OKKR Tudás deskriptor Fogalomértelmezés és javaslattétel a szintek leírására

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "OKKR Tudás deskriptor Fogalomértelmezés és javaslattétel a szintek leírására"

Átírás

1 TÁMOP / A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése OKKR Tudás deskriptor Fogalomértelmezés és javaslattétel a szintek leírására Készítette: Pajkossy Péter Pillérvezető: Elemiprojekt-vezető: Alprojekt: Elemi projekt: Feladat sorszáma: Dátum: április 14. Temesi József Falus Iván Országos Képesítési Keretrendszer 3. Az OKKR felsőoktatási szintjei leírására vonatkozó javaslat elkészítése

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A TUDÁS deskriptor tartalmának értelmezése Elméleti áttekintés A tudás fogalmának tartalmi meghatározói Tapasztalataink tárolására szakosodott tudásrendszerek Tudás fogalmának különböző szintű értelmezései Deklaratív tudás jellemzői Deklaratív tudás szerveződése a séma fogalma Szakértelem Műveltség (literacy) Szempontok a szintek közötti különbségek értelmezéséhez Ismeret és a tudás viszonya Műveltség és szakértelem megjelenése a TUDÁS deskriptor tartalmában A séma fogalma és a szintleírások Tudás és képesség viszonya Tudás mélysége és kiterjedtsége Tudás szervezettsége és alkalmazhatósága Összegzés a TUDÁS deskriptor tartalma az OKKR különböző szintjein Irodalomjegyzék

3 1. Bevezetés A képesítések tanulásieredmény-alapú megközelítése során a tanulási eredmények az Országos Képesítési Keretrendszer (OKKR) szerint azt fejezik ki, amit egy tanulónak tudnia, értenie kell és/vagy képes elvégezni egy tanulási időszak végén. A képesítési keretrendszerben nyolc szinthez kapcsolódóan kerül sor a kompetenciaelemek (deskriptor) leírására. Az OKKR kialakításával foglalkozó szakértői bizottság nemzetközi és hazai szakanyagok elemzése alapján úgy foglalt állást, hogy e keretrendszerben a kompetenciát a következő értelemben alkalmazzák: A kompetencia a pszichikus képződményeknek (tudás, képességek, attitűdök) olyan komplex rendszere, amely lehetővé teszi valaki számára, hogy egy adott területen eredményesen tevékenykedjen. E megfogalmazás értelmében három összetevő mentén történik mindegyik szint leírása, amelyek kiegészülnek az autonómia és a felelősségvállalás deskriptorral (Falus, 2010). E tanulmány a tudással sajátos megközelítésben mint a szakértői bizottság által megjelölt kompetenciaelemmel foglalkozik, ehhez alkalmazkodva értelmezi a fogalmat, mutatja be az elméleti hátteret és ad szempontokat a képesítési keretrendszer szintjeinek kialakításához. 2. A TUDÁS deskriptor tartalmának értelmezése»» A tapasztalataink megőrzésére és felhasználására az agyunk több párhuzamos rendszere is képes. Az OKKR TUDÁS deskriptora által leírt tudás deklaratív jellegű tudás. A deklaratív tudásként megőrzött információ tudatosan hozzáférhető, explicit módon felidézhető. Ez a tudás lehet a személy egyedi élettörténetével kapcsolatos élményszerű, epizodikus tudás vagy a világ dolgaival kapcsolatos szemantikus (tény)tudás. A TUDÁS deskriptor a szemantikus (tény)tudás különböző szintjeit írja le.»» A szemantikus (tény)tudás a világgal kapcsolatos ismeretek, tények és képzetek összessége. A tudást a külvilág belső leképeződései, a mentális reprezentációk hordozzák.»» A szemantikus (tény)tudás rengeteg információt tartalmaz a minket körülvevő világgal kapcsolatban: többek között tárgyakkal, élőlényekkel, emberekkel, eseményekkel kapcsolatos elemi információkat és a közöttük lévő kapcsolatok összetett rendszerét. Az alapvető fogalmaink valamilyen szervezőelv alapján nagyobb egységekbe, sémákba szerveződnek. Ezek a tudássémák irányítják a helyzetek értékelését, és tudásunk felhasználását is.»» A OKKR TUDÁS deskriptor szempontjából releváns a szemantikus (tény)tudás egyik speciális szerveződési formája, a SZAKÉRTLEM (expertise). Ez egy adott szakterületre vonatkozó magas szintű tudás. A szakértői tudást az átlagot meghaladó mennyiségű és szervezettségű tudásséma jellemzi, ami lehetővé teszi egy adott (szak)terület ismereteinek hatékony feldolgozását (felidézés, tárolás, az új ismeretek integrálása) és alkalmazását (konkrét problémák mechanikus/kreatív/analógiás megoldása). Hátránya, hogy a szűk szakterületen kívül csak korlátozottan felhasználható.»» Az OKKR TUDÁS deskriptor szempontjából szintén releváns a tudás egy másik speciális szerveződési formája, a MŰVELTSÉG (literacy). Ez egy adott kultúrában releváns tudás. Ez a tudás nem egy szakmában/szakterületen való érvényesüléshez elengedhetetlen, hanem a mindennapi életben, a társadalomban való aktív részvétel szempontjából. Három alapvető típusát különböztethetjük meg: olvasáskultúra, matematikai műveltség, természet- 3

4 tudományos műveltség. A műveltség egyaránt tartalmaz deklaratív és procedurális (készség) elemeket is. Az OKKR TUDÁS deskriptor esetében csak a tudáselemek relevánsak. 3. Elméleti áttekintés A tudás fogalmának tartalmi meghatározói 3.1. Tapasztalataink tárolására szakosodott tudásrendszerek 1»» A tapasztalataink megőrzésére és felhasználására az agyunk több párhuzamos rendszere is képes. Az OKKR TUDÁS deskriptora által leírt tudás deklaratív jellegű tudás. A deklaratív tudás esetében a megőrzött információ tudatosan hozzáférhető, explicit módon felidézhető. Ez a tudás lehet a személy egyedi élettörténetével kapcsolatos élményszerű, epizodikus tudás, vagy a világ dolgaival kapcsolatos szemantikus (tény)tudás. A TUDÁS deskriptor a szemantikus (tény)tudás különböző szintjeit írja le. Az emberi viselkedés egyik alapvető meghatározója, hogy az életünk során átélt tapasztalatainkat képesek vagyunk elraktározni és ezeket a tapasztalatokat a későbbiekben képesek vagyunk reprodukálni és felhasználni. Ennek a tulajdonságnak számos megjelenési formája van: a minket körülvevő világgal kapcsolatos tények sokaságának ismerete, az elmúlt nyár eseményeinek felidézése, a biciklizésre való képesség, a szövegszerkesztő használatának elsajátítása, a nyáltermelésünk beindulása a kedvenc receptünk láttán mind-mind különböző formái ennek a képességünknek. A példák alapján látható, hogy egymástól nagyban eltérő tudásformákról van szó, melyek tárolására az emberi agyban különböző rendszerek alakultak ki. Ezek a rendszerek tapasztalataink tárolásának és előhívásának különböző formáit használják (Squire, 2004; Squire, Zola, 1996.). Ez alapján két nagy csoportra oszthatjuk a tapasztalataink tárolását: deklaratív és nem deklaratív tudásra. A deklaratív tudás tudatosan, és explicit módon felidézhető formában tárolja tapasztalatainkat, ismereteinket. Az ilyen formában tárolt információ tetszőleges szempontok szerint összehasonlítható más információkkal, tudatosan módosítható, rugalmasan alkalmazható különböző helyzetekben. Ezzel szemben a nem deklaratív tudás esetében a tapasztalataink hatására valamilyen végrehajtórendszerben jön létre változás. Tapasztalataink hatása, a tanulás tudatosan nem felidézhető, implicit. Az információ nem hasonlítható össze más információkkal, és csak a tanuláshoz hasonló helyzetekben alkalmazható (Squire, 2004; Squire, Zola, 1996). A deklaratív és nem deklaratív tudáson belül is megkülönböztethetünk különböző tudásformákat. A pontos beosztásról nincsen teljes egyetértés, egy viszonylag elfogadott modellt kínál Squire munkacsoportja (Squire, Zola, 1996). Az 1. ábrán látható modelljükből az OKKR szintleírásai szempontjából a tényekre vonatkozó tudás és procedurális tudás kategóriája releváns: ezek azok a tudásformák, amelyek az oktatás és a képzés során fejlesztendőek. A két kategória lényegében megfeleltethető a pedagógiai és pszichológiai irodalomban gyakran alkalmazott deklaratív-procedurális tudás elkülönítésének, illetve a tudni mit és a tudni hogyan dichotómiájának (Polányi, 1994). 1 Ez az alfejezet szintén szerepel az OKKR KÉPESSÉG deskriptorának fogalomértelmezésében is. 4

5 1 ábra: A tudás különböző rendszerei. A pirossal ábrázolt rendszerek relevánsak az OKKR szempontjából A deklaratív tudáshoz a tényekre vonatkozó, szemantikus tudás mellett a személyes múlt eseményire vonatozó epizodikus tudás/emlékezet is hozzátartozik. Ezek a saját múltunkra vonatkozó, élményszerű, perceptuális emlékeket is tartalmazó emlékek az OKKR szempontjából nem relevánsak, ezért az OKKR TUDÁS deskriptorának definíciójakor a szemantikus deklaratív tudás fogalmából indulunk ki (ezért mostantól a szemantikus jelzőt elhagyjuk) Tudás fogalmának különböző szintű értelmezései A tudás fogalmat kétféle értelemben is használhatjuk. Az előző bekezdésben úgy definiáltuk, mint a korábbi tapasztalataink felhalmozódását és felhasználhatóságát ebben a fogalmi keretben a procedurális és a deklaratív formák is a tudás felsőbb kategóriájába tartoznak (ezért is nevezzük ezeket deklaratív, illetve procedurális tudásnak). Szűkebb értelemben a tudás alatt az ismeretjellegű, deklaratív tudást értjük, a procedurális tudásra pedig készségként, képességként hivatkozunk. Az OKKR deskriptor elnevezéseiben ez utóbbi megközelítés érhető tetten: a TUDÁS deskriptorhoz a deklaratív, ismeretjellegű tudást sorolhatjuk, míg a procedurális tudás formáit a KÉPESSÉG deskriptor írja le 3.3. Deklaratív tudás jellemzői»» A szemantikus (tény)tudás a világgal kapcsolatos ismeretek, tények és képzetek összessége. A tudást a külvilág belső leképeződései, mentális reprezentációk hordozzák. Az OKKR tudás deskriptorának tartalmával leginkább a (szemantikus) deklaratív tudás kapcsolatható össze, ami tulajdonképpen a világgal kapcsolatos ismeretek, tények és képzetek összessége. 2 Emiatt szoktak erre ténytudásként is hivatkozni. A tudást a külvilág dolgainak belső leképezései, a mentális reprezentációk hordozzák. Ez a leképezés lehet analóg (képzetek: szagok, ízek, képek) vagy propozicionális alapú (fogalmak és viszonyaikra vonatkozó absztrakt állítások). A propozicionális reprezentációk a világgal kapcsolatos verbálisan megfogalmazható állítások halmazai, melyek a világban megjelenő dolgokról és a köztük lévő összefüggésekről szólnak. Ezek a reprezentációk egyértelműen visszaadhatóak egy véges kijelentéslista segítségével (Pléh, 1998). Az analóg reprezentációk ezzel szemben olyan tu- 2 Az élettörténetünkhöz kapcsolódó narratívák és életperiódusok szintén szemantikusak, de ez a tárgyunk szempontjából nem releváns. 5

6 dáselemek, melyeket nem tudunk kijelentések egy véges sorával leírni, mert analóg téri viszonyokat is tartalmaznak (például nagyon nehéz verbálisan pontosan megfogalmaznunk, hogyan néz ki az Eiffeltorony vagy Ady arcképe). A kognitív pszichológiában a as években nagy vitákat kavart az az elképzelés, hogy léteznek-e analóg mentális reprezentációink, vagy a mentális képekre valójában szintén propozicionális kódolás jellemző (a képzelet-propozíció vitáról részletesen lásd Eysenck, Keane, 1997). Noha ma már úgy tűnik, hogy a vizuális képzelet és a mentális képek az absztrakt reprezentációtól elkülönült reprezentációs formának tekinthetőek, számos, a szemantikus tudást és a fogalmaink szerveződését leíró klasszikus modell csak a propozicionális reprezentációs formákat veszi figyelembe. Azonban függetlenül attól, hogy a mentális képzeteink valójában milyen tulajdonságú reprezentáción alapulnak, fenomenológiai szinten mindenképpen elkülönülő jelenségről van szó (az egyiket le tudjuk írni verbálisan, a másikat nem). Ezért a világról szóló tudásunk felépítésének elemzésekor a mentális képeket is be kell illesztenünk a modellünkbe (legyenek azok akár analóg, akár propozicionális reprezentációk) Deklaratív tudás szerveződése a séma fogalma»» A szemantikus (tény)tudás rengeteg információt tartalmaz a minket körülvevő világgal kapcsolatban: többek között tárgyakkal, élőlényekkel, emberekkel, eseményekkel kapcsolatos elemi információkat és a közöttük lévő kapcsolatok összetett rendszerét. Az alapvető fogalmaink valamilyen szervezőelv alapján nagyobb egységekbe, sémákba szerveződnek. Ezek a tudássémák irányítják a helyzetek értékelését, és tudásunk felhasználását is. A szemantikus deklaratív tudás tehát a világ dolgaival kapcsolatos ismeretek, tények és képzetek öszszessége. Tartalmazza a világgal kapcsolatos legegyszerűbb információkat (a kutyának 4 lába van és ugat), a világ dolgainak magasabb egységekbe szerveződésének szabályait (kategorizáció: a kutyák és a macskák háziállatok), és a fogalmak közötti relációkat (a kutyák gyakran üldözik a macskákat). Ez hatalmas mennyiségű információ, és számos elmélet foglalkozik azzal, milyen szerveződési elvekkel lehet magyarázni ennek az információtömegnek a jól szervezett, de ugyanakkor rendkívül rugalmas tárolását (Ragó, 2007). A fogalmi rendszer szerveződésének egyik legizgalmasabb kérdése, hogyan formálható, bővíthető tudásunk a tapasztalat hatására, illetve hogyan jön létre a fogalmi rendszerünk és a tapasztalataink kombinálódásával a konkrét helyzetekben alkalmazható tudás. Erre a kérdésre a fogalmaink és a közöttük lévő relációk komplex struktúrákba szerveződését vizsgáló elméletek adnak választ. Ezek olyan, egymáshoz sok szempontból hasonló elgondolások, melyek kissé eltérő fogalmakat használva megpróbálják leírni az egy adott szervezőelv alapján szerveződő tudás egységeit. Az egység elnevezése gyakran eltérő: mentális modell ( Johnson-Laird, 1983), keret (Barsalou, 1992), séma (Rummelhart, 1990), forgatókönyv (Schank, 2004) a továbbiakban a legnépszerűbb és legáltalánosabb elnevezést, a sémát fogom használni. A világról szóló tudásunk szerveződésének az alapegysége a séma. A séma fogalmak strukturált csoportja, valamilyen elv mentén szerveződött tudáscsomag, mely irányítja az információk feldolgozását, az új helyzetek megértését, bejóslását és a tudásunk felhasználását. A sémákban a világgal kapcsolatos tudásunkat tároljuk, amiket a tapasztalataink alapján alakítottunk ki, és alakítunk folyamatosan. Az asztal sémája tartalmazza az asztalokkal kapcsolatos általános tudást: általában 4 lábuk van és leggyakrabban fából vannak, az emberek asztalon szoktak étkezni. A séma tartalmazza továbbá az asztalok speciális fajtáit és ezeknek a funkcionális tulajdonságait is: íróasztal, étkezőasztal, dohány- 6

7 zóasztal stb. Ezenkívül a séma része az is, hogy az asztal a bútorok kategóriájába tartozik, és asztalos készíti. A számítógép sémája tartalmazza a számítógépekkel kapcsolatos általános tudást (mire való, hogyan néz ki, milyen részei vannak), továbbá a számítógépek különböző fajtáit (asztali számítógép, laptop). Ezenkívül a séma része az a tény, hogy milyen eszközök és berendezések működéséhez szükséges számítógép. A sémát befolyásolja a saját attitűd és a korábbi tapasztalatok: ennek függvényében tekintünk a számítógépr, mint hasznos eszközre vagy uralhatatlan és rejtélyes szerkezetre. A kutya sémája tartalmazza a kutyával kapcsolatos általános tudást (4 lába van és ugat), a különböző kutyafajtákat (németjuhász, tacskó stb.), a kutyák tartásával kapcsolatos tudnivalókat (várhatóan évig élnek, kertes házban jobban érzik magunkat). A sémát itt is befolyásolja a személyes attitűd, eszerint a kutyára tekinthetünk hűséges háziállatként vagy potenciális veszélyforrásként. A séma szervező elve nem csak egy tárgy vagy egy fogalom lehet. Sémákat alkothatunk személyekről, tevékenységekről, eseményekről is. Ez utóbbit forgatókönyvnek is nevezik (Schank, 2004), és események tipikus történéseire vonatkozó tudásunkat szervezi egységgé (eseményséma). Olyan általános tudást tartalmaz, ami megkönnyíti ezekben a helyzetekben a viselkedésünk irányítását. Éttermi rendelés-forgatókönyv: az elején jön a pincér, felveszi a rendelést: itt kell eldöntetnünk, hogy mit akarunk rendelni. Az árakhoz hozzá kell adni 10%-ot, hiszen annyi borravalót szokás adni. Figyelembe kell vennünk, hogy a levest és a főfogást is most kell megrendelnünk a desszertet ráérünk a végén is. Ha partnerünk rendel levest, akkor számítanunk kell arra, hogy a pincér addig nekünk se hozza ki a főfogást, amíg ő nem végzet a levessel. Ha innivalót rendelünk, azt jóval hamarabb kihozza a pincér, mint az ennivalót. A sémák szerveződése mindig valamilyen jelentésteli szervezőelvhez kötődik (macska fogalma, éttermi események). Szerveződése lehet hierarchikus, de nem feltétlenül az. A séma tartalmazhat nagyon egyszerű fogalmi viszonyokat (kutya sémája, asztal sémája, számítógép sémája) és komplex tudásstruktúrákat is (kutya idomításának stratégiája, a kutyára veszélyes fertőző betegségek, az adórendszer felépítése). Egyszerű fogalmi viszonyok: Kutya sémája Asztal sémája Számítógép sémája Komplex tudásstruktúrák: Kutyára veszélyes fertőző betegségek Az asztalok formájának és díszítésének változatai A számítógépen futtatható különböző operációs rendszerek A bejövő új információkat megpróbáljuk beilleszteni az adott témával kapcsolatos, már létező sémáink közé. Amennyiben az információ igényli, akkor módosíthatjuk vagy akár át is szervezhetjük a sémáinkat az új információ tükrében. Azonban a tudásrendszer (mint minden rendszer) stabilitásra törekszik, ezért az új információ beépítése gyakran fennakad a rendszer statikusságán (Nahalka, 2002; Korom, 2008). 7

8 Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a séma a világgal kapcsolatos szemantikus tudásunk szerveződését leíró fogalom. Ami az OKKR szempontjából különösen hasznos fogalommá teszi, hogy megmagyarázza, hogyan hat a meglévő tudásunk a gondolkodásunkra és cselekedeteinkre Szakértelem»» A OKKR TUDÁS deskriptor szempontjából releváns a szemantikus (tény)tudás egyik speciális szerveződési formája, a SZAKÉRTLEM (expertise). Ez egy adott szakterületre vonatkozó magas szintű tudás. A szakértői tudást az átlagot meghaladó mennyiségű és szervezettségű tudásséma jellemzi, ami lehetővé teszi egy adott (szak)terület ismereteinek hatékony feldolgozását (felidézés, tárolás, az új ismeretek integrálása) és alkalmazását (konkrét problémák mechanikus/kreatív/analógiás megoldása). Hátránya, hogy a szűk szakterületen kívül csak korlátozottan felhasználható. Az emberi tudás leírásakor felmerülő egyik fontos kérdés, hogy miben különbözik egy adott területen járatlan kezdő és a terület szakértőjének a teljesítménye. Ennek a kérdésnek a vizsgálata vezetett el a szakértelem típusú tudás koncepciójához. A szakértelem egy adott szakterület által meghatározott ismeretek, készségek és képességek együttese (Csapó, 2004). A kutatások szerint a szakértelem jellegű tudásra a deklaratív ismereteink speciális szerveződése jellemző. Mint azt már az előző fejezetben kifejtettük, egy adott területtel kapcsolatos tudásunk (fogalmak, definíciók, fogalmak közti relációk, képzetek) szervezett tudáscsomagokba, sémákba rendeződik. A szakértői tudás esetében ezek a területspecifikus sémák magas szervezettségi szintű tudásstruktúrává állnak össze. A terület itt egyaránt jelenthet szakmát (restaurátor), tudományterületet (művészettörténész), hobbit (repülőgép-modellező) vagy akár egy játékot (sakk). Példa a szakértők sémáira: Klasszikus példa a sakknagymester, aki a sakkal kapcsolatos, jól szervezett sémáinak köszönhetően jóval hatékonyabban tudja átlátni a különböző lépéskombinációkat. Belgyógyász szakorvos, aki a különböző tünetegyüttesekkel kapcsolatban különböző diagnózist és kezelést tartalmazó sémákkal rendelkezik. A pszichológus, aki az emberi viselkedést és a mentális jelenségeket meghatározott elméleti keretek alapján értelmezi (depressziós tüneteket annak tulajdonítja, hogy a paciens nem dolgozta fel a kora gyermekkori szexuális abúzust). A kezdők és a szakértők sémarendszere között mennyiségi és minőségi különbségek is találhatóak. A szakértő (1) több és (2) részletesebb sémával rendelkezik, és ezek a sémák (3) jobban szervezettek, több közöttük a kapcsolódás. Példa a kezdők és a szakértők sémái közötti különbségekre Bútorokkal kapcsolatos sémák: Kezdő: (1) Rendelkezik az asztal, szék, szekrény, ágy sémájával. (2) A sémák tartalmazzák a bútorokkal kapcsolatos alapvető ismereteket (mire való, miből van, hol lehet venni, ki készíti). (3) A sémák között csak a fölérendelt kategóriacímke (bútor) teremt kapcsolatot. 8

9 Szakértő (Bútorasztalos): (1) Az alapvető bútorfajták sémái mellett vannak sémái különböző szempontok alapján megkülönböztetett altípusokra is. Rendelkezik olyan sémákkal, mint pl. tölgyfából készült ágyak, klasszicista stílusú íróasztalok stb.). (2) A sémái részletesek: tartalmazzák, hogy milyen bútort milyen fafajtákból lehet elkészíteni, mi az elkészítés módja, különböző művészeti stílusokban a bútorok díszítésére mi a jellemző. (3)A sémái között sok és kiterjedt kapcsolat van: például tudja, mi a közös a különböző bútorokban és bútortípusokban a megmunkálás és a nyersanyag tekintetében. Számítógéppel, informatikai rendszerekkel kapcsolatos sémák: Kezdő: (1) Rendelkezik az asztali számítógép, laptop, monitor, billentyűzet,operációs rendszer, internet sémájával. (2) A sémák a számítógépekkel kapcsolatos alapvető ismereteket tartalmazzák: hogyan kell bekapcsolni, milyen operációs rendszerek vannak, a gépeken adatok tárolhatóak és azok átvihetőek más gépekre pendrive segítségével, a gépekre vírusok kerülhetnek stb. (3) A sémák között csak kevés és részben triviális kapcsolat van: az operációs rendszerrel működik a számítógép, a képernyő felbontása összefügg az operációs rendszer beállításaival, a laptop és az asztali számítógép ugyanúgy működik stb. Szakértő (rendszergazda): (1) A számítógéppel kapcsolatban rengeteg sémával rendelkezik: alaplap, processzor, videokártya, mikorprocesszor stb. (2) Sémái részletes ismereteket tartalmaznak a számítógép működéséről: mire való a mikroprocesszor, az alaplap, a képernyő felbontását hol lehet változtatni, az internetre való csatlakozásnak milyen technikai lehetőségei vannak. (3) A sémák között sok kapcsolat, összefüggés található:hogyan függ a mikroprocesszortól a számítógép teljesítmény és ennek függvényében milyen programokat lehet telepíteni, az internetre való kapcsolódáskor milyen biztonsági intézkedéseket kell tenni a vírusfertőzés elkerülésére, és ebben a tekintetben mi a különbség a különböző vírusirtók között stb. Háziállatokkal kapcsolatos sémák: Kezdő: (1) Rendelkezik a kutyára, macskára, disznóra, tehénre stb. vonatkozó sémákkal, kutya és macska esetében megkülönböztet néhány ismertebb altípust (pl. bernáthegyi, németjuhász stb.). (2) A háziállatokkal kapcsolatban alapvető ismeretekkel rendelkezik: tartásuk célja, körülményei, alapvető élettani jellemzők. (3) Sémák között ritka és felszínes kapcsolatok: mely háziállatokat tartják a húsukért, milyen a viszonyuk a háziállatnak az emberhez. Szakértő (állatorvos): (1) A háziállatok altípusaival kapcsolatban is rendelkezik részletes sémákkal (németjuhász és tacskó, hortobágyi marha, sziámi macska) (2) A sémái sokkal több részletet tartalmaznak a háziállatokkal kapcsolatban: élettani sajátosságok, különböző fajok betegségei, gyógymódok tekintetébe stb. (3) A sémák között sok és gazdag kapcsolat: mik azok a kórokozók, amelyek különböző fajokra egyaránt veszélyesek, milyen gyógymódokkal lehet ezeket gyógyítani stb. A gazdag és jól szervezett, egymáshoz kapcsolódó tudásrendszer segít az adott területen gyorsabban és hatékonyabban feldolgozni az információkat (tárolni, előhívni, manipulálni), és alkalmazni a tudást. Ez 9

10 szükséges a hatékony gondolkodási készségek kialakulásához is: a szakértő egy probléma megoldásakor csak néhány reális alternatíva közül válogat, míg a kezdőnek sokkal több döntési lehetőség tűnhet reálisnak. A kognitív pszichológia nyelvén: a kezdő területáltalános, míg a szakértő területspecifikus stratégiákat használ a problémamegoldás során. A sakknagymester a játék kezdetekor, az első pár lépésben csak a klasszikus megnyitásokból ismert lépéskombinációkat veszi figyelembe: a megnyitásokra vonatkozó tudása segítségével jóval kevesebb lépés közül kell kiválasztania a megfelelőt. Egy kezdőnek ezzel szemben csak területáltalános stratégiái vannak: minden alkalommal át kell gondolnia az összes lehetséges lépést. A szakértelem típusú tudás tehát egyaránt tartalmaz deklaratív és procedurális elemeket is, továbbá a deklaratív tudás szerveződése nagyban befolyásolja a procedurális készségeket is. Régebben úgy vélték, hogy a szakértői tudás jellegzetességeinek leírásával a tudás általános jellegzetességeit írják le. Ma azonban egyre többen úgy gondolják, hogy ez a fajta tudás önmagában nem elegendő a modern társadalomban való boldoguláshoz. A szakértelem ugyanis nagymértékben területspecifikus tudás, amely csak egy adott területen belül lehetővé teszi az információk hatékony alkalmazását. Ez azonban nagyban csökkenti a széles körű alkalmazhatóságát: a sakknagymester keveset tud kezdeni a szaktudásával a go elnevezésű, távolkeleti játékban, a művészettörténész pedig nem tudja felhasználni a szaktudását egy szociológiai vitában. 3.6 Műveltség (literacy)»» A OKKR TUDÁS deskriptor szempontjából szintén releváns a tudás egy másik speciális szerveződési formája, a MŰVELTSÉG (literacy). Ez egy adott kultúrában releváns tudás. Ez a tudás nem egy szakmában/szakterületen való érvényesüléshez elengedhetetlen, hanem a mindennapi életben, a társadalomban való aktív részvétel szempontjából. Három alapvető típusát különböztethetjük meg: olvasáskultúra, matematikai műveltség, természettudományos műveltség. A műveltség egyaránt tartalmaz deklaratív és procedurális (készség) elemeket is. Az OKKR TUDÁS deskriptor esetében csak a tudáselemek relevánsak. Az előző pontban tárgyalt szakértelem esetében a tudás egy bizonyos szakterület logikája szerint szerveződik. A műveltség esetében a tudás szerveződését a bennünket körülvevő kultúra, a társadalmi környezet határozza meg. A műveltség az adott kultúrában releváns és felhasználható készségek, képességek, ismeretek összessége, a társadalmilag értékes tudás. E tudásfogalom felmérésére optimalizálták az OECD PISA-felmérést, amely 3 fő területen definiálja a műveltséget: matematikai műveltség, természettudományos műveltség, olvasáskultúra (OECD, 1999). Az olvasáskultúra (reading literacy) a személyek azon képességére vonatkozik, hogy a saját céljaik elérése érdekében képesek megérteni és reflektálni írott szövegekre. A természettudományos műveltség (scientific literacy) birtokában a személy képes a természettudományos tudását felhasználni a természeti világ megértésében és képes részt venni az azt érintő döntések meghozatalában. A matematikai műveltség (mathematical literacy) azt a képességet takarja, melynek segítségével a személy képes azonosítani és megérteni a matematika világban játszott szerepét és ez alapján képes jól megalapozott döntéseket hozni (pontos definíciókat lásd OECD, 1999, a definíciók értelmezését lásd Csapó, 2004). A definíciókból látható, hogy a műveltség a szakértelemhez hasonlóan deklaratív és procedurális elemeket is tartalmaz. Emiatt az OKKR szempontjából további elemzést igényel, mi is tartozik a tudás és a képesség deskriptorhoz. Ezt a PISA 2000-es és 2006-os felmérésének ismertetőjében (továbbiakban: ismertető) található definíciók alapján végeztem el (OECD, 1999; OECD, 2006). 10

11 Az olvasáskultúra esetén a szövegben lévő információk felhasználásával kapcsolatos procedurális tudáselemek a hangsúlyosak (információ kikeresése, a szöveg megértése, szöveg interpretálása, a szöveg értékelése, elemzése stb.). A deklaratív tudás csak a szöveg megértéséhez és feldolgozásához kapcsolódó háttértudásként jelenik meg, és így mindig az adott szöveghez, annak témájához kötődik. A matematikai és természettudományos műveltség már hangsúlyosabban tartalmaz deklaratív tudáselemeket, de hangsúly itt is a matematikai és természettudományos fogalmak és összefüggések mindennapi problémákban való használatára helyeződik. Az ismertető szerint egy személy matematikai műveltségének a szintjét az jellemzi, hogyan használja a matematikai tudását problémák megoldásában. Ez is inkább egy készség/képesség jellegű tudás irányába mutat, noha itt már megjelenik a matematikai tudás, négy nagy téma köré csoportosítható matematikai tartalom. Az 1. táblázatot figyelve azonban látható, hogy még itt is vegyesen szerepelnek deklaratív és procedurális elemek. Tér és forma (Space and shape): Bizonytalanság (Uncertainity): 11»» formák és minták felismerése»» formák változásainak a megértése»» 2 és 3 dimenziós reprezentációk»» téri tájékozódás»» adatok elemzése»» valószínűség fogalma 1. táblázat: Példák a PISA-felmérés által vizsgált matematikai alapfogalmakra és azok összetevőire A deklaratív jellegű tudáselemek aránya a természettudományos műveltség esetében a legnagyobb (lásd 2. táblázat): itt az ismertető megkülönbözteti a természettudományok ismeretanyagára (fogalmak, öszszefüggések) vonatkozó, illetve a tudományra magára vonatkozó tudást (a tudományos kutatás és tudás hatásossága és határai, módszerekkel kapcsolatos tudás). A természettudománnyal kapcsolatos deklaratív tudás azonban itt is csak akkor válik természettudományos műveltséggé, ha ezt a deklaratív tudást a személy képes felhasználni konkrét helyzetek tudományos szemléletű vizsgálatára és a tudományos bizonyítékokat fel tudja használni konklúziók levonására. Természettudományos tudás Fizikai rendszerek (anyag szerkezete, mozgás és erő, energia és változása, anyag kémiai változásai stb.) Élő rendszerek (Sejtek, emberek, ökoszisztéma, bioszféra stb.) Föld és űr (Föld története, földi rendszerek stb.) Technológiai rendszerek (tudomány és technológia közötti kapcsolat, fogalmak stb.) Tudományra vonatkozó tudás (knowledge about science) Tudományos kutatás (eredet, célja, kísérletezés, adattípusok) Tudományos magyarázatok természete (szabályok, kimenetelek) 2. táblázat: A természettudományos műveltséghez hozzátartozó deklaratív tudáselemek Első látásra tehát azt mondhatjuk, hogy a műveltség típusú tudás esetében nem hangsúlyos a deklaratív jellegű ténytudás. De ne felejtsük el, hogy a PISA feladatok egy jó részénél a deklaratív tudás szükséges a megoldáshoz, de a tudás alkalmazásának képessége nélkül nem elégséges hozzá. A műveltség tehát egy olyan tudásszerveződési forma, amely rugalmasan, többféle kontextusban is alkalmazható. Így a műveltséget ugyanolyan tudássémák segítségével határozhatjuk meg, mint a szakértelmet. A műveltség a szakértelemmel szemben azonban lazább szerveződésű, és nem annyira egy szakterület konkrét kontextusára optimalizált, ezáltal lehetővé teszi a tudás hétköznapi életben való felhasználását. Ezért ugyanazon a területen szerveződhet szakértelem és műveltség jellegű tudás is (Csapó, 2004).

12 4. Szempontok a szintek közötti különbségek értelmezéséhez 4.1. Ismeret és a tudás viszonya Egy deklaratív tudáselem birtoklását az ismer vagy a tud igével lehet kifejezni. A két ige a szintleírások kontextusában szinonimának tekinthető, de sok esetben az előbbi magyarosabb (lásd a példákat). Ismeri a szakterület meghatározó fogalmait, összefüggéseit Ismeri a használt munkagépek működési elveit Ismeri az alapvető matematikai fogalmakat vs. Tudja a szakterület meghatározó fogalmait, összefüggéseit Tudja a használt munkagépek működési elveit Tudja az alapvető matematikai fogalmakat Ez abból szempontból zavaró lehet, hogy az ismeretre általában a tudásnál alacsonyabb szintű szerveződési szintként tekintünk. Az ismeret a tudás alacsony szintje, amikor a személy megjegyez egy tényt, fogalmat, összefüggést, azonban nem képes átalakított formában foglalkozni vele vagy számot adni róla (Kotschy, 2003). A deklaratív tudás ezen alacsony szerveződési szintjeit is értelmezhetjük a sémaelmélet keretében: ezek egymással nem kapcsolódó, különálló, alacsony szervezettségi szintű sémák. A tudás fogalma viszont azt feltételezi, hogy ezek az egyedi sémák mennyiségileg bővülnek, és magasabb egységbe szerveződnek. Az ismer ige használata ettől függetlenül mind a két esetben megfelelő: önmagában nem implikálja az alacsony szervezettségű deklaratív tudás fogalmát. Az ige tárgyától, a mondat egyéb részeitől függ, hogy milyen komplexitású tudásról van szó. Magas szinten ismeri a szakterület meghatározó fogalmait, összefüggéseit Ismeri egy adott tantárgyhoz kapcsolódó alapvető fogalmakat 4.2. Műveltség és szakértelem megjelenése a TUDÁS deskriptor tartalmában A szakértelem és a műveltség a tudás két eltérő szervezettségű formája. A szakértelem egy adott területre vonatkozó magas szintű tudás, mely hatékony információkezelést és problémamegoldást tesz lehetővé. Ez a tudás azonban az adott szakterülethez kötődik, és csak nehezen alkalmazható más területeken. Ezzel ellentétben a műveltség (literacy) a mindennapokban felhasználható és alkalmazható tudás. Míg a szakértelem esetében jól kidolgozott elképzeléseink vannak arról, hogyan kapcsolhatóak össze a tudás szerveződésének jellegzetességei a szakértelem különböző szintjeivel, a műveltség esetében nem ilyen egyértelmű a helyzet: a fogalom nagyban köthető az OECD által végzett PISAvizsgálatokhoz, és ezért a definíciók is gyakorlatorientáltabbak, a tudás felhasználhatóságával kapcsolatosak. A PISA-dokumentumok alapján azonban nehéz eldönteni, milyen deklaratív tudáselemek kötődnek hozzá, és hogyan köthetjük a tudás szerveződését leíró sémaelméletekhez. Az mindenesetre elmondható, hogy a műveltség típusú tudás ugyanolyan elemekből épül fel, mint a szakértelem (Csapó, 2004), tehát a matematikai műveltség hátterében ugyanazok a tudássémák állnak, mint a matematikai szakértelem mögött. A két tudástípus között a leghangsúlyosabb különbség 12

13 a felhasználhatóság tekintetében van ez viszont már képesség, procedurális jellegű tudás (képesség). 3 Ha mégis a két tudástípus hátterében álló deklaratív tudástartalmakra vagyunk kíváncsiak, akkor azt mondhatjuk, hogy szakértelem hátterében álló sémák tartalma részletesebb, de a felhasználhatóságának kontextusa korlátozottabb, míg a műveltség esetében a sémákat kevésbé részletes tartalmú, de tágabb kontextusban alkalmazható tartalom jellemzi. Tulajdonképpen minden szakértelem műveltségre épül azonban nem minden műveltségből lesz szakértelem A séma fogalma és a szintleírások A világ dolgaival kapcsolatos ismereteket tartalmazó szervezett tudáscsomagok, a sémák jó leíróeszközként szolgálhatnak az egyes szinteken elvárt tudásszintek közötti különbségek leírásában. A pszichológiai-pedagógiai irodalomban forgó tudásfogalmak közötti különbségek megragadhatóak a fogalom segítségével:»» Az ismeret szerveződési szintje alacsony: egy adott területen néhány, egymástól független séma alkotja.»» A műveltség típusú tudás esetében több, egymással kapcsolatban lévő sémával rendelkezünk egy adott témával kapcsolatban.»» A szakértelem esetében rengeteg, egymással sűrűn kapcsolódó sémastruktúrával rendelkezünk. Nyilvánvaló, hogy az OKKR különböző szintjein a deklaratív tudás különböző típusai vannak a középpontban. Az alsó szinteken a világgal kapcsolatos alapvető ismeretek elsajátítása áll a középpontban, a középső szinteken pedig a műveltség jellegű tudás, illetve a szakértelem csíráinak kialakítása. A felsőbb szinteken a kiterjedt és hatékonyan alkalmazható szakértelem kialakítása a cél, melynek révén a legfelsőbb szinteken lehetővé válik a már ismert tudás meghaladása, új ismeretek kidolgozása, rosszul definiált vagy teljesen új problémák megoldása is Tudás és képesség viszonya A deklaratív és a procedurális tudás közötti különbségtétel elég alapvetőnek tekinthető mind a pszichológiában, mind a pedagógiában (Pléh, 1998, Csapó, 1992). Az előbbi alatt ismeretalapú, deklaratív tudást, az utóbbi alatt pedig az eljárásalapú, procedurális tudást értjük. Arra is egyre több bizonyíték van, hogy eltérő agyi mechanizmusok alapozzák meg őket (Squire, Zola, 1996.). A két fogalom a mindennapi életben és a képzés különböző formáiban, szintjein is feltételezi egymást: képességekeinket nem tudjuk alkalmazni tudás nélkül és viszont: a tudásunk mit sem ér a képességeink nélkül. Szövegértés: A szövegértés arra szolgáló képességünk, hogy egy szöveget elolvasva annak tartalmát feldolgozzuk és mélységeiben megértsük. Ez egyértelműen procedurális tudás: nem tudjuk megfogalmazni, hogy mi is a szövegértés tudása, nem tudjuk egy véges kijelentéslista segítségével leírni ennek a tulajdonságnak a tartalmát. Ennek ellenére a szövegértés képessége deklaratív tudást is feltételez: egy szöveg elolvasásakor annak tartalmát az előzetes tudásunk, az előzetes sémáink alapján értelmezzük ennek hiányában sokkal nehezebben értünk meg egy adott szöveget (például egy szakterület szakszövegét nem értjük meg igazán akkor sem, ha az egyes szavakat külön-külön értjük) 3 Ahogy ez a PISA-vizsgálatok hangsúlyaiban is megfigyelhető (lásd 3.6. pont). 13

14 Szaktárgy oktatása: A pedagógia és a pszichológia tudománya, és azon belül kiemelten a didaktika számos ismeretet és elméletet tud felmutatni azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell tanítani. Ezen kívül maga a tanítandó tananyag is főleg deklaratív tudást tartalmaz. Mindez azonban semmire sem elég, ha a tanár nem sajátít el olyan készségeket és képességeket, amelyek lehetővé teszik számára ezeknek az ismereteknek az átadását. A tudással és képességekkel kapcsolatos modellek is figyelembe veszik a két fogalom közötti kapcsolatot. Nagy József (2007) rendszerében például a képesség készségekből, ismeretekből és egyszerűbb képességekből szerveződő pszichikus komponens tehát deklaratív és procedurális elemekkel is rendelkezik. A 3.5., illetve a 3.6. pontban már kifejtettem, hogy a szakértelem és a műveltség jellegű tudásban is tetten érhető mind deklaratív, mind procedurális tudás. Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy egy területtel kapcsolatos magas szintű deklaratív tudás és a területhez kapcsolódó hatékony gondolkodási készségek olyan viszonyban vannak egymással, mint egy érme két oldala elválaszthatatlanok. Az OKKR szintleírásainál a TUDÁS deskriptorhoz tartalmazó deklaratív és a KÉPESSÉG deskriptorhoz tartalmazó procedurális tudáselemeket mégis el kell választanunk. Ezt leginkább a pontos fogalmazás segítségével lehet elérni. Ha azt akarjuk kifejezni, hogy a képzés során a gyakorlatban használható tudást adunk át (mik a működési elvei egy munkagépnek, mik a kötelező elemei egy adóbevallásnak stb.), akkor könnyen összemosódik a tudás és a képesség deskriptor tartalma. Ez jelenik meg a következő szintleírásokban: Kiterjedt ismeretekkel rendelkezik a szakterületén, és tudását alkalmazni is képes. Képes tudását helyzetek egy szűk körében alkalmazni. Ezt elkerülendő alkalmazzunk olyan megfogalmazásokat, melyek a deklaratív tudásra helyezik a hangsúlyt. Kiterjedt ismeretekkel rendelkezik a szakterületének fogalmaival, összefüggéseivel, és ezek alkalmazhatóságával kapcsolatban. Helyzetek egy szűk körében alkalmazható tudással rendelkezik. Ha azt akarjuk érzékeltetni, hogy a személy deklaratív tudása olyan nagy és jól szervezett, hogy ez alapján új tudást képes létrehozni, vagy nehezen megoldható problémákat tud kezelni, akkor a következő megfogalmazások használhatóak: Kiterjedt, jól szervezett és egymással is gazdagon kapcsolódó ismeretek egy tárgykörben, melyek lehetővé teszik nehezen megoldható problémák kreatív megoldását. Ismeretek és összefüggések jól szervezett, problémamegoldásban és új tudás létrehozásában is alkalmazható rendszere Tudás mélysége és kiterjedtsége A világgal kapcsolatos tudásunk mennyiségében és az ismeretek mintázatában, eloszlásában hatalmas egyéni különbségek vannak. Minden normális értelmi képességekkel bíró ember a mentális fejlődése során elsajátítja az őt körülvevő dolgok és élőlények hierarchikus fogalomrendszerét, a fogalmak kapcsolatait stb. Az iskola lehetőséget nyújt a világ és a természet működésével, illetve a kulturális termékekkel (pl. könyv, festmény, vers, történelem) kapcsolatos további ismeretek elsajátítására. Ezenfelül 14

15 mindenkinek szüksége van olyan további ismeretekre is, amelyek segítségével munkát tud vállalni, el tud helyezkedni. A deklaratív tudás mennyiségében, illetve eloszlásában tehát hatalmas különbségek vannak. Ezek a különbségek jellemezhetőek a tudás mélységével és kiterjedtségével. A tudás mélysége azt mutatja, hogy mennyi ismeretet halmozott fel egy személy egy szűk szakterületen belül. A tudás kiterjedtsége pedig azt mutatja, milyen széles területen rendelkezünk tudással. A sémaelmélet fogalmaival a tudás mélységét a következőképpen ragadhatjuk meg: a tudás mélysége egy adott szakterülettel kapcsolatos sémák számával és részletességével van kapcsolatban egy adott szakterületen kezdő, járatlan ember csak néhány sémával rendelkezik egy adott tudásterületen, míg a szakértő sémák ezreivel (lásd a példákat a 3.4. pontnál). A tudás különböző szintjein más és más mennyiségű az séma, amit a téma szakértőjének birtokolnia kell. Egy bútorkészítő asztalosnak kevesebb ismeretre, sémára van szüksége a szakértői szint eléréséhez, mint egy állatorvosnak. A tudás kiterjedtsége arra vonatkozik, hogy a személy milyen széles területen rendelkezik ismeretekkel, műveltség vagy szakértelem típusú tudással. Különösen a szakértelem esetén mondható el, hogy a tudás különböző szintjein egyre szélesebb, egyre több területre kiterjedő deklaratív tudásra van szükség. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az alsóbb szinteken ne lenne szükség gazdag, az adott szakterületen releváns sémarendszerre. Egy asztalos esetében a szakértelem magában foglalja a bútorkészítés szakaszaival kapcsolatos ismereteket, a különböző módszereket, a nyersanyagokra vonatkozó tudássémákat. Szintén rendelkezik tudással a használt munkagépek működésével kapcsolatban, illetve rendelkezik a bútorokkal kapcsolatos művészettörténeti ismeretekkel. Egy állatorvos esetében a szakértelem jóval szélesebb körű. Magában foglalja az emlősökkel kapcsolatos alapvető élettani és anatómiai ismereteket, a háziállatokkal kapcsolatos betegségek és fertőzések etiológiáját és a gyógyítási lehetőségeit, az állatok viselkedésével kapcsolatos ismereteket. A deklaratív tudás tehát egyaránt minősíthető a tudás mélységével és kiterjedtségével: mind a két szempont érvényesíthető az OKKR deskriptorleírásaiban.»» Az alsó szinteken az alapvető tantárgyi ismeretek elsajátítása és a műveltség-típusú tudáshoz szükséges ismeretek elsajátítása a cél.»» A középső szinteken a műveltség típusú tudáshoz szükséges ismeretek elsajátítása, illetve kisebb tudásanyagot tartalmazó szakterületeken mély (szakértői) tudás elérése.»» Felső szinteken a mély tudás egyre kiterjedtebb azaz egyre nagyobb területen rendelkezünk mély és részletes tudással Tudás szervezettsége és alkalmazhatósága A tudás mennyiségi jellemzői mellett a tudás alkalmazhatósága szempontjából rendkívül fontos, hogyan szerveződik a tudásunk. A szakértői tudás egyik jellegzetessége, hogy a jól szervezett területspecifikus tudás segítségével képesek vagyunk hatékonyan feladatokat végrehajtani és problémákat megoldani. A szakértői tudás azonban csak szorosan a szakterületen alkalmazható tudás, más területen csak korlátozottan használható. 15

16 Az állatorvos részletes sémákkal rendelkezik arról, hogyan lehet kezelni a kutyák vírusos megbetegedéseit. A különféle kezelési módokkal kapcsolatos sémák egymással is kapcsolatban vannak: az állatorvos tudja mindegyik kezelés előnyét és hátrányát, illetve hogy melyik milyen tünetre hat a legjobban. Ezért ha az állat nem reagál egy vagy két kezelési módszerre, ezen sémák alapján meg fogja tudni ítélni, melyik lesz a következő választandó kezelés. Az állatorvost a szakmájához kötődő szaktudása egy csöppet sem fogja segíteni azonban a számítógépének vírusfertőzöttségének a megoldásában- ehhez a rendszergazda segítségére lesz szüksége (aki viszont a kutyája vírusfertőzése ügyében szorul az állatorvos segítségére). A műveltség a szakértelemmel szemben lazábban szerveződő tudás, mely lehetővé teszi, hogy a tudásunkat tágabb körben alkalmazzuk: Mind az állatorvos, mind a rendszergazda képes értelmezni a gázszámlát, elolvasni a hivatalos leveleket, beosztani a saját költségvetését. Mind a ketten képesek elolvasni bonyolult szakszövegeket, tudják milyen hatással van rájuk a globális felmelegedés. Ismerik a magyar és nemzetközi irodalmat stb. Az embereknek tehát mind a kétféle tudásra szüksége van: a szakterületre vonatkozó, részletes és sűrűn kapcsolódó sémákból álló szakértői tudásra, és az ennél lazább szerveződésű műveltség típusú tudásra. A tudás szervezettségét tekintve tehát több szintet különíthetünk el:»» Egymás mellett álló, egymással nem, vagy csak lazán kapcsolódó sémák, ismeretek.»» Egymással lazán, de jelentésteli rendszerben szerveződő sémák, melyek olyan tudáshálót alkotnak, ami a mindennapi élet különböző területein könnyen alkalmazható.»» Egymáshoz sűrűn kapcsolódó, hierarchikusan szerveződő sémarendszer, ami hatékony de nagymértékben területspecifikus alkalmazhatóságot biztosít Összegzés a TUDÁS deskriptor tartalma az OKKR különböző szintjein Az OKKR alsó szintjei»» Alapvető tárgyi ismeretek elsajátítása.»» A matematikai és természettudományos műveltséghez szükséges ismeretek, alkalmazható tudás elsajátítása.»» Az ismeretek, sémák csak lazán kapcsolódnak a fogalmak közötti alapvető összefüggések ismeretével rendelkezik a személy.»» Egy-két tudásterületen találhatunk az ismeretek, sémák közötti sűrű kapcsolódást itt már megjelenik a fogalmak közötti összefüggések egy viszonylag sűrű rendszere. Az OKKR középső szintjei»» Az olvasáskultúrához, matematikai műveltséghez és természettudományos műveltséghez szükséges ismeretek, összefüggések elsajátítása. Az ismeretek jelentésteli rendszerben, de lazán szerveződnek, ezáltal lehetővé teszik a tudás alkalmazását eltérő kontextusokban is.»» Nagyobb tudásanyagot tartalmazó szakterületeken a szakértői tudás alapjainak a lefektetése.»» Kisebb tudásanyagot tartalmazó szakterületeken a szakértői tudáshoz szükséges ismeretek elsajátítása. 16

17 »» Itt a szakértői tudásra jellemző tudásstruktúra már mély, de még nem kiterjedt (lásd 4.5. pont), azaz egy szűk szakterületen vagy egy tágabb szakterület egy részén alakul ki a szakértői tudásra jellemző tudásstruktúra. A tudás már a konkrét munkavégzésben is alkalmazható tudást jelenthet. Az OKKR felső szintjei»» Szakértői tudás egyre magasabb szintjei alakulnak ki. A deklaratív tudást egymáshoz sűrűn kapcsolódó, hierarchikusan szerveződő sémarendszer jellemzi, amely lehetőséget biztosít a szakterületen a hatékony problémamegoldáshoz, és a legfelső szinten a tudás meghaladásához is. Irodalomjegyzék Barsalou, L. (1992): Frames, concepts and conceptual fields. In Lehrer-Kittay, Frames, fields and contrasts. Hillsdale: Lawrence Erlbaum. Csapó, B. (2004): A tudás és a kompetenciák. In Csapó, Tudás és iskola. Budapest: Műszaki Könyvkiadó Csapó, B: (1992): Kognitív pedagógia. Budapest: Akadémiai Kiadó. Eysenck, M. W., Keane, M. T. (1997): Kognitív pszichológia hallgatói kézikönyv. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Falus, I. (2010): Javaslat az OKKR szintjeire és szintleírásaira. Kézirat. Budapest: OFI. Johnson-Laird, P. (1983): Mental Models. Cambridge: Cambridge University Press. Korom, E. (2008): A tartalmi tudás szerveződése, az ismeretelsajátítás folyamata. In Fazekas, Közoktatás, iskolai tudás és munkapiaci siker. Budapest: MTA Közgazdaságtudományi Egyetem Kotschy, B. (2003): Az oktatás célrendszere. In Falus, Didaktika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó Nagy, J. (2007): Kompetencia alapú, kritériumorientált pedagógia. Szeged: Mozaik Kiadó. Nahalka, I. (2002): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. OECD (1999): Measuring Student Knowledge and Skills: A New Framework for Assesment. OECD: Paris. OECD (2006): Assessing Scientific Reading and Mathematical Literacy: A Framework for PISA OECD: Paris. Pléh, Cs. (1998): Bevezetés a megismeréstudományba. Budapest: Typotex. Polányi, M. (1994): Személyes tudás. Budapest: Atlantisz. Ragó, A. (2007): Kategorizáció és fogalmi rep rezentáció. In G. R. Csépe, Általános pszichológia. II. Budapest: Osiris Rummelhart, D. E. (1990): Az emberi megismerésí építőkockái. In Kónya, Az emberi emlékezet pszichológiai elméletei. Budapest: Tankönyvkiadó Schank, R. (2004): Dinamikus emlékezet. A forgatókönyv elmélet újraértelmezése. Budapest: Vince Kiadó. Squire, L. R. (2004): Memory systems of the brain: A brief history and current perspective. Neurobiology of Learning and Memory. 82: Squire, L. R., Zola, S. M. (1996): Structure and function of declarative and nondeclarative. Proc. Natl. Acad. Sci. USA. 93:

OKKR Tudás deskriptor Fogalomértelmezés és javaslattétel a szintek leírására

OKKR Tudás deskriptor Fogalomértelmezés és javaslattétel a szintek leírására TÁMOP-4.1.3-08/1-2008-0004 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése OKKR Tudás deskriptor Fogalomértelmezés és javaslattétel a szintek leírására Készítette: Pajkossy Péter Pillérvezető:

Részletesebben

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,

Részletesebben

A mérés tárgya, tartalma

A mérés tárgya, tartalma A mérés tárgya, tartalma 1 A TUDÁS Az oktatás elméletének egyik legősibb problémája az ismeretek és a képességek viszonyának értelmezése. A tudás részei, elemei tekintetében számos álláspont alakult ki,

Részletesebben

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén Diagnosztikus mérések fejlesztése (TÁMOP 3.1.9/08/01) Oktatáselméleti

Részletesebben

A felnőttképzési szakmai végzettségek MKKR szerinti besorolása

A felnőttképzési szakmai végzettségek MKKR szerinti besorolása A felnőttképzési szakmai végzettségek MKKR szerinti besorolása A szakmai programkövetelmények szakszerű összeállítása Pécs, 2016. október 25. Dr. habil Móré Mariann egyetemi docens, felnőttképzési szakértő,

Részletesebben

OKKR KÉPESSÉG deskriptor Fogalomértelmezés és javaslattétel a szintek leírására

OKKR KÉPESSÉG deskriptor Fogalomértelmezés és javaslattétel a szintek leírására TÁMOP-4.1.3-08/1-2008-0004 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése OKKR KÉPESSÉG deskriptor Fogalomértelmezés és javaslattétel a szintek leírására Készítette: Pajkossy Péter Pillérvezető:

Részletesebben

A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban

A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban Csapó Benő http://www.staff.u-szeged.hu/~csapo A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a természettudományi

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Az OKNT-adhoc. bizottság kerettanterve. mindenkinek 2009

Az OKNT-adhoc. bizottság kerettanterve. mindenkinek 2009 Az OKNT-adhoc bizottság kerettanterve Természettudományt mindenkinek 2009 I. A kerettanterv általános jellemzıi 1. Célok és feladatok Pedagógiai rendszer A természettudományos tantárgyak önállóságának

Részletesebben

Kognitív megközelítés

Kognitív megközelítés Kognitív megközelítés Kognitív megközelítés Tanulóképe: A gyerekek magas szintű képességekkel rendelkeznek. A gyerekek hogyan : manipulálják, monitorálják az információt, és milyen stratégiákat alkalmaznak.

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés Készítette: Gáthy Péterné Siófok, 2012. április 9. minőségügyi vezető 1 1. Tanulási környezet A telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján az épületünk jó állagú.

Részletesebben

Országos Képesítési Keretrendszer

Országos Képesítési Keretrendszer TÁMOP-4.1.3-08/1-2008-0004 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése Az Országos Képesítési Keretrendszer 5. szintje és szintleírása Készítette: Sediviné Balassa Ildikó Pillérvezető: Elemiprojekt-vezető:

Részletesebben

A Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete

A Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete A Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete (KKK = Képzési Kimenti Követelmények) Sándorné dr. Kriszt Éva nyomán rövidítve és átdolgozva A tudás megszerzésének útja

Részletesebben

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés A MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK ALAPJAI Tisljár Roland, Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Tanulás Viszonylag állandó, a tapasztalatok következtében kialakuló

Részletesebben

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és Tartalomelemzés A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és végeredményben a szöveg írójáról vonhatunk le következtetéseket.

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A PISA-ról közhelyek nélkül ami az újságcikkekből kimaradt

A PISA-ról közhelyek nélkül ami az újságcikkekből kimaradt A PISA-ról közhelyek nélkül ami az újságcikkekből kimaradt Balázsi Ildikó sulinova Kht., Értékelési Központ ÉRTÉKEK ÉS ÉRTÉKELÉS A KÖZOKTATÁSBAN VIII. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia HAJDÚSZOBOSZLÓ

Részletesebben

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE Derényi András tudományos munkatárs (OFI) TÁMOP-4.1.3 projekt szakmai vezető (OH) SZERKEZET Mi az MKKR és

Részletesebben

11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK

11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK MATEMATIK A 9. évfolyam 11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK KÉSZÍTETTE: CSÁKVÁRI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program Tematikus tananyag Tanulási program / Tanulói tevékenység Produktum/teljesítmény I. Bevezetés a tanulás fejlesztésének tanulásába 1. A T.F.T. célja, témakörei

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben

es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben 2010-2011-2012-2013-2014-es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben Az országos kompetenciamérés azt a célt szolgálja, hogy információkat nyújtson az oktatásirányítók és

Részletesebben

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. 2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT

MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT A pedagógus neve: Tarné Éder Marianna Műveltségi terület: tanító Tantárgy: magyar irodalom Osztály: 4. b Az óra témája: "Itt élned, halnod kell " történelmi projekt A kalandozások

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 3. Tantervi követelmények

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 3. Tantervi követelmények Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 3. Tantervi követelmények A tanítási-tanulási folyamat rendszeralkotó tényezői Képzési inputok (tanterv, kurzustartalmak) Transzformáció (oktatási folyamat)

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulás - a pályázat koncepciója Változó kapcsolat a munka világa és az iskola Ipari társadalom Tudástársadalom

Részletesebben

Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanulási tanítási folyamatban. Vámos Ágnes (ELTE)

Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanulási tanítási folyamatban. Vámos Ágnes (ELTE) Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanulási tanítási folyamatban Vámos Ágnes (ELTE) 1. Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanítási tanulási folyamatban

Részletesebben

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Steps Towards an Ontology Based Learning Environment Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Ontológia alapú elektronikus tanulási környezet megteremtése Anita Pintér Corvinno

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla

Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla V. EURÓPAI FÖLDMÉRŐK ÉS GEOINFORMATIKUSOK NAPJA - 2016. március 17. Térinformatika amit tudni kell? Mit? Az előadás célja, támogatást adni e kérdés megválaszolásához.

Részletesebben

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és Dr. Kaposi József Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és képességrendszert, az általános műveltség

Részletesebben

A neobehaviorizmus felismeri az embert körülvevő szociális mező jelentőségét.

A neobehaviorizmus felismeri az embert körülvevő szociális mező jelentőségét. 4_Teszt_próbavizsga Mely típusú tanulásnak felel meg az írástanulás? Perceptuális tanulás Motoros tanulás Verbális tanulás Nem szándékos tanulás Ki tekintette a tanulást feltételes reflexek sorozatának?

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.

Részletesebben

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK 5. osztály KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK A SOKSZÍNŰ MATEMATIKA TANKÖNYVCSALÁD TANKÖNYVEIBEN ÉS MUNKAFÜZETEIBEN A matematikatanítás célja és feladata, hogy a tanulók az őket körülvevő világ mennyiségi

Részletesebben

TANANYAGFEJLESZTÉS TÁMOP TÁMOGATÁSSAL. Dr. Simonics István Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ

TANANYAGFEJLESZTÉS TÁMOP TÁMOGATÁSSAL. Dr. Simonics István Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ TANANYAGFEJLESZTÉS TÁMOP TÁMOGATÁSSAL Dr. Simonics István Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 - "A műszaki és humán szakterület szakmai pedagógusképzésének

Részletesebben

Digitális matematika taneszközök a. hatékonyabb tanulásszervezés szolgálatában. Szerző: Huszka Jenő

Digitális matematika taneszközök a. hatékonyabb tanulásszervezés szolgálatában. Szerző: Huszka Jenő 1 Digitális matematika taneszközök a hatékonyabb tanulásszervezés szolgálatában Szerző: Huszka Jenő 2009 1 2 Digitális pedagógia, digitális tananyagok Digitális pedagógia: minden olyan hagyományos (instruktív)

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Modellkiválasztás és struktúrák tanulása

Modellkiválasztás és struktúrák tanulása Modellkiválasztás és struktúrák tanulása Szervezőelvek keresése Az unsupervised learning egyik fő célja Optimális reprezentációk Magyarázatok Predikciók Az emberi tanulás alapja Általános strukturális

Részletesebben

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák) 1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs

Részletesebben

Számonkérés módja: Írásbeli: nyelvhelyességet, olvasott szövegértési és íráskészséget mérő teszt megoldása, 60 perc

Számonkérés módja: Írásbeli: nyelvhelyességet, olvasott szövegértési és íráskészséget mérő teszt megoldása, 60 perc 12. osztály Számonkérés módja: Írásbeli: nyelvhelyességet, olvasott szövegértési és íráskészséget mérő teszt megoldása, 60 perc Szóbeli: társalgás, szituációs feladat, önálló témakifejtés (maximum 15 perc

Részletesebben

MATEMATIK A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR

MATEMATIK A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR MATEMATIK A 9. évfolyam 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR Matematika A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA Tanári útmutató 2 MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok

Részletesebben

A tartalmi, műveltségi és gondolkodási dimenzió megjelenése a részletes követelményekben

A tartalmi, műveltségi és gondolkodási dimenzió megjelenése a részletes követelményekben A tartalmi, műveltségi és gondolkodási dimenzió megjelenése a részletes követelményekben Korom Erzsébet Feladatírók tájékoztatása Szeged, 2010. február 13. (TÁMOP 3.1.9/08/01) Az értékelési keretek három

Részletesebben

Adatmodellezés. 1. Fogalmi modell

Adatmodellezés. 1. Fogalmi modell Adatmodellezés MODELL: a bonyolult (és időben változó) valóság leegyszerűsített mása, egy adott vizsgálat céljából. A modellben többnyire a vizsgálat szempontjából releváns jellemzőket (tulajdonságokat)

Részletesebben

Gyakorlatias tanácsok PLA fejlesztőknek

Gyakorlatias tanácsok PLA fejlesztőknek Gyakorlatias tanácsok PLA fejlesztőknek Beszédes Nimród Attiláné Békéscsabai Regionális Képző Központ Képzési igazgatóhelyettes 2007. november 28-30. A jogszabályi háttérről 2001. évi CI. törvény 24/2004.

Részletesebben

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program Résztvevői ütemterv A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető

Részletesebben

AZ ESÉLYTEREMTŐ PEDAGÓGIA INTÉZMÉNYI BUDAPESTI CORVINUS EGYETEMEN. Horváth H. Attila, Pálvölgyi Krisztián, Bodnár Éva, Sass Judit

AZ ESÉLYTEREMTŐ PEDAGÓGIA INTÉZMÉNYI BUDAPESTI CORVINUS EGYETEMEN. Horváth H. Attila, Pálvölgyi Krisztián, Bodnár Éva, Sass Judit AZ ESÉLYTEREMTŐ PEDAGÓGIA INTÉZMÉNYI IMPLEMENTÁCIÓJA TANULÁSI EREDMÉNY ALAPÚ KÉPZÉSI PROGRAMFEJLESZTÉS A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEMEN Horváth H. Attila, Pálvölgyi Krisztián, Bodnár Éva, Sass Judit 2016.04.22.

Részletesebben

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében Kotschy Beáta Lengyeltóti, 2014. Az előadás fő kérdései Mi a pedagógiai portfólió? Miért alkalmazzuk a pedagógiai portfóliót? Mi a portfólió szerepe

Részletesebben

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés Nemzetközi tanulói képességmérés szövegértés A PIRLS mérés jellemzői Progress in International Reading Literacy Study Mért terület: szövegértés Korosztály: 4. évfolyam Mérési ciklus: 5 évente, 2001 től

Részletesebben

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Mentor programjának bemutatása 2014. november 21. OET

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Mentor programjának bemutatása 2014. november 21. OET A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Mentor programjának bemutatása 2014. november 21. OET A magyar villamosipar legnagyobb független szakmai szervezete Energiát fektetünk a jövődbe! - mentorprogram fiataloknak

Részletesebben

10. modul: FÜGGVÉNYEK, FÜGGVÉNYTULAJDONSÁGOK

10. modul: FÜGGVÉNYEK, FÜGGVÉNYTULAJDONSÁGOK MATEMATIK A 9. évfolyam 10. modul: FÜGGVÉNYEK, FÜGGVÉNYTULAJDONSÁGOK KÉSZÍTETTE: CSÁKVÁRI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 10. modul: FÜGGVÉNYEK, FÜGGVÉNYTULAJDONSÁGOK Tanári útmutató 2 MODULLEÍRÁS A modul

Részletesebben

OOP. Alapelvek Elek Tibor

OOP. Alapelvek Elek Tibor OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós

Részletesebben

MIT TEHETÜNK EGY ISKOLAI NAPON AZ EGÉSZSÉGÜNKÉRT?

MIT TEHETÜNK EGY ISKOLAI NAPON AZ EGÉSZSÉGÜNKÉRT? MIT TEHETÜNK EGY ISKOLAI NAPON AZ EGÉSZSÉGÜNKÉRT? Egy egészséges nap az iskolában - egészségtudatos iskolai kultúra ÉVFOLYAM: 7 8. TANÁRI SEGÉDLET TANÁRI SEGÉDLET A TÉMA FELDOLGOZÁSÁHOZ ÉVFOLYAM: 7-8.

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása 2015. február

Részletesebben

A szakdolgozat-készítés szabályai

A szakdolgozat-készítés szabályai A szakdolgozat-készítés szabályai Témaválasztás Bárkinek a kiadott témája választható, aki a képzésben oktat Bárkinek a kiadott témája választható, aki a tanszék főállású oktatója Önálló téma is választható,

Részletesebben

A MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS E-ELARNING ALAPÚ OKTATÁSA A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMEN

A MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS E-ELARNING ALAPÚ OKTATÁSA A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMEN A MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS E-ELARNING ALAPÚ OKTATÁSA A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMEN E-LEARNING BASED INSTRUCTION OF TECHNICAL DRAWING AT SZECHENYI ISTVAN UNIVERSITY Kovács Miklós, kovacsm@sze.hu Széchenyi István

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

A tárgy oktatásának célja

A tárgy oktatásának célja 1 A tárgy oktatásának célja Elérni azt, hogy a hallgatók képesek legyenek a településüzemeltetési ismeretek felsőfokú elsajátítására, logikus összefüggésekben és nagy rendszerekben gondolkodjanak, és tudják

Részletesebben

A PISA nemzetközi tanulói képességmérés bemutatása, eredményei. Budapest, Ostorics László

A PISA nemzetközi tanulói képességmérés bemutatása, eredményei. Budapest, Ostorics László A PISA nemzetközi tanulói képességmérés bemutatása, eredményei Budapest, 2009. 04.30 Ostorics László ALAPVETŐ JELLEMZŐK Megrendelő, célok A PISA az OECD (Organization for Economic Cooperation and Development)

Részletesebben

Az OKKR szintjei és szintleírásai (Szintézis)

Az OKKR szintjei és szintleírásai (Szintézis) TÁMOP-4.1.3-08/1-2008-0004 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése Az OKKR szintjei és szintleírásai (Szintézis) Készítette: Falus Iván Imre Anna Kotschy Beáta Pillérvezető: Elemiprojekt-vezető:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Kommunikációs kompetenciák fejlesztése tréning Nyilvántartásba vételi szám: E-000819/2014/D001

TÁJÉKOZTATÓ. Kommunikációs kompetenciák fejlesztése tréning Nyilvántartásba vételi szám: E-000819/2014/D001 TÁJÉKOZTATÓ Kommunikációs kompetenciák fejlesztése tréning /D001 A képzés során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő Ismeret : ismeri és meg tudja nevezni a képzet fogalmát, legfontosabb jellemzőit,

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?!

PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?! PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?! ÁDÁM PÉTER NEMZETI PEDAGÓGUS KAR TANÉVNYITÓ SZAKMAI NAP 2016. AUGUSZTUS 29. Előzmények 1868 Eötvös József kötelező népoktatás (66 %) 1928 Klebelsberg K.

Részletesebben

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Dr. Létray Zoltán Egyetemi docens EIK igazgató Széchenyi István Egyetem Az előadás tartalma: E-learning rendszer bevezetése a Széchenyi István

Részletesebben

Az önszabályozó tanulás megalapozása. Nahalka István ny. egyetemi docens

Az önszabályozó tanulás megalapozása. Nahalka István ny. egyetemi docens Az önszabályozó tanulás megalapozása Nahalka István ny. egyetemi docens nahalkai@gmail.com A tanulásról I. Hagyományosan a tanulást ismeretek és képességek elsajátításaként, átvételeként értelmezzük A

Részletesebben

Digitális kompetenciák, digitális munka

Digitális kompetenciák, digitális munka Digitális kompetenciák, digitális munka Internet Hungary 2016 Bay Gábor Európai és hazai eszközök szintjeinek összevetése Európai eszközök A KER szintjei (Közös Európai Referenciakeret) Hazai eszközök

Részletesebben

Példa a report dokumentumosztály használatára

Példa a report dokumentumosztály használatára Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............

Részletesebben

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti

Részletesebben

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Antreter Ferenc Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Doktori értekezés Témavezetők: Dr. Várlaki Péter egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Logisztikai

Részletesebben

GONDOLKODÁS ÉS NYELV

GONDOLKODÁS ÉS NYELV GONDOLKODÁS ÉS NYELV GONDOLKODÁS A. Propozicionális B. Képzeleti Propozicionális gondolkodás Propozíció kijelentés, amely egy tényállásra vonatkozik, meghatározott viszonyban összekombinált fogalmakból

Részletesebben

Tartalmi keretek és s standardok a Diagnosztikus mérések m

Tartalmi keretek és s standardok a Diagnosztikus mérések m Csapó Benı www.staff.u-szeged.hu/~csapo Tartalmi keretek és s standardok a Diagnosztikus mérések m fejlesztése se c. programban Diagnosztikus mérések fejlesztése Oktatáselméleti Kutatócsoport Vázlat A

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

Gépi tanulás a gyakorlatban. Bevezetés

Gépi tanulás a gyakorlatban. Bevezetés Gépi tanulás a gyakorlatban Bevezetés Motiváció Nagyon gyakran találkozunk gépi tanuló alkalmazásokkal Spam detekció Karakter felismerés Fotó címkézés Szociális háló elemzés Piaci szegmentáció analízis

Részletesebben

A tanulás-tanítás eredményessé tételéhez szükséges tudás keletkezése, megosztása és terjedése

A tanulás-tanítás eredményessé tételéhez szükséges tudás keletkezése, megosztása és terjedése A tanulás-tanítás eredményessé tételéhez szükséges tudás keletkezése, megosztása és terjedése TÁMOP-3.1.5 Országos Szaktanácsadói Konferencia 2015.05.07 Halász Gábor ELTE/OFI A pedagógusok szakmai tudása

Részletesebben