SZIVÁRVÁNY ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY

Átírás

1 SZIVÁRVÁNY ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A 2011/2012-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetett évfolyamokra vonatkozóan Készítette: Kálmánné Szabó Erzsébet igazgató Szentes, május 25. Fenntartói jóváhagyás: Szentes, május 30. Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskoláért Alapítvány kuratóriumi elnök 1

2 TARTALOM BEVEZETŐ NEVELÉSI PROGRAM Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékeit céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédetek és taneszközök kiválasztásának elvei A felvétel és az átvétel Nkt. keretei közötti helyi szabályai. (meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel.) Az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszere. Képző- és iparművészet Táncművészet Szín- és bábművészet Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái HELYI TANTERV A választott kerettanterv megnevezése. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai. 2

3 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek. beleértve a projektoktatást Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. Az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményei. A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményei és témakörei. 3

4 Bevezető Munkánkat alapvetően meghatározza, hogy képzésünket és Iskolánkat a szülők és tanulók önkéntesen választják. Éppen ezért ezt a tevékenységet a gyermek nem kényszerként éli meg, hanem örömmel végzi. Ez a tény már önmagában magas szinten fejleszti, harmonizálja a személyiséget. Az oktatás tartalma illeszkedik tipikus érdeklődési körükhöz és életkorukhoz és sokszor a tanultak közvetlen hasznosulását érzik. A szülők és a tanulók tanulóközpontúsága miatt választják szívesen az alapfokú művészetoktatás által kínált képzési formát. A tanulóközpontúság Iskolánkban azt jelenti, hogy minden a tanulók szolgálatában, optimális fejlesztésük érdekében történik Intézményünkben kb. 500 tanuló vesz részt alapfokú művészetoktatásban, mely megalapozza a művészi kifejező készséget, a tehetséges, képzőművészeti, színművészeti és táncművészeti (néptánc szakirány) pályát választó tanulókat felkészíti a szakirányú továbbtanulásra. Iskolánkban az oktatást a telephelyeken részben a délelőtti tanítási órákat közvetlenül követő órákban ( óra), részben délutáni tanrend szerint szervezzük. A tantárgyak tanítása heti 2 vagy 4 tanóra képzési idővel valósul meg. A tanítási órák szervezése: A tanítási órákat 1X vagy 2x45 perces időkeretben szervezzük. A heti kötelező négy tanítási óra egy napon is szervezhető, ebben az esetben a tanszaknak tevékenységéhez és sajátosságához igazodva szünetet kell biztosítani. Oktatásunkban speciális lehetőség, hogy a szentesi Művészetek Háza a székhelyünk, Iskolánk a Művészetek Háza üzemeltetője. A művészeti oktatás és a művészeti-kulturális tevékenység kölcsönhatásban zajló folyamatok, kiegészítik és erősítik egymást, melyből tanulóink sokat profitálnak. Erkölcsi elvárások a pedagógusokkal szemben: Nyitottnak kell lennie minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába. A pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, annak korlátait is. Kiemelt értékként kell, hogy kezelje a nemzethez tartozás tudatának erősítését, kulturális-művészeti értékeink, hagyományaink megismertetése által. Ugyanilyen fontos értékként kezeljük a szűkebb környezethez és ezen belül az iskolánkhoz tartozás tudat erősítését és annak képviseletét. Nevelési céljainkban a humánum értékeit képviseljük (tolerancia, a megbízhatóság, a becsületesség és a pontosság.). Tanulóink szempontjából nélkülözhetetlen a segítő- fejlesztő- ötletgazdag pedagógiai munka, mely során célunk, hogy a gyerekek örömteli, vidám, inspiráló légkörben, esztétikus környezetben bonthassák ki tehetségüket. Rendszeresen tartunk nyílt családi kézműves napokat (minden hónap utolsó vasárnapján), melyek kiváló alkalmak a közösségszervezésre, helyi hagyományaink megismertetésére a természetes anyagokkal végzett tárgyalkotás által. Egyben megmutatkozhat partner- és gyermekközpontúságunk és igényes, minőségi munkánk. 4

5 Céljaink elérését jól szolgálják a Magyar Kultúra Napján, év végén megrendezendő, beszámoló és ünnepi kiállítások, a város kiállítóhelyein megrendezésre kerülő tanulói egyéni és kiscsoportos alkotói kiállítások,a színjáték tanszak fellépései városi és iskolai rendezvényeken, a tanulmányi kirándulások, témanapok és nyári művészeti táborok. 5

