2015/6 FORMÁLJUK EGYÜTT AZ ENERGETIKA JÖVŐJÉT! Kedvezményes jelentkezés július 10-ig! Magyar Elektrotechnikai Egyesület

Átírás

1 A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja Alapítva: 1908 JOUrNAL OF THE HUNGARIAN ELECTROTECHNICAL ASSOCIATION FOUNDed: 1908 Magyar Elektrotechnikai Egyesület 62.VÁNDORGYŰLÉS, KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS Kedvezményes jelentkezés július 10-ig! Származási garancia MEE Jogszabályfigyelő 2015/ I. negyedévében közzétett, az elektrotechnika szakterületeit érintő magyar nemzeti szabványok Párhuzamosan kapcsolt inverterek Befejeződött a NAÜ IRRS két hetes vizsgálata A legújabb háromdimenziós rendszerrel tervezik az új paksi blokkokat FORMÁLJUK EGYÜTT AZ ENERGETIKA JÖVŐJÉT! MW átvitele 3000 km-re ± 1100 kv egyenfeszültségen 3. rész A MEE 91. nyilvános Küldöttgyűléséről szeptember Siófok, Hotel Azúr Főtámogató: Díjazottak További részletek és jelentkezés: vandorgyules.mee.hu 108. évfolyam 2015/6

2 elektrotechnika_v20_v50_1_2.pdf :13:29 Új túlfeszültség-védelmi eszközök az OBO-tól - - a megbízható energiáért A megújult, 25 éves INFOWARE eredményei: C M Y Tanúsított BERENDEZÉS GYÁRTÁS az új, korszerű, 2000 m 2 -es csarnokban CM MY CY CMY K Új, tanúsított, intelligens AC és DC ENERGIA ELLÁTÓ típusberendezések és rendszerek Új, redundáns IEC es MAB3 ALÁLLOMÁSI IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI rendszer INFOWARE Zrt Szigetszentmiklós, Határ út infoware@infoware.hu

3 Tartalomjegyzék 2015/6 CONTENTS 6/2015 Felelős kiadó: Haddad Richárd Főszerkesztő: Tóth Péterné Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Bencze János Tagok: Dr. Berta István, Béres József, Günthner Attila, Haddad Richárd, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Dr. Madarász György, Orlay Imre, Dr. Vajk István, Dr. Varjú György, Vinkovits András Szerkesztőségi titkár: Szeli Viktória Témafelelősök: Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Energetika, atomenergia: Hárfás Zsolt, Energetikai informatika: Woynarovich András Energetikai hírek: Dr. Bencze János Lapszemle: dr. Kiss László Iván Oktatás: Dr. Tóth Judit Szabványosítás: Somorjai Lajos Szakmai jog: Arató Csaba Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Tudósítók: Arany László, Kovács Gábor, Lieli György Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telephely: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telefon: Telefax: Honlap: Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: Ft + ÁFA Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: HUISSN: Hirdetőink / Advertisers INFOWARE Zrt. mavir zrt. obo bettermann Kft. Póka Gyula: Beköszöntő... 4 ENERGETIKA Hamburger Ákos: Származási garancia... 5 Hárfás Zsolt: A kiütéses dán és német győzelem... 8 SZAKMAI ELŐÍRÁSOK Arató Csaba: MEE Jogszabályfigyelő 2015/ Kosák Gábor: I. negyedévében közzétett, az elektrotechnika szakterületeit érintő magyar nemzeti szabványok VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÉS VÉDELMEK Farkas Balázs Dr. Veszprémi Károly: Párhuzamosan kapcsolt inverterek HÍREK Tóth Éva: Beghelli csúcstermékek a világítástechnikai kínálatban Kiss Árpád: Befejeződött a NAÜ IRRS két hetes vizsgálata Szándéknyilatkozat hosszú távú együttműködésről a magyar energiapiacon Mayer György: A legújabb háromdimenziós rendszerrel tervezik az új paksi blokkokat Sőrés Péter Márk: Séta az áram útján Kimpián Aladár: MW átvitele 3000 km-re ± 1100 kv egyenfeszültségen 3. rész Dr. Gyurkó István: Könyvismertető EGYESÜLETI ÉLET Kitüntetések Günthner Attila: A MEE 91. nyilvános Küldöttgyűléséről Díjazottak Gyula Póka: Greetings ENERGETIC Ákos Hamburger: Guaranty of origin Zsolt Hárfás: Danish and German win in the price of energy supply PROFESSIONAL REGULATIONS Csaba Arató: Rule observer 2015/2by MEE Gábor Kosák: The list of Hungarian National Standards in the field of electrical engineering announced in the first quarter of 2015 ELECTRICAL EQUIPMENTS AND PROTECTIONS Balázs Farkas Dr. Veszprémi Károly: Parallel connected inverters NEWS Éva Tóth: Top products of Beghelli on the market of lighting technics Árpád Kiss: The two weeks investigation of NAÜ IRRS ended Statement of intention for long term cooperation on the Hungarian energy market György Mayer: The new nuclear blocks in Paks is planned by the newest 3D met Márk Péter Sőrés: Walking on the way where the current goes Aladár Kimpián: Transmission of MW to 3000 km on ± 1100 kv DC Part 3. Dr. István Gyurkó: Book review SOCIETY ACTIVITIES Awards Attila Günthner: Briefly about the 91st,Plenary Meeting of MEE Awardees

4 Tisztelt Olvasók! A Magyar Elektrotechnikai Egyesület a szakma összefogásával és fórum biztosításával segíti a szakembereket A évi küldöttközgyűlésen Elektrotechnika Nagydíj elismerő kitüntetést vehettem át. Így nekem jutott a megtiszteltetés, hogy a díjazottak nevében köszönetet mondjak. Egy ilyen kiemelkedő díj átvételekor eszembe jut saját szakmai pályám, abban a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szerepe. Harmadéves hallgató koromban, 1949-ben léptem be a szervezet tagjai sorába. A MEE és a hallgatótársaim között összekötő voltam. A diploma megszerzése után az akkori kötelező elhelyezéssel a miskolci műegyetemre kerültem tanársegédnek. Szakterületemet öt évvel később választottam. Aktív időm nagyobb részében 1955-től 1990-ig a villamosenergia-rendszer védelmeivel és automatikáival foglalkoztam, valamint a szakterületet irányítottam. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület fórumot adott nekem. Többször tartottam előadásokat az egyesületben, több szakcikkem jelent meg az Elektrotechnika lapban. Korai munkám egyikéért 1964-ben Zipernowsky-díjat kaptam tól az Irakban végzett munkám kivételével folyamatosan oktattam a Budapesti Műszaki Egyetemen, valamint éveken keresztül a Mérnöki Továbbképző Intézet keretében a Magyar Villamos Művekben és az Áramszolgáltató Vállalatoknál. Jelenleg is a Védelmek és automatikák című tárgyat adom elő a Műszaki Egyetemen. Emellett a Protecta Elektronikai Kft.-nél szakértő vagyok. Életem főműve lett az oktatás, és az előadott szakmai anyagok megjelentetése műegyetemi és mérnöki továbbképző intézeti jegyzetekben, valamint a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Műszaki Könyvkiadó közös kiadásában megjelent könyvben. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület régebbi vezetőségeiben számos volt oktatóm és tanítványom is megtalálható. Néhányat említek: alapozó professzorom volt Simonyi Károly, Verebélÿ László és Liska Ferenc. A mi évfolyamunknál kezdte egyetemi oktatási munkáját Kovács Károly Pál. Első tanársegédeim voltak Tuschák Róbert, Csáki Frigyes. Tanítványom volt Varjú György, Tombor Antal, Hatvani György és még sokan mások. És végül, az előző elnökünk, Dervarics Attila is a tanítványom volt. Míg országos viszonylatban lényeges kérdés a mérnöki munka elismertetése ez kiemelkedő feladata egyesületünknek is, addig szakmai feladatom volt kollégáimmal együtt a védelmes szakterület elismertetése. A védelmi berendezések technológiai fejlődése és megvalósítása ugyanis ritkán okozott ünnepséget az energiaiparban. Könnyű megérteni, hogy miért van ez így, ha figyelembe vesszük, hogy a kis szürke doboz gyakran elhalványul a generátorok, transzformátorok és kapcsolóberendezések ára és impozáns fizikai mérete mellett. A védelmi témát gyakran csak üzemzavar vagy áramszünet után vitatták meg. Ma már a villamosenergia-szolgáltatásban nagy biztonságot sikerült elérni, köszönet részben a védelmi, automatikai, vezérlési és irányítástechnikai berendezések biztonságos és megbízható teljesítésének. A védelmes szakterület elismertetéséhez járult és járul hozzá az egyesület előadások lehetőségével, cikkek megjelentetésével, és legutóbbi években a közkedvelt Védelmes és irányítástechnikai fórum megrendezésével. Bár meg kell jegyezni, hogy a védelmes technika, úgy látszik, nem fejlődik. Amikor a múlt század ötvenes évei végén a zalai olajmezőknél a szabadban oszcillografáltunk, hogy bebizonyítsuk a háromfázisú visszakapcsolás hatásosságát, néhány tehén nagyon érdeklődött a műszaki tudományok iránt, és csak nehezen tudtuk elterelni a műszereinktől. Most pedig az OVRAM mérnökei az IEC es szabvány utasítására libákat terelgetnek Köszönöm a díjakban részesült társaim nevében is a megtisztelő, kiemelkedő kitüntetést, amelyet a nagy múltú egyesülettől kaptunk. Műegyetemi előadásaim során többször is előfordult, hogy a hallgatók tapssal ismerték el az előadás színvonalát. Ennél lényegesen nagyobb elismerést jelent a magyar villamos energetika meghatározó szakmai szervezetének elismerése. Még egyszer köszönöm. Póka Gyula A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

5 Energetika Hamburger Ákos Származási garancia A származási garancia az Európai Unió valamennyi tagállamában elfogadott energiatanúsítvány. A cikk bemutatja a származásigarancia-rendszerek koncepcióját, a nemzetközi és hazai szabályozást, valamint a magyar származásigarancia-piac kezdeti alakulását. Guarantee of origin is an energy certificate, which is accepted by all member states of the European Union. The paper summarizes the concept of guarantee of origin, the international and Hungarian regulations and the first experiences of the Hungarian market. 1. Bevezetés A szén-dioxid-kibocsátás káros hatásaival, a klímaváltozással és a fosszilis tüzelőanyagok végességével való szembesülést követően a XX. század végére a társadalmakban világszerte megjelent a gazdasági tevékenységek környezetileg fenntarthatóvá tételének igénye. Nem kerülte el ez a folyamat az egyik legjelentősebb szén-dioxid-kibocsátó szektort, a villamosenergia-ipart sem. A legtöbb fejlett országban állami ösztönző, támogató rendszereket vezettek be a környezetbarát, megújuló energiaforrások hasznosítása és az üvegházgázok kibocsátásának vállalt visszafogása érdekében. A környezetbarát energiahordozók iránt felhasználói oldalon is megjelent az igény. A fejlett országokban egyre több vállalat és magánember kívánta energiafogyasztását zöld energiaforrások igénybevételével kielégíteni. Mivel azonban a villamosenergia-hálózatba betáplált villamos energia származása nem követhető nyomon, a zöld energia igazolása a felhasználó felé nem egyszerű feladat. Ennek a nehézségnek a kezelésére különböző szerződésalapú módszerek és energiatanúsítványok egyaránt elterjedtek. E módszerek sokfélesége azonban zavart keltett a piacon, a felhasználók körében. 2. A származásigarancia-rendszerek működési modellje Így jött létre az Európai Unió több országában a származási garancia koncepciója, amely egységes és átlátható rendszert jelent. A koncepció szerint az erőművi oldalon hiteles mérésekkel kell igazolni a hálózatba betáplált villamos energia mennyiségét. A hiteles mérés alapján a hálózatba betáplált villamos energia minden megawattórája után egy darab elektronikus származásigarancia-tanúsítvány bocsátható ki, amely információként tartalmazza a kiadott villamos energia meghatározott tulajdonságait ideértve az energiaforrás típusát, a termelési időszakot, származási helyet, az erőmű adatait és egyéb paramétereket. A származási garanciák olyan forgalomképes tanúsítványok, melyek beszerzésével a felhasználó biztosíthatja, hogy az általa elfogyasztott villamos energia az általa kívánt tulajdonságokkal rendelkezik. A koncepció szerint tehát a villamos energia és a származási garancia elválik egymástól: a felhasználó akár két külön helyről is beszerezheti a villamos energiát és a származási garanciát. Ez azt is jelenti egyben, hogy a villamos energia önmagában, a hálózatba kerülve elveszíti minden tulajdonságát, és így az energia zöld mivoltát a származásigarancia-tanúsítvány jelenti. Tehát egy felhasználó hiába köt villamosenergia-vásárlási szerződést egy napelemparkkal, ha a nem szerez be a napelempark üzemeltetőjétől vagy bármilyen más piaci szereplőtől a villamosenergia-mennyiségnek megfelelő mennyiségű származási garanciát, nem mondhatja el, hogy az ő fogyasztása megújuló energiaforrásból történt. Ugyanígy vásárolhat villamos energiát közvetlenül akár egy szénerőműtől is, ha a felhasználásának megfelelő mennyiségű, vízenergiára vonatkozó származási garanciát vesz mellé, akkor elmondhatja, hogy a fogyasztása teljes egészében megújuló, ezen belül pedig vízalapú. Ahogy a villamosenergia-piacon a fizikai áramlás elválik a villamos energia vásárlásától, úgy válik el ezektől a származási garancia is. Több Európai Uniós tagállamban is kialakítottak a vázolt koncepciónak megfelelő energiatanúsítvány-rendszereket, Hollandiában már folyamán létrehozták az első hasonlóan működő címkerendszert. A származási garanciákat kezdettől elektronikus nyilvántartásokban vezették. Az egyes tagállamokban működő, a származási garanciák kibocsátásáért felelős szervezetek 2002-ben létrehozták a Kibocsátó Szervezetek Szövetségét (Association of Issuing Bodies, AIB), melynek célja az volt, hogy az egyes tagállamok kereskedelmi rendszerei egymással összekapcsolhatók legyenek. Az AIB egységes szabályrendszert (European Energy Certificate System, EECS) fektetett le, és egy közös informatikai platformot (HUB) működtet, amely lehetővé teszi az elektronikus tanúsítványok nemzetközi kereskedelmét. Az AIB-nek ma 18 országban összesen 20 tagja van. 1 A német kibocsátó szerv ugyan nem tagja az AIB-nek, de HUB-on keresztül Németország is kapcsolódik a többi ország származásigaranciakereskedelméhez. A HUB-on keresztül a piaci szereplőknek lehetőségük van bármely másik AIB-tagországból származási garanciát vásárolni. 3. Az Európai Unió szabályozása Bár a származási garancia fogalma korábbi Európai Uniós jogszabályokban 2 is szerepelt, az előző fejezetben vázolt koncepció szerinti származási garancia az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelvében 3 (Megújuló Irányelv) lett csak meghatározva. E szerint a származási garancia olyan elektronikus dokumentum, amelynek kizárólagos rendeltetése a végső fogyasztó felé annak bizonyítása [ ] 4, hogy az energia egy meghatározott részét vagy mennyiségét megújuló energiaforrásokból állították elő. Az Európai Parlament és Tanács 2012/27/EU Irányelve (Energiahatékonysági Irányelv) a származási garanciát kiterjeszti a megújuló energiaforrásból származó villamos energia mellett a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energiára is. A Megújuló Irányelv 15. cikke tartalmaz részletes előírásokat a származási garanciákra és azok tulajdonságaira vonatkozóan: 1 Ausztria, Belgium (tartományonként, összesen három kibocsátó szerv), Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Izland, Luxemburg, Norvégia, Olaszország, Portugália, Svájc, Svédország, Szlovénia /77/EC irányelv, 2004/8/EC irányelv /28/EK 2. cikk j) pont 4 a 2003/54/EK irányelv 3. cikke (6) bekezdésének megfelelően 5 Elektrotechnika /6

6 - A származási garancia mérete 1 megawattóra; ez azt jelenti, hogy 1 megawattóra villamos energiáról lehet 1 darab származási garanciát kiállítani. - A származási garanciáknak legalább a következő információkat kell tartalmaznia: energiaforrás; termelési időszak; villamos vagy hűtő/fűtőenergiára lett-e kiállítva; az energiát előállító létesítmény neve, telephelye, típusa, kapacitása, üzembe helyezésének dátuma; a létesítmény vagy az energiaegység részesült-e bármilyen támogatásban; az esetleges támogatás adatai; a származási garancia kiállításának dátuma. - Minden származási garanciához egyedi azonosító számnak kell tartoznia. - A származási garanciák átruházhatók, vagyis forgalomképes termékek. - A származási garanciáknak élettartama van: a hozzájuk kapcsolódó villamos energia megtermelésétől számított 12 hónapig használhatóak fel. - A származási garancia felhasználását követően érvényét veszti, tehát mihelyt a felhasználó számára származási garanciával igazolásra került egy adott villamosenergia-mennyiség, a származási garancia csakúgy, mint a villamos energia felhasználásra kerül, nem él többé. - Az Irányelv rendelkezései szerint minden tagállam maga felelős azért, hogy a saját területén a származási garanciák kiállítása pontos és megbízható legyen. A Megújuló Irányelv arról is rendelkezik, hogy a tagállamok kölcsönösen elismerik egymás származási garanciáit. Egy másik uniós tagországból származó származási garancia megtagadására csak a származási garancia hitelességét illető megalapozott kételyek esetén van lehetőség. 5 Az irányelvek az AIB EECS szabályrendszerénél kevesebb előírást tartalmaznak a származási garanciákra vonatkozóan. Ha tehát egy tagállam lehetővé kívánja tenni az AIB tagjaként a nemzetközi származásigarancia-kereskedelmet, akkor nem elég egyszerűen az irányelv előírásainak átültetése a nemzeti jogrendbe, hanem az annál részletesebb EECS szabályoknak is megfelelő nemzeti szabályozásra és gyakorlatra van szükség. 4. Magyar jogalkotás Az irányelvek átültetése a tagországok jogrendjébe kötelező, így azoknak az országoknak is létre kellett hoznia saját származásigarancia-szabályozást és -rendszert, amelyek korábban nem rendelkeztek ilyennel. Az irányelv rendelkezéseit tehát a magyar jogalkotásnak is át kellett ültetnie. Az irányelvek által meghatározott tág keretek között azonban lehetőséget adnak minden országban sajátos szabályozás kialakítására június 22-én a villamosenergia-törvényben 6 (VET) definiálásra került a származási garancia fogalma: olyan elektronikus okirat, amely objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján igazolja a felhasználó /28/EK 15. cikk (9) bekezdés évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról, 3., 13a. pont évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról, 12. (1) bekezdés 8 309/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből nyert villamos energia származásának igazolásáról felé, hogy az adott termelő egység által előállított villamos energia meghatározott mennyisége megújuló energiaforrásból vagy nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származik. Nagyon fontos, hogy bekerült a VET-be egy olyan előírás is, mely szerint a megújuló energiaforrásból vagy a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségét az értékesítő kizárólag származási garanciával igazolhatja a felhasználó részére augusztus 16-án lépett hatályba a rendszer részletszabályait tartalmazó Származási Garancia Rendelet 8. A rendeletalkotás célja az volt, hogy az uniós irányelveknek, valamint kereskedelmi gyakorlatnak (EECS) egyaránt megfelelő szabályozás jöjjön létre. Az EU tagországainak szabályozása abban a tekintetben eltér egymástól, hogy engedélyezett-e a valamely támogatási rendszerből (pl. kötelező átvételi) részesülő termelők részére a származási garancia kiadása. A Megújuló Irányelv nem tartalmaz ilyen megkötést. Számos ország nem is gördít ilyen akadályt a támogatott termelők elé, vannak azonban kivételek is. Németország például csak olyan termelésre ismeri el a származási garanciát, amely nem részesült nemzeti támogatási rendszerből. A magyar szabályozás a Megújuló Irányelvvel összhangban megadja a lehetőséget a kötelező átvételi rendszerben értékesítő termelőknek is arra, hogy a származási garanciák kereskedelméből többlet-bevételre tegyenek szert. 5. A magyar származásigaranciarendszer bemutatása Magyarországon a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (Hivatal) a felelős származási garanciák kiállításáért és a származásigarancia-rendszer működtetéséért. A Hivatal egy elektronikus kezelőrendszert vezet, mely a származási garanciák nyilvántartására szolgál. A Hivatal mint kibocsátó szervezet egyelőre nem tagja az AIB-nak, így a magyar kezelőrendszer nem kapcsolódik közvetlenül más európai kezelőrendszerekhez, ugyanakkor a Megújuló Irányelvnek megfelelően a Származási Garancia Rendelet szerint a Hivatal elismeri a más tagállamokból érkező származási garanciákat. Magyarországon bárki gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó vagy magánszemély részt vehet a származásigarancia-kereskedelemben. Ehhez egy ún. forgalmi számlaszerződést kell kötni a Hivatallal. Ezt követően a Hivatal megnyitja a szerződő partner számláját az elektronikus kezelőrendszerben. A számla éves díja Ft. Miután a Hivatal megnyitotta a számlát, a számlatulajdonos rendelkezhet a számlájával, benyújthat a Hivatal felé származási garanciára vonatkozó kérelmeket, és a kezelőrendszeren keresztül kereskedhet származási garanciával. A kezelőrendszerben lehetősége van a számlatulajdonosoknak az általuk üzemeltetett erőműegységeket regisztrálni, ehhez azonban az adott erőműegységnek rendelkeznie kell a Hivatal által kiadott, hatályos minősítési határozattal, mely megállapítja, hogy az adott erőműegység ténylegesen alkalmas megújuló energiaforrásból vagy nagy hatásfokú technológiával villamos energiát termelni. A minősítési kérelem igazgatási szolgáltatási díja az erőműegység beépített teljesítményétől függően Ft és Ft között változhat. Ez azonban a legtöbb termelő esetében nem Elektrotechnika /6 6

7 Energetika jelent többletköltséget, mivel a minősítés megszerzése március 1-je óta feltétele annak is, hogy a termelők a kötelező átvételi rendszerben értékesíthessenek villamos energiát. A kezelőrendszerbe két módon kerülhet be származásigarancia-tanúsítvány: regisztrált erőműegységgel rendelkező számlatulajdonos bejegyzési kérelmére, vagy bármely számlatulajdonos külföldi származási garancia elismerése iránti (import) kérelmére. A bejegyzési és import kérelmek igazgatási szolgáltatási díja tanúsítványonként (vagyis megawattóránként) 10 Ft. Az import kérelemre azért van szükség, mert a Hivatal mint kibocsátó szervezet egyelőre nem tagja az AIB-nak, így a magyar kezelőrendszer nem kapcsolódik közvetlenül más európai kezelőrendszerekhez. Amennyiben azonban a kérelmező számlatulajdonos igazolja a Hivatal felé az importálni kívánt származási garancia beszerzését, a Hivatal a Megújuló Irányelvnek megfelelően elismeri a külföldi származási garanciát, és felvezeti azt a magyar kezelőrendszerbe. Bejegyzési kérelem esetén a termelés adatainak hivatali vizsgálatát követően kerülhetnek be a származási garanciák a kezelőrendszerbe. Ezt követően a számlatulajdonos bármely más számlatulajdonos részére átutalhatja a tanúsítványait. Fontos megjegyezni, hogy a kezelőrendszer csak a származásigaranciatanúsítványok nyilvántartására szolgál, nem kereskedelmi platform. Ha a piaci szereplők megegyeztek egy adott menynyiségű származási garancia adásvételéről, az eladó a kezelőrendszeren belül átruházhatja a megadott mennyiséget partnere számlájára. Az ilyen átutalások díjmentesek, végrehajtásukhoz nincs szükség kérelemre vagy a Hivatal jóváhagyására. A rendszerből a származási garanciák elsősorban felhasználással kerülhetnek ki. A számlatulajdonosnak ehhez törlési kérelmet kell benyújtania a Hivatal felé. A kérelem űrlapon megjelölheti a törölni kívánt származási garanciák kedvezményezettjét. A Hivatal a kérelem elbírálását követően a kezelőrendszerben jóváhagyja a származási garanciák törlését. A számlatulajdonos a kezelőrendszerből exportálható adatokkal igazolhatja partnere felé, hogy az ő részére származási garanciát töröltetett. A törlési kérelem díja 5 Ft megawattóránként. Amennyiben a származási garancia nem kerül felhasználásra vagy exportálásra, de lejár az élettartama, automatikusan törlődik a kezelőrendszerből. Mivel a Hivatal egyelőre nem tagja az AIB-nak és így nem jogosult a HUB használatára, a Magyarországról külföldre történő export esetén is törlési kérelmet kell benyújtani a Hivatalhoz, melynek díja szintén 5 Ft/MWh. A Megújuló Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a magyar kezelőrendszerből is automatikusan törlődnek azok a származási garanciák, melyek a villamos energia megtermelését követő 12 hónapon (nagy hatásfokú, kapcsoltan termelt villamos energia esetén, 24 hónapon) belül nem kerültek felhasználásra. 6. A magyar származásigarancia-rendszer eddigi tapasztalatai A Hivatal a számlavezetési, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak meghatározásakor arra törekedett, hogy azok mértéke lehetőleg minél jobban ösztönözze a piaci szereplőket a származásigarancia-rendszerbe való belépésre. Amint látható, egy származási garancia a magyar kezelőrendszerben lezajló életútja során összesen 15 forint költséget (10 forint bekerüléskor és 5 forint törléskor) jelent a számlatulajdonosok részére, ami azonban nem feltétlenül egyenlő arányban oszlik meg a szereplők között. Egy számlatulajdonos regisztrációja további forint költséget jelent éves szinten. A számlatulajdonosoknak olyan árat és akkora forgalmat célszerű elérniük a származásigarancia-piacon, hogy ez az éves szinten forint számlavezetési díj megtérüljön. A kérdés az, hogy a származási garancia milyen áron értékesíthető a végfelhasználók részére vagyis, hogy egy végfelhasználó mennyi többletet hajlandó azért fizetni, hogy az általa felhasznált villamos energia megújuló legyen. A Hivatal a díjak kedvezőnek szánt megállapításán túl valamennyi villamosenergia-kereskedő társaság figyelmét felhívta arra, hogy a VET évi módosítását követően a villamos energia megújuló vagy nagy hatásfokú voltát csak származási garanciával lehet a felhasználó részére igazolni. A 2014 márciusa óta működő kezelőrendszerben az első számlanyitásra csak 2014 őszén került sor, de 2015 első negyedévének végére 15 számlatulajdonost regisztrált a Hivatal. A kezelőrendszerbe összesen darab származási garancia került be, ezek közül darab hazai termelésű és darab külföldi import volt első negyedévében egyes számlatulajdonosok megkezdték a származási garanciáik töröltetését is felhasználóik részére: összesen darab tanúsítvány került sikeresen felhasználásra Magyarországon. A kezelőrendszerben regisztrált erőműegységek száma 4. A Hivatal által kiadott minősítő határozattal ugyanakkor összesen 165 erőműegység rendelkezik, ami azt jelenti, hogy potenciálisan jóval több termelő léphetne be a származásigarancia-piacra. Az erőműegységek minősítését elsősorban a kötelező átvételi értékesítéshez kérelmezik a Hivatalnál, a származási garanciák kereskedelmében azonban egyelőre kevés termelő lát megfelelő, megtérülő üzleti lehetőséget. A számok a Hivatal előzetes várakozásainak megfelelően egyelőre mérsékelt igényt mutatnak a származási garanciák iránt. Általános vélekedés szerint Magyarországon a nyugat-európai országokhoz képest alacsony a fenntarthatóság iránti elkötelezettség, ugyanakkor a felhasználók vásárlóereje is alacsonyabb. A villamosenergia-beszerzésnél egyértelműen a legfontosabb (ha nem az egyetlen szempont) a villamos energia ára. Bizakodhatunk azonban abban, hogy a származási garancia is hozzájárulhat a fogyasztói tudatosság növeléséhez, valamint a hazai megújuló villamosenergia-felhasználás növekedéséhez. Úgy gondoljuk, hogy a származási garancia alkalmas eszköz lehet a fogyasztói tudatosság és tájékozottság növeléséhez, illetve a megújuló termelők számára is bevételt jelenthet alkalmazása. A KÁT-ból kikerülő, megújuló erőműegységek számára idővel majd megnövekedhet a származási garancia mint bevételi forrás szerepe. Hamburger Ákos piaci elemző és engedélyezési ügyintéző Villamosenergia-ipari Felügyeleti és Engedélyezési Osztály Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hamburgera@mekh.hu 7 Elektrotechnika /6

8 Energetika Hárfás Zsolt A kiütéses dán és német győzelem Az Eurostat május 27-én publikálta legújabb jelentését az Európai Unió villamosenergia-árainak alakulásával kapcsolatban, amely 2008-óta 30 százalékkal emelkedett. Egyértelmű, hogy Dániában és Németországban a legdrágább a villamos energia, hiszen ezen országok túlzott ártámogatást alkalmaznak a megújuló energiaforrások további elterjesztése érdekében. A Siemens alelnöke, Dr. Volkmar Pflug is rámutatott a túlzott ártámogatás következményére: Mára kiderült, hogy a német energiafogyasztóknak évi 26 milliárd eurójába kerül a megújuló energiaforrások támogatása. Ez az összeg folyamatosan növekszik a megújuló energiák szubvencióját 20 évre garantáló adórendszer alapján Ez pedig már középtávon is jelentős hatással lehet a német versenyképességre is. még csak 36 százalékot képviselt, 2014-re azonban ez az arány már közel 42 százalékra növekedett. Közben pedig még 2014-ben is több energiát termeltek a német atomerőművek, mint a nap- és szélerőművek összesen. Ha pedig a németek már leállították volna az összes atomerőművet, akkor az arányokat figyelembe véve bizonyára már ők vezetnének toronymagasan a legdrágább villamosenergia-termelő európai országok versenyében. Az adatok alapján pedig az is egyértelmű, hogy francia háztartási villamosenergia-fogyasztók azért fizetnek csak közel 52 forintot 1 kwh villamos energiáért, mivel ott a termelés közel 77 százalékát atomerőművek biztosítják. A valós német energetikai helyzetkép megértéséhez érdemes megvizsgálni az elhallgatott részleteket is. A megújuló energiaforrások közül főként az időjárásfüggő nap- és szélerőművek jelentős hatással vannak az egész német és az európai villamosenergia-rendszerekre is, hiszen naperőművek csak akkor termelnek villamos energiát, ha süt a nap, mivel a sötétedést ezek az erőművek nem nagyon tudják tolerálni, hiszen ekkor a termelésük 0 MW. Magyarországon az új paksi blokkok ellenzői szinte állandóan Dániát és Németországot hozzák fel egy kiváló példaként a megújuló energiaforrások egyre nagyobb részarányú létjogosultságának az igazolására. Ugyanakkor arról egyáltalán nem szólnak, hogy már most egy dán háztartási fogyasztó 91, egy német pedig közel 90 forintot fizet 1 kwh villamos energiáért. Emellett folyamatosan azt hangoztatják, hogy a paksi két új blokk egy soha meg nem térülő beruházás. Az új blokk által termelt villamos energia piaci alapon a 2025-ös években nem lesz eladható, pedig a teljes üzemidőre számolt termelési egységköltség csak közel 17 Ft/kWh. Hozzátéve azt is, hogy arról is elfeledkeznek az ellenzők, hogy a megújulós beruházások megvalósítása érdekében elvárják az százalékos beruházási támogatást és a kötelező átvételt is. A megújuló energiaforrások kiszabályozása rendszerszinten pedig további jelentős költséget okoz. Németországban évről évre nő a nap- és szélerőművek beépített teljesítménye, hiszen 2012-ben az összes beépített teljesítményből e két energiatermelési mód 1. ábra Az európai háztartási villamos energia árak alakulása második félévében, valamint az adott országban a nap- és szélerőművek részaránya (2012-es adatok alapján) az összes beépített teljesítőképességből Adatok forrása: Eurostat 2. ábra A németországi erőművi kapacitások és a villamosenergia- termelés évi megoszlása Adatok forrása: Fraunhofer ISE Elektrotechnika /6 8

9 Energetika 3. ábra A német villamosenergia-termelés alakulása hetében (május 4. május 10.) Diagram forrása: Fraunhofer ISE erőművek teljesítménye közel 6000 MW-tal, 34,25 GW-ra növekedett, de a villamosenergia-igények kielégítéséhez ez sem volt elegendő, így közel 2,0 GW villamos energiát importáltak pl. Franciaországból, ahol a megtermelt villamos energia közel 77 százaléka atomenergiából származik. Mindez természetesen azt is jelenti, hogy az adott esti órában a villamosenergia-igények közel 95 százalékát továbbra is fosszilis, atom- és egyéb erőművek biztosították. 4. ábra A német villamosenergia-termelés alakulása hetében (január 19. január 25.) Diagram forrása: Fraunhofer ISE Ugyanez igaz a szélerőművek termelésre is. Ha fúj a szél, akkor van termelés, ha nem, akkor a kieső kapacitást más forrásból szükséges fedezni a villamosenergia-rendszer biztonságos üzemeltetése érdekében. Egy példával illusztrálva a folyamatosan változó nap- és szélerőművek termelése azt jelenti, hogy pl május 7-én délután órakor a naperőművek teljesítménye 18,2 GW, a szélerőműveké 14,41 GW, a 100 MW-nál nagyobb (atom, szén, gáz) erőműveké 27,99 GW és az villamosenergia-export 7,26 GW volt. Az export természetesen továbbra is kényszerexport a nap- és szélerőművek túltermelése miatt, amellyel a szomszédos villamosenergia-rendszerirányítóknak okoznak jelentős kiszabályozási feladatot. A teljesítmények megértéséhez és valós értékeléséhez azt is nagyon fontos megjegyezni, hogy a németországi beépített naperőművek teljesítménye a évi adatok alapján 38,12 GW, a szélerőműveké pedig 35,68 GW! Ezzel szemben aznap órakor bekövetkezett az, amit a naperőművek nem tudnak tolerálni, nem sütött a nap. Ez pedig azt jelentette, hogy a naperőművek teljesítménye 0 MW-ra, a szélerőműveké a változó szélsebesség miatt 1,94 GW-ra csökkent, eközben az atom-, szén- és gáz- Érdemes azt is megvizsgálni, hogy egy téli, borús napon hogyan is alakul a német villamosenergia-termelés összetétele. pl január 20-án órakor a naperőművek csak 2,29 GW, a szélerőművek csak 0,34 GW, az atom-, szén-, gázerőművek 58,87 GW, az import pedig 0,7 GW teljesítményt képviseltek. Ebben az esetben pedig az igények már közel 96 százalékát az atom-, a szén- és gázerőművek biztosították. Mindezek rámutatnak arra, hogy kizárólag megújuló energiaforrások felhasználására nem lehet egy adott villamosenergia-rendszert alapozni. Látható, hogy az adott időszakban a nap- és szélerőművek alig termeltek villamos energiát, így a villamosenergia-igények döntő hányadát ebben az esetben is atom-, gáz- és szénerőművek biztosították. A paksi beruházás ellenzői számos alkalommal a németországi példát hozzák fel alternatívaként a két új blokk megépítése helyett, hiszen véleményük szerint a németek már most megújulókkal képesek megoldani a villamosenergia-ellátásukat. A fentiek alapján ugyanakkor azt láthatjuk, hogy a németországi megújulós példakép csupán egy energetikai és gazdasági illúzió. Hárfás Zsolt energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök Atomenergia Info szakértője MEE-tag harfas.zsolt@gmail.com 9 Elektrotechnika /6

10 Szakmai előírások Arató Csaba MEE JOGSZABÁLYFIGYELŐ 2015/2 A villamos berendezések felülvizsgálatairól Az ELEKTROTECHNIKA szeptemberi számában a MEE Jogszabályfigyelőben a fenti cím alatt összefoglaltuk e témára vonatkozó augusztusában hatályos jogszabályokat. Ebben a cikkben már jeleztük, hogy előkészítés alatt áll, és a közeljövőben várható az OTSZ új kiadása. Ez be is következett: decemberében a belügyminiszter kiadta az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII.5.) BM rendeletet, amely március 5-én lépett hatályba. Az új OTSZ nagyon sok változást hozott, ezért most ismét áttekintjük a villamos berendezések felülvizsgálatáról szóló jelenleg hatályos jogszabályokat és a kapcsolódó előírásokat. Magyarországon hatályos jogszabályok írják elő a létesített villamos berendezések első ellenőrzését és rendszeresen ismétlődő, időszakos felülvizsgálatát. A több évtizede szabályozó jogszabályok és szabványosítási elvek alapján kialakult gyakorlat három önálló szabványossági felülvizsgálatot különböztet meg: az áramütés elleni védelem (érintésvédelem) felülvizsgálatát, a villamos berendezések szabványos állapotának (tűzvédelmi jellegű) felülvizsgálatát és a villámvédelmi, illetve az elektrosztatikus feltöltődés és kisülés ellen védő berendezések felülvizsgálatát. 1. Táblázat 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 54/2014. (XII.5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) A részleteket az 1. táblázatban foglaltuk össze. A norma szerinti villámvédelem (NV) gyakoriságát nem az OTSZ írja elő, hanem a belügyminiszter 53/2014.(XII.5.) BM rendelete alapján létrehozott Tűzvédelmi Műszaki Bizottság által kiadott TvMI 7.1: jelű szabványként funkcionáló Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 9.4. pontja tartalmazza. FIGYELEM! A TvMI címlapjára ez van írva: A TvMI alkalmazása önkéntes! Ezzel szemben a hivatalos állásfoglalás szerint a törzsdokumentumának alkalmazása nem kötelező, de eltérni csak hatósági engedéllyel szabad, a törzsdokumentum megjegyzéseinek és mellékleteinek alkalmazása nem kötelező! Az ellenőrzések és felülvizsgálatok alapját képező, a villamosberendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági követelményeket a 2. táblázatban felsorolt szabványok tartalmazzák. Megjegyzés: Az elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem időszakos felülvizsgálatával kapcsolatban a témakör szakértői szerint ugyan több elektrosztatikával foglalkozó szabvány van érvényben, de ezek között jelenleg nincs olyan érvényes szabvány, amely minden szempontból alkalmas, megfelelő ellenőrzési követelményeket tartalmazna. Az OTSZ a vonatkozó műszaki követelményekre, azaz a hazai és Európai Uniós szabványok és normák összességére hivatkozik (tehát a felülvizsgáló főleg a szakértelmére, és tapasztalatára támaszkodhat!) Vizsgálat Előíró jogszabályok Vonatkozó szabvány Első ellenőrzés ÁLTALÁBAN: - 191/2009. (IX. 15.) Korm. r. 33. (3) c) bekezdése ÉRINTÉSVÉDELEM: - 8/1981. (XII.27.) IpM r.(klész) 22. -a - 14/2004.(IV. 19.) FMM r. 5/A. (2) bekezdése VILLÁMVÉDELEM: - 54/2014.(XII. 5.) BM r. (OTSZ) a ELEKTROSZTATIKUS FELTÖLTŐDÉS ELLENI VÉDELEM: - 54/2014.(XII.5.) BM r. (OTSZ) 278. (2)a) bekezdése MSZ HD :2007 (61. fejezete) MSZ EN :2011 (7. fejezete) MSZ EN :2011 (9.3. fejezete) Rendszeresen ismétlődő, azaz időszakos felülvizsgálat ÉRINTÉSVÉDELEM: - 8/1981. (XII.27.) IpM r.(klész) 23., 26. (4) bek. és 27. -a - 14/2004.(IV.19.) FMM r. 5/A. (3) bekezdése MSZ HD :2007 (62. fejezete) SZABVÁNYOS ÁLLAPOT: - 54/2014. (XII.5.) BM r. (OTSZ) 276. (1) bek. és a VILLÁMVÉDELEM: - 54/2014. (XII.5.) BM r.(otsz) a ELEKTROSZTATIKUS FELTÖLTŐDÉS ELLENI VÉDELEM: - 54/2014. (XII.5.) BM r. (OTSZ) 278. (2) bekezdése MSZ EN :2011 (7. fejezete) MSZ EN :2011 (9.3. fejezete) Az első ellenőrzéseket és az időszakos felülvizsgálatokat előíró, jelenleg: júniusában hatályos jogszabályok a következők: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról (KLÉSZ) Az ellenőrzések, illetve felülvizsgálatok végzéséhez szükséges szakképzettségeket is jogszabályok határozzák meg, így: 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet: Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről. A rendelet 1. (1) bekezdése szerint: A rendelet mellékletében meghatározott tevékenységek csak az ott megjelölt Elektrotechnika /6 1 0

11 2. Táblázat Ellenőrzés/Felülvizsgálat Jelenleg érvényes szabványok Korábbi szabványok KISFESZÜLTSÉGEN 1000 V AC ~ 1500 V DC = ÉRINTÉS- VÉDELEM: SZABVÁNYOS ÁLLAPOT: MSZ HD sorozat, ebből különösen: MSZ HD , MSZ HD ; továbbá: MSZ EN MSZ HD és az MSZ EN sorozatok, MSZ MSZ 1600 sorozat NAGY- FESZÜLTSÉGEN ÉRINTÉSVÉD.: MSZ EN 50522, MSZ MSZ 172-2,-3 SZABV. ÁLL.: MSZ EN és MSZ EN sor. MSZ 1610 sorozat VILLÁMVÉDELEM: MSZ EN 50164, és 62561sorozatok MSZ 274 sorozat ELEKTROSZTATIKUS FELTÖLTŐDÉS: (MSZ EN és MSZ 16040, sorozatok, irányelvként!) képesítéssel, szaktanfolyami képzettség birtokában végezhetők. 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről. A rendelet 1. melléklete tartalmazza a évi Országos Képzési Jegyzéket (OKJ). 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet határozza meg részletesen a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések így az épületvillamossági szerelő, illetve a villanyszerelő szakképesítés és a ráépülő kiegészítő felülvizsgáló képesítések szakmai és vizsgakövetelményeit. 9/2015. (III.25.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről. Érintésvédelmi felülvizsgálatokhoz szükséges képesítések Villamos berendezések érintésvédelmi (áramütés elleni védelem) szabványossági felülvizsgálatának vezetését, abban érdemi munka folytatását olyan személy végezheti, aki az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerinti Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló szakképesítéssel rendelkezik [lásd: 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet]. A szabványossági felülvizsgálat számszerű értékeket igénylő méréses vizsgálatait és ezek kiértékelését, illetve ennek alapján a minősítést csak felülvizsgálói szakképesítéssel rendelkező szakember végezheti. A 14/2004.(IV.19.) FMM rendelet szerinti szerelői ellenőrzés elvégzéséhez (ahol nincs méréses vizsgálat) nem szükséges a felülvizsgálói szakképesítés, elegendő az alap villamos szakképzettség is: az MSZ 1585:2012 szabvány szakasza szerinti IV/c. csoportba tartozó szakember. Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálóknak jelenleg nincs előírva az OKJ szerinti sújtólég- és robbanásbiztos villamosberendezés-kezelő vagy robbanásbiztos berendezés kezelő szakképesítés megléte, abban az esetben, ha robbanás veszélyes térségben végeznek érintésvédelmi felülvizsgálatokat. Mégis feltétlen ajánlott nekik is ezt a szakképzettséget is megszerezni, hiszen ilyen térségekben érdemi méréses felülvizsgálatokat végezni, ami egyes készülékek, berendezések vagy dobozok mérésekhez szükséges megbontásával jár, csak e képesítés megléte esetén jogosultak! Az OTSZ-hez kapcsolódó képesítések A korábbi OTSZ előírta a vizsgálatok végzéséhez a szükséges szakmai képesítési követelményeket. Az új koncepció szerint ezt nem az OTSZ írja elő, hanem a 9/2015. (III.25.) BM rendelet 8. (3) és (4) bekezdése, valamint a a tartalmazza a következők szerint: A) Tűzvédelmi kézikönyv A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv készítésére és felülvizsgálatára tűzvédelmi szakértő, vagy tűzvédelmi tervező jogosult. A tűzvédelmi szakértők esetében felsőfokú tűzvédelmi szakképesítésként elismert felsőszintű szakmai képesítéseket a rendelet 1. mellékletének , és pontja, és a 3. mellékletének pontja tartalmazza. B) Erősáramú berendezések időszakos szabványossági felülvizsgálata Villamos berendezések szabványossági (tűzvédelmi jellegű) felülvizsgálatának vezetését, abban érdemi munka folytatását olyan személy végezheti, aki az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerinti erősáramú berendezések felülvizsgálója vagy erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója szakképesítéssel rendelkezik. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségek, szabadterek ha ott az anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő villamos berendezéseinek vizsgálatához a vizsgálatot végző személynek az előző bekezdésben meghatározottakon felül az OKJ szerinti sújtólég- és robbanásbiztos villamosberendezés-kezelő vagy robbanásbiztos berendezés kezelő szakképesítéssel is rendelkeznie kell. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségek, szabadterek villamos berendezéseinek felülvizsgálatát két, vagy több személy együttesen is végezheti, ha mindegyikük rendelkezik az erősáramú berendezések felülvizsgálója szakképesítéssel és legalább az egyikük rendelkezik robbanásbiztos berendezés kezelő szakképesítéssel. C) Villámvédelmi berendezések Villámvédelmi berendezés tervezésére csak az a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) tervezői névjegyzékében szereplő építményvillamossági tervezési szakterületen jogosultsággal rendelkező építészeti-műszaki villamos tervező jogosult, aki az MMK által jóváhagyott oktatási tematika szerinti villámvédelmi tervezői tanfolyamot eredményesen elvégezte, vagy szakmai gyakorlata és képzettsége alapján az MMK-tól megkapta a különösen gyakorlott címet (így a kiemelt területeknél feltűntetett Vn jelzettel rendelkezik). Az itt meghatározott követelményekkel az építési műszaki ellenőrnek is rendelkeznie kell. 11 Elektrotechnika /6

12 Villámvédelmi berendezés esetében a felülvizsgálatok vezetésére, abban érdemi munka folytatására csak olyan személy jogosult, aki a vonatkozó műszaki követelmények anyagából az MMK által akkreditált villámvédelmi képesítést szerzett vagy a vonatkozó műszaki követelményt tananyagi szinten oktató képzésen az Országos Képzési Jegyzék szerinti villámvédelmi felülvizsgáló vagy villámvédelem felülvizsgálója szakképesítést szerzett. Rendkívüli felülvizsgálat végzésére az MMK névjegyzékében szereplő villamosmérnöki végzettségű, a villámvédelem területén kiemelkedően gyakorlott szakértő is jogosult. 2. Táblázat Tevékenység 1.) Lakó- és kommunális épületek, ipari létesítmények érintésvédelmi vizsgálata robbanásveszélyes zónabesorolásának tisztázása. Ez azt jelenti, hogy a felülvizsgálónak ellenőriznie kell az üzemeltetőtől kapott adatokat, azokat észrevételezheti és javasolhat más besorolásokat is, amit az üzemeltető feljogosított szakértőjének kell véglegesíteni. Vitás esetben a szakhatóságé a döntő szó. b) A módosított 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet értelmében az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végző személyeknek érvényes tűzvédelmi szakvizsgával is kell rendelkezniük! A tevékenységeket és az ezekhez szükséges szakképesítéseket az OKJ alapján a 3. táblázatban foglaltuk össze. A tevékenységhez szükséges szakképesítés az Országos Képzési Jegyzék szerint Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló OKJ száma: 101. sorszámon, ; FEOR: 7524 Azonosító száma: ) Erősáramú berendezések felülvizsgálata, minősítő nyilatkozat megtétele* 3.) Lakó- és kommunális épületek, ipari létesítmények villámvédelmi berendezéseinek felülvizsgálata Erősáramú berendezések felülvizsgálója OKJ száma: 89.sorszámon, ; FEOR: 7524 Azonosító száma: Villámvédelmi felülvizsgáló OKJ száma: 476. sorszámon, ; FEOR: 7524 Azonosító száma: nem norma szerinti felülvizsgáló, norma szerinti felülvizsgáló *A 9/2015.(III.25.) BM rendelet 9. (2) bekezdése alapján kötelező kiegészítő szakképesítés az erősáramú berendezések felülvizsgálóinak robbanásveszélyes térségekben végzett felülvizsgálatok esetén: 4.) Sújtólég- és robbanásbiztos villamos berendezések kezelése Ez természetesen nem csak a villámvédelemre, hanem a túlfeszültség-védelemre is igaz minden olyan esetben, ahol a túlfeszültség-védelmet az MSZ EN és az MSZ EN szabályai szerint a külső villámvédelemmel összhangban kell létesíteni. A fenti általános szabály alól csak akkor lehet eltérni, ha a túlfeszültség-védelem létesítését csak és kizárólag az MSZ HD előírásai követelik meg. D) Elektrosztatikus védelmi berendezések Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálat végzésére csak a következő, ipari elektrosztatikai gyakorlattal bíró személyek jogosultak: a MMK által bejegyzett villamosmérnök szakértő, igazságügyi villamos szakértő és villamosmérnök végzettségű tűzvédelmi szakértő. Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálat végzésére olyan akkreditált vizsgáló intézet vagy szervezet is jogosult, amely az előzőekben fel sorolt szakértőt foglalkoztat. E) Ami nem változott: a) Az egyes helyiségek, térségek kockázati osztályainak meghatározása és ennek dokumentálása továbbra is az adott létesítmény üzemeltetőjének feladata: mindig a létesítmény tűzvédelmi dokumentációjának elkészítéséért felelős személy határozza meg a kockázati egységeket és azok kiterjedését. A tűzvédelmi dokumentáció, azaz a Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv (TMMK) készítésére tűzvédelmi szakértő vagy tűzvédelmi tervező jogosult. Ugyanakkor az új OTSZ 277. (5) bekezdése előírja: A felülvizsgálat része a villamos berendezés környezetének értékelése és a hely Robbanásbiztos berendezés kezelője OKJ száma: 381. sorszámon, ; FEOR: 7524 Azonosító száma: Megjegyzés: Általában elfogadható az az alapelv, hogy az új szabályozások nem érintik a korábban megszerzett szakképesítést tanúsító bizonyítványok érvényességét, lásd: 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet 3. (1) és (2) bekezdését! Ennek értelmében a korábbi kiadású oklevelek, ha nincs rajtuk lejárati határidő és nem változott a munkavállaló munkaköre változatlanul elfogadhatók, illetve érvényesnek tekinthetők. Ezek mellett azonban szükség lehet további kötelező képzésekre is: pl. az említett Tűzvédelmi szakvizsgára, a Robbanásbiztos berendezés kezelője, vagy a Norma szerinti villámvédelmi felülvizsgáló szakképesítésre, amelyeket későbbi jogszabályok írtak elő. Jelen ismertetésünk a figyelemfelkeltést szolgálja, az ismertetett témakörökben közvetlenül érintett szakembereknek, felülvizsgáló kollégáknak ajánlott az ismertetett jogszabályok és szabványok alapos megismerése és az azokban foglalt előírások és követelmények betartása. Arató Csaba okl. villamos üzemmérnök, MEE-tag cs.arato@fre .hu Elektrotechnika /6 1 2

13 A következő felsorolás a szabvány alkalmazási területének rövid ismertetésével tartalmazza a bevezetett szabványok közül azokat, amelyek a vizsgált időszak alatt magyar nyelven jelentek meg; az ezt követő felsorolás a címoldalas, tehát angol nyelvű változatban bevezetett szabványoknak csak a címét tünteti fel. A felsorolásban *-gal jelölt szabványok új szabványok, a jelöletlenek korábbi szabványt helyettesítenek vagy módosítanak. A szabványok teljes listája az MEE honlapján: az Elektrotechnika/Aktuális szám/szakmai előírások címszó alatt található meg. Magyar nyelven (vagy magyar nyelvű változatban) bevezetett szabványok és szabványmódosítások Kosák Gábor A I negyedévében közzétett elektrotechnikai magyar nemzeti szabványok Összeállítás a Szabványügyi Közlöny számai alapján (MSZT) MSZ EN :2015 Gyógyászati villamos készülékek Rész: Az alapvető biztonságra és a lényeges működésre vonatkozó általános követelmények. Kiegészítő szabvány: Diagnosztikai röntgenberendezések sugárvédelme (IEC :2008) Az IEC nemzetközi szabvány a gyógyászati villamos készülékek és gyógyászati villamos rendszerek alapvető biztonsági és lényeges működési követelményeit határozza meg. Ez a kiegészítő szabvány olyan gyógyászati diagnosztikai röntgenberendezésekre és azok részegységeire vonatkozik, amelyeknek a humán páciensről készített radiológiai képeit diagnosztizálásra, illetve gyógyászati eljárások tervezésére vagy vezérlésére használják. Angol nyelvű változatban bevezetett szabványok és szabványmódosítások (kivonatos ismertetés nélkül) MSZ EN :2015 Robbanóképes közegek. 1. rész: Gyártmányok védelme nyomásálló tokozással, d (IEC :2014) MSZ EN :2015 Környezetállósági vizsgálatok rész: Vizsgálatok. Eh vizsgálat: Kalapácsos vizsgálatok (IEC :2014) MSZ EN :2015 Megbízhatóságirányítás. 1. rész: Útmutató a kezeléshez és az alkalmazáshoz (IEC :2014) *MSZ EN :2015 Félvezető eszközök. Mechanikai és klimatikus vizsgálati módszerek. 42. rész: Tárolási hőmérséklet és páratartalom (IEC :2014) MSZ EN :2015 Sugárvédelmi mérőműszerek. A röntgen-, a béta- és a gammasugárzás környezeti és/vagy irány szerinti dózisegyenértékét (egyenértékű dózisteljesítményét) mérő műszerek és/vagy monitorok. 1. rész: Hordozható munkahelyi és környezeti mérőeszközök és monitorok (IEC :2009, módosítva) MSZ EN :2015 Csatlakozók elektronikus berendezésekhez. Termékkövetelmények rész: Kerek csatlakozók. Csavaros vagy bepattanó rögzítésű M8-as kerek csatlakozók termékelőírása (IEC :2014) MSZ EN :2015 Félvezető eszközök. Mikroelektromechanikus eszközök című szabványsorozat *-20, *-21 és *-22 jelzetű részei MSZ EN :2015 Elektroakusztika. Hallásjavító hangfrekvenciás indukciós hurokrendszerek. 2. rész: A hurok által kibocsátott kisfrekvenciás mágneses tér számítási és mérési módszerei az emberi expozíció határértékeire vonatkozó irányelveknek való megfelelőség értékeléséhez (IEC :2014) MSZ EN :2015 Teljesítményveszteségek a nagyfeszültségű egyenáramú (HVDC-) rendszereknek a feszültségforrásos konverter (VSC) szelepeiben című szabványsorozat *-1 és *-2 jelzetű részei. Nemzeti elektrotechnikai szabványok visszavonása A következő nemzeti szabvány(oka)t az MSZT közvetlen utód nélkül visszavonta: MSZ IEC 194:1990 Nyomtatott áramkörök fogalommeghatározásai MSZ IEC 51-1:1992 Közvetlen működésű, analóg értékmutatású, mutatós villamos mérőműszerek és tartozékaik. Fogalommeghatározások és általános előírások MSZ IEC 1037:1993 Elektronikus vevőkészülékek központi hangfrekvenciás árszabás- és terhelésvezérléshez MSZ IEC 1038:1992 Kapcsolóórák tarifa és terhelés szabályozására MSZ IEC 68 Környezetállósági vizsgálatok című szabványsorozat még érvényben levő tagjai. Immáron a teljes szabványsorozat vissza van vonva. MSZ IEC :1994 A környezeti feltételek osztályozása. 2. rész: Természeti környezeti feltételek. Hőmérséklet és légnedvesség MSZ IEC :1994 A környezeti feltételek osztályozása. 2. rész: Természeti környezeti feltételek. Légnyomás MSZ IEC 342-3:1998 Villamos szellőzők és szabályozóik biztonsági követelményei. 3. rész: Sugár-szellőzők MSZ HD 407 S1:2001 Az ívhegesztés és rokon eljárásai berendezéseinek használatára vonatkozó biztonsági előírások MSZ HD 427 S1:2001 Az ívhegesztés és rokoneljárásai berendezéseinek létesítésére vonatkozó különleges biztonsági előírások MSZ IEC 605 Elektronikus berendezések megbízhatósági vizsgálata című szabványsorozat MSZ IEC :1999 Villamos kábelek. A terhelhetőség számítása. 1. rész: A terhelhetőség egyenletei (100 %-os terhelési tényező) és a veszteségek számítása. 1. főfejezet: Általános rész MSZ IEC :1999 Villamos kábelek. A terhelhetőség számítása. 3. rész: Üzemi viszonyok. 2. főfejezet: Az erősáramú kábel vezető-keresztmetszetének optimalizálása gazdasági szempontból MSZ IEC 815:1993 Irányelvek szennyezett környezetben használható szigetelők kiválasztására MSZ IEC 61233:1999 Nagyfeszültségű, váltakozó áramú megszakítók. Induktív terhelés kapcsolása MSZ IEC :2001 A kisfeszültségű elosztóhálózatok túlfeszültségvédelmi eszközei. 1. rész: Működési követelmények és vizsgálati módszerek MSZ IEC :1991, -16:1995, -20:1991 Erősáramú relék című szabványsorozat tagjai MSZ IEC 354:1994 Olajtranszformátorok terhelési útmutatója MSZ IEC 542:1994 Terhelés alatti fokozatkapcsolók alkalmazási útmutatója MSZ IEC 146-4:1992 Félvezetős átalakítók. Szünetmentes áramellátó rendszerek műszaki követelményei és vizsgálati módszerei MSZ IEC 909-1:1997 Zárlati áramok számítása háromfázisú váltakozó áramú rendszerekben. 1. rész: Tényezők a zárlati áramok IEC 909 szerinti számításához háromfázisú váltakozó áramú rendszerekben MSZ IEC 1020 Elektronikus készülékek elektromechanikus kapcsolói című szabványsorozat MSZ EN :2001 Izzólámpák biztonsági követelményei. 2. rész: Volfrámszálas halogénlámpák háztartási és hasonló általános világítási célokra (IEC 432-2:1994, módosítva) 13 Elektrotechnika /6

14 Könyvismertető A német Scholars Press könyvkiadó a közelmúltban jelentette meg Science, Research and Higher Education in the Knowledge-Based World" (Tudomány, Kutatás és Felsőoktatás a Tudásalapú Világban) című könyvet, amelynek alcíme Knowledge Triangle in Civilized World" (Tudásháromszög a Civilizált Világban) angol nyelven, 565 oldalon. A mű szerzői a Miskolci Egyetem Villamosmérnöki Intézet jeles szakmai egyéniségei, dr. Szentirmai László professzor, a szerkesztőbizottság között volt elnöke és dr. Radács László docens a diósgyőri szervezet elnöke. Az első 7 főfejezet a tudomány, a kutatás, az innováció fejlődése, az eredmények értékelésére alkalmas jelzőszámok (indikátorok) elemzése után a kutatási rendszer dinamizmusa egy analóg, zárt hurkú modell megalkotásával kerül bemutatásra, összehasonlítva Európa és a nagyvilág eredményeit. Az emberi erőforrásokat a nagy nevek, kiemelkedő gondolkodók és tudósok fémjelzik beleértve a róluk elnevezett mértékegységeket. A fizikai, kémiai és orvosi-fiziológiai tudományok Nobel-díjasainak országonkénti megoszlása hazánkat Svédországgal együtt a 9-10-ik helyre érdemesíti. Számunkra külön értékes, hogy az első elektrotechnikai kongresszus 1893-ban Chicagóban milyen sikeres volt. A kutatói-egyetemi életpálya modellek elemzése az utóbbi 45 évben bekövetkezett változások, elsősorban a digitális világ megjelenése azt mutatják, hogy az elhelyezkedési lehetőségek a tudás növekedését és szabad áramlását igénylik, továbbá a nők szerepének növelése nélkülözhetetlen. Új világjelenség a tudásalapú társadalom kialakulása, fejlődése és hatásai, mindezekről nagyszerű, demonstratív, eredeti illusztrációkat is találunk a könyvben. A nemzetközi együttműködés, a vállalatok a tudásalapú társadalomban és a főbb eredmények ismertetése után a szellemi tulajdonról is kitűnő áttekintést ad, önálló ábrákkal bemutatva a kutatástól a piacig vezető utat. A kutatásban az együttműködés érdekében születtek meg az első Európai Tudományos Kutatási és Műszaki Fejlesztési Keretprogramok. Először a kezdeteket és az első 5 keretprogram célkitűzéseit, eredményeit, résztvevőit, a növekvő ráfordítások hasznosítását ismerteti a könyv, majd az Európai Űrkutatás fontos részletei következnek. Az Európai Kutatási Térség kezdeti lépéseiről, majd a 6-ik és 7-ik keretprogramokról, az új innovatív, kapcsolódó Európai Szervezetekről és egy nagyszerű, 5 oldalas táblázatban a térség fejlődéséről értekezik a mű. A távlatok: az Európa 2020 stratégia, a 2030-ra megújuló Kutatási Térség, amely a kulcskihívások megoldására keres új utakat a kutatás-fejlesztési irányban, pl. a Horizon2020 új keretprogrammal és egy összeurópai távlati koncepcióval. A második 7 főfejezet alapvetően az Európai Felsőoktatási Térséggel foglalkozik, mert a szervezett oktatás Európában 90 millió tanuló, ebből 19 millió a felsőoktatásban és a világban egyaránt a gazdaság, az emberi közösség és a tudásalapú társadalom fejlődésének mérföldköve. Az általánosított oktatási rendszert az oktatási szintekre (ISCED) fordított összegeket a végzettek népességhez viszonyított aránya tükrében mutatja és megállapítja a négyzetes, sőt exponenciális tudásnövekedést a ráfordítások függvényében. A szerzők az egyetemek gyökereit és fejlődését egy teljesen eredeti ábrában is összefoglalják, amelyben a létesítések évszámai a tudás gyarapodásának térfelén szerepelnek. A doktori címek és fokozatok struktúrája, tartalma és jövője elválaszthatatlan a felsőoktatási rendszer dinamizmusától, amelynek tárgyalása ugyancsak egy zárt hurkú sémán alapszik; a rendszerváltozó kimenetének illusztrációja is vadonatúj. Nagyobb teret szán a könyv az egyetemek szerepére és jeles modernizációs törekvésekre a civilizált országokban. Az egyetemek világrangsora több mint egyetem működik a nagyvilágban érdekes képet ad. A könyv először a 3 legjelentősebb és legbefolyásosabb minősítő szervezet Times (brit), Shanghai index és Quacquarelli Symonds (QS) rangsorolási jellemzőit és a hozzájuk rendelt százalékokat áttekintő táblázatokban is bemutatja. Ezután a legutóbbi évek eredményeit figyelembe véve az első 150 egyetem rangsorát állítja össze, értékeli a 3 minősítő összevetésével, majd a változásokat és eltéréseket vizsgálja, továbbá országonként sorra veszi az élenjáró egyetemeket. Megismerhetjük az európai törekvéseket a felzárkózásra 2030-ig. Az Európai Felsőoktatási Térség a Bolognai Szerződéssel lépett életbe (1999). Részleteket ismerhetünk meg a térség fejlődéséről, az oktatók és hallgatók szervezett tanulmányútjairól (mobilitás Európában és a nagyvilágban), a kezdetektől kiindulva a különböző, majd a legújabb Erasmus+ programokról és az oklevelek kölcsönös elismeréséről. A felsőoktatás és a gazdasági élet, elsősorban az ipar sikeres kapcsolata a tudásvezérelt gazdaság zászlóvivője, amelyben a műszaki felsőoktatásé ennek világképét is megismerjük a vezető szerep. Áttekinthetjük a stratégiai (hosszú távú), a kutatási és az oktatás/tanulás modernizálására irányuló együttműködéseket. Új létesítmény az Európai Innovációs és Műszaki Egyetem (EIT) Budapesten, amelynek kezdeti eredményei és tervei is olvashatók. Kiemelt figyelmet kap a szerzőktől a felnőttoktatás és az egy életen át tartó tanulás témája is. A modern tudósvándorlás és az agyelszívás a tudás körforgásával együtt napjaink jelentős gondja. Az agyelszívás fő kategóriáit számszerű adatokkal ismerteti, majd a gazdaságban és tudományban élenjáró országok és a felzárkózók problémái, előnyök, hátrányok és az emigránsok helyzete következnek. Néhány, a hatást kiegyenlítő törekvés bemutatása a munkaerő szabad áramlásával együtt is csak kis részben tudja kezelni a problémát. Új jelenség a fiatalok olcsó ázsiai egyetemekre törekvése a nyugati országokból; már látszik, hogy az egyre globálisabb világban a magasan képzettek kölcsönös áramlása fokozódni fog. Az európai és a nemzetközi dimenzió a felsőoktatásban egy fontos, új téma és megvalósítása megkerülhetetlen célkitűzés. A hallgatói mobilitás például ma már trend: 2010-ben az Unió 3 millió hallgatója tanult más uniós országokban, 2025-re pedig már 5 millió a terv. Európa és a nagyvilág közelhozása az egyetemekhez megjelenik az előadásokon és az oktatási anyagokban; az idegen nyelvek ismeretének központi fontossága ma már szükségszerű az idegen nyelven kommunikálóak között hazánk a 27-ik helyen állt 2013 elején. (Horvátország akkor még nem volt az Unió tagja). A tanárképzésben a változást a digitális világ hozta: a tanárok szerepe teljesen megváltozott. Az oklevelek és előtanulmányok kölcsönös elismerése minden európai országnak és fiatalnak kedvező. Az előbbiekkel együtt a felsőoktatás nemzetközi szerepe és rendszeres párbeszéd a felsőoktatási szektorral egy összefoglaló táblázatban is figyelemfelkeltő. Az esettanulmányokban a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a magyar műszaki felsőoktatás néhány fontosabb eredményeinek közreadása számomra a mű külön értéke. Az Epilógus (Zárszó) az Európai Kutatási és Felsőoktatási Térségeket a világ élvonalában mutatja be részben egy nagy összefoglaló, innovatív illusztrációval és a hozzá tartozó magyarázatokkal. Három melléklet az Európai Unió fejlődését, a fizikai Nobel-díjasokat között születési hely, állampolgárság, munkahely a Nobel-díj kihirdetésekor, valamint a tudományos eredmény feltüntetésével, végül az oktatásra vonatkozó fontosabb európai dokumentumok összefoglalását érdekes táblázatokkal is bemutatja. A könyv a tudományos élet, a kutatási-műszaki fejlesztési intézmények és a felsőoktatás oktatói-kutatói mellett ajánlott elsősorban az ipar és általában a gazdasági élet közép- és felsőszintű vezetői figyelmébe; érdeklődés esetén megrendelhető a de/store/gb/book/science,-research-and-higher-education-in-theknowledge-based-world/isbn/ linken. Dr. Gyurkó István, PhD ÉMÁSZ Rt. ny. Fejlesztési Osztályvezető Aranyokleveles villamosmérnök Elektrotechnika /6 1 4

15 Villamos berendezések és védelmek Farkas Balázs, Dr. Veszprémi Károly Párhuzamosan kapcsolt inverterek Napjainkban az inverterek teljesítménynövelésének egyik tipikus módja párhuzamos kapcsolásuk. A párhuzamosan kapcsolt inverterek azonban a nagyobb elérhető teljesítményen kívül más előnyös tulajdonságokkal is rendelkeznek. Ezek közül a legfontosabbak a nagyobb megbízhatóság és redundancia, a szükséges passzív elemek méretének csökkenése, illetve a feszültség- és áramharmonikusok csökkenése. Jelen cikk röviden bemutatja a félvezető modulok és inverterek párhuzamos kapcsolását, kitérve az alapvető főáramköri elrendezésekre, jelenségekre, illetve a tipikus szabályozási megoldásokra is. The power level of the inverters can be usually increased by parallel connection. Apart from power level, parallel connection gives other benefits e.g. higher reliability, smaller passive components, reduced voltage and current harmonics. This article introduces the parallel connection of the semiconductor modules and inverters, focusing on the topologies, on the most important phenomena and typical controller structures. 1. BEVEZETÉS Annak ellenére, hogy a félvezető modulok egységteljesítménye folyamatosan nő, egy adott teljesítményszint felett a piacon kapható teljesítménymodulok egyedül már nem elegendőek (kisfeszültségű alkalmazásokban kb kw). Ebben az esetben több modul beépítésére van szükség. Ezen modulok összekapcsolására többféle lehetőség kínálkozik. A legegyszerűbb megoldás a félvezetők közvetlen párhuzamos kapcsolása. Ilyenkor a modulokat nem tudjuk külön-külön vezérelni, ezért az áramutak és a meghajtó rendszer szimmetriájának biztosításával (pl.: sínezés, hűtés stb.), illetve a gyújtó jelek késleltetésszórásának csökkentésével érhető el az egyenletes árameloszlás. Mivel az előbb említett technológiai paraméterek kézben tartása csak korlátozottan lehetséges, termikus méretezéskor nagyobb tartalékokat kell alkalmazni, ahhoz képest, mintha invertereket kapcsolnánk párhuzamosan. Utóbbi esetben passzív elemekkel vagy pedig valamilyen szabályozási algoritmussal biztosítható az egyenletes árameloszlás. Párhuzamosan kapcsolt inverterekből épített készülékek sok egyéb kedvező tulajdonsággal is rendelkeznek. Jól skálázhatóak, ennek köszönhetően a fejlesztési idő és költség is csökkenthető. A nagy modularitás miatt nő a készülékek megbízhatósága és egyszerűsödik a karbantartás, emiatt jelentősen csökkenthető az ezekhez kapcsolódó üzemszünet. Nagyobb feszültségű alkalmazásokban gyakran alkalmazzák a félvezetők vagy inverterek sorba kapcsolását is, azonban jelen cikk ezzel a kérdéskörrel nem foglalkozik. 2. PÁRHUZAMOS KAPCSOLÁS 2.1 Alapesetek Inverterek párhuzamos kapcsolásakor a főáramkör szempontjából 2 alapesetet különböztethetünk meg, attól függően, hogy az inverterek főáramköreinek mely részei között van galvanikus kapcsolat (1. ábra). A legegyszerűbb esetben, az egyenkörök egymástól függetlenek és csak a kimenetek vannak egy impedancián keresztül párhuzamosan kötve, ilyenkor az inverterek egyenköre egy transzformátor külön szekunder tekercseiről kap táplálást (1/a. ábra). Ez a megoldás a leválasztó transzformátor miatt költséges és nagy helyigényű. A második eset, amikor nemcsak az inverterek kimenetei vannak összekötve, hanem az egyenkörük is (1/b. ábra). Ilyenkor azonban kialakulhatnak közös módusú keresztáramok, amiknek a korlátozásáról gondoskodni kell, (lásd 3. fejezetet). 1. ábra Inverterek párhuzamos kapcsolásának két alapesete [2] Az inverterek áramszabályzója csak az alacsony frekvenciájú, illetve DC keresztáramokat tudja hatékonyan csillapítani, hiszen a kapcsolási frekvenciához képest relatív alacsony vágási frekvenciával rendelkezik. A nagyfrekvenciájú keresztáramok csökkentése, a párhuzamosan kapcsolt inverterek megfelelő szinkronizációjával, a késleltetések közötti eltérések csökkentésével, illetve az inverterek közé kapcsolt passzív elemekkel lehetséges. A meghajtó jelek jelútjában lévő késleltetések és torzítások közötti eltérések nagyfrekvenciás és DC keresztáramokat is okozhatnak. Nagyfrekvenciás esetben a feszültség-idő területek átlaga egy kapcsolási periódusra nulla marad, így a fojtók nem fognak elmágneseződni, ezért ebben az esetben a keresztágba kapcsolt impedanciákkal a keresztáram korlátozható (2. ábra). 2. ábra Jelkésleltetések által okozott kimeneti feszültségkülönbség Abban az esetben, ha a jelútban lévő komponensek torzító hatása miatt a gyújtó impulzusok átvitele nem alakhű, a feszültség-idő területek átlaga egy kapcsolási periódusra 15 Elektrotechnika /6

16 nem lesz nulla, ez a DC feszültség elmágnesezi a keresztágban lévő induktív elemeket. Ennek a DC jellegű keresztáramnak a hatékony korlátozásához valamilyen aktív megoldásra van szükség, hiszen ezt az áramot csak a körben lévő parazita ellenállások korlátozzák, így egyéb beavatkozás nélkül ez igen nagy értékű lehet. hogy a Miller-hatás miatt ilyenkor a legkisebb küszöbfeszültségű félvezető határozza meg a kapcsolási folyamat során az összes félvezető gate feszültségét, ezért gyakorlatilag egyedül kapcsol. További problémát jelentenek a szórt induktivitásokon eső feszültségek által keltett gate-köri keresztáramok. Mindkét probléma megoldható a gate-körbe helyezett R szétcsatoló ellenállásokkal (4. ábra), hiszen ezek korlátozzák a köráramokat, illetve biztosítják, hogy ne a legkisebb küszöbfeszültségű félvezető határozza meg a kapcsolási folyamatot Lágy párhuzamos kapcsolás Ilyenkor az egyes modulok vagy inverterek egy soros impedancián keresztül kapcsolódnak egymással párhuzamosan (5. ábra). Ezzel a megoldással a szabályzó egyszerűsége megmarad, azonban a terhelés egyenletes eloszlása kevésbé függ a párhuzamosan kapcsolt modulok egyformaságától. 3. ÁRAMKIEGYENLÍTÉSI MEGOLDÁSOK 3. ábra Impulzustorzítás által okozott kimeneti feszültségkülönbség Bizonyos esetekben szándékosan alkalmazunk a vivők között fázistolást, ez az ún. interleave vezérlés a 6. fejezetben kerül bemutatásra. 2.2 Áramköri megoldások csoportosítása Közvetlen párhuzamos kapcsolás Az előbbi megoldások közül az iparban általában a félvezető modulok közvetlen párhuzamos kapcsolását alkalmazzák (4. ábra). Ilyenkor a szimmetriákon túl nagyon fontos, hogy minél kisebb szórású modulokat kapcsoljunk párhuzamosan, illetve a meghajtóban lévő jelkésleltetések minél inkább azonosak legyenek. Ennek a módszernek a legnagyobb előnye, hogy ilyenkor a párhuzamos félvezető modulok egyetlen eszközként vezérelhetőek. A meghajtásra azonban külön figyelmet kell fordítani, mert a gate-küszöbfeszültségek eltérése miatt, ha közvetlenül összekapcsolnánk a gate-eket, akkor a legkisebb gate-küszöbfeszültséggel rendelkező félvezető áramterhelése lenne a legnagyobb. Ennek az a magyarázata, 4. ábra Párhuzamosan kapcsolt IGBT-k meghajtása. [5] Mivel a párhuzamosan kapcsolt inverterek nem teljesen azonosak, ezért beavatkozás nélkül a terhelés nem oszlana meg rajtuk egyenletesen. Így a készülék kihasználása csökkenne, ezért a tervezés során gondoskodni kell az aszimmetria hatásának korlátozásáról. A legfontosabb aszimmetriák: IGBT-k és diódák nyitóirányú feszültségesésének eltérése Gate-jelek torzítása Kimeneti fojtók reaktanciájának eltérése Hűtési feltételekben lévő aszimmetriák 3.1 Passzív áramkiegyenlítési módszerek Olyan áramkiegyenlítési módszerek tartoznak ebbe a csoportba, amik a körben lévő impedanciákra bízzák a terhelés egyenletes elosztását, illetve a párhuzamosan kapcsolt inverterek szabályozó köreinek nincs áramosztási feladata. A passzív megoldások fő előnye az egyszerűség, hiszen vezérlési szempontból nincs jelentős különbség egy egyedül működő inverter struktúrájához képest. Általánosságban elmondható, hogy a passzív elemekkel megvalósított áramkiegyenlítés egyszerűbb, de kevésbé hatékony, illetve jelentősen költségesebb, mint az aktív beavatkozáson alapuló megoldások. Mivel a kimeneti fojtók csak az AC köráramokat képesek korlátozni, különös figyelmet kell fordítani a DC feszültséget okozó aszimmetriák minimalizálására, hiszen az ezek által okozott DC keresztáramokat csak a körben lévő parazita ellenállások tudják korlátozni. A DC áramok nagyságát a néveleges terhelés néhány százalékára célszerű korlátozni. Ha ez nem teljesíthető (pl.: alacsony névleges terhelés) egy DC áramszabályzóra kell bízni a kiegyenlítést, ilyenkor az áram mérések pontosságán múlik mennyire csökkenthető le a DC köráram értéke Párhuzamos inverterekben alkalmazott fojtó típusok A korábban említettek miatt a kimeneten lévő keresztáramokat korlátozó fojtótekercseket úgy kell megkonstruálni, hogy jelentős közös módusú induktivitást képviseljenek (5. ábra). Két alapeset lehetséges. Az elsőben fizikailag egyetlen fojtó tekercs biztosítja a keresztáramok korlátozásához szükséges közös módusú induktivitást és a hálózat felé szükséges differenciál módusú induktivitást. Második lehetőség, hogy a keresztáramokat egy külön erre a célra kialakított 3 fázisú áramkompenzált fojtótekercscsel induktivitással korlátozzuk L CM (5/a. ábra). Az ilyen fojtó tekercselési iránya olyan, hogy a közös módusú gerjesztés által létrehozott fluxus záródik a vasban. Keresztáram korlátozására a hagyományos, egyetlen Elektrotechnika /6 1 6

17 Villamos berendezések és védelmek 3 oszlopos magon lévő háromfázisú fojtótekercsek (L 3ph ) nem alkalmazhatóak, hiszen a zérus sorrendű fluxus csak a levegőben tudna záródni, így a keresztáramok szempontjából csak a szórási impedanciájukkal számolhatunk. Az ilyen fojtókat ezért csak a párhuzamos kapcsolás után a hálózat irányába célszerű alkalmazni. Kimeneti fojtóként alkalmazhatunk 3 db 1 fázisú (5/b. ábra) vagy 1 db 4 oszlopos fojtótekercset. Egyetlen 4 oszlopos maggal megvalósított 3 fázisú fojtótekercs a negyedik oszlopán csak a közös módusú gerjesztés esik, ezért ez lehet a másik 3 oszlopnál kisebb keresztmetszetű is. A közös módusú fojtótekercs lehet 3 fázisú vagy 1 fázisú. Mivel ennek a fojtótekercsnek a szórási induktivitása differenciál módusú fojtóként viselkedik, abban az esetben, ha E magot vagy C magot használunk, a differenciál módusú induktivitás értékét növelhetjük is (5/c ábra), ilyen ún. integrált fojtótekercset mutat a 6. ábra. A 6/a. ábrán Látható, hogy C mag esetében a tekercselés iránya miatt, a differenciál módusú áram által gerjesztett fluxus csak a levegőben tud záródni. Ha E magot használunk, akkor a középső oszlopon a differenciál módusú fluxus tud záródni (6/b. ábra). A közös módusú fojtótekercsek alkalmazásának előnye, hogy a tekercselési irány miatt a vasat csak a közös módusú gerjesztés veszi igénybe, ami a kimeneten lévő terheléstől független, így nincs szükség olyan nagy légrésre. keresztáramok korlátozásához ebben az esetben is a keresztágba helyezett közös módusú impedanciára van szükség. Többféle terhelés kiegyenlítő módszer létezik ezek közül a fontosabbak: droop vezérlés, multi-master, illetve a masterslave struktúra Droop control Ezt a módszert párhuzamosan kapcsolt tápegységek esetében gyakran alkalmazzák. Minden egység saját szabályzóval rendelkezik, a párhuzamosan kapcsolt egységek között nincs szükség kommunikációra. A terheléselosztás azon alapul, hogy egy szoftveres karakterisztikával imitáljuk a kimenettel sorosan kapcsolódó impedancia terheléskiegyenlítő hatását. Ez azt jelenti, hogy a kimeneti feszültség függ az áram értékétől, így a rendszer kimenő feszültsége terhelésfüggő lesz. A módszer módosítható úgy, hogy a karakterisztika esése az áram aszimmetria értékétől függjön Hálózatba kapcsolt modulok Ha a párhuzamosan kapcsolt modulok egy közös kommunikációs hálózaton kommunikálhatnak egymással, akkor minden modul képes a saját vezérlését a rendszer többi eleméhez igazítani. Ezen az elven egy multi-masteres rendszer építhető fel Egyetlen több csatornás szabályzó Hasonló a hálózatba kapcsolt megoldáshoz, de ebben az esetben nem több szabályzó elosztott kommunikációján alapul a terheléselosztás, hanem egyetlen szabályzó vezérli az összes modult. Ez a megoldás azonban nem moduláris és nincs benne redundancia sem. 4. DROOP ALAPÚ SZABÁLYOZÁSI MÓDSZEREK 4.1 Arányos droop szabályzás Ilyenkor két karakterisztikát használunk, az egyik a hatásosteljesítmény-áramlást szabályozza és a kimenő frekvencián keresztül a feszültség fázisszögét módosítja, a második a meddőteljesítmény-áramlást szabályozza a kimenő feszültség amplitúdójának módosításával. ω(p) = ω n m p * P U(Q) = U n m Q * Q 5. ábra Keresztáram-korlátozó fojtó konfigurációk [1] 6. ábra 1 fázisú integrált közös módusú fojtótekercs, (a) kis differenciál módusú induktivitás, (b) nagy differenciál módusú induktivitás. [1] 3.2 Aktív módszerek Ezeknél a módszereknél az egyes párhuzamosan kapcsolt inverterek vezérlő jele különbözik, a szabályzók így biztosítják az egyenletes terheléseloszlást. A kapcsolási frekvenciás Mivel a frekvenciában és feszültségben lévő eltérés csak nagyon kicsi lehet, a droop együtthatók értékének is picinek kell lenniük. Ez tranziens üzemben nagyon lassú kiegyenlítést biztosít. Alternatív megoldásként 3 fázisú rendszereknél triviális megoldás, d-q koordináta rendszerben elvégezni a P és Q kiegyenlítést, a megfelelő áram csökkenő jellegű módosításával. 4.2 Tranziens droop Annak érdekében, hogy tranziens üzemben biztosítható legyen a megfelelő terheléselosztás, a droop karakterisztikát leíró egyenletet egy felül áteresztő szűrőt leíró taggal egészítjük ki, aminek együtthatója már nagy lehet. A felül áteresztő szűrő eliminálja ennek a tagnak a hatását állandósult állapotban, de tranziens üzemben ez határozza meg a működést. 5. SZOROSAN CSATOLT RENDSZEREK Az előzőekben bemutatott droop alapú megoldásoknál előnyösebb olyan szorosan csatolt rendszerek alkalmazása, amelyekben az egyes modulok között van valamilyen 17 Elektrotechnika /6

18 kommunikáció. Ezek lehetnek master-slave vagy multi-master alapú rendszerek, attól függően, hogy a referenciajelek kitől érkeznek. A továbbiakban a 3 legfontosabb szabályozási struktúra kerül bemutatásra. 5.1 Külső hurkú szabályozás Ebben a master-slave struktúrában a kimeneti áramszabályzó közös, de minden inverter rendelkezik saját áramkiegyenlítéssel (7. ábra). 5.2 Belső hurkú szabályozás Ebben a multi-masteres struktúrában minden párhuzamosan kapcsolt egység rendelkezik saját áramszabályzóval, aminek nemcsak az áramkiegyenlítés a feladata, hanem a kimenő áramszabályozás is (8. ábra). 9. ábra Multi-masteres szabályozási struktúra részletes felépítése. [6] Ilyen rendszerre mutat példát a 9. ábra. Ebben egy nagysebességű szinkron jel biztosítja az egyes modulok szinkronizált működését. Minden modul rendelkezik egy hajtásszabályzóval, ennek feszültségalapjelét a modulszabályzók úgy módosítják, hogy az áramaszimmetria csökkenjen. 7. ábra Master-slave külső hurkú szabályozási struktúra 5.3 Külső szabályzó Ebben a master-slave struktúrában minden szabályozási szempontból fontos mennyiséget egyetlen külső szabályzó gyűjt össze és a párhuzamosan kapcsolt egységek csak feszültségalapjeleket vagy gate-vezérlő jeleket kapnak. Így ebben a struktúrában inverterek nem rendelkeznek semmilyen szabályzó egységgel. 6. INTERLEAVE VEZÉRLÉS Interleave vezérléskor a párhuzamosan kapcsolt inverterek vivőjeleit szándékosan elcsúsztatjuk egymáshoz képest. Ez lehetővé teszi a kimeneti fojtón lévő áramhullámosság csökkentését. Az Interleave vezérlés lehet aszimmetrikus és szimmetrikus. Szimmetrikus vezérlésnél a fázistolás nagysága a párhuzamosan kapcsolt modulok N számától függ, a vivők közötti fázis szög értéke 360/N. Aszimmetrikus esetben a fázistolás értéke attól függ, mely harmonikusokat szeretnénk eliminálni [1]. Az interleave vezérlés az áramharmonikusok csökkentésén kívül lehetővé teszi az egyenköri kondenzátor (amennyiben az közös) terhelésének csökkentését. Így a kondenzátor és fojtó mérete jelentősen kisebb lehet. Az interleave vezérlés legnagyobb hátránya, hogy a vivők között lévő fázistolás miatt az induktivitásokra nagy ķözös módusú feszültségidő terület jut, azért hogy ilyenkor ne alakuljon ki nagy keresztáram, viszonylag nagy közös módusú induktivitásra van szükség. 7. ÖSSZEFOGLALÁS 8. ábra Master-slave belső hurkú szabályozási struktúra A cikk fő témája a teljesítményelektronikai készülékek párhuzamos kapcsolással történő teljesítménynövelése, valamint az ezzel járó előnyök áttekintése volt. Bemutatásra kerültek az IGBT modulok, illetve inverterek párhuzamos kapcsolásakor fellépő fontosabb jelenségek is. Mivel a párhuzamos kapcsolás nem csak a főkör szempontjából jelent kihívást, a Elektrotechnika /6 1 8

19 Villamos berendezések és védelmek A téma iránt mélyebben érdeklődők az irodalomjegyzékben találhatnak hivatkozásokat a további kutatómunkához. Irodalomjegyzék [1] Di Zhang: Analysis and Design of Paralleled Three-Phase Voltage Source Converters with interleaving, Dissertation, 2010 [2] L. Asiminoaei, E. Aeloiza: Parallel interleaved Inverters for Reactive Power and Harmonic Compensation,PESC 06, pp 1-7, june 2006 [3] L. Asiminoaei, E. Aeloiza: An Interleaved Active Power Filter with Reduced Size of Passive Components, APEC 06, march 2006 [4] K.Matsui, Y. Muari: Pulsewidth-Modulated Inverter with Parallel Connected Transistors Using Current-Sharing Reactors, IEEE Transaction on Power Electronics, vol. 8, NO. 2, April, 1993 [5] H. Rüedi, O. Garcia: Intelligent Paralleling, Bodo Power, March 2009 [6] B. Shi, G. Venkataramanan: Parallel Operation of Voltage Source Inverters with Minimal Intermodule Reactors, 39 th IAS Annual Meeting, vol. 1, Oct 2004 Farkas Balázs Power Electronics, Hyundai Technologies Center Hungary Ltd. doktorandusz hallgató, BME VET MEE-tag bfarkas@h-tec.hu 10. ábra Külső szabályzón alapuló struktúra cikk kitért a fontosabb szabályozási struktúrákra is. Részletesen foglalkozott a droop alapú megoldásokkal, illetve az interleave vezérléssel. Dr. Veszprémi Károly BME Villamos Energetika Tanszék egyetemi tanár MEE-tag veszpremi@vet.bme.hu Beghelli csúcstermékek a világítástechnikai kínálatban Sajtótájékoztató és szakmai szeminárium A világ szinte minden földrészén megtalálható akárcsak a velünk szomszédos országokban is, - a 30 éves múlttal rendelkező - észak-olaszországi Beghelli cégcsoport. Budapesten a városközpontban a színvonalas üzlet mellett bemutatóterem is várja az érdeklődő szakembereket. Bemutatóterem és üzlet a Váci utca 34-ben Hírek A cég tevékenységének alappillérei a kutatás, innováció, kommunikáció és szolgáltatás. A magyarországi cég elkötelezett abban, hogy a világításszektorban a legnagyobb támogatást nyújtsa a hazai szakembereknek, nem csupán termékeket, hanem megoldásokat is kínálnak. Műszaki tanácsadás, képzési programok és együttműködés a szakmai szervezetekkel, intézményekkel, mind a cég tevékenységének része. Kiemelt szempont az energia- és költségmegtakarítás a világújdonságnak számító rendszereiknél. Az intelligens SmartDriver olyan innovációs megoldás (intelligens elektromos előtét), amely dimmelhető, fejleszthető és nem utolsósorban 4 órás bővíthető. Minden bővítéssel egy újabb funkciót lát el. Az alapfunkciók mellett a rádióvezérlésű rendszer bővíthető Sorpresa powerled autodimmer, épületfelügyeleti és Vision funkciókkal, amely segítségével energiahatékony és automatizált rendszer hozható létre. A LED-es közvilágítási megoldásoknál ezt a megoldást alkalmazzák. Egy érdekesség a sok újdonság közül, az izzók választékából, egy forradalmian új megoldás - a ledes izzó - a Sorpresa PowerLED, amely áramkimaradás esetén automatikusan bekapcsol és 4 órán át folyamatosan világít, a beépített akkumulátornak köszönhetően. Tóth Éva Forrás: Sajtótájékoztató 2 órás 19 Elektrotechnika /6

20 Hírek Kiss Árpád Befejeződött a NAÜ IRRS kéthetes vizsgálata Közös sajtótájékoztatót tartott május 22-én Budapesten az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) abból az alkalomból, hogy befejeződött Magyarországon az IRRS misszió vizsgálata. A 12 napos vizsgálat célja az atomenergia hazai alkalmazását felügyelő hatósági rendszer felülvizsgálata volt. Az IRRS misszió célja, hogy a nukleáris hatósági rendszer infrastruktruktúráját erősítsék. A misszió tagjai áttekintik a felügyeleti, műszaki és általános kérdéseket, összevetve azokat a NAÜ ajánlásaival, és ahol az indokolt az egyéb jó gyakorlatokkal. A sajtótájékoztatón jelen volt a magyar kormány képviseletében Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára. A NAÜ úgy nevezett IRRS-missziója által végzett felülvizsgálatról szóló zárójelentést, ami három hónapon belül készül el, a nyilvánosság is megismerheti. Ez, illetve azon komplex önértékelés alapján, amelyet az Országos Atomenergia Hivatal a misszióra készülve végzett el, akciótervet állítanak össze a hatósági munka javítása érdekében. A NAÜ vezetői azt is elmondták, hogy már megkapták a magyar kormány felkérését arra az utóvizsgálatra, amely arra hivatott, hogy ajánlásaikat hazánk beépítette-e a hatósági munkába. Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója előadásában kiemelte, hogy a missziók nem minősítik a hatósági rendszereket, hanem az ajánlások és javaslatok által támogatják a hatóságokat abban, hogy mely területeket kell továbbfejleszteniük. A jelentésnek nem célja, hogy más országokkal hasonlítsa össze a hazai rendszert. Fónagy János, Fichtinger Gyula, Grzegorz Rzentkowski és Michael R. Johnson Egyértelműen kijelenthető, hogy a magyar hatóság szakemberei elkötelezettek a nukleáris biztonság garantálása mellett, mind az atomenergia alkalmazása, mind a radioaktív források kezelése terén összegezte a Grzegorz Rzentkowski, a NAÜ Nukleáris Létesítmények Biztonsága Divíziójának igazgatója a szervezet által Magyarországon végzett felülvizsgálat eredményét. Ugyanígy vélekedett Michael R. Johnson misszióvezető, az Amerikai Egyesült Államok Nukleáris Biztonsági Hatóságának igazgatóhelyettese is, aki arról számolt be, hogy a magyar kormány felkérésére végzett, két héten át zajló nemzetközi felülvizsgálat azt állapította meg, hogy az Országos Atomenergia Hivatal a nukleáris biztonság iránt elkötelezetten, magas színvonalon végzi a munkáját és több olyan gyakorlata van, ami más országok számára is követendő például szolgálhat. Azonosítottak több olyan területet, ahol lehet még lépéseket tenni a biztonság magasabb szintre emeléséért. Ahogy Grzegorz Rzentkowski is mondta, a legfontosabb üzenet, amit a szakértők nem a hatóság, hanem a kormány felé fogalmaztak meg az, hogy biztosítani kell a felügyeleti hatóság hatékony függetlenségét, a munkájához szükséges anyagi és emberi erőforrásokat. Minden biztonságért, kinevezésért az OAH vezetője a felelős. A követendő példák közül kiemelték azt, hogy Magyarország élen jár a fukusimai tapasztalatok alapján készített biztonsági rendszerek alkalmazásában, a több atomerőművi blokkra kidolgozott baleset-elhárítási gyakorlata pedig példaértékű. Az előkészítésről szólva elmondta, hogy 2013 végén kezdődött a felkészülés, és több emberévnyi munkát követelt. A vizsgálat teljes körű volt, azonban Fichtinger Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy a NAÜ 2014-ben kiadott ajánlásai nem képezték tárgyát a felülvizsgálatnak. A jelentés alapján Magyarország véglegesíti akciótervét, amelyet a következő években hajt végre hazánk. Grzegorz Rzentkowski a meglévő és tervezett atomerőműre vonatkozó újságírói kérdésekre is válaszolt. Abban, hogy titkos az építésre vonatkozó szerződés, mint mondta, nem lát kivetnivalót, hiszen az gazdasági kérdés. Arra, hogy az ügynökség lát-e biztonsági kockázatot abban, hogy a paksi atomerőmű menedzsmentjét fejvadász cégek által keresett külföldi vezetőkkel cserélnék le, az igazgató leszögezte: tapasztalataik szerint a paksi atomerőmű mostani üzemeltetői felkészült, kompetens szakemberek. Ezek a feltételek semmi esetre sem csorbulhatnak hangsúlyozta. Megvizsgáltuk és azt tapasztaltuk, hogy a hatóság nagyon szigorú követelményeket támaszt az engedélyes, egyéb radióaktív anyagokkal kapcsolatos alkalmazások pl. egészségügyi, különféle ipari és a paksi atomerőmű felé a nukleáris biztonság terén. Az erőmű vezetőinek és minden munkatársának önértékelést kell végeznie a nukleáris biztonságra vonatkozóan. Ez nagyon jó gyakorlat. Egy sor garancia, biztosíték van arra, hogy ez a menedzsment a legjobban végzi a feladatát és őrzi, biztosítja a nukleáris biztonságot szögezte le. A 20 főből álló IRRS misszió 11 NAÜ tagállam (Kanada, Kuba, Finnország Franciaország, Görögország, Pakisztán, Szlovénia, Svédország, Egyesült Királyság /Anglia/, Amerikai Egyesült Államok és Hollandia), valamint a NAÜ négy szakértőjéből állt. A szakértők Budapesten kormányzati tisztviselőkkel és a négy hatóság (Országos Atomenergia Hivatal, ÁNTSZ Elektrotechnika /6 2 0