TURIZMUSFEJLESZTÉS A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TURIZMUSFEJLESZTÉS A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN"

Átírás

1 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ROP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG TURIZMUSFEJLESZTÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉS VÁROSREHABILITÁCIÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS KÖRNYEZETFEJLESZTÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS

2

3 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁTTEKINTÉS A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETÉRŐL A turizmus magyar találmány A turizmus fogalma Magyarország turisztikai adottságai 8 II. ALAPELVEK ÉS SZABÁLYOZÁSI HÁTTÉR EU-s irányelvek Jogszabályi környezet Szakpolitikák A Turizmusfejlesztés megjelenése az ÚMFT-ben 17 III. KONSTRUKCIÓK ÉS PÉLDÁK A pályázatok jellemzői Turisztikai attrakciófejlesztés A fogadóképesség javítása: szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek támogatása Kiemelt projektjavaslatok támogatása Milyen egy jó projektjavaslat? Pénzügyi keretek A pályázatok eredményei Turisztikai attrakciófejlesztés A fogadóképesség javítása: szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek támogatása Kiemelt projektek 34 IV. EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSEK A BALATON TÉRSÉGÉBEN A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN Áttekintés a balatoni turizmusról Turisztikai célú fejlesztések a Balaton régióban Turisztikai pályázatok jellemzői, eredményei Kiemelt projektek Mintaértékű projektek 50 3

4 I. ÁTTEKINTÉS A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETÉRŐL

5 1.1 A TURIZMUS MAGYAR TALÁLMÁNY utalt tréfálkozva Habsburg György kalandozó őseinkre a 70. Skal Világkongresszus megnyitóján. És valóban, a turizmus, azaz a munka- illetve lakóhelyen kívüli helyváltoztatás igénye egyidős az emberiséggel, akár vándorlásról, terjeszkedésről, akár pihenésről vagy tanulásról beszélünk. Rendkívül szoros kapcsolatban áll az utazási lehetőségekkel: a közlekedési hálózatok rohamos fejlődésével a XX. században a turizmus globális méreteket öltött, ezáltal meghatározó gazdasági és jóléti tényezővé vált. A globális jelenség mellett azonban lokális verseny folyik, melynek egyik nyertese Európa: természeti, történelmi kincsei révén napjainkban a világ összes turistaforgalmának 58%-a érkezik a kontinensre és a turizmusból származó bevételek fele is a térségben koncentrálódik. Az Európai Unió részesedése a kontinens turistaforgalmából jelentős (2005-ben 85%), és ezt az arányt tovább növelik az újonnan belépő tagok. Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozása, majd a schengeni övezetbe való belépése ösztönzőleg hat hazánk turisztikai forgalmára: a turisztikai vonzerők egyszerűbb elérhetősége, a marketinglehetőségek kiterjesztése, az együttműködések gyarapodása jótékony hatással volt a hazai turizmusra. Nem meglepő tehát, hogy Magyarország turizmusában a tíz legnagyobb küldő országból hét az Európai Unió tagállama. TURIZMUS SZÁMOKBAN A hazai turizmus gazdaságban betöltött szerepkörének meghatározására 2004-ben került sor a KSH által készített Magyarország turizmus szatellit számlái c. kiadvány keretében. A szektor gazdasági jelentőségét mutatja, hogy 2004-ben a hazai összfogyasztás 9,4%-át (1038 milliárd Ft) tette ki a turisztikai célból utazók fogyasztása. A turisztikai ágazatok GDP-je három szinten határozható meg, a multiplikátor hatás figyelembevételével: a szálláshely szolgáltatás és vendéglátásból származó bevételek a statisztikai adatok alapján az ország bruttó hazai össztermékének (GDP) 1,59%-a, a foglalkoztatási ha tása 2,8%; a turizmussal közvetlen kapcsolatban álló ágazatok a GDP 4,66%-át, a foglalkoztatottak 7,1%-át adják; turizmussal közvetlenül és közvetve kapcsolatban álló szektorok a nemzetgazdaság összes kibocsátásnak mintegy 8,5%-át tették ki, a turizmusban foglalkoztatottak száma pedig megközelítette a 400 ezer főt. 5

6 1.2 A TURIZMUS FOGALMA De mit is értünk a turizmus alatt a gyakorlatban? A turisztikai termék, vagy termékcsomag több elemből áll, alapja a látványosság (vagy vonzerő, attrakció), amely lehet természeti érték, kulturális örökség, szabadidős tevékenység, például sportolás vagy vízparti időtöltés; wellness vagy rekreációs szolgáltatás; egyedi, máshol nem megtalálható helyi termék, pl. borok, sajtok; vagy egy rendezvény. Az attrakció olyan természeti vagy kulturális örökség, amely a látogatót egy bizonyos helyszín meglátogatására ösztönzi, vagy konkrét, tudatos emberi tevékenység eredményeképpen létrejött létesítmény, amelyet kifejezetten turisztikai céllal, a látogatók szükségleteinek kielégítésére hoztak létre. A turisztikai attrakció lényeges ismérve, hogy a helyi gazdaságra és társadalomra érdemi hatást gyakorló turistaérkezést vált ki, és olyan szolgáltatások épülnek rá, amelyek hozzájárulnak a turisztikai munkahelyteremtéshez. Önmagában azonban az attrakció és néhány szolgáltatás nem képes hosszútávon fenntartható turizmust generálni a működő turizmus alapja a kínálati elemek összehangolása a keresleti igényeknek megfelelően. Alapvetően a turisztikai termék kialakításához szükségesek a kiépített infrastrukturális feltételek, valamint a megfelelő minőségű, az attrakcióhoz közvetlenül, illetve közvetve kapcsolódó szolgáltatások megléte. Közvetlen turisztikai szolgáltatások közé tartozik a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, személyszállítás, kölcsönzés, utazásszervezés, kulturális programok szervezése, valamint a sport- és szabadidős tevékenységek. Emellett a forgalom fenntartásához valamint a jó hírnév megőrzéséhez olyan tényezők is részei a turisztikai terméknek, mint a közbiztonság vagy a vendégszeretet. A szektorhoz közvetve kapcsolódó 6 Az esztergomi Bazilika környezetében található pincerendszer turisztikai célú hasznosítása látványterv

7 termékek és szolgáltatások között említhetők a fogyasztási cikkek (étel, ital, élvezeti cikkek, ajándéktárgyak, ruházat, jármű), kiskereskedelem, pénzügyi és biztosítási tevékenységek és egyéb szolgáltatások. A megfelelő minőségű és rendszerű infrastruktúra megléte a turisztikai csomag zavartalan és folyamatos működésének feltétele, ezek között említhetők a közlekedési/szállítási hálózatok, a különböző szolgáltatások épületei, kapcsolódó létesítmények, kiszolgálóhelyiségek. Amennyiben a vonzerő helyszíne a hozzá kapcsolódó infrastruktúrával és szolgáltatásokkal együtt alkalmas a turista legalább egy napi helyben tartózkodására, és igényeit is kielégíti, turisztikai célpontnak, desztinációnak nevezzük. A turisztikai desztináció önálló menedzsmenttel rendelkezik, melynek feladata a jól megtervezett koncepció, arculat, imázs kialakítása a turisztikai termék versenyképességének megőrzése, erősítése érdekében. Szervezetként számos szolgáltatót foglal magába a köz- és a privát szférából egyaránt, képes a hálózatosodásra, az együttműködésre vertikális és horizontális szinten, és ezáltal arra, hogy fokozatosan nagyobb desztinációvá váljon. A turisztikai szektor horizontális kiterjedése révén több ágazattal kapcsolatban áll, hatással vannak egymásra, ezáltal a turizmus fejlesztése élénkíti a régiók gazdasági teljesítményét. A gazdasági életben tovagyűrűző hatásai főként a piaci szférában jelennek meg: a fejlesztések révén javul az infrastrukturális háttér, így további beruházásokat vonz a térség számára, különösen az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátás területéről. Mindezek által újabb munkahelyek létesülnek, növekedik az életszínvonal és csökkennek a területi különbségek. A turisztikai szektor jelentőségét, az ország gazdaságára és az életminőségre kifejtett kedvező hatásait felismerve a turizmus a hazai fejlesztéspolitikában is mind nagyobb figyelmet kap melyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy 2007-től kezdve önálló prioritásként jelent meg a regionális operatív programokban (ROP). A hatékony fejlesztések megvalósításához ismerni kell a szektorra jellemző sajátosságokat keresleti és kínálati oldalról is, és ezek alapján szükséges meghatározni a célokat. A vonzerőket tekintve eltérő adottságok és lehetőségek különíthetők el, egy vízparti üdülőhely vagy egy hegyvidéki túraútvonal esetében más és más fejlesztési irányokat kell megfogalmazni, mely kihatással van a kapcsolódó szolgáltatásokra is. Ugyanilyen területi különbségek fedezhetők fel az egyes régiók szálláshely-kínálatában, mind a minőségi kínálat, mind a kapacitások szerint. Erős szezonalitás jellemzi az ágazatot, a legtöbb turista nyáron indul útnak, míg január-február általában holtszezonnak minősül. Az utazásnak is különböző késztetői (motivációi) vannak, leggyakrabban pihenési vagy üzleti céllal, kisebb mértékben ismeretszerzés céljából kelnek útra a turisták. Ezek a motivációk ráadásul trendszerűen változhatnak is, aktuális gazdasági helyzet vagy akár divatok következtében. Ahhoz, hogy az egyes szolgáltatók az igényeknek megfelelően alakítsák ki arculatukat, lényeges meghatározni a látogatók körét különböző szempontok alapján. Kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése növeli a turisztikai célpont vonzó erejét (Balneo Hotel) 7

8 1.3 MAGYARORSZÁG TURISZTIKAI ADOTTSÁGAI Hazánk az európai térségben egyedülálló természeti és kulturális kincsekkel rendelkezik, ezek jelentik az ország turisztikai vonzerejének alapját, nem csak európai viszonylatban. Magyarország elsődleges versenytársai turisztikai szempontból a kelet-közép-európai térség országai (pl. Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Ausztria), emellett azonban a közlekedési hálózatok bővülése következtében a távolságok relatív lecsökkenése eredményeként az egész világ konkurenciának tekinthető. A versenyképesség erősítésének kulcsa az együttműködések javítása, valamint a speciális turisztikai szegmensek, a piaci rés megtalálása ben Magyarországon kilenc turisztikai régió került lehatárolásra, melyek közös jellemzőkkel rendelkező, a turisztikai termékek szempontból egységes képet mutató desztinációk, azonban területi szempontból nem teljes mértékben fedik a statisztikai tervezési régiókat. A két leglátogatottabb turisztikai célpont a főváros és a Balaton, külön turisztikai régiót alkot a Tisza-tó térsége, ezen felül pedig önálló turisztikai térségként jelenik meg az észak- és dél-alföldi, az észak-magyarországi, valamint a nyugat-, közép- és dél-dunántúli turisztikai régió. A kilenc régió mindegyike önálló turizmusfejlesztési stratégiával rendelkezik, és a regionális operatív programok turizmusfejlesztésére vonatkozó részei ezekkel összhangban kerültek kidolgozásra. Közép-dunántúli turisztikai régió Közép-magyarországi turisztikai régió Észak-magyarországi turisztikai régió Nyugat-dunántúli turisztikai régió Tisza-tavi turisztikai régió Észak-alföldi turisztikai régió Dél-dunántúli turisztikai régió Balatoni turisztikai régió Dél-magyarországi turisztikai régió Magyarország turisztikai régiói A ROP turizmusfejlesztés keretében támogatható Balaton régió és a hét tervezési-statisztikai régiók két területegysége eltér a turisztikai régiók beosztásától: a ROP-ban Budapest és Pest megye, valamint a Tisza-tó térsége és Észak-Alföld egy-egy közös egységet képez. A természeti, társadalmi adottságok turisztikai szempontból jól elkülöníthetők, az ország ezen adottságainak változatossága biztosítja a turisztikai kínálat sokszínűségét. 8

9 EGÉSZSÉGTURIZMUS Magyarország a vizek országa, bőséges vízkészlettel rendelkezik mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek tekintetében, mely kiváló turisztikai lehetőség a pihenni vágyó turisták számára. Kedvező geotermikus adottságainknak köszönhetően (a Pannon-térségben a Föld legfelső kérge vékonyabb a világátlagnál, ezáltal a felszín alatti hőmérséklet nagyobb értéket vesz fel) jelentős termálvíz-készlettel rendelkezünk, melyhez több évszázados fürdőkultúra kötődik. Amennyiben a termálvízben oldott formában ásványi anyagok, vagy szénsav található, gyógyvíznek nevezzük, mely gyógyító, állapotjavuló hatással rendelkezik. Mivel Magyarország a világ 5. termálvíz-nagyhatalma, ez az alágazat jelentheti a legnagyobb vonzerőt nemzetközi tekintetben. Ehhez azonban szükséges javítani a meglévő fürdők, gyógyszállók fizikai állapotát, az elérhetőségi lehetőségeket, bővíteni a kapcsolódó szolgáltatások számát és kínálatát, fejleszteni azok színvonalát. A gyógyvíz mellett egyéb gyógytényezők (egészségi állapot javulását előidéző természeti tényezők) is turisztikai forgalmat biztosítanak, úgy, mint gyógybarlangok, klimatikus gyógyhelyek, mofetták és a gyógyiszap. ÖKOTURIZMUS Hazánk területének 90%-a kultúrtáj, azonban változatos élővilága, földfelszíni tagoltsága, természeti látnivalói élénk kirándulóturizmust generálnak. Különösen fontos környezeti nevelés szempontjából a Nemzeti Parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek megismertetése a jövő generációjával természeti értékeink megőrzése érdekében. A természetjárás vonzóbbá tehető a turisták számára látogatóközpontok és kapcsolódó szolgáltatások kialakításával, a túrázáshoz kötött programokkal (pl. rendezvények, geo-caching), sportlehetőségekkel (pl. kapcsolódó bicikli utak, evezőturizmus), vagy innováción alapuló témaparkokkal. 9

10 AKTÍVTURIZMUS Az aktív szabadidő eltöltésére számos lehetőség kínálkozik Magyarországon, melyek többnyire természeti tényezőkhöz kapcsolhatók, azonban jelentős infrastrukturális kiépítettség szükséges működésükhöz. Az egyik legnépszerűbb formája a víziturizmus, a strandolás mellett különböző vízi sportok űzése (tavakon vitorlázás, kyte, folyóvizeken kajak-kenu, evezés) hosszú távú, több napos kikapcsolódást nyújt a turistáknak. Ugyan nem közvetlenül a természeti tényezőkhöz köthetők, de nagy hagyományokkal rendelkezik a lovas turizmus, az ország szinte minden területén találhatók lovas turisztikai létesítmények és szolgáltatások. A kerékpáros turizmus számára mind a természeti, mind a kultúrtáj kiváló terepet kínál Magyarországon, elsősorban a hosszabb vándorutak kialakítása jelenthet komplex és változatos turisztikai termékcsomagot a látogatók számára. A rekreációs és sporttevékenységek önállóan is megjelenhetnek a piacon pl. élményfürdő, wellnessszálló keretében, gyakran azonban az egészségturisztikai szolgáltatások kiegészítő elemeként valósul meg. A kerékpáros turizmus alapja az igényeknek megfelelő bicikliutak, valamint a kiegészítő szolgáltatások megléte KULTURÁLIS TURIZMUS Hazánkban tíz kulturális érték részére ítélte az UNESCO a megtisztelő világörökségi címet. Ahhoz azonban, hogy a többi építészeti érték, kulturális örökség is versenyképes maradjon, szükséges a különböző attrakciókkal való együttműködés, komplex termékek kialakítása. Ennek jó példája a kulturális utak kialakítása különböző várak, kastélyok, múzeumok, zarándok- és kegyhelyek között. Mindemellett a tématerületen kiemelten fontos a vonzerő megtartásához a fizikai állapot javítása, környezetének rendbetétele, valamint a kapcsolódó szolgáltatások kínálatának bővítése. 10 A keszthelyi Festetics kastély épülete kulturális örökséget, múzeuma turisztikai vonzerőt képvisel

11 GASZTRONÓMIAI HAGYOMÁNYOK Számos egyedi, a régióra vagy az országra jellemző alapanyag (pl. vecsési káposzta, hegykői gyökérzöldségek, szabolcsi szilva), készétel említhető hazánkban, legnagyobb hírnévre azonban a borkultúra tett szert, valamint a pálinkafőzés. Magyarországon 22 borvidék területén ha-on termesztenek borszőlőt, némely fajta világhírnévvel büszkélkedhet. Belföldi és külföldi turistákat egyaránt vonz a borkultúra megismerése, a hagyományos termesztést és feldolgozást bemutató kiállítások, bemutatók, bor utak bejárása. A gasztronómiai hagyományokra épülő turizmus erős kapcsolatban áll a falusi turizmussal, a népművészeti, szellemi örökség turizmusával. Magyarország borvidékei nemzetközi hírnévre tettek szert RENDEZVÉNY- ÉS KONFERENCIATURIZMUS Rendezvények, fesztiválok szervezése elsősorban régiós vonzerőt biztosít, továbbá a garantált programok kialakítása évről évre növekvő látogatószámot eredményezhet, akár nemzetközi szinten is. Ugyan a rendezvények képesek meghosszabbítani a turisztikai szezont, a koordinálatlanság, a vidéki programok hiánya, a marketingkampányok tervezetlensége azonban nem eredményez jelentős turisztikai bevételt. Eredményes lehet különböző attrakciókkal összekötni a rendezvényeket, pl. épülhet a tematikája gasztronómiai hagyományokra, kulturális játékokra. A rendezvényturizmus mellett az ország konferenciaturizmusban való sikeressége említhető meg, mely jelentős infrastrukturális beruházásokat igényel nem csak a helyszín területén, hanem a közlekedés tekintetében is. A fenntarthatóság érdekében azonban kiemelten szükséges az egyéb attrakciókkal, szolgáltatókkal való együttműködés. 11

12 II. ALAPELVEK ÉS SZABÁLYOZÁSI HÁTTÉR

13 2.1 EU-S IRÁNYELVEK A turisztikai ágazat konkrétan nem jelenik meg kiemelt jelentőségű fejlesztési területként a fejlesztéspolitikai stratégiákban, az Európai Unió hivatalos dokumentumaiban. Mindazonáltal az európai intézményrendszerben számos bizottság munkájában érdekelt szektor (pl. közlekedés, szállítmányozás, pénzügy, biztosítás, környezet, munkaerő), a turizmuson belüli partnerség erősítésére Európai Turisztikai Fórumok kerülnek megrendezésre. Az Európai Unió átfogó stratégiájában, a lisszaboni célkitűzések elérésében, különösen a két alappillér teljesítésében nagy szerepet játszhat a turizmus. Piaci alapokon működő jövedelemtermelő képessége fokozható, multiplikatív hatásai révén befolyással van a gazdaság egészére, a fenntartható foglalkoztatottság megteremtéséhez pedig azáltal járulhat hozzá, hogy a szektorban nagy arányban helyezkednek el fiatal munkavállalók. Mindezek mellett segítheti az Európai Unió általános céljainak elérését és kohéziós politikájának megvalósítását, a társadalmi és a gazdasági különbségek mérséklését. A lisszaboni szerződés a turizmust 2010-ben ismerte el jogilag az EU Bizottság hatáskörébe tartozó tevékenységként, ún. harmadik szintű kompetenciaként és azon ágazatok közé emelte, amelyek esetében a bizottságnak a szubszidiaritás és arányosság elveit figyelembe véve bizonyos hatásköre van. A szerződés a turizmust olyan területként ismeri el, ahol a Bizottság a tagállamok tevékenységét támogató, kiegészítő, koordináló tevékenységet láthat el. E felhatalmazás alapján a Bizottság turisztikai tevékenységének konkretizálása érdekében az EU Bizottság Turizmus Egysége egy Bizottsági Közleményt készít elő a spanyol elnökség idején, amely a Bizottság turizmust érintő tevékenységének megfelelő keretet ad, és kijelöli azon területeket, amelyre a Bizottság turizmus részlege a tagállamok tevékenységét támogató feladatkörben a jövőben hangsúlyt fektet. 13

14 Általános célként fogalmazódik meg a tagországok vonzóbbá tétele az Európai Unióban és harmadik országok számára egyaránt az alábbi fejlesztési irányok mentén: 1) a turisztikai szolgáltatások fejlesztése (pl. a tömegturizmussal szembeni alternatív formák, infrastrukturális beruházások); 2) a turisztikai szolgáltatások iránti kereslet ösztönzése (pl. támogatások, határátlépés formalitásainak megszüntetése Schengeni-övezet révén); 3) a turisztikai vállalkozások üzleti-működési környezetének szabályozása (pl. fogyasztó védelem, állami támogatás, hálózati szerveződés); 4) a környezet és a turizmus összehangolt fejlesztése (pl. falusi turizmus, környezetvédelmi támogatások). Az Európai Unió pályázati rendszerében hangsúlyos elem az ún. horizontális céloknak való megfeleltetés, mely az esélyegyenlőségi, a környezeti fenntarthatósági, valamint a területi kohéziós szempontok érvényesítését jelenti. Bármely fejlesztés esetében azáltal, hogy beépítésre kerültek ezen célok, csökkenhetnek a társadalmi különbségek, megmaradhatnak a jövő nemzedéke számára természeti értékeink, kulturális örökségünk, illetve a területi gazdasági és jövedelmi különbségek is mérséklődhetnek. A fenti stratégiákban, átfogó célokban szereplő elvek megjelennek az egyes pályázati kiírásokban is, beépítésre kerültek az kiírás céljai, a támogatható tevékenységek, vagy az értékelési kritériumok közé (ld. Értékelés menete c. fejezetben). 14 A kultúrtáj és természeti értékek összehangolt fejlesztése kiemelt turisztikai cél

15 2.2 JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET A turizmus hazánkban a szakma erőfeszítései ellenére egyelőre nem rendelkezik önálló törvényi szabályozással, számos szakpolitikában azonban megjelenik. Területfejlesztési kerettörvény A közép-kelet-európai térségben Magyarországon elsőként, 1996-ban került megalkotásra a területfejlesztés és a területrendezés feladatairól, szabályairól és intézményrendszeréről szóló törvény (1996/XXI.), mely elismert jogszabály az európai szakmai berkek körében. A régiók szerepe a területi tervezésben a területfejlesztési törvény 1999-es módosítása eredményeként értékelődött fel, és a régiók a tervezés és fejlesztés területén nagyobb önállóságot kaptak, ezzel is felkészülve az európai uniós támogatási rendszerre, figyelembe véve a szubszidiaritás elvét. Turisztikai szolgáltató tevékenységek folytatására számos szabályozás született, mely témánként határozza meg az egyes tevékenységek feltételeit. Ezek között a legfontosabbak az alábbiak: utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996 (XII.23) korm. rend.; utazási szerződés Ptk IV. XXXV. fejezet 6. pontja, 281/2008 (XI.28) korm. rend.; nem üzleti célú, közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltató tevékenységről szóló 173/2003 (X.28) korm. rend.; szálláshely-szolgáltató tevékenységről szóló 239/2009 (X.20) korm. rend. A turisztikai tevékenységekhez közvetlenül, vagy közvetetten kapcsolódó jogszabályok között említhető a fogyasztóvédelmi törvény, a kereskedelmi törvény, illetve a ki- és beutazások szabályairól szóló törvények és rendeletek január 1-jén lépett életbe a szálláshely-szolgáltatási tevékenységről szóló 239/2009 (X.20.) Kormányrendelet módosítás, melynek célja a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/ EK (XII.12.) irányelvnek való megfelelés. Új kritériumok jelentek meg a szálláshely-típusokra vonatkozóan, valamint a minősítési eljárás is megváltozott. A rendeletmódosítás részben érintette a 2010 januárjában még nyitott pályázati kiírásokat, a projektjavaslatok azonban akkor is befogadásra kerültek, ha nem az új rendeletnek megfelelő szálláshely kategória fejlesztésére kerül sor. 15

16 2.3 SZAKPOLITIKÁK A turizmus irányítása különböző térségi egységeken, helyi, regionális és országos szinten zajlik. Az Országgyűlés alkotja meg az ágazat működéséhez szükséges törvényi kereteket, például az idegenforgalmi adóra, vagy a központi költségvetésre vonatkozólag. Az Országgyűlés Turisztikai- és sport bizottsága a kormányzati munka ellenőrző közreműködő szervezete, véleményező, javaslattételi hatáskörrel felruházva. Az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága dolgozza ki a hazai turizmusirányítás cél-, eszköz- és intézményrendszerét, a turizmus támogatásrendszerét, valamint együttműködik az európai uniós támogatásokkal megvalósuló turisztikai programok kidolgozásában, szakmai véleményezésében. A Szakállamtitkárság tanácsadó és döntés-előkészítő testülete a Nemzeti Turisztikai Bizottság, mely megteremti a turizmus állami irányítása és civil szféra közti egyeztető fórumot. Az állam tulajdonában lévő Magyar Turizmus Zrt. feladata a hazai turisztikai kínálat piacra vitele versenysemleges módon, az ország, mint desztináció arculatépítése, marketingtevékenysége, regionális és helyi együttműködések elősegítése marketing területén a Tourinform-irodák segítségével. A Regionális Marketing Igazgatóságok szakértői aktív feladatot vállalnak a projektfejlesztésekben és értékelésekben, valamint kapcsolattartó szerepkört töltenek be a turisztikai szolgáltatók és a központi szervek között. Jelentősége miatt önálló fejlesztési területet képvisel a Balaton régió 16 A területi és ágazati tervezés egyik elemeként a 90-es évek eleje óta felmerült az igény egy átfogó turizmusfejlesztési stratégiára. Első sorban a turizmusban tevékenykedő vállalkozások, civil szerveződések, helyi, regionális és központi szervezetek sürgették a megjelenését, míg 2005-ben el nem készült a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS). A stratégia alappillérei a hosszú távú jövedelmezőség elérése, a vonzerők fejlesztése, a vendégfogadás feltételeinek javítása, a humánerőforrás fejlesztése valamint a hatékony működési rendszer kialakítása az egyes turisztikai szereplők közt. A NTS-ra épülve megjelent több turisztikai részterülettel foglalkozó termékspecifikus stratégia, mint pl. az Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia, illetve a regionális turizmusfejlesztési stratégiák. A regionális operatív programok (ROP) turizmusfejlesztési céljai és eszközei valamint a pályázati kiírásai a fenti stratégiákkal összhangban kerültek kialakításra.

17 2.4 A TURIZMUSFEJLESZTÉS MEGJELENÉSE AZ ÚMFT-BEN Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) átfogó céljai összhangban a lisszaboni célkitűzésekkel a tartós növekedés elősegítése, valamint a foglalkoztatás bővítése. Az ÚMFT-n belül egyedül a ROP-okban került elkülönítésre pénzügyi forrás a turisztikai ágazat részére, elsősorban azért, mert a turisztikai attrakciók pontszerűen jelennek meg a térben, főként lokális és regionális hatásokkal rendelkeznek, a régiók adottságaihoz, sajátosságaihoz köthetők. Az ÚMFT általános gazdaságfejlesztési irányelvei az alábbiak szerint egyeztethetők össze a turizmus szektor jellemzőivel. Az innovatív gazdasági környezet megteremtése fontos a turizmus szempontjából is, mivel újszerű, a térségben egyedi attrakciók megjelenésével növelhető a kereslet. A kis- és középvállalkozások foglalkoztatják az ország munkavállalóinak közel háromnegyedét. Azáltal, hogy ezen vállalkozástípus nagy arányban képviselteti magát a turisztikai ágazatban, jelentős szerepet vállal a munkahelyteremtés növelésében. A turisztikai kínálat bővítése, a különböző infrastrukturális ellátottságok és szolgáltatások összekapcsolása multiplikátor hatásai révén segítik a stabil gazdasági fejlődést. A gazdasági versenyképesség elősegítése és a jövedelemtermelő-képesség növelése érdekében kiemelt területi dimenzió a turizmusfejlesztés, lényeges, hogy az ágazat gazdasági fejlesztése, bevételeinek növekedése kerüljön előtérbe a célok meghatározása során. Az országos és nemzetközi jelentőségű projektek (pl.: kongresszusi központ, gyógyhelyek, világörökség, kiemelt fejlesztések) a gazdaság húzóprojektjei és a versenyképességet erősítő tényezők. Az európai uniós statisztikai rendszernek megfelelően kerültek meghatározásra az ország tervezési-statisztikai régiói, a hat konvergencia régió és a Közép-magyarországi régió. A balatoni desztináció kiemelt jelentősége miatt a regionális operatív programokban önálló fejlesztési területként jelenik meg. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ), három érintett régió Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúl Balaton-közeli településeiből áll. Az Európai Unió társfinanszírozásával létrejövő turisztikai fejlesztések összehangolása különösen fontos a régióhatárokon átívelő, valamint a három régió BKÜ-n kívüli területein megvalósuló beavatkozások vonatkozásában. A turisztikai desztinációk sok esetben régiókon, vagy országhatáron átnyúlnak, speciális határmenti helyzetük miatt a nemzetközi turisztikai együttműködések támogatására külön program került megalkotásra. A Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében támogatható új és/vagy meglévő közös turisztikai tanácsadási és információs létesítmények bővítése vagy felújítása kistérségi szinten. 17

18 III. KONSTRUKCIÓK ÉS PÉLDÁK

19 3.1 A PÁLYÁZATOK JELLEMZŐI A regionális operatív programok (ROP) keretében a második számú prioritás a turizmusfejlesztés. Egységes stratégiai cél a turizmusból származó bevételek növelése, a vendégforgalom, látogatószám emelése a tartózkodási idő meghosszabbításán, a szezonalitás hatásainak mérséklésén keresztül, valamint az ágazatban a foglalkoztatottak számának növelése. A hét régióban a helyi adottságoknak megfelelően kerültek meghatározásra a turisztikai fejlesztések főbb irányvonalai: a meglévő erősségek tovább fejlesztésével, a hiányosságok pótlásával, valamint a különböző szolgáltatások összekapcsolásával érhetők el a kiemelt célok. A pályázati kiírásokban szereplő cél a régiók turisztikai vonzerejének növelése, és a hozzá kapcsolódó infrastrukturális háttér fejlesztése, valamint a turisták igényeinek megfelelő szintű kielégítése a turisztikai termékek, szolgáltatások és a szálláshelyek minőségének javításával. Ezáltal elérhető, hogy növekedjen a turisták által szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma, hosszabb legyen a tartózkodási idő, mérséklődjenek a turizmus időbeni koncentrációjából adódó jövedelemi ingadozások, így végső soron magasabb bevétel realizálható. A célirányos támogatási rendszer működése érdekében a turizmuson belül három pályázati kiírás került megjelenítésre, melyek az attrakciófejlesztésre, a szálláshelyek kapacitásnövelésére, valamint a turisztikai szereplők közti együttműködés, turisztikai desztináció menedzsment szervezetek támogatására irányulnak TURISZTIKAI ATTRAKCIÓFEJLESZTÉS A pályázati konstrukciókban nagy hangsúlyt kap a hazánkra jellemző turisztikai vonzerők fejlesztése, a fő cél minden régióban komplex turisztikai termékcsomag kialakítása volt. Uniós társfinanszírozás segítségével valósult meg többek között termál- és gyógyfürdők fejlesztése, várak, kastélyok turisztikai célú hasznosítása, múzeumok, régészeti lelőhelyek látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztése, természetvédelmi látogatóközpontok, téma- és kalandparkok kialakítása. Emellett lehetőség nyílt rendezvények infrastrukturális hátterének, sport és konferencia létesítmények turisztikai célú fejlesztésére, kisvasutak korszerűsítésére, projekthez kapcsolódó képzések és marketingtevékenység támogatására. Az attrakciófejlesztési pályázatok egy része úgynevezett kétfordulós eljárás keretében kerül támogatásra. Ez esetben az első körben beérkezett projektjavaslatok még a második fordulóig tartó időszakban jelentős projektfejlesztésen mennek keresztül, melynek során a projektgazdák a Közreműködő Szervezetekkel együttműködve egy útvonalterv mentén a projekt véglegesítéséhez szükséges feladatokat végzik el. A második fordulóban elért pontszámuk alapján kerülhet sor a végleges, remélhetően támogató döntésre. Attrakciófejlesztés keretében egyaránt támogatható fürdő- és műemlékfejlesztés (Lipóti strandfürdő, Királyi Séta Székesfehérváron) 19

20 3.1.2 A FOGADÓKÉPESSÉG JAVÍTÁSA: SZÁLLÁSHELYEK ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE A turisztikai attrakciófejlesztéshez szorosan illeszkedve, elsősorban magas minőségű szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi szálláshelyek támogatása indokolt európai uniós forrásokból. A tervezett konstrukcióban jelentős súlyt fektettünk a meglevő egységek minőségének és szolgáltatáskínálatának fejlesztésére a kihasználtságuk javítása érdekében. Ebben a konstrukcióban valósítható meg kereskedelmi szálláshelyek konferencia, kongresszusi infrastruktúrájának fejlesztése. A regionális sajátosságok ebben a pályázatban igen erőteljesen jelennek meg. Ennek alapját a regionális szálláshely-kínálatban illetve azok kihasználtságában, valamint a helyi turisztikai szereplők tőkeerejében levő különbségek jelentik. Így jelentős eltérések mutatkoznak abban, hogy milyen kategóriájú szálláshely volt jogosult támogatásra, lehetett-e újat építeni vagy csak meglevőt felújítani, illetve, hogy mekkora szálláshelyek fejlesztése kap preferenciát. Egy-egy régión belül pedig megjelent a területi alapú előnyben részesítés is, vagyis adott régión belül a hátrányos helyzetű (és turisztikai potenciállal rendelkező) térségekben megvalósuló fejlesztések előnyben részesülhettek TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA A Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) pályázati kiírás célja a jól működő turizmus feltételeként egy régiós, illetve országos szinten is egységes, egymással összehangolt szervezeti rendszer kialakítása. A TDM szervezet feladatai közé tartozik, hogy koordinálja a térség turisztikai tevékenységeit, biztosítja a térségre jellemző sajátos arculat kialakítását, valamint a public-private partnership jegyében a turisztikai szolgáltatókkal közösen felállít egy hatékony információs rendszert a turizmus élénkítése érdekében. A térségi, kistérségi együttműködések támogatása révén távlati cél egy régiós, illetve országos szinten egységes, összehangolt szervezeti rendszer kialakítása. A TDM szervezetek kialakítása, fejlesztése a teljes turisztikai ágazat hatékonyabb működését, dinamikus fejlődését biztosítja. A szektor fejlesztése élénkíti a régiók gazdasági teljesítményét, az egyes ágazatokkal való szoros kapcsolata révén pedig további kedvező hatásokat gyakorol a piaci szférára KIEMELT PROJEKTJAVASLATOK TÁMOGATÁSA A turisztikai ágazat szempontjából jelentős attrakciófejlesztési projektjavaslatok kidolgozásához szükséges, kiemelt projekttervezési felhívások jelentek meg. Kiemelt turisztikai projektek támogatásával olyan komplex, a pályázati konstrukciónál átfogóbb, összetett, a fenntartható üzemeltetést biztosító elemeket tartalmazó fejlesztések valósíthatók meg, amelyek a turisztikai kínálatban nemzetközi versenyelőnyt biztosíthatnak a régió számára. A kiemelt felhívás fő célkitűzése a régió meglévő turisztikai adottságaival összhangban és azokra építve magas színvonalú, egyedi, önálló vonzerővel bíró turisztikai termékek kialakítása. A kiemelt konstrukció keretében megvalósításra kerülő projektek ezzel együtt hozzá kell, hogy járuljanak a turisztikai szektor alábbi nemzeti szintű stratégiai céljainak eléréséhez is: 20

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében Balogh László ügyvezető igazgató DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Szeged, 2008 október 7. A Dél-alföldi régió sajátosságai

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

SAJTÓHÁTTÉR. Megjelennek a turisztikai pályázatok

SAJTÓHÁTTÉR. Megjelennek a turisztikai pályázatok SAJTÓHÁTTÉR Megjelennek a turisztikai pályázatok Október 4-től elérhetők a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján a turisztikai termék- és attrakciófejlesztést támogató pályázatok. Ezek segítségével mintegy

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei. 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei. 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály 130 Rekordok és kihívások 125 120 Vendégéjszaka % 115 110 105

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Észak magyarországi Operatív Program. Akcióterv

Észak magyarországi Operatív Program. Akcióterv Észak magyarországi Operatív Program 2. prioritás: A potenciál erősíte Akcióterv 2007. május 25. 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, A potenciál erősíte Prioritás rövid

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei. Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012.

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei. Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012. november A Dél-Dunántúli Operatív Program keretszámai Prioritás OP forrás

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Pályázati figyelő 2011. június

Pályázati figyelő 2011. június 1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban MSZÉSZ XLI. Közgyűlés Kujbus Krisztián, tanácsadó, OTP Hungaro- Projekt Kft. 2014. november12. 1 A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása Csongrád megyei turisztikai pályázatok bemutatása, aktuális Lorem ipsum kérdések megvitatása Turisztikai kiírások az Új Széchenyi Terv keretében a Dél-alföldön Kód Pályázat címe Beadott Nyert Cs. M-ben

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 TARTALOMJEGYZÉK REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA 5 Kohéziós politika7 A regionális operatív programok

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének közgyűlése, 2013. december 3. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

6000 Kecskemét, Kölcsey u. 7/a. Tel.: 76/508-750 Fax: 76/508-751

6000 Kecskemét, Kölcsey u. 7/a. Tel.: 76/508-750 Fax: 76/508-751 Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése DDOP-2.1.1/D-12, KDOP-2.1.1/D-12, NYDOP-2.1.1/F-12, DAOP-2.1.1/J-12, DDOP- 2.1.1/A.B-12, ÉAOP-2.1.1/A.I-12, ÉMOP-2.1.1/B-12, KDOP-2.1.1/B-12 Kedvezményezettek

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS XIV. ORSZÁGOS TDM KONFERENCIA GYULA 2015. DECEMBER 3-4. GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS Előadó: Komoróczki Aliz Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető TDM menedzser Köszöntő 2015. december 3. A DESZTINÁCIÓ

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége közgyűlése, Debrecen, 2014. november 13. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Kereskedelmi szálláshelyek

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Turisztika, mint kitörési pont az Új Széchényi Tervben. Bozsik Tünde vezető tanácsadó OTP Hungaro-Projekt Kft.

Turisztika, mint kitörési pont az Új Széchényi Tervben. Bozsik Tünde vezető tanácsadó OTP Hungaro-Projekt Kft. Turisztika, mint kitörési pont az Új Széchényi Tervben Bozsik Tünde vezető tanácsadó OTP Hungaro-Projekt Kft. Helyzetelemzés Helyzetelemzés Turisztikai szolgáltatások fejlesztése Attrakció és Üzleti célú

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben