A gyermekvállalás ösztönzésére irányuló családpolitika az Európai Unióban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A gyermekvállalás ösztönzésére irányuló családpolitika az Európai Unióban"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar A gyermekvállalás ösztönzésére irányuló családpolitika az Európai Unióban készítette: Molnár Diána Budapest, 2003.

2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés A szakdolgozat célja Demográfiai helyzet az Európai Unióban A társadalom öregedésének következményei A nők munkavállalásának motivációi A gyermekvállalás motivációi Gyermekvállalási stratégiák Az Európai Unió tagállamainak helyzete a gyermekvállalás és a nők munkaerőpiaci aktivitása szempontjából A gyermekvállalási hajlandóság elemzése Konklúzió A nők munkaerő-piaci aktivitása A férfi és női aktivitás különbsége Konklúzió A családpolitika A családpolitika meghatározása A családpolitika hagyományos definíciója A családpolitika újabb értelmezése Jóléti rendszerek Jóléti rendszerek az Európai Unióban A szociális kiadások A családpolitikára fordított kiadások A családpolitikára fordított kiadások a szociálpolitikai kiadások tükrében A családpolitikára fordított kiadások elemzése az alanyi jogon járó és a jövedelemtesztelt juttatások arányában Szülési, szülői és gyermekgondozási szabadság és segély A szülési szabadság A szülői szabadság A szülési, szülői, valamint a gyermekgondozási szabadság és segély együttes elemzése A gyermekgondozási intézmények és szolgáltatások A tagállamok helyzete a gyermekgondozási intézmények és szolgáltatások szempontjából A hagyományos családpolitika alakulása az egyes tagállamokban A foglalkoztatáspolitika és a nemek között esélyegyenlőség-politika családpolitikai dimenziója a tagállamokban A nők részmunkaidős foglalkoztatása Családbarát munkaidőtípusok

3 3.8 Az Európai Unió szerepe a családpolitika alakításában A Közösség kísérletei a családpolitika befolyásolása területén A férfiak és nők esélyegyenlőségének kezelése közösségi szinten Konklúzió Az ENSZ szerepe a nők helyzetének védelmében A magyar helyzet A gyermekvállalási hajlandóság és a női foglalkoztatás Konklúzió A családpolitika Az anyagi támogatás A szülési és szülői szabadság A gyermekgondozási intézmények A foglalkoztatáspolitika és a nemek közötti esélyegyenlőség-politika családpolitikai vonatkozásai Magyarországon A magyar családpolitika alakulása az európai családpolitika tükrében...69 Ábrajegyzék...71 Bibliográfia

4 1 Bevezetés 1.1 A szakdolgozat célja A szakdolgozat a gyermekvállalás ösztönzésére, illetve segítésére irányuló családpolitikát vizsgálja az Európai Unióban. A téma jelentőségét az az aggasztó demográfiai jelenség adja, hogy egyre kevesebb gyermek születik, ami az Európai Unióban becslések szerint a következő évtizedben a népesség fogyásához vezet. A csökkenő gyerekszám az egyéb demográfiai jelenségekkel együtt súlyos gazdasági problémáknak is a forrása lehet a közeljövőben, aminek elkerülésében a nőknek kettős szerep jut. A gyermekvállalás mellett szükség van rájuk a munkaerőpiacon is. A gyermekvállalás kérdését ma már nem lehet a munkavállalás kérdésétől különválasztani azért sem, mert bár nemi egyenjogúságról még távolról sem beszélhetünk, a nők munkaerő-piaci aktivitása egyre inkább megközelíti a férfiakét. Ahhoz pedig, hogy egy nő be tudja tölteni kettős szerepét a társadalomban, megfelelő családpolitikára van szükség. Olyanra, ami biztosítja, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen anyagi hátrányt a családnak, és a munkaerőpiacon hátrányos helyzetet az anyáknak. A dolgozat központi kérdése az, hogy alakulóban van-e egy európai családpolitika, és mik a legfontosabb jellemzői. A dolgozat kiindulópontja az, hogy a kettős női szerepvállalás közös probléma, illetve jelenség az Európai Unióban, de a helyzet jelentősen eltér az egyes tagállamokban, és a rá adott válaszok is különbözőek. A szakdolgozat feltárja a demográfiai és foglalkoztatási helyzetet, a kialakult családpolitikai rendszereket, és megvizsgálja, hogy mi az utóbbi évtized tendenciája, hová fejlődik a családpolitika az Európai Unióban a második évezredben. Az utolsó fejezet a magyar helyzettel foglalkozik. 1.2 Demográfiai helyzet az E urópai Unióban Mikor az Európai Gazdasági Közösség az 1950-es évek végén létrejött, a hat alapító tagállam összesen megközelítőleg 190 millió lakost számlált. Az ezt követő 40 évben, míg a természetes népességnövekedés lassult, a tizenöt taggá való bővülés megduplázta az európaiak lélekszámát. Ennek eredményeképpen az Európai Unió a harmadik legnagyobb demográfiai hatalommá vált, megelőzve az Egyesült Államokat. A népességnövekedés az EU-ban azonban nagyon lassú, ami a kismértékű bevándorlással és 7

5 a nagyon alacsony termékenységgel párosulva ahhoz vezethet, hogy az EU népességi súlya csökkenni fog a világban. A bevándorlás kompenzáló hatásának hiányában, az elsősorban a születésszámok csökkenésének betudható természetes népességnövekedés lassulása, a megnövekedett várható élettartammal kombinálódva, az öregedő népesség jelenségéhez vezetett. A legfeltűnőbb jellemzője az EU demográfiai helyzetének éppen ez, az idős emberek arányának gyors növekedése a fiatal korosztályhoz viszonyítva. Ez a folyamat a hatvanas évek óta tart: A születésszámokban 1965 óta következett be drámai csökkenés, míg a várható élettartam jelentős növekedése szintén a 60-as években kezdődött. Miután a tendencia nem látszik megfordulni, valószínű, hogy az EU népességének növekedése az újabb bővüléseknek, és nem pedig természetes népességnövekedésnek lesz köszönhető, és nem várható, hogy a népesség elöregedésének tendenciája megfordulna re az Európai Unióban, ha a jelenlegi tendencia folytatódik, népességfogyás fog bekövetkezni, az elhalálozások száma meg fogja haladni a születésekét (Hantrais, 1999) A társadalom öregedésén ek következményei A népességfogyás és a vele együtt járó belső strukturális átalakulás, ami a gazdaságilag inaktív réteg arányának a gazdaságilag aktív réteghez viszonyított jelentős növekedéséből fakad, veszélyeztetheti a gazdaság eredményes működését, s ezzel együtt kilátástalan szociálpolitikai helyzetet teremthet. A megfelelő nagyságú munkaképes korú népesség hiánya felveti a kérdést: Ki fogja fizetni a csökkenő létszámú és rohamosan öregedő társadalom nyugdíját és egészségügyi költségeit. Az egyik égető probléma a társadalombiztosítási rendszerek finanszírozása, melyek még egészen más demográfiai helyzetben alakultak ki: Az első állami társadalombiztosítási rendszert Bismarck hozta létre 1890-ben. Európában a várható életkor ekkor 60 év körül volt. A népesség növekedett, a társadalom fiatal volt, s csak a 70 éven felüliek kaptak nyugdíjat. A kifizetéseket a mindenkori aktívak befizetéseiből finanszírozták. Ezekben az időkben egy nyugdíj kifizetéséhez nyolc-tíz aktív dolgozó befizetése állt rendelkezésre. A XX. század első felében, szinte minden nyugati országban hasonló rendszert vezettek be. A XX. század második felében a rendszer gyengesége kiütközött, de akkorra már a nyugati gazdaságok egyik sarokkövévé vált. Az előrejelzések szerint 2050-re a nyugdíjasonkénti befizetők száma Franciaországban a mai 2,5-ről 1,4-re, Németországban 2,3-ról 1,2-re, Olaszországban 1,3-8

6 ról 0,7-re csökken. A 65 éven felüliek aránya Európában 14-ről 28 százalékra emelkedik. Miután egy nyugdíjasnak a becslések szerint a munkajövedelmek százalékára van szüksége ahhoz, hogy megéljen, s az ember az élete során elköltött egészségügyi költségeinek több mint 90 százalékát 65 éves kora után használja fel, a jelenlegi társadalombiztosítási rendszer fenntarthatatlan egy fogyó és öregedő társadalomban. A hagyományos nyugdíjrendszer fenntartása mellett a nyugdíjak drasztikus csökkenése elkerülhetetlen. (Gere, 2002) A jelenlegi fejlett szociális rendszer finanszírozása problémát jelent az Európai Unió versenyképességének szempontjából is. Az európai gazdaság Egyesült Államokkal szembeni versenyhátrányának egyik oka a tarthatatlanná váló európai szociális piacgazdaság. (ICEG, 2003) A munkaképes korú népesség csökkenése az EU versenyképességét azáltal is fenyegeti, hogy a termelékenység növekedése nem tud lépést tartani a munkaerő csökkenésével. Mindez a jövedelmek csökkenésén keresztül hosszú távon az életszínvonal csökkenéséhez vezet. A hiányzó munkaerő biztosítása miatt a nyugati országok már évtizedek óta munkaerőimporttal, betelepítéssel igyekeznek megoldani gazdasági problémáik egy részét. Ennek eredményeképpen azonban más szokású, vallású, mentalitású emberek tömegei jelentek meg országukban, ami társadalmi konfliktushoz vezetett. A lakosság jelentős része a magas munkanélküliség miatt ellenszenvvel viseltetik az idegenek iránt, mert bennük saját munkanélküliségének okát látja, annak ellenére, hogy a bevándorlók nagyrészt olyan munkát végeznek, amire a helyiek már nem kaphatók, vagy pedig munkaerőhiány van belőle. Biztonsági kihívás keletkezik tehát minden olyan államban, amelyik a bevándorlás növelésének eszközével kényszerül enyhíteni munkaerőpiaci problémáit. (Szabó, 2002) A nők ösztönzése arra, hogy több gyermeket szüljenek elengedhetetlen feltétele annak, hogy a kedvezőtlen demográfiai tendencia megváltozzon. Emellett a nők nagyobb arányú bekapcsolódása a munkaerőpiacra egy másik fontos tényezője a munkaerőhiány kezelésének. 9

7 1.3 A nők munkavállalásána k motivációi A társadalomnak tehát a nőkre, nemcsak mint anyákra, hanem, mint munkavállalókra is szüksége van. Ezzel a jelenséggel párhuzamosan a nőknek is egyre nagyobb szükségük van fizetett munkavállalásra. Az Európai Unióban végbemenő népesség csökkenés és öregedés jelenségét a családok és háztartások méretének csökkenése kíséri. Ez abból adódik, hogy kevesebb gyermeket vállalnak a családok, kevésbé elterjedt a több generáció együttélése egy fedél alatt, és egyre több az egyszemélyes háztartás. Elterjedtek, és társadalmilag elfogadottá váltak alternatív családi formák, mint az együttélés, a házasságon kívüli szülés, a válás, valamint a gyermekét egyedül nevelő szülők. A párkapcsolatok, a házasságok tartósságának csökkenése még inkább rászorítja a nőket arra, hogy önállóan képesek legyenek megteremteni maguk és gyermekük anyagi biztonságát. A nőknek a fizetett munkahely jelentheti gazdasági autonómiájuk forrását, a társadalombiztosításhoz, a nyugdíjbiztosításhoz és az egészségügyi juttatásokhoz való hozzájutás lehetőségét. Mindezeken túl egyben lehetőség is a társadalmi és személyes fejlődésre. Manapság a munka egyre több embernek nem csak a megélhetés miatt elengedhetetlen tevékenység, hanem az önmegvalósítás egyik fontos forrása is. A nők fizetett foglalkoztatása ezenkívül befolyással van a nők családon belül betöltött szerepére és hatalmi pozíciójára, és nem csupán jövedelmet biztosít, de szerepmodellt is nyújt a családtagok, különösen a gyermekek számára. 1.4 A gyermekvállalás motiv ációi Ha a tervezett gyermekvállalást vizsgáljuk, érzelmi mozgatórugókat találunk. A gyermekvállalás mindig is azt jelentette a család számára, hogy van, aki tovább viszi a nevet, a szülők úgy érzik, hogy a gyermekekben élnek tovább. A túlélésre való törekvésen túl az is egy öröktől fogva létező emberi tulajdonság, hogy amikor két ember szereti egymást, kettejük meghitt kapcsolatának legigazibb megnyilatkozását egy közös gyermekben látják. Meghatározó az is, hogy milyen az egyén érzelmi beállítottsága, énvagy családközpontú-e. Ezenkívül a vallásosság is jelentős hatással bír a gyermekvállalási hajlandóságra. A mai európai jóléti társadalmakban, ahol már a szociális rendszer gondoskodik nagyrészt az idősekről, a gyermekvállalás gazdasági, anyagi mozgatórugói háttérbe 10

8 szorultak. A gyermeknevelés inkább jelent anyagi áldozatokat, mint a későbbiekben nélkülözhetetlen támaszt. A gyermekvállalás, és elsősorban az első gyermekvállalás tervezésekor az anyagi szempontok tehát nem bizonyulnak döntőnek, az érzelmi oldal a meghatározó. Ezzel magyarázható, hogy a tendencia az egy gyermek vállalása. Ebből következőleg gyermekvállalási kedvet családpolitikával, különösen anyagi juttatásokon alapuló támogatással ösztönözni nem igazán lehet. Mi lehet akkor a szerepe a családpolitikának? Az, hogy abban az esetben, amikor egy család szeretne gyermekeket, ne álljon meg egy gyermek után, vagy mondjon le teljesen a gyermekvállalásról amiatt, mert úgy érzi, hogy életminősége romlik azáltal. Az életminőség egyik eleme az anyagi jólét, de jóval többet jelent annál: Azt jelenti, hogy az ember egyensúlyt talál a magánélete és a képességeinek kibontakoztatását megvalósító munkahely között Gyermekvállalási stratég iák Három gyermekvállalási stratégiát különböztethetünk meg a nők körében (Bagavos, 2000): 1, A karrier stratégia: Azok a nők, akik komoly ambíciókkal rendelkeznek, és nagy karrierre vágynak a gyermekszülést háttérbe szorítják. Ők egyáltalán nem szülnek, vagy esetleg csak egyet. 2, A kombinációs stratégia: Azok a nők, akik szeretnének folyamatosan dolgozni, de készek arra, hogy a munkájukban való előmenetelt némileg visszafogják, legalább addig, amíg a gyermekük nem éri el az iskoláskort. Ezek a nők azok, akik több gyermeket vállalnak egy családbarátabb társadalomban. 3, A családteremtő stratégia: Azok a nők, akik feladják a munkát első gyermekük születésekor, vagy legalábbis megszakítják azt hosszabb időre. Ezek a nők több gyermeket szülnek, mint azok, akik folyamatosan dolgoznak, de nem eléggé sokat ahhoz, hogy kompenzálják az előző két stratégiát választó nők miatti kevés születésszámot. Ez a családteremtő stratégia valószínű, hogy egyre kevésbé lesz jellemző egyrészt megélhetési okokból, másrészt a teljes élet mai értelmezése miatt. Azt, hogy a nők többsége a második gyermekvállalási stratégiát választja, és ezért a munka és gyermeknevelés összehangolásának a családpolitika egyik prioritásává kell válnia, támasztja alá egy 1989-ben az akkori 12 EU tagállamban végzett Eubarometer felmérés: Abban a rangsorban, ami a gyermekszámot meghatározó döntések legfontosabb 11

9 elemeit tartalmazta a harmadik és negyedik helyet a nők otthonon kívüli munkája és a gyermekmegőrző létesítmények ellátottsága foglalta el 1. Abban a rangsorban pedig, ami a legfontosabb kormányfeladatokat tartalmazta, a gyermekmegőrző létesítmények ellátottsága volt a második 2. (Gauthier, 2000) 1 A legdöntőbb szempont a bizonytalan gazdasági kilátások volt, amit a megfelelő lakáshozjutás követett. 2 Az első helyen a megfelelő lakáshozjutás szerepelt. 12

10 2 Az Európai Unió tagállamainak helyzete a gyermekvállalás és a nők munka-erőpiaci aktivitása szempontjából 2.1 A gyermekvállalási hajla ndóság elemzése Ez a fejezet azt vizsgálja, hogy a gyermekszülési hajlandóság milyen tendenciát mutat az EU egyes tagállamaiban. Ennek megállapításához két statisztikai mutatót vettem alapul: a teljes termékenységi mutatót, és a befejezett termékenységi mutatót. A teljes termékenységi mutató azt fejezi ki, hogy a 15 és 50 év közötti nők átlagosan hány gyereket szültek, míg a befejezett, hogy egy adott évben született nők átlagosan hány gyereket szültek. Mivel a két mutató nem teljesen ugyanazt tükrözi, együtt kell őket vizsgálni ahhoz, hogy teljes képet lehessen alkotni a jelenségről: A befejezett termékenységi mutató hiányossága, hogy mivel csak azon nők csoportját vizsgálja, akik már túl vannak a gyermekszülési életkoron, figyelmen kívül hagyja a fiatal korosztályt. Ezt a hiányt pótolja a teljes termékenységi mutató. 1. Ábra: A teljes termékenységi mutató Forrás: European Commission Eurostat yearbook 2001 : 77. o. 2,2 2 1,8 1,6 1,4 1,2 1 EU B DK D EL E F IRL I L NL A P Fi S UK A teljes termékenységi mutató az EU átlagát tekintve a kilencvenes évek közepéig esett, aztán 1,43 körül stabilizálódott. Az országok között azonban mind a ráta értékét, mind pedig a tendenciát tekintve lényeges különbségek fedezhetők fel. 13

11 2. Ábra: A befejezett termékenységi mutató Forrás: European Commission Eurostat yearbook 2001 : 77. o. 3,5 3,3 3,1 2,9 2,7 2,5 2,3 2,1 1,9 1,7 1,5 EU B DK D EL E F IRL I L NL A P Fi S UK A befejezett termékenységi mutatót tekintve az uniós átlag, és minden ország jelentős esést mutat az 1950-ben született nők gyermekszüléseinek számát az 1930-ban születettekéhez viszonyítva. Az átlag az 1961-ben született nőket tekintve is csökkent, de ez a csökkenés már nem jellemző minden országra, és mértékét tekintve is jelentős különbségeket mutat tagállamonként. Az elmúlt évtizedekben tehát a gyermekszülések száma jelentősen lecsökkent, de az egyes tagállamok helyzete és kilátásai eltérőek. A legmagasabb rátát mindkét mutató esetében Írország képviseli, de a tendencia az átlagosnál erőteljesebben csökkenő. Franciaország, Dánia és Finnország termékenységi rátái egyrészt magasak, másrészt tendenciáikat tekintve nem mutatnak csökkenést. Nagy- Britannia szerepel még a jóval átlag fölötti mutatókat képviselő országok között, ám ami a tendenciákat illeti, azok enyhén csökkenőek. Svédország mutatói is mindig az uniós átlag fölött vannak, de míg a befejezett termékenységi mutatók jóval meghaladják azt, a fiatalokat is tartalmazó teljes termékenységi mutató alig haladja meg az uniós átlagot. A tendenciák különbözősége még szembetűnőbb: Míg a befejezett termékenységi mutató stagnál, a másik mutató igen erőteljes csökkenést mutat. Ennek csak az lehet a magyarázata, hogy a fiatalabb korosztály vagy drasztikusan kevesebb gyermeket vállal, mint az idősebb, vagy pedig nagyon megnőtt a gyermekvállalási életkor. 14

12 Luxemburg esetében pontosan az ellenkező tendencia figyelhető meg. Míg a befejezett termékenységi mutató stagnálást mutat, uniós átlag alatti szinten, a fiatalokat is figyelembe vevő ráta növekszik, és 1999-ben már az uniós átlagot jelentősen meghaladta. Ez arra utal, hogy a fiatal korosztály gyermekvállalási hajlandósága nagyobb, mint az idősebbeké volt, és növekszik. Belgium értékei az uniós átlag közelében vannak, azt kicsit meghaladják, és tendenciáit illetően kisebb csökkenést mutatnak. Hollandia mutatói nagyon hasonlítanak Belgiuméihoz, a különbség a teljes termékenységi mutató tendenciájában van, ami Hollandiában kis növekedést mutat. Ez arra utal, hogy a fiatalok szülési hajlandósága emelkedik. Ausztriára és Németországra hasonló, átlag alatti, és csökkenő értékek jellemzőek mindkét mutató esetében, de Ausztria magasabb kezdő értékekről indult, és jobban csökkenő tendenciát mutat. Portugália legfrissebb rátái az uniós átlag környékén vannak, de erősen csökkenő tendencia figyelhető meg mindkét mutató esetében. Görögország is meredek csökkenést mutat mindkét termékenységi mutató esetében, és rátái alacsonyak is. A másik két déli állam, Spanyolország és Olaszország mindkét termékenységi rátát tekintve a legalacsonyabb értékeket mutatják, melyek tendenciái is csökkenőek Konklúzió Ha átfogó pillantást vetünk az egyes országok eredményeire, két jelenség tűnik fel: Az egyik az, hogy a mutatók értékeit tekintve három országcsoportot lehet megkülönböztetni. A másik, hogy ahol a ráták alacsonyak, ott a tendenciák is kedvezőtlenebbek, míg ahol a ráták magasabbak, ott a tendenciák is kedvezőbbek. Ez alól kivétel Írország, ahol a ráták még mindig a legmagasabbak, de a csökkenés a legerőteljesebb. Az első országcsoport, ahol az értékek jóval magasabbak, mint az átlag, és a tendenciák többségük esetében stagnálónak mondhatók a skandináv országok (Dánia, Finnország, Svédország), Franciaország, valamint Nagy-Britannia, kevésbé magas rátákkal és kedvező tendenciákkal. Svédország a két vizsgált statisztikai tábla alapján még mindig a kedvező helyzetben levő országok csoportjába tartozik, de ha a termékenységi rátában mutatkozó erőteljes csökkenés oka az, hogy a fiatal generáció kevesebbet szül, mint az idősebb, a jövőben leszakadhat ettől az országcsoporttól. 15

13 A második országcsoportot a Benelux államok képviselik. Ezen államok értékei ugyan nem tartoznak a legmagasabbak közé az Európai Unióban, általánosságban az mondható, hogy az átlag fölött vannak egy kevéssel, és a mutatók Hollandia és Luxemburg esetében növekedést, Belgium esetében kisebb csökkenést jeleznek. A harmadik országcsoportot Németország és Ausztria, valamint a négy déli állam (Portugália, Görögország, Spanyolország, Olaszország) alkotja. Ezen országokban a mutatók értékei is, és a tendenciák is kedvezőtlenek. 2.2 A nők munkaerő-piaci a ktivitása A munkát vállaló nők számának és arányának jelentős növekedése az egyik legszembetűnőbb jellemzője a második világháború utáni gazdasági fejlődésnek Nyugat- Európában. A növekedés jelentős részben az elmúlt három évtizedben ment végbe. Ezalatt az északi országokra jellemző női munkavállalással kapcsolatos tendencia átterjedt a déli államokra. Míg 1970-ben, az Európai Közösségben a 25 és 54 év közötti nők kevesebb, mint 40%-a volt gazdaságilag aktív, ez az arány 1980-ra 55%-ra nőtt, és 1996-ban elérte a 70%-ot. Az aktivitási ráták folyamatosan és jelentősen növekedtek minden tagállamban az elmúlt 30 év alatt. A növekedés különösen jelentős volt azokban az országokban, ahol az időszak elején a ráták nagyon alacsonyak voltak Spanyolország, Írország, Hollandia és Portugália. (Social Protection in Europe, 1997) 3. Ábra: A női aktivitási ráta (25-49 év) Forrás: European Commission Eurostat yearbook 2001 : 119. o. 90% 80% 70% 60% 50% 40% EU 15 B DK D EL E F IRL I L NL A P Fi S UK

14 A nők munkaerő-piaci szerepvállalásának alapvető mutatószáma az aktivitási ráta, ami azt fejezi ki, hogy az adott országban az adott korcsoportba tartozó nők hányad része jelenik meg a munkaerő-piacon foglalkoztatottként vagy aktív munkakeresőként. A fenti ábra alapján az 1999-es adatokat szemlélve három országcsoportot különböztethetünk meg. A skandináv országok kitűnnek magasan átlag feletti, a 90%-ot megközelítő rátájukkal, míg a déli országok (Görögország, Spanyolország és Olaszország) Portugália kivételével, Luxemburggal és Írországgal, jóval az EU átlag alatt vannak. A többi ország uniós átlag fölötti, közel azonos értékekkel bír. A tendencia a skandináv országokat kivéve mindenhol növekvő. Közülük egyedül Dániáról van 1989-es adat, itt a tendencia kis csökkenést mutatott a kilencvenes években A férfi és női aktivitás kü lönbsége Az, hogy a jövőben a női aktivás növekedése várható, a női és férfi aktivitáskülönbség szintje közötti különbségből is levezethető. A női aktivitás mértéke ugyanis még egyetlen tagállamban sem érte el a férfi aktivitási szintet. 4. Ábra: A férfi és női munkaerőaktivitás különbsége Forrás: European Commission Eurostat yearbook 2001 : 118.o. és 119. o. 50% 40% 30% 20% 10% 0% EU 15 B DK D EL E F IRL I L NL A P Fi S UK

15 1999-ben a különbség a három skandináv országban volt a legkisebb, a női aktivitás majdnem elérte a férfi aktivitási szintet. Őket követi Nagy-Britannia és Franciaország, valamint 1999-re már a különbség Belgium, Németország és Hollandia esetében is hasonlóan alacsony volt, mint a francia és a brit. A legnagyobb különbség Görögországban, Spanyolországban és Olaszországban volt, őket követte Luxemburg és Írország. Ezekben az országokban még igen jelentős növekedésre van lehetőség. Az északi országokkal kapcsolatban megállapított enyhe csökkenés annak köszönhető elsősorban, hogy a női aktivitás mértéke szinte elérte a férfi aktivitást, és a kilencvenes években bekövetkező női aktivitáscsökkenés egy általános foglalkoztatás-csökkenés kísérőjelensége. 5. Ábra: A férfi aktivitási ráta (25-49 év) Forrás: European Commission Eurostat yearbook 2001 : 118.o. 96% 94% 92% 90% EU 15 B DK D EL E F IRL I L NL A P Fi S UK Ha megfigyeljük a férfi aktivitási ráta alakulását a kilencvenes években, azt láthatjuk, hogy szemben a női aktivitás jelentős növekedésével, mindenhol enyhe csökkenés következett be. Az arány minden országban közel azonos, 90 és 97% közötti. A férfiak és nők aktivitáskülönbségének vizsgálata távolról sem ad teljes képet a női foglalkoztatás helyzetéről. Az, hogy a munkanélküliség mennyire sújtja a nőket, illetve a férfiakat, mi a helyzet a bérkülönbségekkel, mely munkahelyi pozíciókat töltenek be a nők, és milyen presztízsű, illetve mennyire jövedelmező szektorokban helyezkednek el, mind fontos tényezője a nők munkaerő-piaci helyzetének. Jelen szakdolgozatban a fő téma a gyermekvállalás támogatására irányuló családpolitika, ezért ilyen mélységekig ez a 18

16 témakör nem kerül elemzésre. A nők aktivitását azért kell a gyermekszülési rátákkal együtt vizsgálni, mert a kérdés az, hogy a nők munkavállalása gátját jelenti-e a gyermekvállalásnak Konklúzió Bár az európai uniós átlag a gyermekvállalási hajlandóság tekintetében csökkenést, míg a női aktivitás tekintetében növekedést mutat, az figyelhető meg, hogy a legmagasabb termékenységi rátákkal bíró skandináv országokban a legmagasabb a női aktivitás szintje, míg a legalacsonyabb termékenységi mutatókkal bíró déli országokban a legalacsonyabb. A férfi és női egyenjogúság előrehaladottsága, a nők magas arányú foglalkoztatottsága a skandináv államokban tehát nem vonta magával a gyermekvállalási hajlandóság drasztikus csökkenését. Ami a tendenciák tekintetében figyelemre méltó az az, hogy míg a termékenységi ráták tekintetében az alacsonyabb értékkel bíró országok egyre távolodnak a magasabb termékenységi mutatókkal rendelkező országoktól, a női aktivitás tekintetében a tendencia az, hogy az alacsonyabb értékekkel bíró országok fokozatosan felzárkóznak a magasabbal bíróak közé. Tehát míg a gyermekvállalási hajlandóság nem mutat konvergenciát az egyes európai államokban, sőt, egyre inkább távol kerülnek egymástól országcsoportok, addig a nők munkaerő-piaci jelenléte egy felé mutat minden országban. Ha a tendenciák folytatódnak, akkor az EU minden államában a női aktivitás meg fogja közelíteni a férfi aktivitást. 19

17 3 A családpolitika 3.1 A családpolitika meghat ározása A családpolitika hagyom ányos definíciója A szakirodalomban nincs megegyezés arról, hogy mi a családpolitika definíciója. A szűk, vagy hagyományos meghatározás alapján a családpolitika azokat a juttatásokat és szolgáltatásokat jelenti, amelyek kizárólag a gyermekes párokat és gyermekeket egyedül nevelő szülőket illetik meg (Gauthier, 2000). A családpolitika hagyományos elemei a következők:! Közvetlen pénzügyi juttatások (pl. a családi pótlék)! Közvetett pénzügyi juttatások (pl. a gyermekek után járó adókedvezmény)! Szülési, szülői és gyermekgondozási szabadság és segély! Gyermekgondozási intézmények és szolgáltatások A hagyományos családp olitikai eszközök kialakulása Az első kifejezetten családpolitikainak nevezhető intézkedés a fizetetlen szülési szabadság bevezetése volt az európai országokban a múlt század utolsó és századunk első évtizedeiben, egyidőben a modern jóléti intézkedések első nagy hullámával. A fizetetlen szülési szabadság bevezetését több országban például Németország, Hollandia, Belgium, Franciaország, Olaszország már néhány év múlva követte a fizetett szülési szabadság bevezetése. Az első családpolitikai juttatásokat, köztük a fizetett szülési szabadságot és a speciálisan a nagycsaládoknak nyújtott szociális segélyeket a XX. Század első évtizedeiben vezették be a legtöbb fejlett országban. A széles rétegekre kiterjedő családi pótlékot 1930 és 1960 között vezették be a fejlett országokban, ezen országok zömében köztük például Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban még a 30-as, 40-es években. A skandináv és az angolszász országokban általában valamivel később született meg ez a jóléti juttatás, mint más európai országban. Japánban csak a 1971-ben hozták létre, az USA-ban pedig gyakorlatilag máig sincs. Az 1960-as évektől, a női munkavállalás általánosabbá válásával párhuzamosan kezdték el az európai országok a bölcsőde- és óvodarendszer kiépítését. 20

18 Míg a szülési szabadság és segély a XIX: század végére nyúlik vissza, a szülői szabadság sokkal rövidebb múlttal rendelkezik. Az 1970-es évek elején még csak Ausztriában és Olaszországban létezett, 1999-re azonban már minden tagállam biztosított legalábbis a gyakorlatban szülői szabadságot a szülési szabadság idejének lejárta után. (Gauthier, 2000) A családpolitika újabb é rtelmezése A mai, tágabb értelmezés alapján a családpolitika kiterjed minden olyan politikára, ami hatással van a családok jólétére. Az új megközelítés alapján a családpolitika azon eszköztára, ami befolyással bír a gyermekvállalási hajlandóságra a következő (McDonald, 2000): Anyagi ösztönzők a) Rendszeres pénzügyi juttatások Ez a kategória magába foglal minden gyermekhez kapcsolódó a szülőnek járó közvetlen, rendszeres pénzügyi juttatást. b) Alkalmakhoz kapcsolódó egyszeri pénzügyi juttatások és hitelek Ide tartozhatnak például a gyermek születésekor, iskolábamenetelekor, vagy bizonyos életkor beöltésekor járó juttatások. c) Adókedvezmények Ide azok az adókedvezmények tartoznak, amik a gyermekek után járnak. Az adókedvezményt általában súlyozzák, például a gyermekszámtól és a gyermek korától függően. d) Ingyenes vagy kedvezményes áruk és szolgáltatások Ide tartozik az oktatás, az orvosi ellátás, a fogászat, a tömegközlekedés, valamint a rekreációs szolgáltatások, mint például a sportolás, és a szórakozás támogatása. e) Lakástámogatás Ez lehet rendszeres pénzügyi juttatás, vagy egyszeri juttatás például első lakásvásárláskor, vagy jelzálogcsökkentés a gyermek születésekor, adókedvezmény, vagy a lakásvásárláshoz, vagy bérléshez kapcsolódó szolgáltatások állami támogatása. Munka és család kezdeményezések családbarát foglalkoztatáspolitika a) Szülési és szülői szabadság Ennek lényege, hogy a szülő visszatérhet munkahelyére miután lehetősége volt kisgyermekének gondozása okán egy darabig szabadságot kivenni. A jelenlegi 21

19 gyakorlatnak sok összetevője van, úgymint a szabadság időtartama, az alatta járó segély nagysága, a nemek szerinti igénybevehetőség, a szabadság alatti részmunkához való jog, stb. b) Gyermekgondozási intézmények és szolgáltatások Az ingyenes vagy támogatott gyermekgondozási intézmények és szolgáltatások legfontosabb ismérvei az igénybevehetőségre való jogosultság, a szolgáltatás színvonala, a nyitvatartás, és a szolgáltatás igénybevételének rugalmassága. c) Rugalmas munkaidő és rövid időtartamú gyermekgondozási okokból kivehető szabadság A szülői feladatok ellátásához igazodó rugalmas munkaidő illetve részmunka, és annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy a szülő gyermekének betegsége, vagy valamilyen egyéb gyermeke szempontjából fontos esemény, például iskolai rendezvény esetén elmehet a munkahelyéről. d) Diszkrimináció ellenes törvényhozás és nemi egyenjogúság a foglalkoztatás területén Olyan foglalkoztatási törvényekre van szükség, amely tiltja a nemi vagy családi állapoton, helyzeten alapuló diszkriminációt. A családi adózással szemben az egyéni adózás biztosítja azt, hogy a családban az ún. második keresők ne legyenek ellenösztönözve a munkavállalástól. e) Képzések A nők munkaerő-piaci visszailleszkedésének segítése tovább-, illetve átképzések biztosításával. Széleskörű társadalmi változás a gyermekekkel és a gyermekvállalással kapcsolatban a) Gyermekbarát környezet A gyermekbarát környezet elemei például a közlekedésbiztonság, a közbiztonság javulása, játszóterek építése, üzletközpontokban, stb. gyermekmegőrzők biztosítása. b) Nemi egyenjogúság A teljes nemi egyenjogúság nem-semleges jóléti rendszert, a férfi kenyérkereső családmodell teljes felszámolását, az apák szülői funkcióinak erősödését jelenti. c) A házasság és párkapcsolatok támogatása A párkapcsolatra, házasságra való nevelés, tanácsadás, a fiatalok megfelelő információval való ellátása, és a házasság anyagi ösztönzése, például lakástámogatással tartozik ide. 22

20 d) A gyermekekhez és a gyermekvállaláshoz kapcsolódó társadalmi viszonyulás javítása Az állami politikáknak azt az egyértelmű üzenetet kell eljuttatniuk a társadalomnak, hogy a gyermekvállaló szülők, családok támogatást élveznek az egész társadalom által, és nem szenvednek hátrányt semmiben azokkal szemben, akik nem vállalnak gyermeket. A családpolitika új értelmezésében tehát a családok anyagi támogatása továbbra is megmarad, de a hangsúly a nemi egyenjogúság, illetve a családbarát foglalkoztatáspolitika megteremtésén van. 3.2 Jóléti rendszerek Az országok családpolitikája a kialakult jóléti rendszerbe illeszkedik, ezért annak megértéséhez meg kell vizsgálni a tagállamokban kialakult szociális rendszert. A Gøsta Esping-Andersen-féle jóléti rendszerek (Hantrais, 2000) Gøsta Esping-Andersen három jóléti rendszert különböztetett meg a kapitalista országokat tekintve. A liberálist, a konzervatív-vállalati rendszert és a szociáldemokratát. A liberális rendszer lényege, hogy az állami beavatkozás minimalizált, a piaci erőket az állam hagyja szabadon működni. Ennek eredményeképpen a szociális jóléti intézmények szerepe azokra az esetekre korlátozódik, amikor a magánszféra elégtelennek bizonyul. A szociális juttatások ebben a modellben a társadalom leghátrányosabb részére korlátozódnak. A konzervatív-vállalati rendszerben a jóléti intézmények szerves részét képezik a gazdaságnak, és a szociális juttatások érdem, és elsősorban munkahelyi pozíció alapján járnak. Ennek eredményeképpen a munkát vállaló réteget érintik a szociális juttatások. A szociáldemokrata modell a munkát vállalók egész társadalom iránti szolidaritásán alapul, és egyenlően magas szociális juttatásokban részesíti annak minden tagját Jóléti rendszerek az Eur ópai Unióban Tisztán egyik modell sem jelenik meg az országokban, de azt mondhatjuk, hogy az alapító hat tagállamra, Hollandiát kivéve, leginkább a konzervatív-vállalati rendszer a jellemző. Ezen úgynevezett kontinentális modell országaiban a munkavállaláshoz kapcsolódó társadalombiztosítási rendszerek jöttek létre, valamint egy adókból finanszírozott minimális szociális háló épült ki. Hollandia szociális rendszere inkább a szociáldemokrata elveken nyugvó rendszerekhez áll közelebb. 23

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.26. COM(2015) 700 final A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2016. évi éves növekedési

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Létezik-e önálló családpolitika?

Létezik-e önálló családpolitika? Farkas Péter Létezik-e önálló családpolitika? Acsalád a társadalom alapsejtje, az élet és szeretet bölcsője. Ha harmonikusak a családok, kiegyensúlyozottabb a társadalom. A család alapvető és természetes

Részletesebben

H I R L E V É L. Vészes arányok

H I R L E V É L. Vészes arányok 2012. szeptember 17. Tudta Ön, hogy 2050-re feleannyi munkaképes korú ember jut majd az időskorúakra, mint ma? Bár a megfigyelések azt mutatják, a születésszám, a népesség néhány emberöltő alatt stabilizálódik,

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Salamin Géza 2014.11.11. 2

Salamin Géza 2014.11.11. 2 GAZDASÁG DEMOGRÁFIA TERÜLETI FEJLŐDÉS Salamin Géza főosztályvezető Magyar Nemzeti Bank Gazdaságstratégiai Igazgatóság Népesedési Kerekasztal Jubileumi Konferencia KSH, 2014.11.11. 1 Demográfiai átrendeződés

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a Horvátországból érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről (első időszak:

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban

15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban Mottó 15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban Az öregedés nem csupán a képességek hanyatlása, hanem új tulajdonságok keletkezésének folyamata is, amelynek van célja, értelme és tartalma,

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása HELYZETKÉP 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet MTA, 2014. január 20. 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 A teljes első női házasságkötési

Részletesebben

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu A nagycsaládos mégis A NOE tagság vizsgálatának tanulságai Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu Válságban vagy változóban a család? 1. Értékrend és normák változása 2. Gazdasági tényezők 3. Családpolitikai

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Nyugdíjba az előnyugdíjjal az idősebb munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek javítása

Nyugdíjba az előnyugdíjjal az idősebb munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek javítása A VÁLLALATIRÁNYÍTÁS RÉSZTERÜLETEI Nyugdíjba az előnyugdíjjal az idősebb munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek javítása Az európai társadalmak öregedése kihívások és feladatok elé állítja a munkaerő-piaci

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Családtámogatás, gyermeknevelés, munkavállalás

Családtámogatás, gyermeknevelés, munkavállalás 4. fejezet Családtámogatás, gyermeknevelés, munkavállalás Makay Zsuzsanna Főbb megállapítások» A magyar családtámogatási rendszer európai viszonylatban bőkezűnek tekinthető: évente a GDP mintegy 1,9 százalékának

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

16. 16. A családtípusok jellemzői

16. 16. A családtípusok jellemzői 16. 16. A családtípusok jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-476-7

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá:

Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá: Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá: 1. A munka és a magánélet egyensúlya Az infografika és a kreatív vizualitással bemutatott mutatók iránt érdeklődők kedvéért: http://www.oecdbetterlifeindex.org/topics/work-life-balance/

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?)

Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?) Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?) A nyugdíjhiány mértéke Európában és Magyarországon Bartók János elnök-vezérigazgató Demográfiai szökőár Európában Időskorúak aránya az egyes országokban 200 8

Részletesebben

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

Családtervezési döntések

Családtervezési döntések Pongrácz Tiborné Családtervezési döntések Amagyar társadalom demográfiai magatartását már hosszabb ideje sajátos kettősség jellemzi, amely a társadalom tradicionális értékrendje és a tényleges népesedési

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final}

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} EURÓPI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.16. COM(2012) 55 final FEHÉR KÖNYV megfelelő, biztonságos és fenntartható európai díjak menetrendje (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} FEHÉR

Részletesebben