TARTALOM. KA Abwasser, Abfall tartalomjegyzék magyar nyelvû fordítása 2004/ /

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TARTALOM. KA Abwasser, Abfall tartalomjegyzék magyar nyelvû fordítása 2004/2... 24 2004/3... 26"

Átírás

1 hír CSATORNA 2004 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja március-április HÍRCSATORNA TARTALOM MASZESZ Hírhozó... 2 Boda J: A Nyíregyházi I. számú Szennyvíztisztító Telep... 3 Lázár L.: Az utóülepítés jelentõsége az eleveniszapos szennyvíztisztításban KA Abwasser, Abfall tartalomjegyzék magyar nyelvû fordítása 2004/ / Európai szennyvíz szabványok FÓRUM Szilágyi F.: Megjegyzések az Oláh G.: Kísérletezzünk Gondolkozzunk!... Kísérleteztünk Gondolkodtunk! címû írásával kapcsolatban Kárpáti Á.: Véleménye Oláh Gábor a HÍRCSATORNA januárfebruári számának FÓRUMÁBAN Kísérletezzünk Gondolkozzunk! Kíséreteztünk Gondolkodtunk! címû, írása kapcsán Értesítés... 31

2 2 HÍRCSATORNA H Í R H O Z Ó KEDVES I. évf. KOLLÉGA! 2. sz. R A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség R szeptember Ünnepélyes körülmények között jelenik meg a HÍRCSATORNA. Magyarország néhány napja de jure és de facto az Európai Unió teljes jogú tagja. Elsõsorban engedd/engedjék meg, hogy elnökségünk és magam nevemben ezen ünnepélyes pillanat alkalmából tiszta szívvel üdvözöljek minden MaSzeSz tagot és a HÍRCSATORNA minden olvasóját, kívánva mindenkinek eredményes munkát és személyes boldogulást az Únióban. Utóbbi számunkban már beszámoltunk a május én megrendezésre kerülõ V. német magyar elõadóülésrõl konferenciánkról. A konferencia programját és egyéb tudnivalókat jelen számunkban is közöljük, hogy az érdeklõdõknek lehetõvé tegyük a részvételt. Jelen számunkból szíves figyelmükbe/figyelmetekbe ajánlom a következõ cikkeket: Boda, J.: Nyíregyházi I. számú Szennyvíztisztító Telep Lázár, L.: Az utóülepítés jelentõsége az eleveniszapos szennyvíztisztításban A HÍRCSATORNA FÓRUM c. rovatában a lappiramissal foglalkozó felvetésre két észrevétel érkezett, melyeket jelen számunkban közlünk. Folytatjuk az Európai szennyvíz szabványok sorozatunkat, most az MSZ-EN füzet, a Szennyvíztisztító tavak rész következik. Közremûködésüket megköszönve, jó munkát kíván: Budapest, április 25. Dr. Dulovics Dezsõ, PhD. ügyvezetõ igazgató, elnökségi tag A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség kiadványa. (BME Vízi-Közmû és Környezetmérnöki Tanszék) 1111 BUDAPEST, Mûegyetem rkp. 3. Megjelenik minden páros hónap utolsó hetében. A fordításokat Simonkay Piroska okl. mérnök készítette Kiadó és terjesztõ: DPH Kft. Szerkesztõ: Dr. Dulovics Dezsõ Tördelés: Aranykezek Bt. Nyomás: Ofszet Bt.

3 HÍRCSATORNA 3 A NYÍREGYHÁZI I. SZÁMÚ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP* Boda János a létesítmény tervezéséért felelõs mérnök MÉLYÉPTERV KOMPLEX MÉRNÖKI Rt. 1. Elõzmények A Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamû Rt. megbízásából, a Mélyépterv Komplex Mérnöki Rt., az AQUINNO Kft. közremûködésével, a szennyvíztisztítás tervezéskori módjának és térbeli megosztásának felülvizsgálatára tanulmánytervet készített. A felülvizsgálat szerint a terhelési adatok és az elõírt mértékû tisztításhoz tartozó technológiai paraméterek közötti összhang csak a levegõztetõ térfogat és a hozzátartozó oxigén-beviteli kapacitás növelésével lehetséges. Ennek a vizsgált alternatívái a következõk voltak: A/ a szennyvíz kétlépcsõs AB eljárás elvû tisztítása egy új, nagyterhelésû A fokozatú eleveniszapos medence építésével, az elõülepítõknek közbensõ ülepítõként való mûködtetésével, a meglévõ levegõztetõ és utóülepítõ medencék kisterhelésû B fokozatú üzemével, B/ a meglévõ puffer-tároló integrálása az eleveniszapos rendszerbe, a levegõztetõ medencékben szervesanyag lebontást és nitrifikálást, a puffer-tárolóban pedig elõ- és szimultán denitrifikálás kombinációját tervezve, C/ a levegõztetõ térfogat növelése új mûtárgy építésével, a szervesanyag és az ammónia lebontásához, a meglévõ levegõztetõ medencék átalakításával pedig oxikus- és anoxikus terek létrehozása a nitrifikáció eredményeként keletkezõ nitrát denitrifikálásához, D/ a levegõztetõ térfogat növelése az üzemen kívüli Kessener kefés levegõztetõ és Uniflow típusú ülepítõ medencék átalakításával, a puffer-tároló integrálásával az eleveniszapos rendszerbe. A tovább tervezésre javasolt D változatra és az iszapkezelés korszerûsítésére a Mélyépterv Komplex Mérnöki Rt. vízjogi létesítési engedélyezési tervet készített, a város Önkormányzata pedig a fejlesztéshez elõbb állami támogatást igényelt, majd pályázatot nyújtott be a Svájci Államszövetség Kormányának Magyarország környezeti állapota javítására szolgáló államsegélye igénybevételére, a fontosabb gépészeti berendezések szállítására. Az utóbbiak kiválasztásához szükséges ajánlati kiírási tervek, valamint az építési engedélyezési és kiviteli tervek elkészítésére ugyancsak a Mélyépterv Komplex Mérnöki Rt. kapott megbízást. Az iszapkezelés korszerûsítésére készült tervek az állandó, nagy kiterjedésû szennyezõ forrást jelentõ földmedencés iszaprothasztás helyett, anaerob mezofil iszapkezelési technológiát tartalmaztak, gépi elõsûrítõvel, zárt fûtött rothasztó tartályokkal, kigázosító utósûrítõvel, iszapvíztelenítéssel, a víztelenített iszap komposztálásával, mezõgazdasági elhelyezésével és a rothasztáskor keletkezõ biogáz gázmotoros hasznosításával. 2. A szennyvíztisztítás és az iszapkezelés korábbi rendszerei Nyíregyháza Megyei Jogú Város szennyvizeit a korszerûsítés elõtt két szennyvíztisztító telepen tisztították. Az I. számú telep (ez került átalakításra) a városból Nyírszöllõs-Kótaj település felé vezetõ út mentén, a II. számú pedig a város nyugati részén, Polyákbokor és Felsõsima települések közötti területen helyezkedik el. Az I. számú telep névleges kapacitása m 3 /d, a II. számúé pedig m 3 /d volt. A szennyvíztisztítás technológiájaként mindkét telepen eleveniszapos rendszerû nagyterhelésû biológiai tisztítást alkalmaztak. A szennyvizek tisztítására az I. számú telepen három, a II. számún egy mûtárgysor épült. Az iszapok kezelésére iszaprothasztó földmedencék szolgáltak. A kirothadt iszapot szalma hozzákeverése után komposztálták, a komposztot értékesítették. Az iszapkezelés csurgalékvizeit a szennyvíztisztítási technológia elejére vezették vissza. Az I. számú telep tisztított vizének a befogadója az ún. VIII. számú fõfolyás. A II. számú teleprõl a Kisszékhosszúháti szivárgóba vezették a tisztított szennyvizet. A tisztított szennyvizek minõségére elõírt határértékek a IV/1 területi kategória szerintiek voltak. A nitrifikáció nélküli biológiai tisztításra tervezett nagyterhelésû eleveniszapos rendszerû I. számú szennyvíztisztító telep négy technológiai sorból és az azokat kiegészítõ létesítményekbõl épült fel. Az I. technológiai sor a szennyvíz fogadását, a tisztítótelep megkerülését biztosító zsilipaknát, a darabos szennyezõk eltávolítását végzõ gépi és kézi rácsot, a szennyvízátemelõ szivattyúkat, a homokfogó és az osztóaknát tartalmazta. * LAMPL HUGÓ DÍJAS - a Magyar Hidrológiai Társaság Elnöksége az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõigazgatóság egyetértésével és támogatásával a létesítményt és a tervezésért és kivitelezésért felelõs mérnököt Lampl Hugó díjjal jutalmazta. A díjak átadása március 23-án a felelõs Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak a Víz Világnapja alkalmából megtartott ünnepi elõadóülésén került sor.

4 4 HÍRCSATORNA A II. a III. és a IV. technológiai sorok a mechanikai és a biológiai tisztítás mûtárgyaiból: elõülepítõ, levegõztetõ és utóülepítõ medencékbõl, valamint a recirkulációsés fölösiszap átemelõkbõl álltak. A kiegészítõ létesítmények a hidraulikai terhelés ingadozását kiegyenlítõ szennyvíz tárolását, az iszapok és az uszadék átemelését, továbbá az iszapok földmedencés rothasztását, komposztálását és az iszapvíz kezelését végezték. A fogadóaknába érkezõ szennyvíz a rácsmûtárgy 20 mm pálcaközû gépi tisztítású rácsán átfolyva a szivatytyúház szívóterébe került, amibõl azt a szivattyúk a kétrekeszes homokfogóba emelték. A Parshall csatornával vezérelt vízszintes átfolyású homokfogóban kiülepedett nehéz üledéket végtelenláncos homokkotró emelte ki, a szennyvíz pedig a mûtárggyal egybeépített osztómûbe került. Az osztómû az órai átlagvízhozam 20%-át az I. ütem, 40-40%-át a II. és a III. ütem biológiai mûtárgysorába, az átlagvízhozam feletti szennyvízmennyiséget pedig az iszapvíz elõlevegõztetõ medencén keresztül, vagy közvetlenül a m 3 -es puffer-tárolóba irányította. Utóbbiból az éjszakai órákban visszavezették a szennyvizet a telep fogadóaknájába, ahol azt az érkezõ nyers szennyvízhez keverték. A kevert szennyvizet a már említett szivattyúház szivattyúi az átlagos órai hidraulikai és szennyezõanyag terhelésnek megfelelõen a homokfogó és osztómû közvetítésével a tisztító mûtárgysorokra juttatták. A mûtárgysorok közül a II. jelû egy 400 m 3 -es, 18 m átmérõjû, Dorr típusú elõülepítõbõl, egy m 3 -es levegõztetõ medencébõl és egy m 3 -es, 28 m átmérõjû ugyancsak Dorr típusú utóülepítõbõl állt. A recirkulációs- és fölösiszap átemelést három darab csigaszivattyú végezte. A III. jelû mûtárgysor egy 250 m 3 -es, 17 m átmérõjû Dorr típusú elõülepítõt és egy tömbösített, hatrekeszes levegõztetõ-utóülepítõ mûtárgyat tartalmazott. A Kessener kefés levegõztetõ medence egy-egy rekeszének térfogata 184 m 3, a hosszanti átfolyású, Uniflow típusú láncos kotrós utóülepítõé pedig 138 m 3 volt. A levegõztetõ tér teljes térfogata m 3, az utóülepítõé 828 m 3. Az iszap recirkuláltatását hat darab mamutszivattyú végezte. A IV. jelû sor elõülepítõje a II. jelûvel megegyezõ méretû és típusú 400 m 3 -es mûtárgy. A sor levegõztetõ medencéje két párhuzamosan kapcsolt, m 3 térfogatú rekeszt tartalmazott, két-két mm átmérõjû levegõztetõ rotorral. A recirkulációs- és fölösiszap átemelését ebben a sorban három darab csigaszivattyú biztosította. A két Dorr típusú, 25 m átmérõjû utóülepítõ egyenkénti térfogata m 3. A három technológiai sor elõülepítõjén, levegõztetõ és utóülepítõ medencéjén átfolyó víz a befogadóba, az utóülepítõkbõl kiemelt iszap recirkulációs része a levegõztetõ medencékbe, a fölösiszap pedig a leürítõ csatornán keresztül a szivattyúházba, majd onnan az elõülepítõbe került. Az elõülepítõkben kiülepedett nyers- és fölösiszap keverékét elõbb az iszapsûrítõkbe, majd közvetlenül az iszaprothasztó földmedencékbe szivattyúzták, az úszó iszappal együtt. A földmedencékben kirothadt iszapot a komposztáló térre, az iszapvizet pedig a levegõztetett elõkezelõ medencékbe vezették. Az elõkezelt vizet fakultatív és aerob tavakban kezelték tovább, majd visszaemelték a szennyvíztisztító telepre. Késõbb az iszapvizet elõkezelés nélkül közvetlenül a puffer medencébe szivattyúzták. Az elõzõekben ismertetett szennyvíztisztítási technológia nem tette lehetõvé a szennyvíz egyre nagyobb ammónium-ion tartalmának kívánt mértékû csökkentését. Ezen a gondon a technológia módosításával segítettek. Az egyik technológiai sort kisterhelésû üzemre állították át, a többit továbbra is nagyterhelésû rendszerben üzemeltették. A kisterhelésû sor levegõztetõ medencéiben a nitrifikációt végzõ, autotróf baktériumokat tartalmazó oltóiszapot állították elõ, melyet a nagyterhelésû sorokra vezettek. Az oltóiszapnak a nagyterhelésû reaktorokba történõ folyamatos adagolásával lehetõvé vált a magas iszapkor fenntartása nélkül is az ammónium szennyezés oxidációja. Késõbb a fonalasodás miatt újabb technológiai módosítást hajtottak végre. A II-es és a IV. jelû technológiai sort sorba kötve, kétlépcsõs tisztításra álltak át. A homokfogón átfolyt szennyvizet elõször a II. sor mûtárgyaiba vezették majd az itt elõkezelt vizet a IV. sor mûtárgyaiban kezelték tovább. A kiegyenlítõ tárolás és az iszapkezelés módja a korábbival megegyezõ maradt. A 12 darab, egyenként m 3 térfogatú földmedencébe szivattyúzott iszap a hosszú tartózkodási idõ alatt kirothadt, szerves anyag tartalma és térfogata csökkent. A földmedencékbõl a kirothadt iszapot szivattyúval, illetve tengelyen a komposztálótérre jutatták, ahol szalma hozzáadásával, átkeveréssel, prizmázással a mezõgazdaság számára jól hasznosítható, termésnövelõ, talajjavító anyagot nyertek. 3. Tervezési alapadatok 3.1 Terhelési jellemzõk A 90-es évek végén a két szennyvíztisztító telepre együttesen beérkezõ szennyvíz tényleges méréseken alapuló mennyiségi és szennyezõanyag terhelési adatai, mint mértékadó tervezési értékek, az alábbiak szerint kerültek rögzítésre (ezek az értékek egyben az I. sz. telep korszerûsítésének a tervezett adatai is.)

5 HÍRCSATORNA 5 Hidraulikai terhelés: Szárazidõben m 3 /d Óracsúcs: m 3 /h Nappali átlag terhelés: m 3 /h Órai átlag terhelés: 917 m 3 /h Éjszakai átlag terhelés: 460 m 3 /h Csapadékos idõben az óracsúcs: m 3 /h KOI terhelés: Téli idõszakban (I. félév): Nyári idõszakban: (II. félév): Mértékadó õszi csúcsterhelés: BOI 5 terhelés: Téli idõszakban (I. félév): Nyári idõszakban (II. félév): NH 4+ -N terhelés: Nyári idõszakban (II. félév): Téli idõszakban (I. félév): kg/d kg/d kg/d kg/d kg/d kg/d kg/d Összes foszfor terhelés: Nyári idõszakban (I. félév): 120 kg /d Téli idõszakban (II. félév): 130 kg /d A szennyvizet az elõülepítõ rendszeren keresztülvezetve, nyersiszapként a víz KOI tartalmának mértékadóan 30%-a, illetve a BOI 5 25%-a választható le, így a biológiai tisztító mértékadó szennyezõanyag terhelése a következõk szerint került rögzítésre: KOI terhelés: BOI 5 terhelés: NH N terhelés: Összes P terhelés: kg/d kg/d kg/d 130 kg/d Az elõülepítés hatására a víz NH 4+ -N tartalma gyakorlatilag nem változik (kicsit növekedhet a szerves N ammonifikálódása miatt, de ez elhanyagolható). A keletkezõ szennyvíz BOI 5 tartalma alapján, a konzervgyári szennyvizet nem tartalmazó idõszakban, a telep lakosegyenértékben kifejezett terhelése: LE, ami összhangban van a város lakosságával, illetve amihez a konzervgyár a feldolgozási szezonban még további mintegy LE-nyi szennyezõanyag kibocsátása adandó hozzá, azaz a szükséges teljes tisztító kapacitás: LE Egyéb szennyvíz jellemzõk A városban keletkezõ szennyvizek egyéb jellemzõi közül a ph értéket és a Na + -ion tartalmat kell kiemelni. A víz Na + -ion tartalma olyan adottság, amelyen a biológiai tisztítás változtatni nem képes, illetve a Na egyenérték %-ot csak az azt még befolyásoló Ca 2+, Mg 2+ - és K + ion koncentrációk növelésével lehet szûk határok között változtatni. A tisztítás során, szükség esetén, Ca(OH) 2 adagolásával kell, a kritikus öntözési idõszakban, az egyedi Na egyenérték % határértéket betartani. A Ca(OH) 2 (mészhidrát) adagolás kiépítésének szükségességét az is indokolja, hogy a szennyvíz ph-ja, a konzervgyári eredetû szennyvíz hozzákeveredésekor (különösen az alma-feldolgozási szezon idején), szokatlanul alacsony is lehet. A jelenlegi tapasztalatok szerint a II. számú telepre befolyó víz ph-ja idõnként, különösen október-november hónapokban, akár 4,5-5,0 ph-tartományra is lecsökkenhet. A ph ilyen mértékû csökkenése az együttes szennyvíztisztítás miatt várhatóan nem következik be, de a magas ammónium tartalom miatt a tisztítás során a ph korrekciójának a lehetõségét biztosítani kell. 3.2 A tisztított víz tervezett minõsége Az I. sz. szennyvíztisztító telep esetében a tisztított víz befogadója az ún. VIII. számú fõfolyás, amelyre az engedélyezõ hatóság a 3/1984. (II.7.) OVH rendelkezés IV/1. területi vízminõségvédelmi kategória határértékeinek a betartását írta elõ. A rendelet szerinti határértékek közül kivételt csak a Na egyenérték % határérték (45 eé%) jelent, amelyre az egyedi határértékek: május 1. aug. 31. között (öntözési idény): szeptember 1. április 30. között: 60 eé% 75 eé% Az egyedi határértékek a továbbiakban is biztosítottak, mivel az ivóvíz nagy Na + ion tartalma a rendelet szerinti határérték betartását lehetetlenné teszi. Az elõírt fontosabb határérték-koncentrációk a következõk: KOI 100 g/m 3 NH 4+ -N 10 g/m 3 Szerves oldószer extrakt 10 g/m 3 ph 6-9 között ANA detergens 5 g/m 3 lebegõanyag 200 g/m 3 Technológiai és gazdasági okokból a nitrifikálás során keletkezõ NO - 3 részleges eltávolítását is meg kellett oldani. Az elfolyó víz tervezett maradék NO - 3 tartalma: 100 g/m 3, összes nitrogén tartalma pedig: 35 g/m 3 volt. A javasolt tisztítási eljárás a víz foszfor tartalmának a csökkentését is lehetõvé teszi. A foszfor eltávolítását biztosító vegyszeres (vas-só) foszfor kicsapást úgy kell mûködtetni, hogy a tisztított víz összes P tartalma ne legyen több, mint 2 g/m 3.

6 6 HÍRCSATORNA 4. Az alkalmazott tisztítási eljárás 4.1 Az eljárás elve A tisztítási eljárás kidolgozásakor az I. sz. szennyvíztisztító telep meglévõ adottságainak a teljes kihasználása mellett, a szükséges kiegészítõ beruházási feladatok, üzemeltetési költségeket is figyelembe vevõ, gazdasági optimalizálásával alakítottuk ki, az alapvetõen a meglévõ eleveniszapos biológiai tisztítással konform, új tisztítási technológiát. Az új technológia a meglévõ mechanikai tisztítási eszköztárat (homokfogó, elõülepítõk) is hasznosítva, olyan eleveniszapos biológiai tisztítást jelent, amelyben a szerves szennyezõk eltávolítása (biokonverziója) mellett megvalósul az NH N oxidációja (nitrifikálás) és a folyamat során keletkezõ NO 3- nitrogén gázzá történõ redukciója (denitrifikálás) is. A nitrifikálást denitrifikálást a szimultán és elõdenitrifikáló rendszerek kombinációjával a meglévõ, de a levegõztetés szempontjából rossz adottságú, ún. puffermedencében hoztuk létre. A levegõztetõ terekbe, a gazdaságilag - a jelenlegi felületi levegõztetõknél - kedvezõbb, gumimembrános mélylevegõztetõt telepítettünk. Az igen magas NH 4+ -N tartalom nitrifikációjának mellékhatásaként jelentkezõ savanyodási folyamatok, valamint a nyers szennyvíz idõszakosan, a szokásosnál alacsonyabb ph-jából eredõ problémák kompenzálására a ph mészhidrátos állításának lehetõségét is megteremtettük. A mészhidrát adagolásból adódó Ca 2+ -ion koncentráció növekedés, egyben a tisztított víz Na egyenérték % határértékének a betarthatóságát is, elõsegíti. (A hatás csak részleges lehet, mert a mészhidrát adagolás miatt növekvõ ph egyben a Ca 2+ koncentráció növelésének szab határt.) A szennyvíz foszfor tartalmának a csökkentését vas (III) só adagolásával biztosítottuk. A vas (III) oldatot az elõülepítõkbe és az un. puffer-medencébe lehet adagolni. szennyvíz mennyiségét a nyomócsõbe beépített indukciós mennyiségmérõ méri. A rács által leválasztott rácsszemét présbe kerül, majd a préselést követõen a tároló konténerbe hull. A rácstisztító mechanizmus mûködésének a vezérlése automatikusan, a vízszintkülönbségrõl történik. 1. ábra. A szennyvíztisztítás blokksémája 2. ábra. A szennyvíztisztító telep légifotója A homokfogóban kiülepített homokot láncos kotró távolítja el. A kifogott homok szervesanyag- és víztartalmát két homokmosó, osztályozó berendezésben csökkentik. A homokfogás után történik a víz osztása a három párhuzamos telepítésû elõülepítõre. Ennél az osztónál lehetõség van a vas (III) oldat adagolására is. A vasadagolást a foszfor eltávolítás szükségessége, vagy a telep egyedi (idõszakos), a tervezettnél nagyobb terhelése esetén kell/lehet alkalmazni. 5. A tisztítási folyamat részletes leírása A tisztítási folyamatot a szennyvíztisztítás blokksémája (1. ábra), a korszerûsített és az új létesítmények telepítését pedig a légifotó (2. ábra) szemlélteti. 5.1 Elõ-mechanikai tisztító egységek A gravitációsan érkezõ nyers szennyvíz a C jelû aknánál éri el a telepet, ahonnan az a rács és átemelõ aknába folyik. Az automatikus tisztítású rácson átfolyó vizet 5 db szárazaknás szivattyú emeli fel a két párhuzamosan telepített hosszanti átfolyású homokfogóba. A szivattyúk üzemét szintszabályozó automatika vezérli. Az átemelt 3. ábra. A korszerûsített rács és átemelõ akna, a homokfogók, az elõülepítõk, az átemelõ osztómû I. és a levegõztetõ medencék

7 HÍRCSATORNA Elõülepítés A három elõülepítõ üzeme a korábbihoz képest nem változott. A nyersiszap elvételt szükség szerint, idõszakosan kell végezni. A nyersiszap elvétel motoros tolózárak segítségével, automatikusan, idõrõl vagy mennyiségrõl vezérelten történik. Az elvett nyersiszapot a meglévõ iszapátemelõ aknán keresztül táplálják az iszapkezelõ rendszerbe. A nyersiszap koncentrációjának és a mennyiségeknek a mérésére szolgáló berendezések ebben az aknában kerültek elhelyezésre. Az elõülepítõkbõl elfolyó vizet a puffer-tárolóból kialakított elõlevegõztetõ-denitrifikáló mûtárgyba vezetik. 4. ábra. A felújított elõülepítõ medencék 5.3 Elõlevegõztetõ denitrifikáló medence (a puffer-tárolóból kialakítva) A szennyvíztisztító telep ezen új eleveniszapos mûtárgya több funkciót lát el. A funkciók közül az egyik a megszokott levegõztetõ tér funkció, ami miatt ez a mûtárgy tekinthetõ a negyedik levegõztetõ medencének, de mivel a rendelkezésre álló térfogat jóval nagyobb a szükségesnél, itt ebben az egységben hoztuk létre a denitrifikáló teret is. Mindez azt jelenti, hogy a lóversenypálya kialakítású, viszonylag sekély medencében szimultán nitrifikálást és denitrifikálást valósítunk meg. A szokásos szimultán rendszerektõl (az oxikus, anoxikus folyamatok térbeli vagy idõbeli szétválasztása) azonban a mûtárgy mûködése abban különbözik, hogy a denitrifikálandó NO 3- -ot nemcsak itt állítjuk elõ, hanem az elõdenitrifikáláshoz hasonlóan a II,III,IV jelû levegõztetõ medencékben keletkezõ nitrátot is részben ide vezetjük vissza. Ennek a nitrátnak a visszavezetésére szolgál a II, III, IV jelû medencék elfolyó víz+iszap elegyének a részleges közvetlen visszavezetése, az ún. kiskörös recirkuláció és az utóülepítõk alján kiülepedõ iszap teljes áramának nagykörös recirkuláció a recirkuláltatása is ide történik. A recirkulációs folyadékáramban lévõ NO 3- denitrifikálása is a puffer medencébõl kialakítandó elõlevegõztetõ rendszerben zajlik le. A kétféle iszaprecirkuláció térfogatárama azonos és megfelel az ún. nappali átlag (órai) terhelésnek. ( % a recirkuláció). Mindez azt jelenti, hogy az elõlevegõztetõ-denitrifikálóba befolyó elõülepített szennyvíz szervesanyag tartalmának egy része felhasználódik a két recirkuláció által szállított NO 3- redukciójára, illetve a maradék része az oxikus térrészekben a szokásos módon bomlik le. Természetesen az elõlevegõztetõ-denitrifikáló medence oxikus térrészeiben is keletkezik NO 3-. Ennek a mennyisége azonban kisebb, mint a két recirkuláció által szállított NO 3-. A puffer-medencébõl kialakított elõlevegõztetõ fõ feladata inkább az elõtisztítás, a szervesanyag koncentráció csökkentése azért, hogy a párhuzamos telepítésû II, III, IV. jelû levegõztetõ terekben a fõ funkció, a nitrifikálás, teljesíthetõ legyen. Az elõlevegõztetõ-denitrifikáló medencében a megfelelõ áramlási viszonyokat, az eleveniszap pelyhek kiülepedésének megakadályozását, egyrészt a levegõztetõ rendszer, másrészt a beépített 6 db búvármotoros keverõ biztosítja. Fontos kiemelni, hogy az elõlevegõztetõ-denitrifikáló mélysége nem kedvez a mélylevegõztetésnek (sekély a medence) ezért a diffúzorok elhelyezésénél, az oxigén bevitel nem kapott prioritást, az oxigén bevitelt és a keverést hasonló fontosságúnak vettük. Az elõlevegõztetõ-denitrifikáló mûtárgyban az oldott oxigén koncentráció praktikusan közel nulla lesz, ezért az oxikus folyamatok és az oxigén jelenlétét kizáró denitrifikálás egy idõben, egy térben is képes lesz lejátszódni. Mindazonáltal a levegõztetést itt is állandóan mûködtetni kell, mivel ellenkezõ esetben az igen nagy térben az iszap részlegesen berothadhatna. A diffúzorok légellátását biztosító fúvók üzemét a medencébe telepített oldott oxigénmérõ segítségével szabályozzuk. A légfúvók a fúvógépházban találhatók. A medencékben folyamatosan mérjük még a ph-t is. A ph mérõ, a víz igen magas NH 4+ -ion tartalmával kapcsolatban elõállható káros ph csökkenés (nitrifikálás savanyító hatása), illetve a konzervgyári szezon idején a befolyó szennyvíz várhatóan savanyú volta miatt, várhatóan bekövetkezõ ph változás érzékelésére és a lúg adagolás közvetett szabályozására hivatott. A semlegesnél alacsonyabb ph esetén a puffer-medencébe való nyers szennyvíz bevezetés elõtt a szennyvízhez mészhidrátot lehet adagolni.

8 8 HÍRCSATORNA A mészhidrátot egy külön silóban tárolják. A mészhidrát adagolás külön elõnye még, hogy egyben növekszik a víz Ca 2+ -ion tarmalma is, ami a Na egyenérték % határérték betarthatóságát teszi reálisabbá. Ez utóbbi ok miatt az öntözési szezonban, valamint az almafeldolgozás idején elkerülhetetlen a mészhidrát adagolás. A mészhidrát igény 0,05 0,1 kg/m 3 szennyvíz. A denitrifikáló-nitrifikáló térbe vezetett nyers szennyvízhez, de már a medencében, a foszfor szennyezés kicsapása érdekében vas (III) só vizes oldatát is adagolhatunk. A vasadagoló rendszer a fúvógépházba van telepítve, illetve a tároló tartály a fúvógépház mellett található. 5.5 II, III, IV jelû levegõztetõ (nitrifikáló) medencék Az átemelõ-osztómûbõl az iszap egyenlõ térfogatáram mellett folyik az egyenként 2000 m 3 hasznos térfogatú, párhuzamosan telepített nitrifikáló medencékbe. A három egységbõl az ún. II-es jelûn nem terveztünk semmiféle átalakítást, a III-as jelû (volt Kessener kefés rendszer) ténylegesen egy teljes új mûtárgyat jelent, amit a Kessener kefés régi rendszer átépítésével (falmagasítás, új levegõztetõ rendszer telepítése) hoztunk létre, míg a IV-es jelû egységbe új levegõztetõt telepítettünk és a két, eddig párhuzamosan mûködtetett 1000 l000 m 3 -es medencét sorba kötöttük. A három nitrifikáló egység funkciója teljesen azonos, állandó oxigén ellátás mellett kell bennük a szennyvíz NH 4+ -N tartalmát nitrifikálni, illetve a maradék (denitrifikáló után) szerves anyagot oxidálni. A három medence levegõztetõ rendszere egymástól teljesen független, a fúvók mûködését, fordulatszám szabályozón keresztül, oldott oxigénmérõ vezérli. A nitrifikálóban fenntartandó oldott oxigén koncentráció 2 g/m 3, illetve a tervezett eleveniszap tartalom 3 kg TS/ m ábra. A puffer tárolóból kialakított elõlevegõztetõ és denitrifikáló medence 5.4 Átemelõ, osztómû I. Az elõlevegõztetõ-denitrifikáló medencében a vízszint alacsonyabban van (meglévõ adottság), mint a tisztítás következõ lépését jelentõ II, III, IV jelû levegõztetõ (nitrifikáló) mûtárgyaké. Mindez szükségessé tette egy átemelõ és a hozzátartozó osztó I. kialakítását. Az átemelõt és osztómûvet a meglévõ sûrítõ mûtárgyból alakítottuk ki. Az iker rendszerû sûrítõterek közötti térben hoztuk létre az átemelõaknát, illetve az egyik sûrítõ egységbõl lett kialakítva a II, III, IV jelû levegõztetõkre folyó iszap szuszpenziót egyenlõ arányban megosztó osztó-bukó. Az átemelést csõszivattyúkkal (3+1 db) végezzük. A szivattyúk közül egyet, mindhárom géphez kapcsolható fordulatszám-szabályozóval láttunk el. A szivattyúk mûködését szintszabályozó automatika vezérli. A fordulatszám-szabályozóra kapcsolt gép jelenti a finombeállítást, így az állandóan mûködik. Az átemelõ kapacitása 2200 és 3300 m 3 /h között változhat, vagyis 2200 m 3 /h-nyi iszap szuszpenzió állandóan pörög a rendszerben (kiskörös + nagykörös recirkuláció együttese). 6. ábra. Az átépített mélylégbefúvásos levegõztetõ medencék képe 5.6 Fúvógépház A három új levegõztetõ rendszer légellátását biztosító fúvókat egy külön gépházba telepítettük. A fúvók száma: 9 db, amibõl 2-2 db a III-as és IV-es nitrifikáló medencékhez, 3 db pedig az elõlevegõztetõhöz tartozik, a tartalék fúvók száma: 2 db. A fúvógépház gépeihez tartozik még 3 db fordulatszám szabályozó, amelyek a III-as és IV-es jelû medencék, valamint a denitrifikáló tér fúvóihoz vannak rendelve. A fúvógépházban található a két szivattyúból álló vas oldat adagoló berendezés is.

9 HÍRCSATORNA A nitrifikáló medencék utáni osztó II. A három nitrifikáló medencébõl elfolyó iszap-áramot egy közösítõ osztó II. nevû mûtárgyba vezetjük, amelynek a fõ funkciója az eltérõ kapacitású utóülepítõkre folyó iszapáramok beállítása. Az osztóaknából történik még a kiskörös recirkuláció indítása is. A kiskörös recirkulációs szivattyú folyamatosan üzemel. Ugyanebben az aknában van elhelyezve a fölös eleveniszap elvételére szolgáló csõ is. A fölös eleveniszapot gravitációsan, motoros tolózár és indukciós mennyiségmérõ segítségével vesszük el. (Az elvett iszap mennyiségét vagy idõrõl vezérelten, vagy ez a természetesebb megoldás az indukciós mérõ jele alapján kell elvenni.) Az utóülepítõkben az iszapszint magasságát 1-1 db iszapszint-mérõ méri. Az iszapszint-mérõknek csak ellenõrzõ funkciójuk van. 5.8 Utóülepítés A korszerûsítés a meglévõ utóülepítõk kotróit nem érintette, de a fogazott bukóelemek, merülõ falak cserére kerültek és változott az úszóiszap elvezetés módja is. A nagykörös iszaprecirkulációs csigaszivattyúk és a hozzátartozó építmények funkcója megszûnt, az új rendszerben egy teljesen új recirkulációs akna épült. Ebben az aknában vannak az új recirkulációs szivattyúk és a tartalék gépek. Az akna úgy lett kialakítva, hogy az új, negyedik utóülepítõ recirkulációs szivattyúja is elfér benne. A 6 db (ebbõl 4 db az üzemi és 2 db a beépített tartalék) szivattyú közül háromnak 70 l/s, háromnak pedig 85 l/s a szállító képessége az utóülepítõk eltérõ mérete miatt. A nagykörös iszaprecirkuláció folyamatosan üzemel. A fölösiszap elvételt továbbra is az eddigieknek megfelelõen kevert iszapként terveztük. A fölösiszap mennyiségét külön aknában elhelyezett indukciós mûszer méri. Az új III-as jelû utóülepítõ a meglévõkhöz hasonló kialakítású, 28 m átmérõjû, 2,8 m vízmélységû mûtárgy. A medencében leülepedõ iszap gyûjtõzsompba kotrását forgókotró biztosítja. A felúszó iszap eltávolítását terelõlemez és billenõlapát végzi. A vízelvétel a kerületen kialakított, egyoldali beömlésû, vasbeton vályún keresztül, fogazott saválló, acéllemez bukóval történik. Az úszóiszap motoros szerelvény nyitásával a telepi úszóiszap átemelõbe, az iszap pedig a recirkulációs átemelõbe engedhetõ. Az utóülepítõk esetében is, hasonlóan az elõülepítõkhöz, a meglévõ csõkapcsolatokat üzemkész állapotban hagytuk, növelve ezzel az üzembiztonságot, illetve csökkentve az esetleges havária üzembõl adódó károkat. Az új utóülepítõbe a szennyvíz az osztómû II-bõl 600 mm átmérõjû vezetéken érkezik. A tisztított víz elvezetésére is egy 600 mm átmérõjû vezeték szolgál, amely az utóülepítõk 800 mm átmérõjû közös elvezetõ vezetékéhez csatlakozik. 7. ábra. A felújított régi utóülepítõk, az új utóülepítõ és a recirkulációs átemelõ 6. Az iszapkezelés technológiája A MÉLYÉPTERV KOMPLEX MÉRNÖKI Rt.-nek az elõzményekben már említett tervei a szennyvíztisztítás során keletkezõ iszapok kezelésére rothasztást irányoztak elõ, az iszapok gépi elõsûrítésével, zárt fûtött tartályokban történõ anaerob stabilizálásával, kigázosító utósûrítésével, gépi víztelenítésével, a víztelenített iszap komposztálásával, mezõgazdasági elhelyezésével és a rothasztáskor keletkezõ biogáz gázmotoros hasznosításával. A rothasztásra azért esett a Tervezõ választása, mert: az iszap szervesanyag tartama a rothasztás során 40-60%-kal csökken, a kolloid, a nagy vízmegkötõ képességgel rendelkezõ és nagy víztartalmú anyagok lebomlanak, így az iszap vízmegkötõ képessége csökken, ezért a rothasztott iszap sokkal jobban sûríthetõ és könnyebb a víztelenítése, mint a nyersiszapé, rothasztás során jól hasznosítható biogáz keletkezik, amely 2/3 rész metánt (CH 4 ) és 1/3 rész széndioxidot (CO 2 ) tartalmaz. A biogáz fûtõértéke átlagosan 23,0 MJ/m 3 (5500 kcal/m 3 ), tehát ez lényeges energiaforrást jelent, rothasztás a Coliform baktériumok számát minimális mértékûre csökkenti, a betegségokozó spórákat, féreg-tojásokat, férgeket elpusztítja, illetve életképességüket csökkenti, a víztelenített rothasztott iszap szalma hozzákeverésével jól komposztálható, a komposzt mezõgazdasági elhelyezéssel hasznosítható.

10 10 HÍRCSATORNA 8. ábra. Az iszapkezelés blokksémája 7. Az iszapkezelés ismertetése A javasolt és megvalósított iszapkezelés technológiáját a Tervezett iszapkezelés blokksémája szemlélteti. A rothasztásra kerülõ iszapok tervezett mennyiségi és minõségi adatai a következõk voltak: Napi átlagos iszapmennyiség Q = 360 m 3 /d Napi szárazanyag mennyiség (TS) G sza = 7200 kg/d Szárazanyag tartalom százalék c = 2,0% Szerves szárazanyag tartalom százalék c = 70% A biológiai tisztítás elõülepítõiben kiülepített kevert iszapot 100 m 3 -es tároló-homogenizáló medence fogadja. A kb. 2 3% szárazanyagtartalmú, homogenizált kevert iszapot a tárolómedencébõl, változtatható szállítóteljesítményû, csavarszivattyú továbbítja szálprésen keresztül a gépi elõsûrítõ berendezésbe. A csavarszivattyú védelmét aprító egység biztosítja. Az iszapszûrõ szálfogó és préselõ berendezés az anaerob rothasztásnál problémát okozó szálasanyagokat távolítja el, ezzel az úszókéreg kialakulásának az esélye csökken, vagy megszûnik. A túlnyomás alatt mûködõ gépben a szûrõzóna lyukmérete 5 mm, a szüredék préselõjéé 2 mm. A visszatartott kipréselt szálas anyagot konténerben gyûjtik. Az iszap ezután a gépi elõsûrítõbe kerül. A 7200 kg/d mennyiségû, 2% szárazanyagtartalmú kevert iszap 6-8%-ra való sûrítése kb h/d üzemidõ mellett történik. A sûrítés hatásfokának javítása céljából polielektrolit oldat adagolásával mûködik a berendezés. A gépi elõsûrítéssel a rothasztók hidraulikai terhelése, a hõcserélõk mérete, a keverõk kapacitása csökkenthetõ. A sûrített iszapot szintrõl vezérelt, nagynyomású változtatható teljesítményû csavarszivattyú továbbítja a rothasztókba. A feladott iszap mennyiségét, sûrûségét és hõmérsékletét a rothasztó-gépházban mérik. Az iszaprothasztók az elõsûrített iszap, + 35 o C-on történõ anaerob stabilizálását végzik. A rothasztók tervezési alapadatai a következõk voltak: Napi átlagos iszapmennyiség: Q = 120 m 3 /d Napi szárazanyag mennyiség: G sza = 7200 kg/d ebbõl szerves G sze = 5040 kg/d ebbõl szervetlen G szt = 2160 kg/d Szárazanyag tartalom százalék: c = 6,0% Tartózkodási idõ: d Iszapbetáplálási idõ: h/d A rothasztók fajlagos szerves szárazanyag terhelése: 1,25 kg/m 3 /d Rothasztó térfogat VR = 2x2000 m 3 = 4000 m 3 Keletkezõ biogáz: Nm 3 /d A vasbetonból készült, alul-felül 45 -os kúpszögû, rothasztók belsõ átmérõje 12,5 m. A teljes magasság 23,55 m, a folyadékszint magassága 22,4 m. A rothasztók tetején került kialakításra egy-egy, felül részben nyitott zseb. Itt helyezték el az úszóiszap eltávolítására szolgáló nyitható-zárható ajtót, és a kézi tisztítású rácsot. A rothasztó tetején idõnként összegyûlõ un. úszóiszap-kérget a zsilipkiképzésû ajtó nyitásával rácson való szûrés után a kirothadt iszap elvételi rendszerén keresztül az utósûrítõbe lehet vezetni. A zseb -ben nyert elhelyezést még a rothasztó folyadék szintjének beállítására szolgáló teleszkópcsõ és a mûtárgy túlfolyója is. 9. ábra. Az új iszapvíztelenítõ gépházban lévõ szálprés 10. ábra. Az új iszaprothasztók

11 HÍRCSATORNA 11 A rothasztók párhuzamosan üzemelnek. A napi iszapmennyiséget a két rothasztó között fele-fele arányban osztják szét. A betáplálási idõ a gépi sûrítés üzemidejéhez igazodik. Az iszap keringtetést mindig a nyersiszappal táplált rothasztóhoz rendelik. A gépi sûrítõ variátoros csavarszivattyúja által szállított hideg sûrített iszap az oltókeverõben keveredik öszsze az iszaprecirkuláció által szállított meleg iszappal, majd egy hõcserélõn áthaladva felsõ betáplálással kerül a rothasztóba. Az iszaprecirkulációs szivattyúknak a rothasztó hõntartása miatt van szerepük. A szivattyú a program szerint kijelölt rothasztóból szívja a 35 C-os iszapot. A hideg iszap egy Y alakú keverõ szakaszban találkozik a rothasztóból visszaszívott meleg iszappal. A 300 kw-os hõcserélõ ezt az iszapot melegíti fel a betáplálási hõmérsékletre, melynek értéke 35,6 o C. A hõcserélõ fûtõközege a gázmotorok hulladékhõjébõl elõállított melegvíz. Ez a hõcserélõ biztosítja az iszap felmelegítésén kívül a keringtetõ szivattyúkkal együtt a rothasztók hõntartását is. Újszerû a rothasztó keverése. A keverést csigavonal lapátos HALBERG keverõ végzi, melynek a hatásosságát szívócsõ fokozza. A keverõ kétirányú, lentrõl felfelé, illetve fentrõl lefelé irányuló folyadék szállítására is képes, így az úszókéreg széttörését is elvégzi. Az esetleges úszókéreg eltávolítása a korábban ismertetett nyitható ajtón keresztül lehetséges. A rothasztókba felváltva történik felülrõl a nyersiszap betáplálása, melynek eredményeképpen ugyanakkora térfogatú fenékiszap távozik a teleszkópcsõ felsõ élén, a 125 m 3 térfogatú kigázosító-utósûrítõ mûtárgyba. Innen az iszapot egy 70 m 3 térfogatú, kevert homogenizáló medencébe emelik. Ebbõl a medencébõl szívnak az iszapvíztelenítõ szalagszûrõprések feladó szivattyúi. A 22 m 3 /d mennyiségû, 22% szárazanyagtartalmú, víztelenített iszapot konténerben a komposztáló telepre szállítják. A komposztáláshoz már korábban is biztosítottak voltak a feltételek, a beton érlelõ medencék, a szalma és kész terméktároló, a kotró és homlokrakodó gépek. A kiérlelt, ellenõrzött komposzt értékesítésének, folyamatos elhelyezésének, a jövõben sem lesz akadálya. A komposztálás magas hõmérsékleten végbemenõ bûzmentes folyamat, amihez a jelenlegi védõtávolságok elegendõk. 8. A rothasztás során keletkezõ biogáz hasznosítása Az anaerob fermentáció reakció-mechanizmusa három elkülöníthetõ szakaszra bomlik: cseppfolyósítás (hidrolizis), savas erjedés, metán fermentáció. A folyamat sebessége attól függ, hogy az illó savak milyen sebességgel alakulnak át metánná és széndioxiddá. Az anaerob fermentáció mellékterméke a biogáz, mely fõleg metánt (CH 4 ) tartalmaz 55-70%-ban. A többi széndioxid, illetve 1% alatt vannak az egyéb anyagok (kénhidrogén, stb.) A rothasztókba betáplált iszap szerves részének 40 60%-a lebomlik, gázzá alakul át. A lebomlott kg/d mennyiségû szerves anyagból naponta átlagosan Nm 3 biogáz képzõdik. A biogáz fûtõértéke = 23,0 MJ/Nm 3, illetve 6,2 6,4 kwh/nm 3. A keletkezett gáz a rothasztóból a felsõ dómba hegesztett csepp- és hab leválasztón keresztül, egy 500 m 3 - es gáztárolóba távozik. 12. ábra. Az iszaprothasztó tetején lévõ gépészeti berendezések 11. ábra. Az új iszapvíztelenítõ gépház szalagszûrõprései A gáztároló biztosítja a szükséges alapnyomást, illetve kiegyenlíti a gázkeletkezés és a felhasználás intenzitása közötti különbséget.

12 12 HÍRCSATORNA A hazánkban elõször most alkalmazott rugalmas mûanyag fóliából (poliészter-pvc kombináció) készített párnás gáztároló párnalemezei vasbeton alapon helyezkednek el. A gázpárnák tetején leterhelõ súly található. Ez biztosítja a gáztartályban a benne lévõ biogáz térfogatától függõen a túlnyomást, melynek értéke mbar. A mûanyag gázpárnát a külsõ behatások ellen (szél, hõ, csapadék, stb.) könnyûszerkezetû építmény védi. A gáztárolóból elvezetett biogáz gázmotorokban, vagy kazánokban elégetve hasznosítható. A gáztároló túltöltését megakadályozandó, a felesleges gáz elfáklyázásra kerül. A 150 m 3 /h teljesítményû, automatikus gyújtású gázfáklya beindítását a gáztároló teltségét érzékelõ mûszer vezérli. A biogáz gázmotorban történõ elégetésével elektromos energia termelhetõ és hasznosítható hõenergia is keletkezik. A termelt villamos energia a szennyvíztisztító telepen felhasználható, a vásárolt villamos energia mennyiségét csökkenti. A hõenergia pedig a kezelendõ iszap felfûtésére fordítható. A gázmotorokat és a kazánt a kazánházba telepítették. A kazán feladata, a gázmotor kiesése esetén, a szükséges hõenergia szolgáltatása. A motor háromfázisú, generátorral van összeépítve. A generátor által termelt villamos energia (143 kw/db) a hálózattal párhuzamos üzemben és szigetüzemben használható fel a szennyvíztisztító telep fogyasztóinál. A motorhûtésbõl, a kenõolaj rendszerbõl, a közbensõ hûtõbõl és a távozó füstgázból származó hulladékhõ a sorba kapcsolt hõcserélõ rendszerben keringõ vizet 90 C-ra melegíti fel. Ez a 90 C-os víz a szennyvíztisztító telep hõfogyasztóinak fûtésére használható fel. A két gázmotor együttesen hasznosítható hõmennyisége: 426 kw, melybõl 300 kw az iszaphõcserélõ fûtését biztosítja, a maradék kb kw az iszapkezelõ és gázmotor gépház, valamint a hõcserélõ gépház fûtését látja el. 14. ábra. Az új gépházban lévõ gázmotorok 9. Üzemeltetési tapasztalatok 13. ábra. Az új iszapkezelõ és gázmotor gépház A két darab gázmotor a JENBACHER ENERGIE SYS- TEM AG gyártmánya. Típusa: JMS 156 GS-B/N.L Ennek a típusnak ez az elsõ magyarországi alkalmazása. Elektromos teljesítmény 143 kw/db Hõ teljesítmény: 213 kw/db Melegvíz szolgáltatási hõfoklépcsõ: 90/70 o C Üzemanyag fogyasztás: - biogáz (fûtõérték 6,4 kwh/nm 3 ) 65 m 3 /h /db - földgáz (fûtõérték 9,5 kwh/nm 3 ) 43,8 m 3 /h /db 9.1 Próbaüzemi tapasztalatok Az elõzõekben ismertetett korszerûsítési munkák kétmilliárd ötvenmillió forintos költséggel, fele részben a Svájci Államszövetség Kormányának támogatásával valósult meg. A kivitelezés az ALTERRA Építõipari Kft., fõvállalkozásában novemberében kezdõdött, a mûszaki átadást követõen a próbaüzem augusztus 21-tõl október 20-ig tartott. A próbaüzemet a NYÍRSÉGVÍZ Rt. tisztítási üzeme végezte. A szennyvíz mennyisége a próbaüzem alatt és m 3 /d között változott, az átlag érték m 3 /d volt. A szennyvíz minõségi adatainak ingadozásait az 1. táblázat részletezi. Szennyezõ anyag KOI BOI 5 NH 4+ -N ÖN öp SZOE ANA LA Átlag ,6 22,0 2, Minimum ,6 9,2 16,8 1, Maximum ,0 27,6 3, táblázat. A tisztítandó szennyvíz minõségi adatai mg/l-ben

13 HÍRCSATORNA 13 A telep átlagos szennyezõanyag, ill. LE terhelése a próbaüzem alatt a következõ volt: KOI: BOI 5 : NH 4+ -N: ön: öp: LE: kg/d kg/d kg/d kg/d 252 kg/d LE Ezek az értékek a konzervgyári termelés felfutása miatt a tervezettnél jóval magasabbak. A terhelés KOI-ban 151,9%, BOI 5 -ben 202,1%, összes foszforban 193%, míg az NH 4 + -N terhelés közel a tervezett volt. Ennek ellenére a tisztított szennyvíz paraméterei a 2. táblázat összeállítása szerint a próbaüzem teljes idõszaka alatt az elõírt határértékek alatt maradtak: Szennyezõ anyag KOI BOI 5 NH 4+ -N ÖN öp SZOE ANA LA Átlag 56,8 10,8 1,10 9,3 1,00 0,7 0,14 30,2 Minimum 20,0 3,0 0,06 4,4 0,17 0,6 0,06 12,0 Maximum 88,0 17,0 4,90 14,5 2,50 0,8 0,24 56,0 2. táblázat. A tisztított szennyvíz minõségi adatai mg/l-ben A szennyezõanyagonkénti átlagos tisztítási hatásfokokat a 3. táblázat részletezi. Szennyezõ anyag Tisztítási hatásfok % KOI 95,6 BOI 5 98,7 NH 4+ -N 98,7 ön 89,7 öp 82,1 SZOE 96,7 ANA 99,2 LA 93,5 3. táblázat. Tisztítási hatásfok szennyezõ paraméterek szerint Az iszapkezelés létesítményeinek a próbaüzeme a december végi mûszaki átadást követõen kezdõdött el, és július 31-én fejezõdött be. A próbaüzemek során a szennyvíztisztítási és az iszapkezelési technológia, a gépészeti és egyéb berendezések megfelelõen mûködtek, a meghibásodások a garanciális javítások körében maradtak. A tisztítótelep ünnepélyes átadására szeptember 19-én került sor. 9.2 A évi mérési eredmények ban, a konzervgyári szezonban a telepre érkezõ szennyvíz mennyisége már meghaladta a névleges kapacitásnak megfelelõ m 3 /d-ot. A 80% tartósságú érték m 3 /d volt. A szennyezõanyag terhelések a konzervgyári szezon idején és azon kívül a 4. táblázat szerint alakultak: Szennyezõanyag Terhelések kg/d -ben Konzervgyári szezonban Szezonon kívül Átlag Mértékadó Átlag Mértékadó KOI BOI NH 4+ -N ön öp táblázat. A mért terhelések Meglepõnek tûnik, hogy még ezeknél a terheléseknél is megfelelõ volt az elfolyó víz minõsége. A jelenség magyarázatául az szolgál, hogy a szezonális túlterhelés abban az idõszakban volt, amikor a szennyvíz hõmérséklete még magas (16 20 C) és a BOI 5 növekedésével nem jár együtt az ammónia terhelés növekedése, hisz az az év minden idõszakában közel azonos marad. A szervesanyag biológiai lebomlása során az ammónia-nitrogén terhelésbõl egy jelentõs hányad beépül a képzõdõ plusz fölös iszapba, csökkentve ezzel a nitrifikációhoz szükséges oxigénigényt. Az oxigén-beviteli kapacitás egy része így átcsoportosítható a szervesanyag biológiai lebontására. A nagy térfogatú nitrifikáló-denitrifikáló medencében, a nagy terhelésû idõszakban, amikor az oldott oxigénkoncentráció 1 g/m 3 -re csökken, szinte teljessé válik a denitrifikáció, az elfolyó víz nitráttartalma közelít a nullához. A konzervgyári eredetû szervesanyag terhelés a nap minden idõszakában közel egyenletesen érkezik a szennyvíztisztító telepre, ami az éjszakai jóval kisebb lakossági terhelés miatt a telep fokozott kihasználását teszi lehetõvé. 10. Összefoglalás A Nyíregyházi Szennyvíztisztító Telep korszerûsítésével olyan jelentõs környezetvédelmi beruházás valósult meg, amely mindenben megfelel a hazai és az Európai Uniós elvárásoknak. A szennyvízbõl a szervesanyagokon kívül a növényi tápanyagokat a nitrogén és foszfor vegyületeket is eltávolítják, az iszapokból pedig a környezetbarát, zárt technológiával biogázt és talajjavító anyagot állítanak elõ. A szennyvízvonal korszerûsítésekor a tisztító telep valamennyi üzemelõ és üzemen kívüli mûtárgya felhasználásra került, azokat a folyamatos üzem fenntartása közben jókarba helyezték, szükség szerint átépítették, majd gépészeti berendezéseiket kicserélték, beillesztették az új technológiai folyamatba, amely csak néhány új mûtárgy megépítését igényelte.

14 14 HÍRCSATORNA Az iszapvonal korszerûsítésekor a levegõt és a talajvizet szennyezõ, földmedencés iszaprothasztás helyett zárt, fûtött rothasztó tartályokat építettek. A kirothadt iszapot víztelenítés után komposztálják, a komposztot talajjavító anyagként értékesítik. A rothasztáskor keletkezõ biogázból pedig gázmotorokkal, hõ- és villamos energiát állítanak elõ. A hõenergiát a rothasztók fûtésére és a telepi hõigények kielégítésére fordítják. A gázmotorok generátoraival termelt villamos energiával pedig a telep nagyfogyasztóit látják el. Ezzel a vásárolt villamos energia mennyiségét csökkentik. Az üzemvitelt korszerû irányítástechnika segíti. Az építési munkák közül a rothasztókét kell kiemelni. A rothasztó olyan összetett, héjszerkezetû, anyagában víz- és gázzáró kialakítású, vasbeton mûtárgy, amelyet csúszózsaluzatos technológiával építettek meg. Figyelemre méltó volt az alsó és felsõ kúphéj és a hengerfal vízzáró kapcsolatának a kialakítása is. A két rothasztó közötti karcsú lépcsõház alatti alépítmény funkcionális igényeket is kielégítõ szerkezet, a gépészeti berendezéseket fogadja be. A lépcsõház és a rothasztó tornyok kapcsolatát könnyû hídszerkezetek biztosítják. A szennyvíz- és az iszapvonal többi létesítménye hagyományos kialakítású, de igényesen megépített vasbeton szerkezetû mûtárgy, illetve téglafalazatú gépház. Felhasznált irodalom: Boda János: Nyíregyháza Megyei Jogú Város szennyvíztisztító telepének korszerûsítése (MHT. XX. Országos Vándorgyûlése, Mosonmagyaróvár, július 4.) Mészáros József Tóth György: Nyíregyháza I. sz. szennyvíztisztító telep, Próbaüzemi zárójelentés ( ) PANNON-VÍZ Víz- Csatornamû és Fürdõ Rt Gyõr, Bercsényi liget 1. Tel./fax : 96/ , 96/ SZOLGÁLTATÁSAINK: VÍZTERMELÕ KUTAK KAMERÁS VIZSGÁLATA 150 mm átmérõ felett, 200 m mélységig, videófelvétel és szakvélemény készítése, CSATORNAHÁLÓZATOK KAMERÁS VIZSGÁLATA 180 mm átmérõ felett, videófelvétel, lejtésdiagram, mérési jegyzõkönyv és szakvélemény készítése

15 HÍRCSATORNA 15 AZ UTÓÜLEPÍTÉS JELENTÕSÉGE AZ ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSBAN LÁZÁR LÁSZLÓ, okl. mérnök* 1. Bevezetés Az ülepítés a mechanikai, kémiai és biológiai szennyvíztisztítási eljárásokban a legegyszerûbb és leggazdaságosabb módszer a folyadék- és szilárdfázis szétválasztására. Az ülepítõ medencében a szilárd részecskék ülepítésével egy idõben flokkulációs, sûrítési és biológiai folyamatok is lejátszódnak, valamint megtörténik a kiülepedett anyag gyûjtése és közbensõ tárolása is. Az említett folyamatok jelentõsége - a fázisszétválasztás hatásosságára és a további tisztítási lépcsõkre vonatkozóan - függ az ülepítõ funkciójától (elõ-, közbensõ-, utóülepítés) és az ülepített szennyvíz tulajdonságaitól. Az eleveniszapos szennyvíztisztításban, ahol az eleveniszapos medence és az utóülepítõ egységet képeznek (az anyag-árammal és a recirkulációval össze vannak kötve). Az utóülepítõ teljesítõképessége egyértelmûen befolyásolja az eleveniszapos tisztítás teljesítményét. Ezért, a szennyvíztisztítással szemben megnövekedett követelmények esetén, nem közömbös az utóülepítõ tervezése, méretezése - kialakítása és mûködésének meghatározása. A hazai, kb.20 éves irányelvek (OVH 1984) sem az ülepítés elméletének fejlõdését, sem a követelmények szigorodását (elsõsorban a N és P eltávolítás igényét) nem tudták, nem tudhatták nyomon követni. 2. Ülepítés hatásfokának jelentõsége az EU követelmények tükrében Az ülepítés teljesítménye az elfolyó víz határértékeinek két fõ csoportjára van hatással: a.) a lebegõanyag és b.) a lebegõanyaggal távozó szennyezõ anyagok (BOI 5 és KOI, valamint egyéb) vízminõségi paramétereinek határértékeire. A fentiek magyarázata: a.) Jelenleg, az elfolyó szennyvízben mért lebegõanyag mennyisége határértékkel korlátozott. A 9/2002 KöM-KöViM rendelet szerinti határérték: 1. melléklet Területi kategória 1. Balaton és 2. Egyéb védett 3. Általános vízgyüjtõje területek Elfolyó lebegõanyag táblázat. Az elfolyó szennyvíz, LA határértéke területi kategóriák szerint 2. melléklet Határérték [mg/l] Csökkentési hahásfok [%] Elfolyó lebegõanyag táblázat. Technológiai határérték az elfolyó szennyvíz LA tartalmára b.) az elfolyó lebegõanyaghoz kapcsolódva egyéb vízminõségi paraméter értéke is változik. Ennek az egyszerû és érthetõ jelenségnek a leírása a 70-es években már megjelent a szakirodalomban (Billmeier 1979). A Német szakirodalom (ATV-DVWK, 2000) alapján, egy mg elfolyó lebegõanyag 0,3 1,0 mg/l BOI 5, 0,8 1,4 mg/l KOI, 0,08 0,1 mg/l ön, 0,02 0,04 mg/l öp, növekedést okoz az elfolyó víz mintájában. Továbbá a lebegõanyagon kívül oldott formában is távoznak szennyezõ anyagok az utóülepítõbõl. Az oldott formában jelenlévõ és a lebegõanyaghoz kapcsolódó szennyezés összege jelenti majd az elfolyó vízminõségi paraméter végsõ értékét. A vízterhelési díj bevezetésével vízterhelési díjat és a határérék feletti vízszennyezés után bírságot kell fizetni. Lényegében minden grammnyi elfolyó KOI, N, P és SZOE után fizetni kell. Tehát a határérték alatti teljesítés esetén is költség terheli az üzemeltetõt! Valószínû, hogy a környezetterhelési díj mértéke sem fog csökkeni az idõ elõrehaladtával. * H.J.K. Szennyvíztisztítási és Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft.

16 16 HÍRCSATORNA 3. Diszkrét elemek ülepítése, Stokes törvény Gravitációs erõtérben az ülepedõ részecskére a mozgást fékezõ felhajtó-, tehetetlenségi-, és a viszkózus folyadékáramlás surlódási erõi hatnak. Mikróbák és könnyû pelyhes csapadékok vagy flokkulátumok esetén alkalmazható a Stokes törvény. Az ülepedési sebességre (v s ) érvényes az alábbi öszszefüggés: 2 g r F - rw d F v s = * * [m/s] 18 rw n Ahol: g gravitációs gyorsulás [m/s 2 ] r F a részecske sûrûsége [kg/m 3 ] r W a folyadék (szennyvíz) sûrûsége [kg/m 3 ] d F részecske átmérõje [m] a folyadék kinematikai viszkozitása [m 2 /s] A fenti összefüggés alkalmazhatóságának feltételei, ha a részecskék: gömb alakúak, állandó méretûek, elvileg a végtelen térben egyedül mozognak. Az ülepedés és a fázisszétválasztás hatékonyságát növelni lehet, ha az ülepedõ anyagi részecskére nem csak gravitációs gyorsulás (g) hat, hanem az r* u centrifugális gyorsulás is. Ez az alapja a hidrociklonok alkalmazásának és más, az ülepítõben elhelyezett tangenciális erõ elvén mûködõ eszközök beépítésének. Tangenciális eszközökön kívül léteznek ferde síkban ill. függõlegesen elhelyezett lamellás berendezések is. 4. Az utóülepítõ elméleti méretezési eljárásai Az alábbiakban az eleveniszapos medence után kapcsolt utóülepítõ méretezési módszereirõl lesz szó. Az ülepítõben lévõ szuszpenzó ülepedési görbéjének négy, egymástól elválasztható szakaszát lehet megkülönböztetni: 1. flokkulációs fázis, 2. gátolt ülepedési fázis, 3. átmeneti tartomány, 4. kompressziós (tömörödési szakasz). A kapott görbe egy kivett minta adott koncentrációváltozása az idõ függvényében. A felület meghatározáshoz több különbözõ idõben vett minta szükséges. A gyakorlatban az ülepedési sebesség meghatározására a 2. szakasz meredekségét használják. A méretezéshez két fajta felületet kell meghatározni. Egyik a megfelelõ sûrûsödéshez szükséges felület, másik a megfelelõ ülepedéshez szükséges felület. Megfelelõ sûrûsödéshez szükséges felület meghatározása: Adott: az ülepedési görbe A következõ egyenlet a méretezés alapja V u * C u = V o * C o ill. H u * C u = H o * C o A 2. ábrán a 2 és 4 lineáris szakasz metszéspontjában szögfelezõt húzva kapjuk a C2 ülepedési határkon- Ahol: H o ill H u a kezdeti ill. a megkívánt sûrûségû szuszpenzió magassága a mérõhengerben, C o ill C u kezdeti ill. a megkívánt sûrûségû szuszpenzió sûrûsége a mérõhengerben. A C u megkívánt koncentrációt felvéve, a sûrûsödött anyag magassága a hengerben: C o * H o H u = Cu A C o koncentráció eléréséhez szükséges sûrûsödési idõ meghatározása: 4.1. Iszap ülepedési tulajdonságából közvetlenül meghatározott felület 2. ábra. A leülepedett anyag magasság és a sûrûsödési idõ kapcsolata 1. ábra. Ülepítõbe érkezõ szuszpenzió ülepedési görbéje.

17 HÍRCSATORNA 17 centrációt. Ebben a pontban érintõt húzva az ülepedési görbére, a fent kiszámolt C u koncentrációhoz tartozó H u magasság vonala kimetszi a keresett ülepedési idõt. A szükséges felület ezek után: Q * tu A1 = [m 2 ] H o Az ülepedéshez szükséges felület meghatározása: a.) Elsõ lépés az ülepedési sebesség (v s ) meghatározása a görbe meredekségébõl. b.) Meg kell határozni a kritikus iszapzóna (C 2 ) feletti napi vízmennyiséget. Egyenes arányosságból: Ho - Hu Qf = Qo * Ho Ahol: Qf a kritikus iszapréteg feletti vízmennyiség, Qo = az elveniszapos medencébõl érkezõ teljes vízmennyiség. Q f c.) Az ülepítõ felülete: A2 = vs A méretezés végén a két számolt felületet (A1 és A2) összehasonlítva, a nagyobb értékû az alkalmazandó. A módszer régi, gyakorlatban már nem alkalmazott Ülepedési modellek, Takács féle ülepedési modell (3. ábra) Ha az elõzõ, 4.1. pontban alkalmazott görbe lineáris (2) szakaszából megállapított ülepedési sebességet (v s ) és a kivett minta koncentrációját (X) ábrázoljuk, az ülepedési függvényhez jutunk. 3. ábra. Az ülepedési sebesség (vs) és a koncentráció (X) kapcsolata A kísérlet különbözõ kezdeti koncentrációkkal való többszöri megismétlésével adódik a v s = f (x) ülepedési függvény. Ez az /A jelû/ függvény (Vesilind,1968) szerint a v s = v so * e -nx összefüggéssel írható le. A v so a maximális elméleti sebesség (az ülepedési függvény ordinátával való metszéspontja) és az n tényezõ a kitevõben a függvény mérési helyeken való hitelesítésébõl adódik. A v so kiküszöbölésére más megoldások is születtek Pl.: (Wahlberg és Keinath, 1988) empirikus összefüggése /B jelû görbe/. Jelenleg elterjedten alkalmazzák a Takács féle, kétszeresen exponenciális függvényt (C jelû). v S = v SO e -n 4 (x fns Xo) - v SO e-n 2 (x fns Xo) Ahol f ns a nem ülepíthetõ részecskék frakciója az érkezõ szennyvízben, X o az érkezõ koncentráció, n 4 és n 2 a kétszeresen exponenciális függvény görbületének leírásához használt együtthatók A tömegáram (Fluxus) elmélet, jelölések Általánosan a fluxus, vagy lebegõanyag tömegáram sûrûség definiciója: Q X SF = vs X [kg/m 2.h] A = Ahol: Q a lebegõanyagot szállító vízmennyiség, X a lebegõanyag koncentrációja, A az ülepítõ felülete, v s ülepedési sebesség, meghatározása a 4.2., 4.4 pont szerint. Az utóülepítõ egydimenziós modellje tekinthetõ a ma használatos gyakorlati méretezési eljárások alapjának. A felhasznált fluxus elmélet függõleges átáramlású ülepítõbõl indul ki. A Q be belépõ vízmennyiség, X o koncentrációval folyik az utóülepítõbe. A fluxus egy v u sebességû lefelé és egy v o sebességû felfelé irányuló áramlásra válik szét (4. ábra). v u = v b + v s Ahol: v s az iszap gravitációs ülepedési sebessége (szedimentációs sebesség) v b az iszap recirkulációs áramlási sebessége. A függõleges, lefele irányuló anyagszállítás két összetevõre: a vízzel való szállításra (Underflow flux) és a vízhez viszonyított részecskeülepedésre (Gravity flux) vezethetõ vissza. Általánosan a fluxus vagy lebegõanyag tömegáram sûrûség definiciója: 4. ábra. Az alkalmazott jelölésrendszer sémája

18 18 HÍRCSATORNA Az utóülepítõ méretezéshez alkalmazott jelölések: Q i eleveniszapos medencét terhelõ vízhozam [m 3 /h] Q R recirkuláció vízhozama [m 3 /h] Q w az eleveniszapos körforgalomból távozó fölösiszap mennyiség [m 3 /h] Q be Q i + Q R C o az utóülepítõt terhelõ szuszpenzió (eleveniszap) koncentrációja [kg/m 3 ] C u az utóülepítõ alján lévõ (eleveniszap) koncentrációja [kg/m 3 ] Q o az utóülepítõben feláramló vízmennyiség (Surface overflow/aufwärtsströmung) [m 3 /h] Q u az utóülepítõben leáramló vízmennyiség (Surface underflow/abfwärtsströmung) [m 3 /h] 4.4. Lebegõanyag tömegáram analízis /Solids flux analysis/ 6. ábra. A fluxus és a koncentráció közötti kapcsolat 4.5. Munkapont analízis /State point analysis/ Az utóülepítõk ellenõrzésére, az ülepedés és a kialakuló sebességi viszonyok elemzésére fejlesztették ki a munkapont analízist. Keletkezése az as évekre tehetõ. 5. ábra. Lebegõanyag tömegáram analízis értelmezése Az 5. ábra elemei.: A gravitációs fluxus görbe az iszap ülepedési tulajdonsága határozza meg. Számítása az ülepedési függvény és az (1) képlet alapján történik. Gyakorlatban az 1 ponttól határozható meg egyértelmûen. Lefolyó vagy Underflow görbe: Az (1) képletbõl hozható létre Teljes fluxus: a gravitációs és a Underflow görbék összege. A határfluxust (SF L ) úgy kapjuk, hogy a teljes fluxus minimum pontjába húzunk az X tengellyel párhuzamos érintõt. A kapott érintõ kimetszi a határfluxust az Y tengelybõl. Leáramlási ráta mûködési vonala: a határfluxus metszéspontjából a gravitációs fluxus görbéhez húzott érintõ A lebegõanyag tömegáram analízis jelentõsége: Szemléletes. A kísérleti eredmények feldolgozásához megfelelõ eszköz. A ma használatban lévõ méretezési módszerek alapja. Pl. Üzemeltetés szempontjából következtetni lehet az ülepítõ terheltségére (6.ábra). 7. ábra. A munkapont analízis értelmezése A munkapont analizist a lebegõanyag tömegáram analízis felhasználásával és továbbfejlesztésével alkották meg. (Ekama et al.,1997) Bevezették a feláramló víztömeghez kapcsolódó lebegõanyag tömegáram fogalmát. QO SF Q = Co A A jelölések magyarázata a 4.3 pont alatt található. Q o» Q i A munkapont a feláramlási és a leáramlási ráta mûködési vonalának metszéspontja. A metszéspontot levetítve az abcisszára az utóülepítõbe beérkezõ szusztrátum koncentrációja kiadódik. Ez gyakorlatilag megegyezik a levegõztetõ medencében lévõ koncentrációval. A magyar nyelvben felületi hidraulikai terhelésként nevezett fogalom a feláramlási ráta (overflow rate operating line vagy Flächenbeschikung (q A )) meredeksége (m/h).

19 HÍRCSATORNA 19 Az SF Q a német Schlammvolumenbeschickung q SV (iszap térfogati terhelés) alapja Néhány, az üzemeltetés szempontjából fontos állapot jellemzése a munkapont analízis módszerén keresztül. (Wahlberg, 1996) 10. ábra. Az ülepítõben lejátszódó események követése az üzemeltetõ által 8. ábra. Azonos beérkezõ lebegõanyag és vízhozam esetén más recirkulációs vízhozam Ezzel szemben, ha az üzemeltetõ változtatja a recirkuláció mértékét, a kialakult nagyobb hidraulikai terhelés mellett (SOR2) is megtarthatja az ülepítõben a stabil állapotot, az iszapszintet. A levegõztetõbõl belépõ lebegõanyag koncentráció közel azonos marad. Az ülepítõ alján nagyobb lebegõanyag koncentráció (C 3 ) érdekében, csökkentett recirkuláció a gravitációs fluxus érintõje felett túlterhelést jelent. Az 1. görbe kritikus terhelést jelent a teljes fluxusban (8. ábra) Azonos ülepedési sebesség mellett alulterhelt (1), határterhelt (2), túlterhelt (3) ülepítõ (9. ábra). 11. ábra. Az ülepítõben lejátszódó események követésének hiánya 9. ábra. Különbözõ terhelések azonos ülepedési sebesség esetén A következõ 10. és 11. ábrák a megváltozott bejövõ paraméterek és az üzemeltetõ reakciójának kapcsolatát jellemzi. A 10. ábra azt szemlélteti, amikor az üzemeltetõ követi az eseményeket. Az 1 számú vonal jelenti a kezdeti állapotot. Ebben az állapotban az ülepítõ alján C u2 lebegõanyag koncentráció van. Ha nõ a belépõ vízmenynyiség és a növekvõ vízhozammal együtt nagyobb menynyiségû lebegõanyag érkezik és a recirkuláció mértékét nem változtatja, akkor a 3 vonal által szemléltetett eset lép fel. Az ülepítõ túlterhelt lesz, az iszaptükör emelkedik. A 11. ábra szemlélteti azt az esetet, amikor az üzemeltetõ nem követi az eseményeket. A kiinduló állapot az SOR1 vonala mentén értelmezhetõ. A hidraulikai és a lebegõanyag terhelés növekszik, a recirkuláció mértéke marad, így jutunk a b pontba. Ez nem állandó állapot, mert az iszap ülepedési tulajdonságaival nem öszszeegyeztethetõ (a 2 számú egyenes a gravitációs fluxus görbe felett van). Az esemény következménye az iszaptükör emelkedése lesz. Végül a megnövekedett hidraulikai terhelésnek megfelelõen a c -vel jelölt egyensúlyi állapot alakul ki. Az iszapszint emelkedése az utóülepítõben kiszámítható a belépõ koncentráció változásából, a levegõztetõ medence térfogatából és az ülepítõ fõbb adataiból. 5. Az utóüleptõ gyakorlati méretezési eljárásai 5.1 Amerikai módszerek Tapasztalatom szerint az észak- amerikai módszerek különbözõek, nem úgy mint a német módszer(ek). Ez köszönhetõ a területi és éghajlati viszonyoknak, a beépítési módnak stb. Új szennyvíztelep méretezésénél fõbb

20 20 HÍRCSATORNA irányszámokkal dolgoznak ill. a mélység meghatározáshoz különbözõ rétegmodelleket alkalmaznak. Ha ülepítõ ellenõrzése ill. módosítása a feladat, akkor elõszeretettel alkalmazzák a fent említett fluxusra épülõ modellezést. Példák: US10 States Standardy-ben (Tchobanoglous et al.,2003) megjelenõ elõírás utóülepítõ méretezésére, iszapstablizáció (extended aeration) elõirányzásakor (3. táblázat). Jellemzõ üzemállapot Felületi hidraulikai Lebegõanyag terhelés Medence terhelés (Overflow (Solids loading) mélység rate) [m 3 /m 2.d] [kg/m 2.h] [m] Átlag Csúcs Átlag Csúcs Ülepítés iszapstabilizáció esetén* , , táblázat. Az ülepítõ jellemzõ paraméterei iszapstabilizáció esetén US 10 szerint * Megjegyzés: Az óracsúcs idõtartama két óra. A felületi hidraulikai terhelés (q A ) recirkuláció nélkül, a lebegõanyag terhelés recirkulációval értendõ (SF L ). A 4. táblázatban a Kanadai (Alberta) elõírásait (1997-bõl) mutatjuk be. Jellemzõ Legnagyobb felületi Lebegõanyag Medence Bukóélterhelés üzemállapot hidraulikai terhelés terhelés minimális (Weir Overflow csúcshozamnál (Solids loading) mélysége Rate) (Surface Loading Rate at Peak Design Flow) [l/s/m 2 ] [kg/d/m 2 ] [m] [l/s/m] Ülepítés iszapstabilizáció 0, ,7 2,9-4,3 esetén* 4. táblázat. Az ülepítõ jellemzõ paraméterei iszapstabilizáció esetén Kanadai elõírások szerint *Megjegyzés: 3. táblázat megjegyzései érvényesek. Érdekesség, hogy az elõírás magyarázatában megjelenik az elfolyó víz Német ATV szerinti 20 mg/l - lebegõanyag határértéke. A 0,47 l/s/m 2 is közel megegyezik az 1,6 m/h-ás német, vízszintes áramlású ülepítõkre megadott hidraulikai terhelés értékével. Az utóülepítõ mélység meghatározása területenként eltérõ. Alkalmazzák a rétegmodellt különbözõ elvi meggondolásokkal (lásd késõbb). Észrevételek az amerikai utóülepítõ méretezéssel kapcsolatban: Fent említett táblázatban - szemben a német elõírásokkal - nincsenek az iszap térfogati tulajdonságai figyelembe véve, pl. az iszap térfogati index (ISV) használata. Nem tesz különbséget a függõleges és vízszintes átáramlású ülepítõk között. Az ülepítés/ülepítõ hõmérséklet-érzékenysége nincs kiemelve az elõírásokban. (Oláh Mucsy, 2002) 5.2 A Német ATV-DVWK elõírásai A német ATV-DVWK elõírásai hasonló elveken alapulnak, mint az említett amerikai eljárás. A méretezés két részbõl áll, egyik a felület-meghatározás, másik a mélység és térfogat-meghatározás. Felület-meghatározás: A méretezés alapját az ülepítõ felületét elhagyó vízmennyiség hidraulikai felületi terhelése képezi, más néven a már megismert Surface overflow rate. A felület-meghatározáshoz felhasznált Q m (4.ábrán Q i ként jelent meg) vízmennyiség, a szennyvíztelepre bevezetett legnagyobb vízmennyiséget jelenti, amely tapasztalatilag nem nagyobb mint a szárazideji szennyvízkibocsájtás kétszerese és az idegenvíz mennyisége. Képlet szerint: Q m = 2 x Q s + Q f (Megjegyzés: A most készülõ elõírásban ez a képlet változik.) Ahol: Q s a szárazideji szennyvíz-kibocsátás, Q f az idegenvíz hozzáfolyás, mely a csatornaillesztések, aknák és egyéb tényezõk miatti többlet vízmennyiséget takarja. A kétszeres szorzó (Misch/Trenn faktor) változtatható, ha nem egyesített, hanem elválasztott szennyvízelvezetési rendszer van az adott területen. A felületi terhelés: q A = Q m = A TS x ISV Ahol: q A a felületi hidraulikai terhelés (Surface Overflow rate), Q m az utóülepítõ felszínén elfolyó vízmennyiség (tehát a teljes vízmennyiség recirkuláció), q SV az iszap térfogati terhelés. TS bb az iszap szárazanyag tartalma, ISV az iszap térfogati indexe. A német eljárás hasonló alapokon nyugszik mint az amerikai. Ahogy az elõzõekben említettem a felületi hidraulikai terhelés az alapja. A q A [m/h], a surface overflow line meredekségével azonos. A q sv iszaptérfogati terhelést elosztva az iszap térfogati indexel, kapjuk a tömegáram sûrûséget (SF Q ). bb q sv

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis tisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz Tartalom Kis települések elvezetésének és -tisztításának lehetőségei Környezetvédelmi követelmények Kis

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből, tisztogatásból,

Részletesebben

B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p

B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p A vízgazdálkodás aktuális kérdései B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p bemutatása Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Ökológia, környezetvédelem,

Részletesebben

Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein

Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein Előadó: Varvasovszki Zalán technológus FEJÉRVÍZ ZRt. Bevezetés FEJÉRVÍZ Fejér Megyei Önkormányzatok Általánosságban elmondható,

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

HUNTRACO- ORM 50-2000 biológiai szennyvíztisztító berendezés-család

HUNTRACO- ORM 50-2000 biológiai szennyvíztisztító berendezés-család HUNTRACO- ORM 50-2000 biológiai szennyvíztisztító berendezés-család (50-2000 LE. között) Működési leírás 1. A szennyvíztisztítás technológiája A HUNTRACO Zrt. környezetvédelmi üzletága 2000 LE. alatti

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi

Részletesebben

MaSzeSz Konferencia Lajosmizse 2011.május 17-18. 18. Szeged csatornázása és szennyvíztisztítása eredmények tapasztalatok Mit terveztünk? 391 km csatorna, 14 353 db ingatlan bekötés 36 db közbenső átemelő,

Részletesebben

HÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése

HÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése 3 AZ ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK TERVEZÉSI ALAPADATAINAK MEGHATÁROZÁSA II. Dr. Dulovics Dezsõ, PhD. egyetemi docens, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmû és Környezetmérnöki

Részletesebben

A mintavétel, az online mérések és a laboratóriumi analízis egymásra épülő rendszere a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen

A mintavétel, az online mérések és a laboratóriumi analízis egymásra épülő rendszere a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen A mintavétel, az online mérések és a laboratóriumi analízis egymásra épülő rendszere a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen Bakos Vince, vízminőség osztályvezető Deák Attila, üzemeltetési és technológus

Részletesebben

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén KEOP-7.1.3.0/09-2010-0010 Koppány Völgye konzorcium Andocs, Zics, Nágocs, Kára, Miklósi, Szorosad, Törökkoppány, Somogyacsa településeken 201/2001.

Részletesebben

Solymá r nágyko zsé g szénnyví z tisztí to télépé

Solymá r nágyko zsé g szénnyví z tisztí to télépé Solymá r nágyko zsé g szénnyví z tisztí to télépé Működési leírás Készítette: Bárdosi Péter Resys Mérnöki és Szolgáltató Kft. Budapest, 2011. november 18. 1 Tartalomjegyzék 1 Tartalomjegyzék... 2 2 A tisztítás

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztítók

Biológiai szennyvíztisztítók SC típusú Biológiai szennyvíztisztítók tervezése, szállítása, szerelése és üzemeltetése saválló acélból 2-től 20.000 főig Házi szennyvíztisztítók 2-200 fő részére Felhasználható napi 200 litertől 15 m

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak CSONGRÁD VÁROS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA A TÚLTERHELTSÉG HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A CSONGRÁDI SZENNYVÍZTELEPEN Témavezető: Balogh Pál, ügyvezető igazgató (Csongrádi Közmű

Részletesebben

Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. Előülepítő. Eleveniszapos Utóülepítő. Fölösiszap. Biogáz.

Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. Előülepítő. Eleveniszapos Utóülepítő. Fölösiszap. Biogáz. Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Nyers szv. Szennyvíztisztítás technológiai egységei Rácsszem. Elszállítás Csurgalékvíz Homok Rács Homokfogó Mechanikai tisztítás

Részletesebben

10,00 6,00 50,00 302,00 50,00 175,00 122,00 66,00 30,00 30,00 175,00 200,00 18,10 66,00 0,00

10,00 6,00 50,00 302,00 50,00 175,00 122,00 66,00 30,00 30,00 175,00 200,00 18,10 66,00 0,00 6. ÉVFOLYAM 9.SZÁM 1999. December A KÖZÉP-TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG belső információs kiadványa Szolnok város szennyvíztisztító telepe Szolnok város szennyvíztisztító telepének megépítésével,

Részletesebben

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Vas és Mangán eltávolítása (2. feladat) SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.15. 2011/2012. tanév 2. félév Műszaki leírás Mit tartalmazzon:

Részletesebben

univerzális szennyvíztisztító kisberendezések

univerzális szennyvíztisztító kisberendezések univerzális szennyvíztisztító kisberendezések Univerzális kiegyenlített terhelésû szennyvíztisztító kisberendezés kommunális szennyvizekhez 35 lakosegyenértékig Az ORM kisberendezések családi házak, nyaralók

Részletesebben

Technológiai szennyvizek kezelése

Technológiai szennyvizek kezelése Környezeti innováció és jogszabályi megfelelés Környezeti innováció a BorsodChem Zrt.-nél szennyvíz és technológiai víz kezelési eljárások Klement Tibor EBK főosztályvezető Budapesti Corvinus Egyetem TTMK,

Részletesebben

MaSzeSz, Kerekasztal megbeszélés, Budapest, 2012. október 25 Megújuló energia a szennyvíztisztításból

MaSzeSz, Kerekasztal megbeszélés, Budapest, 2012. október 25 Megújuló energia a szennyvíztisztításból Megújuló energia a szennyvíztisztításból ENERGIAHORDOZÓ KÉSZLET KIMERÜLÉS IDEJE [év] Kőolaj 43 67 Földgáz 64 50 Kőszén és lignit 200 1500 Uránium 40 500 Az energia, melynek fosszilis forrásai véglegesek,

Részletesebben

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. 2013.10.25. 2013.11.26. 1 Megrendelő 1. A vizsgálat célja Előzetes egyeztetés alapján az Arundo Cellulóz Farming Kft. megbízásából

Részletesebben

Szennyvíztisztítás. oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása

Szennyvíztisztítás. oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása Szennyvíztisztítás nem oldott, darabos szennyezők mechanikus eltávolítása FIZIKAI TISZTÍTÁS oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása BIOLÓGIAI

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA

IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA A kommunális szennyvíztisztító telepek a következő általában a következő technológiai lépcsőket alkalmazzák: - Elsődleges, vagy mechanikai tisztítás: a szennyvízben

Részletesebben

Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A klasszikus biológiai szennyvíztisztítás Mechanikai fokozat Nagy sűrűségű szervetlen anyagok Úszó anyagok (zsír, olaj) Ülepedő

Részletesebben

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen.

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Bevezetés A csemegekukorica feldolgozásának időszakában a debreceni szennyvíztelepen a korábbi években kezelhetetlen iszapduzzadás

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.

Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero. Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net Megbízó: Tárkány Község Önkormányzata, 2945 Tárkány, Fő u. 144. Terv megnevezése:

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

MMK Szakmai továbbk SZENNYVÍZTISZT TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA

MMK Szakmai továbbk SZENNYVÍZTISZT TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA SZENNYVÍZTISZT ZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA KÖLCSÖNHATÁS ZÁPORKIÖMLÔ KEVERÉKVÍZ ELHELYEZÉSE NYERSSZENNYVÍZ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP M B K TISZTÍTOTT SZENNYVÍZ ELHELYEZÉSE CSATORNA HÁLÓZAT SZENNYVÍZTISZTÍTÁS

Részletesebben

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag. RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Kramlik Kornélia műsz. es. Előterjesztő:

Részletesebben

SZENNYVÍZTISZTÍTÁS. Mennyiség: ~ 700 milliárd m 3 /év (Magyarországon) ipar ~ 80% mezőgazdaság ~ 10% kommunális ~ 10%

SZENNYVÍZTISZTÍTÁS. Mennyiség: ~ 700 milliárd m 3 /év (Magyarországon) ipar ~ 80% mezőgazdaság ~ 10% kommunális ~ 10% SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Mennyiség: ~ 700 milliárd m 3 /év (Magyarországon) A közműolló időbeli változása Magyarországon ipar ~ 80% mezőgazdaság ~ 10% kommunális ~ 10% 1 2 nem hasznosítható víz Közvetlen kár:

Részletesebben

Tárgy: A keszthelyi szennyvíztisztító telep iszapkezelő H A T Á R O Z A T

Tárgy: A keszthelyi szennyvíztisztító telep iszapkezelő H A T Á R O Z A T NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. 9701 Pf.: 183 Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Ikt. sz.: 18-1/17/2010/II. Műszaki

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

INFORMATÍV ÁRAJÁNLAT. Ajánlatkérő: Schilsong János ATIKÖVIZIG, Szeged. Elektromos teljesítmény: 2009. április 9. Budapest

INFORMATÍV ÁRAJÁNLAT. Ajánlatkérő: Schilsong János ATIKÖVIZIG, Szeged. Elektromos teljesítmény: 2009. április 9. Budapest INFORMATÍV ÁRAJÁNLAT Ajánlatkérő: Elektromos teljesítmény: Feldolgozott alapanyagok: Schilsong János ATIKÖVIZIG, Szeged 30 kw Energianövény és trágya 2009. április 9. Budapest Technológiai leírás A biogáz

Részletesebben

A veresegyházi szennyvíztisztító telep fejlesztése membrántechnológia alkalmazásával. Prókai Péter

A veresegyházi szennyvíztisztító telep fejlesztése membrántechnológia alkalmazásával. Prókai Péter A veresegyházi szennyvíztisztító telep fejlesztése membrántechnológia alkalmazásával Prókai Péter Előzmények - rekonstrukció szükségessége - technológia kiválasztása, feltételek Konvencionális eleveniszapos

Részletesebben

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, 8200 Veszprém, Pf.:158 Összefoglalás A hazai szennyvízgyűjtő és szennyvíztisztító kapacitások reális felmérése

Részletesebben

Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika kft.

Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika kft. Kompresszor állomások telepítésének feltételei, hatósági előírások és beruházási adatok. Gázüzemű gépjárművek műszaki kialakítása és az utólagos átalakítás módja Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika

Részletesebben

FELÚJÍTÁSOK ÉS PÓTLÁSOK ÖSS)EFOGLALÓ TÁBLÁ)ATA

FELÚJÍTÁSOK ÉS PÓTLÁSOK ÖSS)EFOGLALÓ TÁBLÁ)ATA Gördülő fejlesztési terv a - időszakra FELÚJÍTÁSOK ÉS PÓTLÁSOK ÖSS)EFOGLALÓ TÁBLÁ)ATA A tervet e yújtó szervezet : Bi ske Város Ö kor á yzata ellátásért felelős / ellátásért felelősök képviselője / víziköz

Részletesebben

Túlterhelt szennyvíztisztítók intenzifikálása tiszta oxigénnel

Túlterhelt szennyvíztisztítók intenzifikálása tiszta oxigénnel Szakmai publikáció Budapest, 2010. június Környezetvédelem 2010/3. Túlterhelt szennyvíztisztítók intenzifikálása tiszta oxigénnel Fazekas Bence, Kárpáti Árpád, Reich Károly (Pannon Egyetem) Varvasovszki

Részletesebben

Innovatív szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiai fejlesztések a KISS cégcsoportnál

Innovatív szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiai fejlesztések a KISS cégcsoportnál 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Innovatív szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiai fejlesztések a KISS cégcsoportnál Veres András előadása

Részletesebben

A biológiai szennyvíz tisztítás alapjai. Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató

A biológiai szennyvíz tisztítás alapjai. Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató A biológiai szennyvíz tisztítás alapjai Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató Először is mik azok a mikroorganizmusok? A mikroorganizmusok vagy mikrobák mikroszkopikus (szabad szemmel nem

Részletesebben

SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével

SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével Bognár Ferenc EMVIR Nonprofit

Részletesebben

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 6. Előadás

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 6. Előadás KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 6. Előadás Szennyvíztisztítási technológiák Mechanikai és biológiai tisztítási fokozat Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010 Főbb csoportjai: 1.

Részletesebben

I. A CFD alkalmazási területei Néhány érdekes korábbi CFD projekt

I. A CFD alkalmazási területei Néhány érdekes korábbi CFD projekt 2005. december 15. I. A CFD alkalmazási területei Néhány érdekes korábbi CFD projekt Kristóf Gergely egyetemi docens BME Áramlástan Tanszék Áramlás katalizátor blokkban /Mercedes-Benz/ Égés hengertérben

Részletesebben

Ko-szubsztrát rothasztás tapasztalatai az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Román Pál és Szalay Gergely - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.

Ko-szubsztrát rothasztás tapasztalatai az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Román Pál és Szalay Gergely - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Ko-szubsztrát rothasztás tapasztalatai az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Román Pál és Szalay Gergely - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Ko-szubsztrát rothasztás definíciója, előnyei A társított

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Szennyvíztisztítás 9. ea.

Szennyvíztisztítás 9. ea. Szennyvíztisztítás 9. ea. Melicz Zoltán Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet A mai órán beszélünk: A szennyvíztisztítás hulladékairól Keletkezés helye Ártalmatlanítás lehet ségei Az iszapkezelésr l

Részletesebben

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT.

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. Előterjesztette: Jóváhagyta: Doma Géza koordinációs főmérnök Posztós Endre

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:

Részletesebben

A biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége

A biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége A biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége Biogáz Unió Zrt. - a természettel egységben A XXI. század egyik legnagyobb kihívása véleményünk szerint a környezettudatos életmód fontosságának felismertetése,

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:

Részletesebben

hír MaSzeSz HÍRHOZÓ... 2

hír MaSzeSz HÍRHOZÓ... 2 hír CSATORNA 2011 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja november december Tartalom MaSzeSz HÍRHOZÓ... 2 Horváth, A., Kiss, G., Böcskei, Zs., Ditrói, J., Fazekas, B., Kárpáti, Á.: Tisztítási hatásfok,

Részletesebben

Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Bevezetés A növényi tápanyagok eltávolítása a szennyvízből, azon belül is a nitrogén-eltávolítás

Részletesebben

LÍRA COMPACT SYSTEM HŐKÖZPONT A JÖVŐ MEGOLDÁSA MÁR MA

LÍRA COMPACT SYSTEM HŐKÖZPONT A JÖVŐ MEGOLDÁSA MÁR MA LÍRA COMPACT SYSTEM HŐKÖZPONT A JÖVŐ MEGOLDÁSA MÁR MA KORSZERŰ, MÉRHETŐ FŰTÉS ÉS MELEGVÍZ SZOLGÁLTATÁS TULAJDONI EGYSÉGENKÉNTI / LAKÁSONKÉNTI HŐMENNYISÉG MÉRÉSSEL TÁVFŰTÉS VAGY KÖZPONTI KAZÁNHÁZ ALKALAMZÁSA

Részletesebben

Az egyes technológiai elemek méretezése és

Az egyes technológiai elemek méretezése és Az egyes technológiai elemek méretezése és technológiai kialakítása. GÁZMENTESÍTÉS Gázbevitel, gázeltávolítás célja: ivóvíz fizikai és vagy kémiai sajátosságainak közvetett vagy közvetlen javítása. Ez

Részletesebben

Kapuvári szennyvíztelep intenzifikálása (példa egy rendszer minőségi és mennyiségi hatékonyságának növelésére kis ráfordítással)

Kapuvári szennyvíztelep intenzifikálása (példa egy rendszer minőségi és mennyiségi hatékonyságának növelésére kis ráfordítással) Kapuvári szennyvíztelep intenzifikálása (példa egy rendszer minőségi és mennyiségi hatékonyságának növelésére kis ráfordítással) Horváth Gábor Zöldkörök Összefoglalás: A kapuvári szennyvíztelep példáján

Részletesebben

Polgár Város víziközműveinek gördülő fejlesztési terve 2016-2030

Polgár Város víziközműveinek gördülő fejlesztési terve 2016-2030 Polgár Város víziközműveinek gördülő fejlesztési terve 2016-2030 Víziközmű rendszer kódjai: Ivóvízrendszer: 11-23117-1-001-00-10 Szennyvízrendszer: 21-23117-1-001-00-06 A víziközmű rendszer üzemeltetője:

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése TARTALOMJEGYZÉK Szöveges munkarészek Tartalomjegyzék Tervezői nyilatkozat Iratok Műszaki leírás Üzemelési

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

Eleveniszapos lépcső kiépítése csepegtetőtestek után a hazai és európai normák teljesítése érdekében.

Eleveniszapos lépcső kiépítése csepegtetőtestek után a hazai és európai normák teljesítése érdekében. Eleveniszapos lépcső kiépítése csepegtetőtestek után a hazai és európai normák teljesítése érdekében. Pulai Judit - Kovácsné Benkó Zsuzsa - Rajhona János - Kárpáti Árpád Bevezetés Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki

Részletesebben

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére Kutatási összefoglaló Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére a Krisna-völgyi nádgyökérzónás szennyvíztisztító példáján Összeállította: Kun András Öko-völgy Alapítvány

Részletesebben

BUDAKESZI SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI PROJEKT

BUDAKESZI SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI PROJEKT MÉLYÉPTERV KOMPLEX Zrt. MÉLYÉPTERV KOMPLEX Zrt. H - 1012 Budapest, Várfok u. 14. Tel.: (36-1) 214-0380* Fax: (36-1) 375-4616 E-mail: komplex@melyepterv.hu http:// www.melyepterv.hu ISO 9001 Tanúsított

Részletesebben

A Felhívás 3. számú szakmai melléklete. Trágyakezelés

A Felhívás 3. számú szakmai melléklete. Trágyakezelés A Felhívás 3. számú szakmai melléklete Trágyakezelés. Beton gyűjtő-átemelő-kezelő medence kialakítása adagoló, be- és kitároló, keverő-homogenizáló berendezésekkel A beruházási egység célja olyan betonozott

Részletesebben

SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA, REKONSTRUKCIÓJA Dr. Dulovics Dezsõ PhD. egyetemi docens

SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA, REKONSTRUKCIÓJA Dr. Dulovics Dezsõ PhD. egyetemi docens 3 SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA, REKONSTRUKCIÓJA Dr. Dulovics Dezsõ PhD. egyetemi docens 1. Bevezetés A felszíni és felszínalatti vizek védelme ökológialag elfogadható terhelésük biztosítása,

Részletesebben

Iszapkezelés. Aerob iszapstabilizáció. Iszapképződés. Dr. Patziger Miklós. Az iszapkezelés célja és módszerei. 20 000 LE alatti szennyvíztisztítók

Iszapkezelés. Aerob iszapstabilizáció. Iszapképződés. Dr. Patziger Miklós. Az iszapkezelés célja és módszerei. 20 000 LE alatti szennyvíztisztítók Iszapképződés Iszapkezelés Dr. Patziger Miklós Fajlagos iszapképződés Kb. 1,5 l/le*d 2 l/le*d Víztartalom 97 99% Hirtelen rothad erős szagképződéssel Kezeletlen iszap elhelyezése nem lehetséges Ezért=>

Részletesebben

ELEKTRO-KÉMIAI VÍZTISZTITÓ RENDSZEREK KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK KEZELÉSÉRE, SZENNYVÍZ ISZAPOT HASZNASÍTÓ REAKTOR MODULLAL ENERGIANYALÁBOK ALKALMAZÁSÁVAL

ELEKTRO-KÉMIAI VÍZTISZTITÓ RENDSZEREK KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK KEZELÉSÉRE, SZENNYVÍZ ISZAPOT HASZNASÍTÓ REAKTOR MODULLAL ENERGIANYALÁBOK ALKALMAZÁSÁVAL ELEKTRO-KÉMIAI VÍZTISZTITÓ RENDSZEREK KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK KEZELÉSÉRE, SZENNYVÍZ ISZAPOT HASZNASÍTÓ REAKTOR MODULLAL ENERGIANYALÁBOK ALKALMAZÁSÁVAL Küldetés Az elektro-kémiai kommunális szennyvíztisztító

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Környezetmérnöki Tanszék

Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Környezetmérnöki Tanszék Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Környezetmérnöki Tanszék H-7624 Pécs, Boszorkány út 2. Tel/Fax: 72/50-650/965 SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÜLEPÍTÉS ÉS BIOLÓGIAI MŰVELETEK (Oktatási segédanyag) Készítette:

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

Dr. Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Építőmérnöki Kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. Tanszéki honlap: www.vkkt.bme.hu

Dr. Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Építőmérnöki Kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. Tanszéki honlap: www.vkkt.bme.hu Dr. Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Építőmérnöki Kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Dr. Szabó Anita Kf39 463-2666 anita@vkkt.bme.hu Letölthető anyagok: Tanszéki honlap: www.vkkt.bme.hu Oktatás

Részletesebben

Szakmai ismeret A V Í Z

Szakmai ismeret A V Í Z A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Környezetmérnöki Tanszék

Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Környezetmérnöki Tanszék Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Környezetmérnöki Tanszék H-7624 Pécs, Boszorkány út 2. Tel/Fax: 72/50-650/965 SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÜLEPÍTÉS ÉS BIOLÓGIAI MŰVELETEK (Oktatási segédanyag) Készítette:

Részletesebben

Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén

Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén Cím: 4400 Nyíregyháza Csatorna u. Nyírségvíz ZRt. Központi Komposztáló telepe Telefonszám: 06-42-430-006 Előállított komposzttermékek kereskedelmi

Részletesebben

SEVÍZ - SZ-SZV Szeged, Közműves Szennyvízelvezetés és tisztítás

SEVÍZ - SZ-SZV Szeged, Közműves Szennyvízelvezetés és tisztítás Gördülő Fejlesztési terv Felújítási és pótlási terv SEVÍZ - SZ-SZV Szeged, Közműves Szennyvízelvezetés és tisztítás MEKH kód: 21-33367-1-001-00-13 víziközművek felújítása, pótlása 2014. szeptember 1 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

MMK Szakmai továbbképzés Szennyvíztisztító telepek intenzifikálása SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA

MMK Szakmai továbbképzés Szennyvíztisztító telepek intenzifikálása SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből,

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda - Vízminőségi és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013

Részletesebben

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft.

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2011 Tartalom 1. 2. 3.

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Tiszta oxigén a biológiai folyamatok életre keltésére a szennyvíztisztító telepeken Rendszer-összehasonlítás különböző oxigénbeviteli eljárások esetén

Tiszta oxigén a biológiai folyamatok életre keltésére a szennyvíztisztító telepeken Rendszer-összehasonlítás különböző oxigénbeviteli eljárások esetén Szakmai publikáció, 2005.08.25. Vízműpanoráma, 2005/3, XIII. évf., 12-14. o. Tiszta oxigén a biológiai folyamatok életre keltésére a szennyvíztisztító telepeken Rendszer-összehasonlítás különböző oxigénbeviteli

Részletesebben

Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. Előülepítő. Eleveniszapos Utóülepítő. Fölösiszap. Biogáz.

Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. Előülepítő. Eleveniszapos Utóülepítő. Fölösiszap. Biogáz. Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Nyers szv. Szennyvíztisztítás technológiai egységei Rácsszem. Elszállítás Csurgalékvíz Homok Rács Homokfogó Mechanikai tisztítás

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Égéshő: Az a hőmennyiség, amely normál állapotú száraz gáz, levegő jelenlétében CO 2

Égéshő: Az a hőmennyiség, amely normál állapotú száraz gáz, levegő jelenlétében CO 2 Perpetuum mobile?!? Égéshő: Az a hőmennyiség, amely normál állapotú száraz gáz, levegő jelenlétében CO 2,- SO 2,-és H 2 O-vá történő tökéletes elégetésekor felszabadul, a víz cseppfolyós halmazállapotban

Részletesebben

Szennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus)

Szennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus) Szennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus) Melicz Zoltán EJF Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet melicz.zoltan@ejf.hu Tel.: 06-20-2676060 Vizsgakérdések 1. A csatornahálózat-szennyvíztisztítás-befogadó

Részletesebben

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az technológia rövid bemutatása Perényi Gábor Iroda: H-1031 Budapest, Nánási út 42/B. Székhely: H-9985 Felsőszölnök, Alsó-Jánoshegy 6. Tel/Fax:

Részletesebben