Székesfehérvári Szakképzési Centrum. Jáky József Középiskolája SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Székesfehérvári Szakképzési Centrum. Jáky József Középiskolája SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT"

Átírás

1 Székesfehérvári Szakképzési Centrum OM: Jáky József Középiskolája Iskola azonosítója: Székesfehérvár, Deák Ferenc u / Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2015 Elfogadva: augusztus 31. Hatályba lép: szeptember 1.

2 Tartalom 1. Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja Az SZMSZ jogszabályi alapjai A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya Az intézmény működésének jellemzői Az intézmény szervezeti felépítése Szervezeti struktúra Az iskola vezetősége Az iskola szakmai testületei Fegyelmei bizottság feladata, összetétele: A pedagógiai munka ellenőrzése A munkaköri leírás Ellenőrzési területek; Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére Az intézmény munkarendje Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama A tanulmányi idő alatti vizsgák rendje Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje; Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje A dohányzással kapcsolatos előírások; /82

3 6.10. A térítési díj, tandíj fizetésének szabályai: Az élvezeti cikkekre vonatkozó szabályok: A hit- és vallásoktatás lehetősége: A tanulói jutalmazás és büntetés elvei: A tanulók étkezési támogatása; A reklámtevékenység szabályai az iskolában: A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A mindennapos testnevelés szervezése A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Iskolai hagyományok; Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei A nevelőtestület A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösségek tevékenysége A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje A szülői munkaközösség A diákönkormányzat Intézményi Tanács Az osztályközösségek A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái A külső kapcsolatok rendszere és formája A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok A tanulói hiányzás igazolása Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A tanuló által elkészített dologért járó díjazás Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Záró rendelkezések A Belvárosi I. István Középiskola SZMSZ-nek mellékletei: Könyvtár SZMSZ és mellékletei Adatvédelmi szabályzat /82

4 1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza Az SZMSZ jogszabályi alapjai évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről - 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről - 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről - 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról - 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról - 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 4/82

5 1.3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a nevelőtestület hagyja jóvá. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az intézmény partnerei és más érdeklődők megtekinthetik az tagintézmény-vezetői irodában, az iskolai könyvtárban, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok, tagintézmény-vezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket is kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a nevelőtestületi elfogadása után az tagintézményvezető aláírásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 2. Az intézmény működésének jellemzői Fenntartó: Székesfehérvári Szakképzési Centrum 8000 Székesfehérvár, Budai út 43. OM: Intézményre vonatkozó adatok: Név: Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája Iskola azonosítója: Típusa: Alapfeladata Szakközépiskola Köznevelési alapfeladatok Gazdálkodási jogköre: Nincs 5/82

6 3. Az intézmény szervezeti felépítése 3.1. Szervezeti struktúra Tagintéz ményvezető Iskolatitkár Tagintézményvezető-helyettes I. Közismereti Szakterület Tagintézmény-vezető helyettes II. Szakmai Szakterület Gyakorlati oktatásvezető Munkaközösségek Tantestület 6/82

7 Gazdasági ügyintéző, technikai dolgozók 7/82

8 3.2. Az iskola vezetősége a) Az tagintézmény-vezetőság: tagintézmény-vezető tagintézmény-vezető helyettesek gyakorlati oktatásvezető b) Esetenként az iskolavezetés kibővülhet: a munkaközösségek vezetőivel, Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így, a szülői szervezet választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A vezetőség tagjai figyelemmel kísérik a pályázati lehetőségeket az iskola állandó fejlesztése érdekében. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes Az tagintézmény-vezető helyettesítésének rendje; a) Az tagintézmény-vezető távolléte alatt az intézmény működésének biztosítása az tagintézmény-vezetőhelyettes I. feladata. Ez alatt az idő alatt gyakorolja mindazon jogokat, amelyeket a fenntartó az tagintézmény-vezető munkaköri leírásában meghatároz. Az tagintézmény-vezető általános helyettese, az tagintézmény-vezető egy hetet meghaladó távolléte esetén gondoskodik az tagintézmény-vezető feladatainak ellátásáról; a költségvetést érintő és munkáltatói döntéseket az tagintézmény-vezető 30 napot meghaladó akadályoztatása esetén hozhat. Mindkettőjük távollétében az tagintézmény-vezetőhelyettes II. jogosult az iskola ügyeiben eljárni. b) Az tagintézmény-vezető, az tagintézmény-vezetőhelyettes I. távollétében az tagintézmény-vezetőhelyettes II. jogosult az iskola ügyeiben eljárni Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: - az tagintézmény-vezető, az tagintézmény-vezetőhelyettesek, minden ügyben 8/82

9 - a gyakorlati oktatás-vezető a munkaköri leírásában, szereplő ügyekben, - a gazdaságvezető, az iskolatitkár, a gazdasági ügyintéző a munkaköri leírásukban, szereplő ügyekben, - az osztályfőnök, a pedagógus és az érettségi és a szakmai vizsgabizottság jegyzője a félévi és év végi valamint a vizsgák alkalmával szükséges adminisztráció elvégzésekor Az iskolavezetőség feladata, felelőssége, helyettesítési rendje Tagintézmény-vezetőhelyettes I. a) helyettesíti az tagintézmény-vezetőt b) a házirend felelőse c) részt vesz az iskola pedagógiai programjának kialakításában, végrehajtásában d) tantestületi értekezleten igény esetén a területéhez tartozó nevelési oktatási témakörben általános beszámolót tart, statisztikai adatokat elemez, javaslatokat tesz az esetlegesen jelentkező feladatok megtételére e) felügyeli és ellenőrzi a könyvtár működését f) irányítja a közismereti tanulmányi versenyek szervezési feladatait g) irányítja a tanév iskolai rendezvényeinek, ünnepségeinek előkészítését, megtartását h) irányítja az osztályfőnökök munkáját k) irányítja közösségi szolgálat koordinátorait l) munkamegosztás szerint irányítja és ellenőrzi: a társadalomtudományi, a természettudományi (fizika, kémia, földrajz, biológia), a matematika, az informatika (közismereti), az idegen nyelvi, az osztályfőnöki és a testneveléssel foglalkozó munkaközösségek munkáját n) kapcsolatot tart a szülői szervezettel o) figyelemmel kíséri a tanulói ösztöndíj pályázati lehetőségeket p) elkészíti a helyettesítési rendet q) ellenőrzi a szakköröket, korrepetálásokat r) elkészíti a többletmunka-elszámolást 9/82

10 s) ellenőrzi a tanárok adminisztrációs munkáját, elszámolásait Tagintézmény-vezetőhelyettes II. a) helyettesíti az tagintézmény-vezetőt b) pályaválasztási felelős c) az tagintézmény-vezető felügyelete mellett szervezi és irányítja a szakmai elméleti és gyakorlati képzést d) munkamegosztás szerint irányítja és ellenőrzi a szakmai munkaközösségek munkáját: építészet, közlekedésépítő, földmérés és munkaközösségek esetében e) irányítja a szakmai tanulmányi versenyek szervezését f) szervezi és irányítja a szakmai vizsgák lebonyolítását g) ellenőrzi és együttműködik a gyakorlati oktatás-vezetővel az informatika (szakmai) h) kapcsolatot tart a tanulók szakmai gyakorlatát biztosító vállalkozásokkal, intézményekkel i) figyelemmel kíséri és lebonyolítja a decentralizált és más szakmai képzéssel kapcsolatos pályázatokat j) felel az iskola részére juttatott szakképzéssel kapcsolatos pályázati hozzájárulásról és fejlesztési támogatásról szóló szerződések előkészítéséért, nyilvántartásáért, k) felel a vállalkozásokkal való kapcsolattartásért l) adatot szolgáltat a fenntartó részére a szakképzési hozzájárulás és fejlesztési támogatás felhasználásáról m) ellenőrzi az iratkezelési szabályzat végrehajtását, intézkedik a szabálytalanságok megszüntetéséről, szükség esetén javaslatot tesz a szabályzat módosítására; n) irányítja a leltározási munkát o) p) irányítja és felügyeli a szakmai együttműködési szerződések megkötését. felelős az SZFSZC Jáky József Középiskolája munka- és kockázatértékelési szabályzathoz tartozó intézkedési tervek végrehajtásáért u) intézi a helyiségek bérbeadását az tagintézmény-vezető jóváhagyásával. 10/82

