Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési. Felmérés munkarész. Pécs M.J. Város Önkormányzata. (1.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési. Felmérés munkarész. Pécs M.J. Város Önkormányzata. (1."

Átírás

1 Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve - Felmérés 1 Pécs M.J. Város Önkormányzata Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve (1. kötet) Felmérés munkarész április

2 Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve - Felmérés 2 Pécs M.J. Város Önkormányzata Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve (1. kötet) Felmérés munkarész április Fejlesztési terv - tanulmány Felelős vezető: Badalay Endre COWI Magyarország Kft. Projektvezető: Rékai Gábor COWI Magyarország Kft. Munkatársak: Közreműködtek: Adatfelvétel Adatszolgáltatás Ácsbolt Zoltán Dalos Péter Horvátth Balázs Hladon Andrea Kelló Balázs Kiss András Kovács Gergely Plank Edit Szőke Bálint Uti Gábor Zsiborás Róbert Fürge Diák Iskolaszövetkezet Reál-PR 93 Piac- és Közvéleménykutató Kft. Pécsi Közlekedési Zrt. Pannon Volán Zrt. MÁV Zrt. Magyar Közút Nonprofit Zrt. Pécs MJV Polgármesteri Hivatala COWI Magyarország Kft.

3 Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve - Felmérés 3 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés Előzmények Kapcsolódó programok Megbízás 7 2 Társadalmi-gazdasági szerkezet és a közlekedés kapcsolata Pécs és környezete 8 3 Adatfelvételek Rendelkezésre álló alapadatok A közlekedési igények felmérése 19 4 A közlekedési szokásjellemzők Pécsen és vonzáskörzetében 32 5 A közlekedési rendszer jelenlegi helyzete A pécsi térség közúti közlekedési kapcsolatai A városi közúti hálózat jellemzői Forgalomszabályozás Parkolás Városi logisztika, áruszállítás Helyi közösségi közlekedés Helyközi és távolsági autóbuszos közösségi közlekedés Vasúti közlekedés A közösségi közlekedési szolgáltatók lehetséges együttműködésének háttere Gyalogos közlekedés Kerékpáros közlekedés Légi közlekedés Közlekedésbiztonsági helyzet 222

4 Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve - Felmérés 4 1 Bevezetés DDOP projektgenerálás 1.1 Előzmények Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be a DDOP /A komponensére, a Közösségi közlekedésfejlesztés projektgenerálás témakörében. A hatékony közösségi közlekedési rendszer kialakítását nem csak a rossz minőségű, elavult infrastrukturális adottságok gátolják, hanem a különböző közlekedési módok és szolgáltatók közötti együttműködés hiánya is. A program célja a régió megyeszékhelyeinek, valamint a Balaton kiemelt üdülőkörzet régió vonatkozásában az integrált agglomerációs közösségi közlekedési rendszerek hosszú távú, 2020-ig tartó fejlesztési terveinek az elkészítése, továbbá a hosszú távú tervekhez a DDOP és a KÖZOP céljaihoz és eszközeihez illeszkedő, 2009-től megvalósítható közösségi közlekedésfejlesztési projektek azonosítása és megvalósíthatósági tanulmányaiknak elkészítése. A város a hosszú távú helyi, agglomerációs és regionális szintű közösségi közlekedés-fejlesztés Pécsett és vonzáskörzetében címmel vállalt projekt megvalósítására 85 %-os támogatást nyert az Európai Regionális Fejlesztési alapból és a hazai költségvetés előirányzatból. A projekt Pécs, valamint a hozzá kapcsolódó agglomeráció közforgalmú közlekedésének versenyképességét elősegítő fejlesztések koncepcionális megalapozását kívánja létrehozni. Erre épülnek mindazoknak a projektelemeknek a megvalósulási tervei, amelyek a modal-splitet kedvezően befolyásolják, javítják a közforgalmú közlekedés biztonságát és szolgáltatási színvonalát, illetve növelik a környezetbarát kerékpáros közlekedés részarányát a közlekedési munkamegosztásban. A projekt keretében jelen tanulmány Pécs MJV és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve.

5 Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve - Felmérés Kapcsolódó programok Pécs város közlekedési kérdései több programhoz is szervesen kapcsolódnak CIVITAS program Pécs Magyarország városai közül elsőként 2001-től részt vett az Európai Unió CIVITAS programjában 1. Ennek keretében a belvárosban korlátozott forgalmú övezetet és zónás parkolási rendszert vezettek be, valamint elkészült egy forgalom-szabályozási és közlekedési stratégia. A CIVITAS program azóta is fut, évről évre forrást biztosítva a környezetbarát közlekedési módok innovatív fejlesztésére Versenyképességi Pólus program A Magyar Kormány évi határozata alapján Pécs az ország egyik távlati fejlesztési pólusa (Pécs témacíme: az életminőség pólusa 2 ). Pécs régiójának adottságaira építve a térség gazdaságát az egészség-iparhoz, a környezetiparhoz és a kulturális iparhoz rendezi át új együttműködési rendszerekbe. A pólus program 4. pontja a háttér fejlesztésének igényéről ír, melynek III. pontja az Infrastrukturális feltételek címet viseli. A III./A. pont a városi közlekedéssel foglalkozik, és a program kidolgozói számolnak a jelenlegi közlekedési problémák megoldásával: a Pólus alap-feltételének tekintik a város kettéosztottságának megszüntetését, a közlekedési/parkolási problémák felszámolását, az út- és közmű-hálózat permanensen jelentkező hibáinak orvoslását egy átfogó rekonstrukció keretében. Ennek megfelelően a Pólus Program közlekedés-fejlesztési prioritásai a következők: A várost kettéosztó vasúti pálya kiváltása, helyén közút és kötött pályás tömegközlekedés (több villamos-vonalról beszél az anyag); Korszerű és környezetkímélő tömegközlekedési hálózat kialakítása; Nagy befogadóképességű P+R parkolók építése (például az új vasútállomásnál is); A belső úthálózat átépítése, a közlekedési rendszer rekonstrukciója. 1 Innovatív közlekedési vonatkozású fejlesztéseket támogató program, melynek végcélja egy élhetőbb és a fenntartható mobilitást megvalósító város létrehozása. További információ: 2 Pécs, az életminőség pólusa A koncepció véglegesítése: fejlesztési elképzelések, stratégiai illeszkedések, indikátorok (Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar szeptember)

6 Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve - Felmérés 6 A közlekedéshez kapcsolódik sok tekintetben a III./C. pontban említett akadálymentesítés is Európa Kulturális Fővárosa 2010 programsorozat Az Európa Kulturális Fővárosa (továbbiakban EKF) a korábbi tervek szerint magában foglalta egyrészt 5 kulcsprojekt megvalósítását (melyek kivitelezése még ma is tart), valamint több olyan fejlesztést és programot, melyek alapvetően alakítják és befolyásolják a város közlekedési rendszerét, új követelményeket támasztanak vele szemben a beruházások kivitelezése és a megvalósulás utáni működés során egyaránt A közlekedés-fejlesztés korábbi dokumentumai Pécs és vonzáskörzete közlekedésének fejlesztéséről több tanulmány született korábban, jellemzően a közlekedés valamely ágazatára fókuszálva. Jelen tanulmány készítésekor igyekeztünk összhangot teremteni ezen korábbi tanulmánytervekkel, koncepciókkal (időrendben): Pécs, tömegközlekedés-fejlesztési munkaprogram és ütemterv (PRO URBE Kft., 1998), Pécs Megyei Jogú Város közlekedésfejlesztési koncepciója öszszefoglaló (PRO URBE Kft. Kvantitás-Consulting Kft., 2005), Pécs parkolás szabályozása rendelet előkészítő anyag (Pécsépterv Stúdió, 2005), Pécs Megyei Jogú Város közlekedési koncepciója (Inter Tan-Ker Kft., 2006), Pécs Megyei Jogú Város közlekedésfejlesztési koncepciójának felülvizsgálata (PRO URBE Kft., 2007), Pécs vasúti csomópont döntés-előkészítő tanulmányterve (COWI Magyarország Kft., 2007) 3 Pécs, a határtalan város. Európa Kulturális Fővárosa Pécs 2010 (pályázati dokumentáció)

7 Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve - Felmérés Megbízás Pécs város megbízása a város és agglomerációja közösségi közlekedési rendszerére vonatkozó fejlesztési terv elkészítéséről szól, mely a fenntarthatóságot, a hosszú távú működőképességet elsődleges célként fogalmazza meg. A terv a közlekedést, mint egységes rendszert kezeli, ennek megfelelően vizsgálja a helyi és térségi közösségi közlekedést, a gyaloglást, a kerékpározást és a közúti közlekedést is. A tanulmány három fő munkarészből áll: a város és térsége jelenlegi közlekedési rendszerének felmérését tartalmazó Felmérési munkarész; a város és térsége jelenlegi közlekedési rendszerének elemzését tartalmazó Elemzési munkarész; a közlekedési rendszer fejlesztési stratégiáját és a stratégia megvalósítását szolgáló intézkedéseket tartalmazó intézkedéseket rövid-, közép-, és hosszú távra tartalmazó Döntés-előkészítő munkarész. Ez a dokumentum a jelenlegi helyzet jellemzőit, adatait tartalmazó Felmérés munkarészt tartalmazza.

8 Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve - Felmérés 8 2 Társadalmi-gazdasági szerkezet és a közlekedés kapcsolata 2.1 Pécs és környezete Pécs térsége A város térségi szerepe, demográfiája A város közlekedését alapvetően meghatározza, hogy Pécs közel 160 ezres lakosságával a Dunántúl legnagyobb városa, a Dél-Dunántúli Régió központja, Baranya megye székhelye, a Pécsi kistérség központja. Budapest, Debrecen és Szeged mellett a negyedik olyan város, amely tulajdonképpen hiánytalanul ellátja regionális központi szerepkörét: egészségügyi és kulturális központ, egyházi székhely, valamint oktatási központ is, egyetemi város. Gazdasági szerepe is jelentős, és egyre növekvő, a régió vonzásközpontja. Tágabb vonzáskörzetének nagyobb települései: Szentlőrinc, Komló, Pécsvárad, Harkány, Siklós, Villány, Mohács. A város kb. 40 km-re fekszik a horvát határtól (a határfolyó Drávától) és a Dunától is, így szokás és a város törekvése is ennek erősítése a Balkán kapujaként emlegetni, vagyis a határokon átnyúló, országokat összekapcsoló szerepét hangsúlyozni. Bejáró munkaerőforgalom Gazdasági súlyának köszönhetően térségében jelentős mobilitást generál, jelentős számú a bejáró tanulók és foglalkoztatottak száma. A évi népszámlálás foglalkozik számszerűen és megbízható pontossággal az ingázók számával 4, eszerint: Pécsett lakó foglalkoztatott fő, ebből helyben lakó és dolgozó fő, Pécsről eljáró pedig lakos. Más településről fő járt be a népszámlálás évében, így összesen a Pécsett dolgozók száma volt. A bejáró foglalkoztatottak száma szerint rendezve a következő települések kötődnek jelentősen Pécs városához: Komló (kb. 2 ezer bejáró, az összes bejáró ~13%-a), Kozármisleny (kb. ezer bejáró, ~6,5%), Szentlőrinc (kb. ezer bejáró, ~6,5%), valamint 500 közeli a bejárók száma Hosszúhetényből és Pellérdről. 4 Ennél frissebb megbízható számszerű adat nem áll rendelkezésre.

9 Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve - Felmérés 9 1. ábra A Pécsre bejáró foglalkoztatottak száma településenként (adatok: KSH épszámlálás) A fiatalok között szintén igen jelentős a bejárók száma. A pécsi óvodákban a vidékről bejárók száma meghaladja a 300-at, ami az óvodások kb. 6 %-a. Az általános iskolai tanulók száma közel 15 ezer, köztük pedig 10 % fölötti a bejárók száma. A középfokú oktatás tanulói létszáma hasonló nagyságrendet jelent, itt viszont már a tanulók kb. 1/3-a más településen lakik, onnan jár be a megyeszékhelyre. Részükre Pécsett kb. 2 ezer középfokú kollégiumi férőhely áll rendelkezésre összesen, vagyis a 2-3 ezer diák naponta ingázik a városba (és a kollégisták is heti rendszerességgel). A Pécsi Tudományegyetem emellett az ország legnagyobb hallgatói létszámú felsőoktatási intézménye, kb. 30 ezer hallgatóval rendelkezik, közülük közel 20 ezer a nappali tagozatos. A kollégiumi férőhelyek száma összesen kb , tehát a hallgatók kb. 10%-ának elhelyezése biztosítható. Hallgatói létszáma mellett az egyik legnagyobb munkáltató is a városban, hiszen összesen négy és félezer, többségében magasan képzett dolgozót foglalkoztat. Ezzel nemcsak a város, hanem az egész régió egyik legnagyobb foglalkoztatója. Az egyetem nappali tagozatos hallgatóinak döntő többsége nem pécsi illetőségű, ez az arány a korábbi adatok alapján a 2005/2006-os tanévben 4:1 volt, vagyis a hallgatók 80%-a nem rendelkezik állandó pécsi lakóhellyel 5. 5 Pécs M.J.V. Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2007.

10 Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve - Felmérés 10 A felsőoktatás hatása emiatt jelentős a vasúti távolsági forgalomra, a legtöbb utas elsősorban a péntek-szombat, illetve a vasárnap-hétfő időszakokban utazik (a városból eljáró hallgatók és a Pécsett tanuló vidékiek haza és visszautazása miatt). Foglalkoztatottak utazásai A bejáró foglalkoztatottak (az említett 15 ezer ember) módválasztásáról szintén adnak információt a KSH népszámlálási adatai. Eszerint a Pécsre dolgozni járó foglalkoztatottak egy igen jelentős része helyközi autóbusszal érkezik, közel negyedük egyénileg személygépkocsival, mindössze 1/10 a csak vonattal utazók aránya. Ugyanakkor nem elhanyagolható, szintén közel 1/4 azok aránya, akik legalább kétféle eszközt is igénybe vesznek utazásuk során, a kötött pályás közlekedés sajátosságai miatt pedig valószínűsíthető, hogy közöttük is magas a vonattal utazók aránya, csak nagyobb százalékban kell igénybe venniük a helyi közlekedést is (a helyközi buszok útvonala inkább érinti gyaloglási távolságon belül a munkahelyeket, mint a vasút). Más településről bejáró 22% 1% 44% 9% 24% távolsági busz autó vonat kétféle legalább háromféle 2. ábra Más településről Pécsre bejárók eszköz szerinti megoszlása (2001. KSH épszámlálás) A közel 5000 fő Pécsről eljáró válaszait megvizsgálva az látszik, hogy sokkal dominánsabb a személygépjármű szerepe, az autóbuszt használók száma pedig látványosan alacsonyabb.

11 Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve - Felmérés 11 Más településre eljáró 19% 2% 14% 2% 63% távolsági busz autó vonat kétféle legalább háromféle 3. ábra Más településre Pécsről eljárók eszköz szerinti megoszlása (2001. KSH épszámlálás) Aktuális adatokat a Pécs és vonzáskörzetében elvégzett háztartásfelvétel eredményei alapján a későbbi fejezetek tartalmaznak. A vizsgálat alá vont vonzáskörzet lehatárolása Pécs vonzáskörzete Pécs körül alakult ki a Dél-Dunántúl területén a legintenzívebb településközi kapcsolatrendszer. A közlekedésfejlesztési terv kidolgozása során figyelembe vett vonzáskörzet, amelyet elsősorban a Pécsre bejárók száma és aránya alapján határoztunk meg, Pécs mellett 61 települést tartalmaz. Az agglomeráció lakosságszáma mintegy 83 ezer fő, így a vizsgált területen összesen több mint negyedmillió ember él. Az agglomerációs települések között jelentős különbségek vannak minden tekintetben, de közös sajátosságuk, hogy erős funkcionális kapcsolatokat tartanak fenn Péccsel. Ezen agglomerációs települések közül a legtöbben természetesen a Pécsi kistérséghez tartoznak, köztük is példaképp említhető Kozármisleny település, ami az utóbbi években a városi lakosság kiköltözési hullámának egyértelmű célterületévé vált. 6 A fejlesztési tervben kiterjesztett vonzáskörzet további településeket tartalmaz a kistérségi adminisztratív lehatároláshoz képest, melyek közül a legfontosabb Szentlőrinc, amely a mára önállósult kistérség központja. A terület lehatárolását és az érintett településeket a következő ábra mutatja. A lehatárolást a tervezési munka kezdetén a Megbízóval és a Közlekedési munkacsoporttal egyeztetve alakítottuk ki. 6 Pécsi Kistérség Komplex Fejlesztési programja, 2008.

12 Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve - Felmérés ábra Pécs vonzáskörzetének lehatárolása Szuburbanizáció A várostérség földrajzi és gazdasági jellemzői A szuburbanizáció Pécs környezetére is jellemző folyamat, a városból kiköltözés több környékbeli település fejlődését, növekedését indította el a rendszerváltás után. Elsősorban a déli agglomeráció települései voltak a vándorlás célterületei, és azok ma is. Legnagyobb mértékben Keszü, Nagykozár, Bogád, Pogány és Kozármisleny népességszáma növekedett az elmúlt évtizedekben.

13 Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve - Felmérés ábra A szuburbanizációs jellegű népességmozgással jellemzően érintett települések (forrás: Pécs MJV Hosszú- és Középtávú Stratégiája 7 ) Természetesen ezek a folyamatok a közlekedési szokásokra, igényekre is jelentős hatást gyakorolnak, növelik a Pécs és vonzáskörzete közötti utazások számát és az utazások hosszát is. Településszerkezet A népesség változása ellenére a Pécsi Kistérség településszerkezete egyértelműen monocentrikus jellegű továbbra is, amely minden funkcióra (gazdaság, oktatás, egészségügy, stb.) érvényesül. Pécs dominanciája egyértelmű a térségben, hiszen nem csupán a kistérség, hanem a megye és a régió egyik centruma is. Emiatt a forgalomvonzó és közlekedési csomópont szerepe egyre erősebben érezhető. A kistérség egyébként Pécs néhány agglomerációs települését leszámítva alapvetően aprófalvas terület. Meghatározó tehát Pécs nagyváros szerepe, a várostól távolodva jelen vannak a leszakadó kistelepülések is jelentős számmal. 8 7 Eco-Cortex Tanácsadó Iroda, 2007

14 Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve - Felmérés 14 A térség gazdasági súlypontja is egyértelműen Pécs, a vizsgált vonzáskörzetben nincs más számottevő gazdasági szereppel bíró település. Gépjárműszám Motorizációs szint A Pécsi Kistérségben a közúti járművek száma összesen kb. 74 ezer volt a 2008-as és 2009-es KSH adatok szerint is, melyből a gépjárművek száma 69 ezer körüli. A személygépjárművek száma ebből 57 ezer volt a tavalyi évben. A Pécsen regisztrált személygépjárművek száma kb Ez alapján Pécsett az 1000 lakosra jutó személygépjármű szám (az ún. motorizációs index) értéke a 2008 évi adatok alapján 308 szgk/1000 lakos volt, ez a többi városi térséghez hasonlóan kissé magasabb az országos átlagnál (kb. 300), de a városokhoz képest inkább alacsonynak mondható. A vonzáskörzet települései között is több olyan található, ahol a motorizációs index számottevően magasabb, mint Pécsett (350 szgk / 1000 lakos fölötti adattal rendelkezik Cserkút, Orfű, Keszü, Pogány, Kozármisleny és Hásságy is). Ezeket az adatokat mutatja a következő ábra. 6. ábra Motorizációs index Pécs vonzáskörzetében 2008-ban (adatok: KSH) 8

15 Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve - Felmérés 15 A motorizáció az elmúlt 10 évben ugyanakkor még Pécsett is közel 20 %-kal nőtt, mint azt a következő diagram is mutatja. Motorizáció (szgk/1000lakos) év év év év év év év év év év év év Motorizáció (szgk/1000lakos) 7. ábra A motorizációs szint növekedése Pécsett (adatok: KSH) Pécs városszerkezete Városszerkezet Közlekedési szempontból (is) meghatározók az egyes városrészek funkcionális jellemzői, valamint az adott funkció(k) sűrűsödésének mértéke az adott területen. Ez alapján Pécsről elmondható, hogy a különböző városi funkciók jellemzően eléggé elkülönülnek egymástól, de természetesen előfordulnak vegyes funkciójú területek is. Közlekedési igények szempontjából a következő övezet-típusokat különböztethetjük meg, amelyek alapvetően különböznek forgalomkeltés és forgalomvonzás szempontjából: Történelmi városrész/városmag: Pécsé az ország legnagyobb alapterületű fallal körülvett, középkori szerkezetű belvárosa, melynek egy része csillapított, nagyobb része pedig korlátozott forgalmú lakóövezet (utóbbiban a forgalom kizárólag a lakóterület helyi forgalmát jelenti). A város közigazgatási funkcióinak jelentős része is a város történelmi központjába és az e körül kialakult belvárosi területre koncentrálódik, és az intézményfejlesztések ma is jellemzően a belvároshoz szorosan kapcsolódó területeken folynak. Ez jelentős célforgalmi igényeket generál, ami érezhetően megterheli a belváros környéki közlekedési hálózati elemeket (az ügyintézés jellegű és munkamotivált forgalmi igények egyaránt kiugróak ezen a területen). Mindezek mellett belváros zártsága a belső városrész úthálózati struktúráját is meghatározza. Jelentős sűrűsödési területeket jelentenek a lakótelepek, melyeken a város lakosságának (a népszámlálás adatai alapján) közel 50%-a él. A város legna-

16 Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve - Felmérés 16 gyobb lakótelepe a megyeri kertvárosi lakótelep, mely intenzív beépítettsége révén közel ember lakóhelye. Ugyanakkor a belváros és a lakóterület közötti vasúti és a vasútmenti gazdasági-ipari területek miatt a belvárostól relatíve messze és attól elválasztva helyezkedik el. A város további nagy lakosszámú lakótelepei az Uránvárosi lakótelep és a Szigeti külvárosi lakótelep, melyek szervesebben kapcsolódnak a város központi területeihez, valamint a Megyertől délre, a centrumtól még messzebb kiépült Málomi lakótelepek. Mindegyik fent felsorolt lakóterület egyenként 5% fölötti arányt képvisel a teljes lakosságból. A kertvárosias városrészek nagy területet, viszont beépítettségükből adódóan arányaiban kisebb lakosságot jelentenek. Ezeket a lakóövezeteket 1-2 szintes, kertes lakóházak és szűk utcák jellemzik, ahol a forgalom szinte kizárólag a lakóterület helyi forgalmát jelenti. Ilyen beépítés jellemzi a Mecsek déli oldalának területit és a külső városrészeket. Új lakóterületek elsősorban a mecsekoldali szőlők beépítésével és a kertvárosi zöldövezet terjeszkedésével jönnek létre (pl. Nagyárpádon). Jelentős területet foglalnak el a városban az ipari, üzemi funkciójú övezetek, melyek általában önálló városrészeket alkotnak, de néhány esetben a lakóterületekkel összeépülve alakultak ki (jó példa a sörgyár, illetve a vasút mellett végighúzódó ipari övezet). A vasút menti területek gazdasági jellegű hasznosítása barnamezős fejlesztések révén folyik, a vasútvonallal együtt érezhető határsávot képezve a déli városrészek és a belváros között. Az új kialakítású ipari területek általában jobban elkülönülnek, jellemzően a város külső területein, a jó közúti ellátottságot kihasználva települtek meg (legnagyobb a Pécsi Ipari Park és környéke, de ide sorolhatók a megépült Nyugati ipari út melletti telephelyek is). Ezen területek forgalomkeltő hatása jelentősnek mondható, teherforgalmi igénye elsősorban a nagyobb üzemeknek és a hőerőműnek van. A kereskedelem, szolgáltatás minden típusa megjelent a városban. A belváros utcáin elsősorban a vendéglátóipar és a turisztikai igényeket kielégítő kiskereskedelem a jellemző, de ez viszonylag kevés utcára jellemző igazán; emellett megjelentek olyan nagyobb üzletek, bevásárló központok a városközponthoz közel is (pl. az Árkád üzletközpont), melyek nemcsak az itt lakók, de az egész város kiskereskedelmi forgalmát átrendezték. A belvárosi, történelmi városmag szolgáltató-kereskedelmi területei elsősorban gyalogos forgalmi igényeket gerjesztenek, de a bevásárlóközpontok nagy gépjárműves forgalmat is generálnak. A külső városrészekben az alközpontok környékén alakultak ki hasonló kereskedelmi központok, de ezek forgalomvonzó hatása lényegesen kisebb (inkább lokális). A nagy hipermarketek (Tesco, Metro, stb.) elsőként a város nyugati végén, a 6. sz. főút mellett épültek meg, de mára a keleti oldalon, a Budai vámnál és a Kertvárosban is találhatók nagyáruházak. Ezek szinte kizárólag személygépjárműves forgalmat keltenek, látogatottságuk a délutáni órákban és hétvégén a legnagyobb. A szolgáltató iparhoz kapcsolódó kereskedelem elsősorban a város főúthálózata mellé települt.

17 Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve - Felmérés 17 A fent ismertetett területi különbségeket jól mutatja a következő ábra, mely az egyes városrészekben lakók számát mutatja (a forgalmi modellezés során alkalmazott körzetbeosztás alapján). 8. ábra Pécs városrészeinek lakossági adatai

18 Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve - Felmérés 18 3 Adatfelvételek 3.1 Rendelkezésre álló alapadatok A közlekedés jelenlegi helyzetének vizsgálatához számos szervezet adatszolgáltatással hozzájárult. A következőkben felsoroljuk a kapott és a tanulmány elkészítése során figyelembevett adatokat: Pécs MJV Önkormányzata o Szavazókörök legfrissebb lakossági adatai o Digitális alaptérkép o Nyilvánosan elérhető önkormányzati rendeletek, határozatok, előterjesztések stb. o Egyéb, a témához kapcsolódó nyilvántartási adatok, elkészült tervek, koncepciók Pécsi MJV Rendőrkapitánysága o Közúti baleseti adatok ( évek) Magyar Közút Nonprofit Zrt. o Jelzőlámpás csomópontok és a forgalomirányító központ adatai o Az országos közutak évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma (továbbiakban: OKA) Pécsi Közlekedési Zrt. o Hálózati, menetrendi alapadatok o Megállóhelyek felszereltsége, kiépítettsége o Vonalhálózati adatok, fordák adatai

19 Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve - Felmérés 19 Pannon Volán Zrt. MÁV-START Zrt. o Járműflotta adatai o Menetrendi alapadatok, hálózati térképek o Volán utasforgalmi adatok évi KTI számlálás o Járműflotta férőhely adatai o Vasúti infrastruktúra jellemzői o Vasúti utasforgalmi adatok évi KTI számlálás o Áruszállítási adatok Gámán Kft. és Pécs Holding Zrt. HCLineár Kft. o Parkolási zónák alapadatai és a felszíni fizető parkolók forgalmi jellemzői o Pécsi megállóhelyek pozíciójának adatbázisa Közlekedési igények 3.2 A közlekedési igények felmérése A közlekedés jövőbeli alakulásának meghatározásához a jelenlegi közlekedési igények nyújtanak kiindulási alapot. Egy adott terület közlekedési igényei a területről kiinduló helyváltoztatások formájában jelennek meg. A térségből kiinduló helyváltoztatások a célok szerint területközi áramlatokra oszthatók szét. A helyváltoztatások a közlekedési infrastruktúra hálózatán utazások formájában jelennek meg, melyek az egyes keresztmetszetekben összegződnek. Egy város és környéke közlekedésében a következő forgalmi rétegek különíthetők el. Közúti gépjármű forgalom o személygépjármű o tehergépjármű Közösségi közlekedési utasforgalma o helyi utasforgalom

20 Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve - Felmérés 20 o helyközi utasforgalom Kerékpáros forgalom Gyalogos forgalom A szükséges adatokra vonatkozóan egyrészt ahol azt az időtáv lehetővé tette felhasználtuk a korábbi számlálások, felvételek eredményeit (melyeket a szolgáltatóktól kaptunk), másrészt a munka keretében forgalomszámlálásokra, forgalomfelvételekre is sor került. Kézi közúti forgalomszámlálások Közúti keresztmetszeti és csomóponti forgalomszámlálások A város közlekedésében résztvevő közúti járművek számának megismerése forgalomszámlálások útján végezhető el. A városba érkező és az azt elhagyó gépjárműforgalom, valamint a belső forgalmi jellemzők megismerése céljából, külső keresztmetszetekben, a városba bevezető közúti kordonpontokon, valamint a városi hálózat fontosabb keresztmetszeteiben és csomópontjaiban március 11-én és 18-án munkanapokon, illetve április 11-én szombati napon végeztünk közúti forgalomszámlálásokat. A kordonpontokon a kordonponti megállításos kikérdezés időszakában április 7-én ugyancsak folytak forgalomszámlálások. Az M6 és M60 autópályák átadása utáni forgalmi átrendeződés vizsgálatára az átadástól számított lehető legtávolabbi, de még iskola-időszaki felvételt lehetővé tevő időpontban, május 27-én került sor. A felvétel során újra leszámlálásra kerültek a városba bevezető 6 sz. főút Pécsvárad felőli, 66 úti, 57 úti és 58-as úti kordonpontjai valamint az M60 autópálya 58-as úti csomóponti és a 26 km szelvénynél lévő forgalmai. A számlálások kivitelezését és az eredmények feldolgozását a Helyi közutak keresztmetszeti forgalmának meghatározása tervezési útmutató szerint végeztük. A számlálások a két irányt megkülönböztetve, negyedórás bontásban és négyféle járműkategória szerinti megosztásban történtek, valamint megszámoltuk a kerékpárosokat is (bár a késő téli időjárás miatt nem ez az időszak ad erre vonatkozóan reprezentáns adatot). A forgalomnagyság meghatározásakor az összegzés jármű-darabszámban és ún. egységjármű mértékben (Ejm) történik. Az egységjármű kiszámításánál az említett tervezési útmutató szerinti szorzókat használtuk. A forgalomszámlálásokat a mért keresztmetszet helyétől függően több csoportra osztottuk: külterületi keresztmetszeti számlálások, a város határán történő ún. kordonponti számlálások,

21 Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve - Felmérés 21 a városon belüli keresztmetszeti számlálások, a városon belüli csomóponti számlálások. Az egyes pontokon, a várható forgalom nagyságától, jellegétől, időbeli lefolyásától függően (az útmutatóban meghatározott időintervallumokban) 8 vagy 16 órás számlálásokat végeztünk. Ezen adatok alapján meghatározható: a reggeli, illetve délutáni csúcsórai gépjárműforgalom, az átlagos napi gépjárműforgalom (ÁNF), melynek szorzóját megkülönböztettük a külterületen, a városhatáron, illetve a városban végzett felvételek esetén, a mértékadó órás gépjárműforgalom (MOF), a forgalom időbeli lefolyása. A külső keresztmetszeti számlálások helyszínei az olyan országos úthálózati szakaszok voltak, melyekre az Magyar Közút OKA adatbázisában nem áll rendelkezésre mérési adat. Ennek megfelelően jellemzően alsóbbrendű összekötő utakat jelöltünk ki külső számlálási helyszíneknek. A keresztmetszetekben 2x4 órás számlálásokat végeztünk. A kordonponti számlálásokra a város határát átlépő főbb utakon került sor, minden keresztmetszetben 2x4 órás időtartamban. A városon belül munkanapon összesen 73 keresztmetszetben és 11 csomóponton történt közúti forgalomszámlálás, melyek jellemző időtartama 2x4 óra volt. A napi forgalom-lefolyási jellemzők meghatározásához a következő helyszíneken 16 órán át tartott a felvétel: Siklósi úti felüljáró, Nagy Lajos király útja és Kálvária utca.

Hosszú távú helyi, agglomerációs és regionális szintű közösségi közlekedésfejlesztés Pécsett és vonzáskörzetében

Hosszú távú helyi, agglomerációs és regionális szintű közösségi közlekedésfejlesztés Pécsett és vonzáskörzetében DDOP-5.1.2/A-2009-0001 Hosszú távú helyi, agglomerációs és regionális szintű közösségi közlekedésfejlesztés Pécsett és vonzáskörzetében Megítélt támogatás: 66.606.765,-Ft Projekt neve: Hosszú távú helyi,

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési. Elemzés munkarész. Pécs M.J. Város Önkormányzata. (2. kötet) 2010.

Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési. Elemzés munkarész. Pécs M.J. Város Önkormányzata. (2. kötet) 2010. Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve Elemzés 0 Pécs M.J. Város Önkormányzata Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés Megbízó: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Városkutatás Kft.

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Tervezett hálózati és menetrendi változások

Tervezett hálózati és menetrendi változások Tervezett hálózati és menetrendi változások Bevezetés Pécs tömegközlekedése az elmúlt időszakban számos átalakításon ment keresztül. A fonódó hálózatként elnevezett új tömegközlekedési rendszer mintegy

Részletesebben

Helyzetfeltárás, adatgyűjtés

Helyzetfeltárás, adatgyűjtés Helyzetfeltárás, adatgyűjtés Dr. Horváth Balázs tanszékvezető, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, http://kozlekedes.sze.hu balazs.horvath@sze.hu 96/503-494 Közlekedéstervezés folyamata Területfeltárás

Részletesebben

Összesítő jelentés a Tiszai pu. Vár utca kerékpárforgalmi nyomvonalon végzett kerékpáros forgalomszámlálásról

Összesítő jelentés a Tiszai pu. Vár utca kerékpárforgalmi nyomvonalon végzett kerékpáros forgalomszámlálásról Összesítő jelentés a Tiszai pu. Vár utca kerékpárforgalmi nyomvonalon végzett kerékpáros forgalomszámlálásról Megbízó: Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala A forgalomszámlálást végezte: Kerékpáros

Részletesebben

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS

Részletesebben

A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei

A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2012. november 23. A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei Bencze-Kovács Virág kerékpáros stratégiai koordinátor Budapesti Közlekedési

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

buszok közösen a mai 2-esnél sűrűbben indulnak. Reggeli csúcsidőben 6 helyett 5-6, késő este 30 2

buszok közösen a mai 2-esnél sűrűbben indulnak. Reggeli csúcsidőben 6 helyett 5-6, késő este 30 2 Vonal 2014.01.31-ig Vonal 2014.02.01-től Változás 1 1 Jelentősen sűrűbben közlekednek. Hétköznap reggel 8 helyett 6-7 percenként, este 40 helyett 20-30 percenként, szombaton délelőtt 20 helyett 15 percenként,

Részletesebben

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett Megvalósíthatósági tanulmány 2010. augusztus Megbízó: Pécs Megyei

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚL ÉS VAJDASÁG AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI

DÉL-DUNÁNTÚL ÉS VAJDASÁG AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE DÉL-DUNÁNTÚL ÉS VAJDASÁG AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI KOVÁCS ÁRON Pécsi Tudományegyetem Regionális Gazdaságtan és Politika Doktori Iskola

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés Jászalsószentgyörgy országos főútról megközelíthető, közlekedési kapcsolatokkal relatíve jól ellátott település. A környező nagyobb városokkal (Jászberény, Újszász) a 32. sz.

Részletesebben

A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői. A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben

A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői. A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben BME Közlekedésautomatikai Tanszék Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat 3. rész A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben Metróvonalak vonalvezetése

Részletesebben

Budapest egységes forgalmi modellje, indikátorok a stratégiai tervezéshez. Mobilitás - tervezés Fórum, 2015.03.04.,Budapest, Ábel Melinda, BKK Zrt.

Budapest egységes forgalmi modellje, indikátorok a stratégiai tervezéshez. Mobilitás - tervezés Fórum, 2015.03.04.,Budapest, Ábel Melinda, BKK Zrt. Budapest egységes forgalmi modellje, indikátorok a stratégiai tervezéshez Mobilitás - tervezés Fórum, 2015.03.04.,Budapest, Ábel Melinda, BKK Zrt. A forgalmi modellezés szerepe és helye a közlekedéstervezésben

Részletesebben

2011. 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

2011. 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! 2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Horváth Balázs: Személy / autó / busz / megálló A közforgalmú közlekedés szerepe a városok életében előadását hallhatják! 2 Dr. Horváth Balázs: Személy

Részletesebben

Felmérési koncepció. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje

Felmérési koncepció. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje Felmérési koncepció 9. fejlesztési elem: A lakosság körében átfogó felmérés és elemzés készítése a közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségről és felmerülő igényekről DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése 2012. szeptember 18. Berger András projektvezető Budapesti Közlekedési Központ FUTÁR projekt célok és eszközök Célok A közösségi

Részletesebben

Megújul Szigetszentmiklós közösségi közlekedése

Megújul Szigetszentmiklós közösségi közlekedése 38 38A 238 278 279 280 938 Megújul Szigetszentmiklós közösségi közlekedése Új, korszerű, égszínkék, alacsonypadlós buszok Új, közvetlen járatok Sűrűbb közlekedés éjjel-nappal 2014. augusztus 23-ától átalakul

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt.

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. Időutazás (2005.) MARABU Kiindulási helyzet - Heterogén, többnyire elöregedett, korszerűtlen eszközpark

Részletesebben

Közösségi közlekedésfejlesztési igények

Közösségi közlekedésfejlesztési igények Közlekedési Projekt Előkészítési Napok Visegrád, 2013. november 26. Közösségi közlekedésfejlesztési igények Kerényi László Sándor közlekedésstratégia szakterületi vezető BKK Budapesti Közlekedési Központ

Részletesebben

A közösségi közlekedés átszervezésének tapasztalatai a Tisza-tó környezetében

A közösségi közlekedés átszervezésének tapasztalatai a Tisza-tó környezetében A közösségi közlekedés átszervezésének tapasztalatai a Tisza-tó környezetében Piros András KTI Nonprofit Kft Észak Alföldi Regionális Közlekedésszervezési Iroda Kisköre, 2010. április 21. A Tisza tó Tiszai

Részletesebben

EGYSÉGES FORGALMI MODELL JELEN ÉS JÖVŐ

EGYSÉGES FORGALMI MODELL JELEN ÉS JÖVŐ EGYSÉGES FORGALMI MODELL JELEN ÉS JÖVŐ Kőrizs András László Stratégia főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ 2015. November 13. andraslaszlo.korizs@bkk.hu Tartalom 1. Miért van szükség Egységes Forgalmi

Részletesebben

A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei

A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei A kutatás a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kerékpáros Magyarország program 2007 keretében készül dr. Makó Emese Széchenyi István Egyetem

Részletesebben

Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely, 2013.09.19.

Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely, 2013.09.19. Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén Szombathely, 2013.09.19. A fejlesztési ügynökség tevékenységei Nyugat-dunántúli Operatív Program pályázatainak kezelése

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

Validálás és bizonytalanságok a modellekben

Validálás és bizonytalanságok a modellekben Validálás és bizonytalanságok a modellekben Hálózattervezési Dr. Berki Zsolt Tel.: 06-20-3516879, E-mail: berki@fomterv.hu Miért modellezünk? Mert előírás Nem! "It is impossible to predict the future but

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Győr. Győr, mint kerékpárosbarát település. Kóródi Csilla stratégiai tervező

Győr. Győr, mint kerékpárosbarát település. Kóródi Csilla stratégiai tervező , mint kerékpárosbarát település Kóródi Csilla stratégiai tervező Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály csilla.korodi@gyor-ph.hu. Kerékpáros fejlesztések ben Kerékpáros

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualitások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Kerényi László Sándor főosztályvezető

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

ZALAEGERSZEG MJV FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP)

ZALAEGERSZEG MJV FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) ZALAEGERSZEG MJV FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) HELYZETÉRTÉKELÉS LAKOSSÁGI FÓRUM 2015.10.19. EKÉS ANDRÁS GERTHEIS ANTAL SIPOS ZSÓFIA SZABÓ NOÉMI A lakossági fórum Fenntartható városi mobilitási

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

Igényvezérelt közlekedés indítása Csúcshegy térségében

Igényvezérelt közlekedés indítása Csúcshegy térségében Igényvezérelt közlekedés indítása Csúcshegy térségében 1) A társadalmi egyeztetésen meghirdetett javaslatok A BKK kikérte a lakosság véleményét a Csúcshegy térségében az igényvezérelt közösségi közlekedés

Részletesebben

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30.

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés Mihálffy Krisztina Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. KERÉKPÁR 2 Mit értünk kerékpározás alatt? Közlekedési eszköz Sporteszköz Kikapcsolódási forma

Részletesebben

A 35-ös autóbusz útvonalának módosítása a Corvin út térségében

A 35-ös autóbusz útvonalának módosítása a Corvin út térségében A 35-ös autóbusz útvonalának módosítása a Corvin út térségében 1) A társadalmi egyeztetésen meghirdetett javaslatok A BKK kikérte az utazóközönség véleményét a 35-ös viszonylat Corvin út térségi útvonal-módosításával

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu

Részletesebben

A fővárosi vízi közlekedés fejlesztése, a Dunai hajóforgalom hálózati terheléseinek meghatározása

A fővárosi vízi közlekedés fejlesztése, a Dunai hajóforgalom hálózati terheléseinek meghatározása A fővárosi vízi közlekedés fejlesztése, a Dunai hajóforgalom hálózati terheléseinek meghatározása Budapest 2007. szeptember 13. Dunai hajóforgalom lehetőségei Budapest elővárosi és belső közlekedésében

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi Célegyenesben a Bubi 1 Közlekedés Koordinációs Központ Kerékpáros Konferencia 2013. szeptember 19. A budapesti közbringa rendszer előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

MÓDOSUL A REPTÉRI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS, ELINDUL AZ ÉJSZAKAI VILLAMOS-KÖZLEKEDÉS

MÓDOSUL A REPTÉRI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS, ELINDUL AZ ÉJSZAKAI VILLAMOS-KÖZLEKEDÉS MÓDOSUL A REPTÉRI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS, ELINDUL AZ ÉJSZAKAI VILLAMOS-KÖZLEKEDÉS A Debrecen Airport folyamatos utasforgalmának növekedéséhez, valamint a repülőtérhez kapcsolható vállalkozások kiszolgálására,

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Módszertani áttekintés, változatok kialakítása

Módszertani áttekintés, változatok kialakítása A modellezés általános definíciója Módszertani áttekintés, változatok kialakítása Kelen Csaba Irodavezető helyettes KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. Tartalom Módszertani áttekintés Modellek alkalmazása

Részletesebben

Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése

Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése 2013. július 29. Befejezõdött a Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztését célzó beruházás. A DKV Zrt.

Részletesebben

A 15-ös, 115-ös és 133-as autóbuszjáratok átalakítása

A 15-ös, 115-ös és 133-as autóbuszjáratok átalakítása A 15-ös, 115-ös és 133-as autóbuszjáratok átalakítása 1) A társadalmi egyeztetésen meghirdetett javaslatok A BKK Zrt. kikérte utasai véleményét a 15-ös, 115-ös és 133-as viszonylatok közlekedési rendjének

Részletesebben

2013. november 10-ig elvégzésre került feladatok:

2013. november 10-ig elvégzésre került feladatok: HAVI JELENTÉS 1. Tárgy: Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Vác Város helyi közforgalmú közlekedési rendszerének fejlesztésére Időszak: 2013.11.10-ig 2013. november 10-ig elvégzésre került feladatok:

Részletesebben

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1 Gyır MJV Kerékpáros Hálózatfejlesztési Koncepciója és Tanulmányterve 2010.11.22. 1 Tervezı konzorcium bemutatása: K o n z o r c i u m v e z e t õ : J E L - K Ö Z M é r n ö k i Ir o d a K ft. U N IV E R

Részletesebben

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Berencsi Miklós osztályvezető KKK Budapest, 2014. december 2. A PROJEKT ALKOTÓELEMEI Tervezés KENYI Döntéselőkészítés EuroVelo 6 (Rajka-Bp.

Részletesebben

Szegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor

Szegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor Szegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor 1 Előzmények A lehetőség: KRESZ (2010.01.01) A módosítás előtt: (3) Ha az Egyirányú forgalmú út jelzőtáblák (104. és 105.

Részletesebben

2013. januárban elvégzett feladatok:

2013. januárban elvégzett feladatok: HAVI JELENTÉS 4. Tárgy: Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Vác Város helyi közforgalmú közlekedési rendszerének fejlesztésére Időszak: 2014. január, 2014. február 2013. januárban elvégzett feladatok:

Részletesebben

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP)

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Simon Attila főosztályvezető KKK Útfenntartási és Üzemeltetési Főosztály Budapest 2008. május 14. A forgalmi teljesítmény változása 1998-2006. között Forgalmi

Részletesebben

Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Sebességmérők Összesített Vezénylési Terve 2014. év november hónap

Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Sebességmérők Összesített Vezénylési Terve 2014. év november hónap Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Sebességmérők Összesített Vezénylési Terve 2014. év november hónap Pécsi Rendőrkapitányság Nap Mérés tervezett ideje november 1.szombat 07.30-09.30 november 2. vasárnap

Részletesebben

Mobilitás-utazási módok

Mobilitás-utazási módok Mobilitás-utazási módok Utazási igények oka. Területi munkamegosztás Fajlagos utazási igény Utazásra fordított idő-megtett távolság Mobilitás alakulása Utazási módok Egyéni közlekedés Időpont és útvonal

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004

Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004 Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004 Berencsi Miklós Keszthely, 2014. október 21. A PROJEKT ALKOTÓELEMEI Tervezés Felmérés InformaFka

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

A közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid

A közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid A közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ Analógia Kell egy mérnök a városnak! 2 Új szervezeti modell Jól strukturált, világos szerkezet

Részletesebben

Utazási igényfelmérő, elégedettségi vizsgálati kérdőív

Utazási igényfelmérő, elégedettségi vizsgálati kérdőív Utazási igényfelmérő, elégedettségi vizsgálati kérdőív Önkormányzat neve: címe:...... telefon:...... fax:.. e-mail cím:...... honlap cím:...... ügyintéző:...... kitöltés időpontja:...... I/ Településre

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

1255 Budapest, Pf. 161. web: www.veke.hu e-mail: veke@veke.hu adószám: 18104202-1-42. Trükkök százai

1255 Budapest, Pf. 161. web: www.veke.hu e-mail: veke@veke.hu adószám: 18104202-1-42. Trükkök százai 1255 Budapest, Pf. 161. web: www.veke.hu e-mail: veke@veke.hu adószám: 18104202-1-42 Trükkök százai Saját magunk után az EU-t is becsapjuk a 4-es metró megtérülési adataival? Nyilvánosságra került a nyári

Részletesebben

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4.

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Balázs Mór Terv 2014-2030 2 A Balázs Mór Terv célrendszere Jövőkép:

Részletesebben

Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése

Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése Kaposvár Tóth István Alpolgármester Csomóponti átvezetések, Kereszteződések Elemváltások Kezdet- és végződés kialakítása Dalos Péter tervezőmérnök

Részletesebben

Eredics Imre Alpolgármester előterjesztése

Eredics Imre Alpolgármester előterjesztése napirendi pont Eredics Imre Alpolgármester előterjesztése Javaslat a fizető-parkolóhelyek létesítéséről, valamint üzemeltetésének szabályairól szóló 66/2003. (XII. 19.) Ök. rendelet módosítására Tisztelt

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Polgármesteri Kabinet

Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Polgármesteri Kabinet Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Polgármesteri Kabinet Elıterjesztés Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlésének Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága számára Tárgy: DDOP-5.1.2/B-11 kódszámú

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Sebességmérők Összesített Vezénylési Terve 2015. év június hónap. RFK Közlekedésrendészeti Osztály

Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Sebességmérők Összesített Vezénylési Terve 2015. év június hónap. RFK Közlekedésrendészeti Osztály Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Sebességmérők Összesített Vezénylési Terve 2015. év június hónap RFK Közlekedésrendészeti Osztály Nap Június 01. hétfő Június 02. kedd Június 03. szerda Június 04. csütörtök

Részletesebben

SZOMBATHELY INTERMODÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI CSOMÓPONT LÉTESÍTÉSE RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KÖZOP-5.5.

SZOMBATHELY INTERMODÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI CSOMÓPONT LÉTESÍTÉSE RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KÖZOP-5.5. SZOMBATHELY INTERMODÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI CSOMÓPONT LÉTESÍTÉSE RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KÖZOP-5.5.0-09-11-2012-0017 Készítette Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata megrendelésére:

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Közlekedésbiztonság, mint a tömegközlekedés legfontosabb minőségi eleme

Közlekedésbiztonság, mint a tömegközlekedés legfontosabb minőségi eleme Közlekedésbiztonság, mint a tömegközlekedés legfontosabb minőségi eleme Balesetek és következményeik Prevenciós eszközök, módszerek a BKV Zrt-nél Előadó: Berhidi Zsolt BKV Zrt., Forgalombiztonsági és Üzemeltetési

Részletesebben

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton Nagy Ádám forgalomszabályozási mérnök ÁAK Zrt. 2013.06.26. ITS alkalmazása a stratégiai célok elérése érdekében Közlekedésbiztonság növelése Forgalom

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2010. február 22-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2010. február 22-i ülésére Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2010. február 22-i ülésére Tárgy: Gemenc Volán Zrt. beszámolója a személyszállítás költségének, bevételének alakulásáról,

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt. Szeged 2013. január 23.

Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt. Szeged 2013. január 23. Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt Szeged 2013. január 23. A közösségi villamos közlekedés története 1/3 A kezdetek 1897. július 10-én indult az első villamos, a forgalmat 9 darab motor és 4 darab pótkocsival

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

III. Cím TÁJÉKOZTATÁS

III. Cím TÁJÉKOZTATÁS 21 III. Cím TÁJÉKOZTATÁS Az utastájékoztatási feladatokat a Szolgáltató látja el, továbbá gondoskodik arról, hogy az utasokat jogaikról, kötelezettségeikről, az igénybe vehető szolgáltatásokról tájékoztassa,

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A fenntartható városi mobilitás és városfejlesztés Budapesten. Kangyerka Ádám

A fenntartható városi mobilitás és városfejlesztés Budapesten. Kangyerka Ádám Mozdulj a jó irányba! Fenntartható Városi Közlekedési Tervek XI. Európai Mobilitási Hét előkészítő Kecskemét, 2012. május 24-25. A fenntartható városi mobilitás és városfejlesztés Budapesten Kangyerka

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

DAKK Zrt. beszámolója a társaság 2014. évi Szatymaz településen végzett szolgáltatási tevékenységéről

DAKK Zrt. beszámolója a társaság 2014. évi Szatymaz településen végzett szolgáltatási tevékenységéről DAKK Zrt. (jogelődjének) beszámolója a társaság 2014. évi Szatymaz településen végzett szolgáltatási tevékenységéről Szeged, 2015. június 2. Tartalomjegyzék 1. DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt.

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

KERÉKPÁRSZÁLLÍTÁS BUSZON, METRÓN, VILLAMOSON

KERÉKPÁRSZÁLLÍTÁS BUSZON, METRÓN, VILLAMOSON KERÉKPÁRSZÁLLÍTÁS BUSZON, METRÓN, VILLAMOSON Kerékpárszállítás buszon, metrón, villamoson Kovács Gergely COWI Magyarország Kft. # 2011.03.16. Jelenlegi helyzet Budapest fogaskerekű HÉV vasút # # # # #

Részletesebben

MENETRENDI ÉRTESÍTÉS

MENETRENDI ÉRTESÍTÉS MENETRENDI ÉRTESÍTÉS A Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt. által kiadott 2014/2015. évi Somogy, Tolna és Baranya megyei autóbusz menetrendhez Értesítjük a Tisztelt Utazóközönséget, hogy 2015. május

Részletesebben