S Z A K D O L G O Z A T

Átírás

1 S Z A K D O L G O Z A T Bokros Edina 2015.

2 Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék A béranyaság és az állampolgárság kapcsolata külföldi és hazai viszonylatban A konzulens neve, beosztása: dr. Lőrincz Aranka, tanársegéd Készítette: Bokros Edina Budapest 2015.

3 Tartalomjegyzék 1.BEVEZETÉS A BÉRANYASÁG ÉS AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG VISZONYA ALAPFOGALMAK Az állampolgárság fogalma és története A béranyaság és a hozzá kapcsolódó fogalmak A béranyaság rövid története A BÉRANYASÁG SZABÁLYOZÁSA KÜLFÖLDI VISZONYLATBAN Hol nincs szabályozva a béranyaság kérdése? Hol van szabályozva a béranyaság kérdése? Ausztria Spanyolország Francia jogszabályozás a béranyasággal összefüggésben Egyesült Királyság Svájc Németország Ukrajna Az Amerikai Egyesült Államok India BÉRANYASÁG A HAZAI JOGBAN Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal A béranyaság magyarországi szabályozása PSZICHOLÓGIAI ÉS JOGI PROBLÉMA FELVETÉSEK A BÉRANYASÁGGAL KAPCSOLATBAN Pszichológiai problémák felvetése a béranyával kapcsolatban Jogi problémák felvetése a magzattal kapcsolatban ÖSSZEGZÉS FELHASZNÁLT IRODALOM FÜGGELÉK... 36

4 1.BEVEZETÉS Modern világunkban egyre nagyobb teret hódít a béranyaság intézménye, hiszen, ez egy lehetséges megoldás a gyermektelen házaspárok számára. Dolgozatom témája iránt, egy, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalban (a későbbiekben részletesen kifejtem a Hivatalt és annak struktúráját) tartott Konferencián kezdtem el érdeklődni, ahol egy igen figyelemfelkeltő és elgondolkodtató előadást hallgattam a béranyaság által felvetett állampolgársági problémákról. Dolgozatomban kifejtem több állam jogszabályi rendszerét a dajkaanyasággal kapcsolatban, továbbá azt a problémát is felvetem, hogy Magyarországon nincs lehetőség ennek a szolgáltatásnak az igénybevételére, és milyen megoldási alternatívák állnak rendelkezésre a béranyaság hazai szabályozásának megoldására. Országunkban sem a történelem során, sem a jelenlegi jogszabályozás alapján nem lehet ilyen eljárást alkalmazni, ugyanakkor ez az intézmény nem is tiltott. Ez lehet az oka annak, hogy nincs szabályozva a béranyaság kérdésköre, mert számos törvénymódosításra szükség lenne, gondolok itt a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyvünkre, amely kimondja, hogy a gyermek anyja az, aki megszülte. 1 Ez a jogszabályi kijelentés a szülői státuszt a béranyának integrálná, azonban a béranyai intézménynek a lényege pont abban rejlik, hogy az a házaspár részesüljön a szülői státuszt illetően, aki felbérli a pótanyát. Talán ez is az oka, hogy kevés magyar szakirodalom, illetve forrás található ebben a témában, továbbá, sok ezek közül, nem állampolgársági oldalról, hanem orvosi vagy pszichológiai szemszögből vizsgálja a béranyaság kérdését. Több internetes honlapot át kellett tanulmányoznom munkám során, illetve el kellett mélyednem más államok jogszabályaiban és idegen nyelvű tanulmányokban, hogy igazán átlássam, ennek az intézmények a rendszerét. Dolgozatomban szeretnék rávilágítani a külföldi szabályozások lényegére, különösen Ukrajna, az Amerikai Egyesült Államok, Németország, Franciaország és India vetületében. Továbbá a magyar szabályozás bemutatása után azokra a módosításokra, amelyek lehetővé tennék Magyarországon a béranyasági szolgáltatás igénybevételét évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről IV. könyv 97. (2) bekezdése

5 Munkám során többször ki fogok térni a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által számomra megismerhetővé tett adatokra, továbbá Navratyil Zoltán írásaira, aki több tanulmányán keresztül foglalkozik a béranyaság bonyolult és összetett problémafelvetéseivel. 2. A BÉRANYASÁG ÉS AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG VISZONYA Magyarországon az évi LV. törvény a magyar állampolgárságról, illetve a évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban: Ptk.) határozza meg a születendő gyermek állampolgárságát. A Ptk. szerint a gyermek a leszármazás elve alapján vagy más néven a vérségi elv alapján jut állampolgársághoz. 2 Ez azt jelenti, hogy az őt szülő édesanya illetve édesapa állampolgárságával megegyező állampolgárságot szerez. Ennél az elvnél, ha a béranya nem magyar állampolgár, igen bonyolult lehet a gyermek állampolgárságának megállapítása, hiszen a Ptk. IV. könyv 115. (1) bekezdése kimondja, hogy: a gyermek anyja az a nő, aki megszülte. 3 Mivel azonban Magyarországon a béranyaság intézménye nem legális, így erre a problémafelvetésre sincs igazán körvonalazódott válasz. Különösen bonyolult lehet az állampolgárság megállapítása, ha olyan országban vesznek házaspárok igénybe béranya szolgáltatást, ahol a genetikai szülőket ismerik el jogilag szülőknek. A problémát pedig csak tovább fokozza, hogy akár Európában, akár az Amerikai Egyesült Államokban vannak olyan országok, illetve államok, ahol nem csak illegális, hanem büntetendő a béranyaság intézménye. 3. ALAPFOGALMAK Az állampolgárság fogalma és története Az állampolgárság egy rendkívül komplex fogalom, amely a történelem során számtalan változáson ment keresztül. A magyar állampolgár kifejezés először az első magyar állampolgársági törvényben, a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló évi L. törvényben volt fellelhető. Az állampolgár összetett kifejezés, amely az állam polgára értelemmel van megtöltve és ez a kifejezés mutat rá a polgár szó jelentésére, évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről IV. könyv 97. (2) bekezdése évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről IV. könyv 115. (1) bekezdése

6 amelyhez a középkori településeken a politikai jogok és kötelezettségek voltak társítva. A magyar állampolgár szó az államhoz tartozást és az állam és a természetes személy közötti kapcsolatot mind magában hordozza. Az állampolgárság egyrészt jelenti az államhoz való tartozást, hűséget, érzelmi kapcsolatot, másrészt pedig az állam és polgára közötti jogi viszonyt is. 4 Nemzetközi jogi szerződésben legutóbb az évi az állampolgárságról szóló Európai Egyezmény említi az állampolgárság kifejezés meghatározását, a következőképpen: 5 állampolgárság valamely személy és egy állam közötti jogi kötelék, és nem utal a személy etnikai származására. 6 Az állam felségjoga annak megállapítása, hogy kit tart saját állampolgárának, kinek nyújt állampolgárságot vagy hogyan lehet elveszíteni az adott állampolgárságot. Ezt a jogot azonban az állam nem gyakorolhatja feltétlenül, azaz vannak korlátai, méghozzá a nemzetközi jog szab neki keretet. 7 Tóth Judit próbálta meg globálisan a magyar szakirodalomban, a legfrissebb vizsgálati eredményekre és szakmai problémákra tekintettel definiálni az állampolgárság fogalmát. Véleménye szerint az állampolgárság: döntően aszimmetrikus, az államnak, a főhatalomnak való alávetettség miatt kógens és kötelezést tartalmazó szabályok foglalata. Ugyanakkor bizonyos önrendelkezési jogot is nyújt az egyénnek, és a közpolitikával összefüggő jogokat és szabadságokat. Része a védelmi igény bel- és külföldön tartózkodva, az idegen hatalommal szemben. A kötelék létrejötte és megszűnése jogilag, szuverénként szabályozott, és csak konkrét államhoz kötődik. A belső jog tölti meg elsődlegesen tartalommal, továbbá erkölcsi és történeti, kulturális, azaz jogon kívüli elemei is vannak. A kötelék a legszorosabb kapcsolatra épül, ugyanakkor a fejlődéssel együtt járnak egyes ki nem zárható, nem a szuveréntől függő magánjogi tények, amelyek átalakítják a jogállást. Az állam nem zárhatja ki ezek figyelembe vételét. A kötelék külföldre is elkíséri a polgárt, de alapvetően a lakáshoz, tartózkodáshoz, lokalitáshoz kötődik. 8 4 Lőrincz Aranka-Parragi Mária: Állampolgársági jog és jogalkalmazás, Egyetemi jegyzet, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, o. 5 Az Európa Tanács keretében, november 6-án kelt, az állampolgárságról szóló Európai Egyezmény. Magyarországon kihirdette a évi III. törvény 6 Az Európa Tanács keretében, november 6-án kelt, az állampolgárságról szóló Európai Egyezmény. Magyarországon kihirdette a évi III. törvény 2. cikk a) pontja 7 Lőrincz Aranka-Parragi Mária: Állampolgársági jog és jogalkalmazás 6. o. 8 Tóth Judit: Státusjogok. Lucius Kiadó. Budapest, o.; hivatkozza: Halász Iván: A nemzetközi migráció és a közigazgatás. Budapest Corvinus Egyetem, Közigazgatástudományi Kar, Nemzetközi Migrációs és Integrációs Karközi Kutatóközpont. Budapest, o.

7 Az állampolgársághoz fűződő jogokat és kötelezettségeket nem az állampolgársági törvényben találjuk meg, hanem az adott állam alkotmánya és egyéb törvényei fektetik le. Az egyes országok alkotmányai általában törvényi szintre emelik az állampolgárság szabályzását. Az állampolgársághoz hozzá tartozik, hogy az állam saját állampolgára korlátozás nélkül haza térhessen, azaz a korlátozás nélküli hazatérési jog, az állam területén való szabad tartózkodás joga, az állam területéről való kiutazás, a saját állampolgár kiutasításának abszolút tilalma, valamint a honvédelmi és közteherviselési kötelezettségek. 9 Magyarország Alaptörvénye az állampolgárságához a következő jogokat szabja meg: 10 a művelődéshez való jog, 11 a kiutasítás tilalma és a hazatérés joga, 12 a szociális biztonsághoz való jog, 13 a választójog, 14 a közhivatal viselésének joga, 15 a külföldön tartózkodó magyar állampolgár védelme. 16 Az Alaptörvény egyértelműen leszögezi, hogy Magyarország minden állampolgára köteles a haza védelmére kelni. 17 Az állampolgárság fogalmi meghatározása mellett fontos kitérnünk arra, hogy Magyarországon milyen alapelvek alapján keletkezhet állampolgárság. Az évi LV. törvény a magyar állampolgárságról 3. (2) és (3) bekezdése alapján, a következőképpen keletkezhet országunk területén állampolgárság: (2) A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha magyar állampolgár és a gyermek közötti leszármazáson alapuló egyenes ági rokoni kapcsolat a gyermek születését követően jön létre. 18 (3) Ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni: a) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan szülők Magyarországon született gyermekét, b) az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket Lőrincz Aranka-Parragi Mária: Állampolgársági jog és jogalkalmazás o. 10 Magyarország Alaptörvénye, hatályba lépett: január 1-jén 11 Magyarország Alaptörvénye, XI. cikk 12 Magyarország Alaptörvénye, XIV. cikk 13 Magyarország Alaptörvénye, XIX. cikk 14 Magyarország Alaptörvénye, XXIII. cikk 15 Magyarország Alaptörvénye, XXIII. cikk 16 Magyarország Alaptörvénye, XXVII. cikk 17 Magyarország Alaptörvénye, XXXI. cikk évi LV. törvény a magyar állampolgárságról; 3. (2) bekezdése évi LV. törvény a magyar állampolgárságról; 3. (3) bekezdése

8 3.2. A béranyaság és a hozzá kapcsolódó fogalmak A béranyasággal kapcsolatos eljárás egy segédreprodukciós eljárás, amely során egy nő vállalja, hogy teherbe esik, abból a célból, hogy megszül egy gyermeket, akit majd mások fognak felnevelni. Ő a gyermek biológiai anyja, akibe bele helyezik az embriót. A jövőbeli szülő lehet egyedülálló, de élhet párkapcsolatban is, és ő az a személy, aki vállalja, hogy gondoskodni fog a gyermekről, annak születése után. 20 A béranyaságnak több fajtája is ismert a nyugati kultúrában. Különbséget teszünk a tradicionális, vagy közvetlen mód, a vendég metodika, az önzetlen és a kereskedelmi mód között. 21 A tradicionális mód azt jelenti, hogy az anya saját biológiai gyerekével állapotos, de a gyermek abból a célból fog megszületni, hogy más szülők neveljék fel, a biológiai apa és az ő párja, akik feltehetőleg lehetnek nőneműek, és férfiak is. 22 A béranya az a nőnemű személy, aki egy adott szerződésben lefektetett feltételek szerint, ellenszolgáltatás fejében gyermeket hoz a világra, olyan gyermektelen párkapcsolatban élő személyek részére, ahol a feleség meddő, vagy fizikailag alkalmatlan kihordani a fejlődő gyereket. Sokszor a béranya a születendő személy biológiai édesanyja, ami tehát azt jelenti, hogy mesterségesen termékenyítették meg a meddő hölgy férjének a spermiumával. 23 A vendég béranyasági eljárásnál a feleség termékeny, de képtelen kihordani a magzatot, ebben az eljárási módban a magzat a feleség petesejtjének és a férj spermiumának laboratóriumi egybeolvasztása következtében fogan meg, és az így keletkezett embriót a vendég béranya méhébe helyezik. A születendő gyermeknek tehát ennek az eljárás során nem a várandós anya a biológiai anyja. 24 Az önzetlen pótanyaság/dajkaanyaság egy olyan eljárási mód, amelyben a dajkaanya nem fogad el pénzügyi ellenszolgáltatást a terhességért cserébe. Ebben az esetben általában a 20 (letöltve: ) 21 (letöltve: ) 22 (letöltve: ) Gali Rita: Anyaméh kiadó - avagy a béranyaság problémája 5.o. 23 u.a (letöltve: ) Gali Rita: Anyaméh kiadó - avagy a béranyaság problémája 5-6.o.

9 leendő szülők állják a terhességhez kapcsolódó számos költséget, mint például ruhák, orvosi költségek, és egyéb felmerülő költségek. 25 A kereskedelmi béranyaság egy olyan fajtája a pótanyaságnak, amikor a gyermek világra jöttéig a jövőbeli szülők fizetnek az anya méhéért. Ez a fajtája a béranyaságnak több országban legálisnak számít, beleértve Indiát is A béranyaság rövid története Más gyermekét világra hozni, nem is számít olyan új dolognak. Már az ókorban is lelhető fel a béranyaságra példa. A Bibliában Ábrahám ás Sára története is nagyszerűen szemlélteti e kérdéskör problémáját. 27 Az 1980-as évek elején, egy amerikai ügyvéd, Noel Keane elkezdett foglalkozni a béranyaság törvényesítésének eszméjével. A Dearborn - Michigan Egyetem pszichológusával Warren J. Ringolddal együttesen arra a következtetésre jutottak, hogy ez az ötlet kivitelezhető. Warren Ringold egyetértett Noellel abban, hogy a mesterséges megtermékenyítések valójában teljes mértékben megvalósíthatók. Tevékenységüknek köszönhetően 1981-ben egy ezzel a kérdéskörrel foglalatoskodó klinika jött létre. Sokan kritikával illették a politika és a sajtó élet résztvevői közül Keane és Ringold eszményeit, majd végül támogatták tevékenységüket. Bill Handel a Los Angeles-i Béranya- és Petesejt Központ megalkotója kísérletet tett, a béranyasággal foglalkozó jogszabályok létrehozására Kaliforniában, azonban próbálkozása több akadályba ütközött. 28 Az első béranya-megállapodást 1976-ben alkották meg, ezután 1976 és 1988 között körülbelül 600 gyerek jött a világra béranyától az USA-ban. Az 1980-as évek vége óta még elterjedtebb lett a béranyaság, és kutatások szerint 1987 és 1992 között bérterhesség zajlott le. A béranyaság eszméje 1980-as években nemzetközi vonulatokban is igen nagy hangot szerzett (letöltve: ) Gali Rita: Anyaméh kiadó - avagy a béranyaság problémája 6. o. 26 u.a. 27 Teremtés könyve fejezet; Sára, Ábrahám felesége, meddő volt, de Isten megadta neki, hogy gyermeket foganjon, és így mikor Ábrahám 100 éves volt, megszülte neki Izsákot (letöltve: ) Gali Rita: Anyaméh kiadó - avagy a béranyaság problémája 7.o (letöltve: )

10 4. A BÉRANYASÁG SZABÁLYOZÁSA KÜLFÖLDI VISZONYLATBAN 4.1. Hol nincs szabályozva a béranyaság kérdése? 30 Lengyelországban nem szabályozzák a béranyaság kérdéskörét, és a közel jövőben nem is tervezik. Albániában, Macedóniában szintén nincs jogi szabályozás. Bulgáriában sem szabályozzák, azonban készül egy törvényjavaslat, amely lehetőséget biztosítana ellenérték fejében a béranyaság vállalására. Azonban, nincs tudomásom arról, hogy ezt a törvényjavaslatot elkészítették-e, vagy, hogy elfogadták-e. Írország: 31 A béranyaság kérdésével kapcsolatban nincs semmiféle jogi szabályozás, így a béranyák által szült gyermekekre az általános születésre vonatkozó jogszabályok alkalmazandók. Ennek alapján, jogilag a gyermek anyjának minden esetben, kivétel nélkül - akár saját petesejtről akár idegen petesejtről beszélünk - a szülőanya minősül. Abban az esetben, ha a szülőanya házas, a gyerek apjának az anya férjét kell tekinteni. A biológiai apa az 1987-es, a Gyermekek jogállásáról szóló törvény alapján gondviselője lehet a gyermeknek vagy bíróság útján kérheti az apaság megállapítását. A béranya által külföldön megszült gyermekekkel kapcsolatban nem tisztázott a jogi helyzet. Az ír hatóságok nem kötelesek elismerni a külföldön kötött megállapodások alapján béranya által szült gyerekek megállapodás szerinti státuszát. A külföldi bíróságok által a béranyaság vonatkozásában meghozott ítéleteknek Írországban nincs jogilag kötelező érvényük. Az ír hatóságok tisztában vannak vele, hogy a helyzetet jogilag szabályozni kell, de egyelőre azonban nincsenek konkrét elképzelések azzal kapcsolatban erre mikor és milyen formában kerülhet sor. 30 Forrás: BÁH (engedéllyel) 31 u.a.

11 4.2. Hol van szabályozva a béranyaság kérdése? 32 Horvátországban az Orvosi megtermékenyítésről szóló törvény 24. cikke alapján a béranyaság intézménye tiltott. Litvániában sem engedélyezett a béranyaság. Észtországban a béranyaság nem legális, sőt büntetendő, továbbá a jog nem ad semmilyen lehetőséget kivételre Ausztria 33 Az Osztrák Szövetségi Igazságügyi Minisztérium illetékes főosztályának beszámolója alapján a béranyaság Ausztriában tiltott. Az osztrák Polgári Törvénykönyv szerint anyának azt kell tekinteni, aki a gyermekét a világra hozza. Ennek értelmében azok az osztrák állampolgársággal rendelkező személyek, akik bármely más országban béranya szolgáltatást vesznek igénybe, gyermeküket osztrák állampolgárként nem hozhatják Ausztria területére. Ez azzal magyarázható, hogy az így született gyermek nem tekinthető osztrák állampolgárnak, s így útlevél iránti kérelmet nem tudnak a leendő szülők előterjeszteni, mert a gyermek nem kaphat útlevelet Spanyolország 34 Spanyolországban a május 26-ai 2006/14-es I. törvény al-bekezdésének 10. cikke alapján - amely május 28-án lépett hatályba - az november 22-ei szerződés által bevezetett tilalmat megtartotta, miszerint, az a szerződés érvénytelen, mely olyan terhességre kötődött, amelyben az anya ellenérték fejében vagy anélkül lemond gyermekéről a jövendőbeli szülök vagy harmadik fél javára. A törvény 27. és 28. cikke előírja, hogy azok az orvosok, akik megszegik a törvény rendelkezéseit euróig megbüntethetők, továbbá be is zárathatók az orvosi létesítmények, vagy akár el is tilthatják az orvosokat az asszisztált reprodukciós szolgáltatások ellátásától. Azonban a megrendelő szülőket nem terheli büntetőjogi felelősség. Ez a szabályozás nagy hasonlóságot mutat Németország szabályozásával. A törvény arra is emlékeztet, hogy a dajkaterhesség esetén, jogilag a béranya számít a gyermek anyjának, ezzel kizárva az anyai státuszból a megrendelő anyát. 32 Forrás: BÁH (engedéllyel) 33 u.a (letöltve: )

12 Francia jogszabályozás a béranyasággal összefüggésben Franciaországban a béranyaság intézménye a Semmítőszék 1991-ben hozott döntése óta tilos. Ezt a joggyakorlatot fogalmazza meg az 1994-es, majd megerősíti a 2010-es törvény a bioetikáról. Ezen felül a Code Napoléon, azaz francia Polgári Törvénykönyv 16,7 cikke is úgy szabja meg, hogy minden, egy harmadik személlyel, annak javára történő megtermékenyítés illetve magzatkihordás tárgyában kötött megállapodás semmis nyarán Az Emberi Jogok Európai Bírósága elítélte Franciaországot azért, mert nem fogadja el egyenes ági leszármazottnak a külföldi béranya által világra hozott gyermekeket. Azonban a Bíróság nem vélekedik arról, hogy a béranyaság tiltott Franciaországban. A strasbourgi testület leszögezte, hogy károsodik a gyerekek magánélethez és a családi élethez való joga, az által, hogy a francia hatóságok nem fogadják el és honosítják egy külföldön, - ebben az esetben az Egyesült Államokban - béranyától született gyermek legális anyakönyvi kivonatát. A bíróság álláspontja alapján az emberi jogok európai egyezményével ellentétes az, hogy totálisan megtiltják a családi kötelék elfogadását egy apa és biológiai gyermekei között. A strasbourgi testülethez két család fordult, akik több mint 10 éve hadakoznak a francia bíróságokon azért, hogy a francia hatóságok honosítsák az Egyesült Államokban béranyától származó utódaik anyakönyvi kivonatát. Mind a két helyzetben a biológiai apák a férjek, a petesejtek pedig donortól erednek, a gyermekeket pedig amerikai állampolgárságú anyák hordták ki. A házastársak keresetét mind a két esetben 2011-ben a semmítőszék elutasította. Álláspontja szerint ellentétes a közrenddel, hogy egy olyan külföldi határozatról alkosson véleményt, amely a francia jog alapelveit sérti. Ez után az ítélet után fordult a két pár az Emberi Jogok Európai Bíróságához azzal az indokkal, hogy ez a döntés diszkriminatív, továbbá sérti a családalapításhoz és a magánélethez való jogukat. A bíróság megállapította, hogy a francia hatóságok negatív állásfoglalása nem akadályozza meg az érintett két párt abban, hogy a többi francia családhoz képest hasonló családi életet kivitelezzenek. Azonban a bírák szerint, a párok gyermekei bizonytalan jogi helyzetbe kerültek az által, hogy a francia hatóságok nem fogadják el a gyerekeknek a biológiai apjukkal való családi viszonyát sem. Az Emberi Jogok Európai Bírósága mind a két gyermeknek öt ezer eurós erkölcsi kártérítést ítélt meg. Christiane Taubira igazságügyi miniszter körlevélben kérte az illetékes hatóságokat, hogy hagyják jóvá a francia állampolgárság megadását a francia apától béranya által külföldön világra hozott csemeték számára. A francia kormány szerint mintegy száz, a francia 35 Forrás: BÁH (engedéllyel)

13 családok képviselője szerint körülbelül két ezer francia családban élő hontalan gyermeket érintene. A kormány azonban ezek ellenére sem tervezi a béranyaság legalizálását Egyesült Királyság Anglia azon európai államok egyike közé tartozik, amely a pótanyaságot engedélyezi. A béranyaság rendezése pedig részben jogszabályokon, részben pedig etikai dokumentumokon alapul. 37 A béranyaságot először 1985-ben szabályozták a Surrogacy Arrangements alapján, ez a dokumentum a pótanyaság visszterhes formáját tiltotta, azonban a költségmentes pótanyasági - dajkaanyasági egyezségeket elfogadta, mint a meddőség általi gyermektelenség kezelését. 38 Ezt később két módosítás követett 2003-ban, illetve 2008-ban Human Fertilisation and Embryology. 39 A béranyaságon keresztül nem szerezhet szülői jogokat egyedülálló személy, csupán az, aki házasságban, illetve életközösségben él, ide értve az azonos neműeket is. A jövendőbeli szülők legalább egyikének az Egyesült Királyságban állandó lakóhellyel kell rendelkeznie, s mindkettőjük életkorának meg kell haladnia a 18 évet. 40 Béranya lehet, aki már legalább egy gyermeket szült és ideális esetben már befejezte a családalapítást. Feltétele azonban, hogy a béranya jó általános egészségügyi állapottal rendelkezzen, illetve a súlyos egészségügyi kockázatok és szenvedélybetegségek kizárják a béranyaság vállalásának lehetőségét. 41 Az eljárásban a hatóságok nem vesznek részt. Nincs engedélyezés, nincs megtagadás. A gyermek születését követő hat hét után kérelemre a bíróság dönt a szülői jogok odaítéléséről a leendő szülők javára, a béranya, illetve ha rendelkezik házas vagy élettárssal annak a beleegyezésével együtt. A jövendőbeli szülők és a béranya közötti megállapodás nem bír kötelező erővel, így az abban foglaltak nem is kényszeríthetők ki (letöltve: ) 37 Navratyil Zoltán: Az anyaság útvesztői; A dajkaanyaság és a béranyaság rejtelmei a jogi szabályozásban, különös tekintettel az Egyesült Államokra 205.o.; Iustum Acquum Salutare VI. 2010/ o. 38 Navratyil Zoltán: Az anyaság útvesztői, 205.o 39 Forrás: BÁH (engedéllyel) 40 u.a. 41 u.a. 42 u.a.

14 A béranyaságra vonatkozó egyezség létrehozatalában ügyvéd nem vehet részt, sőt ez a fajta aktív közreműködés bűncselekményt valósít meg az ügyvéd részéről. Non-profit szervezetek közreműködése ugyanakkor megengedett a báranyaság útján történő gyermekvállalás elősegítése céljából. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a béranyaság ingyenes. A kérdés jogi szabályozásának eredeti indoka 1985-ben éppen az volt, hogy a jogalkotó megakadályozza a kereskedelmi célú báranyaság létrejöttét. A béranyák sehol nem reklámozhatják vállalásukat. A méltányolható és a terhességgel járó költségek fedezhetők a leendő szülők által. Ezt a kérdést a jogszabályok nem rendezik, így ezekről a költségekről a jövendőbeli szülők és a leendő béranya állapodnak meg. A jelenlegi szabályozásból következően tehát a béranya dönthet úgy, hogy a gyermeket nem adja oda az őt bérlő leendő szülőknek, hanem megtartja azt, ekkor jogilag ő jut anyai státuszba. Az előzetes megállapodás ellenére a jövendőbeli szülők jogi szempontból védtelenek, hiszen gyakorlatilag nem rendelkeznek eszközzel az egyezség érvényesítésére. 43 Állami revízió jut érvényre a gyermek világra jöttétől számított hat hónapon belül, a bíróságnak kell eldöntenie, majd határozatot hoznia, s ez alapján a döntés alapján jutnak a kívánságszülők törvényesen is szülői státuszhoz. A bíróság vizsgálja a feltételeket - amelyekről fentebb már említést tettem - továbbá azt, hogy a felek szabad akaratukból, minden kényszertől mentesen teszik-e meg nyilatkozataikat. 44 Megfigyelhető, hogy az angol jog a szülőanyaságot részesíti előnyben, nem különösebben figyelmet fordítva a genetikai kapcsolatra, ebből következően mindig a dajkaanya nyer elsőként anyai státuszt, illetve az ő férje vagy regisztrált élettársa pedig apait, a megrendelő szülők pedig kizárólag a jogerős bírósági határozat után léphetnek jogilag a gyermek szülői státuszába. 45 Az angol szabályozás privilégiuma, hogy törvényi szinten egyféleképpen határozza meg a jogi anyaságot, azonban hátránya, hogy a szerződés nem kikényszeríthető semmilyen eszközzel, ezáltal a felek sokat kockáztatnak, egy bizonytalan kimenetelű jogviszonyban Forrás: BÁH (engedéllyel) 44 Navratyil Zoltán: Az anyaság útvesztői, 206. o. 45 u.a. 46 Navratyil Zoltán: Az anyaság útvesztői, o.

15 4.2.5.Svájc 47 Svájc álláspontja szerint: A gyermek egészsége az orvosilag támogatott reprodukció alapelve, ezért a szövetségi alaptörvény elutasítja a béranyaság összes fajtáját. A törvény nemcsak a béranya igénybevételét, hanem az ezzel kapcsolatos közvetítői tevékenységet folytató személyeket is büntetni rendeli. A svájci hatóságok közrendsértésre való hivatkozással megtagadhatják azon gyermek jogi státuszának elismerését, akinek származása külföldön történt béranyaságra vezethető vissza. Mindamellett a gyermek érdekeinek védelme, illetve egy rendezetlen nemzetközi helyzet kialakulásának elkerülése érdekében egyedi esetekben, differenciált, egyéni elbírálás lehetőségének a szükségességét is leszögezi. A szövetségi anyakönyvi hivatalok az elmúlt időszakban elsősorban külföldi származású születési anyakönyvi kivonatok svájci anyakönyvi bejegyzésére irányuló kérelem elbírálása során - gyakran találkoztak a béranyaságra való utalással. A szövetségi tanács e folyamatok alakulását fokozott figyelemmel kíséri. A béranyaság intézményét, úgy a gyermek jogainak védelme, mint a nemzetközi magánjog szempontjából komplex problémakörnek tekintik. Svájc a Hágai Konferencia keretében aktívan hozzájárul és igyekszik a kérdéskör nemzetközi szintű megoldására. A konferencia különös figyelmet áldoz a nemzetközi béranyasági szerződések létének és aggodalommal tölti el a béranya által világra hozott gyermek jogi státuszának bizonytalansága. A gyermekek védelméről és az örökbefogadással kapcsolatos nemzetközi együttműködésről szóló május 29-i Hágai Egyezmény különbizottsága júniusi ülésén a svájci álláspontot képviselve kijelentette, hogy a hágai örökbefogadási egyezmény a béranyasági konstellációval kapcsolatban nem alkalmazható. A hágai Konferencia április 7-ei határozatával munkaprogramjába vette a béranyaság nemzetközi kérdéskörét. 47 Forrás: BÁH (engedéllyel)

16 4.2.6.Németország Németországban a nyolcvanas évek elejétől alakultak meg a pótanyaságra vonatkozó egyezségek, amelyek által a szülői státusz kérdéskörét az örökbefogadás előírásainak felhasználásával oldották meg. 48 Az januárjától hatályos Embrióvédelmi Törvény (Gesetz zum Schutz von Embryonen) tiltja a béranyasággal kapcsolatos valamennyi orvosi beavatkozást. A hivatkozott törvény 1. (1) pontja kifejezetten meg is nevezi azokat a tevékenységet, amelyek három évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálhatók. Hét cselekményt sorol fel a törvény, ebből hatot fogok megemlíteni a dolgozatomban. Ezek közül az első tevékenység az, hogy egy nőbe, idegen megtermékenyítetlen petesejtet átültetnek. 49 A második, hogy aki arra vállalkozik, hogy attól a nőtől elvonatkoztatva, akitől a petesejt származik, egy másik nőben mesterséges terhességet idézzen elő. 50 A következő pedig, hogy aki arra vállalkozik, hogy egy cikluson belül, több mint három embriót ültessen egy nőbe. 51 A negyedik cselekmény az, hogy aki arra vállalkozik, hogy egy cikluson belül, több mint három petesejtet termékenyít meg férfi ivarsejtátadáson keresztül. 52 Az ötödik pedig, aki arra vállalkozik, hogy több petesejtet ültet egy nőbe egy cikluson belül, mint amennyit kellene. 53 Végül pedig, büntetendő az a személy, aki az embrió beágyazódása után azt az anyaméhből eltávolítja és egy másik nőbe helyezi, illetve a cél érdekében nem tesz eleget az embrió megóvásának. 54 A törvény szerint azonban csak a tevékenység elvégzése tiltott, az embrió beültetésére megbízást adó, vagy azt elszenvedő személyek nem büntethetők. 55 A béranyák közvetítése az adoptálás közvetítésére vonatkozó törvény (Adoptionsvermittlungsgesetz) alapján tilos. E törvény szerint sem büntetendő a béranya, vagy a béranya keresésére megbízást adó személy. 56 A törvényhozó a béranyasággal szemben álló tényeket gondolta hangsúlyosabbnak, ezen belül pedig a gyermek és a béranya emberi méltóságának védelme, a házasság és család védelme, illetve a jó erkölcs jelentik a legfontosabb funkciót Navratyil Zoltán: Az anyaság útvesztői, 209. o. 49 Gesetz zum Schutz von Embryonen in der Fassung der Bekanntmachung vom 13. Dezember (1) pontja Gesetz zum Schutz von Embryonen 1 (1) pontja Gesetz zum Schutz von Embryonen 1 (1) pontja Gesetz zum Schutz von Embryonen 1 (1) pontja Gesetz zum Schutz von Embryonen 1 (1) pontja Gesetz zum Schutz von Embryonen 1 (1) pontja Gesetz zum Schutz von Embryonen 1 (3) pontja 56 Gesetz über die Vermittlung der Annahme als Kind und über das Verbot der Vermittlung von Ersatzmüttern in der Fassung der Bekanntmachung vom 22. Dezember 2001.

17 Fontos az a személyi jogi kérdés, hogy a születendő gyermek a későbbiekben megismerheti-e a genetikai származását. A német alkotmánybíróság 1989-es döntése alapján nincs anonimitás Németországban, tehát mindenkinek joga van, feltérképezni genetikai származását. Németországban a donornak tartási kötelezettsége képződik a gyermekkel szemben, illetve a gyermek öröklési jogot is szerezhet utána. 58 Az anyaság státuszát a német Polgári Törvénykönyv 59 szabályozza egyértelműen, amely kimondja, hogy a gyermek anyja az a személy, aki megszülte. Németországban, tehát hivatalosan nem létezik béranyaság. Amennyiben német állampolgárok külföldön vesznek igénybe béranya szolgáltatást, akkor az Embrióvédelmi törvény (Gesetz zum Schutz von Embryonen) 1. (3) pontja szerint büntetéssel kell számolniuk. A születendő gyermeket pedig a genetikai szülők csak adoptálással vehetik magukhoz. 60 Különösen bonyolult helyzet állhat elő akkor, ha német állampolgárok olyan országba vesznek igénybe béranya szolgáltatást, ahol a helyi jog a genetikai szülőket ismeri el szülőnek, és az állampolgárság forrásának (pl. India). A helyi hatóságoktól ekkor a gyermek semmiféle dokumentumot (pl. útlevelet) nem kaphat, hiszen annak kiállítása a genetikai szülők állampolgársága szerinti nagykövetség feladata lenne. A német jog azonban nem ismeri el a genetikai szülőket, ezért a nagykövetség a gyermek számára német útlevelet nem állíthat ki. A genetikai szülőknek ezért egy idegen országban, hivatalos papírok nélkül, egy hontalan gyermek adoptálását kell megoldani Ukrajna Több európai országot megvizsgálva azt a következtetést tudom levonni, hogy a béranyaság kereskedelmi változata számos országban tiltott. Azonban fontosnak tartom Ukrajnát kiemelni, hiszen itt a béranyaság e formája engedélyezett. 57 Navratyil Zoltán: Az anyaság útvesztői, 209. o. 58 Navratyil Zoltán: Az asszisztált reprodukciós eljárások a jogi szabályozás tükrében- különös tekintettel az in vitro embrió helyzetére 35. o. %20Az%20assziszt%E1lt%20reprodukci%F3s%20elj%E1r%E1sok.pdf (letöltve: ) 59 Bürgerliches Gesetzbuch in der Fassung der Bekanntmachung vom 2. Januar Gesetz zum Schutz von Embryonen 1 (3) pontja 61 Forrás: BÁH (engedéllyel)

18 Ukrajnában az első béranyasággal összefüggő kísérletek a XVIII. századra nyúlnak vissza. Harkovban volt az első eredményes testen kívüli megtermékenyítés, és ennek jóvoltából születhetett meg az első méhen kívüli megtermékenyített magzat 1991-ben. Harkov azon városok közé tartozott, amely először vitte véghez a Béranya Programot. Ennek a programnak köszönhetően az elmúlt 15 évben, több mint 400 gyermek jött világra. 62 Az ukrán Családi Törvénykönyvből kiolvashatjuk, hogy ha egy házastársaktól fogant gyermek, egy másik nő testében kerül beültetésre, és kihordásra, akkor is a házastársakat kell mindenképpen a gyermek szüleinek tekinteni. Tehát az ukrán Családi Törvénykönyv a béranyának nem biztosít anyai jogokat az eljárás során és azt követően sem. Az ukrán szabályozás jogi úton nem teszi lehetővé, hogy a béranya bármilyen hivatkozással megkérdőjelezze az anya genetikai anyaságát az újszülöttel kapcsolatban. 63 Ukrajnában működik egy - úgynevezett - La Vita Felice Nemzetközi Béranya Center. A következőkben, ennek a felépítését és működését szeretném prezentálni. Az ötletgazda Vladislav Illarionovich Kononenko volt, aki az orvostudományokban egy kiválóan jártas doktor és professzor. Az ő álmát Viktoriya Chuprinova valósította meg, és így jöhetett létre a Béranya Központ. Ez a központ rendkívül magasan szakképzet kollégákkal dolgozik, akiknek egy fő céljuk van, méghozzá az, hogy valóra váltsák azon gyermektelen házaspárok vágyait, akik gyermeket szeretnének. Fő tevékenységi köreik: 1. Információt szolgáltatnak a házaspárok részére, a központtal kapcsolatban, felvázolják az eljárás pontos menetét, illetve segítenek a leendő szülőknek kiválasztani a megfelelő béranyát. 2. Ha van rá igényük, mind a béranya, mind pedig a kívánságszülők részt vehetnek egy alapos pszichológiai felmérésen. 3. A Béranya Központ megalkotja a megfelelő programot, annak érdekében, hogy egy egészséges gyermek jöhessen a világra (letöltve: ) Gali Rita: Anyaméh kiadó - avagy a béranyaság problémája 16. o. 63 u.a.

19 Szolgáltatások: - a béranya teljes körű vizsgálata, itt érteni lehet, a lelki, orvosi, de akár a pénzügyi vizsgálatot is, - a szerződés előkészítése, a dokumentumok egyeztetése az ukrán Külügyminisztériummal, Igazságügyi Minisztériummal, Nagykövetséggel, Anyakönyvi Hivatallal, Kivándorlási Hivatallal, - a béranya teljes körű, kimerítő pszichológiai felmérése, folyamatos tanácsok, segítségnyújtások, az eljárás egész ideje alatt, annak sikeressége érdekében - akár a dokumentumok idegen nyelvre való fordítása, ha szükséges - folyamatos, magas színvonalú orvosi ellátás. 64 Az ukrán szabályozás a béranya és a leendő szülők között létrejövő szerződésben, a házastársakat megrendelőként, míg az eljárás következtében született gyermek szülő anyját béranyaként határozza meg. A béranya, a házastársak és az orvosi intézmény között létrejövő viszonyt, szintén egy szerződés szabályozza, mely kifejezetten kitér a mesterséges megtermékenyítés folyamatára is Amerikai Egyesült Államok A béranyaság véleményezése az Amerikai Egyesült Államokban meglehetősen heterogén. A sor egyik végén helyezkednek el azok az államok, ahol a dajkaanyaságot, mint szolgáltatást fogadják el, amire szerződéses kötelezettséget lehet vállalni, akár visszterhest is, továbbá ügynökségek létesülnek a béranya és a leendő szülők közötti közvetítésre. A sor másik végén pedig azok az államok állnak, amelyek teljesen elzárkóznak a béranyaságtól, tehát száz százalékosan tiltják, és büntetni rendelik a béranyaságot, azzal az indokkal, hogy voltaképpen ez a gyermek - kereskedelemre irányul, illetve ellentétes a közrenddel (letöltve: ) Gali Rita: Anyaméh kiadó - avagy a béranyaság problémája 17. o (letöltve: ) Gali Rita: Anyaméh kiadó - avagy a béranyaság problémája o. 66 Navratyil Zoltán: Az anyaság útvesztői, 198.o.

20 Arkansas az egyik olyan állam, amelyben a jogalkotó kevésbé korlátozza a felek függetlenségét. A szülői státusz kérdését az apasághoz igazítva közelíti meg. A genetikai apa (kívánságapa) minden alkalommal a gyermek apja, az ő felesége, azaz házastársa az anya (kívánságanya). Arkansas állam joga nem írja elő, hogy a kívánságszülők házassági kötelékben éljenek, így a dajkaanyaság igénybe vehető egyedülálló személyként is, illetve azonos nemű párok esetében is elérhető. Ha bármelyik fél, tehát akár az apa, akár az anya egyedülálló akkor egyedülállóként nyer szülői státuszt. A jogszabály nem kínál alkalmat a pótanyának arra, hogy meggondolja magát, a jogviszonyban részt vevők szerződésének megfelelően mindig a megrendelő szülők lesznek jogilag szülők, tehát őket szükséges anyakönyvezni. 67 Illinois államban mindössze a teljes dajkaanyaság engedélyezett, tehát genetikailag a pótanya nem kapcsolódhat a születendő gyerekhez, azonban a kívánságszülőknél legalább az egyikük genetikai kapcsolatát megköveteli a jogi szabályozás. A pótanyaság feltétele, hogy a leendő béranya betöltse a huszonnegyedik életévét és rendelkezzen már legalább egy saját gyermekkel. A jogszabály rendkívül részletesen szabályozza a szerződés tartalmi elemit, illetve a szerződő felek jogait és kötelezettségeit. A jogszabály nem köti ki, hogy a kívánságszülők házasok legyenek, illetve a jogi szabályozás nagy teret ad a visszterhességnek az ésszerű költségek megfizetésén kívül, azonban ezt is az ésszerűség kritériumához köti. Törvényesen minden alkalommal a kívánságszülők nyernek automatikusan a gyerek világra jötte után szülői státuszt. 68 Florida állam alapos, konzekvens szabályozással rendelkezik mind a szerződésről, mind a szülői státusz tekintetében. A szerződést, csak akkor lehet kikényszeríteni, ha a felek betöltötték a tizennyolcadik életévüket, a leendő szülők házasságban élnek, további feltétel pedig, hogy legalább az egyik szülőnek genetikailag kötődnie kell a születendő gyermekhez. A szerződésnek vannak kötelező elemei, mint például a pótanya nyilatkozata, melyben lemond szülői felügyeleti jogáról a gyermek világra jötte után. Továbbá a leendő szülők nyilatkozata, hogy a szülői státuszukat nem attól teszik függővé, hogy a gyermek születése után egészséges vagy fogyatékos lesz-e. A szerződés nem lehet visszterhes, a dajkaanya, csak az ésszerűen felmerülő költségekre tarthat igényt. Ilyenek például, az orvosi költségek, az Arkansas Code Title 9 - Family Law Subtitle 2 - Domestic Relations Chapter 10 Paternity Subchapter 2 - Artificial Insemination Child born to married or unmarried woman -- Presumptions Surrogate mothers Illinois Code, Chapter 750 Families 750 ILCS 47/ Gestational Surrogacy Act.

21 életvitelében történő változások által felmerült költségek, illetve a keresetkiesés. A kívánságszülőknek kezdeményezniük kell a születés után egy egyedülálló eljárást, amelyben ellenőrzi a bíróság a szerződést, meghallgatja a feleket, megvizsgálja, hogy a szerződés megfelel-e a jogszabályoknak. Ezek után nyilvánítja a kívánságszülőket jogilag is a gyermek szüleivé. Ez a formája a béranyaságnak a teljes pótanyaság, amikor a pótanya és a születendő gyermek között nincs genetikai kapcsolat. 69 Létezik még a részleges pótanyaság, amikor a béranya nem csak kihordja a gyermeket, hanem petesejtet is adományoz az eljáráshoz. Florida állam ebben az esetben örökbefogadással oldja meg a béranyaság kérdését. A felek ezen eljárás során is szerződést kötnek, melyben a dajkaanya szintén lemond a szülői felügyeleti jogáról a leendő szülők javára. Itt azonban a felek meggondolhatják magukat, ekkor az lesz az anya, aki a gyermeket kihordta, viszont nem az ő férje lesz jogilag a gyermek apja, hanem a kívánságapa, akitől tulajdonképpen félig a gyermek származik. 70 Nevada államban a jogi szabályozás elég csekély, a jogszabály kitér a béranyasági szerződésre, ami érvényes és természetesen kikényszeríthető. A szerződés alapfeltétele, hogy a kívánságszülők házassági kötelékben éljenek. A kívánságszülők tekintendők minden esetben jogilag a gyermek szüleinek. A béranyának ezért a szolgáltatásért nem jár sem pénz sem másfajta ellenérték, azonban költségtérítésre igényt tarthat. 71 New Hampsire úgy szabályozza a béranyaságot, hogy a pótanyaság megkötését tartalmazó szerződést elő kell adni az illetékes bíróságnak, ami meghallgatja őket, illetve átvizsgálja a megegyezés tartalmát és csak ezek után jöhet létre a felek közötti megállapodás. Minden egyes alkalommal mindössze a kívánságapa ivarsejtjével valósulhat meg a megtermékenyítés, és vagy a kívánságanyának, vagy magának a béranyának kell adnia a megtermékenyítendő petesejtet, más mód, tehát donor nem vehető igénybe. A kívánságszülőktől elvárandó feltétel, hogy házasságban éljenek, továbbá minimum fél éve az állam területén rendelkezzenek lakóhellyel. A béranya felé felállított követelmény pedig, hogy igazolja, hogy legalább már egy gyermeket a világra hozott. A pótanya részére ezért a szolgáltatásért nem jár fizetség, maximum csak költségtérítés. Mindig a kívánságszülők lesznek a gyermek szülei jogilag, azonban fenn áll az a lehetőség a dajkaanya számára, hogy a szülés után hetvenkét óráig 69 Florida Code, ; Florida Code, Nevada Code TITLE 11 DOMESTIC RELATIONS Chapter 126 Parentage NRS Contract requirements; treatment of intended parents as natural parents; unlawful acts

22 meggondolhatja magát. Ha ez a lehetőség valósul meg, akkor pedig jogilag a béranya lesz a gyermek édesanyja. 72 North Dakota szabályozása elég visszafogott. Csak a teljes béranyaság engedélyezett, továbbá a pótanya genetikailag egyáltalán nem kötődhet a születendő gyermekhez, és minden ilyen eljárásban a kívánságszülők lesznek jogilag a gyermek szülei. 73 Texas alaposabban vizsgálja a béranyaság kérdéskörét. Itt is csak a teljes pótanyaság az elfogadott, továbbá itt is feltétel a kívánságszülők házassága és az egyezség hatályba lépése előtt a bíróság felülvizsgálata és engedélyezése. A pótanyának már rendelkeznie kell egy világra hozott gyermekkel és a jog nem tiltja, hogy a szolgáltatásáért ellenértéket fogadjon el. A gyermek születése után pedig a leendő szülőknek be kell nyújtaniuk egy kérelmet a bíróságra, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy jogilag ők a szülők. Ha ez bármilyen okból elmaradna, a dajkaanya is beadhatja ezt a kérelmet és akkor is a kívánságszülők kapják meg a szülői státuszt. 74 Utah-ban is csak a teljes pótanyaság az engedélyezett formája a béranyaságnak. A pótanya részéről feltétel, hogy sem ő sem a férje nem adhat ivarsejtet, illetve petesejtet az eljáráshoz, továbbá a pótanyának be kell töltenie a huszonnegyedik életévét. A kívánságszülők részéről pedig a házasságban való együttélés az elvárandó magatartás. Ebben az államban is bíróság vizsgálja meg a szolgáltatásra vonatkozó szerződést és annak engedélyével léphet csak hatályba. Itt azonban a költségtérítésen kívül egyéb vagyoni juttatás is szolgáltatható a pótanya részére, de ennek az ellenértéknek az ésszerű kereteken belül kell mozognia, amit szintén bíróság vizsgál. Tehát a béranyaság kereskedelmi jellege elfogadott ebben az államban. A kívánságszülőknek a gyermek születése után itt is kérelmezniük kell a szülői státusz megállapítását, és csak ez után lehet őket bejegyezni az anyakönyvi kivonatba. 75 Virginia államban kizárólag a pótanyaság ingyenes formája az elfogadott, azonban költségtérítéshez itt is joga van a dajkaanyának. Ebben az államban a következők a feltételek: a béranyának már rendelkeznie kell egy saját gyermekkel, a leendő szülőknek házastársaknak kell lenniük, kettőjük közül pedig az egyiküknek kötődnie kell genetikailag a New Hampshire Revised Statutes Title XII - PUBLIC SAFETY AND WELFARE Chapter 168-B SURROGACY Section 168-B:1 - Definitions New Hampshire Revised Statutes Title XII - PUBLIC SAFETY AND WELFARE Chapter 168-B - SURROGACY North Dakota Century Code, Texas Family Code, Utah Code 78B B

23 gyermekhez és szülői jogukat nem tehetik függővé attól, hogy a születendő gyermek fogyatékos lesz-e vagy sem. Az a lehetőség is fenn áll, hogy a petesejtet a pótanya adományozza az eljáráshoz, azonban ekkor számára ott van az a lehetőség, hogy meggondolja magát és megtartsa az általa világra hozott gyermeket, tehát felbonthatja a szerződést. 76 Washington nem tér ki részletes szabályokra, azonban itt is csak a béranyaság ingyenes formája engedélyezett, ráadásul a visszterhes formáját az állam büntetni rendeli. Ha esetlegesen vita támad a felek között, a jog gyermek-elhelyezési ügynek fogadja el az esetet India Indiában a béranyaság szabályozását már több éve fontolóra vették, azonban még nem öltött kiteljesedett formát. Nemzeti szinten a béranyaság több verziója javasolt, azonban legálisan még nem léptek életbe. Jelenleg az Assissted Reproductive Technologies (Regulation) Bill 2010 (az Asszisztált reprodukciós technológiák 2010-es törvényjavaslata) függ az Indiai Parlamenttől. A 2010-es törvényjavaslatot a központi kormány tovább fejlesztette, és így Assissted Reproductive Technologies (Regulation) Rules 2010 (az Asszisztált reprodukciós technológiák 2010-es szabályzata) lett belőle. 78 A nyilvánosságra hozott ügyek által több fény vetül a béranyaság következtében megszületett gyermek származására és állampolgárságára. A 2010-es törvényjavaslat több relatív rendelkezést tartalmaz ezekre a problémákra. Például ha a külföldi megbízó ügyfél nem teljesíti a kötelezettségeit, akkor a megszületett gyermeket elviszik a béranyához, és van egy helyi gondnok, aki törvényesen kötelezve van a gyermek felügyeletére és szabad kezet kap abban, hogy kinek adoptálja a gyermeket. Ez alatt az átmeneti idő alatt a helyi gyámnak mindenképpen gondoskodnia kell a gyermek kényelméről, egészségéről és természetesen a jólétéről is. 79 A gyerekek, akik a béranyaság intézménye által jönnek a világra nem lesznek indiai állampolgárok, annak ellenére, hogy India területén születtek. Habár, vannak olyan esetek, amikor a külföldi megbízók, visszautasítják a megszületett gyermeket, akkor egy legális gyám Virginia Code Washington Code Smerdon, Usha, Rengachary : India187. o. In. Trimmings, Katarina Beaumont, Paul (eds.): International Surrogacy Arrangements; Legal Regulation at the International Level, Hart Publishing, 2013, o. 79 Smerdon, Usha, Rengachary : India o.

24 adoptálja, és ebben az esetben már garantálva lesz a gyermek számára az indiai állampolgárság. 80 Egyre több meddő pár keresi fel az indiai klinikákat, mint alternatív megoldást, arra a problémájukra, hogy nem lehet gyermekük. Mint már említettem Indiában a törvény nem tiltja a béranyaságot, azonban vannak még tisztázatlan kérdések. A bérnyák a méhüket adják kölcsön, tehát ebben az esetben a vendég béranyaság valósul meg, de van lehetőség olyan módra is, hogy a béranya petesejtjét termékenyítik meg a megrendelő férj hímivarsejtjeivel. A felek szerződést kötnek, a béranya lemond a gyermekről, és ezért pénzt kap, tulajdonképpen a megrendelő pár megveszi a gyermeket. Ebben az esetben pedig a pótanyaság kereskedelmi formája valósul meg. Egy gyermekért a megrendelők körülbelül öt millió forintot fizetnek, a béranya pedig ebből az összegből csaknem másfél millió forintot kap kézhez. A béranyáknak hasonlóan, mint más országokban, ahol engedélyezett a béranyaság, meg kell felelniük a következőknek: teljesen egészségeseknek kell lenniük, házasságban kell élniük, és rendelkezniük kell egy saját gyermekkel BÉRANYASÁG A HAZAI JOGBAN 5.1. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Szakdolgozatom elkészítése közben volt szerencsém a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal belső adatai között információkat gyűjteni a különböző országok béranyaságra vonatkozó szabályozásai között. Mielőtt a béranyaságra vonatkozó hazai szabályozást leírnám, szeretném a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt, mint központi hivatalt bemutatni. Az egységes migrációs szervezet létrejöttének érdekében a Kormány a 162/1999-es Kormány rendelettel megalkotta a Belügyminisztérium a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt, mint önálló központi hivatalt, január 1-jei hatállyal. Az Európai Unióba történő belépésre való előkészületekben a jogharmonizáció és intézményújítás kivitelezése érdekében az Országgyűlés május 29-én jogszabályt hozott létre a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról, illetve megváltoztatta a menedékjogról szóló évi 80 Smerdon, Usha, Rengachary: India 194. o (letöltve: )