Bod Péter Ákos Pénzügyi szuverenitás a globális tőkemozgások korában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bod Péter Ákos Pénzügyi szuverenitás a globális tőkemozgások korában"

Átírás

1 Bod Péter Ákos Pénzügyi szuverenitás a globális tőkemozgások korában (Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kara, tudományos konferencia Kautz Gyula halálának 100. és születésének 180. évfordulója alkalmából, május 18-án) A szuverenitás fogalmáról Konferenciánk időpontjában a magyar állam fizetőképességét a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió (EU) hitele tartja fent, a kormányzati gazdaságpolitika kulcsfontosságú kérdésekben a hitelszerződés feltételeinek betartására szűkül. Időszerű tehát némi figyelmet szentelni az állam pénzügyi szuverenitása kérdésének, és természetesen a magyar ügynek. A szuvernitás jogi fogalom, aminek de jure és de facto változata az állam fennhatóságára és döntései kikényszeríthetőségére vonatkozik, követve a Jean Bodin-i meghatározást. 1 A gazdaság világa viszont olyannyira interdependens, hogy valójában a gazdasági szuverenitás vagy pénzügyi szuverenitás fogalmát nem is igen használjuk. Figyelemreméltó, hogy a magyar Wikipediában egyáltalán nem szerepel a szuverenitás szócikk. Az angol nyelvűben igen alapos, gazdag a sovereignty, de nem létezik economic sovereignty, sem monetary sovereignty szócikk, maga a szöveg pedig nem említi az Európai Uniót. 2 Holott az EU tagság igen sokféle módon érinti, korlátozza a tagállamok jogi és gyakorlati szuverenitását. De már maga az IMF-tagság is korlátozza a tagállamok szuverenitását, bár ellentétben az EU-val az IMF-be belépni és onnan kilépni viszonylag egyszerű, tehát itt kétségtelenül vállalt önkorlátozásról van szó. 3 A gazdasági élet kontextusában pedig eleve tudatában vagyunk a kölcsönös függés (interdependecia) jelenségének, ezért nem is annyira a szuverenitás fogalmát használjuk, mint inkább a kormány gazdasági mozgásteréről szólunk, vagy ezt fogalmat helyettesítjük más terminusokkal. Maga a pénzügyi (monetáris) szuverenitás leginkább akkor kerül elő, amikor a pénzkibocsátás jogi és intézményi ügyeiről esik szó ez valóban kötődik a szuverén (az uralkodó) régi időkről ránk maradt jogának világához. 4 A monetáris önállóság leszűkítő értelmezése már csak azt tartalmazza, hogy egyfelől az illető ország monetáris hatóságai (leginkább a központi bank, jegybank) milyen árfolyamrezsimet választanak: lebegőt avagy rögzítettet, illetve azok valamilyen változatát, másfelől pedig milyen monetáris politikai (értd: kamat-) eszközökkel élnek. 1 Jean Bodin A szuverenitásról ; in: Az államról, I. könyv, VIII. (1987), Budapest, Gondolat Kiadó. A szuverenitás az alattvalók (állampolgárok) felett gyakorolt abszolút és örökös uralom, amelynek jegyei: a törvényhozó hatalom, a hadüzenet és a békekötés joga, a tisztviselők kinevezési joga, a legfőbb bírói fórum, a kegyelmezés és a hódolat fogadása, a pénzverés, a súlyok és mértékegységek megállapítása, az adókivetés joga. 2 Lásd letöltve május 10-én. 3 Az IMF vezető jogászának írását lásd: Francois Gianviti (2004): Current Legal Aspects of Monetary Sovereignty. IMF. May 24, Christoph W. Herrmann (2007): Play money? Contemporary Perspectives on Monetary Sovereignty. EUI working papers. RSCAS 2007/28

2 Az ilyen szűkebb értelmű felfogásban a monetáris önállóságot nem is annyira valami külső hatalom vagy jogi erő korlátozza, hanem a közgazdasági logika, amelyet a lehetetlen hármasság vagy trilemma elnevezés alatt ismerünk: egy országnak nem lehet egyszerre rögzített árfolyama, nemzetközi szabad tőkeáramlása, és monetáris politikai (azaz: kamatszintmeghatározó) önállósága. Ez az összefüggés koronként másként érvényesült: az aranyalap idején az abban résztvevő államok tartósan rögzítették valutájuk árfolyamát, valamint elkötelezték magukat a szabad tőkeáramlás és devizaátváltás mellett, így már nem maradt szabadságuk arra, hogy az országon belüli kamatszínvonalat tartós jelleggel eltérítsék attól, amit a meghatározó gazdaságokban kialakult. A két világháború között már csak ideiglenesen sikerült visszaállítani az aranyalapot néhány országban, sok állam sokféleképpen próbálta formálni pénzpolitikáját, többségében igen sikertelenül. 5 A második világháború után, a keynesi elvekre hivatkozó aktivista állami felfogást követve a szabad tőkeáramlást áldozták fel a másik két elem megőrzéséhez. Mára az európai modell visszatér az aranystandard értékeihez kontinentális méretekben, meghirdetve a (végleg) rögzített árfolyamok rendszerét (Euró-zóna). Eközben a világban a nagy valutáris blokkok feladták a rögzített árfolyamok rendjét, hogy megtarthassák a szabad tőkeáramlását és egyben a szabad kamatpolitikát is. E döntés következtében a mai világrendszer elég volatilis lett az árfolyamok alakulását illetően, lásd a jen, az euró és az amerikai dollár, valamint a sok egyéb kisebb-nagyobb jelentőségű nemzeti fizetőeszköz árfolyamingadozását. A pénzügyi szuverenitás fogalmához azonban érdemes visszakanyarodni, mivel a nemzeti valuta rendszerének a meghatározása (rögzített vagy sem), a tőkeáramlása szabadsága vagy szabályozottsága, valamint a kamatpolitikai szabadság csupán a monetáris politikai mozgásteret jelöli ki. Ehhez hozzá kell számítani az állam adóztatási és költségvetési (fiskális politikai) szabadságát, valamint a pénzügyi szervezetek feletti ellenőrzés és szabályozás terén kifejtett tevékenységét (regulátori feladatait). A címben szereplő globális tőkemozgás pedig arra a mai sajátosságra utal (ami persze csak nekünk új, hiszen az aranystandard idején is igen erőteljes tőkeáramlások jellemezték a kort), hogy az állami szereplőkön kívül igen erős, sőt anyagi értelemben a szuverén szereplőknél sokkal több tőkét mozgató ágensek alakítják a gazdasági, pénzügyi életet. Ugyanakkor az államok költségvetési tevékenysége sokkal kiterjedtebb, mint volt a XIX. század második felétől 1914-ig terjedő időszakban, és regulátorként is jóval aktívabb, mint az akkori államok voltak. Így tehát nem szabad a globális pénzügyi szereplők nagy számára és időnkétn meghökkentően nagy anyagi erejére való utalással egyszerűen elintézni a mai államok tényleges és nemcsak de jure szuverenitását mint formalitást amire az antiglobalista publicisztika annyire hajlamos. Igenis számítanak az államok, amit tesznek és amit tehetnének. 5 A két világháború közötti időszakat feldolgozta Obstfeld, Shambough és Taylor. A tanulmány megtalálható a következő helyen: 2

3 Hazánk mozgásteréről Az államok azonban nagyon különböznek méret, berendezkedés, pénzügyi állapot, állami aktivitás tekintetében. A kisebb és gazdaságilag kevésbé fejlett országok pénzügyi szuverenitása nyilvánvaló elég csekély, akkor is, ha a westfáliai modell értelmében vett általános szuverenitásukat elismerjük. Ha vesszük a devizaszabályozás ügyét, gyakran azt találni a harmadik világbam, hogy a tőkeáramlást valójában aligha képes effektíven terelni egy ilyen ország kormánya, két okból. Egyfelől ahhoz bizonyos hatékonyságú államigazgatás kell (máskülönben a korrupció fellazítja a bevezetett rendszert, az adminisztratív képességek hiánya pedig eleve nem működik az ellenőrzési folyamat). Másfelől pedig hamar beleütközhet a tőkefolyamatokba adminisztratív módon belenyúló kormány a nemzetközi szervezetek politikájába. Az IMF ugyan csak a folyó műveletekre vonatkozó konvertibilitást írja elő (VIII. cikkely), de az Alap működési logikája ellentmond a részletes és kemény állami intervenciónak. Különösen akkor válik kritikussá az IMF követelményrendszere vagy az ahhoz közeli donori elvárás ( washintoni konszenzus ), ha az érintett ország hitelfelvételre vagy nemzetközi segélyre szorul Ha pedig nem kíván az IMF-hez fordulni, akkor kellő mértékben meg kell nyitnia magát a tőkepiac előtt; így saját döntésből fakad a tőkeáramlás szabaddá tétele. A harmadik világban eleve igen nehezen jöhettek létre az adminisztratív képességek; Taiwan, Korea, Thaiföld és egy sor ázsiai ország kivételnek számít, az ázsiai tigrisek sikere mögött kulturális és államvezetési képességek találhatók. Jelenleg Kína az, amely szabadon tud válogatni a gazdaságpolitika, pénzügypolitika lehetséges eszköztárában, mérete és előélete alapján: mint volt kommunista ország (jelenlegi minősítését most nem érintve) kiterjedt állami szabályozórendszert örökölt, és képes még mindig működtetni. A harmadik világ és az európán kívüli feltörekvő országok esete itt csak kontrasztként szolgál ahhoz, hogy a magyar helyzetet áttekintsük. Hazánk a különféle tagsági viszonyokból adódóan (IMF, EBRD, OECD, WTO, EU) lényegileg már nem képes adminisztratív akadályokat állítani a tőkemozgások útjába. Ezért a trilemmából csak az marad, hogy lebegő árfolyamrendszert működtet, vagy rögzíti valutáját az euróhoz (átmenetileg vagy végleg). Most a lebegtető államok közé számítunk: ezek körében találhatók a nagy világgazdasági blokkok (EU, USA, Japán), a speciális helyzetű fejlett országok (Svájc, Egyesült Királyság), a nagyobb méretű és így külkereskedelemtől relatíve kevésbé függő államok (Kína, Oroszország), valamint a környezetünkben azok, amelyek még nem szánták el magukat a rögzítésre, vagy annak intézményi feltételeit ( maastrichti ismérvek ) egyelőre nem képesek teljesíteni (cseh, lengyel, ukrán, balti, délszláv esetek). Nálunk a szabad lebegtetés és az abból adódó monetáris önállóság csakis átmeneti lehet, tekintettel az EU-tagságra, amelynek kötelező következménye a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába való belépés. Itt tehát egyáltalán nem a kínai eset áll fenn (ahol egyszerre képes élni az árfolyamrendszer és a kamatszint megválasztásának szabadságával a gazdaságpolitika); és nem is a svéd vagy cseh szituációról van szó (ezek az országok elégséges nominális konvergáltságuk miatt eleget tesznek az eurózónába 3

4 való belépés feltételeinek, csak éppen különféle politikai és gazdasági megfontolásokból még nem kívánnak belépésni). Hazánk speciális eset, amelyhez közeli példát nem könnyű találni a mostani helyzetben. A magyar monetáris önállóság jelenleg azzal jár, hogy szemben a cseh vagy akár csak a lengyel jegybanki kamatszinttel, amely a 2008 őszén kifejlődő nemzetközi pénzügyi turbulencia hónapjaiban a 1.5 és 6 százalék közötti sávba esett 2009 tavaszán 2 és 4 százalék alatt -, ugyanakkor a magyar alapkamat 8,5 és 11.5 százalék magasságában mozgott. Erre aligha lehet azt mondani, hogy a magyar jegybanki alapkamat monetáris önállóságunk kiteljesülésének meggyőző példája, de azt sem, hogy a magyar gazdasági ciklus végletes túlfűtöttsége indokol ilyen kamatmértéket. Az indokok között elől áll gyenge kockázati besorolásunk, és az ahhoz okként szolgáló igen nehéz állampénzügyi helyzet. A pénzügyi szuverenitás többi tétele között de jure megtalálható az adórendszerbeli és a állami költségvetéspolitikai szabadság. Ezzel azonban szintén nincs sok dicsekednivalónk: felmérések szerint az üzleti élet működési feltételeit leíró és nemzetközileg összehasonlítható Doing business mutatók szerint hazánk éppen az adózási és államháztartási vonatkozások terén található méltatlanul rossz helyen, és ezt a hazai szereplők is így látják. 6 De már az adó- és költségvetés-politikai önállóság is inkább csak részben könyvelhető el, tekintve az EU-tagságból fakadó követelményekre, és újabb tényezőként a nemzetközi adóversenyre. Az adóügy ugyan egészében véve nemzeti hatáskörbe tartozik, de azért egy sor integrációs szabály vonatkozik az általános forgalmi adózásra vagy a társasági adóra; az államháztartást illetően pedig a Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SNE) állít korlátokat. Igaz, ezek a korlátok hazánkat 2004 májusa és 2006 nyara között nem gátolták meg a súlyosan felelőtlen nemzeti fiskális politika követésében ami súlyos mulasztása volt az EU-nak (már természetesen az első helyen felelős magyar kormányzat mellett). A válság kitörése óta az EU számos tagállama nagymértékben megsérti az SNE meglehet: szokásos gazdasági helyzetre szóló - határértékeit (az államháztartás éves hiányát és az államadósság GDP-hez mért nagyságát illetően). Nem világos azonban, hogy más helyzetű országok mostani normasértő esetei mennyire hatnak majd ki a jövőbeli magyar költségvetési politika mozgásterére, ugyanis hazánk fiskális téren is egyedülálló helyzetben van. Ennek a sajátos helyzetnek története van, és az eseményekből fakadó pályafüggőség bizonyos visszapillantást és kitekintést igényel. A magyar eset 2008 végig Magyarország, Szerbia és Ukrajna volt kénytelen az IMF-hez fordulni hitelért. A magyar ügy annyiban mindenképpen rendkívüli, hogy EU-tagországról van szó, amely ráadásul a piacgazdaságra való visszatérés (tranzíció) sikeres esetei közé számított az 1990-es években: igen jelentős külföldi tőkét vonzott az elmúlt két 6 Szepesi Balázs (szerk.)(2009): Jelentés a magyarországi kapitalizmus állapotáról, Közjó és K apitalizmus Intézet. 4

5 évtizedben, és a 2000-es évek közepéig a tranzíciós országok között az egy főre jutó GDP-vel mérve a fejlettebbek közé tartozott. A bajok azonban már régóta gyűltek. A magyar gazdaságra régiós összehasonlításban kiugróan magas állami újraelosztási arány és az ebből fakadóan nagy adóelvonás jellemző, szinte nordikus jelleget adva a magyar költségvetésnek, holott az európai átlagnak 60 százaléka körüli a GDP-szintünk, és nem észak-európai jellegű az adófizetési fegyelem nálunk. A magas adószint visszaveti a legális foglalkoztattságot, ezzel gyengíti a gazdaság növekedési képességét, rongálja a társadalmi kohéziót. A magyar adórendszerben a foglalkoztatásra rakódó közterhek nagysága nemzetközi összehasonlításban kiugróan nagy, kizárólag Belgiumban nagyobb az átlagjövedelem egyéni adóterhelése - miközben az európai országok között adóverseny zajlik. Mégis, mindezt negligálva, a baloldali koalíció néhány éve adómentessé tette a minimálbér jövedelemsávját, ennek hatására 2007-re a foglalkoztatottak csaknem fele minimálbér közeli vagy alatti jövedelmeket vallott be. A fentiek önmagukban elégségesek ahhoz, hogy a magyar gazdaság munkaerőpiaci, munkakínálati oldalról versenyképtelenné váljon. A helyzetet tovább rongálta a kiszámíthatatlan költségvetési politika, a kiterjedt korrupció, az államháztartási hiány kiszorító hatása miatt magas kamatszint. Igy fordulhatott elő, hogy míg Magyarországon kívül az összes többi új tagállam egy főre jutó jövedelmi átlaga 2004 és 2008 között közeledett az EU-27-es átlagértékéhez (azaz gyorsabban nőtt gazdaságuk, mint az európai uniós átlag), addig a magyar érték változatlan maradt: 2005-ben 63,2 százalék, 2007-ben 62,6 százalék. Ugyanakkor a magyar társadalomban nagyon erős volt és maradt is a nyugat-európai fogyasztási és életmód- modell iránti vágyódás. A fejlettebb nyugati fogyasztási minta természetesen más volt tervgazdaságokban is vonzerőt fejtett ki, és a rendszerváltozás sokak számára éppen annak ígéretét jelentette, hogy osztrák vagy német szinten fognak fogyasztani, azonban más országokban a kommunista rezsim összeomlása korábban ismeretlen szabadságjogokat is magával hozott, sok nép pedig ekkor nyerte el nemzeti szuverenitását (gondoljunk a szlovén, szlovák, balti nemzetépítésre). A magyar kontextusban azonban éppen a politikai átmenet viszonylagos folyamatossága miatt elmaradt a rendszerváltozás heroikus egyedülállóságának érzése és a nemzeti katarzis; maradt volna a nyugodtabb és jobb élet ígérete, amelyet azonban az átmenet krízise nem tett lehetővé. A magyar életérzést jól megértették a politikai pártok, amelyek 2002-ben és 2006-ban is leginkább populista anyagi ígéretekre építették kampányukat. Majd hatalmon is az állami kiadások növelésével igyekeztek támogatást nyerni a következmény a nagyarányú deficit. A költségvetési hiányt a nemzetközi tőkepiac eleinte örömmel finanszírozta (a nyugateurópainál jóval nagyobb kamatszint mellett). A tőkepiacok globális jellege most elősegítette a deficit folyamatos finanszírozását. A magyar makrogazdasági mutatók romlása ellenére a hitelminősítők meglehetősen sokáig jó szuverén (ország-) besorolást 5

6 adtak hazánknak. Az EU-tagság közelsége már a 2000-es évek legelején megkönnyítette a térség országainak hitelhez jutását, az uniós tagság elnyerése körül pedig tovább javult a térség legtöbb országának kockázati (rating-) besorolása. A történelem mintha ismételné magát: az 1970-es évtizedben e térség kommunista rezsimjeit a nyugati bankok a Szovjetunió feltételezett pénzügyi ernyőjére számítva hitelezték túl, most pedig az EU implicit garanciáját gondolták oda a hitelnyújtók. Számos tranzíciós ország így kiemelkedően Magyarország is nagymértékben eladósodott az EU-tagság első fél évtizedében. Majd jött a nemzetközi pénzügyi válság, amelynek a magyar hatóságok októberében a Nemzetközi Valutaalap vezetőihez fordult pénzügyi támogatásért. Ez meglepő fordulat, hiszen minden hivatalos tájékoztatás szerint magyarországi bankokhoz nem került bizonytalan értékű amerikai értékpapír ( toxikus aktíva ), az ország folyó fizetési mérlege valamint államháztartási hiánya pedig nem predesztinálta az országot arra, hogy a mértéktelenül túlköltekező Izland vagy az ingatag Ukrajna sorsára jusson. Ráadásul Magyarország szemben Izlanddal vagy Ukrajnával, Belarusszal, Törökországgal tagja az Európai Uniónak, a tagságból pedig az EU valamilyen pénzügyi támogatására lehetne következtetni. A tagállamok ugyan felelősek gazdaságukért, ám implicit pénzügyi ernyőt mégis jelent az uniós tagság. Ez azonnal be is bizonyosodott, hiszen az Európai Központi Bank (EKB) az MNB kérésére 5 milliárd eurós likviditási hitelt nyújtott azzal a céllal, hogy a magyarországi bankok egymás közti deviza-hitelezésének leállásából fakadó bajokat az MNB orvosolni tudja anélkül, hogy hozzá kelljen nyúlnia nemzetközi devizatartalékjához. Meglepetéssel szolgált a csomag mérete: 25,1 milliárd dollár. Ez nemcsak Izland 2 milliárd dolláros IMF-hitelkeretéhez képest, vagy az ukrán 16,5 milliárd dolláros készenléti hitelhez, a pakisztáni csomag méretéhez viszonyítva nagy, de az amerikai pénzgazdaság stabilizálását szolgáló több száz milliárd dolláros állami intézkedésegyüttes mértékéhez képest is, elvégre az USA gazdaságának mérete a magyarénak százszorosa. Kormányfőváltást követően 2009 tavaszán a megszületett a régóra esedékes kiigazító csomag, amely tovább már nem növeli az üzleti vállalkozásokra és a munkaerőpiacon aktív szereplőkre nehezedő adóterheket, így a hitelnyújtók által megkövetelt költségvetési egyenlegjavítási intézkedések a kormányoldal addigi stabil választói rétegeit (a nyugdíjasokat, az állami tisztviselőket és a szociális segélyből élőket) hozza a korábbinál rosszabb helyzetbe a fogyasztási adók további növelésével és az állam jóléti kiadásainak mérséklésével. Az idő mutatja meg, hogy a társadalom miként reagál a recesszió és a politikai fordulatok együttes hatásaira. Tanulságok a tőkepiacok és nemzetközi pénzügyi szervezetek működéséről A Nemzetközi Valutaalap és a vele szimbiózisban élő Világbank kelet-európai működése érdekes történet. A kommunista uralom alá vont országokban hosszú évtizedekig az amerikai imperializmus ügynökeként emlegették. Nyugat-Európa sikeres újjáépítésében, 6

7 majd a világkereskedelem és világ pénzügyeinek nagy fellendülésében azonban nyilván szerepe volt a két Bretton Woods-i intézménynek. A hosszú lejáratú és megfizethető kamatozású hitelek nagyon kellettek volna a tervgazdaságoknak is, amelyek nem könnyen jutottak nyugati banki hitelekhez, sőt azok is indikátornak tekintettek az IMFtagság meglétére, a élő valutaalapi programra. A szovjet felügyelet miatt azonban csak késve, és lényegében csak kényszerhelyzetben léphettek be az európai szocialista országok. Először Ceausescu Romániája került be. Még az 1980-as hitelválság idején a szocialista Lengyelország is szeretett volna belépni, de az 1981-es hadiállapot bejelentése elnapolta a lengyelek felvételét ben azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a szovjetek már nem képesek pénzügyi ernyőt feszíteni túl széles birodalmuk minden provinciája fölé, és kényszerűségből engedélyezték, hogy a kisebb szövetségesek más lehetőség híján az IMF-hez forduljanak. Magyarországot 1982 májusában vették fel az IMF-be. A Kádár-rezsim, amely az anyagi javak fogyasztásával akarta semlegesíteni az oroszok által visszaállított kommunista kormányzattal szembeni masszív ellenérzéseket (utólag látni: nem sikertelenül), annyira eladósította az országot a nemzetközi pénzpiacon az 1970-es évek végére, hogy Magyarország közel került a pénzügyi csődhöz. Nem maradt más, kénytelen volt bemenekülni az IMF védőszárnya alá. Az persze, hogy a szocialista Magyarország az IMF-hez fordult rövid lejáratú hitelért hiányos nemzetközi tartalékjainak kipótlására, a magyar reformer államszocializmus kudarcának beismerése volt.az országra nézve így a szovjet alávetettségből fakadó megkötöttségek mellé egy újabb külső függés társult. Maga az IMF tagság azzal jár, hogy hű gazdasági adatokat kell szolgáltatni az ország pénzügyi állapotáról, vállalni kell a rendszeres konzultációt, és bizonyos gazdaságpolitikai lépések (pl. árfolyam-intézkedések) megtételéhez el kell nyerni a Valutaalap egyetértését, fel kell hagyni a devizamozgások bizonyos állami korlátozásaival. A gazdasági függés ténye nem is csak magából a valutaalapi (és világbanki) tagságból, hanem a hitelfelvételből fakadt. Az adós pozíciója ugyanis gyenge: a hitelnyújtó érthetően olyan feltételeket szab, amelyek teljesülése növeli a hitel visszafizetésének esélyét, az adós pedig nem tehet mást, mint hogy vagy elfogadja a feltételeket, vagy máris készülhet a pénzügyi csőd beálltára. A Valutalap által előírt nemzetgazdasági gyógymódot rengeteg szakmai kritika érte és éri. Sokan elmarasztalják szociális érzéketlensége miatt. Az utóbbihoz azonban hozzá kell tenni, hogy az alapítók eleve sem a tagországi jólét növelésére, hanem a pénzügyi világfolyamatok mederben tartására hozták létre ezt az intézményt. A Valutaalap feladata viszonylag korlátos: a hitel nyújtásakor olyan gazdaságpolitikai feltételeket támaszt, amelyek teljesülése szavatolja a hitel visszatérülését. Magyarország fizetésképtelenségét a friss pénz elhárította 1982 végén, de az IMF szempontjából nem vált sikertörténetté a magyar ügy. Sokáig tartott, amíg a Valutaalap szakértői kiismerték magukat a nagyon sajátos magyar reformkommunista viszonyok között, és amíg a kvázi-piaci megjelenésű, de mégis mélyen államosított gazdaságunkra 7

8 applikálták az eredetileg a harmadik világra méretezett hitelnyújtási feltételeiket. Azért sem beszélhetünk sikerről, mert a magyar pártállam a valutaalapi tagság elnyerésével tovább folytatta az eladósodást, miközben mélyreható reformból nem sok született, a gazdaság nem vált hatékonyabbá az 1980-as évek végére. Az IMF és az új, demokratikus Magyarország kapcsolatát eleinte megterhelte, hogy nem sokkal a választások előtt, 1989 végén felszínre jutott: a magyar hatóságok korábban meghamisítottak fontos gazdasági adatokat. Ennek ellenére a politikai rendszerváltozás első pillanatában az IMF hitelekkel és nyomatékos tanácsokkal állt a magyar kormány mellé. A szokásos valutaalapi tanácsokat a különféle szakmai és politikai fenntartások ellenére a szorult pénzügyi helyzetben lévő kormányok megfogadják, ha a tanács mellé komoly összeg társul, s ha a kapcsolat megromlását a külvilág, a magánhitelezői kör az illető ország közelgő fizetésképtelenségeként értékelné. Hazánk az 1990-et követő néhány évben túljutott azon, hogy szüksége legyen a Valutaalap pénzére. Utoljára 1996-ban volt élő programja az IMF-nek, és azt gondolhattuk, hogy már többet lesz hitelügyletünk. Minek is kellene a mindig gazdaságpolitikai feltételekhez kötött valutaalapi hitel, amikor annyi magántőke mozog a világban? Már azért is valószínűtlennek tetszett a múlt visszatérése, mert az állam súlyos eladósodását elvileg kizárja az európai uniós tagság: minden tagországra érvényesek az 1999-ben megalkotott (és 2005-ben módosított) Stabilitási és Növekedési Egyezmény előírásai, amelyek középtávon kiegyensúlyozott államháztartást irányoznak elő. Amelyik ország ennek az egyezménynek eleget tesz, aligha kerül fenntarthatatlan állampénzügyi helyzetbe. Ráadásul joggal számíthatunk arra, hogy egy új tagország kormányai igyekeznek mielőbb teljesíteni a közös európai valutára való áttérés pénzügyi előfeltételeit, márpedig az euróátvétel úgynevezett maastrichti kritériumainak teljesítése szinte önmagában garantálja a költségvetési fegyelmet. A magyar esetben viszont az utóbbi időben még nagyobb lett az államháztartás eladósodása, ami 2001-re a hazai össztermék 52 százalékára mérséklődött, ám 2008 végére 73 százalékra kúszott fel. Így az összes volt tervgazdaság között Magyarország egyedüliként nem képes teljesíteni az Unió 60 százalékban megszabott határértékét. Eddig azonban csak a közös európai valuta átvételének késleltetése volt a nemzetgazdasági ár, ma már különös módon ismét az a kérdés: sikerül-e finanszírozni az államot? Következtetések A tőkepiaci szereplők reagálása igen gyors volt, amikor szeptember közepén AAA besorolású piaci szereplőről derült ki a fizetésképtelenség: ennek a pánikszerű pozíciófelülvizsgálatnak esett áldozatául egyebek között a magyar állampapírpiac is az év őszén. Fél év alatt, 2009 nyaráig a helyzet nem fordult meg; a kockázati éhség újbóli visszatérése és másfelől a magyar hitelképességet erősítő tények sora kell majd ahhoz, hogy a tőkepiaci finanszírozás helyreálljon. 8

9 Érdekes volt az IMF viselkedése nyaráig az Alapnak már egy ideje nem volt lényegi munkája, így szervezetszociológiai szempontból érthető, hogy előbb az izlandi, majd a magyar megkeresésre példás gyorsasággal reagált (vagy éppen maga ajánlotta fel szolgálatait az érintetteknek). A finanszírozási feltételek a magyar esetben a mutatók teljesíthetőségét tekintve nem számítanak túl szigorúnak - csak éppen meglehetősen fantázia nélküli, hagyományos felfogású az egész csomag, amit a magyar hatóságokra oktrojáltak (avagy tőlük elfogadtak). Tanulságos, de kiábrándítóaz EU működése. A magyar fizetésképtelenségi veszélyről értesülve hazánkat mintegy kihelyezték a Valutaalaphoz. Az EU krízis-kezelési célú forrásainak hiánya csak rész-magyarázat, már csak azért is, mert magyar csomag éppen azért lett ilyen meglepően nagyméretű, mivel szokásos IMF-ügyfélre szabott termékről van szó benne. Sokkal kevesebb finanszírozás elég lett volna, ha az EU a saját intézményrendszerén belüli megoldásokat vesz elő és léptet érvénybe, például: az EKB elfogadja a magyar állampapírokat repó-műveletek fedezeteként; az EKB és a Tanács gyorsabb ütemezésű (de nem szükségszerűen enyhébb) eurózóna-belépési feltételeket ír elő; a konvergencia-program újabb változatába építtetik bele a tagállam adó- és költségvetési intézkedéseit (ahelyett, hogy az IMF/EU szándéklevél lenne a gazdaságpolitikai korrekció kerete). Valószínűsíthető, hogy egy ilyen európai csomag esetén szervesebb hazánk gazdaságpolitikai (és nemcsak költségvetési) kiigazítása, és talán gyorsabban visszanyernénk a pénzpiacok érdeklődését, különösen, ha az euróátvétel kézzelfogható közelségbe kerül. Csakhogy egy ilyen europaizált kiigazító és struktúra-alakító csomag hazánkra (vagy hasonlóan kiigazításra szoruló más tagországra) való rákényszerítése nyilvánvalóan korlátozta volna a magyar szuverenitást; így viszont az IMF-hitellel csupán de facto szűkült a magyar gazdaságpolitikai mozgástér. Az, hogy az EU intézményileg és politikailag nem állt készen a krízisre, és egyelőre nem találta meg a működőképes megoldást, jól látszik azon is, hogy a pénzügyi válságra leginkább a tagállamok reagáltak: többen jelentős költségvetési forrásokat mozgattak meg bankrendszerük tőkeerejének megerősítésére, a bankközi likviditás újraindítására, a makrokereslet élékítésére. Az intézkedések azonban jellemzően nemzeti keretek között maradtak. Nem véletlen, hogy az Economist hasábjain a gazdasági nacionalizmus újraéledésének veszélyeiről írnak. 7 A fejlett országok nemzeti bankmentő csomagjainak intézkedései nemcsak megálltak az államhatároknál, hanem még rontottak is a KKE térség helyzetén, mert az államilag megsegített nyugat-európai bankok gyakran kénytelenek voltak leállítani a KKE térségben létrehozott leánybankjaik és fiókjaik hitellel való ellátását, holott éppen ilyen anya-leány kapcsolatra alapozva lendült neki a megelőző években a devizaalapú hitelezés az új tagországokban. Így a credit crunch sokkal erőteljesebben sújtja a KKE térséget, mint Európa gazdagabb felét. A helyzetet tovább súlyosbíthatják a nyíltan protekcionista lépések (Buy American, francia földre visszahozni a francia vállalatok termelését, stb). 7 Economist (2008): The return of economic nationalism. Febr. 5 9

10 Európai érdek lenne, hogy a krízisre közös választ találjanak a tagállamok. Ami a Valutaalap további szerepét illeti, nem egyértelmű, hogy a gazdaságpolitikai feltételek melletti hitelezését EU-tagországok esetén is folytatnia kellene. Az IMF tőkeemelésének ténye mindenesetre ebbe az irányba mutat. Magam úgy gondolom: inkább az EU szabja át a Stabilitási és Növekedési Paktumát aképpen, hogy az alkalmas legyen mind a magországok stabilizációs gondjainak, mind pedig a sérülékeny új tagok (illetve a renitens állam lásd a magyar esetet) sajátos ügyeinek a kezelésére. Ehhez az is hozzátartozna, hogy az euróátvétel feltételei megváltozzanak (amint azt egy kiszivárgott IMF-tanulmány szóbahozta): az EU-nak is olcsóbb, ha a lehetetlen hármasság logikájának értelmében mielőbb megszűnjön a kis és nyitott országok monetáris politikai önállósága. A magyar eset sajnálatos módon azt támasztja alá, hogy ezzel az önállósággal nem mindenki képes élni, és akkor a nemzeti (sőt nemzetközi) költségek igen nagyok lehetnek. Budapest, Hivatkozások Bodin, J (1987): Az államról, Budapest, Gondolat Kiadó Gianviti, F. (2004): Current Legal Aspects of Monetary Sovereignty. IMF. May 24, 2004 EBRD (2008): Transition Report, London Economist (2008): The return of economic nationalism. Febr. 5 Herrmann, Ch. W. (2007): Play money? Contemporary Perspectives on Monetary Sovereignty. EUI working papers. RSCAS 2007 Oakley, D (2008): European emerging markets suffer most. The Economist, jan 20. Obstfeld M. (2008): International finance and growth in developing countries: what have we learned. NBER, Working Paper Obstfeld, M., Shambaugh J.C., Taylor, A. M. (2009): Monetary sovereignty, exchange rates, and capital controls: the trilemma in the interwar period, NBER Working Paper Szepesi Balázs (szerk.)(2009): Jelentés a magyarországi kapitalizmus állapotáról, Közjó és Kapitalizmus Intézet 10

11 11

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

Szerbia bankrendszere és a válság

Szerbia bankrendszere és a válság Szerbia bankrendszere és a válság Jelasity Radován Elnök, Szerb Nemzeti Bank Budapest, 2009. November 5. Csak ha az dagály visszavonul, fog kiderülni ki úszott meztelenül * Alacsony állami rizikóbesorolás:

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta?

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Matolcsy György 52. MKT Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza 2014. szeptember 6. 1 Tartalom Örökségünk Inflációs célkövetés a válság után

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

Dr. Bozsik Sándor Egyetemi adjunktus pzbozsi@uni-miskolc.hu

Dr. Bozsik Sándor Egyetemi adjunktus pzbozsi@uni-miskolc.hu NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK Dr. Bozsik Sándor Egyetemi adjunktus pzbozsi@uni-miskolc.hu A4/414. szoba 1 Tantárgy célja Makroszinten: nemzetgazdaságok közötti együttműködés és az árfolyammozgások főbb jellemzői,

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Bod Péter Ákos: Államháztartási hiány és társadalmi deficit. Magyar Szemle, 2007. október

Bod Péter Ákos: Államháztartási hiány és társadalmi deficit. Magyar Szemle, 2007. október Bod Péter Ákos: Államháztartási hiány és társadalmi deficit Magyar Szemle, 2007. október 1. Költségvetési hiány: tünet, következmény, probléma Amagyar társadalom rendszerváltoztató folyamata számos társadalmi

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65 TARTALOM ELŐSZÓ HELYETT 11 1. FEJEZET / A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPE A MODERN GAZDASÁGOKBAN Veress József 1.1 Gazdaságpolitika: első megközelítés 13 1.2 A gazdaságpolitika fogalmi megközelítése 15 1.3 A

Részletesebben

Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac

Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac Amikor befektetésekben gondolkozunk, akkor mindenki ismeri azt az általános szabályt, hogy osszuk meg megtakarításunkat különbözı befektetési lehetıségek között:

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

A fiskális politika a pénzpiacokkal szemben

A fiskális politika a pénzpiacokkal szemben A fiskális politika a pénzpiacokkal szemben Kopits György MTA Közgazdaság- és Jogtudományok Osztálya Budapest, 2011 május 11. Vázlat Motiváció Válság előtti trendek A pénzügyi válság következményei Jó

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 GÁSPÁR PÁL: CSATLAKOZÓ ÁLLAMOK: NÖVEKVŐ KÖLTSÉGVETÉSI PROBLÉMÁK 2002. OKTÓBER Tartalomjegyzék I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 II. A növekvő fiskális feszültségek okai 4 III. Az

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 ában 1 2004. ban a háztartási szektor folyószámlahiteleinek és fogyasztási hiteleinek átlagos kamatlábai csökkentek,

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Nobody understands debt Amikor az emberek a Kongresszusban az adósságról beszélnek, lényegében véve fogalmuk

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz III. évfolyam Pénzügy és számvitel szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Közösségi (EU) pénzügyek tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Közösségi (EU) pénzügyek

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban Fő kérdések: Adósságkezelés a hitelpiaci válság időszakában Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes 1. Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 28- ban, 2. A forint államkötvény-piac

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Pénzügyi és költségvetési igazgatás c. választott tárgyi tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2015.08.15.

A közigazgatási szakvizsga Pénzügyi és költségvetési igazgatás c. választott tárgyi tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2015.08.15. A közigazgatási szakvizsga Pénzügyi és költségvetési igazgatás c. választott tárgyi tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2015.08.15.) 15 pontos kérdések: Mutassa be a magyar állampénzügyi

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Árfolyamok. Miskolci Egyetem mesterképzés

Árfolyamok. Miskolci Egyetem mesterképzés Árfolyamok Miskolci Egyetem mesterképzés 24 órás devizapiac (Forex) Dollár/euró árfolyam alakulása (1999-2014 hónapvégi,ecb) 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1 0,9 0,8 jan..99 jún..99 nov..99 ápr..00 szept..00

Részletesebben

A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások. Király Júlia, alelnök

A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások. Király Júlia, alelnök A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások Király Júlia, alelnök Mindennapi Pénzügyeink konferencia 212. ius 14. Stabilitás és növekedés: lehet-e

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A felügyelt szektorok működése és kockázatai

A felügyelt szektorok működése és kockázatai A felügyelt szektorok működése és kockázatai 2008. október 1 Tartalom 1. Összefoglaló 3 2. Kockázati körkép, 2008 7 2.1. Makrogazdasági környezet 7 2.2. A pénzügyi szektor fő kockázatai 14 3. A pénzügyi

Részletesebben

A MONETÁRIS POLITIKA A NAGY VÁLSÁGTÓL AZ INGATAG PÉNZPIACOKIG

A MONETÁRIS POLITIKA A NAGY VÁLSÁGTÓL AZ INGATAG PÉNZPIACOKIG 2004. HARMADIK ÉVFOLYAM 6. SZÁM 1 CSIKÓS-NAGY BÉLA A MONETÁRIS POLITIKA A NAGY VÁLSÁGTÓL AZ INGATAG PÉNZPIACOKIG Az MTA Doktori Tanácsa 2004. október 26-án nyilvános vitára bocsátotta Tarafás Imre MTA

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2008. december

Részletesebben

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA AZ EURÓPAI ÚJJÁÉPÍTÉSI ÉS FEJLESZTÉSI BANK DOKUMENTUMA STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA Nyilatkozat A dokumentum eredeti szövegének fordítását az EBRD kizárólag az olvasó érdekében biztosítja. Annak ellenére,

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

Üzleti előrejelzés 2017-ig

Üzleti előrejelzés 2017-ig GKI Gazdaságkutató Zrt. Üzleti előrejelzés 2017-ig 2015. június GKI Gazdaságkutató Zrt. 1092 Budapest, Ráday u. 42-44. 1461 Budapest, Pf. 232. http:// www.gki.hu Tel: 318-1284; 266-2088 Fax: 318-4023;

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer Európai Uniós ismeretek A Gazdasági- és Monetáris Unió Elızmények Bretton-Woods kulcsvaluta: USD rögzített árfolyamrendszer 1969 Hága Werner-terv - kudarc 1971-73:Bretton-Woods-i rendszer szétesik, olajválság

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan. 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN. Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges?

Nemzetközi gazdaságtan. 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN. Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges? Nemzetközi gazdaságtan 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN 1 Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges? 2 1 ÉRDEKEK 3 Az OECD DAC tagállamai által nyújtott segélyek abszolút összegekben (vékony

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

A magyar gazdaság felülnézetből

A magyar gazdaság felülnézetből Orbán Gábor A magyar gazdaság felülnézetből Kötvény üzletág-vezető AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. Balatonalmádi, 212 szeptember 7. avagy Vezeklés 28-2?? Kényszerpályán a magyar gazdaság

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

A magyar gazdaság növekedési kilátásai

A magyar gazdaság növekedési kilátásai A magyar gazdaság növekedési kilátásai Önfinanszírozás - a megtakarítások szerepe Palotai Dániel ügyvezető igazgató, vezető közgazdász VI. MABISZ Nemzetközi Biztosítási Konferencia 2015. október 14. Miért

Részletesebben

A fiskális politika hatásmechanizmusa 1.

A fiskális politika hatásmechanizmusa 1. A fiskális politika hatásmechanizmusa 1. 1. allokációs költségvetés T(h)+T(v)+ D(G)= G, haszonelvű adózás, jellemzően kiegyensúlyozott. Elképzelhető a beruházások hitelfinanszírozása. 2. redisztribúciós

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

41. Hét 2009. Október 07. szerda

41. Hét 2009. Október 07. szerda Napii Ellemzéss 41. Hét 2009. Október 07. szerda Összegzés A keddi kereskedés során a befektetők pozitív híreket kaptak a nemzetközi piacokról, így további jelentős emelkedéseket könyvelhettünk el a nap

Részletesebben

Bod Péter Ákos: Globális válság - magyar válság (a Magyar Pax Romana 51. kongresszusára, 2009)

Bod Péter Ákos: Globális válság - magyar válság (a Magyar Pax Romana 51. kongresszusára, 2009) Bod Péter Ákos: Globális válság - magyar válság (a Magyar Pax Romana 51. kongresszusára, 2009) Bár a világ gazdasági életében és különösen a pénzügyi rendszerben már hosszabb ideje látszottak a feszültségek,

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR Jelentés az infláció alakulásáról 2005. február Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Missura Gábor 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN

Részletesebben

Czike László könyvajánló kritikája Dr. Szabadi Béla: Kényszerpályák, tévutak (Dr. Szabadi BT, Budapest, 2010.) című könyvéről Teljesen újszerű, hiánypótló könyv ez! Dr. Szabadi Béla - aki 1998-2002. között

Részletesebben

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 81 MOSOLYGÓ ZSUZSA LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ A közgazdasági elméletek egyik alapvetõ témája a lakossági megtakarítások vizsgálata.

Részletesebben

Pénzügyi alapvetések (pénzügytan)

Pénzügyi alapvetések (pénzügytan) Pénzügyi alapvetések (pénzügytan) Dr. habil. Farkas Szilveszter PhD egyetemi docens, tanszékvezető BGF, PSZK Pénzügy Intézeti Tanszék http://dr.farkasszilveszter.hu farkas.szilveszter@pszfb.bgf.hu 2 1

Részletesebben

Jelentés 2009. január QUAESTOR Befektetési Alapok

Jelentés 2009. január QUAESTOR Befektetési Alapok Jelentés 2009. január Befektetési Alapok Alapok Jelentés 2009. január Aranytallér Vegyes Alap Ajánlás: Magyarországi kötvény- és részvénypiaci eszközökbe fektet. Kiegyensúlyozott vegyes alapunk közepes

Részletesebben

Mikor emel és mikor csökkent kamatot a jegybank?

Mikor emel és mikor csökkent kamatot a jegybank? 12. lecke Mikor emel és mikor csökkent kamatot a jegybank? A központi bank feladatai és szerepe a gazdaságban. A monetáris politika célrendszere, eszközei és hatásmechanizmusa. A központi bank feladatai

Részletesebben

15. Hét 2010. április 13. Kedd

15. Hét 2010. április 13. Kedd Napii Ellemzéss 15. Hét 2010. április 13. Kedd Összegzés A hét első kereskedési napja meglehetősen nyögvenyelősre sikeredett. Az európai mutatók stagnáltak, vagy minimális emelkedéssel vették a napot.

Részletesebben

A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói. Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói. Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu Tananyag-egyéb tudnivalók Tankönyv:Vigvári András: Pénzügy(rendszer)tan. KJK-KERSZÖV.

Részletesebben

08/10/2015 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT

08/10/2015 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT 2 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT ÚT A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ MEGVALÓSÍTÁSA FELÉ A GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS MEGERŐSÍTÉSE KENGYEL ÁKOS Ph.D., Doc. Habil. EGYETEMI DOCENS BCE NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

Részletesebben

Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD.

Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD. Válság a pénzügyekben - Pénzügyek a válságban Szakmai Konferencia Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD. A pénzügyi válságok jellemzıi és kezelésük Lámfalussy

Részletesebben

II. A KULCSKÉRDÉSEKRE KAPOTT VÁLASZOK...4

II. A KULCSKÉRDÉSEKRE KAPOTT VÁLASZOK...4 ÉVES JELENTÉS ÉS CSELEKVÉSI JAVASLATOK A 2009/2010-ES GAZDASÁGI VÁLSÁGRA VONATKOZÓ EZA PROJEKT KERETÉBEN ÉRINTETT DOLGOZÓK SZERVEZETEI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI TANÁCS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSÁVAL TARTALOM I. BEVEZETÉS...3

Részletesebben

A PISA-ról közhelyek nélkül ami az újságcikkekből kimaradt

A PISA-ról közhelyek nélkül ami az újságcikkekből kimaradt A PISA-ról közhelyek nélkül ami az újságcikkekből kimaradt Balázsi Ildikó sulinova Kht., Értékelési Központ ÉRTÉKEK ÉS ÉRTÉKELÉS A KÖZOKTATÁSBAN VIII. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia HAJDÚSZOBOSZLÓ

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben