Újabb megállapodást kötött a kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával

Átírás

1 XVI. évfolyam szám Újabb megállapodást kötött a kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával Parragh László kamarai elnök beszédét hallgatja Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) március 19-én tartotta Gazdasági Évnyitóját. A rendezvényen először Parragh László, a kamara elnöke, majd Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke tartott beszédet. Ezt követően Parragh László felolvasta a kamara és a kormány közös nyilatkozatát, ezt a 24. oldalon közöljük teljes terjedelmében. A magyar gazdaság növekedési pályája fenntartható hangsúlyozta Parragh László a Gazdasági Évnyitón. Hozzátette: a megkezdett strukturális átalakítást be kell fejezni, az uniós forrásokat a gazdaságba kell forgatni, illetve gazdasági szempontból hatékonnyá tenni a kutatás-fejlesztés-innováció területét. Elemi érdek a gazdasági visszarendeződés megakadályozása. Az MKIK elnöke utalt arra, hogy a világ lakosságának 8 százaléka az Európai Unióban él, itt állítják elő a világ GDPjének 25 százalékát, itt fizetik ki a világ jóléti kiadásainak 50 százalékát. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nem marad így, a világ fejlődésében változás lesz, a piac átrendeződik, ez pedig esélyt jelent a lehetőség megragadására. A gazdasági folyamatokat elemezve elmondta, hogy a német gazdaság és a magyar gazdaság 2008 szeptemberben egyaránt visszaesett, majd 2012-ben változás történt, a magyar gazdaság bővülése meghaladta a németét. Parragh László egyebek között kitért arra, hogy a rezsicsökkentés jövedelemátrendeződést hozott a szolgáltatók és a lakosság között, ennek eredményeként csökkent a lakosság eladósodottsága, nőttek a megtakarítások. Elmondta, 2013-ban 1100 milliárd forinttal nőtt a lakosság megtakarítása, a hitelállomány ugyanakkor 400 milliárd forinttal csökkent. Kifejtette azt is, hogy összehasonlították a versenyképesség szempontjából fontos energiaárak alakulását a versenyszektorban a visegrádi 4-ek energiaáraival: 2006 és 2009 között a magyar ipari áram ára 39 százalékkal, a magyar ipari gáz ára egyharmaddal volt magasabb a térségben, ezzel szemben 2010 és 2013 között már a magyar ipari áram átlagosan 4,3 százalékkal, az ipari gáz ára 3,3 százalékkal alatta marad a térség árainak. Orbán Viktor miniszterelnök a globális gazdaságot is elemző előadása során tíz pontban foglalta össze az új szerkezetű magyar gazdaság kiépítésének folytatásához szükséges lépéseket, amelynek megvalósításában feltétlenül számít a köztestületi kamarákra is. (Parragh László beszédéből a 2 4. oldalon, Orbán Viktor gondolataiból az 5 8. oldalon olvashatnak további részleteket.)

2 2 Miniszterelnök úr! Miniszter úr! Hölgyeim és uraim! Kamarai élet Parragh László elnök beszéde a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitóján Nagy tisztelettel köszöntöm önöket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szokásos Gazdasági Évnyitóján. Ha hiszik, ha nem, 2001-ben tartottuk az elsőt! Sok idő eltelt azóta! És hát minden évben kísérletet tettünk arra, hogy megnézzük, hogyan áll a magyar gazdaság, mik a lehetőségei, és hol tartunk, és mi várható a jövőben. Ezt mi egy grafikonhoz szoktuk kötni, hasonlítani a német gazdaság és a magyar gazdaság folyamatait szoktuk összevetni, hiszen oda szeretnénk fölzárkózni. És azt látjuk, hogy 2008 szeptembere óta, amikor a pénzügyi válság kirobbant, a magyar és a német gazdaság egyforma sebességgel zuhant lefelé, de a magyar gazdaság nem állt meg ott, ahol a német, hanem továbbzuhant, és jól látszik, hogy a helyreállás lényegesen lassúbb, mint Németországban. Mi lehet ennek az oka? Sikerült-e ezeket az okokat kiküszöbölni? És hogyha nem, akkor mit kell tenni azért, hogy ezek az okok megszűnjenek? 2012 utolsó negyedéve óta a magyar gazdaság növekedési üteme magasabb, mint a német gazdaságé, tehát megindult egy felzárkózási folyamat. Ha az előrejelzéseinket nézzük, akkor azok kivétel nélkül azt mondják, hogy a következő kéthárom negyedévben, amit előre látunk, a magyar gazdaság növekedési üteme magasabb lesz, mint a német gazdaságé, tehát zárulni fog az olló. Ennek az okait négy csoportba szedtük össze, sok-sok vita után. Ez a négy okhalmaz az, ami miatt ez a növekedés gyengébb volt. Az egyik az alacsonyabb hatékonyság, a duális gazdaság ezt nem fogom részletezni, erről rengeteget beszéltünk, ezt mindenki ismeri. A másik ilyen halmaz egy transzformációs veszteség, ami a gazdaságpolitikai irányváltásból következik, és aminek az a jellemzője, hogy rövidtávon növekedésellenes volt, középtávon azonban már növelte, erőteljesen növeli a növekedést, pontosabban stabil alapokra helyezi a növekedést. A harmadik a strukturális reformoknak a korábbi elmaradása. Mi ezt pár évvel ezelőtt így hívtuk, lehet ezt átalakításnak, lehet forradalomnak, nagyon sok mindennek hívni. És a negyedik: azok a gazdaságpolitikai hibák és elpuskázott lehetőségek, amiket Magyarország a rendszerváltás óta elkövetett. A magyar gazdaságban óriási különbség van a kisvállalkozások és a nagyvállalkozások termelékenysége között, szemben a tőlünk nyugatra lévő országokkal. A második halmazunk a transzformációs veszteség, ami nagyon egyszerűen leírható. Lezárt üzleti pozíciókat, átrendezett üzleti pozíciókat, új helyzeteket teremtett, és ezen keresztül egy egészségesebb gazdaság alapjait rakta le, de rövid távon visszafogta a növekedést. Könnyű belátni, hogy a devizahitelezés leállítása elengedhetetlen lépés volt, ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a lakáspiacnak az építését ez gyakorlatilag padlóra fékezte. Az önkormányzatok nyakló nél küli költekezésének a visszafogása, az ele mi gazdasági érdek volt, ugyanakkor rövidtávon megint csak a növekedés ellenére hatott. De idesorolhatjuk a különadókat, a pénzügyi rendszer átalakításának a bejelentését, a monopolhelyzeteknek a korlátozását, a piacátrendezésnek a bejelentését, a kereskedelmi üzleteknek a korlátozását, a négyzetméter-korlátozását, és idetartozik egy erősebb piac- és versenyszabályozás is. Összességében maga az az állítás, hogy a nemzeti érdekeket komolyan vesszük a gazdaság működtetésében, több befektetőt is megriaszt, főleg, aki rövidtávon gondolkozik. És akár még a rezsicsökkentést is idesorolhatnánk. Szeretnék két számot ezen keresztül bemutatni, amit talán nem ismernek. Nyilván itt történt egy jelentős jövedelemátrendezés a szolgáltatóktól a lakosság irányába, amelynek eredményeként csökkent az eladósodottság, nőtt a megtakarításoknak a halmaza, és enyhén nőtt a fogyasztás. Csak 2013-ban a lakosság pénzügyi megtakarítása 1100 milliárd forinttal emelkedett, és a hitelállománya 430 milliárd forinttal csökkent. Ez több mint 1500 milliárd forint, ez a GDP-nek közel 5 százaléka. Egy rendkívül jelentős jövedelemátrendezés, és tudhatjuk azt, hogy ez a folyamat erősödik. Egyébként 2008 óta ez az átrendeződés nagyjából 4000 milliárd forintot takar, tehát a java 2013-ban és 2012-ben történt. A harmadik halmaz az alrendszerek átalakítása. Minden Gazdasági Évnyitónk arról szólt, hogy Kiáltványt fogalmaztunk meg, Reformműhelyt finanszíroztunk, Reform szövetséget indítottunk február 18-án tudtunk elmozdulni. Amikor az akkor még ellenzékben lévő oldallal sikerült egy közös nyilatkozatot kiadni, és ami ebben a nyilatkozatban benne van, ezt teljesítettük. Sőt ellenőriztük, vagy elemeztük 2012 nyarán, és utána továbbléptünk, és elkezdtük azoknak az alrendszereknek az átalakítását is mármint Magyarország elkezdte, amelyek a gazdaság számára a fenntarthatóság miatt rendkívül fontosak. Hogy miért volt erre szükség? 1990 és 2010 között, tehát húsz év alatt a magyar GDP 13,5-szeresére emelkedett, ezzel szemben a bruttó adósság 21,3-szeresére, az adósságszolgálat pedig 25-szörösére. Nincsen olyan rendszer, sem vállalat, sem családi kassza, sem ország, amely elbírja azt,

