Innovációs elemek az élelmiszertudomány egyes területein
|
|
- Liliána Oroszné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Innovációs elemek az élelmiszertudomány egyes területein
2 Bitáné Bíró Boglárka Dr. Molnárné Barna Katalin Innovációs elemek az élelmiszertudomány egyes területein 2
3 A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program által támogatott, a Transnational Innovation Platform from Cropfield to Table című HUHR/1001/2.1.3/0001 projekt keretében készült oktatási e-learning tananyag A kötet szerzői Bitáné Bíró Boglárka egyetemi tanársegéd, Pécsi Tudományegyetem Dr. Molnárné Barna Katalin egyetemi docens, Pannon Egyetem Lektor: Dr. Nagy Mónika Zita, egyetemi adjunktus, Kaposvári Egyetem Kiadó: Kaposvári Egyetem H-7400, Kaposvár, Guba S. u. 40. Kaposvár,
4 Tartalomjegyzék 1. Előszó A Magyarország Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program bemutatása A programok felépítésének két fontos jellemzője A Program rövid bemutatása egy konkrét projekt alapján EU szabályozás és jogharmonizáció dióhéjban A növényi termékek nyomon követése az asztalig A szabályozás alapjai A minőség hatása Élelmiszerminőség Élelmiszerbiztonság Minőségbiztosítási rendszerek a növénytermesztésben Kutatás, fejlesztés és innováció a növénytermesztés területén. Hazai és nemzetközi együttműködési lehetőségek esettanulmány Nemzetközi viszonyok Az Eszéki Egyetem kutatási eredményei Az állati termék nyomon követése Takarmányozás A takarmánygyártás nyomonkövethetősége hazánkban Állattenyésztés Az állati termékek minőségszabályozása Az állatvédelem szabályozása Az EU állategészségügyi szabályozása A gazdasági állatok elhelyezéssel szembeni követelményei A gazdasági állatok ápolása, gondozása Az állatokkal való bánásmód alapelvei, az állattartás általános állatvédelmi szabályai Az állattartás általános állatvédelmi szabályai Az állategészségügy szabályozása Az állattartásra vonatkozó egészségügyi szabályok A minőségbiztosítás szerepe az állattenyésztésben
5 Az állattartás általános minőségügyi előírásai Jogharmonizáció és innováció az élelmiszerbiztonságban Minőségügyi rendszer kiépítésének lehetőségei a mezőgazdasági vállalkozásokban Kutatási aktivitás az állati termék nyomon követhetőségével kapcsolatban esettanulmány A Kaposvári Egyetem - Állattudományi Kar, Takarmányozástani Tanszék innovációs kapacitása Irodalomjegyzék
6 1. Előszó A közös magyar-horvát határ és határtérség történetileg a legösszetettebb magyar államhatárszakasz. Minden korábbi időszakban megjelent valamilyen formában a határ kezelésének, az egymás mellett, avagy egymással békésen együtt élés és együttműködés mikéntjének a kérdése. A határ mentén való együttélésnek és kooperációnak teljesen új tartalmat adott Horvátország 1991-es függetlenné válása, Magyarország csatlakozása az EU-hoz 2004-ben, illetve Horvátország jelenleg is napirenden lévő EU-s csatlakozási folyamata. A Kedves Olvasó olyan könyvet tart most a kezében, amely az Európai Unió as költségvetési időszakában végrehajtásra kerülő Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megvalósult Szántóföldtől az Asztalig (Transnational Innovation Platform from Cropfield to Table) című projekt terméke. A horvátországi élelmiszer ügynökség (HAH, Eszék), mint társult partner részvételével megvalósuló projektben a vezető kedvezményezett a Kaposvári Egyetem (KE, Kaposvár) mellett partnerként a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara (SKIK, Kaposvár), a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (DDRIÜ, Pécs) és az Eszéki Josip Jurij Strossmayer Egyetem (Eszék) oktatói és kutatói vettek részt. A programok célja az volt, hogy a résztvevők már működő rendszerek bemutatásán keresztül megismerhessék a hálózatos együttműködés előnyeit, kialakításának lehetőségeit, illetve azokat az innovációs trendeket, lehetőségeket és tapasztalatokat, amelyek jelen vannak az élelmiszeripar területén. A projekteredményekből tananyagok készülnek szakközépiskolák és felsőoktatási intézmények hallgatói, oktatói számára. A humántőke újratermelése, hasznosítása szempontjából kiemelkedő jelentősége van az oktatásnak, s azon belül különösen a középiskolásoknak ugyanis a középfokú iskolák rendelkeznek azzal a tudástranszferrel, amelyek a jövő nemzedékét alapozzák meg. A tevékenységek megvalósítása hozzájárult egy e-learning tananyag összeállításához is, amely a projektben résztvevő oktatók és kutató szakemberek tapasztalatait kívánja bemutatni a középiskolás hallgatók számára. Ezzel lehetőséget biztosítva nemcsak arra, hogy a diákok 6
7 megismerkedjenek a napjainkban egyre terjedő projektek világával, hanem a manapság egyre fontosabbá váló kutatási területével is, azaz az élelmiszer nyomon követésével a szántóföldtől egészen az asztalig. 7
8 2. A Magyarország Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program bemutatása A Magyarország Horvátország IPA (Instrument for Pre-Accession Assistance Előcsatlakozási eszköz) Határon Átnyúló Együttműködési Program az Európai Unió as költségvetési időszakában kerül végrehajtásra. A Program intézményi struktúráját Magyarország és Horvátország közös döntése alapján ún. megosztott irányítási rendszerben alakították ki. A program előzményeként a magyar-horvát határon átnyúló együttműködések, már 2002-ben elkezdődtek, és ebben az évben kezdeményezték a határ menti helyi szereplők a Magyar - Horvát Kísérleti Kisprojekt Alap elindítását a magyar nemzeti PHARE program (Poland Hungary Assistance for the Reconstruction of the Economy - segély Lengyelország és Magyarország gazdaságának) keretében. A Kísérleti Kisprojekt Alap 2003-ban is meghirdetésre került. A kisprojekt alapok jellegüknél fogva a non-profit határ menti együttműködéseket tekintették fő céljuknak. A Magyarország Horvátország IPA Határon Átnyúló Programot az Európai Bizottság március 13-án hagyta jóvá. A Program keretében a hét évre uniós forrás áll rendelkezésre. A Program széles körű lehetőségeket kínál a potenciális kedvezményezetteknek két prioritás a Fenntartható környezet és turizmus és az Együttműködő gazdaság és közösségek közötti humánerőforrás-fejlesztés keretein belül. Ennek megoszlása látható az 1. ábrán. 1. ábra: A Program fő finanszírozási területei Forrás: 8
9 2.1. A programok felépítésének két fontos jellemzője Vezető Kedvezményezett elv Ez az elv alapvető követelmény a támogatásban részvevők számára. A projektet a tagokat a Vezető Kedvezményezett képviseli, ez a szervezet van közvetlen kapcsolatban az adott projekt, valamint a Program közös végrehajtó szerveivel. A Vezető Kedvezményezett felelőssége, hogy egy partnerségi megállapodáson alapuló, jól működő partneri együttműködést állítson fel. Határon átnyúló hatás A határon átnyúló hatás teljesítése érdekében a projektekbe a határ menti terület magyar és horvát oldaláról egyaránt be kell vonni partnereket. A projekteket az ún. közös együttműködési kritériumok szerint kell tervezni és végrehajtani, azaz közös projektfejlesztés, közös humánerőforrás, közös finanszírozás, illetve közös projekt-végrehajtás feltételei szerint. Valamint az is fontos, hogy a projektek eredményeinek hatást kell gyakorolniuk a határ mindkét oldalára. A Program, támogatásra jogosult területe Magyarország dél-nyugati határán, valamint Horvátország észak-keleti határán fekszik. A magyar és horvát megyékkel a támogatásra jogosult terület kiterjedése összesen km 2 (2. ábra). 2. ábra: Támogatásra jogosult területek Forrás: 9
10 A horvát oldalon a határmenti megyék (Muraköz, Kapronca-Körös, Verőce-Drávamente és Eszék- Baranya), illetve ezen túlmenően további négy megye is részt vesz a programban, mint kapcsolódó régiók (Varasd, Belovár-Bilogora, Pozsega-Szlavon és Vukovár-Szerémség), azonban az utóbbiak, csak a Programban rendelkezésre álló közösségi forrás maximum 20%-át vehetik igénybe. Magyarországon a támogatásra jogosult területet Zala, Somogy és Baranya NUTS III 1 szintű megyék alkotják. A Programban rész vevő partnereket számos szerv felügyeli, amely segítséget nyújt szakmai és adminsztrációs tevékenységekben egyaránt. Ezek a következők: Irányító Hatóság Igazoló Hatóság Ellenőrzési Hatóság Közös Technikai Titkárság (KTT) Információs Pont Ellenőrző szervek Forrás: 3. táblázat: A program szervezeti felépítése Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), Magyarországon Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), Magyarországon Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEH), Magyarország VÁTI Nonprofit Kft. keretein belül, Magyarországon a Területfejlesztési és EU alapok Minisztérium szerződteti Horvátországban VÁTI Nonprofit Kft. (Budapest, Pécs, Zalaegerszeg), Magyarországon a Területfejlesztési és EU alapok Minisztérium szerződteti Horvátországban 1 NUTS: Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques; Statisztikai területi egységek osztályozási rendszere 10
11 A Közös Monitorig Bizottság (KMB) feladata a programvégrehajtás minőségének és hatékonyságának, valamint a projektek felelős végrehajtásának biztosítása és a projektek támogatásáról/elutasításáról szóló végső döntés meghozása az adott pályázati kiírás keretein belül A Program rövid bemutatása egy konkrét projekt alapján A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében a Kaposvári Egyetem októberében sikeresen pályázott az Inno-CropFood című projekt megvalósítására. A projekt együttműködő partnerei az Eszéki J. J. Strossmayer Egyetem, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, és közreműködő partnerként a Horvát Élelmiszer Ügynökség is részt vesz a projektben. A projekt átfogó célja egy közös kommunikációs platform létesítése az agrár-élelmiszeripari érdekviseletek, szereplők és kutatók között, a célrégió K+F+I kapacitásainak bővítése céljából. A magyar-horvát határmenti régióban hagyományosan a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés jellemző, ehhez kapcsolódóan jelen van a mezőgazdasági és élelmiszeripari tudományos kutatóbázis a Kaposvári és az Eszéki Egyetemen egyaránt. A régió innovációs kapacitásának fejlődése szempontjából kívánatos lenne, ha a tudományos kutatások kikerülnének az egyetem falai közül és hasznosulnának a vállalkozói szférában is. A kutatóbázisok és a vállalkozások közötti hatékonyabb kapcsolat elősegítése érdekében a gazdaság különböző szegmenseit képviselő projektpartnerek egy közös kommunikációs platformot szeretnének létrehozni az agrárélelmiszeripar területén, amely alapja lehetne a további munkának
12 Az Inno-CropFood elnevezésű projekt célja tehát az, hogy a horvát-magyar határmenti régióban az agrár-élelmiszeripari érdekképviseletek, szereplők és kutatók a régió K+F+I-kapacitásának bővítése céljából egymásra találjanak. Ebben a rendszerben a különböző érdekképviseletek és vállalkozás-fejlesztésre létrehozott szervezetek mint a SKIK, a DDRIÜ és a Horvát Élelmiszer Ügynökség hídképző szerepet töltenek be a tudásközpontok és a gazdaság között. A projekt résztvevői tematikus workshopokat, tanulmányutakat szerveztek a Szántóföldtől az asztalig címmel a szakma képviselőinek, szakértőinek meghívásával a kutatóhelyek munkájának megtekintése, valamint jó gyakorlatok megismertetése és a gazdasági szféra igényeinek feltárása érdekében. A programok célja az volt, hogy a résztvevők már működő rendszerek bemutatásán keresztül megismerhessék a hálózatos együttműködés előnyeit, kialakításának lehetőségeit, illetve azokat az innovációs trendeket, lehetőségeket és tapasztalatokat, amelyek jelen vannak az élelmiszeripar területén. A projekt fő tevékenységei: Az élelmiszeriparral kapcsolódó együttműködésen alapuló horvát és magyar jó gyakorlatok megismerése tanulmányi látogatásokkal annak érdekében, hogy a célrégióban a hálózatos K+F+I együttműködés a tapasztalatokkal segítve javuljon. Írásbeli anyagok elkészítése a műhelyek, valamint a jó gyakorlatok tapasztalatai alapján, amelyek megalapozzák a közös agrár-élelmiszer szektorhoz kötődő kutatási-fejlesztési és innovációs együttműködés potenciáljának feltárását, lehetséges fejlesztési irányait. Ez utóbbi stratégiai javaslatként kerül megfogalmazásra, kiemelten a partnerek érdekeltségi viszonyai alapján. A projekteredményekből tananyagok készülnek szakközépiskolák és felsőoktatási intézmények hallgatói, oktatói számára. A projekt megvalósítási területe Somogy, Baranya és Osijecko-Baranjska megyék a és között. A projekt célcsoportjai a projekt megvalósítás területén folyó kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységgel kapcsolódó mezőgazdasági és élelmiszeripari termelők, kutatók, szakértők, 12
13 innovátorok és innovációt felhasználók; közvetetten pedig a potenciális innovatív termelők, hallgatók és képzési intézmények is bevonásra kerültek. A Magyarország Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásai nemcsak az európai uniós források igénybe vételére biztosítanak lehetőséget, hanem egyfajta előkészítésnek is tekinthető a szántóföldtől az asztalig szemlélet elterjedésének. Az emberek, a tudatos vásárlók ugyanis szeretnék megismerni a fogyasztott termékeik eredetét. A fogyasztók védelmét több Európai Uniós szabályozás védi, ezeknek a bemutatására a következő fejezetben kerül sor. 3. EU szabályozás és jogharmonizáció dióhéjban Az Európai Unióban már évtizedekkel ezelőtt megteremtődött az igény a fogyasztók védelmére, az asztalunkra kerülő élelmiszerek biztonságossá tételére. Ez az igény törvényi szabályozásokban rendeletekben (178/2002/EK) öltött testet és Magyarországon a csatlakozás után került bevezetésre. A jogharmonizáció, különböző okok miatt csak 2008-ra fejeződött be és a megfelelő ellenőrzési kompetenciákkal rendelkező szervezetet Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2012-ben hozták létre. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény rendelkezik a nyomon követhetőség rendszeréről, az élelmiszerlánc szereplőiről, azok kötelezettségeiről, az állami felügyelet működéséről és a járványokról is. Az élelmiszerellátást, az élelmiszerbiztonságot összetett társadalmi és gazdasági okok miatt, napjainkban megkülönböztetett figyelem kíséri. Az élelmiszerellátás a gazdaságnak meghatározó szegmense, közismerten stratégiai és politikai kérdés, miközben a fogyasztókban mindinkább tudatosul, hogy az elfogyasztott élelmiszerek hatással vannak az egészségükre. Az elmúlt évek országhatárokon átnyúló, a média érdeklődésével kísért élelmiszerbotrányai a fogyasztók figyelmének középpontjába helyezték az élelmiszerbiztonságot és az élelmiszerellátást. Érthető tehát, hogy az EU tagállamaiban különösen nagy hangsúlyt kapott az áruk szabad áramlása 13
14 elv biztosítása mellett a fogyasztók védelme, aminek megvalósításához nem elégséges csupán az előállítás és forgalmazás területét felügyelni, vizsgálni kell az előállítás előtti és a forgalmazás utáni lépéseket is, nyomon kell követni az alapanyagok útját a szántóföldtől az asztalig tehát teljes élelmiszer-láncban. 3. ábra: Az élelmiszerlánc szereplői és a közöttük lehetséges kapcsolatok Forrás: A teljes élelmiszerlánc felügyelete, a teljes nyomon követhetőség (3. ábra) a fogyasztói bizalomhoz szükséges garanciák iránti igény miatt már nem volt hatékony a korábbi széttagolt, szakterületekre osztott, részeket felügyelő, elkülönült hatósági rendszer (állat-, növény-,közegészségügy) hazánkban, így került megalkotásra az egységes élelmiszerbiztonsági szervezet, amelyhez szükségessé vált az élelmiszerlánc egészét átfogó szakmai jogszabályok egységes szemléletű áttekintése és egységes jogi környezetbe rendezése. A szántóföldtől az asztalig elv szerint a talajvédelem, növényegészségügy, növényvédelem, takarmányozás, állat-egészségügy, állatgyógyászat, élelmiszer-biztonság, élelmiszer-minőség alapvető kérdései nem választhatók szét egymástól. Az élelmiszerbiztonság érdekében figyelembe kell venni az élelmiszertermelési folyamat minden lépését, az elsődleges termelést, a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás minden szakaszát, beleértve az állati takarmány előállításától az élelmiszerek értékesítéséig és végső fogyasztóhoz jutásáig, hiszen a lánc minden elemének hatása lehet az élelmiszerbiztonságra. A korábbi szabályozáshoz képest terjedelmében is a felére csökkenő új törvény egységes szerkezetben és 14
15 eljárásrendben foglalja össze az előírásokat. Ezáltal azok átláthatóbbá, egyszerűbbé válnak a jogalkalmazó, az élelmiszervállalkozó és a fogyasztó számára is, ami könnyebb tájékozódást biztosít az alapvető előírások között. Az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló törvény (a továbbiakban: Éltv) fő célkitűzéseiben az alábbiakat szolgálja: a fogyasztói bizalom erősítése a fogyasztók biztonságának növelése, a hatékonyabb, racionálisabb és olcsóbb élelmiszer-biztonsági hatósági tevékenység megteremtése. A törvény célja tehát az élelmiszerlánc szereplőire vonatkozó követelmények megfogalmazásával és az egységes hatósági felügyelet megteremtésével, a végső fogyasztók egészségének védelme. A törvény megalkotásakor az alábbi három kiemelt szabályozási célt kellett teljesíteni: 1. Megerősíteni az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés és szankcionálás eszköztárát. 2. A hatósági jogköröket egységesen a teljes élelmiszerlánc tekintetében eljáró élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságra telepíteni. 3. Meghatározni az élelmiszer-biztonsági célból nyilvánosságra hozható és kötelezően nyilvánosságra hozandó adatok körét. 15
16 4. A növényi termékek nyomon követése az asztalig Az alábbi fejezetben rövid áttekintést adunk a növényi termékek nyomon követési rendszeréről, azaz a szabályozás rendjéről a szántóföldtől egészen az értékesített termékig (asztalig). A szabályozás jelentősége néhány folyamatban lévő kutatás példáján keresztül is bemutatásra kerül A szabályozás alapjai A nyomon követési rendszerről a évi LXXXII. törvény tett először említést. Az Európai Uniós csatlakozás előtt a magyar élelmiszeripar működését döntően a magyar törvények és rendeletek szabályozták. A belépés után, az EK rendeletek lettek a meghatározóak. Ezek közül a legfontosabb a január 1-től érvénybe lépő 178/2002 rendelet, ami a nyomon követhetőség kötelező alkalmazását írja elő az egész élelmiszerláncban. Az Európai Parlament és Tanács rendelete azonban hozzáfűzi, hogy a kötelező nyomonkövethetőség a biztonságos és egészséges árukra vonatkozik és csak akkor érhető el, ha az egyes tagállamokban az élelmiszerek és takarmányok biztonságára vonatkozó követelmények nem különböznek egymástól. 3 Az érvényben lévő jogszabály alapelveket nem mutat be, ezért több nagy volumenű projekt keretében eljárásokat fejlesztettek ki a nyomon követhetőség megoldására. 4 Az eljárás célja, hogy visszakövethetővé tegye az élelmiszereket egészen az előállító gazdaságig. A nyomon követhetőség biztosítása esszenciális fontosságú az élelmiszeriparban. 5 A nyomon követett termék olyan termék, amelynek azonosítóval ellátott csomagolása van, amely biztosítja a termék visszakövethetőségét. A nyomonkövetés teljesülése érdekében azonban a számlák megőrzése mellett saját rendszereket is működtetni kell. 6 A nyomon követési rendszer alapja tehát 3 Biacs, P. (2005): Európai Unióhoz csatlakozásunk első éve: javuló élelmiszer-biztonság, új eszközök, uniós rendeletek, Élelmezési Ipar 59 (8) Solymosi V. (2005): A nyomon követési rendszer működtetésének lehetőségei az élelmiszervertikumban 5 Philipbert, G.-Kandolf, H. (2005): Food-safety. Article on the net 6 Szabó E. (2005): Nyomon-követhetőség az élelmiszerláncban. 16
17 a helyes dokumentáció, amely háromféle módon valósulhat meg: manuális vagy papír alapú dokumentáció; számítógépes dokumentáció illetve a kettő kombinációja. Az egyes dokumentációs eljárások közötti különbséget a kiépítési és működtetési költségek jelentik. A papíralapú rendszer költségei ugyan alacsonyabbak az elektronikushoz képest, de jelentős hátránya az, hogy nem környezetbarát. A másik számba vehető tényező a hatékonyság, ami egyértelműen az elektronikus rendszer oldalára billenti a mérleget. Elmondható tehát, hogy főként a költségtényező gátolja a nyomon követési rendszer széles körben való alkalmazását. Hozzá kell azonban tenni, hogy a rendszer működtetése többletértéket képez, a fogyasztó és a termék szempontjából egyaránt. 7 Fontos tudni, hogy az élelmiszeriparban alapvetően kétféle nyomon követési rendszer különböztethető meg egymástól. Létezik a felülről lefelé irányuló rendszer, melynek lényege, hogy a végső felhasználó (fogyasztó) irányából történik a visszakeresés. Erre jó példa a napjainkban gyakran előforduló élelmiszerbotrányok azaz, a fogyasztó oldaláról érkeznek a bejelentések és ezt követően kezdődik a visszakeresés. A másik eset az alulról felfelé irányuló nyomon követés, azaz a termelő irányából történő visszakeresés. A cél itt a termék nyomon követése a szántóföldtől az asztalig. Az élelmiszer-felügyeletnek a legnagyobb kihívást az áruk szabad mozgása nyomán szükségessé vált élelmiszer-biztonsági felkészültség magas szintű fenntartása jelenti ( Az élelmiszerbotrányok gerjesztette fogyasztói bizalmatlanág megnövelte az igényeket a tiszta, nyomon követhető és biztonságos élelmiszerek iránt. Napjainkban az ellenőrző hatóságok az élelmiszereket már nyomon tudják követni a szántóföldtől az asztalig a fogyasztók biztonsága érdekében így probléma esetén hatékonyan és gyorsan képesek reagálni. Gondot jelent viszont, hogy miközben a vállalkozások számára törvényi kötelezettség az 7 Solymosi, V.-Biacs, P. (2007): Nyomon követés a takarmány-előállításban és az állattenyésztésben, Állattenyésztés és Takarmányozás 56 (2)
18 önellenőrzés megszervezése, működtetése, addig a szabályozás területén még tapasztalhatók hiányosságok. Ennek az az oka, hogy nem minden gazdasági szereplő ismerte még fel, hogy egy termék visszahívása mindig sokkal drágább, mint a folyamatos prevenció, ezért a vidékfejlesztési tárca a jövőben további rendelettel kívánja megerősíteni a vállalkozói önellenőrzés szerepét. Ez azt jelentené, hogy ha az unió területén bárhol élelmiszer-kockázatot észlelnek, a gyorsriasztási rendszer segítségével azonnal riasztják a társhatóságokat. Az eljárás garantálja, hogy egy harmadik országból érkező visszautasított szállítmány ne kerülhessen be más határátkelőn az unió területére A minőség hatása A biztonság mellett nagyon fontos tényező a minőség is. A minőség annak a mértéke, hogy egy adott termék saját jellemzőinek egy csoportja mennyire teljesíti a követelményeket. A minőség időben megelőzi a biztonságot, hiszen a vásárlás során alapvetően a minőséget keressük, és a biztonságot tételezzük fel. 9 A növényi termékek minőségének kérdésköre az elmúlt száz évben kisebb-nagyobb intenzitással foglalkoztatta a hazai és a nemzetközi kutatókat. A növényi termékek minőségét ugyanis számos, három fő csoportba sorolható tényező befolyásolhatja: a növény genetikai tulajdonságai (biológiai tényezők), az agroökológiai tényezők és az agrotechnikai (termesztéstechnológiai) tényezők. Egy-egy fajta/hibrid termésmennyiségének és minőségének kialakulását adott termőhelyen, az agrotechnika jelentős mértékben módosíthatja. Ezeket a hatásokat már az elmúlt század első éveiben hazánkban is kutatták (pl.: Kosutány, Cserháti, Hankóczy). Már ezekből az eredményekből is kiderült, hogy az agrotechnika intenzívebbé válásával nem járt együtt a minőség 8 MH/AgroLine november 24.: Nyomon követés az asztalig 9 Biacs, P. (2006): Az élelmiszer-biztonság és az élelmiszer-ipari termékek piaci versenyképessége, Élelmezési Ipar 60 (1)
19 romlása, ugyanis a minőség sok tényező komplex hatásaként alakul ki. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a termesztéstechnológia és a minőség kapcsolatának helyes megítéléséhez azt is figyelembe kell venni, hogy a minőség nem abszolút fogalom. Az egyes termékek minőség szerinti megítélését a feldolgozás, a felhasználás módja határozza meg. Nagyon fontos azonban, hogy a termékminősítés során a minőség elbírálása objektív módszerek eredményein alapuljon. A következőkben a növényminőségre ható tényezők közül az agrotechnika hatásai kerültek felsorolásra a teljesség igénye nélkül figyelembe véve azt is, hogy napjainkban az élelmiszerbiztonság is kiemelt helyen szerepel. I. A minőségre közvetlenül ható tényezők tápanyagellátás o N-trágya mennyisége o N-trágya megosztása o makroelemek (N, P, K, S arány) o mikroelemek o trágyaformák (szervestrágya, műtrágyák) öntözés o öntözővíz mennyisége o öntözési rend betakarítás o módja o ideje II. A minőségre közvetetten ható tényezők vetésváltás o direkt hatás (a talaj tápanyag- és vízkészlete, talajszerkezet, visszamaradt szervesanyagok mennyisége és minősége, stb.) 19
20 o indirekt hatás (lekerülés ideje, növényvédelmi kihatások, stb.) talajelőkészítés vetés o ideje o állománysűrűség növényvédelem (gyomirtás, betegségek és kártevők elleni védelem). 10 Egy korábbi kutatásban a szerzők a növényminőség és az agrotechnika kapcsolatának vizsgálatakor, a különböző tényezők hatásának arányairól közölnek adatokat. 11 A szerzők szerint egy adott őszi búza fajta sikértartalmának kialakulásában a klimatikus tényezőkön kívül a legnagyobb hatása a N-műtrágyázásnak van. Az adott fajtáknál több év átlagában a kutatások eredményei szerint a N-trágyázás hatása mintegy 40 %-os Élelmiszerminőség Az élelmiszerek minőségének jogi szabályozása Az élelmiszerjog szabályozása országonként eltérő, de minden esetben két fő részből állnak: Elsődleges, felhatalmazási jogszabályozás: amely meghatározza a kérdéses törvény célját és tárgyát, általános rendelkezéseket ad, illetve felhatalmazza az illetékes minisztert, hogy további, specifikus szabályokat alkosson a törvény keretein belül. Az illetékes miniszter, illetve a belügyminiszter rendeletei: amelyek sokkal részletesebben határozzák meg a követelményeket az élelmiszerrel, annak termelésével és kezelésével kapcsolatban. 10 Dr. Győri Z-Pepó P. (1998): A gabonatermesztési technológiák és a minőség. Agro-21 füzetek, Jolánkai M. - Szalay T. - Szentpétery Zs. (1998): Agronomic impacts on wheat quality. Chemical impact of wheat production technics on environment and ecology. Hung. Agric. Eng., Dr. Győri Z-Pepó P. (1998): A gabonatermesztési technológiák és a minőség. Agro-21 füzetek,
21 Az élelmiszerbiztonságra vagy az élelmiszerminőségre vonatkozó rendelkezések több oldalról közelíthetők meg a vonatkozó rendelkezések meghatározásának típusa alapján: elsődleges törvénybe foglalt rendelkezések, rendeletekbe foglalt rendelkezések, vagy az előz kettő kombinációja. A jogszabályozás megadhatja azokat az összetételre vonatkozó és a mikrobiológiai feltételekre vonatkozó előírásokat, szabványokat, amelyeknek mindenképpen meg kell felelni, pl: Élelmiszerek szándékos hamisítása (toxikus) anyagokkal, Természetes élelmiszer-szennyezők. A szabályozással elérni kívánt legfőbb célok: Az élelmiszert fogyasztók egészségének védelme (élelmiszerbiztonság), Környezetvédelem (melléktermékek, hulladékok), Tisztességes gyártók, forgalmazók védelme. A Miniszteri rendeletek köre kiterjed: Az élelmiszerek összetétele és mikrobiológiai szabványaira, Higiénés rendszabályok a készítésre, raktározásra és elosztásra vonatkozóan, Feldolgozási eljárások, eljárási paraméterekre (pl. hőkezelés), Az élelmiszerrel foglalkozóktól, élelmiszergyártóktól megkívánt gyakorlatra, előképzettségre, Élelmiszer előállításra szolgáló helyiségek tervezésére, építésére, engedélyezésére, Hatósági személyek, élelmiszervizsgálók oktatására, előképzettségére, Az élelmiszerek ellenőrzésére, elkobzására, forgalomból való kivonására, helyiség bezárására és az eljárás lefolytatására. 21
22 A magyar élelmiszertermelés jogi szabályozása Az alapelvek az előző fejezetekben vázoltakkal teljesen megegyeznek (4. ábra). Az élelmiszertermelés műszaki előírásait, az Élelmiszer Törvény (ÉT) határozza meg alapvetően, de nem teljes mértékben ábra: A hazai élelmiszer előállítás jogi szabályozó rendszere Forrás: Fontosabb fogalmak az élelmiszer előállítással kapcsolatban 1. Élelmiszer: minden olyan növényi, állati, vagy ásványi eredetű anyag, amely változatlan, előkészített, vagy feldolgozott állapotban emberi fogyasztásra alkalmas. Nem minősül élelmiszernek: a gyógyszer, gyógyhatású anyag és készítmény, gyógytápszer, anyatejet pótló tápszer, gyógyvíz, valamint a nem csomagolt ivóvíz és ásványvíz. 2. Élelmiszer-előállítás: A közfogyasztásra, vagy ilyen célú tovább feldolgozásra történő élelmiszer tisztítási, osztályozási, előkészítési, feldolgozási, csomagolási, tárolási műveletek összessége, vagy ezek részműveletei. 3. Élelmiszer-előállító: aki élelmiszer-előállítási tevékenységet folytat. 4. Élelmiszer-előállító hely: az a létesítmény, amelyben élelmiszer-előállító tevékenységet folytatnak. 13 Minőség és minősítés szerepe az élelmiszeriparban: Eszterházy Károly Főiskola, kemia.ektf.hu/minoseg.ppt 22
23 5. Élelmiszer-forgalmazás: az élelmiszernek a viszonteladókhoz, vagy az élelmiszernek a fogyasztókhoz való eljuttatását szolgáló szállítási, tárolási, előcsomagolási, kiszolgálási, értékesítési műveletek összessége, vagy ezek részműveletei, függetlenül attól, hogy a vendéglátás, közétkeztetés, vagy kereskedelmi tevékenység keretében történik-e. 6. Új élelmiszer: a belföldön még közfogyasztásra nem került olyan élelmiszer, amely új érzékszervi, összetételi, vagy táplálkozási jellemzőkkel rendelkezik annak következtében, hogy: részben, vagy egészben élelmiszer-előállításra korábban nem használt anyagból, vagy lényegesen megváltozott összetételben, vagy a korábbitól eltérő gyártási eljárással állították elő. 7. Új termék: minden olyan élelmiszer, amelyet az adott belföldi élelmiszer-előállító az adott élelmiszer-előállító helyen, és/vagy adott összetételben, és/vagy csomagolásban eddig még nem állított elő, továbbá minden olyan élelmiszer, amelyet az adott külföldi előállítótól adott összetételben, illetőleg csomagolásban eddig nem importáltak. 8. Közfogyasztás: a nem saját célra előállított élelmiszernek a lakosság által történő közvetlen fogyasztása, vagy ilyen célra élelmiszer-előállító által történő továbbfelhasználása. 9. Élelmiszer-fogyasztó: az élelmiszer végső felhasználója. 14 A minőség kialakítása és biztosítása a termelési folyamatban Az élelmiszeripari üzemen belül olyan menedzsment-eljárásokat kell megvalósítani, amelyek a jó előállítási gyakorlatra vonatkozó szabálygyűjteményben vannak előírva (Codes of Good Manufacturing Practice, CGMP). A jó gyártási gyakorlat magában foglalja mindazon termelési műveleteket, amelyekkel a megfelelő élelmezés-egészségügyi biztonságú termék folyamatosan állítható elő (5. ábra). A GMP-előírás rendszere tartalmazza a szükséges műveleteket, gépi berendezéseket, eszközöket, 14 Minőség és minősítés szerepe az élelmiszeriparban: Eszterházy Károly Főiskola, kemia.ektf.hu/minoseg.ppt 23
24 ezek üzemi elhelyezését továbbá meghatározza a szükséges laboratóriumi vizsgálatokat, a higiéniai, egészségügyi előírásokat. 5. ábra Minőségi kör alakulása egy termelési folyamatban Forrás: kemia.ektf.hu 4.3. Élelmiszerbiztonság Az élelmiszerbiztonsággal szembeni követelmények előírják azt, hogy a gazdálkodót terheli a felelősség azért, hogy az általa felhasznált anyagok és az általa forgalomba kerülő termékek élelmezési és takarmányozási szempontból biztonságosak legyenek. Ezáltal biztosítható az uniós agrárpolitika reformjának egyik legfőbb célkitűzését, a fogyasztók megfelelő minőségű, egészséges élelmiszerhez való jogát. Az élelmiszer-biztonságot szavatolni kizárólag úgy lehet, ha az adott termék útja során minden egyes, a termék előállításában és szállításában részt vevő szereplő (termelő, feldolgozó, csomagoló, kereskedő stb) azonosítható. Az azonosítás mellett azt is kell tudnunk, hogy melyik szereplő milyen műveleteket hajtott végre a terméken, milyen egyéb anyagokat használt fel előállítása, vagy feldolgozása során. Az illetékes hatóság, azaz a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának munkatársai ellenőrzik a növénytermesztőket és az 24
25 állattartókat a követelmény betartására vonatkozóan. A hatóság azt vizsgálja, hogy a gazdálkodó megfelel-e az élelmiszer- és takarmányhigiéniai előírásoknak, valamint, hogy a gazdálkodó megfelelő rendszert működtet-e a nyomon követhetőség biztosítása érdekében. Ez azt jelenti, hogy naprakészen és pontosan vezeti-e a nyilvántartásait, megfelelő intézkedéseket hoz-e, ha élelmiszer- vagy takarmánybiztonsági követelményeknek nem felel meg a terméke, vagy ha gyanú áll fenn, hogy nem megfelelő a termék minősége. Mindezek mellett a hatóság azt is vizsgálja, hogy a gazdálkodó betartja-e a helyes állatetetési gyakorlatot, és biztosítja-e a megfelelő higiéniás körülményeket, illetve betartja-e a tárolásra vonatkozó előírásokat. Vizsgálat tárgyát képezi az is, hogy a termelők rendelkeznek-e igazolással az állatállomány baktérium- és járvány mentességére vonatkozóan. Az ellenőrzés során a hatóság azt is ellenőrzi, hogy a gazdálkodó helyesen használja-e az állatgyógyászati készítményeket, növényvédő szereket és biocidokat, illetve a hulladékok és veszélyes anyagok tárolása megfelel-e az előírásoknak. Az előzőekben ismertetett alapelvek mentén külön követelménycsoportok vonatkoznak az állattartók (a tej- és tojást termelők számára), a növényi eredetű élelmiszert és takarmányt előállítók részére Minőségbiztosítási rendszerek a növénytermesztésben A különböző szektorok (növénytermesztés, állattenyésztés) között nem tapasztalható különbség az élelmiszerbiztonságot illetően. Az azonban megfigyelhető, hogy mivel a nyomon követhetőség először az állati termékek előállítása esetében jelent meg, a növényi termékek előállításánál alkalmazott követelmények kevésbé szigorúak, mert nehezebb a nyomonkövetés kiépítése. Azonban folyamatosan történnek lépések annak irányában, hogy az élelmiszerlánc elejét, az elsődleges termelést is bevonják az élelmiszerszabályozás hatálya alá, amely maga után vonja egyúttal a minőségirányítási rendszerek bővülését is. A minőségirányítási rendszereket különböző ismérvek alapján csoportosíthatjuk:
26 Tanúsíthatóság: ez egy független szervezet általi igazoláshatóság, amely megfelel az előírt szabványoknak (Terméktanúsítást-, és a Minőségügyi rendszerek tanúsítását irányító tanúsítási szervekre vonatkozó általános feltételek). Elfogadottság: a rendszer nemzetközi elfogadását, alkalmazását jelenti. Lefedettség: az adott irányítási rendszer élelmiszeripar szegmensekre vonatkozó alkalmazhatóságát jelenti. Az előzőekben már említettek alapján nincs jelentős különbség a szektorok között az élelmiszerbiztonságot illetően ezért az egyes minőségbiztosítási rendszerek bemutatását a következő Állati termékek nyomon követése téma után mutatjuk be részletesen. 16 A minőségbiztosítás gyakorlata a növénytermesztésben A rendszerváltás után kialakult rengeteg kisparcellán termelő őstermelő és kistermelő többsége nem alkalmazza az előzőekben említett minőségbiztosítási rendszerek egyikét sem. Ezen termelők esetében a nyomon-követhetőséget, a minőség biztosítását még ma is a táblatörzskönyv, a permetezési napló, újabban pedig a gazdálkodási napló jelenti. Az Európai Uniós csatlakozás után felértékelődött az igény, hogy a korábban vezetett, de számon kevésbé kérhető dokumentumokat hivatalosan is ellenőrizhetővé tegyék. A nagygazdaságok többsége korábban rendszeresen részletesen vezette a táblatörzskönyveket, de a ki- és őstermelők esetében azonban a gazdálkodási események rögzítése legtöbbször elmaradt. Viszont bizonyos támogatások igénybevételéhez elengedhetetlen követelmény a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat betartása, amelyet rendeletekkel szabályoznak. Ezen FVM rendeletek (150/2004 (X.12.) és 151/2004. (X.13.)) Kötelező nyilvántartások melléklete tartalmazza: A gazdálkodónak a mezőgazdasági parcellán végzett tevékenységéről naprakész nyilvántartást kell vezetni az VM (Vidékfejlesztési Minisztérium) által rendszeresített formanyomtatványon, a gazdálkodási naplóban Ennek értelmében a támogatási programokban résztvevő termelőknek vezetniük kell a gazdálkodási és a permetezési naplót is, a táblatörzskönyv vezetése azonban nem kötelező. Ezen dokumentumok adatai a folyó gazdasági 16 Szathmári Zs. Győri Z. (2007): Minőségbiztosítás és nyomon követhetőség a növénytermesztésben. In Agrártudományi Közlemények, 2007/26. különszám 26
27 évre vonatkoznak, azaz szeptember 1-jétől a következő év augusztus végéig terjedő időszakra rögzítenek információkat. A nyilvántartásokat 2006/2007 gazdálkodási évtől kötelezően kell vezetni. 17 A jövőre vonatkozó következtetések A növénytermesztők nincsenek könnyű helyzetben amikor a piac elvárásainak megfelelő minőségű termékeket szeretnének értékesíteni. A minőségbiztosítási rendszerek kiépítése drága, mindemellett ezzel együtt megnőnek a termelőket sújtó adminisztrációs többletmunkák is. A termelőknek nehéz eldönteni, hogy melyik rendszert vezessék be a napjainkban kiszámíthatatlan piaci viszonyok tükrében. 18 A nyomon követhetőség és a biztonságos termelés megvalósításának első lépése, biológiai alapja a fémzárolt, biztonságos vetőmaggal kezdődik. Sajnos ezen a téren sem biztatóak a kilátások. Az EU csatlakozás előtt a mezőgazdasági támogatások feltétele a 40%-os vetőmag felújítás volt. Ennek köszönhetően magas volt nemzetközi viszonylatban is a felújítási arány és a kiemelkedő minőségű termelés. Az előzőekben leírtak pontosabban azt jelenti, hogy a termelő terültének egy részére saját fogásból származó, maga által letisztított, jó esetben csávázott magot vet el. Területének többi részére államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőmagot vásárol. Így a beszerzéssel nem csak frissíti (felújítja) a szaporító anyagait, hanem évről évre új fajták termelésbe vonására is lehetőség nyílik. Az elvetésre került teljes mennyiségből a fémzárolt vetőmag részesedését nevezik felújítási aránynak. Ennek szakmailag elfogadott minimális mértéke 40-50% körüli. Ez azonban a csatlakozással megszűnt, és a vásárolt fémzárolt vetőmag használatának aránya drasztikusan lecsökkent. Az újabb EU bővítéssel és a déli határok felszabadulásának köszönhetően pedig még több ismeretlen eredetű vetőmag kerül a piacokra. A nyomon követhetőség, mint követelmény teljesítése a növénytermesztésben azért sem könnyű, mivel az ömlesztett tömegtermékek köre széles, és jellegükből adódóan egyenlőre csak a tárolóig, esetleg a feldolgozóüzemig lehetséges a követés, a feldolgozás során azonban a keveredés 17 Nagy J. (2005): További gondolatok a Gazdálkodási naplóval kapcsolatban, Mezőhír, Balogh M. (2004): Kinek jó az EUREPGAP? Magyar Minőség,
28 elkerülhetetlen. Az ilyen termékek nyomon követése a termőföldig gyakorlatilag kivitelezhetetlen, azonban az élelmiszerbiztonsági követelmények teljesülését ebben az esetben is igazolni kell. A probléma kiküszöbölése érdekében az elsődleges termelésben is ki kellene alakítani egy termékazonosítási nyomon követési alapmodellt. Ehhez az érintettek részéről szemléletváltásra, a jelenlegi termesztési, betakarítási, szállítási, tárolási és feldolgozási ellenőrzési rendszert illetően pedig módosításra és szigorításra lenne szükség. 19 A globalizáció kihívásai a mezőgazdaságot sem kerüli el, a népesség, földterület, környezetszennyezés és klímaváltozás hatásainak kikerülése lehetetlen, csak csökkenthető (6. ábra). 6. ábra: A 21. század kihívásai a mezőgazdaságban Forrás: Babinszky, A mezőgazdasági tevékenységet folyatatók egyedül nem képesek ezen tényezőket alakítani, csak összefogással, racionális gazdasági lépésekkel és gondolkodással lehet ezen hatásokat redukálni. Napjaink termelői egyre nehezebb feladatokkal kerülnek szembe, amelyek kivédése sok erőfeszítéssel jár. Az előírásoknak való megfelelés, a piaci versenytársak legyőzése jelentős terhet ró rájuk. Remélhetőleg a különböző projektek során megvalósult kutatások eredményei és azok elterjesztése a gyakorlatban segítenek ezen nehézségek legyőzésében. 19 Szathmári Zs. Győri Z. (2007): Minőségbiztosítás és nyomon követhetőség a növénytermesztésben. In Agrártudományi Közlemények, 2007/26. különszám 28
A feltárt közös KFI területek bemutatása
Transnational Innovation Platforms from Cropfield to Table A feltárt közös KFI területek bemutatása HUHR/1001/2.1.3/1001 A közös agrár- és élelmiszer-innovációs kapacitások Zárórendezvény Célrendszer Tematikus
RészletesebbenVidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György
RészletesebbenNemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform
Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető Előzmények 1990- BSE Reformok az Európai Unió élelmiszer politikájában egyik alappillér a
RészletesebbenSzaktanácsadás képzés- előadás programsorozat
Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált
RészletesebbenÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA
ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet
RészletesebbenA vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról
1 A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.
RészletesebbenFöldi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete
Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke
RészletesebbenSpeciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
RészletesebbenAz élelmiszerlánc hatósági felügyelete
Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete dr. Reiterer Zoltán Ózd, 2013. szeptember 27. Az Európai Unió élelmiszerjogának alapelve Alapelv: a biztonságos és egészséges élelmiszer szabad mozgása biztosított
RészletesebbenA vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról
A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások
Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági
RészletesebbenA közös stratégia lehetséges aspektusai
Transnational Innovation Platforms from Cropfield to Table A közös stratégia lehetséges aspektusai HUHR/1001/2.1.3/1001 A közös agrár- és élelmiszer-innovációs kapacitások Zárórendezvény Célrendszer Feltárni
Részletesebben36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról
36/2014. (XII. 17.) FM rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdés 26. pontjában, a 13. tekintetében
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ A ÉVI AUDITOKRÓL ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSEKRŐL
ÖSSZEFOGLALÓ A 2009. ÉVI AUDITOKRÓL ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSEKRŐL 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATI PROGRAM VÉGREHAJTÁSA A 2009. évben módosított eljárási utasítás értelmében, 2009. évben is kéttípusú felülvizsgálat
RészletesebbenNemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform
Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető Előzmények 1990- BSE Reformok az Európai Unió élelmiszer politikájában egyik alappillér a
RészletesebbenTermék- és tevékenység ellenőrzés tervezése
Termék- és tevékenység ellenőrzés tervezése Tirián Attila NÉBIH Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság 2016. November 15. Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia Időtáv 2013. október 8-tól hatályos
RészletesebbenA földművelésügyi miniszter 61/2016. (IX. 15.) FM rendelete a GMO-mentességre utaló jelölésről M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 138.
A földművelésügyi miniszter 61/2016. (IX. 15.) FM rendelete a GMO-mentességre utaló jelölésről M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 138. szám Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008.
RészletesebbenA rövid élelmiszerláncok. Magyarországon. Kujáni Katalin, Ph.D. Siófok,
A rövid élelmiszerláncok fejlődése (RÉL) Magyarországon Kujáni Katalin, Ph.D Siófok, 2017.05.24. Minden termék helyi? Kétpólusú élelmiszerellátási rendszer alakult ki Európában egyre nagyobb szerephez
RészletesebbenA NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok
A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok Rónai Anna növényvédelmi mérnökszakértő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi
RészletesebbenA magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd
RészletesebbenProf. Dr. Péter Ákos Biacs:
Transnational Innovation Platform from Cropfield to Table (HUHR/1001/2.1.3/0001 sz. Inno-CropFood) Prof. Dr. Péter Ákos Biacs: New tasks in food and nutrition sciences (In Hungarian language) Official
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben VP6-16.9.1-17 Szolidáris gazdálkodás és közösség által támogatott mezőgazdaság pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes
Részletesebben(HL L 384., , 75. o.)
2006R2023 HU 17.04.2008 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A BIZOTTSÁG 2023/2006/EK RENDELETE (2006. december 22.)
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő
RészletesebbenKMS Védjegy általános szakmai követelményei
KMS Védjegy általános szakmai követelményei A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy céljai: felhívja a hazai és külföldi fogyasztók figyelmét az ellenőrzötten kiváló minőségű sertéshúsból készült termékekre
RészletesebbenA HACCP rendszer bevezetésének célja
HACCP 4.tétel HACCP Lényege: - Nemzetközileg elfogadott módszer arra, hogy lehetséges veszélyeket azonosítsunk, értékeljünk, kezeljük a biztonságos élelmiszerek forgalmazása érdekében, - valamint rendszer
RészletesebbenBELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 2007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE
BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL KÖZPONT AUDIT ÖNÁLLÓ OSZTÁLY BUDAPEST, 008. JANUÁR BEVEZETÉS A 006. év folyamán kormányzati kezdeményezésre
Részletesebben2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE
NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés
RészletesebbenVidékfejlesztési Program 2014-2020
Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek
RészletesebbenÉlelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság
RészletesebbenAz EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között
Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési
RészletesebbenAz Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat
RészletesebbenA HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához
A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI
RészletesebbenÉlelmiszerlánc minőségügyi szakmérnöki szak
Élelmiszerlánc Minőségügyi és Élelmiszerlánc Minőségirányítási szakirányú továbbképzés A szakirányú továbbképzésben résztvevők megismerik és elsajátítják: A két képzés törzstárgyai azonosak, amelyek, egyrészt
RészletesebbenTematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok
Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró
RészletesebbenTematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok
Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró
RészletesebbenReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP
ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei
RészletesebbenTERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Az élelmiszer-biztonság termelési és ellenőrzési rendszereinek áttekintése
Részletesebben2651. 1. Tételsor 1. tétel
2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs
RészletesebbenBioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde
Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás
RészletesebbenAz új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár
Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika
RészletesebbenVidékfejlesztési Program bemutatása
A projekt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló intézkedések Irányító Hatóságának jóváhagyásával készült. Vidékfejlesztési Program bemutatása Pannon Térségfejlesztő
RészletesebbenTájékoztató a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszeriparral, valamint a 3/2010. VM rendelet végrehajtásával kapcsolatos elképzeléséről
Tájékoztató a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszeriparral, valamint a 3/2010. VM rendelet végrehajtásával kapcsolatos elképzeléséről Dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért
RészletesebbenÉlelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar
Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az
RészletesebbenAmennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:
Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén: EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ 4031 Debrecen,
RészletesebbenElőadó: Tóth Renáta HBM-i KH Élelmiszer-biztonsági és Földhivatali Főosztály
Előadó: Tóth Renáta HBM-i KH Élelmiszer-biztonsági és Földhivatali Főosztály Gyakori hibák Élelmiszer-higiénia Szakképesítés hiánya HACCP-terv Gyártmánylap Jogszabályok ismerete Önellenőrzés Élelmiszer-higiénia
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:
RészletesebbenA HACCP minőségbiztosítási rendszer
A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem
RészletesebbenSzent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar. Pirolízis Technológiai Kutatóközpont bemutatása
Pirolízis szakmai konferencia Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Pirolízis Technológiai Kutatóközpont bemutatása Dr. Puskás János, dékán 2013. szeptember 26. TÁMOP Nemzetközi
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenEU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ
Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ A REFERTIL projekt az Európai
RészletesebbenBiztonság és önellenőrzés. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Biztonság és önellenőrzés Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Alapvető fogyasztói elvárások az élelmiszerekkel szemben Az élelmiszer legyen biztonságos elegendő mennyiségű
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS
1. példány: beküldendő a Biokontrollhoz vagy legkésőbb ellenőrzéskor az ellenőrnek átadandó 2. példány: saját példány ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó
Részletesebben/2006. ( ) FVM rendelete
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Tervezet! /2006. ( ) FVM rendelete a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX törvény végrehajtásáról
RészletesebbenVelencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok
A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják
RészletesebbenA Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága alaptevékenysége, feladat- és hatásköre
A Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága alaptevékenysége, feladat- és hatásköre Az igazgatóság tevékenységére vonatkozó fontosabb ágazati jogszabályok és szabályzatok: 328/2010.
RészletesebbenEGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter
RészletesebbenA magyar élelmiszerlánc bemutatása A háztáji élelmiszer-előállítás és forgalmazás szabályozása Magyarországon
A magyar élelmiszerlánc bemutatása A háztáji élelmiszer-előállítás és forgalmazás szabályozása Magyarországon Dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár országos
RészletesebbenE E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs
E E Pannonia Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs Izrada zajedničkog akcijskog plana energetske učinkovitosti za pograničnu regiju EE Pannonia EE Pannonia Elaboration of joint energy
Részletesebben20 pontos akcióterv. Élelmiszeripari Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető
20 pontos akcióterv Élelmiszeripari Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető 2017.09.14. Az élelmiszeripar helyzete Az élelmiszeripart a Kormány stratégiai ágazattá nyilvánítja. 2015 20 pontos akcióterv
RészletesebbenA Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport
RészletesebbenA HORIZONT 2020 dióhéjban
Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia
RészletesebbenA KMS Védjegy Tanúsító Rendszer bemutatása,
A KMS Védjegy Tanúsító Rendszer bemutatása, Tóth Éva vezető auditor Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) EOQ MNB Konferencia Szeged 2015. november 25. A cél és elérésének biztosítása
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
RészletesebbenMikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogram. Kódszám: VEKOP
Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogram Kódszám: VEKOP-1.2.3-16. A Hitelprogram célja A Hitelprogram a KKV-k versenyképességének növelése tematikus célkitűzés,
RészletesebbenÚj törvények az élelmiszerlánc szabályozásban
Új törvények az élelmiszerlánc szabályozásban BIOMI KFT GMO Szimpózium Ősz Csabáné FVM Élelmiszerlánc-elemzési Főosztály 2008. november 6. 1 Új törvények az élelmiszerlánc szabályozásban 2008. évi XLVI.
RészletesebbenŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja. Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány
ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány Kezdetek A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII.26.) kormányrendelet meghatározta a mezőgazdasági
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs
RészletesebbenAz élelmiszeripar jelene, jövője
Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:
RészletesebbenA másodlagos élelmiszervizsgálat aktuális kérdései
A másodlagos élelmiszervizsgálat aktuális kérdései Dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár országos főállatorvos Budapest, 2010. október 26. 2009. Az Agrárgazdasági
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenA magyar élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság szervezeti felépítése
A magyar élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság szervezeti felépítése Dr. Gombos Zoltán főosztályvezető VM Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály 2013. április 16. 1 Jogalkotói és jogalkalmazói hatalom szétválasztása:
RészletesebbenCélterület megnevezése Térségi sajátosságokhoz igazodó képzés Térségi sajátosságokhoz igazodó képzés Innovatív ifjúsági programok
A Z Ú M V P I R Á N Y Í T Ó H A T Ó S Á G Á N A K 8 /2011 (II.8) S Z Á M Ú K Ö Z L E M É N Y E A 1 2 2 / 2 0 0 9 ( I X. 1 7. ) FVM R E N D E L E T K E R E T É B E N B E N Y Ú J T O T T P Á L Y Á Z A T
RészletesebbenKik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.
Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.
Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban
RészletesebbenA Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.
A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala
RészletesebbenLehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
RészletesebbenEU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK , BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ. -
EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK 2011-2018, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ http://www.refertil.info - biochar@3ragrocarbon.com AZ EU MŰTRÁGYA RENDELETÉNEK EC 2003/2003 FELÜLVIZSGÁLATA JOGSZABÁLY HARMÓNIZÁCIÓ ÉS
RészletesebbenAz élelmiszerbiztonsággal és a másodlagos élelmiszerellenőrzéssel kapcsolatos új szabályozás legfontosabb elemei, végrehajtásának gyakorlata
Az élelmiszerbiztonsággal és a másodlagos élelmiszerellenőrzéssel kapcsolatos új szabályozás legfontosabb elemei, végrehajtásának gyakorlata Dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért
RészletesebbenRegulation (EC) No. 1080/2006
Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható
Részletesebben(telefon, e-mail, stb.)
I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,
RészletesebbenAmennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:
Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén: EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ 4031 Debrecen,
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS
1. példány: beküldendő a Biokontrollhoz vagy legkésőbb ellenőrzéskor az ellenőrnek átadandó 2. példány: saját példány ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó
RészletesebbenAz ágazati marketing lehetőségei
ÉLELMISZERIPARI KÖRKÉP 2016 MALOM- ÉS SÜTŐIPAR Végváriné Henter Lilla Az AMC bemutatása 2016. június 15-től a 1259/2016. (VI. 6.) kormányhatározattal létrehozott Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. önálló
RészletesebbenHATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN
HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN DR. ORAVECZ MÁRTON elnök Sárváriné Lakatos Éva 2014. május 20. Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Genealógia (származástan) 74/2012.
Részletesebbena Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére
Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály JAVASLAT a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)
Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési
RészletesebbenA GMO-mentes jelölés jogszabályi háttere. dr. Jasinka Anita főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Jogalkotási Főosztály
A GMO-mentes jelölés jogszabályi háttere dr. Jasinka Anita főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Jogalkotási Főosztály Hazánk GMO mentes stratégiája - 53/2006. (XI. 29.) OGY határozat
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenAz agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében
Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS. Állattartás
ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó szervezet által bejelentett, az ellenőrző szervezet által nyilvántartott termelési helyszínek adataival együtt érvényes
RészletesebbenTájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről
Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. február 6. Élelmiszergazdaság
Részletesebben