A kormány felelősséggel vállalta a válságkezelés feladatát: meghoztuk a gyakran nehéz, de mindenképpen szükséges döntéseket és végigvisszük a

Átírás

1 Adatok és tények a kormányzásról Szerkesztette: dr. Molnár Csaba

2

3 Bevezető Ez a kiadvány azzal a céllal született, hogy objektív számok és tényszerű adatok segítségével bemutassa az elmúlt két kormányzati ciklusban elért eredményeket. A téma nagyságára való tekintettel ezt a munkát igyekeztünk úgy elvégezni, hogy az elért eredményeket szemléletes grafikonok és ábrák egészítsék ki a jobb érthetőség és a felhasználó barát szerkezet érdekben. Mindez valamennyi polgár közös törekvésének köszönhető, és a baloldal büszkén vállalhatja ezeket. Az MSZP vezette kormányok 2002 óta, a szociális igazságtalanságokat orvosló kezdeti intézkedések után számos lényeges változtatást hajtottak végre az állami ellátórendszereken, aminek köszönhetően megnőtt az emberek jövedelme, erősödött a szociális rendszer, szűkültek a jövedelmi különbségek. A kormány elsőként a 100 lépés programjával már től megkezdte az állam működésének modernizálását ban, a magyar baloldal, történelmi választási sikere után újból egyensúlyi pályára állította a költségvetést, közben a közszolgáltatások szinte minden területére kiterjedő átfogó reformokat, változásokat indított el. Az elmúlt 8 évben az egészségügytől az oktatáson és az államigazgatás egészén át a honvédelemig több és mélyebb reform indult el és zajlott, mint az azt megelőző másfél évtizedben. Ezalatt a baloldal tovább védte a szociális biztonságot és kitartóan érvényesítette a szolidaritás elvét. Mindeközben az európai uniós támogatások segítségével minden korábbinál több forrást 2004 és 2013 között összesen 7 ezer milliárd forintot fordítunk a magyar vállalkozások, civil szervezetek erősítésére, munkahelyteremtésre, a mezőgazdaság és a környezetvédelem támogatására, az infrastruktúra továbbépítésére, az államigazgatás átalakítására, az elektronikus közigazgatás és a települések fejlesztésére, valamint az egészségügy és az oktatás modernizálására, a kulturális értékek gyarapítására. Mindennek már most számos, a mindennapokban, az emberek számára közvetlenül is érzékelhető eredménye és haszna van. A világgazdasági válság visszavett ezekből az eredményekből, de még így is majd minden területen jelentős volt a javulás nyolc év alatt. Akkor is fontos eredmények ezek, ha egy sor kérdésben az ellenzéki reformellenesség, a végletekig kiélezett belpolitikai helyzet, a kormányzati lépések sokszor elégtelen előkészítése és megvalósítása miatti nehézségek, valamint a hektikus világgazdasági körülmények megakadályozták a továbbhaladást néhány kulcsterületen. A világgazdasági válság miatt azonban a költségvetési egyensúly megőrzése és a gazdasági stabilitás visszaszerzése a korábbiaknál is drasztikusabb beavatkozást igényelt. Az azonnali válságkezelő és takarékossági lépésekkel megőriztük a költségvetés stabilitását, megerősítettük a bizalmat Magyarország iránt, mindeközben pedig a lehetőségekhez mérten enyhítjük a válság hatásait, védjük a munkahelyeket, támogatjuk a vállalatokat, enyhítjük a devizahitelesek terheit és segítjük a legnehezebb helyzetben lévő embereket. De a gazdasági válság mellett kezelni kell azokat a mélyen húzódó szerkezeti gondokat is, melyek hosszú ideje nehezítik az ország fejlődését és amelyek miatt a gazdasági krízis jóval súlyosabban érinti Magyarországot, mint más országokat. Ezért 2008-tól nem egyszerűen takarékosságot kellett végrehajtani, hanem mélyreható szerkezeti változásokat kellett megindítani valamennyi nagy ellátórendszerben: a nyugdíjak, a szociális juttatások, a családtámogatások, az otthonteremtés területén. Mindezek a lépések teremtették elő az adócsökkentés fedezetét, ami a keresetek növekedését, a munkahelyek megőrzését, a vállalkozások talpon maradását és megerősödését szolgálja, és mindez együtt alapozza meg a mielőbbi tartós növekedést. 3

4 A kormány felelősséggel vállalta a válságkezelés feladatát: meghoztuk a gyakran nehéz, de mindenképpen szükséges döntéseket és végigvisszük a megkezdett változtatásokat. Mert ezek szolgálják az ország hosszú távú érdekét, a továbbhaladást. Az elmúlt 8 évben az ország történetében szinte példa nélkül álló ütemben és a gazdaság lehetőségeit meghaladó mértékben emelkedett a lakosság jövedelme, bővült a fogyasztás, javultak az életkörülmények. Bár a évi kiigazítás során megtorpant a jövedelmek növekedése, a világgazdasági válság pedig 2009-ben elkerülhetetlenül vezetett a jövedelmek csökkenéséhez, ma látványosan és érzékelhetően jobban élnek az emberek, mint nyolc éve. Az eltelt 8 évben az emberek kárpótlást kaptak a rendszerváltás után elszenvedett áldozataikért. A magyar gazdaság egyik legnagyobb strukturális problémája a foglalkoztatás alacsony szintje. A rendszerváltás éveinek gazdasági krízise, a magyar gazdaság sokkszerű átalakulása néhány év alatt közel másfél millió embert lökött ki a munkaerőpiacról. Ugyan a mélyponthoz képest két-háromszázezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak létszáma, de 2000-től nemzetközi összehasonlításban is alacsony szinten beragadt. A foglalkoztatás érdemi növelésében hasonlóan a korábbi kormányokhoz az elmúlt két kormányzati ciklus sem hozott átütő sikert, de a nemzetközi gazdasági válság kirobbanásáig emelkedett a foglalkoztatottság szintje, javult a foglalkoztatás szerkezete, fehéredett a munkaerőpiac. A 2008-ban a foglalkoztatottak átlagos száma lényegében azonos volt a 7 évvel korábbival ben a foglalkoztatottak átlagos száma 3 millió 868 ezer fő volt, 2008-ban 3 millió 879 ezer fő. A gazdasági krízis miatt azonban I. félévében az egy évvel ezelőttihez képest már közel 90 ezer fővel csökkent az alkalmazásban állók száma. Az MSZP kormányzásának 8 évében jól elkülöníthető gazdaságpolitikai szakaszokra bontva fejlődött a magyar gazdaság. Az első évek fenntarthatatlan struktúrájú növekedését követően egészségessé vált a növekedés szerkezete, megkezdődött a tartós egyensúly feltételeinek strukturális reformokkal történő megteremtése. Bár a világgazdasági válság Európa többi országához hasonlóan Magyarországon is a gazdaság teljesítményének drámai visszaesését okozta, 2010-ben az ország összes jövedelme még így is 16%-kal haladja meg a évi szintet. Az egyensúlyt őrző válságkezelő politikának köszönhetően a nemzetközi válságot követően, 2011-től Magyarország Európa leggyorsabban fejlődő, gyorsan felzárkózó országai közé tartozhat. Az elmúlt években Magyarország történetének egyik legnagyobb fejlesztési programja indult el. Hazánk 2004-től uniós befizetéseinek többszörösét használhatja fel közötti I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a hazai társfinanszírozással együtt összesen 670 milliárd fejlesztési forrás felhasználására nyílt lehetőség, amit Magyarország maximálisan kihasznált. Az utófinanszírozást is figyelembe véve már a programok többsége lezárult, az eredeti keret egészét kimerítették és kifizették a hatóságok. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében között a hazai társfinanszírozással együtt összesen milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg az Európai Unió támogatásával. Magyarország az elsők között volt a fejlesztési terv elfogadtatásában, az első pályázatok kiírásában és a kifizetések megkezdésében. A magyar állam polgárai és a vállalkozások jövedelmeinek nemzetközi összehasonlításban viszonylag magas hányadát központosítja és osztja el újra. Ez túlzottan terheli az adófizetőket és az egyik legnagyobb gátja a növekedésnek. Az eltelt évtizedek kormányai kerülték az érdemi változást eredményező reformokat, mivel azok súlyos érdekütközésekkel jártak volna. Mindez az eltelt két évtizedben szükségségképpen vezetett az államháztartás egyensúlyának ciklikus felborulásához, a kiadásoknak a bevételeket lényegesen meghaladó szintjéhez. 4

5 2006 nyarán a kormány szakított elődei halogató, konfliktuskerülő politikájával és az állam működésének valamennyi területére kiható változásokat indított el között olyan horderejű reformok sorozata indult el a 800 ezer alkalmazottat foglalkoztató és az ország jövedelmének több mint felét újraelosztó állam egész tevékenységében, mint amire a megelőző 16 évben együttesen sem került sor. E változások eredményeként kisebb létszámmal és hatékonyabban működik az állam, mint korábban ban a GDP több mint 3%-ával, közel 1000 milliárd forinttal költött kevesebb az államháztartás mintha maradt volna a 2006-os, kiigazítás nélküli kiadási szint. Az azóta hozott lépések pedig még nagyobb arányban csökkentették az állam működési kiadásait. A rendszerváltást követően az elmúlt 8 évben következett be a legtöbb intézményi változás az egészségügyben. Az első években nagy reformok nélkül sor került a korábban működőképessége határára került egészségügy talpra állítására. A 100 napos program 50%- kal emelte az egészségügyi dolgozók bérét, konszolidálta a kórházak adósságát, a valóságos szintre emelte a kétéves költségvetés irreálisan alacsony előirányzatait. Az egészségügyi kiadások rohamos növekedését hosszabb távon korlátozó, igazságosabb és színvonalasabb egészségügyi ellátást biztosító intézményi átalakításokra azonban csak 2005-től került sor. A kormány már 2005-ben döntött az egészségügy biztosítási alapjainak megerősítéséről ban indultak meg az egészségügy valamennyi szereplője - az állam, a biztosító, a biztosított, a betegek, az egészségügyi szolgáltatók, a gyógyszergyártók és forgalmazók - felelősségét, kötelezettségét, jogait, érdekeltségét érintő átfogó reformok. A reformfolyamat eddigi eredményei bár néhány elem politikai csaták áldozatává vált bizonyítják a járulékfizetési fegyelem megerősítésével és a közös befizetések hatékonyabb felhasználásával lépésrőllépésre javítható az egészségügyi ellátás színvonala. Az elmúlt másfél évtizedben oktatási rendszerünkben számos ellentmondás halmozódott fel. Csökkenő gyereklétszám mellett romlott a közoktatásból kikerülők tudásszintje; megnégyszereződött a felsőoktatásban tanulók létszáma, de az intézmények egyre nagyobb arányban bocsátanak ki nem kielégítő tudású, és rossz struktúrában képzett hallgatókat; a szakképzés alacsony színvonala miatt a vállalkozások egyre kevésbé találnak képzett szakembereket. Ami ennél is nagyobb probléma: az oktatás ma nem mérsékli, hanem konzerválja és felerősíti a társadalmi különbségeket. Az elmúlt évek reformlépései egyidejűleg kívánták emelni a köz és felsőoktatás színvonalát és egyben csökkenteni a ma még meglévő hatalmas esélykülönbségeket után a kormányzat mindent megtett azért, hogy a származásból, szociális helyzetből, térségbeli különbségekből adódó hátrányokat kiküszöbölje a közoktatásban. Megvalósította az ingyenes tankönyv-ellátást, amely még ma is jár a diákok felének; ingyenes és kedvezményes étkeztetést, valamint integrált oktatást vezetett be; igyekezett kiküszöbölni a szegregációt, továbbá felzárkóztató és tehetséggondozó programokat indított be. Bevezette a bolognai rendszert a felsőoktatásban, és átalakította annak finanszírozását és szerkezetét. Ennek köszönhetően mára a hallgatók és az intézmények is a piacképes diploma és versenyképes tudás megszerzésében váltak érdekeltté. Megteremtette a munkáltatói igények és a szakképzés közötti állandó kapcsolatot, hogy az oktatás igazodjon a gazdaság valóságos igényeihez. Az agráriumban több örökölt, sok esetben strukturális probléma jelentkezett az elmúlt évtizedekben. Döntően a tartósan nyíló agrárolló következtében a gazdálkodók jövedelemhelyzete nem volt kielégítő, pénzügyi helyzetük javítására állami beavatkozás vált szükségessé. Az ágazatban dolgozók keresete a többi ágazatétól lényegesen elmaradva, továbbra is mélyen a nemzetgazdasági átlag alatt volt. Az agrárgazdaságról szóló éves jelentéséhez kapcsolódó állásfoglalásában fogalmazta meg az Agrártanács, hogy az EUcsatlakozáshoz szükséges jogharmonizáció véghezvitele, a szükséges intézményrendszer kiépítése, a támogatási és szabályozási rendszerek reformja nem történt meg, ez pedig 5

6 veszélyeztette az EU-adminisztrációhoz való csatlakozásunkat, így a támogatások elérhetőségét is. Abban többé-kevésbé egyetértés van, hogy a magyar önkormányzati rendszer reformra szorul, a mikéntjében és a mértékében viszont már hiányzik a konszenzus. A reform kérdése még akkor is aktuális, ha az önkormányzati rendszer stabil, erős, kiállta az idő próbáját, nem lehet azonban tagadni, hogy lényeges elemeiben megújításra szorul. A kormány kidolgozott reformelképzelésekkel, jogszabályi javaslatokkal rendelkezik, melyeket 2006 óta érvényesíteni próbál, azonban a 2/3-os parlamenti támogatás hiányában az átfogó reform nem valósulhatott meg. A különböző közvélemény-kutatások és vizsgálatok adatai tanúsítják, hogy a lakosság többsége összességében pozitívan értékelte a Rendőrség tevékenységét 2002 és 2009 között. A bűnözés csökkent az országban, azonban a nagyobb lakossági elvárások miatt még számos feladat vár megoldásra a területen. Magyarország rendszerváltozás utáni külpolitikájának alapvető törekvése volt az euro-atlanti integráció. E példaértékű, a kormányzati ciklusokon és a politikai szférán is túlmutató nemzeti-társadalmi összefogás eredményeként május 1-jén Magyarország ismét bekapcsolódott az európai fejlődés fő áramába. 6

7 Tartalom Bevezető... 3 Tartalom... 7 Növekedés és egyensúly Növekedés Egyensúly Felelős költségvetési gazdálkodás garanciái Fejlesztések az Európai Unió támogatásával Foglalkoztatás Jövedelem és fogyasztás Bérek Nyugdíjak Családtámogatás Szociális ellátás Fogyasztás Szektorális politikák - melléklet I. Átalakuló állam Állami kiadások Állami bevételek, adók II. Egészségügy Egészségügyi ellátás színvonala Finanszírozás III. Oktatás Közoktatás Szakképzés Felsőoktatás IV. Kultúra Közgyűjtemények Művészeti terület Közművelődés V. Közlekedési és infrastrukturális fejlesztések VI. Környezetvédelem VII. Mezőgazdaság helyzete VIII. Turizmus

8 IX. Igazgatási reform Az Adminisztrációs terhek csökkentése, az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése A korrupció elleni fellépés Az igazságszolgáltatás hatékonyabbá tétele X. Önkormányzatok helyzete, feladataik és forrásaik XI. Közbiztonság XII. Honvédelem és haderőreform XIII. A magyar külpolitika között Európa Európán kívüli kapcsolatok Nemzetpolitika

9 Növekedés és egyensúly Az MSZP kormányzásának 8 évében jól elkülöníthető gazdaságpolitikai szakaszokra bontva fejlődött a magyar gazdaság. Az első évek fenntarthatatlan struktúrájú növekedését követően egészségessé vált a növekedés szerkezete, megkezdődött a tartós egyensúly feltételeinek strukturális reformokkal történő megteremtése. Bár a világgazdasági válság Európa többi országához hasonlóan Magyarországon is a gazdaság teljesítményének drámai visszaesését okozta, 2010-ben az ország összes jövedelme reálértéken még így is 16%-kal haladja meg a évi szintet. Az egyensúlyt őrző válságkezelő politikának köszönhetően a nemzetközi válságot követően, 2011-től Magyarország Európa leggyorsabban fejlődő, gyorsan felzárkózó országai közé tartozhat ban a száznapos programok folytatták a Fidesz kormány 2001-ben megkezdett, az állami költekezésre, a belső fogyasztás bővítésére építő gazdaságpolitikáját. A lakossági jövedelmek látványos növelése, a szociális ellátórendszer szélesítése régi társadalmi adósságokat törlesztett, szociális feszültségeket enyhített. Az infrastruktúra gyors fejlődése megteremtette a későbbi fejlődés egyik nélkülözhetetlen feltételét. Mindez ugyanakkor elkerülhetetlenül vezetett az államháztartás egyensúlyának felborulásához. 2. A közötti években a kormány több kiigazítási kísérlettel törekedett az állami kiadások növekedési ütemének megfékezésére, strukturális reformokra azonban nem került sor. A 100 lépés programja már nem az osztogatásról, hanem fontos területeken a szociális rendszer igazságosabb és hatékonyabb működési feltételeinek megtereméséről szólt. 3. A között a kormány az állami bevételek átmeneti növelése mellett a kiadásokat hosszabb távon féken tartó reformok megindításával teremtette meg a tartós növekedéshez nélkülözhetetlen egyensúlyi feltételeket őszén az állam egész tevékenységét érintően több és mélyebb reform indult el az országban, mint az azt megelőző másfél évtizedben. A kiigazítás két évében az állami kiadások csökkentése, a lakossági fogyasztás visszaesésének hatására - előre látható módon mérséklődött a gazdasági növekedés üteme, de 2008 elejétől a gazdasági mutatók ismét gyorsuló növekedést jeleztek. Hazai és nemzetközi prognózisok szerint egyaránt Magyarország 2009-től tért volna vissza a gyors felzárkózást biztosító növekedési pályára. Ezt a növekedést törte meg 2008 őszén az egész világra, így Magyarországra is átterjedő pénzügyi-gazdasági válság őszétől a kormány válságkezelő gazdaságpolitikát folytat. Európa többi országához hasonlóan a válság ben nem csupán a növekedés megtorpanását, de a gazdaság teljesítményének csökkenését eredményezi. A kormány sikeres válságkezelő politikájának köszönhetően Magyarország elkerülte a nagyobb pénzügyi megrázkódtatást, de a gazdasági visszaesés így is jelentős áldozatokat követel ben a korábban reálisan várt, két év alatt mintegy 8%-os növekedés helyett 7%-kal csökken a gazdaság teljesítménye. Magyarország 2011-től térhet vissza a gyors felzárkózást biztosító, évi 4% körüli növekedési pályára. 9

10 1. Növekedés között 25%-kal nőtt a GDP, ezt törte meg a világgazdasági válság hatására a gazdaság teljesítményének visszaesése. Az ország összes jövedelme reálértéken 2010-ben még így is 16%-kal meg fogja haladni a évit és alig két év múlva, 2012-ben már ismét negyedével haladja majd meg. A GDP alakulása a évi %-ában 130,0% 125,0% 120,0% 115,0% 114% 118% 123% 124% 125% 117% 116% 120% 125% 110,0% 108% 105,0% 100% 104% 100,0% A jövedelmek leglátványosabb növekedésére ban került sor, amikor a növekedés fő hajtóereje a hazai fogyasztás növelése volt. Két kormány nevéhez kötődően ezekben az években kiugró ütemben nőttek a bérek, a lakossági jövedelmek. A GDP, a reálbér és a nyugdíjak vásárlóértékének alakulása az évi %-ában 170,0% 160,0% 161% 150,0% 140,0% 144% 142% 130,0% 120,0% 110,0% 100,0% GDP reálbér nyugdíj vásárlóérték 10

11 között a gazdaság lehetőségeit meghaladó jövedelem- és fogyasztásbővítésben két kormány intézkedései játszottak közel azonos szerepet: Az Orbán-kormány a választási kampányban tett ígéreteivel mintegy 1000 milliárdos a két éves költségvetés keretein felüli többletterhet hagyott hátra. Az állami költekezésen túlmenően a minimálbér két lépésben történt megduplázása ( ben a korábbi Ft-ról Ft-ra emelkedett) is a jövedelmek robbanásszerű növekedését, de ezen túl éppen az alacsony iskolai végzettségűeket foglalkoztató iparágak gyors eltűnését eredményezte. A Fidesz kormány es, döntően már az új kormányt terhelő döntéseinek éves kiadási többlete (milliárd Ft-ban) Milleniumi városközpont és más presztizsberuházások Szövetkezeti külső és nyugdíjas üzletrészek felvásárlása Autópálya költségvetésen kívül md Ft Egyszeri kiadások: 463 md Ft Adókedvezmények (nyugdíj, lakáshitel) Lakáshitelek kamattámogatása Nyugdíjak 2x3%-os többletemelése ( ) Köztisztviselők, fegyveres és rendvédelmi dolgozók közötti 70%-os béremelése Tartós kiadások: 570 md Ft A Medgyessy-kormány kétszer 100 napos programjával újabb 1000 milliárd forinttal növelte meg az államháztartás kiadásait, aminek több mint 80%-a tartósan beépült a kiadások közé. A évi 100 napos program éves átlagos kiadási többlete (milliárd Ft-ban) Agrárhitelek konszolidálása Egyszeri Ft-os nyugdíjkifizetés Szocpol, hallgatói normatíva, TV üzembentartási díj 13. havi nyugdíj bevezetése Családi pótlék, anyasági támogatás emelése Minimálbér adómentesítése, adójóváírás növelése 50%-os közalkalmazotti béremelés 929 md Ft Egyszeri kiadások: 120 md Ft Tartós kiadások: 809 md Ft 11

12 A jövedelmek gyors növekedésén túl a lakáshitelek állami támogatása és a jelzáloghitelezés elterjedése is a lakossági fogyasztás gyors, még a jövedelmek növekedését is meghaladó bővítésére ösztönzött. A háztartások hitelállománya elején még csak a GDP 8%-át tette ki, ez 2008-ra 30% fölé emelkedett. (A hitelek 70%-át teszik ki a devizában felvett hitelek, míg ez az arány 2002-ben csupán 5% volt) A magyar lakosság eladósodottsága ugyanakkor még mindig jóval alacsonyabb szintű, mint a fejlett európai országok átlaga. Háztartások hitelállománya a GDP %-ában (forrás: MNB) ,0 58,2 60, , , , I. II. III. IV I. II. III. IV I. II. III. IV I. II. III. IV. Magyarország I. II. III. IV I. Eurozóna II. III. IV I. II. III. IV. Gyorsan emelkedtek a lakosságnak a hitelek törlesztésével kapcsolatos terhei. A devizahitelek magas aránya miatt a nemzetközi pénzügyi válság halmozottan sújtotta a jelentős hitellel rendelkezőket: a forint gyengülése és a kamatok emelkedése miatt drámaian emelkedtek a törlesztőrészletek A lakosság hiteltörlesztési terhei (kamat és tőketörlesztés) a rendelkezésre álló jövedelem %-ában (forrás: MNB) 10,9 12,2 13,3 10 8,7 9,3 8 7, ,4 5, I. II. III. IV I. II. III. IV I. II. III. IV I. II. III. IV I. II. III. IV I. II. III. IV I. II. III. IV I. 12

13 A közötti, alapvetően a belső fogyasztásra építő gazdaságpolitika mesterségesen tartotta fenn a gyors növekedést az éppen gazdasági visszaeséssel küzdő Európához képest. Ez látszólag a felzárkózás gyorsulását eredményezte, valójában ismét felborította a kényes államháztartási egyensúlyt, elkerülhetetlenül vezetett a növekedési áldozattal járó kiigazításhoz. GDP évenkénti növekedési üteme az Európai Unióban és Magyarországon (az előző időszak %-ában) 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 5,2 4,9 4,9 4,4 4,2 4,3 4,1 4,0 3,5 3,9 2,9 3,0 3,0 2,7 2,3 1,9 1,8 0,6 1,2 1,2 1,0 0, EU15 Magyarország A évi kiigazítás során csökkent a bérek vásárlóértéke, de a lehetőségek határai között még védelembe részesültek a szociális jövedelmek, így a nyugdíjak, ha szerény mértékben is, de emelkedtek. A világgazdasági válság hatása azonban már elkerülhetetlenül áldozatot követelt a nyugdíjasoktól is: a 13. havi nyugdíj nyugdíjprémiummá történő átalakítása ben, két év alatt együttesen 8%-kal csökkenti a nyugdíjak reálértékét a korábban elért kiugróan magas szinthez képest. A GDP és a lakossági jövedelmek évi átlagos növekedési üteme a közötti időszak fejlődési ciklusaiban 9,7 8,3 6,0 4,2 4,1 2,9 0,8 1,5-0,2-2,0-3,8-4, GDP Reálbér Nyugdíj reálérték 13

14 A belső fogyasztás vezérelt pályáról Magyarország fokozatosan visszatért az export és beruházás vezérelt növekedésre. A magyar gazdaság számára meghatározó jelentősége van az exportlehetőségek bővítésének, a piacok megőrzésének, új piacok megszerzésének, mivel az Európai Unió országai között a legmagasabbak között van a külkereskedelmi forgalomnak a GDP-hez viszonyított aránya. Az export forgalma a GDP %-ában 2007-ben , Belgium Szlovákia Észország Magyarország Csehország Írország Szlovénia Hollandia Ausztria Dánia Svédország Németország Finnország Lengyelország EU27 Portugália Spanyolország Olaszország Görögország Egyesült Királyság Franciaország 2002-höz képest megduplázódott az export értéke, 2008-ban több mint 73 milliárd eurót tett ki Magyarország kivitele. A nemzetközi diplomáciai erőfeszítéseknek köszönhetően az újonnan csatlakozott országokkal való külkereskedelem gyors fejlődése mellett höz képest kiugróan gyors ütemben emelkedett az Oroszországba (5,7-szeresére), Ukrajnába (5,2-szeresére), és Kínába (4,8-szeresére) irányuló export. A magyar kivitel növekedése a évi %-ában (folyó áron forintban) 800% 700% Szlovákia; 681% 600% 500% 400% Oroszország; 567% Ukrajna; 520% Románia; 483% Kína; 478% Csehország; 442% 300% Export összesen; 206% 200% 100%

15 2006-tól a belföldi fogyasztás visszafogása ellenére gyors ütemben nőtt az export és látványosan javult az áruforgalom egyenlege. A nemzetközi pénzügyi válság hatására lényegesen szűkültek az ország exportlehetőségei, I. félévében 20%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ennél is jelentősebben, 25%-kal esett vissza az import, így hosszú évek óta először jelentős aktívummal zárt az év első 7 hónapjában a külkereskedelmi áruforgalom. Mindez párosulva a szolgáltatások hagyományosan többletet mutató külkereskedelmével a válság időszakában érdemben mérsékli az ország külső finanszírozási igényét. Külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (millió euróban) januárszeptember Magyarország az elmúlt években is a térség egyik legvonzóbb befektetési célpontja volt. A magyarországi külföldi befektetések állománya végén 61 milliárd euró volt, között évente átlagosan több mint 4 milliárd eurót tett ki a külföldi működő tőke befektetések összege. ( között évente átlagosan 3,4 milliárd euró tőke jött be az országba) A közvetlen külföldi működő tőke beáramlás évenkénti összege (milliárd euró, forrás MNB) 6,2 5,9 4,4 4,2 3,0 3,1 3,0 3,2 3,6 3,1 1,

16 A nagyberuházások egyedi kormánydöntéssel való támogatásának keretében tavasza között 72 beruházásról született megállapodás, ami 1400 milliárd forintnyi fejlesztéssel 35 ezer új munkahelyet hozott illetve hoz létre a közeljövőben. Nagyberuházások támogatására egyedi kormánydöntés alapján megkötött szerződések Beruházás Munkahelyek összege száma milliárd Ft fő Támogatott projektek száma I. n.é Összesen Az elmúlt években vált erőteljessé a magyar cégek külpiaci terjeszkedése. Az elmúlt hét évben évente átlagosan közel 2 milliárd eurót tett ki a magyarok külföldi tőkebefektetése, és a külföldön működő magyar tőkeállomány értéke 2008 végére megközelítette a 11 milliárd eurót. A térségben ez a második legjobb adat a négyszer nagyobb lakosságú Lengyelország mögött. (A magyar cégek külföldi befektetései között átlagosan évi millió eurót tettek ki). A magyar közvetlen működő tőke kiáramlás évenkénti összege (milliárd euró, forrás: MNB) 3,1 2,6 1,5 1,8 0,3 0,2 0,7 0,4 0,3 0,9 0,

17 A es gyors és számos területen reformokkal alátámasztott, az államháztartási kiadásokat jelentősen csökkentő kiigazítás a növekedés megtorpanását eredményezte. A növekedés ismételt megindulását drámai módon akasztotta meg második negyedévétől az Európát, és így Magyarországot is elérő nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság. A GDP alakulása az előző év azonos időszakának %-ában 4,6 3,5 4 3,8 2,3 Kiigazítási ciklus 0,8 0,5 0,4 Meginduló növekedés 1,9 2,2 1,4 Nemzetközi gazdasági válság -2,5-6,7-7,5-7, I.n.é II.n.é. III.n.é. IV.n.é I.n.é. II.n.é. III.n.é. IV.n.é I.n.é. II.n.é. III.n.é. IV.n.é I.n. II.n.é. III.n.é. Az Európai Bizottság a kiigazítás eredményeire alapozva 2008 tavaszán 2008-ra 2%-ot közelítő, re már átlagosan évi 3,5% körüli növekedést prognosztizált Magyarországnak. A világgazdasági válság hatására azonban 2008-ban csak 0,6%-kal nőtt a GDP, ben együttesen pedig várhatóan több mint 7%-kal csökken. 6 Magyarország évi növekedésére vonatkozó nemzeti prognózisok ,5 4,0 1,0 1,8 0,6 1,3 3 1,2-0, ,3-6 -6, szeptember október eleje október vége február 2009.október 17

18 Az Európai Bizottság tavaszi prognózisa alapján 2010-ben a magyar GDP reálértéke már 36%-kal haladta volna meg a évi szintet, a nemzetközi gazdasági válság következményeként azonban várhatóan 16%-kal lesz magasabb az ország teljesítménye a évinél. 140,0% 135,0% 130,0% A világgazdasági válság hatása a magyar GDP növekedésére az Európai Bizottság prognózisai alapján (GDP a évi %-ában) 127% 131% 136% 125,0% 120,0% 123% 124% 125% 115,0% 110,0% 114% 118% 117% 116% 105,0% 108% 100,0% 104% GDP prognózis tavasza GDP prognózis tavasza A világgazdasági válság Európa valamennyi országát a korábbi növekedési prognózisok módosítására kényszerítette. Míg tavaly nyáron az Európai Bizottság 2009-re még mintegy másfél százalékos növekedést várt, addig az idén tavasszal kiadott előrejelzésükben már 4%-os gazdasági visszaesést prognosztizál. Az Eurózóna évi növekedésére vonatkozó prognózisok változása ,7 3,0 2,7 1,8 1,2 1,6 0 0,6 0,1-1 -0,6-2 -1, , tavasz EU október EU november OECD január EU október EU 18

19 Az Európai Bizottság októberi prognózisa szerint 2009-ben Lengyelország kivételével valamennyi tagállamban csökken a GDP. A évi gazdasági növekedésre vonatkozó decemberi nemzeti prognózisok és az EU októberi előrejelzése 1,5 3,5 1,1 0,6 4,7 4,6 3,7 1,3 1,3 1 1,9 0,6 0,2 4,4 3 3,7 3,7 1,2-5 -2,2-0,8-0,9-8 -7,5-7,4-6,9-6,5-0,2-0,2-0, ,8-4,6-4,6-4,5-4,5-3,7-3,7-3,6-2,9-5,9-5,8-2,2-2,2-1,1-0,7-13,7-18,1-18 Litvánia Lettország Észtország Románia Írország Szlovénia Finnország Magyarország Bulgária Szlovákia Németország Csehország Svédország Egyesült Királyság Hollandia Dánia Ausztria Spanyolország Luxembourg Portugália Franciaország Málta Görögország Ciprus Lengyelország Nemzeti prognózisok december EU előrejelzés október Az örökölten magas államadósság és jórészt ebből fakadóan a gazdaság nagyobb külső finanszírozási igénye miatt Magyarország számára különösen nagy kockázatai voltak a nemzetközi pénzügyi válságnak. A kormány erőfeszítéseinek és a Valutaalappal valamint az EU-val megkötött gyors megállapodásoknak köszönhetően azonban a válság pénzügyi hatásai sem sújtották jobban hazánkat a térség más országainál. A forint együtt mozog a környező országok valutáival. A magyar fizetőeszköz gyengülése és erősödése elsősorban a térség általános megítélésétől és alapvetően nem belső gazdasági okoktól függ. A térség valutaárfolyamainak változása a január 1-i árfolyam %-ában 40,0% 35,0% leértékelődés 30,0% 25,0% 20,0% 20,4% 19,7% 15,0% 10,0% 9,5% 5,0% felértékelődés 0,0% -5,0% -10,0% -15,0% -0,5% Ft/ Zlotyi/ Cseh korona/ Lej/ 19

20 Az utóbbi hónapok tartós forinterősödésének eredményeként az euró árfolyama ma már a tavaszi szint közelébe került. A forint árfolyamának alakulása (Ft/euró) ; 316, ; 266, ; 269, ; 228, A magyar tőzsdeindex nem csupán a térség, de a fejlett világ fontosabb tőzsdemutatóival is azonos irányba, a nemzetközi befektetői hangulatot követve változik. Tőzsdeindexek változása a régióban a január 9-i érték %-ában 110,0% 100,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 01/09/ /28/ /14/ /04/ /21/ /10/ /29/ /20/ /06/ /25/ /14/ /31/ /19/ /05/ /24/ /13/ /30/ /18/ /05/ Cseh index (PX) BUX Lengyel index (WIG20) 20 76,5% 71,6% 66,1%