3 Kamarai élet 3 hogy 13,5-szer termel többet, és 25-ször fizet többet. Ez fönntarthatatlan. És ráadásul ez egy gyorsuló folyamat volt, csődközeli helyzet volt nem véletlen, hogy ebben az időszakban mi nagyon-nagyon súlyos és kemény kritikát fogalmaztunk meg a gazdaságpolitika tekintetében, és ez sorozatos konfliktusokkal is járt. Átalakítások hosszú sora Radikálisan átalakult a segélyezés rengeteget kritizáltuk, kifogásoltuk az azt megelőző segélyezést. Átalakításra került a nyugdíjrendszer a nyugdíjkorhatár tekintetében is, előnyugdíj, rokkantnyugdíj, fegyveres nyugdíj tekintetében is. Még jónéhány más területen is megtörténtek azok az alrendszer-átalakítások, amelyek fenntarthatóvá teszik a növekedést. Ilyen az oktatás. A szakképzésben hatalmas változások történtek, hiszen tavaly szeptember 1-jétől a kamarák felügyelik a teljes magyar szakképzési rendszert, és átálltunk a duális képzésre. Elkezdődött a felsőoktatás átrendezése, átalakítása, ahol azért nekünk az igényeink még szélesek, mert azt gondoljuk, hogy két tervet mindenképpen teljesíteni kell: le kell bontani azt a merev határt, ami a középfokú képzés és a felsőfokú képzés között van, hiszen a munkaerőpiac a kettő közötti átjárást igényli, tudásban is. Gondoljanak arra, hogy egy logisztikusnak, vagy egy számítástechnikai programozónak ma milyen tudással kell rendelkeznie, egyébként meg középfokúnak minősül a végzettsége. Illetőleg azt gondoljuk, hogy a felsőoktatásban minden olyan szakma esetében, amelynek gazdasági kimenete van még egy könyvelőnél is el kell érni azt, hogy gyakorlati képzésben vegyen részt. A felnőttképzés is az, amit tovább kell vinni, hiszen az élethosszig tanulás, az mindenki számára fontos. Óriási változások történtek a közigazgatásban. Én nemcsak a járási rendszerre gondolok. Nagyon nagyra tartjuk például, hogy a parlamentből az önkormányzati lobbit egy módosítással kiszorítja végül is a politika, és azt gondoljuk, hogy ez így egészséges és így helyes. Az elmúlt években bizony nagyon sok probléma volt abból, hogy annak a lobbinak az összezárása, az a gazdaságon csattant adórendszer formájában. Idetartozik az igazságszolgáltatás átalakítása, ahol azért sajnos nem sikerült elég távolra jutni. Idetartozik a versenyszabályozás, az energiapolitika, és magának a kamarának az erősítése, a gazdasági önkormányzatnak az erősítése, és ezzel együtt a gazdasággal folytatott párbeszédnek az új alapokra helyezése. És akkor szeretnék pár elpuskázott dolgot, pár baklövést is megfogalmazni. Volt egy hibás állami szerepfelfogásunk az elmúlt években, amikor lemondtunk arról, hogy az állam ott, ahol erősnek kell lennie, erős legyen, és mindenre azt mondtuk, hogy majd a piac mindent eldönt. Ennek megfizettük az árát. Láttuk azt, hogy magánmonopóliumokat teremtettünk állami monopóliumokból, ezeket eladtuk, és ezek jövedelemszivatytyúkat építettek be a rendszerbe, és folyamatosan vitték a nemzeti jövedelmünk egy részét. Ebből tanulni kell. És közben gyenge volt a verseny szabályozása. Éreztük annak a nehézségeit, hogy vagy egy évtizeden át ellentétes pólusú volt a gazdaságról való felfogása a jegybanknak és a kormányzatnak. Erre spekulálni lehetett. Ez sokba került. Visszatérés a piacainkra Láttuk azt, hogy Magyarország a rendszerváltást követően elfelejtette, hogy az ipar a termelésnek az alapja. És ipar nélkül nincs értékelőállítás. És ha nincs értékelőállítás, akkor az az ország előbbutóbb kiszárad. Láttuk azt, hogy akié a piac, akié a polc, azé a piac. Hogyha odaadjuk a kereskedelmi felületeket, akkor ne csodálkozzunk, hogy azon csupa olyan áru jelenik meg, amit nem itt állítanak elő, és persze hivatkozhatunk a versenyre, de a dolog vége az, hogy ezek a cégek tönkremennek, és az embereiket kiteszik az utcára. Lemondtunk a hagyományos piacainkról. És végül: hibásan használtuk föl a mi olvasatunkban az EU-s forrásokat. Hozzáteszem, hogy mi a keleti nyitás politikáját támogatjuk, bár úgy tekintjük, hogy keleti újranyitás, hiszen vissza akarunk térni a piacainkra. A mi olvasatunkban, a mi közgazdasági felfogásunk szerint ez a pálya fönntartható. Tehát ha ebbe a pályába, ebbe a növekedési pályába nem avatkozunk be olyan módon, ami átrendezi a belső viszonyait nagyon erőteljesen, akkor ez a pálya fönntartható, ezért azt mondjuk, hogy ezen az úton végig kell menni, és a megkezdett átalakításokat be kell fejezni. Finomhangolni kell, vannak olyan területek, amin még sok mindent kell csinálni, beszéltünk a felsőoktatásról, a felnőttképzésről, és még sorolhatnék párat, de összességében ebbe az irányba kell menni. Az az állításunk, hogy az EU-s forrásokat jobban kell kihasználni, a gazdaságba kell forgatni őket. Egyetértünk azzal, sőt, ugye javaslatunk is azzal a két alapelvvel, amit a kormány megfogalmazott, nevezetesen, hogy 60 százalékát a forrásoknak, azt a gazdaságba kívánjuk forgatni, és hogy 1 millió euró alatt alanyi jogon a lehető legegyszerűbb módon kell hozzájutni a pályázati pénzekhez. Nagyon fontosnak tartjuk a kutatás-fejlesztés és innováció rendbetételét. Ez egy olyan varázsszó, amivel ma pályázatokat lehet nyerni, de ennek a hatékonysága még gazdasági szempontból nézve bizony nagyon szerény. És végül bocsánat, hogy ilyen nyersen fogok fogalmazni a gazdasági szereplőknek elemi érdeke a visszarendeződés megakadályozása. És azt gondoljuk, hogy a visszarendeződés mögött nagyon sok érdek lesz. Vannak üzleti sérelmek, hiszen aki eddig valamin sokat keresett, az bánja, hogy nem keres, szeretné ezt visszaforgatni. Lesznek érdekköri sérelmek, hiszen akitől elvettek egy jogosítványt, és már nem gyakorolja, az szeretné ezt visszaszerezni. És nyilván vannak politikai ígéretek is, amelyekből a gazdaságnak mindig az a legnagyobb baja, hogyha teljesülnek is. Már tapasztaltunk ilyet, ha jól emlékszem, 2002-ben. Szlovákiában tavalyelőtt a választási kampányban az akkori ellenzék azt mondta, hogyha visszatér a hatalomba, eltörli az egykulcsos adót, megszünteti. Visszatért a hatalomba, betartotta a szavát, és eltörölte az egykulcsos adót. Oly módon, hogy ez az összes adófizetőnek 0,4 százalékát, vagyis 4 ezrelékét érintette. Teljesítette a politikai ígéretet, és nem tette tönkre a szlovák gazdaságnak a versenyképességét. Ez egy rendkívül fontos dolog. A változás új esélyeket hoz És akkor hadd térjek át egy másik témára, ami szorosan összefügg azzal, amiről beszéltem. Megrázó és elgondolkoztató, hogy a világ lakosságának kevesebb, mint 8 százaléka lakik az Európai Unióban, a GDPjének 25 százalékát termeljük az EU-ban, és a jóléti kiadások több mint 50 százalékát fizetjük ki az EU-ban. (Zárójelben mondom, hogy ez sem egyenszilárdságú, mert egy luxemburgi nyugdíjassal biztos cserélne egy magyar.) De ebben a relatíve kis térségben fizetik ki a jóléti kiadások 50 százalékát. Azt gondolom, nem lehet megjósolni a jövőt, de egy biztos: hogy ez meg fog változni. Tehát ez így nem fog maradni. És a változás mindig magával hoz egy esélyt arra, hogy aki megragadja, az sikeres lesz, és aki nem veszi észre, az lemarad. És beszélhetünk mi japán csodáról, vagy dél-koreai csodá- Folytatás a 4. oldalon

4 4 Gazdaság Parragh László elnök beszéde az MKIK Gazdasági Évnyitóján Folytatás a 3. oldalról ról, vagy finn csodáról, egyiket sem lehet lemásolni. Tanulni lehet belőlük. Azt lehet belőlük tanulni, hogy amikor kinyílt egy időablak, amikor megnyílt a technológiai lehetőség, akkor ezek az országok, ezek a kultúrák, ezek a társadalmak képesek voltak arra, hogy megragadják az adott pillanatban megjelenő lehetőséget. Mindegyik más volt. A világ átrendeződése lehetőséget hoz. Nézzünk három Falcon vadászgépet! Nos, ezekbe a vadászgépekbe ma már nyomtatják az alkatrészeket. Gondoljanak bele, hogy ez milyen precizitást igényel, hogy egy vadászgépben ez az alkatrész működőképes legyen! A nyomtató nem akar belépni a szakszervezetbe! Nem kér éjszakai pótlékot! Ha hétvégén kell dolgozni, ő dolgozik a hétvégén. Egy fogtechnikus szegedi kamarai tagunk most már ott tart, mint a lyoni takácsok, hogy legszívesebben fogna egy baseballütőt, elmenne, és szétverné a berendezést, mert teljesen átrendezi a piacukat, pár év alatt! A fogtechnikus mint szakma átalakul. És ez egy óriási kihívás a számukra. Nézzék meg a nyomtatott cipőket! Kínában ma tízmillió ember foglalkozik cipőkészítéssel. Ha a cipő itt készül a cipőboltban, itt nyomtatjuk, mit fognak csinálni azzal a tízmillió emberrel? Miből fognak élni? Milyen társadalmi kérdéseket vetít ez előre? Vagy vet föl? Vagy itt van a világ első nyomtatott fegyvere! Ezzel a fegyverrel lehet lőni! Működik! Milyen biztonságtechnikai kérdéseket vet ez föl? De gondoljunk a saját életünkből arra az időszakra, amikor megjelent a mobiltelefon! Az elején egy aggregátort kellett hozzá cipelni, hogy működjön, hogy árammal lássa el. És öt-hat év alatt, nem kellett hozzá egy évtized se, öt-hat év alatt a technika eljutott odáig, hogy ujjnyi vastagságú lett a mobiltelefon! A kilencvenes évek végén már ujjnyi vastagságú volt a mobiltelfon. Most hol zajlik a verseny? Alkalmazásban? Hogy mit tud ez a telefon. Látjuk a versenyt a Nokia és az Apple között. Amikor azt mondta a Nokia, hogy csak telefonálásra kell a telefon, az Apple azt mondta, hogy szórakoztatásra is. És látjuk azt, hogy a Nokiának az üzleti pozíciói milyen mértékben roggyantak meg, és tudjuk azt, hogy csak tavaly 2000 embert bocsátott el Komárom-Esztergom megyében! Itt nálunk, Magyarországon! Távolra kell nézni, mert nyakunkon a holnapután! A gazdaságpolitikának a következő időszakban nemcsak arra kell törekednie, hogy betartsa a 3 százalékos hiányt, vagy hogy ne kerüljön kötelezettségszegési eljárás alá. Fel kell emelni a Horizontot! És azt kell emelni, hogy távolra kell nézni, és meg kell nézni, hogy az ország erőforrásait hol tudjuk egybekötni, egybekapcsolni az oktatást, a kutatást, de még a közigazgatást is. Esélyünk van! Az esély megnyílt! Hogy mennyire fogunk tudni ehhez igazodni, vagy ezt megragadni, az rajtunk fog múlni. Ezt kívánom, hogy ezen egy picit gondolkozzunk valamennyien! Úgyhogy miniszterelnök úr: Nyakunkon a holnapután. Vagy hogyha megnézzük azt a vitát, ami a Blackburry és az Apple között ment, hogy érintőképernyő kell az üzletembereknek, vagy szórakoztatás is? És egyik esküdött rá, hogy hát ugyan, őnekik csak billentyűzet kell. És a Blackburry romjait most adták el 2 milliárdért egyébként 100 milliárd euróért! Hihetetlen gyorsak ezek a változások! Söpörnek rajtunk végig! És hogyha ezt nem vesszük észre, akkor utolér bennünket! Akkor egyszerűen lemaradunk, és utolér bennünket az, ami a történelem során sokszor! Az Egyesült Államokban már három államban engedélyezett a robotautó tól vannak vállalatok, vannak márkák, akik szériaként kínálják a sofőr nélküli autót, 2016-tól! Mi van akkor, hogyha Magyarország hisz abban, hogy ebből lesz valami? És azt mondja, hogy a kutatás-fejlesztését és az innovációját beállítja ebbe a sorba? Hagyományos iparágban élre törni nem fogunk! Nem lehet, ott le vannak osztva lapok! Az autógyártók sorsa akkor dőlt el, amikor a hintógyártóból átment autógyártóba. De autóipari navigációban lehetünk nagyhatalom! Új technológiákban, tudásbázison lehetünk nagyhatalom! Ezeket kell felkutatni és megragadni. Nézzék meg, mi zajlik az egészségügyben! Az Egyesült Államokban 50 százalékában az eseteknek az orvos és a beteg nincs egy légtérben. Mert a vizsgálatot oly módon folytatják le, hogy nincs szükség rá. Mit fog ez hozni az egészségügy átalakításában? Fenn kell tartani azt az egészségügyi struktúrát, ami nekünk van, abban az állapotában? Azt mondom, hogy a világ ezt megváltoztatja. Az MKIK elnökségének tagjai: Szatmáry Kristóf Gál József Kovács Vince Kéri István Vereczkey Zoltán

5 Nyakunkon a holnapután. Ez biztos így van, de megbocsájtják nekem, ha én beérem egyelőre azzal, hogy a holnapot próbálom előre jelezni. Leginkább április 6-át. Megpróbáljuk a kamarával évente megnézni, hogy mit végeztünk különkülön és együtt is. Ezek közül az éves értékelések közül különösen izgalmasak azok, amelyek a negyedik évre esnek, mert ezek valahogyan összefüggnek a politikai választásokkal. És a mai vagy mostani választási kampánynak visszatérő politikai szlogenje, hogy most akkor vannak-e programok, vagy nincsenek programok, és ha igen, akkor hol vannak. Én most itt csalódást fogok okozni Önöknek, mert a mi programunk egyetlen szóban foglalható össze, s ez úgy hangzik, hogy: folytatjuk. Szerényebben fogalmazva két szóban foglalható össze: folytatni szeretnénk. Arról akarjuk meggyőzni az embereket, hogy érdemes folytatni azt, amit egyébként az elmúlt négy évben elkezdtünk. Kellő szerénységgel, de mégis büszkén azt mondhatjuk, hogy az elmúlt egy évben végre sikerült lábra, saját lábára állítani Magyarországot. Azt akartuk elérni végül is, hogy a magyar gazdaság megálljon a saját lábán. Mindannyian tudjuk: ahhoz, hogy elindulhassunk a jövő felé, a holnapután felé, vagy egyáltalán, hogy a terveink végrehajtása érdekében bármilyen lépéseket tehessünk, ahhoz először föl kell állni. Márpedig a magyar gazdaság nem állt, különösképpen nem állt a saját lábán az előző évtizedben. Mi azt gondoljuk, hogy a 2013-as évet úgy jegyezhetjük föl a magyar gazdaságtörténetben, mint amikor sikerült elérni, hogy külső segítség nélkül és mankók nélkül álljon a lábán a magyar gazdaság. Sőt, úgy álljon, hogy közben ne imbolyogjon, vagyis legyen kellően stabil, sőt legyen képes arra, hogy önállóan és a maga által választott irányba képes legyen az első lépéseket megtenni. Azt hiszem, hogy ma már ez elmondható. A saját lábon állás és a saját magunk által kijelölt irány követése nem azonos az izolálódással. A magyar gazdaság része volt és része marad a globális gazdaságnak. Hatásmechanizmusoknak vagyunk kitéve, és ez így marad a jövőben is. A világgazdaság integráns részeként, hiszen az Európai Uniónak is részei vagyunk, tehát világgazdasági szereplőként, de mégis a saját lábunkon kell állni. Tehát a saját lábon állás, a magyar út, a magyar modell, Gazdaság Orbán Viktor beszéde: A magyar gazdaság egyik legfontosabb eleme az újraiparosítás 5 a nemzeti érdekek követése nem azonos a világgazdaságból való kiszakadással, ami önmagában is értelmetlen és buta gondolat lenne. Ellenben a világgazdaság integráns részeként olyan erőben lenni, hogy a saját érdekeinket tudjuk követni, hogy a saját lábunkon álljunk, legitim gondolat. A saját lábra állást bizonyító tényei: Növekszik a gazdaság, bővülnek a munkahelyek, csökken az adósság, olcsóbb az energia, olcsóbbak a hitelek, alacsonyabb az infláció és bővül az export. Ezeket a tényeket szerintem ma nem vitatja senki. Ha igazából vita van, akkor még az adósság környékén van valamilyen vita, mert annak a lefutása, az egyéves adósság lefutása nem egyenletes. Például Varga Mihály fölvett 3 milliárd dollárnyi hitelt. Ez most az államadósságot növeli, de azért vette föl, hogy az év közben esedékes lejáratokat ki tudja fizetni. Tehát az év során azok majd kimennek, ráadásul a kifutó hiteleknek a kamatozása magasabb volt, mint a most belépő újé. Összességében: ha az év lefut, az adósság jobban fog állni, mint ahogy most áll. Szinte minden tény, amit most elmondtam, szinte vitán fölül van a mai magyar, komolyan vehető gazdaságpolitikai körökben, és most ide sorolom egy nagylelkű gesztussal magát az Európai Uniót is, hiszen ezeket a tényeket az Európai Unió is leírta. Az unió a 2014-es és 2015-ös évekre szóló előrejelzéseiben ezeket a tényeket rögzítette a magyar gazdasággal kapcsolatban, és hosszú idő után először mondta azt, hogy magyar gazdaság nem tartozik azon országok közé, ahol makrogazdasági egyensúlytalanság fenyegetne. Abba a csoportba tartozik, ahol figyelni kell, de közvetlen ilyen veszély nincsen. Ez hosszú-hosszú évek óta először fordult elő velünk. Az Egyesült Államokban körülbelül egyharmada az energia ára, mint Európában, és a mi holnaputánra vonatkozó előrejelzéseink szerint az olcsó, képzett és a képzettségéhez képest olcsó munkaerő adta versenyelőny mellett a következő időszak legfontosabb versenyelőny tényezője az energia ára lesz a gazdaságban. És itt az Egyesült Államok olyan előnyre tett szert, amelyet az európai gazdaság, ha nem változtat radikálisan a gondolkodásán, az energiarendszerről való gondolkodásán, aligha lesz képes ellensúlyozni. Márpedig Magyarország arra törekszik, hogy ne csak a háztartási, hanem az ipari termeléshez szükséges energiaár is hazánkban legyen a legolcsóbb. Úgy is fogalmazhatnék, hogy függetlenül attól, hogy az unió nem versenyképes mi, magyarok legyünk versenyképesek az Egyesült Államok energiaárával, árrendszerével. Mi azt gondoltuk, hogyha ez egy strukturális természetű válság, akkor értelmes vállalkozás egy új szerkezetű gazdaság kiépítésére törekedni. Ami Magyarországon zajlik, abban az értelemben nem szokásos gazdaságpolitika, hogy nem gazdasági folyamatokat akar befolyásolni, hanem innovatív abból a szempontból, hogy megpróbál új szerkezetű magyar gazdaságot létrehozni. Folytatás a 6. oldalon

6 6 Gazdaság A magyar gazdaság egyik legfontosabb eleme az újraiparosítás Folytatás az 5. oldalról Ennek az új szerkezetű magyar gazdaságnak az egyik legfontosabb eleme az újraiparosítás. A teljes magyar nemzeti összterméken belül az iparból származó össztermék arányt növelni kell. Ezt nevezzük újraiparosításnak. Hol tartunk most? Az Európai Unióban a teljes európai nemzeti össztermékhez való hozzájárulása az iparnak 15%, Magyarországon 23%. Két ország van előttünk, egy orrhosszal a csehek és egy tyúklépéssel a németek, 24 és 26%-on vannak. Ha a politikánkat tudjuk folytatni, akkor 2018-ban el tudjuk érni azt, hogy az ipari termelés hozzájárulása a nemzeti össztermékhez egész Európában Magyarországon lesz a legmagasabb, amit úgy is mondhatunk, hogy Magyarország lesz Európa legiparosodottabb országa. Ez egy reális célkitűzés. Hol a helyünk a világban? A második ilyen dolog, hogy másképpen akarjuk elhelyezni Magyarországot a világgazdaságban. Ugye miután a magyar gazdaság növekedésében az export jelentős szerepet játszik, és az ország méretei miatt ez hosszabb távon is így marad majd, döntő kérdés, hogy hogyan képzeljük el magunkat a világban. No tehát, amit mi kigondoltunk, az egy szakítás a magyar külpolitikai hagyományokkal. Ezt ilyen élesen és nyíltan nem mondtuk eddig, de talán eljött az ideje annak, hogy ezt így fogalmazzuk meg. Természetesen nem kérdőjelezzük meg azt az eredményt, amit az elmúlt húsz évben elértünk, és úgy hívunk, hogy integrációs politika. Tehát hogy Magyarország beépült, integrálódott abba a világba, ahova egyébként a kulturális gyökerei és alapvető nemzeti érdekei szerint tartozik: a NATO-ba katonapolitikai értelemben, és az Európai Unióba politikai és gazdasági értelemben. Ezt a tételt nem kell megkérdőjeleznünk. Azonban föl kell tennünk a kérdést, hogy hogyan akarjuk alakítani a gazdasági kapcsolatainkat a világ akár nyugati, akár nem nyugati jelentős szereplőivel. Van egy olyan hagyománya a magyar külgazdasági gondolkodásunknak, hogy valahova le kell csatlakozni. Úgy kell elképzelni Magyarország kívánatos külgazdasági politikáját, hogy valahova lecsatlakozunk, és utána a lecsatlakozásból fakadó tényeket pedig érvényesítjük. Hiszen ha valahova lecsatlakoztunk, hát akkor annak bizony következményei vannak. Úgy kell alakítani a kapcsolatainkat, hogy a világgazdaság minden jelentős szereplője abban legyen érdekelt, hogy Magyarország sikeres ország legyen. Vagyis mindenkit érdekeltté kell tenni abban, hogy mi sikeresek legyünk. Tehát nem egyhez kell lecsatlakozni, hanem úgy kell alakítani a helyzetet egy dinamikus egyensúlyra törekedve, hogy mindenki abban legyen érdekelt: Magyarországon jól menjenek a dolgok. Sikereink és a külföldi érdekek Az első ilyen fontos dolog a németekkel kialakított kapcsolatrendszer. Németország abban érdekelt, hogy Ma gyarország sikeres legyen, méghozzá abban érdekelt, hogy Magyarország újraiparosítása sikeres legyen. Mert a német iparnak a déli nyúlványához építettük hozzá a magyar gazdaságot, elsősorban a gépgyártáson, járműgyártáson keresztül. Tehát biztosak lehetünk abban, hogy Németország abban érdekelt, hogy Magyarország újraiparosítása sikeres legyen; érdekelt az olcsó energiában; érdekelt abban, hogy szakképzett munkaerő legyen; érdekelt abban, hogy a szakképzett munkaerő mobil legyen, és folytathatnám tovább. A japánokkal is ebben a logikában próbáltunk szövetséget létrehozni. Ma nyugodtan mondhatjuk, hogy idetelepült japán gépgyártás mérete, az akkora, hogy Japán kiemelt partnernak tekint bennünket, messze a politikai súlyunkon fölül kezel bennünket, mert az itt, Európában mu ködő japán ipari kapacitások jelentős hányada itt, nálunk található. Az amerikaiakkal is próbáltunk létrehozni egy együttműködést. A gazdaságban nincsen vitánk az amerikaiakkal, aminek az az oka, hogy kidolgoztuk a stratégiai megállapodások rendszere nevű intézményt tehát ezt önök ismerik, nagy cégekkel kötünk ilyeneke. A legtöbb amerikai céggel van ilyen megállapodásunk. Ezek egyébként alapvetően hightech, elektronika és informatika. Mind abban érdekeltek, hogy Magyarországon egy modern iparfejlesztési politika valósuljon meg. Kína esetében a dolog, az úgy fest, hogy a kínaiak szintén érdekeltek abban, hogy Magyarország sikeres legyen, mert mi vagyunk az az ország, amelyen keresztül a legkönnyebben tudnak belépni az Európai Unió piacaira. Máshol is próbálkoznak, de sehol nem megy ez olyan könnyen, olyan gyorsan, olyan kialakult technikákkal, mint ahogy ez Magyarországon történik. Ennek mondjuk két kézzel fekvő példáját idézem ide, önök elé: A Bank of China, az Magyarországon hozta létre a regionális központját, és a Kínai Turisztikai Hivatal Regionális Központja is Budapesten van. Jól látható tehát, hogy itt is elértünk egy pozíciót. Nyugodtan mondhatjuk: Kínának az az érdeke ha egyáltalán van neki valamilyen érdeke Európában és Közép- Európában, hogy mi sikeresek legyünk. Ugyanígy áll a helyzet Oroszországgal. Az oroszokat úgy tudjuk érdekeltté tenni a magyarországi sikerekben, hogy kell egy terület, ahol minőségi partnerséget, kitüntetett partneri viszonyt ápolunk. És miután 66 óta van egy szerződésünk, amelyik bevonta őket a magyarországi nukleáris piacba, semmi okunk nincs arra, hogy ezt ne folytassuk. Hiszen nekik új erőművet építeni, vagy régieket újakra kicserélni ma egész Európában két helyen nyílik lehetőségük: az egyik Angliában, ahol dolgoznak is ezen, Közép-Európában pedig nálunk. És így hosszabb távon is érdekeltté tesszük az oroszokat abban, hogy bizony a magyar gazdasági siker, stabilitás, kiegyensúlyozottság orosz érdek is legyen. A harmadik fontos elem a középvállalatok ügye. Németország miután sikeres, ezért tanulságos példa a számunkra, ezért mi Magyarországon szerintem közfelkiáltással valljuk azt a nézetet, hogy erős középvállalatok nélkül nincs stabil nemzetgazdaság. Exportra termelni képes, saját lábon álló, biztonságos jövővel rendelkező magyar középvállalat olyan 2200 lehet, és a mi gazdaságpolitikai stratégiánk szerint 12 ezer ilyen cégre volna szükség. Ezek most olyan cégek, amelyek magyar kézben vannak. A sikeres gazdaságpolitikának nemcsak intellektuális előföltételei vannak, vagyis hogy szakmailag jól kell azt kigondolni, értékes elemekből kell állnia, jól kell őket összeilleszteni, a gazdaságpolitika sikeréhez az is kell, hogy legyen mögötte erős felhatalmazás. Semmilyen, papíron jól mutató gazdaságpolitika nem ér egy fabatkát sem, hogyha a végrehajtásához nincs meg a szükséges politikai erő. Úgy is mondhatnám, hogy erős fölhatalmazás, vagyis politikai stabilitás nélkül nem lehetséges átalakítani a magyar gazdaság szerkezetét. Márpedig a politikában az erő egyetlen helyről származik ez a népfelség elve : népi felhatalmazásból, a választásokból,

7 Gazdaság 7 a választásokon kapott támogatásból és annak tartósságából. Az elmúlt négy évben Magyarország legnagyobb nemzetközi versenyelőnye a kétharmad volt. Ez tette lehetővé a politikai stabilitást és az erős politikai vezetés megőrzését. Ugyanis a politika egy olyan világ, ahol a gyorsaság az erővel arányos. Van egy másfajta gyorsaság, a menekülés: az a gyengeséggel arányos. Válság idején a politikai döntések gyorsasága kulcskérdés. Teendők tíz pontban Az új szerkezetű magyar gazdaság fölépítését nem fejeztük be. A munkának nagyjából a felénél lehetünk. Itt egy nagyon impresszív én is meglepődtem, hogy milyen, hosszú listát tudott öszszeállítani maga a gazdasági kamara, aki nyilván a saját nézőpontján keresztül értelmezi és érzékeli a valóságot. Az én magaslesem kicsit másképpen van fölállítva, én a gazdaságon kívül más releváns szempontokat is tudnék még itt fölvetni, ahol nagy átalakításokat végeztünk, de most maradjunk ennél. Van, ami nem feltétlenül talált célba, van, ami pedig nem halad előre olyan gyorsan, mint ahogy kellene, és a munka még nincs elvégezve. Én megpróbáltam összegyűjteni, hogy mi az a néhány pont én tízet raktam egymás mögé, ahol azt tudom mondani, hogy az új szerkezetű magyar gazdaság létrehozatala ügyében még komolyabb teendőink lesznek a következő években. A lista nem fontossági sorrend. Az első ilyen fontos dolog, hogy az államadósság finanszírozásába sokkal nagyobb arányban kell hazai forrásokat bevonni. A gazdasági válság előtt, 2008 előtt a források, külföldről bevont források aránya, tehát a devizában bevont forrásoké 30% volt. Most 40% fölött van. Indokolt tehát, hogy az államadósságunkat a mainál jelentősebb mértékben forintból finanszírozzuk, és szerintem józan paraszti ésszel fölfoghatóan saját érdekünk, a magyar emberek saját érdeke, hogy lehetőleg az állampapírok meg nálunk legyenek. Mert hogyha megéri a Templetonnak a pénzét magyar állampapírban tartani, akkor Kovács Józsefnek Karcagról, már hogyha van pénze, miért is ne érné meg? Ez egy üzleti lehetőség. A magyar államadósság finanszírozása üzleti lehetőség, amely egyébként, ha jól csinálja Varga Mihály az államadósság-kezelési politikát, akkor magasabb megtakarítást tesz lehetővé, illetve magasabb kamatot és hasznot tesz lehetővé állampapír-vásárlás esetén, mint más megtakarítási formákba történő pénzelhelyezéskor. Jól kell csinálni. Most éppen megnyitottunk egy újabb állampapírformát, egy sorozatot, bocsájtottunk ki egy újat, amely megpróbál minden más megtakarítási forma fölé ígérni a hozamokat tekintve. Részben mert ez a magyar embereknek egy üzleti lehetőség, részben pedig azért, mert a forintban fönnálló államadósság-arányt növelni, a devizában fönnállót pedig csökkenteni szeretnénk. A második fontos teendő az újraiparosítás végigvitele. Erről beszéltem. Meg kell előznünk a cseheket és a magyar történelem során először itt most iparról beszélek, nem futballról a németeket is újraiparosításban. A nemzetközi térben való helyfoglalás befejezése a harmadik. Itt a törökökkel való viszonyt említem, ami még nincsen kész, és van még egy dimenzió, amivel nem boldogultunk, de hozzákezdtünk. Ez pedig a föltörekvő indiai gazdaságnak valamilyen módon a magyar gazdasághoz való kapcsolódása, illetve a mienket az övékhez úgy, hogy egyébként onnan is egy magyar sikerekben érdekelt üzleti csoport jelenhessen meg. Változások a bankszektorban A negyedik dolog a bankszektor tulajdonviszonyainak megváltoztatása. Én nem hiszek abban, hogy egy ország a saját lábán állhat, hogyha a pénzügyi szektorának legalább 50%-a nincs nemzeti kézben. Most attól függően, hogy az OTP-t hova számoljuk, ami egy nagy talány, hogy kell ezt számolni pontosan, vagyunk közel vagy távol ettől a céltól. Itt még van tennivaló. Szerintem a bankszektoron belüli versenynek is jót tenne, hogyha egyébként jelennének meg új szereplők, akik a nemzeti arányokon javítanának. A mezőgazdaságban a birtokszerkezet megváltoztatása az ötödik dolog, amit el kell végeznünk. Ott meghirdettük az elvet. Egyébként ez egy nagy jövőt ígérő ágazat, és itt az a kormányzati döntés született, hogy 80% kis- és középbirtok inkább közép, mint kis, de együtt a kettő 80%, és csak 20% lehet a nagybirtok. Ezt a vitát ezzel a döntéssel lezártuk papíron. No, de a valóság nagyon lassan akar hozzáigazodni ehhez a döntéshez. Tehát a következő négy évben még lesz dolgunk különböző eszközök fölhasználásával az új földtörvény ad erre eszközöket, hogy ezt véghezvigyük. A hatodik pontja az új gazdasági rendszer fölépítésének az innovációs központok rendszerének kiépítése. Azt hirdettük meg négy éve, hogy Magyarország legyen ipari termelési központ. Ezt a célt sikerült elérnünk. Most egy lépéssel tovább kellene mennünk, inkább fölfelé kellene lépnünk. Vannak zászlóshajói ennek a politikának. A Wigner-központot itt, Budapesten is ismerhetik. Korábban is megvolt, az Infopark is ezért jött létre, talán emlékeznek rá, és most építjük éppen Szegeden a nagy lézerközpontot, az ELI-t. Ezeknek a hálózatát létre kell hozni, és ami még fontosabb, nem szabad megengedni, hogy ezek a hatalmas fejlesztések és beruházások kizárólag és tisztán a tudomány területén maradjanak. Mindegyik köré ipari parkokat kell építenünk olyan magas technológiájú cégeket odatelepítve, akik az ott létrejött kutatási eredményeket gyártásként, üzleti értelemben azonnal be tudják építeni a saját termelésükbe. Újra kell gondolnunk azt, hogy a magyar egyetemek hogyan és miképpen kapcsolódjanak ehhez a világhoz. A hetedik fontos pont a munkát terhelő adók csökkentése és a fogyasztás utáni adókra történő hangsúlyáthelyezésnek a folytatása. Semmi okunk, hogy visszalépjünk, sőt inkább előre kell haladni. Azt kell majd mindig megnéznünk, itt mindig az egészségügyi kassza és a nyugdíjkassza aktuális állapotát kell figyelembe venni, hogy amikor lehetőség adódik, mert van teljesítménynövekedés, akkor az adókulcsot kell-e lecsökkenteni, vagy a járulékok oldalán kell csökkentést elérnünk. Ez mindenkori taktikai mérlegelés és pénzügyi lehetőségek kérdése. A nyolcadik pont, hogy közben az egész gazdaságot meg kell próbálnunk egy demográfiai gondolkodás alapjaira helyezni. Miután a magyar nemzeti közösség fogy, és nemcsak az a nemzet nem érdemli meg, hogy megélje a holnapot, amely nem képes a saját érdekeit képviselni, hanem az sem érdemli meg, hogy megélje a holnapot, amelyik biológiailag képtelen saját magát fönntartani. Márpedig a helyzet ma úgy fest velünk, magyarokkal, hogy mi ma nem vagyunk képesek biológiailag fönntartani saját magunkat. Ez a legsúlyosabb kihívás. Most gazdaságról beszélünk, ez e fölött áll, de egy idő után nyilvánvalóan lesznek gazdasági következményei is. Szerintem helyes, hogy megpróbáljuk a demográfiai szempontokat folyamatosan, minden egyes kormányzati döntésben, ideértve a gazdasági döntéseket is érvényesíteni. Itt a varázsháromszög úgy néz ki, hogy munka, teljesítmény, család. Egy olyan rendszert kell építeni, ahol az embereket teljesítményre, a teljesítményt alacsony adózásra és azon keresztül pedig a Folytatás a 8. oldalon

8 8 Gazdaság A magyar gazdaság egyik legfontosabb eleme az újraiparosítás Folytatás az 7. oldalról gyermeknevelés támogatására tudjuk biztatni. Az egykulcsos adó, amely egyébként a gyerekek utáni adókedvezményt magába építi, ezen a filozófiai alapon áll, ennek a hatékonyságát kell növelni a jövőben. Még olcsóbb energiát! A kilencedik pont az új energiarendszerre vonatkozik. Minél olcsóbbá kell tenni az energiát. Világosan állást kell foglalni abban a kérdésben, hogy az energiaszektor egy ipari szektor-e, amely önállóan képes megítélni a saját működésének ésszerűségét a profitmutatókon keresztül, mint bármely más gazdasági ágazat, vagy inkább olyan szolgáltatásnak tekintjük, amelynek nem az a dolga, hogy profitot állítson elő, hanem hogy lehetővé tegye, hogy az öszszes többi ágazat, amelyik használja, minél nagyobb profitot állítson elő, illetve minél inkább versenyképes lehessen. Mi az utóbbi filozófiát valljuk, ebbe az irányba mozdítjuk el az egyébként mamutszerű méretű cégektől hemzsegő magyar energiapiaci rendszert. Ez nem könnyű feladat. És végül ezt kellett volna talán az első helyre tenni a teljes foglalkoztatásnak a kérdése. Meggyőződésem, hogy teljes foglalkoztatás nélkül az Önök vállalkozásai nincsenek biztonságban. Ezt úgy értem, hogyha megengedjük azt, amit az elmúlt nyolc-tíz évben eltűrt Magyarország, hogy a milliós nagyságrendet elérje azoknak az embereknek a száma, akik egy: fölöslegesnek érzik magukat; kettő: hozzászoknak ahhoz, hogy az államtól küldött pénzküldeményekből éljenek, akik nem tudják azt a mintát átadni a gyerekeiknek, hogy reggel fölkelünk, összeszedjük magunkat, elindulunk dolgozni, hogy meg tudjunk élni, ha megengedi a szerencsésebb része ennek az országnak, ideértve a magyar vállalkozókat is, hogy milliós tömeg jöjjön létre, ez a milliós tömeg szét fogja feszíteni a magyar társadalmat. És akkor az Önök vállalkozásai nincsenek biztonságban. Nincs stabil társadalomszerkezet, hogyha nem azt a célt fogalmazzuk meg, hogy ezeknek az embereknek is, mindenkinek meg kell próbálnunk munkát adni. Mindenkire szükség van Lehet kritizálni a közmunkát. Én is el tudok képzelni szebb álmokat, minthogy az ember közmunkásként dolgozzon, de ha összevetem a segélyből élés állapotát, jövedelmét, a magyar gazdaságra és a magyar társadalomra gyakorolt hatását azzal, hogy ugyanezek az emberek munkából is képesek ráadásul jobban megélni ha nem is jól, de jobban, akkor nem kétséges, hogy az államnak minden eszközt igénybe kell vennie, hogy Magyarországon az emberek egyre többen érezhessék úgy, hogy szükség van rájuk, és ne jöjjön létre olyan társadalmi stabilitást szétfeszítő feszültséggóc és halmaz, amely egyébként veszélybe sodorja a teljes magyar gazdasági rendszert. Jó esetben csak úgy, hogy az elosztási oldalra gyakorol nyomást, és a politika egyfolytában osztogatni próbál, és ezzel irracionális pályára állítja a gazdaságot, rosszabb esetben a törés-zúzás állapotán keresztül. Miniszterelnöki köszönet és kérés Engedjék meg, hogy megköszönjem Önöknek az elmúlt négy évben kapott támogatást. Nem a politikai természetűt, bár azt is szívesen köszönöm, hanem sokkal inkább a gazdaságit, a gondolatit, az intellektuálist, egyáltalán azt a partnerséget, amiben a gazdasági kamara részesítette a kormányzatot, és szeretném Önöket biztatni, hogy ne változtassanak ezen a jó szokásukon. A következő kormányt, legyen az bármilyen, legyenek kedvesek, és éppúgy támogassák a gazdaságpolitikai nézeteikkel, tudásukkal, tapasztalatukkal, mint ahogy tették ezt velünk az elmúlt négy évben. A teljes foglalkoztatás persze nem a nulla munkanélküliséget jelenti, hanem azt a 3-3,5%-osat, ami egyébként egy élő, mozgó, lélegző gazdaságban a munkaerő megújulásán keresztül folyamatosan jelen van, de orvosoltatik is. De a 10% meg a 9% folyamatos veszélyt jelent azokra, akiket érint: a dolgozó emberekre és a tőketulajdonosokra is. A teljes foglalkoztatás ebben az értelemben a fölépítendő új magyar gazdaságszerkezetnek egy döntő eleme. El kell hinnünk, hogy a jövő nincs kitalálva. A magyar jövő legalábbis nincsen kitalálva. Senki nem járta végig az utat előttünk. Mindenki keresi a saját útját. Ezért nekünk most el kell hinnünk, hogy az a felelősség nyomja a vállunkat, hogy megtaláljuk a magyar nemzetgazdaság számára legtöbb esélyt nyújtó, saját utat. Ezt el kell hinniük szerintem a gazdaságban dolgozóknak is, mert nyakunkon a holnapután, itt még technológiai kihívások is vannak, és el kell hinni a politikának is, hogy ma már nyugodtan mondhatom a nyugat-európai politikai tételek ócska és silány blablázása fölött amit egy ideig újdonságnak éreztünk, aztán ráuntunk, de kötelezőnek tűnt a magyar közéletben eljárt az idő. Új szavak, új leírások, új célok, új helyzetek. Mindenben, intellektuális értelemben is meg kell újítanunk Magyarországot. Én nem azt állítom, hogy az, amit most mi csinálunk, biztosan és garantáltan elvezet a kívánt eredményhez, de azt állítom, hogy ez egy értelmes kísérlet, amelynek vannak biztató eredményei. S a biztató eredmények érdemessé teszik mindazt, amit elkezdtünk, arra, hogy folytassuk. Itt fontossá válik az önreflexió. Fontossá válik az együttműködés. Itt érkeztünk el a kamara szerepéhez, miután járatlan úton van mindenki, így mi is. Ezért nagyon fontos, hogy folyamatosan értékeléseket, impulzusokat kapjunk arról, hogy mi történik a valóságban, hogy azokat be tudjuk építeni a gondolkodásunkba, illetve alkalmazkodni tudjunk ezekhez a folyamatokhoz. Ezzel a gondolattal zárom a mondandómat. Az elmúlt négy évben is fontos volt a kamara szerepe, de a következő négy évben épp az előbb elmondottak miatt különösen fontos lesz. Mert honnan máshonnan várhatná az állami bürokrácia az életszagú, földszagú valóságtartalmú impulzusokat, ha nem a gazdasági közösségtől? És ki más tudja ezeket összegyűjteni, hogyha nem a gazdasági kamara? Végül is ez a hivatása. Ezért is van speciális státusza. Tehát a következő négy évben a gazdaságpolitikának az eddigi vonalat követve, de még erőteljesebben kell támaszkodnia a gazdasági kamarára. Pedig az sem volt kevés, ahogy ez eddig történt. Szeretném Önöket emlékeztetni arra, hogy 2010-ben az a politikatörténetileg példátlan helyzet állt elő Magyarországon, hogy a választási programunkat úgy, ahogy volt, beletettük a kormányprogramba, és hozzáfűztük azt a megállapodást, amit a kamarával kötöttünk. Először a magyar gazdaság történetében 2010-ben olyan kormányprogramot fogadott el a parlament, amely tartalmazta a választások előtt a gazdasági kamarával kötött megállapodásunkat. Ezért is fontos, hogy beszéljünk arról, hogy mit sikerült végrehajtanunk. Hiszen amikor erről beszélünk, akkor a kormányprogram végrehajtásáról beszélünk, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

9 A gazdasági kamarák közreműködésével bevezetett duális szakképzésben kiemelt jelentősége lesz a megfelelő számú és minőségű gyakorlati képzőhelyeknek. A gyakorlatorientált képzés alapfeltétele, hogy a szakiskolai tanulók valós munkakörülmények között sajátítsák el az adott szakmához szükséges kompetenciákat. A gyakorlati képzésben régóta, magas színvonalon résztvevő gazdálkodó szervezetek elismeréseként, illetve a jövőbeni képzőhelyek motiválásaként a PMKIK hagyományteremtő jelleggel bevezeti a Kiváló Gyakorlati Képzőhely díjat, amelyet a megyében működő képzőhelyeknek ítélnek, elsősorban az alábbi feltételek megléte esetén: a gyakorlati képzőhely minimum 10 éve, szervezetten, a jogszabályoknak megfelelően magas színvonalon látja el a tanulók képzését a képzőhelyen képzett szakemberek, modern eszközökkel, gépekkel, folyamatos felügyelet mellett végzik az oktatást a képzőhelyen elsősorban a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzés folyik és a hátrányos helyzetű tanulók képzésében is részt vállalnak szakmai versenyre való felkészítésre is adottak a körülmények a képzőhely az elméleti képzést biztosító intézménnyel és a kamarával együttműködve szervezi meg a képzést Az első alkalommal a díjazottak felterjesztésére a PMKIK szakképzési osztály munkatársai, a kamarai és iskolai szakértők javaslatai alapján került sor. A jövőben tervezzük a díjra vonatkozó pályázati felhívást, mely alapján a beérkezett és javasolt képzőhelyek pályázatát külön bizottság bírálja el. Gazdaság Oktatás Két Kiváló Gyakorlati Képzőhely a megyében A tudás alapú jövő A legtöbb gyakorlati képzőhelyet az jellemzi, hogy rutinos, szakmájukban évtizedek óta elismert mesterek találkoznak a diákokkal. Ha emellé jó pedagógiai készség is társul no meg persze elegendő idő az oktatásra, akkor nyugodtak lehetnek azok a szülők, akik bíznak a duális szakképzésben. Az ilyen képzőhelyekről kikerülő diákok bízhatnak abban, hogy megfelelő munkahelyet találnak, ahol a modern eszközök már nem lesznek ismeretlenek a számukra. Egyértelmű, hogy nem szabad elbliccelni a tanulásra fordítható időt, mert a (szak) tudásnak évről évre nő a jelentősége. PROFIL Kft. (Cegléd) Képviselő: Józsa János ügyvezető Józsa János 1978 óta vesz részt tanulók gyakorlati képzésében a faipari szakmacsoportban. Pályafutása során dolgozott nagyvállalatnál és iskolai tanműhelyben is. Az elmúlt évtizedekben több asztalos tanulója is I. és II. helyezést ért el a megyei és országos versenyeken. A PROFIL Oktató és Szolgáltató Kft ben alakult. Főtevékenységként gya kor lati képzést végző kft. Jelenleg az alábbi szakmákban oktatnak tanulókat: asztalos bútorasztalos asztalosipari szerelő textiltermék összeállító A térség legnagyobb létszámban oktató gyakorlati képzőhelyén, a helyi szakképző iskolákkal együttműködve képzik a diákokat. Több hátrányos helyzetű tanulót is oktatnak, illetve segítenek a munkaerő-piacon való elhelyezkedésben. A képzőhely a PMKIK-val közösen részt vett a mesterképzésben is. A cég új eszközök, gépek beszerzésével, illetve a több évtizedes oktatói munka tapasztalatával is próbálja növelni a gyakorlati képzés minőségét, hatékonyságát. A díjazottak SZOVICS MIHÁLY egyéni vállalkozó (Hévízgyörk) Szovics Mihály autószerelő mester 1986 óta foglalkozik tanulóképzéssel autószerelő műhelyében. Az 1983-ban alapított műhely a hoszszú évek elteltével, kitartó munkával és sorozatos műszaki és tárgyi fejlesztéssel, a térség meghatározó és a legkomplexebb javító vállalkozásává vált. A hét főt foglalkoztató vállalkozás, 2003-tól csatlakozott a Bosch Car Service hálózathoz. Jelenleg az alábbi szakmákban oktat tanulókat: autószerelő autóelektronikai műszerész karosszérialakatos autótechnikus A cég a tanulók oktatásánál a modern gépek és a műszerek révén teljes körűen meg akar felelni a napi szintű elvárásoknak. Elmondható, hogy a régióban az általuk oktatott tanulókból kerül ki a legtöbb jó képességű szakember, több közülük mára cég alapító lett. Azt is fontosnak tartja Szovics Mihály hévízgyörki autószerelő mester, hogy a képzőhely a szakmai vizsgára való felkészítésre, illetve a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására is lehetőséget biztosít. 9

10 10 Gazdaság Kitekintő A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara vezető szerepet kapott a Magyar Szlovák Kereskedelmi és Iparkamarában Kupcsok Lajost társelnökké választották, Kovács Ágnes lett a Felügyelő Bizottság elnöke A Magyar Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara (MSZKIK) Dunaszerdahelyen február 28-án tartotta taggyűlését. A két ország közös kamarai fórumán több mint félszáz vállalkozó vett részt. A kamara magyar tagjainak túlnyomó többsége Pest megyei. A taggyűlés dr. Világi Oszkár, az MSZKIK elnöke vezetésével végezte a munkáját. Először az elnök röviden beszámolt a kamara múlt évi tevékenységéről, amely az indulás jegyében telt el. Tavaly a magyar szlovák vegyes kamara kialakította alapszabályát, megalakult és elnököt választott. A beszámolóban elhangzott, hogy az idei évtől várja az MSZKIK tevékenységének felpörgetését és kiteljesedését, ehhez azonban a kamara vezetőit meg kell választani, vezető szerveit létre kell hozni. A személyi kérdések között elsőként a kamara társelnökének megválasztására került sor. Az alapító Magyar Munkában a közgyűlés elnöksége, balról jobbra Bernáth Szilvia, dr. Világi Oszkár elnök, dr. Kupcsok Lajos társelnök és Pálmay Flóra az MKIK képviseletében Kereskedelmi és Iparkamara társelnöknek dr. Kupcsok Lajost, a PMKIK főtitkárát javasolta. A főtitkár rövid bemutatkozásában azzal vállalta a jelölést, hogy 6. éve dolgozik a magyar szlovák gazdasági kapcsolatok területén. A PMKIK főtitkáraként a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. kassai és dunaszerdahelyi irodáinak létrehozásában és működtetésében, a törökbálinti Magyar Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központ létrehozásában vett részt. Szlovákia első, Európa második Európai Területi Együttműködési Csoportosulásának, EGTC-jének, a Duna- Garam, Ister-Granum EGTC-nek alapítója, szenátusi tagja volt. A társelnökjelölt az MSZKIK előkészítésében, alapszabályának megalkotásában, megalakításában is szerepet vállalt. A bemutatkozást követően a taggyűlés első személyi döntéseként egyhangúlag az MSZKIK társelnökének választotta Kupcsok Lajost. A PMKIK a kamara 6 elnökségi tagjának megválasztásakor további képviseletekhez jutott. Ennek megfelelően dr. Ve reczkey Zoltán PMKIK elnök, és Décsi Endréné PMKIK tagozati elnök ellenszavazat és tartózkodás nélkül lett elnökségi tag. Rajtuk kívül mandátumot kapott a kamaránkban küldött, s a Győr- Dr. Kupcsok Lajost a taggyűlés egyhangúlag választotta meg a Magyar Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara társelnökének Szavaznak a küldöttek, egyetértésben, a közös célok megvalósításáért

11 Gazdaság Kitekintő 11 A Magyar- Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara alakuló ülésén a 67 tagból 55-en vettek részt, amely a legtöbb tagot jelenti az alakuló vegyes kamarák történetében. A 3. sor közepén Kissné Kászon Gabriella, akit a Felügyelő Bizottság tagjává választottak, és Kovács Ágnes, aki az FB elnöke lett Ing. Diana Štrofová az AZC, a.s. képviseletében konkrét javaslatokat tett az idei munkatervre Ing. Juraj Para a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében, az európai uniós részleg igazgatója Décsi Endrénét a PMKIK Kézműves tagozatának elnökét beválasztották a kamara elnökségébe folytat, részletesen szólt a már működő Magyar Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központról, amelynek állami, ünnepélyes átadására április 2-án Törökbálinton kerül sor. Áttekintést adott a PMKIK által működtetett kassai és dunaszerdahelyi KRÜH irodák munkájáról, a Pozsonyi és a Kassai Kereskedelmi és Iparkamarával kötött együttműködési megállapodásokról, a Nyitrai Kereskedelmi és Iparkamarával megkezdett tárgyalásokról, valamint a Magyar Szlovák Kereskedelmi és Iparkamarában végzett eddigi munkákról. A taggyűlés fontosnak tartotta, hogy még az idén autóipari, és mezőgazdasági/ élelmiszeripari szőlő-bor vertikumra koncentráló programokat szervezzen. Az új elnökség kitűzte soron következő ülésének időpontját április 11- re, Dunaszerdahelyre. Moson-Sop ron Megyei Kereskedelmi és Ipar kamarában ugyancsak tagsági viszonnyal rendelkező Horváth Nóra. Elnök ségi tag lett még a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében dr. Tordai Péter elnök és a Borsod Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében Tóth László. Az MSZKIK Felügyelő Bizottságának tagjai közé beválasztották megyénkből Kovács Ágnest és Kissné Kászon Gabri ellát. Kovács Ágnes lett a Felügyelő Bi zott ság elnöke. A taggyűlés arról is döntött, hogy tematizálni fogja munkáját szakmai bizottságok létrehozásával. A résztvevők részéről több hozzászólás hang zott el. Az újonnan megválasztott társelnök, Kupcsok Lajos bemutatta azt a tudatos építkezést, amelyet a PMKIK Jókedvet rögzítő hangulatkép a taggyűlés munkájának befejezése után

12 12 Érdi Nyitnikék Nagy sikerű tavaszi kiállítás és kézműves vásár Ünnepi felvonulás vezette be huszárokkal, táncosokkal, lovas kocsikkal az Érdi Nyitnikéket a város fő útján Kupcsok Lajos, a PMKIK főtitkára, országgyűlési képviselő nyitotta meg a rendezvényt, mellette balra dr. Aradszki András, a város országgyűlési képviselője, jobbra T. Mészáros András polgármester és Szabó István, az Ipartestület elnöke Kupcsok Lajos, PMKIK szolgáltatásait tartalmazó 10 új kiadványt is bemutatta előadásaiban Bada Zoltán, a FIDESZ érdi zöld tagozatának vezetője a gyerekek és a felnőttek környezettudatos nevelését állította előadása központjába Vereczkey Zoltán, a PMKIK elnöke Globális kérdéseknemzeti válaszok címmel tartotta meg előadását Németh László, az IPOSZ országos elnöke, jobbján Csóli Csabával az Érdi Ipartestület ügyvezetőjével és Kassai Róbert miniszterelnöki megbízottal az érdekképviseletek helyzetét elemezte.

13 Érdi Nyitnikék 3 nap, közel 6000 vásárlátogató 13 A vásár igényességét és volumenét jól tükrözik a több sorban felállított standok. A fotókon is látható a sokszínűség, egyediség, a különböző termékek, szolgáltatások palettája A vásár szervezése mellett kiállító is volt a PMKIK, folyamatosan kínáltuk a szolgáltatásainkat Polyák Ágnes a kamara érdi klubelnöke, önkormányzati referens a háromnapos vásár főszervezőjeként készítette elő a rendezvénysorozatot, s tartotta kézben a programokat Határon túlról a Felvidéket képviselő vállalkozások a KRÜH Zrt. kassai iroda munkatársaival közös standon

14 14 Érdi Nyitnikék a PMKIK főszervezésével Décsi Endréné, a Kézműves Tagozat elnöke a Széchenyi Kártyáról adott tanácsokat. Szujó Lajos papíripari termékeit mutatta be. A hag yományőrzés is fellelhető volt a kiállítás portékái között Több vállalkozás ajánlotta fel termékét, szolgáltatását, melyeket a látogatók nagy örömére sorsoltunk ki a szombati nap zárásaként: Íme, az aszalt gyümölcsökből készült fődíj

15 Érdi Nyitnikék 15 Partnerünk volt Érd Önkormányzata és az Érdi Ipartestület

16 16 Érdi Nyitnikék 1700 m 2 -en 102 kiállítóval Divatbemutató show gyönyörű lányok szebbnél szebb ruhák Az Iványi Hedvig kamaránk érdi küldöttje által készített munkaruhák nagy sikert arattak Szóka Júlia operettprimadonna, az érdi közönség nagy kedvence elkápráztatta a hallgatóságot Gergely Róbert slágerekkel kedveskedett a vásárlátogatóknak

17 Érdi Nyitnikék Vállalkozói és közönségsiker 17 A tehetségkutatók csillaga Szabó Ádám, az érdi rajongók kedvence helyi lakos

18 18 Gazdaság Szolgáltatás Nemzetközi környezetben mutatták be az új üzleti és tájékoztatási központot Kamaraközi tárgyalások a müncheni vásáron Décsi Endréné kézműipari tagozati elnökünk vezetésével a Müncheni Messe- Nemzetközi Vásárterületen a német kézművesek élvonalával ismerkedhettünk meg. A hagyományos kézműipari termékek mellett az elektronika, az autóipar, sőt a harci járművek is képviseltették magukat a nagyszabású rendezvényen. A nemzetközi programon az európai kiállítókon kívül Amerika képviselői is megjelentek. Delegációnkat fogadta a Müncheni és Felső-Bajorországi Kézműves Kamara elnöke Heinrich Traublinger valamint dr. Lothar Semper főigazgató. A kamaraközi tárgyaláson többek között bemutattuk a törökbálinti Magyar- Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központot, s áttekintést adtunk kamaránk nemzetközi tevékenységéről, ezen belül a Magyar Szlovák Kereskedelmi és Iparkamaráról. Bajor kamarai programunk zárásaként a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó, innovációs terméket előállító, bajor vállalkozóknak alapított állami és szövetségi díjak átadó ünnepségén vehettünk részt Traublinger elnök úr személyes meghívására. A Müncheni Kézműves Kamara vezetői tanulmányozzák a PMKIK kézműveseiről készített kiadványokat Szoboszlai István ipari tagozati elnök és Schneider Ferenc szakmacsoport elnök környezetbarát kazánokkal ismerkedik Legyenek mindenhol egyértelműek a jelzések, a táblák Dohányzás: kötelező és kicserélendő feliratok A dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet március 1-től kötelezően írja elő a DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY és TILOS A DOHÁNYZÁS felirat illetve jelzés kihelyezését. A korábban megfelelően kihelyezett, de most már nem felelő feliratot vagy jelzést e rendelet hatálybalépésének napjától számított 12 hónapon belül kell módosítani vagy kicserélni. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló évi XLII. törvény hatékonysága érdekében a dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal szembetűnő módon meg kell jelölni. A felirat vagy jelzés mérete legalább A/4-es nagyságú. A feliraton vagy jelzésen szereplő DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY és TILOS A DOHÁNYZÁS szövegeknek piros színnel, legalább 30 pontos Helvetica Bold, az egyéb szövegrészeknek legalább 18 pontos Helvetica Bold betűmérettel kell készülniük. A magyar társadalomban a nem do - hány zók és dohányzók többsége is egyet ért a zárt légterű munkahelyek dohány füstmentessé nyilvánításának fontos ságában. A passzív dohányzás jelentős népegészségügyi és gazdasági terhet jelent, amelynek csökkentése a dohányzás visszaszorítás fontos területe kell, hogy legyen. A dohányzás a leg je lentősebb megelőzhető halálok a fej lett országokban így Magyarországon is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003 májusában megtartott közgyűlésén fogadták el a tagországok a Dohányzásellenőrzési keretegyezményt, amely egyértelműen a dohányzás visszaszorítását szolgálja.

19 Gazdaság Szolgáltatás Ipari tevékenység lakóparki környezetben Háromszáz vállalkozásnak ad otthont Budaörsön a díjnyertes beruházás, a BITEP 19 A Budaörsi Ipari és Technológiai Park (rövid nevén: BITEP) Budaörs nyugati határában, az 1-es számú főút és a Budakeszit Törökbálinttal összekötő 8102-es számú út (Gyár utca) által határolt 60 hektáros területen fekszik, az M1-M7-M0 autópályák találkozásától kb. 2 km-re. A park két, az 50-es években épült, hadiipari célokat is szolgáló nehézipari gyár (Ipari Szerelvény- és Gépgyár (ISG), Porkohászati Művek (Porkorit)) területén jött létre. Az említett üzemeket működtető gazdasági társaságok privatizációját követően a 90-es évek végén kezdődött el az ipari park fejlesztése. Az ipari park területének ingatlanfejlesztője a Budaörsi ISC Kft volt. A fejlesztés alapkoncepcióját az jelentette, hogy a nagyon kellemes környezetbe ágyazott ipari területen olyan, elsősorban kisméretű és teljesen új infrastruktúrával (közmű- és úthálózat) ellátott telkek alakuljanak ki, melyek kis- és közepes vállalkozásokból álló leendő tulajdonosai számára megfelelő telephely felépítését teszik lehetővé. A fejlesztés 2000-ben az Ipari Park cím elnyerésével vett lendületet, majd a teljes infrastruktúra hálózat több szakaszban történő kiépítésén át az így kialakult telkek értékesítésével zárult le. A sikeres folyamatnak köszönhetően a park ben az Integrátor Ipari Park címet is elnyerte. Elhelyezkedéséből adódó kiváló megközelíthetősége, kellemes környezete és sokoldalú szolgáltatásai miatt a betelepülés gyorsan lezajlott és ma már több mint 300 cég számára biztosít lakókörnyezetet. A lakókörnyezet kifejezés ez esetben nem túlzás, hiszen a kialakult végeredmény egy ipari lakóparkra emlékeztet. A betelepült cégek többsége saját tulajdonú ingatlanon a saját tevékenységét végzi, bérbeadás útján hasznosított ingatlanok aránya minimális. A fejlesztés során a fentieken túl az az elképzelés valósult meg, hogy a park egészséges működése érdekében szükség van az egységes üzemeltetés kialakítására, mely az infrastrukturális hálózatok működtetésén túl meg szervezi a park közös feladatainak ellátását is, valamint elősegíti számos szolgáltatás igénybe vételét is. Ezeknek az üzemeltetési igényeknek a megvalósítására jött létre a BITEP Közmű Üzemeltető és Szolgáltató Kft 2003-ban és mind a mai napig ellátja ezeket a feladatokat. A hosszú évek sikeres működésének eredményeként 2013-ban az Ipari Parkok Versenyképességi Díj pályázat Fődíját nyerte el parkunk.

20 20 Jogszabály Az a találmány hajt pénzt jogos tulajdonosának, amit levédettek! Szellemi tulajdont véd a szabadalmi hivatal Az innovációs eredmények megfelelő oltalmazása a kis- és középvállalkozások piaci sikerének, akár életben maradásuknak is fontos biztosítéka. Mégsem fordítanak kellő figyelmet az oltalom megszerzésére. Ennek egyik oka a tőkehiány, amikor az oltalmak megszerzéséhez szükséges díjak és költségek kifizetésére már nem jut forrás. A másik ok a megfelelő tudás hiánya, amikor a döntéshozók nincsenek tisztában az oltalmazás előnyeivel. Tekintsük át, milyen lehetőségek állnak az alkotók rendelkezésére, hogy innovációs eredményeiket saját hasznukra fordítsák. Felhívjuk figyelmüket, hogy az oltalmak megszerzéséhez bejelentést kell tenni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. COPYRIGHT ÉS IPARJOGVÉDELEM A szellemitulajdon-védelem azokat a szabályokat foglalja rendszerbe, amelyek ösztönzik a tudományos technikai fejlődést, az alkotó- és a vállalkozókészséget, valamint amelyekkel megakadályozható, hogy egy szellemi alkotásból jogtalanul más húzzon hasznot. A művészeti alkotások (irodalmi zenei és képzőművészeti művek, filmek, médiaművészeti alkotások, stb.) és többek között az építészeti tervek valamint a szoftverek oltalmazására a szerzői jog (copyright) szolgál. Ez az alkotás létrejöttétől fogva automatikusan, minden külön eljárás nélkül megilleti a szerzőt. Az olyan alkotások és megoldások oltalmazására, amelyeknek védelmére nem alkalmas vagy nem a legmegfelelőbb a szerzői jog, más oltalmi formák jöhetnek szóba, amelyeket iparjogvédelem gyűjtőnéven tartanak számon. Míg a jogi védelem a szerzői jog esetében az alkotás létrejöttétől fogva automatikusan megilleti az alkotót, az iparjogvédelem körébe tartozó formáknál a jogi védelem megszerzéséhez külön eljárást kell indítani, amely eredményeképpen keletkezhet az oltalom. SZABADALOM Ha egy alkotó, feltaláló új eljárást, módszert vagy más műszaki megoldást dolgoz ki, (új anyagot, anyagkeveréket talál fel) a létrejött találmány védelmére célszerű a szabadalom megszerzése. A szabadalom feltétele, hogy a megoldás új legyen, más mint az addig ismertté vált megoldások, feltalálói tevékenységen alapuljon, ne következzen az ismert megoldásokból, továbbá, hogy a megoldás a legtágabban véve műszaki jellegű legyen. Nem szerezhető oltalom például ötletre, gyógyászati kezelési eljárásra, vagy önmagában egy szoftverre. A szabadalmi oltalom 20 évre biztosít a tulajdonosa számára kizárólagos jogot a találmány hasznosítására, különösen a gyártási jog eladására, illetve a termék előállítására, forgalmazására. Ha a megoldást a tulajdonos engedélye nélkül hasznosítják, csak érvényes szabadalmi oltalom alapján lehet fellépni. Eszköz, berendezés oltalmára alkalmas lehet a kis szabadalomként is ismert használati minta, amelynek oltalmi ideje tíz év, és engedélyezési eljárása is gyorsabb és egyszerűbb, költségei pedig kisebbek. DIZÁJN Ha egy új, formatervezett termék előállítását nagyobb sorozatban tervezik, vagy tartanak attól, hogy az egyedi alkotást lemásolják, célszerű a formatervezésiminta-oltalom megszerzése. Az így védett termék lehet bármely ipari vagy kézműipari árucikk, illetve a termékek közé tartozhatnak a csomagolás, a kikészítés, a textilminták a grafikai jelzések és a nyomdai betűformák, valamint azok a részek is, amelyeket valamely összetett termékben való összeállításra szántak. Ahhoz, hogy egy termék kialakítására formatervezésiminta-oltalom legyen szerezhető, szükséges, hogy a termék megjelenése új és egyéni jellegű legyen. A formatervezésiminta-oltalom 5 évre kizárólagos hasznosítási jogot biztosít a tulajdonos illetve az alkotó számára a termék hasznosítására, különösen a gyártási jog eladására, illetve a termék előállítására és forgalmazására. Ez az oltalmi idő legfeljebb négy alkalommal további 5-5 évre meghosszabbítható. VÉDJEGY Ha egy cég megbíz valakit azzal, hogy tervezze meg a logóját, az alkotó jogait a szerzői jog biztosítja. Ha azonban valaki saját céget akar alapítani, vagy önmaga akarja forgalomba hozni az általa tervezett terméket, előnyös lehet egy saját védjegy bejelentése és használata. A védjegy fő funkciója, hogy lehetővé tegye a fogyasztók számára egy adott vállalkozás termékének azonosítását (legyen az áru vagy szolgáltatás) annak érdekében, hogy azt meg lehessen különböztetni a versenytársak által előállított más azonos vagy hasonló terméktől. A védjegy segítségével a vásárlók az azonos vagy hasonló termékek között könnyen különbséget tudnak tenni. A védjegyoltalom 10 évre biztosít a tulajdonos számára kizárólagos jogot a védjegy használatára, és további tíz-tíz éves időtartamra korlátlanul megújítható. ÖNKÉNTES MŰNYILVÁNTARTÁS Egy mű eltulajdonítása, illetve egy későbbi jogvita esetére jelent megoldást a letétbe helyezés, vagy ennek egy speciális formája, az önkéntes műnyilvántartásba vétel. Ez utóbbit személyesen kell kérni az SZTNH-nál. A kiállított okiratban az SZTNH azt igazolja, hogy a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány (a mű azonosítására alkalmas, A/4-es méretű borítékban elhelyezhető eredeti vagy másolati példány) szerinti művet a szerző sajátjaként ismerte el. A tanúsítvány a szellemi alkotásra vonatkozóan szerzői vagy más jogi védelmet nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására (pl. egy későbbi perben), hogy a szerző által a sajátjaként nyilvántartásba vett alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti tartalommal létezett. NEMZETKÖZI OLTALOM Az alkotók mindazon országokban oltalmat szerezhetnek szellemi termékükre, amelyekben piacra kívánnak lépni. Ehhez különböző nemzetközi oltalmaztatási lehetőségek állnak rendelkezésére, amelyek megkönynyítik az egyszerre több országban, vagy akár az EU teljes területén történő oltalomszerzést. A választott oltalmi forma, illetve a szóba jöhető országok szerinti különböző eljárásokról részletes információk találhatók az SZTNH honlapján (www. sztnh.gov.hu). Az eljárások minden esetben megindíthatók a Magyar Szabadalmi Hivatalnál, de természetesen közvetlenül az egyes nemzetközi szervezeteknél is. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elérhetőségei Honlap: Ügyfélszolgálati Osztály: ugyfelszolgalat.html Szolgáltatások: