Út a keresztre Görögország kálváriája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Út a keresztre Görögország kálváriája"

Átírás

1 Út a keresztre Görögország kálváriája Artner Annamária Az adósságprobléma kifejlődése Költségvetési hiány Görögország mindig is nagy deficitre hajlamos és magas adósság/gdp aránnyal rendelkező ország volt. Költségvetési bevételei rendre lényegesen elmaradtak kiadásai mögött, amelyek 70-75%-át a bér-, nyugdíj- és egyéb társadalombiztosítási kifizetés jelentette. Erre szokás azt mondani, hogy a lakosság a lehetőségein felül fogyasztott. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a költségvetési kiadások GDP-beli aránya egészen a válságig 45% körül alakult, ami még némiképpen kisebb is, mint a németeké, vagy akár az EU27 átlaga. A gond a bevételek ettől lényegesen (a válság előtti évtizedben átlagosan kb. 5 százalékponttal) elmaradó mértékében keresendő. Az EU 2004-es bővülése előtti, még 12 tagú eurózónában Görögország mellett Írország, Portugália és Spanyolország esetében a legkisebb a költségvetési bevételek GDP-hez mért aránya. Ennek alapvetően két oka van. Egyrészt a gyengébb gazdaságok a termelésnek ezzel a kisebb terhelésével igyekeznek kedvező beruházási légkört teremteni a hazai és a külföldi tőke számára (gondoljunk például a híresen alacsony ír profitadóra). Másrészt, szintén versenyképességi okok miatt, a gyengébb országokra inkább jellemző az adóelkerülés, mint a fejlettekre. Ez nem egyszerűen kulturális, hanem nagyon is piaci kérdés. A kisebb, gyengébb tőkék, valamint a munkaerőpiacról kiszorult rétegek számára sokszor a feketegazdaság kínálja a boldogulás egyetlen lehetőségét, ami aztán rendszerint nehezen megváltoztatható habitussá is válik. Ilyen helyzetben (ahogy Magyarország több évtizedes története is bizonyítja) a lakosság életszínvonalának emelése általában állami eladósodáshoz vezet. Ez a túlköltekezés a jelenlegi válságos helyzetben megfellebbezhetetlen érvként szolgálhat a görög (de akár az ír, a portugál vagy a spanyol) megszorítások mellett. Pedig a költségvetési olló kinyílása szorosan összefügg az országnak az európai centrumhoz mért viszonylagos fejletlenségével. A konjunktúrák, különösen a hitellel táplált eszközbuborékok a kisebb tőkékkel ellátott országokban értelemszerűen a kisebb nyár 165

2 Artner Annamária tőkék virágzásához vezetnek, annak a szférának a felduzzadásához, amely hajlamosabb az adóelkerülésre. Ehhez járul még rendszerint a kormányoknak a konjunktúrát meglovagolni igyekvő vállalkozásbarát adópolitikája, a bérek, juttatások növelésének népszerűségi okokból is csábító lehetősége, valamint a növekvő GDP mellett kedvezőnek mutatkozó adósságfinanszírozási kilátások. A görög adósságállomány hosszú évek óta növekvő, de a GDP-hez mért aránya az eurózóna-tagság előtti években mérséklődött: 1999-ben 94%-ot tett ki. A csökkenő arányt magyarázhatja a maastrichti kritériumok teljesítésére való törekvés, tehát a fiskális fegyelemnek a külső elvárásokhoz igazítása mind ténylegesen, mind a valós folyamatokat elfedő ügyeskedéssel, azonban a későbbi események megmutatták ennek a kívülről ráerőszakolt fegyelemnek a korlátait is. Megjegyzendő, hogy az euró bevezetése érdekében több kormány így például az olasz is alkalmazott kreatív könyvelést, amelynek révén a valóságosnál kisebb költségvetési hiányt és eladósodottságot mutattak ki. Ezt az eljárást a görögök a közös valuta bevezetése után is követték, elkerülendő a túlzott deficit eljárást, amelynek a következményei egyébként a gyakorlatban nem voltak súlyosak. Az Unió azóta szigorúbban ellenőrzi a költségvetéseket, és eltökélt a költségvetési hiányok tényleges pénzbeli büntetése mellett is. Igen fontos tanulság, hogy az adósságállomány növekedése éppen az eurózónába való belépést követően gyorsult fel, de különösen 2004 után (részben az olimpiai kiadások, részben az eurózóna kulminálódó hatása miatt). A jelentős gazdasági növekedési ütem azonban az adósságrátát egészen a válságig, pontosabban a válságkezelésig (a őszi első bankmentésig) a GDP 100%-a közelében tartotta. Ám ezt követően gyors romlás következett: az adósságnak a GDP-hez mért aránya az Eurostat korrigált adatai szerint ban még 105,4%, 2010-ben 144,9% volt, 2011 végére pedig már elérte a 160%-ot (1. ábra). A kormányzati politika szerepe A 2000-es években éppen a korábbi negatív tapasztalatokkal összefüggésben az EU számbevételi rendszere is megváltozott, amit mint később kiderült a görög kormány nem követett. Az Unió 2004-ben, még a balközép Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) által vezetett kormány idején, a költségvetés felülvizsgálatát követelte meg, amiből kiderült, hogy az nem többlettel, hanem évek óta jelentős (2004-ben a GDP 7,4%-át kitevő) hiánnyal zárt. Ezt követően a jobbközép Új Demokrácia került hatalomra, az EU-csatlakozást végbevivő Konsztantin Karamanlisz unokaöccsével, Kosztasz Karamanlisszal az élén. Ez a kormány a költségvetési korrekciókat (és, mint később fény derült rá, további trükköket ) hajtott végre, miközben a telekommunikáció fejlesztése mellett liberális és privatizációs politikát folytatott, ami azonban több tekintetben (például 2007-ben a magánegyetemek engedélyeztetése kapcsán) a társadalom heves ellenállásába ütközött. Ráadásul a költségvetési adatszolgáltatás ügye sem jött rendbe. 166 Külügyi Szemle

3 Út a keresztre Görögország kálváriája millió euró 160,0 140,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 1. ábra Görögország bruttó konszolidált államadóssága (millió euró és százalék) millió euró a GDP %-ában , , , , , , ,0 0,0 százalék nyár 167

4 Artner Annamária Amikor a 2008-as válság hatására szükségessé vált megszorításokba a Karamanliszkormány belebukott, és 2009 októberében ismét a Paszok került hatalomra, kiderült, hogy sokkal nagyobb a hiány, mint azt addig vélték. A szőnyeg alatti eladósodáshoz a nemzetközi pénzügyi körök is hozzájárultak, olyan neves képviselőikkel együtt, mint az USA pénzügyminisztereit adó Goldman Sachs. Ez utóbbi a Karamanlisz-kormánnyal olyan határidős ügyleteket kötött, amelyekben az akkori készpénzfizetésért cserébe a görög kormány jövőbeli reptéri illetéket, autópályadíjat, szerencsejáték bevételt stb. adott át. A swap-ügyletek révén kedvező árfolyamon kereskedtek valutákkal is. Mindezt technikailag nem hitelfelvételként (hanem, például a jövőbeli illetékekkel kapcsolatos ügyleteknél, egyszerű adásvételként) lehetett elkönyvelni, papíron tehát nem növelte az adósságot. Mint arról több forrás is beszámol, ilyen modern üzleti megoldásra vonatkozó ajánlatot a Jeórjiosz Papandreu által vezetett új Paszok-kormány is kapott 2009 novemberében a Goldman Sachstől. Az euró hatása A fentiek ellenére, a görög egyensúlytalanságot nem lehet teljes egészében, vagy akár alapvetően kormányzati hibákkal magyarázni. A költségvetési hiányban lecsapódó egyensúlytalanságok és így nagyrészt maguk a kormányzati hibák is a versenygazdasági szükségszerűségekből sarjadtak. A relatív alulfejlettség szimptómái (a laza költségvetésre, a feketegazdaságra, az eszközbuborékra és a külső egyensúlytalanságra való hajlam) a valutaövezetben jó táptalajra találtak, nem utolsósorban éppen azért, mert az erősebb európai piaci szereplők számára könnyű tőkenyereség realizálását tették lehetővé. A közös valuta kapcsán előnyként szokták emlegetni a tranzakciós költségek csökkenését és a spekulációs pénzpiaci támadásokkal szembeni nagyobb védettséget. Kevesebb szó esik azonban arról a fokozott, bár rejtettebb sebezhetőségről, amit az egységes valuta a fejletlenebb gazdaságnak okoz. A tranzakciós költségek csökkenése azok számára gyümölcsöző, akik jelentős mértékben képesek a nemzetközi tranzakciókra, tehát nemzetközileg versenyképesek. Ugyanakkor a könnyített pénzmozgás nemcsak a termelő beruházásokat, hanem (és még inkább) a portfólió- és a tisztán pénzügyi befektetéseket, valamint a hitelezést is felszabadítja, miközben a valuta értéke nem a nemzetgazdaság, hanem az annál erősebb zónatagok teljesítőképessége alapján alakul. Az alapképlet a kevésbé fejlett zónatagok számára tehát ez: nagyobb infláció a valuta felülértékeltsége egyensúlyromlás. 2 A közös valuta a gyengébb tagországok számára az egyensúlytalanságot is magában hordja. Az euró bevezetésével a görög gazdaság nyitottsága, a külső és belső piaci érdekeknek, rövid távú profitszempontoknak való kiszolgáltatottsága nőtt, amit az alábbiakban illusztrálunk. 168 Külügyi Szemle

5 Út a keresztre Görögország kálváriája 2. ábra A görög termelőeszköz-beruházások szerkezete (millió euró) Bruttó állótőke-képződés Fémtermékekek, gépipar Közlekedési eszközök Lakóingatlanok Egyéb építkezések Agrártermékek Egyéb Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q es konstans árakon, szezonális kiigazítással Forrás: Hellenic Statistical Authority millió euró nyár 169

6 Artner Annamária Az elsősorban a német gazdaság erejéhez igazodó euró a kevésbé termelékeny görög nemzeti munkához képest túlértékeltté vált, miközben az alacsony eurókamatok a magasabb görög infláció mellett negatív reálkamatot eredményeztek, és kedvezővé tették a görögországi hitelfelvételt. Ez a lehetőség az európai bankokat is az országba csábította: amire nem volt módjuk a kisebb inflációjú, erősebb hazai gazdaságban, azt megvalósíthatták a gyengébb, nagyobb inflációjú országokban. A bő hitelkínálat fellendítette a vásárlásokat, az ingatlanberuházásokat és az azokon realizálható profittömeget nemcsak Görögországban, de Írországban, Portugáliában, Spanyolországban is. Ezt illusztrálja a görög bruttó állótőke-képződés szektorális alakulását mutató 2. ábra, amelyről jól leolvasható az ingatlanszektor természetellenes felfutása. Az euró segítségével felduzzadt eszközbuborékok a lakossági és a vállalati, majd (ezek mentése és a válság terheinek terítése végett) az állami szféra eladósodásához, a jövő elzálogosításához vezettek. Ám nincs eladósodás hitelezés nélkül. A kialakult eszközbuborékért a felelősség nem kevéssé az ebből busás hasznot húzó (jórészt német és francia) bankokat, pénzintézeteket terheli. A válság előtt, 2007 decemberében az európai bankoknak 274,8 milliárd eurónyi követelésük feküdt a görög bankokban több, mint akár Finnországban, Svédországban vagy Svájcban! Ennek közel fele (130,6 milliárd euró) elsősorban francia, másodsorban német bankok érdekeltsége volt. A pénztőke Görögország iránti érdeklődését tükrözi a külső egyensúly szerkezete is. A 3. ábrán látszik a görög portfóliómérleg (a kiáramló és a bejövő portfólióberuházások egyenlege), valamint a bankokba áramló pénzeket és hiteleket tartalmazó, egyéb pénzügyi áramlások egyenlegének különösen a 2000-es évek közepétől jelentős javulása. A félperifériás helyzetű országok kisebb versenyképességük okán szükségszerűen cserearány-veszteséget könyvelnek el a náluk termelékenyebb és erősebb vállalatokkal rendelkező országokkal szemben: importjuk egységára jobban nő, mint exportjuké. A magasabb belföldi költségek és árak teret adnak az importár-emelkedésnek, miközben az exportőrök nem tudják érvényesíteni a magasabb költségeiket az exportárakban. E résbe nyomul be a feketegazdaság, hiszen termelékenységi előny híján, a magasabb belföldi költségek nyomása alatt ennek révén lehet az árakat a versenyképes szintre leszorítani, és így fenntartani, növelni az exportot (Görögország esetében ide főként a szolgáltatások tartoznak, pl. a turizmus vagy a tengeri szállítás). A versenyképesebb külpiaci szereplők a spontán piaci mechanizmusokon keresztül hasznot húznak az állami eladósodásból, sőt gerjesztik azt. A gyengébb országok számára a képlet: magasabb költségek feketegazdaság eladósodás. Egy ilyen helyzetben az önálló monetáris politika a valuta leértékelésével a hazai gazdaság segítségére siethet, rögzített árfolyam esetén azonban erre nincs mód. Az euró ilyen rögzített árfolyamú valuta szerepét játszotta Görögországban és a többi perifériás eurózóna-országban, ami szükségszerűen az euró reálfelértékelődéséhez vezetett számukra. Ez visszahatott a versenyképességükre, ösztönözte a feketegazdaságot, egyszóval táplálta az amúgy is romboló mechanizmusokat. 170 Külügyi Szemle

7 Út a keresztre Görögország kálváriája , , , , ,0 0, , , , , ,0 3. ábra 4 Görögország külső egyensúlya (millió euró) Tőkemérleg Pénzügyi mérleg (FDI, portfólióbefektetések) Folyó és tőkemérleg együtt Kereskedelmi mérleg (áruk) Szolgáltatásmérleg Jövedelemmérleg Folyó transzferek (pl. adósságtörlesztés) Folyó mérleg (áruk, szolg.-ok jövedelmek) FDI-mérleg Portfólió mérleg Egyéb pénzügyi áramlás (pl. bankszámlák, állami hitelek) millió euró nyár 171

8 Artner Annamária ábra 5 Cserearány (export egységár/import egységár) változása , százalék Görögország Finnország Ausztria Spanyolország Franciaország Németország Hollandia Írország Belgium Olaszország Portugália Luxemburg 172 Külügyi Szemle

9 Út a keresztre Görögország kálváriája Az eurózónához való csatlakozás után romlott az EU-val és az azon kívüli országokkal folytatott görög kereskedelem egyenlege és a jövedelemmérleg, de megtorpant a szolgáltatásmérleg-többlet növekedése is (l. 3. ábra) és 2007 (a válság előtti utolsó év) között a belföldi fogyasztói áremelkedés 26,3% volt, míg az import egységára 23,3%- kal nőtt. Ugyanezen idő alatt a görög áru- és szolgáltatásexport értéke 35, az importé viszont 58%-kal emelkedett. A 12 tagú eurózónában Luxemburg és Portugália után a görög cserearányromlás volt a harmadik legnagyobb (l. 4. ábra). A görög egyensúlytalanság tehát az euró nélkül nem öltötte volna a mai méreteket. Az ország gazdaságának gyengeségeit a közös, számára túlértékelt valuta felerősítette, és jövedelembevonás helyett jövedelemkiáramlást okozott. A kormányzati hibák csak a gazdaság (fél)perifériás helyzetéből következő nemzetközi tőke- és pénzmozgás, valamint az euró felülértékeltsége okozta károk után következnek a görög válságokok sorában. Jóléti felzárkózás a Balassa Samuelson-hatás A fent leírt folyamatok (hitelezés, kereslet, a hazainál olcsóbb import) olyan látszatkonjunktúrát generáltak, amelyek elfedték a tőkemegtérülés már régóta meglévő válságát. A görög gazdaság a 2000-es években lendületesen (2003 és 2007 között évi átlag közel 4%-os ütemben) bővült. Ez az időszak ugyanakkor ellentétben a Görögországról mára kialakult általános képpel jelentős termelékenységnövekedést is hozott. Az Eurostat adatai szerint az egy munkaórára jutó GDP alapján számított görög termelékenység a németnek csak 43%-át tette ki 2000-ben, de 2007-ben már 45,8%-át, 2009-ben pedig 48,8%-át. Mindeközben a közhiedelmekkel szintén szöges ellentétben a görögök dolgoztak a legtöbbet az EU27-ben: a 2000-es években végig heti átlag órát (miközben a német adat nem érte el a 36 órát). A termelékenység emelkedéséből adódó versenyképesség-javulást azonban lerontotta a növekvő egységnyi munkaerőköltség. A lendületes növekedést hozó évek alatt ugyanis egyfajta jóléti felzárkózás következett be, ami pontosan követi a Balassa Béla és Paul Samuelson által leírt, a fejlődőben lévő gazdaságokra jellemző inflációs és bérnövekedési spirál mechanizmusát. Mindehhez járult a 2004-es olimpia beruházásnövelő hatása. E tényezők a bizonyos fokú jóléti felzárkózást lehetővé, a szociális állapotok pedig indokolttá tették. A görög munkavállalók ugyanis régóta jelentős lemaradásban voltak és vannak (!) a fejlettebb európai országokban élő társaikhoz képest úgy az ellátások színvonalát, mint a GDP-ből való részesedésüket tekintve. A ma sokat emlegetett bőkezű görög nyugdíjrendszer a magyarhoz hasonlatos problémákkal küszködik. Így például nagy a korán nyugdíjba menők aránya, ami a kiterjedt állami szférának és e szféra sajátosságainak köszönhető. Ennek okait is a viszonylagos alulfejlettségben lelhetjük meg. A görög állami szféra kiterjedtségét egyfelől nyár 173

10 Artner Annamária az 1974 utáni demokratizálódási folyamatok, másfelől a bizonytalan munkaerő-piaci helyzet okozta. Az állami állás biztonságot jelent, viszont az állami fizetések nem magasak. Így a (fizetésekhez mérve nagyarányú) nyugdíjak sem azok. Átlagos értékük 20%-kal az EU27 és 30%-kal az eurózóna (12 ország) átlaga alatt van (vásárlóerő-paritáson 5 és 15% a lemaradás); a spanyol, portugál és ír nyugdíjakkal van egy csoportban, s csak a kelet-európai országokat, illetve Ciprust és Máltát előzi meg. Az Eurostat adatai szerint a munkakompenzáció (a továbbiakban röviden: bérek) aránya a görög GDP-ben 33-35%-ot tett ki a mögöttünk álló évtizedben, szemben az EU %-os átlagával. Az összes társadalombiztosítási juttatás (nyugdíj, táppénz, munkanélküliségi ellátás stb.) együttes aránya a GDP-ben a görögöknél 2007-ben 24,8% volt, ami kissé alacsonyabb, mint az eurózóna 12 országának vagy az EU27-nek az átlaga. A bérek és TB-juttatások együttes aránya a görög GDP-ben a 2000 és 2008 között 59%-ról 62%-ra nőtt, de még így is messze elmaradt az EU27 75%-os átlaga, sőt még a magyar arány (69,4%) mögött is. Az euróövezeti tagság idején a jóléti felzárkózás tehát Görögországban csak szerény mértékű volt. Bármennyire is kicsi azonban ez a jóléti felzárkózás nemzetközi összevetésben, a világpiaci versenyben a görög versenyképesség relatív romlását jelentette. Ezt illusztrálja az 5. ábra, amelyről leolvasható, hogy Görögországban (más, az eurózóna válsága által ma leginkább érintett országokkal együtt) 1999 és 2007 között csökkent a profit aránya a GDP-n belül. Az eddigiekben bemutattuk a görög egyensúlytalanság kialakulásának legfontosabb reálgazdasági okait. A továbbiakban arról lesz szó, hogyan és miért súlyosbodott a válság, és hogyan és milyen következményekkel igyekeztek kezelni a kormányok a kialakult helyzetet. A válság kiéleződése A válságot súlyosbította a pénzpiaci bizalmatlanság, amely részben szintén a reálgazdasági adottságokban (Görögország félperifériás helyzetében) gyökerezik, részben a kormányok (megint csak a félperifériás gazdaságokra jellemző, tehát alapvetően objektív okokkal magyarázható) magatartásában. A válság első jelei 2008 őszén jelentkeztek, a görög bankokon keresztül. A kormány egyrészt már ekkor garanciát vállalt minden 100 ezer euró feletti bankbetétre, másrészt 28 milliárd eurós mentőcsomagot kínált a bankoknak, ami akkor a GDP 12%-ával ért fel, és meglódította az állami eladósodást. Ekkor tették meg az első lépést a magántőkeveszteségek államosítására, amely a válságkezelés általános receptje szerte a világban. 174 Külügyi Szemle

11 Út a keresztre Görögország kálváriája 5. ábra 6 Bruttó profit és vegyes jövedelem GDP-beli arányának változása 1999 és 2007 között (százalékpont) Ausztria; 5,1 Luxemburg; 3,4 Németország; 3,1 Belgium; 2,5 Euróövezet (12 ország); 1,6 Hollandia; 1,4 Finnország; 1,3 Spanyolország; 1,3 Franciaország; 0,9 Olaszország; -1,1 Görögország; -1,4 Portugália; -1,7 Írország; -1,8 Forrás: Eurostat nyár 175

12 Artner Annamária Itt jegyezzük meg, hogy állami garancia véd egyéb, hatalmas pénzalapokat is. Így például az Új Gazdasági Fejlesztési Alapot, vagy a vasút (Hellenic Railway) és az athéni közlekedési vállalat adósságait. Az államilag garantált összeget 107 milliárd euróra becsülik ábra 8 A görög külső adósság elemei (millió euró) Bruttó külső adósság I. Kormányzat II. Monetáris hatóságok (Bank of Greece) III. Egyéb monetáris pénzügyi intézmények 2010 Q4/ Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q IV. Egyéb V.Direct Investment millió euró 176 Külügyi Szemle

13 Út a keresztre Görögország kálváriája A fent leírt reálgazdasági de a pénzügyeken keresztül érvényesülő folyamatok, mint mindenütt, Görögországban is a bankszféra válságában törtek felszínre, és állami válsággá váltak. A Bank of Greece adatai (6. ábra) alapján igen szemléletesen rajzolódik ki, hogy a válságkezelés (bankmentés) révén hogyan transzformálódott a pénzügyi szféra vesztesége állami eladósodássá. A fekete nyilak mutatják, hogy az egyéb pénzügyi intézmények (lízing és faktoring cégek, pénzügyi vállalkozások és vállalkozóitőke-társaságok) adóssága 2008 negyedik negyedévétől nem nőtt tovább, helyette viszont felszökött az állam és a monetáris hatóságok (lényegében a görög központi bank) adóssága. A bankmentéssel a költségvetési hiány megugrott, amiért is a hitelfelvétel mellett a kormány már megszorításokra kényszerült. Bár ekkor még gazdaságélénkítő intézkedéseket is hoztak (tervezett adóemelések elhalasztása, KKV-támogatási program, építőipart támogató program stb.), a társadalmi tiltakozás 2009 nyarán elsöpörte a kormányt, megnyitva a kormányváltások sorát az eurózónában. Az új kormány 2009 októberében felfedezte, hogy a költségvetési hiány a korábban említett trükközések miatt jóval nagyobb (12,7%), mint vélték (6%). Ez alapvetően rendítette meg a görög gazdasággal szembeni bizalmat, és ettől kezdve indult be az ország sorozatos lefokozása a nemzetközi hitelminősítő intézetek által, ami ellehetetlenítette a görög államadósság pénzpiacokról történő finanszírozását. Görögország mára minden hitelminősítőnél a befektetésre nem ajánlott kategóriában áll, a tíz évre szóló görög állampapírokat a piac hónapról hónapra drágábban, 2011 decemberében már csak 21%-os felárral vette meg. 9 Válságkezelés A GDP csökkenése még inkább megnövelte az adósság/gdp rátát, és tovább rombolta a pénzpiaci bizalmat. Bár a 2009 őszén hatalomra került kormány hozzáfogott a költségvetés rendbetételéhez, a megszorításokkal a helyzet követelte ütemnél lassabban haladt előre. Ezért vált szükségessé a kétszeri mentőcsomag (2010. május, majd 2012 márciusa) áprilisában az Európai Tanács túlzottdeficit-eljárást indított Görögország ellen, amelynek során az év októberéig hatékony hiánycsökkentő lépésekre kötelezte a kormányt. A Tanács 2010 februárjában megismételte a felszólítást, május 15-i határidővel. A helyzet eközben is tovább romlott: 2010-ben a belföldi kereslet 4%-kal esett vissza, a foglalkoztatás pedig 2%-kal, és ezek a trendek 2011 elején is folytatódtak. A pénzpiacok eközben végletesen leértékelték az országot, végképpen eltántorítva a befektetőket és felszítva a görög államcsődre spekulálókat. A görög bankszféra helyzetét tovább súlyosbította a folyamatos betétkivonás, amely az IMF 10 szerint egyedül ben 32 milliárd eurót ért el. Mindennek következtében csökkent a hitelezés, és csökkent a bankok válságrezisztenciája nyár 177

14 Artner Annamária Pedig a válság kitörésekor a görög bankok, hála a 2008-as állami tőkeinjekciónak, viszonylag jelentős tőketartalékokkal, és még 2011 tavaszán is 12,2%-os tőkemegfelelési mutatóval rendelkeztek az alapvető tőkére vonatkozóan, ami messze magasabb, mint amit jól tőkésítettségnek neveznek. (Az alapvető tőkére, az ún. TIER1-re, a bázeli szabályok 8%-ot írnak elő.) A gazdaság visszaesése és a pénzpiaci bizalmatlanság azonban rontotta a görög bankok aktíváinak minőségét, lehetetlenné tette számukra a pénzpiaci forrásbevonást, és rendkívül megnövelte kitettségüket tavaszán 40 milliárd eurónyi görög állampapírral rendelkeztek, így a görög adósság márciusi, nagyarányú leírása is nehéz helyzet elé állította őket. A hazai nyugdíjalapok ekkor 27 milliárd euró görög állampapírt birtokoltak, a kitettség tehát rájuk is vonatkozik. 11 Az adósságleírást a magánhitelezők számára a Görögországnak adott második mentőcsomagból részben kompenzálták ben az export meglódult ugyan, s csökkent a kereskedelmi mérleg hiánya, valamint az infláció és a költségvetési deficit is, mindez azonban nem tudta felülírni az említett negatív fejleményeket. Így a korábbi, amúgy sem elégséges kiigazító lépések végképp elégtelennek bizonyultak. Ekkor került sor az első mentőcsomagra (110 milliárd euró, három évre: 80 az eurózónától, 30 az IMF-től, stand-by hitel formájában) és a hozzá kapcsolt, szigorú megszorítási tervre. A feltételeket az Európai Tanács májusi határozata tartalmazta. 12 Nemzetközi segítség Görögország volt az első, amelynek az euróövezet az IMF-fel karöltve pénzügyi segítséget nyújtott, ám ez, a hozzá kötött gazdaságpolitikai követelményekkel együtt, nem oldotta meg, sőt eszkalálta a problémát. A 2010 májusában indított 110 milliárdos csomagba tervezett, mintegy milliárd eurónyi görög államkötvény-kibocsátás 13 nem bizonyult járható útnak, mert a piac nem, illetve csak nagyon drágán vette volna meg a kötvényeket második negyedévére ismét előállt Görögország fizetésképtelensége: a központi kormány 1,1 milliárd, az összes állami intézmény (beszámítva a szociális alapokat, kórházakat, helyi kormányzatokat) azonban már összesen 6 milliárd eurónyi tartozást halmozott fel. 14 Ugyanakkor a mentőcsomag esedékes részlete lehívásához szükséges reformokat a kormány továbbra sem hajtotta végre. Így 2011 nyarán vált szükségessé az újabb mentőcsomag, amelynek feltételeiről már 2011 júniusában, de végső összegéről és kiutalhatóságáról csak 2012 márciusában született döntés. Addig a korábbi mentőcsomag futott tovább májusa és 2012 márciusa között 73 milliárd euró lehívására került sor, amelynek több mint 70%-át az eurózóna adta. Ez utóbbi kétharmada Franciaországtól, Németországtól és Olaszországtól származott; jelentős volt Spanyolország részesedése is, de Szlovákia kivételével az euró minden tagországa kivette belőle a részét. 178 Külügyi Szemle

15 Út a keresztre Görögország kálváriája Az euróövezet vezetői a októberi csúcson célul tűzték ki, hogy a görög adósságrátát 2020-ig 120%-ra kell csökkenteni, és közelebbről körvonalazták a tervezett újabb mentőcsomag tartalmát: könnyített hitelfeltételek, 130 milliárd euró hitel, 30 milliárd eurónyi magántőke bevonása, a privát hitelezőkkel szembeni tartozások 50%-os leírása, a hitelezők önkéntessége alapján. 15 A második mentőcsomag életbe lépését az IMF és az eurózóna vezetői a privát hitelezőkkel való megegyezéshez (Private Sector Involvement, PSI) kötötték. A második mentőcsomagra, amely lényegében irányított államcsődnek nevezhető, hosszú huzavona után, március közepén bólintott rá az IMF és az EU. A PSI tehát sikerrel zárult: a magánhitelezők követeléseiket a névérték 31,5%-án új, harmincéves futamidejű, 2 4,3%-os kamatú, az EFSF (Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz) által garantált kötvényekre és 15%-nyi készpénzre (két évnél rövidebb lejáratú EFSFpapírokra) váltották. Így Görögország 105 milliárd eurónyi tartozástól szabadult meg. Az IMF EU-mentőcsomag azt jelenti, hogy Görögország a korábbi csomag még fel nem használt részletein felül 23,8 milliárd SDR (kb. 28 milliárd euró) készenléti hitelkeretet kap az IMF-től négy évre, továbbá között 144,7 milliárd eurót az eurózóna EFSF-alapjából, beleértve a korábbi csomag még le nem hívott részleteit is. Vagyis ig 130 milliárd euró friss pénz áll rendelkezésére, utána pedig még kb. 8 milliárd euró az IMF-től. (Az összegek pontos meghatározását nehezíti, hogy az IMF-hitelt SDR-ben állapítják meg, az EFSF-hitelt viszont euróban). Az EFSF-től kapott pénz magában foglalja a magánhitelezőkkel szemben fennálló adósság csökkentésének közvetlen készpénzigényét (15%, vagyis 30 milliárd euró) és a görög bankok feltőkésítésére szánt 25 milliárd eurót is. A helyzet lényegében a következő: Görögország megszabadul a magánhitelezőkkel szembeni, nagyjából 105 milliárd eurós adósságtól, miközben újabb kb. 138 milliárd euróval eladósodik az eurózóna és az IMF felé. Adósságállománya tehát durván 33 milliárd euróval nő, ám ennek a terhei összességében csökkennek a korábbiakhoz képest. (Az előírt megszorítások azonban nem enyhültek!) A még 2011 nyarán megállapított feltételek szerint az eurózóna a korábbi hitelek lejáratát a maximum 7,5 évről minimum évre emelte, tízéves türelmi idővel és igen alacsony (kb. 3,5%-os) kamattal. 16 Igen ám, de a magánhitelezőkkel való megállapodás alapján a nekik adott új kötvényeket az angol jog szabályai szerint bocsátják ki, ami azt jelenti, hogy mindig euróra vonatkozó követelést fognak megtestesíteni. Így a görög állam még akkor sem válthatja át e kötvényeket drachmára, ha kilépne az eurózónából. (A görög jog szerint kiadott papírok esetén az állam megtehetné, hogy adósságát egy az egyben váltja át euróról az új valutára, így a kilépést követő leértékelődés kifejezetten kedvezne Görögországnak.) Összegezve: az új kötvények, illetve az intézményi hitelezőkkel szembeni adósság kamata jóval kisebb, mint a piaci kamatok, ez a tartozás azonban az eurózónától való még szorosabb kötődéssel és a lakosságot sújtó, radikális megszorításokkal párosul nyár 179

16 Artner Annamária Ráadásul az EFSF-ből érkező pénzek kb. 40%-a a PSI-ben részt vevő magánhitelezők készpénzes kárpótlására és a görög bankok feltőkésítésére megy. A görög állam a maradékból (kb. 78 milliárd euró) finanszírozhatja fennálló adósságát, miközben végzetesen le kell nyomnia a lakosság életszínvonalát. Görögországot perifériás országként betonozták be az eurózónába. A segítség feltétele A helyzet folytonos romlását követve, a májusi (első) csomaghoz kapcsolt előírásokat többször is átdolgozták. A 2011 júliusában kilátásba helyezett újabb mentőcsomag mellé részletes kötelezettséglista került, amely még 30 milliárd eurónál kevesebb kiigazítást írt elő a 2011 és 2015 közötti időszakra. 17 A 2012-es előírásokban azonban ugyanerre a periódusra már 30,9 milliárd, 2016-ra pedig további 11,9 milliárd eurónyi kiigazítás szerepel. 18 A követelmények a fegyelmezettebb közpénzügyi gazdálkodáson túl a liberalizációt, jelentős mértékű (2015-ig 50 milliárd eurós) privatizációt és a munkaerőköltségek leszorítását célozzák. Ez utóbbi a munkaerőpiacnak és az érdekegyeztetési rendszernek a munkáltatók szempontjából kedvező megváltoztatását ( rugalmasítását ), a bérek és a szociális (egészségügyi, munkanélküliségi, öregségi, családi stb.) ellátások radikális visszavágását jelenti, amelynek eredményeképpen a görög munkavállalók GDP-ből való részesedése csökkenni, az egységnyi munkaerőköltség pedig a versenyképességi követelményeknek megfelelően mérséklődni fog. A reformok középpontjában tehát a belső leértékelés (internal devaluation) áll. A növekedésgyorsító lépések is a bércsökkentésről, a munkaerő-piaci szabályozás rugalmasabbá tételéről, a vállalkozásokat segítő jogi környezet megteremtéséről, deregulációról, illetve piacnyitásról szólnak. 19 Csupa tőkemegtérülést segítő, ám a nemzetgazdaság fejlődésének irányáról, szerkezetéről, a lakosság életkörülményeiről semmit nem mondó, az 1980-es évek óta folytatott neoliberális gazdaságfelfogást tükröző célkitűzés Eközben az Ecofin 5. jelentésében 20 (2011. október) elismerte, hogy Görögország olyan mértékű költségvetési kiigazítást hajtott végre eddig, amely egyetlen európai országéhoz sem fogható: ben a GDP-je 16%-ával felérő költségvetési korrekcióra került sor, ám a kiigazításnak még évekig folytatódnia kell. A márciusi feltételek szerint ezek mértéke 2012 és 2016 között évi 3,8 5,6%-ot, összesen a GDP 20%-át teszi ki ben a kitűzött költségvetési hiánycél még a korábbi elképzeléseknek megfelelő maradt (2014-re 2,6%), növelték viszont az adósságarányra vonatkozó elvárást (2014-re 148,4% helyett 157%). A márciusi adósságrendezés után azonban némiképpen módosultak az előirányzatok: a költségvetési hiány 2013-ban a GDP 4,6%-ával, 2014-ben már csak 2,1%-ával érhet fel, a primer egyenleget pedig már 2013-ban többlettel kell zárni. 180 Külügyi Szemle

17 Út a keresztre Görögország kálváriája A bruttó külső államadósság mértéke az előírások (prognózisok? remények?) szerint rövid távon jelentősen nő (2013-ban a GDP 167%-ával éri el csúcsát), de 2020-ban már csak 117% lesz). 22 Persze ezek is sötétben tapogatózó elképzelések. A görög, az uniós és az IMF-anyagok is jelentős kockázatokról beszélnek, amelyek mindezt keresztülhúzhatják. Különösen a görög társadalom tűrőképességéért és a görög kormány elkötelezettségéért aggódnak az elemzők, hiszen még most, az adósságterhek enyhítése után is radikális életszínvonal-esést kell keresztülverni. Ki segít kit? Az IMF és az EU véleménye szerint a görög problémát a költségvetési egyensúlytalanság és a gyenge versenyképesség okozza. A megoldást a szigorú költségvetési politikában és a tőkeértékesülés javításában látják, ami privatizációt, deregulációt és liberalizációt feltételez. De mindez csak eszköz a kulcskérdés, a belső leértékelés szolgálatában, ami a bérek, a szociális kiadások, ezeken keresztül pedig az árak csökkentését jelenti, és egyben javítja a költségvetési egyenleget. A feladat most Görögország számára az, amit 1971-ben, ugyanilyen helyzetben Richard Nixon, az Amerikai Egyesült Államok elnöke nem vállalt fel: ahhoz, hogy megmentse a dollár fix aranyparitásán nyugvó, stabil nemzetközi pénzügyi rendszert, rá kellett volna zúdítania az amerikai gazdaságra a recessziót és a munkanélküliséget. Mint azt Jeffry Frieden gazdaságtörténeti könyvéből megtudhatjuk, ezt várta tőle a nemzetközi pénzügyi szféra képviseletében Arthur Burns, a Fed akkori elnöke: megszorításokat és alacsony inflációt. Nixon azonban előtérbe helyezte hazája gazdaságitársadalmi érdekeit a nemzetközi pénzügyi szféra érdekeinek, felfüggesztette, majd beszüntette a dollár aranyra válthatóságát: felrúgta a Bretton Woods-i egyezményt. Mi következett ezután? A dollár néhány hónap alatt kb. 10%-kal értékelődött le, amire Nixon még rá is segített azzal, hogy 10%-os importvámot vetett ki, valamint ár- és bérkontrollt vezetett be ban ismét leértékelte a dollárt 10%-kal. 23 És lám, a korábbi években a dollár kulcsvaluta szerepe miatt elkényelmesedett, versenyképesség-romlást szenvedett, termelékenységnövekedésben versenytársaitól elmaradt USA kereskedelmi mérlege pozitívvá vált, gazdasága növekedni kezdett, munkanélkülisége csökkent. De Bretton Woods halott volt. A tőkelogika által globalizált világban egy olyan kis, függő helyzetű állam, mint Görögország, nincs abban a helyzetben, hogy ezeket az egyszerű lépéseket megtegye, és ezzel csökkentse a társadalmi áldozatokat, időt nyerjen az egyébként mindenképpen szükségszerű termelékenységnövelés számára. Ezért itt fordított a képlet: a nemzetközi pénzügyi rendszer (az euró), illetve e rendszer haszonélvezőinek érdekei írják felül a nemzeti gazdaság és a társadalom érdekeit. Mivel ez utóbbiak is csak nyár 181

18 Artner Annamária belső egyensúlyuk biztosítása révén érvényesülhetnek, a nemzetközi pénzügyi érdekeknek való alárendelésük végső soron csak a görög társadalmon belüli törésvonalak elmélyítését eredményezi, sőt feltételezi. Amint az IMF is figyelmeztet: miközben a bankokat példa nélkül álló állami segítségben kell részesíteni, de úgy, hogy az állam ne avatkozzon be a napi ügymenetbe, a görög kormánynak ellen kell állnia a bérek és az árak, a szociális transzferek és a közszféra foglalkoztatásának csökkentésével szembeni érdekeknek. 24 Az IMF szerint Görögország eurózónából való kilépését jelentős (több mint 10%-os) GDP-visszaesés követné, de a növekedés már a harmadik-negyedik év után helyreállna, és később lényegében az euróövezetben maradás esetén feltételezett pályára állna. A legfontosabb járulékos hatás azonban írja az IMF az eurózóna megrendülése lenne, ami dominóhatással fenyeget. 25 Úgy tűnik tehát, nem az eurózóna menti meg Görögországot, hanem Görögország, annak bérből, nyugdíjból, segélyből élő lakosai az eurózónát. Különösen figyelemre méltó e tekintetben, hogy a magánhitelezőkkel folytatott adósságcserében a görög jognak megfelelő kötvények helyett az angol jog alá eső, tehát örökösen euróban fennálló tartozást megtestesítő értékpapírokat használtak. Így ugyanis az eurózóna elhagyásával járó valutaleértékelődés hatalmas mértékben növelné meg a görög államadósságot, vagyis az eurózóna elhagyása immár nehezebb, mint valaha is volt. Gyakorlati megvalósítás A görög kormány 2012 elejéig csak a legfontosabbakat felsorolva a következő lépéseket foganatosította: ről 2010-re a primer (adósságszolgálat nélkül számított) kormányzati kiadásokat a GDP 47,6%-áról 44%-ára csökkentették, a bevételek 37,3%-ról 39,1%-ra nőttek. Mindez a GDP 4,5%-os csökkenése mellett A társadalombiztosítási kiadásokat (nyugdíj, egészségügyi és gyógyszertámogatások) 2011 közepéig 9,6%-kal csökkentették, az egészségügyi kiadások 2010 és 2011 első negyedéve között 30%-kal csökkentek. Annak ellenére, hogy növekedett a páciensek száma, kórházakat vontak össze. - Az önkormányzatok számát 1034-ről 325-re csökkentették, a helyileg választható képviselők számát megfelezték, a kormányzás fő adminisztratív egységeinek, a prefektúráknak a számát 53-ról 17-re olvasztották; 1976 iskolát zártak be, 2000 tanárt bocsátottak el elejéig az állami bürokráciában alkalmazottak bérét nominálisan 30%-kal csökkentették, és 85 ezer embert (10%) bocsátottak el. (2012-ben további 15 ezret, 2015-ig összesen 150 ezer alkalmazottól kell megválniuk.) Az állami vállalatok alkalmazottainak száma 18%-kal csökkent; teljes bérköltségük 29%-kal mérséklődött. 182 Külügyi Szemle

19 Út a keresztre Görögország kálváriája - Az állami nyugdíjakat átlagosan 15,7%-kal vágták vissza. A jelenlegi és a jövőbeli foglalkoztatottakra vonatkozóan egyesítették a nyugdíjrendszert, a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kötötték, és ennek megfelelően egyelőre 65 évre emelték, a teljes ellátáshoz szükséges szolgálati évek számát 40 évre növelték, és az egész életpályán keresztül való hozzájáruláshoz kötötték, a rokkantsági nyugdíj feltételeit szigorították. - Az első munkába állásra vonatkozóan a minimálbérnél alacsonyabb jövedelmeket állapítottak meg, a január 1-jei szinthez képeset 22%-kal csökkentették a minimálbért, a 25 éven aluliak esetében azonban még ennél is nagyobb mértékben, 32%-kal. Felfüggesztettek minden automatikus (pl. a korral járó) béremelést. - A túlóradíjakat 20%-kal csökkentették, a próbaidőt 12 hónapra emelték. - Részmunkaidős, fix határidős, munkaerő-kölcsönzős foglalkoztatási formákat vezettek be, a munkanélküliségi segély feltételeit szigorították, a cégek a szektorális kollektív szerződések alól felmentési lehetőséget kaptak. - A jövedéki adót (benzin, alkohol, cigaretta) 33%-kal növelték, a hozzáadottérték-adót (áfa) minden kategóriában, átlagosan kb. 20%-kal emelték meg ezer euró éves jövedelem felett progresszív, 1 5%-os szolidaritási adót vezettek be, a profitábilis cégekre speciális, 4 10%-os adót vetettek ki. Továbbá elindították az adóelkerülés elleni, a statisztikai számbavétel javítását és a költségvetési fegyelem erősítését (kötelező plafon a minisztériumi költségvetésekre, monitoring stb.) szolgáló lépéseket. A gazdaságélénkítő intézkedések a kisvállalkozások indításának adminisztratív könnyítésében és a jelentős liberalizációs, deregulációs lépésekben (pl. 150 szakma területén a vállalkozási szabadság növelése) öltöttek testet. A válságkezelés hatása Gazdasági helyzet: kudarc A válságkezelés eddig nem hozott eredményt. A GDP 2008 és 2011 között 13%-kal esett vissza, és 2012-ben további, legalább 5%-os csökkenés várható. A munkanélküliség már 2011 végére meghaladta a 21%-ot, a 25 éven aluliak esetében az 51%-ot. Ennek megfelelően a ledolgozott órák száma csökkent (2010 óta 7%-kal), mivel azonban ezeket kevesebb bérért teljesítik a foglalkoztatottak, az egységnyi munkaerőköltség az utóbbi két évben 14%-kal mérséklődött. 28 A termelés és a fogyasztás zsugorodása miatt az adóbevételek az új és/vagy növekvő mértékű kivetések ellenére is csökkennek, miközben a társadalombiztosítási kiadások nyár 183

20 Artner Annamária az azokat érintő megszorítások mellett is nőnek. Ez utóbbiaknál nem új kiadásokról van szó ben például a kórházak régóta gyűlő adósságait kellett rendezni, ami túlkompenzálta az egyéb területeken foganatosított csökkentéseket. A görög hiány így kb. fél százalékponttal a kitűzött cél felett, 9,6%-on állt. A görög pénzügyminisztérium februári jelentése 29 szerint a 2011-es deficit 22,9 milliárd eurót, az elsődleges (az adósságtörlesztés nélkül számított) hiány pedig 6,5 milliárd eurót tett ki. Ugyanakkor látható, hogy a nagyarányú hiány oka immár az adósságtörlesztés, hiszen a primer egyenleg deficitje jóval 3% alatt van. A január februári költségvetési adatok bizonyos javulást (az időarányos tervezettnél 44%-kal kisebb hiányt és jóval nagyobb elsődleges többletet) mutatnak, ám az alapvető ellentmondás itt is tetten érhető: hiába javult az adóbeszedési arány, a zsugorodó gazdaságból csak a tervezettnél jóval kevesebb adót sikerül behajtani. 30 Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF (a trojka ) 2011 októberében szigorúan titkos jelzéssel ellátott jelentést adott ki. Ebben több szcenáriót vázol fel Görögország hosszú távú jövőjével kapcsolatban. Ezek mindegyike sokkal rosszabb, mint az eddigi európai tanácsi vagy görög dokumentumokban szereplő variációk. Az anyag szerint Görögország csak 2020-ban vagy 2027-ben lesz képes a pénzpiacokról finanszírozni gazdaságát, adóssága pedig néhány éven belül a GDP százalékára is nőhet. Az ország finanszírozási igénye így elérheti a milliárd eurót táblázat A görög gazdasági növekedés és adósság alakulása hosszú távon, a trojka legjobb verziója szerint (százalék) GDP éves növekedés % -5,5-2,9 0,5 2,1 2,7 2,9 2,8 2,8 2,7 2,4 1,5 adósság/gdp % A márciusi események (a sikeres PSI és a 130 milliárd eurós segélycsomag) után nagy a csábítás, hogy ezt a trojka-anyagot elfelejtsük. Most úgy tűnik, minden rendben lesz, ha Ha a görög gazdaság, a görög kormány és a görög társadalom úgy teljesít, ahogy az elképzelések szerint kell. És ha úgy vesszük, a magánhitelezők felé fennálló 105 milliárd euró adósság leírásával és a pótlólagos, 130 milliárdos csomaggal, plusz az IMF további kb. 8 milliárdos segítségével (amelyet 2014 után ad Görögországnak) közel járunk a trojka szigorúan titkos dokumentumában szereplő, 252 milliárd euró pótlólagos finanszírozási igényhez, ráadásul a görög adósságszolgálat terhei is jelentősen enyhültek. 184 Külügyi Szemle

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21.

Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21. Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása Martin József Péter Szeged, 2011. április 21. Témák Válság előtti helyzet AZ EU a válságban A válságra adott válasz: újraszabályozás Dilemmák Válság előtti

Részletesebben

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Mikro- és makrogazdasági folyamatok múltban és jelenben Kutatóműhely 3920-1/2016/FEKUT (EMMI) A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Áttekintés

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

Kicsák Gergely: Az EU-hitel utolsó részletének törlesztése egyszerre csökkentette az ország sérülékenységét és az adósságfinanszírozás költségét

Kicsák Gergely: Az EU-hitel utolsó részletének törlesztése egyszerre csökkentette az ország sérülékenységét és az adósságfinanszírozás költségét Kicsák Gergely: Az EU-hitel utolsó részletének törlesztése egyszerre csökkentette az ország sérülékenységét és az adósságfinanszírozás költségét Hazánk 2016. április 6-án törlesztette az Európai Uniónak

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek

A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek Szapáry György Kecskemét 2016.09.16. Szapáry, 2016 1 Tévhit 1 és tény Tévhit: a válság költségvetési és szuverén adósság válság volt, vagyis a

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 158. szám, 2002. augusztus. Artner Annamária

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 158. szám, 2002. augusztus. Artner Annamária MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 158. szám, 2002. augusztus Artner Annamária KÖLTSÉGVETÉSI REFORM OLASZORSZÁGBAN ÉS GÖRÖGORSZÁGBAN AZ EMU-TAGGÁ VÁLÁS ELŐTTI ÉVEKBEN 1. Olaszország 1998 májusában

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. 215. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az Európai Unió költségvetése Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az EU és a nagyvilág lakosság Lakosság millió főben, (2009) 1339

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU27 tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 6,3%-a illetve 6,8%-a. Az

Részletesebben

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének előadása az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen Kecskemét 2016. szeptember 17. Az előadás tézise 2 Magyarország

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. szeptemberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. szeptemberben 366 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi szeptemberi egyenleg 12 hiányt mutatott.

Részletesebben

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

Az előadás tartalma. 1. Világgazdasági kilátások. 2. Magyarország Gazdasági kilátások. 3. Devizapiaci várakozások. Sebességvesztés

Az előadás tartalma. 1. Világgazdasági kilátások. 2. Magyarország Gazdasági kilátások. 3. Devizapiaci várakozások. Sebességvesztés Az előadás tartalma 1. Világgazdasági kilátások Sebességvesztés 2. Magyarország Gazdasági kilátások Csökkenő bizonytalanság felszálló köd 3. Devizapiaci várakozások EUR/HUF, EUR/CHF, EUR/USD Európai gazdasági

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. júliusi adatok alapján A végleges adatok szerint 21. júliusban 191 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 181 millió euróval magasabb a tavalyi adatnál.

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Nobody understands debt Amikor az emberek a Kongresszusban az adósságról beszélnek, lényegében véve fogalmuk

Részletesebben

2,8%-a volt. Az államadósság az eurózónában a GDP 70,7%-át, az EU-25-ben 63,3%-át tette ki. Vö. News Release 117/2004, szeptember 23.

2,8%-a volt. Az államadósság az eurózónában a GDP 70,7%-át, az EU-25-ben 63,3%-át tette ki. Vö. News Release 117/2004, szeptember 23. Eurostat News Release 2005. március 18. Első eredmények az EU-tagállamok 2004. évi államháztartási hiányáról és államadósságáról 2004-ben az eurózóna és az EU-25 országainak államháztartási hiánya a GDP

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

Lakossági pénzügyi megtakarítások EU vs.. Magyarország

Lakossági pénzügyi megtakarítások EU vs.. Magyarország 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Lakossági pénzügyi megtakarítások EU vs.. Magyarország 33,0% 13,0% 14,0% 8,0% 28,0% 12,0% 16,0% 10,0% 32,0% 34,0% 24,0% 9,0% 38,0% 27,0% 2,0% 15,0% 13,0% 15,0%

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. októberben 231 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi októberi egyenleg 72 hiányt mutatott. A változásban

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása

Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása Baksay Gergely, MNB, Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóság MKT konferencia 2016. október 20. Érintett témák 1. Költségvetési előrejelzésünk

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról október 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról október 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról 213. október 21. Jelentés a 212. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU-28-ak tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 3,7, illetve

Részletesebben

1. árfolyam alapú értékeltségi mutatók

1. árfolyam alapú értékeltségi mutatók Egyre nagyobbra fújódik a tőzsdei lufi 2016.07.22 10:48 Eddig sem volt olcsó az amerikai részvénypiac, az árfolyamok legutóbb látott meredek emelkedése pedig még inkább feszítetté tette az értékeltséget.

Részletesebben

Versenyképességünk fokozásának tényezői

Versenyképességünk fokozásának tényezői ÁTALAKULÁS ÉS KONSZOLIDÁCIÓ A MAGYAR GAZDASÁGBAN ÉS GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSBAN 50. Közgazdász Vándorgyűlés Versenyképességünk fokozásának tényezői Chikán Attila egyetemi tanár, igazgató Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Dr. Fellegi Miklós PhD BGE PSZK Vigvári András Közpénzügyi Műhely Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 21. októberben 17 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 72 millió euróval kedvezőbb a tavalyi

Részletesebben

Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása

Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

Virág Barnabás: Adósságleépítés? Korábban soha nem látott mértékű adósságokat görget maga előtt a világ!

Virág Barnabás: Adósságleépítés? Korábban soha nem látott mértékű adósságokat görget maga előtt a világ! Virág Barnabás: Adósságleépítés? Korábban soha nem látott mértékű adósságokat görget maga előtt a világ! Immáron több mint 6 év telt el 2008. szeptembere óta, amikor is az amerikai jelzálogpiacról induló

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december

Részletesebben

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13. A Századvég makro-fiskális modelljével (MFM) készült középtávú előrejelzés* Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető 15. október 13. *A modell kidolgozásában nyújtott segítségért köszönet illeti az OGResearch

Részletesebben

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta?

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Matolcsy György 52. MKT Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza 2014. szeptember 6. 1 Tartalom Örökségünk Inflációs célkövetés a válság után

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 212. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU-27-ek tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 3,7, illetve 4,%-a Az

Részletesebben

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés 2016-2017-re Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. MKT - Költségvetési Tanács szakmai konferencia Budapest, 2016. október 20. Négyes válság volt - egy maradt

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról április 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról április 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról 215. április 21. Jelentés a 214. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU-28-ak tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 2,4, illetve

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés

Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés PSZÁF X. Jubileumi Pénztár-konferencia Siófok, 2007. 21. Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés Erdei Tamás elnök-vezérigazgató MKB Bank Zrt. A

Részletesebben

Az államadóság kezelése és ellenőrzése. Banai Péter Benő

Az államadóság kezelése és ellenőrzése. Banai Péter Benő Az államadóság kezelése és ellenőrzése Banai Péter Benő 1 Gazdaságpolitikai mozgástér Az eladósodottság, a magas kockázati felárak az adósságcsökkentést teszik prioritássá 2 Gazdasági növekedés, hiány

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

Az ERGO Életbiztosító Zrt. üzleti jelentése április december 31.

Az ERGO Életbiztosító Zrt. üzleti jelentése április december 31. Az ERGO Életbiztosító Zrt. üzleti jelentése 2008. április 16. 2008. december 31. Tartalom AZ ERGO BIZTOSÍTÓ PIACRA LÉPÉSE... 3 AZ ERGO BIZTOSÍTÓ FEJLŐDÉSE... 3 DÍJBEVÉTEL, BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK, MŰKÖDÉSI

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac

Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac A válságot követő elhúzódó kilábalásban a gyenge kereslet mellett a visszafogott hitelkínálat is szerepet játszott. Szigorodó banki hitelfeltételek mellett

Részletesebben

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI VAGYONKEZELÉSÉRŐL Dátum: Budapest, 2011. május 20. 1 Az OTP Alapkezelő Zrt. a 2004. november 15. napján kelt

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben