OPEC : Organization of the Petroleum Exporting Countries Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete. Dr. Dombi Ákos
|
|
- Ernő Kovács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dr. Dombi Ákos 1
2 Pénzügyi globalizáció alatt a globális tőkeáramlás 1970-es évektől tapasztalható folyamatos növekedését, gyorsulását szokás érteni. A globális tőkeáramlás felgyorsulásának két szükséges feltétele volt. Az egyik, az 1980-as évektől beinduló folyamatos pénz- és tőkepiaci liberalizáció és dereguláció, amely megszüntette a tőke szabad áramlása előtti akadályokat. A másik feltétel a világ pénz- és tőkepiacait az 1970-es évektől elárasztó likviditásbőség, amely kialakulásában nagy szerepet játszottak az olajválságok nyomán keletkező un. petrodollárok. Petrodollároknak nevezzük a kőolaj-exportból származó bevételeket. Az elnevezés a 70-es években látott napvilágot, nem véletlenül. Az első (1973) és a második (1979) olajválság nyomán többszörösére emelkedő világpiaci árak ugyanis jelentős többlet-bevételhez jutatták a kőolaj-exportáló OPEC országokat. Ezeket a petrodollárokat az OPEC tagállamok a fejlett országok bankjainál helyezték el, amelyek az ily módon megnövekedett forrásaikat a fejlődő elsősorban latin-amerikai országok számára hitelezték ki. OPEC : Organization of the Petroleum Exporting Countries Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete Dr. Dombi Ákos 2
3 Megnyilvánulási formáját tekintve a pénzügyi válságok négy típusát különböztetjük meg: 1. Bankválság: a pénzügyi rendszer kerül válságba, gyakran bankcsődökhöz és jelentős betétkivonáshoz vezetve. 2. Adósságválság: a magánszektor és/vagy az állam túlzott eladósodása és az ebből fakadó elviselhetetlen mértékű adósságszolgálati terhek állnak a háttérben. Államcsőd, az államadósság átstrukturálása, a nem teljesítő hitelek részarányának növekedése jellemzi. 3. Árfolyamválság: a nemzeti fizetőeszköz árfolyama jelentősen gyengül. 4. Inflációs válság: az infláció kritikus szintre emelkedik (pl. hiperinfláció). Természetesen ezek a válságtípusok általában nem önállóan, egymástól függetlenül fordulnak elő, hanem halmozottan egymás okaként és okozataként. A láncreakció szemléltetése céljából vegyük a következő esetet: Egy gazdaságban valamilyen okból kifolyólag összeomlik a bankrendszer (bankválság). Az állam kényszerűen közbelép, és konszolidálja a bankrendszert. A bankok kimentése az államadósság jelentős mértékű emelkedéséhez vezethet, amely szélsőséges esetben az állam fizetőképességét is veszélybe sodorhatja (adósságválság). Mindeközben megindul a tőkemenekülés az országból, amely nyomán a nemzeti valuta árfolyama jelentősen leértékelődik (árfolyamválság). A nemzeti fizetőeszköz árfolyamgyengülése megemeli az import-árakat, mely révén gyorsul a pénzromlás üteme. Így egy jelentős leértékelés az inflációt kritikus szintre emelheti (inflációs válság). Az utóbbi 30 évben számos pénzügyi válságot jegyzett a gazdaságtörténet. Különösen a 90-es évek mutatkozott turbulensnek. Az elmúlt évtizedek sajátossága, hogy a legnagyobb pénzügyi válságok a fejlődő világból indultak ki, és viszonylag érintetlenül hagyták a fejlett gazdaságokat. Az egyetlen kivétel a ban kirobbant világgazdasági válság, melynek gócpontját az USA pénzügyi rendszere jelentette. Felmerül a kérdés, hogy a mögöttünk lévő eseménydús évtizedek inkább a kivételt jelentetik, vagy a szabályt? Más szóval, az instabilitás a pénzügyi rendszer modernkori vagy inherens, a gazdaságtörténetet végigkísérő sajátossága. Az elmúlt évszázadok tapasztalata azt mutatja (lásd 6. dia), hogy a pénzügyi rendszer alapjában instabil. Más szóval: pénzügyi válságok mindig is voltak, és mindig is lesznek. Napjainkban több tényező is veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását. Az egyik legfontosabb ezek közül az értékpapírosítás elterjedése, melynek köszönhetően a banki mérlegek információ tartalma egyre inkább csökken, jelentősen rontva ezzel a pénzügyi rendszer transzparenciáját. Egy másik fontos faktor az a nyájeffektus, amely jellemző a pénzpiaci szereplők lélektanára, és amely romboló hatása különösen a szabad információ- és tőkeáramlással, valamint a technológiai fejlődés vívmányainak elterjedésével vált elementárissá. Dr. Dombi Ákos 3
4 Dr. Dombi Ákos 4
5 Dr. Dombi Ákos 5
6 Carmen M. Reinhart és Kenneth S. Rogoff, a nemzetközi pénzügyek két neves professzora, egy ban megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy több száz évre visszatekintve, milyen empirikus törvényszerűségeket, un. stilizált tényeket állapíthatunk meg a pénzügyi válságokkal kapcsolatban. Az egyik legfontosabb konklúziójuk, hogy pénzügyi válságok mindig is voltak, és mindig is lesznek a világon. A gazdaságtörténeti tapasztalatok alapján a nyugodt és a turbulens időszakok felváltva követik egymást. Az instabilitás, a nagy összeomlások tehát a pénzügyi rendszer inherens sajátjai, és nem a modernkor újszerű kísérő-jelenségei. Ennek alátámasztására vegyük szemügyre a fenti grafikont, amely az adott évben adósságválságban lévő országok részarányát mutatja be. Az adósságválság ehelyütt azokat az eseményeket jelöli, amikor az állam nem teljesíti a külső adósságához kapcsolódó adósságszolgálati kötelezettségeit, vagy a külső adósság átstrukturálását kéri. (Külső adósság: a külfölddel szemben fennálló adósság). Az ábra egyértelműen bizonyítja, hogy az államcsőd-hullám újra és újra végigsöpört a világon az elmúlt két évszázadban. Öt jelentősebb hullámot különböztethetünk meg, amelyek mögött sokszor jól beazonosítható történelmi események húzódnak meg. Az első államcsőd-hullám a napóleoni háborúk időszakára esik. Ezt követte az 1820-as, 30-as években egy még nagyobb hullám. A harmadik hullám az 1870-es években kezdődött és közel két évtizedig tartott. A negyedik hullám az 1930-as és 40-es évekre, azaz a nagy gazdasági világválság és a második világháború időszakára esett. Az ötödik, 1980-as években zajló hullám hátterében a latin-amerikai adósságválság áll. Dr. Dombi Ákos 6
7 A pénzügyi válságok tipikus forgatókönyve: A pénzügyi válság hátterében három, egymást nem feltétlenül kizáró ok húzódhat meg: 1. rossz/romló makrogazdasági fundamentumok (pl. nagy államháztartási hiány, nagy államadósság, lassú gazdasági növekedés stb.); 2. más országban kitört pénzügyi válság átgyűrűző hatása, un. fertőzés; 3. spekulatív azaz mindenféle fundamentális alapot nélkülöző támadás a befektetők részéről az ország pénz- és tőkepiacai ellen. Bármely ok(ok) is áll(nak) a háttérben, a válság tipikus lefutása standard. Első lépésben a befektetők elkezdik kimenekíteni vagyonukat az országból, azaz megindul a tőkekiáramlás. A tőkekiáramlás következtében egyrészt a hazai valuta árfolyama leértékelődési nyomás alá helyeződik (és általában le is értékelődik), másrészt, a likviditás szűkülése a kamatlábak emelkedését eredményezi. Az emelkedő kamatlábak növelik az állam, a vállalatok és a lakosság adósságszolgálati terheit. A növekvő adósságszolgálati terhek, valamint az ebből is fakadó csökkenő árupiaci kereslet vállalati csődökhöz vezet. A vállalati csődök és a lakosság romló fizetőképessége a rossz, nem teljesítő hitelek növekvő arányán keresztül pedig a bankok csődjét eredményezheti. A vállalatok és a bankok csődje nyomán tovább romlanak a gazdaság fundamentumai, növekszik a munkanélküliség, lassul a növekedés esetleg negatív előjelre is vált, növekszik az államháztartás hiánya és így az adóssága is. A romló makrogazdasági mutatók tovább erősítik a befektetők vagyonkimenekítését, és a folyamat kezdődik elölről. Természetesen minden válságnak meg vannak a sajátos, megkülönböztető jegyei. Nincs kettő egyforma válság, sem az okokat, sem a lefutást, sem a kezelést illetően. Azonban a láncreakciónak amely egy pénzügyi válság esetén lefelé tartó spirális pályára állítja a gazdaságot a meghatározó etapjai általában a fenti forgatókönyv szerint alakulnak. Dr. Dombi Ákos 7
8 Dr. Dombi Ákos 8
9 Dr. Dombi Ákos 9
10 A latin-amerikai adósságválság 1982-ben robbant ki Mexikóban, és gyorsan átterjedt a dél-amerikai kontinens többi országára, valamint számos más fejlődő országra is. A válság előzményeit illetően, röviden a következőket állapíthatjuk meg: a latin-amerikai országok helytelen gazdaságpolitikát követtek a 70-es években különösen annak második felében, amely leginkább az expanzív fiskális politikában, azaz a költségvetési túlköltekezésben testesült meg. Az államháztartás állandósult hiánya jelentősen megemelte az államadósság szintjét, és a túlzott belföldi felhasználáson keresztül nagyban hozzájárult a folyó fizetési mérleg tetemes hiányához is. Az állam túlköltekezését a nyugati bankok által nyújtott dollárban denominált hitelek finanszírozták. Az államadósság növekedése így egyben a külső adósság növekedését is jelentette. Az államadósságok mértékén túl, problémát jelentett az adósságok rövid lejárati szerkezete és változó kamatozása is. (Mexikóban és Argentínában például a válság előestéjén a külső banki adósságállomány közel 50 százaléka éven belüli lejáratú volt.) A nyugati bankok ugyanis elsősorban változó kamatlábú, un. rulirozó hiteleket nyújtottak a fejlődő országoknak. Az előbbiekhez két megjegyzést kell fűznünk. Egyrészt a latin-amerikai országok nagy folyó fizetési mérleg (FFM) hiánya csak részben volt az állam túlköltekezéséhez kapcsolható. Részben az állt a háttérben, hogy az első olajválság (1973) nyomán ezen országok jelentős cserearány-romlást szenvedtek el, azaz az importtermékeik (pl. kőolaj) áremelkedése, jóval meghaladta az export-termékeikét. A cserearány-romlás pedig törvényszerűen vezetett a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának felborulásához. A másik megjegyzés a nyugati bankok által nyújtott hitelekkel kapcsolatos. Ezen hitelek forrása az un. petrodollárok voltak. A kőolaj árának drasztikus emelkedése a 70-es években jelentős többletbevételhez juttatta a kőolaj exportáló országokat, amelyet az OPEC országok jellemzően a fejlett országok bankjainál helyeztek el. A nyugati bankokat tehát óriási likviditásbőség jellemezte, nem is csoda, hogy olcsón, igen alacsony kamatláb mellett voltak hajlandók finanszírozni a fejlődő országokat. Tulajdonképpen a nyugati bankok hitelek formájában visszaforgatták a petrodollárokat részbeni származási helyükre, a fejlődő országokba. A válság kirobbanásának oka az USA monetáris politikájában 1980-ban bekövetkező irányváltás volt, amely elindította a kamatemelési ciklust világszerte. A rövid lejáratú dollár-hitelek kamatának emelkedése szinte azonnal megjelent a latin-amerikai országok adósságszolgálati terhében köszönhetően a rulirozó hitelek összes adósságállományon belüli magas részarányának. A fokozódó adósságszolgálati terhek és fizetési nehézségek következtében a nyugati bankok egyre kevésbé voltak hajlandóak megújítani a latinamerikai országok lejáró hiteleit, így azok igen gyorsan az államcsőd szélére sodródtak. Dr. Dombi Ákos 10
11 A válság egy elhúzódó adósságválsággá nőtte ki magát. Három szakaszát különböztethetjük meg. Az első szakaszban ( ) jelentős mentőcsomagban részesültek a latin-amerikai országok elsősorban az IMF és a nyugati jegybankok részéről az azonnali és teljes összeomlás elkerülése végett. A második szakaszban a rövid lejáratú adósságok átütemezésére került sor. A harmadik szakaszban ( tól) az adósságok részbeni elengedése következett. Az adósság-átütemezés, - enyhítés miatt mondhatjuk azt, hogy a válságkezelés során a hitelező bankokat részben bemártották (bail-in), azaz a veszteségek egy részét rájuk hárították. Az elhúzódó adósságválság jóléti következményei drámaiak voltak. A 80-as évek Latin-Amerika elveszett évtizede volt: a reál GDP/fő a régió átlagában az évtized végén alig haladta meg az évtized elején mért értéket. A latin-amerikai válság az államadósság-válság tipikus példája, amelyet a szakirodalom un. első generációs válságnak nevez. A válságból levonható legfontosabb tanulságok a következők: - A túlzott mértékű államadósság fizetésképtelenséghez és így pénzügyi válsághoz vezethet. - A pénzügyi stabilitás szempontjából nem csak az államadósság mérete, hanem lejárati szerkezete is döntő. Minél nagyobb részarányt képviselnek a rövid lejáratú hitelek/állampapírok, annál sebezhetőbb a gazdaság a lejáró hitelek/állampapírok folyamatos megújítási kényszere miatt. Jellemző mutató e tekintetben az állampapírok átlagos hátralévő futamideje. Dr. Dombi Ákos 11
12 Az ös mexikói válság és a 80-as évekbeli latin-amerikai válság egy tekintetben kísérteties hasonlóságot mutatott egymással: mindkettőt jelentős folyó fizetési mérleg hiány és külföldi tőkebeáramlás előzte meg. Ettől eltekintve azonban a két válság előzményei különböznek egymástól. A gazdasági reformoknak (privatizáció, pénzügyi piacok liberalizációja és deregulációja stb.) köszönhetően Mexikó stabil makrogazdasági pályán haladt a 90-es évek elején. Az ország egyensúlyorientált, egészséges gazdaságpolitikát folytatott: az infláció folyamatosan csökkent, az államháztartás hiánya mérsékelt volt. Mexikót követendő példaként állították a többi latin-amerikai ország elé. (Lámfalussy 2008, 43.o.) A folyó fizetési mérleg tetemes, a GDP 6-7 százalékára rúgó hiánya a 80-as évekkel szemben tehát nem a költségvetési túlköltekezésből eredt. Az okok egészen mások voltak: a mexikói pezó USA dollárral szembeni reálárfolyamának felértékelődése, valamint a túlzott belföldi hitelexpanzió. A reálárfolyam felértékelődése az export versenyképesség-romlásán keresztül a külkereskedelmi mérleg hiányát növelte. A felértékelődés hátterében a jelentős tőkebeáramlás állt, mely nem engedte a pezó dollárral szembeni nominális leértékelődését, annak ellenére sem, hogy Mexikóban az infláció szintje meghaladta az USA-beli értéket. A hitelexpanzió túlzott belföldi felhasználáshoz (beruházás, fogyasztás) vezetett. A túlzott belföldi felhasználás pedig a növekvő import-keresleten keresztül tovább rontotta a külkereskedelmi mérleg egyenlegét. A hitelexpanzió hátterében a külföldi tőke (FDI, portfólió tőke, hitel) beáramlása állt, amelyet a jegybank csak részben sterilizált, így az részben a mexikói bankrendszerben csapódott le likviditás-többletként. Azonban sem a mexikói bankrendszer, sem a mexikói pénzügyi felügyelet nem volt felkészülve ilyen mértékű likviditás-többlet prudens módon történő kihitelezésére. Azzal a furcsa de egyben tanulságos helyzettel van tehát dolgunk, miszerint az közötti nagy folyó fizetési mérleg hiány közvetett oka az őt egyben finanszírozó jelentős külföldi tőkebeáramlás volt. A válság kirobbanását a tőkeáramlás irányának megfordulása a tőkemenekülés beindulása és a tőkebeáramlás elapadása okozta 1994 elején. (A tőkeáramlás megfordulásában, a befektetői megítélés hirtelen változásában nagy szerepet játszott a politikai stabilitásba vetett bizalom megingása a mexikói elnökjelölt ellen elkövetett merénylet után.) Innentől kezdve a devizatartalékok gyors ütemű felhasználásával lehetett csak a tetemes folyó fizetési hiányt finanszírozni. Az 1994-es év sajátos mozzanata volt az un. tesobono-k (dollárban denominált állampapírok) kibocsátása, azon célból, hogy a tőkebeáramlást az országba újraindítsák. Bár a mexikói kormány jelentős mennyiségben bocsátott ki tesobono-kat 1994 folyamán, az FFM hiány finanszírozásához ez nem volt elegendő. Dr. Dombi Ákos 12
13 A válságkezelés igazából 1994 végén vette kezdetét, és alapvetően gyorsan, hatékonyan zajlott. A mexikói kormány jelentős költségvetési kiigazításokat eszközölt, megemelte a rövid távú kamatlábakat és áttért a lebegő (rugalmas) árfolyamrendszerre. A gazdaságpolitika stabilizációs lépéseit jelentős nemzetközi mentőcsomag támogatta (52 mrd $). A mentőcsomag jelentős részét a tesobono tulajdonosok kifizetésére fordították (kb. 17 mrd $). Ennél a válságnál tehát a külföldi befektetőket teljesen kimentették (bail-out). A válság nem járt tartós jóléti veszteségekkel: egy-két éven belül a gazdaság teljesítménye újra elérte a válság előtti szintet. A kezdeti jelek ellenére a válság fertőzéses hatása, azaz továbbterjedése a régió többi országára mérsékelt maradt. A válságból a következő tanulságokat vonhatjuk le: - A reálárfolyam tartós felértékelődése és a túlzott belföldi hitelexpanzió a külkereskedelmi mérlegre és így a külső eladósodásra gyakorolt negatív hatása révén pénzügyi válsághoz vezethet. - A külföldi tőkebeáramlás a folyó fizetési mérleg hiányához vezethet. Dr. Dombi Ákos 13
14 A kelet-ázsiai válság 1997 nyarán robbant ki Thaiföldön, majd gyorsan átterjedt Dél-Koreára és Indonéziára, illetve mérsékeltebben, de érintette Malajziát és a Fülöp-szigeteket is. A kelet-ázsiai válságot egyetlen nagy nemzetközi szervezet sem látta előre, amely ezen országok makrogazdasági teljesítménye alapján érthető is. A kelet-ázsiai kis tigrisek ugyanis a megelőző évtizedek folyamán gyors gazdasági növekedést produkáltak a makrogazdasági egyensúly megtartása mellett. Sem az államháztartás, sem a folyó fizetési mérleg nem mutatott számottevő hiányt. (Ez alól Thaiföld volt az egyetlen kivétel). Nem véletlen, hogy a térség vonzó befektetési célpontnak számított a 90-es években. A túlzottan optimista befektetői környezetnek köszönhetően óriási mértékű portfólió-tőkebeáramlás indult el ezekbe az országokba a pénzpiaci liberalizációt és deregulációt követően. A pénz- és tőkepiacokat elárasztó likviditásbőség eszközár-buborékhoz (elsősorban ingatlanbuborékhoz) vezetett. A válság igazi okát a túlzott tőkebeáramlásban és a hazai bankrendszer, illetve pénzpiaci felügyelet fejletlenségében/felkészületlenségében kell keresnünk. A helyzet e tekintetben hasonlított Mexikóhoz. A kelet-ázsiai országokat elárasztó likviditásbőség a bankok felelőtlen hitelezési gyakorlatával párosult, és túlzott belföldi hitelexpanzióhoz vezetett. A felelőtlen hitelezés alatt azt kell érteni, hogy a hazai bankok hatalmas kockázatokat vállaltak mind a lejárati transzformáció, mind a deviza-pozíciók fedezetlensége terén: a túlnyomórészt rövid lejáratú, külföldi devizában denominált forrásaikat, közép/hosszú lejáratú hazai devizában denominált hitel formájában helyezték ki. Nem csak a bankok, hanem a helyi vállalatok is jelentős devizaadósságot halmoztak fel. A problémák gyökere tehát a rövid lejáratú külső adósság drasztikus emelkedése volt, amely csak addig volt finanszírozható, amíg a tőkebeáramlás fennmaradt. A válság kialakulásához nagyban hozzájárult, hogy a kelet-ázsiai országokban rögzített árfolyamrendszer volt érvényben. A horgonyvaluta, amelyhez a hazai valutát kötötték az USA dollár volt. A rögzített árfolyamrendszer a lehetetlen hármasság elvének megfelelően megszüntette a monetáris politika függetlenségét. (A monetáris politika híres lehetetlen hármassága azt mondja ki, hogy liberalizált pénz- és tőkepiac, rögzített árfolyamrendszer és önálló kamatpolitika egyszerre nem lehetséges.) A jegybankok harapófogóba kerültek. Az óriási mértékű tőkebeáramlás sterilizálása, más szóval a likviditásbőség kiszívása a pénz- és tőkepiacokról, és így az eszközár-buborék kialakulásának megakadályozása kamatemelést tett volna szükségessé, ez azonban a fix árfolyamparitás fenntartása végett nem volt lehetséges. A rögzített árfolyamrendszer ráadásul az árfolyamkockázat kiiktatása révén óvatlanná tette mind a külföldi befektetőket, mind a hazai vállalatokat, és nagyban hozzájárult a tetemes deviza-adósság pozíciók felépüléséhez. A kelet-ázsiai válság esetén nem volt külön szikra, amely a lavinát elindította volna. Egyszerűen a befektetők bizalma hirtelen megingott, és a tőkeáramlás iránya megfordult. Az azért mégsem a véletlen műve, hogy az első dominó Thaiföld volt a sorban. Thaiföld volt ugyanis az egyetlen ország a régióban, ahol a válságot megelőzően jelentős folyó fizetési mérleg hiány halmozódott fel. Dr. Dombi Ákos 14
15 A tőkebeáramlás elapadásával a kelet-ázsiai országok külső (külfölddel szembeni) adóssága gyorsan finanszírozhatatlanná vált. A jegybanki devizatartalékok rohamosan apadtak. A külső fizetésképtelenség (más szóval a devizatartalékok teljes kimerülése) elkerülése végett a kelet-ázsiai országok közel 110 milliárd dolláros mentőcsomagban részesültek a nemzetközi szervezetek részéről. Ez a mentőcsomag rekord mérete ellenére csak részben fedezte a külföldi bankokkal, befektetőkkel szemben fennálló kötelezettségeiket. Az IMF a hitelek feltételéül a következő árfolyam-politika makrogazdaság-politika mixet határozta meg: 1. Rugalmas árfolyamrendszer 2. Szigorú monetáris politika, magas kamatlábakkal A szigorú monetáris politikát sokk kritika érte, utólag azonban bevezetése indokoltnak tűnik. A nagy mértékű tőkekiáramlás miatt számítani lehetett arra, hogy a fix árfolyamrendszer feladása után a nemzeti valuták árfolyama jelentősen leértékelődik majd. Ez azonban a magas devizaadósság miatt könnyen a vállalatok és a bankok csődjének sorozatát indíthatta volna el. A kamatemeléssel a hazai valuta túlzott leértékelődését meg kellett tehát akadályozni, amely végül is sikerrel járt. 3. Szigorú fiskális politika A szigorú fiskális politikát viszont már jogosan kritizálták, mivel az nem segítette a válságból való kilábalást, inkább tovább mélyített azt. Az IMF ott hibázott, hogy a belföldi felhasználás és így az import visszafogásán keresztül igyekezett az FFM hiányt csökkenteni, az export ösztönzése helyett Ez azonban szükségtelen jóléti áldozatokhoz és társadalmi forrongásokhoz vezetett (pl. Indonézia). Utólag az IMF is elismerte, hogy e tekintetben félrekezelte a kelet-ázsiai válságot. A válságot követően a legtöbb ország gyorsan ledolgozta a GDP-ben elszenvedett visszaesést, az egyetlen kivétel Indonézia volt. A kelet-ázsiai válságból levonható legfontosabb tanulságok a következők: - A rögzített árfolyamrendszer a pénzügyi stabilitás szempontjából kockázati tényező. Jelentősebb tőkebeáramlás esetén ugyanis nagy szerepet játszik az eszközár-buborékok kialakulásában, azáltal hogy kiiktatja az árfolyamkockázatot és megköti a monetáris politika kezét. - A rövid lejáratú külső adósság felduzzadása jelentős kockázati tényező. A tőkebeáramlás elapadásával ugyanis gyorsan finanszírozhatatlanná válik. - A belföldi szektor (vállalat, háztartás) jelentős devizaadóssága potenciális válságtényező, mivel érzékennyé teszi a gazdaságot a külső pénzpiaci sokkokra. Ráadásul jelentősen leszűkíti a monetáris hatóság mozgásterét a válságkezelésben, mivel a hazai valuta esetlegesen indokolt leértékelődése elé akadályokat görget. Egy jelentős árfolyam-gyengülés ugyanis vállalati és bank csődök sorozatát indíthatja el. - Pénz- és tőkepiaci liberalizáció csak akkor kívánatos, ha a felügyeleti szervek és a hazai pénzintézetek már megfelelő kompetenciákkal rendelkeznek. Ellenkező esetben a hazai pénz- és tőkepiacokat esetlegesen elárasztó likviditásbőség felelőtlen hitelezéshez, azaz túl gyors hitelexpanzióhoz, kockázatos lejárati transzformációhoz és jelentős fedezetlen deviza-pozíciók kiépüléséhez vezethet. Dr. Dombi Ákos 15
16 Oroszország 1998 augusztusában egyoldalúan államcsődöt, azaz moratóriumot hirdetett adósságszolgálati kötelezettségeinek teljesítésére. A pénzügyi válság kirobbanását hivatalosan innentől datáljuk. A pénz- és tőkepiacok turbulenciája azonban már 1997őszétől megkezdődött. A válság egyrészt a rossz makrogazdasági fundamentumokra, másrészt külpiaci tényezőkre, nevezetesen a kelet-ázsiai válság fertőzéses hatására, illetve a kőolaj világpiaci árának csökkenésére vezethető vissza. Oroszországot a 90-es években mindvégig jelentős makrogazdasági egyensúlytalanság jellemezte, amelynek hátterében az elhúzódó pontosabban megrekedő piacgazdasági átmenet áll. A makrogazdasági változók szintjén ez a következőkben manifesztálódott: az államháztartás jelentős, a GDP 6-7 százalékát évről-évre meghaladó hiánya; magas, kétszámjegyű infláció; folyamatosan csökkenő GDP. A válságot megelőzően jelentős mértékű külföldi spekulatív tőke (portfolió tőke) áramlott az orosz pénzés tőkepiacokra, amely eszközár-buborékhoz vezetett. Az RTS orosz tőzsdeindex például ötszörösére emelkedett 1996 és 1997 folyamán. A külföldi befektetők figyelmen kívül hagyták a baljós előjeleket: az orosz gazdaság nyilvánvalóan instabil makrogazdasági állapotát, illetve a lakosság folyamatos és jelentős vagyonmenekítését az országból. A befektetők biztonság-érzetéhez, a stabilitás hamis illúziójához minden bizonnyal nagyban hozzájárult, hogy rögzített-árfolyamrendszer volt érvényben, amelynek köszönhetően árfolyamkockázattal nem kellett számolni, illetve Oroszország mind gazdasági, mind katonai értelemben túl nagynak tűnt ahhoz, hogy elbukjon. A szikrát, amely a buborék kipukkadásához, a külföldi befektetők tőkemenekítéséhez, illetve a befektetői bizalom összeomlásához vezetett külpiaci tényezők szolgáltatták. Egyrészt, az 1997 nyarán kirobbant kelet-ázsiai válság gyorsan elérte Oroszországot is. Másrészt, a kőolaj világpiaci ára is jelentősen csökkent 1997 folyamán. Oroszország szénhidrogén-exportáló nagyhatalom. Gazdasági szerkezete alul-diverzifikált: a kőolaj-földgáz ágazat domináns súlyt képvisel a GDP előállításában. Ebből kifolyólag a kőolaj világpiaci árának alakulása mind az államháztartás bevételeire, mind a GDP növekedésének ütemére szignifikáns hatást gyakorol. Nagyon egyszerűen fogalmazva, ha a kőolaj világpiaci ára emelkedik az orosz gazdaság fundamentumai javulnak, ha pedig csökken akkor a fundamentumok romlanak. Mint már említettük, a külföldi befektetők tőkemenekítése 1997 őszén indult el, de igazán 1998 tavaszától gyorsult fel. Mindez jelentős nyomás alá helyezte a rubel rögzített árfolyamát. A jegybank devizatartalékai az árfolyam védelme érdekében folytatott folyamatos intervenció nyomán rohamosan apadtak. Oroszország egy közel 22 milliárd $ értékű nemzetközi mentőcsomagban részesült, amelyet azonban csak részben sikerült lehívnia. A hitel feltételéül szabott stabilizációs lépések ugyanis megfeneklettek a kommunista többségű orosz parlament (duma) ellenállásán. Így Oroszország fizetésképtelenné vált, és kényszerűen államcsődöt jelentett. A befektetőket ez esetben tehát teljesen bemártották, azaz elbukták befektetéseiket. A válság negatív jóléti hatásai gyorsan lecsengtek, 2000-től kezdve a gazdaság robosztus növekedési pályára állt. Az orosz válság legfontosabb tanulsága, hogy a kiegyensúlyozatlan makrogazdasági háttér, az egyensúlyőrző, egészséges gazdaságpolitika tartós hiánya előbb-utóbb pénzügyi válsághoz vezet. Dr. Dombi Ákos 16
17 Összefoglalásként lássuk, hogy milyen különbségek és hasonlóságok adódtak a 80-as, 90-es évek négy nagy fejlődő piaci válsága kapcsán. 1. Mindegyik válságot jelentős tőkebeáramlás előzte meg. A tőkebeáramlást a világ pénz- és tőkepiacain meglévő likviditásbőség és az ebből fakadó magas kockázati étvágy táplálta. 2. A latin-amerikai válság esetében az állam volt a kizárólagos hitelfelvevő a válságot megelőzően, míg Kelet-Ázsiánál egyáltalán nem töltött be ilyen szerepet. Mexikónál csak a válság előtti néhány hónapban jelent meg hitel-felvevőként a tesobono-k kibocsátásával. (Természetesen a válság kirobbanása után már mind a négy esetben hitelfelvevő szerepkörbe került, hiszen a nemzetközi mentőcsomagokat az államok kapták.) 3. A latin-amerikai válságot leszámítva, a válság előtti időszakot már mindenhol liberalizált pénz- és tőkepiac jellemezte. A kötött devizagazdálkodási szabályok ellenére a latin-amerikai válság esetében azért áramolhatott be jelentős külföldi tőke az egyes országokba, mert a hitelfelvevő maga az állam volt. 4. Mexikó és Kelet-Ázsia esetében a válságot megelőző éveket többségben egészséges, egyensúlyőrző gazdaságpolitika fémjelezte. Egyedül a monetáris politikát érheti némi kritika, amiért a pénzügyi stabilitást szem elől tévesztve nem akadályozta meg az eszközár-buborékok kialakulását, és nem sterilizálta a hazai pénz- és tőkepiacokat elárasztó óriási mértékű többlet-likviditást. 5. Mind a négy válságnál rögzített árfolyam-rendszer volt érvényben az egyes országokban. A rögzítettárfolyam rendszer Mexikó, Oroszország és Kelet-Ázsia esetében nagyban hozzájárult a válság kialakulásához, mivel az árfolyam-kockázat kiiktatásával túlzott kockázatvállalásra ösztönözte mind a külföldi befektetőket, mind a hazai bankokat és vállalatokat. Ráadásul a monetáris politika mozgásterét is leszűkítette a beáramló tőke sterilizálásában. 6. A válságot megelőzően csak Latin-Amerika és Mexikó esetében volt jelentős mértékű FFM hiány. A két eset azonban a mögöttes okok tekintetében nagyon különböző. Latin-Amerikánál jelentős részben az állami túlköltekezés állt a háttérben, míg Mexikónál a magánszektor megtakarításai és beruházásai közötti negatív eltérés, azaz a túlzott fogyasztás. Ráadásul a reál-értelemben vett túlfogyasztás fizetési mérlegbeli pénzügyi párja: a külföldi tőke (FDI, hitel, portfólió-tőke) beáramlása is eltérő szerepben tűnt fel. Latin-Amerikánál okozata volt az FFM hiánynak, Mexikónál pedig maga a kiváltó ok. 7. A jelentős tőkebeáramlás Mexikónál és Kelet-Ázsiánál túlzott belföldi hitelexpanzióhoz vezetett, amely mögött a pénzügyi rendszer nem prudens működése állt. Ezekben az országokban Oroszországot is ideértve sem a pénzintézetek, sem a felügyelet nem rendelkezett megfelelő kompetenciákkal a pénz- és tőkepiacokat elárasztó óriási likviditásbőség kezelésében. 8. Latin-Amerika volt az egyetlen, ahol a válság elhúzódó, jelentős növekedési és jóléti veszteségekkel járt. A 80-as évek Latin-Amerika elveszett évtizede volt. A másik három válságnál is komoly reálgazdasági kontrakció követte a pénzügyi összeomlást, azonban 1-2 év alatt ezt mindenütt sikerült ledolgozni. Dr. Dombi Ákos 17
18 Dr. Dombi Ákos 18
19 Dr. Dombi Ákos 19
20 Dr. Dombi Ákos 20
21 Dr. Dombi Ákos 21
22 Dr. Dombi Ákos 22
23 Dr. Dombi Ákos 23
24 Dr. Dombi Ákos 24
25 Dr. Dombi Ákos 25
26 Az elmúlt 30 év pénzügyi válságai számtalan hasznos tapasztalattal szolgálnak a válságokat előidéző okok kapcsán. Ezek alapján a következőket kell szem előtt tartani a mindenkori gazdaságpolitikának a válságok jövőbeli megelőzése végett: 1. Az orosz és a latin-amerikai válság megtanított minket arra, hogy a makrogazdasági egyensúlytalanság, a rossz fundamentumok súlyos kockázati tényezőt jelentenek a pénzügyi stabilitás szempontjából. Egyensúlyőrző gazdaságpolitikára van tehát szükség. Ez jelenti a kiegyensúlyozott államháztartást, az alacsony inflációt, a nem túl magas (nettó) külső adósságot, a nem túlértékelt reálárfolyamot, versenyképes exportszektort, gyors gazdasági növekedést stb. 2. A kelet-ázsiai és a mexikói válság megtanított minket arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer prudens működésére kiemelt hangsúlyt kell fektetni. A bankok felelőtlen hitelezési politikája ugyanis túlzott mértékű hitelexpanzióhoz és kockázati pozíciókhoz, valamint eszközár-buborékok kialakulásához vezet. A kompetens, professzionális pénzügyi felügyelet tehát elengedhetetlen. 3. Napjaink világgazdasági válsága arra tanít minket, hogy a pénz- és tőkepiacok ésszerűtlen deregulációja jelentős kockázati tényező. Az önszabályozó piac elmélete egyértelműen megbukott. Ez ismét a pénzpiaci felügyelet szerepére hívja fel a figyelmet. 4. Az orosz, a kelet-ázsiai és a mexikói válság előzményei arra hívják fel a figyelmet, hogy a pénz- és tőkepiacok liberalizációja csak akkor kívánatos, ha a hazai pénzügyi rendszer szabályozása már megfelelően felkészült a beáramló külföldi tőke generálta esetlegesen túlzott mértékű likviditás kezelésére. Meg kell azonban jegyezni, hogy a liberalizáció helyes sorrendjével kapcsolatos tapasztalat egyre inkább elméleti jelentőséggel bír már csak, mivel a folyamat napjainkra meglehetősen előrehaladt a világon. A válságok elkerüléséhez hasznos mankót nyújt a gazdaságpolitika számára a válság-előrejelző indikátorok nyomon követése. Bár egy válságot sohasem lehet teljes bizonyossággal előre jelezni különben nem lennének válságok, a makrogazdasági egyensúly különböző aspektusát megragadó mutatók fontos információkkal szolgálhatnak a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatokról. Lássuk melyek a leggyakrabban hivatkozott válság-indikátorok: (Folytatás a következő dián!) Dr. Dombi Ákos 26
A nemzetközi pénzügyi piacok szereplői
Pénzügyi válságok A nemzetközi pénzügyi piacok szereplői Nemzetközi pénzügyi intézmények (IMF, Világbank, EBRD stb.) Bankok Egyéb pénzügyi vállalkozások (befektetési alapok, biztosítótársaságok, nyugdíjalapok
RészletesebbenPénzügyi válságok. A nemzetközi pénzügyi piacok szereplői. A globális tőkeáramlás (pénzügyi globalizáció) Nemzetközi pénzügyi intézmények.
Pénzügyi válságok A nemzetközi pénzügyi piacok szereplői Nemzetközi pénzügyi intézmények (IMF, Világbank, EBRD stb.) Bankok Egyéb pénzügyi vállalkozások (befektetési alapok, biztosítótársaságok, nyugdíjalapok
RészletesebbenOPEC : Organization of the Petroleum Exporting Countries Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete. Dr. Dombi Ákos
1 Pénzügyi globalizáció alatt a gazdasági globalizáció egyfajta vetületeként a globális tőkeáramlás 1970-es évektől tapasztalható folyamatos növekedését, gyorsulását szokás érteni. A globális tőkeáramlás
Részletesebben1.Magyar gazdaságpolitika (jegyzet) A magyar gazdaságpolitika főbb vonásai között... 2
1.Magyar gazdaságpolitika (jegyzet)... 2 A magyar gazdaságpolitika főbb vonásai 1970-2010 között.... 2 A magyar gazdaságpolitika előtt álló kihívások 2010 után... 2 2. A nemzeti gazdaságpolitikák környezete:
RészletesebbenPénzügyi válságok. Dr. Dombi Ákos 1. A nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitása. Pénzügyi globalizáció. Szükséges feltételek:
Pénzügyi válságok Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Szükséges feltételek: Pénzügyi globalizáció liberalizált és deregulált tőkepiacok + likviditásbőség Motivációi/okai: világkereskedelem bővülése,
RészletesebbenHoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*
Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten
RészletesebbenKoncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés
PSZÁF X. Jubileumi Pénztár-konferencia Siófok, 2007. 21. Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés Erdei Tamás elnök-vezérigazgató MKB Bank Zrt. A
Részletesebben2013. tavaszi előrejelzés: Az EU gazdasága lassú kilábalás az elhúzódó recesszióból
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2013. május 3. 2013. tavaszi előrejelzés: Az EU gazdasága lassú kilábalás az elhúzódó recesszióból A 2012-es évet meghatározó visszaesést követően az előrejelzések
RészletesebbenKÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)
KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány
RészletesebbenDr. Vágyi Ferenc Róbert PhD.
Válság a pénzügyekben - Pénzügyek a válságban Szakmai Konferencia Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD. A pénzügyi válságok jellemzıi és kezelésük Lámfalussy
RészletesebbenKi menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21.
Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása Martin József Péter Szeged, 2011. április 21. Témák Válság előtti helyzet AZ EU a válságban A válságra adott válasz: újraszabályozás Dilemmák Válság előtti
RészletesebbenKÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON
KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2
RészletesebbenA MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe
A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió 2013. szeptember. 19. MAGYAR GAZDASÁG 2001-2013: AMIT A SZÁMOK MUTATNAK Három
RészletesebbenA magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve
X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából
RészletesebbenVirovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.
A Századvég makro-fiskális modelljével (MFM) készült középtávú előrejelzés* Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető 15. október 13. *A modell kidolgozásában nyújtott segítségért köszönet illeti az OGResearch
RészletesebbenGerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk
Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső
RészletesebbenÚj szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta?
Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Matolcsy György 52. MKT Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza 2014. szeptember 6. 1 Tartalom Örökségünk Inflációs célkövetés a válság után
RészletesebbenÁllamadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.
Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december
RészletesebbenTéli előrejelzés re: lassanként leküzdjük az ellenszelet
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2013. február 22. Téli előrejelzés 2012 2014-re: lassanként leküzdjük az ellenszelet Miközben a pénzügyi piaci feltételek tavaly nyár óta lényegesen javultak
RészletesebbenA HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -
KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS
RészletesebbenA jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni
Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank
RészletesebbenTervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014
Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt
RészletesebbenVirág Barnabás: Adósságleépítés? Korábban soha nem látott mértékű adósságokat görget maga előtt a világ!
Virág Barnabás: Adósságleépítés? Korábban soha nem látott mértékű adósságokat görget maga előtt a világ! Immáron több mint 6 év telt el 2008. szeptembere óta, amikor is az amerikai jelzálogpiacról induló
RészletesebbenA gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban
A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend
RészletesebbenCsermely Ágnes. MKT Vándorgyűlés Szeptember 27.
Csermely Ágnes MKT Vándorgyűlés 2013. Szeptember 27. Miről lesz szó? A makrogazdasági stabilizációa válság előtt alapvetően a monetáris politika feladata volt A ciklikus ingadozások jóléti veszteséget
RészletesebbenAz eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem)
Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem) Kiindulási pontok I. Az eurózóna tagsági feltételeinek tekinthető maastrichti konvergencia-kritériumok
RészletesebbenKILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY
KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése
RészletesebbenGazdasági és államháztartási folyamatok
Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenAz EU gazdasági és politikai unió
Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát
RészletesebbenA ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a márciusi adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 21. márciusi adatok alapján A végleges számítások szerint 21. márciusban 48 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az egyenlegnek az előző év márciushoz mért 97
RészletesebbenA visegrádi négyek gazdaságpolitikája
Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Mikro- és makrogazdasági folyamatok múltban és jelenben Kutatóműhely 3920-1/2016/FEKUT (EMMI) A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Áttekintés
RészletesebbenAz MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)
Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 22. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. októberben 231 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi októberi egyenleg 72 hiányt mutatott. A változásban
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
RészletesebbenKözéptávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól
Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések
RészletesebbenBaksay Gergely - Benkő Dávid Kicsák Gergely. Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt
Baksay Gergely - Benkő Dávid Kicsák Gergely Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt A költségvetés finanszírozási igénye 2016 óta folyamatosan meghaladja az ESAdeficitet
RészletesebbenErre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10
Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az
RészletesebbenInflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István
Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről
RészletesebbenÁllamadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1
Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Nobody understands debt Amikor az emberek a Kongresszusban az adósságról beszélnek, lényegében véve fogalmuk
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 21. júliusi adatok alapján A végleges adatok szerint 21. júliusban 191 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 181 millió euróval magasabb a tavalyi adatnál.
RészletesebbenA monetáris rendszer
A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 22. szeptemberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. szeptemberben 366 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi szeptemberi egyenleg 12 hiányt mutatott.
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint
RészletesebbenÁllamadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2014.
Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2014. december
RészletesebbenÁllamadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása 2015.
Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása 2015. október A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok A
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári
RészletesebbenMonetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után
Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.
RészletesebbenSzoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság
Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése
RészletesebbenMakroökonómia. 9. szeminárium
Makroökonómia 9. szeminárium Ezen a héten Árupiac Kiadási multiplikátor, adómultiplikátor IS görbe (Investment-saving) Árupiac Y = C + I + G Ikea-gazdaságot feltételezünk, extrém rövid táv A vállalati
RészletesebbenAz IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt
Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 21. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 21. októberben 17 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 72 millió euróval kedvezőbb a tavalyi
RészletesebbenKicsák Gergely: Az EU-hitel utolsó részletének törlesztése egyszerre csökkentette az ország sérülékenységét és az adósságfinanszírozás költségét
Kicsák Gergely: Az EU-hitel utolsó részletének törlesztése egyszerre csökkentette az ország sérülékenységét és az adósságfinanszírozás költségét Hazánk 2016. április 6-án törlesztette az Európai Uniónak
RészletesebbenA hazai bankszektor szerepe a magyar gazdaság növekedésében
A hazai bankszektor szerepe a magyar gazdaság növekedésében Budapest, 219. április 5. Dr. Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke 218-as csúcsév után a reálgazdaság lassulni fog, de a pénzügyi ciklus
RészletesebbenBankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika
Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg
RészletesebbenA KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2018-BAN december 19.
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2018-BAN 2017. december 19. FŐ TÉMÁK: 1. A FINANSZÍROZÁS ALAKULÁSA 2017-BEN 2. A 2018. ÉVI FINANSZÍROZÁSI TERV JELLEMZŐI A FINANSZÍROZÁS ALAKULÁSA
RészletesebbenÁllamadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.
Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a májusi adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 22. májusi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. májusban 443 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi májusi egyenleg 213 hiányt mutatott. A változásban
RészletesebbenA világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt.
A mulatságnak vége A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt. Az előadás célja Bemutatni a jelenlegi válsághoz vezető utat Elemezni a krízis legfontosabb
RészletesebbenMakrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16.
Makrogazdasági pénzügyek Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. november 16. Miről volt szó? Antiinflációs monetáris politika Végső cél: Infláció leszorítása és tartósan alacsonyan tartása Közbülső
RészletesebbenRecesszió Magyarországon
Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése
RészletesebbenOTP Bank évi előzetes eredmények
OTP Bank 25. évi előzetes eredmények SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Dr. Csányi Sándor, elnök-vezérigazgató Dr. Spéder Zoltán, alelnök, vezérigazgató-helyettes 26. február 14. A 25. év főbb kihívásai 14/2/26 25. január
RészletesebbenA globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek
A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek Szapáry György Kecskemét 2016.09.16. Szapáry, 2016 1 Tévhit 1 és tény Tévhit: a válság költségvetési és szuverén adósság válság volt, vagyis a
RészletesebbenA CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. beszámolója a. CIB Nyugdíjpénztár 2016-os és a 2017-es időarányos teljesítményéről
CIB Nyugdíjpénztár A CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. beszámolója a CIB Nyugdíjpénztár 2016-os és a 2017-es időarányos teljesítményéről Budapest, 2017.05.29 Tartalom Teljesítmény-bemutatás a portfolió teljesítménye
RészletesebbenAktuális kihívások a monetáris politikában
Aktuális kihívások a monetáris politikában Pleschinger Gyula Magyar Nemzeti Bank Magyar Közgazdasági Társaság 2017. május 25. Tartalom Árstabilitás és a sérülékenység csökkentése Pénzügyi stabilitás Növekedés
RészletesebbenMakrogazdasági helyzetkép, kitekintés re
Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés 2016-2017-re Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. MKT - Költségvetési Tanács szakmai konferencia Budapest, 2016. október 20. Négyes válság volt - egy maradt
RészletesebbenA gazdasági helyzet alakulása
#EURoad2Sibiu 219. május A gazdasági helyzet alakulása EGY EGYSÉGESEBB, ERŐSEBB ÉS DEMOKRATIKUSABB UNIÓ FELÉ Az EU munkahelyteremtésre, növekedésre és beruházásra irányuló ambiciózus programja, valamint
RészletesebbenA költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése
A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány
RészletesebbenA központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben
A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb
RészletesebbenA nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan
A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (Balance of Payments - BPM) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1
NYILVÁNOS: 2008. május 22. 8:30 órától! Budapest, 2008. május 22. Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2008. I. negyedév 1. 2008. I. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban
RészletesebbenTerület km 2 Népesség fő (2017) Exim Országkockázati besorolás 2 (1-7) Magas jövedelmű OECD ország
Chile 2018. JÚNIUS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Hivatalos megnevezés Chilei Köztársaság Államforma elnöki köztársaság Főváros Santiago de Chile Terület 756 950 km 2 Népesség 17 789 267 fő (2017) Egy főre jutó
RészletesebbenSzerbia bankrendszere és a válság
Szerbia bankrendszere és a válság Jelasity Radován Elnök, Szerb Nemzeti Bank Budapest, 2009. November 5. Csak ha az dagály visszavonul, fog kiderülni ki úszott meztelenül * Alacsony állami rizikóbesorolás:
RészletesebbenMonetáris Politika. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)
Monetáris Politika Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris politika vitele (árfolyampolitika, kamatpolitika, pénzmennyiség szabályozása, a monetáris rezsim kialakítása) Pénzügyi stabilitás biztosítása
RészletesebbenFelépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab
RészletesebbenKezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.
KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de
RészletesebbenA megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások. Király Júlia, alelnök
A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások Király Júlia, alelnök Mindennapi Pénzügyeink konferencia 212. ius 14. Stabilitás és növekedés: lehet-e
RészletesebbenForintbetét és devizahitel
Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév
5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. 18. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY
RészletesebbenAz elnök-vezérigazgató üzenete
Az elnök-vezérigazgató üzenete T i s z t e lt R é s z v é n y e s e k! Elmúlt évi köszöntőmben azzal indítottam, hogy a 2013-as év nehéz lesz. Igazam lett, de ennek egyáltalán nem örülök. Öt évvel a globális
RészletesebbenAjánlás A TANÁCS HATÁROZATA. az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.11.22. COM(2017) 801 final Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről HU HU
RészletesebbenAz Allianz Alapkezelõ Zrt. Allianz Pénzpiaci Alap Féléves Jelentés 2009 I. félév
Az Allianz Alapkezelõ Zrt. Allianz Pénzpiaci Alap Féléves Jelentés 2009 I. félév A jelen tájékoztatót az Allianz Alapkezelõ Zrt., mint az Allianz Pénzpiaci Alap (továbbiakban: az Alap) alapkezelõje a tõkepiacról
RészletesebbenAz államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése
Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége
RészletesebbenEMBERI TÉNYEZŐK ÉS A 2008-AS VÁLSÁG MÚLT ÉS JÖVŐ
DR. BALOG ÁDÁM ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ MKB BANK EMBERI TÉNYEZŐK ÉS A 2008-AS VÁLSÁG MÚLT ÉS JÖVŐ 2016. FEBRUÁR 19. A VÁLSÁG ELŐZMÉNYEI KÖVETKEZMÉNYEK TANULSÁGOK JÖVŐKÉP EGY ETIKUSABB BANKRENDSZER A VÁLSÁG
RészletesebbenNövekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.
Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta
RészletesebbenNÉGY MEGHATÁROZÓ TREND
NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND Az összetett makrogazdasági folyamatok közül a jelentés négy meghatározó trendet emel ki, melyek a legnagyobb befolyással voltak a világgazdaság alakulására 2014ben (ugyanis a kiadvány
RészletesebbenŐszi előrejelzés ra: holtponton a növekedés
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Őszi előrejelzés 2011 2013-ra: holtponton a növekedés Brüsszel, 2011. november 10. Megállt az uniós gazdasági fellendülés. Az erősen megrendült bizalom hatással van a beruházásokra
RészletesebbenCsortos Orsolya Sisak Balázs: Nem is gondolnád, milyen sokat tesznek félre a magyarok 1. rész
Csortos Orsolya Sisak Balázs: Nem is gondolnád, milyen sokat tesznek félre a magyarok 1. rész Gazdaságtörténeti tapasztalatok alapján a belső megtakarításra épülő felzárkózási modellek fenntarthatóbb növekedési
RészletesebbenA KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2019-BEN december 28.
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2019-BEN 2018. december 28. FŐ TÉMÁK: 1. A FINANSZÍROZÁS ALAKULÁSA 2018-BAN 2. A 2019. ÉVI FINANSZÍROZÁSI TERV JELLEMZŐI A FINANSZÍROZÁS ALAKULÁSA
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév
25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.
RészletesebbenElméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika
Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége
RészletesebbenA felügyelt szektorok működése és kockázatai
A felügyelt szektorok működése és kockázatai 2008. október 1 Tartalom 1. Összefoglaló 3 2. Kockázati körkép, 2008 7 2.1. Makrogazdasági környezet 7 2.2. A pénzügyi szektor fő kockázatai 14 3. A pénzügyi
Részletesebbennyíltvégű európai értékpapír alap nyilvántartásba vételtől határozatlan ideig tart
Alap megnevezése: Típusa: Futamideje: GE Money Balancovany Nyíltvégű Befektetési Alap nyíltvégű európai értékpapír alap nyilvántartásba vételtől határozatlan ideig tart Alapkezelő Budapest Alapkezelő Zrt.
RészletesebbenMAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A
MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel
RészletesebbenTARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65
TARTALOM ELŐSZÓ HELYETT 11 1. FEJEZET / A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPE A MODERN GAZDASÁGOKBAN Veress József 1.1 Gazdaságpolitika: első megközelítés 13 1.2 A gazdaságpolitika fogalmi megközelítése 15 1.3 A
RészletesebbenRaiffeisen Euró Likviditási Alap. Féléves jelentés 2011.
Raiffeisen Euró Likviditási Alap Féléves jelentés 2011. I. A Raiffeisen Euró Likviditási Alap (RELA) bemutatása RAIFFEISEN EURÓ LIKVIDITÁSI ALAP FÉLÉVES JELENTÉS 2011. 1. Alapadatok Alap neve: Felügyeleti
RészletesebbenA magyar pénzügyi szektor kihívásai
A magyar pénzügyi szektor kihívásai Előadó: Becsei András 2016. november 10. Átmeneti lassulás után jövőre a 4%-ot közelítheti a növekedés, miközben a fogyasztás bővülése közel lehet az évi 5%-hoz Reál
Részletesebben