Alkalmazott gendernyelvészet. ELTE BTK Alkalmazott nyelvészeti doktori iskola Dér Csilla Ilona

Átírás

1 Alkalmazott gendernyelvészet ELTE BTK Alkalmazott nyelvészeti doktori iskola Dér Csilla Ilona

2 Kurzusinformációk Kurzus neve: Nyelvészeti alkalmazások szakszeminárium 1.: Alkalmazott gendernyelvészet; Nyelvészeti alkalmazások műhelymunka 1. : Alkalmazott gendernyelvészet Kurzus kódja: P/NY/ALKN-6/e, P/NY/ALKN-15/e Helyszín: ELTE BTK A ép. 2. emelet 251. (Fonetikai Labor) Időpont: február 7., február 21., február óra Oktató: Dér Csilla Ilona egy. doc. Károli Gáspár Református Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék csillader@gmail.com

3 Kurzusinformációk Cél: A kurzus a társadalmi nemekkel foglalkozó tudományok (gender studies) körébe tartozó gendernyelvészet alapvető fogalmaival, módszereivel és főbb eredményeivel ismertet meg, elsősorban a szociolingvisztikának, a pragmatikának, a szövegnyelvészetnek, a diskurzuselemzésnek a nemek nyelvhasználatára vonatkozó kutatásain keresztül.

4 Kurzusinformációk Tematika (3 x 180 perc) Bevezetés. Alapfogalmak, a gender studies, azon belül a gendernyelvészet kialakulása. Alapvető elméletek, kutatási területek és módszerek. Biológiai hátterű nyelvi különbségek. Nyelv és hatalom összefüggése. A nemek és a nyelvváltozások összefüggése. A nemek nyelvhasználatára vonatkozó hétköznapi és féltudományos elgondolások, sztereotípiák és tudományos cáfolatuk/igazolásuk. A nemek nyelvhasználata pragmatikai, társalgáselemzési szempontból. Mikrokutatások vizsgálata. Főbb témák a 2. és 3. alkalommal: női nyelv(változat) és férfi nyelv(változat), beszédjog: hallgatás és csend, közbevágások, beszédmennyiség, beszédműfajok, társalgásirányítás témairányítás, kérdések és funkcióik, udvariasság arcmunka, offline és online férfi és női nyelvhasználat.

5 Kurzusinformációk Teljesítési feltételek Részvétel az órákon. A feladott olvasmányok feldolgozása. Egy legalább 8 oldalas (plusz címlap, bibliográfia) szemináriumi dolgozat elkészítése, mely egy szabadon választott kutatási téma gendernyelvészeti szempontú feldolgozását tartalmazza.

6 Kötelező irodalom Baráth Erzsébet A test adatbázissá szelidítése a nyelvhasználat-kutatásban. Apertúra IV/2. Bodó Csanád A dzsender-paradoxon és magyar szociolingvisztikai recepciója. In: TNTeF 2/2: Bucholtz, Mary A szociolingvisztikában vizsgált biológiai nemek közti különbségektől a genderváltozatokig. In: Juhász Valéria Kegyesné Szekeres Erika (szerk.): Társadalmi nem és nyelvhasználat. Válogatott szemelvények az angol és német szakirodalomból. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó Cameron, Deborah Elmélet a nők nyilvános beszédhelyzetben való megszólalásáról. In: Juhász Valéria Kegyesné Szekeres Erika (szerk.): Társadalmi nem és nyelvhasználat. Válogatott szemelvények az angol és német szakirodalomból. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó Cseresnyési László Férfi nyelv, női nyelv (1+1=1). In: Uő: Nyelvek és stratégiák (avagy a nyelv antropológiája). Budapest: Tinta Könyvkiadó Fishman, Pamela Conversational insecurity. In: Cameron, Deborah (ed.) The Feminist Critique of Language: A Reader. London: Routledge Fishman, Pamela Interactional shitwork. Heresies 1: Fishman, Pamela Interaction: The work women do. In: Thorne, Barrie Kramarae, Cheris Henley, Nancy (eds.): Language, gender, and society. Rowley: Newbury House

7 Kötelező irodalom Holmes, Janet Women, men and politeness. London: Longman. Holmes, Janet Women s language : A functional approach. General Linguistics 24 (3): Huszár Ágnes Bevezetés a gendernyelvészetbe. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Kovács Zsuzsanna Sümegi Mariann A férfiak nyelvi viselkedése egy nőies munkahelyi sztenderd nyelvhasználat tükrében. In: TNTeF 2/3: Lakoff, Robin Language and woman s place. Language in Society 2: Leinfellner, Elisabeth Cserfes nő, szótlan férfi és egyéb nyelvi sztereotípiák. In: Juhász Valéria Kegyesné Szekeres Erika (szerk.): Társadalmi nem és nyelvhasználat. Válogatott szemelvények az angol és német szakirodalomból. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó Mills, Sara Az udvariasság, udvariatlanság és a genderidentitás újraértelmezése. In: Juhász Valéria Kegyesné Szekeres Erika (szerk.): Társadalmi nem és nyelvhasználat. Válogatott szemelvények az angol és német szakirodalomból. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó Murachver, Tamar Janssen, Anna Gender, kommunikáció és kontextus. In: Juhász Valéria Kegyesné Szekeres Erika (szerk.): Társadalmi nem és nyelvhasználat. Válogatott szemelvények az angol és német szakirodalomból. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó Reményi Andrea Ágnes Nyelv és társadalmi nem. In: Replika 45 46: pdf Wardhaugh, Ronald Nyelv és nem. In: Uő: Szociolingvisztika. Budapest: Osiris Századvég

8 TNTeF:

9 Magyar nyelvű gendernyelvészeti Huszár Ágnes Bevezetés a gendernyelvészetbe. Budapest: Tinta. 123 l. kötetek

10 Magyar nyelvű gendernyelvészeti kötetek Barát Erzsébet Sándor Klára (szerk.) A nő helye a magyar nyelvhasználatban. (Nyelv, ideológia, média konferencia 1. Szeged, szeptember 8 9). Szeged: Jatepress Barát Erzsébet Sándor Klára (szerk.) A nő és a nőiesség sztereotípiái. (Nyelv, ideológia, média konferencia 2.) Szeged: SZTE Könyvtártudományi Tanszék. Bodnár Ildikó Kegyesné Szekeres Erika Simigné Fenyő Sarolta (szerk.) Sokszínű nyelvészet Női szóval női szemmel. Genderkutatás a nyelvészetben és az irodalomban. Miskolc: Miskolci Egyetem. Huszár Ágnes A nő terei. Budapest: L Harmattan. Kegyesné Szekeres Erika Simigné Fenyő Sarolta (szerk.) Sokszínű nyelvészet Alkalmazott nyelvészeti genderkutatás. Miskolc: Miskolci Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék.

11 Magyar nyelvű gendernyelvészeti Juhász Valéria Kegyesné Szekeres Erika Társadalmi nem és nyelvhasználat I. Válogatott szemelvények az angol és német szakirodalomból. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. kötetek

12 Nőkért.hu

13 A gendernyelvészet helye társadalomtudományok Gender Studies = a társadalmi nemek elmélete (genderelmélet) és kutatása Interdiszciplináris, tudományos Women s Studies ~ Feminist Studies Men s Studies Sexual Diversity Studies ~ LGBTI Studies (Lesbian, Gay, Bisexual, Transgender, Intersex) És: Study of Sexuality Területek: irodalomtudomány, nyelvtudomány, történelem, szociológia, politikatudomány, antropológia, filmelmélet, médiatudományok, jogtudományok, orvostudomány, pszichológia

14 A gendernyelvészet helye Miért alkalmazott? alkalmazott nyelvészet szociolingvisztika gendernyelvészet ~ dzsendernyelvészet társadalmi egyenlőség nemi egyformaság A nemek egyenjogúak egyformák egyenlő(e)k?

15 S(z)ex(us) és gender Simone de Beauvoir (filozófus): A második nem (1969 [1949]) Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik. a szexusra épül rá a gender, a társadalom által elvárt szereprepertoár Robert J. Stoller (pszichoanalitikus): Sex and gender (1968) sex biológiai nem a két biológiai kategória közül hová tartozik egy egyed gender társadalmi nem (et: lat. genus, generis), ritkábban: kulturális nem társadalmi és nem biológiai eredetű elvárások, tulajdonítások, sztereotípiák, azaz társadalmi gyakorlatok a nemek kinézetével (fizikum, öltözködés stb.), tulajdonságaival, szerepeivel, viselkedésével kapcsolatban

16 S(z)ex(us) és gender nemek, nemiség férfi, nő, nőies, férfias, male, female, nőies férfi, férfias nő nőiség, nőiesség, férfiság, férfiasság genderkonformitás De: a gender nem adott, alakítható, megválasztható?

17 S(z)ex(us) és gender

24 Tomboy Biol. nem: női/lány, gender(szerep): fiú? lány? Mit jelent? Fiús lány? Különc lány?

25 Ellentétes nem? Mars Vénusz-könyvek Miért hazudik a férfi, miért sír a nő? De: Deborah Cameron: The myth of Mars and Venus

26 Ellentétes nem? mennyiben kulturálisan meghatározottak a különbségek? mennyi a hasonlóság, mennyire fókuszálunk azokra? a nyelv(használat)i különbségek mennyiben magyarázhatók a kulturális háttérrel? nemen belüli egyéni különbségek vs nemek közti különbségek

27 Mindenki földi

28 Mindenki földi, még a gendere alapján is Carothers, B. J. & Reis, H. T. (2013). Men and women are from Earth: Examining the latent structure of gender..journal of Personality and Social Psychology, 104 (2): Pszichológia: a férfi és a nő két különböző kategória 13, a nemek között szignifikáns különbségeket találó tanulmány statisztikai újraelemzése, ksz: fő, 122 jellemző (pl. empátia, szexualitás, intimitás, BIG5), főleg kérdőívek Gender-taxon Antropometriailag valóban két csoportba tartoznak a nők s a férfiak Pszichológiai jellemzők tekintetében: a nemen belüli egyéni variabilitás és a két nem közti átfedés is óriási Átlagkülönbségek vannak, de nem elegendő a csoportba soroláshoz egyazon férfi lehet pl. magas agressziójú, de gyenge matekos nem a neme miatt olyan fura a partnered a gender-sztereotípiák hátráltatják, hogy a másikra egyénként tekintsünk Más kultúrák: nagyobb eltérések várhatók

29 Mindenki földi

30 Bobbi J. Carothers Tornatanár szülők Tomboy Zavaró sztereotípiák

31 Ez gender? Milyen következménye van ennek a genderre nézve?

32 A fő probléma Mi biológiai és mi társadalmi-kulturális eredetű eltérés? férfi agy, női agy, férfi test, női test Biologisztikus (esszencialista) felfogás eleve adott és (meg)változhatatlan női és férfi vonások (testfelépítés, hormonok stb.) Konstruktivizmus/konstrukcionizmus: a gender a társadalmi gyakorlatok során jön létre, nem rögzített, a társadalmi elképzeléseknek nincs objektív alapjuk, nincs objektív nemi kategória, a biológiai nemek a nemekről alkotott elképzelések biologisztikus kivetítései, mindig tartalmaznak társadalmi együtthatókat MINDEN KONSTRUKCIÓ?

33 Ez ugyanaz, mint a nature nurture vita? A példa: a homoszexualitás genetikai hátterű? ha igen, az felmentést ad? Helytelen lenne tehát az esszencialistáknak és a konstrukcionistáknak a szexuális beállítottságról szóló vitájában csak a régi mintát látni: természet vagy kultúra, veleszületett vagy szerzett tulajdonságok. ( ) Mindenki egyetért abban, hogy az emberi viselkedésben a velünk született és a nevelési tényezők egyaránt hatékonyak. Alapvetően különböző viszont a kutatási tárgy meghatározásának tudományos megközelítése. Egyesek szerint a homoszexuálisat" mint a valóságban meglevő tárgyat kell tanulmányozni. Mások azonban vitatják ennek természetes" létezését. Ezáltal a szembenállók között minden egyetértés lehetetlen a tárgy valódi természetét illetően. Olyan ez, mint az alagútfúróknál, akik egyszerre kezdik a munkát a hegy ellentétes oldalain (amit itt homoszexuális viselkedésnek" hívnak), de középre érve kilométerekkel eltérnek egymástól. Ők egyszerűen különböző szinteken dolgoztak. Megjegyzendő: a konstrukcionisták nem vitatják, hogy létezik homoszexuális viselkedés, de tagadják, hogy ez a viselkedés bizonyos embertípus jellemzője. Sok embernél fordul inkább elő ritkán, esetenként, gyakran vagy állandóan; erősödik, gyengül vagy eltűnik, és sok esetben a heteroszexuális viselkedéssel együtt, vagy azzal váltakozva létezik. Ez a megfigyelés persze megintcsak értelmetlennek mutatja azt a próbálkozást, hogy a bizonyos egyénekben meglévő homoszexualitáshoz valamilyen mindig megtalálható testi adottságot lokalizáljunk. (In: Haeberle Szexológiai dokumentumok, esszencialistak_ko.html)

34 Ez ugyanaz, mint a nature nurture vita? Néhány amerikai kritikus egyszer vette a fáradságot, hogy 47 tudományos folyóiratból 228 homoszexualitásról szóló cikket analizáljon. A szexuális beállítottság alapvető definíciói annyira eltértek egymástól, hogy végül gyakorlatilag semmit semmivel" nem lehetett összehasonlítani, és semmilyen értékesíthető ismeretanyag nem derült ki. (uo.) A MÓDSZERTAN FONTOSSÁGA!!!

35 Konstruktivizmus konstruktivista felfogás nem választhatóak el élesen a nemek, kontinuum (vs. dualitás) A szex(us) sem természetesen adott, diskurzuson belül van, rá is visszahatnak a társadalmi gyakorlatok: A biológiai nem mind az egy nemre, mind a két nemre épülő fölfogásban szituációfüggő: csakis a társadalmi nem és a hatalom fölött folyó harc kontextusában értelmezhető. Pl. anatómiai ábrázolások, nemi szervek anatómiai és élettani leírása: MA! a dekonstrukció mint módszer: a hatalmi diskurzusok elemeire bontása

36 Performativitás Judith Butler Forrás: BAE Egy adott diskurzuson, hagyományon belül működnek a beszédaktusok (l. esküvő) A nemiség performatív, a diskurzus hagyományába illeszkedve citálja a nemiséget újra és újra, s mint jelölő, létre is hozza azt, amit jelöl (Gyuricza 2006) Forrás: Gyuricza Eszter: A nemiség performativitása.

37 Performativitás Az elmélet lényege már a Gender Trouble-ban előkerül, a Jelentős testek-ben Butler csak tovább finomítja az elképzelést és annak bemutatását. A teória magját azonban csak akkor érjük el, ha lehántjuk a szójátékok és filozófiai példák egymásra rakódott rétegeit. Ezzel, a feministák számára bizonyára esszencialista jellegű egyszerűsítéssel ugyan nagy mennyiségű intellektuális tartalmat áldozunk fel, de talán érdemes vállalni a kockázatot. Úgy tűnik ugyanis, mintha a legutolsó réteg alatt egy lélektani közhely bújna meg: az ember az identitását úgy építi fel és erősíti meg folyamatosan, hogy a bevett nemi szerepeket ismétli. (Gyuricza i.m., az én kiemelésem)

38 Konstruktivizmus szélsőséges konstruktivizmus: csak egyének vannak? Konstr.-kritikák: nincsenek pl. női értékek, csak változó vonzalmak, szerepek vannak, átírt szójelentések (család, nem stb.), (nem)semlegesítés, kigúnyolás Ellenkritika: honnan nézünk rá a nemekre? kategória (Arisztotelész): a viselkedést a kategóriával (faj, rassz, kultúra, nem) írjuk le, esszencialista populáció (Galilei): a kategóriák absztrakciók, az individuumok valóságosak, a viselkedést a feltételes tényezők alapján írjuk le az evolúcióelmélet ezt támogatja Források: kritika: ellenkritika:

39 Kontinuum? 3. nem? (eunuchok, hidzsrák, androgünök, kasztráltak stb.) A gender nem bináris? A nemek közti különbségek megléte nem tagadható, ami kérdéses, az az, hogy ezeknek milyen szerepet tulajdonítunk.

40 Kinsey-skála, 1948, 1953

41 A genderszerepek szocializációja családi, közösségi (óvodai, iskolai) interakciók révén média (tv, könyvek, videójátékok stb.) szociális tanuláselmélet internalizált szerepek

42 Nyelvhasználat: magyarázó elméletek Deficitelmélet: a normatív a férfi nyelvhasználat (pl. Lakoff) Dominanciaelmélet: hatalomhoz és beszédhez való jog nyelvi szexizmusok az alárendeltek (beosztott, beteg) nyelvi viselkedése analóg a nőkével Differenciaelmélet: csak mások eltérő szocializáció kultúraközi kommunikáció versengő együttműködő Forrás: Reményi 2001, Huszár 2009 (12. fejezet)

43 Gendernyelvészet def. a férfiak és a nők nyelvhasználatának a biológiai nem (szexus) és a társadalmi nem (gender) által létrejött különbözőségét kutatja (Huszár 2009) különbségek és azonosságok arányok

44 Bucholtz-tanulmány A szociolingvisztikában vizsgált biológiai nemek közti különbségektől a genderváltozatokig (2002) A terepmunkás szemszöge a szociolinvisztikában a gender kutatása sokáig a biol. nemek különbségeinek kutatásában merült ki (fonológiai változók) Cél: a kvalitatív kutatások és a nyelv & gender kapcsolatának erősítése minden szociolingvistának meg kell értenie, hogy a gender nem egy olyan változó, amely túlmutat a konkrét szituációkon, hanem egy komplex, kontextusérzékeny rendszer, amely identitások és ideológiák kialakítását teszi lehetővé. (p. 9)

45 Bucholtz-tanulmány Biológiai nem: egyértelmű tsd-i változónak vették a szlg-ban, semmi vita róla Gender: a 80-as években a biol. nem mintájára kezdték el használni, ill. a férfi/női nemi identitást jelentette Különc lányok: Fred és Erich története (p. 11 és p. 12. köz.) A szexualitáselméletek befolyásolják a genderelméleteket (és viszont): a genderalapú nyelvi változókból a szexuális gyakorlatokra is lehet következtetni (pl. férfi presztízsnyelvi forma = elpuhult, meleg, a sztenderd brit ejtés elleni tiltakozás minden rádióban)

46 Bucholtz-tanulmány B. alternatív definíciói: Gender: a) biol. nem // nők b) Az individuumok szociális elkülönítése a feminin és maszkulin kontinuumon belül c) Az emberek osztályozása a férfi és nő kategóriái szerint, mely a test kulturális felfogásán alapszik (főleg a szexualitás tekintetében), azon normatív ideológiái mentén, amelyeket a tsd-i, érzelmi stb. gyakorlatokról, attribútumokról, képességekről alakítottak ki. A lényeg tehát: egy bizonyos nemen belül és egy bizonyos beszélőt tekintve milyen változatok jelennek meg. Hasznos, mert: Az identitást előtérbe helyezi Más tudományokhoz hozza közelebb a szlg-át Stílus: megkülönböztető szociális gyakorlat, melynek a nyelvhasználat is része. Itt pl. különc menő (uott laknak, uaz az iskola stb.), másképp ejtett előretolt mgh-k

47 Férfi nyelv női nyelv század, Európa arawak és karibi: nőrablás? 10-20% (arawak és karibi elemekkel dúsított arawak nyelvjárás) szanszkrit és prakrit: a vallási rituálék nyelve gros ventre: algonkin indiánok

48 Férfi nyelv női nyelv Külön nyelvváltozat? a nyelvváltozatok közti eltérések jellege genderlektus női nyelv = a nők nyelvhasználata Női kultúra

49 Primitívebb női nyelv? Otto JESPERSEN 1922 Language: Its Nature, Development and Origin The woman intuíciók szegényesebb szókincs silányabb szintaxis befejezetlen mondatok

50 Primitívebb női nyelv? szociolingvisztika: ideális adatközlő? (NORM = non-mobil, older rural, man) nők és a társadalmi mobilitás a nők mint konzerválók és újítók (Susan Gal) gyors alkalmazkodás (Pygmalion) vö. felsőoktatásban tanuló nők

51 Primitívebb női nyelv? század fordulója: nyugati gondolkodók a nők elmaradottak ész, tehetség, jellem dolgában okok: kisebb koponya, labilitás a menstruáció, szülés, szoptatás miatt, erkölcstelenség

52 Fordulat 1) II. világháború család, gazdaság, erős fizikai munka Rosie the riveter 2) 60-as évekbeli diáklázadások egyenjogúsági mozgalmak feminista hullámok

53 A gendernyelvészet intézményesülése Úttörője: Robin LAKOFF 1973 Language and woman s place tag questions ( ugye? ) hedges preferált szavak bizonytalanság

54 Hazai gendernyelvészet Nemzetközi gender studies: 70-es évektől Hazai gender studies: 90-es évektől anglisztika, amerikanisztika szociológia, irodalomelmélet nagyobb egyetemeken, CEU MA szinten csak angol szakokon + CEU

55 Biológiai nemi különbségek Genetikai: eltérő kromoszómapár, eltérő hormonális hatások két nem? (de: androgünitás, transzszexualitás) androgén-érzéketlenség (AIS): XY kromoszóma, hormonális problémák, férfi belső, lány külső kongenitális adrenális hiperplázia (CAH): XX kromoszóma, túl sok androgén, fiús külső

56 Biológiai nemi különbségek Férfi agy női agy

57 Biológiai nemi különbségek corpus callosum Shaywitz 1995: verbális feladatoknál a nők mindkét féltekéje aktív, a férfiaknál csak a bal - CÁFOLTÁK Bishop Wahlsten 1997-es metaelemzése: sokkal nagyobbak az egyéni különbségek, mint a nemiek (eltérő szoftverek?)

58 Biológiai nemi különbségek eltérő agytömeg (1336 gr; 1198 gr) és -méret Nagyobb szürkeállomány: férfiak Nagyobb fehérállomány: nők zippelt női agy? több szinapszis Nagyobb mennyiségű glükózégetés gyorsabb?: nők Nagyobb prefrontális lebeny (ösztöngátlás, morális érzék): nők Nagyobb kéreg alatti magok (limbikus rendszer, l. érzelemszabályozás): nők Nagyobb amigdala (félelemérzés, szexuális és szociális viselkedés): férfiak Nagyobb parietális kéreg (téri-mozgásos készségek, számolás): férfiak

59 Biológiai nemi különbségek Csendes jobb félteke? Férfi agy: specializáltabb, aszimmetrikusabb, jobban kifejlődő egyes készségek Női agy: egészlegesebb agyi tevékenység Vö. stroke

60 Biológiai nemi különbségek Főbb kognitív eltérések Percepció: Látás: látásélesség (F), színek megkülönböztetése (N), vizuális illúziókra való fogékonyság (N), kontextusfüggetlenség (F), arcészlelés (N), arcok érzelemkifejezése (N) Hallás: N (főleg magas hangok) Szaglás: N Ízlelés: ízmegkülönböztetés (N), megkülönböztetés tapintás alapján (N)

61 Biológiai nemi különbségek Más kognitív képességek: Útvonaltanulás, orientáció: tereptárgyak (N), útvonal (F) Mentális forgatás (F) Lokalizálás: tárgyak megjegyzése (N) Matek: egyszerű aritmetika (N), logikai következtetések (F), bonyolult szám. (F) Egyéb: finommozgások (N), célba dobás (F), ujj-, kéz- és szájmozgások (N) De: környezet és öröklés folytonos kölcsönhatása

62 Biológiai nemi különbségek Memória: sokféle eredmény, feladatfüggő Szópárok tanulása (absztrakt, konkrét, vegyes): N Téri memória (útvonaltanulás): F Helyemlékezet, téri pozíciók: N Epizodikus memórai: N Arcok-nevek megjegyzése: N Kategóriák megjegyzése: attól függ (eszközök, bútorok) Önéletrajzi memória: eltérő mód (érzelmi vs. képi alapú)

63 Nyelvi képességek Jobb női verbális képességek? Ez mit takar? Biológia vagy szocializáció? Agyi lateralizáció: bilaterálisabb (N) Gyerekkori különbségek: beszédfejlődés (zavarok, tesztoszteron), szókincs, helyesírás (norma?) Biológiai különbségek: A verbális különbségek alatta maradnak más kognitív különbségeknek! Nők előnye: verbális fluencia, szótalálás (ok: memória?), Kimura: jobb női verbális emlékezet Hyde Linn metaelemzése, 1988 (165 amerikai vizsgálat, szignifikancia): nincs női előny, a korábbi vizsgálatok nagyobb különbségeket mutattak ki

64 hangszalagok hosszúsága (felnőttkor) hangszalagok közti rés mérete (F) Alaphangmagasság: alacsonyabb (F) A nem azonosítása F0 alapján: ffi: Hz, nők: Hz Átfedés nehéz dönteni Kortól, szokásoktól függ Hangzó beszéd

65 Hangzó beszéd Alaphangmagasság: magyar nők: átlag 184 Hz, Ennél magasabb: lengyel, orosz, francia, spanyol nők (+ 50 Hz). magyar ffiak: 103 Hz (spanyol ffiak: 130 Hz) Mennyire nagy az adott kultúrában a nemek átlagos alaphangmagasságának különbsége? Időben is változik (USA, 70-es: nagyobb volt, japánok: akár 400 Hz) Ok: nem anatómiai, társadalmi! rátanulás (már gyerekkorban: gégefő leszorítása), nemet váltók (hangterápia, hangszalagműtét, hormonok) Sztereotípia: hírolvasó nők

66 Hangzó beszéd Beszédtempó: a nőké kicsit gyorsabb, nagy egyéni eltérések Hezitáció: férfiak többet (kitöltött szünetezés, mmm, ööö) Mondatfonetikai eszközök: többféle, dallamosabb, színesebb beszéd (N), pl. nagyobb kiterjedésű dallamsémák (angol, arab nyelvek), nagy nemzeti eltérések Pl. görög férj amerikai feleség, hangmagasságváltakozás, egyhangú

67 Hangzó beszéd Eltérés a beszédhangok rendszerében: a rendszeres fonológiai oppozíciókban egyes nyelvekben csukcsok: /r/ : /z/ (Jespersen 1922), ffi/nő: /nirak/ : /nizak/ kettő, /rerka/ : /zerka/ rozmár sumér női változata: emesal (N) és emegir (F): /g/ : /m/, /g/ : /d/, /g/ : /b/, /d/ : /z/. gros ventre: N: /kjatsa/ F: /djatsa/ kenyér Kairói arab: F: /t/, N: /d/, palatalizált változatok Nyambikvara (D-Amerika): a nők a gyerekek kiejtésére emlékeztető selypítő stílust veszik fel angol nők: /-ing/ velárisabb ejtés, F: alveoláris kínai nők: msh-nyújtás, lágyított éles palatálisok

68 Hangzó beszéd OKOK: a nők jobban igazodnak a sztenderdhez gondosabb ejtés hiperkorrekt ejtés, pl. a betűejtés a ffiak a nemsztenderdhez igazodnak (csoport, lakóhely) Feltétel: HA tudnak igazodni, l. iskolázottság Vö. kommunikációs munkakörök, nyelvi piac

69 Nyelvtan: Kidd Lum 2008: angol, nyelvtani szabályok megtanulása (L), túláltalánosítás (L) Harstorn Ullmann 2006: ritka szabály (F), hibázás (F) Ki tanul inkább alakokat és ki szabályt? Vö. szülők javításai, a lányok és a fiúk nyelvi nevelése Grammatika

70 Olvasnivalók a 2. alkalomra: Baráth 2009 Bodó 2012 Leinfellner 2011 Murachver Janssen 2011

71 Köszönöm a figyelmet!