6 NEVELÉSI PROGRAM Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.. Intézményünk pedagógiai alapelve, hogy értékes nemzeti és helyi hagyományainkat megismertetve erősítsük a nemzethez tartozás érzését, minőségközpontúságot állandóan szem előtt tartva, tevékenységünk szolgáltató jellegét megőrizzük. Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetség ígéretek személyre szabott fejlesztésére, a tanulók művészi kifejező képességeinek kibontakoztatására, a vele született kíváncsiság, az eredetiség megőrzésére. Olyan eszközrendszert kívánunk a kezükbe adni, mely a jelen és jövő problémáinak megoldásához nyújt lehetőséget, illetve elősegíti a pozitív életszemlélet kialakulását. Tekintettel arra, hogy tanítványaink adottságai, szociokulturális háttere nagyon eltérő. Ebből következően a Szivárvány AMI vállalkozik a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra is, de a különböző gyerekeknél különböző módon. Pedagógiai elveinek hátterében az a meggyőződés áll, hogy minden gyerek más. Eltérő adottságokkal, motivációval, értékekkel rendelkezik, és az iskola minden egyes tanítványának optimális fejlesztésére koncentrál. Kiemelt alapelv az iskolahasználók egyedi szempontjainak differenciált érvényesítése, a tanulók eltérő személyiségfejlődési ütemének, különböző adottságainak, motivációjának biztosítása. Minden gyerek más, s tanítványaink fejlődésének támogatása a szülőkkel, tanulókkal, pedagógusokkal való közös egyedi döntések útján valósítható meg. A személyességet, az érdeklődést, az érdekeltséget helyezzük előtérbe. Bár természetesen figyelembe kell vennünk a törvényi előírásokat (házirend, tartalmak, vizsgák előírása, szünetek rendje). A művészetoktatás célja a kreatív, sokoldalú személyiség kifejlesztése. Helyi értékeink (nevelési céljaink): tudás tisztelete (az önfejlesztés, az önművelés, az önértékelés igényének fenntartása,tudásszerzésre való igény kialakítása a tanulókban és pedagógusban egyaránt), rend (a tanulás, felelősségtudat és munkafegyelem megőrzése), szabadság és méltányosság, egyenlő bánásmód, törekvés a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra. 6

7 Feladatunk, hogy az értékek felismerése és tudatosítása által belülről irányított, önállóan döntést hozó, szabad embereket neveljünk, akik nem elvárásokat teljesítenek, hanem tudatosan törekszenek a fenti értékek szellemében élni. Az alapelvekben és helyi értékekben megfogalmazott pedagógiai hitvallást, nevelési eszményt, nevelőoktató munkánk stratégiai és operatív céljai támasztják alá, melyek az iskolában folyó művészetoktatás egészére, teljes tevékenységrendszerére vonatkoznak. Oktató-nevelő munkánk kiemelt stratégiai és operatív céljai az alapelvekből és értékekből következően az alábbiak: a művészetoktatás egészét átható minőségközpontú szemlélet elérése, egyénre szabott motiválással és fejlesztéssel a tehetséggondozás hatékonyságának erősítése, az iskolahasználók, illetve a pedagógusok igényeinek megfelelően az Iskolánk közszolgálati jellegének tovább fokozása, hagyományápolás (nemzeti és helyi hagyományok megismertetése, természetes anyagokkal tárgyalkotás, hagyományőrző programok szervezése, helyi hagyományismeret megjelenítése a tananyagtartalomban). felzárkóztatás (a folyamatos, személyre szabott fejlesztés megvalósítása) A nevelés feladata: Meg kell tanítanunk a ránk bízott gyerekeket eligazodni a mai értékvesztett világban. A diákokat rá kell szoktatnunk a rendezett, fegyelmezett életre, tanulásra, munkára. Mindezt csak a szülőkkel teljes összhangban tudjuk elérni. A szülők akkor tudnak a nevelésben partnerek lenni, ha van alkalmuk megismerni az iskola nevelési koncepcióját, ha elfogadják azt és egyetértenek vele. Törekednünk kell a szülőkkel, családokkal történő legszorosabb kapcsolattartásra. A pedagógiai alapelvek érvényesülését, a helyi értékek elérését meghatározó célrendszer konkrét feladatok elvégzésével valósulhat meg. A feladatok tehát a célok és értékek elérését teszik lehetővé. Feladataink: rendszeres értékelés, önértékelés (gyakorisága az értékelésnél meghatározott), rendszeres igényfelmérés elégedettségi mérések feladatmegoldást segítő eszközpark kialakítása, érdekes, motiváló, problémamegoldó feladatok meghatározása, személyre szabott feladatok megfogalmazása, differenciálás, többirányú művészeti alapkészségek kialakítása. A feladatok megoldása érdekében alkalmazott tevékenységformák, módszerek, eljárások, eszközök: kompetencia alapú fejlesztés, valós élethelyzeteket modellező feladatrendszer, egy-egy feladat megoldására projektmódszer alkalmazása, tehetséggondozó eljárások, kreativitásfejlesztő tevékenységrendszer, egyénre szabott személyiségfejlesztő módszer, közösségfejlesztő módszer, játékos, élményre épülő oktatás, alkotómunka, Nevelési eszközök és eljárások: minta, példa, példakövetés, egyéni utak bejárásának lehetővé tétele Ösztönző eszközök: megerősítés, biztatás, dicséret, munkák kiállítása, jutalmazás, értékelés A tanulók teljesítményének értékelése A tanuló teljesítményének értékelése félévi és év végi osztályzattal történik. 7

8 A tanulók teljesítményét félévkor az ellenőrzőbe, év végén a bizonyítványba kell értékelni 1-5 osztályzat valamelyikével (az előképző évfolyamokon is). Felsőbb évfolyamba csak az a tanuló mehet, aki a tanévben a tantárgy minimumkövetelményeinek megfelelt. A személyiségfejlődéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az alapfokú művészeti nevelés általános feladatai a tanulók személyiségfejlesztésében 1. Az alapfokú művészeti oktatás-nevelés a teljes emberré válást (az értelmi és érzelmi nevelés közötti összhangot), a közösségformálást, a szociokulturális hátrányok csökkentését, a kulcskompetenciák fejlesztését, a világ komplex befogadását, az önkifejezést és örömet jelentő alkotás lehetőségét, a tehetséggondozást segíti elő. A különböző művészeti területekkel összefüggő gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az ismeretek élményszerűvé, a tanulók sajátjaivá válnak, segítik a mélyebb megismerést, és fejlesztik a kreativitást. A művészetekkel való foglalkozás hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez. 2. A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerű tapasztalatokon keresztül ismerhetik meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben, táncművészetben, képző- és iparművészetben, valamint a szín- és bábművészetben ötvöződnek. 3. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás az egyik legértékesebb emberi alapképesség. 4. A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az alkotómunka iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményesség összetevői. 5. A művészeti nevelés az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez. 6. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja önmagát, megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődését. Az alapfokú művészeti nevelés helyi Iskolai feladatai a tanulók személyiségfejlesztésében A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségünkben lehetőségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztőmunkát leginkább, amelyekben a gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes. /Bagdy Emőke/ A gyermekeknek a foglalkozásokon a megszokott pedagógiai helyzettől eltérő, szabad, felszabadult, a spontaneitást, a kreativitást támogató, elfogadó klímára van szükségük a művészi kibontakozáshoz. Meg kell tanítanunk őket az elfogulatlan, nyitott, rácsodálkozó attitűdre, valódi gyermeki vonások megnyilvánulására. Iskolánkba egyéni vagy szülői motiváció alapján jelentkeznek a gyerekek, ami azért lényeges, mert a művészetre nyitott, fogékony tanulóink rendszerint szívesen és örömmel fogadják be a tananyagot, és az elsajátítás folyamata is könnyedebb. Tapasztalataink szerint beilleszkedési nehézségekkel nem kell megküzdeniük a tanulóknak, ami a nyugodt, harmonikus tanórai légkörnek, a sokszínű egyéni képességek pedagógiai elfogadásának, az inspiráló, segítő tanári hozzáállásnak, az együtt alkotásnak és a gyakori rendezvényeknek köszönhető. 8

9 Az is lényeges körülmény, hogy a művészetoktatásban nem azért vesznek részt a tanulók, mert kötelező, hanem egyéni motiváció alapján vagy szülői biztatásra. Ugyanakkor pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy a kreatív tanulók esetenként fegyelmezetlenek, impulzívak, nonkonformista attitűdöt mutatnak. Ezeket a jelenségeket az alapfokú művészetoktatásban más tanszakra irányítással, illetve enyhébb esetekben szülői konzultációkkal, egyéni teljesítményütemezéssel, a személyiséghez illő téma- és technikaválasztással meg lehet oldani, tehát a szuverén alkotói magatartásból, személyiségjegyekből adódó problémákat az alapfokú művészetoktatásban is kezelni kell. Nevelési módszerünk kialakításában meghatározó szerepet tölt be az ösztönzés, a biztatás, a dicséret, a különféle jutalmazás, amely pozitívan befolyásolja a gyermek személyiségének, önbizalmának alakulását, haladási irányát. Kiemelt célunk, hogy a nevelés során fokozatosan fejlesszük a növendékek pozitív és reális önértékelését, amely a későbbiekben meghatározó szerepet tölt be fejlődésükben, önállóságuk kialakulásában. Személyközpontú oktatásunk alapelve, hogy Iskolánkban minden tanuló érezze jól magát, amelynek alapja az élményszerű oktatás biztosítása. Elvárások a tanulókkal szemben: Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola értékrendjét és felelős, tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. Tanulási kudarc a képzés tematikája alapján nem jellemző. Azonban azt fontos kiemelni, hogy az alapfokú művészetoktatás képző-és iparművészeti ágán megfigyelhető az a jelenség, hogy tanulóink tanulmányilag kimutathatóan jobb teljesítményre képesek, mint az iskolába beiratkozás előtt. A jelenség hátterében a művészetek érzelmi és értelmi intelligenciára való hatása áll. /Lásd! Freund Tamás kutatási eredményei) A hazai és nemzetközi agykutatások bizonyítják, hogy a művészet, fejlesztő hatással van a gondolkodásra. A problémaérzékenység, az analizálás, az újrastrukturálás, a fantázia, a kifejezőképesség, a lényeglátás kifinomulhat és hozzájárul a jobb tanulmányi eredmények eléréséhez. A művészettel foglalkozó gyerekek ráadásul gyakran találhatnak arra alkalmat, hogy feszültségeiket kivetítsék, kialkossák magukból. Ezáltal eredményesebb tanulásra lesznek képesek. Az alapfokú művészetoktatás - a képző- és iparművészeti oktatás segíthet a tanulási kudarcok kezelésében. Az alkotás, versenyek, pályázatok során gyakran jutnak a tanulók sikerélményhez, ez által személyiségük magabiztosabbá válik, önbecsülésük fokozódik. A szociális hátrányok enyhítésében nagy szerepet tulajdonítunk annak, hogy minden gyermek számára egyenlően jó feltételeket, gazdag anyag választékot, jó felszerelést, kiváló személyi feltételeket biztosítsunk, ugyanis ez a legfontosabb feltétele a pedagógiai program eredményes megvalósulásának! A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok. Az együtt alkotás, a közös fellépések segítik kialakítani és fejlődni az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt, az egymásért és közösség egészéért érzett felelősség kialakulását. Ha a tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a segítőkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlődik az együtt gondolkodás 9

10 élménye. A közösségben szerzett és másoknak adott művészeti élmény mással nem pótolható. Ez a közös élmény igazi, maradandó, értékes örömforrás. A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások megerősítése, az egyéni teljesítmény mások produktumaihoz való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakulásához, az értékítélet objektivitásához. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A tehetség valamely adottságnak, képességnek vagy képesség együttesnek kimagasló szintje, a feladatok iránti erős elkötelezettség és a magas kreativitás kölcsönhatása. A tehetség kibontásában rendkívül fontos az információ felvétele és kezelése, a problémaérzékenység és a megoldásra való törekvés, valamint a kompetencia, tehát a hatékonyság, ügyesség érzése valamely területen. A képességek feltárása, a tehetség felismerése folyamatosságot, valamint a pedagógus, szülő, tanuló együttműködését igénylő feladat. Iskolánk alapvető feladatai közé tartozik a tehetségek felkutatása, gondozása, kibontakozásuk elősegítése. A tehetségfejlesztés ismert módjai: gazdagítás és elmélyítés (differenciálás, nyitott feladatok, különböző munkatempó, egyéni fejlesztés, különféle csoportosítás osztályon, évfolyamon belül, a tehetséges tanulók minél nagyobb önállóságot, alkotó jellegű feladatot kapnak); gyorsítás (több évfolyam anyagát rövidebb idő alatt teljesítheti a tanuló). A tehetségfejlesztés feladatai, eszközei: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; tanórai és tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások (neves szakemberek bevonásával szervezett tréningek, kurzusok, táborok az önismeret, az önértékelés, a művészi kifejezőkészség, a problémamegoldó készség fejlesztésére, az ismeretek bővítésére); felkészítés versenyekre, fesztiválokra; versenyek, fesztiválok szervezése; felkészítés szakirányú továbbtanulásra. A tehetséggondozás szempontjából rendkívül fontos a korai fejlesztés, az adott korosztálynak megfelelő módszerek kidolgozásával és alkalmazásával, komplex módon. A mi feladatunk a kevésbé jó képességű gyermekek oktatása is, amelyet csak szeretettel, tudatos neveléssel lehet elérni. A gyermekben meglevő kreatív képességek megőrzését és további fejlődését segíti, ha a tanár nem kész megoldásokat ad, melynek a tanuló végrehajtója, hanem annyira a háttérben tud maradni, és képes instrukciókat adni, hogy a tanulót gondolkodásra késztesse és ezáltal felszínre hozza az egyéni, eredeti, újszerű megoldásokat, ötleteket. Fontosnak tartjuk, hogy nem kizárólag a kiemelkedően tehetséges tanulók képességfejlesztését vállaltuk, hiszen a kevésbé tehetséges tanulók képességeinek kibontását is feladatunkul tűztük magunk elé. Az alapfokú művészetoktatás alapfeladata tehát a tehetséggondozás, tánc-mozgás és a színpadi A tantárgyi programokat eleve úgy állítottuk össze, hogy az alapvetően szolgálja, biztosítsa a személyiségfejlődést, a tehetségkibontást, ápolást. Olyan tantárgyi programokat készítettünk, melyben komoly szellemi megalapozásra épül fel a művészi-manuális tánc-mozgás és a színpadi-drámai kifejező készség és képességfejlesztés. 10

11 A kiscsoportos műhelygyakorlatok során az alakítható anyagok, a megmunkálás-formálás, a színpadi és táncos kifejezésmód széles körét és technikáját ismerheti meg a tanuló. Intézményünkben megvalósuló tehetséggondozási munkában kiemelt szerepet kapnak az évente megrendezésre kerülő kiállítások, az évközi nyitott napok, a nyári művészeti táborok, versenyek, pályázatok és jutalmazások. Művésztanáraink részt vesznek a tanulók pályázatokra, versenyekre való felkészítésében. Maguk is mintegy példaadásként alkotásaikkal szerepelnek kiállításokon, fesztiválokon. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A szülő, tanuló és iskola és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének alapja és célja a gyermek személyiségének összhangban történő fejlesztése. Formái elsősorban e közös feladatra épülnek. A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető érték a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítása, ápolása, mely az iskola céljairól, feladatairól történő folyamatos tájékoztatással és konzultációval érhető el. A tanulókkal kapcsolatos feladatok: szaktanári, tanulói, szülői közös tevékenységet igénylő feladatok, programok, szervezése (bemutatók, nyílt napok, táborok, tanulmányi kirándulások); a tanulók bevonása az iskolai rendezvények szervezésébe; a tanulók véleményének kikérése az őket érintő döntések előtt; a tanulói véleménynyilvánítás változatos lehetőségeinek megteremtése (fórumok, kérdőívek, interjúk stb.). A szülőkkel kapcsolatos feladatok: éves munkaterv szerint szülői értekezletek, valamint fogadóórák biztosítása, az ezen felül szervezett alkalmakról az érintetteket külön kell tájékoztatni; személyes kapcsolattartás, telefon; a szülői véleménynyilvánítás változatos lehetőségeinek megteremtése (fórumok, kérdőívek, interjúk); tájékoztatás az iskola hosszabb távú célkitűzéseiről, pedagógiai programjáról, illetve éves programjáról; a szülők meghívása nyílt napokra, vizsgákra, bemutatókra, iskolai rendezvényekre, tanulmányi kirándulásokra; a szülők bevonása az iskolai rendezvények szervezésébe. 11

12 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédetek és taneszközök kiválasztásának elvei Mivel az alapfokú művészetoktatás számára még nem készült tankönyv, a kiválasztás elve csak általános lehet. Feleljen meg a művészetoktatás célrendszerének Feleljen meg az intézmény oktatási céljainak Segítse a tanulást, motiváljon Szerkezete legyen világos, egyszerű Szövege az életkornak megfelelő megfogalmazású legyen Adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre Adjon mintát önálló feladatmegoldásokra Legyen több évig használható Az ára legyen kedvező. Az a célunk, hogy képzésünket saját fejlesztésű segédletekkel segítsük. A felvétel és az átvétel Nkt. keretei közötti helyi szabályai. (meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel.) Az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszere Képző- és iparművészet Az alapfokú művészetoktatás célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a külvilág tudatos érzékeléséhez, tanulmányozásához, valamint a belső látás és a képzelet finomításához, tudatosításához. A tanulók belső világának gazdagítása teszi lehetővé, hogy egész személyiségük használni és hasznosítani tudja az összegyűjtött és egyre tudatosabban szelektált vizuális információkat. Az élményszerű tapasztalások és képzetek teremtik meg az önmeghatározások és önkifejezések egyre differenciáltabb formáit. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság alakítására, a látás kiművelésére és tudatosítására. A követelmény és tantervi program bővíti a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata finomítja a kézügyességet, technikai érzékenységet, valamint erős érzelmi motivációs bázist teremt, mely fejleszti a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének képességét is. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő tanulók szellemi és gyakorlati képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését. A képzés nagymértékben elősegíti a tanulók személyiségfejlődését és biztosítja a tehetséggondozás lehetőségét. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat; a tanulók érdeklődésére, a kézműves 12

13 hagyományokra, valamint a klasszikus és kortárs képző és iparművészeti, médiaművészeti értékekre építve gyarapítja ismereteiket, s alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon fejleszthetik vizuális műveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A vizuális művészeti oktatás megismerteti a tanulókkal az adott művészeti ág műfaji sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait. A képzés célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és tovább éltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében. A képző és iparművészeti ág sajátosságai: tevékenységközpontúság a tanulók a vizuális tananyagtartalmakat, feladatokat gyakorlati, tapasztalati módon, különböző tevékenységek által, komplex témákba ágyazottan dolgozzák fel, amelyben a cselekvésből származó tapasztalat adja a tanulás alapját, feladattudatosság egy témával, témakörrel való hosszabb idejű elmélyült foglalkozás, mely elősegíti a tanulók türelmének, kitartásának fejlődését, alkotói magatartás amelyben fontos szerepet kap a nyitottság, az egyéni látásmód, a lényegkiemelés, a problémaérzékenység és problémamegoldás képessége, komplexitás amely átjárhatóságot biztosít a képző és iparművészeti, a népművészeti és médiaművészeti területek között, illetve az egyéb művészeti ágak között, folyamatszerűség az egyes feladatok végig vitelében és a szervesen kapcsolódó, egymásra épülő feladatsorokban, projektekben, kreatív cselekvőképesség, melynek fontos részterülete a kísérletező kedv, bátorság, lényeglátás, szituativitás, döntésképesség, nézőpontváltás, sorrendmódosítás, interaktivitás és együttműködési készség, mely feltételezi a személyközi kapcsolatok aktivitását, a kooperációt és innovációt, tanulók önkifejezési készségének kialakítása és mélyítése a személyre szabott feladatok, egyéni korrektúra megvalósulása révén, szociális érzékenység és empátia, az én tudatosság, önszabályozás és önállóság fejlesztése. Táncművészet.Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, térés formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. A program keretében folyó táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlődésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon képességeiktől és a 13