11 Intézményi munkaközösség-vezető a) képviseli a munkaközösséget b) elkészíti a munkaközösség munkatervét és éves ellenőrzési tervét c) ellenőrzi a tantárgyi tanmenetek elkészítését d) javaslatot tesz a munkaközösség tagjainak szakmai átképzésbe és továbbképzésbe való bevonására - folyóiratok, könyvek, tankönyvek beszerzésére - munkamegosztásra, tantárgyfelosztásra e) figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményezhet az tagintézmény-vezetőnál; f) évenként összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről az tagintézmény-vezető, illetve a nevelőtestület számára g) segíti és szervezi a szakterületéhez tartozó tanárok szakmai munkáját h) szervezi a helyettessel együtt a tanulmányi versenyeket, vetélkedőket j) együttműködik az intézményi munkaközösség-vezetőkkel. k) részt vesz a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében Az iskola szakmai testületei Nevelőtestület Az iskola pedagógusainak közössége, a nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, a gazdaságvezető, valamint a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a) a pedagógiai program és módosításának elfogadása, b) a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, 11/82

12 e) a házirend elfogadása, f) az intézményvezetői, pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, g) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, h) véleményt nyilvánítanak, javaslatot tehetnek az intézmény működésével kapcsolatban, i) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete dönt a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés elleni jogorvoslat benyújtásáról, j) A minőségirányítási program elfogadása, módosítása, k) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, a diákönkormányzatra. A nevelőtestületet az átruházott jogkör gyakorlója a megbízás elvégzését követő 30 napon belül tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljárt. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat, valamint a házirend elfogadásánál. 1. a tankönyvtámogatás módjának meghatározása 2. a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása 3. a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása 4. a tanuló osztályzatának meghatározása, ha az évközi érdemjegyek átlagából nem következik a szaktanár által adott osztályzat 5. az adott félév során az osztályzatok száma legalább a tantárgy heti óraszáma + egy érdemjegy félévenként, melynek folyamatosságát a (tag ) intézmény-vezető/helyettes ellenőrzi. Értekezletet legalább kétszer a tanév indításakor és a tanév értékelésekor kell összehívni. Nevelőtestületi értekezlet a tanév során szükség szerint bármikor összehívható. Öt munkanappal korábban, a munkaanyag kiadásával értesíteni kell a nevelőtestületet az értekezletről. Össze kell hívni akkor is, ha azt a napirend megjelölésével az intézmény más vezetőtestülete vagy a nevelőtestület egyharmada kéri az tagintézmény-vezetőtól. A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az tagintézmény-vezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlet határozatképességéhez a tagok legalább kétharmados jelenléte szükséges. 12/82

13 A nevelőtestület személyi kérdésekben az érintett személy vagy a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot kell kijelölni a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető dönt. Ha a nevelőtestület az intézmény működését érintő bármely kérdésben véleményt nyilvánított vagy javaslatot tett, az tagintézmény-vezető azt megvizsgálja, arra 30 napon belül indoklást tartalmazó írásbeli választ ad A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: - tanévnyitó értekezlet, - félévi értekezlet, - tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada kéri, illetve ha az tagintézmény-vezető, ezt indokoltnak tartja. A jegyzőkönyvet az tagintézmény-vezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Az átruházott jogkör gyakorlói beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi vagy év végi értekezlet időpontjában A szakmai munkaközösség A feladatellátásban és a feladatszervezésben való részvétel, az azonos szakterületen foglalkoztatottak egy szervezetben való összefogása, a szakmai tapasztalatok közös feldolgozása, az új megoldások közös keresése, a pedagógusok szakmai, módszertani segítése, a nevelő-oktató munka belső ellenőrzésében, értékelésében való közreműködés céljából szakmai munkaközösségek alakulnak. Az intézmény nagyságából, összetett feladatrendszeréből, egy egy azonos szakterületen dolgozó pedagóguscsoport létszámából következően intézményi szintű munkaközösségek szervezhetők. A szakmai munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. 13/82

14 A szakmai munkaközösség vezetője A szakmai munkaközösség vezetőjét az iskola tagintézmény-vezetője bízza meg legfeljebb öt évre a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján. A munkaközösség tagjai maguk közül intézményi munkaközösség vezetőt választanak. 14/82

15 A szakmai munkaközösségek feladatai: A szakmai munkaközösségek ellátják a jogszabályban meghatározott, valamint az intézmény által delegált feladatokat. A szakmai munkaközösség feladatai: a) a pedagógiai program helyi tantervének döntésre való előkészítése b) a szakmai munkaközösség dönt a működési rendjéről és munkaprogramjáról c) a szakmai, módszertani kérdésekben segíti az iskola vezetőségének munkáját d) részt vesz az intézményi nevelő-oktató munka belső tartalmi és módszertani fejlesztésében e) végzi a tantárgycsoporttal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését f) kialakítja az egységes követelményrendszert, felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét g) dönt a belső, illetve a kötelező pedagógus továbbképzésen túli továbbképzési programokról h) értékeli a felvételizők teljesítményét i) megválasztja a munkaközösség vezetőjét j) segítséget nyújt a munkaközösség-vezetőnek a munkaterv valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő jelentések, értékelések elkészítéséhez k) dönt a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásáról l) véleményt nyilvánít a szakterületét érintő kérdésekben m) javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra n) javaslatot tesz jutalmazásra, kitüntetésre o) éves tervet készít a szakmai munka belső ellenőrzésében való közreműködésre p) véleményezi a munkaközösség-vezető munkáját q) az éves munkatervében kidolgozza a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítésének formáját és kereteit A szakmai munkaközösség dönt szakterületén: a) a nevelőtestület által átruházott kérdésekről 15/82

16 b) a szakmai munkaközösség szakterületét érintően véleményezi a nevelésioktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére. c) A szakmai munkaközösség véleményét szakterületét érintően be kell szerezni: o a pedagógiai program elfogadásához, o a felvételi követelmények meghatározásához, o a köztes vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához, o a tanulók csoportba sorolásához A munkaközösségek rendszere: 1. humán munkaközösség. 2. informatikai munkaközösség 3. idegen nyelvi munkaközösség 4, reál munkaközösség 5. osztályfőnöki munkaközösség 6. testnevelés munkaközösség 7. építészeti munkaközösség 8. közlekedésépítő és földmérő munkaközösség Az egy osztályban tanító pedagógusok közössége: A nevelőtestület létrehozza az egy osztályban tanító pedagógusok közösségét. E pedagógusközösség készíti elő a nevelőtestület döntését a tanuló magasabb évfolyamba lépése kérdésében, az osztályfőnökkel együtt kialakítja a tanulók magatartásának és szorgalmának minősítését Fegyelmei bizottság feladata, összetétele: A tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálására, a fegyelmi eljárás(ok) lefolytatására, a nevelőtestület számára a fegyelmi döntési javaslat előkészítésére a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre. 16/82

17 A fegyelmi bizottság állandó tagjai: a) a tanuló osztályfőnöke, b) a diákönkormányzat munkáját segítő tanár, c) az tagintézmény-vezetőhelyettes I., aki egyben a fegyelmi bizottság elnöke. d) a fegyelmi bizottságot ki kell egészíteni a tanuló osztályában tanító négy pedagógussal. A nevelőtestület a tanulók elleni fegyelmi eljárást és fegyelmi büntetés kiszabását a fegyelmi bizottságra ruházza. A fegyelmi bizottság elnöke köteles a félévi, illetve az év végi nevelési értekezleten beszámolni a munkájáról A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A fe gy elmi tárg yal ás a) A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. Az értesítésben meg kell jelölni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a szabályszerű értesítés ellenére, a tanuló, a szülő vagy a meghatalmazott ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Tájékoztatni kell a tanulót arról, hogy az eljárásban meghatalmazott is képviselheti. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő és képviselőjük külön-külön a tárgyalás előtt legalább 8 nappal megkapja. b) A fegyelmi eljárást - lehetőleg a megindítástól számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, az abban foglaltakra véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. c) A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, a rendelkezésre álló bizonyítékokat. d). Ha az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, a tárgyalást a nevelőtestület által megbízott személy vezeti A bizonyítás 17/82

18 a) A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök különösen: a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. b) A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól A fe gy elmi hatá rozat a) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást. Ha az ügy jellege megkívánja, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb egy héttel elhalaszthatja. b) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, illetve a kötelességszegéstől három hónapnál hosszabb idő telt el, vagy a kötelességszegés ténye, illetve, hogy azt a tanuló követte el, nem bizonyítható. c) A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőjének és képviselőjüknek. d) Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi (fellebbezési) jogáról lemondott. e) A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. f) A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát, a határozat meghozatalának napját, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha az első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. 23/82

19 Az elj árást m egin dító kér el em (f elle bb ezé s ) a) Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be eljárást megindító kérelmet. Az eljárás megindító kérelmet a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. b) A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör (fenntartó) gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva A kiz árás a) A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. b) A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, illetőleg az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. c) Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles ezt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, tagintézmény-vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója dönt Veg y es r end el kez és ek a) A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, továbbá meghatalmazottja képviselheti. b) A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő vagy képviselőjük kéri. 24/82

20 A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás szabályozása Az intézmény biztosítja az egyeztető eljárás működtetéséhez szükséges feltételeket (terem, infrastruktúra, telefon, levelezés, stb.). Az egyeztető eljárás esetén mindkét fél (a kötelességszegő és a sértett fél is) természetes személy. Az egyeztető eljárás elindításának megszervezése a DÖK patronáló tanár feladata, az illető akadályoztatása esetén az tagintézmény-vezető által felkért kolléga veszi át a szerepét. Ebben a minőségében a továbbiakban: felelős pedagógus Eljárásr en d: Ha a súlyos és vétkes kötelességszegés fegyelmi eljárás elindítását igényli, akkor a) Az eljárás megindítója (tagintézmény-vezetőhelyettes I.) értesíti a felelős pedagógust a tényállásról. b) A felelős pedagógus a kötelességszegőt és a sértettet (kiskorú(ak) esetén a szülőt is) írásban haladéktalanul tájékoztatja arról, hogy az ügyben fegyelmi eljárás indul, de előtte lehetőség van egyeztető eljárás lefolytatására, melynek célja a megegyezés. A kötelességszegőtől írásos nyilatkozatot kér 5 napon belül, melynek lényege, hogy a kötelességszegő kéri, vagy elutasítja az egyeztető eljárást (kiskorú esetén a szülő is aláírja). A sértett esetén a tájékoztatóban szerepeljen az a kitétel, hogy csak akkor kell neki is nyilatkoznia (hasonlóan a kötelességszegőhöz), ha a kötelességszegő kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. c) Amennyiben a kötelességszegő kéri az egyeztető eljárást, akkor a sértett legkésőbb a tájékoztatást követő 5. napon írásban nyilatkoznia kell, hogy a sértett támogatja-e az egyeztető eljárást lefolytatását. d) Amennyiben a nyilatkozat bármelyike elutasító, vagy határidőre nem érkezik vissza, a felelős pedagógus ezt írásban jelzi a fegyelmi eljárás kezdeményezője felé, aki a fegyelmi eljárást lefolytatja. e) Amennyiben a nyilatkozatok támogatják az egyeztető eljárást, az tagintézmény-vezető erről haladéktalanul tájékoztatja a felelős tanárt, aki írásban értesíti a DÖK-öt és a szülői munkaközösséget (szülői szervezetet) az egyeztető eljárás lefolytatásáról, megnevezve annak helyét és idejét, mely legfeljebb 5 napon belüli lehet. f) A felelős tanár írásban értesíti a sértettet és a kötelességszegőt is az eljárás megindításának helyéről, idejéről. 25/82

21 g) Az egyeztetést lefolytató szülői szervezet és a DÖK a saját működési rendjük szerint képviseltetik magukat az eljárásban. A kiskorú tanuló szülőjének jelenlétét biztosítani kell. A szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül jelenléte nélkül is lefolytatható az eljárás. A sértett és a kötelességszegő is eljárhat képviselő útján. h) Az eljárás célja a megegyezés, tehát a két fél bármilyen külső segítséget is igénybe vehet (pl. mediátor). i) Az eljárást működtető két szervezet - szülői szervezet és a DÖK dönt a konkrét eljárás indításakor az eljárás levezetőjének személyéről, az egyezkedés lefolytatásának módjáról, és a döntéshozatal rendjéről j) Az eljárás nyilvánosságáról a levezető személy dönt. k) Az eljárás levezetője gondoskodik arról, hogy az eljárásról, az ott született döntésekről folyamatos jegyzőkönyv készüljön. l) A döntést a fegyelmi eljárás elindításához képest 15 napon belül meg kell hozni. Ha nem jön létre megegyezés, akkor az eljárás levezetője az erről szóló jegyzőkönyvet eljuttatja a fegyelmi jogkör gyakorlójának, aki lefolytatja a fegyelmi eljárást. Ha megegyezés jön létre a sérelem orvoslására, akkor a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni arra az időre, amely alatt a megegyezés teljesül. Ez az időtartam legfeljebb három hónap lehet. Az eljárás levezetője a megegyezés tényéről tájékoztatja a tantestületet. m) Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett kéri a fegyelmi lefolytatását, mert nem teljesül a megállapodásuk, akkor a fegyelmit le kell folytatni, ha nem kéri a fegyelmi lefolytatását, akkor azt határozattal meg kell szűntetni. 4. A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az tagintézmény-vezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés az tagintézmény-vezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. 26/82

22 4.1. A munkaköri leírás A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. A munkaköri leírás kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: 1. tagintézményvezetőhelyettes I. 2. tagintézményvezetőhelyettes II 3. a munkaközösség-vezetők, 4. az osztályfőnökök, 5. a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az tagintézmény-vezetőhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az tagintézmény-vezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén az tagintézmény-vezető külön megbízására ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem Ellenőrzési területek; Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: a) a tanítási órák ellenőrzése (az tagintézmény-vezető, az tagintézményvezetőhelyettesek, a munkaközösség- vezetők), b) a tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, c) a napló folyamatos ellenőrzése, 27/82

23 d) az igazolt és az igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, e) az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, f) a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak: Az ellenőrzés területéhez tartozik az intézményben folyó minden tartalmi és szervezeti tevékenység célszerűségének, hatékonyságának, eredményességének vizsgálata, amely közvetlen vagy közvetett formában befolyásolja a tanulók neveltségét, felkészültségét, magatartását, valamint a pedagógiai szakszerűséget, a nevelőtestület egységét. Az ellenőrzés kiterjed az intézmény pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és egyéb szabályzatainak, valamint a munkaterv érvényesülésének, végrehajtásának vizsgálatára, elemzésére. Az ellenőrzés kiterjed minden tevékenységi formára, így a tanórára, a tanórán kívüli iskolai foglalkozásokra, az iskolán kívül végzett iskolai szervezésű tevékenységre, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokra, a diákönkormányzat munkájára. Ellenőrzést végezhetnek: a) tagintézmény-vezető, b) tagintézmény-vezetőhelyettesek, c) munkaközösség-vezetők, d) vezetők által kijelölt szaktanárok A belső ellenőrzés formái: a) a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások látogatása, b) a tanulói munkák ellenőrzése, a tudásmérések és a vizsgák szervezése, c) az írásos dokumentumok vizsgálata, d) az írásbeli, illetve a szóbeli beszámoltatás, e) az adminisztratív munkák ellenőrzése, vizsgálata, f) a folyamatok működésének vizsgálata. 28/82

24 A belső ellenőrzés célja: - az eredményesség, a hatékonyság, a probléma feltárása, - a tájékozódás, a segítségnyújtás, - a feladatok, az utasítások végrehajtásának ellenőrzése. Az intézményben történő ellenőrzést az iskola tagintézmény-vezetője rendeli el. A vezetők ellenőrző-minősítő munkájukat összehangolt ellenőrzési terv szerint végzik. Az tagintézményvezető látja el a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának, valamint az tagintézmény-vezetőhelyettesek, és gyakorlati oktatás-vezető munkájának ellenőrzését. A szakmai munkaközösségek az intézmény ellenőrzési terve alapján éves programjukban kidolgozzák az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésének módját, eszközeit. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben. Az iskola egy tanévre megtervezi a szakmai ellenőrzést. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés célját, formáját, módszerét, az ellenőrzésben részt vevők körét, az ellenőrzött szakterületeket, az ellenőrzés tapasztalatainak ismertetési módját. Az ellenőrzési tervben nem szereplő vizsgálatokat, az óralátogatásokat, a tudásméréseket, a vizsgák szervezését az tagintézmény-vezető rendelheti el a tanulók érdekében lehetőség szerint az ellenőrzés megkezdése előtt 7 nappal. Az tagintézmény-vezető és helyettesei, valamint a gyakorlati oktatás-vezető jogosult előzetes bejelentés nélkül órát látogatni, illetve ellenőrizni. Az ellenőrzés konkrét területeit, tartalmát, módszerét és ütemezését az éves ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzés tapasztalatait egyénileg a pedagógusokkal kell megbeszélni, illetve azokkal a személyekkel, akik az ellenőrzéseken részt vettek, az általános tapasztalatokat pedig tantestületi értekezleten kell összegezni. Az ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell: a) az ellenőrzés formáját, b) az ellenőrzési területeket, c) az ellenőrzés főbb szempontjait, d) az ellenőrzött időszak meghatározását, 29/82

25 e) az ellenőrzést végző(k) megnevezését f) az ellenőrzés befejezésének időpontját, g) az ellenőrzés tapasztalatai értékelésének időpontját és módját. Az ellenőrzések tapasztalatait az intézményvezető folyamatosan értékeli, és azok alapján a szükséges intézkedéseket megteszi, illetve kezdeményezi A vezetői (munkáltatói) ellenőrzés A vezetői ellenőrzési tevékenység az irányító tevékenység szerves része. Valamennyi vezető beosztású dolgozó feladata a vezetése és irányítása alatt működő munkaterület munkájának folyamatos ellenőrzése. A vezetők által gyakorolt ellenőrzésnek folyamatosnak kell lennie, s a vezetői ellenőrzési tevékenység az intézmény hierarchikus felépítésének figyelembevételével megosztottan történik. a.) A vezetők által gyakorolt ellenőrzés módjai: - az irányítás funkciójához kapcsolódó ellenőrzés, - az operatív adatszolgáltatás-adatfelhasználás alapján végzett ellenőrzés, - a beosztottak beszámoltatásán alapuló ellenőrzés, - a helyszíni ellenőrzés. b.) Az általános vezetői ellenőrzés leggyakrabban alkalmazott formái: - beszámoltatás, - helyszíni ellenőrzés, - adatok, információk rendezése, elemzése, értékelése, összegzése, - tagintézmény-vezetői utasítások és szabályzatok kiadása és az azokban foglaltak betartatása - munkaköri leírások kiadása, az azokban leírt feladatok elvégzésének megkövetelése Az tagintézmény-vezető ellenőrzési kötelezettségei Az intézmény egyszemélyes felelős vezetője, a belső ellenőrzés operatív irányítója az tagintézmény-vezető, az intézményben folyó munka megszervezésére, a beosztott dolgozók irányítására és ellenőrzésére elsődlegesen jogosult és köteles. Ellenőrzési joga és kötelessége kiterjed az intézet összes dolgozójára, az általuk végzett munka helyességére és eredményességére. 30/82

26 Folyamatos ellenőrzési kötelezettsége az alábbiakra terjed ki: - előzetes terv szerint ellenőrzi az alapdokumentumok felhasználását, az oktatási törvény előirányzatainak érvényesülését, a nevelőtestületi határozatok végrehajtását, - gondoskodik a zavartalan belső ellenőrzési munka feltételeiről, - ellenőrzéseinek megállapításai alapján gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről és azok végrehajtásáról, - ellenőrzi az általa átruházott jogkörök gyakorlását, - gondoskodik a munkaközösség-vezetők, szakmacsoportos képzésben vezető beszámoltatásáról, - vizsgálja a szaktevékenység ellátásának hatékonyságát, fejlesztésének tervszerűségét és gazdaságosságát, - látogatja a tanítási és gyakorlati órákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat, ezekről feljegyzést vezet, tapasztalatait megbeszéli az érdekelt vezetőkkel és pedagógusokkal Az tagintézmény-vezetőhelyettes I., tagintézmény-vezetőhelyettes II.. ellenőrzési kötelessége: Az tagintézmény-vezetőhelyettesek munka- és hatásköri leírásaik alapján végzett ellenőrzési feladatai megbízásuktól következően kiterjednek az alábbi területre: a) az oktatási dokumentumokban, a határozatokban, a jogi szabályozásban foglaltak betartására b) az intézményi nyilvántartások, statisztikák, összegzések, értékelések, az adminisztráció pontos vezetésére c) a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartására d) az intézményben oktatott tantárgyak tanterveire, tanmeneteire, a tantárgyak tanterv szerinti haladására e) a tantárgyak tanóráira (észrevételeiket óralátogatási naplóban rögzíti), a tanórák eredményességére f) a tanulók munkafüzeteire, a szóbeli feleletek és az írásbeli feladatok számára, mélységére g) a pedagógusi ügyelet pontosságára, feladatellátására 31/82

