÉS KÖZIGAZGATÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

C/2. ALKOTMÁNYJOG ÉS KÖZIGAZGATÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG C/2. ALKOTMÁNYJOG ÉS KÖZIGAZGATÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Magyarország Alaptörvényének ismerete valamennyi tételhez szükséges. Szükséges továbbá Magyarország Alaptörvényének átmeneti

Részletesebben

2015. évi törvény a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról

2015. évi törvény a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról 2015. évi törvény a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról 1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi

Részletesebben

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10)

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10) 2008.1.19. C 14/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Pályázati felhívás az emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról szóló 2007/675/EK bizottsági határozatra vonatkozóan

Részletesebben

a pénzügyi tárgyú törvények vizsgálatát

a pénzügyi tárgyú törvények vizsgálatát Tilk Péter az alkotmánybíróság És a pénzügyi tárgyú törvények vizsgálati lehetõsége* Már az Alkotmány szövegében szerepelt (igaz, csak az utolsó éveiben) olyan kitétel, mely szerint az Alkotmánybíróság

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

Az új magyar választási rendszer

Az új magyar választási rendszer Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,

Részletesebben

Előterjesztés. Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása

Előterjesztés. Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása Előterjesztés A 3. napirendi ponthoz Napirend: Előterjesztő: Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása a polgármester Előzmények: - Rendelet - tervezet: az előterjesztés melléklete I. A téma ismertetése:

Részletesebben

Fejér Megyei Területi Választási Bizottság 35/2014. (IX.15.) számú határozata

Fejér Megyei Területi Választási Bizottság 35/2014. (IX.15.) számú határozata Fejér Megyei Területi Választási Bizottság 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Fejér Megyei Területi Választási Bizottság 35/2014. (IX.15.) számú határozata A Fejér Megyei Területi Választási Bizottság

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában dr. Czine Ágnes alkotmánybíró különvéleményével meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában dr. Czine Ágnes alkotmánybíró különvéleményével meghozta a következő Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

A demokratikus közvéleményt támogató jogintézmények

A demokratikus közvéleményt támogató jogintézmények A demokratikus közvéleményt támogató jogintézmények A tananyag alapjául szolgáló kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott; a projekt az

Részletesebben

Közigazgatási jog 2.

Közigazgatási jog 2. Közigazgatási jog 2. A közigazgatási hatósági eljárás (2) Dr. Bencsik András egyetemi adjunktus PTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék Eljárás megindítása Kérelem vizsgálata Az elsőfokú eljárás főbb szakaszai

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

Tekintettel arra, hogy a tagállamok közül Dánia nem vett részt e rendelet elfogadásában, rá nézve e rendelet nem kötelező, és nem alkalmazható.

Tekintettel arra, hogy a tagállamok közül Dánia nem vett részt e rendelet elfogadásában, rá nézve e rendelet nem kötelező, és nem alkalmazható. A kis értékű követelések európai eljárása 1. A vonatkozó Európai Uniós jogszabály A határokon átnyúló, kis értékű fogyasztói és kereskedelmi követelések egyszerűsített és gyorsított elbírálására vonatkozó

Részletesebben

Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. Végzése

Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. Végzése Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. Pályáztatási és Jogi Osztály Ügyintéző: dr. Szalai Anita Telefon: (06-1) 4577-959 Tárgy: értesítés eljárás megindításáról és hiánypótlásra

Részletesebben

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 MTA Law Working Papers 2014/39 Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 Darák Péter Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN 2064-4515

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7891/2012. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-7873/2012. számú ügy)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7891/2012. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-7873/2012. számú ügy) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7891/2012. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-7873/2012. számú ügy) Előadó: dr. Kéri Szilvia Az eljárás megindítása A hivatalhoz érkezett beadvány szerint a

Részletesebben

Tisztelt Jegyző Úr! I. Az önkormányzatok szervezetalakításának jogköre és annak korlátai

Tisztelt Jegyző Úr! I. Az önkormányzatok szervezetalakításának jogköre és annak korlátai KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL FELÜGYELETI ÉS IGAZGATÁSI MONITORING FŐOSZTÁLY FŐOSZTÁLYVEZETŐ 1056 Budapest V. ker., Váci utca 62-64. 1364 Budapest, Pf. 234. (1) 235-1774 Fax: (1)

Részletesebben

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére . NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére Tárgy: Gázló Környezet- és Természetvédő Egyesület támogatási kérelme Előterjesztő: Fábián Gusztáv polgármester Előkészítette:

Részletesebben

Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének.../2014. (XI. 20.) rendelete

Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének.../2014. (XI. 20.) rendelete Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2217 Gomba, Bajcsy-Zs. u. 2. 2. napirendi pont előterjesztésének melléklete Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének../2014. (XI. 20.) rendelete

Részletesebben

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból 1. A polgári eljárásjog alapfogalmai: peres- ill. nem peres eljárás, az eljárás alanyai, tárgya, célja, a bírósági út. 2. A polgári eljárásjog helye a jogrendszerben,

Részletesebben

Tárgy: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 54/2015. (I.13.) számú HATÁROZATA

Tárgy: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 54/2015. (I.13.) számú HATÁROZATA Iktatószám: Tárgy: Ügyintéző: Melléklet: MN/30592-7/2014. a gyermekek és kiskorúak védelmére vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése személyes adat a hatósági eljárás tárgyát képező sajtótermék másolata

Részletesebben

A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tervezet

A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tervezet A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium KVVM/KJKF/32/2010. Tervezet az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes

Részletesebben

Lápossy Attila, jogi főreferens Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Lápossy Attila, jogi főreferens Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 39 Lápossy Attila, jogi főreferens Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Közvetve és közvetlenül: az alapvető jogok biztosának indítványozási jogköre az alkotmánybíráskodás és alapjogvédelem szemszögéből

Részletesebben