A kormány felelősséggel vállalta a válságkezelés feladatát: meghoztuk a gyakran nehéz, de mindenképpen szükséges döntéseket és végigvisszük a

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kormány felelősséggel vállalta a válságkezelés feladatát: meghoztuk a gyakran nehéz, de mindenképpen szükséges döntéseket és végigvisszük a"

Átírás

1 Adatok és tények a kormányzásról Szerkesztette: dr. Molnár Csaba

2

3 Bevezető Ez a kiadvány azzal a céllal született, hogy objektív számok és tényszerű adatok segítségével bemutassa az elmúlt két kormányzati ciklusban elért eredményeket. A téma nagyságára való tekintettel ezt a munkát igyekeztünk úgy elvégezni, hogy az elért eredményeket szemléletes grafikonok és ábrák egészítsék ki a jobb érthetőség és a felhasználó barát szerkezet érdekben. Mindez valamennyi polgár közös törekvésének köszönhető, és a baloldal büszkén vállalhatja ezeket. Az MSZP vezette kormányok 2002 óta, a szociális igazságtalanságokat orvosló kezdeti intézkedések után számos lényeges változtatást hajtottak végre az állami ellátórendszereken, aminek köszönhetően megnőtt az emberek jövedelme, erősödött a szociális rendszer, szűkültek a jövedelmi különbségek. A kormány elsőként a 100 lépés programjával már től megkezdte az állam működésének modernizálását ban, a magyar baloldal, történelmi választási sikere után újból egyensúlyi pályára állította a költségvetést, közben a közszolgáltatások szinte minden területére kiterjedő átfogó reformokat, változásokat indított el. Az elmúlt 8 évben az egészségügytől az oktatáson és az államigazgatás egészén át a honvédelemig több és mélyebb reform indult el és zajlott, mint az azt megelőző másfél évtizedben. Ezalatt a baloldal tovább védte a szociális biztonságot és kitartóan érvényesítette a szolidaritás elvét. Mindeközben az európai uniós támogatások segítségével minden korábbinál több forrást 2004 és 2013 között összesen 7 ezer milliárd forintot fordítunk a magyar vállalkozások, civil szervezetek erősítésére, munkahelyteremtésre, a mezőgazdaság és a környezetvédelem támogatására, az infrastruktúra továbbépítésére, az államigazgatás átalakítására, az elektronikus közigazgatás és a települések fejlesztésére, valamint az egészségügy és az oktatás modernizálására, a kulturális értékek gyarapítására. Mindennek már most számos, a mindennapokban, az emberek számára közvetlenül is érzékelhető eredménye és haszna van. A világgazdasági válság visszavett ezekből az eredményekből, de még így is majd minden területen jelentős volt a javulás nyolc év alatt. Akkor is fontos eredmények ezek, ha egy sor kérdésben az ellenzéki reformellenesség, a végletekig kiélezett belpolitikai helyzet, a kormányzati lépések sokszor elégtelen előkészítése és megvalósítása miatti nehézségek, valamint a hektikus világgazdasági körülmények megakadályozták a továbbhaladást néhány kulcsterületen. A világgazdasági válság miatt azonban a költségvetési egyensúly megőrzése és a gazdasági stabilitás visszaszerzése a korábbiaknál is drasztikusabb beavatkozást igényelt. Az azonnali válságkezelő és takarékossági lépésekkel megőriztük a költségvetés stabilitását, megerősítettük a bizalmat Magyarország iránt, mindeközben pedig a lehetőségekhez mérten enyhítjük a válság hatásait, védjük a munkahelyeket, támogatjuk a vállalatokat, enyhítjük a devizahitelesek terheit és segítjük a legnehezebb helyzetben lévő embereket. De a gazdasági válság mellett kezelni kell azokat a mélyen húzódó szerkezeti gondokat is, melyek hosszú ideje nehezítik az ország fejlődését és amelyek miatt a gazdasági krízis jóval súlyosabban érinti Magyarországot, mint más országokat. Ezért 2008-tól nem egyszerűen takarékosságot kellett végrehajtani, hanem mélyreható szerkezeti változásokat kellett megindítani valamennyi nagy ellátórendszerben: a nyugdíjak, a szociális juttatások, a családtámogatások, az otthonteremtés területén. Mindezek a lépések teremtették elő az adócsökkentés fedezetét, ami a keresetek növekedését, a munkahelyek megőrzését, a vállalkozások talpon maradását és megerősödését szolgálja, és mindez együtt alapozza meg a mielőbbi tartós növekedést. 3

4 A kormány felelősséggel vállalta a válságkezelés feladatát: meghoztuk a gyakran nehéz, de mindenképpen szükséges döntéseket és végigvisszük a megkezdett változtatásokat. Mert ezek szolgálják az ország hosszú távú érdekét, a továbbhaladást. Az elmúlt 8 évben az ország történetében szinte példa nélkül álló ütemben és a gazdaság lehetőségeit meghaladó mértékben emelkedett a lakosság jövedelme, bővült a fogyasztás, javultak az életkörülmények. Bár a évi kiigazítás során megtorpant a jövedelmek növekedése, a világgazdasági válság pedig 2009-ben elkerülhetetlenül vezetett a jövedelmek csökkenéséhez, ma látványosan és érzékelhetően jobban élnek az emberek, mint nyolc éve. Az eltelt 8 évben az emberek kárpótlást kaptak a rendszerváltás után elszenvedett áldozataikért. A magyar gazdaság egyik legnagyobb strukturális problémája a foglalkoztatás alacsony szintje. A rendszerváltás éveinek gazdasági krízise, a magyar gazdaság sokkszerű átalakulása néhány év alatt közel másfél millió embert lökött ki a munkaerőpiacról. Ugyan a mélyponthoz képest két-háromszázezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak létszáma, de 2000-től nemzetközi összehasonlításban is alacsony szinten beragadt. A foglalkoztatás érdemi növelésében hasonlóan a korábbi kormányokhoz az elmúlt két kormányzati ciklus sem hozott átütő sikert, de a nemzetközi gazdasági válság kirobbanásáig emelkedett a foglalkoztatottság szintje, javult a foglalkoztatás szerkezete, fehéredett a munkaerőpiac. A 2008-ban a foglalkoztatottak átlagos száma lényegében azonos volt a 7 évvel korábbival ben a foglalkoztatottak átlagos száma 3 millió 868 ezer fő volt, 2008-ban 3 millió 879 ezer fő. A gazdasági krízis miatt azonban I. félévében az egy évvel ezelőttihez képest már közel 90 ezer fővel csökkent az alkalmazásban állók száma. Az MSZP kormányzásának 8 évében jól elkülöníthető gazdaságpolitikai szakaszokra bontva fejlődött a magyar gazdaság. Az első évek fenntarthatatlan struktúrájú növekedését követően egészségessé vált a növekedés szerkezete, megkezdődött a tartós egyensúly feltételeinek strukturális reformokkal történő megteremtése. Bár a világgazdasági válság Európa többi országához hasonlóan Magyarországon is a gazdaság teljesítményének drámai visszaesését okozta, 2010-ben az ország összes jövedelme még így is 16%-kal haladja meg a évi szintet. Az egyensúlyt őrző válságkezelő politikának köszönhetően a nemzetközi válságot követően, 2011-től Magyarország Európa leggyorsabban fejlődő, gyorsan felzárkózó országai közé tartozhat. Az elmúlt években Magyarország történetének egyik legnagyobb fejlesztési programja indult el. Hazánk 2004-től uniós befizetéseinek többszörösét használhatja fel közötti I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a hazai társfinanszírozással együtt összesen 670 milliárd fejlesztési forrás felhasználására nyílt lehetőség, amit Magyarország maximálisan kihasznált. Az utófinanszírozást is figyelembe véve már a programok többsége lezárult, az eredeti keret egészét kimerítették és kifizették a hatóságok. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében között a hazai társfinanszírozással együtt összesen milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg az Európai Unió támogatásával. Magyarország az elsők között volt a fejlesztési terv elfogadtatásában, az első pályázatok kiírásában és a kifizetések megkezdésében. A magyar állam polgárai és a vállalkozások jövedelmeinek nemzetközi összehasonlításban viszonylag magas hányadát központosítja és osztja el újra. Ez túlzottan terheli az adófizetőket és az egyik legnagyobb gátja a növekedésnek. Az eltelt évtizedek kormányai kerülték az érdemi változást eredményező reformokat, mivel azok súlyos érdekütközésekkel jártak volna. Mindez az eltelt két évtizedben szükségségképpen vezetett az államháztartás egyensúlyának ciklikus felborulásához, a kiadásoknak a bevételeket lényegesen meghaladó szintjéhez. 4

5 2006 nyarán a kormány szakított elődei halogató, konfliktuskerülő politikájával és az állam működésének valamennyi területére kiható változásokat indított el között olyan horderejű reformok sorozata indult el a 800 ezer alkalmazottat foglalkoztató és az ország jövedelmének több mint felét újraelosztó állam egész tevékenységében, mint amire a megelőző 16 évben együttesen sem került sor. E változások eredményeként kisebb létszámmal és hatékonyabban működik az állam, mint korábban ban a GDP több mint 3%-ával, közel 1000 milliárd forinttal költött kevesebb az államháztartás mintha maradt volna a 2006-os, kiigazítás nélküli kiadási szint. Az azóta hozott lépések pedig még nagyobb arányban csökkentették az állam működési kiadásait. A rendszerváltást követően az elmúlt 8 évben következett be a legtöbb intézményi változás az egészségügyben. Az első években nagy reformok nélkül sor került a korábban működőképessége határára került egészségügy talpra állítására. A 100 napos program 50%- kal emelte az egészségügyi dolgozók bérét, konszolidálta a kórházak adósságát, a valóságos szintre emelte a kétéves költségvetés irreálisan alacsony előirányzatait. Az egészségügyi kiadások rohamos növekedését hosszabb távon korlátozó, igazságosabb és színvonalasabb egészségügyi ellátást biztosító intézményi átalakításokra azonban csak 2005-től került sor. A kormány már 2005-ben döntött az egészségügy biztosítási alapjainak megerősítéséről ban indultak meg az egészségügy valamennyi szereplője - az állam, a biztosító, a biztosított, a betegek, az egészségügyi szolgáltatók, a gyógyszergyártók és forgalmazók - felelősségét, kötelezettségét, jogait, érdekeltségét érintő átfogó reformok. A reformfolyamat eddigi eredményei bár néhány elem politikai csaták áldozatává vált bizonyítják a járulékfizetési fegyelem megerősítésével és a közös befizetések hatékonyabb felhasználásával lépésrőllépésre javítható az egészségügyi ellátás színvonala. Az elmúlt másfél évtizedben oktatási rendszerünkben számos ellentmondás halmozódott fel. Csökkenő gyereklétszám mellett romlott a közoktatásból kikerülők tudásszintje; megnégyszereződött a felsőoktatásban tanulók létszáma, de az intézmények egyre nagyobb arányban bocsátanak ki nem kielégítő tudású, és rossz struktúrában képzett hallgatókat; a szakképzés alacsony színvonala miatt a vállalkozások egyre kevésbé találnak képzett szakembereket. Ami ennél is nagyobb probléma: az oktatás ma nem mérsékli, hanem konzerválja és felerősíti a társadalmi különbségeket. Az elmúlt évek reformlépései egyidejűleg kívánták emelni a köz és felsőoktatás színvonalát és egyben csökkenteni a ma még meglévő hatalmas esélykülönbségeket után a kormányzat mindent megtett azért, hogy a származásból, szociális helyzetből, térségbeli különbségekből adódó hátrányokat kiküszöbölje a közoktatásban. Megvalósította az ingyenes tankönyv-ellátást, amely még ma is jár a diákok felének; ingyenes és kedvezményes étkeztetést, valamint integrált oktatást vezetett be; igyekezett kiküszöbölni a szegregációt, továbbá felzárkóztató és tehetséggondozó programokat indított be. Bevezette a bolognai rendszert a felsőoktatásban, és átalakította annak finanszírozását és szerkezetét. Ennek köszönhetően mára a hallgatók és az intézmények is a piacképes diploma és versenyképes tudás megszerzésében váltak érdekeltté. Megteremtette a munkáltatói igények és a szakképzés közötti állandó kapcsolatot, hogy az oktatás igazodjon a gazdaság valóságos igényeihez. Az agráriumban több örökölt, sok esetben strukturális probléma jelentkezett az elmúlt évtizedekben. Döntően a tartósan nyíló agrárolló következtében a gazdálkodók jövedelemhelyzete nem volt kielégítő, pénzügyi helyzetük javítására állami beavatkozás vált szükségessé. Az ágazatban dolgozók keresete a többi ágazatétól lényegesen elmaradva, továbbra is mélyen a nemzetgazdasági átlag alatt volt. Az agrárgazdaságról szóló éves jelentéséhez kapcsolódó állásfoglalásában fogalmazta meg az Agrártanács, hogy az EUcsatlakozáshoz szükséges jogharmonizáció véghezvitele, a szükséges intézményrendszer kiépítése, a támogatási és szabályozási rendszerek reformja nem történt meg, ez pedig 5

6 veszélyeztette az EU-adminisztrációhoz való csatlakozásunkat, így a támogatások elérhetőségét is. Abban többé-kevésbé egyetértés van, hogy a magyar önkormányzati rendszer reformra szorul, a mikéntjében és a mértékében viszont már hiányzik a konszenzus. A reform kérdése még akkor is aktuális, ha az önkormányzati rendszer stabil, erős, kiállta az idő próbáját, nem lehet azonban tagadni, hogy lényeges elemeiben megújításra szorul. A kormány kidolgozott reformelképzelésekkel, jogszabályi javaslatokkal rendelkezik, melyeket 2006 óta érvényesíteni próbál, azonban a 2/3-os parlamenti támogatás hiányában az átfogó reform nem valósulhatott meg. A különböző közvélemény-kutatások és vizsgálatok adatai tanúsítják, hogy a lakosság többsége összességében pozitívan értékelte a Rendőrség tevékenységét 2002 és 2009 között. A bűnözés csökkent az országban, azonban a nagyobb lakossági elvárások miatt még számos feladat vár megoldásra a területen. Magyarország rendszerváltozás utáni külpolitikájának alapvető törekvése volt az euro-atlanti integráció. E példaértékű, a kormányzati ciklusokon és a politikai szférán is túlmutató nemzeti-társadalmi összefogás eredményeként május 1-jén Magyarország ismét bekapcsolódott az európai fejlődés fő áramába. 6

7 Tartalom Bevezető... 3 Tartalom... 7 Növekedés és egyensúly Növekedés Egyensúly Felelős költségvetési gazdálkodás garanciái Fejlesztések az Európai Unió támogatásával Foglalkoztatás Jövedelem és fogyasztás Bérek Nyugdíjak Családtámogatás Szociális ellátás Fogyasztás Szektorális politikák - melléklet I. Átalakuló állam Állami kiadások Állami bevételek, adók II. Egészségügy Egészségügyi ellátás színvonala Finanszírozás III. Oktatás Közoktatás Szakképzés Felsőoktatás IV. Kultúra Közgyűjtemények Művészeti terület Közművelődés V. Közlekedési és infrastrukturális fejlesztések VI. Környezetvédelem VII. Mezőgazdaság helyzete VIII. Turizmus

8 IX. Igazgatási reform Az Adminisztrációs terhek csökkentése, az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése A korrupció elleni fellépés Az igazságszolgáltatás hatékonyabbá tétele X. Önkormányzatok helyzete, feladataik és forrásaik XI. Közbiztonság XII. Honvédelem és haderőreform XIII. A magyar külpolitika között Európa Európán kívüli kapcsolatok Nemzetpolitika

9 Növekedés és egyensúly Az MSZP kormányzásának 8 évében jól elkülöníthető gazdaságpolitikai szakaszokra bontva fejlődött a magyar gazdaság. Az első évek fenntarthatatlan struktúrájú növekedését követően egészségessé vált a növekedés szerkezete, megkezdődött a tartós egyensúly feltételeinek strukturális reformokkal történő megteremtése. Bár a világgazdasági válság Európa többi országához hasonlóan Magyarországon is a gazdaság teljesítményének drámai visszaesését okozta, 2010-ben az ország összes jövedelme reálértéken még így is 16%-kal haladja meg a évi szintet. Az egyensúlyt őrző válságkezelő politikának köszönhetően a nemzetközi válságot követően, 2011-től Magyarország Európa leggyorsabban fejlődő, gyorsan felzárkózó országai közé tartozhat ban a száznapos programok folytatták a Fidesz kormány 2001-ben megkezdett, az állami költekezésre, a belső fogyasztás bővítésére építő gazdaságpolitikáját. A lakossági jövedelmek látványos növelése, a szociális ellátórendszer szélesítése régi társadalmi adósságokat törlesztett, szociális feszültségeket enyhített. Az infrastruktúra gyors fejlődése megteremtette a későbbi fejlődés egyik nélkülözhetetlen feltételét. Mindez ugyanakkor elkerülhetetlenül vezetett az államháztartás egyensúlyának felborulásához. 2. A közötti években a kormány több kiigazítási kísérlettel törekedett az állami kiadások növekedési ütemének megfékezésére, strukturális reformokra azonban nem került sor. A 100 lépés programja már nem az osztogatásról, hanem fontos területeken a szociális rendszer igazságosabb és hatékonyabb működési feltételeinek megtereméséről szólt. 3. A között a kormány az állami bevételek átmeneti növelése mellett a kiadásokat hosszabb távon féken tartó reformok megindításával teremtette meg a tartós növekedéshez nélkülözhetetlen egyensúlyi feltételeket őszén az állam egész tevékenységét érintően több és mélyebb reform indult el az országban, mint az azt megelőző másfél évtizedben. A kiigazítás két évében az állami kiadások csökkentése, a lakossági fogyasztás visszaesésének hatására - előre látható módon mérséklődött a gazdasági növekedés üteme, de 2008 elejétől a gazdasági mutatók ismét gyorsuló növekedést jeleztek. Hazai és nemzetközi prognózisok szerint egyaránt Magyarország 2009-től tért volna vissza a gyors felzárkózást biztosító növekedési pályára. Ezt a növekedést törte meg 2008 őszén az egész világra, így Magyarországra is átterjedő pénzügyi-gazdasági válság őszétől a kormány válságkezelő gazdaságpolitikát folytat. Európa többi országához hasonlóan a válság ben nem csupán a növekedés megtorpanását, de a gazdaság teljesítményének csökkenését eredményezi. A kormány sikeres válságkezelő politikájának köszönhetően Magyarország elkerülte a nagyobb pénzügyi megrázkódtatást, de a gazdasági visszaesés így is jelentős áldozatokat követel ben a korábban reálisan várt, két év alatt mintegy 8%-os növekedés helyett 7%-kal csökken a gazdaság teljesítménye. Magyarország 2011-től térhet vissza a gyors felzárkózást biztosító, évi 4% körüli növekedési pályára. 9

10 1. Növekedés között 25%-kal nőtt a GDP, ezt törte meg a világgazdasági válság hatására a gazdaság teljesítményének visszaesése. Az ország összes jövedelme reálértéken 2010-ben még így is 16%-kal meg fogja haladni a évit és alig két év múlva, 2012-ben már ismét negyedével haladja majd meg. A GDP alakulása a évi %-ában 130,0% 125,0% 120,0% 115,0% 114% 118% 123% 124% 125% 117% 116% 120% 125% 110,0% 108% 105,0% 100% 104% 100,0% A jövedelmek leglátványosabb növekedésére ban került sor, amikor a növekedés fő hajtóereje a hazai fogyasztás növelése volt. Két kormány nevéhez kötődően ezekben az években kiugró ütemben nőttek a bérek, a lakossági jövedelmek. A GDP, a reálbér és a nyugdíjak vásárlóértékének alakulása az évi %-ában 170,0% 160,0% 161% 150,0% 140,0% 144% 142% 130,0% 120,0% 110,0% 100,0% GDP reálbér nyugdíj vásárlóérték 10

11 között a gazdaság lehetőségeit meghaladó jövedelem- és fogyasztásbővítésben két kormány intézkedései játszottak közel azonos szerepet: Az Orbán-kormány a választási kampányban tett ígéreteivel mintegy 1000 milliárdos a két éves költségvetés keretein felüli többletterhet hagyott hátra. Az állami költekezésen túlmenően a minimálbér két lépésben történt megduplázása ( ben a korábbi Ft-ról Ft-ra emelkedett) is a jövedelmek robbanásszerű növekedését, de ezen túl éppen az alacsony iskolai végzettségűeket foglalkoztató iparágak gyors eltűnését eredményezte. A Fidesz kormány es, döntően már az új kormányt terhelő döntéseinek éves kiadási többlete (milliárd Ft-ban) Milleniumi városközpont és más presztizsberuházások Szövetkezeti külső és nyugdíjas üzletrészek felvásárlása Autópálya költségvetésen kívül md Ft Egyszeri kiadások: 463 md Ft Adókedvezmények (nyugdíj, lakáshitel) Lakáshitelek kamattámogatása Nyugdíjak 2x3%-os többletemelése ( ) Köztisztviselők, fegyveres és rendvédelmi dolgozók közötti 70%-os béremelése Tartós kiadások: 570 md Ft A Medgyessy-kormány kétszer 100 napos programjával újabb 1000 milliárd forinttal növelte meg az államháztartás kiadásait, aminek több mint 80%-a tartósan beépült a kiadások közé. A évi 100 napos program éves átlagos kiadási többlete (milliárd Ft-ban) Agrárhitelek konszolidálása Egyszeri Ft-os nyugdíjkifizetés Szocpol, hallgatói normatíva, TV üzembentartási díj 13. havi nyugdíj bevezetése Családi pótlék, anyasági támogatás emelése Minimálbér adómentesítése, adójóváírás növelése 50%-os közalkalmazotti béremelés 929 md Ft Egyszeri kiadások: 120 md Ft Tartós kiadások: 809 md Ft 11

12 A jövedelmek gyors növekedésén túl a lakáshitelek állami támogatása és a jelzáloghitelezés elterjedése is a lakossági fogyasztás gyors, még a jövedelmek növekedését is meghaladó bővítésére ösztönzött. A háztartások hitelállománya elején még csak a GDP 8%-át tette ki, ez 2008-ra 30% fölé emelkedett. (A hitelek 70%-át teszik ki a devizában felvett hitelek, míg ez az arány 2002-ben csupán 5% volt) A magyar lakosság eladósodottsága ugyanakkor még mindig jóval alacsonyabb szintű, mint a fejlett európai országok átlaga. Háztartások hitelállománya a GDP %-ában (forrás: MNB) ,0 58,2 60, , , , I. II. III. IV I. II. III. IV I. II. III. IV I. II. III. IV. Magyarország I. II. III. IV I. Eurozóna II. III. IV I. II. III. IV. Gyorsan emelkedtek a lakosságnak a hitelek törlesztésével kapcsolatos terhei. A devizahitelek magas aránya miatt a nemzetközi pénzügyi válság halmozottan sújtotta a jelentős hitellel rendelkezőket: a forint gyengülése és a kamatok emelkedése miatt drámaian emelkedtek a törlesztőrészletek A lakosság hiteltörlesztési terhei (kamat és tőketörlesztés) a rendelkezésre álló jövedelem %-ában (forrás: MNB) 10,9 12,2 13,3 10 8,7 9,3 8 7, ,4 5, I. II. III. IV I. II. III. IV I. II. III. IV I. II. III. IV I. II. III. IV I. II. III. IV I. II. III. IV I. 12

13 A közötti, alapvetően a belső fogyasztásra építő gazdaságpolitika mesterségesen tartotta fenn a gyors növekedést az éppen gazdasági visszaeséssel küzdő Európához képest. Ez látszólag a felzárkózás gyorsulását eredményezte, valójában ismét felborította a kényes államháztartási egyensúlyt, elkerülhetetlenül vezetett a növekedési áldozattal járó kiigazításhoz. GDP évenkénti növekedési üteme az Európai Unióban és Magyarországon (az előző időszak %-ában) 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 5,2 4,9 4,9 4,4 4,2 4,3 4,1 4,0 3,5 3,9 2,9 3,0 3,0 2,7 2,3 1,9 1,8 0,6 1,2 1,2 1,0 0, EU15 Magyarország A évi kiigazítás során csökkent a bérek vásárlóértéke, de a lehetőségek határai között még védelembe részesültek a szociális jövedelmek, így a nyugdíjak, ha szerény mértékben is, de emelkedtek. A világgazdasági válság hatása azonban már elkerülhetetlenül áldozatot követelt a nyugdíjasoktól is: a 13. havi nyugdíj nyugdíjprémiummá történő átalakítása ben, két év alatt együttesen 8%-kal csökkenti a nyugdíjak reálértékét a korábban elért kiugróan magas szinthez képest. A GDP és a lakossági jövedelmek évi átlagos növekedési üteme a közötti időszak fejlődési ciklusaiban 9,7 8,3 6,0 4,2 4,1 2,9 0,8 1,5-0,2-2,0-3,8-4, GDP Reálbér Nyugdíj reálérték 13

14 A belső fogyasztás vezérelt pályáról Magyarország fokozatosan visszatért az export és beruházás vezérelt növekedésre. A magyar gazdaság számára meghatározó jelentősége van az exportlehetőségek bővítésének, a piacok megőrzésének, új piacok megszerzésének, mivel az Európai Unió országai között a legmagasabbak között van a külkereskedelmi forgalomnak a GDP-hez viszonyított aránya. Az export forgalma a GDP %-ában 2007-ben , Belgium Szlovákia Észország Magyarország Csehország Írország Szlovénia Hollandia Ausztria Dánia Svédország Németország Finnország Lengyelország EU27 Portugália Spanyolország Olaszország Görögország Egyesült Királyság Franciaország 2002-höz képest megduplázódott az export értéke, 2008-ban több mint 73 milliárd eurót tett ki Magyarország kivitele. A nemzetközi diplomáciai erőfeszítéseknek köszönhetően az újonnan csatlakozott országokkal való külkereskedelem gyors fejlődése mellett höz képest kiugróan gyors ütemben emelkedett az Oroszországba (5,7-szeresére), Ukrajnába (5,2-szeresére), és Kínába (4,8-szeresére) irányuló export. A magyar kivitel növekedése a évi %-ában (folyó áron forintban) 800% 700% Szlovákia; 681% 600% 500% 400% Oroszország; 567% Ukrajna; 520% Románia; 483% Kína; 478% Csehország; 442% 300% Export összesen; 206% 200% 100%

15 2006-tól a belföldi fogyasztás visszafogása ellenére gyors ütemben nőtt az export és látványosan javult az áruforgalom egyenlege. A nemzetközi pénzügyi válság hatására lényegesen szűkültek az ország exportlehetőségei, I. félévében 20%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ennél is jelentősebben, 25%-kal esett vissza az import, így hosszú évek óta először jelentős aktívummal zárt az év első 7 hónapjában a külkereskedelmi áruforgalom. Mindez párosulva a szolgáltatások hagyományosan többletet mutató külkereskedelmével a válság időszakában érdemben mérsékli az ország külső finanszírozási igényét. Külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (millió euróban) januárszeptember Magyarország az elmúlt években is a térség egyik legvonzóbb befektetési célpontja volt. A magyarországi külföldi befektetések állománya végén 61 milliárd euró volt, között évente átlagosan több mint 4 milliárd eurót tett ki a külföldi működő tőke befektetések összege. ( között évente átlagosan 3,4 milliárd euró tőke jött be az országba) A közvetlen külföldi működő tőke beáramlás évenkénti összege (milliárd euró, forrás MNB) 6,2 5,9 4,4 4,2 3,0 3,1 3,0 3,2 3,6 3,1 1,

16 A nagyberuházások egyedi kormánydöntéssel való támogatásának keretében tavasza között 72 beruházásról született megállapodás, ami 1400 milliárd forintnyi fejlesztéssel 35 ezer új munkahelyet hozott illetve hoz létre a közeljövőben. Nagyberuházások támogatására egyedi kormánydöntés alapján megkötött szerződések Beruházás Munkahelyek összege száma milliárd Ft fő Támogatott projektek száma I. n.é Összesen Az elmúlt években vált erőteljessé a magyar cégek külpiaci terjeszkedése. Az elmúlt hét évben évente átlagosan közel 2 milliárd eurót tett ki a magyarok külföldi tőkebefektetése, és a külföldön működő magyar tőkeállomány értéke 2008 végére megközelítette a 11 milliárd eurót. A térségben ez a második legjobb adat a négyszer nagyobb lakosságú Lengyelország mögött. (A magyar cégek külföldi befektetései között átlagosan évi millió eurót tettek ki). A magyar közvetlen működő tőke kiáramlás évenkénti összege (milliárd euró, forrás: MNB) 3,1 2,6 1,5 1,8 0,3 0,2 0,7 0,4 0,3 0,9 0,

17 A es gyors és számos területen reformokkal alátámasztott, az államháztartási kiadásokat jelentősen csökkentő kiigazítás a növekedés megtorpanását eredményezte. A növekedés ismételt megindulását drámai módon akasztotta meg második negyedévétől az Európát, és így Magyarországot is elérő nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság. A GDP alakulása az előző év azonos időszakának %-ában 4,6 3,5 4 3,8 2,3 Kiigazítási ciklus 0,8 0,5 0,4 Meginduló növekedés 1,9 2,2 1,4 Nemzetközi gazdasági válság -2,5-6,7-7,5-7, I.n.é II.n.é. III.n.é. IV.n.é I.n.é. II.n.é. III.n.é. IV.n.é I.n.é. II.n.é. III.n.é. IV.n.é I.n. II.n.é. III.n.é. Az Európai Bizottság a kiigazítás eredményeire alapozva 2008 tavaszán 2008-ra 2%-ot közelítő, re már átlagosan évi 3,5% körüli növekedést prognosztizált Magyarországnak. A világgazdasági válság hatására azonban 2008-ban csak 0,6%-kal nőtt a GDP, ben együttesen pedig várhatóan több mint 7%-kal csökken. 6 Magyarország évi növekedésére vonatkozó nemzeti prognózisok ,5 4,0 1,0 1,8 0,6 1,3 3 1,2-0, ,3-6 -6, szeptember október eleje október vége február 2009.október 17

18 Az Európai Bizottság tavaszi prognózisa alapján 2010-ben a magyar GDP reálértéke már 36%-kal haladta volna meg a évi szintet, a nemzetközi gazdasági válság következményeként azonban várhatóan 16%-kal lesz magasabb az ország teljesítménye a évinél. 140,0% 135,0% 130,0% A világgazdasági válság hatása a magyar GDP növekedésére az Európai Bizottság prognózisai alapján (GDP a évi %-ában) 127% 131% 136% 125,0% 120,0% 123% 124% 125% 115,0% 110,0% 114% 118% 117% 116% 105,0% 108% 100,0% 104% GDP prognózis tavasza GDP prognózis tavasza A világgazdasági válság Európa valamennyi országát a korábbi növekedési prognózisok módosítására kényszerítette. Míg tavaly nyáron az Európai Bizottság 2009-re még mintegy másfél százalékos növekedést várt, addig az idén tavasszal kiadott előrejelzésükben már 4%-os gazdasági visszaesést prognosztizál. Az Eurózóna évi növekedésére vonatkozó prognózisok változása ,7 3,0 2,7 1,8 1,2 1,6 0 0,6 0,1-1 -0,6-2 -1, , tavasz EU október EU november OECD január EU október EU 18

19 Az Európai Bizottság októberi prognózisa szerint 2009-ben Lengyelország kivételével valamennyi tagállamban csökken a GDP. A évi gazdasági növekedésre vonatkozó decemberi nemzeti prognózisok és az EU októberi előrejelzése 1,5 3,5 1,1 0,6 4,7 4,6 3,7 1,3 1,3 1 1,9 0,6 0,2 4,4 3 3,7 3,7 1,2-5 -2,2-0,8-0,9-8 -7,5-7,4-6,9-6,5-0,2-0,2-0, ,8-4,6-4,6-4,5-4,5-3,7-3,7-3,6-2,9-5,9-5,8-2,2-2,2-1,1-0,7-13,7-18,1-18 Litvánia Lettország Észtország Románia Írország Szlovénia Finnország Magyarország Bulgária Szlovákia Németország Csehország Svédország Egyesült Királyság Hollandia Dánia Ausztria Spanyolország Luxembourg Portugália Franciaország Málta Görögország Ciprus Lengyelország Nemzeti prognózisok december EU előrejelzés október Az örökölten magas államadósság és jórészt ebből fakadóan a gazdaság nagyobb külső finanszírozási igénye miatt Magyarország számára különösen nagy kockázatai voltak a nemzetközi pénzügyi válságnak. A kormány erőfeszítéseinek és a Valutaalappal valamint az EU-val megkötött gyors megállapodásoknak köszönhetően azonban a válság pénzügyi hatásai sem sújtották jobban hazánkat a térség más országainál. A forint együtt mozog a környező országok valutáival. A magyar fizetőeszköz gyengülése és erősödése elsősorban a térség általános megítélésétől és alapvetően nem belső gazdasági okoktól függ. A térség valutaárfolyamainak változása a január 1-i árfolyam %-ában 40,0% 35,0% leértékelődés 30,0% 25,0% 20,0% 20,4% 19,7% 15,0% 10,0% 9,5% 5,0% felértékelődés 0,0% -5,0% -10,0% -15,0% -0,5% Ft/ Zlotyi/ Cseh korona/ Lej/ 19

20 Az utóbbi hónapok tartós forinterősödésének eredményeként az euró árfolyama ma már a tavaszi szint közelébe került. A forint árfolyamának alakulása (Ft/euró) ; 316, ; 266, ; 269, ; 228, A magyar tőzsdeindex nem csupán a térség, de a fejlett világ fontosabb tőzsdemutatóival is azonos irányba, a nemzetközi befektetői hangulatot követve változik. Tőzsdeindexek változása a régióban a január 9-i érték %-ában 110,0% 100,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 01/09/ /28/ /14/ /04/ /21/ /10/ /29/ /20/ /06/ /25/ /14/ /31/ /19/ /05/ /24/ /13/ /30/ /18/ /05/ Cseh index (PX) BUX Lengyel index (WIG20) 20 76,5% 71,6% 66,1%

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB 2 ában a kincstári kör hiánya 22, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése címen kifizetett 2, milliárd forint. Csökkentette a finanszírozási

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

Válság Európában és Magyarországon

Válság Európában és Magyarországon Válság Európában és Magyarországon Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2011. november 16. Világ: pénzügyi-gazdasági válság 2007 óta bankválságnak indult hatalmas gazdasági visszaesés

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

STABIL KÖLTSÉGVETÉS, NÖVEKVŐ GAZDASÁG

STABIL KÖLTSÉGVETÉS, NÖVEKVŐ GAZDASÁG STABIL KÖLTSÉGVETÉS, NÖVEKVŐ GAZDASÁG NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM 2014. július VARGA MIHÁLY Tartalom 1. Helyzetértékelés Gazdasági folyamatok Költségvetés 2. Merre tovább? Útban a növekedés és a teljes

Részletesebben

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban Fő kérdések: Adósságkezelés a hitelpiaci válság időszakában Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes 1. Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 28- ban, 2. A forint államkötvény-piac

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló A csütörtöki kereskedési napot a vezető nyugat-európai és tengerentúli részvényindexek is komoly veszteséggel zárták. A forint tegnap jelentős mértékben

Részletesebben

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló A vezető nyugat-európai börzék pluszban, az amerikai részvényindexek mínuszban zártak tegnap. 300-as szint alá erősödött az euró/forint árfolyam ma reggel.

Részletesebben

kedd, 2013. december 17. Vezetői összefoglaló

kedd, 2013. december 17. Vezetői összefoglaló kedd, 2013. december 17. Vezetői összefoglaló Jelentős mozgás volt tegnap a nemzetközi részvényindexekben, az összes vezető index pozitív tartományban zárt a kedvező makroadatoknak köszönhetően. Hétfőn

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK. 2012. november 6.

KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK. 2012. november 6. KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK 2012. november 6. Tartalom Általános helyzetértékelés A következő időszak elmozdulásának főbb irányai Biztonsági háló közelében Általános helyzetértekelés Magyarországon az államháztartási

Részletesebben

Tények hazugságok helyett

Tények hazugságok helyett Tények hazugságok helyett Azt állítja a FIDESZ: hogy nyomorog az ország, szétporladóban van a szociális biztonság. A GDP hány százalékát költjük a fontosabb jóléti kiadásokra idén, és mennyit költöttünk

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek negatív tartományban zárták a keddi napot. Az euró/forint kurzus ma reggel megközelítette a 312-es szintet. A BUX 0,3 százalékkal

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006.

ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006. ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006. Fővédnök: Dr. Veres János pénzügyminiszter Házigazda: Szarvas Ferenc az ÁKK Zrt. vezérigazgatója Fő témakörök: Állampapírpiac

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai és amerikai indexek tegnap. Hétfőn gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései 304,5-nél

Részletesebben

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12.

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. VÁLSÁG PÉNZ MUNKAHELY PIAC Válságkezelés szűk keresztmetszetek feloldásával 1. Pénz 3. Piac

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

2005 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 483,8 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt

2005 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 483,8 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt 2 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 3, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az EU EMOGA alapjából történő folyósítások előfinanszírozása, milliárd forint összegben

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

A szocialista kormányok teljesítménye

A szocialista kormányok teljesítménye Előtte utána A szocialista kormányok teljesítménye A tisztánl nlátás s kedvéé éért Szerkesztette: dr. Molnár Csaba Növekedés és fejlesztések A magyar gazdaság folyamatosan növekedett a válság kezdetéig,

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍRPIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2005-BEN, ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG-EK 2005.

ÁLLAMPAPÍRPIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2005-BEN, ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG-EK 2005. ÁLLAMPAPÍRPIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2005-BEN, ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG-EK 2005. FŐ TÉMAKÖRÖK: Fővédnök: dr. Katona Tamás közigazgatási államtitkár Házigazda: Szarvas Ferenc az ÁKK Rt. vezérigazgatója Állampapírpiac

Részletesebben

péntek, 2015. október 30. Vezetői összefoglaló

péntek, 2015. október 30. Vezetői összefoglaló péntek, 2015. október 30. Vezetői összefoglaló Csütörtökön mind az európai, mind az amerikai vezető indexek negatív tartományban zártak, bár az elmozdulás nem érdemi egyik index esetében sem. A forint

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló Szerdán mind az európai, mind az amerikai részvényindexek jelentős pluszban zártak, az EKB elnök nyilatkozatának hatására, mely szerint az EKB még tovább

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend

A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend dr. Bathó Ferenc főosztályvezető Pénzügyminisztérium X. Jubileumi Pénztárkonferencia, Siófok 2007. november 20. Költségvetés

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

péntek, 2015. november 27. Vezetői összefoglaló

péntek, 2015. november 27. Vezetői összefoglaló péntek, 2015. november 27. Vezetői összefoglaló Csütörtökön az európai tőzsdemutatók emelkedtek és háromhavi rekordot döntöttek. Az amerikai tőzsdék a hálaadás ünnepe miatt zárva tartottak. Péntek reggel

Részletesebben

szerda, 2015. december 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. december 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. december 2. Vezetői összefoglaló Kedden az európai tőzsdék mínuszban zártak, az amerikai mutatók emelkedtek. Európában az EKB csütörtöki ülésére, az Egyesült Államokban a Fed decemberi tanácskozására

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

csütörtök, 2015. június 25. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. június 25. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. június 25. Vezetői összefoglaló Szerdán a nemzetközi részvényindexek többsége veszteséggel zárt. Mindhárom vezető devizával szemben gyengülést mutatott a forint árfolyama. A BUX záróértéke

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Árfolyamok. Miskolci Egyetem mesterképzés

Árfolyamok. Miskolci Egyetem mesterképzés Árfolyamok Miskolci Egyetem mesterképzés 24 órás devizapiac (Forex) Dollár/euró árfolyam alakulása (1999-2014 hónapvégi,ecb) 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1 0,9 0,8 jan..99 jún..99 nov..99 ápr..00 szept..00

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

szerda, 2015. október 28. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. október 28. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. október 28. Vezetői összefoglaló Kedden mind a tengerentúli, mind az európai tőzsdék pirosba fordultak, zárásra valamennyi mutató esetében esést regisztráltak. Amerikában a cégek harmadik

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A fejezet a központi költségvetés devizában és a forintban fennálló adóssága kamat- és egyéb kiadásait, valamint a központi költségvetés egyes

Részletesebben

csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló Szerdán az európai részvényindexek növekedéssel zártak a megjelent euró zónás pozitív adatok hatására, míg az amerikai tőzsdék kismértékű negatív eredménnyel

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

szerda, 2015. április 1. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. április 1. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. április 1. Vezetői összefoglaló A vezető tengerentúli és nyugat-európai részvényindexek kivétel nélkül mínuszban zárták a keddi kereskedést. Gyengült a forint a vezető devizákkal szemben,

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András Magyarország 2009-ben A 2009-es válság a hazai gazdaságot legyengült állapotban érte A 2000-es évek elejétől folyamatosan

Részletesebben

F ó k u s z b a n. A Magyar Fejlesztési Bank 2013. tavaszi vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak

F ó k u s z b a n. A Magyar Fejlesztési Bank 2013. tavaszi vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A Magyar Fejlesztési Bank 213. i vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak 213. május Az MFB konjunktúra

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben