R/S/D VÍZMINŐSÉGE. dr. Varga Pál nvip Környezetvédelmi Szakértői Iroda

Átírás

1 Szakmai továbbképzés 2019 május 30 R/S/D VÍZMINŐSÉGE dr Varga Pál nvip Környezetvédelmi Szakértői Iroda

2 R/S/D VÍZMINŐSÉGE: A VÍZMINŐSÉGI ÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA MÉRÉSI ADATOK VÍZMINŐSÉGI ÖSSZETEVŐK: LABORVIZSGÁLATOK Vízminőség: a víz fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak összesége a vízi ökoszisztéma állapota Vízminősítés: valamilyen normatívának való megfelelés Vízhasználati alkalmassági normatíva: antropológiai Vízi ökoszisztémák állapotára felállított normatíva: ökológiai MINŐSÍTÉSI ÉRTÉK: a mérési adatokból a minősítés alapjául számított koncentráció (átlag, 90% tartóság, maximum ) állapotértékelés: egy adott felszíni víztest vízminőségi elemei jellemzésének egy adott referencia feltételhez történő viszonyítása, továbbá a rendelet melléklete szerinti osztályba sorolása, illetőleg a kockázatos helyzetű víztest tényének megállapítása; (31/2014 KvVM r) MINŐSÍTÉS: OSZTÁLYBA SOROLÁS: A minősítési érték besorolása a viszonyításként (referenciaként, követelményként, előre) meghatározott vízminőségi állapothoz tartozó osztályok (értékek) közzé MINTAVÉTELEK vízminőségi állapot A vízminőségi állapot leírása a megállapított osztály minősége alapján

3 R/S/D VÍZMINŐSÉGE: A vízminőség állapota a VKI / VGT2 és 31/2004 (XII30) KvVM r alapján GYENGE ÖKOLÓGIAI POTENCIÁLÚ VÍZTEST állapot minősítés osztály Kémiai: kiváló 1 a kitüntetett kémiai elemekben határérték túllépés a vizsgált időszakban nem volt Biológiai : gyenge 4 makrozoobentosz minősítés miatt gyenge, (fitobenton, makrofita: mérsékelt, fitoplankton:? kiváló:?) Fizikai-kémiai elemek: mérsékelt 3 magas tápanyagtartalom miatt mérsékelt minősítés (szervesanyagok, sótartalom, savasság alapján: kiváló) Hidromorfológiai: kiváló 1 az átjárhatóság és a hidrológiai állapot kiváló, (morfológiai állapot nem értékelt) Specifikus szennyezők: kiváló 1 arzén, króm, réz, valamint vegyületeik alapján nincs határérték feletti terhelés Összesített ökológiai: gyenge 4 a biológiai elemek alapján Állapotértékelés: -referencia feltételekhez történő viszonyítás - osztályba sorolás: öt osztály (kiváló, jó, mérsékelt, gyenge) - kockázat megítélése(elérte-e a jó állapotot) Referencia feltétel: (kiváló, zavartalan állapothoz) maximális ökológiai potenciálhoz tartozó jellemzőkhöz viszonyítás R/S/D - Erősen módosított, közepes területű, közepes mélységű, állandó vízborítású állövíz (!) víztest - Feltáró monitoring hely: Tass (!) - Gyakoriság: alap kémia: 12,, fitoplankton: 4, makrozoo,-fitobentosz: 2, - makrofita:1, halak:1, morfológia:131

4 R/S/D VÍZMINŐSÉGE: GYENGE ÖKOLÓGIAI POTENCIÁLÚ VÍZTEST A felszíni víztest biológiai minőségének elemeire vonatkozó értékek JELENTŐSEN eltérnek azoktól, amelyek általában jellemzik ezt a típust zavartalan viszonyok között Az értékek az emberi tevékenységből származó torzulást JELENTŐS mértékben mutatják A gerinctelen állományok (makrozoobentosz) összetétele és egyedsűrűsége JELENTŐSEN eltér a típusra jellemző közösségekétől A típusra jellemző közösségek fontosabb faji csoportjai hiányoznak A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya és a diverzitás mértéke LÉNYEGESEN KISEBB a típusra jellemző szintnél és LÉNYEGESEN KISEBB A JÓ ÁLLAPOTHOZ TARTOZÓNÁL A, az oxigénegyensúly,a tápanyag-koncentrációk, a ph azon a TARTOMÁNYON KIVÜL VAN, amelyen belül biztosítva lenne a típusra jellemző ökoszisztéma zavartalan működése A plankton állományok faji összetétele MÉRSÉKELTEN eltér a típusra jellemző közösségekétől Az egyedsűrűség MÉRSÉKELTEN ELTÉR a típusra jellemző közösségekétől, és jelentős mértékben, nemkívánatos módon megzavarhat más biológiai és fizikai-kémiai minőségi elemeket is A vízvirágzás gyakoriságának és intenzitásának enyhe növekedése következhet be A NYÁRI HÓNAPOKBAN TARTÓS VIRÁGZÁSOK FORDULHATNAK ELŐ A KÍVÁNATOS VÍZMINŐSÉG ELÉRÉSÉHEZ TOVÁBBI INTÉZKEDÉSEK SZÜKSÉGESEK!

5 R/S/D VÍZMINŐSÉGE: 2018 nyár: május - június Mintavételi hely oldott O 2 [mg/l] víz hőmérsékle te [ C] ph fajl elektr vezetőképes ség [µs/cm] Budapest, Kvassayzsilip 6,2 5,4 21,3 23,8 8,7 8, Molnár-sziget 5,7 4,2 20,8 24,2 8,4 8, Dunaharaszti, M0 híd 6,0 5,2 21,2 24,3 8,5 8, Dunaharaszti, vasúti 6,2 4,0 21,9 24,8 8,5 8, híd Szigethalom 6,1 4,6 22,7 25,8 8,5 8, Ráckeve, híd 8,2 7,2 25,7 28,2 8,6 8, Tass, zsilip 6,2 9,3 25,6 29,6 8,5 9, Mintavételi hely KOI k [mg/l] NH 4 + [mg/l] NO 2 - [mg/l] NO 3 - [mg/l] 0612 Budapest, Kvassayzsilip ,13 0,02 0,049 0,026 6,0 5,0 Molnár-sziget ,35 0,99 1,314 0,428 9,4 5,0 Dunaharaszti, M0 híd ,78 0,66 1,305 0,310 9,6 5,6 Dunaharaszti, vasúti ,23 0,32 0,192 0,293 9,1 5,4 híd Szigethalom ,62 0,11 0,172 0,192 6,9 5,0 Ráckeve, híd ,10 0,07 0,185 0,148 5,8 4,2 Tass, zsilip ,14 0,02 0,127 0,117 5,1 3,0 Az egyes komponensekre vonatkoztatott vízminőségi osztályokba történő sorolás az MSZ 12749:1993 szabvány szerint: - az oldott oxigén koncentrációja alapján a vízminőség a Kvassay-zsilipnél és Dunaharaszti M0 hídnál II osztályú (jó), A MOLNÁR-SZIGETNÉL, DUNAHARASZTI VASÚTI HÍDNÁL ÉS SZIGETHALOMNÁL III OSZTÁLYÚ (TŰRHETŐ), Ráckevénél és Tassnál I osztályú (kiváló); - szervesanyag-tartalma (KOI k ) alapján a víz minősége a Kvassay-zsiliptől Ráckevéig I osztályú (kiváló), Tassnál II osztályú (jó); - AZ AMMÓNIUM-ION KONCENTRÁCIÓJA alapján a víz minősége a Kvassay-zsilipnél és Szigethalomtól Tassig I osztályú (kiváló), a MOLNÁR- SZIGETNÉL ÉS DUNAHARASZTI M0 HÍDNÁL IV OSZTÁLYÚ (SZENNYEZETT), Dunaharaszti vasúti hídnál II osztályú (jó); - a nitrition-koncentráció alapján a víz minősége a Kvassay-zsilipnél I osztályú (kiváló), A MOLNÁR-SZIGETNÉL IV OSZTÁLYÚ (SZENNYEZETT), Dunaharaszti M0 hídtól Tassig III osztályú (tűrhető);

6 Mintavételi hely R/S/D VÍZMINŐSÉGE: 2018 nyár: augusztus vége mintavétel időpontja oldott O 2 [mg/l] víz hőmérséklete [ C] ph fajl elektr vezetőképessé g [µs/cm] Budapest, Kvassay-zsilip 8:10 7:50 7,5 6,5 24,9 23,4 8,2 8, Molnár-sziget, rév 8:30 8:25 4,5 1,4 25,7 24,2 7,8 7, Molnár-sziget, rév - 12:50-2,0-23, Molnár-sziget, szigetcsúcs - 12:55-3,6-23, Dunaharaszti, M0 híd 8:50 8:50 5,0 4,8 25,8 24,3 7,8 7, Dunaharaszti, vasúti híd 9:00 9:15 5,5 5,0 25,8 24,2 7,8 7, Szigethalom 9:30 9:40 6,3 6,5 26,0 23,9 8,0 8, Ráckeve, híd 10:00 10:20 6,5 6,3 26,4 24,1 8,1 8, Tass, zsilip 10:45 11:00 5,0 5,4 26,9 24,3 8,2 8, KOI k NH 4 + Mintavételi hely [mg/l] [mg/l] [mg/l] [mg/l] [µg/l] Budapest, Kvassay-zsilip ,06 0,12 0,038 0,054 3,3 3, NO 2 - NO 3 - klorofill-a Molnár-sziget ,83 2,76 1,280 1,764 6,6 5, Dunaharaszti, M0 híd ,68 0,92 1,070 1,290 7,8 8, Dunaharaszti, vasúti híd ,57 0,72 0,970 1,008 8,1 8, Szigethalom ,15 0,30 0,327 0,420 4,9 5, Ráckeve, híd ,09 0,13 0,036 0,055 0,6 <0, Tass, zsilip ,09 0,23 0,034 0,069 0,5 0, Az oxigénviszonyok térben és időben igen változatosak Július közepétől a hó végéig - a Dunai tápvíz kivételével- a teljes dunaszakaszon az oldott oxigén tartalom csökkenése, augusztus elejétől - a kritikus alsó és felső értékek közötti - erősen ingadozása figyelhető meg A legalacsonyabb koncentrációkat a délpesti szennyvízbevezetés alatt a Molnár szigetnél, Dunaharasztinál július közepén és augusztus 26-án, továbbá Tassnál augusztus elején mérték A kritikus felső (túltelítettségi) értékeket augusztus 21-én mérték Szigethalomnál a balparti felső vízrétegben és Ráckevénél a balparti felső 1m-s mélységig terjedő rétegben Ezeken a helyeken, a meder alján ugyanazon időben közel oxigén deficites állapotot regisztráltak A mért szélsőségek egyaránt jelzik a felső szakaszi szennyvízbevezetés oxigén elvonó hatását, s a 27-28C o vízben zajló erőteljes fotoszintetikus aktivitás nappali oxigéntermelő, s az éjszakai oxigénfogyasztó hatását A KOI-val mérhető szerves anyag a tápvízben a legalacsonyabb, a délpesti szennyvizek alatt megnövekszik, Tassig megduplázódik Értékét a nyári, hőhullámos időszakban a fokozott eutrofizációs tevékenység miatti algatömeg is növeli Nagyobb csapadékok idején, amikor a délpesti telep nem működik, s a szennyvizek a telep megkerülésével kerülnek bevezetésre, a KOI koncentráció a tápvízhez képest kétszeresére, háromszorosára is megnövekszik a bevezetés alatti szakaszon A víz klorofill koncentrációja jól jelzi a bőségesen rendelkezésre álló oldható, szervetlen N és P tápanyagok, meleg víz, bőséges fény kedvező viszonyok következtében zajló fokozott fotoszintetikus tevékenységet Legmagasabb értéket a Dunaág középső és alsó szakaszán (Ráckeve, Tass) mérték Ezeken a szakaszokon a magas klorofill mellett, a ph növekedése, a nitrit-, és nitrát-ionok csökkenése is indikálja az előrehaladott eutrofizációs állapotot

7 R/S/D ÉS A KAPCSOLÓDÓ VÍZELLÁTÁSI RENDSZER Budapest D U N A Tass R S D Délpest KAPCSO- LÓDÓ VÍZELLÁTÓ RENDSZER Baja

8 VÍZHASZNÁLATOK: CSAPDÁK Kettős funkció: nyáron öntőzővíz biztosítás (főleg a Dunai tápvízbevezetéssel a kapcslódó vízrendszeren keresztül), tavasszal a térségi belvízek befogadása és kivezetése Üdülési hasznosítási igény (horgászat, rekreáció ) és a térségi szennyvízek befogadója Védett természeti értékek (vízimadarak, úszólápok ) állandó vízszinttartási igénye és a szennyvizek okozta káros hatások ( a szennyvízdugók kivezetése a fokozott vízbetáplálással) A vízminőség javítása érdekében a kiülepedett iszap kotrása és a védett úszólápok elkotrása miatti csapdahelyzet Eltérő térségi érdekek: az R/S/D-n inkább rekreációs hasznosítási igény, míg a kapcsolódó vízrendszereken inkább öntözési hasznosítási igény A VIZHASZ--- NÁLATOK VÍZMINŐSÉGI IGÉNYE ÉS A VÍZ MINŐSÉGÉRE GYAKOROLT HATÁSA ELTÉRŐ

9 R/S/D VÍZMINŐSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK Külső terhelések: szennyvíz bevezetések Belső terhelések: szennyezőanyagok bomlása, eutrofizáció, lebegőanyag kiülepedése, feliszapolódás Víz betáplálás: Dunai tápvíz, bevezetett belvizek Víz kivétel: öntözőrendszerek vízellátása Hidrometeorológia viszonyok: alacsony Duna vízállás, téli jégfedettség, nagy csapadékok, tartós nyári hőhullám A külső és belső terhelések állandóak A vízbetáplálás, vízkivétel az igények szerint történik A hidrometeorológia viszonyok a mindenkori hidrológiai és meteorológiai helyzettől függőek Ha több meghatározó tényező egy időben (és/vagy) azonos helyen jelentkezik: a hatások szuperponálódnak: kritikus állapot

10 DÉLPESTI SZENNYVIZEK: R/S/D VÍZMINŐSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK: KÜLSŐ TERHELÉSEK A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep Pestlőrinc, Kispest, Erzsébet és Soroksár (XVIII, XIX, XX, XXIII) kb 300 ezer lakosának, valamint az ott működő vállalkozásoknak a szennyvizét fogadja és tisztítja folyamatosan A tisztítótelep szennyvíztisztító kapacitása napi 80 ezer, évi 22 millió m 3 A szennyvíztisztítás melléktermékeként 39 ezer tonna víztelenített szennyvíziszap keletkezik évente A szennyzízek megtisztítása többlépcsős mechanikai és biológiai, továbbá élőgépek technológiával kombinált rendszerben történik A telep biztosítja a szennyvíztisztítás során keletkezett melléktermékek, az iszap és a mechanikai szennyeződések környezetbarát kezelését, és a tárolásra, illetve újrahasznosításra történő előkészítését; feldolgozza és zöldenergiává alakítja a beszállított szervesanyag-tartalmú élelmiszer- hulladékot Gyakorlatilag önellátó: szennyvíziszapból és szerves hulladékból megtermeli elektromos energiaigényének közel 90%-át, hőenergiaszükségletének pedig 100%-át; a fel nem használt megtermelt elektromos energiát az országos hálózatba juttatja; tisztítja a technológiai folyamatok során képződő szagos levegőt A TELEP KORSZERŰ, AZ ENGEDÉLYEK SZERINT MŰKÖDIK - A tisztított szennyvíz is szennyvíz: az okozott terhelés nemcsak a felső szakasz minőségét, hanem a lebomlási- eutrofizációs folyamatok miatt az alsó szakasz minőségét is meghatározza - A kombinált tisztítási rendszer jól működik, de így is előfordul, hogy időszakosan nagymennyiségű szennyezőanyag kerül be a Dunaágba: nagy csapadékok esetén a szennyvizeket kevésbé megtisztítva és/vagy a tisztítótelep megkerülésével és kell bevezetni Nem jelentős, további külső terhelések: Kiskunlacházai, Gyáli patak által és a csatornázatlan területekről érkező szennyvizek, ipari és termálvizek, diffuz városi és mezgazdasági N-P terhelések

11 R/S/D VÍZMINŐSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK: BELSŐ TERHELÉSEK A Kvassay zsilipnél Dunából bevezetett tápvíz évente mintegy 700 millió m3, melynek lebegőanyagtartalma a felső szakaszon többnyire kiülepszik A további szakaszokon pedig a bevezetett szennyvizek lebomlása- eutrofizációja révén kialakuló biomassza - kiülepedésre kell számítani A kiülepedett iszap egyben belső, s folyamatos N-P tápanyag forrás is A kiülepedett lebegőanyag a korábbi szennyezések memóriája is A kiülepedés a meder feliszapolódásához, a vízszint és vízszállítóképesség csökkenéséhez, a mellék- és holtágak lefolyástalanságához vezet Az iszap vastagsága eléri 0,5-0,8 m Az üledékbe került biomassza P tartalma az üledékben tározódik, akkumulálódik Később főleg a redukált fenék környezetből- a felette lévő víztérbe visszakerülve ismét felvehető lesz, s így a rendszer állandó belső forrásává válik A tápvízzel a Dunaágba kerülnek a mindenkori fővárosi szennyvizek lebegőanyagához kötődő- fém, olaj, PCB, PAH-, továbbá a korábbi, tisztítatlan fővárosi szennyvizek és rendkívüli szennyezések- csernobili radioaktív kiülepedés - általi szennyezőanyagok is A kiülepedett iszap kotrása újabb vízminőségi és hulladék (ha a kiülepedett iszap veszélyes összetevőket tartalmaz!) kezelési problémát jelenhet

12 R/S/D VÍZMINŐSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK: VÍZBETÁPLÁLÁS, VÍZKIVÉTEL A Kvassay zsilipen keresztül történik a Dunaág és a kapcsolódó vízrendszerek vízellátása A Dunaág fogadja a Dunaági térség és a kapcsolódó vízrendszerek belvizeit A belvizek előfordulása novembertől márciusig, 3-4 hetes tartóssággal jellemző, de nagy csapadék hatására az év bármely időszakában kialakulhat belvíz Az R/S/D látja el a kapcsolódó vízrendszerek öntözővíz igényét A vízbetáplálással nemcsak frissítővíz, hanem nagymennyiségű lebegőanyag, s az ehhez kötődő szennyező- és tápanyag is kerül a Dunaágba, mely növeli a belső terhelést és a felső szakasz feliszapolódását Belvízi készültség elrendelése esetén az RSD üzemvízszintjét a nyári időszakban tapasztalható szinthez képest cm-rel le kell csökkenteni annak érdekében, hogy a kettősműködésű, nyáron öntözővizet szállító csatornák folyásiránya átfordulva a belvizeket az RSD felé vezessék Az ekkor bekövetkező jelentős vízszintcsökkenés kritikus lehet a Dunaág vízminőségére, a vízi élóvilágra A budapesti Vigadó téri vízmércén mért 200 cm-nél alacsonyabb dunai vízállás esetén a Kvassay tápzsilipen történő gravitációs vízbetáplálás lehetősége megszűnik, Ilyenkor a Kvassay turbinájának szivattyús üzemmódjában történő járatásával lehet nagy költséggel- a szükséges vízmennyiséget a rendszerbe beemelni Szélsőségesen alacsony vízállás eseten sem gravitációs, sem szivattyús vízpótlásra nincs lehetőség; magas dunai vízállás esetén a Kvassay-zsilipet betétgerendákkal le kell zárni és a vízbetáplálás ilyenkor is szünetel

13 R/S/D VÍZMINŐSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK: HIDROMETEOROLÓGIAI ÁLLAPOT Extrém alacsony és extrém magas dunai vízálláskor a Dunaág nem kap frissítő vizet A tartós nyári hőhullám idején a víz hőmérséklete megközelíti a 30 C-t Tartós és jelentős mennyiségű csapadékok esetén a vízrendszer belvizeinek befogadásához az R/S/D vízszintjét csökkenteni kell A téli 10 C alatti vízben az ammónium ion nitritté oxidálása gátolt, míg a szerves szennyezések ammónium ionig történő bomlása folyamatos A frissítő víz hiánya miatt a felső szakaszon bevezetett szennyvizek hígítására, vagy a korábban kialakult szennyvízdugók levezetésére nincs mód A víz hőmérséklet növekedésével a lebomlási folyamatok felgyorsulnak, nagy mennyiségű algabiomassza alakul ki, mely nappal oxigén túltelítettséghez, éjszaka-hajnalra oxigénhiányhoz vezet A Dunaág jelentős és tartós vízszint csökkenése nemcsak a szennyvizek csökkentett hígításához, hanem a mellékágak, hókonyok úszólápok szárazra kerüléséhez, lerögzüléséhez vezethet Ez csökkenti a tápanyag kivonó hatást, s a vízmelegesésekor halpusztulást okozhat A 10 C alatti vízben a gátolt ammónium ion bomlás miatt télen az ammónium koncentráció a toxikus mérték fölé is megnövekedhet, melynek levezetéséhez fokozott tápvíz bevezetésre lesz szükség Több kedvezőtlen hidrometeorológiai helyzet egyidejű bekövetkezésekor a vízminőség kritikus romlása várható!

14 MONITORING : A BESOROLÁS MEGBÍZHATÓSÁGA MÉRÉSI ADATOK anali tikai hiba érték képzési hiba MINŐSÍTÉSI ÉRTÉK: a mérési adatokból a minősítés alapjául számított koncentráció (átlag, 90% tartóság, maximum ) Legkisebb hibával a középértéket becsülhetjük, a szélsőértékek megbízható meghatározához a mintaszámot növelni kell Ha a besorolás alapja nem az átlag, hanem a 90%-os tartósságú koncentráció, akkor ugyanolyan pontosság eléréséhez háromszoros mintavételi gyakoriság szükséges osztáyba sorolási hiba referencia víztest miatti bizonytalanság OSZTÁLYBA SOROLÁS A besorolás relatív hibája a mintaszám csökkenésével rohamosan növekszik Ha napi gyakoriságú méréssorozathoz képest a mintavételt heti, kétheti, havi ill szezonális gyakoriságra csökkentjük, az a becslési hibát az eredetinek 27, 30, 55, 96 szorosára növeli A mérési adatokból a minősítés alapjául szolgáló koncentrációkat csak bizonyos hibával tudjuk megállapítani Minél nagyobb a mintavételből származó hiba, annál nagyobb lesz a valószínűsége annak, hogy a besorolást elvétjük, azaz a becslési hiba nagyobb lesz az osztályhatárok közötti sávnál mintavételi hiba MINTAVÉTELEK mintavételi hely jellemzősége vízminőségi állapot A felszíni vizek kategóriáin (tó, folyó) belül a felszíni víztesteket elkülönítve, az 5 számú melléklet szerint meghatározott típusokba kell besorolni (2) A felszíni víztest típusok 1 számú melléklet szerinti vízminőségi elemeire az ott meghatározottak alapján ökológiai referencia feltételeket kell megállapítani (31/2004KvVMr

15 R/S/D VÍZMINŐSÉGI ELŐREJELZÉS : A DUNAÁG VÍZMINŐSÉGE - a jelenlegi és a múltbeli történések miatt - IDŐBEN évszakonként, napszakonként, hidrometeorológiai helyzetenként - TÉRBEN - hossz-, keresztszelvényben és mélységben IS SZÉLSŐSÉGESEN VÁLTOZÓ A vízminőség a folytonosan fennálló külső és belső terhelések miatt a kritikus tartomány közelébe esik Ezt a vízminőségi állapotot az extrém hidrometeorológia helyzetek esetenként a kritikus tartományba ronthatják A vízhez köthető valamennyi igény kielégítése önmagában is ellentmondásos, a vízminőségi állapot nem kielégítő volta miatt pedig gyakorlatilag állandósult konfliktus helyzet alakul ki Ez a konfliktus csak a vízminőséget meghatározó valamennyi, a külső és a belső terhelést okozó forrásra, továbbá a teljes, a Dunaágra és a kapcsolódó vízellátó rendszerre egyaránt kiterjedő, komplex fejlesztéssel oldható fel

16 NE FOGJON SENKI KÖNNYELMŰEN A HÚROK PENGETÉSIHEZ! R/S/D VÍZMINŐSÉGE: Szakterületi ismeretek: vízkémiai vízbiológiai, szennyvíztisztítási, hidrológiai, vízminőségi, vízjogi,,,,,,,,, Szakértői szakterületek: vízgazdálkodási (SZVV) környezetvédelmi (SZKV) természetvédelmi (SZTV) KÉRDÉS? KÖSZÖNÖM A TÜRELMET! vargapaldr@gmailcom nvip Környezetvédelmi Szakértői Iroda

17