Út a keresztre Görögország kálváriája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Út a keresztre Görögország kálváriája"

Átírás

1 Út a keresztre Görögország kálváriája Artner Annamária Az adósságprobléma kifejlődése Költségvetési hiány Görögország mindig is nagy deficitre hajlamos és magas adósság/gdp aránnyal rendelkező ország volt. Költségvetési bevételei rendre lényegesen elmaradtak kiadásai mögött, amelyek 70-75%-át a bér-, nyugdíj- és egyéb társadalombiztosítási kifizetés jelentette. Erre szokás azt mondani, hogy a lakosság a lehetőségein felül fogyasztott. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a költségvetési kiadások GDP-beli aránya egészen a válságig 45% körül alakult, ami még némiképpen kisebb is, mint a németeké, vagy akár az EU27 átlaga. A gond a bevételek ettől lényegesen (a válság előtti évtizedben átlagosan kb. 5 százalékponttal) elmaradó mértékében keresendő. Az EU 2004-es bővülése előtti, még 12 tagú eurózónában Görögország mellett Írország, Portugália és Spanyolország esetében a legkisebb a költségvetési bevételek GDP-hez mért aránya. Ennek alapvetően két oka van. Egyrészt a gyengébb gazdaságok a termelésnek ezzel a kisebb terhelésével igyekeznek kedvező beruházási légkört teremteni a hazai és a külföldi tőke számára (gondoljunk például a híresen alacsony ír profitadóra). Másrészt, szintén versenyképességi okok miatt, a gyengébb országokra inkább jellemző az adóelkerülés, mint a fejlettekre. Ez nem egyszerűen kulturális, hanem nagyon is piaci kérdés. A kisebb, gyengébb tőkék, valamint a munkaerőpiacról kiszorult rétegek számára sokszor a feketegazdaság kínálja a boldogulás egyetlen lehetőségét, ami aztán rendszerint nehezen megváltoztatható habitussá is válik. Ilyen helyzetben (ahogy Magyarország több évtizedes története is bizonyítja) a lakosság életszínvonalának emelése általában állami eladósodáshoz vezet. Ez a túlköltekezés a jelenlegi válságos helyzetben megfellebbezhetetlen érvként szolgálhat a görög (de akár az ír, a portugál vagy a spanyol) megszorítások mellett. Pedig a költségvetési olló kinyílása szorosan összefügg az országnak az európai centrumhoz mért viszonylagos fejletlenségével. A konjunktúrák, különösen a hitellel táplált eszközbuborékok a kisebb tőkékkel ellátott országokban értelemszerűen a kisebb nyár 165

2 Artner Annamária tőkék virágzásához vezetnek, annak a szférának a felduzzadásához, amely hajlamosabb az adóelkerülésre. Ehhez járul még rendszerint a kormányoknak a konjunktúrát meglovagolni igyekvő vállalkozásbarát adópolitikája, a bérek, juttatások növelésének népszerűségi okokból is csábító lehetősége, valamint a növekvő GDP mellett kedvezőnek mutatkozó adósságfinanszírozási kilátások. A görög adósságállomány hosszú évek óta növekvő, de a GDP-hez mért aránya az eurózóna-tagság előtti években mérséklődött: 1999-ben 94%-ot tett ki. A csökkenő arányt magyarázhatja a maastrichti kritériumok teljesítésére való törekvés, tehát a fiskális fegyelemnek a külső elvárásokhoz igazítása mind ténylegesen, mind a valós folyamatokat elfedő ügyeskedéssel, azonban a későbbi események megmutatták ennek a kívülről ráerőszakolt fegyelemnek a korlátait is. Megjegyzendő, hogy az euró bevezetése érdekében több kormány így például az olasz is alkalmazott kreatív könyvelést, amelynek révén a valóságosnál kisebb költségvetési hiányt és eladósodottságot mutattak ki. Ezt az eljárást a görögök a közös valuta bevezetése után is követték, elkerülendő a túlzott deficit eljárást, amelynek a következményei egyébként a gyakorlatban nem voltak súlyosak. Az Unió azóta szigorúbban ellenőrzi a költségvetéseket, és eltökélt a költségvetési hiányok tényleges pénzbeli büntetése mellett is. Igen fontos tanulság, hogy az adósságállomány növekedése éppen az eurózónába való belépést követően gyorsult fel, de különösen 2004 után (részben az olimpiai kiadások, részben az eurózóna kulminálódó hatása miatt). A jelentős gazdasági növekedési ütem azonban az adósságrátát egészen a válságig, pontosabban a válságkezelésig (a őszi első bankmentésig) a GDP 100%-a közelében tartotta. Ám ezt követően gyors romlás következett: az adósságnak a GDP-hez mért aránya az Eurostat korrigált adatai szerint ban még 105,4%, 2010-ben 144,9% volt, 2011 végére pedig már elérte a 160%-ot (1. ábra). A kormányzati politika szerepe A 2000-es években éppen a korábbi negatív tapasztalatokkal összefüggésben az EU számbevételi rendszere is megváltozott, amit mint később kiderült a görög kormány nem követett. Az Unió 2004-ben, még a balközép Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) által vezetett kormány idején, a költségvetés felülvizsgálatát követelte meg, amiből kiderült, hogy az nem többlettel, hanem évek óta jelentős (2004-ben a GDP 7,4%-át kitevő) hiánnyal zárt. Ezt követően a jobbközép Új Demokrácia került hatalomra, az EU-csatlakozást végbevivő Konsztantin Karamanlisz unokaöccsével, Kosztasz Karamanlisszal az élén. Ez a kormány a költségvetési korrekciókat (és, mint később fény derült rá, további trükköket ) hajtott végre, miközben a telekommunikáció fejlesztése mellett liberális és privatizációs politikát folytatott, ami azonban több tekintetben (például 2007-ben a magánegyetemek engedélyeztetése kapcsán) a társadalom heves ellenállásába ütközött. Ráadásul a költségvetési adatszolgáltatás ügye sem jött rendbe. 166 Külügyi Szemle

3 Út a keresztre Görögország kálváriája millió euró 160,0 140,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 1. ábra Görögország bruttó konszolidált államadóssága (millió euró és százalék) millió euró a GDP %-ában , , , , , , ,0 0,0 százalék nyár 167

4 Artner Annamária Amikor a 2008-as válság hatására szükségessé vált megszorításokba a Karamanliszkormány belebukott, és 2009 októberében ismét a Paszok került hatalomra, kiderült, hogy sokkal nagyobb a hiány, mint azt addig vélték. A szőnyeg alatti eladósodáshoz a nemzetközi pénzügyi körök is hozzájárultak, olyan neves képviselőikkel együtt, mint az USA pénzügyminisztereit adó Goldman Sachs. Ez utóbbi a Karamanlisz-kormánnyal olyan határidős ügyleteket kötött, amelyekben az akkori készpénzfizetésért cserébe a görög kormány jövőbeli reptéri illetéket, autópályadíjat, szerencsejáték bevételt stb. adott át. A swap-ügyletek révén kedvező árfolyamon kereskedtek valutákkal is. Mindezt technikailag nem hitelfelvételként (hanem, például a jövőbeli illetékekkel kapcsolatos ügyleteknél, egyszerű adásvételként) lehetett elkönyvelni, papíron tehát nem növelte az adósságot. Mint arról több forrás is beszámol, ilyen modern üzleti megoldásra vonatkozó ajánlatot a Jeórjiosz Papandreu által vezetett új Paszok-kormány is kapott 2009 novemberében a Goldman Sachstől. Az euró hatása A fentiek ellenére, a görög egyensúlytalanságot nem lehet teljes egészében, vagy akár alapvetően kormányzati hibákkal magyarázni. A költségvetési hiányban lecsapódó egyensúlytalanságok és így nagyrészt maguk a kormányzati hibák is a versenygazdasági szükségszerűségekből sarjadtak. A relatív alulfejlettség szimptómái (a laza költségvetésre, a feketegazdaságra, az eszközbuborékra és a külső egyensúlytalanságra való hajlam) a valutaövezetben jó táptalajra találtak, nem utolsósorban éppen azért, mert az erősebb európai piaci szereplők számára könnyű tőkenyereség realizálását tették lehetővé. A közös valuta kapcsán előnyként szokták emlegetni a tranzakciós költségek csökkenését és a spekulációs pénzpiaci támadásokkal szembeni nagyobb védettséget. Kevesebb szó esik azonban arról a fokozott, bár rejtettebb sebezhetőségről, amit az egységes valuta a fejletlenebb gazdaságnak okoz. A tranzakciós költségek csökkenése azok számára gyümölcsöző, akik jelentős mértékben képesek a nemzetközi tranzakciókra, tehát nemzetközileg versenyképesek. Ugyanakkor a könnyített pénzmozgás nemcsak a termelő beruházásokat, hanem (és még inkább) a portfólió- és a tisztán pénzügyi befektetéseket, valamint a hitelezést is felszabadítja, miközben a valuta értéke nem a nemzetgazdaság, hanem az annál erősebb zónatagok teljesítőképessége alapján alakul. Az alapképlet a kevésbé fejlett zónatagok számára tehát ez: nagyobb infláció a valuta felülértékeltsége egyensúlyromlás. 2 A közös valuta a gyengébb tagországok számára az egyensúlytalanságot is magában hordja. Az euró bevezetésével a görög gazdaság nyitottsága, a külső és belső piaci érdekeknek, rövid távú profitszempontoknak való kiszolgáltatottsága nőtt, amit az alábbiakban illusztrálunk. 168 Külügyi Szemle

5 Út a keresztre Görögország kálváriája 2. ábra A görög termelőeszköz-beruházások szerkezete (millió euró) Bruttó állótőke-képződés Fémtermékekek, gépipar Közlekedési eszközök Lakóingatlanok Egyéb építkezések Agrártermékek Egyéb Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q es konstans árakon, szezonális kiigazítással Forrás: Hellenic Statistical Authority millió euró nyár 169

6 Artner Annamária Az elsősorban a német gazdaság erejéhez igazodó euró a kevésbé termelékeny görög nemzeti munkához képest túlértékeltté vált, miközben az alacsony eurókamatok a magasabb görög infláció mellett negatív reálkamatot eredményeztek, és kedvezővé tették a görögországi hitelfelvételt. Ez a lehetőség az európai bankokat is az országba csábította: amire nem volt módjuk a kisebb inflációjú, erősebb hazai gazdaságban, azt megvalósíthatták a gyengébb, nagyobb inflációjú országokban. A bő hitelkínálat fellendítette a vásárlásokat, az ingatlanberuházásokat és az azokon realizálható profittömeget nemcsak Görögországban, de Írországban, Portugáliában, Spanyolországban is. Ezt illusztrálja a görög bruttó állótőke-képződés szektorális alakulását mutató 2. ábra, amelyről jól leolvasható az ingatlanszektor természetellenes felfutása. Az euró segítségével felduzzadt eszközbuborékok a lakossági és a vállalati, majd (ezek mentése és a válság terheinek terítése végett) az állami szféra eladósodásához, a jövő elzálogosításához vezettek. Ám nincs eladósodás hitelezés nélkül. A kialakult eszközbuborékért a felelősség nem kevéssé az ebből busás hasznot húzó (jórészt német és francia) bankokat, pénzintézeteket terheli. A válság előtt, 2007 decemberében az európai bankoknak 274,8 milliárd eurónyi követelésük feküdt a görög bankokban több, mint akár Finnországban, Svédországban vagy Svájcban! Ennek közel fele (130,6 milliárd euró) elsősorban francia, másodsorban német bankok érdekeltsége volt. A pénztőke Görögország iránti érdeklődését tükrözi a külső egyensúly szerkezete is. A 3. ábrán látszik a görög portfóliómérleg (a kiáramló és a bejövő portfólióberuházások egyenlege), valamint a bankokba áramló pénzeket és hiteleket tartalmazó, egyéb pénzügyi áramlások egyenlegének különösen a 2000-es évek közepétől jelentős javulása. A félperifériás helyzetű országok kisebb versenyképességük okán szükségszerűen cserearány-veszteséget könyvelnek el a náluk termelékenyebb és erősebb vállalatokkal rendelkező országokkal szemben: importjuk egységára jobban nő, mint exportjuké. A magasabb belföldi költségek és árak teret adnak az importár-emelkedésnek, miközben az exportőrök nem tudják érvényesíteni a magasabb költségeiket az exportárakban. E résbe nyomul be a feketegazdaság, hiszen termelékenységi előny híján, a magasabb belföldi költségek nyomása alatt ennek révén lehet az árakat a versenyképes szintre leszorítani, és így fenntartani, növelni az exportot (Görögország esetében ide főként a szolgáltatások tartoznak, pl. a turizmus vagy a tengeri szállítás). A versenyképesebb külpiaci szereplők a spontán piaci mechanizmusokon keresztül hasznot húznak az állami eladósodásból, sőt gerjesztik azt. A gyengébb országok számára a képlet: magasabb költségek feketegazdaság eladósodás. Egy ilyen helyzetben az önálló monetáris politika a valuta leértékelésével a hazai gazdaság segítségére siethet, rögzített árfolyam esetén azonban erre nincs mód. Az euró ilyen rögzített árfolyamú valuta szerepét játszotta Görögországban és a többi perifériás eurózóna-országban, ami szükségszerűen az euró reálfelértékelődéséhez vezetett számukra. Ez visszahatott a versenyképességükre, ösztönözte a feketegazdaságot, egyszóval táplálta az amúgy is romboló mechanizmusokat. 170 Külügyi Szemle

7 Út a keresztre Görögország kálváriája , , , , ,0 0, , , , , ,0 3. ábra 4 Görögország külső egyensúlya (millió euró) Tőkemérleg Pénzügyi mérleg (FDI, portfólióbefektetések) Folyó és tőkemérleg együtt Kereskedelmi mérleg (áruk) Szolgáltatásmérleg Jövedelemmérleg Folyó transzferek (pl. adósságtörlesztés) Folyó mérleg (áruk, szolg.-ok jövedelmek) FDI-mérleg Portfólió mérleg Egyéb pénzügyi áramlás (pl. bankszámlák, állami hitelek) millió euró nyár 171

8 Artner Annamária ábra 5 Cserearány (export egységár/import egységár) változása , százalék Görögország Finnország Ausztria Spanyolország Franciaország Németország Hollandia Írország Belgium Olaszország Portugália Luxemburg 172 Külügyi Szemle

9 Út a keresztre Görögország kálváriája Az eurózónához való csatlakozás után romlott az EU-val és az azon kívüli országokkal folytatott görög kereskedelem egyenlege és a jövedelemmérleg, de megtorpant a szolgáltatásmérleg-többlet növekedése is (l. 3. ábra) és 2007 (a válság előtti utolsó év) között a belföldi fogyasztói áremelkedés 26,3% volt, míg az import egységára 23,3%- kal nőtt. Ugyanezen idő alatt a görög áru- és szolgáltatásexport értéke 35, az importé viszont 58%-kal emelkedett. A 12 tagú eurózónában Luxemburg és Portugália után a görög cserearányromlás volt a harmadik legnagyobb (l. 4. ábra). A görög egyensúlytalanság tehát az euró nélkül nem öltötte volna a mai méreteket. Az ország gazdaságának gyengeségeit a közös, számára túlértékelt valuta felerősítette, és jövedelembevonás helyett jövedelemkiáramlást okozott. A kormányzati hibák csak a gazdaság (fél)perifériás helyzetéből következő nemzetközi tőke- és pénzmozgás, valamint az euró felülértékeltsége okozta károk után következnek a görög válságokok sorában. Jóléti felzárkózás a Balassa Samuelson-hatás A fent leírt folyamatok (hitelezés, kereslet, a hazainál olcsóbb import) olyan látszatkonjunktúrát generáltak, amelyek elfedték a tőkemegtérülés már régóta meglévő válságát. A görög gazdaság a 2000-es években lendületesen (2003 és 2007 között évi átlag közel 4%-os ütemben) bővült. Ez az időszak ugyanakkor ellentétben a Görögországról mára kialakult általános képpel jelentős termelékenységnövekedést is hozott. Az Eurostat adatai szerint az egy munkaórára jutó GDP alapján számított görög termelékenység a németnek csak 43%-át tette ki 2000-ben, de 2007-ben már 45,8%-át, 2009-ben pedig 48,8%-át. Mindeközben a közhiedelmekkel szintén szöges ellentétben a görögök dolgoztak a legtöbbet az EU27-ben: a 2000-es években végig heti átlag órát (miközben a német adat nem érte el a 36 órát). A termelékenység emelkedéséből adódó versenyképesség-javulást azonban lerontotta a növekvő egységnyi munkaerőköltség. A lendületes növekedést hozó évek alatt ugyanis egyfajta jóléti felzárkózás következett be, ami pontosan követi a Balassa Béla és Paul Samuelson által leírt, a fejlődőben lévő gazdaságokra jellemző inflációs és bérnövekedési spirál mechanizmusát. Mindehhez járult a 2004-es olimpia beruházásnövelő hatása. E tényezők a bizonyos fokú jóléti felzárkózást lehetővé, a szociális állapotok pedig indokolttá tették. A görög munkavállalók ugyanis régóta jelentős lemaradásban voltak és vannak (!) a fejlettebb európai országokban élő társaikhoz képest úgy az ellátások színvonalát, mint a GDP-ből való részesedésüket tekintve. A ma sokat emlegetett bőkezű görög nyugdíjrendszer a magyarhoz hasonlatos problémákkal küszködik. Így például nagy a korán nyugdíjba menők aránya, ami a kiterjedt állami szférának és e szféra sajátosságainak köszönhető. Ennek okait is a viszonylagos alulfejlettségben lelhetjük meg. A görög állami szféra kiterjedtségét egyfelől nyár 173

10 Artner Annamária az 1974 utáni demokratizálódási folyamatok, másfelől a bizonytalan munkaerő-piaci helyzet okozta. Az állami állás biztonságot jelent, viszont az állami fizetések nem magasak. Így a (fizetésekhez mérve nagyarányú) nyugdíjak sem azok. Átlagos értékük 20%-kal az EU27 és 30%-kal az eurózóna (12 ország) átlaga alatt van (vásárlóerő-paritáson 5 és 15% a lemaradás); a spanyol, portugál és ír nyugdíjakkal van egy csoportban, s csak a kelet-európai országokat, illetve Ciprust és Máltát előzi meg. Az Eurostat adatai szerint a munkakompenzáció (a továbbiakban röviden: bérek) aránya a görög GDP-ben 33-35%-ot tett ki a mögöttünk álló évtizedben, szemben az EU %-os átlagával. Az összes társadalombiztosítási juttatás (nyugdíj, táppénz, munkanélküliségi ellátás stb.) együttes aránya a GDP-ben a görögöknél 2007-ben 24,8% volt, ami kissé alacsonyabb, mint az eurózóna 12 országának vagy az EU27-nek az átlaga. A bérek és TB-juttatások együttes aránya a görög GDP-ben a 2000 és 2008 között 59%-ról 62%-ra nőtt, de még így is messze elmaradt az EU27 75%-os átlaga, sőt még a magyar arány (69,4%) mögött is. Az euróövezeti tagság idején a jóléti felzárkózás tehát Görögországban csak szerény mértékű volt. Bármennyire is kicsi azonban ez a jóléti felzárkózás nemzetközi összevetésben, a világpiaci versenyben a görög versenyképesség relatív romlását jelentette. Ezt illusztrálja az 5. ábra, amelyről leolvasható, hogy Görögországban (más, az eurózóna válsága által ma leginkább érintett országokkal együtt) 1999 és 2007 között csökkent a profit aránya a GDP-n belül. Az eddigiekben bemutattuk a görög egyensúlytalanság kialakulásának legfontosabb reálgazdasági okait. A továbbiakban arról lesz szó, hogyan és miért súlyosbodott a válság, és hogyan és milyen következményekkel igyekeztek kezelni a kormányok a kialakult helyzetet. A válság kiéleződése A válságot súlyosbította a pénzpiaci bizalmatlanság, amely részben szintén a reálgazdasági adottságokban (Görögország félperifériás helyzetében) gyökerezik, részben a kormányok (megint csak a félperifériás gazdaságokra jellemző, tehát alapvetően objektív okokkal magyarázható) magatartásában. A válság első jelei 2008 őszén jelentkeztek, a görög bankokon keresztül. A kormány egyrészt már ekkor garanciát vállalt minden 100 ezer euró feletti bankbetétre, másrészt 28 milliárd eurós mentőcsomagot kínált a bankoknak, ami akkor a GDP 12%-ával ért fel, és meglódította az állami eladósodást. Ekkor tették meg az első lépést a magántőkeveszteségek államosítására, amely a válságkezelés általános receptje szerte a világban. 174 Külügyi Szemle

11 Út a keresztre Görögország kálváriája 5. ábra 6 Bruttó profit és vegyes jövedelem GDP-beli arányának változása 1999 és 2007 között (százalékpont) Ausztria; 5,1 Luxemburg; 3,4 Németország; 3,1 Belgium; 2,5 Euróövezet (12 ország); 1,6 Hollandia; 1,4 Finnország; 1,3 Spanyolország; 1,3 Franciaország; 0,9 Olaszország; -1,1 Görögország; -1,4 Portugália; -1,7 Írország; -1,8 Forrás: Eurostat nyár 175

12 Artner Annamária Itt jegyezzük meg, hogy állami garancia véd egyéb, hatalmas pénzalapokat is. Így például az Új Gazdasági Fejlesztési Alapot, vagy a vasút (Hellenic Railway) és az athéni közlekedési vállalat adósságait. Az államilag garantált összeget 107 milliárd euróra becsülik ábra 8 A görög külső adósság elemei (millió euró) Bruttó külső adósság I. Kormányzat II. Monetáris hatóságok (Bank of Greece) III. Egyéb monetáris pénzügyi intézmények 2010 Q4/ Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q IV. Egyéb V.Direct Investment millió euró 176 Külügyi Szemle

13 Út a keresztre Görögország kálváriája A fent leírt reálgazdasági de a pénzügyeken keresztül érvényesülő folyamatok, mint mindenütt, Görögországban is a bankszféra válságában törtek felszínre, és állami válsággá váltak. A Bank of Greece adatai (6. ábra) alapján igen szemléletesen rajzolódik ki, hogy a válságkezelés (bankmentés) révén hogyan transzformálódott a pénzügyi szféra vesztesége állami eladósodássá. A fekete nyilak mutatják, hogy az egyéb pénzügyi intézmények (lízing és faktoring cégek, pénzügyi vállalkozások és vállalkozóitőke-társaságok) adóssága 2008 negyedik negyedévétől nem nőtt tovább, helyette viszont felszökött az állam és a monetáris hatóságok (lényegében a görög központi bank) adóssága. A bankmentéssel a költségvetési hiány megugrott, amiért is a hitelfelvétel mellett a kormány már megszorításokra kényszerült. Bár ekkor még gazdaságélénkítő intézkedéseket is hoztak (tervezett adóemelések elhalasztása, KKV-támogatási program, építőipart támogató program stb.), a társadalmi tiltakozás 2009 nyarán elsöpörte a kormányt, megnyitva a kormányváltások sorát az eurózónában. Az új kormány 2009 októberében felfedezte, hogy a költségvetési hiány a korábban említett trükközések miatt jóval nagyobb (12,7%), mint vélték (6%). Ez alapvetően rendítette meg a görög gazdasággal szembeni bizalmat, és ettől kezdve indult be az ország sorozatos lefokozása a nemzetközi hitelminősítő intézetek által, ami ellehetetlenítette a görög államadósság pénzpiacokról történő finanszírozását. Görögország mára minden hitelminősítőnél a befektetésre nem ajánlott kategóriában áll, a tíz évre szóló görög állampapírokat a piac hónapról hónapra drágábban, 2011 decemberében már csak 21%-os felárral vette meg. 9 Válságkezelés A GDP csökkenése még inkább megnövelte az adósság/gdp rátát, és tovább rombolta a pénzpiaci bizalmat. Bár a 2009 őszén hatalomra került kormány hozzáfogott a költségvetés rendbetételéhez, a megszorításokkal a helyzet követelte ütemnél lassabban haladt előre. Ezért vált szükségessé a kétszeri mentőcsomag (2010. május, majd 2012 márciusa) áprilisában az Európai Tanács túlzottdeficit-eljárást indított Görögország ellen, amelynek során az év októberéig hatékony hiánycsökkentő lépésekre kötelezte a kormányt. A Tanács 2010 februárjában megismételte a felszólítást, május 15-i határidővel. A helyzet eközben is tovább romlott: 2010-ben a belföldi kereslet 4%-kal esett vissza, a foglalkoztatás pedig 2%-kal, és ezek a trendek 2011 elején is folytatódtak. A pénzpiacok eközben végletesen leértékelték az országot, végképpen eltántorítva a befektetőket és felszítva a görög államcsődre spekulálókat. A görög bankszféra helyzetét tovább súlyosbította a folyamatos betétkivonás, amely az IMF 10 szerint egyedül ben 32 milliárd eurót ért el. Mindennek következtében csökkent a hitelezés, és csökkent a bankok válságrezisztenciája nyár 177

14 Artner Annamária Pedig a válság kitörésekor a görög bankok, hála a 2008-as állami tőkeinjekciónak, viszonylag jelentős tőketartalékokkal, és még 2011 tavaszán is 12,2%-os tőkemegfelelési mutatóval rendelkeztek az alapvető tőkére vonatkozóan, ami messze magasabb, mint amit jól tőkésítettségnek neveznek. (Az alapvető tőkére, az ún. TIER1-re, a bázeli szabályok 8%-ot írnak elő.) A gazdaság visszaesése és a pénzpiaci bizalmatlanság azonban rontotta a görög bankok aktíváinak minőségét, lehetetlenné tette számukra a pénzpiaci forrásbevonást, és rendkívül megnövelte kitettségüket tavaszán 40 milliárd eurónyi görög állampapírral rendelkeztek, így a görög adósság márciusi, nagyarányú leírása is nehéz helyzet elé állította őket. A hazai nyugdíjalapok ekkor 27 milliárd euró görög állampapírt birtokoltak, a kitettség tehát rájuk is vonatkozik. 11 Az adósságleírást a magánhitelezők számára a Görögországnak adott második mentőcsomagból részben kompenzálták ben az export meglódult ugyan, s csökkent a kereskedelmi mérleg hiánya, valamint az infláció és a költségvetési deficit is, mindez azonban nem tudta felülírni az említett negatív fejleményeket. Így a korábbi, amúgy sem elégséges kiigazító lépések végképp elégtelennek bizonyultak. Ekkor került sor az első mentőcsomagra (110 milliárd euró, három évre: 80 az eurózónától, 30 az IMF-től, stand-by hitel formájában) és a hozzá kapcsolt, szigorú megszorítási tervre. A feltételeket az Európai Tanács májusi határozata tartalmazta. 12 Nemzetközi segítség Görögország volt az első, amelynek az euróövezet az IMF-fel karöltve pénzügyi segítséget nyújtott, ám ez, a hozzá kötött gazdaságpolitikai követelményekkel együtt, nem oldotta meg, sőt eszkalálta a problémát. A 2010 májusában indított 110 milliárdos csomagba tervezett, mintegy milliárd eurónyi görög államkötvény-kibocsátás 13 nem bizonyult járható útnak, mert a piac nem, illetve csak nagyon drágán vette volna meg a kötvényeket második negyedévére ismét előállt Görögország fizetésképtelensége: a központi kormány 1,1 milliárd, az összes állami intézmény (beszámítva a szociális alapokat, kórházakat, helyi kormányzatokat) azonban már összesen 6 milliárd eurónyi tartozást halmozott fel. 14 Ugyanakkor a mentőcsomag esedékes részlete lehívásához szükséges reformokat a kormány továbbra sem hajtotta végre. Így 2011 nyarán vált szükségessé az újabb mentőcsomag, amelynek feltételeiről már 2011 júniusában, de végső összegéről és kiutalhatóságáról csak 2012 márciusában született döntés. Addig a korábbi mentőcsomag futott tovább májusa és 2012 márciusa között 73 milliárd euró lehívására került sor, amelynek több mint 70%-át az eurózóna adta. Ez utóbbi kétharmada Franciaországtól, Németországtól és Olaszországtól származott; jelentős volt Spanyolország részesedése is, de Szlovákia kivételével az euró minden tagországa kivette belőle a részét. 178 Külügyi Szemle

15 Út a keresztre Görögország kálváriája Az euróövezet vezetői a októberi csúcson célul tűzték ki, hogy a görög adósságrátát 2020-ig 120%-ra kell csökkenteni, és közelebbről körvonalazták a tervezett újabb mentőcsomag tartalmát: könnyített hitelfeltételek, 130 milliárd euró hitel, 30 milliárd eurónyi magántőke bevonása, a privát hitelezőkkel szembeni tartozások 50%-os leírása, a hitelezők önkéntessége alapján. 15 A második mentőcsomag életbe lépését az IMF és az eurózóna vezetői a privát hitelezőkkel való megegyezéshez (Private Sector Involvement, PSI) kötötték. A második mentőcsomagra, amely lényegében irányított államcsődnek nevezhető, hosszú huzavona után, március közepén bólintott rá az IMF és az EU. A PSI tehát sikerrel zárult: a magánhitelezők követeléseiket a névérték 31,5%-án új, harmincéves futamidejű, 2 4,3%-os kamatú, az EFSF (Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz) által garantált kötvényekre és 15%-nyi készpénzre (két évnél rövidebb lejáratú EFSFpapírokra) váltották. Így Görögország 105 milliárd eurónyi tartozástól szabadult meg. Az IMF EU-mentőcsomag azt jelenti, hogy Görögország a korábbi csomag még fel nem használt részletein felül 23,8 milliárd SDR (kb. 28 milliárd euró) készenléti hitelkeretet kap az IMF-től négy évre, továbbá között 144,7 milliárd eurót az eurózóna EFSF-alapjából, beleértve a korábbi csomag még le nem hívott részleteit is. Vagyis ig 130 milliárd euró friss pénz áll rendelkezésére, utána pedig még kb. 8 milliárd euró az IMF-től. (Az összegek pontos meghatározását nehezíti, hogy az IMF-hitelt SDR-ben állapítják meg, az EFSF-hitelt viszont euróban). Az EFSF-től kapott pénz magában foglalja a magánhitelezőkkel szemben fennálló adósság csökkentésének közvetlen készpénzigényét (15%, vagyis 30 milliárd euró) és a görög bankok feltőkésítésére szánt 25 milliárd eurót is. A helyzet lényegében a következő: Görögország megszabadul a magánhitelezőkkel szembeni, nagyjából 105 milliárd eurós adósságtól, miközben újabb kb. 138 milliárd euróval eladósodik az eurózóna és az IMF felé. Adósságállománya tehát durván 33 milliárd euróval nő, ám ennek a terhei összességében csökkennek a korábbiakhoz képest. (Az előírt megszorítások azonban nem enyhültek!) A még 2011 nyarán megállapított feltételek szerint az eurózóna a korábbi hitelek lejáratát a maximum 7,5 évről minimum évre emelte, tízéves türelmi idővel és igen alacsony (kb. 3,5%-os) kamattal. 16 Igen ám, de a magánhitelezőkkel való megállapodás alapján a nekik adott új kötvényeket az angol jog szabályai szerint bocsátják ki, ami azt jelenti, hogy mindig euróra vonatkozó követelést fognak megtestesíteni. Így a görög állam még akkor sem válthatja át e kötvényeket drachmára, ha kilépne az eurózónából. (A görög jog szerint kiadott papírok esetén az állam megtehetné, hogy adósságát egy az egyben váltja át euróról az új valutára, így a kilépést követő leértékelődés kifejezetten kedvezne Görögországnak.) Összegezve: az új kötvények, illetve az intézményi hitelezőkkel szembeni adósság kamata jóval kisebb, mint a piaci kamatok, ez a tartozás azonban az eurózónától való még szorosabb kötődéssel és a lakosságot sújtó, radikális megszorításokkal párosul nyár 179

16 Artner Annamária Ráadásul az EFSF-ből érkező pénzek kb. 40%-a a PSI-ben részt vevő magánhitelezők készpénzes kárpótlására és a görög bankok feltőkésítésére megy. A görög állam a maradékból (kb. 78 milliárd euró) finanszírozhatja fennálló adósságát, miközben végzetesen le kell nyomnia a lakosság életszínvonalát. Görögországot perifériás országként betonozták be az eurózónába. A segítség feltétele A helyzet folytonos romlását követve, a májusi (első) csomaghoz kapcsolt előírásokat többször is átdolgozták. A 2011 júliusában kilátásba helyezett újabb mentőcsomag mellé részletes kötelezettséglista került, amely még 30 milliárd eurónál kevesebb kiigazítást írt elő a 2011 és 2015 közötti időszakra. 17 A 2012-es előírásokban azonban ugyanerre a periódusra már 30,9 milliárd, 2016-ra pedig további 11,9 milliárd eurónyi kiigazítás szerepel. 18 A követelmények a fegyelmezettebb közpénzügyi gazdálkodáson túl a liberalizációt, jelentős mértékű (2015-ig 50 milliárd eurós) privatizációt és a munkaerőköltségek leszorítását célozzák. Ez utóbbi a munkaerőpiacnak és az érdekegyeztetési rendszernek a munkáltatók szempontjából kedvező megváltoztatását ( rugalmasítását ), a bérek és a szociális (egészségügyi, munkanélküliségi, öregségi, családi stb.) ellátások radikális visszavágását jelenti, amelynek eredményeképpen a görög munkavállalók GDP-ből való részesedése csökkenni, az egységnyi munkaerőköltség pedig a versenyképességi követelményeknek megfelelően mérséklődni fog. A reformok középpontjában tehát a belső leértékelés (internal devaluation) áll. A növekedésgyorsító lépések is a bércsökkentésről, a munkaerő-piaci szabályozás rugalmasabbá tételéről, a vállalkozásokat segítő jogi környezet megteremtéséről, deregulációról, illetve piacnyitásról szólnak. 19 Csupa tőkemegtérülést segítő, ám a nemzetgazdaság fejlődésének irányáról, szerkezetéről, a lakosság életkörülményeiről semmit nem mondó, az 1980-es évek óta folytatott neoliberális gazdaságfelfogást tükröző célkitűzés Eközben az Ecofin 5. jelentésében 20 (2011. október) elismerte, hogy Görögország olyan mértékű költségvetési kiigazítást hajtott végre eddig, amely egyetlen európai országéhoz sem fogható: ben a GDP-je 16%-ával felérő költségvetési korrekcióra került sor, ám a kiigazításnak még évekig folytatódnia kell. A márciusi feltételek szerint ezek mértéke 2012 és 2016 között évi 3,8 5,6%-ot, összesen a GDP 20%-át teszi ki ben a kitűzött költségvetési hiánycél még a korábbi elképzeléseknek megfelelő maradt (2014-re 2,6%), növelték viszont az adósságarányra vonatkozó elvárást (2014-re 148,4% helyett 157%). A márciusi adósságrendezés után azonban némiképpen módosultak az előirányzatok: a költségvetési hiány 2013-ban a GDP 4,6%-ával, 2014-ben már csak 2,1%-ával érhet fel, a primer egyenleget pedig már 2013-ban többlettel kell zárni. 180 Külügyi Szemle

17 Út a keresztre Görögország kálváriája A bruttó külső államadósság mértéke az előírások (prognózisok? remények?) szerint rövid távon jelentősen nő (2013-ban a GDP 167%-ával éri el csúcsát), de 2020-ban már csak 117% lesz). 22 Persze ezek is sötétben tapogatózó elképzelések. A görög, az uniós és az IMF-anyagok is jelentős kockázatokról beszélnek, amelyek mindezt keresztülhúzhatják. Különösen a görög társadalom tűrőképességéért és a görög kormány elkötelezettségéért aggódnak az elemzők, hiszen még most, az adósságterhek enyhítése után is radikális életszínvonal-esést kell keresztülverni. Ki segít kit? Az IMF és az EU véleménye szerint a görög problémát a költségvetési egyensúlytalanság és a gyenge versenyképesség okozza. A megoldást a szigorú költségvetési politikában és a tőkeértékesülés javításában látják, ami privatizációt, deregulációt és liberalizációt feltételez. De mindez csak eszköz a kulcskérdés, a belső leértékelés szolgálatában, ami a bérek, a szociális kiadások, ezeken keresztül pedig az árak csökkentését jelenti, és egyben javítja a költségvetési egyenleget. A feladat most Görögország számára az, amit 1971-ben, ugyanilyen helyzetben Richard Nixon, az Amerikai Egyesült Államok elnöke nem vállalt fel: ahhoz, hogy megmentse a dollár fix aranyparitásán nyugvó, stabil nemzetközi pénzügyi rendszert, rá kellett volna zúdítania az amerikai gazdaságra a recessziót és a munkanélküliséget. Mint azt Jeffry Frieden gazdaságtörténeti könyvéből megtudhatjuk, ezt várta tőle a nemzetközi pénzügyi szféra képviseletében Arthur Burns, a Fed akkori elnöke: megszorításokat és alacsony inflációt. Nixon azonban előtérbe helyezte hazája gazdaságitársadalmi érdekeit a nemzetközi pénzügyi szféra érdekeinek, felfüggesztette, majd beszüntette a dollár aranyra válthatóságát: felrúgta a Bretton Woods-i egyezményt. Mi következett ezután? A dollár néhány hónap alatt kb. 10%-kal értékelődött le, amire Nixon még rá is segített azzal, hogy 10%-os importvámot vetett ki, valamint ár- és bérkontrollt vezetett be ban ismét leértékelte a dollárt 10%-kal. 23 És lám, a korábbi években a dollár kulcsvaluta szerepe miatt elkényelmesedett, versenyképesség-romlást szenvedett, termelékenységnövekedésben versenytársaitól elmaradt USA kereskedelmi mérlege pozitívvá vált, gazdasága növekedni kezdett, munkanélkülisége csökkent. De Bretton Woods halott volt. A tőkelogika által globalizált világban egy olyan kis, függő helyzetű állam, mint Görögország, nincs abban a helyzetben, hogy ezeket az egyszerű lépéseket megtegye, és ezzel csökkentse a társadalmi áldozatokat, időt nyerjen az egyébként mindenképpen szükségszerű termelékenységnövelés számára. Ezért itt fordított a képlet: a nemzetközi pénzügyi rendszer (az euró), illetve e rendszer haszonélvezőinek érdekei írják felül a nemzeti gazdaság és a társadalom érdekeit. Mivel ez utóbbiak is csak nyár 181

18 Artner Annamária belső egyensúlyuk biztosítása révén érvényesülhetnek, a nemzetközi pénzügyi érdekeknek való alárendelésük végső soron csak a görög társadalmon belüli törésvonalak elmélyítését eredményezi, sőt feltételezi. Amint az IMF is figyelmeztet: miközben a bankokat példa nélkül álló állami segítségben kell részesíteni, de úgy, hogy az állam ne avatkozzon be a napi ügymenetbe, a görög kormánynak ellen kell állnia a bérek és az árak, a szociális transzferek és a közszféra foglalkoztatásának csökkentésével szembeni érdekeknek. 24 Az IMF szerint Görögország eurózónából való kilépését jelentős (több mint 10%-os) GDP-visszaesés követné, de a növekedés már a harmadik-negyedik év után helyreállna, és később lényegében az euróövezetben maradás esetén feltételezett pályára állna. A legfontosabb járulékos hatás azonban írja az IMF az eurózóna megrendülése lenne, ami dominóhatással fenyeget. 25 Úgy tűnik tehát, nem az eurózóna menti meg Görögországot, hanem Görögország, annak bérből, nyugdíjból, segélyből élő lakosai az eurózónát. Különösen figyelemre méltó e tekintetben, hogy a magánhitelezőkkel folytatott adósságcserében a görög jognak megfelelő kötvények helyett az angol jog alá eső, tehát örökösen euróban fennálló tartozást megtestesítő értékpapírokat használtak. Így ugyanis az eurózóna elhagyásával járó valutaleértékelődés hatalmas mértékben növelné meg a görög államadósságot, vagyis az eurózóna elhagyása immár nehezebb, mint valaha is volt. Gyakorlati megvalósítás A görög kormány 2012 elejéig csak a legfontosabbakat felsorolva a következő lépéseket foganatosította: ről 2010-re a primer (adósságszolgálat nélkül számított) kormányzati kiadásokat a GDP 47,6%-áról 44%-ára csökkentették, a bevételek 37,3%-ról 39,1%-ra nőttek. Mindez a GDP 4,5%-os csökkenése mellett A társadalombiztosítási kiadásokat (nyugdíj, egészségügyi és gyógyszertámogatások) 2011 közepéig 9,6%-kal csökkentették, az egészségügyi kiadások 2010 és 2011 első negyedéve között 30%-kal csökkentek. Annak ellenére, hogy növekedett a páciensek száma, kórházakat vontak össze. - Az önkormányzatok számát 1034-ről 325-re csökkentették, a helyileg választható képviselők számát megfelezték, a kormányzás fő adminisztratív egységeinek, a prefektúráknak a számát 53-ról 17-re olvasztották; 1976 iskolát zártak be, 2000 tanárt bocsátottak el elejéig az állami bürokráciában alkalmazottak bérét nominálisan 30%-kal csökkentették, és 85 ezer embert (10%) bocsátottak el. (2012-ben további 15 ezret, 2015-ig összesen 150 ezer alkalmazottól kell megválniuk.) Az állami vállalatok alkalmazottainak száma 18%-kal csökkent; teljes bérköltségük 29%-kal mérséklődött. 182 Külügyi Szemle

19 Út a keresztre Görögország kálváriája - Az állami nyugdíjakat átlagosan 15,7%-kal vágták vissza. A jelenlegi és a jövőbeli foglalkoztatottakra vonatkozóan egyesítették a nyugdíjrendszert, a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kötötték, és ennek megfelelően egyelőre 65 évre emelték, a teljes ellátáshoz szükséges szolgálati évek számát 40 évre növelték, és az egész életpályán keresztül való hozzájáruláshoz kötötték, a rokkantsági nyugdíj feltételeit szigorították. - Az első munkába állásra vonatkozóan a minimálbérnél alacsonyabb jövedelmeket állapítottak meg, a január 1-jei szinthez képeset 22%-kal csökkentették a minimálbért, a 25 éven aluliak esetében azonban még ennél is nagyobb mértékben, 32%-kal. Felfüggesztettek minden automatikus (pl. a korral járó) béremelést. - A túlóradíjakat 20%-kal csökkentették, a próbaidőt 12 hónapra emelték. - Részmunkaidős, fix határidős, munkaerő-kölcsönzős foglalkoztatási formákat vezettek be, a munkanélküliségi segély feltételeit szigorították, a cégek a szektorális kollektív szerződések alól felmentési lehetőséget kaptak. - A jövedéki adót (benzin, alkohol, cigaretta) 33%-kal növelték, a hozzáadottérték-adót (áfa) minden kategóriában, átlagosan kb. 20%-kal emelték meg ezer euró éves jövedelem felett progresszív, 1 5%-os szolidaritási adót vezettek be, a profitábilis cégekre speciális, 4 10%-os adót vetettek ki. Továbbá elindították az adóelkerülés elleni, a statisztikai számbavétel javítását és a költségvetési fegyelem erősítését (kötelező plafon a minisztériumi költségvetésekre, monitoring stb.) szolgáló lépéseket. A gazdaságélénkítő intézkedések a kisvállalkozások indításának adminisztratív könnyítésében és a jelentős liberalizációs, deregulációs lépésekben (pl. 150 szakma területén a vállalkozási szabadság növelése) öltöttek testet. A válságkezelés hatása Gazdasági helyzet: kudarc A válságkezelés eddig nem hozott eredményt. A GDP 2008 és 2011 között 13%-kal esett vissza, és 2012-ben további, legalább 5%-os csökkenés várható. A munkanélküliség már 2011 végére meghaladta a 21%-ot, a 25 éven aluliak esetében az 51%-ot. Ennek megfelelően a ledolgozott órák száma csökkent (2010 óta 7%-kal), mivel azonban ezeket kevesebb bérért teljesítik a foglalkoztatottak, az egységnyi munkaerőköltség az utóbbi két évben 14%-kal mérséklődött. 28 A termelés és a fogyasztás zsugorodása miatt az adóbevételek az új és/vagy növekvő mértékű kivetések ellenére is csökkennek, miközben a társadalombiztosítási kiadások nyár 183

20 Artner Annamária az azokat érintő megszorítások mellett is nőnek. Ez utóbbiaknál nem új kiadásokról van szó ben például a kórházak régóta gyűlő adósságait kellett rendezni, ami túlkompenzálta az egyéb területeken foganatosított csökkentéseket. A görög hiány így kb. fél százalékponttal a kitűzött cél felett, 9,6%-on állt. A görög pénzügyminisztérium februári jelentése 29 szerint a 2011-es deficit 22,9 milliárd eurót, az elsődleges (az adósságtörlesztés nélkül számított) hiány pedig 6,5 milliárd eurót tett ki. Ugyanakkor látható, hogy a nagyarányú hiány oka immár az adósságtörlesztés, hiszen a primer egyenleg deficitje jóval 3% alatt van. A január februári költségvetési adatok bizonyos javulást (az időarányos tervezettnél 44%-kal kisebb hiányt és jóval nagyobb elsődleges többletet) mutatnak, ám az alapvető ellentmondás itt is tetten érhető: hiába javult az adóbeszedési arány, a zsugorodó gazdaságból csak a tervezettnél jóval kevesebb adót sikerül behajtani. 30 Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF (a trojka ) 2011 októberében szigorúan titkos jelzéssel ellátott jelentést adott ki. Ebben több szcenáriót vázol fel Görögország hosszú távú jövőjével kapcsolatban. Ezek mindegyike sokkal rosszabb, mint az eddigi európai tanácsi vagy görög dokumentumokban szereplő variációk. Az anyag szerint Görögország csak 2020-ban vagy 2027-ben lesz képes a pénzpiacokról finanszírozni gazdaságát, adóssága pedig néhány éven belül a GDP százalékára is nőhet. Az ország finanszírozási igénye így elérheti a milliárd eurót táblázat A görög gazdasági növekedés és adósság alakulása hosszú távon, a trojka legjobb verziója szerint (százalék) GDP éves növekedés % -5,5-2,9 0,5 2,1 2,7 2,9 2,8 2,8 2,7 2,4 1,5 adósság/gdp % A márciusi események (a sikeres PSI és a 130 milliárd eurós segélycsomag) után nagy a csábítás, hogy ezt a trojka-anyagot elfelejtsük. Most úgy tűnik, minden rendben lesz, ha Ha a görög gazdaság, a görög kormány és a görög társadalom úgy teljesít, ahogy az elképzelések szerint kell. És ha úgy vesszük, a magánhitelezők felé fennálló 105 milliárd euró adósság leírásával és a pótlólagos, 130 milliárdos csomaggal, plusz az IMF további kb. 8 milliárdos segítségével (amelyet 2014 után ad Görögországnak) közel járunk a trojka szigorúan titkos dokumentumában szereplő, 252 milliárd euró pótlólagos finanszírozási igényhez, ráadásul a görög adósságszolgálat terhei is jelentősen enyhültek. 184 Külügyi Szemle

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 158. szám, 2002. augusztus. Artner Annamária

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 158. szám, 2002. augusztus. Artner Annamária MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 158. szám, 2002. augusztus Artner Annamária KÖLTSÉGVETÉSI REFORM OLASZORSZÁGBAN ÉS GÖRÖGORSZÁGBAN AZ EMU-TAGGÁ VÁLÁS ELŐTTI ÉVEKBEN 1. Olaszország 1998 májusában

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU27 tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 6,3%-a illetve 6,8%-a. Az

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Nobody understands debt Amikor az emberek a Kongresszusban az adósságról beszélnek, lényegében véve fogalmuk

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló Szerdán mind az európai, mind az amerikai részvényindexek jelentős pluszban zártak, az EKB elnök nyilatkozatának hatására, mely szerint az EKB még tovább

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása

Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és

Részletesebben

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 21.12.2. COM(21) 774 végleges A. melléklet/24 B. fejezet A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december

Részletesebben

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta?

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Matolcsy György 52. MKT Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza 2014. szeptember 6. 1 Tartalom Örökségünk Inflációs célkövetés a válság után

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK

MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK (ortodoxia vs. új monaterizmus) Kolozsvár 2013. 11. 22. Tartalomjegyzék 1. Gazdasági egyensúlytalanság okai? 2. Korlátlan pénzteremtés következményei? 3. Mi a megoldás? 1.

Részletesebben

Az államadóság kezelése és ellenőrzése. Banai Péter Benő

Az államadóság kezelése és ellenőrzése. Banai Péter Benő Az államadóság kezelése és ellenőrzése Banai Péter Benő 1 Gazdaságpolitikai mozgástér Az eladósodottság, a magas kockázati felárak az adósságcsökkentést teszik prioritássá 2 Gazdasági növekedés, hiány

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A magyar gazdaság növekedési kilátásai

A magyar gazdaság növekedési kilátásai A magyar gazdaság növekedési kilátásai Önfinanszírozás - a megtakarítások szerepe Palotai Dániel ügyvezető igazgató, vezető közgazdász VI. MABISZ Nemzetközi Biztosítási Konferencia 2015. október 14. Miért

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Északi

Részletesebben

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Nyugdíjrendszerek Felosztó-kirovó (generációk szolidaritása) Tőkefedezeti (öngondoskodás) 1 Felosztó-kirovó rendszer Közgazdasági

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek negatív tartományban zárták a keddi napot. Az euró/forint kurzus ma reggel megközelítette a 312-es szintet. A BUX 0,3 százalékkal

Részletesebben

Az államháztartási folyamatok kockázatai

Az államháztartási folyamatok kockázatai Az államháztartási folyamatok kockázatai Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes GKI Gazdaságkutató Zrt. A Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciája Budapest, 2015. október

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

A fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI VAGYONKEZELÉSÉRŐL Dátum: Budapest, 2011. május 20. 1 Az OTP Alapkezelő Zrt. a 2004. november 15. napján kelt

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (Balance of Payments - BPM) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András Magyarország 2009-ben A 2009-es válság a hazai gazdaságot legyengült állapotban érte A 2000-es évek elejétől folyamatosan

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai és amerikai indexek tegnap. Hétfőn gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései 304,5-nél

Részletesebben

15. Hét 2010. április 13. Kedd

15. Hét 2010. április 13. Kedd Napii Ellemzéss 15. Hét 2010. április 13. Kedd Összegzés A hét első kereskedési napja meglehetősen nyögvenyelősre sikeredett. Az európai mutatók stagnáltak, vagy minimális emelkedéssel vették a napot.

Részletesebben

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december A BÉT ma és holnap a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde 2012. december Bankszektor: veszteségek és forráskivonás Bankszektor ROE mutatója % % 30 70

Részletesebben

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió 2013. szeptember. 19. MAGYAR GAZDASÁG 2001-2013: AMIT A SZÁMOK MUTATNAK Három

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.26. COM(2015) 85 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK 2015. évi európai szemeszter: A növekedési

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben