Innovációs elemek az élelmiszertudomány egyes területein

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Innovációs elemek az élelmiszertudomány egyes területein"

Átírás

1 Innovációs elemek az élelmiszertudomány egyes területein

2 Bitáné Bíró Boglárka Dr. Molnárné Barna Katalin Innovációs elemek az élelmiszertudomány egyes területein 2

3 A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program által támogatott, a Transnational Innovation Platform from Cropfield to Table című HUHR/1001/2.1.3/0001 projekt keretében készült oktatási e-learning tananyag A kötet szerzői Bitáné Bíró Boglárka egyetemi tanársegéd, Pécsi Tudományegyetem Dr. Molnárné Barna Katalin egyetemi docens, Pannon Egyetem Lektor: Dr. Nagy Mónika Zita, egyetemi adjunktus, Kaposvári Egyetem Kiadó: Kaposvári Egyetem H-7400, Kaposvár, Guba S. u. 40. Kaposvár,

4 Tartalomjegyzék 1. Előszó A Magyarország Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program bemutatása A programok felépítésének két fontos jellemzője A Program rövid bemutatása egy konkrét projekt alapján EU szabályozás és jogharmonizáció dióhéjban A növényi termékek nyomon követése az asztalig A szabályozás alapjai A minőség hatása Élelmiszerminőség Élelmiszerbiztonság Minőségbiztosítási rendszerek a növénytermesztésben Kutatás, fejlesztés és innováció a növénytermesztés területén. Hazai és nemzetközi együttműködési lehetőségek esettanulmány Nemzetközi viszonyok Az Eszéki Egyetem kutatási eredményei Az állati termék nyomon követése Takarmányozás A takarmánygyártás nyomonkövethetősége hazánkban Állattenyésztés Az állati termékek minőségszabályozása Az állatvédelem szabályozása Az EU állategészségügyi szabályozása A gazdasági állatok elhelyezéssel szembeni követelményei A gazdasági állatok ápolása, gondozása Az állatokkal való bánásmód alapelvei, az állattartás általános állatvédelmi szabályai Az állattartás általános állatvédelmi szabályai Az állategészségügy szabályozása Az állattartásra vonatkozó egészségügyi szabályok A minőségbiztosítás szerepe az állattenyésztésben

5 Az állattartás általános minőségügyi előírásai Jogharmonizáció és innováció az élelmiszerbiztonságban Minőségügyi rendszer kiépítésének lehetőségei a mezőgazdasági vállalkozásokban Kutatási aktivitás az állati termék nyomon követhetőségével kapcsolatban esettanulmány A Kaposvári Egyetem - Állattudományi Kar, Takarmányozástani Tanszék innovációs kapacitása Irodalomjegyzék

6 1. Előszó A közös magyar-horvát határ és határtérség történetileg a legösszetettebb magyar államhatárszakasz. Minden korábbi időszakban megjelent valamilyen formában a határ kezelésének, az egymás mellett, avagy egymással békésen együtt élés és együttműködés mikéntjének a kérdése. A határ mentén való együttélésnek és kooperációnak teljesen új tartalmat adott Horvátország 1991-es függetlenné válása, Magyarország csatlakozása az EU-hoz 2004-ben, illetve Horvátország jelenleg is napirenden lévő EU-s csatlakozási folyamata. A Kedves Olvasó olyan könyvet tart most a kezében, amely az Európai Unió as költségvetési időszakában végrehajtásra kerülő Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megvalósult Szántóföldtől az Asztalig (Transnational Innovation Platform from Cropfield to Table) című projekt terméke. A horvátországi élelmiszer ügynökség (HAH, Eszék), mint társult partner részvételével megvalósuló projektben a vezető kedvezményezett a Kaposvári Egyetem (KE, Kaposvár) mellett partnerként a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara (SKIK, Kaposvár), a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (DDRIÜ, Pécs) és az Eszéki Josip Jurij Strossmayer Egyetem (Eszék) oktatói és kutatói vettek részt. A programok célja az volt, hogy a résztvevők már működő rendszerek bemutatásán keresztül megismerhessék a hálózatos együttműködés előnyeit, kialakításának lehetőségeit, illetve azokat az innovációs trendeket, lehetőségeket és tapasztalatokat, amelyek jelen vannak az élelmiszeripar területén. A projekteredményekből tananyagok készülnek szakközépiskolák és felsőoktatási intézmények hallgatói, oktatói számára. A humántőke újratermelése, hasznosítása szempontjából kiemelkedő jelentősége van az oktatásnak, s azon belül különösen a középiskolásoknak ugyanis a középfokú iskolák rendelkeznek azzal a tudástranszferrel, amelyek a jövő nemzedékét alapozzák meg. A tevékenységek megvalósítása hozzájárult egy e-learning tananyag összeállításához is, amely a projektben résztvevő oktatók és kutató szakemberek tapasztalatait kívánja bemutatni a középiskolás hallgatók számára. Ezzel lehetőséget biztosítva nemcsak arra, hogy a diákok 6

7 megismerkedjenek a napjainkban egyre terjedő projektek világával, hanem a manapság egyre fontosabbá váló kutatási területével is, azaz az élelmiszer nyomon követésével a szántóföldtől egészen az asztalig. 7

8 2. A Magyarország Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program bemutatása A Magyarország Horvátország IPA (Instrument for Pre-Accession Assistance Előcsatlakozási eszköz) Határon Átnyúló Együttműködési Program az Európai Unió as költségvetési időszakában kerül végrehajtásra. A Program intézményi struktúráját Magyarország és Horvátország közös döntése alapján ún. megosztott irányítási rendszerben alakították ki. A program előzményeként a magyar-horvát határon átnyúló együttműködések, már 2002-ben elkezdődtek, és ebben az évben kezdeményezték a határ menti helyi szereplők a Magyar - Horvát Kísérleti Kisprojekt Alap elindítását a magyar nemzeti PHARE program (Poland Hungary Assistance for the Reconstruction of the Economy - segély Lengyelország és Magyarország gazdaságának) keretében. A Kísérleti Kisprojekt Alap 2003-ban is meghirdetésre került. A kisprojekt alapok jellegüknél fogva a non-profit határ menti együttműködéseket tekintették fő céljuknak. A Magyarország Horvátország IPA Határon Átnyúló Programot az Európai Bizottság március 13-án hagyta jóvá. A Program keretében a hét évre uniós forrás áll rendelkezésre. A Program széles körű lehetőségeket kínál a potenciális kedvezményezetteknek két prioritás a Fenntartható környezet és turizmus és az Együttműködő gazdaság és közösségek közötti humánerőforrás-fejlesztés keretein belül. Ennek megoszlása látható az 1. ábrán. 1. ábra: A Program fő finanszírozási területei Forrás: 8

9 2.1. A programok felépítésének két fontos jellemzője Vezető Kedvezményezett elv Ez az elv alapvető követelmény a támogatásban részvevők számára. A projektet a tagokat a Vezető Kedvezményezett képviseli, ez a szervezet van közvetlen kapcsolatban az adott projekt, valamint a Program közös végrehajtó szerveivel. A Vezető Kedvezményezett felelőssége, hogy egy partnerségi megállapodáson alapuló, jól működő partneri együttműködést állítson fel. Határon átnyúló hatás A határon átnyúló hatás teljesítése érdekében a projektekbe a határ menti terület magyar és horvát oldaláról egyaránt be kell vonni partnereket. A projekteket az ún. közös együttműködési kritériumok szerint kell tervezni és végrehajtani, azaz közös projektfejlesztés, közös humánerőforrás, közös finanszírozás, illetve közös projekt-végrehajtás feltételei szerint. Valamint az is fontos, hogy a projektek eredményeinek hatást kell gyakorolniuk a határ mindkét oldalára. A Program, támogatásra jogosult területe Magyarország dél-nyugati határán, valamint Horvátország észak-keleti határán fekszik. A magyar és horvát megyékkel a támogatásra jogosult terület kiterjedése összesen km 2 (2. ábra). 2. ábra: Támogatásra jogosult területek Forrás: 9

10 A horvát oldalon a határmenti megyék (Muraköz, Kapronca-Körös, Verőce-Drávamente és Eszék- Baranya), illetve ezen túlmenően további négy megye is részt vesz a programban, mint kapcsolódó régiók (Varasd, Belovár-Bilogora, Pozsega-Szlavon és Vukovár-Szerémség), azonban az utóbbiak, csak a Programban rendelkezésre álló közösségi forrás maximum 20%-át vehetik igénybe. Magyarországon a támogatásra jogosult területet Zala, Somogy és Baranya NUTS III 1 szintű megyék alkotják. A Programban rész vevő partnereket számos szerv felügyeli, amely segítséget nyújt szakmai és adminsztrációs tevékenységekben egyaránt. Ezek a következők: Irányító Hatóság Igazoló Hatóság Ellenőrzési Hatóság Közös Technikai Titkárság (KTT) Információs Pont Ellenőrző szervek Forrás: 3. táblázat: A program szervezeti felépítése Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), Magyarországon Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), Magyarországon Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEH), Magyarország VÁTI Nonprofit Kft. keretein belül, Magyarországon a Területfejlesztési és EU alapok Minisztérium szerződteti Horvátországban VÁTI Nonprofit Kft. (Budapest, Pécs, Zalaegerszeg), Magyarországon a Területfejlesztési és EU alapok Minisztérium szerződteti Horvátországban 1 NUTS: Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques; Statisztikai területi egységek osztályozási rendszere 10

11 A Közös Monitorig Bizottság (KMB) feladata a programvégrehajtás minőségének és hatékonyságának, valamint a projektek felelős végrehajtásának biztosítása és a projektek támogatásáról/elutasításáról szóló végső döntés meghozása az adott pályázati kiírás keretein belül A Program rövid bemutatása egy konkrét projekt alapján A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében a Kaposvári Egyetem októberében sikeresen pályázott az Inno-CropFood című projekt megvalósítására. A projekt együttműködő partnerei az Eszéki J. J. Strossmayer Egyetem, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, és közreműködő partnerként a Horvát Élelmiszer Ügynökség is részt vesz a projektben. A projekt átfogó célja egy közös kommunikációs platform létesítése az agrár-élelmiszeripari érdekviseletek, szereplők és kutatók között, a célrégió K+F+I kapacitásainak bővítése céljából. A magyar-horvát határmenti régióban hagyományosan a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés jellemző, ehhez kapcsolódóan jelen van a mezőgazdasági és élelmiszeripari tudományos kutatóbázis a Kaposvári és az Eszéki Egyetemen egyaránt. A régió innovációs kapacitásának fejlődése szempontjából kívánatos lenne, ha a tudományos kutatások kikerülnének az egyetem falai közül és hasznosulnának a vállalkozói szférában is. A kutatóbázisok és a vállalkozások közötti hatékonyabb kapcsolat elősegítése érdekében a gazdaság különböző szegmenseit képviselő projektpartnerek egy közös kommunikációs platformot szeretnének létrehozni az agrárélelmiszeripar területén, amely alapja lehetne a további munkának

12 Az Inno-CropFood elnevezésű projekt célja tehát az, hogy a horvát-magyar határmenti régióban az agrár-élelmiszeripari érdekképviseletek, szereplők és kutatók a régió K+F+I-kapacitásának bővítése céljából egymásra találjanak. Ebben a rendszerben a különböző érdekképviseletek és vállalkozás-fejlesztésre létrehozott szervezetek mint a SKIK, a DDRIÜ és a Horvát Élelmiszer Ügynökség hídképző szerepet töltenek be a tudásközpontok és a gazdaság között. A projekt résztvevői tematikus workshopokat, tanulmányutakat szerveztek a Szántóföldtől az asztalig címmel a szakma képviselőinek, szakértőinek meghívásával a kutatóhelyek munkájának megtekintése, valamint jó gyakorlatok megismertetése és a gazdasági szféra igényeinek feltárása érdekében. A programok célja az volt, hogy a résztvevők már működő rendszerek bemutatásán keresztül megismerhessék a hálózatos együttműködés előnyeit, kialakításának lehetőségeit, illetve azokat az innovációs trendeket, lehetőségeket és tapasztalatokat, amelyek jelen vannak az élelmiszeripar területén. A projekt fő tevékenységei: Az élelmiszeriparral kapcsolódó együttműködésen alapuló horvát és magyar jó gyakorlatok megismerése tanulmányi látogatásokkal annak érdekében, hogy a célrégióban a hálózatos K+F+I együttműködés a tapasztalatokkal segítve javuljon. Írásbeli anyagok elkészítése a műhelyek, valamint a jó gyakorlatok tapasztalatai alapján, amelyek megalapozzák a közös agrár-élelmiszer szektorhoz kötődő kutatási-fejlesztési és innovációs együttműködés potenciáljának feltárását, lehetséges fejlesztési irányait. Ez utóbbi stratégiai javaslatként kerül megfogalmazásra, kiemelten a partnerek érdekeltségi viszonyai alapján. A projekteredményekből tananyagok készülnek szakközépiskolák és felsőoktatási intézmények hallgatói, oktatói számára. A projekt megvalósítási területe Somogy, Baranya és Osijecko-Baranjska megyék a és között. A projekt célcsoportjai a projekt megvalósítás területén folyó kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységgel kapcsolódó mezőgazdasági és élelmiszeripari termelők, kutatók, szakértők, 12

13 innovátorok és innovációt felhasználók; közvetetten pedig a potenciális innovatív termelők, hallgatók és képzési intézmények is bevonásra kerültek. A Magyarország Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásai nemcsak az európai uniós források igénybe vételére biztosítanak lehetőséget, hanem egyfajta előkészítésnek is tekinthető a szántóföldtől az asztalig szemlélet elterjedésének. Az emberek, a tudatos vásárlók ugyanis szeretnék megismerni a fogyasztott termékeik eredetét. A fogyasztók védelmét több Európai Uniós szabályozás védi, ezeknek a bemutatására a következő fejezetben kerül sor. 3. EU szabályozás és jogharmonizáció dióhéjban Az Európai Unióban már évtizedekkel ezelőtt megteremtődött az igény a fogyasztók védelmére, az asztalunkra kerülő élelmiszerek biztonságossá tételére. Ez az igény törvényi szabályozásokban rendeletekben (178/2002/EK) öltött testet és Magyarországon a csatlakozás után került bevezetésre. A jogharmonizáció, különböző okok miatt csak 2008-ra fejeződött be és a megfelelő ellenőrzési kompetenciákkal rendelkező szervezetet Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2012-ben hozták létre. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény rendelkezik a nyomon követhetőség rendszeréről, az élelmiszerlánc szereplőiről, azok kötelezettségeiről, az állami felügyelet működéséről és a járványokról is. Az élelmiszerellátást, az élelmiszerbiztonságot összetett társadalmi és gazdasági okok miatt, napjainkban megkülönböztetett figyelem kíséri. Az élelmiszerellátás a gazdaságnak meghatározó szegmense, közismerten stratégiai és politikai kérdés, miközben a fogyasztókban mindinkább tudatosul, hogy az elfogyasztott élelmiszerek hatással vannak az egészségükre. Az elmúlt évek országhatárokon átnyúló, a média érdeklődésével kísért élelmiszerbotrányai a fogyasztók figyelmének középpontjába helyezték az élelmiszerbiztonságot és az élelmiszerellátást. Érthető tehát, hogy az EU tagállamaiban különösen nagy hangsúlyt kapott az áruk szabad áramlása 13

14 elv biztosítása mellett a fogyasztók védelme, aminek megvalósításához nem elégséges csupán az előállítás és forgalmazás területét felügyelni, vizsgálni kell az előállítás előtti és a forgalmazás utáni lépéseket is, nyomon kell követni az alapanyagok útját a szántóföldtől az asztalig tehát teljes élelmiszer-láncban. 3. ábra: Az élelmiszerlánc szereplői és a közöttük lehetséges kapcsolatok Forrás: A teljes élelmiszerlánc felügyelete, a teljes nyomon követhetőség (3. ábra) a fogyasztói bizalomhoz szükséges garanciák iránti igény miatt már nem volt hatékony a korábbi széttagolt, szakterületekre osztott, részeket felügyelő, elkülönült hatósági rendszer (állat-, növény-,közegészségügy) hazánkban, így került megalkotásra az egységes élelmiszerbiztonsági szervezet, amelyhez szükségessé vált az élelmiszerlánc egészét átfogó szakmai jogszabályok egységes szemléletű áttekintése és egységes jogi környezetbe rendezése. A szántóföldtől az asztalig elv szerint a talajvédelem, növényegészségügy, növényvédelem, takarmányozás, állat-egészségügy, állatgyógyászat, élelmiszer-biztonság, élelmiszer-minőség alapvető kérdései nem választhatók szét egymástól. Az élelmiszerbiztonság érdekében figyelembe kell venni az élelmiszertermelési folyamat minden lépését, az elsődleges termelést, a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás minden szakaszát, beleértve az állati takarmány előállításától az élelmiszerek értékesítéséig és végső fogyasztóhoz jutásáig, hiszen a lánc minden elemének hatása lehet az élelmiszerbiztonságra. A korábbi szabályozáshoz képest terjedelmében is a felére csökkenő új törvény egységes szerkezetben és 14

15 eljárásrendben foglalja össze az előírásokat. Ezáltal azok átláthatóbbá, egyszerűbbé válnak a jogalkalmazó, az élelmiszervállalkozó és a fogyasztó számára is, ami könnyebb tájékozódást biztosít az alapvető előírások között. Az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló törvény (a továbbiakban: Éltv) fő célkitűzéseiben az alábbiakat szolgálja: a fogyasztói bizalom erősítése a fogyasztók biztonságának növelése, a hatékonyabb, racionálisabb és olcsóbb élelmiszer-biztonsági hatósági tevékenység megteremtése. A törvény célja tehát az élelmiszerlánc szereplőire vonatkozó követelmények megfogalmazásával és az egységes hatósági felügyelet megteremtésével, a végső fogyasztók egészségének védelme. A törvény megalkotásakor az alábbi három kiemelt szabályozási célt kellett teljesíteni: 1. Megerősíteni az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés és szankcionálás eszköztárát. 2. A hatósági jogköröket egységesen a teljes élelmiszerlánc tekintetében eljáró élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságra telepíteni. 3. Meghatározni az élelmiszer-biztonsági célból nyilvánosságra hozható és kötelezően nyilvánosságra hozandó adatok körét. 15

16 4. A növényi termékek nyomon követése az asztalig Az alábbi fejezetben rövid áttekintést adunk a növényi termékek nyomon követési rendszeréről, azaz a szabályozás rendjéről a szántóföldtől egészen az értékesített termékig (asztalig). A szabályozás jelentősége néhány folyamatban lévő kutatás példáján keresztül is bemutatásra kerül A szabályozás alapjai A nyomon követési rendszerről a évi LXXXII. törvény tett először említést. Az Európai Uniós csatlakozás előtt a magyar élelmiszeripar működését döntően a magyar törvények és rendeletek szabályozták. A belépés után, az EK rendeletek lettek a meghatározóak. Ezek közül a legfontosabb a január 1-től érvénybe lépő 178/2002 rendelet, ami a nyomon követhetőség kötelező alkalmazását írja elő az egész élelmiszerláncban. Az Európai Parlament és Tanács rendelete azonban hozzáfűzi, hogy a kötelező nyomonkövethetőség a biztonságos és egészséges árukra vonatkozik és csak akkor érhető el, ha az egyes tagállamokban az élelmiszerek és takarmányok biztonságára vonatkozó követelmények nem különböznek egymástól. 3 Az érvényben lévő jogszabály alapelveket nem mutat be, ezért több nagy volumenű projekt keretében eljárásokat fejlesztettek ki a nyomon követhetőség megoldására. 4 Az eljárás célja, hogy visszakövethetővé tegye az élelmiszereket egészen az előállító gazdaságig. A nyomon követhetőség biztosítása esszenciális fontosságú az élelmiszeriparban. 5 A nyomon követett termék olyan termék, amelynek azonosítóval ellátott csomagolása van, amely biztosítja a termék visszakövethetőségét. A nyomonkövetés teljesülése érdekében azonban a számlák megőrzése mellett saját rendszereket is működtetni kell. 6 A nyomon követési rendszer alapja tehát 3 Biacs, P. (2005): Európai Unióhoz csatlakozásunk első éve: javuló élelmiszer-biztonság, új eszközök, uniós rendeletek, Élelmezési Ipar 59 (8) Solymosi V. (2005): A nyomon követési rendszer működtetésének lehetőségei az élelmiszervertikumban 5 Philipbert, G.-Kandolf, H. (2005): Food-safety. Article on the net 6 Szabó E. (2005): Nyomon-követhetőség az élelmiszerláncban. 16

17 a helyes dokumentáció, amely háromféle módon valósulhat meg: manuális vagy papír alapú dokumentáció; számítógépes dokumentáció illetve a kettő kombinációja. Az egyes dokumentációs eljárások közötti különbséget a kiépítési és működtetési költségek jelentik. A papíralapú rendszer költségei ugyan alacsonyabbak az elektronikushoz képest, de jelentős hátránya az, hogy nem környezetbarát. A másik számba vehető tényező a hatékonyság, ami egyértelműen az elektronikus rendszer oldalára billenti a mérleget. Elmondható tehát, hogy főként a költségtényező gátolja a nyomon követési rendszer széles körben való alkalmazását. Hozzá kell azonban tenni, hogy a rendszer működtetése többletértéket képez, a fogyasztó és a termék szempontjából egyaránt. 7 Fontos tudni, hogy az élelmiszeriparban alapvetően kétféle nyomon követési rendszer különböztethető meg egymástól. Létezik a felülről lefelé irányuló rendszer, melynek lényege, hogy a végső felhasználó (fogyasztó) irányából történik a visszakeresés. Erre jó példa a napjainkban gyakran előforduló élelmiszerbotrányok azaz, a fogyasztó oldaláról érkeznek a bejelentések és ezt követően kezdődik a visszakeresés. A másik eset az alulról felfelé irányuló nyomon követés, azaz a termelő irányából történő visszakeresés. A cél itt a termék nyomon követése a szántóföldtől az asztalig. Az élelmiszer-felügyeletnek a legnagyobb kihívást az áruk szabad mozgása nyomán szükségessé vált élelmiszer-biztonsági felkészültség magas szintű fenntartása jelenti (www.agroline.hu). Az élelmiszerbotrányok gerjesztette fogyasztói bizalmatlanág megnövelte az igényeket a tiszta, nyomon követhető és biztonságos élelmiszerek iránt. Napjainkban az ellenőrző hatóságok az élelmiszereket már nyomon tudják követni a szántóföldtől az asztalig a fogyasztók biztonsága érdekében így probléma esetén hatékonyan és gyorsan képesek reagálni. Gondot jelent viszont, hogy miközben a vállalkozások számára törvényi kötelezettség az 7 Solymosi, V.-Biacs, P. (2007): Nyomon követés a takarmány-előállításban és az állattenyésztésben, Állattenyésztés és Takarmányozás 56 (2)

18 önellenőrzés megszervezése, működtetése, addig a szabályozás területén még tapasztalhatók hiányosságok. Ennek az az oka, hogy nem minden gazdasági szereplő ismerte még fel, hogy egy termék visszahívása mindig sokkal drágább, mint a folyamatos prevenció, ezért a vidékfejlesztési tárca a jövőben további rendelettel kívánja megerősíteni a vállalkozói önellenőrzés szerepét. Ez azt jelentené, hogy ha az unió területén bárhol élelmiszer-kockázatot észlelnek, a gyorsriasztási rendszer segítségével azonnal riasztják a társhatóságokat. Az eljárás garantálja, hogy egy harmadik országból érkező visszautasított szállítmány ne kerülhessen be más határátkelőn az unió területére A minőség hatása A biztonság mellett nagyon fontos tényező a minőség is. A minőség annak a mértéke, hogy egy adott termék saját jellemzőinek egy csoportja mennyire teljesíti a követelményeket. A minőség időben megelőzi a biztonságot, hiszen a vásárlás során alapvetően a minőséget keressük, és a biztonságot tételezzük fel. 9 A növényi termékek minőségének kérdésköre az elmúlt száz évben kisebb-nagyobb intenzitással foglalkoztatta a hazai és a nemzetközi kutatókat. A növényi termékek minőségét ugyanis számos, három fő csoportba sorolható tényező befolyásolhatja: a növény genetikai tulajdonságai (biológiai tényezők), az agroökológiai tényezők és az agrotechnikai (termesztéstechnológiai) tényezők. Egy-egy fajta/hibrid termésmennyiségének és minőségének kialakulását adott termőhelyen, az agrotechnika jelentős mértékben módosíthatja. Ezeket a hatásokat már az elmúlt század első éveiben hazánkban is kutatták (pl.: Kosutány, Cserháti, Hankóczy). Már ezekből az eredményekből is kiderült, hogy az agrotechnika intenzívebbé válásával nem járt együtt a minőség 8 MH/AgroLine november 24.: Nyomon követés az asztalig 9 Biacs, P. (2006): Az élelmiszer-biztonság és az élelmiszer-ipari termékek piaci versenyképessége, Élelmezési Ipar 60 (1)

19 romlása, ugyanis a minőség sok tényező komplex hatásaként alakul ki. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a termesztéstechnológia és a minőség kapcsolatának helyes megítéléséhez azt is figyelembe kell venni, hogy a minőség nem abszolút fogalom. Az egyes termékek minőség szerinti megítélését a feldolgozás, a felhasználás módja határozza meg. Nagyon fontos azonban, hogy a termékminősítés során a minőség elbírálása objektív módszerek eredményein alapuljon. A következőkben a növényminőségre ható tényezők közül az agrotechnika hatásai kerültek felsorolásra a teljesség igénye nélkül figyelembe véve azt is, hogy napjainkban az élelmiszerbiztonság is kiemelt helyen szerepel. I. A minőségre közvetlenül ható tényezők tápanyagellátás o N-trágya mennyisége o N-trágya megosztása o makroelemek (N, P, K, S arány) o mikroelemek o trágyaformák (szervestrágya, műtrágyák) öntözés o öntözővíz mennyisége o öntözési rend betakarítás o módja o ideje II. A minőségre közvetetten ható tényezők vetésváltás o direkt hatás (a talaj tápanyag- és vízkészlete, talajszerkezet, visszamaradt szervesanyagok mennyisége és minősége, stb.) 19

20 o indirekt hatás (lekerülés ideje, növényvédelmi kihatások, stb.) talajelőkészítés vetés o ideje o állománysűrűség növényvédelem (gyomirtás, betegségek és kártevők elleni védelem). 10 Egy korábbi kutatásban a szerzők a növényminőség és az agrotechnika kapcsolatának vizsgálatakor, a különböző tényezők hatásának arányairól közölnek adatokat. 11 A szerzők szerint egy adott őszi búza fajta sikértartalmának kialakulásában a klimatikus tényezőkön kívül a legnagyobb hatása a N-műtrágyázásnak van. Az adott fajtáknál több év átlagában a kutatások eredményei szerint a N-trágyázás hatása mintegy 40 %-os Élelmiszerminőség Az élelmiszerek minőségének jogi szabályozása Az élelmiszerjog szabályozása országonként eltérő, de minden esetben két fő részből állnak: Elsődleges, felhatalmazási jogszabályozás: amely meghatározza a kérdéses törvény célját és tárgyát, általános rendelkezéseket ad, illetve felhatalmazza az illetékes minisztert, hogy további, specifikus szabályokat alkosson a törvény keretein belül. Az illetékes miniszter, illetve a belügyminiszter rendeletei: amelyek sokkal részletesebben határozzák meg a követelményeket az élelmiszerrel, annak termelésével és kezelésével kapcsolatban. 10 Dr. Győri Z-Pepó P. (1998): A gabonatermesztési technológiák és a minőség. Agro-21 füzetek, Jolánkai M. - Szalay T. - Szentpétery Zs. (1998): Agronomic impacts on wheat quality. Chemical impact of wheat production technics on environment and ecology. Hung. Agric. Eng., Dr. Győri Z-Pepó P. (1998): A gabonatermesztési technológiák és a minőség. Agro-21 füzetek,

21 Az élelmiszerbiztonságra vagy az élelmiszerminőségre vonatkozó rendelkezések több oldalról közelíthetők meg a vonatkozó rendelkezések meghatározásának típusa alapján: elsődleges törvénybe foglalt rendelkezések, rendeletekbe foglalt rendelkezések, vagy az előz kettő kombinációja. A jogszabályozás megadhatja azokat az összetételre vonatkozó és a mikrobiológiai feltételekre vonatkozó előírásokat, szabványokat, amelyeknek mindenképpen meg kell felelni, pl: Élelmiszerek szándékos hamisítása (toxikus) anyagokkal, Természetes élelmiszer-szennyezők. A szabályozással elérni kívánt legfőbb célok: Az élelmiszert fogyasztók egészségének védelme (élelmiszerbiztonság), Környezetvédelem (melléktermékek, hulladékok), Tisztességes gyártók, forgalmazók védelme. A Miniszteri rendeletek köre kiterjed: Az élelmiszerek összetétele és mikrobiológiai szabványaira, Higiénés rendszabályok a készítésre, raktározásra és elosztásra vonatkozóan, Feldolgozási eljárások, eljárási paraméterekre (pl. hőkezelés), Az élelmiszerrel foglalkozóktól, élelmiszergyártóktól megkívánt gyakorlatra, előképzettségre, Élelmiszer előállításra szolgáló helyiségek tervezésére, építésére, engedélyezésére, Hatósági személyek, élelmiszervizsgálók oktatására, előképzettségére, Az élelmiszerek ellenőrzésére, elkobzására, forgalomból való kivonására, helyiség bezárására és az eljárás lefolytatására. 21

22 A magyar élelmiszertermelés jogi szabályozása Az alapelvek az előző fejezetekben vázoltakkal teljesen megegyeznek (4. ábra). Az élelmiszertermelés műszaki előírásait, az Élelmiszer Törvény (ÉT) határozza meg alapvetően, de nem teljes mértékben ábra: A hazai élelmiszer előállítás jogi szabályozó rendszere Forrás: Fontosabb fogalmak az élelmiszer előállítással kapcsolatban 1. Élelmiszer: minden olyan növényi, állati, vagy ásványi eredetű anyag, amely változatlan, előkészített, vagy feldolgozott állapotban emberi fogyasztásra alkalmas. Nem minősül élelmiszernek: a gyógyszer, gyógyhatású anyag és készítmény, gyógytápszer, anyatejet pótló tápszer, gyógyvíz, valamint a nem csomagolt ivóvíz és ásványvíz. 2. Élelmiszer-előállítás: A közfogyasztásra, vagy ilyen célú tovább feldolgozásra történő élelmiszer tisztítási, osztályozási, előkészítési, feldolgozási, csomagolási, tárolási műveletek összessége, vagy ezek részműveletei. 3. Élelmiszer-előállító: aki élelmiszer-előállítási tevékenységet folytat. 4. Élelmiszer-előállító hely: az a létesítmény, amelyben élelmiszer-előállító tevékenységet folytatnak. 13 Minőség és minősítés szerepe az élelmiszeriparban: Eszterházy Károly Főiskola, kemia.ektf.hu/minoseg.ppt 22

23 5. Élelmiszer-forgalmazás: az élelmiszernek a viszonteladókhoz, vagy az élelmiszernek a fogyasztókhoz való eljuttatását szolgáló szállítási, tárolási, előcsomagolási, kiszolgálási, értékesítési műveletek összessége, vagy ezek részműveletei, függetlenül attól, hogy a vendéglátás, közétkeztetés, vagy kereskedelmi tevékenység keretében történik-e. 6. Új élelmiszer: a belföldön még közfogyasztásra nem került olyan élelmiszer, amely új érzékszervi, összetételi, vagy táplálkozási jellemzőkkel rendelkezik annak következtében, hogy: részben, vagy egészben élelmiszer-előállításra korábban nem használt anyagból, vagy lényegesen megváltozott összetételben, vagy a korábbitól eltérő gyártási eljárással állították elő. 7. Új termék: minden olyan élelmiszer, amelyet az adott belföldi élelmiszer-előállító az adott élelmiszer-előállító helyen, és/vagy adott összetételben, és/vagy csomagolásban eddig még nem állított elő, továbbá minden olyan élelmiszer, amelyet az adott külföldi előállítótól adott összetételben, illetőleg csomagolásban eddig nem importáltak. 8. Közfogyasztás: a nem saját célra előállított élelmiszernek a lakosság által történő közvetlen fogyasztása, vagy ilyen célra élelmiszer-előállító által történő továbbfelhasználása. 9. Élelmiszer-fogyasztó: az élelmiszer végső felhasználója. 14 A minőség kialakítása és biztosítása a termelési folyamatban Az élelmiszeripari üzemen belül olyan menedzsment-eljárásokat kell megvalósítani, amelyek a jó előállítási gyakorlatra vonatkozó szabálygyűjteményben vannak előírva (Codes of Good Manufacturing Practice, CGMP). A jó gyártási gyakorlat magában foglalja mindazon termelési műveleteket, amelyekkel a megfelelő élelmezés-egészségügyi biztonságú termék folyamatosan állítható elő (5. ábra). A GMP-előírás rendszere tartalmazza a szükséges műveleteket, gépi berendezéseket, eszközöket, 14 Minőség és minősítés szerepe az élelmiszeriparban: Eszterházy Károly Főiskola, kemia.ektf.hu/minoseg.ppt 23

24 ezek üzemi elhelyezését továbbá meghatározza a szükséges laboratóriumi vizsgálatokat, a higiéniai, egészségügyi előírásokat. 5. ábra Minőségi kör alakulása egy termelési folyamatban Forrás: kemia.ektf.hu 4.3. Élelmiszerbiztonság Az élelmiszerbiztonsággal szembeni követelmények előírják azt, hogy a gazdálkodót terheli a felelősség azért, hogy az általa felhasznált anyagok és az általa forgalomba kerülő termékek élelmezési és takarmányozási szempontból biztonságosak legyenek. Ezáltal biztosítható az uniós agrárpolitika reformjának egyik legfőbb célkitűzését, a fogyasztók megfelelő minőségű, egészséges élelmiszerhez való jogát. Az élelmiszer-biztonságot szavatolni kizárólag úgy lehet, ha az adott termék útja során minden egyes, a termék előállításában és szállításában részt vevő szereplő (termelő, feldolgozó, csomagoló, kereskedő stb) azonosítható. Az azonosítás mellett azt is kell tudnunk, hogy melyik szereplő milyen műveleteket hajtott végre a terméken, milyen egyéb anyagokat használt fel előállítása, vagy feldolgozása során. Az illetékes hatóság, azaz a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának munkatársai ellenőrzik a növénytermesztőket és az 24

25 állattartókat a követelmény betartására vonatkozóan. A hatóság azt vizsgálja, hogy a gazdálkodó megfelel-e az élelmiszer- és takarmányhigiéniai előírásoknak, valamint, hogy a gazdálkodó megfelelő rendszert működtet-e a nyomon követhetőség biztosítása érdekében. Ez azt jelenti, hogy naprakészen és pontosan vezeti-e a nyilvántartásait, megfelelő intézkedéseket hoz-e, ha élelmiszer- vagy takarmánybiztonsági követelményeknek nem felel meg a terméke, vagy ha gyanú áll fenn, hogy nem megfelelő a termék minősége. Mindezek mellett a hatóság azt is vizsgálja, hogy a gazdálkodó betartja-e a helyes állatetetési gyakorlatot, és biztosítja-e a megfelelő higiéniás körülményeket, illetve betartja-e a tárolásra vonatkozó előírásokat. Vizsgálat tárgyát képezi az is, hogy a termelők rendelkeznek-e igazolással az állatállomány baktérium- és járvány mentességére vonatkozóan. Az ellenőrzés során a hatóság azt is ellenőrzi, hogy a gazdálkodó helyesen használja-e az állatgyógyászati készítményeket, növényvédő szereket és biocidokat, illetve a hulladékok és veszélyes anyagok tárolása megfelel-e az előírásoknak. Az előzőekben ismertetett alapelvek mentén külön követelménycsoportok vonatkoznak az állattartók (a tej- és tojást termelők számára), a növényi eredetű élelmiszert és takarmányt előállítók részére Minőségbiztosítási rendszerek a növénytermesztésben A különböző szektorok (növénytermesztés, állattenyésztés) között nem tapasztalható különbség az élelmiszerbiztonságot illetően. Az azonban megfigyelhető, hogy mivel a nyomon követhetőség először az állati termékek előállítása esetében jelent meg, a növényi termékek előállításánál alkalmazott követelmények kevésbé szigorúak, mert nehezebb a nyomonkövetés kiépítése. Azonban folyamatosan történnek lépések annak irányában, hogy az élelmiszerlánc elejét, az elsődleges termelést is bevonják az élelmiszerszabályozás hatálya alá, amely maga után vonja egyúttal a minőségirányítási rendszerek bővülését is. A minőségirányítási rendszereket különböző ismérvek alapján csoportosíthatjuk:

26 Tanúsíthatóság: ez egy független szervezet általi igazoláshatóság, amely megfelel az előírt szabványoknak (Terméktanúsítást-, és a Minőségügyi rendszerek tanúsítását irányító tanúsítási szervekre vonatkozó általános feltételek). Elfogadottság: a rendszer nemzetközi elfogadását, alkalmazását jelenti. Lefedettség: az adott irányítási rendszer élelmiszeripar szegmensekre vonatkozó alkalmazhatóságát jelenti. Az előzőekben már említettek alapján nincs jelentős különbség a szektorok között az élelmiszerbiztonságot illetően ezért az egyes minőségbiztosítási rendszerek bemutatását a következő Állati termékek nyomon követése téma után mutatjuk be részletesen. 16 A minőségbiztosítás gyakorlata a növénytermesztésben A rendszerváltás után kialakult rengeteg kisparcellán termelő őstermelő és kistermelő többsége nem alkalmazza az előzőekben említett minőségbiztosítási rendszerek egyikét sem. Ezen termelők esetében a nyomon-követhetőséget, a minőség biztosítását még ma is a táblatörzskönyv, a permetezési napló, újabban pedig a gazdálkodási napló jelenti. Az Európai Uniós csatlakozás után felértékelődött az igény, hogy a korábban vezetett, de számon kevésbé kérhető dokumentumokat hivatalosan is ellenőrizhetővé tegyék. A nagygazdaságok többsége korábban rendszeresen részletesen vezette a táblatörzskönyveket, de a ki- és őstermelők esetében azonban a gazdálkodási események rögzítése legtöbbször elmaradt. Viszont bizonyos támogatások igénybevételéhez elengedhetetlen követelmény a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat betartása, amelyet rendeletekkel szabályoznak. Ezen FVM rendeletek (150/2004 (X.12.) és 151/2004. (X.13.)) Kötelező nyilvántartások melléklete tartalmazza: A gazdálkodónak a mezőgazdasági parcellán végzett tevékenységéről naprakész nyilvántartást kell vezetni az VM (Vidékfejlesztési Minisztérium) által rendszeresített formanyomtatványon, a gazdálkodási naplóban Ennek értelmében a támogatási programokban résztvevő termelőknek vezetniük kell a gazdálkodási és a permetezési naplót is, a táblatörzskönyv vezetése azonban nem kötelező. Ezen dokumentumok adatai a folyó gazdasági 16 Szathmári Zs. Győri Z. (2007): Minőségbiztosítás és nyomon követhetőség a növénytermesztésben. In Agrártudományi Közlemények, 2007/26. különszám 26

27 évre vonatkoznak, azaz szeptember 1-jétől a következő év augusztus végéig terjedő időszakra rögzítenek információkat. A nyilvántartásokat 2006/2007 gazdálkodási évtől kötelezően kell vezetni. 17 A jövőre vonatkozó következtetések A növénytermesztők nincsenek könnyű helyzetben amikor a piac elvárásainak megfelelő minőségű termékeket szeretnének értékesíteni. A minőségbiztosítási rendszerek kiépítése drága, mindemellett ezzel együtt megnőnek a termelőket sújtó adminisztrációs többletmunkák is. A termelőknek nehéz eldönteni, hogy melyik rendszert vezessék be a napjainkban kiszámíthatatlan piaci viszonyok tükrében. 18 A nyomon követhetőség és a biztonságos termelés megvalósításának első lépése, biológiai alapja a fémzárolt, biztonságos vetőmaggal kezdődik. Sajnos ezen a téren sem biztatóak a kilátások. Az EU csatlakozás előtt a mezőgazdasági támogatások feltétele a 40%-os vetőmag felújítás volt. Ennek köszönhetően magas volt nemzetközi viszonylatban is a felújítási arány és a kiemelkedő minőségű termelés. Az előzőekben leírtak pontosabban azt jelenti, hogy a termelő terültének egy részére saját fogásból származó, maga által letisztított, jó esetben csávázott magot vet el. Területének többi részére államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőmagot vásárol. Így a beszerzéssel nem csak frissíti (felújítja) a szaporító anyagait, hanem évről évre új fajták termelésbe vonására is lehetőség nyílik. Az elvetésre került teljes mennyiségből a fémzárolt vetőmag részesedését nevezik felújítási aránynak. Ennek szakmailag elfogadott minimális mértéke 40-50% körüli. Ez azonban a csatlakozással megszűnt, és a vásárolt fémzárolt vetőmag használatának aránya drasztikusan lecsökkent. Az újabb EU bővítéssel és a déli határok felszabadulásának köszönhetően pedig még több ismeretlen eredetű vetőmag kerül a piacokra. A nyomon követhetőség, mint követelmény teljesítése a növénytermesztésben azért sem könnyű, mivel az ömlesztett tömegtermékek köre széles, és jellegükből adódóan egyenlőre csak a tárolóig, esetleg a feldolgozóüzemig lehetséges a követés, a feldolgozás során azonban a keveredés 17 Nagy J. (2005): További gondolatok a Gazdálkodási naplóval kapcsolatban, Mezőhír, Balogh M. (2004): Kinek jó az EUREPGAP? Magyar Minőség,

28 elkerülhetetlen. Az ilyen termékek nyomon követése a termőföldig gyakorlatilag kivitelezhetetlen, azonban az élelmiszerbiztonsági követelmények teljesülését ebben az esetben is igazolni kell. A probléma kiküszöbölése érdekében az elsődleges termelésben is ki kellene alakítani egy termékazonosítási nyomon követési alapmodellt. Ehhez az érintettek részéről szemléletváltásra, a jelenlegi termesztési, betakarítási, szállítási, tárolási és feldolgozási ellenőrzési rendszert illetően pedig módosításra és szigorításra lenne szükség. 19 A globalizáció kihívásai a mezőgazdaságot sem kerüli el, a népesség, földterület, környezetszennyezés és klímaváltozás hatásainak kikerülése lehetetlen, csak csökkenthető (6. ábra). 6. ábra: A 21. század kihívásai a mezőgazdaságban Forrás: Babinszky, A mezőgazdasági tevékenységet folyatatók egyedül nem képesek ezen tényezőket alakítani, csak összefogással, racionális gazdasági lépésekkel és gondolkodással lehet ezen hatásokat redukálni. Napjaink termelői egyre nehezebb feladatokkal kerülnek szembe, amelyek kivédése sok erőfeszítéssel jár. Az előírásoknak való megfelelés, a piaci versenytársak legyőzése jelentős terhet ró rájuk. Remélhetőleg a különböző projektek során megvalósult kutatások eredményei és azok elterjesztése a gyakorlatban segítenek ezen nehézségek legyőzésében. 19 Szathmári Zs. Győri Z. (2007): Minőségbiztosítás és nyomon követhetőség a növénytermesztésben. In Agrártudományi Közlemények, 2007/26. különszám 28

A feltárt közös KFI területek bemutatása

A feltárt közös KFI területek bemutatása Transnational Innovation Platforms from Cropfield to Table A feltárt közös KFI területek bemutatása HUHR/1001/2.1.3/1001 A közös agrár- és élelmiszer-innovációs kapacitások Zárórendezvény Célrendszer Tematikus

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform

Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető Előzmények 1990- BSE Reformok az Európai Unió élelmiszer politikájában egyik alappillér a

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 1 A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete

Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete dr. Reiterer Zoltán Ózd, 2013. szeptember 27. Az Európai Unió élelmiszerjogának alapelve Alapelv: a biztonságos és egészséges élelmiszer szabad mozgása biztosított

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági

Részletesebben

36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról

36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdés 26. pontjában, a 13. tekintetében

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A közös stratégia lehetséges aspektusai

A közös stratégia lehetséges aspektusai Transnational Innovation Platforms from Cropfield to Table A közös stratégia lehetséges aspektusai HUHR/1001/2.1.3/1001 A közös agrár- és élelmiszer-innovációs kapacitások Zárórendezvény Célrendszer Feltárni

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A ÉVI AUDITOKRÓL ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSEKRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A ÉVI AUDITOKRÓL ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSEKRŐL ÖSSZEFOGLALÓ A 2009. ÉVI AUDITOKRÓL ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSEKRŐL 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATI PROGRAM VÉGREHAJTÁSA A 2009. évben módosított eljárási utasítás értelmében, 2009. évben is kéttípusú felülvizsgálat

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

Termék- és tevékenység ellenőrzés tervezése

Termék- és tevékenység ellenőrzés tervezése Termék- és tevékenység ellenőrzés tervezése Tirián Attila NÉBIH Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság 2016. November 15. Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia Időtáv 2013. október 8-tól hatályos

Részletesebben

A földművelésügyi miniszter 61/2016. (IX. 15.) FM rendelete a GMO-mentességre utaló jelölésről M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 138.

A földművelésügyi miniszter 61/2016. (IX. 15.) FM rendelete a GMO-mentességre utaló jelölésről M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 138. A földművelésügyi miniszter 61/2016. (IX. 15.) FM rendelete a GMO-mentességre utaló jelölésről M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 138. szám Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008.

Részletesebben

A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok

A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok Rónai Anna növényvédelmi mérnökszakértő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Biztonság és önellenőrzés. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Biztonság és önellenőrzés. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Biztonság és önellenőrzés Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Alapvető fogyasztói elvárások az élelmiszerekkel szemben Az élelmiszer legyen biztonságos elegendő mennyiségű

Részletesebben

BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 2007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE

BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 2007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL KÖZPONT AUDIT ÖNÁLLÓ OSZTÁLY BUDAPEST, 008. JANUÁR BEVEZETÉS A 006. év folyamán kormányzati kezdeményezésre

Részletesebben

Prof. Dr. Péter Ákos Biacs:

Prof. Dr. Péter Ákos Biacs: Transnational Innovation Platform from Cropfield to Table (HUHR/1001/2.1.3/0001 sz. Inno-CropFood) Prof. Dr. Péter Ákos Biacs: New tasks in food and nutrition sciences (In Hungarian language) Official

Részletesebben

KMS Védjegy általános szakmai követelményei

KMS Védjegy általános szakmai követelményei KMS Védjegy általános szakmai követelményei A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy céljai: felhívja a hazai és külföldi fogyasztók figyelmét az ellenőrzötten kiváló minőségű sertéshúsból készült termékekre

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

A HACCP rendszer bevezetésének célja

A HACCP rendszer bevezetésének célja HACCP 4.tétel HACCP Lényege: - Nemzetközileg elfogadott módszer arra, hogy lehetséges veszélyeket azonosítsunk, értékeljünk, kezeljük a biztonságos élelmiszerek forgalmazása érdekében, - valamint rendszer

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs

Részletesebben

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

Élelmiszerlánc minőségügyi szakmérnöki szak

Élelmiszerlánc minőségügyi szakmérnöki szak Élelmiszerlánc Minőségügyi és Élelmiszerlánc Minőségirányítási szakirányú továbbképzés A szakirányú továbbképzésben résztvevők megismerik és elsajátítják: A két képzés törzstárgyai azonosak, amelyek, egyrészt

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS 1. példány: beküldendő a Biokontrollhoz vagy legkésőbb ellenőrzéskor az ellenőrnek átadandó 2. példány: saját példány ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program bemutatása

Vidékfejlesztési Program bemutatása A projekt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló intézkedések Irányító Hatóságának jóváhagyásával készült. Vidékfejlesztési Program bemutatása Pannon Térségfejlesztő

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

A HACCP minőségbiztosítási rendszer

A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs E E Pannonia Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs Izrada zajedničkog akcijskog plana energetske učinkovitosti za pograničnu regiju EE Pannonia EE Pannonia Elaboration of joint energy

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ

EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ A REFERTIL projekt az Európai

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az élelmiszeripar jelene, jövője Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:

Részletesebben

A magyar élelmiszerlánc bemutatása A háztáji élelmiszer-előállítás és forgalmazás szabályozása Magyarországon

A magyar élelmiszerlánc bemutatása A háztáji élelmiszer-előállítás és forgalmazás szabályozása Magyarországon A magyar élelmiszerlánc bemutatása A háztáji élelmiszer-előállítás és forgalmazás szabályozása Magyarországon Dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár országos

Részletesebben

A magyar élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság szervezeti felépítése

A magyar élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság szervezeti felépítése A magyar élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság szervezeti felépítése Dr. Gombos Zoltán főosztályvezető VM Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály 2013. április 16. 1 Jogalkotói és jogalkalmazói hatalom szétválasztása:

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS 1. példány: beküldendő a Biokontrollhoz vagy legkésőbb ellenőrzéskor az ellenőrnek átadandó 2. példány: saját példány ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar. Pirolízis Technológiai Kutatóközpont bemutatása

Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar. Pirolízis Technológiai Kutatóközpont bemutatása Pirolízis szakmai konferencia Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Pirolízis Technológiai Kutatóközpont bemutatása Dr. Puskás János, dékán 2013. szeptember 26. TÁMOP Nemzetközi

Részletesebben

Célterület megnevezése Térségi sajátosságokhoz igazodó képzés Térségi sajátosságokhoz igazodó képzés Innovatív ifjúsági programok

Célterület megnevezése Térségi sajátosságokhoz igazodó képzés Térségi sajátosságokhoz igazodó képzés Innovatív ifjúsági programok A Z Ú M V P I R Á N Y Í T Ó H A T Ó S Á G Á N A K 8 /2011 (II.8) S Z Á M Ú K Ö Z L E M É N Y E A 1 2 2 / 2 0 0 9 ( I X. 1 7. ) FVM R E N D E L E T K E R E T É B E N B E N Y Ú J T O T T P Á L Y Á Z A T

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogram. Kódszám: VEKOP

Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogram. Kódszám: VEKOP Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogram Kódszám: VEKOP-1.2.3-16. A Hitelprogram célja A Hitelprogram a KKV-k versenyképességének növelése tematikus célkitűzés,

Részletesebben

Új törvények az élelmiszerlánc szabályozásban

Új törvények az élelmiszerlánc szabályozásban Új törvények az élelmiszerlánc szabályozásban BIOMI KFT GMO Szimpózium Ősz Csabáné FVM Élelmiszerlánc-elemzési Főosztály 2008. november 6. 1 Új törvények az élelmiszerlánc szabályozásban 2008. évi XLVI.

Részletesebben

ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja. Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány

ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja. Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány Kezdetek A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII.26.) kormányrendelet meghatározta a mezőgazdasági

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A KMS Védjegy Tanúsító Rendszer bemutatása,

A KMS Védjegy Tanúsító Rendszer bemutatása, A KMS Védjegy Tanúsító Rendszer bemutatása, Tóth Éva vezető auditor Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) EOQ MNB Konferencia Szeged 2015. november 25. A cél és elérésének biztosítása

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN

HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN DR. ORAVECZ MÁRTON elnök Sárváriné Lakatos Éva 2014. május 20. Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Genealógia (származástan) 74/2012.

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Az élelmiszerbiztonsággal és a másodlagos élelmiszerellenőrzéssel kapcsolatos új szabályozás legfontosabb elemei, végrehajtásának gyakorlata

Az élelmiszerbiztonsággal és a másodlagos élelmiszerellenőrzéssel kapcsolatos új szabályozás legfontosabb elemei, végrehajtásának gyakorlata Az élelmiszerbiztonsággal és a másodlagos élelmiszerellenőrzéssel kapcsolatos új szabályozás legfontosabb elemei, végrehajtásának gyakorlata Dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Intézményközi referenciaszám: 2014/0100 (COD)

Intézményközi referenciaszám: 2014/0100 (COD) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. május 6. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0100 (COD) 8576/15 AGRILEG 102 CODEC 651 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az elnökség a Tanács Előző dok. sz.: 14760/14,

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország A hálózat alapú együttműködések kulcstényezői a KFI tevékenység hatékonyságának javítása érdekében 1. Identified driving factors of enhancing the effectiveness of network-based cooperations Inno-CropFood

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Miről kívánok szólni? Milyen anyagok tartoznak az állattenyésztési és vágási melléktermékekhez? Melyek a legfontosabb jogszabályok?

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Az alkalmazott innovációk támogatása és az innovációs partnerségek

Az alkalmazott innovációk támogatása és az innovációs partnerségek Az alkalmazott innovációk támogatása és az innovációs partnerségek Dr. Feldman Zsolt Földművelésügyi Minisztérium 2016. február 26. Budapest Kutatás-fejlesztés és innováció Magyarországon K+F ráfordítások

Részletesebben

A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA

A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA 854/2004/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSÉNEK MEGSZERVEZÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK

Részletesebben

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Varga Imre mk. pv alezredes A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Előzmények A jogi szabályozás helyzete Az Európai Unióval történő jogharmonizáció folyamatában a Magyar Köztársaság.

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat tervezetének rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió

Részletesebben

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK a Fogyasztóbarát Védjegy és Áldomás közösségi márka megjelölés használati jog elnyeréséhez /élelmiszer termékek/ Kivonat! (csak az érdeklődők tájékoztatására szolgál!) 2016. július

Részletesebben

AZ ÉTKEZÉSI TOJÁS FOGYASZTÓI ÉS VÁSÁRLÓI

AZ ÉTKEZÉSI TOJÁS FOGYASZTÓI ÉS VÁSÁRLÓI DEBRECENI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR XXXII. ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA AGRÁRTUDOMÁNYI SZEKCIÓ Hódmezővásárhely-Szeged, 2015. április 8-10. AZ ÉTKEZÉSI TOJÁS FOGYASZTÓI ÉS VÁSÁRLÓI MAGATARTÁSÁNAK

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

DAN konferencia az ésszerű mezőgazdaság érdekében 2013 április 24., szerda 14:18

DAN konferencia az ésszerű mezőgazdaság érdekében 2013 április 24., szerda 14:18 A pétfürdői Nitrogénművek Zrt. és az Európai Műtrágyagyártók Szövetsége (Fertilizers Europe) a környezetkímélő és produktív mezőgazdaság érdekében DAN-konferenciát szervezett Budapesten, ahol szakmai szempontok

Részletesebben

Az egyetemek fejlesztő szerepe egy transznacionális tudásrégióban

Az egyetemek fejlesztő szerepe egy transznacionális tudásrégióban Regional universities as generators of a transnational knowledge region Centre for Regional Studies Hungarian MTA Regionális Academy Kutatások of Központja Sciences Az egyetemek fejlesztő szerepe egy transznacionális

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben