A TERMÉSZETES LÓKIKÉPZÉS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TERMÉSZETES LÓKIKÉPZÉS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA"

Átírás

1 SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLİ MEZİGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR Állatnemesítési, Sertés-, Baromfi- és Hobbiállattenyésztési Tanszék A TERMÉSZETES LÓKIKÉPZÉS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA Diplomadolgozat Készítette: Horváth Tímea MKK V. évfolyam Belsı konzulens: Dr. Horvainé Dr. Szabó Mária tanszékvezetı, egyetemi docens Dr. Maróti-Agóts Ákos intézeti állatorvos Külsı konzulens: Mészáros Gyula Gödöllı 2008

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS CÉLKITŐZÉSEK IRODALMI ÁTTEKINTÉS A LÓ IZOMRENDSZERE A fej mozgatói A törzs izmai Az elülsı végtag izmai A hátulsó végtag izmai A MOZGÁS MECHANIZMUSA ÉRZÉKELÉS ÉS INTELLIGENCIA MÉNESEN BELÜLI VISELKEDÉS Csoportszerkezet Magatartásformák Kommunikáció A TERMÉSZETES KÉPZÉS ALAPJAI Természetes képzés történeti áttekintése A Magyar kiképzı mesterek Természetes képzés jelenkora A természetes lókiképzés rendszere A ló néhány tulajdonságának használata a képzésben ANYAG ÉS MÓDSZER A VIZSGÁLAT ANYAGA Összehasonlító méretfelvétel A képzési formák hatásvizsgálata A VIZSGÁLAT MÓDSZERE Az összehasonlító méretfelvétel módszerei Az eltérı képzési módok hatásának vizsgálati módszere Az eltérı képzési módok hatásának vizsgálata a viselkedésre és tartásra A statisztikai elemzés módszere EREDMÉNYEK ISMERTETÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE A HAGYOMÁNYOS ÉS A SZÁMÍTÓGÉPES MÉRTFELVÉTEL ÖSSZEHASONLÍTÁSA A HAGYOMÁNYOS ÉS A TERMÉSZÉTES KÉPZÉSI MÓDSZER ÖSSZEHASONLÍTÁS AZ ELTÉRİ KÉPZÉSI MÓDOK HATÁSÁNAK VIZSGÁLTATA A VISELKEDÉSRE ÉS TARTÁSRA KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK A HAGYOMÁNYOS ÉS A SZÁMÍTÓGÉPES MÉRTFELVÉTEL ÖSSZEHASONLÍTÁSA A HAGYOMÁNYOS ÉS A TERMÉSZÉTES KÉPZÉSI MÓDSZER ÖSSZEHASONLÍTÁS AZ ELTÉRİ KÉPZÉSI MÓDOK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A VISELKEDÉSRE ÉS TARTÁSRA ÖSSZEFOGLALÁS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLET A MÉRETEK ANATÓMIAI ALAPJAI REGISZTRÁCIÓS LAP ÁBRÁK KÉPEK NYILATKOZAT

3 BEVEZETÉS 1. BEVEZETÉS MÉSZÁROS (2005) hivatkozik David O Connorra aki szerint: A mai világ legnagyobb gondja, hogy azelıtt versenyzünk, mielıtt megtanulnánk lovagolni, és azelıtt lovagolunk, mielıtt megtanulnánk a lovakkal kommunikálni. A lovak a világ minden táján ugyanazt a nyelvet beszélik, ezért a mi feladatunk, hogy az ı nyelvüket megtanuljuk és nem fordítva.. A legtöbb lovas szakkönyv, a lovaglás magasiskolai kiképzésérıl ír, ez az átlag lovas számára érthetetlen, a gyakorlatlanságnak köszönhetıen, hiszen a legtöbb ember manapság hobbiból tart lovat, és nem a mindennapi munkára használja. Az általunk bemutatott természetes lókiképzés rendszere, a lovak viselkedésének megismerésén alapszik, amely segítségével a mesterek 1, egy olyan rendszert építettek fel, ami a mai a lovaglást nem hivatásszerően őzı ember számára is érthetı és alkalmazható. A ló, mivel a táplálék láncban betöltött helyét tekintve zsákmány állat, nem úgy tanítható, és jelzései nem olyan érthetıek, mint a körülöttünk élı háziállatoké. Ezért kell nekünk megtanulni a kommunikációs rendszerüket és felhasználni a képzés során. Miután a kommunikációs rendszerüket megismertük, érthetjük meg könnyedén a ló jelzéseit. Ezzel a tudással már sokkal belátóbbak leszünk velük szemben, ami viszont csak akkor valósulhat meg, ha ráébredünk arra, hogy mennyi hibát vétettünk velük szemben csupán félreértésbıl. DORRANCE (2006) szerint: Sokszor segítettem olyan embereket, akik azt hitték, hogy lovaikkal problémájuk van. De én felismertettem velük, hogy lovaiknak van velük problémájuk! A SZIE MKK Állatnemesítési, Sertés-, Baromfi- és Hobbiállattenyésztési Tanszék, valamint lovas edzım Mészáros Gyula segítségével, a diplomamunkámban arra próbálunk rávilágítani, hogy a természetes lókiképzés nem egy új rendszer, hanem egy elfeledett régi tudás felelevenítése. A különbség csupán annyi, hogy a természetes lókiképzés a mai lovasok számára van kialakítva, itt a kezdık nem kapnak zablát és sarkantyút, csakis olyan eszközöket, amelyek megtanítják a ló helyes tanítására erıszak és bántalmazás nélkül. A kantár és nyereg használata csak akkor kerülhet sor, ha már a lóval való kapcsolat elért egy magasabb szintet, illetve kialakult a megfelelı koordináció lovon ülve, és a földön kommunikálva. Ez a tanítási tendencia nemcsak a lovaglásra értendı, hanem a napi dolgokra is, mert sokan elkövetik azt a hibát, hogy lovon ülve sokat követelnek a lótól, a napi ápolásnál, pedig nem következetesek, ezáltal a ló nem tud mihez alkalmazkodni. MOYS (2003) szerint: Elengedhetetlen követelés különben, hogy mindenkor, de különösen az idomítás ideje alatt a lóval való bánásmód a ló természetéhez és élettanához alkalmazkodjék künn a lovaglópályán éppen úgy, mint bent az istállóban. 1 natural horseman 3

4 CÉLKITŐZÉSEK 1.1. CÉLKITŐZÉSEK A dolgozat célja a természetes lókiképzés bemutatása és hatásának a vizsgálata, többféle módszer figyelembe vételével. Vizsgáltuk a hagyományos és természetes képzésben részt vevı lovak izomzatának változását. Mindkét csoportot idısoros vizsgálatban háromszor mértünk le, a lovakat nem egymáshoz, hanem saját magukhoz képest viszonyítottuk. Annak eldöntésére, hogy az eltérı képzési módoknak van-e mérhetı hatása az izomzat alakulására, különbözı méreteket vettünk fel szalaggal és bottal, ezt a hagyományos testméretek felvétele mellett kiegészítı ekkel is megvizsgáltuk. Mivel az izomzat alakulása nemcsak a képzés típusának a függvénye, hanem a takarmányozástól, a tartástól, a képzés hosszától és rendszerességétıl is függ, ezért egy általunk szerkesztett regisztrációs lap segítségével rıl-re vezettük és kielemeztük a körülmények változásait. A lovakról minden nél standard körülmények között filmet készítettünk, ezzel is alátámasztva az esetleges változásokat. A különbözı képzésben részt vett lovak viselkedését is megfigyeltük a ek alatt és a lovak képzése során felmerülı problémákat is regisztráltuk, ezzel próbáltunk rávilágítani az esetleges különbségekre. Teszteltük a Vatem-módszerként ismert szarvasmarha testméretfelvételi programot, lovak esetében, annak megállapítására, hogy az esetleges további vizsgálataink során, ez a módszer mennyire alkalmazható. 4

5 IRODALMI ÁTTEKINTÉS 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS WYCHE (2006) szerint: ha a mozgás a nyelv, akkor az anatómia a nyelvtan. Az izmok helyzetének és a csontvázzal kialakított kapcsolatának az ismerete szolgáltatja a nyelvtan nagy részének a megértését. Így a fejezet elsı részében röviden áttekintjük a ló izomrendszerét, majd a mozgás mechanizmusát. Ezt követıen az érzékelés és az intelligencia jellemzıit mutatjuk be, melyek ismerete a kiképzés szempontjából meghatározó jelentıségő A LÓ IZOMRENDSZERE A lovak testalkata teljes mértékben a menekülı állatok életmódjára specializálódott, testnagyságuk a közepestıl a nagy tömegig terjed, marmagasságuk 0,65-1,9m között változik. Harmadik ujjuk fejlıdött ki, a második ill. a negyedik szárkapocscsontként maradt fenn, könyökcsontjuk is visszafejlıdött, kulcscsontjuk hiányzik. Fejük hosszan megnyúlt, szemüregük hátra húzódott, ezáltal a monokuláris látómezejük kitágult 215 o ra, így legelés közben is szinte teljeskörő látással rendelkeznek (GERE, 2003) A fej mozgatói FEHÉR (2000) szerint, a fej mozgatói rövid izmok, amelyeknek a fej finomabb mozgásaiban van fontos szerepük, hiszen a fej nagyobb fokú mozgását, a nyak izmai végzik. Ezek az: 1) Epaxonalis izmok: A m. rectus capitis dorsalis major, amely az axis tövisnyúlványán ered és a nyakszirtcsont pikkelyén tapad, a m. semispinalisszal összenıtt olyan kétoldali izom, amelynek funkciója, a fej felemelésében van. Hátulsó kisebb egyenes fejizom (m. rectus capitis dorsalis minor), amely az atlasz dorsalis gumóján ered, és a nyakszirtcsont bütykei felett tapad. Funkciója az, hogy a nyakat nyújtja, ezáltal a fejet emeli. Az elülsı ferde fejizom (m. obliquus capitis cranialis) rövid vastag izom, az atlasz szárnyának elülsı szélén ered, és a nyakszirtcsonton tapad. A fejgyám-nyakszirti ízületét nyújtja és az egyoldali összehúzódásával a fejet, oldalt fordítja. A hátulsó ferde fejizom (m. obliquus capitis caudalis) lapos, rombusz alakú izom, amely az axis tövisnyúlványán ered, és ferdén az atlas szárnyára dorsalis felületére tér. A fejgyám-nyakszirti ízületét rögzíti, egyoldali összehúzódásával forgatja az atlast, ezáltal a fejet. A szíjizom (m. splenius) lapos, durva rostú izom, amely vastag, széles ínlemezzel ered, a fascia spinocosto tranversalis-ról két részre válik szét, egyik része a m. splenius capitis, a nyakszirtcsonthoz tér, a másik része a m. splenius cervicis, az elsı nyakcsigolyák oldalsó nyúlványain tapad meg. Nyújtja és emeli a nyakat és a fejet, féloldali összehúzódásával pedig, oldalra fordítja, részben forgatja is. A hosszú nyak- és fejizom (m. longissimus capitis et atlantis), a hosszú fejizom (m. longissimus capitis), az elülsı hátcsigolyák és a 3-7. nyakcsigolya harántnyúlványain erednek, és a sziklacsont processus mastoideusan a m. longissimus atlantis pedig az atlas szárnyán tapad meg. Funkciójuk a fej és a nyak emelése. 5

