Programozás alapjai, programtervezés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Programozás alapjai, programtervezés"

Átírás

1 Programozás alapjai, programtervezés Mûszertechnika Oktatás Kft. Összállította: Kertész György tanfolyami jegyzete alapján Kovalcsik Géza 1107 Budapest Szállás u. 21 Telefon: Tel/Fax: Levélcím: 1475 Budapest Pf. 167

2 Ezúton is szeretném megköszönni Kertész Györgynek a segítségét, melyben hozzájárult ahhoz, hogy az Excel programozása könyv CD mellékletében közreadjam az általa készített Programozás alapjai, programtervezés címû jegyzet kivonatát. Ugyanitt szeretném köszönetemet nyilvánítani a Mûszertechnika Oktatás Kft-nek is. A jegyzet a Mûszertechnika Oktatás Kft tulajdona. Ennek megfelelõen bármilyen módon felhasználni akár az egészet, akár egyes részleteit csak az Õ hozzájárulásukkal lehet.

3 Bevezetés Elsõként gondoljuk át, hogy mi is valójában egy program? Egyáltalán mit jelent a program szó? Használjuk ezt a szót a napi társalgásban is. Például így: ez, vagy az a rendezvény egy jó program volt. Vagy máskor így: mi lesz a vasárnapi program? Mi volt a közös ebben a két mondatban? Az, hogy az esemény, ami adott helyen történik és meghatározott ideig tart, programnak neveztünk. Persze ez még nem elegendõ ahhoz, hogy valamit programnak tekintsünk. Mindkét esetben sok külsõ tényezõtõl függött az, hogy a program hogyan zajlott. Nevezzük tehát programnak azt az adott helyen és idõben meghatározott eseményt vagy eseménysorozatot, ami a külsõ tényezõket figyelembe véve, esetenként más-más módon folyhat le. A számítógép egy programozható eszköz, ami a megfelelõ programok nélkül nem képes mûködni. A számítógép programja is egy adott helyen a számítógépünkön, adott idõben a program indításától kezdve, a környezeti változásokat a megfelelõ pillanatban kiértékelve a körülmények figyelembevételével, alkalmanként máshogy folyik. A számítógép programok a számítógépet, annak központi egységét vezérlik. A vezérlés eszközei csak olyanok lehetnek, amiket a számítógép ki tud értékelni. A körülmények kiértékelésének, bár más-más programnyelvrõl legyen is szó, azonos módjai vannak, hiszen a kiértékelést minden esetben a számítógép végzi. Ez teszi lehetõvé azt,

4 hogy egy programot úgy tervezhessünk meg, hogy elõbb elkészítjük a program tervét, és utána választunk programnyelvet. Egy jó tervnek bármelyik programnyelven megvalósíthatónak kell lennie. Az egyes programnyelveket egy-egy feladatkör megoldására tervezték. A nyelv megválasztása így nem teljesen mindegy. Ez a gondolat nem az elõzõ állítás tagadása, csak egyszerûen azt jelenti, hogy a szerszámokat arra használjuk, amire kitalálták. Olyan ez, mint amikor egy szöget a csavarhúzó fejével szeretnénk a falba verni. Ha elég nagy a csavarhúzó, akkor a mûvelet valószínûleg sikerülni fog, de gondolom mindenki inkább kalapácsot fog használni. A mi esetünkben nem kérdés a nyelv megválasztása Visual Basic for Application, de a tervezés során nem a nyelv ismerete lesz a legfontosabb tudnivalónk. A könyvben már láttunk egy lehetséges utat a program megtervezésére és megvalósítására. Ha komolyan foglalkozunk programok készítésével, akkor minden esetben a feladat megfogalmazása és megtervezése fogja meghatározni munkánk eredményét. Ez a melléklet elsõsorban azoknak szól, akiknek még nincs gyakorlatuk összetett programok készítésében, de a könyv olvasása felkeltette érdeklõdésüket ez iránt a szép alkotó munka iránt.

5 Feladatmegoldás A megvalósításra szánt programozási feladatok során találkozunk gyorsan, egyszerûen átlátható feladatokkal, és olyanokkal, melyeknél már a megoldandó probléma megértése is nehéz. Az elsõ esetben csak akkor gondolunk programozásra, ha valamilyen mûveletsort gyakran hajtunk végre. Ilyenek a statisztikai feldolgozások és az adminisztratív feladatok többsége. A második esetben a feladat bonyolultabb, megoldása sok külsõ feltételtõl függhet. E körbe tartoznak a tudományos, az ipari tervezési és irányítási feladatok. A valóságban elõforduló esetek mindegyikére nem lehet példát adni. Mit kezdhetünk az egyszerû adatokkal dolgozó, de sok és sokféle eredményt adó alkalmazásokkal, melyek adminisztratív területen is sûrûn elõfordulnak, vagy a másik oldalról azokkal, melyek bonyolult adathalmazokból egyszerû következtetéseket vonnak le? Be kell látnunk, hogy a feladatokat nem válogathatjuk a fenti egyszerûséggel. Észrevehetünk azonban egy fontos szempontot: minden esetben adatokról és eredményekrõl beszéltünk. Szerencsésebb megközelítés, ha ezek alapján gondolkodunk. Egy program tervezése során a feladatot két kérdéssel közelítjük meg: Mit szeretnék eredményként kapni? és Milyen adatokból állítható elõ a kívánt eredmény? A számítástechnika fogalmaival: a program a bemeneti (input) adatokból egy meghatározott utasítássor végrehajtásával (procedure) létrehozza a kimeneti (output) adatokat. Az adatok beadásától az eredmény megjelenéséig nekünk kell meghatároznunk a megfelelõ lépéseket.

6 Azt a lépéssorozatot, ami a bemeneti adatokból létrehozza az eredményt, algoritmusnak nevezzük. A programozási feladatokat minden esetben felbonthatjuk az adatbeolvasás, feldolgozás és eredmény megjelenítése részekre. Erre a felbontásra gyakorlatilag mindig lehetõségünk van. Még olyan elsõ látásra nehezen ide sorolható esetekben is, mint például egy ébresztõóra program, melyben a bemeneti adat egyrészt az idõ múlása, másrészt a beállított ébresztési idõ, s ahol a kimenet az eltelt idõ jelzése, és az ébresztés. Arra a kérdésre, hogy mitõl lesz egy feladat egyszerû, vagy bonyolult, szintén nem lehet rávágni a nyilvánvalónak tûnõ választ. Sok rosszálmú programozó köszönheti kínjait a tervezéskori hibás megközelítésnek. Az egyszerû feladat (ahol a bemenetbõl egyszerûen alakítható ki a kimenet) is lehet nehezen megoldható, ha akár a kapok ; akár az adok kérdésre nem tudjuk a megfelelõ választ meghatározni. Régi tapasztalat, hogy a számítógépes programtól várt kimeneti eredménynél csak a bemeneten rendelkezésre álló adatokról tudunk nehezebben információt szerezni. Nem is az a baj, hogy a majdani felhasználó ne mondaná el készségesen a válaszokat, hanem az, hogy nehéz kiválogatni a kívánt kimenethez szükséges bemeneti adatokat. Sokféle bemeneti adat állhat rendelkezésre, de nem feltétlenül szükséges mindegyik, illetve egyik származhat a másikból. Nagyon fontos, hogy meg tudjuk határozni a szükséges és elégséges bemeneti adatok körét. Erre csak a kimeneti igények ismeretében van lehetõségünk. Tudnunk kell jól megfogalmazni a kérdéseket, és jól kiértékelni a válaszokat. A fenti probléma megoldása általában papíron a szervezõ gondja. Az életben persze ez sem ilyen egyszerû. Mindenképpen ismernünk kell a feladatmegoldás ilyen értel-

7 mû elõkészítését, hiszen másképp nem tudnánk értelmezni a szervezõ által megadott adatokat. Nem is beszélve azokról az esetekrõl, amikor a szervezési feladatok is a programozóra hárulnak. Foglaljuk össze, a fentiek alapján mit is nevezhetünk feladatmegoldásnak: a szükséges kimeneti adatok megfogalmazása után meghatározzuk az ezek elõállításához szükséges bemeneti adatokat, majd ezek alapján leírjuk, hogy a bemenetbõl milyen átalakítással kapjuk meg a kimenetet. Ezt a tervezési módszert az angol nyelvû szakirodalom az Input, Procedure és a Output szavak kezdõbetûinek az összeolvasásával IPO módszernek nevezi. A programkészítés lépései A feladat meghatározása, specifikáció A specifikáció egy olyan leírás, amely rögzíti a feladattal szemben támasztott igényeket, követelményeket. Ebben meg kell határozni azt, hogy mi a feladat, azt milyen környezetben kell megvalósítani, milyen bemenettel rendelkezünk és milyen kimenetet, eredményt várunk el a programtól. A specifikáció minõsége, korrektsége alapvetõen meghatározza a további munka sikerét. A hiányos feladat-meghatározás alapján készített

8 programról általában csak a program tesztelése során az ellenõrzéskor, vagy a program használatbavételekor derül ki, hogy nem azt teszi, amit vártunk tõle. A feladat meghatározását a programozó általában készen kapja. Ez elsõ hallásra azt jelenthetné, hogy a programozó nem felelõs annak hibáiért. Lehet így gondolkozni, de nem célravezetõ. A programozónak rendelkeznie kell annyi rálátással az adott területre, hogy a nem kellõen pontos, vagy feltételezhetõen hiányos részekre, rá tudjon kérdezni. Sokszor arra is szükség lehet, hogy egyes részleteket önállóan dolgozzon ki. Vagyis a feladat meghatározásának egy párbeszédnek kell lennie a megrendelõ és a program írója között. A feladat meghatározása A feladatok meghatározása során körültekintõen kell eljárnunk. Fel kell becsülni a célokat és lehetõségeket. Itt még azt is el kell döntenünk, hogy a feladat egyáltalán megvalósítható vagy nem. A feladatot a következõ szempontok szerint fogalmazzuk meg: A megfogalmazás legyen teljes, érthetõ, egyértelmû, pontos, tömör, szemléletes,

9 elõrelátó, jól felépített, tagolt. Ha az input, procedure, output tervezési módszert követjük, akkor a bemeneti és kimeneti adatokkal kapcsolatban a következõ szempontokat vegyük figyelembe: Input adatok: Mik az input adatok? Milyen a beviteli formájuk (adattípus)? Mik a bevihetõ értékek? Az adatbevitelt hogyan kell befejezni? Milyen speciális megszorítások vannak? Milyen kapcsolatok állnak fenn a beviendõ adatok között? Output adatok: Milyen adatokat kell megõrizni? Milyen formában kell megõrizni az adatokat? Mennyi adatról van szó? Melyik adatokat kell megjeleníteni? Hogyan állíthatjuk elõ ezeket az adatokat?

10 Tervezés A program egy idõben zajló folyamat leírása. Azt várjuk el tõle, hogy a feladatot oldja meg, illetve a feladatban kitûzött célokat valósítsa meg. A specifikációból, vagy más szóval a feladat-meghatározásából, a forrásprogram, mint a fordítás alapjául szolgáló szöveg, nem egyszerû begépeléssel jön létre. A feladatot meg kell értenünk, el kell képzelnünk a megoldás menetét, majd részletesen ki kell dolgoznunk. E folyamatban helyezkedik el a tervezés, mint olyan lépés, mely leegyszerûsíti és pontossá, hatékonnyá teszi a programkészítés folyamatát. A tervezés során arra törekszünk, hogy az emberi gondolkodással, emberi nyelven elképzelt megoldást olyan világos egyszerû szerkezetekkel fogalmazzuk meg melyek könnyen megfeleltethetõk lesznek a majdani programlépéseknek. A jó programterv nem kötõdik programnyelvhez, számítógéptípushoz, általános fogalmakkal dolgozik. Az egyes feladatok megoldásához meg kell határoznunk a megfelelõ algoritmust. A megoldandó feladatot bontsuk kisebb részekre. Kevés ember van, aki egy nagyobb feladatot egy lépésben meg tud oldani. Egy almát sem eszünk meg egyetlen harapással. A feladat megoldása szempontjából így kisebb jobban áttekinthetõ részekkel kell dolgoznunk. Hogyan bontsuk részekre a programozási feladatainkat? Arra kell törekednünk, hogy a részek minél kevésbé függjenek egymástól. Tehát az egyes részek önállóan is hasz-

11 nálhatóak legyenek. Ez a fejlesztési szemlélet nem csak a tervezés során teszi érthetõvé a programot, hanem késõbb könnyebb lesz a programot karbantartani is. Kódolás A kódolás az a lépés, melyet a kívülálló általában programozási tevékenységnek tart, hiszen azt látja, hogy megszállott emberek püfölik a számítógép billentyûzetét és nem figyelnek a külvilágra. Itt készül el a terv alapján a forrásprogram, az adott nyelv szabályai szerinti és annak eszközkészletére hivatkozó kód, melyet lefordítva jutunk a gépi kódú programhoz. Abban, hogy ez a fázis milyen sokáig tart, mennyire hatékony, nagy szerepe van az elõzõ lépések jó megoldásának. A rossz tervbõl szinte soha nem lesz jó program, míg a jó terv alapján hibátlan, jószerével csak elírásokat tartalmazó program készülhet. Sikerélményt nem az okoz, ha több napi fúrás-faragás után rájövünk a hibára, hanem az, amikor a kódolás gyors, egyszerû, a begépelt program a fordítás után úgy mûködik, ahogy elképzeltük. Régi mondás, hogy csak az lehet jó, ami szép is. Ha ezt gondolatmenetünk tisztaságára, megoldásaink egyszerûségére, követhetõségére, átláthatóságára értjük, elhihetjük: minél többet fúrjuk-faragjuk a programot, annál több rejtett hibát fog tartalmazni, annál nehezebb lesz igazán kijavítani. Murphy szerint: az elsõ hibátlan programot még írják. A kódolás eredménye a program maga. Ezt forráslistának nevezzük.

12 A forráslista akkor jó, ha: pontosan a programterv alapján készült, áttekinthetõ, olvasható, tömör és egyértelmû magyarázó megjegyzéseket tartalmaz. Tesztelés A munka során rendszeresen ellenõrizzük megoldásaink helyességét. Ilyen ellenõrzéseket nemcsak a kódolás során végzünk, hanem már a terv lépéseit is tesztelhetjük. Nyilvánvaló, hogy a terv elolvasásával is megállapítható, mi fog történni. Az ilyen ellenõrzéseket asztali- vagy száraztesztnek nevezzük. A programot természetesen mûködés közben is ki kell próbálnunk. Az ellenõrzés körülményeit gondosan meg kell határoznunk. Nem elég a mûködésnek megfelelõ (rendeltetésszerû) használatnak kitennünk. Gyakori hiba, például, ha a program egy számra vár, de a programban nem ellenõrizzük, hogy a felhasználó valóban számot írt-e be? A programozónak nem szabad csak azt ellenõrizni, hogy programja a számokra hogyan reagál, hiszen a felhasználó szöveget is beírhat, amitõl a programnak nem szabad megbolondulnia. Különös gondosságot igényel, hogy a programban elõforduló döntéseket minden szélsõ helyzetre megvizsgáljuk.

13 A fejlesztés lezáró ellenõrzése lehet az úgynevezett béta-teszt, ami azt jelenti, hogy a kész programot kipróbálásra átadjuk egy vagy több majdani felhasználónak, akik tapasztalataikat, a felfedezett hiányosságokat elmondják nekünk. Ilyen teszt csak a nagyobb méretû és felhasználói körû programoknál szokásos. A tesztelés eszköze a nyomkövetés. A korszerû fejlesztõrendszerek, így a Visual Basic for Application is, lehetõvé teszik a program speciális, lépésenkénti futtatását, és közben az egyes adatok, változók értékeinek a figyelését. A figyelmetlenségbõl, átgondolatlanságból eredõ hibák nagy része kiszûrhetõ így. Gyakran használjuk e lépés megnevezésére az angol debugging szót, ami szó szerint poloskátlanítást jelent. A tesztelés tulajdonképpen nem más, mint egy próbafuttatás. A próbafuttatás alatt sok hibáját fedezhetjük fel a megírt programnak. A tesztadatokat úgy kell összeállítani, hogy minden lehetséges értéket felvegyenek. A program tesztelésekor a következõkre kell figyelemmel lennünk: A program pontosan úgy mûködik-e mint azt a feladat meghatározásában leírtuk? Ne lehessen a programot elrontani. Elég hatékony-e? Biztonságos-e a használata? Felhasználóbarát-e? Mennyire szolgálja ki a felhasználó igényeit? A külsõ megjelenése elég esztétikus?

14 Sehol nem idegesítõ? Mennyire illeszkedik a szabványokhoz, szokásokhoz? Dokumentáció A program dokumentációja több részbõl áll. Egyik részét képezi a fejlesztéskor létrehozott írásos anyag: a specifikáció, a terv, a programkód, az abba beírt megjegyzések és a tesztek kiinduló adatai, eredményei. Másik része a felhasználáshoz szükséges segédanyag: installációs leírás, kezelési utasítás, technikai referencia. A fejlesztési dokumentáció minõsége (érthetõség, olvashatóság) fontos a kivitel, a hibakeresés és a késõbbi fejleszthetõség szempontjából is. Célszerû a program forráskódját is öndokumentáló módon elkészíteni. Ez azt jelenti, hogy a szöveget ellátjuk magyarázó megjegyzésekkel, illetve a befoglalt részeket beljebb tabuláljuk, az egyes részeket világosan elhatároljuk stb. Összefoglalóan: betartunk olyan szerkesztési konvenciókat, amelyek lehetõvé teszik, hogy a programkód szövegét bárki elolvasva megérthesse azt (akár magunk is egy késõbbi alkalommal).

15 A fejlesztõi dokumentációnak a következõket kell tartalmaznia: A feladat meghatározása. A programterv. A forrásprogram. A kész program forrás kódú listája. Tesztadatok listája. A felhasználói dokumentációnak más feladatokat kell kielégítenie, mint a fejlesztõi dokumentációnak. A felhasználói dokumentációnak a következõ részekbõl kell állnia: A feladat leírása, vagyis mire használható a program. Milyen legkisebb hardver konfiguráción használható. Milyen legkisebb szoftver környezetben használható. Hogyan lehet használatba venni. Telepítés. Hogy lehet elindítani a programot? A program használatának részletes leírása. Hibalehetõségek, hibaüzenetek magyarázata, útmutatás, teendõk leírása.

16 A programnyelvek elemei A számítógépes programok adatokkal, vezérlésekkel dolgoznak, így fontos ismernünk ezek típusait. Az adat fogalmáról megállapítottuk, hogy a körülöttünk lévõ dolgok bármely mérhetõ és nem mérhetõ jellemzõjét így nevezhetjük, ha azt egyértelmûen le tudjuk írni. Az információ fogalmával is találkoztunk: az adatokból levont következtetések eredménye. Ez utóbbi a számítógép számára ugyanúgy jelenik meg, mint az eredeti adat, ezért most nem fogunk közöttük különbséget tenni, egyszerûen mindkettõt adatnak nevezzük. A számítógépeken, függetlenül a programnyelvtõl, az adatokat különbözõ formában tároljuk. Ahhoz, hogy egy programot megvalósítsunk, ezeket az adatformákat ismernünk kell. Adattípusok Az adatokat a program futása alatt változókban õrizzük meg az éppen futó program számára. A változó nem más mint a számítógép operatív memóriájában egy névvel ellátott hely, ami alkalmas az adatok tárolására. Az egyes helyfoglalásokat deklarálással valósíthatjuk meg. Az egyes helyfoglalások, deklarálások alkalmával azt is meghatározhat-

17 juk, hogy az adatot milyen formában kívánjuk megõrizni. Ezzel annyi helyet fogunk lefoglalni az adataink számára, amennyire szükség van. A jegyzetben a Visual Basic for Application nyelvben használható változótípusokat mutatjuk be, de a felsorolt típusokat más programnyelvekben is meg fogjuk találni. Numerikus típusok Számszerû értékek ábrázolására szolgálnak. Megkülönböztetünk egész és valós típusokat. Az egész típusok nevükbõl adódóan egész számokat ábrázolhatnak, míg a valós típusok valós, azaz egész és tört számokat. Mindkét esetben beszélhetünk az ábrázolható számok intervallumáról (a legkisebb és a legnagyobb érték között). Az egész típusoknál a pontosság kérdése nem vetõdik fel, annál inkább érdekes a valós típusoknál. Az egész típusokat tárolási módjuk és méretük alapján osztályozhatjuk.

18 Egészszámok: adattípus hossza intervallum Byte 1 byte 0-tól 255-ig Integer 2 byte tól ig Long 4 byte tól ig Valós számok: Single 4 byte Negatív számok: -3,402823E38-tól 1,401298E-45 Nulla Pozitív számok: 1,401298E-45-tõl 3,402823E38-ig Double 8 byte Negatív számok: -1, E308-tól -4, E-324-ig Nulla Pozitív számok: 4, E-324-tól 1, E308-ig

19 Currency 8 byte ,5808-tól ,5807-ig Date 8 byte 100-január 1-tõl 9999-december 31-ig Szöveges típusok A program a szöveges adatokat éppúgy képes feldolgozni, azokkal mûveleteket végezni, mint a számértékekkel. A Visual Basic for Application programnyelvben kétféle String típusú változót deklarálhatunk. Fix hosszúságút és változó hosszúságút. A változó hosszúságú szöveges változó hossza körülbelül 2 milliárd karakter tárolását teszi lehetõvé. A fix hosszúságú szöveges változók hossza maximum 64 kbyte lehet. Egy tíz karakter hosszúságú szöveg befogadására alkalmas változót a következõ módon kell deklarálnunk: Dim Szoveges As String *10

20 Logikai típus A számítástechnika szinte legfontosabb adattípusa, bár ezt elsõ látásra nem is gondolnánk. Logikai típusú adat, kell minden döntéshez, ami a program mûködését befolyásolja. A logikai típus tárolásához 1 bit szükséges, hiszen értéke csak kétféle (hamis és igaz) lehet. A kényelem (sebesség, egyszerû programozás) érdekében az IBM PC-re írt programnyelvek általában egy egész byte-ot elhasználnak egy bit helyett. A VBA két byte-ot foglal le a Boolean típusú változóknak. Az érték True vagy False lehet. Mutató típus A mutató típus a memória egy címét tárolja, azaz egy címre mutat, ahol adat, objektum vagy alprogram található. A VBA nyelvben objektumokra hivatkozhatunk mutató típusú változóval. Az adattípus deklarálása során az Object kulcsszót használjuk. Mutató típusú változónak a Set paranccsal adhatunk értéket. Erre példa a következõ programrészlet: Dim Lap As Object Set Lap = Worksheets(1)

21 A Set utasítás segítségével a Worksheets(1) munkalapot elneveztük Lap névvel. A program további részeiben a Lap változóval hivatkozhatunk rámutathatunk a Worksheets(1) munkalapra. Általános adattípus Ha a program futása során egy változónak úgy adunk értéket, hogy elõre nem tudjuk annak az adattípusát, akkor a Variant változótípust használhatjuk. Adatszerkezetek Az egyedi tárolású adatok nem elégítenek ki minden igényt, hiszen sokszor fordul elõ, hogy több önálló, esetleg eltérõ típusú adat képez olyan egységet, amit a gépi feldolgozás során is szeretnénk megõrizni. Az adattípusok adatszerkezetekbe szervezhetõk, s azok újabb szerkezetekbe ágyazódhatnak. Mindig a program igényeihez legjobban alkalmazkodó szerkezeteket alakítsunk ki. A legalapvetõbb esetekre a programnyelvek általában kínálnak megoldást:

22 A tömb azonos típusú, méretû adatok ismétlõdése a memóriában, index-szel, az adat tömbön belüli sorszámával hivatkozhatunk a egy-egy elemére. Erre a könyvben a változókról szóló részben találunk példákat. Rekord típusú változóban eltérõ típusú, méretû adatok együttesét tárolhatjuk. Ezeket a változótípusokat nekünk kell meghatároznunk. A VBA nyelvben erre a TYPE utasítást használjuk. Az így meghatározott változók a felhasználó típusú változók. Type felhaszntípus elemnév As típusnév [ elemnév As típusnév] változók felsorolása... End Type A Type utasítás argumentumai a következõk: felhaszntípus A felhasználó által definiált típus neve. Erre az általános változó elnevezés szabályai érvényesek. elemnév A felhasználó által definiált típus elemének neve. Erre az általános változó elnevezés szabályok érvényesek

23 típusnév Az elõbb felsorolt típusok egyike lehet (típusnév nem lehet objektum adattípus). Felhasználói változótípust a következõ leírás szerint határozhatunk meg: Type HelysegAdat HelysegKod (1 To 100) As Integer Orszag As String * 30 End Type A felhasználó által meghatározott változótípust a továbbiakban ugyanúgy használhatjuk egy-egy változó típusának a megjelölésére, mintha a VBA beépített adattípusa lenne: Dim Ibafa As Helysegadat Az elõzõ példában a HelysegAdat tartalmazza a Helysegod statikus tömböt, és az Orszag stringet. Az Ibafa rekordnak ugyanaz a szerkezete, mint a HelysegAdatnak. A következõ példában a Type utasítással egy 3 elemû, a felhasználó által definiált típust hozunk létre, ennek segítségével megadunk egy ilyen típusú változót, és minden elemhez hozzárendelünk adatokat.

24 Type TesztRekord VevoSzam As Long VevoNev As String * 36 Hitel As String * 24 End Type Dim Vevo As TesztRekord Vevo.VevoSzám = Val(InputBox$( Írja be a vevõ számát: )) Vevo.VevoNév = InputBox$( Írja be a vevõ nevét: ) Vevõ.Hitel= InputBox$( Írjon be hitelezési információt: ) Utasítások típusai A programokban használt utasításokat az adott nyelvtõl függetlenül csoportosíthatjuk: értékadás vezérlésátadás direkt: ugrás, alprogramhívás, visszatérés feltételes: elágazás, ciklus egyéb

25 Vezérlõszerkezetek A program mûködését, az utasítások végrehajtási sorrendjét befolyásoló utasításokat összefoglalóan vezérlésátadó utasításoknak nevezzük. Magyarázzuk meg a kifejezést: Az utasítások azt mondják meg a processzornak, hogy milyen adatokkal, mit kell tennie, azaz vezénylik, vezérlik a processzor mûködését. A processzor az utasításokat sorban, egymás után hajtja végre. Vezérlésátadásról akkor beszélünk, amikor ettõl az automatizmustól eltérünk. A vezérlésátadó utasítások azt határozzák meg, melyik programrészlet utasításai vezérlik ezentúl a processzort. Feltételes vezérlésátadó utasításnak azokat az utasításokat nevezzük, melyek valamilyen feltétel teljesülésétõl függõen hajtják végre a program egyik vagy másik utasítássorozatát. A feltétel vizsgálata során egy vagy több változó vagy objektum állapotának pillanatnyi értékét vizsgáljuk. A vizsgálat eredménye minden esetben egy logikai érték. A modern struktúrált programozásban a feltételes vezérlésátadó utasítás és az általa végrehajtott, vagy éppen kikerült utasítások egymástól elválaszthatatlanok, egy vezérlõszerkezetet alkotnak. A vezérlõszerkezeteket két fõ és több alcsoportba oszthatjuk:

26 Elágazások Szelekciók egyágú: a vizsgált feltétel igaz értéke esetén a befoglalt utasítás végrehajtódik, egyébként nem kétágú: a feltétel igaz és hamis értéke esetén más-más ág hajtódik végre többágú: egy kifejezés értékétõl függ, hogy melyik ág hajtódik végre, vagy az ágak külön feltétellel rendelkeznek, közülük csak egy hajtódhat végre Ciklusok Iterációk elõl tesztelõ: a ciklus elején megvizsgálja a meghatározott feltétel teljesülését. Ha a feltétel igaz, akkor végrehajtja a ciklustestbe írt utasításokat, majd újra a feltételt vizsgálja. Mindaddig ismétli a ciklustestbe írt utasításokat, amíg a feltétel igaznak bizonyul. hátul tesztelõ: A ciklustestbe írt utasításokat legalább egyszer végrehajtja, mert a ciklustest végén vizsgálja a kilépés feltételét. A ciklustestbe írt utasítások végrehajtását, akkor hagyja abba, ha feltétel igaz.

27 Összegezve A programnyelvek ugyanazokkal az eszközökkel dolgoznak, csak az egyes utasítások szintaktikája, nyelvi megvalósítása más. Vagyis más szabályok szerint kell leírni a különbözõ programnyelvek utasításait, de az építõkövek megegyeznek. Ez teszi lehetõvé a nyelvtõl független programtervezést.

28 feltétel 1 Igaz utasítás(ok) feltétel 2 Igaz utasítás(ok) Hamis Hamis A program építõelemei A program tervezése során hasznos az egyes eljárásokat valamilyen grafikus módszer segítségével ábrázolni. Ennek egy korai változata a folyamatábra. Jegyzetünkben nem ennek a megtanulása a cél, de most az egyes vezérlõszerkezetek szemléltetésére ezt használjuk. A program tevékenységeit, szerkezetét ezzel a módszerrel mindenki számára olvashatóvá tehetjük. Ezzel a módszerrel a programnyelvtõl függetlenül írjuk le a program folyamatait. feltétel n Igaz utasítás(ok) Hamis utasítás(ok) A folyamatábra elemei Folyamatábra rajzolásakor két síkidomot és összekötõ vonalakat használunk: A folyamatábrát felülrõl lefelé kell olvasni, az utasítások, feltételek felülrõl lefelé követik egymást. Ha az elágazás miatt nem a következõ utasításnál folytatódik a

29 program, akkor a vonal végére rajzolt nyílhegy után kell haladnunk, ez megkönnyíti az értelmezést. Ugyancsak kitesszük a nyílhegyeket a csomópontokba befutó vonalak végén is. Szokás jelezni az ábrázolt program vagy eljárás elejét és végét külön, lekerekített sarkú négyszögbe írt start és stop, vagy begin és end szavakkal. A start illetve begin szavakat célszerû helyettesíteni a program vagy eljárás nevével. A rajztechnika a hosszabb, bonyolultabb eljárások ábrázolására is alkalmas. Elõfordulhat, hogy a rajz méretei miatt, átláthatóságának érdekében a nagyon távoli csomópontokat összekötõ vonalakat nem rajzoljuk le, hanem végeiket kis körökbe írt számokkal jelöljük meg.

30 Vezérlõszerkezetek Ebben a fejezetben részletesen megvizsgáljuk a vezérlõszerkezetek fajtáit, azok mûködését. A folyamatábra mellett VBA nyelvû példát is láthatunk. Szelekciók feltétel Igaz Hamis Egyágú szelekció A feltétel igaz True értéke esetén az igaz ág (Then ág) utasítását vagy utasításait hajtja végre a program, egyébként ezt kihagyva a program a csomópontot követõ utasításnál folytatódik. utasítás(ok) Kétágú szelekció A feltétel igaz értéke esetén az igaz ág (Then ág) utasítása, utasításai, egyébként a hamis ág (Else ág) utasítása, utasításai hajtódik végre, majd a program a csomópontot követõ utasításnál folytatódik. feltétel igaz utasítás(ok) hamis utasítás(ok)

31 feltétel 1 Igaz utasítás(ok) feltétel 2 Igaz utasítás(ok) Hamis Hamis Többágú szelekció A többágú szelekció kétágú elágazások egymásba-ágyazásából épül fel. A vizsgálat az 1. feltétel vizsgálatával indul. Ha ez igaz, akkor a hozzátartozó utasításokat hajtja végre és a program az egész szelekciós szerkezet után folytatódik. Ha az elsõ feltétel eredménye hamis, akkor a következõ feltétel vizsgálatára kerül sor, ha ez igaz, úgy az ehhez tartozó utasítás hajtódik végre, s így tovább. Bármely feltétel igaz értéke esetén a többit már nem vizsgálja. Ha egyik feltétel sem volt igaz értékû, akkor a vezérlés az utolsó feltétel hamis ágában álló utasításhoz (n+1) kerül. Az ebben az ágban álló utasítás el is maradhat, vagyis az utolsó feltétel lehet egyágú is. feltétel n Igaz Hamis utasítás(ok) utasítás(ok)

32 Elöltesztelõ iterációk a vezérlõváltozó kezdeti értékének a beállítása feltétel Igaz utasítás(ok) vezérlõváltozó növelése Hamis For... Next típus A For... Next típusú ciklus egy vezérlõváltozó értékét rendre megnöveli, s a ciklustestben található utasításokat minden növelés után végrehajtja. A folyamat addig tart, míg a vezérlõváltozó értéke meg nem haladja a ciklus elsõ sorában meghatározott végértéket. A vezérlõváltozó értékének vizsgálata a ciklustestbe írt utasításokat megelõzi, így abban az esetben, ha a kezdõérték eleve nagyobb a végértéknél, akkor a ciklusba zárt utasítások egyszer sem kerülnek végrehajtásra. A vezérlõváltozó növelése akkor következik be, amikor a program a Next utasításra lép. Ezután visszaadja a vezérlést a For utasítást tartalmazó sornak. Itt ismét a vezérlõváltozó ellenõrzésére kerül sor. A VBA nyelvben két For Next típusú vezérlést is találunk. Az egyik vezérlõváltozója egy számértéket tartalmazó kifejezés, a másik pedig egy objektum. Az objektum típusú For Each... Next ciklus egy gyûjtemény elemeit

33 veszi sorra. Ebben az esetben a ciklust egy gyûjtemény hivatkozással határozhatjuk meg. A For Each ciklus addig ismétlõdik, amíg a gyûjtemény minden objektumát sorra nem veszi. A For... Next típusú ciklusszervezés esetén az ismétlések számát elõre meghatározzuk. Do... Loop típus A Do... Loop típusú iterációt felhasználhatjuk mind elöltesztelõ, mind pedig hátultesztelõ ciklusként. Ez csak az írás módjától függ. Ha ugyanis a Do utasítássorba írjuk a feltétel vizsgálatát, akkor elõltesztelõ ciklust feltétel iterációt alakíthatunk ki, ha pedig a Loop utasítás Igaz utasítás(ok) Hamis mellé, akkor hátultesztelõt. Ebben az esetben egy külsõ változó értékének megváltozásával vezérelhetjük a ciklusok végrehajtási számát. Természetesen a vizsgált változónak változnia kell a ciklustesten belül, különben a ciklus végtelenszer ismétlõdik meg. Az iteráció elsõ sorában a feltétel teljesülését vizsgálhatjuk úgy is, hogy akkor lépünk a ciklusba, ha a feltétel igaz (While), és úgy is hogy amíg a feltétel nem igaz (Until). Mindkét vizsgálatot a ciklus elején hajtjuk végre, így az iterációnk elõl-tesztelõ lesz.

Java programozási nyelv

Java programozási nyelv Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Programtervezés. Dr. Iványi Péter

Programtervezés. Dr. Iványi Péter Programtervezés Dr. Iványi Péter 1 A programozás lépései 2 Feladat meghatározás Feladat kiírás Mik az input adatok A megoldáshoz szükséges idő és költség Gyorsan, jót, olcsón 3 Feladat megfogalmazása Egyértelmű

Részletesebben

Webprogramozás szakkör

Webprogramozás szakkör Webprogramozás szakkör Előadás 5 (2012.04.09) Programozás alapok Eddig amit láttunk: Programozás lépései o Feladat leírása (specifikáció) o Algoritmizálás, tervezés (folyamatábra, pszeudokód) o Programozás

Részletesebben

Algoritmusok. Dr. Iványi Péter

Algoritmusok. Dr. Iványi Péter Algoritmusok Dr. Iványi Péter Egyik legrégebbi algoritmus i.e. IV század, Alexandria, Euklidész két természetes szám legnagyobb közös osztójának meghatározása Tegyük fel, hogy a és b pozitív egész számok

Részletesebben

A C# programozási nyelv alapjai

A C# programozási nyelv alapjai A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet

Részletesebben

Bevezetés a programozásba

Bevezetés a programozásba Bevezetés a programozásba 1. Előadás Bevezetés, kifejezések http://digitus.itk.ppke.hu/~flugi/ Egyre precízebb A programozás természete Hozzál krumplit! Hozzál egy kiló krumplit! Hozzál egy kiló krumplit

Részletesebben

1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül!

1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! 1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! a) A while ciklusban a feltétel teljesülése esetén végrehajtódik a ciklusmag. b) A do while ciklusban a ciklusmag után egy kilépési feltétel van.

Részletesebben

Tömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása

Tömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása Tömbök kezelése Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása A számokkal jellemzett adatok, pl. személyi szám, adószám, taj-szám, vonalkód, bankszámlaszám esetében az elírásból származó hibát ún. ellenőrző

Részletesebben

A fizetendő összegből a 35 év fölötti tulajdonos 20 % kedvezményt kap.

A fizetendő összegből a 35 év fölötti tulajdonos 20 % kedvezményt kap. Elágazás Az elágazás, olyan vezérlési szerkezet, amely az utasítások egy adott csoportját attól függően hajtja végre, hogy egy adott logikai feltétel teljesül-e. Legegyszerűbb változata a kétirányú elágazás,

Részletesebben

Adatszerkezetek Tömb, sor, verem. Dr. Iványi Péter

Adatszerkezetek Tömb, sor, verem. Dr. Iványi Péter Adatszerkezetek Tömb, sor, verem Dr. Iványi Péter 1 Adat Adat minden, amit a számítógépünkben tárolunk és a külvilágból jön Az adatnak két fontos tulajdonsága van: Értéke Típusa 2 Adat típusa Az adatot

Részletesebben

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás? Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii

Részletesebben

Információtartalom vázlata

Információtartalom vázlata 1. Az Ön cégétől árajánlatot kértek egy üzleti portál fejlesztésére, amelynek célja egy online áruház kialakítása. Az árajánlatkérés megválaszolásához munkaértekezletet tartanak, ahol Önnek egy vázlatos

Részletesebben

Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell

Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell Szkriptnyelvek 1. UNIX shell Szkriptek futtatása Parancsértelmez ő shell script neve paraméterek shell script neve paraméterek Ebben az esetben a szkript tartalmazza a parancsértelmezőt: #!/bin/bash Szkriptek

Részletesebben

Programozási alapismeretek 1. előadás

Programozási alapismeretek 1. előadás Programozási alapismeretek 1. előadás Tartalom A problémamegoldás lépései programkészítés folyamata A specifikáció Az algoritmus Algoritmikus nyelvek struktogram A kódolás a fejlesztői környezet 2/33 A

Részletesebben

Feladat. Bemenő adatok. Bemenő adatfájlok elvárt formája. Berezvai Dániel 1. beadandó/4. feladat 2012. április 13. Például (bemenet/pelda.

Feladat. Bemenő adatok. Bemenő adatfájlok elvárt formája. Berezvai Dániel 1. beadandó/4. feladat 2012. április 13. Például (bemenet/pelda. Berezvai Dániel 1. beadandó/4. feladat 2012. április 13. BEDTACI.ELTE Programozás 3ice@3ice.hu 11. csoport Feladat Madarak életének kutatásával foglalkozó szakemberek különböző településen különböző madárfaj

Részletesebben

I. ALAPALGORITMUSOK. I. Pszeudokódban beolvas n prim igaz minden i 2,gyök(n) végezd el ha n % i = 0 akkor prim hamis

I. ALAPALGORITMUSOK. I. Pszeudokódban beolvas n prim igaz minden i 2,gyök(n) végezd el ha n % i = 0 akkor prim hamis I. ALAPALGORITMUSOK 1. Prímszámvizsgálat Adott egy n természetes szám. Írjunk algoritmust, amely eldönti, hogy prímszám-e vagy sem! Egy számról úgy fogjuk eldönteni, hogy prímszám-e, hogy megvizsgáljuk,

Részletesebben

A KÓDOLÁS TECHNIKAI ELVEI

A KÓDOLÁS TECHNIKAI ELVEI 1. A KÓDOLÁS FOGALMA A KÓDOLÁS TECHNIKAI ELVEI A kódolás a forrásnyelvű (pl. C#, Java) program elkészítését jelenti. Ha a megoldást gondosan megterveztük, akkor ez általában már csak rutinszerű, technikai

Részletesebben

Amortizációs költségelemzés

Amortizációs költségelemzés Amortizációs költségelemzés Amennyiben műveleteknek egy M 1,...,M m sorozatának a futási idejét akarjuk meghatározni, akkor egy lehetőség, hogy külön-külön minden egyes művelet futási idejét kifejezzük

Részletesebben

1. Alapok. #!/bin/bash

1. Alapok. #!/bin/bash 1. oldal 1.1. A programfájlok szerkezete 1. Alapok A bash programok tulajnképpen egyszerű szöveges fájlok, amelyeket bármely szövegszerkesztő programmal megírhatunk. Alapvetően ugyanazokat a at használhatjuk

Részletesebben

Utasítások. Excel VII. Visual Basic programozás alapok. A Visual Basic-kel megoldható feladatok típusai Objektumok, változók Alprogramok

Utasítások. Excel VII. Visual Basic programozás alapok. A Visual Basic-kel megoldható feladatok típusai Objektumok, változók Alprogramok Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék MŰSZAKI INFORMATIKA Dr.Dudás László 0. Excel VII. Visual Basic programozás alapok A Visual Basic-kel megoldható feladatok típusai Objektumok, változók Alprogramok

Részletesebben

A fordítóprogramok szerkezete. Kódoptimalizálás. A kódoptimalizálás célja. A szintézis menete valójában. Kódoptimalizálási lépések osztályozása

A fordítóprogramok szerkezete. Kódoptimalizálás. A kódoptimalizálás célja. A szintézis menete valójában. Kódoptimalizálási lépések osztályozása A fordítóprogramok szerkezete Forrásprogram Forrás-kezelő (source handler) Kódoptimalizálás Fordítóprogramok előadás (A,C,T szakirány) Lexikális elemző (scanner) Szintaktikus elemző (parser) Szemantikus

Részletesebben

Egyszerű programozási tételek

Egyszerű programozási tételek Egyszerű programozási tételek 2. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2011. szeptember 15. Sergyán (OE NIK) AAO 02 2011. szeptember 15.

Részletesebben

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika Dr. Schuster György 2011. június 16. C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika 2011. június 16. 1 / 15 Pointerek (mutatók) Pointerek

Részletesebben

Információk. Ismétlés II. Ismétlés. Ismétlés III. A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin. Algoritmus. Algoritmus ábrázolása

Információk. Ismétlés II. Ismétlés. Ismétlés III. A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin. Algoritmus. Algoritmus ábrázolása 1 Információk 2 A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin Elérhetőség mesko.katalin@tfk.kefo.hu Fogadóóra: szerda 9:50-10:35 Számonkérés időpontok Április 25. 9 00 Május 17. 9 00 Június

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve

Részletesebben

1. Olvassuk be két pont koordinátáit: (x1, y1) és (x2, y2). Határozzuk meg a két pont távolságát és nyomtassuk ki.

1. Olvassuk be két pont koordinátáit: (x1, y1) és (x2, y2). Határozzuk meg a két pont távolságát és nyomtassuk ki. Számítás:. Olvassuk be két pont koordinátáit: (, y) és (2, y2). Határozzuk meg a két pont távolságát és nyomtassuk ki. 2. Olvassuk be két darab két dimenziós vektor komponenseit: (a, ay) és (b, by). Határozzuk

Részletesebben

1. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Hibaszámítás Számábrázolás Kerekítés, levágás Klasszikus hibaanalízis Abszolút hiba Relatív hiba

1. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Hibaszámítás Számábrázolás Kerekítés, levágás Klasszikus hibaanalízis Abszolút hiba Relatív hiba Hibaforrások Hiba A feladatok megoldása során különféle hibaforrásokkal találkozunk: Modellhiba, amikor a valóságnak egy közelítését használjuk a feladat matematikai alakjának felírásához. (Pl. egy fizikai

Részletesebben

Iman 3.0 szoftverdokumentáció

Iman 3.0 szoftverdokumentáció Melléklet: Az iman3 program előzetes leírása. Iman 3.0 szoftverdokumentáció Tartalomjegyzék 1. Az Iman rendszer...2 1.1. Modulok...2 1.2. Modulok részletes leírása...2 1.2.1. Iman.exe...2 1.2.2. Interpreter.dll...3

Részletesebben

file./script.sh > Bourne-Again shell script text executable << tartalmat néz >>

file./script.sh > Bourne-Again shell script text executable << tartalmat néz >> I. Alapok Interaktív shell-ben vagy shell-scriptben megadott karaktersorozat feldolgozásakor az első lépés a szavakra tördelés. A szavakra tördelés a következő metakarakterek mentén zajlik: & ; ( ) < >

Részletesebben

7. Laboratóriumi gyakorlat: Vezérlési szerkezetek II.

7. Laboratóriumi gyakorlat: Vezérlési szerkezetek II. 7. Laboratóriumi gyakorlat: Vezérlési szerkezetek II. A gyakorlat célja: 1. A shell vezérlő szerkezetei használatának gyakorlása. A használt vezérlő szerkezetek: if/else/fi, for, while while, select, case,

Részletesebben

OOP. Alapelvek Elek Tibor

OOP. Alapelvek Elek Tibor OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós

Részletesebben

Készítette: Nagy Tibor István

Készítette: Nagy Tibor István Készítette: Nagy Tibor István A változó Egy memóriában elhelyezkedő rekesz Egy értéket tárol Van azonosítója (vagyis neve) Van típusa (milyen értéket tárolhat) Az értéke értékadással módosítható Az értéke

Részletesebben

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti

Részletesebben

Szerző. Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: Név: vp.05@hotmail.com Kurzuskód:

Szerző. Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: Név: vp.05@hotmail.com Kurzuskód: Szerző Név: Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: vp.05@hotmail.com Kurzuskód: IP-08PAEG/27 Gyakorlatvezető neve: Kőhegyi János Feladatsorszám: 20 1 Tartalom Szerző... 1 Felhasználói dokumentáció...

Részletesebben

Programozási segédlet

Programozási segédlet Programozási segédlet Programozási tételek Az alábbiakban leírtam néhány alap algoritmust, amit ismernie kell annak, aki programozásra adja a fejét. A lista korántsem teljes, ám ennyi elég kell legyen

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT ÓBUDAI EGYETEM. Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ

SZAKDOLGOZAT ÓBUDAI EGYETEM. Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ ÓBUDAI EGYETEM Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ SZAKDOLGOZAT OE-NIK Hallgató neve: Berencsi Gergő Zsolt 2010. Törzskönyvi száma: T 000123/FI38878/S-N Tartalomjegyzék Tartalmi

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

Webprogramozás szakkör

Webprogramozás szakkör Webprogramozás szakkör Előadás 4 (2012.03.26) Bevezető Mi is az a programozási nyelv, mit láttunk eddig (HTML+CSS)? Az eddig tanult két nyelven is mondhatni programoztunk, de ez nem a klasszikus értelemben

Részletesebben

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Programozás I. 3. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Primitív típusok Típus neve Érték Alap érték Foglalt tár Intervallum byte Előjeles egész 0 8 bit

Részletesebben

Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E

Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E Követelmény A beadandó dokumentációját a Keszthelyi Zsolt honlapján található pdf alapján kell elkészíteni http://people.inf.elte.hu/keszthelyi/alkalmazasok_fejlesztese

Részletesebben

(Solid modeling, Geometric modeling) Testmodell: egy létező vagy elképzelt objektum digitális reprezentációja.

(Solid modeling, Geometric modeling) Testmodell: egy létező vagy elképzelt objektum digitális reprezentációja. Testmodellezés Testmodellezés (Solid modeling, Geometric modeling) Testmodell: egy létező vagy elképzelt objektum digitális reprezentációja. A tervezés (modellezés) során megadjuk a objektum geometria

Részletesebben

Biztonsági folyamatirányító. rendszerek szoftvere

Biztonsági folyamatirányító. rendszerek szoftvere Biztonsági folyamatirányító rendszerek szoftvere 1 Biztonsági folyamatirányító rendszerek szoftvere Tartalom Szoftverek szerepe a folyamatirányító rendszerekben Szoftverek megbízhatósága Szoftver életciklus

Részletesebben

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Kiss Albert

SZAKDOLGOZAT. Kiss Albert SZAKDOLGOZAT Kiss Albert Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar A VIZUÁLIS PROGRAMOZÁS TANÍTÁSA A DEBRECENI MECHWART ANDRÁS GÉPIPARI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN Témavezető: Nyakóné dr.

Részletesebben

Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1

Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1 Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1 Készítette: Gipsz Jakab Neptun-azonosító: ABC123 E-mail: gipszjakab@seholse.hu Kurzuskód: IT-13AAT1EG Gyakorlatvezető

Részletesebben

Mérési jegyzőkönyv. az ötödik méréshez

Mérési jegyzőkönyv. az ötödik méréshez Mérési jegyzőkönyv az ötödik méréshez A mérés időpontja: 2007-10-30 A mérést végezték: Nyíri Gábor kdu012 mérőcsoport A mérést vezető oktató neve: Szántó Péter A jegyzőkönyvet tartalmazó fájl neve: ikdu0125.doc

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. november 5. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint, jól követhetően

Részletesebben

Irányítástechnika 1. 9. Elıadás. PLC-k programozása

Irányítástechnika 1. 9. Elıadás. PLC-k programozása Irányítástechnika 1 9. Elıadás PLC-k programozása Irodalom - Helmich József: Irányítástechnika I, 2005 - Zalotay Péter: PLC tanfolyam - Jancskárné Anweiler Ildikó: PLC programozás az IEC 1131-3 szabvány

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Informatikai alapismeretek középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Informatikai alapismeretek középszint 0721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Adatelemzés az R-ben. 2014. április 25.

Adatelemzés az R-ben. 2014. április 25. Adatelemzés az R-ben 2014. április 25. Kísérleti adatok elemzése Kísérlet célja: valamilyen álĺıtás vagy megfigyelés empirikus és szisztematikus tesztelése. Pl. a nők többet beszélnek, mint a férfiak,

Részletesebben

Operációs Rendszerek II. labor. 2. alkalom

Operációs Rendszerek II. labor. 2. alkalom Operációs Rendszerek II. labor 2. alkalom Mai témák (e)grep Shell programozás (részletesebben, példákon keresztül) grep Alapvető működés: mintákat keres a bemeneti csatorna (STDIN vagy fájl) soraiban,

Részletesebben

OOP #1 (Bevezetés) v1.0 2003.03.07. 18:39:00. Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj.

OOP #1 (Bevezetés) v1.0 2003.03.07. 18:39:00. Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. OOP #1 (Bevezetés) v1.0 2003.03.07. 18:39:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_01-1 - E jegyzet másolata

Részletesebben

Podoski Péter és Zabb László

Podoski Péter és Zabb László Podoski Péter és Zabb László Bevezető Algoritmus-vizualizáció témakörében végeztünk kutatásokat és fejlesztéseket Felmértük a manapság ismert eszközök előnyeit és hiányosságait Kidolgoztunk egy saját megjelenítő

Részletesebben

Rekurzió. Dr. Iványi Péter

Rekurzió. Dr. Iványi Péter Rekurzió Dr. Iványi Péter 1 Függvényhívás void f3(int a3) { printf( %d,a3); } void f2(int a2) { f3(a2); a2 = (a2+1); } void f1() { int a1 = 1; int b1; b1 = f2(a1); } 2 Függvényhívás void f3(int a3) { printf(

Részletesebben

ELEMI PROGRAMOZÁSI TÉTELEK

ELEMI PROGRAMOZÁSI TÉTELEK ELEMI PROGRAMOZÁSI TÉTELEK 1. FELADATMEGOLDÁS PROGRAMOZÁSI TÉTELEKKEL 1.1 A programozási tétel fogalma A programozási tételek típusalgoritmusok, amelyek alkalmazásával garantáltan helyes megoldást adhatunk

Részletesebben

Programozás alapjai Bevezetés

Programozás alapjai Bevezetés Programozás alapjai Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Programozás alapjai Bevezetés SWF1 / 1 Tartalom A gépi kódú programozás és hátrányai A magas szintÿ programozási nyelv fogalma

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Megoldási útmutató I.

Részletesebben

Gyakorlati vizsgatevékenység B

Gyakorlati vizsgatevékenység B Gyakorlati vizsgatevékenység B Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 481 04 0000 00 00 Web-programozó Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1189-06 Web-alkalmazás fejlesztés

Részletesebben

ALGORITMUSOK, ALGORITMUS-LEÍRÓ ESZKÖZÖK

ALGORITMUSOK, ALGORITMUS-LEÍRÓ ESZKÖZÖK ALGORITMUSOK, ALGORITMUS-LEÍRÓ ESZKÖZÖK 1. ALGORITMUS FOGALMA ÉS JELLEMZŐI Az algortmus egyértelműen végreajtató tevékenység-, vagy utasítássorozat, amely véges sok lépés után befejeződk. 1.1 Fajtá: -

Részletesebben

38. A gráfalgoritmusok alkalmazása

38. A gráfalgoritmusok alkalmazása 38. A gráfalgoritmusok alkalmazása Állapotok és átmenetek A gráf adattípus nagyon sokféle feladat megoldásánál alkalmazható. Rejtvények, játékok, közlekedési és szállítási problémák, stratégiai feladatok

Részletesebben

Műveletek makrókkal. Makró futtatása párbeszédpanelről. A Színezés makró futtatása a Makró párbeszédpanelről

Műveletek makrókkal. Makró futtatása párbeszédpanelről. A Színezés makró futtatása a Makró párbeszédpanelről Műveletek makrókkal A munkafüzettel együtt tárolt, minden munkalapon elérhető makrót a Fejlesztőeszközök szalag Makrók párbeszédpanelje segítségével nyithatjuk meg, innen végezhetjük el a makrókkal megoldandó

Részletesebben

A 2013/2014 tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló javítási-értékelési útmutató. INFORMATIKA II. (programozás) kategória

A 2013/2014 tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló javítási-értékelési útmutató. INFORMATIKA II. (programozás) kategória Oktatási Hivatal A 2013/2014 tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló javítási-értékelési útmutató INFORMATIKA II. (programozás) kategória Kérjük a tisztelt kollégákat, hogy az egységes

Részletesebben

Programozás I. Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu

Programozás I. Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Programozás I. 3. előadás Egyszerű programozási tételek Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet 2015. szeptember

Részletesebben

8.3. AZ ASIC TESZTELÉSE

8.3. AZ ASIC TESZTELÉSE 8.3. AZ ASIC ELÉSE Az eddigiekben a terv helyességének vizsgálatára szimulációkat javasoltunk. A VLSI eszközök (közöttük az ASIC) tesztelése egy sokrétűbb feladat. Az ASIC modellezése és a terv vizsgálata

Részletesebben

Ismerkedjünk tovább a számítógéppel. Alaplap és a processzeor

Ismerkedjünk tovább a számítógéppel. Alaplap és a processzeor Ismerkedjünk tovább a számítógéppel Alaplap és a processzeor Neumann-elvű számítógépek főbb egységei A részek feladatai: Központi egység: Feladata a számítógép vezérlése, és a számítások elvégzése. Operatív

Részletesebben

AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA

AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA Befogadást segítő eszközök Jelnyelvi tolmács (leköti a vizuális figyelem nagy részét, speciális ismeret kell hozzá) -a válaszadó siketek

Részletesebben

találhatók. A memória-szervezési modell mondja meg azt, hogy miként

találhatók. A memória-szervezési modell mondja meg azt, hogy miként Memória címzési módok Egy program futása során (legyen szó a program vezérléséről vagy adatkezelésről) a program utasításai illetve egy utasítás argumentumai a memóriában találhatók. A memória-szervezési

Részletesebben

Ez a telepítési dokumentum segítséget nyújt abban, hogy szabályosan telepítse az Áfa átállító szoftvert Szerviz 7 programhoz.

Ez a telepítési dokumentum segítséget nyújt abban, hogy szabályosan telepítse az Áfa átállító szoftvert Szerviz 7 programhoz. 3Sz-s Kft. 1158 Budapest, Jánoshida utca 15. Tel: (06-1) 416-1835 / Fax: (06-1) 419-9914 e-mail: zk@3szs.hu / web: www.3szs.hu Tisztelt Felhasználó! Ez a telepítési dokumentum segítséget nyújt abban, hogy

Részletesebben

munkafüzet open eseményéhez

munkafüzet open eseményéhez Makrók használata az Excelben - munkafüzet open eseményéhez VBA-eljárás létrehozása Az Auto_Open makróval kapcsolatos fenti korlátozások megkerülhetők az Open eseményhez rendelt VBA-eljárással. Példa Auto_open

Részletesebben

Programozási tételek. Dr. Iványi Péter

Programozási tételek. Dr. Iványi Péter Programozási tételek Dr. Iványi Péter 1 Programozási tételek A programozási tételek olyan általános algoritmusok, melyekkel programozás során gyakran találkozunk. Az algoritmusok általában számsorozatokkal,

Részletesebben

openbve járműkészítés Leírás az openbve-hez kapcsolódó extensions.cfg fájl elkészítéséhez

openbve járműkészítés Leírás az openbve-hez kapcsolódó extensions.cfg fájl elkészítéséhez Leírás az openbve-hez kapcsolódó extensions.cfg fájl elkészítéséhez 1. oldal openbve járműkészítés Leírás az openbve-hez kapcsolódó extensions.cfg fájl elkészítéséhez A leírás az openbve-hez készített

Részletesebben

Konzolalkalmazások gyors tesztelése

Konzolalkalmazások gyors tesztelése Juhász Tibor: Konzolalkalmazások gyors tesztelése Kiegészítés a Programozási ismeretek haladóknak című könyvhöz (Műszaki Kiadó, 2012) A programozás versenyeken, de egyéb esetekben is fontos lehet, hogy

Részletesebben

Verifikáció és validáció Általános bevezető

Verifikáció és validáció Általános bevezető Verifikáció és validáció Általános bevezető Általános Verifikáció és validáció verification and validation - V&V: ellenőrző és elemző folyamatok amelyek biztosítják, hogy a szoftver megfelel a specifikációjának

Részletesebben

A foglalkozás során a tanulók részt vesznek a program megtervezésében, megvalósításában, tesztelésében és továbbfejlesztésében. SZERZŐ: Vindics Dóra

A foglalkozás során a tanulók részt vesznek a program megtervezésében, megvalósításában, tesztelésében és továbbfejlesztésében. SZERZŐ: Vindics Dóra Programot írni ma már nem csak bonyolult kódok begépelésével lehet. A Scratch segítségével könnyen írhatunk programokat, tanulóinkat gyorsan sikerélményhez juttathatjuk, ezáltal motiváltabbak lesznek bonyolultabb

Részletesebben

Programozás I. - 11. gyakorlat

Programozás I. - 11. gyakorlat Programozás I. - 11. gyakorlat Struktúrák, gyakorlás Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Rendszer- és Számítástudományi Tanszék Utolsó frissítés: November 16, 2009 1 tar@dcs.vein.hu Tar

Részletesebben

Programozható logikai vezérlő

Programozható logikai vezérlő PROGRAMABLE LOGIC CONTROLLER Programozható logikai vezérlő Vezérlés fejlődése Elektromechanikus (relés) vezérlések Huzalozott logikájú elektronikus vezérlések Számítógépes, programozható vezérlők A programozható

Részletesebben

4. Lecke. Körök és szabályos sokszögek rajzolása. 4.Lecke / 1.

4. Lecke. Körök és szabályos sokszögek rajzolása. 4.Lecke / 1. 4.Lecke / 1. 4. Lecke Körök és szabályos sokszögek rajzolása Az előző fejezetekkel ellentétben most nem újabb programozási utasításokról vagy elvekről fogunk tanulni. Ebben a fejezetben a sokszögekről,

Részletesebben

Java programozási nyelv 6. rész Java a gyakorlatban

Java programozási nyelv 6. rész Java a gyakorlatban Java programozási nyelv 6. rész Java a gyakorlatban Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. október A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/16 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Programzás I. - 1. gyakorlat

Programzás I. - 1. gyakorlat Programzás I. - 1. gyakorlat Alapok Tar Péter 1 Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Utolsó frissítés: September 15, 2007 1 tar@dcs.vein.hu Tar Péter (PE-MIK-DCS)

Részletesebben

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény IT - Alapismeretek Feladatgyűjtemény Feladatok PowerPoint 2000 1. FELADAT TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Pótolja a hiányzó neveket, kifejezéseket! Az első négyműveletes számológépet... készítette. A tárolt program

Részletesebben

Excel Hivatkozások, függvények használata

Excel Hivatkozások, függvények használata Excel Hivatkozások, függvények használata 1. Fejezet Adatok, képletek, függvények Adatok táblázat celláiba írjuk, egy cellába egy adat kerül lehet szám, vagy szöveg * szám esetén a tizedes jegyek elválasztásához

Részletesebben

Algoritmusok. Hogyan csináljam?

Algoritmusok. Hogyan csináljam? Algoritmusok Hogyan csináljam? 1 Az algoritmus fogalma Algoritmusnak olyan pontos előírást nevezünk, amely megmondja, hogy bizonyos feladat megoldásakor milyen műveleteket milyen meghatározott sorrendben

Részletesebben

Memóriagazdálkodás. Kódgenerálás. Kódoptimalizálás

Memóriagazdálkodás. Kódgenerálás. Kódoptimalizálás Kódgenerálás Memóriagazdálkodás Kódgenerálás program prológus és epilógus értékadások fordítása kifejezések fordítása vezérlési szerkezetek fordítása Kódoptimalizálás L ATG E > TE' E' > + @StPushAX T @StPopBX

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Informatikai alapismeretek középszint 1321 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

5. Laborgyakorlat. Számláló funkciók, időzítő funkciók.

5. Laborgyakorlat. Számláló funkciók, időzítő funkciók. 5. Laborgyakorlat Számláló funkciók, időzítő funkciók. A gyakorlat célja A számlálók és időzítők használata gyakori a folyamatirányításban. Gondoljunk egy futószalag indításának a késleltetésére, megállításánál

Részletesebben

C programozási nyelv

C programozási nyelv C programozási nyelv Előfeldolgozó utasítások Dr Schuster György 2011 május 3 Dr Schuster György () C programozási nyelv Előfeldolgozó utasítások 2011 május 3 1 / 15 A fordítás menete Dr Schuster György

Részletesebben

IBAN: INTERNATIONAL BANK ACCOUNT NUMBER. I. Az IBAN formái

IBAN: INTERNATIONAL BANK ACCOUNT NUMBER. I. Az IBAN formái IBAN: INTERNATIONAL BANK ACCOUNT NUMBER A EUROPEAN COMMITTEE FOR BANKING STANDARDS (ECBS) által 2001. februárban kiadott, EBS204 V3 jelű szabvány rögzíti a nemzetközi számlaszám formáját, valamint eljárást

Részletesebben

8. Mohó algoritmusok. 8.1. Egy esemény-kiválasztási probléma. Az esemény-kiválasztási probléma optimális részproblémák szerkezete

8. Mohó algoritmusok. 8.1. Egy esemény-kiválasztási probléma. Az esemény-kiválasztási probléma optimális részproblémák szerkezete 8. Mohó algoritmusok Optimalizálási probléma megoldására szolgáló algoritmus gyakran olyan lépések sorozatából áll, ahol minden lépésben adott halmazból választhatunk. Sok optimalizálási probléma esetén

Részletesebben

A PhysioBank adatmegjelenítő szoftvereinek hatékonysága

A PhysioBank adatmegjelenítő szoftvereinek hatékonysága A PhysioBank adatmegjelenítő szoftvereinek hatékonysága Kaczur Sándor kaczur@gdf.hu GDF Informatikai Intézet 2012. november 14. Célok, kutatási terv Szabályos EKG-felvétel: P, Q, R, S, T csúcs Anatómiai

Részletesebben

Ellenőrző kérdések. 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t

Ellenőrző kérdések. 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t Ellenőrző kérdések 2. Kis dolgozat kérdései 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t 37. Ha t szintű indexet használunk,

Részletesebben

Mindenki abból a három tantárgyból tesz szigorlatot, amelyet hallgatott.

Mindenki abból a három tantárgyból tesz szigorlatot, amelyet hallgatott. Szigorlati témakörök az Informatika (szigorlat) (BMEVIAU0181) c. tantárgyat felváltó Informatika (BMEGERIEEIS) tantárgyból az okleveles energetikai mérnökképzés (2N-0E) hallgatói számára 1. tantárgy: Programozás

Részletesebben

Egyirányban láncolt lista

Egyirányban láncolt lista Egyirányban láncolt lista A tárhely (listaelem) az adatelem értékén kívül egy mutatót tartalmaz, amely a következő listaelem címét tartalmazza. A láncolt lista első elemének címét egy, a láncszerkezeten

Részletesebben

A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel

A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 11. Laboratóriumi gyakorlat A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 1. A gyakorlat célja: Az ADC0804 és a DAC08 konverterek ismertetése, bekötése, néhány felhasználási lehetőség tanulmányozása,

Részletesebben

A matematikai feladatok és megoldások konvenciói

A matematikai feladatok és megoldások konvenciói A matematikai feladatok és megoldások konvenciói Kozárné Fazekas Anna Kántor Sándor Matematika és Informatika Didaktikai Konferencia - Szatmárnémeti 2011. január 28-30. Konvenciók Mindenki által elfogadott

Részletesebben

3Sz-s Kft. Tisztelt Felhasználó!

3Sz-s Kft. Tisztelt Felhasználó! 3Sz-s Kft. 1158 Budapest, Jánoshida utca 15. Tel: (06-1) 416-1835 / Fax: (06-1) 419-9914 E-mail: zk@3szs. hu / Web: http://www. 3szs. hu Tisztelt Felhasználó! Köszönjük, hogy telepíti az AUTODATA 2007

Részletesebben

VBA. Visual Basic for Applications

VBA. Visual Basic for Applications VBA Visual Basic for Applications Mi a közös a Microsoft Word, Excel, Power Point, Access alkalmazásokban? HÁT A VBA! Visual Basic for Applications Program nyelv: Menő programokat lehet benne írni English

Részletesebben