JELENTÉS 246. az állami gondoskodásra szoruló fiatalok intézményes ellátásáról. !995. május

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JELENTÉS 246. az állami gondoskodásra szoruló fiatalok intézményes ellátásáról. !995. május"

Átírás

1 JELENTÉS az állami gondoskodásra szoruló fiatalok intézményes ellátásáról!995. május 246.

2 ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V Témaszám: 236 JELENTÉS az állami gondoskodásra szoruló fiatalok intézményes ellátásáról A jövő alakulásában, a gazdaság működőképességének megőrzésében a felnövekvő ifjúság meghatározó szerepet tölt be. Ezért a fiatalok ellátása, testi és értelmi fejlődésének, pszichikai egyensúlyának biztosításaminden társadalom alapvető érdeke. A társadalom gondoskodása leülönösen fontos abban a körben, ahol a megfelelő családi háttér hiánya, illetve az egyéni élethelyzetek alakulása miatt az elemi gondoskodás és védelem sem biztosított. A családi környezetüktől megfosztott, vagy a saját érdekükben e környezetben nem hagyható gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének feltételeit az állami gondoskodásnak kell biztosítania. A helyi önkormányzatokról szóló!990. évi LXV törvény 8. /41 bekezdéseszerint az önkormányzatok kötelező feladata a!akósság szociális alapellátásának biztosítása. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló I 991. évi XX. törvény pontosította az önkormányzati feladatokat és hatásköröket. A jelenlegi rendszerben a feladatehátás két területre, ij4: alapellátásra és a szakellátásra tagozódik. A hatásköri törvény I 29. -ában foglaltak alapján a települési önkormányzat köteles biztosítani a kiskorú veszélyeztetettségének megelözését, illetve a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, a kiskorú családban történő fejlődésének elősegítését. A hatásköri törvény I 30. -a szerint a megyei, fővárosi önkormányzat feladata az intézeti elhelyezen, intézeti és állami nevelt, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátást más okból igénylő kiskorúak oktatásának, gondozásának biztosítása.

3 -2- Az Állami Számvevőszék évi ellenőrzési terve alapján megvizsgálta az állami gondoskodásra szoruló fiatalok intézményes ellátásának helyzetét. Állami gondoskodásban évben fiatalkorú részesült, ezen felül 2989 állami gondoskodásból kikerült 18 év feletti fiatal kapott ezekben az intézményekben valamilyen szintű ellátást, támogatást. A gondozottak oktatása, nevelése, ellátása éves szinten mintegy l O milliárd forintba került. Az ellenőrzés amely az éveket érintette a fővárosi- és 10 megyei önkormányzatra, azok gyermek- és ifjúságvédő intézeteire (továbbiakban GYIVI), valamint 25 nevelőotthonra terjedt ki. A nevelőszülői ellátás helyzetének megítélése érdekében 57 családnál került sor tájékozódásra. A reprezentáció az állami gondoskodás keretében ellátott létszám tekintetében, 57%-os mértékű. A jelentés összeállítása során figyelembe vettük a családban nevelkedő fiatalkorúak szociális ellátásának tárgyában lefolytatott évi ÁSZ vizsgálat tapasztalatait is. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy - az állami gondoskodásra szoruló fiatalok intézményes ellátásának ITiilyen feltételrendszere alakult ki az elmúlt időszakban; - az önkormányzatok által működtetett intézményhálózat mennyiben képes megfelelni azoknak a követelményeknek, amelyek az intézeti elhelyezett, az intézeti és az állami nevelt, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátást más okból igénylő fiatal korúak gondozását és szakszerű nevelését hivatottak biztosít ani; - hogyan hasznosultak azok a központi és önkormányzati erőforrások, amelyek a fiatal korosztály intézményes ellátására rendelkezésre álltak. A magyar gazdaság teljesítménye és!993. között 20%-kal csökkent. A gazdaság jövedelemtermelő képességének visszaesése minden szektorban éreztette hatását, ami a lakosság jövedelmét is kedvezőtlenül befolyásolta. A reáljövedelem csökkenés mellett az egyes társadalmi rétegek jövedelmi helyzete tovább differenciálódott. A reáljövedelem átlagának csökkenése és a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése következtében il létminimum alatt élők száma egymillióról mintegy 2-2,5 millióra nött. A szegénységet életkor szerint vizsgálva megállapítható, hogy az a gyermekek köréhcn a legmagasabb. Ezen belül a 0-6 éves korosztály a leghátrányosabb helyzetií. A kisgyermekek 42%-a létminimum alatti jövedelem ból él.

4 -3- A munkanélküliség a társadalom egyik legsúlyosabb, megoldásra váró problémája. A regisztrált munkanélküliek száma az évben 694 ezer fő volt, lényeges csökkenésével a gazdasági recesszió elhúzódása miatt továbbra sem lehet számolni. A munkanélküliség az anyagi gondok mellett társadalmi veszteségeket is jelent. Az egzisztenciális alapok gyengülése együtt jár amorális tartalékok megfogyatkozásával. A létbizonytalanság és az ezzel egyiittjáró kilátástalanság a családi életre is hatással van, végső soron a családok széteséséhez vezethet. A válások miatt megszűnt házasságok száma évek óta magas, évben házasságot bontottak fel a bíróságok. Ennek következtében minden hetedik család úgynevezett csonka család, ahol valamelyik szülő (rendszerint az anya) egyedül neveli gyermekét. Az elszegényedés fokozódása, a munkanélküliséggel együttjáró Iétbizonytalanság a család összetartó erejének gyengüléséhez, a deviancia növekedéséhez vezet. Ez a fiatal korban elkövetett bűncselekmények számának növekedésében is megmutatkozik. Az I 990. évi fővel szemben évben már l fiatalkorú követett el bűncselekményt. MEGÁLLAPÍTÁSOK l. A gyermekvédelmi ellátás jogi és pénzügyi feltételei A gyermek- és ifjúságvédelem jelenlegi intézményrendszerének átalakítását, az ezzel kapcsolatos jogi szabályozás megújítását a társadalmi-gazdasági folyamatokból adódó elszegényedés és a különféle devianciák növekedése miatti nyomás, valamint a nemzetközi jogrendszerhez való igazodás követelménye is szükségessé teszi. A Magyar Köztársaság a gyermek jogairól szóló - New Yorkban november 20-án kelt és az évi LXIV. törvénnyel kihirdetett- Egyezményben kötelezettséget vállalt arra, hogy a gyermekek biztonságosabb felnevelése és jogainak érvényesítése érdekében megteremti a sziikséges törvényi, gazdasági, kul turális és társadalmi feltételeket. Az Egyezményben rögzítetteknek megfelelő jogszabályok megalkotására, javaslattételre a (IX. 15.) OGy. sz. határozat kötelezte a Kormányt. Ugyanebben az évtx:n csatlakozolt Magyarország a gyermekek védelméről és fejlődéséről

5 -4- szóló ENSZ Világnyilatkozathoz és annak Akciótervéhez. Ezekben az egyezményekben taxatíve sorolják fel azokat az alapvető politikai, emberi, jogi, kulturális, gazdasági, egészségügyi elvárásokat és ellenőrzési rendszereket, amelyek megvalósítására az aláíró országok a 90-es évtizedben kötelezettséget vállal tak. Ennek keretébe tartozik a gyermekek felnevelését biztosító szociális ellátások nemzetközi normákhoz történő igazítása. (2. sz. melléklet 1.) A gyermekvédelmi rendszer megújításának igénye már a nyolcvanas években megfogalmazódott és az évben hivatalba lépett Kormány programjában központi helyet kapott. A kormányzati célkitűzésekben a megváltozott társadalmigazdasági viszonyokhoz és az elfogadott nemzetközi normákhoz igazodó gyermekvédelmi törvény megalkotásának szándéka is megfogalmazódott. A törvény előkészítéséért felelős tárcák a koncepciót elkészítették és a sokrétű szakmai szempontok és érdekek, valamint a gazdasági szükségszerűség figyelembevételével több alkalommal átdolgozták. Tárgyalását azonban a Kormány az ellenőrzés befejezéséig nem tűzte napirendjére. A szakmai tervezet új korszakot kíván nyitni a gyermekjóléti ellátásban. Míg a korábbi jogszabályok a veszélyeztetett gyermekek ellátását, az állami gondoskodás különböző formáit szabályozták, addig az új koncepció gyermekjóléti ellátás rendszerének kiépítését jelöli meg fő céikitqzésként. Elsődleges feladatának tekinti a család alkalmassá tételét a gyermek felnevelésére. A koncepció szerinti alapelv a hatósági és segítő funkciók szétváiasztása. Az önkormányzat gyermekvédeimi, hatósági döntést alig hozhat, az az újonnan megszervezendő szociális és gyámhivatalok hatáskörébe tartozna. A tervezett új szabályozás hangsúlyozza, hogy a települési őnkormányzlltok ellátássai biztosítsák a családi nevelés feltételeinek megtartását, megőrzését a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését és megszüntetését. A SZllkmai alapokra helyezett szociális segítő tevékenységet, a társadalmi önszerveződések, és egyéb állampolgári_kezdeményezések részvételével kívánják növelni, különösen a helyi alapellátás, a megelőző gyermekvédelem tekintetében. A törvény clökészítc'sének elhúzódása mind a szaktárca, mind az önkormányzatok jogalkotási tcvékenységét hátráltatta. Alapvetőerr ezzel hozható összefüggésbe, hogy nem történt meg a gyermekvédelmi feladatok ellátásában érdekelt helyi önkormányzatok és intézményeik numkáj:ít segítő középszintű szakmai szervezet kialakítása. Ennek megtercmlését a közigazgatási rendszerben bekövetkezett módosulás, amegye szerepkört:nck. "'gosítványának megváltozása önmagában is indokolta volna. A szakmai st:gítsé;; t:imc.radása elsősorban a kistelepülések szakemberekkel rosszul e!láwtt gyámimtóságain<li jelent hátrányt. Az itt folyó tevékenység pedig a gyermek-

6 -5- védelem egészére hatással van. Bár a Kormány a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények működésének ellenőrzését a (IV. 21.) sz. rendeletével m6dosított sz. (I.!8.) rendelet alapján a köztársasági megbízottakra bízta, e hivatalok - elsősorban a szakmai jogszabályok megjelenésének elmaradása miatt - nem voltak képesek az intézmények számára valódi szakmai segítséget nyújtani. A Népjóléti Minisztérium szakfőosztályának figyeimét és energiáját a gyermekvédelmi törvénytervezet előkészítése, a koncepció többszöri újragondolása és átdolgozása kötötte le, ezért még azok a felsőszintű intézkedések is elmaradtak, amelyeket az új törvényi szabályozás életbelépésétól függetlenül meg lehetett volna tenni, sót meg kellett volna hozni. Mindezek következtében a népjóléti miniszter feladat- és hatáskörét meghatározó (IX. 15.) Korm. rendelet gyermekvédelmi szakterületet érintő előírásai alapvetően nem teljesültek. (2. sz. melléklet 2.) A gyermek és ifjúságvédő intézetek számára a 115/1978. (MÜVK.ll.) OM. sz. utasítással hatályba lépő, mára már jórészt elavult és a jelenleg érvényes jogszabályokkal összhangban nem álló, "Rendtartás" képezi a szakmai munkavégzés alapját. A nevelőotthonokra vonatkozó 146/1966. (MK.l8.) MM. sz. utasítással kiadott "Rendtartás"-t pedig- anélkül, hogy helyette korszerűbb iránymutatás készült volna - a dereguláció során hatályon kívül helyezték. A népjóléti tárca a meglévő szabályozások aktualizálása. a szakmai normatívák megalkotása helyett a helyi önkormányzatokra hárította az ellátás feltételeinek és módjának meghatározását. A Népjóléti Minisztérium 8005/l 99!. évi szakmai tájékoztatója szerint a gyermekvédelmi ellátási formák részletes körülhatárolásának jogszabályi alapja nincs. Az önkormányzati törvény a kötelezően ellátandó feladatok megvalósításának módját az önkormányzatokra bízza. A megyei képviselőtestületek, valamint az illetékes szakbizottságok a vizsgált önkormányzatok mindegyikénél foglalkoztak a fiatalok intézményes ellátásának helyzetével, de az állami gondoskodással kapcsolatos megyei sajátosságok érvényesítésére. az ellátási kötelezettség helyi követelményeire átfogó önkormányzati szabályozást általában nem készítettek. Néhány testület reneleletében elképzeléseket fogalmazott meg családias nevelési program továbbfejlesztésére, a nevelőszülői hálózat felfrissítésére, felkészültségének javításilr:t. a nagykorúvá váló fiatalok életkezdésének támogatására. A kit(iziitt célok megval<ísíuísának anyagi feltételeit azonban nem, vagy csak részben teremtették meg.(2. sz. melléklet 3.)

7 -6- Az önkormányzatok állami gondoskodási feladatainak ellátásához a központi költségvetés az éves költségvetési törvényekben meghatározott mértékú támogatást biztosít. Ez képezi az e célra rendelkezésre álló önkormányzati források 94-95%-át. A feladat finanszírozásába az intézmények (GYIVI, nevelőotthonok, stb.) saját bevételei és az állami gondozási díjból származó bevételeik csekély hányadot képviselnek. A gyermekeik nevelését, eltartását nem biztosító szülők hozzájárulása az állami gondoskodás kiadásaihoz elenyésző mértékú, az összes forrás 0,2-0,4%-át teszi ki. Az önkormányzatoknál az állami gondoskodásra rendelkezésre álló források a vizsgált években egyre nagyobb mértékben a tényleges ráfordítások alatt maradtak. Míg évben a kiadások 83%-ára, addig évben már csak 76%-ára nyújtottak fedezetet. A bevételekkel fedezett kiadási hányad jelentős szóródást mutat az egyes önkormányzatoknál Míg az egyik önkormányzatnál az állami gondoskodással kapcsolatos bevétel a kiadásokat meghaladta, addig másutt a kiadások 60%-ára sem nyújtott fedezetet. (2. sz. melléklet 4.) A korszerűbb ellátás anyagi erőforrásait az önkormányzatok a gondozott gyermekek létszámának csökkenésemiatt alacsony kihasználtsággal és ezért kedvezőtlen fajlagos ráfordítással üzemeltethető gyermekintézmények értékesítésével kívánták megteremteni. Törekvéseiket szakmai érvek is alátámasztják, ugyanis a tevékenységnek helyet adó épületek többnyire nem a funkciónak megfelelőek. A gyermek- és ifjúságvédelmi ellátást biztosító intézmények egy része régi kastélyépületben, illetve ma már korszerűtlennek számító létesítményekben üzemel, ahol a kiscsoportos, családias nevelés körülményeit jelentős ráfordítással járó átalakítások révén is csak korlátozottan lehet megteremteni. Sajnálatos, hogy ezeknek az ingatlanoknak a hasznosítása - alapvetően a gazdasági körülmények kedvezőtlen alakulása miatt - nem az előzetes elképzelések szerinti ütemben halad. (2. sz. melléklet 5.) A megyei önkormányzatok pénzügyi poziciója a vizsgált időszakban romlott. Ez az évvégi szabad pénzmaradványok csökkenésében és a hitelfelvételek növekedésében egyaránt megmutatkozik. A kedvezőtlen gazdálkodási körülmények ellenére elmaradtak vagy nem voltak realizálhaták azok az önkormányzati intézkedések, illetve elképzelések, amelyek a felesleges kiadások feltárását és csökkentését, vagy az adott kiadási szinten belül egy korszcrííbb, hatékonyabban működtethető intézményrendszer feltételeit megteremthették volna. Nem került.'nr a gazdálkodási tartalékok feltárását elösegítő intézmény-átvilágftásokra, és az egyes intézményi ellátások

8 -7- (nevelőotthon, nevelőszülő stb.) reális költségigényének meghatározására sem. Ezen információk nélkül az intézmények költségvetése változatlanul a korábbi években "megszokott" bázisszemléleten alapul. (2.sz. melléklet 6.) A gazdasági korlátok sok esetben a korszeru és hosszabb távon nemcsak szakmailag, de pénzügyileg is megtérülő elgondolások megvalósítását is visszafogták (pl. nevelőszülői hálózat gyorsabb ütemű bővítése). Ennek következtében a jelenlegi struktúrájában korszerűtlen és ehhez képest magas fajlagos ráfordítással müködö intézményrendszerrel kell a feladatokat ellátni. A vizsgált körben évben (az ellátásban részesülők 57%-ára vonatkozóan) az állami gondoskodás és a gondozottak oktatási kiadásai 5,7 milliárd forintot tettek ki. Ez egy ellátottra átlagosan 383 ezer forint kiadást jelent. Országos szinten 10 milliárd forintra becsülhető az önkormányzatoknak az intézményes ellátásban lévő gyermekek gondozásával, nevelésével, oktatásával kapcsolatos kiadásai. Sajnálatos, hogy az önkormányzatok és intézmények beszámolói az állami gondoskodásról megbízható adatokat nem szolgáltatnak. Ennek oka, hogy az intézmények többsége nem tiszta profilú, (nemcsak állami gondozottakat Játnak el), ugyanakkor a kiadások a számviteli nyilvántartásokban együtt jelennek meg. A szakfeladatok alapján történő hiteles adatgyújtésre pedig a szakfeladatrend hibái, illetve a számviteli alkalmazása során tapasztalt helytelen önkormányzati és intézményi gyakorlat miatt nem volt lehetőség. (2. sz. melléklet 7.) Az önkormányzatok számviteli és beszámolási rendszerének az ágazati elképzelések figyelembe vételével történő átalakítása nem halasztható, hiteles információk, adatok nélkül ugyanis megalapozott szakmai és gazdasági döntések nem hozhatók. II. Az intézményes ellátást megelőző gyermekvédelem helyzete Magyarországon az összlakosságból a 18 éven aluliak száma '~integy 2,7 millió fő. A gyámhatóságok által veszélyeztetettként nyilvántartottak c,rbya jelentős, l 0%-ot meghaladó mértékű. A veszélyeztetett gyermekek felderítésére elsösorban a települési önkormányzatok által fenntartott védön\íi-, gyermeknrvosi-, nevelési-, oktatási intézmények lennének

9 -8- hivatottak. Az információáramlás szervezett formája viszont nem alakult ki, a jelzőrendszer nem működik kellően. A rászorujók körülményeiről a hivatalok általában spontán módon, gyakran jelentős késedelemmel értesülnek. Ezáltal a valóban elhanyagolt, a negatív hatásokkal érintett, és segítségre szoruló gyermekek veszélyeztetettsége nem mindig jut az intézkedésre hivatott szervek tudomására. A probléma feltárásának, jelzésének és elemi színtű kezelésének leghatékonyabb szinterei az oktatási intézmények lehetnének. Ám ott a gyermekvédelem helye, szerepe tisztázatlan és meghatározatlan a gyermekvédelmi felelősi munka konkrét tartalma is. A tapasztalatok szerint az iskolai gyermekvédelem nem tudta kellő hatékonysággal kezelni a személyiség-fejlődési zavarokat, valamint az azokat kiváltó okokat. A megelőzés - jórészt a szükséges információk hiányában - a gyámhatóságok tevékenységében is alig kapott helyet. Emellett a veszélyeztetettség megszüntetését célzó intézkedéseik többnyire csak azokra a gyermekekre irányultak, akiknél a beavatkozás a deviáns megnyilvánulások miatt már elkerülhetetlen volt. Az elmúlt években az önkormányzatokra és intézményeikre a társadalmi változásokkal felszínre került beilleszkedési zavarokból eredően olyan feladattömeg zúdult, amelyre kellően nem voltak felkészülve. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyámhatóságok védő- és óvóintézkedései mind mennyiségüket, mind hatékonyságukat tekintve elégtelenek. Különösen községekben, ahol gyermek- és családvédelmi szolgáltató hálózat nem épült ki, a hivatal a szükséges képesítésű szakemberekkel nem rendelkezik. A városokban a szakember ellátottság kedvezőbb, de az információs csatornák hiánya, vagy nem megfelelő működése miatt késve értesülnek a kialakult helyzetről A gyámhatóságok évben a nyilvántartott fő veszélyeztetett kiskorúval kapcsolatban mindössze védő- és óvóintézkedést tettek.!993- ban a fő veszélyeztetett gyermek érdekében csupán intézkedés tört én t. A hatóságok intézkedései többnyire csak a szülő és/vagy a gyermek jegyzőkönyvi figyelmeztetésére korlátozódnak A kiskorúak veszélyeztetése esetén szülői felügyelet megszüntetésére irányuló perek megindítását általában nem vállalják fel. Mindezek hátterében - különösen községekben -nem ritkán az ügyintézők fenyegetettségének érzése, a csel l áll intrikáitól. a bántalmazásoktól való félelem is fellelhet!í. Ennek következml:nyeként érzékelhetö c. szlikséges hatósági intézkedések elmulasztása,

10 -9- illetve késleltetése. Állami gondoskodásba vételre ezért döntően az azonnali megoldást igénylő veszélyhelyzetek esetében kerül sor. A gyermekek családi környezetben történő nevelésének előmozdítását segítő eszközrendszer is egyre szükebbé vált. A valós segítséget jelentő munkába állításnak, a munkáltató és egyéb szervek támogatásának, stb. alig maradt lehetősége. Mindezek mellett a jelenlegi finanszírozási rendszer sem teszi érdekeltté a települési önkormányzatokat a helyi megoldások keresésében, a gyermekvédelmi alapellátás fejlesztésében, a családgondozás kiszélesítésében. A "problémás gyermekek" családból történő kiemelésével mentesülnek a természetbeni és pénzbeni támogatással járó anyagi terhektől, de amentálhigiénés ellátás feladataitól, valamint a további gondozás felelőssége alól is. A települési önkormányzatok a fiatal korosztály szociális ellátásához jórészt a korábbi időszakból örökölt feltételekkel rendelkeznek. Az intézményhálózat csak részben kiépített, a megjévöket pedig nem tették alkalmassá a megelözést segítő gondozási feladatok ellátására. A védő- és óvóintézkedések hatékonyságát- különösen a nagyobb településeken - olyan átmeneti megoldást jelentő intézmények működtetésével lehetne javítani, amelyek lehetövé teszik a gyermek átmeneti elhelyezését úgy, hogy a teljes elszakadást jelentő intézkedésre ne kerüljön sor. A problémák kezeléséhez sokszor elegendő lenne csupán a hetes ellátást, illetve a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményi szaigáitatás létesítése, vagy bövítése. A községek a szociális gondozó szolgálatot a fiatalok problémáinak megoldásába általában nem vonták be. Bár ez irányba mutató kezdeti lépések, intézkedések -főként a szociális törvény hatálybalépése után - már tapasztalhatók. Ennek az intézménytípusnak a fiatal és felnőtt korosztály szociális ügyeinek együttes intézésében meghatározó szerepe lehetne. A városokban a már működö családsegítő szolgálatok az új típusu ellátó rendszer kialakításának bázisát képezhetnék. A felnőttek ellátására irányuló tevékenységükhöz a veszélyeztetett kiskorúak felkutatása, a megelőzés, a fiatalokkal kapcsolatos gyámügyi döntések előkészítése, illetve azok végrehajtásának segítése is integrálható lenne.

11 - 10- A tapasztalatok azt mutatják, hogy a családok problémáit egységesen kezeló szociális ellátás létrehozása nem kizárólag a szükséges pénzügyi feltételek hiánya miatt késik. Számos motivációja közül figyelemre méltó, hogy a mai jogi szabályozás (szociális törvény) ezt az önkormányzatok kötelező feladataként egzakt m6don nem írja elő. Ugyanakkor a normatív állami hozzájárulás, jellegéból fakadóan nem ösztönzi az ilyen, új típusú ellátórendszer kialakítását. Az állami gondoskodásba vételre leggyakrabban ideiglenesbeutalás útján került sor, amely a súlyos veszélyeztetettség esetén az azonnali intézkedés formája (1992-ben a gondozottak 41,7%-a, 1993-ban 41,3%-a így került gyermekvédelmi intézményekbe). Az ideiglenesbeutalások nagy száma a hatósági munka fogyatékosságaira hívja fel a figyelmet. A "gyors" gondozásba vétel ugyanis a megelőzés hiányára, vagy a megtett védő- és óvóintézkedések alacsony hatáskosfokára utal. A gyermek- és ifjúságvédő intézetekbe bekerült gyermekek túlnyomó többségél a gyámhatóságok intézeti nevelésbe vették, előrevetítve ezzel a családba történő visszahelyezés esélyét. A szülői felügyeleti jog megszúnésével együttjáró állami nevelésbe vételt kisebb esetszámban alkalmazták, feltehetően a bírái út igénybevételének kötelezettsége miatt. (2. sz. melléklet 8.) A kiskorúak családból történő kiemelésére többször csak későn, a már bekövetkezett károsodás után került sor. Jelentős a "megvert gyerek" szindrómával retardáltan, életkorától elmaradott állapotban, túlkoros általános iskolásként történt beutalás. A GYIVI-k átmeneti otthonaiba bekerül! gyermekek túlnyomó részben már pszichés problémákkal, személyiségzavarokkal küzdenek. A vizsgált körben az állami gondoskodásba kerülő fiatalok között 20-25% a fogyatékosok aránya. Alapvetően társadalmi gyökerű probléma a serdülőkorúak helyzetének romlása. Ebben a körben a hagyományos szülői,- és más hatalmi eszközök már kevésbé hatékonyak. Ezt a korosztályt negatívan érinti a továbbtanulási lehetőségek beszűkülése is. Gyakori jelenség a fiatalkorúak csavargása, iskolakerülése, agresszivítása, és így kezelhetetlenné válása. Nem egy esetben a szüló akar "szabadulni" gyermekétől és maga kéri a gondozáslia vételt.

12 -ll- III. A szakellátást biztosító intézményrendszer müködése A korábbi évtizedekben a gyermekvédelem a veszélyeztetett gyermekek helyes irányú nevelésének biztosítását az intézeti elhelyezésben látta. E felfogás érvényesítésére nagylétszámú gyermek elhelyezésére alkalmas intézményeket hoztak létre, a nevelőszülői hálózatot pedig visszafejlesztették. Míg a második világháború előtti utolsó békeévben (!938) az állami gondoskodás alatt állók többsége (mintegy 87%) nevelőszülőknél volt elhelyezve, az!960-as években az állami gondoskodásba részesülő kiskorúak mindössze 26%-a élt nevelőszülői környezetben. Az utóbbi évtizedben, különösen a nemzetközi egyezményekhez történő csatlakozást követően, szakmai körökben a prevenció erősítése, az intézményes ellátás tekintetében pedig családi vagy a családias jellegű ellátás kapott prioritást. A korszerűbb, a gyermekek érdekeit jobban szolgáló szakmai elgondolások érvényesülését viszont a korábbi időszakból örökölt intézményi struktúra gátolja. Bár a családias gondozás megteremtése érdekében a nevelőotthonok jelentős részében történtek átalakítások, korszerűsítések, az épületek korlátozott adottságai, valamint az önkormányzatok szűkös anyagi lehetőségei miatt azok csak részleges eredményekkel jártak. A meglévő intézmények gazdaságos kihasználására irányuló törekvés pedig visszatartó erő a nevelőszülői hálózat bővítésében, a családi környezetben történő nevelés szélesítésében. l. Az elhelyezés módja és lehetőségei Az állami gondoskodásba került gyermekeket szinte teljeskörűen a megyei önkormányzatok által fenntartott intézményhálózat látja el. Az intézeti elhelyezett, intézeti és állami nevelt fiatalok több mint 40%-át gyermekvédelmi feladatok ellátására létesített intézményekben gondozzák (GYIVI-k, csecsemő-, és nevelőotthonok). A fogyatékos fiatalok gondozásában, nevelésében olyan - jórészt ugyancsak megyei fenntartású - intézmények is részt vesznek, amelyek fő profilja valamely oktatási, egészségügyi, stb. szolgáltatás nyújtása (egészségügyi gyermekotthonok. enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékosokat ellátó általános iskolák és diákotthonok, gyógypedagógiai intézetek, szociális otthonok, otil.)

13 - 12- A megyékben (fővárosban) működő gyermek- és ifjúságvédő intézeteknek az intézményes gondozásra szoruló gyermekek ellátásában kiemeit szerepük van. Ennek alapvető oka, hogy a jelenleg érvényes jogszabályok szerint az intézeti, állami nevelt gyermekek gyámja a GYIVI igazgatója. E jogkörében a gyermekek gondozója, nevelője, valamint törvényes képviselője és vagyonának kezelője. Az intézeti gyám, munkatársai - szakértői csoport, nevelőszülői felügyelők, Családgondozók - segítségével kiséri figyelemmel a gyámság alá tartozó kiskorúak ellátását, fejlödését. Az önállóan gazdálkodó intézmények életébe, szakmai, gazdálkodási döntéseik meghozatalába azonban közvetlen beleszólási lehetősége nincs. A gyermekek intézeti, állami nevelésbe vételét a településeken működö gyámhatóságok határozzák meg. A családban nem tartható gyermekeket- a végleges gondozási hely kijelöléséig - a GYIVI átmeneti otthonába helyezik el. A gyermekek elemi érdeke, hogy a családból történő kiemelés és a "végleges" elhelyezés között a lehető legrövidebb idő teljen el. Bár a jogszabályokban előírt 60 napos ügyintézési határidőt a gyámhatóságok többsége betartja, nem elhanyagolható azoknak a száma, akik különböző okokból 180 napig, vagy azt meghaladó ideig várakoznak az elhelyezésre. A hatósági döntések elhúzódása döntően a gyámhatóságokon dolgozók szakmai felkészültségének hiányosságaival magyarázhatók. (2. sz. melléklet 9.) A GYIVI-k többsége kezdeményező a gyámhatóságokkal való szaros együttműködés megteremtésében. Az elhelyezésre váró gyermekek körűlményeinek, családi kapcsolatainak felderítésével törekszik arra, hogy az intézményben ideiglenesen tartózkodó gyermekek sorsaminél előbb rendezöd jön. Ehhez szakértől csoportok nyújtanak segítségét. (2. sz. melléklet 10.) Bár az elm ú l t évben az állami gondoskodás körébe kerülő fiatalkorúak száma fokozatosan csökkent, a gyermekek neveltségének, életkorának, értelmi és fizikai állapotának legjobban megfelelő elhelyezést a rendelkezésre álló lehetőségek erősen behatárolják. Elsősorban a nevelőotthonok adottsága, a speciális ellátási igényekhez szükséges kapacitás hiánya, a nevelőszülői foglalkoztatás anyagi korlátai akadályozzák a kiskorúak érdekeinek maximális érvényesülését 1980-ban fö,!990-ben fő,!993. évben pedig már csak gyermek részesült intézrn(:nycs gondozásban. A gondozatti létszám nemcsak abszolút mértékhcn, hanem a 18 éven aluli lakósságszámhoz viszonyított arányát lekintve is csiikkenő mértékű. (Az évi 1,22%-ról, évben 0,88-ra csökkent).

14 - 13- Az intézményes ellátásban részesülök jelentős hányada serdülő korú fiatal.!990. évben az állami gondozásban részesülök 44,6%-a 13 év feletti korosztályhoz tartozott,!993. évben ez az arányszám már 47%-ot tett ki. 2. Intézményi ellátás körülményei Az intézmények többsége - lehetőségein belül - számos intézkedést tett a korszerűbb, családias jellegű nevelés feltételeinek kialakítására. A ma már jórészt széles korhatáru (általában 3-24 év közötti fiatalok ellátására jogosult) intézmények többségében lehetóséget teremtenek a testvérek ugyanazon csoportban való elhelyezésére és a "családi élet" egyes funkcióinak gyakorlására. Ez általában közvetlen környezetük rendben tartásában, takarításában, a számukra biztosított konyha, étkezőhelység használatában (közös étkezés, esetenként főzés) nyilvánul meg. Ma még kevés azoknak az intézményeknek a száma, amelyekben a gyermekek és nevelőik számára az önálló gazdálkodás feltételeit (élelmiszer-beszerzés, főzés, ruházat megvásárlása stb.) biztosították volna. Mindezen élmények és tapasztalatok pedig a szocializációs folyamathoz a gyermekek felnőtté válásához, felelősségérzetük kialakulásához feltétlenül szükségesek. Amint azt a jelentés az előzőekben is rögzítette, a családiasabb jellegű ellátás kialakításának gyakran az épületek adottságai szabnak határt. Az intézmények nagy része nem gyermekvédelem céljára, vagy nem a mai igényeknek megfelelően létesült, a funkciónak több tekintetben nem felel meg. A működéshez elengedhetetlenül szükséges helyiségek - tanulószoba, orvosi rendelő, társalgó, könyvtár,- hiányoznak vagy elégtelen méretűek, a lakószobák zsúfoltak. Az épületek adottságaiból eredően többnyire minden hálószoba egyben lakószoba is. A hálókban nem ritkán még a régi típusú emeletes ágyak is megtalálhatók. Önálló tanulószoba hiányában helyenként a nappali, csoportos foglalkozások céljaira is ezek a helyiségek szolgálnak. Így az egyébként is szűk élettér zsúfoltságát a többfunkciós használat tovább növeli. Az épületállomány esetenként műszakilag is leromlott, felújításra átalakításra szorul. A régi épületekben helyenként az általános festésre, mázolásra, parkettcsiszolásra stb. évek óta nem került sor. (2. sz. melléklet ll.) A működéshez szükséges berendezések, felszerelések nem minden intézményben biztosítottak. A rendeltetésnek többnyire megfelelőek, de állapotuk több helyen nem kielégítő és a működéshez csak a legelemibb feltételeket adja. Az elhelyezési körülményeket gyakran rontja. hogy a szobákat és egyéb helyiségeket szegényesen,

15 - 14- elavult, kopott, esetleg máshol már lecserélt bútorokkal rendezték be. (2.sz. melléklet 12.) Sok esetben a családias elhelyezésre az intézmény jellegemiatt ugyan nincs lehetőség, de a belső hangulat, a kapcsolatteremtés, a gondoskodás, stb., legapróbb részleteivel, elemeivel igyekeznek azt otthonosabbá tenni. A lakószobák és a közösségi helyiségek virággal, textiliával való díszítése, barátságosabb környezet kialakítása a gyermekek nevelése szempontjából sem elhanyagolható tényező. Az otthonokban ellátott gyermekek oktatás nevelését, gondozását az egyes intézmények jellegétől függöen eltérő összetételű személyi állomány biztosítja. A pedagógusok foglalkoztatása mellett igény van speciális szaktudással rendelkező szakemberek (pszichológus, gyógypedagógus, logopédus stb.) alkalmazására is. A szakirányú végzettséggel rendelkezők számára azonban többnyire nem vonzó ez a terület. A felsőfokú végzettségűek alkalmazását kedvezőtlenül érinti, hogy a törvényi szabályozás nem ismeri el a munkavégzés speciális, különleges jellegét, annak az ellátottak sajátos összetételéből eredő nehézségi fokát. Jelentős korlát az intézmények szükülő anyagi lehetősége is, amely esetenként a belső arányokat - a szakmai szempontok háttérbe szoritásával - a középfokú végzettségűek irányába mozdítja el. (2. sz. melléklet 13.) A nevelőotthonokban a gyermekekkel közvetlen kapcsolatban levő alkalmazottak jelentős része (országosan 51%) pedagógiai képesítéssel nem rendelkezik és többnyire középfokú, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségű. A gyermekekről való gondoskodás. az épületek üzemeltetése, karbantartása nagylétszámú kiszolgáló személyzet alkalmazását igényli. Intézményi létszámon belüli arányuk jelentős (1993. évben 48%). Bár a nevelőotthonokban ellátott gyermekek száma az évek során fokozatosan csökkent, munkaköri feladatok összevonására és a foglalkoztatott létszám csökkentésére azonhan csak korlátozott mértékben kertilt sor. Erre pedig a fiatalkorúaknak az intézeten belüli munkákba (karbantartás, növénytermesztés stb.) való fokozottabb bevonása lehetőséget teremtett volna. A különhév" c:nkakörben foglalkoztatható (foglalkoztatandó) dolgozói létszám nagyságára, ~"; l'' -nt i vagy helyi szabályozás nem határoz meg normatívát. Tényként rögzíthetií viszont, hogy a nevelőotthonokban az ellátás "élőmnnka ráfordítása" kedvezi'llenebb a nevelőszülői hálózatban számítottnál

16 Az ország nevelllotthonaiban évben foglalkoztatott 5900 fő dolgozó összesen 7187 fő gyermek ellátását végezte. Ugyanebben az évben 5031 fö nevelliszülli 8194 kiskomról gondoskodott. Az egy felnőttre jutó gyermekek száma a nevelőotthonokban 1,2 fő, a nevelőszülöknél pedig 1,6 fö volt. A hivatásos munkaviszonynak minösillö nevelöszülök esetében ez a mutatószám 4,4 fö. (A nevelöszülöi mutatószámot némileg torzítja, hogy abban a GYIVI állományában levő nevelöszülöi felügyelök létszáma nincs figyelembe véve). Az előbbi adatok azt mutatják, hogy a kevésbé családias ellátást nyújtó nevelőotthonokban egy-egy gyennek gondozásában több felnőtt müködik közre, mint a nevelőszülői hálózatban. Ez az intézeti ellátás magasabb fajlagos kiadásainak egyik oka. A bér jellegű kiadások az intézeti költségvetés jelentős részét (40-60%) lekötik és a gyermekek közvetlen ellátását szolgáló kiadásokra alig jut fedezet. A gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó étkeztetés megvalósítása a széles korhatárú (többnyire 3-24 éves) ellátotti összetétel miatt szinte valamennyi intézménynél nehéz feladatot jelent. A változatos, vitaminokban gazdag táplálkozás feltételeinek biztosítása, az előírt kalória mennyiség betartása a jóváhagyott norma és az infláció figyelembe vételével szinte lehetetlen. A feladat ellátásához a fenntartó önkormányzatok által meghatározott nyersanyagnorma ( Ft/nap) általában szűk kereteket biztosít. Azokban az otthonokban, ahol a feltételek lehetövé teszik, saját konyhakert, gyümölcsös, fólia alatti termesztés, sertéshizlalás útján teremtik meg a változatos, vitamindús étkeztetés feltételeit. Ilyen lehetőség hiányában pedig gyakran a megállapított norma túllépésével tudják csak a gyermekek táplálkozását a kívánt szinten biztositani. (2. sz. melléklet 14.) A gyermekek ruházatáról részben a GYIVI. másrészt a közvetlen ellátást biztosító intézmények gondoskodnak. Nincs egységes előírás arra vonatkozóan, hogy az állami gondoskodás keretében a gyermekek milyen értékű és összetételű ruházatra jogosultak. Gyakran a vonatkozó intézményi szabályozások sem kellően egyértelműek e tekintetben. Mindezek következtében az ugyanazon korosztályhoz tartozó fiatalok azonos feltételek esetén is különböző színvonalú ellátásban részesülnek megyénként, sőt még a megye egyes intézményeiben is. Az intézményekben ma még általános gyakorlat a raktárról történő öltöztetés. Ebben az esetben az intézmény raktár készletének összetétele a választékot determinálja és a kiskorúak igényeinek érvényesítését korlátozza. Különösen jellemző ez ott, ahol a beszerzési gyakorlat a tömeges vásárlásokra, az árengedményes akciók kihasználására épül. Az egyéni ízlést is figyelembe vevő vásárlás kisebb esetszámban fordul elő, bár annak részleges vagy teljes bevezetésére egyre több kezdeményezéssei találkozott az

17 ellenőrzés. A nevelőszülöknél elhelyezett gyermekek ruházkodásához szükséges fedezetet általában pénzben biztosítja a GYNI. (2. sz. melléklet 15.) Az ellátás mértékét, színvonalát az önkormányzatok anyagi lehetöségei erösen behatárolják. A ruházatra fordítható előirányzatokat általában a "maradványelv" alapján határozzák meg. A fenntartó szervek pénzügyi mozgásterének szűkülése és az infláció növekedése miatt a juttatás elértéktelenedésére lehet számítani. ( évben a vizsgált körben 6-13 ezer Ft jutott egy-egy gyermek ruházati kiadására). A gyermekek részére biztosított ruházat valós értéke ennél magasabb, ugyanis ez az összeg nem tartalmazza a korábbi évek beszerzéseiből való felhasználást, valamint a különböző társadalmi szervezetek, alapítványok által adományként juttatott ruházati cikkek értékét. Az intézetekben az ellátottak belső foglalkoztatásár a, a szabadidő hasznos eitöltésére megfelelő súlyt helyeznek. Számos lehetőség adódik az intézmény üzemeltetését segítő feladatok ellátásában (festés, fűnyírás, kertészkedés stb). több intézményben pedig, a gyermekek kreativítását növelő. szakköri foglalkozásokat vezetnek. (kézimunka, barkácsolás, fotó stb.) A költségesebb programok kiadásaihoz gyakran a gyermekek számára biztosított zsebpénz nyújt fedezetet. Néhány intézményben anyagi okokra hivatkozva a szakköri tevékenység visszafejlesztésére, illetve teljes megszüntetésére is sor került. (2. sz. melléklet 16.) A gyermekek nyári szünidei táborozásának, üdülésének biztosítására a GYIVI-k és nevelőotthonok egyaránt számos intézkedést tettek. Saját üdülőkben, nevelőotthonok közötti csereüdülés révén lényegében minden intézményben - bár nem azonos mértékben - biztosítják a gondozottak nyári pihenését, kikapcsolódását. Egy-egy esetben - nemzetközi kapcsolatok révén - néhány gyermek külföldi utaztatására is sor került. Egyes társadalmi szervezetek. egyházak az üdülési lehetőségeket tovább bővítették. A nevelőotthonok többsége belső óvodát működtet, egyes intézményekben általános iskolai oktatás is folyik. Számos praktikus megfontolás mellett kétségtelen az is, hogy ez a megoldás az életre való "kitekintés" szempontjából eleve hátrányos az érintett gyermekek számára. Az "otthon" és az óvoda, iskola itt a közösség összetételét, szcllemét. hangulatát, ;;tb. illetiíen teljesen hornogénné válik. Emellett

18 -17- nincs m6d a társadalmi élet realitásainak megismerésére, az abban való eligazodásra, példaértékű élményekre, stb. Mind a fenntartó önkormányzat, mind a nevelőotthonok számára összetettebb feladatot jelent, széleskörübb kapcsolattartást igényel, de a gyermekek számára sokkal el6nyösebb a települési intézményekben való oktatás, nevelés biztosítása. A differenciáltabb, magasabb követelményszint mellett az emberi, baráti kapcsolatok alakításában is nagyobb lehetőségeket jelent. A tapasztalatok szerint az otthonok a gondozottak oktatását biztosító intézményekkel megfelelő kapcsolatot alakítottak ki. Az iskolák jelzik az otthonok nevelőinek, ha probléma jelentkezik a gyermekek tanulása, magatartása körül. Az otthonok munkatársai rendszeresen részt vesznek a szülői értekezlet eken, biztosítják a gondozottaknak az oktatási intézmények szorgalmi időn túli rendezvényein való részvétel lehetőségét. 3. Nevelöszülői elhelyezés Az intézeti, állam nevelt gyermekek egyharmada nevelőszülöi környezetben él. Bár számos szakmai érv és gazdasági szempont szól a családi környezetben történő nevelés mellett, ezen ellátás fejlesztését több tényező hátráltatja.!990. évben a gondozott gyermekek 32.4%-a 8705 fő élt nevelőszülőknél!993. évben az ellátottak száma 8194 főre csökkent. arányuk az összes gondozotthoz viszonyítva már némi javulást mutat (35.7%). A megyei önkormányzatokat gazdasági érdekeltségük abba az irányba szorítja, hogy feladataikat, a már működő, gyermekvédelmi ellátásra kiépített intézmények (GYIVI, nevelőotthon) mind jobb kihasználásával lássák el. A nevelöszüj{íi hálózat működtetése külön pénzügyi források biztosítását igényli. ugyanis ezen rendszer fejlesztése az intézeti ellátás kiadási szintjében érzékelhető megtakarítást - az otthonok állandó költségeinek jelentős részarányamiatt -rövid tá von nem jelent. A nevelőotthonokban dolgozók egzisztenciális érdekeltsége is a nevelőszülői ellátás kiszélesítése ellen hat. Mindezek következtében ma még indokolatlanul jelentős különbség van a nevelőszülői és intézményi ellátás kiadásai között. A nevelőszülői ellátás - a gondozási díjat, a munkabért, ellátmány összegét, valamint a nevelőszülői hálózat működtetésével összefüggő kiadásokat számítva - hozzávetőleg egyharmada az intézményi ellátás kiadásain ak. (2. sz. melléklet I 7.)

19 - 18- A nevelőszülői gondoskodás két alapvető formája a hagyományos és a hivatásos nevelöszülői tevékenység. A két forma közötti lényegi különbség nem a gondozás, hanern a jogviszony tartalmában van. A hagyományos nevelllszüllll jogviszony a gyermek- és ifjúságvédő Intézet igazgatója és a nevelilszülli megállapodása alapján jön létre. Az ellátandó gyermekek számát jogszabály nem határozza meg. Hivatásos nevelllszüllll jogviszony közalkalmazotti munkavlszony, amelyet az intézet igazgatója létesít. A hivalásos nevelőszülő legkevesebb 5, legfeljebb 10 gyermek nevelésére kőtelezhető. Különősen indokolt esetben - a gyermek fogyatékossága, súlyos személyiségzavara, vagy egyéb különleges nevelési körülmény mia tt - 3 gyermek gondozásának, nevelésének vállalása is elegendő. A nevelőszülő családjában élő ellátottak életkora a kisgyermekkortól a felnőttkorig terjed. Az ellenőrzés tapasztalatai szerint a hagyományos nevelőszülők 1-2, a hivatásosok általában 4-5 gyermek gondozását vállalják. A nevelőszülők többsége a fiatal korban állami gondozás ba került gyermekek befogadására vállalkozik. Az ellátó rendszerbe serdülő korban bekerülő gyermekek számára az ilyen jellegű családi környezetben való nevelésre kisebb esély kínálkozik. A nevelőszülők kiválasztásánál szinte valamennyi ellenőrzött rnegyében körültekintően járnak el. A gyermekek érdekében általában rendszeressé tették a jelentkezők szürővizsgálatát, amely az alkalmasság szakmai szempontok alapján történő megítélésére irányul (szernélyiségjegyek, körülmények, indítékok, stb.) A nevelöszülök e feladatra történő felkészítésének, továbbképzésének - szakmai követelményrendszer hiányában - rnegyénként változó gyakorlata alakult ki. Helyenként előzetes kiképzés nélkül, jórészt a saját gyermekek nevelésében szerzett tapasztalatokkal lépnek munkába. Máshol szakmai tanfolyarn elvégzése, és sikeres alkalmassági vizsga a nevelős.zülői foglalkoztatás feltétele. Jellemző, hogy a hagyományos nevelőszülőket többnyire nem vonják be ezekbe a továbbképzésekbe. (2. sz. rnelléklet l 8.) A nevelősziilők anyagi megbecsülése alacsony színvonalú. A számukra biztosított juttatások mértékében nem jutnak kifejezésre az általánostól eltérő rnunkakörülmények (saját lakását használja, az év rninden napján 24 órás szalgálatot teljesít, stb.). a tevékeny:;t'g sajátos jellege és az ellátottak speciális összetétele. A vizsgált körben kiválasztott mintában 27 hivatásos ncvelőszü1é5 l 36 gyermeket nevel, ezért 439 ezer fari n t bért kap. Egy-egy család átlagosan havi 16 ezer forintos bérkifizetésben részesül.

20 - 19- Az 57 család meglátogatása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a nevelöszülői feladatra vállalkozókat alapvetöen nem anyagi okok, sokkal inkább a gyermekek utáni vágy, a segíteni akarás motiválja. A nevelőszülők többsége maga is nagycsaládban nőtt fel, de saját maga több gyermek felnevelésére anyagi vagy egyéb okból nem vállalkozhatott. Számos példa van arra is, hogy saját gyermekeik felnőtté válása és önállósodása után a gyermeki szeretet és ragaszkodás iránti nosztalgia készteti a családokat állami gondozott gyermekek befogadására. A gyermekek nevelésére, gondozására vállalkozók lakáskörülményei megfelelőek. A gyermekek szeparált elhelyezése {külön szoba vagy a saját, azonos nemű gyermekkel közös lakrész) többségében biztosított. A nevelőszülők iskolai végzettsége alacsony, (közel 50%-a 8 általánost végzett), ennek hiányát azonban részben ellensúlyozza a saját gyermekek nevelése során szerzett tapasztalat, rutin, valamint az átlagon felüli empatikus készség és tolerancia. (3. sz. melléklet). A nevelöszülöi ellátáshoz közelálló gondoskodási forma az intézményrendszeren belül kialakulóban levő, u.n. családias otthonház. Működésük eredményességéről reális értékelés, tapasztalatok hiányában, ma még nem adható. A Zala megyében bevezetett modell alig több mint két éves "múlttal" rendelkezik. Ebben a rendszerben a megye különböző településein összesen hat "családi-otthon" ház llzemei. Ezekben a gondozás, nevelés feladatait a GYIVI alkalmazásában álló nevelőszülőpár látja el, akik az otthonokban kialakított szolgálati férőhelyen laknak. Saját háztartást vezetnek, családiközösségben élnek a gondjaikra bízott- maximum!2- gyermekekkel. Tevékenységüket egy-egy főfoglalkozású gyermekfelügyelő segíti. (2. sz. melléklet 19.) Az új intézménytípus a koncepció kidolgozásától az épületek tervezésén-kivitelezésén át, a rendszerbe illesztésig többnyire helyileg kialakított, önálló szellemi terméket képvisel. A megvalósítás során a szomszédos országok (Ausztria, Szlovénia) hasonló intézményeire és a nálunk kísérjeli jelleggel működö ilyen típusú megoldások tapasztalataira támaszkodtak. A moclell első, talán leglátványosabb hatása a gyermekekre, hogy megszűnt a tárgyak rombolásában megnyilvánuló agresszió. A családok munkáját dicséri. hogy a sokkal színvonalasabb külsö iskolákba, illetve középískalába került gyermekeknél alig volt lemorzsolódás.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 5. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/1998.(II.1.) számú r e n d e l e t e a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó feladatok végrehajtásáról (egységes

Részletesebben

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata dr. Sipos László PhD docens A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata Digitális oktatási segédanyag Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2015. A gyermeki jogok testi, értelmi, érzelmi,

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.

Részletesebben

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról 1 1 Módosította: 5/2012.(II.14.) számú

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 10/1996. (III. 1.) számú. r e n d e l e t e. az intézményi térítési díjak megállapításáról

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 10/1996. (III. 1.) számú. r e n d e l e t e. az intézményi térítési díjak megállapításáról NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 10/1996. (III. 1.) számú r e n d e l e t e az intézményi térítési díjak megállapításáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlése a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Gyermekvédelmi ellátás rendszere II.

Gyermekvédelmi ellátás rendszere II. TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere II. Előadó: Kátainé Lusztig Ilona gyermekjogi képviselő 2013. október

Részletesebben

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015.

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mentuszné dr. Terék Irén Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mit jelent a családi napközi? Szolgáltatás. A családi napközi a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek napközbeni

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tiszakürt Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

G y e r m e k e i n k

G y e r m e k e i n k G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)

Részletesebben

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE 1 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről (Egységes szerkezetbe foglalva: 2012. december 14. napján.) Siófok Város Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tartalomjegyzék I. FEJEZET ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Pécsely Község POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Átfogó értékelés Pécsely Község Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2014. évi ellátásáról "A gyermekek

Részletesebben

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL IZSÓFALVA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 12/2006. (IX. 8.) RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL (egységes szerkezetben Izsófalva Nagyközségi Önkormányzat 12/2006. (IX. 8.) sz. rendeletének módosításaival)

Részletesebben

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i soros ülésére

Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i soros ülésére napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti

Részletesebben

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról 2 Homokbödöge Község Önkormányzat

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat 15/2007. (VI. 27.) önkormányzati RENDELETE

A Tolna Megyei Önkormányzat 15/2007. (VI. 27.) önkormányzati RENDELETE A Tolna Megyei Önkormányzat 15/2007. (VI. 27.) önkormányzati RENDELETE a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátások formáiról, igénybevételéről és a fizetendő térítési díjról A Tolna Megyei

Részletesebben

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége Bakonyszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (VIII.26.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Bakonyszentkirály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.. 2..

Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.. 2.. Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. Egységes szerkezetben Kétsoprony Község Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Az intézmény neve: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Székhelye: Földes, Karácsony Sándor tér 1. Telephelyek:

Részletesebben

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04. Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.) a 17/2009.(XI.27.) a 4/2010.(II. 12.) a 5/2011. (IV. 1.) a

Részletesebben

A normatív elszámolás feladatai, az ellenőrzések tapasztalatai, várható jogszabályi változások

A normatív elszámolás feladatai, az ellenőrzések tapasztalatai, várható jogszabályi változások A normatív elszámolás feladatai, az ellenőrzések tapasztalatai, várható jogszabályi változások Előadó: Imre Ildikó referens Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály Humánszolgáltatások Osztálya Tel:

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23.

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23. A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében 2014. szeptember 23. Szempontsor Eddigi tapasztalatok: Teljes körű adatszolgáltatás a gyámhivatalok felé Egyre jobb minőségű,

Részletesebben

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről.

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. (Egységes szerkezetben a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 4/2006.

Részletesebben

1. napirendi pont Előterjesztés Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 25-i testületi ülésére.

1. napirendi pont Előterjesztés Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 25-i testületi ülésére. 1. napirendi pont Előterjesztés Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 25-i testületi ülésére. Tárgy: Előadó: Döntés: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról

Részletesebben

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Beszámoló a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról.

Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról. Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 0/003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról. Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a 3/2008. (III. 28.) és a 9/2011. (VIII. 11.),

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

I. A RENDELET HATÁLYA

I. A RENDELET HATÁLYA Kunpeszér Községi Önkormányzat 15/2005. (IV. 15.) sz. rendelete a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és az ellátásokért fizetendő térítési díjakról (Módosításokkal

Részletesebben

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése 2. sz. melléklet II. fejezet Gyermekjóléti Szolgálat működtetése Jogszabályok és a fenntartó által előírt feladatok. A gyermekjóléti szolgálat feladatai: 1997. évi XXXI. tv., a 235/1997 ( XII.17.) sz.

Részletesebben

Gyermekvédelmi szempontok a 2016-os költségvetési javaslatban

Gyermekvédelmi szempontok a 2016-os költségvetési javaslatban Gyermekvédelmi szempontok a 2016-os költségvetési javaslatban Társaság a Szabadságjogokért 2015. június A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. Gyermeki jogok A gyermekeket

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2 ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés: Képviselő-testület Előterjesztő: Kmetty Károly polgármester

Részletesebben

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 10 /2001. (V. 25.) rendelete A személyes gondoskodást nyújtó helyi gyermekvédelmi ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról.

Részletesebben

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban:

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban: 29 I. számú melléklet 1. számú táblázat 0-18 éves gyermekek korcsoport szerinti megoszlása 2004. év 2005. év korosztály férfi (fő) nő (fő) összesen férfi (fő) nő (fő) összesen 0-2 éves 2265 2122 4387 2364

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi

Részletesebben

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2.

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2. Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (V.02.) önkormányzati rendelete a gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a személyes gondoskodás nyújtó

Részletesebben

Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2006. év. Készítette: Illés Tiborné Gazd. vez.

Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2006. év. Készítette: Illés Tiborné Gazd. vez. Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2006. év Készítette: Illés Tiborné Gazd. vez. BESZÁMOLÓ 2006. év A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ 2006. év költségvetése ez időszakban

Részletesebben

(Egységes szerkezetben a 15/2014. (VI. 30.), a 23/2014. (VIII. 27.) a 4/2015.(III. 27.) a 16/2015.(VI. 29.) önkormányzati rendelettel)

(Egységes szerkezetben a 15/2014. (VI. 30.), a 23/2014. (VIII. 27.) a 4/2015.(III. 27.) a 16/2015.(VI. 29.) önkormányzati rendelettel) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 10/2014. (IV. 30.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról és a gyermekétkeztetés térítési díjairól (Egységes

Részletesebben

Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL

Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a többször módosított 1997. XXXI. törvényben kapott felhatalmazás

Részletesebben

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók PSZI-INT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók PSZI-INT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV PSZI-INT PSZICHIÁTRIAI BETEGEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV Készítették: Bugarszki Zsolt Dr. Gárdos Júlia Gordos Erika Marketti Judit PSZI-INT.doc Létrehozás dátuma: 2007.01.13.

Részletesebben

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete A gyermekvédelmi támogatásról és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Sárpilis Község Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8./2006.(III.28.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8./2006.(III.28.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8./2006.(III.28.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 29-i nyílt ülésére. napirendi pont

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 29-i nyílt ülésére. napirendi pont E LŐTERJESZTÉS Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 29-i nyílt ülésére napirendi pont Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok 2012.

Részletesebben

:1041 Budapest, István út. 11 :231-3155 Fax: 231-3156 e-mail: NagyI@ujpest.hu

:1041 Budapest, István út. 11 :231-3155 Fax: 231-3156 e-mail: NagyI@ujpest.hu Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat ALPOLGÁRMESTERE :1041 Budapest, István út. 11 :231-3155 Fax: 231-3156 e-mail: NagyI@ujpest.hu Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzatának Képviselő-testület

Részletesebben

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL 2 AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 18/2009. (XI. 26.) _R E N D E L E T E_ A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Alcsútdoboz Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 29-ei soros ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Alcsútdoboz Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 29-ei soros ülésére ELŐTERJESZTÉS Alcsútdoboz Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 29-ei soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok 2012. évi ellátásáról

Részletesebben

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben) Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,

Részletesebben

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Dudás Zoltán Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály Új Megegyezés 2010 Nemzeti Együttműködés Programja Szociális

Részletesebben

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ;

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; 5. napirendi pont: Előterjesztés A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; Előadó: Domjánné dr. Fehérvári Diána aljegyző A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések 1 Makó Város Önkormányzati Képviselő-testületének a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról, valamint az ehhez kapcsolódó térítési díjakról szóló 3/1998. (II. 02.) Makó ör. rendelete

Részletesebben

Velem községi Önkormányzat Képviselőtestülete. 2015. május 12-i ülésének 4. napirendi pontjához

Velem községi Önkormányzat Képviselőtestülete. 2015. május 12-i ülésének 4. napirendi pontjához ELŐTERJESZTÉS Velem községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 12-i ülésének 4. napirendi pontjához Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések Neszmély Község Önkormányzata megalkotja 9./2012(II.15.) önkormányzati rendeletét az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról Neszmély Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/6/5/2015. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 27-i ülésére Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2006

Közhasznúsági jelentés 2006 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2006 Nyíregyháza, 2007-04-02 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

Tát Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III.31.) Kt. sz., 20/2005. (X.25.) Kt. sz. rendeletekkel módosított 18/2003. (XII.1.) Kt.

Tát Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III.31.) Kt. sz., 20/2005. (X.25.) Kt. sz. rendeletekkel módosított 18/2003. (XII.1.) Kt. Tát Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III.31.) Kt. sz., 20/2005. (X.25.) Kt. sz. rendeletekkel módosított 18/2003. (XII.1.) Kt. sz. rendelete a gyermekek támogatásáról egységes szerkezetben

Részletesebben

5. Hatályon kívül helyező rendelkezések. 6. Hatályba léptető rendelkezések

5. Hatályon kívül helyező rendelkezések. 6. Hatályba léptető rendelkezések 89036 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 222. szám 29. E rendelet 15. (7) bekezdésétől eltérően a közigazgatási szerv 2014-ben a 2014. január 1-jei állapotnak megfelelően köteles adatot szolgáltatni legkésőbb

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

Intézmény bemutatása

Intézmény bemutatása Intézmény bemutatása A Szivárvány Bölcsőde és Védőnői Szolgálat jelenleg egy székhelyen és két telephelyen működik. Az intézmény élén egy vezető áll, akinek a munkáját egy gazdasági vezető, egy élelmezésvezető,

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

1/1998.(I. 20.) 1 R E N D E L E T E

1/1998.(I. 20.) 1 R E N D E L E T E Marcalgergelyi község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/1998.(I. 20.) 1 R E N D E L E T E A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2 1 Módosította az 5/l999.(IV.21.) és 7/2003.(VII.10.) rendelet

Részletesebben

KARAKÓSZÖRCSÖK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 1 /2006.(II.10.) rendelete. a gyermekvédelmi ellátás helyi szabályozásáról.

KARAKÓSZÖRCSÖK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 1 /2006.(II.10.) rendelete. a gyermekvédelmi ellátás helyi szabályozásáról. KARAKÓSZÖRCSÖK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 1 /2006.(II.10.) rendelete a gyermekvédelmi ellátás helyi szabályozásáról. Karakószörcsök Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányát

Részletesebben

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Encs és Térsége Szociális Társulás fenntartásában- által működtetett Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT INÁNCS TELEPÜLÉSRŐL

Részletesebben

HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló. 8/2003. (IX.11.) ÖR. számú RENDELETE. I.

HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló. 8/2003. (IX.11.) ÖR. számú RENDELETE. I. HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 8/2003. (IX.11.) ÖR. számú RENDELETE Hajdúbagos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2009. ( IV.2) önkormányzati rendelet módosításáról

a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2009. ( IV.2) önkormányzati rendelet módosításáról BÁTAAPÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2009. ( IV.2) önkormányzati rendelet módosításáról A gyermekvédelmi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Pannonhalma Város Önkormányzat 2011. május 31-én tartandó képviselő testületi ülésének 1. napirendi pontjához

ELŐTERJESZTÉS. Pannonhalma Város Önkormányzat 2011. május 31-én tartandó képviselő testületi ülésének 1. napirendi pontjához ELŐTERJESZTÉS Pannonhalma Város Önkormányzat 2011. május 31-én tartandó képviselő testületi ülésének 1. napirendi pontjához Tárgy: Beszámoló a gyermekvédelmi feladatok ellátásáról Tisztelt Képviselő testület!

Részletesebben

8. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

8. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 8. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.

Részletesebben

53-60/2011. ikt. szám Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László. Javaslat

53-60/2011. ikt. szám Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László. Javaslat Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 4. sz. napirendi pont 53-60/2011. ikt. szám Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László Javaslat az étkeztetési tevékenységet végző intézmények 2011. évi

Részletesebben

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai.

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai. ESETTANULMÁNY Eset leírása: Fogyatékos személyeket ellátó bentlakásos intézményben az ellátottak napközben 40-45 fős csoportokban töltik szabadidejüket. A helyiségek tárgyi felszereltsége nem biztosítja

Részletesebben

Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2012. (III. 13.) önkormányzati rendelete

Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2012. (III. 13.) önkormányzati rendelete Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012. (III. 13.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról és a

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről Mátészalka Város Önkormányzat J e g y z ő j é t ő l 4700 Mátészalka Hősök tere 9.sz. Tel:(44) 501-364 Fax:(44) 501-367 Száma:./2007. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez A belső ellenőrzésről Tisztelt

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról. I.FEJEZET Általános rendelkezések

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról. I.FEJEZET Általános rendelkezések Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek

Részletesebben