6 IRODALMI ÁTTEKINTÉS 2) Hipaxonalis izmok: Az alsó egyenes fejizom (m. rectus capitis ventralis) gyenge izom, az atlas alsó ívén ered, majd a basioccipitalén tapad meg, és a fejgyám nyakszirti ízületét hajlítja. Az oldalsó egyenes fejizom (m. rectus capitis lateralis) ugyancsak gyenge izom, amely az atlas alsó ívén ered, de a torkolati nyúlványon tapad meg, és ugyancsak a fejgyám nyakszirti ízületét hajlítja. A hosszú fejizom (m. longus capitis) a m. longus colli továbbfolytatott részlete. A 2-6. nyakcsigolya haránt nyúlványainak ventralis felületén ered, és ina a nyakszirtcsont tuberculum musculareján tapad meg. A fejgyám nyakszirti ízületét hajlítja, féloldali összehúzódásával a nyakat és a fejet hajlítja. A m. semispinalis capitis a szíjizom alatt, közvetlenül a tarkó szalagon helyezıdik. Az elsı hát- és az utolsó nyakcsigolyák haránt- és ízületi nyúlványain ered, és a nyakszirtcsonton tapad. Funkciója abban nyilvánul meg, hogy oldalt fordítja a nyakat és a fejet. A fej mozgatóinak mőködésekor, a fejmozgató izmok egyfelıl rögzítik a fejet, merevítik a nyakat, másfelıl aktív mőködésük során a fejet mozgatják. Fı mőködésbeni funkciójuk a fej hajlítása-nyújtása, a biccentés, az emelés, az oldalt fordítás, a fejrázás, a finomabb helyzetváltoztatás, a viselkedés és az érzelem kifejezése pl.: sunyítás. Másodlagos szerepe a fej mozgatásának az egyensúly megtartásában van, az egyensúlyt biztosító, orientáló mozgásokban a táplálék felvételekor, küzdelem során és a játékos, valamint az elırehaladó mozgásokban is A törzs izmai A törzs izmai közé a gerincoszlop, a mellkas és a has izmai tartoznak. A gerincoszlop nyújtói erısebben fejlıdtek ki, mint a hajlítói, amelyek hosszú és rövid hátizmokra oszthatóak. A hosszú hátizmok (m. spinodorsales) a gerincoszlopot a nyaki, háti és az ágyéki szakaszon nyújtják, oldalt fordítják, és a nyakon forgatják. A hát megterhelésével szemben a háti és az ágyéki szakaszt kiegyenesítik. Ide tartoznak: a felsı főrészizom (m. serratus dorsalis), a szíjizom (m. splenius), a csípı-bordaizom (m. iliocostalis), a hosszú gerincizom (m. longissimus spinae), a tövisizom (m. spinalis), a féltövises izom (m. semispinalis), sokbahasadt izom (m. multifidus). A rövid hátizmok a szomszédos csigolyák egyes részeit kötik össze, a gerincoszlop forgatói. A gerincoszlop hajlítói, csupán a nyakon fejlıdtek ki. A gerincoszlop tengelye alatti fejhajlítók és nyakhajlítók. Nyakhajlítók a következık: a hosszú nyakizom (m. longus colli), a hosszú fejizom (m. longus capitis), a bordatartó izmok (mm. scaleni). Ezek csak a finomabb mozgások kivitelezésében játszanak nagy szerepet, mert a nyakat az elülsı végtag kapcsolóövének egyes izmai mozgatják (HUSVÉTH, 2000). 6

7 IRODALMI ÁTTEKINTÉS FEHÉR (2000) szerint, a gerincoszlop izmainak mőködése az ínnal átszıtt, hosszú és rövid izmok, a gerincoszlopot alkotó csigolyákat funkcionális egységbe kapcsolják össze, mozgatják, ugyanakkor szilárdítják és növelik a teherbíró képességét, a nyakat, a fejet, a farkat és a törzset statikai egységbe foglalják. A háti és ágyéki szakasz, mint a végtagok közé illesztett híd, a belsı szervek súlyát viseli. A lónál, a végtagok a föld felett tartják a törzset, mozgás közben hordozzák, emiatt csupán az epaxonalis izmok, és a statikus szalagok fejlettek. A hát, lépés közben ingaszerően mozog, két oldalra kileng. Gyorsabb mozgás (ügetés, vágta) közben a hátizmok kontrakciója nı, ezt a hasizmok is támogatják. A gerincoszlop ezáltal merev, szilárd, egységes oszloppá válik, ami segíti a hátulsó végtagokról kiinduló impulzusok, gyorsabb és hatékonyabb átvételét. A hát megterhelésekor, a gerincoszlop nyújtói, reakcióként összehúzódnak, az állat háta egy kissé domborúvá válik és ez által a merevedı hát- és ágyéki szakasz szilárdan viseli a terhet. A szilárd gerincoszlop, a húzó- nyomó- és toló erıket egyaránt viseli, nehéz teher húzásakor dinamikusan ellenáll, és a hátulsó végtag izmainak mőködését könnyebben és passzívan továbbítja. A gerincoszlop nyaki szakasza a legmozgékonyabb, mert a synergeta mőködéső fejmozgató izmokkal sokirányú mozgást tesz lehetıvé. A nyak emelését, hajlítását és oldalt fordítását a vállöv izmai is segítik. Elırehaladó mozgás közben a fej és a nyak fontos szerepet tölt be. Az állat fejének mozgatásával az elırehaladó mozgást segíti, miközben fejét és nyakát kormányzásra, irányváltoztatásra, és egyensúly megtartására is használja. HUSVÉTH (2000) szerint, a mellkas izmai (mm. thoracis) csoportba, a mellkasfal izmai és a rekeszizom tartozik. Ezek a mellkast tágítják és szőkítik, ezáltal a be- és kilégzést végzik. A csigolyákon, a bordákon, a borda porcokon, a szegycsonton, a mélypólya részleteiben erednek és tapadnak, ezen kívül szilárdabbá teszik a törzset. A belégzıizmok rostjai, általában craniodorsalisan irányulnak, így a bordákat elıre és kifelé húzzák. Ezek: a felsı főrészizom elülsı része (m. serratus dorsalis cranialis), a külsı bordaközi izmok (mm. intercostales externi), a mellkas egyenes izma (m. rectus thoracis), a bordaemelı izmok (mm. levatores costarum). A kilégzı izmok rostjai caudodorsalisan irányulnak, így a bordákat hátra és befelé vonják: a felsı főrészizom hátulsó része (m. serratus dorsalis caudalis), a belsı bordaközi izmok (mm. intercostales interni), a haránt szegyizom (m. transversus thoracis). A rekeszizom (m. phrenicus) a mellüregbe bedomborodó, ferde helyezıdéső, lemezszerő, többé-kevésbé szív alakú választófal, a mell-és hasüreg között. Belégzéskor a rekeszizom megfeszül, kilégzéskor elernyed. A légzıizmok, a mell- és hasüreg izmos falát képezik, ezáltal a mellüreget tágítják és szőkítik, így segítik közvetve a tüdı alveolusaiban lévı levegı cseréjét. A légzıizmok többsége ínnal átszıtt, ezáltal a törzs statikus rendszerének részei, egymást keresztezı rostjaik szilárdabbá teszik a törzset, és ezzel növelik a gerincoszlop mellkasi szakaszának teherbírását (FEHÉR, 2000). A has izmai (mm. abdominis) a hasfal oldalsó és alsó részének izmos-kötıszövetes vázát adják. Ezen izmok, széles, lapos ínlemezben folytatódnak, amelyek nagy súly viselésére alkalmasak, emellett tágulékonyak és összehúzódásra is képesek. Négy páros hasizom van: a külsı és a belsı ferde, az egyenes és a haránt hasizom. 7

8 IRODALMI ÁTTEKINTÉS A két külsı ferde hasizom (m. obliquus externus abdominis) ínlemeze az utóhas tájékán, a medence- és hasi ínra válik szét, közöttük, egy kívülrıl hátrafelé és befelé irányuló keskeny rés, a külsı lágyékgyőrő marad vissza. A két egyenes hasizom (m. rectus abdominis), lapos erıs izom, amelyet a rectus hüvely véd. Ennek külsı részét a külsı ferde hasizom, és belsı ferde hasizom nemezei alkotják, belsı részét a haránt hasizom (m. traversus abdominis) ínlemeze adja (HUSVÉTH, 2000). A hasizmok a hasüreg tágulékony, összehúzódására képes oldalsó és alsó, izmos- inas falát alkotják, ugyanakkor a mellkas és a medence között izmos- inas- szalagos összeköttetést is létesítenek. A ló esetében, a hasizmok ezen részei, erısebben fejlettek, és sok rugalmas rosttal vannak átszıve, ez azért szükséges, mert a növényevı állatok hasőri szervei, telt állapotban nagy súlyúak. A hasizmok a légzı izmokkal, általában synergeta, de antagonista mőködést is kifejthetnek. A hasizmok, nehéz teher vonása közben, vagy gyorsabb mozgáskor, szilárdítják a gerincoszlopot (FEHÉR, 2000) Az elülsı végtag izmai HUSVÉTH (2000) szerint, az elülsı végtag törzzsel közös izmai nagyok, lemez alakúak és a nyakról, a hátról, a mellkasról a lapockára és az elülsı végtagra húzódnak. A váll tájéka felé sugarasan összetérnek és a lapocka forgásterülete képezi a középpontjukat. A törzset a két elülsı végtag között ízület nélkül függesztik fel. Nagy jelentıségük van a törzs, az elülsı végtag és a nyak mozgatásában, ezért tömegesebbek, mint a hátulsó kapcsoló öv izmai. A lapocka mozgatói közül dorsalisan találhatók: a csuklyás izom (m. trapezius), a csüllı alakú izom (m. rhomboideus), a széles hátizom (m. latissimus dorsi). Ventralisan az alsó vagy nagy főrész izom (m. serratus ventralis) található. A végtag hátravonói közül ventralisan találhatóak: a felületes és mély szegyizom (m. pectoralis superficialis et profundus), valamint a végtagot elıre vonó fejbiccentı izom (m. sternocleidomastoideus), amely két fı részbıl áll, a fej-nyak-karizom (m. brachiocephalicus) és a szegy-fej izom (m. sternocephalicus), közöttük húzódik a torkolati barázda. Az elülsı végtag saját izmai közé tartoznak a vállízület, a könyökízület, az elülsı lábtıízület és az ujjízületek izmai, melyek a végtagot és ízületeit mozgatják, ezen felül rögzített helyzetben megtartják. A vállízületben egyirányú a mozgás (különösen lónál), ennek megfelelıen egyes izmai inasan átszövıdtek, és így a vállízület oldalsó izmait is képesek helyettesíteni. A vállízület izmai a lapockát teljesen beborítják, ott erednek és a karcsont proximális részén tapadnak meg. A vállízület nyújtója a lapocka lateralis oldalán a tövis elıtti izom (m. supraspinatus) és medialis oldalán a hollócsırkarizom (m. coracobrachialis). A vállízület hajlítói: deltaizom (m. deltoideus), kis görgeteg izom (m. teres major), nagy görgeteg izom (m. teres major), lapocka alatti izom (m. subscapularis), izületi tok izma (m. articularis humeri). A könyökízület izmai fıleg a kartájékon elhelyezkedı erıs izmok. A lapockán vagy a karcsonton erednek és az alkar csontjainak proximális végén tapadnak meg. 8

9 IRODALMI ÁTTEKINTÉS A könyökízület nyújtását és hajlítását valamint a könyökízület és a vállízület rögzítését végzi. A könyökízület nyújtója a háromfejő karizom (m. triceps brachii), amely az elülsı végtag legnagyobb és legerısebb izma, a lapocka, a karcsont és a könyökbúb közötti teret teljes mértékben kitölti. A könyökízület nyújtója, rögzítıje és hosszú feje révén a vállízület hajlítójaként is funkcionál, ezáltal tölti be szerepét az alátámasztás megszilárdításában. További nyújtók: a kampóizom (m. amconaeus) és az alkarpólya feszítı izma (m. tensor fasciae antebrachii). A könyökízület hajlítója a kétfejő karizom (m. biceps brachii) és a karizom (m. brachialis). A kétfejő karizom a vállízületet nyújtja, a könyökízületet hajlítja, valamint az orsó kéztınyújtó izommal nagyon erıs ínszerő köteg köti össze, amelynek segítségével az elülsı lábtı ízületet és a vállízületet rögzíti (HUSVÉTH, 2000) A hátulsó végtag izmai A hátulsó végtag kapcsolóöve izmainak száma az elülsı végtaghoz képest kevesebb, ezáltal gyengébb is, mert kisebb a statikai jelentıségük. Ebbe a csoportba soroljuk az ágyékizmokat, amelyek a gerincoszlopon erednek és a medencecsonton vagy a combcsonton tapadnak meg. Statikai feladatuk az, hogy a medence szalagjaival együtt rögzítsék a medencét. Dinamikai funkciójuk a gerincoszlop hajlításával a medence meredekebbre állítása (vizelés, ürítés, fedezés, ellés), valamint a végtag elıre vitele (HUSVÉTH, 2000). Az ágyékizmok közé tartozik: kishorpasz izom (m. psoas minor), csípıhorpasz izom (m. iliopsoas) két része: o nagyhorpasz izom (m. psoas major), o csípı izom (m. iliacus), négyszögő ágyékizom (m. quadratus lumborum). A hátulsó végtag saját izmai sokkal erısebbek és bonyolultabb felépítésőek, mint az elülsı végtag izmai, mert nagy erıt kell kifejteniük a törzs elıre mozdításában. A saját izmok: a csípıízület, a térdízület, a hátulsó lábtı vagy csánkízület, az ujjízület izmai. A csípıízület izmai terjedelmes izmok, legfontosabb szerepük a törzs elıremozdításában van, a végtag összes ízületeinek közremőködésének segítségével. Ebbe a csoportba sorolhatóak a felsı és hátulsó farizmok, a combközelítı és a mély csípı ízületi izmok. A felsı farizom, a csípıízület hajlítói, ide tartozik: a felületes farizom (m. glutaeus superficialis), a középsı farizom (m. glutaeus medius), a körte idomú izom (m. piriformis), a mély farizom (m. glutaeus profundus), a combpólya feszítıje (m. tensor fasciae latae). A hátulsó farizmok: a comb kétfejő izma (m. biceps femoris), a félig inas izom (m. semitendinosus), a félig hártyás izom (m. semimembranosus). 9

10 IRODALMI ÁTTEKINTÉS A hátulsó farizmok mindegyike nagy terjedelmő izom, a comb hátulsó részén, a felsı farizmok mögött, egymás mellett latero-medialisan helyezkednek el. A keresztcsontról és az ülıcsontról erednek. A térd felé szétterülnek és körülfogják a sípcsont térdaljai részét. Jelentıségük a térd és a csánkízület mőködtetésében van (HUSVÉTH, 2000). A combközelítı izmok: a szabóizom (m. sartorius), a karcsúizom (m. gracilis), a fésőizom (m. pectineus), a combközelítı izom (m. adductor). Ezek, a comb medialis felületén és a combcsontok között helyezıdnek. A csípı- és a térdízület mőködésével közelítik egymáshoz a hátulsó végtagokat. A mély csípıízületi izmok (a külsı borító izom kivételével), gyengén fejlett, apró izmok, amelyeket a többi csípıízületi izom teljesen befed. Közülük kifelé vonja a végtagot a belsı borítóizom (m. obturatorius internus) és külsı borítóizom (m. obturatorius externus), kifelé forgatják a combot az ikerizmok (mm. gemelli) és a négyszögő combizom a (m. quadratus femoris). A térdízület izmai közé soroljuk a térdízület közvetlen nyújtóját, a négyfejő combizmot (m. quadriceps femoris) és térdízület közvetlen hajlítóját, a térdalji izmot (m. popliteus). A négyfejő combizom, nagyon fejlett a végtag elırevitelében és rögzítésében meghatározó szerepe van azáltal, hogy a térdkalácsot a combcsont supratrochlearisába húzza (HUSVÉTH, 2000). A négyfejő combizom fejei: egyenes combizom (m. rectus femoris), külsı tömérdekizom (m. vastus lateralis), középsı tömérdekizom (m. vastus intermedius), belsı tömérdekizom (m. vastus medialis) A MOZGÁS MECHANIZMUSA A helyváltoztatáshoz, valamint a fej, a törzs és a végtagok mozgatásához szükséges erıt, az izmok szolgáltatják. Az izmok a csontokhoz az inak segítségével tapadnak és segítik az erıátvitelt. A tapadás úgy szolgálja a mozgást, hogy az izmok, mint kétkarú emelık mőködnek és teszik lehetıvé, egymás támogatását. Ellenhatást is ki fejthetnek, de a központi idegrendszer irányításának köszönhetıen, ez folyamatosan változik (GERE, 2003). A ló teste egy hídhoz hasonlítható, amely nemcsak statikus szerepet tölt be, hanem dinamikus mőködésre is képes. A ló testének statikai jellemzıje, hogy súlypontja azon a helyen van, ahol a testének középsı síkját, valamivel a lapátos porc mögött meghúzott harántcsík, és a test alsó és középsı harmadán áthaladó, horizontális sík metszi. Ez a nyugalomban lévı, álló lóra értendı. A test súlypontja még nyugalmi helyzetben is eltolódhat, ha fejének, nyakának vagy farkának törzshöz viszonyított helyzete, illetve a zsigeri szervek teltsége megváltozik (GERE, 2003). ERDİDY (1937) szerint, nem beszélhetünk súlypontról, csak súlyvonalról, mert a ló eleje nehezebb, mint a hátulja, ez családjellemzı. Céltudatos lovaglással hátrafelé helyezhetjük úgy, hogy az eleje és hátulja közötti súlykülönbség kiegyenlítıdik. Azonban ez nem mondható állandónak, mert ezt csak a ló lendületes elıremozgása és a hátának ebbıl eredı rugalmassága idézi elı. Tehát mozgó lónál, nyugvó súlypontról és abból eredı egyensúlyból nem beszélhetünk, csupán csak a ló eleje és hátulja közötti folyamatos súlykülönbözet váltakozó kiegyenlítettségérıl szólhatunk. 10

11 IRODALMI ÁTTEKINTÉS Az állati törzs egy kétpilléres, kétkonzolos hídhoz hasonlítható. Az ívhúros híd húrból, a föléje kifeszített ívbıl és a köztük elhelyezkedı elemekbıl áll, és az egészet csupán két pillér tartja. Az ívre ható, nyomó és toló erı, nem a pilléreket terheli, hanem a húrokon érvényesül. Az állati szervezetekben az ívhúros híd, azaz a törzs izmokból és csontokból épül fel, tehát egy nagyon rugalmas, mozgásra, helyváltoztatásra alkalmas, teherbíró szerkezetet alkot. Ha a ló testére vetítjük le a terhet hordozó ívhíd elméletét, akkor a gerincoszlop, a mellkasi és ágyéki csigolyák, valamint a medencecsont anatómiai felépítésére kell gondolnunk. A feszítıhúrt a szegycsont, a fehérvonal és a hasizmok képezik, a függıleges összekötı elemeket, a ferde hasizmok és a bordák alkotják (HUSVÉTH, 2000). GERE (2003) szerint, a súly rá nehezedik az ívre, és kiegyenesíteni igyekszik, de a kifeszített húr ennek ellenáll. A szervezet tömegének másik része, közvetlenül a húrra, tehát a ventrális hasfalra helyezıdik át, ez nagyon elınyös az állat számára, mivel a nyomás és ellennyomás adott szerkezeten belül kiegyenlítıdik, így a pillérekre nem hat. A húr és az ív, nagymértékben alkalmazkodik a dinamikus mozgáshoz. Az ívet felülrıl a csigolyák és a közöttük lévı porcok határolják, amelyek mint egy felsı heveder játszanak szerepet. Az ív alsó részét amit alsó hevedernek is neveznek a csigolyaívek és a tövisnyúlványok alkotják. Az alsó és felsı hevederek az állat mozgásához dinamikusan alkalmazkodnak, mert az ív szilárd és alakváltoztatásra képes, a húr szerepe is ugyanolyan, mint az ívé. A függesztı elemeket, ferde lefutású izomrétegek merevítik. Az aktív izommunka hatására, a gerincív jobban kidomborodik, és növeli a törzs rugalmasságát. Az ívhúros hidat elölrıl és hátulról konzolok alkotják. Ló esetében, az elülsı konzol a fej és a nyak, amelyet a tartószalag kapcsol a törzshöz, a hátulsó konzol a keresztcsont és a farok, amelyek a keresztcsont-csípıízület segítségével kapcsolódnak az ívhúros hídhoz. Az elülsı konzol a test elıremozdulásánál, a súlypontsúlyegyenes, helyzetében játszik szerepet, mivel a fej tartásának a megváltozása, nagyban megváltoztatja a súlypont helyzetét. Például, ha a ló lehajtja a fejét, súlypontját 4 cm-rel elırébb helyezheti. A hátulsó konzol, azokat az erıket kompenzálja, amelyek a lovaglás vagy a ló mozgása során a hátsó lábakat érik. Az elülsı végtag statikája: Az elülsı és hátulsó végtagok, az ívhúros híd pillérjei, mert a pillérek tartják és viszik elıre az egész testet. Az elülsı végtagok, a ló testtömegének nagyobb részét hordozzák, a törzs tömege teljesen a lapockára hat, ha az állat mind a négy lábára egyenlıen terheli a testsúlyát. Az elsı pillér, mint valamilyen háromszorosan tagolt támasztóoszlop, aktív izommunka nélkül, szalagrendszer segítségével tudja tartani a ránehezedı terhet (GERE, 2003). Az elülsı végtagnak fontos szerepe van még a törzstıl és a talajtól kapott erıs lökések enyhítésében is (FEHÉR, 2000). A hátulsó végtag statikája: A hátulsó végtag szerepe, a mozgás indításában rejlik. A ló testtömegének kisebb része helyezıdik a hátsó lábakra. A hátulsó végtag ízületei sokkal nagyobb szöget zárnak be, mint az elülsık. A gerincoszlophoz stabilan kapcsolódik a medence, emiatt a combcsont ízülete és feje, csupán alátámasztja a törzset. Az ízületek és izmok védik a hátsó lábat az összeomlástól, emiatt a ló álló helyzetben is képes pihenni 2 (GERE, 2003). 2 főrész konstrukció elv 11

12 IRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.3. ÉRZÉKELÉS ÉS INTELLIGENCIA A lovak látása, tehát a szemük felépítése és elhelyezkedése, a ragadozóktól beleértve az embert is nagymértékben különbözik (BUDIANSKY, 1997). A különbség abból adódik, hogy a ragadozóknak a prédaállatokra kell fókuszálniuk, valamint a saját zsákmányállat szerep és az azzal társuló félelem nem ismert számukra, tehát a szemeik egy irányba néznek, tekintetük elıre irányul, két szemtengelyük konvergáló, látótereik egybe esnek, valamint térlátásuk is kitőnı (IRWIN, 2001). Ezzel szemben a lovak szeme, a menekülı faji sajátosságaiknak köszönhetıen a fej két oldalán helyezkedik el, a látóterőek divergálóak, a két szemtengely 90 o os szöget zár be egymással, így a két szem látótere kis mértékben (65 o ban) fedi egymást, ezáltal a térbeli látóterők is kicsi. Fontos a ló számára, hogy maga körül majdnem 360 o ban lásson, mert így egyszerre láthatja az ıt üldözı ragadozót, a mellette futó fajtársakat és az elıtte álló akadályokat. A rossz térbeli látás a kevésbé fejlett szemlencsét mozgató izomzat miatt fordulhat elı, de ezt a természet úgy küszöböli ki, hogy az ideghártya távolsága a lencsétıl mm, vagyis változó, ezért a ló, fejének mozgatásával, képes a belépı fénysugarakat a retina másmás pontjára irányítani, így élesre állítani a távolba lévı 2-1. ábra. A ló térlátása tárgyak képét. Minél távolabb van egy tárgy a ló számára, annál magasabbra kell emelnie a fejét, ha viszont minél közelebb az adott tárgy, annál lejjebb kell süllyesztenie a megfelelı fokuszáláshoz (2-1. ábra). A lovak látómezejében két holttér fordul elı, az egyik az elıttük lévı 1,2 m-es távolságban, a másik viszont mögöttük lévı 3 o ban található. A lovak nagyon jól látnak a sötétben, ugyanakkor a hirtelen fényviszony változásokhoz lassan tudnak alkalmazkodni (SCHRENK, 1996). BUDIANSKY (1997) szerint, a színfelismerı képességük változó, a színskálát teljes mértékben nem érzékelik, mert 3 helyett csak 2 db csappal rendelkeznek, ezért a színeken belüli tónusokat nehezen különböztetik meg. Vannak olyan színek, amelyeket nagyon nehezen ismernek fel, mint pl.: a sötét vörös és sötétkék, ezzel szemben a sárga és a zöld szín felismerése és megkülönböztetése, nem jelent gondot számukra (2-2. ábra). A szaglás kifinomultság 2-2. ábra: A ló színlátása tekintetében, a ló valahol az ember és a kutya között van. Például több száz méterrıl megérezheti a sárló kanca szagát, és a víz jelenlétét is. 12

13 IRODALMI ÁTTEKINTÉS A szaglásnak nagyon fontos szerepe van a kommunikációban is. Amikor a ló megérez egy ismeretlen, új szagot felpipál, vagyis az orrjáratait elzárja a szaghatás elıl, és bejuttatja az új szagingert a szaglóhámmal és idegekkel átszıtt Jacobson-féle szervbe, ezáltal ismeri fel és rögzíti a szag forrását. Egy másik fontos érzékszervet, a hallókészülékek testesítenek meg, melyek Hz frekvenciáig terjedı hangszinteket, a legkisebb zörejeket, halk zajokat, magasabb hangokat és apró rezgéseket is képesek felfogni. Ebben a csodálatos érzékelésben, nagy fontossággal bírnak a fülek hangforrás irányába történı mozgatás képessége. A földbıl, így a patán keresztül érkezı apró rezgéseket, belsı fülükben érzékelik, vagy a külsı fülön keresztül tudják felvenni (SCHRENK, 1996). BUDIANSKY (1997) szerint, a lónak a testarányaihoz képest, elég nagy agya van, viszont az agyi tevékenységének majdnem az egészét, a mozgás koordináció teszi ki, hiszen nem egyszerő összehangolni különbözı jármódokban a négy-lábat. A különbözı tanítási típusokban, a lovak a faji sajátosságaiknak megfelelıen aratnak, sikert vagy vallanak kisebb-nagyobb kudarcot. A valódi probléma- megoldás ragadozói sajátosság, mert nekik figyelni és tanulniuk kell a zsákmányállatok viselkedését és szokásait, az elfogásuk sikerességének érdekében, viszont a növényevı állatoknak nincs szüksége erre, mert a növények nem szaladnak el. A klasszikus kondicionálás viszont egy sikeres tanulási folyamat, és az életben maradásukhoz szükséges. Pl. reflexes viselkedés (elugrás egy veszélyes dolog elıl) új ingerrel társul (valami furcsa zaj a bokorban) (2-3. ábra). Az operáns kondicionálás (egy ingerre válaszoló cselekvés) ugyancsak létfontosságú és két típusa létezik, a negatív és a pozitív (2-3. ábra). Habituáció ingerekhez való hozzászokás. A habituáció egyenértékő az állat válaszának csökkenésével, vagy megszőnésével a többször ismételt ingerre (CSÁNYI, 2001). KLASSZIKUS KONDICIONÁLÁS INGER REFLEXES VÁLASZ kutya ugrik ki megijed egy fa mögül KONDICIONÁLT INGER valami megzörren a bokorban OPERÁNS KONDICIONÁLÁS INGER AKARATLAGOS VÁLASZ POZITÍV MEGERİSÍTÉS a vödörbe szóródó odamegy, figyel táplálék abrak hangja INGER AKARATLAGOS VÁLASZ NEGATÍV MEGERİSÍTÉS a kantárszárat hátralép a kantárszárat meglazítják meghúzzák 2-3. ábra: A klasszikus és operáns kondicionálás paradigmája (forrás: BUDIANSKY, 1997) 13

14 IRODALMI ÁTTEKINTÉS BUDIANSKY (1997) szerint, a képzésben olyan tanulási módszereket kell használni, amelyek a lovaknak ösztönösen könnyedén mennek, viszont a faji sajátosságának nem megfelelıt (hátralépés vagy tőz ugratása), akkor kérhetünk tıle, ha már fennáll a bizalom, a tisztelet és a szeretet egyensúlya ló és lovasa között. Ezt támasztja alá DORRANCE (1987) is, aki azt vallja, hogy a céljainkat kizárólag a lovak veleszületett, természetes tulajdonságainak megismerése segítségével tudjuk elérni. A negatív megerısítéses operatív kondicionálás tökéletes a lovak tanításához, hiszen a kényelem és biztonság a lovak életében nagyon fontos. Ha a kantárszárat meghúzzuk, kényelmetlenséget okozunk neki, erre a ló hátralép, megértve a feladatot és csak ezután engedünk, így a kényelme biztosított lesz, ezzel könnyedén és fájdalommentesen taníthatók. Ha a ló esetleg nem értelmezi a feladatot, és nem hátralép, hanem oldalra, addig kérünk tıle, amíg nem cselekszik helyesen, de következetesen se nem büntetjük, se nem jutalmazzuk (kényelem). Ha helyesen cselekedett, a nyomást levehetjük róla, így megtanítva azt, hogy mi is volt a feladat. Büntetéssel a lovaknál semmit nem tudunk elérni, csak idegessé és neurotikussá tesszük ıket, így az adott feladatra kevésbé tudnak koncentrálni, ezáltal nehezen fogják eldönteni, hogy mi a helyes azon dolgok közül, melyeket kérünk tıle ( BUDIANSKY, 1997). A lovak néha annyira izgulnak, a jó válaszadás miatt, hogy elkezdik figyelni és igyekeznek megérteni a trénert, tehát nem arra a feladat elvégzésére összpontosítanak, amit a tréner kért tılük. (MCCALL, 1990) A pozitív megerısítéses kondicionálás, kevésbé sikeres a lovaknál, ha étellel próbálkozunk. Ez azért van így, mert a lovak bármelyik napszakban hozzá tudnak jutni élelemhez (a ragadozókkal szemben), tehát ez nem olyan nagy motiváló erı, mint a kutyák esetében a jutalomfalat. Ezzel szemben, ha mégis jutalomfalatokkal próbálkozunk, akkor azt fogjuk elérni, hogy lovunk követelızı lesz, és állandóan keresni fogja az ételt a zsebünkben. Ha a kényelmet és a biztonságot használjuk, mint megerısítés, akkor jóval nagyobb eredményeket tudunk elérni, hiszen ez a legfontosabb a lónak. A lovak nagyon jól tanulnak vizuális, audiális és taktilis ingerekbıl egyaránt, ezért fordulhat elı az, hogy öntudatlanul olyan dolgokat tanítunk a nekik, amit nem szeretnénk; így például, ha ló mindig megijed akkor, ha lovasa oldalra néz, ez azt jelenti, hogy a múltban valóban rossz események társultak ehhez a cselekvéshez. Ezt a tulajdonságot, képzés során nagyon jól ki is lehet használni, hiszen ha megtanítottuk a lovat egy adott ingerre, akkor már könnyő bevezetni helyette egy finomabbat, ezt rávezetı kondicionálásnak nevezik (egy új ingert, már megszokott asszociációhoz társítanak). Legfontosabb itt a következetesség, tehát a sorrend soha nem borítható fel. Például az elindítás tanításánál elıször a ló nagyobb nyomásra fog elindulni, majd a képzés végén már a súlypontváltozásra is elindulással reagál. A tanulást úgy is segíthetjük, hogy több kisebb szakaszra osztjuk a feladatot, így a ló nem unja meg azt, tehát hagyunk idıt a tanultak bevésıdésére. A lovak asszociációs képessége kiváló abban az esetben, ha kis idı telik el az ok és okozat között, minél több idı telik el, annál inkább nem tudják megérteni a feladatot. Az utánzó viselkedés jellemzı faji tulajdonság, hiszen a csikók így tanulnak el sok mindent a társaiktól. Viszont a rossz szokások kialakulásának, nem mindig az utánzó képesség az oka, hanem az azonos rossz körülmények (BUDIANSKY, 1997). 14

15 IRODALMI ÁTTEKINTÉS Az utánzó viselkedés tökéletesen megmutatkozott abban a kísérletben, amikor a speciális követési viselkedést kihasználva, amit a lovak az emberek felé mutatnak, megfigyelték, hogy a kívül álló (megfigyelı) lovak utánozzák a feladatot (követést) bemutató lovat, abban az esetben, ha az a ló dominánsabb és egy csapatban volt a megfigyelı lóval. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy ettıl eltérı esetben nem teljesítették a követést (KRUEGER HEINZE, 2008). BUDIANSKY (1997) szerint, a kutatások nem mutattak ki olyan összefüggést a taníthatósággal kapcsolatban, hogy melyik lovat dominánsabb vagy alárendeltebb lehet könnyebben tanítani, de az bizonyos, hogy a rangsor közepén lévı lovaknál van a legjobban egyensúlyban az önbizalom és az a engedelmesség. A ló életének a legmeghatározóbb tanulási típusa, az imprinting. A menekülı állatok esetében, az újszülött egy órán belül feláll, menekülésre készen és rövid ideje van arra, hogy megtanulja anyja szagát és hangját. A menekülı állatokra jellemzı az elsı napokban, hogy a külsı környezetre való fogékonyságuk a csúcson van, hiszen ekkor tanulják meg felismerni mindazon dolgokat, amelyek alkotni fogják majd a természetes környezetüket (MILLER, 1991). A lovak tájékozódási képessége, az I. típusúba sorolható, azaz a lovak eligazodásra képesek a tereptárgyak között, ehhez nem kell különleges képesség, csak fejlett memória. A szaglás sem utolsó a sikeres tájékozódásban, ugyanis ha eltévednek ismeretlen terepen, mindig szembeszéllel mennek, tehát ha az otthonuk ott van ahonnan a szél ered hazatalálnak, ha nem ellentétes irányba indulnak el MÉNESEN BELÜLI VISELKEDÉS Csoportszerkezet A szőkös táplálékforrás miatt, a lovak vándorlásra kényszerültek, így a mének nem tarthatnak igényt a kancákra csupán a földbirtoklás jogán. A vadon élı lovak ménesekben élnek, amelyet egy vezérmén, maximum 5 kanca és az még nem ivarérett utódok alkotnak. A lovak számára a legmegfelelıbb társadalmi szerkezet a hárem, mivel a legelı változásaihoz alkalmazkodott vándorlás, nem veszélyezteti a szaporodást. A normális ménes struktúrán kívül, létezhetnek még olyan fiatalos csoportok, amelyek egyedösszetétele megosztott. Ebben a megközelítésben lehetnek fiatal ménekbıl összeverıdött, valamint 2-3 éves kancákból és ménekbıl álló olyan csoportok, amelyek saját háremet még nem alakítottak ki. Veszély esetén, támadások ellen, a védelmezı és vezetı szerepet a mén tölti be, viszont a táplálék és a pihenı helyek felkeresése, a rangidıs kanca irányítása alatt történik (BUDIANSKY, 1997). A csoportot alkotó többi kifejlett kanca, az életkorának megfelelıen következik a rangsorban, a csikók az anyjuk pozíciójában vannak egészen a választásig, ami meghatározó lesz a késıbbi pozíciójukat illetıen. Amikor a csikók kancák és mének esetében is elérik az ivarérettséget, távozniuk kell a csoportból. A csoporton belüli rangsorrend a lovaknál lineáris, de elıfordulnak háromszög formájú kapcsolatok, amelyek bármikor megváltozhatnak (GERE, 2003). 15

16 IRODALMI ÁTTEKINTÉS BUDIANSKY (1997) szerint, az ún. csipkedési sorrend felett létezik egy másik, hierarchikus sorrend is, ami magasabb rangú társakkal baráti kapcsolatot kialakító, alacsonyabb rendő lovaknál fordul elı, így ezek az egyedek gyakran, könnyebben hozzáférnek az élelemhez, mint azok az egyedek, amelyek meghátrálásra kényszeríttették az agresszív összetőzésben. A lovaknál megfigyelhetı a láncreakció elv, ami azt jelenti, hogy a rangsorba dominánsabb egyed rendre utasít egy hierarchiában alatta lévı egyedet, és ez nem áll ellent, hanem egy alacsonyabban álló egyedre hárítja át. Lovak életében meghatározó a rangsorban elfoglalt hely, tehát ha korlátozottak a lehetıségek a domináns egyed a legjobb táplálék-felvételi helyeket veheti igénybe. A rangsor, a szabadon élı lovaknál csak akkor változik, ha új egyed jön a ménesbe, illetve ha megbetegszik, vagy elpusztul a rangsor-láncot alkotó egyik tag, más körülmények között a ragsor állandó (GERE, 2003). Az állatok rangsorrend kialakításában, a következı tulajdonságok játszanak szerepet: életkor testnagyság és testtömeg, konstitúció, ivar, egyéniség és intelligencia, bátorság és tapasztalat. A vemhes vagy sárló kanca esetlegesen, magasabb pozíciót tud magának kivívni. A kötödés igen fontos szerepet játszik a csoportszerkezet kialakításában és stabilizálásában. A szoros kapcsolat kialakulását, egymás gondozgatása segíti elı a lovaknál, amit leginkább, a rangsorban egymáshoz legközelebb álló lovak gyakorolnak (GERE, 2003) Magatartásformák SCHRENK (1996) szerint, a lovak közösségében lévı hierarchikus rangsorszerkezet a kialakítója az összes megjelenı magatartásformának, mivel az egyed dominancia helyzete határozza meg a táplálkozási és pihenési szokásait, mindemellett a mének esetében felvetıdik még a saját szaporodási sikeressége is. Ha nem lenne rangsorrend, akkor mindennap konfliktusok sokaságával kellene szembenézniük, és vérig menı küzdelemhez kellene folyamodniuk. Ha a konfliktus semmiképp nem kerülhetı el, az alárendelt állatok elfogadják helyzetüket és kitérnek a domináns elıl, így a fizikai küzdelem nem lesz a mindennapjaik meghatározója. Kifinomult kommunikációjuk lehetıvé teszi és segíti az egyedeket abban, hogy tudják rangsorbeli helyüket a csoporton belül, hiszen a fenyegetés is szükségtelenné válik és elég az odébbálláshoz akkor, ha egy domináns ló jelenik meg. Ha a rangsorban alárendelt egyed mégsem veszi tudomásul a jeleket, amelyeket a domináns mutat, akkor a feljebbálló odaharap, vagy fenyegetılég rúg. Abban az esetben, amikor az alárendelt egy csikó, gyors-harapó mozdulatokkal segíti elı a domináns ló lecsillapodását (BUDIANSKY, 1997). A lovak a rangsor kialakítással valójában az erıszakot kerülik el, tehát szükségtelenné válik a felesleges, mindennapos energiapazarlás, hiszen fizikai erıszak csak akkor fordul elı, ha még nem alakult ki a rangsor, vagy új egyed fenyegeti a hierarchia sorrendet. 16

17 IRODALMI ÁTTEKINTÉS Még a mének közötti harc sem komoly, inkább ritualizált, ami az alábbi viselkedésformákban nyilvánul meg: pózolás, összeszagolás, nyerítés, ürülék párbajban való összemérettetés. Csak azt követın kezdıdik el a fizikai harc a mének között, ha a fent felsorolt viselkedésformák lezajlottak. Elıfordulhat, hogy az összemérettetés formai része teljesen elmarad, az egyik fél túlzott agresszivitásából fakadóan, ami a máik fél megfutamodásával ér véget (BUDIANSKY, 1997). Egy kanca, rangsorbeli helye korrelációt mutat a csikók elfoglalt helyével, ami arra enged következtetni, hogy a lovak rangsorbeli elfoglalt helyüket, illetve viselkedésüket a csikókori emlékek nagymértékben meghatározzák. De az anyai hatás nemcsak a rangsorbeli helyre terjed ki, hanem a csikó késıbbi életében megnyilvánuló, fontosabb tulajdonságokra is, hiszen a csikót az anyja tanította meg táplálkozni, viselkedni és kommunikálni (BUDIANSKY, 1997). A csikó a növekedésével, fejlıdésével párhuzamosan egyre többet játszik, hiszen a patás állatok játékaiban a menekülési manıverek, a színlelt dominancia csatározások, a felfedezések és a párválasztási formák kapják a fıszerepet. A játék, nemcsak az ügyességet és az életre valóságot fejleszti, hanem erısíti mindazokat a mozgási elemeket, amelyek meghatározzák a ló életében azt az evolúciós viselkedését, amit felhasznál(t) a ragadozókkal szembeni menekülésre. A játékosság a felnıttkor közeledtével csökken, sıt a legtöbb esetben felnıtt egyedeknél nem is találkozunk ezzel a jelenséggel. Bár ez házilovak esetében nagyban függ az egyedtıl, a fajtától, a tartási körülményektıl, az általuk végzett munka mennyiségétıl és idıtartamától (BUDIANSKY, 1997) Kommunikáció A nyílt, füves térségeken élı lovak ritkán kerülnek ki egymás látókörébıl, ami a vizuális jelzéseket hatékonnyá, hangjelzéseket pedig szükségtelenné teszik. A vizuális jelzések hatékonysága abban rejlik, hogy kiszőrhetı az az egyed, aki az üzenet célpontjaként szolgál. Ezzel ellentétben a hanggal történı kommunikáció esetében nem mindig tudjuk megállapítani, hogy ki az üzenet célpontja (BUDIANSKY, 1997). SCHRENK (1996) szerint, az egyedeknek megfelelı anatómiával is rendelkezniük kell a kifinomult kommunikációhoz, pl. a) Fej: Arckifejezés: a lovak fejlett arcizmokkal rendelkeznek, amely segít az érzelmeik kifejezésében. Szem: ugyancsak az érzelem kifejezésére szolgál Fej nagysága: megfelelı látóteret biztosít, így a lovak legelés közben is láthatják egymást, ezáltal kommunikációra is képesek. b) Fülek: a hang irányába való fordítása mellett a kommunikációban a helyzete ad fontos információt arra, hogy milyen hangulatban van az állat. Pl. elıre áll figyel; oldalra áll pihen vagy alárendelt; hátrébbáll agressziót fejez ki. c) Orrtájék-száj: fenyegetés orrlyukait összehúzza, a száj zárt; erıs fenyegetés metszıfogak elıtőnnek; pihenés laza arcizom, az alsó ajkak lazák; tisztálkodás felsı ajkukat elıretolják, az alsó metszıfogak kissé elıtőnnek. 17

18 IRODALMI ÁTTEKINTÉS d) Farok: felizgatott farokrépáját felemelve tartja, farkát jobbra-balra mozgatja; nyugodt, elengedett nyugodtan tartott farokrépa, lengedezı farok. e) Mozgás: pl. ha egy domináns ló, odamegy egy rangsorban alacsonyabban álló, legelészı egyedhez, akkor az ki fog térni elıle anélkül, hogy a legelést abbahagyná, illetve, hogy a rangsorban magasabban álló ıt, látható fenyegetéssel, kényszerítené erre. f) Testtartás: pl. magasan tartott nyak imponálást, agresszív fenyegetést, valamire való odafigyelést jelent; alacsonyan tartott nyak megalázkodó állatot és pihenést jelent. Egymás között a lovak folyamatos interakcióban vannak, tehát folyamatosan jelzéseket adnak le, válaszolnak és reagálnak. Az egyed kommunikációja tükrözi azt a hangulatot, egészségi állapotot, rangsorbeli elhelyezkedést, ami az adott egyedre jellemzı (BUDIANSKY, 1997). A hangadással a lovak félelmet, meglepettséget (horkantanak), örömöt (nyerítés), elutasítást (csipogó hang) fejeznek ki, azzal a különbséggel, hogy mindegyiket más-más hangfrekvencia szinten hallatják. Egymás között az anya és csikója, mén és kanca, illetve egy ménestıl eltávolodott ló és a ménes között, a kapcsolatnak megfelelı, szokott hangkommunikáció történik. A szag alapján történı kommunikációnak fıleg a szexuális viselkedésekben van fontos szerepe. A mén, a sárló kancát ürülékének, illetve vizeletének megszaglásával ismeri fel. Mivel a vadon élı ménesek kerülik egymás társaságát, így információhoz a másik ménes ménjérıl, kanca állományáról, a sárló kancák számáról és, hogy mikor hagyták el azt az adott területet csak szagok alapján juthatnak. A szagok nagy jelentıséggel bírnak egymás felismerésében az anya-gyermek viszonyban is. Hiszen az eltávolodott csikó miután hangja alapján felfedezte anyját, szaga alapján ismeri fel (SCHRENK, 1996) A TERMÉSZETES KÉPZÉS ALAPJAI Természetes képzés történeti áttekintése A lovat az ember annak érdekében kívánja lovagolni, hogy kiaknázza azt a mozgást, könnyedséget, amit a ló lovas nélkül, a szabadban képvisel. De ez csak akkor helyes, ha olyan lovat kapunk eredményképpen, amelyik jól érzi magát lovasa alatt. Ezt pedig valamennyien felismerik, akik látják a lovat lovasa alatt! (XENOPHON, 2004) A Nagy Sándort szolgáló Xenophon tábornok volt az elsı személy, akinek fennmaradtak írásai a lovak kiképzésével, idomításával kapcsolatban. Idézetében felismerhetjük a klasszikus kiképzés napjainkban ugyanúgy alkalmazott, örökérvényő követendı elveit. Klasszikus kiképzık valamennyien lovaik erejének, egyensúlyának és ügyességének fejlesztésén keresztül kívánják elérni céljaikat. Ez idıvel azt eredményezi, hogy a ló könnyedén és örömmel teljesíti az egyes feladatokat lovasa súlyát viselve valamennyi jármódban, bármilyen irányban azzal megegyezı módon, ahogyan azt lovas nélkül tenné. Annak ellenére, hogy az említett feladatok végrehajtása könnyednek tőnnek amikor azokat szabadon hajthatja végre, a lovas súlyának hátára kerülésével mindez nehézzé válik számára. Számos év helyes, óvatos és szisztematikus munkájába kerül, hogy sérülés nélkül lovasa súlyának hordása mellett a szabadon végrehajtott módhoz hasonlóan képes legyen végrehajtani feladatokat (RITTER, 2005). 18

19 IRODALMI ÁTTEKINTÉS PLUVINEL (1989) szerint: legfontosabb szempont, hogy sose vegyük el lovunk kedvét, amellyel elveszíthetjük természetes énjét is. Ez olyan, mint amikor az illatozó gyümölcs, ha egyszer elveszíti illatát, akkor végleg elveszíti azt. Pluvinel-nek nem tetszett tanárai, Batista Giovanni Pignatelli és a magasiskola szerő lovaglás alapítója Federico Grisone által alkalmazott erıszakos ló kiképzési módszer. Teljes mértékben ellene volt a lovakkal szembeni kínzásnak és erıszaknak, amely eszköze volt a lovak kiképzésének. İ volt az elsı ismert lovagló mester Xenophon után, aki a ló lelkét figyelembe vette a képzés és oktatás során. Amikor a lovakat mások csak a lovaglás eszközeként kezelték, Pluvinel egy hihetetlenül érzékeny élılényként állt hozzájuk, amely megmutatkozott a velük való munkájában is. Mindig megpróbálta elérni a lovakkal, hogy azok saját akaratukból hajtsák végre a feladatokat nem pedig erıszakkal rájuk erıltetve. Annak ellenére, hogy korabeli képeken megtalálható, Pluvinel a kudarc egyértelmő formájának tartotta a sarkantyú és a pálca használatát. Nyilvánvalóan a mindent megelızı vagy helyettesítı használatra, és nem a helyesen alkalmazott módjára utalt. Általa használt lovaglópálca egy 120 cm hosszú pálcarészbıl és egy 180 cm hosszú fonott borcsapó részbıl állt. Ez teljes mértékben megegyezik azzal a pálcával és csapóval, amelyet ma egyes natural horsemanek használnak (MÉSZÁROS, 2007). A kiképzés mővészetének mindig követnie kell azt, amit a természet (anya) diktál, attól eltérni sosem szabad! İ a világ Úrhölgye, akinek mindig engedelmeskedni kell! (CAVENDISH, 2000) RITTER (2005) szerint, William Cavendish ( ), New Castle elsı grófja a legmélyrehatóbb nyomot hagyó XVII. századi kiképzı-író. Elsı könyve francia nyelven jelent meg 1657-ben, antwerpeni számőzetése alatt. Anyanyelvi elsı kiadása 1667-ben történt. Mivel az író olyan mélységben volt képes értelmezni a lovak viselkedését, pszichológiáját, amelyeken keresztül értékes gyakorlati tapasztalatokat szerzett, fedezett fel és vetett papírra, hogy írásai a klasszikus ló kiképzés egyik mérföldkövévé váltak. Leírt kiképzési módszerei idıtállóak, örökérvényőek. Tapasztalatait ajánlatos komolyan venni. Habár Cavendish 1900 évvel késıbb élt elıdjénél, Xenophonnál, mégis ugyanazoknak a fontos tényezıknek a hangsúlyozásával folytatja vagyis, hogy a Természet határozhatja meg egyedül a lovak kiképzését, annak irányát és sebességét. Ez nemcsak arra vonatkozik, hogy mely mozdulatokat és milyen sorrendben tanítunk meg lovunknak, illetve azt ahogyan kivitelezendıek, hanem azt is, hogy ennek a kiképzésnek a haladási sebessége lovanként eltérı. Egyedül a természet határozhatja meg helyesen, hogy lovunk mikor áll készen egy új feladat elsajátítására. Bármely tréning módszer, amely megkerüli a természet által diktált haladási sebességet, ahogyan az egyes mozdulatok és manıverek lovagolandóak, amely a ló természetes fejlıdésével, erısödésével, ügyesedésével ellenkezik nem hívható klasszikusnak! (CAVENDISH, 2000) L HOTTE (1997) szerint: a klasszikus kiképzés egy olyan tréning rendszer, amelynek irányelveit a természet határozza meg. Célja, pedig, hogy a lovaglás mővészetén keresztül tökéletesítsék a ló természetes jármódjait. Amennyiben a ló jármódjai vagy a végrehajtott mozgássorozatok a munka során módosulnak a természeteshez képest, akkor a kiképzés (lovaglás) nem nevezhetı klasszikusnak. Alexis François L Hotte tábornok ( ), mint a Saumuri Cadre Noir vezetı lovasa a XIX. század egyik legkiemelkedıbb francia lovas személyisége volt. Szintén kihangsúlyozta, hogy a klasszikus kiképzésnek tiszteletben kell tartania, és követnie kell a Természet diktátumát. 19

20 IRODALMI ÁTTEKINTÉS Egyben el kell utasítani a feladatok és a jármódok természetellenes és excentrikus kivitelezését, mint például a vágta három lábon-t vagy a hátrafelé vágtát, amelyeket a híres James Fillis gyakorolt (RITTER, 2005). A siettetett és durva ló kiképzés csak felszínes, látszateredményekhez, a mozgás természetestıl eltérı módosulásához, mindezeken keresztül, pedig a lovak idı elıtti egészségkárosodásaihoz, sérüléseihez vezet! A természet nem megerıszakolható! (PODHAJSKY, 2005) MÉSZÁROS (2007) szerint, Alois Podhajsky ( ) a Bécsi Spanyol Lovas Iskola egykori vezetıje munkássága során kifejezetten a Természet által diktált kiképzési idı megadására koncentrál. A lovak izomzatának erısítése, az állóképesség és ügyesség fejlesztése az elengedettség megtartása mellett a legjobb kiképzési módszer alkalmazásával is sok idıbe kerül. Amennyiben a lovas felgyorsítja a munkát, úgy annak árát a ló egészségével fizeti meg. Az egymástól több mint kétezer évnyire levı és négy eltérı országból származó idézetek között kifejezett hasonlóságot vélhetünk felfedezni. A ló iránti szeretetet és a természet törvényeinek, törvényszerőségeinek tiszteletét, amelyek a klasszikus lókiképzés gerincét alkották évszázadok során a klasszikus kiképzés elveit ápoló, gyakorló és fejlesztı országok lovasainak körében az írott történelem kezdetétıl napjainkig. Azon lovasok, akikbıl hiányzik a felsorolt elvek tiszteletben tartása és hő alkalmazása, nem tekinthetıek klasszikusnak A Magyar kiképzı mesterek Magyarországon a lókiképzés csúcsa a XX. század elejére, közepére tehetı, amikor Örkénytábor, a Magyar királyi Lovaglótanárképzı és Hajtóiskola, a fénykorát élte. Sajnos a II. világháború és az utána következı politikai változások következtében Örkénytábor megszőnt és az ott tanuló, illetve tanító tisztek a politikai üldöztetés miatt szétszéledtek. Például Némethy Bertalan az Amerikai Egyesült Államok díjugrató válogatottjának lett az edzıje, Endrıdyt pedig az angol válogatott trénerévé tették. Kiváló tisztek sora végzett még Örkénytáborban: Szemere Csaba, Platthy József, Monspart Gábor, Máchánszky Gyula, Kókay Pál, Dr. Kósa-Reznek Jenı (ERNST, 2001). A leghatékonyabb és leggyakorlatiasabb lovaglási módszer a ló finom meggyızésén, azaz a ló mentális együttmőködésének elérésén alapul, ami erıszak alkalmazása nélkül kiegyensúlyozottá teszi az állat testi tevékenységeit. (ENDRİDY, 1998) Ugyan ı úgy véli, hogy a lovaglási módszereket két típusba lehet sorolni, az egyik típus, amelyik a ló nyelvéhez alkalmazkodik, a másik típus amely sajátságaik folytán kevésbé érthetıek számukra, idegenek tılük. Az elsı esetben a nyelv érthetısége miatt a ló gyorsan és engedelmesen reagál, a másik esetben viszont a lovas a saját nyelvét akarja a lóra ráerıltetni, ez nehézséget okoz a lónak a megértésben, és ellenállás jelei mutatkoznak. Szem elıtt tartva a ló szükségleteinek kielégítését, a lovasnak lévén ı az okosabb mindent meg kell tennie azért, hogy a ló ösztönös nyelvét megértse, és ezt alkalmazva tartsa fenn vele a párbeszédet. (ENDRİDY, 1998) A legfontosabb az a képesség, amely lehetıvé teszi annak a kommunikációnak a megtalálását, amely szükséges a ló bizalmának megnyeréséhez, elkerülve így az összezavartságot és a meg nem értést, ami viszont mindig kedvetlenséghez és ellenszegüléshez vezet. (NÉMETHY, 2007) 20

A törzs izmai: a mellkas izmai: felületes mellkasizmok mély mellkasizmok. hasizmok. a hát izmai: felületes hátizmok mély hátizmok

A törzs izmai: a mellkas izmai: felületes mellkasizmok mély mellkasizmok. hasizmok. a hát izmai: felületes hátizmok mély hátizmok A TÖRZS IZMAI a mellkas izmai: felületes mellkasizmok mély mellkasizmok hasizmok a hát izmai: felületes hátizmok mély hátizmok A törzs izmai: A mellkas felületes izmai: kifutnak a vállöv és a kar csontjaira

Részletesebben

DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA. Varga Viola DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA. A myofasciális rendszer vizsgálata és kezelése. Varga Virág és Gyenes Péter rajzaival

DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA. Varga Viola DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA. A myofasciális rendszer vizsgálata és kezelése. Varga Virág és Gyenes Péter rajzaival Varga Viola DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA A myofasciális rendszer vizsgálata és kezelése Varga Viola DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA A myofasciális rendszer vizsgálata és kezelése Varga Virág és Gyenes Péter rajzaival

Részletesebben

A magasugrás oktatása általános iskola felső tagozatában

A magasugrás oktatása általános iskola felső tagozatában Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A magasugrás oktatása általános iskola felső tagozatában (Atlétika 2202) Készítette: Réti Pál Csaba FFT9X9 2014.

Részletesebben

I/8 IZOMTAN CSÍPİ-TÉRD MOZGATÓK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet

I/8 IZOMTAN CSÍPİ-TÉRD MOZGATÓK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet I/8 IZOMTAN CSÍPİ-TÉRD MOZGATÓK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet CSÍPİÍZÜLET MOZGATÓK A csípıízület mozgatók az articulatio coxaera (acetabulum-caput femoris) hatnak, ahol a törzs súlya az

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

Alsó végtag csontjai

Alsó végtag csontjai Alsó végtag csontjai medenceöv: szabad alsó végtag: medencecsont (os coxae) keresztcsont (os sacrum) comb (femur) combcsont (femur) lábszár (crus) sípcsont (tibia) szárkapocs (fibula) láb (pes) lábtő (tarsus)

Részletesebben

3B SCIENTIFIC MEDICAL. BASIC Billy TM életmentési baba P72 [1012793]

3B SCIENTIFIC MEDICAL. BASIC Billy TM életmentési baba P72 [1012793] 3B SCIENTIFIC MEDICAL BASIC Billy TM életmentési baba P72 [1012793] BLS-Szimulátor BasicBilly TM 1. BasicBilly TM tartalma 2. Összeszerelés 2.1 Rugó cseréje 2.1 Tüdı zacskó cseréje 3. Tisztítás és ápolás

Részletesebben

A felső végtag csontjait 2 csoportra oszthatjuk:

A felső végtag csontjait 2 csoportra oszthatjuk: VÁLLÖV, VÁLL A felső végtag csontjait 2 csoportra oszthatjuk: I. a vállöv: kulcscsont (clavicula) lapocka (scapula) II. a szabad felső végtag részei: kar (brachium) karcsont (humerus) alkar (antebrachium)

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet

Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A magasugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai A flop magasugrás Atlétika SMDLTE2202 Nagy Eszter AVBK27 Testnevelő-egészségfejlesztő

Részletesebben

A súlylökés általános iskolás oktatásának gyakorlatai

A súlylökés általános iskolás oktatásának gyakorlatai Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Sporttudományi Intézet A súlylökés általános iskolás oktatásának gyakorlatai Az atlétika gyakorlata és módszertana SMANTE 2202 Készítette: Kolontáry

Részletesebben

Károly Roberta Testnevelő tanár Msc 2014/2015 II. félév

Károly Roberta Testnevelő tanár Msc 2014/2015 II. félév BERZSENYI DÁNIEL PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR Atlétika Diszkoszvetés oktatása Károly Roberta Testnevelő tanár Msc 2014/2015 II. félév A diszkoszvetés középiskolában oktatott technikája A középiskolában a tanulók

Részletesebben

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!

Részletesebben

SYLLABUS MŰVÉSZETI ANATÓMIA II FÉLÉV

SYLLABUS MŰVÉSZETI ANATÓMIA II FÉLÉV SYLLABUS MŰVÉSZETI ANATÓMIA II FÉLÉV I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Művészeti Kar Képzőművészet-grafika Művészeti Anatómia A tantárgy típusa DF DD

Részletesebben

Tartalom. 2.1 A csontrenszer biológiai szerepe

Tartalom. 2.1 A csontrenszer biológiai szerepe A mozgás szervrendszere Tartalom Szerkesztette: Vizkievicz András 1. Mozgásról általában 2.1 A csontrendszer biológiai szerepe 2.2 A csontok szerkezete 2.3 Csontok alakja 2.4 Csontösszeköttetések 3. Csontrendszer

Részletesebben

A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai

A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai Atlétika SMANTE2202 Geröly Patricia G7AH72 A dolgozat szerkezete

Részletesebben

Összetett Versenyek oktatásának gyakorlatai Alsó tagozat

Összetett Versenyek oktatásának gyakorlatai Alsó tagozat Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet Összetett Versenyek oktatásának gyakorlatai Alsó tagozat Atlétika SMDLTE2202 Készítette: Döbröntei Máté Szak: Testnevelő

Részletesebben

Atlétika Közép- és hosszútávfutás, állórajt a középiskolában

Atlétika Közép- és hosszútávfutás, állórajt a középiskolában Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Atlétika Közép- és hosszútávfutás, állórajt a középiskolában Budai Róbert Testnevelő tanár, játék és szabadidő-szervező

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai

A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai Atlétika SMDLTE2202 Márkusné Halmosi Erika N4Q5MH 1. A súlylökés

Részletesebben

TÉMA. A csontváz az emberi test támasza. Hogyan mozog az ember?

TÉMA. A csontváz az emberi test támasza. Hogyan mozog az ember? TÉMAKÖR. Az ember a természet része TÉMA. A csontváz az emberi test támasza. Hogyan mozog az ember? CÉL. Tovább ismertetni a tanulókat az emberi test felépítésével, a csontvázzal, mint az emberi test támasza,

Részletesebben

STANDARD vonal (kiemelten ajánlott eszközök)

STANDARD vonal (kiemelten ajánlott eszközök) STANDARD vonal (kiemelten ajánlott eszközök) Rendelési szám Eszköz leírása Méret (mm) Nettó ár (Ft) Bruttó ár (Ft) SL116 GYALOGLÓ 1250x600x1600 207 000 Ft 262 890 Ft Végtagok formálására, erősítésére és

Részletesebben

Tartásjavító gyógytestnevelés gyakorlatok

Tartásjavító gyógytestnevelés gyakorlatok Tartásjavító gyógytestnevelés gyakorlatok A gyakorlatokat a talajon egy tornamatracon végezzük! 1. Medence mobilizálás Kiinduló helyzet: Hanyatt fekvés, térdhajlítás, terpesz talptámasz. Tarkóra tartás.

Részletesebben

Súlylökés az általános iskolában

Súlylökés az általános iskolában Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet Súlylökés az általános iskolában Készítette: Sörös János Neptunkód: iw4gmx 2014-03-18 Felosztás: Az általános iskolai

Részletesebben

Sarkantyú kezelése gyógytornával

Sarkantyú kezelése gyógytornával Sarkantyú kezelése gyógytornával A sarkantyú tulajdonképpen egy meszes kinövés a sarokcsont talpi felszínén, vagy az Achilles ín sarkon tapadó részén. Gyógytornászként sokszor találkozom ezzel a problémával,

Részletesebben

A félreismert pumavadász avagy a kutyavilág Bodybuilding bajnoka

A félreismert pumavadász avagy a kutyavilág Bodybuilding bajnoka FAJTAISMERTETİ A félreismert pumavadász avagy a kutyavilág Bodybuilding bajnoka Az elsı látásra félelmetes megjelenéső, hatalmas, hófehér, "csupaizom" kutyát a kutyavilág Bodybuilding bajnokának is nevezhetnénk.

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

Attól, hogy nem inog horizontális irányban a szélességi- és hosszúsági tengelye körül sem.

Attól, hogy nem inog horizontális irányban a szélességi- és hosszúsági tengelye körül sem. Konkrét tanácsok a Salgó-dexion polcrendszer összeszereléséhez Vásárlásunk során a Salgó-dexion polcokat, polcrendszereket sokféle módon állíthatjuk össze az igénybe vételnek, felhasználásnak, valamint

Részletesebben

Csípőforgás. Módszer: Álljon a gömbre egyenesen, majd végezzen a derekával twist-pörgő mozdulatokat és a karjaival egyensúlyozzon.

Csípőforgás. Módszer: Álljon a gömbre egyenesen, majd végezzen a derekával twist-pörgő mozdulatokat és a karjaival egyensúlyozzon. Csípőforgás Módszer: Álljon a gömbre egyenesen, majd végezzen a derekával twist-pörgő mozdulatokat és a karjaival egyensúlyozzon. Hatás: Erősíti a derekat és a hátizmokat. 2. Nyak-hát nyújtó gyakorlat

Részletesebben

11.2.1. Nyílt sérülések

11.2.1. Nyílt sérülések 11.2.1. Nyílt sérülések 11.2.1.01. Mely esetben beszélünk nyílt sérülésrıl? a) ha a sérülés ruhátlan testfelületen történik b) ha a csontvég átszakítja az izomzatot c) ha a kültakaró megsérül d) ha kórházi

Részletesebben

A MUNKAÉLETTAN AL A AP A J P AI A

A MUNKAÉLETTAN AL A AP A J P AI A A MUNKAÉLETTAN ALAPJAI A munka felosztása Fizikai munka Könnyő Közepes Nehéz Szellemi munka: Idegi szellemi tevékenység útján jön létre Megismerés folyamatai Érzelmi folyamtok Akarati folyamatok Fizikai

Részletesebben

Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gépgyártástechnológiai Szakcsoport

Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gépgyártástechnológiai Szakcsoport Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gépgyártástechnológiai Szakcsoport Forgácsolás és szerszámai 13. Gyalulás, vésés, üregelés

Részletesebben

A JÓTÁLLÁSÉRT ÉS A SZERVIZÉRT FELEL:

A JÓTÁLLÁSÉRT ÉS A SZERVIZÉRT FELEL: Használati utasítás A JÓTÁLLÁSÉRT ÉS A SZERVIZÉRT FELEL: Insportlike kft, Kossuth Lajos utca 65, Esztergom www.insportline.hu tel/fax: +36 3331 3242 1 A gép kizárólag otthoni használatra alkalmas. Abban

Részletesebben

Jankó István Iskolaérettség- éretlenség logopédus szemmel

Jankó István Iskolaérettség- éretlenség logopédus szemmel Jankó István Iskolaérettség- éretlenség logopédus szemmel Nem minden gyermek lesz azonban iskolaérett 6 évesen. Sok szülınek problémát jelent eldönteni az iskolakezdés idıpontját. Bizonytalanok, hogy vajon

Részletesebben

A távolugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai

A távolugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A távolugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai Atlétika SMDLTE 2202 Készítette Marton Kristóf Testnevelő tanár

Részletesebben

Testnevelés és sport 1-8. évfolyam

Testnevelés és sport 1-8. évfolyam Testnevelés és sport 1-8. évfolyam Alapelvek, célok: A testnevelés és sport mozgásanyagának segítségével az eddiginél nagyobb hatékonysággal fejlesztendık a közoktatásban résztvevı korosztályok fizikai

Részletesebben

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR:

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Települési adottságok, helyi igények felmérése (mérlegelés). Tantestületi döntés. Felkészülés, elıkészítés.

Részletesebben

Termékek. Az alacsony fekvőtámasz állvány kondieszköz a fekvőtámasz gyakorlatok kombinálásához,

Termékek. Az alacsony fekvőtámasz állvány kondieszköz a fekvőtámasz gyakorlatok kombinálásához, Termékek Alacsony fekvőtámasz állvány Az alacsony fekvőtámasz állvány kondieszköz a fekvőtámasz gyakorlatok kombinálásához, változatosabbá tételéhez nyújt segítséget. A saját testsúlyos edzés egyik legfontosabb

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Kezdő íjászok kézikönyve ARANY. Toll

Kezdő íjászok kézikönyve ARANY. Toll ARANY Toll 1 A FITA ARANY TOLL MEGSZERZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ISMERETANYAG TALÁLATOK ÉRTÉKELÉSE Lőtávolság: 8m Lövésszám: 15 (5x3 vessző) Elérendő teljesítmény: 12 találat 80 cm-es lőlapra (találat = 6-10-es

Részletesebben

Utánpótlás-nevelés: nevelés: az egészséges fejlesztés gyógytornász szakmai szempontjai Moldvay Ildikó Sportági jellemzők Mozgató szervrendszer Axiális aszimmetrikus terhelés Erőközpont: medence Medence

Részletesebben

I/2 CSONTTAN-ÍZÜLETTAN OSTEOLÓGIA-SYNDESMOLÓGIA. alapfogalmak, fej, törzs, végtagok JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet

I/2 CSONTTAN-ÍZÜLETTAN OSTEOLÓGIA-SYNDESMOLÓGIA. alapfogalmak, fej, törzs, végtagok JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet I/2 CSONTTAN-ÍZÜLETTAN OSTEOLÓGIA-SYNDESMOLÓGIA alapfogalmak, fej, törzs, végtagok JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet ÁLTALÁNOS OSTEOLÓGIA Testünk szilárd állományát csontok alkotják (10% testtömeg).

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Ergonómia alapok. Hardy

Ergonómia alapok. Hardy Ergonómia alapok Hardy Ergonómia fogalma Az ergonómia összetett szó. Ergon = munka, teljesítmény, erı + Nomos = törvény, szabály Jelentése: A MUNKA HOZZÁIGAZÍTÁSA AZ EMBER TULAJDONSÁGAIHOZ, KÉPESSÉGEIHEZ

Részletesebben

Terrier-féle lágyrész mobilizáció és Kinesio Tape technika hatása Periarthritis humeroscapuláris konzervatív kezelése során

Terrier-féle lágyrész mobilizáció és Kinesio Tape technika hatása Periarthritis humeroscapuláris konzervatív kezelése során Terrier-féle lágyrész mobilizáció és Kinesio Tape technika hatása Periarthritis humeroscapuláris konzervatív kezelése során Készítette: Halder Ágnes B.A.Z. Megyei Kórház és EOK Szikszó, Gyógytornász Terrier-féle

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

*) Bemutatta az orvos-természettudományi osztály május 7-én tartott orvosi szakülésén.

*) Bemutatta az orvos-természettudományi osztály május 7-én tartott orvosi szakülésén. KÖZLEMÉNY Dr. PÜRJESZ ZSIGMOND NY. R. TANÁR BELGYÓGYÁSZATI KORÓDÁJÁRÓL. ATROPMA MUSCULAKIS PKÜGRESS1VA EGY ESETE. Dr. Farnos Árpád tanársegédtől.*) Preeup Pániili, 25 éves, nőtlen, juhász. Szülei előtte

Részletesebben

FIZIKAI FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM, AZ ÉLVONALBELI TELJESÍTMÉNYHEZ

FIZIKAI FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM, AZ ÉLVONALBELI TELJESÍTMÉNYHEZ FIZIKAI FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM, AZ ÉLVONALBELI TELJESÍTMÉNYHEZ Időszak: 1. és 2. felkészülési fázis Ízületi mozgékonyság Lazaság - Erő-Állóképesség FIGYELEM Erőfejlesztés, kondicionálás gumiszalag segítségével.

Részletesebben

A gátfutás középiskolai oktatásának gyakorlatai

A gátfutás középiskolai oktatásának gyakorlatai Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A gátfutás középiskolai oktatásának gyakorlatai Atlétika SMDLTE2202 Für Attila G8C5WR 1. A gátfutás technikája A

Részletesebben

EXKLUZÍV ESZKÖZÖK Rendelési szám 7502

EXKLUZÍV ESZKÖZÖK Rendelési szám 7502 EXKLUZÍV ESZKÖZÖK Rendelési 7502 Eszköz leírása Méret (cm) Biztonsági tér (cm) Nettó ár (Ft) Bruttó ár (Ft) LIBEGŐ 160 x 97 x 127 460 x 397 300 000 381 000 Koordináció és egyensúly javítására. Erősíti

Részletesebben

5.1. GERENDÁS FÖDÉMEK KIALAKÍTÁSA, TERVEZÉSI ELVEI

5.1. GERENDÁS FÖDÉMEK KIALAKÍTÁSA, TERVEZÉSI ELVEI 5. FÖDÉMEK TERVEZÉSE 5.1. GERENDÁS FÖDÉMEK KIALAKÍTÁSA, TERVEZÉSI ELVEI Az alábbiakban az Épületszerkezettan 2. c. tárgy tanmenetének megfelelıen a teljes keresztmetszetben, ill. félig elıregyártott vb.

Részletesebben

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merıleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

47. Barkóciné Vértesi Katalin Balláné Tar Éva: Amit a lúdtalpról tudni érdemes

47. Barkóciné Vértesi Katalin Balláné Tar Éva: Amit a lúdtalpról tudni érdemes 47. Barkóciné Vértesi Katalin Balláné Tar Éva: Amit a lúdtalpról tudni érdemes Az óvodai gyógytestnevelés során egyre többször találkozunk a lúdtalp problémájával, számos kérdés hangzik, el a szülőktől,

Részletesebben

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Mozgás szervrendszer Fogak

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Mozgás szervrendszer Fogak Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana Mozgás szervrendszer Fogak Mozgás szervrendszer A helyváltoztatás az állatok jellemző képessége. A mozgásmód faji sajátosság eltérés rendellenesség Izmok aktív

Részletesebben

Vitalitásnövelı készülék Napsugármatrac Oxigénterápia Tartásjavító ülıpárna

Vitalitásnövelı készülék Napsugármatrac Oxigénterápia Tartásjavító ülıpárna Vitalitásnövelı készülék Napsugármatrac Oxigénterápia Tartásjavító ülıpárna Tájékoztató 2005. Marketing-Mix 7000 Kft. Forgalmazói iroda: Budapest 1026 Fillér u. 47/A Telefon: 225-0777; 457-0777; Mobil:

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 I. rész: 2 NEVELÉSI PROGRAM II. rész: HELYI TANTERV 2 oldal, összesen: 124 3 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos

Részletesebben

A BESZÉDZAVAROK ÉS A TANULÁSI NEHÉZSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

A BESZÉDZAVAROK ÉS A TANULÁSI NEHÉZSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN Bartusné Major Ágnes A BESZÉDZAVAROK ÉS A TANULÁSI NEHÉZSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN Az iskolaérettségrıl Az utóbbi évek iskolaérettségi vizsgálatai folyamán tapasztalom, hogy néhány szülı

Részletesebben

A só- és színterápiáról röviden

A só- és színterápiáról röviden A só- és színterápiáról röviden A sóterápia Az ember arany nélkül tud élni, de só nélkül nem. - Cassiodorus 1 Történelem A terápia kezdete a sóbányákban és sóbarlangokban dolgozó emberektıl eredeztethetı,

Részletesebben

A súlylökés általános iskolában való oktatása

A súlylökés általános iskolában való oktatása Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A súlylökés általános iskolában való oktatása Atlétika SMDLTE2202 Zakál Simon Edina wzktdt Felépítése a dolgozatnak

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsga befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Tanulunk és tanítunk, mi a haszna? LLL Könyvtári Szolgáltatások és eredményességük Komárom, 2011. június 24-én A kommunikáció lényege, hogy az egymással

Részletesebben

Periférikus látás kísérletek

Periférikus látás kísérletek Periférikus látás kísérletek A látás egyfajta tudattalan, illetve korlátozott tudatosságú, néha reflexszerű feldolgozása a szemünk elé táruló információáradatnak. A szemünk fizikai tulajdonságai révén

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma 54 726 01 Gyógy- és sportmasszőr Komplex szakmai vizsga A vizsgafeladat időtartama: 45 perc (felkészülési idő: 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgafeladat értékelési

Részletesebben

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse

Részletesebben

II. félév, 5. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Légzés rendszere TÜDİ, LÉGUTAK (PULMONOLÓGIA)

II. félév, 5. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Légzés rendszere TÜDİ, LÉGUTAK (PULMONOLÓGIA) II. félév, 5. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Légzés rendszere TÜDİ, LÉGUTAK (PULMONOLÓGIA) Mit tanulunk? Megismerkedünk a légzés, a külsı és belsı légzés fogalmaival. Hallunk

Részletesebben

KLING Mérnöki, Ipari és Kereskedelmi Kft 1106 BUDAPEST Gránátos utca 6. Tel.: 433-16-66, Fax:262-28-08 www.kling.hu E-mail: kling@kling.

KLING Mérnöki, Ipari és Kereskedelmi Kft 1106 BUDAPEST Gránátos utca 6. Tel.: 433-16-66, Fax:262-28-08 www.kling.hu E-mail: kling@kling. KLING Mérnöki, Ipari és Kereskedelmi Kft 1106 BUDAPEST Gránátos utca 6. Tel.: 433-16-66, Fax:262-28-08 www.kling.hu E-mail: kling@kling.hu FERNI 24V Külsı szárnyaskapu hajtás F1024 Magyarországi Képviselet

Részletesebben

Tartásjavító program, törzsizom erősítő gyakorlatokkal

Tartásjavító program, törzsizom erősítő gyakorlatokkal Tartásjavító program, törzsizom erősítő gyakorlatokkal Ez a fejezet elsősorban azoknak szól, akiknek bár vannak gerinc (nyaki, háti, deréktáji) problémáik, panaszaik, azonban diagnosztizált deformitásuk

Részletesebben

HASZNÁLATI UTASÍTÁS LINEÁRIS ABLAKMOZGATÓ MOTOR

HASZNÁLATI UTASÍTÁS LINEÁRIS ABLAKMOZGATÓ MOTOR SL60 ablakmozgató motor 1. oldal, 1. összesen HASZNÁLATI UTASÍTÁS LINEÁRIS ABLAKMOZGATÓ MOTOR KÉRJÜK FIGYELMESEN OLVASSA VÉGIG, MERT A TELEPÍTÉSI HIBÁKÉRT A GYÁRTÓ ÉS FORGALMAZÓ CÉG NEM VÁLLAL FELELİSÉGET!

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

PÁROS NYÚJTÓ GYAKORLATOK

PÁROS NYÚJTÓ GYAKORLATOK PÁROS NYÚJTÓ GYAKORLATOK Törös Károly Utánpótlás szövetségi kapitány Vezetőedző, szövetségi kapitány ex Délfrika Afrika és ex Algéria 2009-2013 1. Kiinduló helyzet: kisterpeszben állva, két kéz a vesetájon

Részletesebben

Felvonók korszerő hajtása.

Felvonók korszerő hajtása. Felvonók korszerő hajtása. A felvonók tömeges elterjedése szorosan összefügg a forgóáramú villamos hálózatok kialakulásával. Magyarországon az elsı villamos hálózatot 1884.-ben Temesváron állították fel.

Részletesebben

DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT.

DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT. DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT. 8000 Székesfehérvár Gyümölcs u.4-6. Telefon: 06 22/512-620; Telefax: 06 22/512-622 E-mail: du-plan@du-plan.hu Statikai szakvélemény Balatonföldvár, Kemping utca végén lévı lépcsısor

Részletesebben

Biofizika I 2013-2014 2014.12.03.

Biofizika I 2013-2014 2014.12.03. Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet A KERESZTHÍD CIKLUSHOZ KAPCSOLÓDÓ ERŐKIEJTÉS egy kereszthíd ciklus során a miozin II fej elmozdulása: í ~10 nm 10 10 egy kereszthíd

Részletesebben

XVI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA ÉS XI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKDOLGOZÓI KONFERENCIA BALATONFÜRED, 2014.

XVI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA ÉS XI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKDOLGOZÓI KONFERENCIA BALATONFÜRED, 2014. XVI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA ÉS XI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKDOLGOZÓI KONFERENCIA BALATONFÜRED, 2014. SZEPTEMBER 11-13 A ROTÁTORKÖPENY SZINDRÓMA FIZIOTERÁPIÁS KEZELÉSÉNEK HATÉKONYSÁGA

Részletesebben

FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1 er B 6530 Thuin (Belgique) PEKINGESE (Pekingi palotakutya)

FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1 er B 6530 Thuin (Belgique) PEKINGESE (Pekingi palotakutya) FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1 er B 6530 Thuin (Belgique) FCI-Standard N 207/ 2009.06.05./ GB PEKINGESE (Pekingi palotakutya) 2 SZÁRMAZÁS: Kína. VÉDNÖK:

Részletesebben

3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a Hungarofit teszt

Részletesebben

L E G T R A I N E R GYVC-008. Használat elõtt figyelmesen olvassa el a tájékoztatót!

L E G T R A I N E R GYVC-008. Használat elõtt figyelmesen olvassa el a tájékoztatót! LEG_TARINER.qxp 2007.08.03. 9:06 Page 1 L E G Használat elõtt figyelmesen olvassa el a tájékoztatót! T R A I N E R GYVC-008 A VIVAMAX Leg Trainerrel Ön otthonában, kényelmesen edzheti lábait és fenekét,

Részletesebben

Betegtájékoztató a részleges gége eltávolításáról a gége és/vagy algarat rosszindulatú betegségeirıl

Betegtájékoztató a részleges gége eltávolításáról a gége és/vagy algarat rosszindulatú betegségeirıl Betegtájékoztató a részleges gége eltávolításáról a gége és/vagy algarat rosszindulatú betegségeirıl Kedves Betegünk! Az elızetes vizsgálatok és leletek alapján Önnek mőtéti beavatkozásra van szüksége.

Részletesebben

Koordináció szerepe az ökölvívásban I. rész

Koordináció szerepe az ökölvívásban I. rész Koordináció szerepe az ökölvívásban I. rész Az ökölvívás nyílt mozgáskészségére utalva döntő szerepet kap a kiszámíthatatlanság, bizonytalanság. Ezeket a tulajdonságokat a felkészülésnek is követnie kell.

Részletesebben

Yoga anatómia és élettan

Yoga anatómia és élettan Yoga anatómia és élettan Áttekintés Csont és ízülettan I. (felső végtag) Fábián Eszter (eszter.fabian@aok.pte.hu) 2015.08.15. Anatómia és Élettan 1. Csonttan 1. Keringés 2. Ízülettan 2. Légzés 3. Izomtan

Részletesebben

Váll-, hát-, és mellizom fejlesztő gyakorlatok nemcsak kismamáknak

Váll-, hát-, és mellizom fejlesztő gyakorlatok nemcsak kismamáknak Váll-, hát-, és mellizom fejlesztő gyakorlatok nemcsak kismamáknak Nagyon fontos, hogy szülés után erős legyen a váll és hátizmod, mert a gyereket sokat kell majd cipelned, a mellizom gyakorlatok pedig

Részletesebben

"#$ %&'() * %+,'() * 3. . / -5/.5/ -5/

#$ %&'() * %+,'() * 3. . / -5/.5/ -5/ 1. Külső testalakulás A juh külső testalakulása, hasznosítási típusok Szervezeti szilárdságra utal: törzsmélység mellkas mélység Hús- és gyapjútermelésre utal: hát és far terjedelme Járóképességre utal:

Részletesebben

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

TUDATOS ÜLÉS GERINCISKOLÁJA ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOKNAK

TUDATOS ÜLÉS GERINCISKOLÁJA ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOKNAK Pécsi Tudományegyetem EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI Kar Fizioterápiás- és Sporttudományi Intézet TUDATOS ÜLÉS GERINCISKOLÁJA ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOKNAK Az iskolai testnevelésben végzendő tartáskorrekciót kiegészítő gerinciskola

Részletesebben

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány?

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Csoport sok egyed együtt, fontosak az egyedek közötti kapcsolatok a csoport szervezettségében fokozatok vannak Az önző egyedeket csoportba kényszerítő

Részletesebben

Egyéni edzés. Testedzési utasítások ERŐFEJLESZTŐ FEKPAD

Egyéni edzés. Testedzési utasítások ERŐFEJLESZTŐ FEKPAD Testedzési utasítások ERŐFEJLESZTŐ FEKPAD Tisztelt Vásárló, gratulálunk Önnek, hogy megvásárolta az új ENERGETICS fitnesz berendezést. A testgyakorlások elvégzésekor kellemes szórakozást és sok sikert

Részletesebben

Állati eredetű élelmi anyagok előkészítési módjai I.

Állati eredetű élelmi anyagok előkészítési módjai I. Kiss Iren Állati eredetű élelmi anyagok előkészítési módjai I. A követelménymodul megnevezése: Előkészítés A követelménymodul száma: 1464-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-019-30 VÁGÓÁLLATOK

Részletesebben

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán

Részletesebben

Alkatrészek tőrése. 1. ábra. Névleges méret méretszóródása

Alkatrészek tőrése. 1. ábra. Névleges méret méretszóródása 1. Alapfogalmak Alkatrészek tőrése Névleges méretnek nevezzük a munkadarab nagyságrendjének jellemzésére szolgáló alapméretet, ez a mőszaki rajzon minden esetben feltüntetésre kerül. Tőrés használatának

Részletesebben

I. A gerelyhajítás oktatása középiskolában:

I. A gerelyhajítás oktatása középiskolában: Atlétika Gerelyhajítás (SMALTE 2202) 2015.03.05 Tóth Zsuzsa IUOSX0 Testnevelő-földrajz tanár Msc. I. A gerelyhajítás oktatása középiskolában: Elsőként a gerelyhajítás oktatásánál az előkészítő gyakorlatokra

Részletesebben

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I.

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. CÍMLAP (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. Impresszum, azonosító 2 Tartalomjegyzék ELİSZÓ... 7 1 A TUDÁSMENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN... 9 1.1 TÉZISEK...

Részletesebben

Izomtan- izmai. comb izmai, lábszár r izmai, láb b izmai. eredés. tapadás. combcsont kistompora (trochanter minor) Csípőhorpasz izom (m.

Izomtan- izmai. comb izmai, lábszár r izmai, láb b izmai. eredés. tapadás. combcsont kistompora (trochanter minor) Csípőhorpasz izom (m. Izomtan- alsóvégtag, has, hát h és s fej izmai Az alsó végtag izmai csípőizmok, comb izmai, lábszár r izmai, láb b izmai. Belső csípőizmok eredés: A csípőizmok a csípőlap lapát t belső felszínén, n, valamint

Részletesebben

σhúzó,n/mm 2 εny A FA HAJLÍTÁSA

σhúzó,n/mm 2 εny A FA HAJLÍTÁSA A FA HAJLÍTÁSA A fa hajlítása a fa megmunkálásának egyik igen fontos módja. A hajlítás legfıbb elınye az anyagmegtakarítás, mivel az íves alkatrészek elıállításánál a kisebb keresztmetszeti méretek mellett

Részletesebben

Általános bemelegítés

Általános bemelegítés Általános bemelegítés Összefoglalás A test tengelyei és síkjai a szaknyelv kialakításának az alapja. Test és szer viszonya a test szélességifőtengelyének viszonya alapján állapítható meg. Az álló helyzetek

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben