KOPÁTSY SÁNDOR VAN KIÚT! Budapest, 1995 Készült a Kulturális Alap támogatásával

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KOPÁTSY SÁNDOR VAN KIÚT! Budapest, 1995 Készült a Kulturális Alap támogatásával"

Átírás

1 KOPÁTSY SÁNDOR VAN KIÚT! Budapest, 1995 Készült a Kulturális Alap támogatásával

2 TARTALOM ELŐSZÓ (ÚJRA) KI KELL TALÁLNUNK MAGYARORSZÁGOT! Térjünk vissza történelmi külpolitikai utunkra! A Kárpát- medence egésze egy gazdasági régió Gazdaságpolitikai úttévesztés MERRE TART A VILÁG? A nyugat-európai minta válsága ÚJ KÖZGAZDASÁGTANRA VAN SZÜKSÉG! A természeti erőforrások mint sikerfeltétel Az olcsó munkaerő mint sikerfeltétel A kormányzati takarékosság mint sikerfeltétel Kulturálisan ésszerű, gazdaságilag ésszerűtlen?! Gazdaságilag irracionális, politikailag szükségszerű A gazdasági tanácsadás dogmái A gazdasági szereplők viselkedése A polgár hatalomra kerülése Az átmeneti gazdaságok problémái A társadalmi újraelosztás dilemmája Gazdasági hatékonyság és életminőség A gazdasági régiók vándorlása A CIVILIZÁCIÓS ÉRTÉKEK SZEREPE A gazdasági siker feltételei MIRE FIGYELJEN A GAZDASÁGPOLITIKA? A mikro- és makrogazdaságtan szakadása A termelési tényezőkkel kapcsolatos viták Kitágultak a közgazdaságtudomány határai MIÉRT...? Miért zsákutca a monetáris gazdaságpolitika? Miért kell megszabadulni a külföldi adósságtól? Miért van szükség veszteséges vállalkozásokra is? Miért nem a külföldi tőke a legfontosabb? Miért fontos a kapacitások magas kihasználása? Miért kell támogatni a mezőgazdaságot? Miért kell tanulni? Miért ne féljünk az elégedetlenektől? Miért csak jókedvűen lehet országot építeni? Miért csinálják jobban a csehek? MIRE TANÍT? Mire tanít a New Deal? Mire tanít a történelem? Mire tanít Dél-Korea? Mire tanít Kína? A parasztok ezt mindig tudták Mitől lesz gazdag egy ország? Mire tanít egy tudós, aki miniszter lett? Mire nem tanít meg az átlag? MIRE TANÍT A XX. SZÁZAD? Az emberi faj egészét érintő nagy változások

3 A társadalmi változások százada A tudományos és technikai forradalom kora Az új polgárság A polgárosodás és a szellemi tőke A polgárság öröksége

4 ELŐSZÓ Ez a könyv azoknak szól, akik a szabad választások óta folytatott kormánypolitikával nem értenek egyet, annál szociálisan érzékenyebb, a szegénységbe süllyedteket és a munkanélkülieket, a pályakezdőket, a fiatalokat és az öregeket, a betegeket sokkal jobban megértő politikát akartak. Még inkább címzettek azok, akik a jelenlegi kormányt, mindenekelőtt a Magyar Szocialista Pártot támogatták szavazataikkal abban a reményben, hogy a korábbinál nagyobb szociális elkötelezettséggel irányítja majd a politikát. Ez ma már azt jelenti, hogy az ország lakosságának óriási, korábban soha nem tapasztalt többségéhez szólhatok, mindazokhoz, akik nem értenek egyet a jelenlegi kormány gazdaságpolitikájával, még kevésbé e gazdaságpolitikában használt hangnemmel. A könyv célja megmutatni, hogy van kiút. Nem követhet el nagyobb hibát egy kormányzat annál, mintha elhiteti magával, hogy csak az az út járható sikerrel, amelyiken jár. Minden kormány számára mindig sok lehetőség van, amelyek között választani lehet. Aki pedig azt hiszi, hogy neki nincs választása a lehetőségek között, az biztosan eltévedt, elszakadt a realitásoktól. A kormányoknak nem az a feladatuk, hogy jobb meggyőződésük ellenére a maguk kitalálta útra kényszerítsék a társadalmat, hanem az, hogy igyekezzenek megvalósítani azt, amit a közvélemény tőlük elvár. Éppen ez a század mutatta meg a leginkább azt, hogy soha nem a kormányoknak, mindig a közvéleménynek volt igaza. Az első világháború előtt a közvélemény politikai reformokat akart, a kormányok azonban nagyhatalmi ábrándokat szövögettek. A két háború között a közvélemény földet és munkaalkalmat követelt, a hatalom azonban mégis görcsösen a feudális múltba kapaszkodott. Végül nem látott más lehetőséget, mint a hitlerizmus kiszolgálását. Majd 1945 után a közvélemény a nemzeti függetlenség megőrzését és a demokrácia építését tartotta mindennél fontosabbnak, a kormányzat azonban a moszkvai parancsok mindenki másnál szolgaibb teljesítését tekintette az egyetlen járható útnak. A rendszerváltás után a közvélemény a szocialista múlttal való végleges leszámolást várta el, ezzel szemben a kormány a szocializmus előtt állapotok restaurálásán mesterkedett, azt hitte (vagy legalábbis azzal érvelt), ez az egyetlen biztosíték arra, hogy ne térjen vissza a diktatúra. A jelenlegi kormányt a közvélemény azzal szavazta hatalomra, hogy az előzőnél sokkal több szociális érzékkel alakítsa a politikát. Ezzel szemben e téren még az elődeinél is kevesebbet mutat. A fentiekből érthető, hogy e könyvben foglaltak megírására elsősorban érzelmi indítékaim voltak. Úgy éreztem, hogy küzdeni kell a kormány politikájának nagyobb szociális érzékenységéért. Ezt az érzelmi fűtöttséget igyekeztem társadalomtudósként is megfogalmazni. Ennek során jutottam el odáig, hogy amit szívem diktált, az az értelem számára is a legjobb megoldás. Az elmúlt két év során végzett tudományos munkám győzött meg arról, hogy a gazdaságpolitikában csak az lehet sikeres, ami a nép szociális elvárásait is kielégíti. Minél fejlettebb egy társadalom, minél képzettebb a lakossága, minél magasabb szintű tudományos és technikai eredményeket kell hasznosítania, annál fontosabb, hogy a szívének, illetve az erkölcseinek is tetsző legyen az, amit csinál. Minden kormány csúfos bukásra van ítélve, ha nem veszi ezt tudomásul, és a közvélemény elvárásaival szemben akar politizálni. Remélem, az olvasó nemcsak a könyv tartalmát, de annak létrehozását szülő szándékot is meg fogja érteni.

5 E könyv az elmúlt két év alatt készült közgazdasági és gazdaságpolitikai írásaim mintegy ötödét tartalmazza. A könyv egyes fejezetei önálló közgazdasági esszék, így ismétléseket és átfedéseket bizonnyal találhat benne az Olvasó. Ez remélem, inkább segíti, mint zavarja a megértést. Matolcsy Györgyöt illeti a köszönet azért, hogy elvégezte a selejtezést, a rostán fennmaradtakat pedig összeszerkesztette. Neki és Mezei Andrásnak köszönhető, hogy a könyv számos részlete korábban kiadványokban megjelenhetett, hogy azokról vita folyhatott, és mások véleményét megismerhettem. A könyvet ezért - és a mi kis Privatizációs Intézetünkben folyó munkáért - sok tekintetben kollektív munka eredményének tekintem. Az érdemek közösek, a hibák az enyémek. Külön köszönet illeti a Kulturális Alapot azért, hogy a kiadás költségeihez hozzájárult. Budapest, október 1. Kopátsy Sándor

6 (ÚJRA) KI KELL TALÁLNUNK MAGYARORSZÁGOT! Magyarország (helyesebben a magyarság) a XV. század vége óta nem találja helyét Európában, azaz kora világában. Az Árpádok és az Anjouk századai alatt helyesen mérték fel, hogy a kor Európájában a kulturális és gazdasági élvonalat a Mediterrán világ jelentette, ezen belül Róma mint ideológiai, Észak-Olaszország mint gazdasági centrum működött. Tehát elsősorban oda kellett igazodnunk, oda kötöttük sorsunkat, de csak annyira, amennyire földrajzi helyzetünk ezt megengedte. Nem szakadtunk el teljesen sem az Alpoktól északra, sem a Kárpátoktól keletre lévő Európától, amelyek katonai tekintetben ugyan erősek voltak, de kulturális és gazdasági téren csak másodlagosak lehettek a Mediterrán Térséghez képest. Különösen az Árpádok ápolták rokoni kapcsolataikkal az egyik oldalon a bajor, a másikon az ukrán, a lengyel, a bizánci kapcsolatokat is. A XV. század végére azonban alapvetően átrajzolódott Európa ideológiai és gazdasági térképe. A súlypont az Alpoktól északra, mindenekelőtt az Atlanti-óceán partvidékére helyeződött át. A Török Birodalom kialakulása és terjeszkedése elvágta a mediterrán térséget Ázsiától, ezzel a világkereskedelem évezredes útvonalától. Más utat kellett keresni. A korábbinál drágább, bizonytalanabb útvonalon az ukrán és orosz folyók jelentettek összeköttetést. Ennek volt köszönhető, hogy Lemberg a világkereskedelem egyik nagy központja lett, és kontinentális jelentőséget kaptak az új világkereskedelmi útnak a Nyugat felé vezető fő állomásai is. Ennek köszönhető, hogy Krakkó és Prága egyetemei az elsők között alakulhattak meg, vagy, hogy Csehország és Észak-Magyarország bányászata világgazdasági jelentőségre emelkedhetett. E világgazdasági súlyponteltoldódás példátlan lehetőséget kínált Közép-Európa országai számára, de ez a periódus rövid életűnek bizonyult, és csak mint legdicsőbb történelmi korukra emlékeznek az érintett népek történelmei. Afrika megkerülése és Amerika felfedezése a világkereskedelem számára a Nyugat-európai térséget hozta a mediterrán Dél-Európával szemben előnyösebb helyzetbe. A tengeri szállítás sokkal nagyobb árutömegek sokkal olcsóbb szállítását tette lehetővé. A kor kisebb méretű hajóival is sokkal olcsóbb és biztonságosabb volt az Afrikát megkerülő hajóút, mint az eredeti, jelentős hányadában szárazföldi és sok állam területén átvezető útvonal. A tények azt bizonyítják, hogy eleinte a nagyobb gazdasági haszonnal nem Amerika felfedezése és kiaknázása, hanem az Afrikát megkerülő út, az ázsiai kereskedelem járt. Elsősorban az ezekre az utakra koncentráló Németalföld és Anglia gazdagodott. Ők vették meg a spanyolok amerikai aranyát és rezét. A távoli, elsősorban dél-amerikai színesfémforrások elérhetősége következtében Közép- Európa geológiai vagyona és bányászata gyorsan leértékelődött. Kevéssé tudatosodott mindmáig, hogy Közép-Európa népei számára milyen tragikus következményekkel járt Amerika felfedezése és Afrika megkerülése. Nem kellett tovább a közép-európai ezüst és réz, gyorsan elsorvadtak az Ázsiával való kereskedelmi összeköttetést jelentő városok is, az Ázsiával való kereskedelemben az orosz folyók is elvesztették jelentőségüket. Ezzel Közép-Európa, mindenekelőtt a Lemberg-Krakkó-Prága világkereskedelmi útvonal szerepe is megszűnt. A lengyelek, csehek, magyarok világpolitikai és világgazdasági jelentősége lecsökkent. Ennek lett következménye a térségben a második feudalizmus, a térség társadalmi és gazdasági lemaradása, amiben majd csak a vasút évszázada jelent átmeneti megszakítást. Nyugat-Európa gazdasági fellendülése következtében kulturális és vallási tekintetben is élenjáró szerepet vett át a Mediterrán Dél-Európától. Ettől kezdve növekszik fokozatosan és egyre inkább e térségnek (nemcsak Európán belül, de az egész világon) súlya gazdasági és katonai fölénnyé.

7 Ez a súlypont-áthelyeződés ideológiai, illetve vallási tekintetben a reformációban nyilvánul meg. Ott bukik meg Róma vallási befolyása, ahol az óceánok legyőzésének első és fő haszonélvezői élnek. Mi a török európai terjeszkedését mint a fejlett Európát fenyegető életveszélyt fogjuk fel, holott a török birodalom létrejötte és európai terjeszkedése egyben elősegítője lett annak, hogy kibontakozhasson, győzhessen (és főleg megmaradhasson) a protestantizmus, hogy az óceánok meghódítása és a kontinensek megkerülése sürgetővé váljon. Abban, hogy Nyugat-Európa a következő öt évszázadban nemcsak Európa, de az egész világ motorja lehessen, a konzervatív Mediterrán Európa meggyengüljön, abban a fegyveres hátbatámadás a Török Birodalom által fontos szerepet játszott. Kevesen figyeltek fel arra, hogy a reformáció születésében és korai elterjedésében milyen nagy szerepet játszik az a közép-európai térség, amelyet a török terjeszkedés okozta világkereskedelmi útváltozás kezdetben a leginkább érint. A cseheknél nagyon korán jelentkeznek, és nagy népi támogatást élveznek az első protestáns mozgalmak. A lengyelek és a magyarok pár évtized alatt szinte teljesen protestánsok lesznek. A közép-európai térség népeinek alapvetően negatív hatású sorsfordulója azért következett be, mert a levantei világkereskedelmi utak török elvágása után a nyugat-európaiak viszonylag gyorsan megkerülik Afrikát és felfedezik Amerikát. Hamarosan győz a térségben az ellenreformáció. A gyors és szinte teljes győzelemnek a már említett második feudalizmus, a konzervativizmus, illetve a Habsburg hatalom a magyarázata. Ezzel dől el, hogy a térség nem a fejlett protestáns Nyugathoz, hanem a konzervatív spanyol-osztrák fronthoz csatlakozik. A protestáns Észak-Nyugat-Európa lett a XV. századtól kezdve az, ami korábban a Mediterrán Térség volt. Ezt az Európán belüli súlypont-áthelyeződést nem vette tudomásul Magyarország, sőt, továbbra is ragaszkodott korábbi stratégiájához, a Rómához való kötődéshez. Ebből következett a Habsburgokkal való közös front vállalása is, ami azt jelentette, hogy a motor szerepét játszó, reformálódott, viharosan gazdagodó Nyugat-Európával szemben a konzervativizmus védőbástyájának a szerepét osztotta magának. Ez azért volt végzetes úttévesztés, mert ettől kezdve a haladó Nyugat-Európával szemben támaszunk a pápa és a Habsburg Birodalom, a társadalmi és gazdasági konzervativizmus vezető ereje lett. Ezzel léptünk rá arra a végzetes útra, amelyen járva ötszáz éve a Nyugat mögött kullogunk. Mi erre az úttévesztésre találtuk ki az Európa védőbástyája szerepét, amelyet a hazai konzervativizmus, a Habsburgok, különösen az ellenreformációt folytató és az ebben a térségben győztes katolikus klérus lelkesen bizonygatott. Holott mi nem a kor igazi Európáját, a Nyugatot, hanem éppen ennek visszahúzó erejét, a Habsburg Birodalmat és a társadalmi fejlődést fékező második feudalizmusunkat védtük. Az általuk írt történelmünk büszke volt arra, hogy mi a Nyugatot védtük, pedig a progresszív protestáns Nyugat legnagyobb ellenségét, a katolikus konzervativizmust támogattuk. A konzervativizmus ennek a szemléletnek megfelelően úgy fogalmazta meg ettől kezdődő történelmünket, hogy azt a jelenkor követelményeinek és az igazságnak megfelelően teljesen újra kell írnunk. Amíg nem látjuk be, hogy ötszáz éve alapvetően rossz irányban orientálódtunk, képtelenek leszünk a kellő pályamódosításra. Mi volt ugyanis a XV. században a kor új igazsága? A Balkánon keresztül betörő török nemcsak a kor nyugati viszonyaihoz, de a mediterrán, katolikus világhoz képest is elmaradott társadalmi és gazdasági viszonyokat képviselt, de az akkor már minden szempontból élre került Nyugat-Európának a spanyol-osztrák reakcióval szembeni harcában a jókor jövő szövetségesének bizonyult. Az észak-nyugat-európai modernizáció, azon belül a reformáció

8 hasznos szövetségest talált a Török Birodalomban. A kor konzervativizmusát képviselő spanyol-osztrák Habsburg Birodalom nem Európát védte a törökkel szemben, hanem a saját idejétmúlt viszonyait. Ezért a török elleni harcot vállaló Magyarország a római pápa, s az ellenreformáció politikai és katonai védelmezőjének a szerepét töltötte be. A török fenyegetettség nélkül aligha győzhetett volna Nyugaton a reformáció. Aki tehát a törökkel szemben a Habsburg Birodalmat védte, vagyis a török ellen harcolt, az nemcsak Európa védőbástyája volt, hanem egyben gyengítette a kor leginkább haladó és leginkább fejlődőképes Nyugat-Európáját. Mi a török elleni harcainkkal a konzervatív Európát védtük a haladó és progresszív Európával szemben. Ez az állítás csak akkor nem állja meg a helyét, ha a török a magyarság létét veszélyeztette volna. A török még ott sem irtotta ki, számolta fel a bekebelezett népeket, ahol már tartósabban berendezkedhetett. Egyetlen balkáni nép relatív népessége nem csökkent a török megszállás következtében, de nem vesztette el nyelvét és vallását sem. Mi pedig különösen távol voltunk Kis-Ázsiától ahhoz, hogy itt a törökök állandóra berendezkedhessenek. Jellemző módon az ország törökök által megszállt területein a magyar etnikum sokkal jobban megmaradt, mint ott, ahol a határharcok folytak, illetve ahol az osztrákok voltak a hatalmon. A török megszállás tragikus volt a főurak és a felső papság számára. A nép helyzete kevésbé volt rossz, mint a magyar főurak és püspökök alatt. A XIX. század végéig csak ott alakulhattak ki magyarlakta, némileg már polgárosodott városok, ahol török megszállás, illetve befolyás érvényesült az Alföldön és Erdélyben. A magyarság érdekeit sokkal inkább szolgálták azok a protestáns erdélyi fejedelmek és szabadságharcosok, akik felismerték, hogy a törökkel meg kell találni az együttélés kompromisszumait, az osztrákokkal szemben a nyugati protestáns államokkal, városokkal kell kiépíteni szövetségi kapcsolatokat. Mindmáig hallgat a történetírásunk arról, hogy igazi vallásszabadság csak ott érvényesült, ahol a török befolyást tudomásul vették. A török ugyanis a Habsburgokkal szemben a nyugat-európai protestáns államokkal volt szövetségben, azoktól kapott pénzt és fegyvert. A velük való szövetség és együttműködés érdekében kénytelen volt a vallásokkal szemben messzemenő türelmet tanúsítani. A kor haladó Európájának tehát nagyon jól jött a török imperializmus, mert hátba támadta és lekötötte a fő ellenségét, a Habsburgokat és a pápát. (Mint látni fogjuk, a XX. század második felében a gazdag és progresszív Nyugatnak az elmaradott és imperialista Szovjetunió hasonló szolgálatot tett. A magyarság, ami jogi tekintetben 1848-ig, ténylegesen 1945-ig a magyar arisztokráciát és nemességet jelentette az osztrákokhoz való kötődésünket végig a konzervativizmusunk védelmére használta fel.) Amikor rövid időre hatalomra került a bécsi udvarban a felvilágosodás, akkor lettünk igazán osztrák-ellenesek. Ez is bizonyítja, hogy az osztrákokban a magyar uralkodó réteg konzervativizmusának nélkülözhetetlen védelmezőjét tisztelte. A felvilágosult II. Józsefben a magyarság legnagyobb ellenségét láttatták velünk, mert ő és kis csapata társadalmi fejlődést akart. Igazán a XVIII. század végére alakul ki a magyar konzervativizmusnak az a kétszáz éves politikai stratégiája, amely a tényleges társadalmi és gazdasági haladás elé helyezi a látszatszuverenitást. Ettől kezdve a haladás még akkor is negatív jelenség, ha a császártól jön. Az osztrák függőség csak addig jó, ameddig a magyar konzervativizmus ügyét szolgálja. Uraink szerencséjére ez elég ritkán fordult elő. Az osztrákok ugyan mind a társadalmi, mind a gazdasági téren előttünk jártak, előbb szabadították fel a jobbágyságot, előbb polgárosodtak, előbb gyakorolták a vallásszabadságot, de mindig őskonzervatívoknak számítottak a Nyugat-

9 hoz képes. Ezért tűrték békésen, hogy nálunk mindezekben késlekedjünk. Birodalmi létérdekük volt a magyar támogatás. A magyar uralkodó osztály és a bécsi udvar között érdekközösségen alapuló szövetség működött, egyformán lassítani akarták a társadalmi fejlődést Közép-Európában. Ennek klasszikus példája volt az 1867-es Kiegyezés. Szövetséget kötöttünk a Habsburgokkal, a Bécsi Udvarral abban, hogy mi támogatjuk az önmagát túlélt birodalom fenntartását, ha szabad kezet kapunk belügyeinkben, azaz konzervativizmusunkban, és mindenekelőtt a kisebbségeinkkel szembeni politikánkban. A szövetséget úgy állítjuk be mindmáig, mint az osztrákokkal szembeni függetlenségünkért elért sikert. Holott az igazi siker az lett volna, ha egyezségre jutunk a saját kisebbségeinkkel, és velük szövetkezünk a számukra is káros osztrák befolyással szemben. Számunkra nem az osztrák befolyás volt a fő veszély, mint a társadalmi és gazdasági fejlődés fékje, hanem őket kellett megvédenünk azért, hogy cserébe a mi konzervativizmusunkat ne zavarják. Az igazi Kiegyezés az lett volna, ha a társadalmi haladás, az autonómiával nem rendelkező kisebbségek, a népek szabadsága érdekében szövetkezünk az osztrákok ellen. Ezt kellett és lehetett volna tennünk, hiszen a Monarchia osztrák részei előttünk jártak a társadalmi és gazdasági téren. Az általuk biztosított keretek teret engedtek volna a társadalmi és gazdasági fejlődésünknek. Ezt bizonyítja a csehek példája. Nem a konzervatív földesuraik politikai befolyásának növelésére törekedtek, hanem iparosodtak, gazdagodtak. A Monarchián belül a csehek lehettek volna a természetes szövetségeseink a függetlenségi és a gazdasági progresszív politikában. Nem véletlenül a magyar hivatalos politika, a konzervativizmus a csehekben látta a legnagyobb veszélyt, megtett mindent azért, nehogy a Monarchián belül részesei lehessenek a hatalomnak. A csehektől azért féltünk betegesen, mert mind társadalmi, mind gazdasági téren ők voltak a Monarchiában az élcsapat. Az 1948-as forradalom is átértékelésre szorul. Olyan nemzeti szabadságért hirdetett harcot az osztrákok ellen, amelynek célja a kisebbségekkel szembeni még keményebb magyar fellépés volt. Kossuth és hívei a kisebbségekkel szemben valóban az osztrákoknál sokkal keményebb politikai vonalat vittek. Ezért kell történelemírásunknak a kisebbségi politikában mindig arról a Kossuthról beszélnie, amelyik az emigrációban is megőrzött osztrákgyűlöletében már arra is hajlandó lett volna, hogy a kisebbségekkel szövetkezzen, persze a magyar felsőbbség elismerése alapján. A magyarországi kisebbségek szinte egységesen az osztrák oldalon harcoltak. Kossuthék mellett sokkal inkább lehetett osztrákokat, mint románokat, szlovákokat, horvátokat és szerbeket, azaz más nemzetiségű magyar állampolgárokat találni. Ma sem próbáljuk megérteni, hogy a románok miért nem hőst, hanem ellenséget látnak abban a Bemben, aki az erdélyi népek megkérdezése nélkül, a szászok és a románok ellenében fegyverrel kényszerítette ki Erdély sok évszázados korlátozott önállóságának eltörlését. Pedig 1849 előtt nem volt olyan erdélyi magyar fejedelem, de még politikus sem, aki Erdélyt kizárólag a magyar nemzet hazájának tekintette, legalábbis a szászok nemzetalkotó jogait soha senki korábban nem vonta kétségbe. A XIX. századi magyar politika teljesen elmagyarosított saját birodalmat akart, ennek érdekében a kisebbik rossznak tartotta az osztrák udvarral való kooperációt, mintsem a térségen élő népekkel való egyetértést. A magyar konzervativizmus mindig megjátszotta az osztrákellenességet, de minden áldozatra kész volt annak védelme érdekében, ha válságba került. Ezt az első világháború tanúsítja a legjobban. Amikor az osztrák imperialista terjeszkedés összeütközésbe kerül a szerbekkel, mi lelkesen vállaltuk a világháborút az osztrákok védelmében, ahelyett, hogy a szerbekkel szövetkeztünk volna. A két világháború között, mivel már nem támaszkodhatott a magyar konzervativizmus az osztrákokra, a német imperializmus kegyeit

10 kereste. Amíg Trianon után az utódállamok mindegyike a mienkénél is nagyobb elmaradottsága ellenére kisebb-nagyobb lépéseket tett a társadalmi fejlődés érdekében, például földreformot hajtott végre, a mi uraink szinte érintetlenül hagyták az arisztokrácia és a klérus politikai hatalmát és nagybirtokrendszerét. Az ugyan tagadhatatlan, hogy az utódállamok a földreformmal a magyar nagybirtokosok befolyásának a felszámolását is elérték, de az osztásból a térség magyar kisebbsége is részesült, nem úgy, mint az anyaországban, ahol negyed századdal később a szovjet imperializmusnak kellett a következetes földreformot kikényszerítenie. A hitleri szövetségben tovább rontottuk a szomszédainkkal való viszonyunkat, és növeltük a (velünk szemben nem alaptalan) bizalmatlanságot. A Trianonban elszakított magyarlakta területeket nem demokratikus eszközökkel, népszavazások követelésével, hanem a nácizmusnak tett nemzetellenes szolgálatokkal akartuk visszaszerezni. Csehszlovákiát orvul hátba támadtuk akkor, amikor az védtelen volt a náci agresszióval szemben. Rongyosgárdista szabotőröket küldtünk Szlovákiába, ahelyett, hogy legalább erkölcsileg kiálltunk volna Csehszlovákia, a térség legdemokratikusabb, és a magyar kisebbséget is európai módon kezelő országa mellett azzal a feltétellel, hogy a háború után nemzetközi felügyelet mellett népszavazás döntse el a területi hovatartozás kérdését. Ebbe örömmel belementek volna, hiszen még a náci megszállást is tudomásul kellett venniük. Ez esetben ma a Felvidék magyarlakta területe Magyarország része lehetne, és Erdély egy részére is ez állna fent, ha hasonló politikát folytattunk volna. A második világháborút követő Jaltai Határozatokból sem tanultuk meg, hogy a győztes nyugati hatalmak a térséget azért adták oda örömmel az imperialista Szovjetuniónak, mert nem reménykedhettek abban, hogy az itt élő népek képesek lesznek egymással békében és egyetértésben élni. E gyanújukat csak megerősítették azok az események, amelyek a szovjet befolyás megszűnte után történtek, hogy a térség népei továbbra is egymás rovására akarnak az erősekhez dörgölőzködni. Ennyi elég is annak bizonyításához, hogy az évszázados politikai hibáink csak akkor korrigálhatók, ha történelmünket újraírjuk. Amire nemcsak azért van szükség, mert hozzátartozik az igazsághoz, hanem elsősorban azért, mert csak ezen az alapon lehet Közép-Európa népeinek közösen elfogadott történelme. E nélkül pedig reménytelen a térség népeinek az együttműködése, egymás iránti bizalma, ami viszont a bíztató jövő egyetlen záloga. A XV. és a XX. század között az lett volna a magyarság érdeke, hogy ne a Habsburgokhoz és Rómához, hanem a Nyugathoz kösse a sorsát. Ez már a kezdettől fogva azt kívánta volna meg, hogy ne legyenek vallási, nyelvi ellentétek a térségben. Két évszázadon keresztül Erdély volt ennek az útkövetésnek klasszikus példája, ameddig a török befolyás lehetővé tette a Bécstől való függetlenséget. A Nyugat számára csak annak a Közép-Európának van jelentősége, melyet nem szaggatnak szét nemzetiségi és vallási ellentétek. E század közepén a győztesek éppen a térségben évszázadok óta jellemző nemzeti és vallási ellentétek miatt nem ragaszkodtak Közép- Európához mint befolyási övezethez, hanem megkönnyebbüléssel adták oda az imperialista Szovjetuniónak. Ma szinte kényelmetlen helyzetben érzik magukat, amikor a térség országai megszabadulva a szovjet befolyástól, újraélesztik korábbi ellentéteiket. Látni kell azonban, hogy a Jaltai Egyezménynek más közvetlen, aktuálisabb hatásai is voltak, amelyeknek megértése nem könnyű, de azért még léteznek. Az angolok és a franciák félelme a németektől azt diktálta, hogy osszák meg Németországot és hozzák minél közelebb a terjeszkedni vágyó Szovjetuniót. Az Egyesült Államok azért támogatta a térségben a szovjet befolyás megvalósulását, mert számára az angol és a francia gyarmatbirodalom gyors felszámolása

11 fontosabb volt, mint az oroszok nyugat felé történő terjeszkedése. A szovjet szuperhatalom katonai fölénye nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gyarmattartók a gyarmatokkal gyorsan egyezséget kössenek, félretegyék az egymással szemben évszázadok óta tartó féltékenységet és rivalizálást. Nyugat-Európa integrálódása Jalta nélkül nem jöhetett volna létre. A franciák az egységes Németországgal nem mertek volna szoros szövetségre lépni, márpedig ez a szövetség a mai Európai Unióhoz vezető út alapja. A nyugati hatalmak Jaltával kapcsolatos stratégiája tehát bevált és rendkívül pozitív eredményeket hozott. A Jaltai Egyezmény és az abból fakadó, szinte korlátlanul érvényesülni engedett szovjet befolyásnak köszönhető, hogy Közép-Európa országaiban összetörtek a konzervativizmus sok évszázados társadalmi és gazdasági alapjai. Németország következetes demokratizálódásában fontos szerepe volt annak, hogy Poroszország, - amely mindig a konzervativizmus, bölcsője, a társadalmi haladás fékje volt a németség egészén belül - megszűnt létezni. Az 1945 utáni egységesen maradó Németország aligha lehetett volna a tradicionális porosz befolyás mellett olyan demokratikus állam, amilyen az NSZK lett. A térség többi országában is felszámolták a konzervatív társadalmi erők személyi és anyagi feltételeit. Ez a folyamat ugyan sok embertelenséggel járt, módszerei bizantikusak voltak, de halálos áldozatainak száma Közép-Európában mégis kisebb volt, mint annak idején a nyugati társadalmak polgári forradalmaié. A kelet-németektől és a csehektől eltekintve a szovjet típusú szocialista rendszer eredményeket ért el az iparosításban, a szociális gondoskodásban, az iskolarendszerben. Csak utólag fog kiderülni, hogy az érintett országok többsége a nyugati demokráciák által ajánlott demokratikus piacgazdaság módszerével ezeken a területeken még ennyi eredményt sem ért volna el. Ideje volna belátni, hogy a csehektől eltekintve a többi ország még nem állt a század közepén azon a szinten, ahol a liberalizmus a társadalomban és a gazdaságban jobb eredményeket biztosított volna. Tíz év múlva már aligha vonható kétségbe ez az állítás. A század közepe után a világpolitikában, és főleg a világgazdaságban merőben új helyzet bontakozott ki. Ennek következtében számunkra és Közép-Európa minden népe számára új orientáció vált nemcsak kívánatossá, de szükségessé is. Közép-Európa felzárkózására a XIX. század közepén a vasutak elterjedése hozott lehetőséget. A vasút lehetővé tette viszonylag olcsón az élelmiszerek néhány ezer kilométeres szállítását, kialakítva azt az állapotot, hogy Európa keleti fele az iparosodott Nyugat-Európa élelmiszerellátójává válhasson. A technikai forradalom alig érintette a mezőgazdaságot, a termelés költsége nem annyira a technikai felszereltségtől, mint inkább a munkaerő olcsóságától függött. Az olcsó mezőgazdasági termeléshez elég volt a sűrű vasúthálózat és a minimális pénzügyi infrastruktúra, amit részben a külföldi tőke, részben a jövedelmező mezőgazdaság finanszírozott. Ez a mezőgazdasági konjunktúra azonban rövid életűnek bizonyult. Alig ötven év után már olcsóbb volt az óceán túlsó partjáról szállított élelmiszer. A vasút térhódítását ugyanis gyorsan követte a tengeri szállításban a modern technika megjelenése. Ez az első évtizedekben csak a nem romlandó tömegárukban, elsősorban a gabonában jelentette a tengerentúli fölény érvényesülését, a hűtőhajókkal azonban már a romlandó termékek (mindenekelőtt a hús) is olcsón szállíthatóvá váltak, akár az egyenlítőn keresztül is. Végzetes csapást jelentett az utolérés kezdeti sikereit élvező Közép- és Kelet-Európában az a tény, hogy a technikai forradalom a mezőgazdaságot is meghódította. Ennek hatására a hatékony mezőgazdaságnak sok tőkére és fejlett infrastruktúrára lett szüksége, a munkaerő olcsósága pedig megszűnt előny lenni, sőt az egyre inkább hátránnyá vált. A XX. század közepére már szinte minden fontos mezőgazdasági termék ott lett olcsóbb, ahol a gazdaság és a

12 civilizáció szintje magasabb, ahol fejlett az infrastruktúra. Ettől kezdve a legfejlettebb országok sorra mezőgazdasági importőrökből mezőgazdasági exportőrökké váltak. A XX. század elejére Európa keleti fele a reményteljes felzárkózásból a gyorsuló lemaradás állapotába került. Az előző nemzedék sikerélményei után a reményvesztés vált jellemzővé. Ez a reménytelenség szülte azután a Nyugat-ellenességet és a demokratikus út elvetését, a kommunizmus illetve a fasizmus uralomra kerülését. Ezek a ténylegesen egyre nehezebben (illetve egyáltalán) nem járható felzárkózási út helyett a kalandos útrövidítést ajánló izmusok csak a század végére tűntek el Európából. Európa keleti felét a megelőző négyszáz évben az jellemezte, hogy a politikai vezetések elvileg nem tagadták meg a sikeres nyugati, demokratikus utat, csak azon minél lassabban akartak járni. Ezzel szemben a XX. században Európa keleti felének országai és népei alapvetően Nyugat-ellenesekké váltak, és elhibázott útnak tekintették a nyugati demokráciákat. E mögött a Nyugat-ellenesség mögött az a reális tény állt, hogy a nyugati demokratikus módszerek mellett is fokozódott a lemaradás, az sem jelentett sikeres megoldást. A követés helyett merőben más út választása azonban éppen azok számára bizonyult zsákutcának, akik a demokratikus utat választva, ugyan egyre lemaradva, önmagukhoz képest mégis fejlődhettek volna. Európa nagyobbik, keleti felében a kiindulási civilizációs és gazdasági helyzet elmaradottsága miatt a demokratikus út annyira reménytelen volt, hogy a szocialista út nem jelentett rossz megoldást. A történelem majd igazolni fogja, hogy a demokratikus út megtagadása Európa elmaradott országai és népei számára az anakronisztikus viszonyoknak az összetörését jelentette, amit e térség népei, társadalmai ötszáz éven keresztül elmulasztottak. Ezek a népek azzal, hogy megszabadultak konzervatív uraiktól, a vallások politikai befolyásától, továbbá féken tudták tartani az urbanizációt, viszonylagos egyenlőséget teremtettek az oktatásban, a szociális juttatásokban, olyan reformokat hajtottak végre, amelyekre önerőből, demokratikus politikai struktúrában és piaci gazdasági viszonyok között nem lettek volna képesek. A szocializmusok összeomlása után még mindig nem világos, hogy Kelet-Európa elmaradottabb részein a szocializmusnál járhatóbb lett volna-e már a század közepén is a politikai demokrácia és a piacgazdaság útja. Lehet, hogy ma sem járható, az előjelek egyáltalán nem bíztatóak. Egyelőre a demokratikus út közép- és kelet-európai megtagadását csak abból a szempontból vizsgálhatjuk, hogy társadalmi és gazdasági átalakulásban nem lehetett sem erős belső polgári erőkre, sem kellő nyugati gazdasági segítségre számítani. Ez azért reális feltételezés, mert Kelet-Európa társadalmaiban nem beszélhettünk számottevő polgárságról, különösen olyanról nem, amelyik a még erősen nacionalista lakosság többségét képes lett volna maga mögé állítani. Még kevésbé vonható kétségbe, hogy nem lehetett a külföldi tőke segítségére számítani, gazdasági tekintetben ugyanis e században már a fejlett Nyugatnak nem volt szüksége a kontinens keleti felére mint befolyási övezetre. E század második felének történetét csak az értheti meg, aki belátja, hogy a fejlett társadalmaknak annál jobban megy, minél jobban képesek elszigetelődni az elmaradottabbaktól. Amíg az ipari forradalmat követően komoly gazdasági előnyök származtak abból, ha a fejlettek gyarmatok, befolyási övezetek felett rendelkeznek, a század második felére ez már elviselhetetlenül nagy gazdasági terhet jelentett. Ezért válhatott jellemzővé a történelem során eddig soha nem tapasztalt jelenség: az erős, gazdag társadalmak politikai és közigazgatási tekintetben nem terjeszkedni, hanem visszavonulni akarnak. A gazdagok kizsákmányolása a század végére nem a politikai uralmon, hanem a világpiaci szabad versenyen keresztül valósulhat meg. A század során már leginkább azok gazdagodtak meg, akiknek vagy nem volt gyarmatuk, vagy azokat mohóságuk miatti háborúkban elvesztették, vagy mint győztesek

13 azoktól hamar megszabadultak. Az a század nagy tanulsága, hogy a megelőző századokban minden erejükkel gyarmatokért és befolyási övezetekért harcoló gazdagok nem akarnak a szegényekkel társulni, a szegények pedig - akik évszázadokon keresztül a gazdagokkal szembeni függetlenségükért küzdöttek - ma szinte egységesen és mániákusan azon fáradoznak, hogy a gazdagok integrálják őket. Néha ez sikerül is, mert a fejlettek tudatában is még tovább él az a meggyőződés, hogy a nagyobb terület és népesség gazdasági előnnyel jár. Térjünk vissza történelmi külpolitikai utunkra! A térségünkben élő népeknek a Nyugattól való jelenlegi lemaradottsága nem utolsó sorban annak a következménye, hogy az itt élő népek százötven esztendeje csak nemzeti államokban képesek gondolkodni, a jövőjüket csak annak keretében akarják építeni. Ez alól mi sem vagyunk kivétel. Nincs tehát fontosabb külpolitikai feladatunk, mint a kor szelleméhez való igazodás. Ez azt jelenti, hogy külpolitikánk tengelyébe nem a közvetlen nemzetállami érdekünket, hanem az azt sokkal jobban szolgáló térségi összefogást kell helyezni. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy mutassunk példát a térségben élő népek számára abban, hogy túl tudunk lépni a nacionalizmusok korában írt romantikus történelmünkhöz való görcsös ragaszkodáson. Sajnos, mint ezer éve annyiszor, ez esetben is akkor ragadott el bennünket a korszellem, amikor már a kigyógyulás lett volna a követelmény. Az itt élő népek számára minden nagy nyugati változás későn érkezett, illetve itt torpant meg keleti irányú terjeszkedése. A külpolitikának korrekciója mindenekelőtt történelmünk átértékelését követeli meg. Ezért tartottam elkerülhetetlennek a külpolitikai irányváltás szükségességét indokolandó egy rövid történelmi kép felvázolását. Csak a két legnagyobb lehetőség késve érkezését említem: amikor a XIV, században a török elvágja a világkereskedelem levantei útját, az a sokkal mostohább adottságot jelentő orosz folyókon és Közép-Európán keresztül épített utat magának. Ezzel lett térségünk először valóban híd a Nyugat és a Kelet között. Ez a világkereskedelmi útváltozás a térséget kora Európájának legdinamikusabban fejlődő részévé tette. Lemberg lesz a világkereskedelem egyik nagy európai központja. Virágzásnak indulnak az erdélyi és a felvidéki szász kereskedőés bányászvárosok. E terület lett a színesfémek termelésének központja. Mindezt az urbanizáció és a városi polgárság erősödése kísérte. Nemcsak nekünk lett Mátyás király uralkodása a történelmünk aranykora, de hasonló fellendülés jellemzi a kor Lengyelországát és Csehországát is. Nem véletlenül a kor hat legnagyobb egyeteméből kettő, a prágai és a krakkói, e térségben vannak. A világnézeti és vallási megújulásnak is itt van az egyik első fészke: Kepler és Husz ennek a dinamikának a kifejezői. Mire a dinamika stabil társadalmi és gazdasági viszonyokat teremthetett volna, megkerülik Afrikát és felfedezik Amerikát. Ezzel nemcsak sokkal olcsóbb lesz az ázsiai termékek szállítása, de sokkal olcsóbb színesfémekhez is juthatnak. A térség a kontinens számára elveszti világgazdasági jelentőségét. A világkereskedelem kiinduló útjai Európa ellenkező felére helyeződnek át. A viszonylag rövid kedvező alkalmat csak a cseheknek sikerül kihasználni és nyugati polgári társadalmat felépíteni. Kelet felé haladva egyre kevesebb maradandó hatása van ennek a mintegy évszázados kínálkozó alkalomnak. Jön a visszaesés, a második feudalizmus, amiből csak a XIX. század közepe jelenthetne kiutat. A második fellendülést a nyugat-európai ipari forradalom és a vasút elterjedése jelenti. A vasút tárja fel a Nyugat számára Európa középső és keleti felét. A térség felértékelődése a Nyugat szemében annak köszönhető, hogy a technikai forradalom ekkor még csak az ipart

14 érinti, a mezőgazdaságot nem. Ezért e térség mezőgazdasága versenyképes, sőt, komparatív előnyt élvez a nyugati piacokon. Az olcsó munkaerő és a ritkább lakosság lehetőséget teremt arra, hogy a nyugati országok innen szerezzék be élelmiszerszükségletük hiányzó részét. Ennek következménye, hogy a XIX. század második felében e térség egészen az Urálig gazdasági konjunktúrát élvez. Nemcsak a vasúthálózat épül ki rendkívül gyors ütemben, de az egész infrastruktúra is közeledik a nyugati szinthez. Úgy tűnik, hogy a gazdasági utolérés legfeljebb egy-két generáció kérdése. De ekkor robban be a fejlettebb Nyugaton a mezőgazdasági és a tudományos-technikai forradalom, mely a térség eddig élvezett gazdasági előnyeit, mindenekelőtt a mezőgazdasági exportot gyorsan lerombolja. A mezőgazdasági forradalom következtében a mezőgazdasági termelés ott lesz olcsóbb, ahol fejlettebb az infrastruktúra, nagyobb a tőkeerő. A hűtőhajók pedig lehetővé teszik, hogy a mezőgazdaság tömegtermékeit olcsóbban lehessen a távoli kontinensekről a nyugati piacokra eljuttatni, mint vasúton Közép-Európából. De nemcsak a technikai forradalom járt tragikus következményekkel a térség népei számára, hanem a teret nyerő nacionalizmus is. Sajnos a térség nacionalizmusa éppen nálunk, magyaroknál kapott erőre először. A nemzeti érdekeket felvállaló nemességünk a jövőt a Kárpátmedence teljes elmagyarosításában és az osztrákoktól való teljes politikai függetlenségben látta. Mindkettő végzetes következményekkel járt a térség egészére, de különösen azon belül a magyarságra nézve. Azt naivság volna feltételezni, hogy a mi nacionalizmusunk nélkül nem lettek volna az itt élő nemzetiségek is nacionalisták. De ez nem menti a mi hibánkat. A XIX. századtól kezdve a magyar politikai elit, nemcsak az arisztokrácia és a nemesség, de a terjedő, frissen asszimilálódott polgárság többsége is első és legfontosabb feladatának az Ausztriától való elválást és az ébredő kisebbségi nacionalizmusok elnyomását tekintette mindent megelőző stratégiai céljának. Képtelen volt felismerni, hogy a Nyugatnak vagy egy többnemzetiségű nagyhatalomra (értve alatta a kor viszonyai között nagynak tartott hatalmat, a Monarchiát) van szüksége, vagy ha ez már nem tartható, akkor az egész térséget sok nemzeti államocskára bontja szét. Mi azonban még az 1848-as polgári forradalmunkban is mindenáron magyar nemzetállamot akartunk. A kisebbségek jogainak még a felemlítése is bűnnek számított. A Trianon felé vezető út Kossuthék debreceni detronizációjával indult el a megállíthatatlan lejtőn. Számunkra a legnagyobb tragédiát azonban a Kiegyezés jelentette. Sikerült a bécsi udvarral megalkudni abban, hogy elfogadjuk velük az uniót, ellenben ne engedjék be a hatalomba a nálunk gazdagabb, polgárosultabb cseheket, és adjanak nekünk szabad kezet a történelmi határokon belül a kisebbségekkel szemben. Ebből a Kiegyezésnek nevezett paktumból, amit a csehek és a magyarországi kisebbségek rovására kötöttünk, már szükségszerűen következett Trianon. S ezt még ma sem látjuk be! Az őszirózsás forradalomban Károlyiék adták meg a Monarchiának a kegyelemdöfést. Lehet, hogy akkor már nem lehetett megállítani a Monarchia szétesését nemzeti államokra, de azért lássuk be, hogy mi voltunk a tényleges sírásói. Jobb lett volna azt a feladatot másokra bízni. Értetlenül áll Jaltával szemben az, aki nem veszi tudomásul, hogy a Nyugat meg akart szabadulni e térségtől, ahol az ott élő népek sem együtt, sem külön nem voltak hajlandóak egymással békében élni. Ezt az okot láthatták abban is, ahogyan a térség népei egymással versengve igyekeztek a német imperializmus és fasizmus legjobb tanítványai lenni. Hibát követnek el az érintett népek, ha nem ismerik be, hogy lakosság többségének aktív támogatásával váltak Hitler kiszolgálóivá, sőt hadviselővé. Egyetlen kivételt a csehek jelentettek. A szovjet imperializmus azután a Jaltában kapott teljes felhatalmazás alapján kemény kézzel

15 igyekezett a térség népei között minden ellentétet elfojtani. A mesterkélt barátság azonban nem oldotta meg a problémát. A rendszerváltás után az új kormányok azt még belátták, hogy a nyílt ellenségeskedést nem jó szemmel nézi a Nyugat, de azért a kulisszák mögött egymás rovására mesterkedtek a nemzetközi diplomácia különböző fórumain. Szerencsére ebben a lakosság többsége részéről nem élvezhettek támogatást. Óriási eredmény a jövő szempontjából az, hogy az érintett népek lakossága nem a szomszédokra, hanem a belső gazdaságpolitikára fordítja a figyelmét. Kétszáz év után először nem lehet a lakosság többségét a szomszédok elleni háborúra mozgósítani. A veszekedést a politikusok luxusának tartják. Vessünk fel még egy kérdést, amit érdemes alaposabban megnézni. Tényleg nincs sürgősebb feladatunk, mint belépni az európai unióba?! A térség országainak kormányai azt akarják elhitetni a népükkel, minden bajnak az oka, hogy még nem tagjai az Európai közösségeknek. Ha egyszer végre bebocsáttatnak, minden gond megoldódik. Tudni kellene azonban, hogy minél gazdagabb egy ország, a lakossága annál kevésbé lelkesedik a tagságért, és minél szegényebb, annál kevesebb hasznot húzott abból. Európa két leggazdagabb népe, a svájci és a norvég nem akar tag lenni, a svédek, a finnek és az osztrákok csak kis többséggel, a legszegényebb tagok, a mediterrán térség népei pedig már tagok, mégis egyre jobban lemaradnak. Az Európai Unió a gazdagok útjába nem állít akadályt, azok azonban haboznak, kéretik magukat. A szegények bebocsátása a jelenlegi tagoknak sokba kerülne, ezért ezek korábbi felvételét megbánták, az újak bebocsátásától pedig húzódoznak. Magamat azok közé számítom, akik a csatlakozás mellett szavaznának, de tudomásul veszem, hogy ez nem egyszerű és nem egyértelmű döntés. Egyrészt nem lehet rá rövid időn belül számítani, másrészt még sok sürgősebb teendőnk is volna. A tagságunk tíz éven belül nem reális feladat. Jó volna tehát azzal foglalkozni, ami időszerű és sürgős, a belső, a rajtunk múló feladatok megoldásával. Örök szabálya azonban a politizálásnak, hogy minél nehezebbek a soron lévő feladatok, annál távlatibb célokat kell festegetni. A szocializmus nyomorában a kommunista paradicsommal etettek bennünket, most az elszegényedés, a munkanélküliség gondjai között az európai tagságokkal. A kormányzat (és a sajtó) úgy csinál, mintha nálunk mindenkinek a leghőbb vágya a tagságunk volna. Az emberek munkaalkalmat, jobb egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat szeretnének. Új lakásba, és nem Európába akarnak előbb beköltözni. A tagság nem jelent önmagában sem munkaalkalmat, sem jobb iskolát, sem több épülő lakást. Ma Dél- Olaszországban, Dél-Spanyolországban még a mienkénél is nagyobb a munkanélküliség, fajlagosan feleannyi új lakás sem épül, mint nálunk (pedig nálunk is csak legfeljebb feleannyi, mint a szocializmus utolsó éveiben). A tagság nem oldja meg a költségvetési hiányt sem, hiszen Görögországban annál is nagyobb a költségvetési hiány, mint ami akkor lenne nálunk, ha a kormány engedne a szakszervezetek és a munkaadók követeléseinek. A Kárpát- medence egésze egy gazdasági régió A nyugat-európai integráció szempontjából Közép-Európa egésze, és különösen ezen belül a Kárpát-medence egy régió, az egyes nemzeti államok nem lehetnek vonzók. Vagy nem vágyik Nyugat-Európa a térségre, vagy az egészre együtt van szüksége. A térség politikai és gazdasági felzárkózása, különösen az infrastruktúrájának fejlesztése nem történhet csak a nemzeti határokon belül.

16 A térség országai között vannak lényeges politikai ellentétek, de ezeket mind a nyugati, mind a jobboldali belső erők, mind a kisebbségi mozgalmak vezetői eltúlozzák. A térségben élő népeket ma már nem lehetne egymás elleni háborúba vinni. A kisebbségi ellentétek főleg fent, a politikai elit köreiben élnek, nem a nép között. A nyugati közösségekbe való belépésnek az a legfontosabb feltétele, hogy a térség népei bízzanak egymásban, a célok tekintetében egyetértsenek, és a térség gazdasági infrastruktúrája bizonyos fejlettségi szintre emelkedjen. Azzal számolni kell, hogy az infrastruktúra kellő szintre való kiépítésének a belső forrásai hiányoznak, azaz külső forrásokra van szükség. Ez a Nyugatra-utaltság lehet az a kényszerítő erő, amely az érintett országokat, az ott élő népeket a közös célok elfogadására bírja. Abban, hogy a térséget közösen fejlesszük, sokkal biztosabban számíthatunk a külső forrásokra, mint az elkülönült, nemzeti (gazdasági) célok megvalósításához kért támogatásra. A térségben számos olyan területi egység van, amelyek fejlesztése ígéretes, mert természetes gazdasági alapokon nyugszik. Ilyennek tartom a Brno-Bécs-Bratislava-Budapest térséget. E térség egész Európán belül is a négy-öt legnagyobb agglomerációs adottság egyike. A modern világban viszonylag kis, mintegy kilométeres körön belüli, de legalább millió lakosú területen alakulnak ki a jelentős agglomerációk, ha azoknak a gazdaságföldrajzi, civilizációs és infrastrukturális adottságok megfelelnek. Ilyenek ma Európában Dél-Anglia, Belgium-Hollandia közös centruma, a Párizsi-medence, a Ruhr-vidék, a Pó-völgy. Ezekkel legalábbis egyenrangú, bizonyos tekintetben potenciálisan ennél is nagyobb lehetőség a morva-osztrák-szlovák-magyar térség centrumainak összefonódása. Itt nemcsak négy nagy múltú város és négy rokon, ugyanakkor eltérő kulturális örökség érintkezik, hanem kiválóak a közlekedés, a vízellátás feltételei is. Ez a térség lehet a jövendő nagy Európa keleti terjeszkedésének déli bázisa is. Fejlesztése egész Európa egyik nagy feladata lehetne, ugyanakkor híd az érintett népek között. Záhony térsége, a Kassa-Ungvár-Marosvásárhely-Debrecen által határolt terület is igen kedvező adottságokkal rendelkezik. Záhony az egyik legjobb adottság a kelet felé nyíló kapuk között. Kelet-Európa nyugatosodása évszázadokon keresztül elsősorban a Baltikumon keresztül folyt. A jövő Európájának délre is kell találni utakat Ukrajna és Közép-Ázsia felé. Ezt az utat készítené elő a déli autópálya is. Záhony kiépített vasútállomása jelenleg kihasználatlan kapacitás. Nem nagy költséggel még folyami kikötőt is találni lehet a tömegáruk számára. A térség jelenti a Kárpátoktól délre a legkeletibb nyugat-európai utat pár évtizedes távlatban is, mint bejárható régiót. Itt száz kilométeres körzetben négy nyelvterület találkozik, tehát a térség népeinek együttélésére is iskolapélda. A turizmus számára kiváló lehetőségeket jelenthet a Debreceni repülőtér, rövid repülőút után lehetőséget ad a gazdag nyugati turistáknak arra, hogy a kelet-európai szivárványos sztyeppét, a még alig érintett vegyes erdőkkel borított kárpát-ukrajnai és erdélyi hegyeket, és a térség négy nemzetiségének világát bemutathassa. A nyugati turisták számára ez a táj nemcsak Európa keleti, számukra ismeretlen világát jelenti, hanem képet ad arról az életformáról is, amiben nagyapáik éltek, ami számukra már csak nosztalgia. Még egy térséget említek, a Szabadka-Temesvár-Szeged régiót. E térség Európa legjobb természetes adottságú mezőgazdasági területe. Ha valahol, itt lehet a kontinensen évtizedeken belül világszínvonalon (a világpiacon versenyképes költségszínvonalon) termelni. Kiváló a talaj, bőven van víz és még feltámasztható agrárhagyományokkal rendelkezik. Ettől nyugatra már területhiány van, drága a munkaerő. Keletre pedig még nem értek meg a modern agrártechnika bevezetésének civilizációs és infrastrukturális feltételei. A Duna-Tisza Csatorna megépítése után korlátlanok lennének az öntözési feltételek.

17 Itt csak példaképpen vetettünk fel három lehetőséget. Mindegyikének történelmi hagyományai vannak. Természetes fejlődésüket Trianon, majd Jalta szakította meg. A történelmi szálakat újra fel kellene venni, s a jelenlegi kedvező világ- és Európa-politikai helyzetben továbbvinni. A térség népei közötti együttműködési része az oktatás. A magyar felsőoktatást nem elzárni, hanem jobban kinyitni kell a szomszéd népek fiataljai előtt. Tarthatatlan és káros az a görcsös igyekezet, hogy minden fiatal ott tanuljon, de legalább abban az államban élje le az életét, ahol született. A térség egésze és azon belül a magyarsága számára rendkívüli előny, ha minél többen élnek körünkben olyanok, akik a szomszéd népek nyelvét bírják, és minél jobb iskolákat végezhettek. Erdély és a Felvidék kultúrája évszázadokon keresztül azon alapult, hogy a tehetségek a nyugati nagy egyetemek diákjai lehettek. Annak idején sem az erdélyi, sem a nyugati protestantizmus nem volt olyan rövidlátó, mint a mai magyar kisebbség politikai vezetői. Nem féltek külföldön taníttatni fiataljaikat. Ma sem attól kell félni, hogy az itt végzettek nem mennek haza, hanem annak kell örülni, hogy azok akár ott, akár itt hidat jelentenek a közös célok szolgálatában. A térség minden népe számára fontos, hogy legyen közös nyelvük. Ettől mindenki gazdagabb lesz, különösen azok, akik a közös nyelven is ápolhatják az együttműködést. Nyugat-Európában ma már mindenki abban az országban tanulhat, amelyikben akar, mi azonban mereven ragaszkodunk az államisághoz. Ezt farizeus módon anyagi okokkal magyarázzuk. Anyagilag a legjobb befektetés, ha a határon túl élő magyarság köréből minél több tehetség minél jobban kiművelheti magát. Gazdaságpolitikai úttévesztés Mintegy 15 éve kezdődött el a szocialista gazdaság általános gazdasági válsága. Egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a tervgazdálkodás és a szocialista tulajdonosi szerkezet nem versenyképes a nyugati demokráciák fogyasztói társadalmainak gazdaságával szemben. Erre a válsághelyzetre minden szocialista ország másként reagált. Mi magyarok jártunk az élen, nálunk már jóval előbb elkezdődött a merev tervutasításos rendszer fellazítása azzal, hogy a mennyiségi tervelőírások helyett fokozatosan áttértünk a pénzügyeken keresztül történő irányításra. Ezzel nemcsak a tervmegvalósítások váltak rugalmasabbá és a menedzserek önállóbbakká, de a makro-pénzügyekben jártas káderek nemzedéke nőhetett fel. Ezek a szocialista viszonyoknak megfelelő monetarizmust képviselő közgazdászok vezető szerepet játszottak a reformmozgalomban, s az ily módon létrejött szellemi vagyonunkat jól lehetett hasznosítani a gazdaság átállása idején. Viszont ugyanez vált negatív erővé a rendszerváltás során, amikor a hibás gazdaságpolitika nem a termelés érdekeit, hanem a pénzügyi egyensúlyt tekintette szinte egyetlen céljának. Már a rendszerváltás előtt a többi szocialista országnál nagyobb súlyt helyeztünk a nyugati exportra, amire a később érintett nyugati eladósodásunk is kényszerített. De talán még fontosabb volt az a tény, hogy a csökkenő reálbérek és a növekvő költségvetési kiadások már a szocialista keretek között kettős irányba terelték a kormányzatainkat. Egyrészt az akkor elhelyezési nehézségekkel küzdő nyugati pénzpiac igen kedvezőnek látszó hitelajánlataiból a többi szocialista országnál többet vettünk igénybe. (Sajnos ezt a hitelt nagyrészt hibás beruházási célokra pocsékoltuk el, ezért a kamatok és a törlesztés forrásai nem termelődtek meg). Másrészt a lakosság anyagi gondjain azzal kívántak segíteni, a csökkenő reálbéreket azzal kívánták ellensúlyozni, hogy egyre táguló keretek között lehetőséget biztosítottak a másod-

18 gazdaság különböző formáinak. Úgy teremtették meg a magyar történelem első egészséges polgárosodásának széles alapokon nyugvó kiindulási feltételeit. Az akkori politika nem volt képes felismerni, hogy ennek a gazdaságpolitikának mindkét mentőövnek tűnő kötele a szocialista rendszer saját nyakára hurkolódik. A többi szocialista országénál nagyobb eladósodás bár súlyos terhet jelentett a jövőre, de sok tekintetben a reformok felgyorsulásához segített hozzá. Nőtt a rendszer gazdasági, majd ezen keresztül politikai kiszolgáltatottsága a nyugati világgal szemben. A reformerek pozíciója az eladósodás okozta nehézségek miatt megerősödött. Mind belülről, mind a Nyugatról egyre nagyobb szellemi és politikai támogatást kaptak. Ezzel volt magyarázható, hogy országunknak és a kor reformkommunista vezetőinek olyan nagy volt a nemzetközi tekintélye. Emlékezzünk csak vissza, mennyire nyitva állt szinte minden nemzetközi ajtó a kor gazdaságpolitikusai előtt. Ezért lehetettek szívesen fogadott vendégek szinte minden nagyhatalom kormányvezetői körében már a Lázár-kormány felelős gazdasági vezetői is, majd még inkább Grósz Károly vagy Pozsgay Imre. Mi voltunk a viharos gyorsasággal felpuhuló szocialista világrendszerben az élcsapat, aminek mindmáig sok előnyét élvezzük. Magyarországnak ebben a században nem volt nagyobb nemzetközi jelentősége, mint a rendszerváltást előkészítő években. A megszerzett nemzetközi presztízsnek is köszönhető, hogy hozzánk az átalakulás után is szívesebben jött a nemzetközi tőke, mint a többi volt szocialista országba. A világgazdasági kihívásra egészen másként reagáltak a többi szocialista országok. Általában nyugatról keletre haladva egyre kevésbé rugalmasan. A kelet-németek és a csehszlovákok viszonylag mereveknek bizonyultak, különösen, ha korábbi polgári tradícióikhoz és az elért gazdasági fejlettségükhöz viszonyítunk. A merevség mintapéldányai maradtak a kelet-ázsiai szocialista országok, mindenekelőtt Észak-Korea. Egyedül Kína választott eltérő utat abban a tekintetben, hogy nem az átalakítandó szocialista struktúra deformációinak gyors lerombolását, a piacgazdaság azonnali bevezetését hajtotta végre, hanem a politikai és a gazdasági struktúra viszonylagos megőrzése mellett látott hozzá egy fokozatos piacosításhoz. A teljes gazdasági átalakulás időigényét évtizedekben irányozta elő, s az idő egyértelműen őket igazolta. Kína úgy lépett a korábban az európaiakénál is merevebb szocialista gazdasága átalakításának útjára, úgy hajtotta végre az első tizenöt évet, hogy közben nem esett vissza, sőt példátlan mértékben növekedett gazdasága. Most az a fő gondjuk, hogy az éves gazdasági növekedés ütemét hogyan lehetne egyszámjegyűre leszorítani (az előző évek átlagos 14 százalékos növekedését 9 százalékosra akarták visszaszorítani, de ez 12 százalékosra sikerült). Az életszínvonal sem csökkent, sőt, gyorsabban növekedett, mint bármely kapitalista úton járó országban. Példát mutattak tehát abban, hogy át lehet térni a szocializmusról a piacgazdaságra úgy is, hogy közben gyorsan nő az életszínvonal. Ők a fogyasztói társadalmat a növekedő fogyasztás motorja, azaz a belső kereset növelése segítségével, nem pedig a fogyasztás erőszakos és drasztikus visszafogásával építik. Ma már az sem vitatható, hogy a külföldi tőke is a kínai gazdasági átalakulási utat értékeli a többre. Kínában a külföldi tőkepiac többször annyi tőkét fektetett be, mint az európai volt szocialista országokban összesen. (Még nagyobb volna a kínaiak fölénye ebben a tekintetben is, ha az európai átalakuláshoz adott külföldi tőkéből levonnánk azt, amit egyrészt a kormányok politikai okokból adtak, másrészt azt, amit azért adtak, hogy a korábbi tartozások kamatait és törlesztéseit fizetni tudjuk!) Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy az európai szocialista országok egy az egyben járhatták volna a kínai utat. Ennek sem a kulturális, sem a világpolitikai feltételei nem álltak fenn. Az európai országok népei számára sokkal idegenebb volt a szocializmusuk, mint a kínaiaknak az övék, mert sokkal közelebb

19 álltak a nyugati modellhez civilizációs tekintetben is. A kínai utat a világpolitikai viszonyok sem engedték meg, egyedül Oroszország rendelkezett azzal a katonai erővel és nagysággal, hogy vállalhatta volna az önálló úthoz való ragaszkodást. A volt csatlós országok kénytelenek voltak a gyorsabb áttérés útját választani. Ezt kicsiségükön túl, korábbi eladósodottságuk is determinálta. Mindazonáltal a Nemzetközi Valutaalapot és a Világbankot történelmi felelősség terheli azért, hogy Kelet-Európa országaira olyan monetáris politikát kényszerítettek, amelyből következett a régi gazdasági struktúra erőltetett ütemű lerombolása és a belső piac drasztikus visszaszorítása, ezzel a nemzeti jövedelem jelentős csökkentése. Amíg Kínában a nemzeti jövedelem az átalakulás során nagyon gyorsan nőtt, az európai volt szocialista országokban csökkent. Különösen csökkent azokban a szektorokban, ahonnan a költségvetési források reálisan származhattak volna. A csökkenés a legnyugatibb volt-szocialista országokban már talán megállt vagy lelassult, de keletre haladva még egyre gyorsul. Ezt látszik igazolni a Bécsben székelő Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Intézet által a közelmúltban publikált, a volt szocialista országok átalakulási problémáiról készített jelentése. Az ebben közölt adatok szerint 1993-ban a nemzeti jövedelem Csehországban és Magyarországon 80, Lengyelországban 86, Szlovákiában 76, Szlovéniában 82, Bulgáriában 71, Romániában 72, Horvátországban 46, Oroszországban 61, Ukrajnában az 1989-es 100 egységhez képest. Viszont sokkal tragikusabb a volt szocialista országok gazdasági helyzete, ha ezt a költségvetési egyensúly feltételei szempontjából vizsgáljuk. A fentieknél ugyanis sokkal jobban csökkent az adóztatható nemzeti jövedelem. Nemcsak a feketegazdaság nőtt meg nálunk kétszeresére, tőlünk keletre pedig sokszorosára, de a vállalatok adóztatható nyeresége szinte eltűnt. Jellemző módon, nálunk ma hatoda a nagyvállalatok nyereségadója, mint 1989-ben volt. A csökkenő adóztatható nemzeti jövedelem mellett nőtt a fekete- és a szürkegazdaság súlya. Így állt elő az a helyzet, hogy az adók súlya a tényleges versenyszektorban olyan magas, mintha skandinávok volnánk, a lakosság életszínvonalához képest ugyanakkor csökkent az ellátottság. Itt kellene szem előtt tartani, hogy az államháztartás, egyszerűbben fogalmazva a költségvetés súlya nem rövidtávon megoldható pénzügy-politikai kérdés, elsősorban a lakosságra jellemző, évszázadokkal korábban kialakult értékrendtől függ. Az OECD-országok között a legmagasabb költségvetésű országok sorrendje: Dánia, Svédország, Hollandia, Finnország, Norvégia, Belgium. Nyugat-Európában a legkisebb arányú Angliában. Jóval alacsonyabb a költségvetés súlya a tengerentúli fejlett országokban. Visszafelé a legkisebbek sorrendje: Ausztrália, Japán és az Egyesült Államok. Akit ez a sorrendiség nem győz meg, és nem hiszi el, hogy a költségvetés súlya nem a napi gazdaságpolitika, hanem az évszázados kulturális örökségek által determinált, azt nehéz meggyőzni arról, hogy a költségvetés lefaragásával nem lehet és nem szabad költségvetési egyensúlyt tervezgetni. A fenti sorrend abból a szempontból is meggyőző, hogy a költségvetés súlya nem hat a gazdasági eredményre, de még a nemzetközi versenyképességre sem. Sőt, talán az is igaz, hogy a nagyobb költségvetés hosszabb távon fokozza a nemzetközi versenyképességet. Nemcsak azt kellene látni, hogy a költségvetés felhasználása mindenütt pocsékolóbb, mint ami a piaci ellátásnál jelentkezik, de azt is, hogy sokkal jobb a célrendszere és elosztása. Az állami elosztás sokkal olcsóbban termeli a szellemi tőkét, javítja az egészségügyi állapotokat, mint a liberális piaci elosztás. Mindezt azért kellene szem előtt tartani, mert a volt szocialista országok elsősorban a szociális ellátásban akarták utolérni a gazdagabbakat. Márpedig az egyszer bevezetett ellátás nagyon rövid idő alatt elvárássá válik, megvonása vagy szűkítése pedig sokkal több kárral, mint amennyi pénzmegtakarítással jár.

20 A fentiek alapján nagyon meg kell fontolnia a gazdaságpolitikának, hogy hol van helye a piacnak, és hol az újraelosztásnak. Nagyon tévednek azok a liberális politikusok, akik ebben a tekintetben az egészen más történelmi és civilizációs örökségű országokkal akarnak összevetést csinálni. A volt szocialista országokban az átalakulással járó szociális feszültségeket tovább fokozza az a tény, hogy közben nagyon kinyílott a lakosság legjobban kereső és a kisjövedelmű harmada közötti olló. Ma már ez a legtöbb volt szocialista országban szélesebb mint Nyugat-Európában. Nem lehet elfogadni, hogy az átalakulással járó feszültségek kiéleződésében nem játszott szerepet a választott gazdaságpolitika. Minden bizonnyal lehetett, sőt, ajánlatos lett volna az átalakulás és a régi lerombolásának az ütemét jobban meghosszabbítani. Ez a közvélemény ítélete is, ami abban nyilvánul meg, hogy a legutóbbi választásokon mindenütt a baloldali erők jelentős megerősödése, hatalomra jutása volt a jellemző. A lakosság tőlük várta a szociális feszültségek, a katasztrofális munkanélküliség csökkentését. S ezt a politikai akaratot a Nemzetközi Valutaalap vagy a Világbank szakértői figyelemre sem méltatják. Annak bizonyítását, hogy az átalakulás gyors üteme mennyire kitolta a megvalósíthatóság idejét és mennyivel megnövelte az átalakulással járó terheket, a konkrét magyar viszonyok bemutatásával kívánom bizonyítani. Hetedik éve folyik a gazdaság átállítása a tervgazdálkodásról a piacgazdaságra. A gazdasági átalakulás tehát nem a rendszerváltással kezdődött, mint szinte minden más szocialista országban. E feladatot a társadalom többsége nagy lelkesedéssel fogadta, mert belátta, hogy mennyivel sikeresebb a piacgazdaság, mint a központi tervezés. Előzőleg az áttérés időigényességéről és a vele járó súlyos terhekről szó sem esett. Azok a gazdaságpolitikusok, akik már akkor is hatalmon voltak, és most az elkerülhetetlen súlyos áldozatok vállalását kérik, akkor nem látták, vagy nem akarták bevallani az általuk ajánlott gyors úttal járó nehézségeket, az áldozatok nagyságát. Most már nekik is be kell látniuk, hogy az átállás sokkal lassabban és sokkal több áldozattal jár, mint várták. Arról azonban szó sem esik, hogy az áldozatok azért ilyen súlyosak és azért vagyunk a céltól ma messzebb, mint öt éve voltunk, mert még a szocialisták is túlerőltették az átalakulás tempóját, mert könnyű szívvel lerombolták azt, ami helyett azóta sem épült fel a jobb, az egészségesebb. Mivel a rendszerváltás a volt szocialista országok többségében még nálunk is nehezebben megy, felvetődik a kérdés: lehetett volna jobban csinálni? A lehetséges válasz kettős: vagy nem lehetett volna jobban, vagy közös hibákat követtünk el. Én a közös hibákban látom az okot. Melyek ezek? Általános volt a meggyőződés, hogy az átmenet rövid lesz. Azt, ami jó esetben is évtizedes feladat, pár évre ütemezték. Ebből eleve kaotikus gazdasági viszonyok születtek. Nem kellett volna nagy fantázia ahhoz, hogy a nyugati társadalmak kialakulása is sok évtizedes folyamat eredménye, ott sem máról holnapra és nem spontán módon alakult ki az, amit mi is célunknak tekintünk. Az ezer éve tartó kihívásnak, hogy Kelet-Európa országai gazdasági tekintetben zárkózzanak fel Nyugat-Európához, nem lehet pár év alatt eleget tenni. A politikai pártok mindegyike elfogadta azt, hogy a felzárkózás csak azért nem történt meg, mert ebben a Szovjetunió utunkat állta. Ezt legfeljebb Csehország, Kelet-Németország és Szlovénia esetében lehet elfogadni, de keletre haladva egyre kevésbé. Ezekben az említett országokban már sokkal korábbról voltak erős polgári tradíciók, és kevés volt az, amit el kellett pusztítani ahhoz, hogy létrejöhessenek a felzárkózás társadalmi és gazdasági feltételei. Az említetteken túl a felzárkózás legfeljebb ránk, a lengyelekre, szlovákokra és a balti államokra vonatkoztatva lehet néhány évtizedes feladat. A távolabbi keletre mindez már jó esetben is generációs távlatban remélhető. Általános volt az a felfogás, hogy a szocialista viszonyok között kialakult hibás jelenségeket csak le kell rombolni, meg kell semmisíteni, helyére spontán és gyorsan megszületik az új. Spontán és gyorsan azonban nem jött létre sem

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

Bajor Tibor * HÁROM HATÁR, EGY KÉRDÉS

Bajor Tibor * HÁROM HATÁR, EGY KÉRDÉS Bajor Tibor * HÁROM HATÁR, EGY KÉRDÉS Az európai határok átrendezése a XX. század elején az I. világháború lezárásával 1920-ban kezdõdött, a II. világháborút lezáró Jaltai Megállapodással folytatódik és

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában 7. fejezet KONKLUZIÓK 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában Véleményünk szerint Közép-Európában 1526-tól napjainkig öt kísérlet történt a térség munkamegosztásának megszervezésére.

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Történelem 9. évfolyam. 9/6. A görög történelem kezdetei: Kréta és Mükéné. 9/8. Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban

Történelem 9. évfolyam. 9/6. A görög történelem kezdetei: Kréta és Mükéné. 9/8. Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban Történelem 9. évfolyam 9/1. Az emberré válás és az őskőkor Az újkőkor 9/2. Az első civilizáció: Mezopotámia, Óbabiloni Birodalom 9/3. Egyiptom, a Nílus ajándéka 9/4. Elő-Ázsia államai: Palesztina, Fönícia,

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok

Részletesebben

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY 16. Az R. Mellékletének TÖRTÉNELEM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK 1.1. Releváns információk

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A történelem érettségi vizsga célja A vizsga azt hivatott megállapítani,

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13.

Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13. Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13. Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák Miért az európai civilizáció hódította meg a világot,

Részletesebben

Látványos számok: diagramok felhasználása a történelemórán

Látványos számok: diagramok felhasználása a történelemórán Történelemtanítás a gyakorlatban Látványos számok: diagramok felhasználása a történelemórán Dupcsik Csaba A DIAGRAM MINT DIDAKTIKAI ESZKÖZ A diagramok adatsorokat jelenítenek meg látványos formában. Nem

Részletesebben

GROTIUS KÖZLEMÉNYEK Szentes Tamás A huszadik század öröksége az ezredforduló világgazdaságában

GROTIUS KÖZLEMÉNYEK Szentes Tamás A huszadik század öröksége az ezredforduló világgazdaságában Szentes Tamás A huszadik század öröksége az ezredforduló világgazdaságában A huszadik század legsúlyosabb örökségként a következő évezred számára magának az egész emberiségnek a fennmaradására és jövőjére,

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

1. A teheráni konferencia

1. A teheráni konferencia 12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia

Részletesebben

Gondolatok a társadalmi, gazdasági, technológiai változásokról, negyedszázad tükrében, pénzen innen és elképzelések a folyatásról.

Gondolatok a társadalmi, gazdasági, technológiai változásokról, negyedszázad tükrében, pénzen innen és elképzelések a folyatásról. Fodor István Gondolatok a társadalmi, gazdasági, technológiai változásokról, negyedszázad tükrében, pénzen innen és elképzelések a folyatásról. Korok és jellemzőik 55-70 éve: szegénység, újjáépítés, diktatúra

Részletesebben

A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában

A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában Illés Iván, egyetemi tanár, MTA Regionális Kutatások Központja DTI A balkáni országok történetének egyik legmeghatározóbb vonása az volt, hogy ebben

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod Ani DiFranco Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete Hogyan vizsgálják? írni-olvasni tudás (6, 7 éves v. 10, 15 éves kortól nézik) írni-olvasni

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI ZI ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSASA I. A világgazdas ggazdaság g fogalma, kialakulása és s fejlődése 2007.11.08. 1 I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése A nemzetközi

Részletesebben

Putyin engedélye nélkül még pisilni sem lehet? Nem Oroszország fújja a passzát szelet

Putyin engedélye nélkül még pisilni sem lehet? Nem Oroszország fújja a passzát szelet Putyin engedélye nélkül még pisilni sem lehet? Nem Oroszország fújja a passzát szelet Oroszország gazdasági növekedése, az USA-val egyre inkább éleződő konfliktusa, a nanotechnológia kérdése, a közelgő

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26.

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. TÖRTÉNELEM - G ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. I. A tesztkérdések, illetve azok elemei (a,b,c stb.) rövid (a kérdezett adatot vagy tömör megfogalmazást tartalmazó) választ

Részletesebben

Nemzeti mélypont. Miért éljük át újra és újra nemzeti drámáinkat?

Nemzeti mélypont. Miért éljük át újra és újra nemzeti drámáinkat? Nemzeti mélypont Miért éljük át újra és újra nemzeti drámáinkat? Magyarország válságban van. A krízis az állam, az ország és a nemzet szintjén egyaránt jelentkezik. A válság nyílt a pénz, a gazdaság, a

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Új erdélyi stratégia?

Új erdélyi stratégia? AZ EGYÜTTÉLÉS LEHETŐSÉGEI POMOGÁTS BÉLA Új erdélyi stratégia? Az Európai Utas ezúton köszönti a hetvenéves Pomogáts Bélát! Olvasom az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilap szeptember 23- i számában, hogy

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek A románság római eredete a történészek szemszögéből... 2 Az elrómaiasítás (romanizare) lépései... 2 A római eredet a történelmi dokumentumokban... 3 Helyi autonómia

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK. Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel)

TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK. Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel) TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK Kódszám Megnevezés Méret 1314 Európai Unió 160 x 115 Z 055 Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel) 100 x 70 6 145 Ft MT1 Az ókori keleti birodalmak MT2 Az ókori Görögország

Részletesebben

Kocsis Géza. Híd az óceánok között A Panama-csatorna története

Kocsis Géza. Híd az óceánok között A Panama-csatorna története Kocsis Géza Híd az óceánok között A Panama-csatorna története BEVEZETÉS E könyv témájául a Panama-csatorna megépítésének történetét és későbbi utóéletének bemutatását választottam. Az emberiség történetének

Részletesebben

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN AZ ELMULT KÉT ÉVTIZEDRE ma már önkéntelenül is mint történelmi, lezárt korszakra gondolunk vissza. Öröksége azonban minden idegszálunkban továbbreszket s meghatározza

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

A FORRADALMI ELMÉLET FONTOSSÁGA

A FORRADALMI ELMÉLET FONTOSSÁGA A FORRADALMI ELMÉLET FONTOSSÁGA Irta: Steinfeld Sándor I. Elmélet, rettentő egy szó. A kétkezi munkához szokott ember vaskos köteteket, képzel el, hideg formulákat és érthetetlen integetéseket, azonban

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál

Részletesebben

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára Rendelkezésre álló órakeret: 3 x 36 óra= 108 óra Tematikai Előzetes tudás A tematikai nevelésifejlesztési céljai

Részletesebben

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 TART_2008-5-6.qxd 2008.05.05. 19:45 Page 1 tanulmány Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 Tóth László Kreativitás és szövegértés 29 Zsolnai Anikó Kasik László Lesznyák

Részletesebben

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Dr. Rodics Katalin A helyi-és tájfajták jelentõsége, elterjedésük elõsegítése 2012.augusztus 11 EGYEZMÉNY A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGRŐL, a földi élet védelméről A Biológiai

Részletesebben