Házirend. Újpesti Bródy Imre Gimnázium 2013.

Átírás

1 Házirend Újpesti Bródy Imre Gimnázium 2013.

2 AZ INTÉZMÉNY ADATAI: Az intézmény neve: Újpesti Bródy Imre Gimnázium Székhelye: 1047 Budapest, Langlet utca 3-5. Telefon/fax: titkar@big.sulinet.hu OM azonosító: Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Bevezetés Általános szabályok 1. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 5 előírása értelmében az iskola életével kapcsolatos egyes kérdéseket a házirendben kell szabályozni. 2. A házirend előírásai az iskola tanulóira, a tanulók szüleire és az iskola pedagógusaira és alkalmazottaira vonatkoznak az iskolai élettel kapcsolatos kérdésekben. A házirend a diákok életének a szabályozója, mely a diákok jogait és kötelességeit tartalmazza. A tanulói jogviszony a beiratkozással kezdődik, de a házirend az első tanítási napon lép életbe. 3. A házirend, valamint az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának betartása minden tanuló kötelessége 4. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, az iskola pedagógusainak és az intézmény más alkalmazottainak, a tanulók szüleinek, akik a gyermek törvényes képviselőjeként gyakorolnak jogokat, illetve teljesítenek kötelezettségeket. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket az iskola szervez, és amelyeken ellátja a tanulók felügyeletét. A házirend célja és feladata Iskolánk házirendje helyi jogforrás, amelynek olyan szokások kialakítása, érvényesítése a célja, amely az intézmény törvényes működését, a zökkenőmentes nevelő-oktató munka végzését és a kiegyensúlyozott közösségi életet biztosítják. A házirend feladata, hogy szabályozza az iskolahasználók, de főként a gyermekek, tanulók egymással való kapcsolatát, és kialakítsa azokat a belső rendszabályokat, amelyek megtartásával biztosítja az egyéni és a kollektív jogok érvényesülését.

3 A házirend nyilvánossága A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. Egy-egy példánya megtekinthető az intézmény könyvtárában, a tanári szobában, az iskolavezetés tagjainál, az iskola honlapján és a Diákönkormányzat helyiségében, valamint a portán. A pedagógusok, a szülők és a tanítványok képviselői aláírásukkal jegyzik a házirendben foglaltak elfogadását. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell a tanulókat az osztályfőnöki órán, és a szülőket a szülői értekezleten. Az iskolába történő beiratkozáskor minden szülőnek, valamint tanulónak a házirendet át kell adni. Az iskola tanulói minden tanév első napján tájékoztatást kapnak osztályfőnöküktől a intézmény házirendjéről. A tájékoztatás után aláírásukkal igazolják, hogy tudomásul vették annak tartalmát. A tannév első szülői értekezletén az osztályfőnökök a szülői közösséget is tájékoztatják az iskola házirendjéről. A házirendről minden érintett további tájékoztatást kérhet az osztályfőnököktől az egyéni fogadóórájukon vagy az iskola igazgatójától előre egyeztetett időpontban. 1. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások (Jogforrás: Köznevelési Törvény) (1) A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg, az egészséges tanulóktól el kell különíteni. (2) Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a) a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, b) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, c) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Az igazolásokat az osztályfőnöknek kell leadni, megérkezéstől számítva 3 napig. Ha ez nem történik meg, a hiányzás igazolatlannak minősül. A tanuló távolmaradása esetén a szülőnek a hiányzás első napján jeleznie kell az osztályfőnöknek vagy az iskolatitkárnak a hiányzás tényét okát és a megérkezés várható idejét. (3) Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. (4) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a

4 gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban tanköteles tanuló esetén a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola és haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. (5) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. (6) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény 247. c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke tanköteles tanuló esetén harminc óra. (7) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a) az Nkt. 5. (1) bekezdés b) c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát, b, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. (8) A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. (10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. 2. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai 2.1.Térítési díj, tandíj befizetésének rendje (Jogforrás: 229/2012 VIII. 28. Korm. Rend. a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény végrehajtásáról) A térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok köre A Bródy Imre Gimnáziumban térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat: - a tanórai foglalkozások megtartása - a tanköteles korú tanulót kivéve, ugyanazon évfolyam második és további alkalommal történõ megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette, - az osztályok heti idõkerete terhére megszervezett kötelezõ és a nem kötelezõ egyéb foglalkozás, - a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklõdési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más mûvészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok, bf) az iskola nyitva tartása és a jogszerû benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti felügyelet,

5 - az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése elõtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga elsõ javító- és a pótló vizsgája, - a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsgát, - a tanulók rendeletben meghatározott egészségfejlesztése, a kötelezõ rendszeres egészségügyi felügyelet, - a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszony. Térítési díj ellenében igénybe vehetõ szolgáltatások - A nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történõ megismétlésekor a 33. (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott köznevelési közfeladatok, - A független vizsga, - Az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszûnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése elõtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája, - A tanulói jogviszony megszûnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga. - A gyermek, a tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint térítési díjat fizet. - Az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék annak hiányában a szülõi szervezet (közösség) az intézményi tanács és iskolában az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. - Az állami szerv, az állami felsõoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben a térítési díj összege tanévenként, a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának a) tizenöt húsz százaléka a 34. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben, b) öt húsz százaléka a 34. (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben tizennyolc éven aluli tanulóknál, c) tizenöt negyven százaléka a 34. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben tizennyolc éven felüli, de huszonkettõ éven aluli tanulóknál, d) húsz negyven százaléka a 34. (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben. - Vendégtanulói jogviszony térítési díj fizetése mellett létesíthetõ. A vendégtanulói jogviszony esetén a térítési díj mértéke legfeljebb a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának három harminc százaléka lehet. A térítési díjat a fenntartó által meghatározottak szerint a tanulmányi eredménytõl függõen csökkenteni kell, azonban egy tanítási évben a térítési díj összege nem lehet kevesebb az (1) bekezdésben meghatározott alsó határértéknél. - A 33. (1) bekezdés b) pont bg) alpontjában meghatározott vizsgák körén túl az érettségi vizsga az alábbiak szerint díjköteles: a) a vizsgázónak a középszintû érettségi vizsgáért ha a vizsgázó a jelentkezését nem egy adott középiskolába nyújtja be az adott évre érvényes kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér) 15%- ának megfelelõ, a vizsgázónak az emelt szintû érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér) 25%-ának megfelelõ, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie a Hivatal számára. - A 34. (1) bekezdés e) pontja szerinti érettségi vizsgára jelentkezõ esetén, ha a vizsgaszervezõ nevelési-oktatási intézménybe nyújtja be a jelentkezési lapját, a (4) bekezdésben meghatározottakat

6 azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a térítési díj összegét a vizsgaszervezõ nevelési-oktatási intézmény számára fizeti meg. Tandíj megfizetése mellett igénybe vehetõ szolgáltatások Tandíj megfizetése mellett igénybe vehetõ szolgáltatások: - a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggõ más szolgáltatás, - középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történõ megismétlése, A tandíj mértéke tanévenként nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A tandíj a tanulmányi eredménytõl függõen vagy a tanuló szociális helyzete alapján csökkenthetõ. Az egy tanulóra jutó tandíj mértékét a nevelési-oktatási intézmény vezetõje a 34. (6) bekezdésére figyelemmel állapítja meg. A fenntartó határozhatja meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a nevelési-oktatási intézmény vezetõje dönt az e rendeletben meghatározottakon kívüli további térítésmentes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegérõl, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekrõl és a befizetés módjáról Vagyoni jogra való díjazás szabályai: Knt. 46 szerint: A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (10) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. szerinti felelős őrzés szabályait kell alkalmazni. (11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét. 3. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje Szociális támogatások, térítési és egyéb díjak megállapításának elvei: A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei a rászorultság és a tanulmányi eredmény figyelembe vételével történik. Szociális kedvezménnyel kapcsolatos jogait a tanuló az osztályfőnök és a gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó pedagógus segítségével érvényesíti (kedvezményes étkezés, segélyek).

7 Az étkezés térítési díját a fenntartó állapítja meg, a szülő nyilatkozata alapján az igazgató jogosult a kedvezmény megadására. Szociális támogatások odaítéléséről az igazgató dönt az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős javaslata alapján. Támogatásnál előnyben részesülnek: - nagycsaládosok - hátrányos helyzetűek - munkanélküli szülők gyermekei - a szülők tartós betegsége, rokkantsága miatt hátrányos helyzetű tanulók - rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők 4. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája A tanuló véleménynyilvánításának formái: szóban véleményt nyilváníthat osztályfőnökének, melyet a vélemény jellegétől függően az osztályfőnök továbbít az érintetteknek szóban az iskolavezetés bármely tagjának a tanítási időn kívül kijelölt fogadóóráján írásban osztályfőnökének írásban az iskola igazgatójának Az írásban beadott véleménynyilvánításra 10 munkanapon belül kap választ a tanuló. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról: az iskola igazgatója vagy megbízottja a diákönkormányzat gyűlésein, a diákközgyűléseken, a bejáratnál elhelyezett hirdetőtáblán folyamatosan tájékoztatja. az osztályfőnökök az osztályfőnöki órán tájékoztatják. A Szülői Választmányt az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban, tanévenként legalább háromszor hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a Szülői Választmány véleményét és javaslatait. Rendkívüli eseményekről az igazgató írásban értesíti a Szülői Választmány vezetőit. Szükség esetén értekezlet összehívását kezdeményezi. A szülők és a tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola szabályzataiban biztosított jogaik érvényesítése érdekében írásban a választott képviselőik útján az osztályfőnökökhöz, az iskola igazgatójához, a Szülői Választmányhoz és a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanuló szüleit a diák fejlődéséről, az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról, egyéni haladásáról a pedagógusok tájékoztatják: szóban: az egyéni fogadóórájukon vagy az év elején meghirdetett munkatervben megjelölt fogadóórákon, szülői értekezleteken. írásban: a diák ellenőrző könyvében, tájékoztató füzetében. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait az iskola honlapján lehet megnézni. 5. A gyermekek, tanulók jutalmazásának elvei és formái Tanulók jutalmazása: jutalmazása

8 A jutalmazás elvei a következők lehetnek: Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, az iskola, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőn, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolában elismerésként a következő dicséretek adhatók: Tantárgyi elismerés: a tantárgyban végzett kiemelkedő munkáért szaktanári dicséret adható; több tárgyból kiemelkedően teljesítő tanuló részére nevelőtestületi dicséret, melyet be kell vezetni az anyakönyvbe és a bizonyítványba; kimagasló eredmény esetén igazgatói dicséret és jutalomkönyv a tanév végén, a tanulók, a nevelők és a szülők közössége előtt; országos szintű tanulmányi és sportteljesítmény jutalmazása tanév végén; az egész évben tartó házi sportbajnokságok, tanulmányi pontversenyek állásáról az iskolai faliújságon, honlapon, valamint az iskola-rádión folyamatosan tájékoztatni kell a tanulókat; Magatartás és szorgalom jutalmazása: Az a tanuló, aki magatartásában és szorgalmában példás, a felnőttekkel és társaival udvarias, rendszerető, kötelességtudó, a közösségi életben aktív kezdeményező az alábbi jutalmazási fokozatban részesülhet: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. A jutalmazás formái a következők lehetnek: - Egyéni jutalmazás, egyes tanulók kiemelkedő teljesítményéért. - Tanulócsoportok jutalmazása, /egyes osztályoké/ közösen elért teljesítményért. A jutalmazás módjai a következők lehetnek : - Jutalomkönyv, oklevél vagy ajándéktárgy. /Főként egyéni teljesítménynél/. - Intézmény specifikus jutalmazási mód a "Jó tanuló- jó sportoló" érdemérem átadása. Évente egy érem átadására van lehetőség, a legjobb teljesítményt nyújtó - lehetőleg tizenkettedik évfolyamos - tanuló számára. Az átadás helye a ballagás. - Bródy-díj, Kiváló művészeti munkáért - Bródy-díj, Kiváló drámaművészeti tevékenységért díj, amelyet szintén a ballagáson kap meg az arra érdemes diák. - Bródy-díj, Kiváló sportoló - Pénzjutalom vagy jutalomkirándulás egyes tanuló csoportoknak. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át.

9 Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, az elektronikus naplóban is meg kell jeleníteni. A jutalmazás fokozatai: 1. szóbeli, szaktanári, osztályfőnöki dicséret 2. írásbeli osztályfőnöki dicséret 3. szóbeli igazgatói dicséret iskolaközösség előtt 4. írásbeli igazgatói dicséret 5. az osztályban tanító tanárok határozataként félévkor és tanév végén írásbeli dicséret A jutalmazást javasolhatják: - a tantestület, illetve annak egyes tagjai, - az iskola vezetősége, a Diákönkormányzat, egyes tanulók, - iskolán kívüli intézmények és magánszemélyek is. A javaslat elbírálásának feltétele a megfelelő indoklás. 6. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 6.1. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelességeit folyamatosan nem teljesíti, a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni Ha a tanuló 3 alkalommal zavarja az órát, osztályfőnöki figyelmeztetést kap Az iskolai büntetések formái: - szaktanári figyelmeztetés, intő, - osztályfőnöki figyelmeztetés, - osztályfőnöki intés, - igazgatói intés, - nevelőtestületi intés. Az elmarasztalás fokozatainak megállapítás elsősorban az osztályfőnök feladata, s ez az osztályban tanító szaktanárok véleményének figyelembe vételével történik. A bejegyzést az e- naplóba is be kell jegyezni Ha a tanuló kötelességét súlyosan megszegi, vele szemben fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás előtt egyeztető eljárás lefolytatása szükséges. Az egyeztető eljárás lefolytatását a fegyelmi bizottság végzi. A fegyelmi bizottság szervezi meg az egyeztető eljárást a kötelezettség szegő és a sértett között. A fegyelmi bizottság elősegíti a tárgyalás során kötelezettség szegő és a sértett közötti megállapodás létrejöttét. Az egyeztető eljárás idejére a fegyelmi eljárás szünetel. A törvény szerinti szabályozás a következő:

10 (1) Az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az iskolában, kollégiumban az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást (a továbbiakban: egyeztető eljárás). Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás szabályozásánál az iskolai, kollégiumi szülői szervezetnek (közösségnek) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatnak egyetértési joga van. (2) Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló, ha a kötelességszegő kiskorú, a szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett, ha a sértett kiskorú, a szülő hozzájárult. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül - írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. (3) Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve a házirendben meghatározott nagyobb közösségben nyilvánosságra lehet hozni. 5. Ha megegyezés nem születik, el kell kezdeni a fegyelmi tárgyalást. Az iskola állandó, 3 tagú fegyelmi bizottsága hivatott az eljárást lefolytatni. 4. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője kártérítésre kötelezhető. A kártérítés mértékét az iskola igazgatója határozza meg, a Köznevelési Törvény szabályzatát alapul véve. 5. Súlyos fegyelmi vétségnek minősül az iskolában, ill. az iskola rendezvényein: alkoholfogyasztás, dohányzás, drogfogyasztás, - árusításuk és fogyasztásuk szigorúan tilos! saját és társai testi épségének veszélyeztetése, az iskola berendezéseinek szándékos rongálása, lopás, okirat-hamisítás, tanárokkal, dolgozókkal szemben tanúsított tiszteletlen magatartás 6. Aki dohányzik - első alkalommal igazgatói intőben részesül, - második alkalommal szülők figyelmeztetése az ANTSZ rendelkezéseire ( pénzbírság), - harmadik alkalommal fegyelmi eljárás. 7. Elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja Az iskolába beiratkozott tanuló és annak szülei automatikusan megkapják az elektronikus naplóhoz a belépési kódjukat. Segítséget az iskola rendszergazdája ad. 8. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje 8.1. Az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje

11 Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget (pl. magántanulói státusz), c) 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. (7) bekezdésben meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga a rövidítés kivétellel egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. Abban az esetben, ha a tanuló önként vállalja az osztályozó vizsgát, akkor a jelentkezéshez egy erre a célra rendszeresített nyomtatványt kell kitöltenie. Osztályozó vizsgára történő jelentkezés módja: - kérelem benyújtása, indoklással az igazgatóhoz. Kiskorú esetében szülői aláírással. - egyéni elbírálás alapján igazgatói határozat születik, melyről értesítjük a tanulót. Ebben meghatározzuk a vizsgatárgyakt és a vizsga időpontját. Az osztályozó vizsgát az igazgató engedélyezi egyedi elbírálás alapján. Osztályozó vizsga évente 2 vizsgaidőszakban tehető: félévkor (januárban) és év végén (májusban). Mivel a tanév befejezése más időpontban van a végzősöknek és az alsóbb évfolyamosoknak, így az év végi osztályozó vizsga megrendezése a 12. évfolyamosoknak áprilisban van. A vizsga várható időpontjait az igazgató jelöli ki, mely a munkatervben is megtalálható. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap. Az osztályozóvizsgára való jelentkezés kérelmét a félévi vizsgaidőszakra december 1-jéig; az év végi időszakra pedig március 1-ijég illetve május 1-jéig kell beadni. Az osztályozóvizsga követelményeit az iskola nevelőtestülete határozza meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt tájékoztatást kap. Az osztályozóvizsga helye az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. Az osztályozóvizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól Az osztályozóvizsga tantárgyi követelményei: Fizika 10. évfolyam 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd testek lineáris hőtágulása. Szilárd testek térfogati hőtágulása A folyadékok térfogati hőtágulása.

12 Gázok állapotváltozásai Emlékeztető. Állapotjelzők, állapotjelzők mérése Gázok állapotváltozása állandó nyomáson 2.3. Gázok állapotváltozása állandó térfogaton 2.4. Gázok állapotváltozása állandó hőmérsékleten. Gyakorlás Az ideális gázok általános állapotváltozása. Egyesített gáztörvény, állapotegyenlet. 3. Molekuláris hőelmélet 3.2. A gázok állapotváltozásának molekuláris értelmezése A gázok belső energiája, a hőtan I. főtétele A gázok állapotváltozásainak energetikai vizsgálata A termikus folyamatok iránya, a hőtan II.- III. főtétele 4. Halmazállapot-változások 4.1. A halmazállapot-változások energetikai vizsgálata A halmazállapot-változások molekuláris értelmezése. 2. Coulomb törvénye. A töltésmegmaradás törvénye. Az elektromos mező jellemzése Az elektromos térerősség Az elektromos mező szemléltetése erővonalakkal Az elektromos mező munkája. Az elektromos feszültség. 4. Elektromos töltések, térerősség, potenciál a vezetőn. 5. A kondenzátor. Az elektromos mező energiája. 6. Kondenzátorok kapcsolása. (Kiegészítés) Első félévi osztályozó vizsga követelményei FÖLDRAJZ 9. évfolyam Csillagászati földrajz és térképészet 1. A csillagászat története és jelentősége 2. Föld a világegyetemben 3. A Nap földi hatásai 4. Naprendszer 5. A Hold

13 6. A Föld alakja 7. A Föld forgása 8. A Föld keringése a Nap körül 9. A földrajzi környezet ábrázolása 1. A Föld belső szerkezete 2. A lemeztektonika 3. A kőzetlemezek és a vulkanizmus 4. Földrengések 5. Hegységképződés típusai 6. Kőzetek 7. Ásványkincsek, energiahordozók 8. A felszínformálás 9. Földtörténet 10. A földrészek domborzata A légkör 1. A légkör anyaga és szerkezete 2. A levegő felmelegedése 3. A hőmérséklet, a légnyomás és a szél 4. Csapadékképződés 5. Ciklonok, anticiklonok, frontok 6. A nagy földi légkörzés 7. Az ember és a légkör 10. évfolyam Első félévi osztályozó vizsga követelményei FÖLDRAJZ 10. A térképek fajtái 11. Helymeghatározás a térképen (a földrajzi koordinátarendszer) 12. A helyi- és zónaidő A kőzetburok Földrajzi övezetesség 1. Az éghajlati és a földrajzi övezetesség 2. A forró övezet 3. A forró övezet és az ember 4. A meleg mérsékelt öv 5. A valódi mérsékelt öv 6. A hideg mérsékelt öv 1. A világnépesség növekedése 2. Korfatípusok 3. A népesség összetétele (rasszok, vallás) 4. A népsűrűség 5. Települések 6. Falvak, községek 7. A mérsékelt övezet és az ember 8. A hideg övezet 9. A függőleges övezetesség 10. A természetföldrajzi övezetesség emberiség történetére gyakorolt hatása Az ember szerepe a társadalmi és gazdasági folyamatokban 7. Szórványtelepülések 8. Városok (városodás, városiasodás) 9. Városszerkezet 10. Urbanizációs ciklusok Világgazdasági folyamatok

14 1. A gazdasági élet szerkezete, mutatói 2. Gazdasági rendszerek 3. Globalizáció 4. Transznacionális vállalatok 5. Nemzetgazdaságok régen és ma 6. Gazdasági integrációk 7. Nemzetközi szervezetek 8. Pénz 10. A nemzetközi tőkeáramlás 11. Adósságválság Első félévi osztályozó vizsga követelményei FÖLDRAJZ 11. évfolyam Magyarország népességföldrajza 1. A lakosságszám változása a XX. század közepéig 2. A lakosságszám változása a XX. század közepétől napjainkig 3. A népességcsökkenés okai 4. Nemzetiségek, etnikumok 5. Népességmozgás Magyarországon 6. Foglalkozási szerkezet 7. A népsűrűség területi különbségeinek okai 8. Népességpolitikai intézkedések Magyarország gazdaságföldrajza 1. A nemzetgazdaság 2. Nemzetgazdasági mutatók 3. Gazdasági rendszerek jellemzői Magyarországon 4. A gazdasági élet szerkezete 5. A foglalkozási átrétegződés példái 6. A kitermelő ágazatok helyzete 7. A magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzete 8. A magyar nehézipar helyzete 9. A magyar könnyűipar helyzete 10. A szolgáltató szektor helyzete 11. A K+F szektor helyzete

15 Osztályozóvizsga tételei Tantárgy: magyar irodalom Évfolyam: 9. I. félév: 1. A Biblia bemutatása, az Ószövetség, a Teremtés könyve, pusztulásmítoszok: a vízözön 2. Az Újszövetség bemutatása, az evangéliumok: Jézus születése és halála, példázatok: A tékozló fiú 3. Homéroszi eposzok: az Íliász és az Odüsszeia szerkezete, embereszményei 4. A görög dalköltészet / Szapphó, Alkaiosz, Anakreon költészete/ 5. A római költészet / Catullus, Vergilius, Horatius költészete/ 6. A görög dráma kialakulása, a görög színház és színjátszás 7. Szophoklész: Antigoné, Az antik dráma jellegzetes vonásai, Az Antigoné szerkezete és jellemei II. félév: 8. A középkor irodalma: Az ókeresztény irodalom, Az egyházi irodalom, A lovagi irodalom 9. A magyar irodalom kezdetei: Halotti beszéd, Ómagyar Mária- siralom, Margit- legenda 10. Villon: a Nagy Testamentum, balladák 11. A magyar reneszánsz, Janus Pannonius/epigrammái, elégiái, pl.: Búcsú Váradtól/ 12. Balassi Bálint költészete, Júlia- versek: Hogy Júliára talála Vitézi énekek: Egy katonaének Istenes versek: Kiben bűne bocsánatáért könyörgett 12. Az angol reneszánsz színház és dráma Shakespeare: Romeo és Júlia 14. A barokk jellemzői, a barokk eposz Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 15. A francia klasszicista drámajellemzői Moliére: Tartuffe Osztályozóvizsga tételei Tantárgy: magyar nyelvtan Évfolyam: 9. I. félév: 1. A kommunikáció fogalma, tényezői és funkciói 2. A magánhangzók és mássalhangzók jellemzői 3. Mássalhangzótörvények: teljes hasonulás, részleges hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés 4. A szóelemek típusai: szótő, képző, jel, rag 5. Szófajok: ige, főnév, melléknév 6. Szófajok: számnév, névmás, határozószó, igenév, viszonyszó 7. A jel, a nyelv mint jelrendszer 8. Hangalak és jelentés II. félév:

16 1. A szószerkezetek 2. Az egyszerű mondatok 3. Az alárendelő összetett mondatok 4. A mellérendelő összetett mondatok 5. A szóalkotás módjai: szóösszetételek, szóképzés 6. A szöveg fogalma és szerkezete 7. A szöveg jelentésbeli kapcsolóelemei 8. A szöveg nyelvtani kapcsolóelemei 9. Helyesírás OSZTÁLYOZÓVIZSGA KÉRDÉSEK Tantárgy: Magyar irodalom Évfolyam: 10. I. félév 1. A felvilágosodás; klasszicizmus és szentimentalizmus 2. Rousseau értekezései 3. Voltaire: Candide vagy az optimizmus 4. Irodalmi élet Magyarországon a felvilágosodás korában Bessenyei György kulturális programja 5. Kazinczy Ferenc irodalmi programja és munkássága 6. Csokonai Vitéz Mihály; felvilágosodás és klasszicizmus ( Az estve, Konstancinápoly), népiesség 7. Csokonai Vitéz Mihály; szentimentalizmus és rokokó ( A tihanyi Ekhóhoz, A Reményhez, A boldogság) 8. Berzsenyi Dániel; ódái (A magyarokhoz I., Osztályrészem) 9. Berzsenyi Dániel; elégiák (A közelítő tél, Levéltöredék barátnémhoz) 10. A romantika; az irányzat jellemzői 11. Az orosz romantika; Puskin: Jevgenyij Anyegin II. félév 1. A magyar reformkor irodalmi élete és a magyar színjátszás kezdetei 2. Katona József: Bánk bán 3. Kölcsey Ferenc lírája (Himnusz, Zrínyi második éneke) és a Parainesis 4. Vörösmarty Mihály lírája (Szózat, A Guttenberg-albumba, Előszó, A vén cigány) 5. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde 6. Petőfi Sándor és a népiesség (helyzetdalok, életképek, családi líra, tájköltészet) 7. Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete ( Egy gondolat bánt engemet, A XIX. század költői) és szerelmi költészete (Szeptember végén, Minek nevezzelek?) 8. Petőfi Sándor: Az apostol 9. Arany János, az epikus költő (Toldi, Toldi estéje) 10. Arany János, a lírikus költő (Letészem a lantot, Visszatekintés, Epilógus) 11. Arany János balladái (Ágnes asszony, Szondi két apródja, Tengeri-hántás)

17 12. Jókai Mór regényírói művészete, egy regény elemzése (Az arany ember) OSZTÁLYOZÓVIZSGA KÉRDÉSEK Tantárgy: Magyar nyelvtan Évfolyam:10. I. félév 1. Az egyszerű mondat fajtái, elemzése 2. Az összetett mondat fajtái, elemzése 3. A szöveg jellemzői (fogalma, a szövegösszetartó erő) 4. A szöveg és a kommunikáció 5. A szöveg szerkezeti egységei és a szerkezettípusok 6. A szöveg jelentése és grammatikája 7. A szövegtípusok 8. Az önéletrajz 9. A hivatalos levél (kérvény, bejelentés, pályázat) II. félév 1. Retorika és kommunikáció; a nyilvános megszólalás szövegtípusai 2. A szónok tulajdonságai és feladatai 3. A szövegszerkesztés menete; az érvelő szövegfölépítése 4. Az érvek fajtái és az érvelés módszerei 5. A szöveg kidolgozása és a beszéd megszólaltatása 6. Az előadás és az értekezés 7. Anyanyelvünk változatai (csoportnyelvek, argó, szleng) 8. A nyelvjárások OSZTÁLYOZÓVIZSGA KÉRDÉSEK Tantárgy: Magyar irodalom Évfolyam: 11. I. félév 1. Madách Imre : Az ember tragédiája 2. Vajda János és költészete 3. Mikszáth Kálmán - novelláskötet: Tót atyafiak, A jó palócok - regény: Beszterce ostroma 4. Balzac: Goriot apó 5. Gogol: A köpönyeg 6. Csehov - novella: A 6-os számú kórtere 7. Baudelaire költészete 8. Verlaine költészete 9. Rimbaud költészete II. félév

18 1. Ady Endre a magyar Ugar víziói, Léda-versek, Istenes versek 2. Ady Endre forradalmi versek, magyarság-versek, világháborús versek 3. Móricz Zsigmond: a Tragédia és a Barbárok című novellák 4. Móricz Zsigmond: Árvácska 5. Babits Mihály költészete (In Horatium, A lírikus epilógia, A gazda bekeríti házát, Cigány a siralomházban) 6. Babits Mihály: Jónás könyve és Jónás imája 7. Kosztolányi Dezső költészete (A szegény kisgyermek panaszai, Hajnali részegség, Szeptemberi áhitat) 8. Kosztolányi Dezső: Esti Kornél-novellák 9. Kosztolányi Dezső: Édes Anna (a regény elemzése) 10. Juhász Gyula költészete (Tiszai csönd, Tápai lagzi, Anna-versek) 11. Tóth Árpád költészete ( Rímes, furcsa játék, Elégia egy rekettyebokorhoz, Lélektől lélekig, Jó éjszakát!) OSZTÁLYOZÓVIZSGA KÉRDÉSEK Tantárgy: Magyar nyelvtan Évfolyam: 11. I. félév 1. Jelek és jeltípusok - a jelek csoportosítása - a szavak jelentése 2. Mi a stílus? - a stíluseszközök 3. A zeneiség stíluseszközei ( hangszimbolika, hangutánzó és hangulatfestő szavak, rím, enjambement) 4. A szókincs stilisztikája 5. Alakzatok (ismétlés, refrén, tőismétlés, párhuzamos szerkezet, ellentét, paradoxon, felsorolás, halmozás, fokozás, túlzás, gúny, irónia) 6. A szóképek (metafora, megszemélyesítés, szinesztézia, allegória, szimbólum, metonímia és hasonlat) II. félév 1. Nem nyelvi stíluseszközök - hangzó szöveg - a szöveg képe, központozása 2. Stílusrétegek (magánéleti szövegek stílusa) 3. Közéleti és hivatalos szövegek stílusa 4. Tudományos szövegek, előadói stílus 5. Sajtó- és szépirodalmi szövegek stílusa; stílusárnyalatok 6. Nyelvművelő mozgalmak régen - a nyelvművelés előzményei - a nyelvújítók mozgalma

19 Osztályozóvizsga tételei Tantárgy: magyar irodalom Évfolyam: 12. I. félév 1. Az avantgárd mozgalmak felsorolása, ismertetése 2. Thomas Mann Mario és a varázsló c. művének elemzése 3. Franz Kafka Az átváltozás c. művének elemzése 4. Az epikus dráma - epikus színház (Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei) 5. Szabó Lőrinc: A harmincas évek költészete; Semmiért Egészen; A különbéke világa 6. Illyés Gyula költészete (Egy mondat a zsarnokságról) 7. József Attila első két kötetének bemutatása, versek elemzése (Tiszta szívvel, Nem én kiáltok, Medáliák) 9. József Attila szerelmi költészete (Óda, Nagyon fáj, Flóra c. versek elemzése) 10. József Attila gondolati költészete (Eszmélet, A Dunánál c. versek elemzése) II. félév: 1. József Attila legutolsó vershármasa (Karóval jöttél, Talán eltűnök hirtelen, Íme, hát megleltem hazámat) 2. Radnóti Miklós korai költészete (Járkálj csak, halálraítélt c. versének elemzése) 3. Radnóti Miklós költészetének klasszicizálódása (Tétova óda, Első ecloga, Hetedik Ecloga) 4. Radnóti Miklós költészetének utolsó stációja (Erőltetett menet, Razglednicák elemzése) 5. Örkény István: Egyperces novellák (2 szabadon választott egyperces bemutatása) 6. Pilinszky János lágertémát feldolgozó költészetének bemutatása (pl. Harbach 1944) 7. Regionális kultúra, Berda József költészete Az ember bizonyára azért született, hogy sokat nevessen és szeresse az életet írta a költő egyik fiatalkori versében. Támassza alá a fenti gondolatot versei segítségével! 8. A megfilmesített irodalom: Hasonlítsa össze Örkény István Tóték c. kisregényének és a belőle készült filmnek formanyelvét! 9. Szabó Magda: Mézescsók Cerberusnak c. novelláskötetének témái, elemzések Osztályozóvizsga tételei Tantárgy: magyar nyelvtan Évfolyam: 12. I. félév: 1. A nyelv és az ember 2. A nyelvek eredete és típusai 3. A nyelvrokonság bizonyítékai 4. Szókincsünk bővülése (alapnyelvi szókészlet és jövevényszavak) 5. A nyelvújítás 6. Nyelvemléktípusok (szórványemlékek és szövegemlékek)

20 II. félév ( A tankönyv alapján ismétlés) 1. Nyelvtörténet 2. Szókincstan 3. Hangtan 4. Alaktan 5. Szótan 6. Szószerkezettan 7. Mondattan 8. Jelentéstan 9. Kommunikációtan 10. Szövegtan 11. Stílustan 12. Retorika Történelem osztályozó vizsga 9. évfolyam 1. félév 1. Folyammenti civilizációk (Mezopotámia, Egyiptom, gazdaság, társadalom, kultúra) 2. Távol-Kelet birodalmai (India, Kína) 3. Ókori Hellász, a polisz születése 4. Az athéni demokrácia ( Drakontól Periklészig) 5. A spártai társadalom sajátosságai 6. A görög-perzsa háború 7. A peloponnészoszi háború 8. Nagy.Sándor hódításai. 2. félév 1. Róma:Társadalmi és politikai berendezkedés a köztársasági periódusban 2. A plebejusok polgárjogi küzdelmei 3. A köztársaság válsága 4. I. Triumvirátus, Julius Caesar 5. II. Triumvirátus, Augustus principátusa 6. A császárság első századai 7. A kereszténység születése 8. A Frank királyság kialakulása 9. Az Iszlám megjelenése és térhódítása 10. A magyar nép eredete, vándorlás, honfoglalás Történelem osztályozó vizsga 10. évfolyam 1.Félév: 1. A pápaság és a császárság küzdelme