Giday András Szegő Szilvia. Hova tűnt a devizagazdálkodás fénye

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Giday András Szegő Szilvia. Hova tűnt a devizagazdálkodás fénye"

Átírás

1 1

2 Giday András Szegő Szilvia Hova tűnt a devizagazdálkodás fénye A külfölddel szembeni teljes nemzetgazdasági adósság az államháztartás adósságánál is súlyosabb teher az ország számára. 1 Miért? Mert a deviza - beszerzési költségeivel, és ami szinten fontos, átértékelődési veszteségeivel is számítva (az adós többnyire nem nyer, hanem veszít az árfolyamok volatilitásán) nagyon drága és a túlzott pénzkínálattal jellemezhető helyzeteket kivéve nehezen, de legálabb is bizonytalanul szerezhető be. Devizára nem csupán a nettó adósságtörlesztéshez (ami tényleges tőke és kamat törlesztés) van szüksége az országnak, hanem az éves adósságtörlesztési kötelezettségek teljesítésére is. A kettő nem ugyanaz. Az adósságot (az adott évben lejáró tartozások és kifizetendő kamatok, és egyéb kötelezettségek) az adósok sok esetben nem kifizetik, hanem forgatják, azaz adósságból fizetnek adósságot. Így tesz nemzetünk és annak felhatalmazott kepviselője, államunk is. Az adósságszolgálat valóságos terhével meglehetősen ritkán szembesülünk. Nem az ország, hanem saját terhével számol a gazdálkodó, a családfenntartás költségeit szemlélő szülő. Nem valószínű, hogy szembesülnének azzal, hogy devizában az adósságszolgálati teher a nemzeti össztermék értekének már közel egynegyede ( ban volt ekkora, de akkor még megfelelőbb vagyoni háttérrel). Ez évi milliárd euró. Azaz mintegy milliárd forintnyi összeget kell devizabeszerzésre fordítania az országnak ahhoz, hogy a lejáró adósságait törlessze. 2 Ennek a deviza mennyiségnek a folyamatos beszerzése jelentősen megterheli az ország pénzügyeit, és ami legálabb ilyen kedvezőtlen, egyre növeli a pénzügyi bizonytalanságot. Ha ugyanis forintban és annak devizára történő átváltásaiban egyaránt kell gondolkoznunk, akkor a pénzügyi terhek (lásd a devizahitel forintban történő törlesztési terhei) folyamatosan felülíródnak 3. (Egy pénzügyi befektető intelmeivel fogalmazva: Ha megkérdezik tőled, hogy mibe érdemes befektetni, kérdezz rögtön rá, hogy milyen valutákban gondolja az illető az ügyletet.) Ezzel a problémával már a magán háztartását vezető ember is találkozik, amikor értesítést kap bankjától, hogy korábban felvett hitele, annak tőkeértéke, az értesítés idejében sokkal nagyobbnak számít annál, mint amikor azt felvettek. Bár forintban gondolkozunk, az a tény, hogy a nemzetgazdaság forintban számolt jövedelmeinek egynegyedét-egyötödét deviza beszerzésre és deviza törlesztésre kell fordítani, avval a következménnyel jár, hogy költségeink, kiadásaink, jövedelmeink térben és időben állandóan átértékelődnek 4. Ennél világosabban fogalmazva: a nagymértékű devizális függőség bizonytalanná tesz bármilyen költségvetést, legyen az az államé, a forintban gazdálkodó vállalaté (a devizában gazdálkodó sokkal jobban tud védekezni, és őket több ok miatt jobban is féltjük) vagy a család-háztartásoké. Azzal a ténnyel, hogy ez a devizális bizonytalanság ami mondjuk ki, azt jelenti, hogy a forint valos értéke bizonytalan mekkora gond, csak az utóbbi időben tudatosult a mindennapi ember, de még a szakemberek jelentős hányada is. (Ez csak úgy lehetséges, hogy konvertibilitás ide vagy oda a forint és 1 Az IMF ország értékeléseiben ezért kerül a fizetési mérleg első helyre az ország pénzügyi egyensúlyának értékelésében. Surányi György több megszólalásában hangsúlyozta azt, hogy a fizetési mérleg egyensúlyát fontos pénzügyi egyensúlyi mutatószámként kell kezelni. 2 Az adatok az MNB statisztikáiból származnak, részben saját számítások. 3 A devizahitelezés és az árfolyam alakulás közötti összefüggés vizsgálata mindezidáig háttérbe szorult a hazai irodalomban. Krekó Judit és Endrész Marianna kitűnő cikkükben (Krekó, Endrész 2010.) elsősorban a súlyos deviza eladósodottság miatti esetleges árfolyam leértékelés reálgazdasági hatásait vizsgálják. Ebből a szempontból taglalják a devizális és a forint folyamatok közötti összefüggést. 4 A forint és devizafolyamatok, azok kapcsán a külgazdasági egyensúly és az árfolyam alakulás összefüggésével foglalkozott cikkünk az olajválság utáni egyensúly megbomlása idején. Az árfolyam a forint belgazdasági szereplők számára is fontos - értékét jelzi, külső és belső hatások együttesére reagálva Szegő (1977) 2

3 deviza folyamatok meglehetősen eltérő vágányra kerültek 5.) A deviza és a forint közötti kapcsolatok ilyetén alakulása nagy mértekben megnövelte a bizonytalanságot a gazdálkodás valamennyi szintjen. Minek következtében az ország bármely gazdasági egységének a finanszírozása a legjobb pénzügyi tervezés mellett is magas kockázatokat tartalmaz 6. A devizális kitettség miatti bizonytalanság és az abban rejlő kockázat nemzetközi méreteire mutat a közelmúlt sokasodó válság eseménye. (Lásd a kis tigrisek pénzügyi válságát ban ott a kitettséget a túlzott vállalati szintű devizaeladósodás okozta, vagy az ugyanakkor lezajló orosz pénzügyi válságot ott a kitettséget az állam külföldi (ráadásul hazai pénzben denominált!) eladósodottsága okozta, mikoris az orosz államkötvényeket tartó külföldiek tömeges eladásaikkal államcsőd közeli helyzetet hoztak létre.). A jelenlegi pénzügyi válság a korábbiaknál is nagyobb megrázkódtatásokkal jár. Gazdaságunk és pénzügyeink nemzetközi beágyazottsága csak bonyolítja hazai helyzetünket, hiszen a devizabeszerzésnek kitett, és a nemzetközi devizális folyamatoktól súlyosan függő ország vagyunk 7. Igazodásunk ehhez a rendszerhez még a legjobb finanszírozási szakmunka és társadalmi elkötelezettség mellett is rendkívül magas kockázatokkal jár. Ha szinte minden megtermelt hazai jövedelem valóságos nagysága a mindenkori devizális folyamatoktól és azok együttes költséghatásától függ (ez természetesen lehet kedvező is, de ez nem csökkenti a magas kockázatot), akkor ebből már következik, hogy tényleges jövedelmünk legyen az államháztartási, vállalati vagy lakossági nagyságát tekintve meglehetősen bizonytalan. Ha pedig időbeli távlatokban is kell számolnunk (hónapokban, években, emberi életpályában, például nyugdíjban), ez a bizonytalanság még tovább nő. Miért is olyan bizonytalan a deviza költsége (és ezáltal a forint értéke)? Miért nem annyi, amennyibe került, amikor megfizettük azt? Mennyibe kerül a deviza? De kinek és mikor? Nem ugyanannyiba kerül a hitel, amikor felvesszük és amikor később törlesztjük. Közben különböző okok miatt újraszámítják felvett hiteleink értékét. Nem látható az sem világosan, ki és milyen mértékben viseli a deviza beszerzés költségeinek kockázatát? Ráadásul a devizakockázat kezelése önálló gazdasági ággá alakult át, önálló szakmai és tőke követelményekkel. Vajon kikre írható elsősorban a kockázat (jövedelme és terhe egyaránt), akik ezt szakmailag és tőkekövetelményeit is követve művelik, vagy akiknek ezek a specializált cégek a devizális műveleteket közvetítik? És kire terhelendő az ország magas adósságszolgálati terhe és az ezzel járó magas kockázat? Mondhatnánk, egyszerű a válasz, hiszen fizessen az, aki költi a devizát! Ez a válasz azonban megkerüli a problémát. Először is: a devizát mindenki költi, aki forintot kiad. A lakossági fogyasztás importhányada 7 százalékról 30 százalékra nőtt. Ebből következik, hogy minden 100 forint fogyasztásra kiadott forintunkból 30 forint értekben devizát költünk. Devizát költ az is, aki exportál. Egyszerűen azért, mert minden 100 beszerzett devizához 80 egységnyi devizát költünk el. Magyarul: az importot exportálják, egy kevés hozzáadott hazai teljesítménnyel. A devizát tehát mértékét tekintve ugyan különbözően, de mindenki költi. A magánszféra térhódítása az ország külföldi adósságában 5 A konvertibilitás pénz- és reálgazdasági összefüggéseit Botos Katalin számos a nemzetközi pénzügyekkel foglalkozó - munkájában elemzi. Alapösszefüggéseket taglaló megállapításai sok tekintetben ma is iránymutatóak (Botos, K. (1978), Botos, K. (1990). 6 A nemzetközi pénzügyi folyamatok nemzeti pénzpiaci egyensúlyi szempontokból való elemzéséhez kitűnő támpontot ad Mundell ez irányú korai elemzése. Mundell, R.A. (1968) 7 A külső forrásoktól való növekvő függés kockázataira Rieke Werner több írásában is felhívta a figyelmet. Lásd legutóbb a Magyar Közgazdasági Társaság 2011-es Vándorgyűlésén elhangzott előadását (Rieke, W ) 3

4 Nézzük meg ezek után a társadalom főbb jövedelem tulajdonosainak részesedését a külföldi adósságban! (Nem térünk ki az eladósodást közvetve növelő tényezőkre, például a tőkebehozatal utáni jövedelemkivonásra, de a termelés és fogyasztás import igényességére sem.) A vállalati szféra külföldi eladósodása az elmúlt időben néhány év alatt rohamos ütemben növekedett. A külső forrásokból történő adósságra való áttérésről akkor döntöttek vállalataink, amikor az országnak teljes erejével a külföldi eladósodottság csökkentésére kellett volna koncentrálnia. Ennek következtében a vállalati szféra külföldi eladósodásának mérete és időzítése a korábbiakhoz képest lényegesen megnövelte a magyar gazdaság instabilitását. Vállalataink külföldi eladósodásának destabilizációs veszélyére a Le Monde már 1997-ben felhívta a figyelmet. Ekkor, amikor hazánkban anakronisztikus, sőt tragikomikus módon - még devizahitel mámor tombolt, a Le Monde Magyarországot jelölte meg az egyik legsebezhetőbb országnak. A kritikus helyzetért részben a vállalati szféra devizában történő és 2004 között - rohamos eladósodását jelölte meg. A következő ábrából láthatjuk, hogy a vállalati szféra jelentős deviza eladósodottságát., 1 ábra Forrás: MNB Jelentés a pénzügyi stabilitásról, november A forinthoz korábban erősen kötött lakosság a konvertibilitás előnyeit (azt hogy akadály nélkül vehet fel devizában kölcsönt), a vállalati szférához képest néhány év elcsúszással fedezte fel. Ebben fontos szerepet játszottak a bankok is, hiszen olcsóbb volta miatt a devizában történő eladósodást javasoltak, sőt minden eszközzel reklámoztak. A lakosság a forintadósságról meglehetős sebességgel szinten devizaadósságra tért át, és ma már adósságainak nagyobb hányada devizaadósság. Ennek következményei ismertek, bár a következmények súlyát tekintve még ma is alábecsültek. Arról azonban mintha nem vennénk újfent tudomást, hogy a devizális kapcsolatokat ért megrázkódtatások nem képeznek elszigetelt világot a forinttal szemben. A forint 4

5 szimbiózisban van a devizával, és a deviza adósok közvetlenebbül megmutatkozó kockázatai nem szabad, hogy elfelejtessék azt, hogy deviza világunk megrázkódtatásai súlyos lenyomatot hagynak a forintgazdaságban, a forintban megjelenő jövedelmeinkben, költségeinkben. Mit jelent ez a lakosság devizában történt eladósodására vonatkoztatva? Azt, hogy a lakosság egy sajátos dráma szereplőjévé vált. Azzal, hogy adósságait devizában vette fel, a lakosság is hozzájárult az ország súlyos eladósodásához. Mondhatnánk úgy is, hogy a létében a forinthoz kötött lakosság (csak egy kisebb réteg esetében nem igaz ez, azokra, akik jórészt devizagazdálkodást folytatnak) maga is a forint ellen lepett fel. A forint támogatójából (devizában nettó megtakarító volt, így finanszírozója volt a külső adósságnak) annak meggyengítőjévé vált (a külső eladósodást súlyosbította). Ezzel pedig saját létalapját, a forint stabilitását gyengítette. Nyert, mint egyéni cselekvő, hiszen a forintnál olcsóbban kapott devizahitelt (bár a viszonylagos nyeresége a forint hitellel szemben egyre csökken), de a forint kockázatainak növelésével veszített mint a forint érdekközösség tagja (hiszen jövedelmi helyzete a forint stabilitásától függ). Ezzel a lakosság tragikus szerepkonfliktusba sodródott. A következő ábra mutatja be a gazdasági szektorok deviza eladósodását, ezen belül a lakosságét, azt a folyamatot, ahogyan hitelezőből adóspozícióra váltott. 2. ábra Forrás: MNB Jelentés a pénzügyi stabilitásról, november A vállalati és a lakossági szféra deviza eladósodásának gyors üteme miatt jelentős mertekben csökkent a külföldi adósságban az államháztartás részaránya, 70 százalékról 12 százalékra. 5

6 (Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy az Adósságkezelő Központ a devizaadósság kockázatait is szamba vette és mérsékelte a deviza adósság felvételt. Igaz növelte a külföldi adósság terhet azzal, hogy annak jó részét forintban bocsátotta ki.) Az utóbbi időszak külső eladósodásában tehát a vezető szerepet a magán szféra játszotta. A korábbiakban bemutatott folyamatok világosan mutatják, mennyire téves a külső adósságot államadósságkent kezelni. Az ország külső eladósodását sokan, így a nemzetközi pénzvilág akár prominens szereplői is tévesen, az állam eladósodásával azonosítják. A rendszerváltás előtt ez jogos volt, hiszen akkor a kettő valóban azonos volt a szigorú devizagazdálkodás következtében. Talán innen az a közkeletű elképzelés, hogy a külföldi adósság egyenlő az államadóssággal. A konvertibilitás azonban teljesen megváltoztatta a helyzetet. A deviza szabad versenybe szállt a forinttal, és megnyerte a magángazdaság tetszését, sajnos azonban aszimmetrikus módon. Jobban tetszett azt költeni hiszen (nekik) olcsóbb volt, (csak a nemzetnek drága), és sokkal kevésbe tetszett azt kitermelni, azaz exportra dolgozni hiszen az (nekik) drága volt, hiszen a forint túlértékeltsége az exportjövedelmeket leértékelte. Az ország külföldi (ez részben deviza részben forint alapú államkötvény) adósságainak több mint kétharmadát tehát mára már nem az állam, hanem a magángazdaság halmozta fel. A magángazdaság külföldi adósságának közel egyharmada pedig a hazánkban gazdálkodó külföldet terheli (lásd a szektorok szerinti megoszlás számait a második ábrában). Miért tűnhetett olcsónak a devizában történő eladósodás az egyéni gazdálkodók szintjén, amikor az a nemzetgazdaság szintjen nagyon is drága? Azért, mert a deviza nem egyszerűen pénz egy ország számára, hanem különleges árú, amit az országnak be kell szereznie. A deviza elköltése és beszerzése az országban bár sok szereplősen történik - mégis úgy fogható fel, mintha egy ország különböző kliensei lennének a szereplők. A külföldi pénz beszerzése és költése szempontjából az ország olyan mint egy nagy vállalat, amelynek bevételeiből kell kiadásait fedezni. Ez azt jelenti a deviza esetében, hogy az országnak a devizabevételeiből kell devizakiadásait fedezni. Ez a devizagazdálkodás aranyszabálya, amelyet azonban a konvertibilitás eltüntet a szemünk elől. Miért? A forint illúzió miatt. A forint illúzió és a deviza valóságos ára Az a tény, hogy hazai gazdaságban többnyire forinttal fizetünk, csak eltakarja előlünk, hogy országos intézmények, arra szakosodott pénzügyi hálózatok - nagy teljesítményű átjátszó állomásként - forintjainkat devizára, devizánkat forintra váltják át akkor is, amikor mi nem megyünk be pénzváltókhoz, csupán pl. importcikkeket vásárolunk, csupán pl. devizában adósodunk el. Mivel azonban gazdasági cselekedeteink mögött nem csak forint, hanem deviza ügyletek is vannak, nehéz megbecsülni, hogy mi mennyibe kerül valójában. Az, hogy az árfolyam alakulása húsba vágó kérdés a forintban gazdálkodók számára is, mindaddig nem volt világos a lakosság számára, amíg nem számolták át devizában felvett adósságaikat a mindenkor aktuális árfolyamon. A forintban történő ügyleteknél ez nem ilyen nyilvánvaló. Sőt: a forintban kifejezett jövedelmeink, illetve azok az árak, amelyek a költségeinket közvetítik az egyén, vagy a nemzetgazdasági teljesítmény mérésében, nem csak takarják a forint deviza költségeit, hanem erősen torzítják is már régóta. Miért torzítanak a forint árak, a forint mutatók? Nézzük ezt meg egy példán. Feltesszük a kérdést, mennyibe kerül egy kínai póló? Páciensünk kínai pólót vásárol tehát, mégpedig 6

7 olcsón. Vajon így van ez? Lehet, hogy igen, de az valószínűbb, hogy nem. Miért? Mert páciensünk ugyan forinttal fizetett, de ezzel a póló még nincs kifizetve. Mégpedig azért nincs, mert nem nehéz megfejteni, hogy miért - a forintunk még nem világpénz. Vagyis bármennyire úgy gondoljuk, hogy forintunkkal kifizettük tisztességesen a pólót, ez nem így van. Forintunk még valahol lebeg gazdasági tereinkben, és még nem tudni, hogy azért az összegért mennyi devizához jutunk. Ezt a helyzetet még bonyolítja, hogy a devizát a mintegy 35 éve növekvő adósságállományunk miatt egyre súlyosabb feltételekkel be kell szereznie az országnak. Az adóssággal beszerzett deviza ára tehát még megfejelődik a deviza adósság és a devizabeszerzés trükkös útjainak (ilyen az úgynevezett adósságot nem generáló tőkebehozatal) húsba vágó - árával. Bár az egyes gazdasági szereplő számára úgy tűnik, hogy ő forintért vásárolja a külföldről bejövő terméket, és ezzel tisztességesen megfizeti azt (vagy a külföldi hitel deviza költségeit), az ügylet csak az ő szintjén látszik befejezettnek. A nemzetgazdaság szintjén nem. A nemzetgazdaságnak az okozott fizetési mérleg hiányt, és az éves szinten jelentkező adósságszolgálati kötelezettségeket rendeznie kell. Ráadásul egy eladósodott ország az adósságot nem kifizeti, hanem forgatja, adósságból fizet adósságot. Ezért már gyakorlatilag követhetetlen, hogy az a deviza, amivel páciensünk megvásárolta a kínai olcsó pólót, devizában mikor is lesz kifizetve. Annak ára a deviza beszerzés költsége, annak - nevezzük így - teljes hiteldíj mutatója. Páciensünk ezt nem latja, hiszen o nem vett fel hitelt. Ráadásul teljesen bizonytalan, hogy a pólóhoz felvett devizaadósság kifizetése mikor történik meg. Melyik év melyik adósságszolgálati terhébe fér bele annak kifizetése. A kamatos kamatok és egyéb költségek így megsokszorozhatják a hitelösszeget, így akar annak többszörösét kell visszafizetni. Tehát akkor mennyibe került a kínai póló? Tessék számolni! De kinek? Mennyibe kerül az országnak a deviza? Tessék számolni! De kinek? Miért országra kérdeztünk? A gazdaság szereplői szuverén módon döntenek arról, hogy import terméket vásárolnak, külföldön nyaralnak-e, devizában adósodnak-e el, ezen döntéseik azonban nemzetgazdasági szinten összegződnek és annak következményei jelennek meg az eladósodottságban, a növekedést gátló magas kamatszintben, a nemzetgazdasági kockázat devizabeszerzés költségeit jelentősen emelő - emelkedésében. Magyarország esetében tehát az történt, hogy bar az országnak elsőrendű érdeke lett volna az eladósodottság csökkentése, a lakosság és a vállalatok a hazai magas kamatok és a nekik olcsó deviza miatt abban lettek érdekeltek, hogy devizában költekezzenek, olcsó (olcsóbbnak tűnő) importcikkeket vásároljanak, és hiteleikhez is devizát vásároljanak. Ezzel megnövelték a devizabeszerzés országkockázatát, ezzel együtt forintunk instabilitását. A forint stabilizálása pedig nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas kamatszinttel lehet. Ez a hazai vállalatok és a lakosság 3-4 százalékponttal magasabb kamattal juthat csak hitelhez, mint a velük versenyző külföldiek. Ez leküzdhetetlen versenyképességi hátrány! Annak érzékeltetésére, hogy a hazai kamatszint mintegy 2 százalékpontos csökkentése mekkora könnyebbséget jelentene a hazai vállalkozásoknak és a lakosságnak, becsléseket készítettünk. A becslésekhez kiinduló pontot Simor András MNB elnökének egy adata nyújtott, miszerint az IMF megállapodás jótékony hatására bekövetkező lehetséges 2 százalékpontos kamatcsökkenés az állami hitelterheket mintegy milliárd forinttal csökkentené. A többi jövedelem tulajdonosra is elkészítettük a számításokat, és így összességében több mint 300 milliárd forintos megtakarítási lehetőséget tártunk fel, a következő ábrában bemutatott megoszlásban. 3. ábra 7

8 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2 százalékponttal csökkenő kamateher várható nemzetgazdasági nyeresége (335 milliárd forint) és annak megoszlása Kamatmegtakarítás milliárd forintban Forrás: MNB adatok és saját számítás MNB által kibocsátott forint kötványkamat kamatterhének csökkenése (egyben állami tehercsökkenés) Lakossági készpénzállomány kamatveszteségének (értékvesztésének) csökkenése Állami forintkötvények kamatterhének csökkenésehitel Lakossági forint hitelállomány kamatteher csökkenése Vállalati forint hitel állomány kamatteher csökkenés A magas deviza eladósodottságra és annak magas deviza és forint terheire mondhatnánk az a gyógymód, hogy csökkenteni kell a lakosság és a vállatok költekezését, hiszen csak az költ, akinek van miből 8. Ha nincs forint, akkor nincs devizakereslet sem. A forint illúzió ezzel negatív töltést kapott. Eddig úgy gondoltuk, a forintot függetlenül költhetjük a devizától, most pedig minden forintot közvetlenül deviza költésként fogunk fel, azaz úgy véljük, minden ki nem adott forint javítja az ország külső eladósodottságát. Ez részben így is van. Csakhogy a forint szűkös volta rontja az ország gazdasági állapotát és versenyképességet is. Olyan ez, mint a rákbetegség citosztatikumokkal való gyógyítása. A túlburjánzott devizakeresletre úgy csapunk le, hogy közben pusztítjuk az ország forintgazdaságát is. De vajon a forintillúziót és annak következményeit gyógyíthatjuk-e a forintmegvonás drasztikus eszközével? Továbbá: elégséges-e a külső eladósodási folyamatok szabályozására a szigorú államháztartási és monetáris politika 9. A mi válaszunk erre az, hogy szükséges, de nem elégséges 10. Mégpedig azért nem, mert bár korlátlannak tűnik az átjárás a deviza és a forint között, de a korlátot egyre kínosabban az olcsón kínált akciós hitelek ezt csak takarjak az egyre súlyosabb adósságszolgálat képezi. Ez a korlát azonban, megfelelő kompetens intézményrendszer hiányában - ugyanis a fizetési mérleg alakulásáért sem az állam, sem a Magyar Nemzeti 8 Ez a feltételezés leginkább a fizetési mérleg jövedelmi egyensúlyi mechanizmusát feltételezi, a jövedelmi (és részben árszint) igazodásokon keresztül helyreáll a hazai gazdasági szereplők túlzott deviza kereslete. A nemzetközi gazdasági egyensúlyi mechanizmusokról kialakított elméleti koncepciókat kitűnően összegzi Szentes Tamás, 1999.) 9 A forintilluzióhoz nagymértékben hozzájárult a forint véleményünk szerint jelentős túlértékeltsége. A túl erős árfolyam. A súlyos megszorítások lényegében szintén a forint leértékelését jelentik. Ezt fejtjük ki cikkünkben, Giday, A., Szegő Sz. (2012). A válságban jelentősen leértékelődő forint kapcsán vetette fel Giday András, hogy ez alkalommal sürgősen szükség lenne az árfolyam politika újragondolására, a 250 forintos euró árfolyam ugyanis jelentős forint túlértékeltséget jelentett. Ez pedig szintén hozzájárult az ország külső eladósodásához. Lásd Giday (2009). 10 Véleményünk szerint hasonló álláspontot képvisel Csikós-Nagy Béla egy cikkében. Szerinte az óriási méreteket öltött spekulatív pénzmozgások miatt a tőkepiac egyre inkább kicsúszott az állami (jegybanki) hatékony ellnenőrzés alól Csikós-Nagy, B old.) 8

9 Bank nem felelős meglehetősen látens a mindennapokban. A deviza-eladósodottság súlya fizetési válságok idején időnként ráhull a mindenkori magyar kormányra, amely kormányok a szűk 4 éves ciklusukban (ami a cselekvőképesség szempontjából inkább 2 év) a korlát kitolásában, a fellépő fizetési nehézségek tűzoltásában és nem a deviza eladósodási folyamat megoldásában érdekeltek. Különösen nem szembesülnek a devizagazdálkodás súlyos kérdéseivel. Így például annak főbb szabályával. Azzal, hogy a devizagazdálkodásunk aranyszabálya az, hogy a devizát végső soron devizával lehet csak megvásárolni, vagyis a korlátos finanszírozás miatt nincs valójában korlátlan átjárás a forint és a deviza között 11. Ezt az újabb és újabb külső eladósodás takarja el előlünk, ami csak úgy lehetséges, hogy a forint és a deviza pályák egymástól jelentősen elszakadtak. E pályadeformáció mutatkozott meg abban a paradox pénzügyi jelenségben, hogy egy eladósodott országban a deviza nem drágább volt mint a forint, hanem éppen ellenkezőleg, olcsóbb (lásd például a drága forinthitelt kiváltó olcsó devizahitelt). A forintillúzió nem csupán a belső gazdaságban vezet tévutakra, hanem nemzetközi terepen is. pénzügyeink Visegrádi valutakígyót! - A devizapolitika mint a külpolitikai misszió része 12 A valutaárfolyam változások kommentálásakor 1-2 éve az elemzők sokszor említik azt, hogy a valutánk együtt mozgott a régiós valutákkal vagy a régiós devizák mozgását követte a forint is. A pénztőke a fenti jelek szerint viszonylag egységesen kezeli a térségbeli devizákat. Még határozottabban rajzolódik ki a térség valutáinak együttmozgása, ha a visegrádi országok valutáját egy viszonylag jól definiálható pénzegységben, egy mindegyik valuta szempontjából értékmérőként elfogadott pénzben, vagy pénzek valamilyen arányában kevert kosárpénzében fejezzük ki. Az euró térhódítása ellenére a nemzetközi pénzrendszer tartalékvalutája és értékmérő valutája (lásd a legfontosabb, a stratégiai nyersanyagok árát dollárban mérik) térvesztése ellenére is a dollár. Ezért tartottuk fontosnak, hogy a visegrádi országok valutáinak értékmérésében ne csupán az eurót, hanem a dollárt is figyelembe vegyük. Az értékmérő egységét úgy határoztuk meg, hogy az 60 százalékban euróból és 40 százalékban dollárból áll. A trendek megfigyelhetősége érdekében normáltuk az adatokat (azért, hogy eltekinthessünk az árfolyamok közötti abszolút különbségektől és a változások mértéke egybevethető legyen). A változások tendenciainak kiugratására az árfolyam görbékre polinom trendvonalakat illesztettünk. A kosárvalutában mért árfolyamok időbeli alakulását követtük 1997-től. Ezt mutatja be a következő ábránk. Hasonló trendek és ciklusok a visegrádi országok valutáinak árfolyam alakulásában euró és dollár kosárvalutában (40 % USD és 60 % euró) kifejezett változások (normálva) 4. ábra 11 E tekintetben tehát vitatjuk a konvertibilitás azon értelmezését, mely abból a feltételezésből indul ki, hogy a konvertibilitás egyenlő a teljesen szabad átjárhatósággal. Ez elméleti fikció, eladósodott országban pedig a látszólag szabad átjárhatósággal súlyos kényszerpályák húzódnak meg, lásd a súlyos éves adósságszolgálati terhet, ami felülírja az egyéb gazdaságpolitikai célokat. 12 A visegrádi országok valutáinak ciklikus és trend együttmozgását mutatta be cikkünk Szegő (2010) 9

10 Devizák normált árfolyamválozása a 40% USD+60%EURO valutakosárhoz képest Havi átlag HUF CSK/k SL/K PZL/k Polinom. (HUF) Polinom. (CSK/k) Polinom. (PZL/k) Polinom. (SL/K) Idő/évek Forrás: MNB hosszú távú árfolyam idősorok, valamint saját számítások. A pénznemek utáni k jelzés az általunk számított (dollár, euró) kosárvalutában kifejezett árfolyamértékeket jelzi. A számított adatok normáltak, a változásokat mutatják, nem az abszolút értékeket. Az így konstruált ábránk meglepően jól szemlélteti, hogy a visegrádi valuták egységesen mozogtak a vizsgált időszakban. Mozgásukban pedig jól látható trendvonalak és ciklusok rajzolódtak ki. Az is szembetűnő, hogy a trendek csakúgy mint a ciklusok nagyon hasonlóak valamennyi valuta esetében. (A cseh valuta felértekelődése érthető az alacsonyabb infláció miatt.) Az árfolyam küzdelem tétjeire és a visegrádi valuták nyájszerű viselkedésére még inkább rávilágít, ha a válság előtti és utáni időszak árfolyamesémenyeit kinagyítjuk. A spekuláció erejére és ezzel kapcsolatban az együttműködés szükségességére mutat rá a következő ábránk, melyben a válság kirobbanását megelőző időszakot, majd a válságot mutatjuk be. A válság ábránk mutatja azt is, hogy a válság előtti és a válság utáni árfolyammozgások koordináltsága (a visegrádi valuták nyájszerű viselkedése) még a korábbi időszakénál is erősebb. A következő ábra tehát a visegrádi valuták a térségbe begyűrűző pénzügyi válság előtti és utáni árfolyammozgásait mutatja. A spekuláció a válság előtt, illetve annak bevezető szakaszában valamennyi valutával szemben egységesen felértékelést okozott. Szinte azonos ütemben és időszakban (lásd a as évet), majd valamennyi valutából együttesen szállt ki (lásd a 2009-es évet), zuhanásszerű leértékelést okozva. Ez forint esetében 40 százalékpontnyi eltérést okozott, néhány hónap alatt. Az is látható, hogy a forinttal szembeni spekuláció még erősebb volt, különösen a leértékelésében. 5. ábra 10

11 Devizák normált árfolyamválozása a 40% USD+60%EURO valutakosárhoz képest 40 % Havi átlag változása százalékban HUF CSK/k SL/K PZL/k 2007, , , , , , , , , , , , ,00 Idő/évek Forrás: A 4. ábra, a válság időszaka kinagyítva A spekuláció a válság előtt, illetve annak bevezető szakaszában valamennyi valutával szemben egységesen felértékelést okozott (szinte azonos ütemben és időszakban), majd valamennyi valutából együttesen szállt ki, zuhanásszerű leértékelést okozva. A forintra is igaz ez, csak a forint esetében mint az ábrában jól látható - a spekuláció még erősebb volt, különösen a leértékelésében. A giga méretekben fellépő spekulációval szemben egy ország nehezen és óriási veszteségekkel léphet fel. Ha a válság idején már működött volna a devizális együttműködést megkövetelő valutakígyó rendszer, a veszteség és árfolyam kilengés mérsékelhető lett volna. A spekulációval szembeni közös fellépés tehát sürgetővé vált. Mindezek alapján szinte önkéntelenül adódik, hogy nem lehetne e összekapcsolni azt, amit a nemzetközi pénzvilág úgyis egységként kezel: összehangolni a devizapolitikáinkat és együttesen fellépni indokolt esetben. Bármiféle közös fellépésnek nagy nyomatékot ad, hogy 150 milliárddal mérhető euro devizatartalék mozgósítható a régió országaiban. A válság ábránkban látható árfolyamkilengések idején valójában tehetetlen szemlélői voltunk az eseményeknek, miközben valutainkkal szemben nagyon is célzott spekuláció folyt. A devizapolitika és a devizális együttműködés hiánya súlyos növekedési veszteségeket okozott az országnak. Deviza gazdaságunk anakronizmusát érzékeltetjük a válság időszak néhány irracionális eseményével. Mi is történt 2008-ban a világban és a visegrádi országokban? A FED az EKB és a japán központi bank már 2007-ben súlyos pénzügypiaci mentőakciókat hajtott végre, mivel számos jelzálog hitelintézet veszítette el alapjainak javát, és a vezető bankok sokasága súlyos 11

12 veszteségekről számolt be. A FED közvetlenül is részt vett ekkor már vállalatok megmentésében, rossz papírjaik befogadásával pedig kockázataik csökkentésében. E lépések mar önmagukat minősítettek: a FED rendkívüli üzemre váltott át, csakúgy mint az EKB, hiszen az EKB is részt vett a pénzügyi piacok megmentésére irányuló akciókban azzal, hogy pénzpumpával segítette a likviditási hiány feloldását. Mi történt a visegrádi országokban eközben? Mit mutat ábránk? Azt, hogy a pénzügyi válság először paradox módon valutainkat felértékelte, méghozzá irracionális mértékben, néhány hónap alatt közel 15 százalékponttal. A bekövetkező zuhanás várható volt. Világosan látható, hogy a visegrádi valuták nyája egyszer felfelé terelődött, majd együtt terelődött a meredekbe. Tessék számolni újra! Ez azt jelenti, hogy megfelelő időzítéssel néhány hónap alatt 30 százalékpontnyi nyereségre lehetett szert tenni. A valuták egységes mozgása pedig arra utal, hogy nem kevés pénz mindig megfelelő irányban spekulált. Ami pedig nyereség volt a spekulációs tőkének, az súlyos veszteségeket okozott a hazai valutában gazdálkodóknak. E veszteségek jelentős része kivédhető lett volna megfelelő devizapolitikai lépésekkel, különösen, ha a nyájként kezelt országok, mint egy valutaunió tagjai egységesen védekeztek volna egy teljesen irracionális felértékelődés ellen. A devizapolitikai együttműködéssel kivédhető összegek pedig nagyobb tételek, mint amilyenekkel a költségvetés - intézkedései sokaságában - küzd az egyensúly javítása érdekében. A devizagazdálkodás és devizapolitika tehát számszerűsíthető és számszerűsítendő forrásokhoz tudja juttatni az országot. Devizapolitika és annak intézményrendszere A hazai pénzügyi rendszer devizapolitikai ügyekben fennálló óriási kompetencia- hiányát jól példázza, hogy a forintot hagytuk 2008-ban elkepesztő módon felértékelődni áprilisában a forint 230 forint körüli értékre emelkedett. Az exportáló vállalatokat ez olyannyira lehetetlen helyzetbe hozta, hogy sokuk - a felértékelődés idején banki szorgalmazásra olyan árfolyambiztosítási ügyleteket kötöttek, amely ügyletekben lényegében szinte kizárólag a felértékelődéstől védtek magukat. A leértékelődéssel meglehetősen kis eséllyel számoltak, hiszen leértekelődés esetére kétszeres veszteséget is elfogadtak a szerződésekben. A felértékelődés nem tartott sokáig, ezzel szemben a leértékelődés ami éppenséggel a világgazdaságot elemző szakma számára meglehetősen valószínű lehetett hamar bekövetkezett és gyors ütemben folytatódott. Ez a szerződés az üzletet megkötőknek köztük állami tulajdonú vállalatoknak is - néhány hónap alatt mintegy 500 millió forint kárt okozott. Ezt a veszteséget úgy tűnik - a sorscsapás válság számlájára írtuk. De vajon valóban nem volt kivédhető ez a súlyos nemzetgazdasági kar? Nem menthette volna meg a gazdaságnak ezt a félmilliárdnyi összeget és vele sokaknak a munkahelyét egy kompetens intézményi rendszer, mely előre jelez, elemez, számol és cselekszik? Nézzünk egy másik példát arra, mekkora veszteséget okozott az, hogy nem történt meg hazánkban a nagy összegű és veszélyes rövidlejáratú spekulatív tőkemozgással szemben fellépni képes, ezért Csikós-Nagy Béla által már 1999-ben szorgalmazott intézményerősítés, mint írja Meg kell erősítenünk a banki szabályozást és felügyeleti rendszert. Ennek hiányában, mint a következő ábrából láthatjuk, óriási veszteséget okozott a lakosságnak különösen az, hogy 2008-ban, a már kibontakozott pénzügyi válság idején az amúgy is extrém magas lakossági deviza hitelállomány nem csökkent, hanem még tovább nőtt. De éppen ők azok, akik ma a legrosszabbul érezhetik magukat. A 2008 nyarán felvett frank és euró hitelek jelenlegi törlesztő részlete (azonos hitelösszeg, azonos futamidő mellett) ugyanis a legmagasabb (jenhitelnél közel 220 százalékra emelkedett, frankhitelnél 180 százalékra, euró hitelnél csupán mintegy 130 százalékra).. Ezt mutatja Pénzcentrumban megjelent elemzés 12

13 egy ábrájában az 2008 nyarán mutatkozó kicsúcsosodás. Holott 2008-ban már közeledett felénk a pénzügyi vihar. 7. ábra Letöltve: A devizapolitika tétjét a fenti példákkal csupán érzékeltetni próbáltuk. A nemzetgazdasági tét a példákban bemutatottnál jóval nagyobb. A visegrádi országok valutainak árfolyam mozgását bemutatott ábrában közel 15 év árfolyamtrendjei (leértékelődések, felértékelődések ciklikus ritmusban) ennél sokkal nagyobb tételekben osztottak újra pénzeinket, jövedelmeinket. Hogy mekkora volt az újraelosztás, és mekkorát veszítettünk rajta? Tessék számolni! Tessék elemezni és cselekedni! Egy példával mutatjuk be, mekkora súlya lehet a számoknak egy ország devizapolitikájában. A példát Japánból vettük. Egy befektetési tanácsadó (Shah Gilani) szerint a Toyota cég a yen felértékelődésével - kitüntetten minden egyes yennel, ami a yen árfolyamát a 100 dollár/90 yen alá viszi, 357 millió dollár profitot veszít. Mivel az árfolyam ennél jóval kedvezőtlenebb jelenleg írja a befektetési tanácsadónk, a cég vagyona szükségszerűen csökken. Ebből következően tanácsa meglehetősen kedvezőtlen a felértékelődést elszenvedő japán vállalati óriásra nézve: lépjünk ki a vállalat finanszírozásából! (Money Morning internetes újság, október 12., link: 7/) Látunk tehát példát arra, hogy egy országnyi súlyú cégnek lehet olyan számított árfolyama, amit a gazdálkodása szempontjából reálisnak tarthatnak (az árfolyam szintje nem hozza versenyhátrányba a céget). Látunk példát arra is, hogy számszerűsíthető, mekkora veszteséget okoz egy nemzetközi óriásvállalatnak a hazai pénz egyetlen egységgel való felértékelődése. Látjuk azt is, hogy a felértékelődés számszerűsíthető tőkeveszteséget, vagyonveszteséget okoz. De mi a helyzet hazánkban? A forint euro árfolyama, mint más összefüggésben már 13

14 említettük áprilisában 230 forintra ugrott fel. Mi az idézett befektetési tanácsadóval szemben - nem tudjuk, hogy ez mekkora veszteséget okozott a hazai vállalatoknak, csak azt, hogy bizonyára nagyot. Mert csak ez adhat magyarázatot arra, hogy a szóban forgó vállalatok a további felértekelődéstől való félelmükben az akkori jelen fejleményeitől elvakítva - óriási károkat okozó szerződésekbe menekültek. Ha tehát egy befektetési tanácsadó számol optimális árfolyam szinttel, az attól való eltérés okozta veszteségekkel a vállalati profitban és a vállalati vagyonban, akkor miért nem számolhat ezzel egy erre felhatalmazott nemzeti intézmény? Véleményünk szerint éppen erre van szükség. Arra, hogy legyen olyan intézményrendszerünk, amelynek kitűntetett feladata a deviza folyamatok hosszú távú nemzetgazdasági elemzése, a trendek, ciklusok felismerése, a spekuláció lehetséges kivédése. A külső árfolyam hatások mellett legalább ilyen fontos a hazai gazdaság szerkezetének a vizsgálata a külgazdasági eladósodottság szempontjából. Elsőrendű fontosságú a devizapályák követése, az ország eladósodottságára gyakorolt hatásának a kimutatása, a gazdaság és társadalom deviza éhségének korlátozása. Nem elsősorban szükségintézkedésekkel (mint jelenleg a devizahitelek drasztikus korlátozása, a forint kiszívása a gazdaságból), hanem a devizagazdálkodás kiszámíthatóbb eszközeivel. Néhány a devizapolitika szempontjából követendő, és sajnálatos módon az elmúlt időszakban meglehetősen eltorzult az eladósodásunkat súlyosbító devizapályát mutatunk be, a devizapolitika, a devizagazdálkodás (ami nem csak devizabeszerzéssel való gazdálkodás) szükségességének aláhúzására. Devizapályáink zuhanásszerű romlása és annak kivédhetősége devizapolitikával Az élelmiszergazdaságunkban bekövetkező veszteségeket külgazdaságra gyakorol drámai hátasára kevesen hívjak fel a figyelmet. Egy példával illusztráljuk a devizális összefüggéseket. Az élelmiszergazdaság súlyos válsága ellenére meg ma is nettó deviza kitermelője az országnak. (Ez a devizapolitika, és az ország gazdaságpolitikája számára fontos stratégiai szempont is egyben.) De míg korábban finanszírozni tudta az energiabeszerzés deviza költségeit, mára mar ez messze nem teljesül. Az energia szektor deviza mérlege évi 3-5 milliárd euro hiánnyal zár. Ezt a hiányt már nem vagyunk képesek mint korábban - hazai teljesítményből finanszírozni. Ma mar ehhez az adósságszolgálatunkat mintegy 10 százalékkal növelő deviza beszerzésre van szükség. Ezt a folyamatot bizonyara mérsékelni lehetett volna, ha az ország a külgazdasági egyensúlyt elsőrendű gazdaságpolitikai prioritásként kezeli, és e feladathoz megfelelő kompetenciával rendelkező intézményrendszert társit. Devizapályánknak a zuhanását az élelmiszer/energia vonatkozásban mutatja be a következő ábra. 8. ábra 14

15 Az élelmiszergazdaság és energiagazdaság devizaegyenlegének összevetése (két egyenleg különbsége) 1996 és 2009 között (millio ECU/euró) Adatsor Mint látható, 1999-ben az élelmiszergazdaság még finanszírozta az ország energia behozatalát. Ez a hiány az utóbbi évekre 4 milliárd euró körül mozgott. Devizapályáink jelentős romlására utal az exportunk kritikusan magas import tartalma. Az a korábban említett tény, hogy az export import tartalma 80 százalék, azt mutatja, hogy önmagában álló exportnövekedési adattal nem értékelhető az export sikeressége. Az export deviza szükségletet megfelelő információs bázis kialakításával - elemezni kell, mert ez az előfeltétele annak, hogy importigényességet erről a magas szintről alacsonyabb szintre szoríthassuk. Az úgynevezett adósságot nem generáló forrás, a tőkebehozatal következtében ma már évi (nettó) 8 milliárd euro hagyja el az országot, kiutalt jövedelem formájában. Ez azt jelenti, hogy (évek óta) már több euro hagyja el az országot ezen a címen, mint amennyi euro bejön az országba tőkebehozatal formájában. A tőkebehozatalnak a hatása az adósságszolgálatra pozitívról negatívra váltott ennek következtében. A tőkebehozatal mérlege is finanszírozási szükségletet támaszt, azaz a jövedelem kiáramlás többletéhez szükséges eurót az országnak be kell szereznie. Fogyasztásunk sajnalatos módon importigényes ágazatta vált. A fogyasztás magas import tartalma egy eladósodott és a hazai termelés feltételeinek meglétével rendelkező országban irracionális, önrontó, fenntarthatatlan, és nem utolsósorban - devizaköltségeivel számolva - drága. A devizapályák szempontjából fontos termelő szektorainkból is áramlik ki a deviza: az elmúlt 3 évben évi átlagban mintegy évi 3 milliárd euro forrás hagyta el az országot (a kereskedelemből, a pénzügyi ágazatból, az ingatlan gazdálkodásból és az energetikából). 15

16 A cserearányveszteséggel sem sokat foglalkozik irodalmunk. Holott ennek méretei a drasztikus költségvetési megtakarítási intézkedésekhez hasonlóak. Az elmúlt 5 évben éves szinten a cserearányveszteség évi 2 milliárd euro volt, az összeg kumulált értéke 11 milliárd euro, azaz csak ebből az egy tételből jelentős veszteség jött össze az utóbbi időben. Mindezzel csupán szemléltettük, hogy a deviza pályák ismerete és gazdaságpolitikai prioritásainknak megfelelő szabályozása jelentős veszteségektől óvhatná meg az országot és egyben javíthatná a hazai gazdaság deviza kitermelését, exportját, jövedelmezőségét, vagyoni viszonyait és mindezzel együtt növekedésének forrásait és a lakosság foglalkoztatottságát. Javaslat Devizapolitikai Tanács létrehozatalára A devizagazdálkodásban rejlő növekedési források kiaknázásához a devizapolitikáért felelős intézményi rendszer kialakítására van szükség 13. Egy olyan intézményre, amely kompetencia szinten képes a devizapolitikával foglalkozni, tehát - mint ahogy erre korábban már több ponton utaltunk - amely számol, elemez és cselekszik. Egy ilyen intézmény lehetne javaslatunk szerint a létrehozandó Devizapolitikai Tanács. Az általunk javasolt intézményi változtatás egy intézményi kiigazítást szorgalmaz. Fontosnak tehát a kiigazítás szükségességének a felismerését tartjuk, és javaslatunkat csak egy kísérleti megközelítésnek ebben a folyamatban. A kormány és a bankok közötti tárgyalásos megállapodások (például a devizaadósok helyzetének rendezésére) tulajdonképpen már ebbe az irányba mutatnak. De mennyivel jobb lett volna, ha egy idejében megindult tárgyalás már a súlyos devizaadósság megfékezését célozta volna ban! 14 E tanács a kormány de lehetőség szerint a kormányfő (az Egyesült Államokban a devizapolitika kitűntetett súlya, és külpolitikai missziója miatt erre van példa) mellett működne. Feladatai köze a következők tartoznának: Az ország növekedési erőforrásainak az értékelése az ország külső eladósodása szempontjából. Stratégiai feladatai közé tartozna a devizapolitikai prioritások kidolgozása és azok folyamatos karbantartása. Az ország költségvetésének a devizapolitikai prioritások szempontjából történő véleményezése. A gazdaságpolitikai prioritások (például ágazati, területi, tőkebehozatali stb.) véleményezése a külgazdasági egyensúlyra gyakorolt hatások szempontjából. A hazai devizapályák elemzése és azok javítása a devizagazdálkodás rövidebb és hosszabb távú prioritásainak megfelelően 15. A rövidtávú kényszerekre való reagálás 13 A válság fontos rendszerkockázatokra hívta fel a figyelmet. Ezért a központi bankok szerepét is át kell gondolni. Erről szervezett tanácskozást a BIS. A megjelentetett tanulmánykötetben A. Lamfalussy két kérdést is felvetett: az egyik az árstabilitás fenntartása, mint mindent felülíró prioritás, a másik a központi bankok függetlensége. Mint fogalmaz: a rendszerkockázat okozta rendkívüli helyzetekben szükség van, hogy a központi bank és az állam kéz-a kézben cselekedjen. Lásd A. Lamfalussy in BIS (2011). 14 Giday András már a válság kitörésekor szorgalmazta, hogy az állam és a bankok együttesen lépjenek fel a súlyos devizaadósság rendezésére. Ezen belül szorgalmazta, hogy árfolyam paktumot kössenek, mely az árfolyam gyengülését ahogy mostanában mondják rendezett módon engedné rá a gazdaságra. Lásd Giday, A. (2009). 15 A devizapályák elemzése már idejében ráirányította volna a figyelmet arra, hogy a bankok a devizahiteleket hazánkban mesterségesen megdrágították. Ez számításaink szerint 150 millió forint többlet terhet rótt a hazai háztartásokra, és erre a többlet teherre nehezedett újabb súllyal a válságban a forint leértékelődése. A többlet 16

17 lehetőség szerinti összehangolása devizapolitikai stratégiai szempontokkal. (Azaz a fizetési kényszer nyilvánvalóan más lehetőségeket nyújt a devizapályák módosítására mint az a stratégia, amely hosszabb távú programmal rendelkezik erre. Elemző apparátus működtetése (például az ágazati kapcsolatok mérlegének devizagazdálkodás szempontjai szerinti kidolgozása, elemzése. (Az ágazati deviza pályák nélkül ugyanis alig tudhatunk valamit az ország devizanyelő területeiről, de deviza megtakarítási lehetőségeiről sem. ) Fontos lépés, hogy ez a munka a Gazdasági Minisztérium keretében megalakult Tervhivatalban már megkezdődött. A világ pénzügyi folyamatainak elemzése, a bennük lévő kockázatok számszerűsítése, és a kockázatok mérséklésére javaslatok kidolgozása. Fontos deviza külpolitikai vonatkozásokat is ki kellene dolgoznia, mint az általunk javasolt visegrádi együttműködés lehetőséget, így például egy úgynevezett visegrádi valutakígyó rendszerének létrehozatalát, amely Nyugat Európában sikeresen előzte meg az euro bevezetését. Folyamatos feladat lenne az ország devizális kockázatainak elemzése és a kockázat valószinű költségeinek számszerűsítése. Tovább menve, feladata lenne a devizabeszerzés nemzetgazdasági költségeinek teljes körű számszerűsítése (nem csupán a kockázatokra vonatkozóan). Így a mindenkori optimális árfolyamszintre vonatkozó számítások elvégzése és az attól való eltérés okozta költségek összegszerű kimutatása. A már régóta elhanyagolt cserearány veszteség elemzésére újabb módszerek kidolgozása és javaslat annak javítására. Végül a felsorolt feladatokhoz ellátásához szükség van információs bázis létrehozatalára, müködtetésére is. Javaslatunk a Devizapolitikai Tanács létrehozatalára megítélésünk szerint korrigálna azt a jelenleg kompetencia hiányos helyzetet, amely a hazai devizális folyamatokra és azok szabályozódására - jellemzőek mind a mai napig. Ehhez először is mint azt refrénszerűen hangsúlyoztuk, számolni, elemezni kell. A hazai deviza pályáknak az ismerete nélkül ugyanis aligha tudjuk számszerűsíteni, valójában mennyi forintunk, mennyi könnyünk bánja a külső eladósodást 16. A mindenkori árfolyammal való számolás ehhez messze nem elégséges. Elemző apparátus és kompetens intézmények nélkül aligha tudjuk (tudtuk) gazdaságpolitikai és társadalompolitikai intézkedéseinknél, reform törekvéseinknél figyelembe venni, mennyibe került (kerül) az országnak a rendszerváltás utáni piacvesztés (Lóránt Károly számításai szerint mintegy 10 milliárd dollárba!). És ami ma már ennél is fontosabb: mennyibe kerül a hazai tulajdonú gazdaságnak visszahódítania piacainak egy részét, új piacokat szereznie. Mert ha forint szűkében, drága hitellel, felértékelt forintban várjuk tőlük ezt a teljesítményt, aligha jutunk jobb helyzetbe, mint az a cég, amellyel kapcsolatban korábban idézett befektetési tanácsadónk azt mondta: növekedési forrásai csökkennek, vagyoni helyzete romlik. E helyzetből pedig a valóságos nem csupán válság-tűzoltó kiút elsősorban nem a menekülés hátra (bár erre is szükség van, mint a szigorú államháztartási politikára), hanem a menekülés előre: ami esetünkben a devizagazdálkodásban rejlő növekedési források kiaknázását jelenti. Ami pedig egyenlő a forint és deviza pályáknak a forintillúzióval leszámoló kiigazításával. kamatteher nélkül a lakosság törlesztési terhe jóval kisebb mértékben emelkedett volna. Lásd Giday, A. Szegő, Sz. (2011). 16 Az euró szféra adósságválsága, ezen belül a fizetési mérleg alakulása, a reál effektív árfolyamok a gazdaságok strukturális inhomogenitásának komplex összefüggéseiről és a megoldáshoz szükséges politikai szféra megfelelő döntés képességéről kitűnő elemzés jelent meg a Miroslav Singertől, a Cseh Nemzeti Bank elnökétől (M. Sintger (2012) 17

18 Fel kell ismernünk, hogy a forint és a deviza közötti direkt kapcsolásos rendszer (amely, mint a gépkocsikban, ha az már pályán van, jól és gazdaságosan működik) hazai pályáinkon óriási veszteségeket és veszélyeket hordoz magában. Különösen fontos ez a Csikós-Nagy Béla által jellemzett világméretű pénzforradalom korszakában. A deviza és a forint között tehát finoman kidolgozott kuplung rendszerre van szükség, egyébként a direkt kapcsolás mint a gépkocsinak a lejtőn életveszélybe sodor. E feladat ellátása pedig nem lehet egyetlen tanácskozó testületé, egy lehatárolt területen működő szakmai grémiumé. Erre a nemzet szintjen kompetens intézményre van szükség: javaslatunkban a kormány mellett működő Devizapolitikai Tanácsra. Irodalomjegyzék: Botos, K. (1978): Pénzügyek a KGST-ben, Budapest, KJK. Botos, K. (1990): (társszerző Antalóczy Katalin): Lesz-e kombertibilis a forint? Klíringtől a konvertibilitásig, Budapest, KJK. Csikós- Nagy, B. (1999): A világméretű pénzforradalom. Pénzügyi Szemle, pp Giday, A.: Árfolyam-paktumot. Népszabadság, február 3. Giday, A.: A gyenge forint ereje. Népszabadság, július 29. Giday, A. Szegő, Sz.: A pénzköltésben nagyvonalú bankok. Magyar Nemzet, szeptember 7. Giday, A. - Szegő, Sz.: A forint külső vagy belső leértékelés. Nincs harmadik út. Polgári Szemle, Megjelentés alatt Krekó, J. Endrész, M. (2010): A devizahitelezés szerepe az árfolyam reálgazdasági hatásaiban. MNB Szemle, 3. pp Lamfalussy, A. (2011) Kaynote speech, in The future of Central Banking under post-crises mandate. BIS Papers 55. pp Letöltve: Mundell, R. A. (1968): International Economics. Macmillan, New York. MNB: Jelentés a pénzügyi stabilitásról és egyéb MNB statisztikák Pénzcentrum, (2012): Akik a devizahiteleseknél is rosszabbul jártak. : Letöltve: ml Rieke, W. (2011): Gazdasági és pénzügyi válság Európában. MKT Vándorgyűlés szeptember 29-október 1. 18

19 Rieke, W. Szalkai, I. Száz, J (1985): Árfolyamelméletek és pénzügypolitika. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Singer, M. (2012): The Debt Crisis in Europe and New Europe s two Decades of Catch-up. Business Breadfeast Seminar Boston University, Boston, 23. April Letöltve: peeches/download/singer_ _boston.pdf Szegő, Sz. (1977): Mire képes az árfolyam és mire nem. Külgazdaság, 9. pp Szegő, Sz (2010): Visegrádi valutakígyót. Világgazdaság, augusztus 11. Letöltve: 19

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi fizetési mérleg Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi pénzügyi piacok mikroökonómiája Árfolyam alakulás, árfolyam rendszer kérdései A piac szabályozottsága (kötött devizagazdálkodás-

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben

Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből

Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből Minden devizahitel mögött deviza van. A bankrendszer állítja, hogy a deviza és a deviza elszámolású kölcsönök mögött deviza van. Vagyis

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2008. december

Részletesebben

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban Fő kérdések: Adósságkezelés a hitelpiaci válság időszakában Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes 1. Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 28- ban, 2. A forint államkötvény-piac

Részletesebben

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2014.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2014. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2014. december

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB 2 ában a kincstári kör hiánya 22, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése címen kifizetett 2, milliárd forint. Csökkentette a finanszírozási

Részletesebben

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló A vezető nyugat-európai börzék pluszban, az amerikai részvényindexek mínuszban zártak tegnap. 300-as szint alá erősödött az euró/forint árfolyam ma reggel.

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

Tartalom. 1. Nettó finanszírozási igény. 3. Bruttó kibocsátások. 4. Nettó finanszírozás. 5. Adósságkezelési stratégia. 6. További információk

Tartalom. 1. Nettó finanszírozási igény. 3. Bruttó kibocsátások. 4. Nettó finanszírozás. 5. Adósságkezelési stratégia. 6. További információk Tartalom 1. Nettó finanszírozási igény 2. Törlesztések 3. Bruttó kibocsátások 4. Nettó finanszírozás 5. Adósságkezelési stratégia 6. További információk 7. Kibocsátási naptár 1. Nettó finanszírozási igény

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

Ennyit ér a végtörlesztés? - Még többel tartoznak a családok

Ennyit ér a végtörlesztés? - Még többel tartoznak a családok Ennyit ér a végtörlesztés? - Még többel tartoznak a családok 2012. január 2. 15:33 Alaposan felkavarta a magyar lakossági hitelpiac állóvizét a devizahitelek kedvezményes végtörlesztése. A bankok 2004

Részletesebben

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A fejezet a központi költségvetés devizában és a forintban fennálló adóssága kamat- és egyéb kiadásait, valamint a központi költségvetés egyes

Részletesebben

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta?

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Matolcsy György 52. MKT Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza 2014. szeptember 6. 1 Tartalom Örökségünk Inflációs célkövetés a válság után

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2009. március 6. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2001. évi LVIII

Részletesebben

Az MNB javaslatának összefoglalása

Az MNB javaslatának összefoglalása Szakmai háttéranyag A devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok növekedésére a Magyar Nemzeti Bank már évek óta számos alkalommal felhívta a figyelmet. A devizahitelezés negatív következményei már jelentősen

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍRPIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2005-BEN, ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG-EK 2005.

ÁLLAMPAPÍRPIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2005-BEN, ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG-EK 2005. ÁLLAMPAPÍRPIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2005-BEN, ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG-EK 2005. FŐ TÉMAKÖRÖK: Fővédnök: dr. Katona Tamás közigazgatási államtitkár Házigazda: Szarvas Ferenc az ÁKK Rt. vezérigazgatója Állampapírpiac

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

kötvényekről EXTRA Egy percben a

kötvényekről EXTRA Egy percben a EXTRA Egy percben a kötvényekről Szeretne befektetni? A befektetések egyik lehetséges formája a kötvény. Tudjon meg többet a kötvényekről! Olvassa el tájékoztatónkat! BEFEKTETÉSEK kérdésekben segít ez

Részletesebben

A fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány

Részletesebben

ELŐZETES FINANSZÍROZÁSI KIADVÁNY. BUDAPEST, 2014. december

ELŐZETES FINANSZÍROZÁSI KIADVÁNY. BUDAPEST, 2014. december ELŐZETES FINANSZÍROZÁSI KIADVÁNY 2015 BUDAPEST, 2014. december Tartalom 1. Nettó finanszírozási igény 2. Törlesztések 3. Bruttó kibocsátások 4. Nettó finanszírozás 5. Adósságkezelési stratégia 6. További

Részletesebben

A certifikátok mögöttes termékei

A certifikátok mögöttes termékei A certifikátok mögöttes termékei Erste Befektetési Zrt. Dr. Miró József Budapest, 2011 április 5. 2011.04.06. 1 S&P500 Emelkedő trend Áttörte a rövidtávú trendvonalat ha áttöri az 1 340-es szintet irány

Részletesebben

A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) PÉNZRIPORT. www.penzriport.hu

A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) PÉNZRIPORT. www.penzriport.hu A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) 2016 PÉNZRIPORT www.penzriport.hu 1 A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) 2016 PÉNZRIPORT www.penzriport.hu Szerző: Szabó Gergely Lektorálta: Sinka

Részletesebben

2005 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 483,8 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt

2005 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 483,8 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt 2 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 3, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az EU EMOGA alapjából történő folyósítások előfinanszírozása, milliárd forint összegben

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet egységes szerkezetben mutatja be az adósságszolgálat 2012. évi folyó kiadásait

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Összefoglaló

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Összefoglaló Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Összefoglaló az ÁKK Zrt. és partnerei által nyilvántartott hitelek, állampapírok, valamint a kapcsolódó fedezeti és betétügyletek egyeztetéséről

Részletesebben

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján E sajtóközleménytől kezdve a gazdasági szereplők szektorbontása megváltozik, a pénzügyi derivatívák egységesen bruttó piaci értéken,

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006.

ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006. ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006. Fővédnök: Dr. Veres János pénzügyminiszter Házigazda: Szarvas Ferenc az ÁKK Zrt. vezérigazgatója Fő témakörök: Állampapírpiac

Részletesebben

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Domokos Lászlónak, az ÁSZ elnökének előadása Közgazdász Vándorgyűlés Eger 2012. szeptember 29. Hogyan segíti az ÁSZ a Költségvetési Tanács munkáját?

Részletesebben

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet egységes szerkezetben mutatja be a Magyarország gazdasági stabilitásáról

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Finanszírozó partnerünk az: 1 Fiat Hitelcsere Program

Finanszírozó partnerünk az: 1 Fiat Hitelcsere Program A Fiat Magyarország úgy döntött, hogy pénzügyi erőforrásainak egy részét inkább arra fordítja, hogy segítsen azoknak, akik svájci frank hitellel vásároltak autót és a nem várt árfolyam növekedés miatt,

Részletesebben

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005 Miért hullámzik a forint árfolyama? Közgazdasági alapismeretek 10. előadás EKF Csorba László egyszerű gazdasági szereplők tranzakciói Különleges szereplők tranzakciói A halmozott infláció és az EUR árfolyam

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

15. Hét 2010. április 13. Kedd

15. Hét 2010. április 13. Kedd Napii Ellemzéss 15. Hét 2010. április 13. Kedd Összegzés A hét első kereskedési napja meglehetősen nyögvenyelősre sikeredett. Az európai mutatók stagnáltak, vagy minimális emelkedéssel vették a napot.

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

Kihirdetve: 2014. június 13. Érvényes: 2014. július 01. napjától visszavonásig

Kihirdetve: 2014. június 13. Érvényes: 2014. július 01. napjától visszavonásig H I R D E T M É N Y a Santander Consumer Finance Zrt. által, 2010. március 01. napját megelőzően megkötött, magánszemélyek részére nyújtott ingatlanfedezettel biztosított személyi kölcsönök költségeiről

Részletesebben

Van megoldás!... a devizaadósok megsegítéséért

Van megoldás!... a devizaadósok megsegítéséért Van megoldás!... a devizaadósok megsegítéséért Egy cipőben járunk... 2008-ben vettünk fel 13 millió forint CHF alapú lakáshitelt. Most 21 millió forintot kellene visszafizetnünk. A törlesztőrészlet az

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

18. Hét 2010. május 04. Kedd

18. Hét 2010. május 04. Kedd ..Napii Ellemzéss 18. Hét 2010. május 04. Kedd Összegzés A pénteki esés után tegnap több pozitívan értékelt makrogazdasági adat is az amerikai piacok emelkedését támogatta. Elsősorban mindenki a görögök

Részletesebben

Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek

Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek Ferenczi Gábor Tartalomjegyzék: A közgazdasági, pénzügyi törvényekről3 Megtakarítás, befektetés, biztosítás, hitel3 Megtakarítások3 Befektetések4 Biztosítás5 Fogalmak:6

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása 2007. III. negyedév

A fizetési mérleg alakulása 2007. III. negyedév Budapest, 27. december 28. A fizetési mérleg alakulása 27. negyedév Az MNB a meghirdetett adatközzétételi és -felülvizsgálati gyakorlatával összhangban 27. december 29-én először publikálja a 27. negyedéves

Részletesebben

Szerbia bankrendszere és a válság

Szerbia bankrendszere és a válság Szerbia bankrendszere és a válság Jelasity Radován Elnök, Szerb Nemzeti Bank Budapest, 2009. November 5. Csak ha az dagály visszavonul, fog kiderülni ki úszott meztelenül * Alacsony állami rizikóbesorolás:

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

szerda, 2015. december 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. december 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. december 2. Vezetői összefoglaló Kedden az európai tőzsdék mínuszban zártak, az amerikai mutatók emelkedtek. Európában az EKB csütörtöki ülésére, az Egyesült Államokban a Fed decemberi tanácskozására

Részletesebben

Az önkormányzati adóssághoz (hitelekhez, kötvényekhez) kapcsolódó finanszírozási kockázatok

Az önkormányzati adóssághoz (hitelekhez, kötvényekhez) kapcsolódó finanszírozási kockázatok Az önkormányzati adóssághoz (hitelekhez, kötvényekhez) kapcsolódó finanszírozási kockázatok Mohl Anna számvevı tanácsos Az önkorm nkormányzati nyzati alrendszer kötv tvény és hiteltartozása Az önkormányzati

Részletesebben

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Nobody understands debt Amikor az emberek a Kongresszusban az adósságról beszélnek, lényegében véve fogalmuk

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások. Király Júlia, alelnök

A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások. Király Júlia, alelnök A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások Király Júlia, alelnök Mindennapi Pénzügyeink konferencia 212. ius 14. Stabilitás és növekedés: lehet-e

Részletesebben

Államadósság ellenőrzése

Államadósság ellenőrzése Államadósság ellenőrzése Készítette: Pongrácz Éva Szabályozási háttér 2 Magyarország Alaptörvénye Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény Az Állami Számvevőszékről szóló 2011.

Részletesebben

A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu

A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A nemzetközi fizetési mérlegelső megközelítés, fogalom Pénzforgalmi

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben