A kisgyermekes anyák munkavállalására ható családpolitikai parciális egyensúlyi modellkeretben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kisgyermekes anyák munkavállalására ható családpolitikai parciális egyensúlyi modellkeretben"

Átírás

1 MKE éves konferencia A kisgyermekes anyák munkavállalására ható családpolitikai eszköztár vizsgálata parciális egyensúlyi modellkeretben Németh Petra Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület éves konferencia 20. október 27.

2 A kisgyermekes anyák munkavállalására ható családpolitikai eszköztár vizsgálata általános egyensúlyi modellkeretben Abstract A tanulmány célja, hogy felhívja a gyelmet a magyar családpolitikai eszköztár összehangolatlanságára. Nemzetközi összehasonlításban ugyanis Magyarországon az egyik legalacsonyabb az anyák munkaer½opiaci jelenléte, melynek legf½obb hátráltatója a kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények hiánya, illetve a magas és hosszú ideig folyósított pénzbeli támogatások értéke. A tanulmány f½o motivációja, hogy olyan irányú ajánlásokat tegyen a rendszer átalakítására vonatkozóan, mellyel hatékonyabban tudjuk ösztönözni a kisgyermekes anyák munkaer½opiacra történ½o visszatérését és és növelni tudjuk a foglalkoztatást. A vizsgálat alapjául egy dinamikus, parciális egyensúlyi modell szolgál, melyen keresztül vizsgálhatóvá válik a családpolitikai eszközök hatásossága, illetve az állami szerepvállalás aggregált szint½u hatása. Németh Petra Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia tanszék Közgazdaságtani Doktori Iskola 2

3 . Bevezet½o Aggregált szinten a munkaer½opiaci aktivitás emelése lenne kívánatos Magyarországon. Az aktivitási rátában mutatott lemaradásunk jelent½os mértékben a szül½oképes korú n½ok munkapiactól való hosszú ideig tartó távolmaradásának is köszönhet½o. Makrogazdaságilag indokolt lenne tehát ezen változtatni, mellyel várhatóan növelhet½o a társadalmi jólét és a GDP értéke is. A tanulmány a magyar családpolitikai eszköztárt veszi gorcs½o alá abból a szempontból, hogy mennyiben játszik közre a kisgyermekes anyák nemzetközi szinten is igen alacsony munkaer½okínálatában. Az elmélet illetve az adatok ismeretében az a sejtésünk, hogy a kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények hiánya, illetve a magas és hosszú ideig folyósított pénzbeli támogatások értéke er½osen visszaveti az anyák foglalkoztatását. Az állami szerepvállalás feladata tehát többek között az is, hogy az intézkedések által csökkentse a gyermekvállalás alternatíva költségét és ezáltal mérsékelje a munka és a gyermek között fennálló feszültséget a családok számára. F½o motivációnk, hogy megfelel½o irányú és mérték½u ajánlásokat tegyünk a rendszer átalakítására vonatkozóan. A vizsgálat alapjául egy dinamikus, parciális egyensúlyi modell szolgál, melyen keresztül vizsgálhatóvá válik a családpolitikai eszközök hatásossága, illetve a gazdaságra gyakorolt komplex hatásmechanizmus. Az eredményeket el½orevetítve azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a kisgyermekes anyák munkaer½opiacra való visszatérését állami eszközökkel a legjobban akkor tudjuk el½osegíteni, ha a közvetlenül elkölthet½o gyermekek után járó állami támogatások mértékét visszafogjuk. A tanulmány felépítése a következ½o. Els½oként a kisgyermekes anyák munkaer½opiaci helyzetének és a gyermekellátó intézmények bemutatására kerül sor, illetve összevetjük a magyarországi helyzetet a nemzetközi gyakorlattal. A következ½o fejezet ismerteti a makromodelleket alkalmazó külföldi szakirodalmat a család közgazdaságtana témakörben. Ezután a modell és az eredmények ismertetése kerül bemutatásra. Zárásként a kutatás további lehetséges irányait vázoljuk fel. 2. A kisgyermekes anyák munkaer½opiaci helyzete Magyarországon Az EU 5 országainak átlagához viszonyítva Magyarország megközelít½oleg 0 százalékpontos lemaradást mutatott az aktivitási rátában 2007-ben. A különbség legnagyobb hányadát, 3,56 százalékpontot, a szül½oképes korú n½ok munkapiaci aktivitásban mutatott lemaradása okozta. (Kátay old.) Ha külön csak a n½ok aktivitását viszonyítjuk az EU 5 országainak átlagához, akkor ebben az esetben a teljes 8,3 százalékpontos eltérésb½ol 6,4 százalékpont a 5-39 éves korosztálynak tudható be. Ezek alapján természetesen nem jelenthet½o ki, hogy a 5-39 éves korú n½ok aktivitása a fennálló szociális rendszer miatt alacsony, az megállapítható viszont, hogy a éves korosztály esetében már mutatunk lemaradást. (Kátay old.) Ebb½ol következ½oen a n½ok foglalkoztatási rátája is igen alacsony Magyarországon. A harmadik életévét betölt½o legkisebb gyermek esetében az anyák 4 %-a dolgozott 2007-ben, míg a negyedik életév betöltése után 45 % volt ez az arány (Bálint-Köll½o o.) ben a kétgyermekes anyák foglalkoztatási rátája az EU 27 országai között a második legalacsonyabb szintet mutatta nálunk (. ábra). Nemzetközi összehasonlításban a magyar n½ok hosszú id½ot töltenek otthon a gyermekükkel, az esetek túlnyomó többségében teljesen kihasználják az erre rendelkezésre álló hároméves támogatott id½oszakot. Az ehhez kapcsolódó zetett szabadságolás rendszere ezt lehet½ové is teszi. (Blaskó 2009) 3

4 .ábra: éves anyák foglalkoztatási rátája a gyermekek száma szerint, %, EU 27, 2009 (Forrás: Eurostat-LFS) Gyermekszületés után az otthon töltött id½o haszna (gyereknevelés, öröm, anyagi megtakarítás, támogatások nagysága és hossza) meghaladja a munkavállalásból származó várható haszon nagyságát (bér-munkavállalás költségei, emberit½okenyereség, egyéb el½onyök). Emiatt mindenhol természetes folyamat, hogy a szülés után hosszabb-rövidebb id½ot otthon tölt az anya gyermekével. Magyarországon azonban a relatíve b½okez½u gyermektámogatási rendszer (az EU 27 országai között 2008-ban a GDP arányos támogatások szintjében igen el½okel½o helyet foglaltunk el, 2. ábra) id½oben kitolja azt a pontot, ahol az anyának újra érdemes visszatérnie a munkaer½opiacra. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a munkából való hosszú kimaradás jelent½os emberit½okeveszteséggel jár. Nálunk két gyermek esetén átlagosan 5,3 évet van távol az anya a munkaer½opiactól (Bálint-Köll½o o.). A munkavállalás összességében tehát csak akkor lesz ki zet½od½o, ha az abból származó nyereség meghaladja a költségeket. A tanulmány célja, hogy megvizsgáljuk mely intézkedések milyen mértékben ösztönzik és melyek hátráltatják a kisgyermekes anyák munkába állását Magyarországon. Az empíria alapján azt tapasztaljuk, hogy általánosságban a zetett szül½oi szabadság pozitívan hat a n½oi munkavállalásra egy bizonyos mértékig, hiszen biztosított a gyermekszülés el½otti munkahelyre való visszatérés. A túl hosszú szabadság viszont már visszavetheti azt, azaz a szabadság és a n½oi aktivitás között fordított U alakú kapcsolat gyelhet½o meg (Surányi, Danis old.). A direkt közvetlenül elkölthet½o, gyermekek után járó pénzbeli támogatások viszont pozitívan hatnak a család jövedelmére (jövedelmi hatás), és emiatt csökkentik a munkaer½okínálatot. Ezzel szemben az adókedvezmény pozitívan hat a jövedelemre is és a munkaer½o kínálatára is. (Surányi, Danis 2009, 3. old.) 4

5 2.ábra: Családi pótlék, gyermekek után járó támogatások mértéke a GDP százalékában, EU 27, 2000, 2008 (Forrás: Eurostat) A kormányzat a részmunkaid½os állások ösztönzésével illetve a rugalmas munkahét támogatásával segítheti el½o leginkább az anyák visszatérését a munkaer½opiacra. Jelenleg azonban még mindig nagyon alacsony a részmunkaid½os foglalkoztatottság Magyarországon: a 5-39 éves n½ok körében 2009-ben 7 százalék volt az Eurostat adatai alapján (Eurostat-LFS). Ezért jellemz½oen nálunk az egykeres½os családmodell érvényesül a legkisebb gyermek három éves koráig (2007-ben a családok 78 százalékára ez volt jellemz½o, 3. ábra). Számos európai országban (Hollandia, Anglia, Ausztria, Németország, Belgium, Svédország) viszont körülbelül azonos arányt tesz ki a kisgyermekes családok körében az egykeres½os, kétkeres½os, és az egyik szül½o teljes, míg a másik részmunkaid½oben foglalkoztatott háztartási típus (3. ábra). 5

6 3.ábra: A 0-2 éves gyermeket nevel½o családok foglalkoztatottság szerinti megoszlása (%), OECD, 2007 (Forrás: OECD Family Database, LMF2.2) Kevés a rugalmas munkaid½o-kedvezményt biztosító intézkedés is. Magyarországon példaként az anya és az apa által is igénybe vehet½o táppénz rendszerét tudjuk megemlíteni (Blaskó 2009). Del Boca és társai (2007) továbbá arra a ténymegállapításra jutottak, hogy a munkaer½opiaci intézkedések els½osorban a magasabb végzettség½u anyák aktivitását ösztönzik és kevésbbé gyakorolnak hatást az alacsonyabb iskolázottságúak foglalkoztatottságára. Az állami szerepvállalás feladata tehát az, hogy az intézkedések által csökkentse a gyermekvállalás alternatíva költségét és ezáltal mérsékelje a munka és a gyermek között fennálló feszültséget a családok számára. 3. A gyermekellátó intézmények szerepe A gyermek felügyeletének megoldása a legfontosabb szempont a kisgyermekes anyák számára az újbóli munkavállalás latolgatása során. A fejlett országok legtöbbje biztosít a gyermekek számára államilag - nanszírozott bölcs½odei illetve óvodai ellátást. Amennyiben ez nem áll rendelkezésre, a gyermekek elhelyezése újabb költségeket ró a dolgozni vágyó anyára. Felmerül egy átváltás a költségtényez½ok között: vagy tovább marad otthon az édesanya a gyermekével, és hosszabb ideig igénybe veszi az állami segélyt, vagy felügyel½ore bízza a gyermeket és visszatér a munkaer½opiacra. Az alaphipotézis tehát az, hogy pozitívan hat az anyák munkaer½opiaci visszatérésére, ha a gyermek felügyelete alacsony költséggel jár illetve széles kör½u elhelyezési lehet½oségek állnak rendelkezésre. Del Boca és társai. (2007) a gyermekellátási lehet½oségek, a szül½oi szabadság és a családi pótlék, valamint a munkaer½opiac rugalmasságának szerepét modellezték mikro adatok alapján (a felhasznált adatbázis a European Community Household Panel volt). A végzett vizsgálatokat az anyák iskolai végzettsége szerint is di erenciálták. Eredményeik azt mutatták ki, hogy a gyermek-felügyeleti lehet½oségeknek és a szabad- 6

7 ság hosszának is er½osebb hatása van az alacsonyabb végzettség½u anyák aktivitási rátájára, mint a fels½ofokú végzettséggel rendelkez½okére. Scharle (2007) a közép-kelet-európai ország esetében hasonló eredményre jutott: a bölcs½odei ellátó rendszer els½osorban az alacsony iskolázottságú anyák aktivitását segíti el½o, míg a pénzbeli támogatások növelése épp visszafogja azt. A magasabb végzettség½uek más attit½udöket mutatnak, esetükben mind a támogatások mind pedig a gyermekelhelyezés kevésbé befolyásolja a munkaer½opiaci részvételt. 4.ábra: A három évesnél kisebb beiratott gyermekek a bölcs½odés korúak arányában (%), OECD, 2008 (Forrás: OECD Family Database, PF3.2) Magyarországon a háromévesnél atalabb gyermekek számára a bölcs½odék jelentik az els½odleges intézményes ellátási formát. Problémát jelent viszont, hogy a rendszerváltás óta alig növekedett az államilag nanszírozott helyek száma. Az elmúlt 0 évben a bölcs½odék mindvégig magasabb létszámmal m½uködtek, mint az eredetileg meghirdetett fér½ohelyek száma volt. A bölcs½odék túlterheltségét jól tükrözi, hogy 2009-ban például 8,75 százalékkal haladta meg a beíratott gyermekek száma az eredeti keretlétszámot, és a bölcs½odés korúak mindösszesen 2 százaléka kapott helyet valamely intézményben (KSH adatai alapján). Ez messze elmarad az OECD országaiban mért átlagosan 30 százalékos beiratkozástól (4. ábra). Hazánkban jellemz½oen a kétéves kor betöltése után veszik igénybe a szül½ok a bölcs½odei szolgáltatást, majd hároméves kortól kötelez½oen óvodába kell íratni a gyermekeket ban az OECD országokkal összehasonlítva a 3-5 éves korcsoport 87, százaléka járt óvodába, mely nemzetközi összehasonlításban jónak mondható (Blaskó 2009). Összességében a GDP százalékában mérve alacsony a gyermekellátásra fordított állami kiadások mértéke az EU 27 országaihoz mérten (2008-ban Magyarországon 0, százalék volt, 5. ábra). 7

8 5.ábra: Gyermekellátásra fordított állami kiadások mértéke a GDP százalékában, EU 27, 2000, 2008 (Forrás: Eurostat) A gyermekgondozást közgazdaságilag nem csak azért indokolt állami kézbe helyezni, hogy az anyák el½obb vissza tudjanak térni a munka világába, hanem azért is, mert felmerülhet az erkölcsi kockázat vagy a kontraszelekció veszélye. A szül½ok nem képesek beszerezni az összes információt a bölcs½odék min½oségér½ol, nem tudják ellen½orizni azt, magánbölcs½odék esetén csak az ár alapján tudnak tájékozódni. Pont a jó min½oség½u szolgáltatások szorulhatnak ki a piacról, a választott gyermekgondozás min½osége végül alacsonyabb lesz, mint a társadalmi optimum. (Surányi, Danis old.) 4. Irodalom összefoglaló A család közgazdaságtana témakörben számos a 2000-es években íródott tanulmányt olvashatunk, melyek kalibrált modellek segítségével adnak választ a családokat érint½o kérdésekre. Az irodalomban ismert az általunk is alkalmazott parciális egyensúlyi modellkeret, mely els½osorban a háztartás viselkedésével foglalkozik, eltekint viszont a t½okefelhalmozástól és a t½okepiacoktól, vagy a kormányzat költségvetési korlátjától. Kiemelhetjük Caucutt, Guner és Knowles (2002) vagy Greenwood, Guner és Knowles (2003) munkáját ebb½ol a csoportból, akik a gazdaságpolitikai szerepvállalás termékenységre, házasságra, munkavállalásra és képzettségre gyakorolt hatását modellezték többek között. Da Rocha és Fuster (2006) egy OLG (együttél½o nemzedékek) modelltípust írtak fel, melyben a n½ok gyermekvállalását és munkaer½opiaci döntéseit szimulálták. Munkájukban sikerült visszaadni az OECD országok körében meg gyelhet½o pozitív korrelációt a termékenység és a foglalkoztatottság között. Általános egyensúlyi modellkeretet alkalmazott viszont Conesa (2000), aki a generációk közötti termékenységbeli különbségekre fókuszált. Eredményként magyarázatot adott a gyermekvállalás halasztására, illetve arra, hogy a magasabb végzettség½uek miért vállalnak kevesebb gyermeket. Doepke és szerz½otársai (2008) szintén általános egyensúlyi OLG modellt használtak, központi kérdésük pedig az volt, hogy mi okozta a második világháború utáni alacsony n½oi foglalkoztatást illetve a magas születésszámot Amerikában, azaz 8

9 "reprodukálták" a baby boom generáció létrejöttét. Minden korosztályt egy reprezentatív háztartással szimbolizáltak, akik egyszerre döntenek a gyermek születésér½ol és a munkakínálatukról. Az említett két tanulmány mindegyike hanyagolja azonban az állami döntéshozatalt. A jelen tanulmány szempontjából Fehr és Ujhelyiova (20) cikke játszik fontos szerepet. Bár OLG modellükben mind a termékenység mind pedig a munkakínálat endogén (esetünkben csak a második az), illetve általános egyensúlyt feltételeztek (mi parciális modellt írunk fel), a kérdésfeltevés egybevág: mi a kapcsolat a gazdaságpolitika és a háztartások munkakínálati és gyermekvállalási döntése között. Szimuláció segítségével arra a válaszra jutottak, hogy azok a támogatások, melyek javítják a család költségvetését, pozitívan hatnak a termékenységre, de negatívan a munkavállalásra. A személyi adók bevezetése viszont ellentétes hatást ér el. Létezik azonban olyan kombináció, mely a család jövedelmét nem növeli, mégis egyszerre tudja növelni mindkét vizsgált változó értékét. 5. A modellgazdaság A modell segítségével dinamikus környezetben vizsgáljuk meg, hogy a családpolitikai eszköztár hogyan befolyásolja a kisgyermekes családok, els½osorban az anyák munkaer½opiaci részvételét. A probléma illusztrálására egy parciális egyensúlyelméleti modellkeretet vesszük alapul. Zárt gazdaságot feltételezünk, azaz csak a hazai gazdasági szerepl½ok állnak kapcsolatban egymással. A modell egyensúlya heterogén szerepl½ok döntése és interakciója során alakul ki. A heterogenitás abból fakad, hogy vannak egyéni reprezentatív döntéshozók, és vannak családban él½ok. A végtelen id½ohorizonton haszonmaximalizáló szerepl½oknek arról kell dönteniük, hogy mennyit fogyasztanak és mennyit dolgoznak, a család esetében pedig még szerepet játszik a gyerekneveléssel töltött id½o is. A modellben központi szerepet kap az anya döntési helyzete. A probléma leírásához mindvégig a költséghaszon elemzés technikáját alkalmazzuk, azaz az anyának azt kell mérlegelnie, hogy mennyi haszonnal jár számára a gyermeknevelés és mennyi haszonnal a munkavállalás. Blaskó (200) az alábbi tényez½oket veszi - gyelembe a munka vs. család döntési szituációban. A munkavállalás hasznosságára pozitívan hat a munkabér, negatívan a gyermekelhelyezés költsége és az ingázás költsége, az anya jóléte pedig pozitívan és negatívan is befolyásolhat. Az otthonmaradás hasznosságát viszont növeli a gyermektámogatás nagysága, a háztartási munka értéke, de kollektíve nem eldönthet½o, hogy az anyai szabadid½o illetve az anyai gondoskodásból származó jólét pozitívan ösztönzi-e a gyermeknevelést. A modellben ezekhez képest a következ½o elemeket építettük be (+: pozitív hatás, -: negatív hatás): A munkavállalás hasznossága: munkabér (+) képességek javulása (+) anyai jólét (-) Gyermeknevelésb½ol származó hasznosság: gyermektámogatás mértéke (+) képességek amortizálódása (-) anyai gondoskodáshoz társított hasznosság (+) 9

10 5.. A fogyasztók viselkedése A modellben két különböz½o típusú gazdasági döntéshozót különböztetünk meg. Az egyéni döntéshozók jellemz½oje, hogy egyedül élnek és döntenek a fogyasztás-szabadid½o terében és az egyéni hasznukat maximalizálják a korlátok mellett. A másik gazdasági egység a modellben a család. A családban együtt él az apa, az anya és a gyermekeik, ezért ½ok közösen hozzák meg a döntéseiket. A társadalom reprezentatív döntéshozókból áll, akik végtelen id½ohorizonton optimalizálnak. Emögött az az indoklás húzódik meg, hogy mindig lesz a társadalomnak egy olyan szegmense (például a éves korosztály), mely kisgyermekes családokból illetve egyéni munkavállalókból áll, és akik a modellben leírt problémával szembesülnek. Az egyéni döntéshozó hasznossága a fogyasztástól és a szabadid½o nagyságától függ. Jövedelmet a munkája után kap, melyb½ol adóznia kell, illetve minden id½oszakban megkapja az el½oz½o id½oszaki megtakarításait kamatostul. Ezt kell szétosztania fogyasztásra és megtakarításra úgy, hogy számára a legoptimálisabb legyen. l s t U = X t=! t (c s t) + (lt s )! max c t;l t A hasznosságfüggvényben c s t jelöli az egyéni döntéshozó ((a fels½o indexben _ s utal rá)) fogyasztását, a szabadid½o nagyságát, pedig a türelmetlenségi paramétert. Két korláttal szembesül a döntése során, egyrészt a költségvetési korláttal, másrészt az id½okorláttal. A rendelkezésre álló id½o nagyságát -re normáljuk mindegyik szerepl½o esetében. ( s ) w (e s L s t ) + profit s t + ( + r t ) b s t = ( + c )c s t + b s t+ = L s t + l s t A költségvetési korlátban w jelöli az egységnyi hatékony munkaóráért zetett reálbért, e s az egyén munkatapasztalatainak nagysága, L s t pedig a munkával töltött id½o. b s t mutatja az el½oz½o id½oszaki kötvényállomány nagyságát (megtakarítás), míg r t a reálkamatlábat. Az egyén által zetett jövedelemadókulcs s, a fogyasztás után pedig egységesen mindenkinek c mérték½u ÁFÁ-t kell zetnie. A család (a fels½o indexben _ m+f utal rá) egy gazdasági egységet alkot. Mivel egy háztatásban élnek, ezért a család együtt maximalizálja a hasznosságát a korlátai mellett. Az egyéni döntéshozó hasznosságfüggvényét½ol csak egy komponensben mutat eltérést, ugyanis a háztartás esetében a gyermekek nevelése is pozitív hasznot jelent. U = X t= t 0 c m+f t + l f t + (N t + O t ) " " C A! max c m+f t a háztartáson belül az egy f½ore jutó fogyasztást, míg l f t az anya (a fels½o indexben _ f utal rá) szabadidejét mutatja. Az egyszer½uség kedvéért feltesszük, hogy az apa (a fels½o indexben _ m utal rá) minden idejét munkával tölti, ezért az ½o esetében nem is beszélhetünk munkapiaci döntésr½ol. N t az anya gyermekneveléssel töltött ideje, O t pedig az állami intézmények által átvállalt gyermekfelügyelet id½oben kifejezve. c m+f t ;l f t ;Nt A család számára ugyanolyan jó, ha a gyermekre a szül½ok vigyáznak vagy ha bölcs½odébe/óvodába jár. Ezt az fejezi ki, hogy N t és O t tökéletes helyettesít½oi egymásnak. ( m+f ) w e m L m + e f t L f t + profit m+f t + ( + r t ) b m+f t + gyesn t = ( + c )c m+f t (; 7 + 0; 5 m) + b m+f t+ 0

11 A család számára a költségvetési korlát kiegészül azzal, hogy az anya a gyermekneveléssel töltött id½o arányában támogatást (gyes) kap az államtól, illetve alacsonyabb adókulccsal ( m+f ) kell adózniuk a munkajövedelem után. A háztartás így keletkezett összes bevételét költhetik el fogyasztásra és jöv½obeli megtakarításra. A fogyasztás esetében gyelembe vettük Gábos, Gál, Keller (2007) tanulmánya alapján azt is, hogy két feln½ott egy háztartásban együtt kevesebbet fogyaszt, mint két egyéni szerepl½o, és hogy a gyermekek (számuk a modellben m) fogyasztási egysége csak 0; 5. = L m = L f t + N t + l f t e f t+ = + x L f t N N t l l f t Az anya teljes idejét a munka, a gyermeknevelés és a szabadid½o teszi ki. A család esetében még egy korlát megjelenik. Az anya eddig megszerzett képességei amortizálódnak, ha idejét gyerekneveléssel vagy szabadid½ovel tölti, és csak munkavégzés által tudja tovább gyarapítani a munkatapasztalatait 2. Az amortizáció mértékét N illetve l jelöli, míg x a képességek/munkatapasztalat gyarapodása, mely a munkavállalásnak köszönhet½o. A gazdasági szerepl½ok együttes (hatékony) munkakínálata és fogyasztása az alábbiak szerint írható fel: e f t L t = P m+f e m L m + e f t L f t + P s e s t L s t C t = P f+m c m+f t (; 7 + 0; 5 m) + P s c s t Legyen P f+m a gazdaságon belül a háztartások száma, és P s az egyéni szerepl½ok száma. A nagybet½us jelölések a változók aggregált értékére utalnak Az állam és a vállalat feladata Az állam nem optimalizál, tevékenységét minden id½oszakban az alábbi költségvetési korlát adja meg. A beszedett adókból és hitelfelvételb½ol származik jövedelme, melyet állami kiadásokra, a gyermeknevelés után járó állami támogatás ki zetésére és az államadósság illetve annak kamatainak törlesztésére fordíthat. T t + D t+ = G t + P f+m gyes N t + ( + r t ) D t Az állami kiadások reálértékben G t nagyságot tesznek ki. Az egyéb kiadások mellett ez fedezi a gyermekfelügyeletet biztosító állami intézmények fenntartását is. T t az összes adóbevételt mutatja, tehát az összes szerepl½ot½ol a jövedelme és a fogyasztása után beszedett adót együttesen. h i T t = w P m+f m+f e m L m + e f t L f t + P s s e s t L s t + c C t A vállalat esetében a következ½o feltevésekkel élünk. Csak munkára van szükség a termelés során, t½okére nem, a technológia (A) szintje pedig id½oben állandó. A háztartásban él½ok és az egyéni szerepl½ok munkája tökéletesen helyettesíti egymást. Y t = AL t minden t-re OECD I. skála alapján 2 Hasonló felírást alkalmazott Doepke et al. (2008) tanulmányában, lásd a 2. oldalt.

12 A vállalat a pro tját maximalizálja, aszerint, hogy a fogyasztók által biztosított összmunka határterméke megegyezzen a hatékony munkaóraért zetett reálbérrel Piaci egyensúlyi feltételek Y t L t = w Az árupiaci egyensúlyi feltétel szerint minden id½oszakban a GDP megegyezik az összfogyasztás és az állami kiadások összegével. Mivel t½okeállomány nem szerepel a modellben, ezért a beruházás sem jelenik meg az egyensúlyi feltételben. Y t = C t + G t Mivel zárt gazdaságot írtunk fel, ezért a vagyoneszközök piacán 8t vagyonfelhalmozása egyenl½o az állam hitelfelvételével. re teljesül, hogy a fogyasztók összes D t+ = B t+ B t+ = P m+f b m+f t+ + P s b s t+ Feltesszük, hogy a egyensúly teljesül a munkaer½opiacon is minden periódusban. 6. A modell megoldása El½oször megadjuk a modell kiinduló egyensúlyát a kezdeti paraméterértékek mellett, ezt vesszük alapul kés½obb a sokkok hatáselemzése során, ehhez viszonyítjuk a paraméterváltozás után kialakuló új egyensúlyi állapotokat. Az egyensúlyi megoldást a haszonmaximalizálásból adódó els½o rend½u feltételekb½ol, a korlátokból, az állam és a vállalat feladatát leíró egyenletekb½ol tudjuk levezetni. Az alábbi 9 egyenlet meghatározza a modell 9 endogén változójának (. táblázat) egyensúlyi értékét a paraméterek függvényében. A modell megoldásához a MATLAB programcsomagot használtuk. = + r P m+f e m L m + e f L f + P s e s L s = A w A P m+f e m L m + e f L f + P s e s L s = P f+m c m+f (; 7 + 0; 5 m) + P s c s + G l f x + N x + l l f x L f = N N + l l f = L f + N + l f " = N + O c m+f + c ; 7 + 0; 5 m ( m+f ) w ( ) = ef c m+f ( + c ) (; 7 + 0; 5 m) l s = L s + l s = c s + c ( s ) we s gyes ( l N )( ) we f x + l l (L f + l f ) + N N + r + r 2

13 Endogén változók c m+f l f L f N e f c s l s L s Megnevezés a család fogyasztási egysége az anyák szabadideje az anyák munkaideje gyereknevelésre fordított id½o anya képességeinek a szintje egyéni fogyasztás egyéni szabadid½o egyéni munkaid½o r reálkamatláb.táblázat: A modell endogén változóinak jelölése és megnevezése A modell kalibrálását mindig az adott gazdaság valós adataihoz mérten kell elvégezni. Azaz akkor tekinthetünk jónak, és magyarázó erej½unek egy makromodellt, ha az képes visszaadni a tényadatokban meg- gyelhet½o mozgásokat és arányokat. Esetünkben a pontos kalibrálására még nem volt lehet½oség, ehhez még a modell további b½ovítésre és javításra szorul. Arra azonban törekedtünk, hogy a makromodellekben általánosan használt paramétereket a "szokásos" értékekre állítsuk be. Ilyennek tekinthet½o a ; ; ; ; (2. táblázat). Egy-két esetben a valósághoz h½uen adtuk meg az értékeket, azaz a magyar gazdaság paramétereit alkalmaztuk. Így például a jövedelemadókulcsok ( m+f ; s ) esetében, az ÁFA esetében ( c ), a termékenységi arányszám estében (m). Ha a rendelkezésre álló id½ot heti egységekben mérjük, azaz a 68 órát normáljuk -re, akkor reális, hogy az állami intézmények 20 százalékot vállalnak át a gyermekellátásból (68 órából átlagosan 33,6 órát, ezért O = 0:2). A többi paramétert az arányok szem el½ott tartása és a konvergencia biztosítása érdekében adtuk meg. A paraméterértékek a kiinduló esetben a következ½ok: Paraméter Megnevezés Érték türelmetlenségi paraméter 0:98 munka kitev½oje 0:7 A technológia szintje 5 P m+f családok száma 90 P s egyéni döntéshozók száma 90 e m apa képességeinek szintje 0:3 e egyén képességeinek szintje 0:3 N amortizáció a gyermeknevelés miatt 0: l amortizáció a pihenéssel töltött id½o miatt 0:7 x képességek gyarapodása 0:5 fogyasztás kitev½oje a hasznosságfüggvényben :9 szabadid½o súlya a hasznosságfüggvényben szabadid½o kitev½oje a hasznosságfüggvényben 0:76 gyermeknevelés súlya a hasznosságfüggvényben :7 " gyermeknevelés kitev½oje a hasznosságfüggvényben 0: c fogyasztásra kivetett adókulcs 0:27 m+f jövedelemre kivett adókulcs a család esetében 0:2 s jövedelemre kivett adókulcs az egyén esetében 0:4 2.táblázat: Paraméterértékek a kiinduló esetben 3

14 A modellben exogénnek tekintjük az alábbi változókat (3. táblázat), melyek értékei a kezdeti egyensúlyban a következ½ok. Exogén változók Megnevezés Érték L m apa munkaideje m átlagos gyerekszám :33 G kormányzati kiadás 33 O intézményi gyermekellátás id½oben 0:2 w reálbér hatékonysági munkaegységben 25 gyes gyermekek után járó támogatás 5 3.táblázat: Az exogén változók értékei a kiinduló esetben 6.. Eredmények A modellel parciális elemzést végzünk, azaz mindig csak egy paraméter/exogén változó egyensúlyra gyakorolt hatását mérjük meg. Minden esetben megfeleltetjük ezeket valamely valós állami szerepvállalásnak, intézkedésnek. A cél az, hogy megadjuk, mely beavatkozás/küls½o változtatás hat leginkább pozitívan az anyák munkavállalására, illetve a család hasznosságára. A kezdeti állapotban az endogén változók egyensúlyi értéke mellett kiszámoljuk a család nettó munkajövedelmét, összfogyasztását és összhasznát is (ld. 4. táblázat). A gyermekek után járó állami támogatás a család munkából származó jövedelemét körülbelül 2 százalékkal emeli, azaz ez az arány az adatoknak megfelel½oen alakul 3. A kezdeti egyensúlyból is kit½unik, hogy azok a gazdasági szerepl½ok, akik nem nevelnek gyereket, átlagosan az idejük 65 százalékát töltik munkával. Ett½ol messze elmarad azonban a kisgyermekes anyák foglalkoztatása, az ½o esetükben átlagosan csak 46 százalékos munkaer½opiaci részvételr½ol beszélhetünk (4. táblázat). A modellben úgy jelenik meg a részmunkaid½os állás lehet½osége, hogy nem tettünk kikötést a munkaid½o minimális értékére. A változó neve A változók értéke A család fogyasztási egysége : Az anyák szabadideje 0:2386 Az anyák munkaideje 0:45988 Gyereknevelésre fordított id½o 0: Család nettó munkajövedelme 7: Anya képességeinek a szintje 0:4878 Állami támogatás a jövedelemhez mérten (%) 2: Család összfogyasztása 4:40062 Család összhaszna 3:5407 Egyéni fogyasztás : Egyéni szabadid½o 0:35050 Egyéni munkaid½o 0: Munkajövedelem/GDP (%) 70 4.táblázat: A modell kiinduló egyensúlyi megoldása Els½oként azt vizsgáljuk meg, hogyha százalékkal megnövelnénk az állami gyermekellátás nagyságát (O-val jelöljük), azaz több bölcs½odei helyet biztosítanának, ez hogyan befolyásolná a modell egyensúlyát, 3 "A gyermekvállalással járó pénzbeli juttatások az OECD országok átlagában 7.5%-al növelik a kétgyermekes családok nettó jövedelmét, Magyarországon ez 2%" (Surányi,Danis 2009, 3.old) 4

15 illetve kitüntetetten az anyák munkaer½opiaci részvételét és a család hasznosságát (5. táblázat). Fontos megjegyezni, hogy a modellben az új bölcs½odék építése nem jár együtt az állami kiadások növekedésével (azaz párhuzamosan G nem változik), azaz azt feltételezzük, hogy az állami kiadásokat megfelel½oen átcsoportosítjuk. Ahogyan azt a közgazdasági intuíció sugallja, az anyák gyermeknevelésre szánt ideje, csökken, párhuzamosan viszont n½o a munkaid½o és a szabadid½o nagysága is. A család nettó munkajövedelmének visszaesése az anyák alacsony bérjövedelme miatt következik be, ugyanis a szabadid½o er½os növekedése rontja az anyák egyensúlyi hatékonyságát. A család hasznosságára összességében pozitívan hat az intézkedés. A változó neve A változók értéke Százalékos változás paraméterváltozás O = 0:2 O = 0:202 % " A család fogyasztási egysége : : :009% " Az anyák szabadideje 0:2386 0: :034% " Az anyák munkaideje 0: : :0046% " Gyereknevelésre fordított id½o 0: : :0288% # Család nettó munkajövedelme 7: : :0033% # Anya képességeinek a szintje 0:4878 0:4848 0:0002% # Állami támogatás a jövedelemhez mérten (%) 2: : :0255% # Család összfogyasztása 4: : :009% " Család összhaszna 3:5407 3:5772 0:74% " Egyéni fogyasztás : : :0044% # Egyéni szabadid½o 0: :3502 0:009% # Egyéni munkaid½o 0: : :0058% " 5.táblázat: Az intézményi gyermekellátás százalékos növekedésének hatása a modell egyensúlyára Második esetben a gyermekek után járó állami támogatások mértékét csökkentjük százalékkal. Látható, hogy ezáltal az anyák munkaideje szintén növelhet½o, azaz a kisebb mértékben támogatott szül½oi szabadság szintén ösztönz½oleg hat. A család összjövedelme ismét az anyák képességeinek csökkenése miatt esik. A család egyéni illetve összfogyasztása viszont n½o, illetve meg gyelhetjük azt is, hogy a család hasznossága is javul (6. táblázat). A változó neve A változók értéke Százalékos változás paraméterváltozás gyes = 5 gyes = 4:95 % # A család fogyasztási egysége : : :028% " Az anyák szabadideje 0:2386 0:2473 0:3984% " Az anyák munkaideje 0: : :0520% " Gyereknevelésre fordított id½o 0: : :3344% # Család nettó munkajövedelme 7: : :0380% # Anya képességeinek a szintje 0:4878 0:4527 0:003% # Állami támogatás a jövedelemhez mérten (%) 2: : :2934% # Család összfogyasztása 4: :4022 0:028% " Család összhaszna 3:5407 3:5494 0:0293% " Egyéni fogyasztás : : :05% # Egyéni szabadid½o 0: : ; :277% # Egyéni munkaid½o 0: : :0688% " 6.táblázat: A gyermekek után járó állami támogatás százalékos csökkenésének hatása a modell egyensúlyára 5

16 Magyarországon 20. január óta újra létezik a családi adókedvezmény rendszere. A modell lehet½ové teszi azt is, hogy megmérjük, mekkora és milyen irányú hatást eredményez, ha az eddigi feltételezett 4 százalékos jövedelemadó helyett további kedvezményt nyújtunk a kisgyermekes családoknak az egyéni döntéshozókhoz képest. Az adókulcs nagyságát százalékkal csökkentjük. A modell számításai szerint az adó csökkenése további munkára sarkallja az anyákat, bár a munkakínálatukban bekövetkez½o javulás kisebb mérték½u, mint az eddigi paraméterváltozások után (0:00% "). Pótlólagos hatásként szintén megemelkedik a családi fogyasztás és a a család hasznosságának szintje is (7. táblázat). A változó neve A változók értéke Százalékos változás paraméterváltozás m+f = 0:4 m+f = 0:386 % # A család fogyasztási egysége : : :025% " Az anyák szabadideje 0:2386 0: :0089% " Az anyák munkaideje 0: : :00% " Gyereknevelésre fordított id½o 0: : :0077% # Család nettó munkajövedelme 7: : :40% " Anya képességeinek a szintje 0:4878 0:470 0:005% # Állami támogatás a jövedelemhez mérten (%) 2: : :484% # Család összfogyasztása 4: : :025% " Család összhaszna 3:5407 3:5422 0:0033% " Egyéni fogyasztás : : :0293% # Egyéni szabadid½o 0: : :073% # Egyéni munkaid½o 0: : :0394% " 7.táblázat: A családi jövedelemadó-kulcs százalékos csökkenésének hatása a modell egyensúlyára Magyarországon kirívóan hosszú a rendelkezésre álló szül½oi szabadságolás rendszere is. A szabadság mértékét a modellben nem tudjuk egyértelm½uen megfeleltetni egyik paraméternek, és egyik exogén változónak sem. Az egyetlen lehet½oség, amivel imitálhatjuk a szabadságolás rövidülésének gazdasági hatásait az az, hogy az eddigieknél jobban "büntetjük", ha az anya nem munkával tölti az idejét. Ennél az egy elemzésnél a szabadid½o és gyereknevelés okozta amortizáció mértékét együttesen százalékkal növeljük, azaz feltesszük, hogy az anya eddig megszerzett képességei nagyobb mértében avulnak el. Bár azt mondhatnánk, hogy az anyák munkaer½okínálata ezáltal is növekszik, mégsem tekinthetjük célravezet½o eszköznek. A családok összfogyasztása, és ezzel párhuzamosan a családok összhaszna is csökken (8. táblázat). Ezt úgy értelmezhetjük, hogy a családok számára fontos a gyermekkel eltöltött id½o, ennek kurtítása er½os ellenállást válthat ki bel½olük. A munkaer½okínálat növelésére találunk alkalmasabb eszközt is, még úgy is ha a zetett szabadság hosszát nem rövidítik a jelenlegi szabályozáshoz mérten. 6

17 A változó neve A változók értéke Százalékos változás paraméterváltozás l = 0:7 l = 0:77 % " N = 0: N = 0:0 % " A család fogyasztási egysége : : :0002%" Az anyák szabadideje 0:2386 0: :002% # Az anyák munkaideje 0: : :0057%" Gyereknevelésre fordított id½o 0: : :0066% # Család nettó munkajövedelme 7: : :0003% # Anya képességeinek a szintje 0:4878 0:3997 0:0077% # Állami támogatás a jövedelemhez mérten (%) 2: : :0063% # Család összfogyasztása 4: :549 0:0648% # Család összhaszna 3:5407 3: :007% # Egyéni fogyasztás : : :0004% # Egyéni szabadid½o 0: : :000% # Egyéni munkaid½o 0: : :0005%" 8.táblázat: Az amortizációs kulcsok együttes százalékos emelésének hatása a modell egyensúlyára Utolsóként nézzük meg, hogy milyen változásra számíthatunk akkor, ha nem az állami intézkedések módosulnak, hanem átlagosan több gyermek születik. A modellben az m játszotta a teljes termékenységi mutatószám szerepét, értékét.33-ról százalékkal.3433-ra megemeljük. A családban átrendez½odés gyelhet½o meg: az anya több id½ot fordít gyermeknevelésre, kevesebbet dolgozik, emiatt a család nettó munkajövedelme csökken. Arányosan, mivel n½o az egy háztartásban él½ok száma, a család fogyasztása visszaesik. Mivel modellünkben a hasznosság értékét nem a gyermekneveléssel töltött id½o dominálja, ezért a fogyasztás és a szabadid½o csökkenése összességében rontja a családok helyzetét (9. táblázat). A változó neve A változók értéke Százalékos változás paraméterváltozás m = :33 m = :3433 % " A család fogyasztási egysége : : :2666% # Az anyák szabadideje 0:2386 0: :0865% # Az anyák munkaideje 0: : :03% # Gyereknevelésre fordított id½o 0: : :0723%" Család nettó munkajövedelme 7: : :0242% # Anya képességeinek a szintje 0:4878 0:4705 0:005% # Állami támogatás a jövedelemhez mérten (%) 2: : :0967%" Család összfogyasztása 4: : :2665% # Család összhaszna 3:5407 3:5964 0:065% # Egyéni fogyasztás : : :0326% # Egyéni szabadid½o 0: : :084% # Egyéni munkaid½o 0: : :0439% " 9.táblázat: Az átlagos gyerekszám százalékos emelkedésének hatása a modell egyensúlyára Összegzésként elmondhatjuk, hogy a kisgyermekes anyák munkaer½opiacra való visszatérését állami eszközökkel a legjobban akkor tudjuk el½osegíteni, ha a nemzetközi viszonylatban igen magas közvetlenül elkölthet½o állami támogatások mértékét visszafogjuk. 7

18 7. A kutatás további irányai A modell számos egyszer½usítést és korlátozó feltételezést tartalmaz. Ezek mindegyikén lehet módosítani, itt most azokra a lehetséges továbbfejlesztési irányokra térünk ki, melyek várhatóan javítanák illetve nomítanák az eddigi eredményeinket. A makromodellekt½ol szokatlan, hogy nem tartalmaznak zikai t½okeállományt. Bár a modellünk els½osorban a munkaer½opiac alakulására koncentrált, mégis kiegészíthet½o lenne a termelési függvényünk az aggregált zikai t½okeállomány értékével. Ezáltal közelebb hozható a modell eredménye a makroökonómia stilizált tényeihez, miszerint a t½okeállomány GDP-hez viszonyított aránya ill. a munkajövedelem GDP-hez viszonyított aránya is konstansnak tekinthet½o hosszú távon. Arra számítunk, hogy az eddigi eredményeinket ez a módosítás nem változtatná radikálisan. Könnyen beépíthet½o lenne a modellbe a családok és az egyéni döntéshozók preferenciájának különbsége. Ez els½osorban a hasznosságfüggvényben használt paraméterek értékének különbségén múlik. Várhatóan ezáltal még inkább nomítható lenne a családpolitikai eszköztár gazdasági hatásmechanizmusa. A tanulmányban konstansnak vettük a hatékonysági munkaegységre vetített bér nagyságát. Emiatt az aggregált munkakínálat nem tudott reagálni a különböz½o sokkhatásokra, így a GDP egyensúlyi értéke sem változhatott. A modell alapján úgy t½unhet, hogy egyik beavatkozásnak sincsen aggregált szint½u hatása a gazdaságra, holott ez csak az egyszer½usít½o feltevés miatt adódott. A modell így minden esetben a sokkokra úgy reagált, hogy munkaer½o-átcsoportosítás történt a di erenciált szerepl½ok között, illetve a munka hatékonysága változott megfelel½oen, de az összes hatékony munka nagysága mindvégig konstans maradt. Ha eltekintünk ett½ol a feltételezést½ol, a modell képes lesz a beavatkozások aggregált szint½u hatásainak elemzésére is. Ebben a modellváltozatban az állami kiadások értékét egyszer½usítve egy változóban gy½ujtöttük össze. Nem domborodott ki tehát az, hogy melyik beavatkozás milyen terheket róna az állami költségvetésre, és mennyiben lenne megvalósítható az adott intézkedés. Ebb½ol a szemszögb½ol tehát nem tudunk ítéletet mondani és különbséget tenni a modellezett esettanulmányok között. Ahogy azt a 8. táblázat esetén is kiemeltük, a zetett szül½oi szabadság hossza er½osen meghatározza a munkavállalás és gyereknevelés közti döntést a családok számára. Az ismertetett modellváltozat ennek vizsgálatára nem bizonyult alkalmasnak. A modell nem foglalja magában az egyének humán t½okeállomány szerinti megkülönböztetését. Bár igazolható, hogy a preferenciákban, az átlagjövedelemben, az igényelhet½o támogatás nagyságában illetve az átlagos gyermekek számában és a gyermektelenek arányában is er½os eltéréseket tapasztalhatunk az alap-, közép- és fels½ofokú végzettség½uek esetében. A modell alkalmas lehet az állami eszköztár, illetve a családokat érint½o törvényi változtatások együttes hatáselemzésére is. Ahhoz azonban, hogy megítéljük és ajánlásokat tegyünk a rendszer hatékonyabb átalakítására, el½obb ismernünk kell az egyes intézkedések parciális hatásait. A jelenlegi tanulmány ezen kvalitatív és kvantitatív hatások feltárására tett kísérletet. 8

19 8. Felhasznált irodalom Bálint Mónika; Köll½o János Gyermeknevelési támogatások. Megjelent: Cseres-Gergely Zsombor; Scharle Ágota (szerk.). Közelkép. Jóléti ellátások és munkakínálat: Blaskó Zsuzsa Meddig maradjon otthon az anya? - A gyermekfejl½odés szempontjai. Esély 200 (3): Blaskó Zsuzsa Családtámogatás, gyermeknevelés, munkavállalás. Megjelent: Monostori Judit, ½Ori Péter, S. Molnár Edit, Spéder Zsolt (szerk.) Demográ ai Portré Jelentés a magyar népesség helyzetér½ol. KSH Népességtudományi Kutató Intézet. Budapest Caucutt E. M., Nezih Guner and John A. Knowles Why Do Woman Wait? Matching, Wage, Inequality; and the Incentives for Fertility Delay. Review of Economic Dynamics. 5(4) Conesa, Juan C Educational Attainment and Timing of Fertility Decisions. Working Paper. Universita Autonoma Barcelona. Del Boca, D., S. Pasqua and Ch. Pronzato Motherhood and work: labour market and social policies. Mimeo. Doepke, Matthias, Moshe Hazan, Yishay Maoz The Baby Boom and World War II: A Macroeconomic Analysis. CEPR Discussion Paper No London. Eurostat Statistics. 20. Letöltés ideje: 20. március. Letöltés helye: Fehr, Hans, Daniela Ujhelyiova. 20. Fertility, Female Supply and Family Policy. CESifo Working Paper No Gábos András, Gál Róbert Iván és Keller Tamás A gyermeknevelés költsége és a társadalmi kompenzáció. Budapest: TÁRKI. Letöltve: 200. július Letöltés helye: Greenwood, Jeremy, Nezih Guner and John A. Knowles More on Marriage, Fertility and the Distribution of Income. International Economic Review. 44(3) Kátay Gábor (szerk.) Az alacsony aktivitás és foglalkoztatottság okai és következményei Magyarországon. MNB-tanulmányok. 79. MNB. Budapest. Központi Statisztikai Hivatal. Online adatbázis. 20. Letöltés ideje: 20. március. Letöltés helye: OECD Family Database. 20. Letöltés ideje: 20. március. Letöltés helye: Scharle Ágota The E ect of Welfare Provisions on Female Labour Supply in Central and Eastern Europe. Journal of Comparative Policy Analysis: Research and Practice 9 (2): Surányi Éva; Danis Ildikó (szerk.) Családpolitika más szemmel. Eltér½o néz½opontok, változó gyakorlatok. Magyar Tudományos Akadémia. Közgazdaságtudományi Intézet december. Budapest. 9

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció Révész Sándor Makroökonómia Tanszék 2012. március 3. Révész Sándor (Makroökonómia Tanszék) Klasszikus modell - gyakorlat 2012. március 3. 1 / 14 1) Egy országban a rövid távú

Részletesebben

5. el adás. Solow-modell I. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

5. el adás. Solow-modell I. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem I. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Hogyan hat a skális politika a gazdaságra? Mi a pénz? Milyen költségei vannak az inációnak? Hogyan hat a monetáris politika

Részletesebben

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény 84-85.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 38. o. 16-17. (Javasolt változtatások: 16. feladat: I( r) 500

Részletesebben

Adminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP. Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a moodle-ön!

Adminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP. Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a moodle-ön! 1 Adminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP. Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a moodle-ön! 2 Van Tematika! Az előadás A szeminárium is 3 Van 60 pont

Részletesebben

Képletek és összefüggések a 4. zárthelyi dolgozatra Solow-modell II., rövid táv

Képletek és összefüggések a 4. zárthelyi dolgozatra Solow-modell II., rövid táv Képletek és összefüggések a 4. zárthelyi dolgozatra Solow-modell II., rövid táv 1. Solow-modell II. 1.1. Munkakiterjeszt tényez munkaer min ségét, képességeit is gyelembe vesszük E - munkakiterjeszt tényez

Részletesebben

Mennyit segít az ovi? A gyermekfelügyeleti lehetőségek hatása az anyák aktivitására a szakadásos regresszió kiterjesztése Szirák november 15.

Mennyit segít az ovi? A gyermekfelügyeleti lehetőségek hatása az anyák aktivitására a szakadásos regresszió kiterjesztése Szirák november 15. A gyermekfelügyeleti lehetőségek hatása az anyák aktivitására a szakadásos regresszió kiterjesztése Szirák 2013. november 15. Lovász Anna (MTA KRTK KTI, ELTEcon) Szabó-Morvai Ágnes (HÉTFA, CEU) Tartalom

Részletesebben

1. el adás. Tények, fogalmak: GDP. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

1. el adás. Tények, fogalmak: GDP. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Tények, fogalmak: GDP Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Elérhet ség Mivel foglalkozik a makroökonómia? izabella.kuncz@gmail.com 221.1 szoba Fogadóóra: szerda 13.4015.10 Tankönyv

Részletesebben

2. szemináriumi. feladatok. Fogyasztás/ megtakarítás Több időszak Több szereplő

2. szemináriumi. feladatok. Fogyasztás/ megtakarítás Több időszak Több szereplő 2. szemináriumi feladatok Fogyasztás/ megtakarítás Több időszak Több szereplő 1. feladat Egy olyan gazdaságot vizsgálunk, ahol a fogyasztó exogén jövedelemfolyam és exogén kamat mellett hoz fogyasztási/megtakarítási

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztáselméletek 64.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia ok. TRI-MESTER, Tatabánya. 33. o. 1. 65.) Keynesi abszolút

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati

Részletesebben

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Does pension policy make older women work more?

Does pension policy make older women work more? Does pension policy make older women work more? The effect of increasing the retirement age on the labour market position of ageing women in Hungary Cseres-Gergely Zsombor MTA KRTK Közgazdaságtudományi

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu A nagycsaládos mégis A NOE tagság vizsgálatának tanulságai Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu Válságban vagy változóban a család? 1. Értékrend és normák változása 2. Gazdasági tényezők 3. Családpolitikai

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Mikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László

Mikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László Mikro- és makroökonómia A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László 2016. 11. 18. A keynesiánus pénzpiac A keynesi pénzpiacon az árszínvonal exogén változó! Rögzített nominálbérek mellett a

Részletesebben

T/13049/... Tisztelt Elnök Úr!

T/13049/... Tisztelt Elnök Úr! ;`fá'41`& léd"~ 1n3ṙ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISEL Ő NCV 2.O. T/13049/... Módosító javaslat Dr. Kövér László az Országgy űlés Elnöke részér e Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló

Részletesebben

NEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, FELHASZNÁLÁS

NEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, FELHASZNÁLÁS NEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, ELHASZNÁLÁS 0, 7 0,. Egy gazdaságban a termelési függvény: Y K L. A felhasznált tőkeállomány: S K, az árszínvonal:. A munkakínálat: L 409. Mekkora a a) a munkabér,

Részletesebben

Mi okozza a munkanélküliséget?

Mi okozza a munkanélküliséget? Mi okozza a munkanélküliséget? A munkakeresletet és a munkakínálatot meghatározó tényezõk. A munkapiaci egyensúly és a rövidebb oldal elve. A munkanélküliség típusai és kialakulásának okai. A konjunkturális

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei

Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei A munkához kapcsolódó adóterhek 2010 óta érdemben csökkentek Magyarországon, azonban nemzetközi összehasonlításban még így is magasak. A magyar

Részletesebben

szemináriumi D csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter

szemináriumi D csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter 2. szemináriumi ZH D csoport Név: NEPTUN-kód: A feladatlapra írja rá a nevét és a NEPTUN kódját! A dolgozat feladatainak megoldására maximálisan 90 perc áll rendelkezésre. A helyesnek vált válaszokat a

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

1. feladat megoldásokkal

1. feladat megoldásokkal 1. feladat megoldásokkal Az általunk vizsgált gazdaságban két iparág állít elő termékeket, az és az. A termelés során mindekét iparág reprezentatív vállalata két termelési tényező típust használ egy iparágspecifikusat,

Részletesebben

szemináriumi C csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter

szemináriumi C csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter 2. szemináriumi ZH C csoport Név: NEPTUN-kód: A feladatlapra írja rá a nevét és a NEPTUN kódját! A dolgozat feladatainak megoldására maximálisan 90 perc áll rendelkezésre. A helyesnek vált válaszokat a

Részletesebben

Miért készítünk modellt Hogyan készítünk modellt. Dolgozat Házi feladatok Esettanulmányok MATLAB. Kétidőszakos modell. Kétidőszakos modell

Miért készítünk modellt Hogyan készítünk modellt. Dolgozat Házi feladatok Esettanulmányok MATLAB. Kétidőszakos modell. Kétidőszakos modell Követelmények Dolgozat Házi feladatok Esettanulmányok MATLAB Kétidőszakos modell Miért készítünk modellt Hogyan készítünk modellt Kétidőszakos modell Tematika a honlapon, www.makrokurzusok.wordpress.com

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Kora gyermekkori nappali ellátások és foglalkoztatás

Kora gyermekkori nappali ellátások és foglalkoztatás Kora gyermekkori nappali ellátások és foglalkoztatás Reszkető Petra petra.reszketo@budapestinstitute.eu Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Demográfia Konferencia, 2009. november 5., Budapest Tartalom

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe Szabó-bakoseszter Makroökonómia Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe Számítási és geometriai feladatok 1. feladat Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált gazdaságban a gazdasági

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Munkanélküliség és infláció I.

Munkanélküliség és infláció I. GYAKORÓ FEADATOK IV. Munkanélküliség és infláció I. Munkanélküliség és infláció I.. Egy nemzetgazdaságban a munkaképes korú lakosság 7 millió fő. Ebből inaktív, millió fő. A foglalkoztatottak száma 5,4

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség 8. előadás 2010. 04.15. Az elemzés kiterjesztése több időszakra az eddigi keynesi modell és a neoklasszikus

Részletesebben

A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása. Pénzügyminisztérium

A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása. Pénzügyminisztérium A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása Firle Réka Szabó Péter András Pénzügyminisztérium 2008. június 19. Az alacsony munkapiaci aktivitás okai és növelésének lehetségei. A be- és kiáramlást szabályozó

Részletesebben

A makro-kínálat. Makroökonómia - 7. elıadás. Bacsi-Weisz, Makro7 1. A makrogazdaság kibocsátása:

A makro-kínálat. Makroökonómia - 7. elıadás. Bacsi-Weisz, Makro7 1. A makrogazdaság kibocsátása: A makro-kínálat Makroökonómia - 7. elıadás Bacsi-Weisz, Makro7 1 A makrogazdaság kibocsátása: Makroökonómiai termelési függvény: azt a kibocsátási szintet adja meg, melyet adott technikai szint (és adott

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

A Kormány családpolitikai elképzelései

A Kormány családpolitikai elképzelései A Kormány családpolitikai elképzelései Máriabesnyő, 2014. november 13. Magyar Katolikus Családegyesület XXI. Családkongresszus Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Gyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez

Gyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez Gyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez Egy gazdaság a neoklasszikus modell leírása szerint működik. A megtakarítási függvény: S(i)=300+1000i, a beruházási függvény: I(i)=1800-500i. Egységnyi forgalomban

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu Árrugalmasság A kereslet árrugalmassága = megmutatja, hogy ha egy százalékkal változik a termék ára, akkor a piacon hány

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2004. II. negyedév) Budapest, 2004. október

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2004. II. negyedév) Budapest, 2004. október ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2004. II. negyedév) Budapest, 2004. október Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezet i összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

A fogyasztási kereslet elméletei

A fogyasztási kereslet elméletei 6. lecke A fogyasztási kereslet elméletei A GDP, a rendelkezésre álló jövedelem, a fogyasztás és a megtakarítás kapcsolata. Az abszolút jövedelem hipotézis és a keynesi fogyasztáselmélet. A permanens jövedelem

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack Hirshleifer, Amihai

Részletesebben

1. A vállalat. 1.1 Termelés

1. A vállalat. 1.1 Termelés II. RÉSZ 69 1. A vállalat Korábbi fejezetekben már szóba került az, hogy különböző gazdasági szereplők tevékenykednek. Ezek közül az előző részben azt vizsgáltuk meg, hogy egy fogyasztó hogyan hozza meg

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE

Részletesebben

Gyermektelenek és egygyermekesek

Gyermektelenek és egygyermekesek Adócsökkentés: kiszámoltuk, mennyivel marad több a zsebedben 2015.05.02 13:38 A kormány múlt héten bejelentett tervei szerint jövőre a mostani 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A javítás során

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

Részletesebben

Elmélet Feladatok Zh infok. 3. szeminárium BCE február 20.

Elmélet Feladatok Zh infok. 3. szeminárium BCE február 20. Makroökonómia szeminárium 3. szeminárium Hosszútávú modell I. Révész Sándor Makroökonómia Tanszék BCE 2013. február 20. Alapfogalmak termelési tényező termelési függvény mérethozadék tényezőárak versenyző

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely

Részletesebben

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? 8/C lecke Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? A makrogazdasági teljesítmény mutatószámai, a bruttó hazai termék. GDPmegközelítések és GDP-azonosságok. Termelési érték és gazdasági növekedés. Nemzetközi

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Gazdaságpolitika Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdaságpolitika Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem modellje az adós büntetésével Gazdaságpolitika Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Nyitott gazdaságok makroökonómiája 1. Bevezetés modellje az adós büntetésével Teljes piacok, Arrow-Debreu-értékpapírok

Részletesebben

Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra*

Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra* Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra* A hitelkínálat elmúlt évekbeli alakulását, szerepének jelentőségét vizsgáljuk különböző megközelítésekben,

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama 7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama A neoklasszikus közgazdasági elmélet szerint a termelés végső értékéhez jobban hozzájáruló egyének számára elvárt a magasabb kereset. Sőt, mi

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június ÖKONOMETRIA ÖKONOMETRIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS 2015. február 14. STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ I. Választásos,

Részletesebben

A partnerek közötti jövedelem-eloszlás és a szubjektív jóllét kapcsolata

A partnerek közötti jövedelem-eloszlás és a szubjektív jóllét kapcsolata A partnerek közötti jövedelem-eloszlás és a szubjektív jóllét kapcsolata Hajdu Gábor 1,2 Hajdu Tamás 3 1 Szociológiai Intézet, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2 MTA-ELTE Peripato Kutatócsoport 3

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Közfoglalkoztatás kettős szerepben?

Közfoglalkoztatás kettős szerepben? Közfoglalkoztatás kettős szerepben? Cseres-Gergely Zsombor Molnár György MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet 52. Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Gazdaságpolitika szekció

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

A családi élet és a munka összeegyeztethetősége. Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit

A családi élet és a munka összeegyeztethetősége. Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit A családi élet és a munka összeegyeztethetősége Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit Fogalom Cél: családi élet és a munkavégzés összeegyeztethetősége Lényege: - Az egyén munkája

Részletesebben

Munkaerőpiaci tükör 2012

Munkaerőpiaci tükör 2012 Munkaerőpiaci tükör 2012 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly főigazgató, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet Koltay

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás.

MIKROÖKONÓMIA. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás. A közgazdaságtan társadalomtudomány, a társadalom tagjait vizsgálja. Közgazdaságtan főbb területei: 1. Mikroökonómia: egyéni viselkedéseket vizsgálja (1. féléves anyag) 2. Makroökonómia: a gazdasági szereplők

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

Részletesebben

1. szemináriumi. feladatok. két időszakos fogyasztás/ megtakarítás

1. szemináriumi. feladatok. két időszakos fogyasztás/ megtakarítás 1. szemináriumi feladatok két időszakos fogyasztás/ megtakarítás 1. feladat Az általunk vizsgál gazdaság csupán két időszakig működik. A gazdaságban egy reprezentatív fogyasztó hoz döntéseket. A fogyasztó

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság MEGHÍVÓ az MTA Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet és az MTA a által rendezett Kompetenciák, munkakínálat és foglalkoztatás c. szakmai konferenciára A konferencia

Részletesebben

Makroökonómia Kisokos

Makroökonómia Kisokos Makroökonómia Kisokos A kiadvány az Ecourse Bt. tulajdonát képezi, annak engedély nélküli, részbeni vagy teljes sokszorosítása tilos. Szerkesztette: Szántó Ivett Budapest, 2016 Tartalomjegyzék 1. A Kisokos

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június GAZDASÁGSTATISZTIKA GAZDASÁGSTATISZTIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Salamin Géza 2014.11.11. 2

Salamin Géza 2014.11.11. 2 GAZDASÁG DEMOGRÁFIA TERÜLETI FEJLŐDÉS Salamin Géza főosztályvezető Magyar Nemzeti Bank Gazdaságstratégiai Igazgatóság Népesedési Kerekasztal Jubileumi Konferencia KSH, 2014.11.11. 1 Demográfiai átrendeződés

Részletesebben

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban

Részletesebben