Turizmus társadalmigazdasági

Átírás

1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 2. téma: A TURIZMUS FEJLİDÉSTÖRTÉNETE A TURIZMUS KIALAKULÁSÁNAK FELTÉTELEI Utazás célja: Szabadidı eltöltése, pihenés, üdülés Rokonok, barátok látogatása Üzlet, hivatás Egészség Vallás és zarándoklat Egyéb 1

2 A turizmus fejlıdésének rövid történeti áttekintése Honnan tudunk róla? Útleírások: görögök és rómaiak idejében - Hérodotosz Középkor Chaucer: Canterbury mesék Kevés tapasztalati adat DE: nemcsak Európa IbnBattuta Sokféle forma (szabadidős, egészség-célú, vallási, oktatási célú, rokonok-barátok látogatása...) Többféle úticél: belföldi, nemzetközi Európa turizmus-története Ókori görögök gyakorlati haszonnal járó célok (természeti és vallási turizmus, sport) Ókori rómaiak elitista és nemtömegturizmus Hedonista utazások, tanulmányi célú utazások, üzleti utak Turizmus céljára épített üdülıhelyek (fürdık) és utak Középkor ( Sötét középkor ) Kereskedelemhez kapcs. turizmus Zarándoklatok - infrastruktúra! Tanulmányi célú tourizmus (a gazdagok számára!) Elsı példák az: északiak délre útirányra szd: a Grand Tour A 18. szd után: több rövidebb utazás, több ember vesz részt benne Inkább nézelıdés, és hedonizmus mint tanulás Idısebb, középosztálybeli utazók a fiatal arisztokraták helyett Arisztokraták: a Grand Tour helyett exkluzivabb szabadidıs tevékenységek Romantika: természet, tájképi szépség, egészség, fürdık tengerparti üdülıhelyek tömegek számára 19. szd:a modern turizmus alapjainak létrejötte Vasút Iparosodás és urbanizáció: több szabadidı, több elkölthetı jövedelem, elvágyódás a városokból 1841: Thomas Cook utazásszervezık 20. szd: távolsági nemzetközi szabadidıs turizmus Gépkocsi, repülıgép A napozás mint szabadidıs tevékenység Tömegturizmus, csomag-nyaralás, tematikus parkok Új trendek: A kormányzatok növekvı szerepe A turizmus egyes formáinak hanyatlása Új utazók: Kelet-Európából Új desztinációk: Európa veszít dominanciájából 2

3 Észak-Amerika: USA, KANADA A gyarmatosítás elıtt Amerikai ıslakosok utazása az egész kontinensen (vallási, rokonlátogatási és üzleti vadászat! - céllal) A modern turizmus ipar az USA-ban: a 18. szd. közepén Infra- és szuprastruktúra: lovaskocsi-fogadók, városközponti szállodák, tavernák Nagy ösztönzı: a vasút Kedvtelésbıl és üzleti céllal utazók Szállodák, üdülıkomplexumok (Florida) létrehozása a vasúttársaságok által 1914-tıl: személygépkocsi tulajdonosok Útmenti motelek A távoli nemzeti parkok felkeresése belföldi turizmus: utazás a vadonba Utazási iroda-láncok (American Express, Ask Foster ) 1945 után: tömeges kiutazó turizmus (a turista sztereotípiája: amerikai turista Tény: az amerikaiak a belföldi üdülést preferálják Új vonzerı formák: tematikus parkok, szabadidıs vásárlás, szabadtéri múzeumok, vízparti területek fejlesztése, rehabilitálása Desztináció marketing ügynökségek a világ minden táján Új piac: Északiak délre KANADA A turizmus a természeti vonzerıkön alapszik a 20. szd. elején: a vasút a fı ösztönzı A vasúttársaságok szállodaépítései Ma: Síelık Európából Hétvégi városlátogatások eltérı nyelvi kultúrák megismerésére Közép-amerika a Karibi térség Közép-Amerika Őslakosok utazásai a múltban Gyors növekedés 1960 óta Mexikó: főleg az északamerikai turisták kedvelt uticélja Guatemala: főleg a délamerikai turisták kedvelt uticélja, ( de észak-amerikai turisták is) Belize, Costa Rica: új turizmus formák (ökoturizmus) A karibi térség: nagyon különbözőszigetek százai Eltérő gyarmati múlt Eltérő jelenkori politika Az európaiak az anyanyelvük szerinti ország volt gyarmatait látogatják Kuba:az egyik legsikeresebb úticélvolt 1958-ig aztán amerikai blokád 1990 óta tovább szélesedett a turisztikai kínálat Karibi motivációk: tengeri luxushajóút, strandolás, hazalátogató emigránsok CaribbeanTourismOrganisation(1951): Közös desztináció-marketingminden sziget számára 3

4 Dél-Amerika Jelentős fejlődés csak 1960 után Óceánjáróluxushajók A két világháborúközött: légi utak, Buenos Aires Üzleti utazók az ültetvényekre és nyersanyagbeszerzésicélokkal Napjaink: Kulturális örökség Peruban A karnevál Rio de Janeiro-ban Akadályozótényező: politikai instabilitás (Bolivia, Paraguay) Főküldőpiacok Spanyolország és Portugália Afrika a nagyon más kontinens Már a régi görög és római turisták is jöttek (Egyiptomba) Kiutazó turizmus Afrikából vallási és üzleti céllal DE főleg fogadóés nem küldő! 19. szd. Thomas Cook utazásszervezés 20. szd.: Britek a birodalom országait látogatják : vadászati desztináció(kenya) és téli napsütés úticélja(marokkó) : a független afrikai országok nyitnak a turizmus felé: Napfény-desztinációk: Marokkó, Tunézia Vadvilág: Tanzánia, Botswana Új téli napfény desztináció: Gambia Fenntartható turizmus (kis vidéki desztináció): Szenegál Dél-Afrika: Az apartheid alatt: belföldi turizmus a fehér kisebbség számára Az apartheid után: beutazó turisták Európűból és Amerikából Növekvő kiutazó turizmus (Nigéria) Korlátozó tényezők: Politikai instabilitás, szegénység 4

5 Közel-Kelet Nagy hagyományai a vallási turizmusnak: Mozlimok Mekkába, Jeruzsálembe Keresztények: Názáret, Betlehem, Jeruzsálem Zsidók: Jeruzsálembe Üzleti célú: az üzleti utak útkereszteződése Selyemút Az arab-izraeli háborúk előtt: Bejrút közkedvelt turista desztináció volt Napjainkban: a békefolyamat segíti a turizmus felélesztését Új desztinációk: Dubai: bevásárlás, sivatagi szafarik Irán: nyitás a külföldi turisták felé Libanon: újjáépülő turizmus ipar Ázsia változatos nemzeti turista piacok Thaiföld, Fülöp-szigetek: A beutazó turizmus elsı példái a tengerészek, majd a csomag-utak Mai: olcsó, jó minıségő napfény-desztinációkká váltak Bangkok: szex turizmus is! India: A belföldi turizmus nagy hagyományai (nyáron a hegyekbe, illetve fesztiválok) Beutazó turizmus : kulturális cél, történelmi helyszínek és tengerparti üdülıhelyek felkeresése. Japan: kiutazó turizmus a külker mérleg egyensúlyáért Probléma: munkakultúra, preferálják a hazai ételeket és szokásokat Új desztinációk: Kína, Burma, Vietnam Kulturális örökség turizmus, háborús veteránok, strandolás, átutazók 5

6 Ausztrália és Csendes óceáni szigetek, Antarktisz Ausztrália, Új-Zéland: A kiutazó turizmus nagy hagyományai (fiatalok) Európába, Észak-Amerikába, manapság: Ázsiába Beutazó turizmus: Európaiak, ázsiaiak rokonok és barátok meglátogatása Szabadidıs turisták (Japánból infrastruktúra!) az Aranypartra Európaiak és amerikaiak : a természeti környezet szépsége a motivációjuk Csendes-óceáni szigetek: Exotikus paradicsom a nyugatiaknak Japán háborús veteránok ANTARKTISZ Nincs állandó lakosság csak beutazó turizmus Kis látogatószám, de gyors növekedés az 1950 körül. A turisták óceánjáróval jönnek, csupán pár órát maradnak, A turizmus az újkorban Az 1600-as évekre a földrajzi felfedezések hatására ismertté válik a Föld 49%-a,a szárazföld 32%-a.A 19.századra a felszín 83%-a, a szárazföld 60%-a ismert. A századra kevés ismeretlen hely maradt. 19.SZÁZADI UTAZÁSOK tudományos igényő utazók feltérképezés, rendszerezés Alexander von Humboldt( ) utazásokat tett Közép-Ázsiában, Közép-és Dél-Amerikában.Utazásait 30 kötetben adta ki. A tudományos igényő útleírások megteremtıje. Charles Darwin( ) az 1830-as években utazgatott, ı az Evolúciós-elmélet megalkotója. Stanley-az 1870-es években gyalog átkelt Közép-Afrikán,1871-ben találkozott az elveszettnek hittlivingstone nevő misszionáriussal,aki felfedezte a Viktória-tavat és a Zambezi folyót. Nansen ( ) skandináv kutató,aki 1888-ban átkelt Grönlandon, ig Észak-Jeges tengeri expedíciót hajtott végre 6

7 A turizmus az újkor kezdetén Sokáig a lassú lovas szekér Kocs község: a lovas kocsi gyorsabb, kényelmesebb A vasút fejlıdése adja a nagy lökést Anglia: gyógyfürdık, Bath fejlıdése Késıbb: tengervíz, levegı, egészség Utak mentén fogadók, családi szállodák bıvítése 17. szd. : I. Erzsébet (Anglia), fiatal nemesek Európában, Grand Tour: 1-3 év tanulás 19. szd-tól rövidebb, és kedvtelés-szórakozás jellegő utak Turisztikai szolgáltatások még nem nagyon voltak A GRAND TOUR: a nagy utazás a modern turizmus elsı lépése új motiváció:a mőveltség növelése,szórakozás (európai tanutazás) az angol nemesi ifjak körében népszerő idıtartama: 1 3 év kedvelt úticélok: Franciaország (Párizs), Olaszország (Firenze,Velence) irodalmi vonatkozás: Laurence Sterne Sentimental journey (a Grand Tour leírása, irodalmi lenyomata) 7

8 Az ipari forradalom hatása a turizmusra (vasút, hajó) Lakosság növekedése Városiasodás Tıkefelhalmozás, külföldi befektetések, utazások Pénz- szabadidımotiváció utazások Motivációk: Zarándoklatok Rövidebb kirándulások vonattal gyógyhelyek James Watt, 1778, gızgép feltalálása 1825: elsı vasútvonal Angliában 1885 Európában 300 ezer km vasútvonal (Au- Mo: 36 ezer km) Vasúttársaságok, kedvezményes tarifák kirándulóknak 1841: Thomas Cook kirándulást szervez 1 shillingért (a vonatjegyeket maga veszi viszonteladásra, 570 fınek) Ezután: különvonatok, útikönyvek, szállodai szolgáltatások. 1855: Thomas Cook Európába utaztat A tömegturizmust alapozza meg AZ UTAZTATÁS FOGLALKOZÁSSÁ VÁLIK Thomas Cook and Son Anglia: 1841.július 5.-a modern turizmus megszületése. Thomas Cook ( ) különvonatokat szervezett Leichester Longborough- ba, 570 embert szállított el egy tiltakozásra, ı vezette a túrát. Késıbb útikönyvet is kiad augusztus: a Cook család utazásokat szervez (pl.nottingham -Liverpool), beindul az elsı utazási iroda Thomas Cook and Son néven : a londoni világkiállításra szerveznek utakat különbözı angol városokba az elsı kontinentális utazások a párizsi világkiállításra,majd megszervezik az elsı európai körutazást (Németország, Franciaország, Belgium-hajó+vasút) az elsı olasz út megszervezése utazás az USÁ-ba a Szentföld és a Nílus vidékére szerveznek utazásokat (Izrael, Palesztína, Egyiptom) már minden földrészen vannak Cook utazási irodák. Thomas Cook iroda jellemzıi Angol kispolgári tömegeket utaztatnak, akik az ipari forradalom következtében jólétre,életszínvonalra tesznek szert. De szerveznek exclusive utazásokat is császárok, maharadzsák, USA elnökök részére is. Fiai a vasút adta lehetıségekre építettek, komplett utazást építenek ki vasúti rendszerekre:jármő+étkezés+szállás 8

9 Fıbb események és fejlesztések 1851 elsı világkiállítás 6 millió látogató!! Kedvelt helyek: Monte Carlo, Riviéra, Rajna völgye Gızhajózás: 1838 P&O menetrendszerő járat Távol-Keletre 1840 Észak-Amerikai járat megnyitása 1866 Thomas Cook elsı hajó járata USA-ba Bicikli, fényképezés elterjedése 1896: New York Kalifornia 4 nap vonattal 20. század: Közlekedés fejlıdése, tömegturizmus Több országban útlevél bevezetése 1908 Henry Ford T modell kocsi Angliába, 2 millió USA I. világháború visszavetette gazdasági válság csökken a vasút hatalma nı a gépkocsi és autóbusz szerepe személygépkocsi átalakítja az utazási szokásokat: rugalmas, eddig elérhetetlen helyek felkeresése, családi utazások Kempingek, motelek fejlıdése, szervizek, autóklubok 9

10 Légiközlekedés 1918 elsı menetrend szerinti légijárat, USA 1939 PanAm beindítja elsı transzatlanti járatát 1952 turistaosztály a transzatlani járatokon 60 -as évektıl csökken a hajók szerepe a repülıgépek javára Új tur. szolgáltatások (USA) autóbérlés Új csomagok fly-drive (repülj és vezess) - repülıjegyhez jár a kocsi bérlés Boeing, Airbus repülıgép fejlesztések ( fı) gyorsaság, kényelem Napjaink, új élmények és lehetısége 1971 Floridában megnyitja kapuit a Walt Disney park Ma zsúfoltság utakon és repülıtereken 20. század II. fele tömegturizmus kialakulása Dennis Tito elsıőrturista Hol a határ? 10

11 A turizmus kialakulásának feltételei Békés viszonyok Megfelelı gazdasági helyzet Megfelelı életszínvonal Megfelelı kulturális szint Megfelelı közlekedési lehetıség Helyi feltételek Békés viszonyok a turizmus alakulása azonnal jelzi a nemzetközi és belpolitikai változásokat és eseményeket politika zavarok, háborúk korlátozzák az emberek szabad helyváltoztatását A bizonytalan közállapototok elriasztják a látogatókat (pl. közlekedési korlátozások, határzár, szigorúbb vizsgálatok stb.). A turizmus csak nyugodt körülmények között folytatható. Megfelelı gazdasági helyzet A turizmus elengedhetetlen feltétele a megfelelı gazdasági helyzet (fıleg a küldı országokra érvényes, Németország Egyiptom) Kedvezıtlen gazdasági körülmény magas infláció, az állandó áremelkedés, pénzleértékelés, áruhiány. A rendezetlen gazdasági körülmények akadályozzák a turisztikai szolgáltatásokat nyújtó szervezetek mőködését is. Megfelelı életszínvonal A turizmusnak megfelelı életszínvonalra,elegendı szabadidıre és jó anyagi körülményekre van szüksége. Nem fejlıdhet ki, ahol a lakosság minden erejét igénybe veszi a mindennapi létért való küzdelem. A fogadóhelyen is lényeges a megfelelı életszínvonal A turisztikai szolgáltatások nyújtása is csak bizonyos életszínvonal mellett lehet gazdaságos tevékenység. Helyi feltételek (vonzerı) A vonzerı, az attrakció az a tényezı, amiért a látogató elhagyja lakhelyét. A fogadóterület vonzerıi rendkívül széles körőek és változatosak, egyes elemei szoros, kölcsönös kapcsolatban vannak egymással. A kedvezı hatása annál jobban érvényesül, minél koncentráltabb. Országok, ahol turisztikai vonzerık teljes köre megtalálható (pl. Olaszo.- ban, Spanyolo.- ban vagy Franciao.- ban), Hazánk területén a vonzerınek csak egy-egy csoportja található meg. A vonzerık jellemzıi környezetünk olyan természeti, társadalmi, gazdasági és tudati tényezıje, amely a hely meglátogatására vonzza a turistákat. A vonzerı csak akkor válhat a turizmus számára hasznosíthatóvá, ha megfelelı kiszolgáló létesítményekkel párosul. az igénybevétel során általában nem fogy el (mint például más természeti kincsek), nincs értékcsökkenésük, a turizmusban résztvevık közvetlenül általában nem fizetnek érte. Attrakció: nagy vonzerıvel rendelkezı látnivaló Vonzerık csoportosítása Természeti vonzerık A kulturális, ember alkotta örökség vonzerıi Egyéb vonzerık 11

12 Természeti vonzerık: Földrajzi helyzet, Domborzat, Éghajlat, Tengerek, tavak, folyók, Gyógy- és termálvíz, Természeti ritkaságok, Növény- és állatvilág Földrajzi helyzet A hely egyenlítıtıl, illetve a pólusoktól mért távolsága, az óceánokhoz és tengerekhez viszonyított helyzete, a kontinenseken elfoglalt helye. Akkor megfelelı, ha huzamosabb tartózkodást kellemessé teszi. A földrajzi fekvéshez kapcsolódik az elınyös közlekedési helyzet is. Lényeges illetı terület milyen messze van a gazdaságilag fejlett, idegenforgalmat kibocsátó vidékektıl. Idı távolság költség - fáradtság Ösztönzıleg hat egy-egy terület fejlıdésére a nagyvárosok közelsége, (pl. Velencei-tó Budapest, Semmering- Bécs) Domborzat A domborzat, a természet változatos felszíni képzıdményei nyugtatóan, üdítıen hatnak az emberekre. A turizmus szempontjából kedvezıek A hegyi tájak (tiszta levegı, változatos erdık, hóviszonyok, napsütéses órák magas száma, télen, nyáron fogadóképes) Síelés, snowboard: (tiszta, megfelelı lejtéső terep, tartós sportolásra alkalmas hó (emberi beavatkozás) Magaslati gyógyhelyek Egyes kiemelkedı adottságú vidékek szépségét növelik a harmonikusan beilleszkedı emberi alkotások. Pl. Budapest, Nápoly, Rio de Janeiro. Éghajlat jelentısen befolyásolja a nemzetközi idegenforgalom áramlását jellemzıen észak-dél irányú turizmus szempontjából a legértékesebb a mediterrán térségek (Földközi-tenger partvidéke, kevés csapadék, sok napsütés, kedvezı széljárás) meghatározza a szezon hosszát (Mo. 3-4 hónap, Görögország 6-7 hónap) Vízrajz A vízpartok jelentıs motivációs tényezıi korunk turizmusának. A vizek fürdésre és számtalan sporttevékenységre alkalmasak. A növekvı környezetszennyezıdés komoly gátja lehet. Tengerpart, folyók, tavak Legnagyobb tömegek a kedvezı adottságú meleg tengerekhez mennek (20 C ) Földközi-tenger, Balti-tenger (belföldi tur. erısebb) 12

13 13