27 h) a tanórán kívüli tevékenységekre (pl. szakkörök, könyvtár, tanfolyamok működésére); i) a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára j) a munkafegyelemre, az intézményi tulajdont károsító eseményekre A munkaközösség-vezető felelőssége, ellenőrzési feladatai: A munkaközösség vezetője felelős a munkaközösségi tagok munkájának megszervezéséért, munkájuk szakmai, tantárgy-pedagógiai irányításáért és ellenőrzéséért. A munkaközösség-vezető ellenőrzi: a) a munkaközösség munkatervi feladatainak határidőre való színvonalas elvégzését, b) a szaktantárgyi versenyek megszervezését, azok meghirdetését és lebonyolítását, c) az iskolai szintű pályázatok kiírását, elbírálását a tanulók szaktantárgyi pályázaton való részvételének megszervezését, d) a munkaközösség feladatrendszerébe tartozó szakkörök, korrepetálások, tanfolyamok stb. folyamatos színvonalas megtartását, e) a szakmai szertárak fejlesztését, az eszközök és anyagok célszerű és gazdaságos felhasználását, f) az osztályozás, értékelés folyamatosságát, g) a naplók, a munkatervi dokumentumok folyamatos vezetését. 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: a) alapító okirat b) szervezeti és működési szabályzat c) pedagógiai program d) házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részeként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 32/82

28 Az alapdokumentum Az alapdokumentum a Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola intézményi szakmai alapdokumentuma Tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény jogszerű működését. Az intézmény alapdokumentumát, a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja A pedagógiai program A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: a) Az iskolában folyó nevelés és oktatás célját. b) Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, a kötelezően választható és a szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és a követelményeket. c) Az iskola szakmai programját. d) Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. e) Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. f) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, g) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, 33/82

29 h) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, i) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, j) a középszintű érettségi vizsga témaköreit k) a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az tagintézmény-vezető aláírásával hitelesíti. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az intézmények titkárságain, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői kérésre egyeztetett időpontban tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A jogszabályi előírások alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola tagintézmény-vezetője határozza meg. Aktuális jogszabályok rendelkeznek arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A 34/82

30 tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg Az iskolai tankönyvellátás Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a könyvtárellátó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a könyvtárellátónak adja át A tankönyvfelelős megbízása Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az tagintézmény-vezető a felelős. Az tagintézmény-vezető kijelöli a tankönyvértékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat A tankönyvfelelős feladata A tankönyvrendeléssel megbízott alkalmazott gondoskodik arról, hogy a használható tankönyvek és segédkönyvek jegyzéke a szakmai munkaközösségek és a pedagógusok rendelkezésére álljon. Az intézményegységek szakmai kompetenciával rendelkező tagjai választják ki a tankönyveket a jogszabály szerinti lehetőségek közül. A pedagógusok minden tanévben jelzik igényüket az általuk használni kívánt tankönyvre, segédkönyvre vonatkozóan. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola jogszabályban meghatározottak szerint elektronikus formában megküldi a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) részére A tankönyvek kiválasztásának elveit a pedagógiai program szabályozza. A könyvtáros közzéteszi azoknak a tankönyveknek a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése A szaktanárok választása szerint összeállítja a tankönyvlistát, a szülőket írásban nyilatkoztatja a tankönyvrendelésről. Minden év február 28-ig elkészíti a tankönyvrendelést (a leendő 9. évfolyamosok esetében június 10-ig 35/82

31 történik a 36/82

32 tájékoztatás és rendelés). A szakképző évfolyamosok tankönyvrendelését a beiratkozás után kell elkészíteni Az osztályfőnök adott tanév november 15-ig felméri, hogy hány tanuló jogosult a következő tanévben normatív kedvezményre. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a hatályos törvény alapján kik jogosultak normatív kedvezményre A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell felmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be A tankönyvfelelős az pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra, amelyet az tagintézmény-vezető által megbízott személy az aláírásával igazol A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt c) a tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, d) a sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye e) a rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. 37/82