14 szorgalmuktól függően fejleszthetik tánctechnikai, előadói műveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével és megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra és műveltség megszerzésére. A néptánc közérthetősége révén felbecsülhetetlen mértékű segítséget jelent a kultúrák közti kapcsolatteremtésben és az egészséges emberi kapcsolatok kialakításában. Oktatása elősegíti néphagyományunk megismerését, tovább éltetését és újraalkotását, kulturális örökségünk megbecsülését. A kárpát medencei tánchagyomány sokszínűsége tükröződik vissza az alapfokú művészetoktatás tantervében. A tanórai keretek mellett fontos szerepet játszik a tánc színpadi megjelenítése is, amely egyrészt a művészi megtapasztalás élményét teszi lehetővé a tanulók számára, másrészt kulturális szerepvállalása révén a nagyközönség számára is hozzáférhetővé teszi táncos hagyományainkat. A néptáncoktatás célrendszerében jelentős szemléletmód-változás következett be, középpontba került a tanulók technikai felkészültségének megalapozása, amely során alkalmassá válnak a különböző táncok újraalkotására, szabad és kötött formákban történő megjelenítésére. Előtérbe került a helyi táncanyag, tánchagyomány tanításának elsődlegessége, amely végigkísérheti az egész oktatási folyamatot. Nagyobb szabadságot biztosít a pedagógus számára a képzés megtervezésében, ugyanakkor biztosítja az intézmények közötti átjárhatóságot. A spirális elrendezés elősegíti, hogy a különböző képességű tanulók a képzési szintek végére azonos módon rendelkezzenek az elvárt ismeretekkel, képességekkel, kompetenciákkal, megteremti az összevont osztályokban történő oktatás kereteit, lehetőségét. A néptánc oktatása során a kulturális értékek közvetítése nem elsősorban a képességek függvénye, hanem a képességek fejlesztésének lehetséges színtere. Lehetővé teszi mindenki számára beleértve a kisebbségeket valamint a hátrányos helyzetű gyermekeket is az önkifejezés és azonosulás esztétikai útjának elérését, segítve ezzel a személyes kreativitás kibontakozását és az egyéniség fejlődését Szín- és bábművészet Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi bábszínházi nevelés figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi dramatikus tapasztalatait lehetőséget biztosít a színművészet bábművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére; ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására és fejlesztésére, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, illetve felkészít a művészeti alapvizsgára és záróvizsgára. A képzés lehetővé teszi mindkét területen A tanulók számára önmaguk tudatos megfigyelését Az önértékelést annak érdekében, hogy képessé váljanak saját eredményeik felismerésére és azok színházi (bábszínházi) munka során történő alkalmazására 14

15 Az önkifejezést, a közös alkotómunka örömteli együttlétének megtapasztalását Az élet más területein elsajátított tanulói ismeretek, készségek, attitűdök színjátékban (bábjátékban) való alkalmazását Drámával és színházzal (bábszínházzal) kapcsolatos tanulói aktív szókincs bővítését Színházi (bábszínházi) előadások egyéni vagy csoportos készítését, illetve mások által bemutatott produkciók megtekintését, értelmezését A színművészet területén különösen Változatos dramatikus tevékenységformákban való részvételt Az alapvető dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerését, alkalmazását differenciált feladatokban A színházi drámai formával való kísérletezést, a színpadi megjelenítés jellemzőinek megismerését A színjáték kulturális hagyományainak megismerését A színjátéknak mint művészi kommunikációs formának a megtapasztalását Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanuló szorgalma és teljesítménye értékelésének, minősítésének formája. Az oktatásban-képzésben résztvevő tanulók elméleti tudását és gyakorlati tevékenységét rendszeresen értékeljük. Az ismeretek számonkérésének tartalmát a központi tanterven alapuló, általunk helyi sajátosságokkal kiegészített tantárgyi programok évfolyamokra lebontott követelményei, értékelési elvei határozzák meg. A tanulók ismereteinek, készségeinek, képességeinek szintjét, teljesítményét, előmenetelét év közben érdemjeggyel, félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Félévkor azt értékeljük, hogy az időarányos követelményeket milyen szinten sajátította el a tanuló. Fél év végén és évvégén az adott évfolyam követelményei alapján összeállított feladat megoldására kerül sor (vizsga). A megoldás érdemjegye, valamint a tanulmányi idő teljesítménye alapján történik a félévi és év végi osztályzattal való minősítés. A félévi és az év végi vizsgamunkák reprezentatív kiállítás által kerülnek bemutatásra képzőművészeti ágon. Színjáték és néptánc tanszakon csoportos és/vagy egyéni vizsgabemutató keretében adnak számot tudásukról. A tanév során a bemutatókon, pályázatokon, kiállításokon való szereplést is értékeljük, illetve figyelembe vesszük. A számonkérésnél teljesíthető követelményeket állítunk a tanulók elé, figyelembe vesszük a tanuló évközi fejlődését. A tanulók munkáját a tanév során folyamatosan figyelemmel kísérjük. Biztosítjuk a minél sokoldalúbb megnyilatkozást. A számonkérés formái: A tudásmérés széles skáláját alkalmazzuk (pl.: szóbeli megnyilvánulások, előadás, önálló gyűjtőmunka, rajzi, festési, mintázási, tervezési, tárgyalkotási produktumok). 15

16 Az értékelés eszközei: szóbeli és írásbeli számonkérés. Az írásbeli számonkérés formái: feladatlapok témazáró dolgozat A gyakorlati munka értékelésének módjai: bemutatók értékelése, tervek, rajzok osztályozása, a munkafolyamat közben és próbák közben szóbeli értékelés, a kész munkák értékelése osztályzattal, gyakorlati bemutató, mestermunka készítése. A tanulók elméleti és gyakorlati munkáját érdemjegyekkel minősítjük. Az értékelés általunk meghatározott kritériumai: Az értékelésnek folyamatosnak, kiszámíthatónak, konkrétnak, igazságosnak, személyre szólónak, a fejlődésben megtett utat figyelembe vevőnek, az önértékelést segítőnek, további erőfeszítésekre serkentőnek, az egészséges munkakedvet fenntartónak kell lennie. Az értékelés fokozatai: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen. Az értékelés általunk meghatározott rendszeressége: meghatározott időszakonként áttekintjük a tanulmányi helyzetet, a gyengén teljesítőket figyelmeztetjük, illetve a kiskorú tanulók szüleit tájékoztatjuk. az értékelés alapja a folyamatos teljesítmény, melyet befolyásol a fejlődési ütem. az értékelés közlésére felhasznált dokumentumok: ellenőrző vagy tájékoztató füzet, napló, bizonyítvány. Az évközi érdemjegyekről, a félévi osztályzatról a nappali tagozatos tanulókat az ellenőrző könyvön keresztül, az év végi osztályzatról a bizonyítványon keresztül tájékoztatjuk az érintetteket. A szorgalom minősítése az egyéni képességek alapján történik. A szorgalomra adott érdemjegy, osztályzat a követelmények figyelembevételével fejezi ki a tanulmányi tevékenységhez való viszonyt. A szorgalom értékelésének követelményei: A szorgalom példás, ha a tanuló: felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és a pontosság jellemzi, óra alatt érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye állandó, a feladatok végzésében önálló, rendszeres, tehetségéhez mérten vesz részt a munkában, önművelése rendszeres és többirányú, szorgalmával példát mutat, serkent. Jó a tanuló szorgalma, ha: tanórákra való felkészülésében rendszeres, de nem alapos, óra alatt spontán aktivitással vesz részt, a tananyag iránt érdeklődik csupán, a csoportmunkában és az önálló munkában tehetségéhez mérten igyekszik részt venni. Változó a tanuló szorgalma, ha: óra alatt hullámzó aktivitást mutat, tanórákra való felkészülése rendszertelen, feladatait érdektelenül végzi, 16

17 érdeklődése nem aktív, önművelése rendszertelen. Hanyag a tanuló szorgalma, ha: a szorgalom teljes hiánya jellemzi, feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny jellemzi, az órai munkában passzív, a tanultakat nem akarja alkalmazni. Abban az esetben, ha a tanuló szorgalma hanyag, a pedagógus személyes beszélgetést köteles kezdeményezni a szülővel a pozitív változtatás lehetőségeiről. A szorgalom értékelése: A tanulók szorgalmának értékelését a tantárgy pedagógusa végzi. Az érdemjegyekről a tanulókat és a kiskorú tanulók szüleit rendszeresen értesíteni kell. A szorgalom értékelésének formái: Szóbeli és írásbeli dicséretek. A naplóba és ellenőrzőbe beírt érdemjegyek, a félévi és év végi osztályzatok. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése folyamatos. A szaktárgyak osztályozása öt érdemjeggyel történik A szaktárgyak értékelésének követelményei: Jeles a teljesítménye annak: aki a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz, tudja a tananyagot, képes alkalmazni Jó a teljesítménye annak. aki a tantervi követelményeknek kevés, jelentéktelen hiányossággal tesz eleget, apróbb bizonytalanságai vannak az ismeretanyagban és az alkalmazásban Közepes a teljesítménye annak: aki a tantervi követelményeknek néhány hiányossággal tesz eleget, ismeretei hiányosak, az alkalmazáshoz nevelői segítségre van szüksége Elégséges a teljesítménye annak: aki a tantervi követelményeknek nagy hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik Elégtelen a teljesítménye annak: aki a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem képes eleget tenni teljesítménye a minimum szintet sem éri el. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A szülő a jelentkezési lapon kérheti gyermeke felvételét intézményünk alapfokú művészetoktatási iskolájába. Az igazgató által megbízott bizottság (felvételi vagy különbözeti vizsgabizottság) javaslata alapján az alapfokú művészetoktatásban való felvételről, évfolyamba, csoportba sorolásról az iskola igazgatója dönt, melyet írásban közöl. Beíratáskor a szülőnek hitelt érdemlően bizonyítani kell a gyermek személyazonosságát.. 17

18 Év közben tanuló felvételéről a felvételi-különbözeti vizsgabizottság döntése alapján az igazgató dönt. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele az előző évfolyam helyi tantárgyi tantervben rögzített minimumkövetelményeknek való megfelelés. Megjegyzés: az előkészítőben is számmal osztályozunk az átlagszámítás miatt. HELYI TANTERV A választott kerettanterv megnevezése 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet módosításáról A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 94. (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) az e rendelet melléklete szerinti 2. melléklettel egészül ki, ezzel egyidejűleg az R. Mellékletének megjelölése 1. mellékletre módosul. 2. Az R. 3. -a a következő (4) (5) bekezdéssel egészül ki: (4) Az e rendelet 1. melléklete szerint a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet hatálybalépését megelőzően folytatott képzések felmenő rendszerben folytathatók, oly módon, hogy a tanulmányaikat már megkezdett tanulók azt legkésőbb a 2026/2027. tanévig be tudják fejezni. 18

19 (5) E rendeletnek a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel beiktatott 2. mellékletét első alkalommal a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenő rendszerben kell alkalmazni. 3. Az R. 1. (1) bekezdésében a mellékleteként szövegrész helyébe az 1 2. mellékleteként szöveg lép. 4. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét Mivel az alapfokú művészetoktatás számára még nem készült tankönyv, a kiválasztás elve csak általános lehet. Feleljen meg a művészetoktatás célrendszerének Feleljen meg az intézmény oktatási céljainak Segítse a tanulást, motiváljon Szerkezete legyen világos, egyszerű Szövege az életkornak megfelelő megfogalmazású legyen Adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre Adjon mintát önálló feladatmegoldásokra Legyen több évig használható Az ára legyen kedvező. Az a célunk, hogy képzésünket saját fejlesztésű segédletekkel segítsük. A Szivárvány AMI saját fejlesztésű, az oktatás során használt kiváló segédkönyv a Kézműveskönyv. Támpontot ad a pedagógusoknak a kézműves alapok, a hagyományőrzés és a korszerű képzőművészeti oktatás ötvözéséhez. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményeit A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményei és témakörei A követelmény és tantervi program szerepe a művészetoktatás tartalmi szabályozásában 1. A nemzeti köznevelésről szóló törvény kimondja, hogy a gyermeknek, tanulónak joga, hogy adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt. Az alapfokú művészetoktatás a művészi kifejezőkészséget alapozza meg, elősegíti a szakmai orientációt, valamint a szakirányú továbbtanulásra történő felkészülést. A művészetoktatás fontos szerepet tölt be a nemzeti hagyományok ápolásában, a nemzeti értékek megőrzésében, a különböző kultúrák iránti nyitottság kialakításában, a kortárs művészet értő befogadásában. 19

20 2. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja a művészeti-kulturális műveltség azon elemeit, továbbépíthető alapjait tartalmazza, amelyeket ezekben az intézményekben elsajátíthat minden tanuló. A követelmények és tantervi programok tartalmazzák azokat a követelményszinteket és feltételeket, amelyet minden alapfokú művészetoktatási intézménynek teljesítenie, biztosítania kell. 3. A követelmény és tantervi program a tartalmi szabályozást úgy valósítja meg, hogy az egységes alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. Lehetőséget ad az iskolafenntartók, a szülők, a tanulók érdekeinek, a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények, feltételek figyelembevételére. Lehetővé teszi, hogy az iskolák és a tanulók a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos szükségleteik, igényeik kielégítéséhez megfelelő idővel rendelkezzenek. E célok érdekében a tantervi program és óraterve az egységes követelményeket úgy állapítja meg, hogy azok teljesítéséhez átlagos feltételek mellett a jogszabályokban meghatározott képzési idő keretében lehetőség nyíljon kiegészítő tartalmak és követelmények meghatározására is. 4. A követelmény és tantervi program lehetővé teszi különböző tankönyvek, segédletek és taneszközök alkalmazását, illetve az iskolai pedagógiai programok, ezen belül a helyi tantervek kidolgozását, melyeket a tartalmi szabályozás elengedhetetlen részeiként kezel. Alapelvek, célok 1. Iskolánk a képző- és iparművészet, táncművészet valamint a színművészet és bábművészet területei iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja (a továbbiakban: követelmény és tantervi program) a speciális művészeti készségek és ismeretek fejlesztését képező tartalmakat és tudásszintet meghatározó alapdokumentum. 2. A követelmény és tantervi program határozza meg azokat a kötelező és alapvető tartalmakat, amelyek adott művészeti ágon belül az alapfokú művészeti iskolák közötti átjárhatóságot biztosítják. Az egységesítést szolgáló közös alapra építhetik az alapfokú művészeti iskolák pedagógiai programjukat, azon belül helyi tantervüket, melyet a helyi igények és célok figyelembevételével fogalmazhatnak meg. 3. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a követelmények teljesítésével történő képesség- és személyiségfejlesztésen van. A tantervi szabályozás rugalmassága révén hozzájárul az integrált oktatás-nevelés megvalósításához, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség kompetenciaterület fejlesztéséhez. A tananyag a különböző művészeti területek azon alapvető tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a képző- és iparművészeti, a tánc valamint a szín- és bábművészeti műveltség megalapozásához, a különböző kompetenciák fejlesztéséhez. A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A művészetoktatás a készség- és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítja. 4. A művészetoktatás tantervi programja az egyes művészeti területek követelményeire, a művészeti ágak sajátos nevelési és oktatástörténeti értékeire, a művészeti nevelés tapasztalataira, a művészetpedagógiai és művészetpszichológiai kutatások eredményeire, a magyar művészeti nevelés nemzetközileg is elismert gyakorlatára épül. 20